Külső tanácsadók az Európai Bizottságnál: Reformra lenne szükség

Összefoglaló

I Az Európai Bizottság egyre gyakrabban vesz igénybe külső tanácsadókat egy sor szaktanácsadási és támogatási szolgáltatás nyújtására. A 2017 és 2020 között így beszerzett szolgáltatások értéke mintegy 3,7 milliárd euró volt. Ezek a következőket foglalták magukban: tanácsadás, tanulmányok készítése, értékelés és kutatás.

II A mentesítésért felelős hatóságok és a média újabban egyre nagyobb érdeklődést mutatnak e szolgáltatások Bizottság általi igénybevétele iránt. Jelentésünk célja, hogy hozzájáruljon e fontos terület jobb átláthatóságához és elszámoltathatóságához.

III Ellenőrzésünk során azt kívántuk értékelni, hogy a Bizottság az érdekeinek legmegfelelőbb módon és az értékarányosságot biztosítva veszi-e igénybe a külső tanácsadókat. Elsősorban azt vizsgáltuk, hogy a Bizottság:

1. rendelkezik-e olyan, a külső tanácsadók igénybevételét szabályozó kerettel, amely meghatározza az általuk nyújtható támogatás formáit és szabályokat állapít meg arra nézve, hogyan kell indokolni igénybevételüket;
2. ezeket a szerződéseket megbízható módon kötötte-e meg, és enyhítette-e a szolgáltatókkal való együttműködésből adódó kockázatokat;
3. irányította és nyomon követte-e a külső tanácsadók teljesítményét, és van-e bevett gyakorlata az eredmények értékelésére;
4. megbízható és pontos vezetői információkkal rendelkezik-e, és készít-e beszámolókat a külső tanácsadók igénybevételéről.

IV Ellenőrzésünk elsősorban a külső tanácsadók 2017 és 2019 közötti megbízásaira irányult, de ahol lehetett, a legfrissebb kapcsolódó információkat is figyelembe vettük. Ahhoz, hogy megállapítsuk, melyek a meglévő tervezési, beszerzési, indokolási, értékelési és irányítási gyakorlatok, elemeztük a beszerzett szolgáltatásokra vonatkozó pénzügyi és irányítási információkat, interjúkat készítettünk a Bizottság munkatársaival és áttekintettük a szerződéseket.

V Megállapítottuk, hogy a külső tanácsadók igénybevételének bizottsági irányítása nem biztosítja teljes mértékben a lehető legjobb ár-érték arányt. Az e szolgáltatások igénybevételére vonatkozó bizottsági keret jelentős hiányosságokat mutat. Míg a külső tanácsadók által nyújtható támogatás formáit és a feladatok kiszervezésének lehetséges mértékét a tanulmányok és az értékelések készítése esetében meghatározzák, a külső tanácsadók által nyújtott egyéb szolgáltatások esetében ez nincs így.

VI A tanácsadók igénybevétele kapcsán felmerültek ezek az esetleges kockázatok is: túlzott függőség, versenyelőny, a szolgáltatók koncentrációja, esetleges összeférhetetlenség. A Bizottság szervezeti szinten nem követi nyomon, nem kezeli, illetve nem enyhíti ezeket a kockázatokat kellő mértékben.

VII Az általunk megvizsgált egyedi szerződések esetében megállapítottuk, hogy a Bizottság lefolytatta a szükséges közbeszerzési eljárásokat, és a kifizetés előtt arról is meggyőződött, hogy a tanácsadók megfelelő minőségben nyújtották-e a szolgáltatásokat. A Bizottság ugyanakkor nem méri egységesen a külső tanácsadók teljesítményét, és a tanulmányok és értékelések kivételével nem osztja meg az információkat ezen mérésekről az egyes főigazgatóságok között. Emiatt azután kevésbé tudja meghatározni, hogy melyek a kapott szolgáltatások előnyei, illetve kevésbé tud beszámolni azokról.

VIII Végezetül a Bizottság információs rendszerei nem nyújtanak pontos és megbízható információkat a külső tanácsadók által nyújtott szolgáltatások volumenéről és típusairól, és erről nem folyik rendszeres beszámolás.

IX A következőket javasoljuk a Bizottságnak:

•  fejlessze tovább a külső tanácsadói szolgáltatások igénybevételére vonatkozó keretét;
•  javítsa az ilyen szolgáltatások használatából eredő kockázatok nyomon követésére és csökkentésére vonatkozó megközelítését;
•  határozza meg és használja fel az ilyen szolgáltatások eredményeit;
•  továbbá rendszeresen számoljon be e szolgáltatások igénybevételéről.

Bevezetés

A külső tanácsadók igénybevételének okai

01 A közigazgatási szervek számos különböző okból vesznek igénybe külső tanácsadókat. Az elmúlt években a gyorsan változó körülmények és az adminisztratív erőforrások szűkössége e szolgáltatások egyre gyakoribb igénybevételéhez vezetett. Mivel a tanácsadók szerepe a szolgáltatások megtervezésében és nyújtásában egyre nő, az értékarányosság elérése érdekében mind nagyobb szükség van a megbízásukat szabályozó keretekre is.

02 Jelentésünkben a „külső tanácsadók” kifejezésen tudásalapú szakmai szolgáltatásokat nyújtó magán- és állami szolgáltatókat értünk, amelyek tevékenykedhetnek akár az ügyfél telephelyén belül, akár azon kívül. Esetünkben az „ügyfél” az Európai Bizottság. Az ügyfél a szolgáltatások eredményét vagy a döntéshozatali és végrehajtási folyamataiban, vagy az adminisztratív működésének támogatására használja fel.

03 Az 1. táblázat áttekintést nyújt annak fő okairól, hogy a Bizottság miért vesz igénybe külső tanácsadókat.

A szolgáltatások mértéke és típusa

04 Ellenőrzésünk fókuszidőszakában, 2017 és 2019 között (lásd: 16. bekezdés) a Bizottság 8009 szerződést írt alá külső tanácsadókkal, 2,7 milliárd euró összértékben. A külső tanácsadókkal kötött szerződések összértéke 2017 és 2019 között 799 millió euróról 955 millió euróra nőtt. 2020-ban a Bizottság 971 millió euró értékben kötött szerződéseket.

05 Ezeket a szolgáltatásokat a Bizottság a pénzügyi rendszerében a következő kategóriák egyikében rögzítette: tanácsadás, tanulmány készítése, értékelés, illetve kutatás (lásd: 2. táblázat).

06 A 2017–2019-es időszakban szerződésbe vett legnagyobb összegek (72%) a „tanácsadásként” nyilvántartásba vett szolgáltatásokhoz kapcsolódnak. Az 1. ábra áttekintést ad arról, hogyan vett igénybe a Bizottság külső tanácsadókat az adott időszakban.

07 A külső tanácsadót igénybe vevő 45 bizottsági szervezeti egységből, szolgálatból és végrehajtó ügynökségből kilenc bizottsági főigazgatóság és egy végrehajtó ügynökség együttesen 2,1 milliárd eurót fordított külső tanácsadók megbízására a 2017 és 2019 közötti időszakban, ez a teljes összeg 80%-ának felelt meg. Ennek az összegnek több mint a felét a három legnagyobb összegű kiadással rendelkező főigazgatóság teszi ki (a részleteket lásd az alábbi 2. ábrán).

08 A külső tanácsadókkal kötött szerződések teljes összegének 98%-át Unióban bejegyzett szolgáltatók kapták. A 2017 és 2019 közötti időszakban az ilyen szolgáltatások teljes volumenének 72%-a Belgiumban, Németországban, Franciaországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező szolgáltatóktól származott.

09 A külső tanácsadókkal kötött szerződések összértékének mintegy 57%-át (1542 millió euró) a többéves pénzügyi keret 4. fejezete (Globális Európa) finanszírozta. Ezek a szerződések többek között a nem uniós országokkal folytatott együttműködés javítását célzó uniós programok keretében beszerzett szolgáltatásokra vonatkoznak. A TPK 1. fejezete (Intelligens és inkluzív növekedés) (745 millió euró, a teljes szerződéses összeg 28%-a) a külső tanácsadókkal kötött szerződések második legnagyobb finanszírozási forrása, míg az ilyen szerződéseknek csak mintegy 1%-át finanszírozta a TPK 5. fejezete (Igazgatás). A TPK különböző fejezetei alatt külső tanácsadókkal kötött szerződések teljes értékének a lebontását a 3. ábra a mutatja be.

10 A külső tanácsadók főként az Unió szomszédsági és bővítési politikáinak, a nemzetközi partnerségeknek, a külpolitikai eszközöknek, valamint a környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedéseknek a végrehajtásában vesznek részt. A 4. ábra azt a tíz uniós programot és eszközt mutatja be, amelyek a legnagyobb mértékben vettek igénybe külső tanácsadókat; a szerződések összege a 2017 és 2019 közötti időszakban 1,9 milliárd euró volt (a teljes szerződéses összeg 71%-a).

Feladatok és felelősségi körök

11 A Bizottság decentralizált irányítási struktúrájában a külső tanácsadók iránti igény azonosítása, valamint ezek hatékony és eredményes igénybevételének biztosítása a főigazgatóságok feladata. Ők felelősek továbbá az ezen igénybevételből eredő kockázatok azonosításáért, értékeléséért és enyhítéséért. Ha valamely ilyen kockázatot „kritikusnak” minősítenek (kiemelt kockázatok), erről értesíteniük kell a Főtitkárságot és a Költségvetési Főigazgatóságot².

12 A Költségvetési Főigazgatóság és a Főtitkárság szervezeti iránymutatás és tanácsadás nyújtása révén igyekszik biztosítani, hogy a főigazgatóságok egységesen tervezzék meg és irányítsák a külső tanácsadók megbízását, elkerüljék az átfedéseket, és javítsák a tudásmenedzsmentet és az átláthatóságot. Amennyiben a főigazgatóságok a tevékenységeiket veszélyeztető kockázatok rendszeres értékelése során a külső tanácsadók igénybevételéből adódó kritikus kockázatokat tárnak fel, ezekről értesítik a központi szolgálatokat és felveszik őket a szervezetirányító tanács rendelkezésére bocsátott, az összes kritikus kockázatot tartalmazó jegyzékbe³.

13 A Bizottság szervezetirányító tanácsa szervezeti kérdésekben biztosítja a koordinációt, felügyeletet és stratégiai irányítást, beleértve az erőforrás-elosztást és a kockázatkezelést is. Emellett felügyeli a kockázatkezelési folyamatot, és megállapításairól rendszeresen tájékoztatja a biztosi testületet. Többek között a kritikus kockázatok listáját is felülvizsgálja⁴.

Az ellenőrzés hatóköre és módszere

14 Az utóbbi években a Parlament⁵, a Tanács⁶ és a média érdeklődését is felkeltette, hogy a Bizottság egyre gyakrabban vesz igénybe külső tanácsadókat. Különösen a szerződések típusára és összegére, a koncentrációval, a tanácsadóktól való túlzott függőséggel és az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kockázatokra, valamint arra vonatkozóan merültek fel kérdések, hogy szükség van-e belső munkatársak helyett külső tanácsadók igénybevételére. Jelentésünk célja, hogy hozzájáruljon a külső tanácsadók Bizottság általi igénybevételével kapcsolatos átláthatóság és elszámoltathatóság javításához.

15 Ellenőrzésünk során elsősorban arra kerestük a választ, hogy a Bizottság az érdekeinek legmegfelelőbb módon és az értékarányosságot biztosítva vette-e igénybe a külső tanácsadókat. Megvizsgáltuk, hogy a Bizottság:

1. rendelkezik-e olyan, a külső tanácsadók igénybevételét szabályozó kerettel, amely meghatározza az általuk nyújtható támogatás formáit és szabályokat állapít meg arra nézve, hogyan kell indokolni igénybevételüket;
2. ezeket a szerződéseket megbízható módon kötötte-e meg, és enyhítette-e a szolgáltatókkal való együttműködésből adódó esetleges kockázatokat;
3. irányította és nyomon követte-e a külső tanácsadók teljesítményét, és van-e bevett gyakorlata az eredmények értékelésére;
4. megbízható és pontos vezetői információkkal rendelkezik-e, és készít-e beszámolókat a külső tanácsadók igénybevételéről.

16 Ellenőrzésünk a külső tanácsadók azon, az uniós költségvetésből finanszírozott szolgáltatásaira terjedt ki (lásd: 02. bekezdés), amelyekre nézve a Bizottság 2017 és 2019 között kötött szerződést, és amelyeket a Bizottság tanácsadásként, tanulmányként, értékelésként vagy kutatásként rögzített. Ahol lehetett, a külső tanácsadók igénybevételével kapcsolatos friss információkat is figyelembe vettük. Ellenőrzésünk során az informatikai támogatási szolgáltatásokat nem vizsgáltuk. Ezek a szolgáltatások ugyanis rendkívül specifikusak, és beszerzésük olyan szerződések keretében történik, amelyek számos különböző informatikai szolgáltatást foglalnak magukban. A Bizottság ezeket a pénzügyi rendszerében általában nem is a fent említett négy kategória valamelyikében rögzíti, hanem ezek egy külön kategóriában („Informatikai szolgáltatások és távközlési díjak”) kerülnek nyilvántartásba.

17 Bizonyítékainkat a következő módokon gyűjtöttük össze:

1. a külső tanácsadók igénybevételére, az ilyen projektekkel kapcsolatos beszerzésre és a projektek irányítására, valamint az elért eredményekről szóló beszámolásra vonatkozó bizottsági utasítások, iránymutatások és ellenőrzőlisták dokumentumalapú ellenőrzése;
2. ellenőrzési interjúk készítése 11 bizottsági főigazgatósággal és egy végrehajtó ügynökséggel⁷ a külső tanácsadók megbízásával, munkájuk irányításával és értékelésével, valamint a tanulságok levonásával kapcsolatos gyakorlatukról. Mintánkat úgy választottuk ki, hogy abban az uniós költségvetés különböző részei, illetve különböző irányítási módok alá tartozó szerződéses összegek szerepeljenek;
3. e tizenegy főigazgatóság közül négynél kiválasztott, külső tanácsadók által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó, 2017 és 2019 között megkötött 20 szerződés vizsgálata. Ehhez a vizsgálathoz azokat a főigazgatóságokat választottuk ki, amelyek a legnagyobb összegű szerződéseket kötötték (DG NEAR, Közös Kutatóközpont, DG REFORM, DG GROW), és olyan szerződéseket, amelyek a külső tanácsadóktól megrendelt különböző típusú szolgáltatásokra vonatkoznak;
4. a 2017 és 2019 között beszerzett és tanácsadási, tanulmányi, értékelési vagy kutatási szolgáltatásként besorolt szolgáltatásokkal kapcsolatban rendelkezésre álló pénzügyi és irányítási információk elemzése.

Észrevételek

Jelentős hiányosságok jellemzik a külső tanácsadók megbízását szabályozó és igénybevételük indoklására vonatkozó keretet

18 Jelentésünk e szakaszában a külső tanácsadók igénybevételét szabályozó bizottsági keretre összpontosítunk. Megvizsgáltuk, hogy tartalmaz-e ez a keret közös elveket és iránymutatásokat a külső tanácsadók igénybevételének megtervezésére és indokolására vonatkozóan.

19 A 3. táblázat a Bizottság által a 2017–2019-es időszakban az ellenőrzési hatókörünkbe tartozó négy kategóriában rögzített külső tanácsadói szolgáltatások hatókörére és típusára vonatkozó elemzésünket mutatja be.

A minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások: szilárd alapot adnak, de csak az értékelésekre és a tanulmáyokra alkalmazhatók

20 Értékeltük, hogy a Bizottság rendelkezik-e közös kerettel a külső tanácsadók igénybevételét irányító szabályokra, alapelvekre és iránymutatásokra nézve. Ellenőriztük, hogy a keret meghatározta-e a tudásalapú szolgáltatások különböző formáit, valamint azt, hogy a Bizottság milyen mértékben bízhat meg ezekkel a szolgáltatásokkal külső tanácsadókat, illetve milyen mértékben kell e szolgáltatásokat házon belül tartania. Egy ilyen keret fontos szerepet játszik, különösen akkor, ha az igénybe vett szolgáltatások ismétlődő tevékenységeket támogatnak.

21 Összességében a főigazgatóságok a külső tanácsadók szolgáltatásait a költségvetési rendelet⁸ keretében és a Bizottság közbeszerzésről szóló vademecumában⁹ ismertetett, a szolgáltatások beszerzésére vonatkozó általános szabályoknak megfelelően veszik igénybe. Ez a keret a szolgáltatási szerződésekre vonatkozó általános szabályokat tartalmaz, például a pályázati eljárások helyes alkalmazásával és a kapott szolgáltatások helyes kifizetésével kapcsolatban. Nem tartalmaz azonban külön rendelkezéseket a tudásalapú külső megbízásokra vonatkozóan, különös tekintettel az ilyen típusú megbízásokhoz kapcsolódó kockázatokra (lásd: 55. bekezdés).

22 2002-ben a Bizottság elfogadta a szakértői vélemények beszerzésére és felhasználására vonatkozó elveit és iránymutatásait¹⁰. A minőség, a nyitottság és az eredményesség alapelveit, valamint a végrehajtásukra vonatkozó iránymutatásokat azokban az esetekben kellett alkalmazni, „amikor a Bizottság szervezeti egységei a felelős szervezeti egységen kívülről érkező szakértők tanácsait szerzik be, illetve veszik igénybe”, ideértve a külső tanácsadók szolgáltatásait is.

23 A Bizottság ezenkívül a tanulmányokra és értékelésekre nézve is kidolgozott iránymutatásokat – az általunk ellenőrzött időszakban ez a két kategória tette ki a külső tanácsadókra fordított összes kiadás 22%-át (lásd: 3. táblázat). 2012-ben a Bizottság iránymutató feljegyzést készített a tanulmányok kezelésére vonatkozó eljárások harmonizálásáról¹¹. Ezek az eljárások a tanulmányok készítésének a teljes ciklusára kiterjednek, a tervezéstől kezdve a megrendelésen át a terjesztésig és a rögzítésig. A dokumentum meghatározza a tanulmány fogalmát, és közös kritériumokat állít fel arra nézve, hogy mikor érdemes tanulmányt készíttetni. 2015-től kezdve a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások és eszköztár¹² keretet biztosítanak az értékelések elvégzéséhez, ezen belül meghatározzák az értékelés fogalmát, illetve meghatározzák az erőforrásokra vonatkozó iránymutatást és a külső vállalkozók által végezhető tevékenységeket¹³.

24 A tanácsadási és kutatási szolgáltatásokra vonatkozóan, amelyek az általunk ellenőrzött időszakban a külső tanácsadókra fordított összes kiadás 78%-át tették ki, nem találtunk hasonló iránymutatásokat. Ebből következően – amint azt a 3. táblázat szemlélteti – a tanácsadási szolgáltatások a tevékenységek széles körét fedték le, a rövid távú szaktanácsadástól kezdve a házon belüli szakértelmet és erőforrásokat kiegészítő, hosszabb távú szolgáltatásokig. Ez utóbbi rendszeresen igénybe vett ismétlődő szolgáltatások többnyire az uniós programoknak vagy a főigazgatóságok irányítási terveinek végrehajtásához kapcsolódnak. A Bizottság keretrendszere nem tartalmazott egyértelmű iránymutatást és meghatározást a tanácsadási és kutatási szolgáltatásokra vonatkozóan, és arra sem, hogy a Bizottság milyen mértékben bízhat meg ezekkel a feladatokkal külső tanácsadókat.

25 Megállapítottuk, hogy a valamennyi főigazgatóságra vonatkozó egyértelmű iránymutatás hiányában az ellenőrzésre kiválasztott főigazgatóságok közül egy elemezte azokat a tényezőket, amelyeket figyelembe kell venni a szolgáltatások kiszervezésére vonatkozó döntés meghozatalakor. E tényezők többek között a következők:

•  a döntéshozatal, a stratégia és a minőség feletti ellenőrzés fenntartása;
•  arra vonatkozó kritériumok, hogy milyen tevékenységeket és folyamatokat ne szervezzenek ki;
•  a kiszervezés okai, amelyeket ki kell fejteni a műszaki leírásban.

26 2020 júliusában a Bizottság iránymutatást adott ki a Bizottság helyiségeiben dolgozó külső vállalkozók szolgáltatásainak igénybevételéről¹⁴. Az iránymutatás szerint a Szerződések által a Bizottságra ruházott feladatokat soha nem szabad kiszervezni, támogatási feladatokat azonban a főigazgatóságok kiszervezhetnek. Az iránymutatás elsősorban az informatikával, a kommunikációval, az épületek karbantartásával és biztonságával kapcsolatos szolgáltatási szerződésekre vonatkozik. A Bizottság nem fogadott el iránymutatásokat a Bizottság helyiségein kívül dolgozó külső tanácsadók számára, noha ilyen iránymutatások révén orvosolni lehetne a 24. bekezdésben említett problémákat.

Nem végeztek igényfelméréseket, illetve azokat nem dokumentálták szisztematikusan

27 Megvizsgáltuk, hogy a Bizottság megfelelően indokolta és dokumentálta-e a külső tanácsadók igénybevételét. Megvizsgáltuk, hogy a főigazgatóságok gondosan mérlegelték-e, hogy miért van szükség külső tanácsadókra, és hogyan dokumentálták ezt a folyamatot. Áttekintettük az iránymutatásokat, elemeztük a mintánkba tartozó 20 szerződés esetében alkalmazott gyakorlatokat, és ezt kiegészítettük a kiválasztott főigazgatóságokkal folytatott interjúkkal.

28 Megállapítottuk, hogy az értékelések esetében a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások és eszköztár segítik a külső tanácsadók igénybevételének megtervezését és indokolását. Ezek értelmében a főigazgatóságoknak a bizonyítékok elsődleges forrásaként a házon belüli szakértelmet kell igénybe venniük. Az értékelések tervezésekor a főigazgatóságoknak figyelembe kell venniük olyan alaptényezőket, mint azt, hogy milyen erőforrások állnak rendelkezésre, milyen adatok szükségesek, illetve állnak rendelkezésre, milyen típusú elemzésre van szükség, és hogy vannak-e átfedések más folyamatban lévő munkákkal. Az adott értékelésre elkülönített belső és külső forrásoknak mind a költségek, mind a keletkezett haszon tekintetében arányosnak kell lenniük a megbízás érzékelt jelentőségével és várható hatásaival¹⁵.

29 A minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások alapján készíttetett tanulmányok és értékelések esetében az érvényben lévő rendszerek biztosítják, hogy a projektdokumentáció részét képező kérelem tartalmazza a tanulmány vagy értékelés elkészítésének okait, célkitűzéseit, várt eredményeit, hatásait, tervezett felhasználását, tervezett menetrendjét és költség-haszon elemzését. Megállapítottuk, hogy a Bizottság az általunk vizsgált esetekben megfelelően indokolta a külső tanácsadók igénybevételét.

30 Amikor a főigazgatóságok szaktanácsadásnak vagy kutatásnak minősülő tevékenységekre kötnek szerződést, a közbeszerzési felhívásban dokumentumokkal igazolják a kiszervezés szükségességét. A főigazgatóságok felelősek annak biztosításáért, hogy a javasolt kiszervezés összhangban legyen a szakpolitikai követelményekkel, és ne legyen átfedésben más főigazgatóságok munkaprogramjával.

31 Az uniós programok keretében beszerzett számos tanácsadási szolgáltatás – például a tagállamoknak nyújtott technikai támogatás és a nem uniós országoknak nyújtott technikai segítségnyújtás – esetében a külső tanácsadók igénybevétele a programok szabályaiba és finanszírozási megállapodásaiba beépülő programvégrehajtási eszköz. Ezekben az esetekben megállapításunk szerint a főigazgatóságok nem dokumentálták annak értékelését, hogy egy adott közbeszerzési felhívás esetében a legmegfelelőbb megoldás-e a tanácsadók bevonása. A Bizottság arról tájékoztatott bennünket, hogy a programozási szakaszban felmérték a különböző erőforrásokkal kapcsolatos lehetőségeket, és ezzel indokolni tudták a külső tanácsadók igénybevételét. Ezt az értékelést azonban nem dokumentálták, így nem állt rendelkezésre bizonyíték.

32 A házon belüli erőforrásokat kiegészítő, ismétlődő feladatok elvégzése céljából beszerzett tanácsadási szolgáltatások esetében a főigazgatóságok nem végeznek költség-haszon elemzést, illetve igényfelmérést annak érdekében, hogy új közbeszerzési felhívások kibocsátása előtt felmérjék, milyen viszonylagos előnyökkel jár, ha belső munkatársak helyett külső szolgáltatókat bíznak meg az adott feladatokkal. Megállapítottuk, hogy – például a következők tekintetében – nem készült ilyen elemzés:

•  a Bizottság épületeiben és azon kívül dolgozó külső tanácsadók által nyújtott szolgáltatások a statisztika területén; az ezekre vonatkozó évről évre megújított szerződések évi mintegy 52 teljes munkaidős alkalmazottnak felelnek meg;
•  az uniós programok végrehajtásához és nyomon követéséhez kapcsolódó, ismétlődő tevékenységek.

Betartották a közbeszerzési eljárásokat, de a konkrét kockázatokat mindeddig nem kezelték megfelelően

33 Jelentésünknek ez a része azzal foglalkozik, hogy a Bizottság hogyan szerezte be a külső tanácsadók szolgáltatásait az értékarányosság szempontjának érvényesülése érdekében, és hogyan enyhítette a külső tanácsadók igénybevételéből adódó kockázatokat.

A külső tanácsadói szolgáltatások beszerzése összhangban volt a közbeszerzési szabályokkal

34 Az értékarányosság érvényesülése érdekében a költségvetési rendelet és a Bizottság belső szabályai előírják a Bizottság számára, hogy külső tanácsadók megbízásakor versenyeztetéses kiválasztási eljárást alkalmazzon. Az ilyen eljárások során megfelelő kiválasztási és odaítélési kritériumokat kell meghatározni és alkalmazni. Értékeltük a Bizottság külső tanácsadókra vonatkozó közbeszerzési eljárásait, és részletesen megvizsgáltuk az általunk kiválasztott 20 szerződést.

35 Megállapítottuk, hogy az illetékes főigazgatóságok a közbeszerzési eljárásokat a költségvetési rendeletnek és a Bizottság közbeszerzésről szóló vademecumának követelményei szerint folytatták le (lásd: 21. bekezdés). A Bizottság mind a 20 vizsgált közbeszerzési eljárás során megfelelő odaítélési szempontokat alkalmazott (többek között az ár/minőség arányt) az értékarányosság figyelembevételéhez és a nyertes ajánlatok kiválasztásához.

36 Szolgáltatások kiszervezésekor a Bizottság több különböző közbeszerzési eljárás közül választhat. A külső tanácsadók megbízásakor többnyire nyílt eljárásokat (bármely vállalat nyújthat be ajánlatot) vagy meghívásos eljárást (korlátozott számú vállalatot kérnek fel ajánlat benyújtására) alkalmazott. Az e két eljárástípus keretében odaítélt szerződések összege a 2017–2019-es időszakban 2,3 milliárd eurót tett ki (a teljes szerződéses összeg 85%-a), amint azt az 5. ábra mutatja. Mivel ezek az eljárások időigényesek, a külső tanácsadókkal való szerződéskötés hatékony eszközeként gyakran használják a keretszerződéseket, mivel ezek révén elkerülhető, hogy több közbeszerzési eljárást kelljen indítani. Emellett a – gyakran nagy értékű – keretszerződések meghatározzák az ezek alapján odaítélendő egyedi szerződések feltételeit is (pl. ár, minőség), így a Bizottság a felmerülő igények kielégítése érdekében gyorsabban igénybe veheti a tanácsadók szakértelmét. Az általunk ellenőrzött időszakban a külső tanácsadókkal kötött szerződések összegének 70%-a (1,9 milliárd euró) keretszerződéseken alapult.

A bizottsági felügyelet nem volt összhangban az esetleges kockázat szintjével

37 Ellenőriztük, hogy a Bizottság hogyan tárta fel és kezelte a koncentráció és a tanácsadóktól való túlzott függőség, a versenyelőny és az összeférhetetlenség potenciális kockázatait. Azt is megvizsgáltuk, hogy az ilyen kockázatokra felhívták-e a figyelmet a Bizottság szervezeti szintjén, és hogyan kezelték azokat.

A koncentráció és a tanácsadóktól való túlzott függőség kockázatai

38 Amennyiben egy szervezet fő tevékenységeinek végzése során nagymértékben támaszkodik egyes konkrét külső tanácsadókra, akkor vállalja annak kockázatát, hogy e tevékenységek folytatása esetleg e tanácsadóktól függhet. Megvizsgáltuk a szolgáltatókra vonatkozó irányítási és pénzügyi információkat, hogy értékeljük, a Bizottság milyen mértékben támaszkodott az egyes szolgáltatókra és milyen volt a szolgáltatások koncentrációjának szintje.

39 A 6. ábra a 2017 és 2019 közötti időszak tekintetében a tíz legnagyobb szolgáltatóval kötött szerződések összegeit mutatja be, lebontva. Ez a tíz legnagyobb szolgáltató az időszak során szerződtetett külső tanácsadók teljes számának (2769) kevesebb mint 0,4%-át tette ki. A velük kötött szerződésbe vett összeg ugyanakkor az időszak teljes szerződéses összegének 22%-át tette ki.

40 Egyes szolgáltatók a Bizottság több főigazgatóságának is nyújtanak külső tanácsadói szolgáltatásokat. E szolgáltatók némelyike több különböző tagállamban is rendelkezik fiókteleppel vagy leányvállalattal. Papíron ezek különálló jogi személyek, de ha együtt tekintjük őket, jobban kitetszik, hogy mennyire jelen vannak a Bizottság mellett.

41 Az alábbi 7. ábra bemutatja, hogy mely tíz egyéni szolgáltatóval került sor a 2017 és 2019 közötti időszakban a legtöbb szerződés megkötésére. A Bizottság ezekkel a szolgáltatókkal összesen 1297 szerződést kötött (ez az ebben az időszakban megkötött 8009 szerződés 16%-a, lásd: 04. bekezdés). Elmondható tehát, hogy az összes bizottsági részleg tekintetében viszonylag kevés vállalkozónak ítéltek oda viszonylag nagy számú szerződést.

42 Kiválasztott főigazgatóságok tekintetében megvizsgáltuk azt is, hogy a tíz legnagyobb szolgáltatóval kötött szerződések összege milyen arányban áll a teljes szerződéses összeggel¹⁶. A 8. ábra azt mutatja, hogy egyes főigazgatóságok nagymértékben támaszkodnak viszonylag kis számú vállalkozóra. A DG ESTAT-nál például 10 szolgáltató kevesebb mint 19%-át tette ki a főigazgatóságok által igénybe vett, külső tanácsadást nyújtó szolgáltatóknak, ugyanakkor ezeknek ítélték oda a főigazgatóság által szerződésbe vett teljes összeg 87%-át (47 millió euró). A DG NEAR esetében a tíz legnagyobb szolgáltató szám szerint az összes szolgáltató kevesebb mint 3%-át tette ki, ugyanakkor, ha a szerződéses összegeket tekintjük, velük kötötték a külső tanácsadási szerződések 41%-át (277 millió euró). Az ilyen koncentráció az egyes vállalkozóktól való túlzott függőség kockázatát hordozza magában.

43 A külső tanácsadóknak odaítélt szerződések gyakran speciális technikai szakértelmet igényelnek, ami korlátozhatja a potenciális szolgáltatók számát. Néhány nagyobb szolgáltatónak ugyanakkor, amelyek gyakran széles körű tapasztalattal rendelkeznek a Bizottsággal való együttműködés terén, rendszeresen sikerül elnyernie az ilyen szerződéseket; a kisebb vállalatok kevesebb sikert könyvelhetnek el.

44 Négy olyan esetet találtunk, amikor – bár rendszeresen szerveztek nyílt közbeszerzési eljárásokat – több éven keresztül ugyanazok a szolgáltatók nyertek el egymást követő szerződéseket. Ilyen értelemben a külső tanácsadóktól való függés kockázatát figyeltük meg (lásd: 4. táblázat).

A versenyelőny kockázata

45 Ha a Bizottság különböző részlegei nagymértékben adnak megbízásokat külső tanácsadóknak (lásd: 7. ábra), akkor ezek egyre nagyobb tapasztalatra tesznek szert, ami a jövőben előnyt jelenthet a szerződések elnyerésénél. Ellenőriztük, hogy a Bizottság rendelkezik-e olyan eljárásokkal, amelyek biztosítják a kiválasztási folyamat átláthatóságát, úgy, hogy az adott megbízásért versengő tanácsadók vagy leányvállalataik ne húzhassanak versenyelőnyt abból, hogy korábban a szóban forgó megbízáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat nyújtottak.

46 Megállapítottuk, hogy néhány szolgáltató szaktanácsadási, végrehajtási és értékelési szolgáltatások együttesét nyújtotta valamely főigazgatóságnak. Ilyenkor fennáll annak a kockázata, hogy az ilyen szolgáltatók versenyelőnyre tehetnek szert, mivel ugyanazon uniós politika kialakításában, végrehajtásában és értékelésében is részt vesznek.

47 Kockázatot jelenthet az is, hogy egyes, a főigazgatóságoknak nyújtandó szolgáltatások terén széles körű tapasztalattal bíró vállalkozók olyan versenyelőnyre tehetnek szert, amely hasznukra válhat későbbi közbeszerzési eljárások során. Egy esetben, 2018-ban egy szolgáltató elnyert egy megbízást (1,1 millió euró értékben) egy építési beruházásra irányuló szerződéssel kapcsolatos ajánlattételi dokumentáció elkészítésére. A következő évben ugyanannak a szolgáltatónak ítéltek oda egy másik szerződést (3 millió euró értékben), ugyanezen beruházás felügyeletére.

48 Egyes főigazgatóságok követendő gyakorlatokat alakítottak ki azon kockázat csökkentésére, hogy a külső tanácsadók szolgáltatásainak beszerzése során korlátozott marad a verseny (részletesen lásd: 1. háttérmagyarázat).

Az összeférhetetlenség kockázata

49 Megvizsgáltuk, hogy milyen gyakorlatok révén kezelik az összeférhetetlenség kockázatát. A költségvetési rendelet meghatározza az összeférhetetlenség fogalmát, és felsorolja, hogy milyen intézkedések révén kell azt a közbeszerzési eljárások során elkerülni. A Bizottság közbeszerzésről szóló vademecuma további útmutatással szolgál. Előírja, hogy a Bizottság értékelő bizottsága tagjainak, valamint az ajánlattevőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy esetükben nem áll fenn összeférhetetlenség.

50 A Bizottság mind a 20 általunk megvizsgált szerződés esetében betartotta a költségvetési rendeletnek és a vademecumnak az összeférhetetlenség ellenőrzésére vonatkozó előírásait. Minden előírt nyilatkozatot aláírtak, és valamennyi szerződés tartalmazott egy egységes záradékot, amely kimondja, hogy a szerződő feleknek nyilatkozniuk kell a szerződés teljesítése során esetlegesen felmerülő összeférhetetlenségről. Ezek formális ellenőrzések, és önmagukban nem tudják kezelni az összeférhetetlenségi kockázatokat.

51 2021-ben a Bizottság iránymutatást adott ki a szolgáltatások igénybevételekor felmerülő összeférhetetlenségek elkerüléséről és kezeléséről¹⁷. A Bizottság iránymutatásai azonban nem érintik a következő kockázatokat:

•  ha külső tanácsadók vagy leányvállalataik egyes tevékenységei ellentétesek a Bizottsággal kötött szerződésükkel;
•  ha külső tanácsadók egyes szolgáltatásai ellentmondásba kerülhetnek egymással;
•  ha külső tanácsadók olyan különböző (a Bizottságon belüli vagy kívüli) ügyfeleknek nyújtanak szolgáltatást egymással szorosan összefüggő megbízások kapcsán, akik összeférhetetlenek.

52 Összeférhetetlenség merülhet fel a „forgóajtó-jelenség”, vagyis bizottsági munkatársak olyan pályaváltása okán is, amikor valamely bizottsági állás betöltését követően az érintett külső pozícióba kerül (pl. a magánszektorban helyezkedik el), vagy amikor a magánszektorból érkeznek új munkatársak a Bizottsághoz. Az ilyen fajta összeférhetetlenség jelentheti azt, hogy az érintett a bizalmas információkhoz való hozzáférését nem megfelelő célra használja, például amikor a Bizottság korábbi munkatársai tudásukat és kapcsolataikat a külső foglalkoztatók vagy ügyfelek érdekében történő lobbizásra használják fel.

53 Az Unió személyzeti szabályzata¹⁸ előírja, hogy a Bizottságot elhagyó tisztviselők feddhetetlenül és körültekintően járjanak el, amikor távozásuk után új állásban helyezkednek el. A Bizottság e szabályok alapján kezeli az esetlegesen „forgóajtó-jelenségnek” tekinthető eseteket. E mechanizmusok eredményessége kizárólag attól függ, hogy a távozó alkalmazottak hogyan nyilatkoznak a Bizottságnak arról, hogy milyen munkát szándékoznak végezni az uniós közszolgálatból való kilépésüket követő két évben. A közbeszerzésért felelős munkatársak a pályázati dokumentumok értékelése során igyekeznek kiszűrni, hogy a Bizottság mely korábbi alkalmazottainál merülhet fel esetleges összeférhetetlenség.

54 Az ombudsman több vizsgálatot is végzett ebben az ügyben, és arra a következtetésre jutott, hogy bár a Bizottság a szabályok szerint jár el, többet is lehetne tenni ezek eredményessége és érdemibb hatása érdekében. Az ombudsman azt javasolta, hogy a Bizottság a vezető tisztviselőit érintő ügyekben kezelje szigorúbban a forgóajtó-jelenséget¹⁹. 2021 februárjában az ombudsman új, átfogó vizsgálat révén tekintette át, hogy a Bizottság hogyan kezeli a forgóajtó-jelenségnek a munkatársai körében előforduló eseteit. Ez része annak a folyamatnak, amelynek révén a Bizottság fokozott figyelemmel kíséri, hogy az uniós közigazgatás hogyan szerez érvényt a magánszektorba távozó uniós alkalmazottakra vonatkozó etikai kötelezettségeknek²⁰.

Egyes kockázatokat nem értékelnek szervezeti szinten

55 Ellenőriztük, hogy miként hívták fel a Bizottság figyelmét a koncentráció, a túlzott függőség, a versenyelőny és az összeférhetetlenség kockázataira, és hogy a Bizottság hogyan kezelte azokat szervezeti szinten.

56 Összességében azt állapítottuk meg, hogy a főigazgatóságok nem azonosították és nem minősítették kritikusnak azon kockázatokat, amelyek külső tanácsadók igénybevételekor merülnek fel a koncentráció és a túlzott függőség, a versenyelőny és az összeférhetetlenség kapcsán. Megállapítottuk továbbá, hogy a szolgáltatók túlzott koncentrációjának és a túlzott függőségnek a kockázata nem mindig volt látható helyi, főigazgatósági szinten. A Bizottság szintjén azonban ezek lehetnek jelentősek. E kockázatokat tehát csak szervezeti szintű értékeléssel lehetne megfelelően kezelni, ám a Bizottság egyáltalán nem végez ilyen értékelést. Előfordulhat tehát, hogy egyes kritikus kockázatokat nem tárnak fel, következésképpen nem is jelentenek a szervezetirányító tanácsnak.

Hiányosságok a külső tanácsadók által nyújtott szolgáltatások irányításában és felhasználásában

57 Jelentésünk e szakasza azt tárgyalja, hogyan irányította a Bizottság a külső tanácsadók megbízását: elsősorban is azt, hogyan értékelte a tanácsadók teljesítményét, és miként állapította meg, hogy munkájuk eredményei közül mi lenne általánosabban felhasználható a különböző bizottsági részlegeken.

Az egyes szerződéseket a szabályoknak megfelelően irányították, de a teljesítményértékelést hiányosságok jellemezték

58 Megvizsgáltuk, hogy a Bizottság egyértelmű megbízásokat és teljesítési szabályokat határozott-e meg a külső tanácsadók szolgáltatásaira vonatkozóan, és megfelelő összegeket fizetett-e a nyújtott szolgáltatásokért. Azt is értékeltük, hogy szervezeti szinten miként osztotta meg az ilyen megbízások eredményeit, és hogyan értékelte azokat. Vizsgálatunk kitért arra is, hogy a Bizottság gondoskodott-e arról, hogy a külső tanácsadók megbízásait a különböző főigazgatóságok egységesen irányítsák, így szisztematikusan tudják értékelni azok teljesítményét, és kimutatta-e, hogy milyen értéket nyújtanak a külső tanácsadók.

59 A Bizottság a költségvetési rendelet és a közbeszerzésről szóló vademecumban foglalt, a szolgáltatások beszerzésére vonatkozó általános szabályok által biztosított jogi keret alapján irányította a külső tanácsadók megbízásait (tanácsadás, kutatás, tanulmányok és értékelések). A szolgáltatások beszerzéséhez a Bizottság feladatmeghatározásokat dolgozott ki, amelyek kikötik, hogy a szolgáltatónak milyen munkát kell elvégeznie, valamint megbízása során hány és milyen formátumú eredményjelentést várnak el tőle.

60 Mind a 20 általunk megvizsgált szerződés esetében megállapítottuk, hogy a Bizottság a szerződéseket megfelelően, jogi keretével összhangban kezelte. Összességében a Bizottság és a szolgáltató közötti szerződések meghatározzák a nyomon követésre és a beszámolásra vonatkozó szabályokat, valamint a várt szolgáltatásra irányuló ellenőrzés folyamatát is. A Bizottság a kifizetések előtt arról is meggyőződött, hogy a tanácsadók megfelelő minőségben nyújtották a szolgáltatásokat.

61 Elemzésünk során megállapítottuk, hogy egyes tanácsadási szolgáltatások esetében a Bizottság további minőség-ellenőrzéseket is végzett bizonyos teljesített feladatok tekintetében:

•  a statisztikai szolgáltatások kifizetése előtt a Bizottság ellenőrizte a tanácsadó által készített statisztikák minőségét;
•  a strukturálisreform-támogató program keretében kötött technikai támogatási szerződés esetében irányítóbizottságot hoztak létre (a DG REFORM illetékes szolgálata, a tagállam és a vállalkozó részvételével), amely felügyelte a szerződés végrehajtását. Ez biztosította a szerződés végrehajtásának rendszeres nyomon követését (gyakran havi rendszerességű beszámolással).

62 Ha a szóban forgó terméket későn vagy a vártnál alacsonyabb minőségben szállítják, a Bizottság általában úgy jár el, hogy felfüggeszti a kért kifizetést mindaddig, amíg a terméket kielégítő módon le nem szállítják, és időközben nem alkalmazza a szerződéses rendelkezésekben előírt szankciókat. A 20 kiválasztott szerződésből a Bizottság csak három esetében alkalmazott szankciókat és csökkentette a kifizetések összegét. Ehhez az operatív egységek intenzív és jelentős erőfeszítésére volt szükség, hogy végül mégis megfelelő minőségű termékre lehessen szert tenni.

63 Az általunk megvizsgált szerződésekben ugyan találtunk jó példákat arra, hogy a Bizottság hogyan értékeli a külső tanácsadók teljesítményét, ám a főigazgatóságok nem értékelték egységesen a teljesítményt. Megállapítottuk, hogy a szerződések teljesítését követően csak egyes főigazgatóságok vonták le szisztematikusan a tanulságokat, illetve készítettek utólagos költség-haszon értékelést, más főigazgatóságok azonban nem. Véleményünk szerint a Bizottság emiatt kevésbé képes meghatározni, hogy mely területek szorulhatnak tökéletesítésre, és nagyobb annak a kockázata is, hogy korábban rosszul teljesítő tanácsadók kapnak újfent megbízást.

64 A minőségi jogalkotási keret alapján beszerzett szolgáltatások kivételével (részletesen lásd: 2. háttérmagyarázat) a főigazgatóságok nem osztották meg szisztematikusan a Bizottság valamennyi részlegével a külső tanácsadók értékelésével kapcsolatban rendelkezésre álló információkat (pl. a költségek áttekintése, a teljesített feladatok és az eredmények minősége). Nem került sor a tanácsadók szervezeti szintű megbízására vonatkozó információk központosított gyűjtésére, pedig annak révén lehetővé vált volna a szolgáltatók teljesítményének összevetése és értékelése.

A külső tanácsadói megbízások eredményeit nem sikerül teljes mértékben kiaknázni

65 Értékeltük, hogy a Bizottság megfelelő gyakorlatok révén a lehető legjobban ki tudta-e aknázni a külső tanácsadók szolgáltatásainak eredményeit, illetve ezeket és a kapcsolódó ismereteket át tudta-e adni ott, ahol ezekre szükség volt.

66 Megállapítottuk, hogy a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások és eszköztár iránymutatással szolgált annak nyomon követéséhez és elemzéséhez, hogy a külső tanácsadók munkája milyen mértékben segíti elő a Bizottság értékelési eljárását. Ezt az elemzést a Bizottság az értékelést összefoglaló szolgálati munkadokumentumban ismerteti. Ez a dokumentum bemutatja, hogy a Bizottság hogyan hasznosította a szaktanácsadást a folyamat során²².

67 A minőségi jogalkotási kereten kívül nem találtunk más hasonló iránymutatást a külső tanácsadók szolgáltatásaira vonatkozóan. Megfigyelésünk szerint a kiválasztott főigazgatóságoknál eltérő gyakorlatok révén állapítják meg, hogy a Bizottság felhasználta-e külső tanácsadók eredményeit és következtetéseit, és ha igen, hogyan (lásd: 5. táblázat). A különböző főigazgatóságok közötti egységes megközelítés hiánya miatt a Bizottság nem tudja megfelelően felmérni e szolgáltatások igénybevételének előnyeit.

68 A külső tanácsadóktól a Bizottság munkatársai felé történő készségátadás kérdése nem vonatkozik a szerződések valamennyi típusára. Ha a tanácsadók megbízásának célja a Bizottságon belüli szakértelem hiányának orvoslása, a készségek Bizottság részére történő átadása fontos és releváns tényező lehet. A Bizottság megerősítette, hogy a szolgáltatási szerződések ritkán veszik tekintetbe a tanácsadóktól származó tudás átadását. A Bizottság nem vizsgálja meg rendszeresen, hogy szükség van-e a készségek átadására. Az általunk megvizsgált szerződések egyike sem tartalmazott konkrét követelményt arra nézve, hogy a tanácsadóknak készségeket kellene átadniuk a bizottsági munkatársaknak.

69 Számos, egymással össze nem függő bizottsági eszköz tartalmaz olyan információt, amely felhasználható a külső tanácsadók szolgáltatásaival kapcsolatos információcserében, ám a tanácsadók munkaeredményeinek terjesztésére ezek kevésbé alkalmasak (ezt foglalja össze a 6. táblázat).

70 A főigazgatóságok különböző módszereket alkalmazva osztották meg a külső tanácsadók eredményeivel kapcsolatos ismereteket (példákért lásd: 9. ábra). A terjesztés elaprózva, elsősorban a főigazgatóságok szintjére összpontosítva történt, ami csökkenti annak lehetőségét, hogy a külső tanácsadók munkájának eredményeit hatékonyan osszák meg a Bizottság összes részlegével.

71 Megállapítottuk, hogy az európai tanulmányok intézményközi adatbázisa (IISDB) olyan információkkal szolgált a tervezett és megvalósult értékelésekről, amelyek lehetővé tették az ismeretek terjesztését. 2022 márciusa óta az adatbázis valamennyi intézmény számára elérhető. Megvizsgáltuk, hogy a kiválasztott főigazgatóságok milyen információkat rögzítettek az adatbázisban. A főigazgatóságok eltérő módokon rögzítették a tanulmányokat, egyes műszaki tanulmányok (pl. jelentések, ajánlások, technikai elemzések) például nem is szerepeltek az adatbázisban (lásd: 7. táblázat). Ebből következően az IISDB részleges információkat tartalmaz valamennyi elvégzett tanulmányról, és ezt az eszközt a Bizottság nem úgy alakította ki, hogy átfogó módon segítse a tudásmegosztást.

A Bizottság vezetői információi csak részben pontosak, a rendszeres beszámolás pedig nem megfelelő

72 Ebben a szakaszban megvizsgáljuk, hogy mely információk állnak a Bizottság rendelkezésére a külső tanácsadók megbízásaival kapcsolatban, valamint azt, hogy a Bizottság hogyan számolt be azok hasznosításáról.

A Bizottság nem rendelkezik pontos információkkal az általa igénybe vett külső tanácsadói szolgáltatások volumenéről és típusairól

73 Felmértük, hogy a Bizottság elegendő és megbízható információval rendelkezett-e ahhoz, hogy eredményesen felügyelhesse a külső tanácsadók igénybevételét és be tudjon számolni arról, illetve hogy ezek az információk a különböző típusú szolgáltatások esetében rendelkezésre álltak-e. Megvizsgáltuk, hogy a Bizottság főigazgatóságai hogyan rögzítették az ilyen szolgáltatásokra vonatkozó információkat, és teszteltük a 2017 és 2019 közötti időszakra vonatkozó adatokat.

74 2017 óta a Bizottság pénzügyi rendszerében a külső tanácsadói szolgáltatási szerződések a következő négy kategóriában voltak rögzíthetőek: tanácsadás, tanulmány készítése, értékelés, kutatás. A Bizottság a „tanulmány” és az „értékelés” kategóriáját egyértelműen definiálta (lásd: 23. bekezdés), a tanácsadási és kutatási szolgáltatások mibenlétét azonban nem határozta meg egyértelműen a főigazgatóságok számára (lásd: 24. bekezdés). Ezt a két kategóriát általánosabban határozták meg (lásd: 2. táblázat). Ezért a külső tanácsadók igénybevételének rögzítésekor a főigazgatóságok nem egységesen alkalmazták a kategóriákat.

75 A lista például a „tanácsadás” kategóriáját – ebbe sorolták a külső tanácsadói szolgáltatások túlnyomó többségét (lásd: 3. táblázat)) – „szaktanács nyújtásaként” tünteti fel. Megállapításunk szerint a főigazgatóságok a szolgáltatások széles körét rögzítették ebben a kategóriában. Ide tartozott néhány olyan, általában kiszervezett szolgáltatás is, mint például:

•  az informatikai rendszerek fejlesztésével és üzemeltetésével kapcsolatos szolgáltatások, mint például az engedélyek, a karbantartás, a tanulmányok és a támogatás;
•  a statisztikai, adatösszesítési és információszerzési szolgáltatások (az Eurostat alaptevékenységei és más főigazgatóságok másodlagos tevékenységei);
•  a tagállamoknak nyújtott technikai támogatás és általában az országoknak (különösen a nem uniós országoknak) nyújtott technikai segítségnyújtás.

Ez utóbbi esetben a Bizottság pénzügyi rendszere nem határozza meg a külső tanácsadói szolgáltatás végső kedvezményezettjét. A TPK 4. fejezete (Globális Európa) esetében az ilyen megbízások többségét a Bizottság nem uniós országok javára szerzi be. Ezek a 2017–2019-es időszakban a külső tanácsadókkal kötött szerződések teljes összegéből 1 milliárd eurót tettek ki. Mindez nem teszi lehetővé a Bizottság számára, hogy pontos képet adjon a külső tanácsadók igénybevételéről.

76 A „kutatás” kategóriába kerül minden olyan kutatási, fejlesztési vagy tudományos tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatás, amely a többi szolgáltatási kategória egyikébe sem sorolható. A Közös Kutatóközpont például az általa megrendelt szolgáltatások mintegy 88%-át (107,2 millió euró) ebben a kategóriában rögzítette. Megállapításunk szerint ez a kategória a szerződések széles skáláját foglalja magában, pedig néhányuk valójában más kategóriába tartozik (lásd: 3. táblázat), Ilyenek például: tanulmányok készítése vagy értékelések elvégzése, technikai segítségnyújtás, laboratóriumi karbantartás és berendezések biztosítása, adatszerzés, védjegymegújítások és szabadalmi kifizetések, képzések és konferenciák szervezése, valamint nukleáris létesítmények leszerelése.

77 A Bizottság decentralizált struktúráján belül számos különböző szervezeti egység végzi a központi pénzügyi rendszerben történő adatrögzítést. Az adatrögzítés pontosságával kapcsolatos problémákat felismerve a Bizottság 2020-ban és 2021-ben ún. „tisztító kampányok” révén igyekezett helyesbíteni a külső tanácsadók szerződéseivel kapcsolatos kódolási hibákat vagy pontatlanságokat. 2021-ben a Bizottság létrehozta az adatminőségi jelzőrendszert (Data Quality Dashboard) is, amellyel szisztematikusan nyomon követheti a rögzített szerződéses adatok minőségét.

78 E kezdeményezések ellenére továbbra is számos következetlenséget és hibát figyeltünk meg a főigazgatóságok külső tanácsadókkal kötött szerződéseinek kódolásában (részletesen lásd: I. melléklet).

79 A nem elég konkrétan meghatározott szerződéskategóriák és a kódolási hibák következtében a Bizottság nem rendelkezett pontos információkkal a külső tanácsadók által igénybe vett szolgáltatások volumenéről és típusairól.

A Bizottság nem számol be szisztematikusan a külső tanácsadók megbízására vonatkozó információkról

80 Figyelembe véve, hogy a Bizottság milyen mértékben vesz igénybe külső tanácsadókat, megvizsgáltuk, hogy biztosították-e erre nézve a megfelelő és szisztematikus szervezeti beszámolást. A mentesítésért felelős hatóságok és más érdekeltek tájékoztatást kértek a Bizottságtól a külső tanácsadókra fordított összegekről (lásd: 14. bekezdés). Ezek a megkeresések tanúsítják, hogy van közérdeklődés a külső tanácsadók száma és költségei, az általuk nyújtott szolgáltatások típusai és az esetleges kapcsolódó kockázatok iránt.

81 Nem készült szervezeti szintű jelentés és elemzés arról, hogy a Bizottság hogyan veszi igénybe a külső tanácsadókat, illetve milyen összegeket fordít az ilyen megbízásokra. A Bizottság szervezetirányító tanácsa eseti alapon foglalkozott a külső tanácsadók kérdésével, például amikor jóváhagyta a házon belüli szolgáltatókra vonatkozó iránymutatást²³.

82 A külső tanácsadók igénybevételéről szóló beszámolás többnyire keresletvezérelt: a Bizottság (pl. az Európai Parlament részéről érkező) kérésre a pénzügyi rendszerében rögzített információk alapján jelentést készít. A Bizottság főigazgatóságai azonban csak az adatok manuális ellenőrzésével tudják biztosítani, hogy abban csak a szóban forgó szolgálatoknak megfelelő, helyes összegek szerepeljenek. Ellenőrzésünk hibákat tárt fel a Bizottság adataiban (lásd: 78. bekezdés).

83 Az éves irányítási és teljesítményjelentés a Bizottság fő magas szintű teljesítményjelentése az uniós költségvetés által elért eredményekről. A főigazgatóságok éves tevékenységi jelentései saját szintjükön számolnak be a teljesítményről. E jelentések egyik csoportja sem közöl információt a külső tanácsadók igénybevételéről.

84 A külső tanácsadókra fordított kiadásokat a különböző uniós programok operatív előirányzataiból finanszírozzák, és ezek az összes operatív kiadás igen kis hányadát teszik ki. Ezért fordulhat elő, hogy legtöbb esetben kimaradnak az igazgatási kiadásokból finanszírozott belső források felhasználására vonatkozó gondos felügyelet és beszámolás hatóköréből. Az átfogó szervezeti beszámolás hiánya miatt a Bizottság kevésbé képes az általános erőforrás-felhasználás tekintetében eredményesen irányítani ezeket a szolgáltatásokat, és feltárni, hogy milyen kockázatok kapcsolódnak azok nyújtásához.

Következtetések és ajánlások

85 Az Európai Bizottság évente mintegy 1 milliárd eurót fordít külső tanácsadók szolgáltatásaira, hogy azokkal széles körben kiegészítse saját tanácsadási, tanulmánykészítési, értékelési és kutatási tevékenységeit. Következtetésünk szerint a külső tanácsadók igénybevételét a Bizottság nem az értékarányosságot biztosítva, illetve nem az érdekeinek legmegfelelőbb módon irányítja.

86 Megállapítottuk, hogy a külső tanácsadók igénybevételét szabályozó bizottsági keretet jelentős hiányosságok jellemzik. A Bizottságon belül – a külső tanácsadóknak kiszervezett összeg zömét kitevő – tanácsadásra és kutatásra vonatkozó keret nem tartalmazott iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a feladatokat milyen mértékben lehet kiszervezni, hogyan határozzák meg a külső tanácsadók szolgáltatásait, és milyen képességeket és kapacitásokat kell házon belül tartani (18–26. bekezdés).

87 A tanulmányok és értékelések esetében a Bizottság keretrendszere egyértelmű iránymutatást adott annak indokolásához és dokumentálásához, ha a belső személyzet helyett külső tanácsadók megbízása mellett döntenek. A Bizottság rendszeresen bízott meg tanácsadókat ismétlődő tevékenységek elvégzésével. Sok ilyen esetben nem volt bizonyíték arra, hogy végeztek volna igényfelmérést (24. és 28–32. bekezdés).

1. ajánlás. A külső tanácsadók szolgáltatásainak igénybevételére vonatkozó jelenlegi keret kiegészítése

A Bizottság fejlessze tovább a külső tanácsadói szolgáltatások igénybevételére vonatkozó keretét. A keret:

1. határozza meg a külső tanácsadók által nyújtható támogatás különböző formáit;
2. tartalmazzon iránymutatást arra vonatkozóan, hogy miként kell elvégezni az igényfelméréseket (ideértve a költség-haszon elemzések elvégzésének időpontját is), kitérve azokra a módszerekre is, amelyekkel felmérhető, hogy a belső személyzet igénybevétele helyett szükséges-e a munka kiszervezése;
3. adjon meg kritériumokat arra nézve, hogy melyek a Bizottságon belül elvégzendő, ki nem szervezendő tevékenységek és folyamatok.

Megvalósítás céldátuma: 2023. december

88 Megállapítottuk, hogy a Bizottság a külső tanácsadók szolgáltatásainak beszerzése során betartotta a költségvetési rendeletet és saját belső szabályait. A Bizottság által a nyertes ajánlatok kiválasztásához alkalmazott kritériumok megfelelőek voltak (34–36. bekezdés).

89 A Bizottság nem követte megfelelően nyomon, illetve nem kezelte megfelelően a külső tanácsadók igénybevételéhez kapcsolódó jelentős kockázatokat. Ezek közé tartozik a szolgáltatók koncentrációjával kapcsolatos kockázat és a viszonylag kis számú szolgáltatótól való túlzott függés kockázata. Ez ugyanis azzal a veszéllyel jár, hogy egyes, a Bizottsággal való együttműködés terén széles körű tapasztalattal rendelkező szállítók sikeresebbek lesznek a szerződések elnyerésében, mivel versenyelőnyre tettek szert. A Bizottság az összeférhetetlenségre irányuló valamennyi szükséges hivatalos ellenőrzést is elvégezte. Ezekkel az ellenőrzésekkel azonban nem biztosítható minden komoly kockázat megjelölése és kezelése. Egyes, a külső tanácsadók által nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó jelentős kockázatokat szervezeti szinten ezért nem elemezték megfelelően (38–56. bekezdés).

2. ajánlás. A külső tanácsadók szolgáltatásaiból eredő kockázatok nyomon követésének és enyhítésének javítása

A Bizottság javítsa a külső tanácsadók igénybevételével kapcsolatos kockázatok nyomon követésével és enyhítésével kapcsolatos megközelítését az alábbiak révén:

1. rendszeres időközönként elemezze a koncentráció és a túlzott függőség kockázatát a főigazgatóságok és a Bizottság szintjén;
2. pontosítsa a hosszú távú uniós tapasztalatokkal rendelkező külső szolgáltatók által szerzett versenyelőnyökre vonatkozó eljárásokat;
3. egészítse ki az összeférhetetlenség elkerülésére vonatkozó iránymutatást az eddig nem tárgyalt kockázatok beépítésével;
4. biztosítsa, hogy a főigazgatóságok feltárják a kockázatokat és beszámoljanak azokról, és hogy ezekről a kockázatokról tájékoztassák a szervezetirányító tanácsot annak céljából, hogy az koordinálja az ilyen kockázatok értékelését és kezelését, és tanácsot adjon azokkal kapcsolatban.

Megvalósítás céldátuma: 2023. december

90 A Bizottság megfelelően kezelte a külső tanácsadókkal kötött egyedi szerződéseket. Meggyőződött például arról, hogy a tanácsadók megfelelő minőségben nyújtották-e a kért szolgáltatásokat, mielőtt teljesítette a kifizetéseket számukra. A Bizottság ugyanakkor nem mérte egységesen a külső tanácsadók teljesítményét, valamint a tanulmányok és értékelések kivételével nem osztotta meg az információkat ezen mérésekről az egyes főigazgatóságok szintjén. A szolgáltatási szerződések ritkán foglalkoznak a tanácsadóktól származó tudás átadásával, és a Bizottság nem vizsgálja meg rendszeresen, hogy szükség van-e a készségek átadására. A tanácsadói munka eredményeinek terjesztése elaprózva, elsősorban a főigazgatóságok szintjére összpontosítva történt; egyes esetekben pedig az információk hiányosak voltak (57–71. bekezdés).

3. ajánlás. A külső tanácsadói szolgáltatások eredményeinek jobb hasznosítása

A Bizottság következetesen azonosítsa és hasznosítsa a külső tanácsadói szolgáltatások eredményeit, adott esetben az alábbiak elvégzésével:

1. a befejezést követő szisztematikus értékelések, és a tanulságok levonása;
2. annak szisztematikus elemzése, hogy szükség van-e tudásátadásra a tanácsadóktól a Bizottság munkatársai felé;
3. szervezeti szintű intézkedések a levonható tanulságok és az eredmények terjesztésére és a külső tanácsadók megbízásaival kapcsolatos bevált gyakorlatok meghatározására.

Megvalósítás céldátuma: 2023. december

91 A Bizottság információs rendszerei nem szolgáltak pontos információkkal az igénybe vett külső tanácsadók által nyújtott szolgáltatások volumenéről és típusairól, noha azokat a Bizottság kiegészítő forrásként használja fel eredményeinek megvalósításához. A Bizottság tisztában van ezzel a helyzettel, és nemrégiben javító intézkedésekbe kezdett. A Bizottság nem számol be rendszeresen a Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogyan vesz igénybe külső tanácsadói szolgáltatásokat, és erről szervezeti szintű jelentések sem készülnek (72–84. bekezdés).

4. ajánlás. A külső tanácsadói szolgáltatások igénybevételéről szóló beszámolás javítása

A Bizottság számoljon be rendszeresen a külső tanácsadók szolgáltatásainak igénybevételéről. E beszámolás alapuljon pontos és teljes körű adatokon, és tartalmazzon olyan információkat is, mint például a beszerzett szolgáltatások volumene és típusa.

Megvalósítás céldátuma: 2023. december

A jelentést 2022. május 17-i luxembourgi ülésén fogadta el a Tony Murphy számvevőszéki tag elnökölte V. Kamara.

Mellékletek

I. melléklet. A jogi kötelezettségvállalás kategóriájának helytelen és nem koherens kódolása (példák)

Az alábbi táblázatok a jogi kötelezettségvállalások (LC) kategóriáinak helytelen (8. táblázat),), illetve inkoherens (9. táblázat) kódolására mutatnak be példákat, amint azokat az általunk áttekintett dokumentumokban találtuk. Az általunk ellenőrzött időszakban a keretszerződés LC kategóriája határozta meg az összes későbbi egyedi szerződés LC kategóriáját, függetlenül az adott szerződés pontos témájától. Ezeket az eseteket az alábbi táblázatok nem tartalmazzák.

Rövidítések

DG BUDG: Költségvetési Főigazgatóság

DG DEVCO A Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatósága, elnevezése 2021-ben a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatósága (INTPA) lett

DG EMPL: A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága

DG ENER: Energiaügyi Főigazgatóság

DG MOVE: Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság

DG AGRI: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság

DG CLIMA: Éghajlatpolitikai Főigazgatóság

DG ENV: Környezetvédelmi Főigazgatóság

DG GROW: Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság

DG NEAR: Az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága

DG REFORM: Strukturálisreform-támogató Főigazgatóság

EASME: Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség²⁴

ENVAC: A Környezetvédelmi Főigazgatóság közbeszerzési tanácsadó bizottsága

ESTAT/Eurostat: Az Európai Unió Statisztikai Hivatala

FPI: Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálat

IISDB: Az európai tanulmányok intézményközi adatbázisa

JRC: Közös Kutatóközpont

LC: Jogi kötelezettségvállalás

SRSP: Strukturálisreform-támogató program

TPK: Többéves pénzügyi keret

Glosszárium

A részvételi szándék kifejezésére való felhívás: A meghívásos közbeszerzési eljárásban való részvételre felkérendő potenciális ajánlattevők előzetes kiválasztása.

Éves irányítási és teljesítményjelentés: A Bizottság által évente elkészített jelentés az uniós költségvetés bizottsági kezeléséről és az elért eredményekről, amely összefoglalja a főigazgatóságok és a végrehajtó ügynökségek éves tevékenységi jelentéseiben foglalt információkat.

Éves tevékenységi jelentés: Az egyes bizottsági főigazgatóságok, illetve uniós intézmények és szervek által készített jelentés, amely bemutatja, hogy az a célkitűzéseihez képest mit ért el, és hogyan használta fel pénzügyi és emberi erőforrásait.

Irányítási terv: A Bizottság egyes szervezeti egységei által készített, az adott egység munkáját a Bizottság prioritásainak és stratégiai célkitűzéseinek fényében ismertető éves terv, amelynek alapján a Bizottság beütemezheti és nyomon követheti valamennyi tevékenységét, erőforrását és munkaerő-felvételi igényét, valamint beszámolhat azokról.

Keretszerződés: Átfogó megállapodás, amelynek alapján konkrétabb szerződéseket lehet kötni.

Kivételes közbeszerzési eljárás: Sürgősségi esetekben alkalmazott közbeszerzési eljárás, amelynek része az ajánlati felhívás nélkül kiválasztott ajánlattevőkkel folytatott tárgyalás.

Meghívásos közbeszerzési eljárás: Olyan közbeszerzési eljárás, amelyben csak kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt.

Nyílt közbeszerzési eljárás: Olyan közbeszerzési eljárás, amelyben valamennyi potenciális ajánlattevő részt vehet.

Szervezetirányító tanács: A Bizottság központi irányító szerve, amely szervezeti kérdésekben biztosítja a koordinációt, felügyeletet, tanácsadást és stratégiai irányítást, beleértve az erőforrás-elosztást és a kockázatkezelést is.

Tárgyalásos közbeszerzési eljárás: Korlátozott számú ajánlattevő részvételével zajló közbeszerzési eljárás, amelynek során a vevő tárgyalhat a szerződési feltételekről.

A Bizottság válaszai

https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=61461

Időrendi áttekintés

https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=61461

Ellenőrző csoport

Ellenőrzéseinek eredményeit a Számvevőszék különjelentésekben mutatja be, amelyek egy adott költségvetési területhez kapcsolódó uniós szakpolitikákkal és programokkal, illetve az irányítással kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Hogy ellenőrzési munkája maximális hatást érjen el, témái megválasztásakor és feladatai megtervezésekor a Számvevőszék tekintetbe veszi a teljesítmény-, illetve megfelelőségi kockázatokat, az érintett bevétel vagy kiadás nagyságát, a várható fejleményeket, valamint a politika és a nagyközönség érdeklődését.

Ezt a teljesítmény-ellenőrzést az uniós finanszírozásra és igazgatásra szakosodott, Tony Murphy számvevőszéki tag elnökölte V. Kamara végezte. Az ellenőrzést François-Roger Cazala számvevőszéki tag vezette Dirk Pauwels kabinetfőnök és Stéphanie Girard kabinetattasé, Colm Friel ügyvezető, Daria Bochnar feladatfelelős, valamint Marion Kilhoffer és Anzela Poliulianaitė számvevők közreműködésével. Grafikai tervezés: Alexandra Mazilu és Jesús Nieto Muñoz. Nyelvi támogatás: Richard Moore.

Végjegyzetek

¹ Külső tanácsadókat megbízó szervezeti egységek, szolgálatok és végrehajtó ügynökségek.

² Európai Bizottság, C(2018) 7703 final, Communication to the Commission: Governance in the European Commission, 2018.11.21.

³ Risk Management in the Commission – Implementation Guide, frissítve: 2021. szeptember.

⁴ Európai Bizottság, C(2018) 7703 final, Communication to the Commission: Governance in the European Commission, 2018.11.21.

⁵ Az Európai Parlament 2021. március 30-i levele az Európai Bizottság elnökéhez, 2019. évi mentesítés a Bizottság számára, írásbeli kérdések Johannes Hahn biztoshoz, 2021. január 11-i meghallgatás és 2019. évi mentesítés a Bizottság számára, írásbeli kérdések Ilze Juhansone főtitkárhoz, 2021. január 6-i meghallgatás.

⁶ A Bizottság részletes válaszai a Tanácsnak a 2019. évi pénzügyi évi mentesítés nyomon követéséről szóló bizottsági jelentést kiegészítő konkrét kéréseire, COM(2021) 405 final (33. pont).

⁷ DG AGRI, DG BUDG, DG EMPL, DG ENV, DG GROW, DG HR, Közös Kutatóközpont, DG NEAR, DG REFORM, Eurostat, az EASME és az Európai Bizottság Főtitkársága.

⁸ Az Európai Parlament és a Tanács 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, HL L 193., 2018.7.30.

⁹ Európai Bizottság, Közbeszerzések az Európai Bizottságnál, 2016. február, frissítve: 2020. január.

¹⁰ COM(2002) 713 final, Communication from the Commission on the collection and use of expertise by the Commission: principles and guidelines, 2002.12.11.

¹¹ Európai Bizottság, Harmonised procedures for managing Commission studies, 2012.7.4.

¹² SWD(2015) 111 final és SWD(2017) 350 final.

¹³ 43. eszköz: What is an evaluation and when is required, 44. eszköz: Planning & the 5 year rolling evaluation plan, és 48. eszköz: Conducting the evaluation.

¹⁴ Európai Bizottság, Guidelines on the use of in-house service providers and assimilated, 2020.7.27.

¹⁵ 4. eszköz: Evidence-based better regulation és 44. eszköz: Planning & the 5 year rolling evaluation plan.

¹⁶ Csak azokat a főigazgatóságokat tüntetjük fel, amelyek szerződés szerinti teljes összege meghaladja az 50 millió eurót.

¹⁷ A Bizottság közleménye (2021/C 121/01)– Iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről, 2021.4.9.

¹⁸ A legutóbb az Európai Parlament és a Tanács 2013. október 22-i 1023/2013/EU, Euratom rendelete (HL L 287., 2013.10.29.) által módosított szabályzat 16. cikke.

¹⁹ https://www.ombudsman.europa.eu/hu/decision/hu/110608

²⁰ https://www.ombudsman.europa.eu/hu/press-release/hu/141928

²¹ 48. eszköz: Conducting the evaluation.

²² 49. eszköz: The staff working document for evaluation.

²³ Guidelines on the use of in-house service providers and assimilated.

²⁴ Új megbízatásának és tevékenységeinek tükrözése érdekében 2021 óta: Európai Innovációs Tanács és Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (EISMEA).

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (https://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2022

PDF	ISBN 978-92-847-8193-5	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/17269	QJ-AB-22-013-HU-N
HTML	ISBN 978-92-847-8212-3	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/33521	QJ-AB-22-013-HU-Q

SZERZŐI JOGOK

© Európai Unió, 2022

Az Európai Számvevőszék dokumentumainak felhasználását a nyíltadat-politikáról és a dokumentumok további felhasználásáról szóló 6–2019. sz. számvevőszéki határozat szabályozza.

Ellenkező rendelkezés (pl. egyedi szerzői jogi nyilatkozatokban foglaltak) hiányában az Európai Unió tulajdonában lévő számvevőszéki tartalmak a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) licenc alá tartoznak. Ezért főszabály szerint a további felhasználás a forrás és a változtatások megfelelő feltüntetésével megengedett. A Számvevőszéktől származó tartalmak további felhasználásakor azok eredeti értelme és mondanivalója nem torzulhat. A Számvevőszék nem vonható felelősségre a továbbfelhasználás esetleges következményeiért.

Ha az adott tartalomban azonosítható magánszemélyek is érintettek (például ha egy kép a Számvevőszék munkatársait ábrázolja vagy harmadik fél is szerepel a források között), adott esetben további engedélyt is be kell szerezni.

Amennyiben ez megtörtént, akkor a vonatkozó engedély érvényteleníti a fenti általános érvényű engedélyt, és az abban foglalt, egyértelműen meghatározott felhasználási korlátozások érvényesek.

Az olyan tartalmak felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek nem az Európai Unió tulajdonát képezik, adott esetben közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni.

Az iparjogvédelem alatt álló szoftverek és dokumentumok – pl. szabadalmak, márkajelzések, bejegyzett formatervezési minták, logók és nevek – nem tartoznak a Számvevőszék továbbfelhasználási politikájának hatókörébe.

Az Európai Uniónak az europa.eu címtartomány alá tartozó intézményi weboldalai külső oldalakra mutató hivatkozásokat is tartalmaznak. Ezek nem tartoznak a Számvevőszék hatáskörébe, ezért ajánlott elolvasni az ott közzétett adatvédelmi és szerzői jogi rendelkezéseket.

Az Európai Számvevőszék logójának használata

Az Európai Számvevőszék logója kizárólag a Számvevőszék előzetes hozzájárulásával használható fel.

Kapcsolatba szeretne lépni az EU-val?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct információs központ is működik. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központot: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Telefonon vagy e-mailben
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

• az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
• a rendes díjszabású telefonszámon: (+32 2) 29-99-696, vagy
• e-mailen: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Információkat keres az EU-ról?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén: https://europa.eu/european-union/index_hu

Uniós kiadványok
A következő címen uniós kiadványok tölthetők le/rendelhetők meg díjmentesen/fizetés ellenében: https://op.europa.eu/hu/publications. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi információs központjától (lásd: https://europa.eu/european-union/contact_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálról bármelyik hivatalos nyelven letölthetők az EU jogi tartalmai és az 1951-től megjelenő jogszabályai: https://eur-lex.europa.eu

Az EU által gondozott nyílt hozzáférésű adatok
A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (https://data.europa.eu/hu) uniós adatkészletekhez biztosít hozzáférést. Az adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók.