Az Európai Számvevőszék 2021. évi éves jelentéseinek bemutatása

Elnöki előszó

A 2021. pénzügyi évről szóló éves jelentésünk az első a 2021–2027-es programozási időszak során. A Covid19-világjárvány még 2021-ben is súlyosan érintette az Európai Uniót és tagállamait. Az Európai Unió külső ellenőreként minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy a Covid19-válságból fakadóan fennálló operatív nehézségek ellenére továbbra is eredményesen ellássuk uniós közpénzellenőrzési feladatainkat.

Az elmúlt évekhez hasonlóan azt állapítottuk meg, hogy az Unió beszámolója megbízható és valós képet ad az Unió pénzügyi helyzetéről. Az Európai Unió 2021. évi beszámolójának megbízhatóságáról hitelesítő véleményt adunk. A 2021. évi bevételek jogszerűek és szabályszerűek voltak, és nem tartalmaztak lényeges hibát.

A 2021 és 2027 közötti többéves pénzügyi keret (TPK) részeként elfogadott hagyományos költségvetési források mellett az Unió elindította a NextGenerationEU (NGEU) nevű kezdeményezést, amely egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon alapuló, többletforrásokat biztosító helyreállítási csomag. Az NGEU forrásainak 90%-a a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) finanszírozását szolgálja.

2021-re nézve két különálló véleményt adunk a kiadások jogszerűségéről és szabályszerűségéről: egyet a hagyományos uniós költségvetésre, egyet pedig a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre vonatkozóan.

2021-re nézve az uniós költségvetésből teljesített kifizetések hibaszintjére vonatkozó becslésünk 3,0% (2020: 2,7%).

2021-ben a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kiadásaiból fedeztek egy tagállamnak (Spanyolország) teljesített egyszeri kifizetést. Megítélésünk szerint a spanyol kifizetési kérelemben szereplő 52 mérföldkő egyikét nem teljesítették. Úgy véljük, hogy az ezzel járó hiba nem lényeges. Értékelésünket a kifizetési feltételre alapoztuk, azaz arra, hogy a mérföldkövek és célok kielégítően teljesültek-e. Az uniós és nemzeti szabályoknak való megfelelés nem képezi a szabályszerűségi értékelés részét.

Azon jelentősebb uniós költségvetési kiadási területek közül, amelyekre nézve külön értékelést adunk, az „Egységes piac, innováció és digitális gazdaság” és a „Kohézió, reziliencia és értékek” területén állapítottunk meg lényeges hibaszintet. A „Természeti erőforrások” esetében azt állapítjuk meg, hogy tranzakcióteszteléseink eredményei és a kontrollrendszerből származó egyéb bizonyítékok alapján a hibaszint közel van a lényegességi küszöbhöz. Eredményeink azt is mutatják, hogy a hibaszint nem volt lényeges a közvetlen kifizetések esetében, amelyek a TPK e fejezetén belül a kifizetések 68%-át tették ki, egészében véve viszont lényeges volt az általunk magasabb kockázatúként azonosított kiadási területek (vidékfejlesztés, piaci intézkedések, halászat, környezetvédelem és éghajlat-politika) esetében. Az „Európai közigazgatás” fejezet esetében a hibaszint a lényegességi küszöb alatt marad.

Az uniós bevételeket és kiadásokat több éve úgy ellenőrizzük, hogy különválasztjuk azokat a költségvetési területeket, amelyeken magasnak, illetve amelyeken alacsonynak ítéljük a jogszerűséggel és szabályszerűséggel kapcsolatos kockázatokat. Az uniós költségvetés összetétele és időbeli alakulása miatt a korábbi évekhez viszonyítva tovább nőtt a nagy kockázatú kiadások aránya az ellenőrzési sokaságon belül, és 2021-ban annak mintegy 63%-át teszi ki (2020: 59%). E kiadástípus általunk becsült hibaszintje 4,7% (2020: 4,0%). Ezért elutasító véleményt adunk a kifizetésekről.

Az alacsony kockázatú kiadások – amelyek az ellenőrzési sokaságunk fennmaradó körülbelül 37%-át tették ki (2020: 4%) – becsült hibaszintje a 2%-os lényegességi küszöb alatt maradt.

Az uniós költségvetésre nézve kockázatos függő kötelezettségek 2021-ben 146,0 milliárd euróval (111%), 131,9 milliárd euróról 277,9 milliárd euróra nőttek. Ennek oka elsősorban az volt, hogy 2021-ben 91,0 milliárd euró összegű kötvényt bocsátottak ki az NGEU finanszírozására, valamint hogy 50,2 milliárd euróval megnőtt a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszközből (SURE) a tagállamoknak nyújtott hitelek összege. A növekedéshez – Oroszország Ukrajnával szembeni háborús agressziója kapcsán – hozzájárult a nem uniós országoknak folyósított hitelek fedezetére nyújtott uniós garancia is.

Ennek fényében minden korábbinál fontosabb, hogy az Unió pénzügyeit gondosan és eredményesen kezeljék. Ez mind a Bizottság, mind a tagállamok, de az Európai Számvevőszék részéről is fokozott felelősséggel jár.

Összesített eredmények

Legfontosabb megállapítások

• Megállapításunk szerint az Unió beszámolója megbízható és valós képet ad az Unió pénzügyi helyzetéről.
• A 2021. évi bevételek jogszerűek és szabályszerűek voltak, és nem tartalmaztak lényeges hibát. A bevételekről megfogalmazott véleményünk alapjául szolgáló adatokról további információkkal Megbízhatósági nyilatkozatunkban szolgálunk.
• A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) a NextGenerationEU (NGEU) központi eleme. Ideiglenes eszközről van szó, amely a többéves pénzügyi keret (TPK) fejezetei alá tartozó uniós költségvetési kiadásoktól eltérő teljesítési modell szerint működik. Az uniós költségvetési kiadásokkal ellentétben – amelyek költségvisszatérítésen, illetve bizonyos feltételek teljesítésén alapulnak – az RRF keretében a tagállamok akkor juthatnak hozzá a forrásokhoz, ha sikeresen elérnek bizonyos előre meghatározott mérföldköveket vagy célokat. 2021-re nézve ezért két különálló, az uniós kiadásokról, illetve az RRF kiadásairól szóló véleményt fogalmazunk meg.
• Összességében az uniós költségvetési kiadások becsült hibaszintje 3,0%, azaz lényeges volt (2020: 2,7%).
• Kockázatértékelésünkben magas kockázatúként azonosítjuk azokat az uniós kiadásokat, amelyek esetében a kedvezményezetteknek összetett szabályok szerint kell költségnyilatkozatot benyújtaniuk a felmerült költségekről. Ellenőrzési sokaságunkban tovább nőtt a magas kockázatú kiadások aránya, és jelentős, 63,2%-os mértéket ért el (2020: 59%). Ellenőrzési sokaságunk ezen részében ez évben becslésünk szerint a hibaszint 4,7% (2020: 4,0%). A korábbi két évhez hasonlóan ez a hibaszint lényeges és általános érvényű, tehát az uniós költségvetési kiadásokra nézve elutasító véleményt adunk ki.
• 2021-ben a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kiadásaiból fedeztek egy tagállamnak (Spanyolország) teljesített egyszeri kifizetést. Megítélésünk szerint a spanyol kifizetési kérelemben szereplő 52 mérföldkő egyikét nem teljesítették megfelelően. Úgy véljük, hogy az ezzel járó hiba nem lényeges. Az RRF kiadásairól megfogalmazott véleményünk alapjául szolgáló adatokról további információkkal Megbízhatósági nyilatkozatunkban szolgálunk.
• 2021 folyamán 15 csalásgyanús esetet (2020: hat) jelentettünk az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF); ezek alapján az OLAF már öt vizsgálatot indított. Az egyiket – egy 2021-ben feltárt másik esettel együtt – az Európai Ügyészségnek (EPPO) is jelentettük.
• A Bizottság a belső kontrolljára és a pénzgazdálkodására vonatkozó legfontosabb információkat az éves irányítási és teljesítményjelentésben (AMPR) foglalja össze. A TPK „Egységes piac, innováció és digitális gazdaság”, „Kohézió, reziliencia és értékek” és „Szomszédság és a világ” fejezetei kapcsán végzett bizottsági és tagállami utólagos ellenőrzések korlátai hatással vannak az éves irányítási és teljesítményjelentésben feltüntetett kifizetéskori kockázatra, és így a Bizottság kockázatértékelésére is.
• Az éves irányítási és teljesítményjelentés pénzügyi korrekciókról és visszafizettetésekről szóló beszámolása javult a múlt évhez képest, de a korábbi kifizetések korrekcióinak (5,6 milliárd euró) bemutatása félreértésekhez vezethet, mivel az összegben szintén megjelenő megelőző intézkedések nem kapcsolódnak múltbeli kifizetésekhez vagy elfogadott kiadásokhoz. Ezenkívül a tagállamok megelőző intézkedéseit nem lehet közvetlenül a Bizottságnak tulajdonítani.
• A Bizottság az éves irányítási és teljesítményjelentésben azonban nem szól részletesen az általános feltételrendszer értelmében Magyarországnak küldött levélről, és nincs információ arról, hogy mindez milyen hatást gyakorolhat az érintett kiadások szabályszerűségére.
• 2021 végén a fennálló kötelezettségvállalások összesen 341,6 milliárd eurót tettek ki; ebből 251,7 milliárd euró az uniós költségvetéshez, 89,9 milliárd euró az NGEU-hoz kapcsolódott. Az uniós költségvetés fennálló kötelezettségvállalásai jelentősen csökkentek. 2020 végén ezek összege minden korábbinál magasabb volt: 303,2 milliárd euró, ami főként a 2021–2027-es TPK megosztott irányítású alapjainak késedelmes végrehajtására volt visszavezethető.
• Az uniós költségvetés függő kötelezettségeknek való teljes kitettsége 2021-ben 146,0 milliárd euróval (111%), 131,9 milliárd euróról 277,9 milliárd euróra nőtt. Ennek oka elsősorban az volt, hogy 2021-ben 91,0 milliárd euró összegű kötvényt bocsátottak ki az NGEU finanszírozására, valamint hogy 50,2 milliárd euróval megnőtt a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszközből (SURE) a tagállamoknak nyújtott hitelek összege. A növekedéshez – Oroszország Ukrajnával szembeni háborús agressziója kapcsán – hozzájárult a nem uniós országoknak folyósított hitelek fedezetére nyújtott uniós garancia is.

Az uniós költségvetésről, illetve a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alapból finanszírozott tevékenységekről szóló 2021. évi éves jelentéseink teljes szövege letölthető honlapunkról (eca.europa.eu).

Ellenőrzésünk tárgya

A 2021. évi adatok

Az Európai Parlament és a Tanács egy hosszabb távú, hét éves időtartamra elfogadott költségvetés keretében (többéves pénzügyi keret) fogadja el az éves uniós költségvetést. 2021-ben az uniós költségvetési kiadások összege 181,5 milliárd euró volt, ami az uniós tagállamok összesített államháztartási kiadása 2,4%-ának, illetve bruttó nemzeti jövedelmük 1,3%-ának felel meg.

2020 májusában, a Covid19-világjárvány társadalmi-gazdasági hatásaira reagálva az Európai Unió Tanácsa létrehozta az NGEU ideiglenes eszközt, amelynek finanszírozása kötvénykibocsátás útján történik. Az NGEU forrásainak 90%-a az RRF finanszírozását szolgálja. 2021-ben a vissza nem térítendő RRF-támogatásra fordított kiadások 46,5 milliárd eurót tettek ki.

Figyelembe véve az RRF kiadásait, 2021-ben az Unió által folyósított kifizetések összesen 228,0 milliárd euróra rúgtak.

Honnan érkezik a bevétel?

A 2021. évi összes bevétel 239,6 milliárd euró volt. Az uniós költségvetés legnagyobb részét azon hozzájárulásokból finanszírozzák, amelyeket a tagállamok a bruttó nemzeti jövedelmük arányában fizetnek be (115,8 milliárd euró). Egyéb források többek között: a vámok (19,0 milliárd euró), a tagállamok által beszedett hozzáadottérték-adón alapuló hozzájárulás (17,9 milliárd euró), a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladékon alapuló, 2021-ben bevezetett hozzájárulás (5,9 milliárd euró) és egyéb bevételek (5,7 milliárd euró).

A többletbevételek 2021-ben 75,3 milliárd eurót tettek ki: ez magában foglalt 55,5 milliárd euró összegű, költségvetési garanciára, forrásbevonási és hitelezési műveletekre (NGEU) fordított külső címzett bevételt és 19,8 milliárd euró összegű, az uniós megállapodásokból és programokból származó hozzájárulásokat és visszatérítéseket.

Mire fordítják a kiadásokat?

Az Unió költségvetése számos különböző területet finanszíroz, többek között ezeket:

• a strukturálisan elmaradottabb térségek gazdasági fejlődésének előmozdítása;
• az innováció és kutatás támogatása;
• közlekedési infrastrukturális projektek;
• munkanélküliek képzése;
• gazdálkodás, illetve a biodiverzitás elősegítése;
• az éghajlatváltozás elleni küzdelem;
• határigazgatás;
• szomszédos és fejlődő országoknak nyújtott támogatás.

A költségvetés mintegy háromnegyede ún. „megosztott irányítás” keretében kerül felhasználásra. Ezen költségvetési végrehajtási módszer keretében a tagállamok osztják szét a forrásokat, választják ki a projekteket és kezelik az uniós kiadásokat, de a végső felelősséget továbbra is a Bizottság viseli. Így járnak el például a „Természeti erőforrások és környezet” és a „Kohézió, reziliencia és értékek” fejezetek esetében.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kiadásaiból fogják finanszírozni a – hat pillérre tagolódó – uniós jelentőségű szakpolitikai területeken folyó beruházásokat és reformokat (lásd: 1. ábra).

A tagállamok ezeket a reformokat és beruházásokat előre meghatározzák nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveikben, a Bizottság pedig a vonatkozó mérföldkövek és célok elérése esetén folyósítja számukra a kifizetéseket.

Mire terjedt ki ellenőrzésünk?

Minden évben ellenőrizzük az Unió bevételeit és kiadásait, és ennek keretében megvizsgáljuk, hogy megbízható-e az éves beszámoló, valamint hogy az annak alapjául szolgáló bevételi és kiadási tranzakciók megfelelnek-e az alkalmazandó uniós és nemzeti szabályoknak. A kiadásokat azon a ponton vizsgáljuk meg, amikor az uniós források végső kedvezményezettjei elvégezték a tevékenységeket vagy kifizették a költségeket, illetve – az RRF kiadásai esetében – amikor a tagállamok az előre meghatározott mérföldkövek és célok elérésekor kérelmezik a kifizetést, és a Bizottság elfogadta a kiadásokat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tranzakciók általunk vizsgált ellenőrzési sokasága időközi és végső kifizetésekből áll. A 2021-ben kifizetett előlegeket csak abban az esetben ellenőriztük, ha azokat az év során el is számolták.

2021-re vonatkozóan az általunk ellenőrzött sokaság értéke összesen 154,3 milliárd euró volt. Véleményeink alátámasztására külön ellenőrzési sokaságot alakítottunk ki az uniós költségvetési kiadások (142,8 milliárd euró), illetve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kiadásai (11,5 milliárd euró) tekintetében (lásd: 2. ábra).

Ez évben a „Természeti erőforrások és környezet” fejezet tette ki az uniós költségvetési kiadásokból összeállított ellenőrzési sokaságunk legnagyobb részét (39,7%), ezt a „Kohézió, reziliencia és értékek” (33,5%) és az „Egységes piac, innováció és digitális gazdaság” (10,0%) fejezet követte.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz ellenőrzési alapsokaságában szerepelt egy tagállamnak (Spanyolország) teljesített egyszeri kifizetés (11,5 milliárd euró).

A Covid19-járvánnyal kapcsolatos utazási korlátozások a legtöbb esetben továbbra is akadályt jelentettek a helyszíni ellenőrzések elvégzésében. Ezért munkánk zömét a dokumentáció áttekintése és az ellenőrzött szervezetekkel folytatott távinterjúk révén végeztük el. A helyszíni ellenőrzések elmaradása ugyan megnöveli a feltárási kockázatot, ám az ellenőrzött szervezetektől megszerzett bizonyítékok mégis lehetővé tették, hogy munkánkat következtetés levonásával tudjuk befejezni.

Ellenőrzési módszerünkről bővebben a Háttér-információk című fejezetben kaphat tájékoztatást.

Megállapításaink

Megbízhatósági nyilatkozatunk

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikkével összhangban megbízhatósági nyilatkozatot adunk az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának az Unió konszolidált beszámolójának megbízhatóságáról és a tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Ezképezi éves jelentésünk központi részét.

Az RRF ideiglenes eszköz, végrehajtása és finanszírozása alapvetően más módon történik, mint az Unió költségvetési kiadásai esetében. Az uniós költségvetési kiadások kedvezményezettjei bizonyos tevékenységek elvégzéséért vagy felmerült költségeik visszatérítése céljából részesülnek kifizetésben, míg az RRF keretében a tagállamok előre meghatározott mérföldkövek vagy célok kielégítő teljesítése esetén juthatnak hozzá a forrásokhoz. Ezért két különálló véleményt adunk a kiadások jogszerűségéről és szabályszerűségéről: egyet az uniós költségvetési kiadásokra, egyet pedig a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kiadásaira vonatkozóan.

Mivel az utóbbi kifizetései előre meghatározott mérföldkövek vagy célok kielégítő teljesítésén alapulnak, ezért megvizsgáltuk, hogy a Bizottság elegendő és megfelelő információt gyűjtött-e ezen feltétel teljesülésének értékeléséhez. Az egyéb uniós és nemzeti szabályoknak való megfelelés nem képezi e bizottsági értékelés részét.

A bevételek hagyományos saját forrásokból származó része esetében fennáll annak a veszélye, hogy az importőrök nem vagy helytelenül jelentik be a nemzeti vámhatóságoknak a vámokat. A ténylegesen beszedett behozatali vámok ezért nem érik el az elméletileg beszedendő összeget. A kettő közötti különbséget vámbevétel-kiesésnek nevezzük. Ezek a kieső összegek nem szerepelnek a tagállamok hagyományos saját forrásainak számviteli rendszerében, és így nem tartoznak a bevételekről szóló ellenőri véleményünk hatókörébe.

Az Unió beszámolója megbízható és valós képet ad

Az Unió 2021. évi beszámolóját a nemzetközileg elfogadott számviteli standardokkal összhangban készítették el, és az minden lényeges szempontból híven tükrözi az Unió pénzügyi eredményeit, valamint az eszközök és források év végi állapotát.

Ennek alapján – csakúgy, mint 2007 óta minden évben – hitelesítő véleményt adhatunk a beszámoló megbízhatóságáról.

Az Unió mérlegében szereplő, nyugdíjra és más munkavállalói juttatásra vonatkozó kötelezettség tovább növekedett és 2021 végén 122,5 milliárd eurót tett ki (2020: 116 milliárd euró). A becslés további növekedése elsősorban a nominális diszkontráta csökkenésének tudható be.

2020. február 1. óta az Egyesült Királyság többé nem uniós tagállam. A mérleg fordulónapján az Unió beszámolójában 41,8 milliárd euró nettó követelés szerepelt (2020: 47,5 milliárd euró) az Egyesült Királysággal szemben a kilépési megállapodásban meghatározott kölcsönös kötelezettségvállalások alapján. A csökkenés főként az Egyesült Királyságtól a kilépési megállapodás alapján 2021-ben beérkező kifizetéseknek köszönhető.

Az orosz invázió által az Ukrajnának nyújtott hitelekre és vissza nem térítendő támogatásokra kifejtett hatás értékelésre került az uniós beszámolóban, és azt a számviteli szabályok előírásaival összhangban megfelelően figyelembe vették és közzétették.

A bevételről hitelesítő véleményt adunk

Megállapítjuk, hogy a bevételek lényeges hibától mentesek.

Az uniós költségvetési kiadásokról elutasító véleményt adunk

Meghatározásunk szerint a hiba olyan pénzösszeg kifizetésekor jön létre, amelyet nem lett volna szabad kifizetni az uniós költségvetésből. Hibáról akkor beszélünk, ha valamely pénzösszeget nem a vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban – vagyis nem az Európai Tanács és az Európai Parlament e jogszabályok elfogadásával elérni szándékolt céljainak megfelelően –, illetve nem az egyes nemzeti szabályokkal összhangban használnak fel.

Az uniós költségvetési kiadások tekintetében 2,2% és 3,8% közöttire becsüljük a hibaszintet. Ennek a tartománynak a középpontja – korábbi nevén legvalószínűbb hibaszintje – tavalyhoz képest 2,7%-ról 3,0%-ra nőtt (lásd: 3. ábra).

Ellenőrzési sokaságunk több mint felét újra lényeges hiba jellemzi

2021-ben ismételten azt állapítottuk meg, hogy a kiadások kifizetési módja hatással van a hibakockázatra. E tekintetben különbséget teszünk a költségtérítés-alapú és a jogosultságalapú kifizetések között (lásd: alábbi háttérmagyarázat).

A TPK fő fejezeteiben a magas kockázatú kiadásoknál feltárt leggyakoribb hibák a következők voltak:

• nem támogatható kiadások és projektek, a belső piaci szabályok (különösen az állami támogatási szabályok) megsértése, az alapvető bizonylatok hiánya, valamint a közbeszerzési szabályok be nem tartása a „Kohézió, reziliencia és értékek” területén;
• a támogatásra nem jogosult kedvezményezettek, projektek vagy kiadások, az adminisztratív hibák és az agrár-környezetvédelmi vállalások nem teljesítése voltak a leggyakoribb hibák a vidékfejlesztés, piaci intézkedések, környezetvédelem, éghajlat-politika és halászat kiadási területein, amelyek együttesen a „Természeti erőforrások és környezet” fejezet összes kiadásainak mintegy 33%-át teszik ki;
• a támogatásra nem jogosult közvetlen személyzeti költségek és egyéb közvetlen költségek jelentik a kutatási kiadások fő hibaforrását (a Horizont 2020 és a hetedik keretprogram „Egységes piac, innováció és digitális gazdaság” fejezete esetében). Egyéb programoknál és tevékenységeknél (elsősorban az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz) a közbeszerzési szabályok súlyos megsértését és a támogatásra nem jogosult egyéb közvetlen költségeket találták a leggyakoribb hibának;
• a fel nem merült kiadások, támogatásra nem jogosult költségek, a bizonylatok hiánya és a közbeszerzési hibák a „Szomszédság és a világ” fejezetben.

A korábbi évekhez viszonyítva ellenőrzési sokaságunkban tovább nőtt a magas kockázatú kiadások aránya, és 2021-ben 63,2%-os mértéket ért el (2020: 59%). A magas kockázatú kiadások becsült hibaszintje 4,7% volt (2020: 4,0%).

Az elsősorban jogosultságalapú kifizetésekből álló alacsony kockázatú kiadások tették ki ellenőrzési sokaságunk fennmaradó 36,8%-át (2020: 41%). Sokaságunk ezen részére nézve a becsült hibaszint a 2%-os lényegességi küszöb alatt maradt (lásd: 4. ábra).

Az 5. ábra összeveti a különböző kiadási területek 2017 és 2021 közötti, általunk becsült hibaszintjét. Az eredményeinkről bővebben a „Részletesebben eredményeinkről” című részben és a 2021. évi éves jelentésünk vonatkozó fejezeteiben számolunk be.

Az RRF-ből folyósított első kifizetésre nézve hitelesítő véleményt adtunk

2021-ben – első alkalommal – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kiadásainak jogszerűségét és szabályszerűségét is megvizsgáltuk. Ellenőrzési sokaságunk az egyetlen (Spanyolországnak teljesített) 2021. évi kifizetésből és a kapcsolódó előfinanszírozás elszámolásából állt. Spanyolország kifizetési kérelme 52 mérföldkövet tartalmazott, amelyeket Spanyolország teljesítettnek tekintett. A tanácsi végrehajtási határozat 11,5 milliárd euró kifizetéséről rendelkezett Spanyolország számára.

Értékelésünket a kifizetési feltételre alapoztuk, azaz arra, hogy a tanácsi végrehajtási határozatban meghatározott mérföldkövek és célok kielégítően teljesültek-e. A munkánk során szerzett ellenőrzési bizonyítékok összességében azt mutatják, hogy a Spanyolországnak folyósított első kifizetés egyik mérföldkövét nem sikerült kielégítően teljesíteni. A Bizottság még nem határozott meg módszert a mérföldkő vagy cél nemteljesítéséből eredő hatás számszerűsítésére. Mi úgy véljük, hogy a hiba nem lényeges. A mérföldkövek értékelése kapcsán a Bizottság munkájában feltárt egyéb hiányosságok a kiegészítő kontrollmérföldkőre vonatkozó, nem kellően megalapozott kritériumokat és a Bizottság munkájának elégtelen dokumentálását érintik, bár ez nem befolyásolja az egyes mérföldkövek elérésének értékelését.

Az általunk becsült hibaszintek összevetése a Bizottság becsléseivel

Az éves irányítási és teljesítményjelentés (AMPR) – amelyért a biztosok testülete viseli a felelősséget – a belső kontrollra és a pénzgazdálkodásra vonatkozó éves tevékenységi jelentésekből származó alapinformációkat foglalja össze. Az AMPR beszámol a kifizetéskori kockázatról, vagyis arról, hogy a Bizottság becslése szerint mekkora az az összeg, amelyet nem az alkalmazandó szabályoknak megfelelően fizettek ki. Összességében a Bizottság 2021. évi kifizetéskori kockázatra vonatkozó becslése 1,9%, tehát lényegességi küszöbünk (2%) és az uniós költségvetési kiadások becsült hibaszintje (3,0%) alatt marad.

Becsült hibaszintünkhöz hasonlóan a Bizottság becslése sem tartalmazza az RRF kiadásait, amelyekre vonatkozóan kontrolleredményeit külön minőségi értékelésben teszi közzé. Minden egyes bizottsági főigazgatóság éves tevékenységi jelentése tartalmaz egy nyilatkozatot, amelyben a főigazgató bizonyosságot ad arról, hogy a jelentés megfelelően mutatja be a pénzügyi információkat, és hogy a felelősségi körébe tartozó tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek. E célból valamennyi főigazgatóság becslést adott a kiadásait érintő kifizetéskori kockázatról, az RRF kivételével, amelyre vonatkozóan a Bizottság a tagállami és saját ellenőrzéseken és kontrollokon alapuló összesített kontrolleredményeket értékeli.

A Bizottság 2021. évi kifizetéskori kockázatra vonatkozó becslését összehasonlítottuk az általunk becsült hibaszinttel a TPK azon fejezeteire nézve, amelyekről külön értékelést készítünk. Az összevetés azt mutatja, hogy a Bizottság kifizetéskori kockázatra vonatkozó becslése alacsonyabb az „Egységes piac, innováció és digitális gazdaság” és a „Kohézió, reziliencia és értékek” fejezetre vonatkozó becsült hibaszintünknél. A „Természeti erőforrások” fejezet kifizetéskor kockázatosnak minősülő összegére vonatkozó bizottsági becslés (1,8%) összhangban áll a saját becslésünkkel.

Az éves irányítási és teljesítményjelentésében a Bizottság ismerteti a 2021. évi éves kiadások átfogó kockázatértékelését a magas kockázatú területek meghatározása és az azok kezelésére irányuló fellépések előtérbe helyezése érdekében. A Bizottság becslése szerint a kifizetéskori kockázat a kiadások 55%-a esetében alacsony, 23%-a esetében közepes és 22%-a esetében magas. Ellenőrzésünk azonban hiányosságokat tárt fel a Bizottság utólagos ellenőrzési munkájában, amelyek együttesen hatással vannak a Bizottság kockázatértékelésének megalapozottságára.

Megvizsgáltuk továbbá azon tavalyi észrevételünk hasznosulását, amely szerint a Bizottság a tényleges pénzügyi korrekciókat és visszafizettetéseket bonyolult és nem mindig átlátható módon mutatja be az éves irányítási és teljesítményjelentésében. Megállapítottuk, hogy a Bizottság beszámolásának felülvizsgálata javulást eredményezett. Azonban úgy ítéljük meg, hogy a korábbi kifizetések korrekcióinak (5620 millió euró) és a vonatkozó kiadások kapcsolódó százalékarányának (3,3%) bemutatása nem megfelelő és félreértésre adhat okot, mivel olyan megelőző intézkedések is szerepelnek itt, amelyek nem kapcsolódnak korábbi kifizetésekhez vagy elfogadott kiadásokhoz. Ezenkívül a tagállamok megelőző intézkedéseit nem lehet közvetlenül a Bizottságnak tulajdonítani.

Nyugtázzuk, hogy a Bizottság az éves irányítási és teljesítményjelentésében arról számol be, hogy 2022 áprilisában az általános feltételrendszer értelmében első értesítést küldött Magyarország részére. Ezzel elindította azt az eljárást, amelynek keretében intézkedés hozható egy tagállammal szemben a jogállamiság elveinek megsértése miatt. Az éves irányítási és teljesítményjelentés azonban nem tájékoztat részletesen az értesítés tartalmáról, sem arról, hogy az milyen hatást gyakorolhat az érintett kiadások szabályszerűségére.

A csalásgyanús eseteket jelentettük az OLAF-nak és az EPPO-nak

Az OLAF-fal hosszú évek óta, az EPPO-val azóta folytatunk együttműködést, hogy az 2021 júniusában megkezdte működését. 2021 folyamán 15, az ellenőrzéseink során csalásgyanúsnak talált esetet jelentettünk az OLAF-nak (2020-ban: hatot); ezek alapján az OLAF már öt vizsgálatot indított. Az egyik esetet párhuzamosan az EPPO-nak is jelentettük, kiegészítve egy olyan további esettel, amelyet 2021. évi ellenőrzési munkánk során tártunk fel. 2022 márciusában úgy döntöttünk, hogy a csalásgyanús eseteket ezentúl adott esetben egy időben mind az OLAF-nak, mind az EPPO-nak továbbítjuk.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást a főbb megállapításokról a 2021. évi éves jelentésünk 1. és 10. fejezete tartalmaz. Éves jelentésünk teljes szövege megtalálható a honlapunkon (eca.europa.eu).

Részletesebben eredményeinkről

Költségvetési és pénzgazdálkodás

A költségvetés végrehajtása és felhasználása 2021-ben

A költségvetés-felhasználási arány a kötelezettségvállalások esetében alacsony, a kifizetések esetében viszont magas volt

A TPK-rendelet felső összeghatárokat határoz meg a TPK mind a hét évére vonatkozóan. Ezek a felső határok az Unió új pénzügyi kötelezettségeire (kötelezettségvállalási előirányzatok), valamint az uniós költségvetésből teljesíthető kifizetésekre (kifizetési előirányzatok) vonatkoznak. Lásd: 6. ábra.

2021-ben összesen 113,4 milliárd eurót vettek kötelezettségvállalásba: ez a rendelkezésre álló teljes összegnek (166,8 milliárd euró) csak a 68%-a. Ez az arány rendkívül alacsony, még a 2014-ben, az előző TPK első évében tapasztalt arányt (77%) sem közelíti meg. 2021-ben az ágazati rendeletek késedelmes elfogadása lelassította az új programok elindítását, különösen a közös rendelkezésekről szóló rendelet hatálya alá tartozó nyolc megosztott irányítású alap esetében. Ez utóbbi nyolc alap esetében a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatoknak csak 2%-át használták fel.

2021-ben a kifizetési előirányzatok tekintetében a TPK felső határa 166,1 milliárd euró volt, a kifizetésekre a végleges költségvetésben rendelkezésre álló összeg pedig 168,0 milliárd euró. A tényleges kifizetések elérték a 163,6 milliárd eurót, vagyis az összes rendelkezésre álló kifizetési előirányzat 97%-át. Figyelembe véve a címzett bevételekből – főként a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből nyújtott vissza nem térítendő támogatásokból – származó 62,6 milliárd euró összegű további kifizetést és a 2020-ról átvitt 1,8 milliárd eurót, 2021-ben a kifizetések összesen 228,0 milliárd eurót tettek ki.

A 2014–2020-as európai strukturális és beruházási alapok felhasználási aránya nőtt

2021-ben a tagállamok folytatták a 2014–2020-as TPK időszakából származó európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) forrásainak felhasználását. 2021 végén az esb-alapok 2014–2020-as operatív programjainak teljes kumulatív kifizetései az összesen 492 milliárd euróból 331,1 milliárd eurót tettek ki (67%). A fennmaradó 160,9 milliárd eurót a programok lezárásáig, 2025 végéig (az EMVA esetében 2027-ig) kell kifizetni és az ebből fennmaradó részt visszavonni. Ez az összeg teszi ki az uniós költségvetés 2021 végén fennálló kötelezettségvállalásai 251,7 milliárd eurós összegének fő részét.

A 7. ábra tanúsága szerint az esb-alapokból származó források kumulatív felhasználása tagállamonként jelentős eltéréseket mutat.

Az NGEU végrehajtása 2021-ben kezdődött meg

Az ideiglenes NGEU eszköz végrehajtása 2021 júniusában, a kapcsolódó hitelfelvételt engedélyező új sajátforrás-határozat hatálybalépésével kezdődött meg. 2021 végére az NGEU-alapok kötelezettségvállalásai elérték a 143,5 milliárd eurót. Az előfinanszírozás és a kifizetések összege meghaladta az 53,6 milliárd eurót. További információkért lásd: 8. ábra.

Az uniós költségvetésből és az NGEU-ból származó fennálló kötelezettségvállalások 341,6 milliárd eurós rekordösszeget értek el

2021 végén a fennálló kötelezettségvállalások összesen 341,6 milliárd eurót tettek ki; ebből 251,7 milliárd euró az uniós költségvetéshez, 89,9 milliárd euró az NGEU-hoz kapcsolódott. Az uniós költségvetés fennálló kötelezettségvállalásai jelentősen csökkentek. Előzőleg, 2020 végén ezek összege minden korábbinál magasabb volt, 303,2 milliárd euró, ami főként arra volt visszavezethető, hogy a 2021–2027-es TPK megosztott irányítású alapjai esetében későn kezdték meg a végrehajtást. Az NGEU-hoz kapcsolódó kötelezettségvállalásokkal együtt azonban a fennálló kötelezettségvállalások teljes összege minden eddiginél magasabb szintet ért el. A 9. ábra a 2021. év végi összes fennálló kötelezettségvállalást mutatja (egyrészt az uniós költségvetésben, másrészt az NGEU-ban), a keletkezés éve szerinti bontásban.

A Bizottság előrejelzése szerint az uniós költségvetésben a fennálló kötelezettségvállalások összege 2027-ben eléri a 317 milliárd eurót, ami 14 milliárd euróval több, mint a 2020 végi 303,2 milliárd euró. Ez a kismértékű növekedés főként a 2021–2027-es TPK kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatai közötti kisebb eltérésnek tudható be.

Az egyes pénzügyi eszközök irányítási költségei változóak

Megvizsgáltuk továbbá a tagállami szinten kifizetett irányítási költségeket az összes kifizetés arányában, beleértve a megosztott irányítású pénzügyi eszközök számára nyújtott tagállami társfinanszírozást is. Megállapítottuk, hogy az irányítási költségek a 2014–2020-as TPK keretében a pénzügyi eszközök számára teljesített összes kifizetés 3,6%-át tették ki. Ez azonban csak átlagérték, a tényleges arány tagállamonként jelentősen eltér. Svédországban például az irányítási költségek a pénzügyi eszközök számára teljesített összes kifizetés több mint 10%-át adták. Ausztriában és Belgiumban viszont a pénzügyi eszközök semmilyen irányítási költséget nem számoltak el (lásd: 10. ábra).

Az uniós költségvetéssel kapcsolatos fő kockázatok és kihívások a következő években

2021-ben – főként az NGEU bevezetése miatt – nőtt az uniós költségvetés teljes kitettsége

Az uniós költségvetés függő kötelezettségeknek való teljes kitettsége a 2020. évi 131,9 milliárd euróról 2021-ben 277,9 milliárd euróra nőtt. E jelentős növekedés két fő oka az NGEU bevezetése és a SURE keretében nyújtott hitelek összegének növekedése volt (lásd: 11. ábra).

Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja miatt nőnek az uniós költségvetést fenyegető kockázatok

Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborújára reagálva az Unió mozgósítja költségvetését, és növeli annak rugalmasságát. Emiatt meg fognak nőni az Unió költségvetési igényei, illetve annak a kockázata, hogy az uniós költségvetést terhelő függő kötelezettségeket aktiválnak. Ukrajna 2021 végén 4,7 milliárd euró névértékű kintlevő hitellel rendelkezett a makroszintű pénzügyi támogatás és az Euratom-programok keretében. Emellett az Európai Beruházási Bank (EBB) 2,1 milliárd euró értékben nyújtott – uniós garanciákkal fedezett – hiteleket Ukrajnának.

Ajánlásaink

A következőket javasoljuk a Bizottságnak:

• tájékoztassa a költségvetési hatóságot a fennálló kötelezettségvállalások alakulásához hozzájáruló tényezőkről, és tegye meg a szükséges lépéseket ahhoz, hogy hosszú távon fokozatosan csökkenjen a fennálló kötelezettségvállalások összege;
• kísérje szorosan figyelemmel annak növekvő kockázatát, hogy Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborújával összefüggésben az uniós költségvetést terhelő függő kötelezettségek merülnek fel, és szükség esetén tegyen lépéseket annak biztosítására, hogy a kockázatcsökkentő eszközök elegendő kapacitást tartsanak fenn.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást a főbb költségvetési és pénzgazdálkodási megállapításokról a 2021. évi éves jelentésünk 2. fejezete tartalmaz.

Bevételek

239,6 milliárd euró

Ellenőrzésünk tárgya

Ellenőrzésünk az Unió bevételi oldalára irányult, amelyből az uniós kiadások finanszírozása történik. Megvizsgáltunk a saját források kezelésére irányuló egyes fő kontrollrendszereket, valamint egy, a bevételi tranzakciókból vett mintát.

A tagállamok GNI-alapú hozzájárulásai az Unió 2021. évi bevételeinek 48,2%-át, míg a hozzáadottérték-adó alapú (héa-alapú) saját források azok 7,5%-át tették ki. Ezeket a hozzájárulásokat a tagállamok által rendelkezésre bocsátott makrogazdasági statisztikák és becslések alapján számítják ki.

A hagyományos saját források – a tagállami közigazgatási szervek által az Unió megbízásából beszedett behozatali vámok – az Unió bevételének további 7,9%-át tették ki.

A nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladékon alapuló saját források az uniós bevételek 2,5%-át adják. Ezt a kategóriát 2021-ben vezették be; kiszámítása úgy történik, hogy egységes kulcsot alkalmaznak az egyes tagállamokban keletkező, újrafeldolgozásra nem kerülő műanyag csomagolási hulladék tömegére.

A külső címzett bevételek – amelyek főként a tagállamok számára az NGEU keretében nyújtandó vissza nem térítendő pénzügyi támogatás céljából felvett kölcsönösszegekhez kapcsolódnak – az uniós bevételek 23,2%-át teszik ki.

Emellett más uniós bevételi források is léteznek. Ezek között a legjelentősebbek (az uniós bevételek 8,3%-a) az uniós megállapodásokból és programokból származó hozzájárulások és visszatérítések, többek között az EMGA és az EMVA szabályszerűségi záróelszámolásával kapcsolatos bevételek, illetve a nem uniós országok uniós programokhoz és tevékenységekhez nyújtott hozzájárulásai.

Megállapításaink

Megelőző és korrekciós intézkedések

Az általunk vizsgált, bevételhez kapcsolódó rendszerek általában eredményesek voltak. Azok a hagyományos saját forrásokra irányuló, főbb belső kontrollmechanizmusok, amelyeket egyes tagállamokban ellenőriztünk, valamint a héafenntartások és a hagyományos saját forrásokkal kapcsolatos nyitott kérdések bizottsági kezelése – egyes tartósan fennálló hiányosságok miatt – csak részben voltak eredményesek.

Megállapítottuk továbbá, hogy késedelmesen hajtották végre a Bizottság vámügyi cselekvési tervének több, a vámbevétel-kiesés mérséklését elősegítő fellépését. Ez a hiányosság nem befolyásolja a bevételekre vonatkozó ellenőri véleményünket, mivel nem a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciókkal függ össze, hanem a hagyományos saját források hiányos voltának kockázatát veti fel.

A hagyományos saját forrásokra vonatkozó kimutatások összeállítására szolgáló nemzeti kontrollrendszerekben továbbra is tartós hiányosságok állnak fenn. Konkrétan Olaszország esetében már 2011 óta megkérdőjelezzük a hagyományos saját forrásokra vonatkozó kimutatások megbízhatóságát, főként azért, mert a még be nem szedett vámokról szóló kimutatásban késve frissítik a tartozások behajtására vonatkozó információkat.

Észrevételeztük azt is, hogy a héa-fenntartások és a hagyományos saját forrásokkal kapcsolatos nyitott kérdések száma csökkent, de kezelésükben továbbra is hiányosságok tapasztalhatók. A héa-fenntartások esetében ez annak volt betudható, hogy a Bizottság nem követ közös koncepciót annak megállapítása során, milyen határidőt jelöl ki a tagállamok számára a héaalapú saját forrásaiknak a fenntartásokból adódó pénzügyi korrekcióinak kiszámítására és végrehajtására. A hagyományos saját forrásokkal kapcsolatos nyitott kérdések kapcsán a Bizottság aktualizálta az e forrásokkal kapcsolatos ellenőrzések eredményeinek feldolgozására vonatkozó eljárását. Azonban nem egészítette ki azt a tagállami hiányosságok fontosság szerinti sorba állítására alkalmas rendszerrel, és az utókövetési intézkedésekre vonatkozóan a tagállamok válaszai alapján megállapított határidőket sem tűzött ki.

Ezenkívül késedelmeket észleltünk a hagyományos saját források kockázatkezelésének javítására és a vámbevétel-kiesés mérséklésére irányuló bizottsági intézkedések terén. Áttekintettük a vámügyi cselekvési terv Bizottság általi végrehajtását, és megállapítottuk, hogy több intézkedés esetében még nem történt elegendő előrelépés.

A Bizottság GNI-fenntartások feloldásával kapcsolatos munkáját az érintett tagállamok késedelmei hátráltatták. Ezek egyrészt az új, 2020–2024-es GNI-ellenőrzési ciklus keretében a GNI-jegyzőkönyvek Bizottságnak való benyújtását, másrészt az előző, 2016–2019-es ellenőrzési ciklus keretében a GNI-alapú tranzakciók kapcsán megfogalmazott fenntartások kezelését érintették.

A Bizottság Költségvetési Főigazgatósága az éves tevékenységi jelentésében immár hatodik éve él fenntartással amiatt, hogy az uniós költségvetésbe átcsoportosított hagyományos saját források összege pontatlan a Kínából a 2011–2017-es időszakban behozott textiláruk és cipők alulértékelése miatt. A fenntartást először 2016-ban, a hagyományos saját források Egyesült Királyságnak tulajdonítható kieső összegeinek számszerűsítésekor fogalmazták meg (az összeget 2,1 milliárd euróban állapították meg), majd azt 2018-ban számszerűsítés nélkül kiterjesztették más tagállamokra is. Az Európai Unió 2021. évi összevont pénzügyi beszámolójában emellett további 2,1 milliárd euró kamatot is elkönyveltek. 2022. március 8-án az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy az Egyesült Királyság nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit a saját források tekintetében. A Bíróság jóváhagyta a hagyományos saját források kieső összegeinek statisztikai adatokon alapuló számszerűsítésére vonatkozó bizottsági módszert. Ugyanakkor részben elutasította a Bizottság számítását, és iránymutatást adott a kieső összegek újraszámításához. A Bizottság megkezdte a Bíróság ítéletének és a számításaira gyakorolt hatásának elemzését.

Ajánlásaink

A következőket javasoljuk a Bizottságnak:

• tegye meg a szükséges lépéseket (ideértve adott esetben a kötelezettségszegési eljárást is) annak biztosítására, hogy Olaszország megszüntesse a hagyományos saját források elszámolása terén régóta fennálló hiányosságait. A fellépést úgy kell megtervezni, hogy az orvosolja az ország beszedett és még be nem szedett vámokra vonatkozó kimutatásainak megbízhatóságát csorbító, tartósan fennálló eltéréseket;
• vizsgálja felül a héafenntartások kezelésére vonatkozó eljárásait annak érdekében, hogy egységesebb és szigorúbb határidőket állapítson meg a nemzeti hatóságok számára, valamint hogy hatékonyabbá tegye a fenntartások utókövetését és feloldását;
• a vámügyi cselekvési terv vonatkozó intézkedéseinek időben történő végrehajtása révén javítsa a hagyományos saját forrásokkal kapcsolatos pénzügyi kockázatok értékelését.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást az Unió bevételeire irányuló ellenőrzésünkről a 2021. évi éves jelentésünk 3. fejezete tartalmaz.

Egységes piac, innováció és digitális gazdaság

Összesen: 18,5 milliárd euró

Ellenőrzésünk tárgya

A TPK 1. fejezete, az „Egységes piac, innováció és digitális gazdaság” keretében finanszírozott programok sokfélék, és céljuk olyan uniós beruházások finanszírozása, amelyek hozzájárulnak a következőkhöz: kutatás és innováció, a transzeurópai közlekedési hálózatok fejlesztése, távközlés, energiaügy, digitális átállás és az egységes piac, valamint az űrpolitika. A fő kutatási és innovációs program továbbra is a Horizont 2020 marad. A TPK-fejezet felöleli az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz nagy infrastrukturális projektjeit és az űrprogramokat (Galileo, EGNOS, Kopernikusz). Ide tartozik még az InvestEU Alap, amely köz- és magánberuházás mozgósítását célozza meg a végrehajtó partnerek beruházását fedező uniós költségvetési garancia révén.

2021-ben az ezen a területen végzett ellenőrzések 14,3 milliárd euró értékű kiadásra terjedtek ki. Ennek az összegnek a zömét a Bizottság közvetlenül kezelte. A Bizottság a támogatási megállapodás aláírásakor előlegkifizetést teljesít a köz- és magánszektorbeli kedvezményezetteknek, és azok finanszírozott projektjeinek előrehaladásával a kifizetett előleget levonva megtéríti az általuk bejelentett költségeket, a teljes költség egy részét. Az űrprogramok irányítása általában közvetett módon történik, a Bizottság és a kijelölt végrehajtó szervek (például az Európai Űrügynökség) között aláírt hatáskör-átruházási megállapodások alapján. Az InvestEU pénzügyi eszközeit főként az EBB vagy az Európai Beruházási Alap hajtja végre, amelyek erre pénzügyi közvetítőket vesznek igénybe.

Megállapításaink

Becsléseink szerint összességében az „Egységes piac, innováció és digitális gazdaság” területen lényeges a hibaszint.

2021-ben a 130 vizsgált tranzakcióból 55 (42%) esetében merült fel hiba.

A Horizont 2020 és a hetedik keretprogram kiadásai továbbra is nagy kockázattal járnak, ezek jelentik az általunk feltárt hibák egyik fő forrását. A mintánkban szereplő 87 kutatási és innovációs tranzakció közül 29-ben találtunk nem támogatható költséggel kapcsolatos számszerűsíthető hibát. Ezek a hibák teszik ki az e fejezet tekintetében a 2021. évre általunk becsült hibaszint 45%-át.

A többi programnál és tevékenységnél a mintánkban szereplő 43 tranzakció közül kilenc esetében észleltünk számszerűsíthető hibákat. Ezek között a következők szerepeltek: közbeszerzési eljárás szabálytalanságai, kivitelezési költségek kétszeri igénylése és visszatérítése, keretszerződésben nem szereplő költségek visszatérítése, valamint nem támogatható eszköz finanszírozása.

A Horizont 2020 keretében a személyzeti költségek bejelentésére vonatkozó szabályok az egyszerűsítési törekvések ellenére még mindig összetettek, és e költségek kiszámítása továbbra is jelentős hibaforrást jelent a kifizetési kérelmekben. A kutatási tranzakciókból vett mintánkban számszerűsíthető hibákat tartalmazó 29 tranzakció közül 26, vagyis több mint 89% esetében a hibák abból eredtek, hogy nem támogatható személyzeti költségeket jelentettek be és térítettek meg.

A projekt befejezését követően a kedvezményezettek által szerződtetett könyvvizsgálók a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó igazolásokat adnak ki, amelyek célja segíteni a Bizottságot annak ellenőrzésében, hogy a pénzügyi kimutatásokban elszámolt költségek támogathatóak-e. Ezen igazolásokat illetően több alkalommal is hiányosságokról számoltunk be. Erre az évre nézve azt állapítottuk meg, hogy a 12 feltárható számszerűsíthető hiba közül 7 hibát sem az igazolásokat adó könyvvizsgálók, sem a Bizottság nem tárt fel.

A kutatási támogatások informatikai rendszereinek áttekintése

2021-ben áttekintettük az eGrants-alkalmazáscsomagot, amely a Bizottság szervezeti üzleti megoldása a támogatások és szakértők irányítására, és integrálja a folyamat egésze során alkalmazott rendszereket a munkaprogramtól és a pályázati felhívások előkészítésétől a támogatási munkafolyamatok kezeléséig.

Korlátozott áttekintésünk alapján megállapítottuk, hogy a rendszereket jól integrálták az informatikai környezetbe. A hatályos jogalapnak megfelelően azonban a kedvezményezettek számviteli rendszerei és a beszámolási rendszer között nincsen kapcsolat. A Bizottság rendelkezik a projektekre vonatkozóan az ellenőrzési keretrendszere által előírt általános pénzügyi adatokkal, illetve kérésre rendelkezésre bocsátja a további ellenőrzésekre vagy auditokra vonatkozó számviteli információkat. Ez azt jelenti, hogy nem lehetséges nagyszabású automatikus ellenőrzéseket végezni.

A Bizottság szabályszerűségi beszámolása

A Horizont 2020 vonatkozásában a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság (DG RTD) 2,3%-os várható reprezentatív hibaarányról és a korrekciós intézkedés figyelembevételével kialakult 1,7%-os fennmaradó hibaarányról számolt be az uniós kutatási kiadásokat kezelő valamennyi főigazgatóságra és más uniós szervre vonatkozóan. A kapcsolódó utólagos ellenőrzéseket az DG RTD Közös Ellenőrzési Szolgálata (CAS) vagy annak nevében eljáró külső vállalkozók végzik.

Mivel 2021 volt a Horizont Európa végrehajtásának első éve, csak nagyon kis számú kifizetést hajtottak végre (csak előfinanszírozásokat a Kutatási és Innovációs Főigazgatóságnál). Ezért a DG RTD 2021-ben a Horizont Európa tekintetében nem számolt be feltárt hibaarányról.

Ajánlásaink

A következőket javasoljuk a Bizottságnak:

• határozottan ösztönözze a (résztvevői portálon elérhető) Personnel Costs Wizard használatát, különösen a kedvezményezettek egyes olyan kategóriái esetén, akik hajlamosabbak hibát véteni, például a kkv-k és az új belépők (mind a Horizont 2020, mind a Horizont Európa támogatásai esetében);
• adjon iránymutatást a kedvezményezetteknek a konkrét eltérésekről, különösen a Horizont Európa támogathatósági szempontjairól a Horizont 2020 programmal és hasonló programokkal összevetve;
• a Horizont 2020 esetében javítsa a meglévő előzetes kontrollmechanizmusokat, hogy azonosítani lehessen és ki lehessen küszöbölni az óradíjak újraszámítását követően a kedvezményezettek által benyújtott személyzeti költségek esetleges nem támogatható kiigazításait;
• tökéletesítse az iránymutatásokat, amelyeket a kedvezményezettek által a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó igazolások kiállítására szerződtetett független könyvvizsgálóknak címez, hogy ezzel csökkentse az igazolásokkal kapcsolatos ellenőrzéseink során feltárt nagyszámú hiányosságot;
• a következő kutatási programra nézve a változó üzleti igényekkel összhangban vizsgálja meg, hogy az eGrants funkciói kibővíthetőek-e kockázatértékeléssel és automatikus ellenőrzéssel, például úgy, hogy más elérhető adatforrások felhasználásával a megfelelőség igazolását alátámasztó további alapadatokat tesz digitális formátumban elérhetővé.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást az „Egységes piac, innováció és digitális gazdaság” terület uniós kiadásaira vonatkozó ellenőrzésünkről a 2021. évi éves jelentésünk 4. fejezete tartalmaz.

Kohézió, reziliencia és értékek

Összesen: 80,1 milliárd euró

Ellenőrzésünk tárgya

Az ezen fejezet alatti kiadások célja a különböző uniós tagállamok és régiók eltérő fejlettségi szintjei közötti különbségek csökkentése (2a. alfejezet), valamint az uniós értékek támogatására és védelmére irányuló intézkedések, amelyek ellenállóbbá teszik az Uniót a jelenlegi és jövőbeli kihívásokkal szemben (2b. alfejezet). A 2a. alfejezet (Gazdasági, társadalmi és területi kohézió) finanszírozása az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap (ESZA) és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) révén történik. A 2b. alfejezet (Reziliencia és értékek) esetében a finanszírozást olyan programokon keresztül biztosítják, mint az Erasmus+, több kisebb program, illetve a Covid19-pandémiára válaszul létrehozott egyedi eszközök.

A kohéziós politikai alapok (az ERFA, a Kohéziós Alap és az ESZA) teszik ki a kiadások zömét, amelyek esetében a pénzeszközöket a Bizottság és a tagállamok megosztva kezelik. Az Unió többéves operatív programokat társfinanszíroz, a források ezek révén kerülnek a projektekhez. A Bizottságnál a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság (DG REGIO) felel az ERFA és a Kohéziós Alap végrehajtásáért, míg az ESZA végrehajtásáért a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága (DG EMPL) felel. A nem megosztott irányítás alá tartozó programokon keresztül nyújtott uniós finanszírozást vagy közvetlenül a Bizottság főigazgatóságai, vagy közvetve, partnerszervezetek vagy más hatóságok támogatásával kezelik.

A kiadásokat azok Bizottság általi elfogadását követően ellenőrizzük. A 2021. évi éves jelentéshez 47,9 milliárd euró kiadást ellenőriztünk, többek között a 2a. alfejezet alá tartozó 44 milliárd euró és a 2b. alfejezet alá tartozó 3,9 milliárd euró kiadást (2020: összesen 48,4 milliárd euró). Ellenőrzési módszerünknek megfelelően ez az összeg 40,8 milliárd eurót kitevő, korábbi évekből származó, a 2a. alfejezethez tartozó olyan kiadást tartalmazott, amelyet a Bizottság 2021-ben fogadott vagy számolt el.

Megállapításaink

Becsléseink szerint a TPK 2. fejezetén belül összességében lényeges a hibaszint.

2021-ben 243 tranzakciót vizsgáltunk meg. Ezekben 30 hibát állapítottunk meg és számszerűsítettünk, valamennyit a 2a. alfejezetben. Az ellenőrző hatóságok által korábban talált 56 hibát és a programhatóságok által alkalmazott (a két programozási időszakra együttvéve összesen 458 millió euró összegű) korrekciót is figyelembe véve a hibaszintet 3,6%-ra becsüljük. A becsült hibaszint csak a 2a. alfejezetre nézve 4,1%.

Az általunk becsült hibaszinthez leginkább a támogatásra nem jogosult projektek és költségek, a belső piaci (különösen az állami támogatási) szabályok megsértése, valamint az alapvető bizonylatok hiánya járultak hozzá. A becsült hibaszint mögött elsősorban az irányító hatóságok elégtelen döntései keresendők, például nem támogatható projektek vagy jogellenes állami támogatások jóváhagyása. Megfigyeltük azt is, hogy az ellenőrző hatóságok viszonylag kevés ilyen típusú hibáról számolnak be.

A feltárt hibák száma és hatása mutatja, hogy a működő kontrollmechanizmusok még nem kompenzálják kellően az erre a területre jellemző magas eredendő hibakockázatot. Ez különösen igaz azokra az irányító hatóságokra és közreműködő szervezetekre, amelyeknél a kedvezményezettek által bejelentett kiadások szabálytalanságainak megelőzésére és feltárására irányuló felülvizsgálatok eredményessége részben továbbra is kívánnivalót hagy maga után.

Egyszerűsített költségelszámolási módszerek

Az egyszerűsített költségelszámolási módszerek csökkenthetik mind a kedvezményezettek adminisztratív munkaterhelését, mind a hibákat. Az idei évben négy tranzakciónál találtunk egyszerűsített költségelszámolási módszerek alkalmazásához kapcsolódó hibákat. Írországban megállapítottuk, hogy a tagállam a kedvezményezetteknek, illetve a Bizottság a tagállamnak nem ugyanazon módszer alapján nyújtott visszatérítést. A kedvezményezett a tényleges költségek alapján részesült visszatérítésben, míg az uniós finanszírozás egyszerűsített költségelszámolási módszereken alapult. Ez a megközelítés az egyszerűsített költségelszámolási módszerekre vonatkozó szabályozási követelményekkel sem volt összhangban.

A közvetlen irányítású tranzakciókat érintő konkrét közbeszerzési hiányosságok

2020 áprilisában a Bizottság aktiválta a Szükséghelyzeti Támogatási Eszközt (ESI), és közleményt adott ki, amely ismerteti a Covid19-válsággal kapcsolatos kérdések kezelésénél alkalmazandó közbeszerzési lehetőségeket. A mintánkban a 2b. alfejezethez tartozó 18 tranzakcióból hét az ESI keretében 2021-ben teljesített kifizetésekre vonatkozott. Ami az általunk ellenőrzött tranzakciókat illeti, a Bizottság nem ellenőrizte megfelelően, hogy a Covid19-oltóanyagok gyártóival kötött előzetes beszerzési szerződés pénzügyi feltételeit tiszteletben tartották-e a vállalkozóknak járó kifizetések esetében. Hiányosságokat tártunk fel a szolgáltatások és áruk ESI keretében történő beszerzése terén, de ezeket a hibákat nem számszerűsítettük, mivel a világjárvány rendkívüli jellege minden vizsgált esetben indokolta a közvetlen szerződéskötést.

Az ellenőrző hatóságok munkájának értékelése

A kiadásokra vonatkozó kontroll- és bizonyossági keret tekintetében az ellenőrző hatóságok alkotják a „második védelmi vonalat”. Mintavétel alapján ellenőrzik az irányító hatóságok által a Bizottságnak bejelentett kiadások szabályszerűségét. Ezáltal megbizonyosodnak arról, hogy a fennmaradó hibaarány nem éri el a 2%-os lényegességi küszöböt. Ebben az évben 116 ellenőrző hatóság közül 23-nak a munkáját értékeltük 19 tagállamban és az Egyesült Királyságban.

Ellenőrző munkánknak nem célja, hogy az ellenőrző hatóságok által megállapított hibaarányok helyességéről vonjunk le következtetéseket, azonban tártunk fel olyan hibákat, amelyek elkerülték e hatóságok figyelmét. Az idei mintán végzett ellenőrzési munkánk tanúsága szerint a fennmaradó hibaarány a 31 bizonyossági csomag közül 12-ben (ami a mintában szereplő kiadások 39%-ának felel meg) 2% felett volt, beszámítva a bizottsági ellenőrzések nyomán feltárt további hibákat is.

2017 óta bizonyossági csomagokból álló éves mintát vizsgálunk. Ez idő alatt 24 tagállamban és az Egyesült Királyságban 69 bizonyossági csomagot vizsgáltunk legalább egyszer, ami az egyes években az éves elszámolásokban igazolt kiadások 34–62%-ának felelt meg. Figyelembe véve a Bizottság kiigazításait és saját ellenőrzési megállapításainkat, a fennmaradó hibaarány e csomagok közül 37 esetében (54%) legalább egy évben meghaladta a 2%-ot. A 37 csomag mindannyiszor a mintánkban szereplő kiadások legalább 39%-ának felelt meg. Ez mutatja, hogy az ellenőrző hatóságok milyen mértékben számoltak be helytelenül arról, hogy a fennmaradó hibaarányok a 2%-os lényegességi küszöb alatt vannak.

A DG REGIO és a DG EMPL beszámolása a kohéziós kiadások szabályszerűségéről

Az éves tevékenységi jelentések a Bizottság fő beszámolási eszközei az arra vonatkozó észszerű bizonyossággal kapcsolatban, hogy a tagállamok által bevezetett kontrolleljárások garantálják-e a kiadások szabályszerűségét.

Az éves tevékenységi jelentések feltüntetnek egy hibaarányt is, amely a szabályszerűségre vonatkozó egyik fő teljesítménymutatóként szolgál. A DG REGIO 1,9%-os fő teljesítménymutatóról és 2,5%-os maximális hibaarányról számolt be. A DG EMPL a fő teljesítménymutató esetében 1,7%‑os, a maximális kockázat esetében pedig 2,4%-os arányról számolt be. A Bizottság ezeket a hibaarányokat használta fel a 2021. évi éves irányítási és teljesítményjelentésben a szabályszerűségi információkhoz. A TPK kohézióról szóló 2a. alfejezetére vonatkozóan 1,8% és 2,5% közötti, illetve a TPK 2. fejezetének egészére vonatkozóan 1,7% és 2,3% közötti kombinált kifizetéskori kockázatról számolt be.

2021-ben közzétettünk egy különjelentést, amelyben részletesen tárgyaltuk az éves tevékenységi jelentésekben és az éves irányítási és teljesítményjelentésben a kohéziós kiadásokra vonatkozóan közölt éves hibaszint relevanciáját, megbízhatóságát és következetességét. A jelentés alátámasztotta az éves jelentésünkben az elmúlt négy év során megfogalmazott következtetéseket. Megállapításunk szerint a Bizottság egy olyan hibaszintről ad minimális becslést (az operatív programok szintjén, az éves tevékenységi jelentésekben és az éves irányítási és teljesítményjelentésben), amely még nem végleges, a dokumentumalapú ellenőrzések pedig korlátozott értékkel bírnak az ellenőrző hatóságok által bejelentett teljes fennmaradó hibaarány érvényességének megerősítése szempontjából.

Ajánlásainkra reagálva a Bizottság felülvizsgálta a maximális kockázatainak kiszámítására alkalmazott módszertanát. Konkrétan a Bizottság jelenleg a nem ellenőrzött operatív programokra vonatkozóan egy – az ugyanazon ellenőrző hatóság által más operatív programokra nézve jelentett hibaarányokon alapuló – kiegészítést alkalmaz, vagy átalányösszeget, ha az ellenőrző hatóságot még nem ellenőrizték. A Bizottság azonban korábbi számviteli években már ellenőrzött operatív programok esetében nem hajtja végre ezeket a kiigazításokat, és ilyenkor továbbra is a dokumentáció áttekintésére hagyatkozik (aminek eredendő korlátai vannak a szabályszerűségi ellenőrzésekhez képest). Ezenkívül előfordulhat, hogy a kiegészítés szintje nem elégséges azon hibák ellensúlyozására, amelyeket a Bizottság a szabályszerűségi ellenőrzései révén nem tárt fel.

Jogállamisági eljárás

A Bizottság 2022 áprilisában írásbeli értesítést küldött Magyarországnak a jogállamiság állítólagos megsértéséről. A Bizottság ezt akkor teheti meg, ha alapos okkal feltételezheti, hogy ezek a jogsértések kellően közvetlen módon érintik vagy súlyosan veszélyeztetik az uniós költségvetést érintő gondos pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeit. A 2021. évi éves tevékenységi jelentéseikben sem a DG EMPL, sem a DG REGIO nem tett említést erről a folyamatban lévő eljárásról, illetve arról, hogy az hogyan befolyásolhatja a Bizottság által a magyar kontroll- és bizonyossági rendszerből szerezhető bizonyosságot.

Ajánlásaink

A következőket javasoljuk a Bizottságnak:

• közölje ismét az irányító hatóságokkal, hogy melyek az előírások akkor, amikor a kedvezményezetteknek nyújtott visszatérítések kiszámításához az uniós költségvetésből a tagállamoknak történő kifizetések kiszámításához használt egyszerűsített költségelszámolási módszertől eltérő módszert alkalmaznak, különös tekintettel az ír ESZA operatív programban ez évben észlelt helyzetre;
• gondoskodjon arról, hogy amikor az operatív programok meglévő nemzeti rendszereken alapulnak, a végrehajtott tevékenység eredményesen segítse elő a program célkitűzéseinek megvalósulását, különös tekintettel a spanyol ESZA/IFK operatív programok NEET-résztvevőivel kapcsolatban ez évben észlelt helyzetre;
• közölje ismét a programhatóságokkal, hogy a 2014–2020-as időszak ESZA/IFK-programjaira vonatkozó költségnyilatkozatok benyújtása előtt kell megerősíteniük a résztvevők NEET-státuszát. Ezeket a támogathatósági ellenőrzéseket megbízható és ellenőrzött források alapján kell elvégezni, különös tekintettel a francia és ír ESZA/IFK operatív programokban ez évben feltárt helyzetre;
• ellenőrizze, hogy a Covid19-oltóanyagok gyártói maradéktalanul betartják-e az előzetes beszerzési szerződések feltételeit, különös tekintettel az előállítási költségek becslésére, az előzetes finanszírozás felhasználására és a nyereség nélküli rendelkezésre bocsátással kapcsolatos kötelezettség betartására, és szükség esetén tegyen korrekciós intézkedéseket;
• emlékeztesse az ellenőrző hatóságokat, hogy jogilag kötelesek ellenőrzési nyomvonalat vezetni, amelynek alapján a Bizottság ellenőrizheti, hogy mintavételi eljárásaik csakugyan függetlenek, objektívek és mentesek az elfogultságtól;
• éves tevékenységi jelentéseiben adjon tájékoztatást a tagállamokkal szemben folyamatban lévő jogállamisági eljárásokról, és arról, hogy ez hogyan befolyásolhatja azt a bizonyosságot, amelyet a Bizottság az érintett országok bizonyossági és kontrollrendszereiből szerezhet a kiadások szabályszerűségére vonatkozóan.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást a „Kohézió, reziliencia és értékek” terület uniós kiadásaira vonatkozó ellenőrzésünkről a 2021. évi éves jelentésünk 5. fejezete tartalmaz.

Természeti erőforrások

Összesen: 56,8 milliárd euró

Ellenőrzésünk tárgya

Ennek a kiadási területnek része a közös agrárpolitika (KAP), a közös halászati politika, valamint részben a környezetvédelmi és éghajlat-politika uniós kiadásai.

A KAP adja a természeti erőforrásokra fordított kiadások 97%-át. Az uniós jogszabályok az alábbi három általános célt tűzik ki a KAP elé:

• fenntartható élelmiszer-termelés, és ennek középpontjában a mezőgazdasági termelők jövedelme, a mezőgazdaság termelékenysége és az árstabilitás;
• a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozással összefüggő fellépések, illetve mindennek középpontjában az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, a biológiai sokféleség, a talaj- és vízgazdálkodás;
• kiegyensúlyozott területfejlesztés.

Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) KAP-kiadásai két fő kategóriába sorolhatók:

• a termelőknek folyósított közvetlen kifizetések, amelyeket teljes egészében az uniós költségvetés finanszíroz;
• mezőgazdasági piaci intézkedések, amelyek finanszírozása szintén teljes mértékben az uniós költségvetésből történik, egyes, a tagállamok által társfinanszírozott – például promóciós – intézkedések kivételével.

Emellett a KAP az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapon (EMVA) keresztül támogatja a vidékfejlesztési stratégiákat és projekteket.

Ez a TPK-fejezet foglalja magában a tengerügyi és halászati politikai, illetve részben az ETHA és a LIFE programhoz tartozó környezetvédelmi és éghajlat-politikai uniós kiadásokat is.

2021-ben az erre a TPK-fejezetre nézve végzett ellenőrzések 56,6 milliárd euró értékű kiadásra terjedtek ki.

A Bizottság a KAP irányítását a tagállamokkal megosztva végzi.

Megállapításaink

Az általunk számszerűsített hibák és a kontrollrendszerből származó egyéb bizonyítékok alapján is úgy véljük, hogy a „Természeti erőforrások” fejezet esetében a hibaszint közel van a lényegességi küszöbhöz.

A korábbi évekhez hasonlóan a közvetlen kifizetések tekintetében – amelyek főként a mezőgazdasági termelők által bejelentett mezőgazdasági földterületen alapulnak és a „Természeti erőforrások” fejezet kiadásainak 67%-át teszik ki – eredményeink azt mutatják, hogy a hibaszint elmaradt a lényegességi küszöbtől. A TPK e fejezetén belüli kiadások 33%-át kitevő többi területre (vidékfejlesztés, piaci intézkedések, halászat, környezetvédelem és éghajlat-politika) vonatkozóan eredményeink összességében lényeges hibaszintet mutatnak.

A mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések: eredményes kontrollrendszer

A közvetlen támogatások fő irányítási eszköze az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER), amely a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszert (MePaR) is magában foglalja. Az IIER – elsősorban a MePaR-nak köszönhetően – nagymértékben hozzájárul a közvetlen kifizetések hibaszintjének csökkentéséhez.

A 84 tesztelt közvetlen kifizetési tranzakcióban csak három kisebb számszerűsíthető hibát találtunk, amelyek abból adódtak, hogy a mezőgazdasági termelők a valósnál nagyobb támogatható mezőgazdasági földterületet jelentettek be.

Monitoringalapú ellenőrzés

2018 óta a tagállamok kifizető ügynökségei ún. monitoring útján végzett (monitoringalapú) ellenőrzéseket is végrehajthatnak. Ez a megközelítés az uniós Kopernikusz program Sentinel műholdas adatain alapuló automatizált folyamatokat alkalmaz a KAP egyes szabályainak való megfelelés ellenőrzésére. Ha egy adott kifizetési rendszer összes támogathatósági kritériuma értékelhető űradatok révén, akkor a kifizető ügynökségek távolból nyomon követhetik a támogatásban részesülő kedvezményezettek teljes sokaságát.

A monitoringalapú ellenőrzések segítségével a tenyészidőszak során bármikor figyelmeztetni lehet a mezőgazdasági termelőket, ha esetleg nem tartják be a támogatási rendszer szabályait. A mezőgazdasági termelőknek így több alkalmuk adódik arra, hogy igényléseiket még a véglegesítés előtt helyesbítsék.

Munkánk során megvizsgáltuk a monitoringalapú ellenőrzések végrehajtását Spanyolországban és Olaszországban. Spanyolország 2019 óta végez ilyen ellenőrzéseket a közvetlen kifizetésekre nézve. Néhány régió ezt a megközelítést egyre több vidékfejlesztési intézkedésre kiterjesztette. Olaszországban az ellenőrzések csak a közvetlen kifizetésekre terjedtek ki, de itt hamarosan egyes vidékfejlesztési intézkedésekre is ki kívánják terjeszteni azokat.

A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy támogatást nyújt a tagállamoknak a monitoringalapú ellenőrzések kidolgozásához. 2021 végén a főbb közvetlen támogatási rendszereken (alaptámogatások és egységes területalapú támogatások) belül a monitoring útján ellenőrzött terület 13,1%-ot tett ki.

Vidékfejlesztés, piaci intézkedések, halászat, környezetvédelem és az éghajlat-politika: nagyobb a hibakockázat

A közvetlen kifizetésekhez viszonyítva ezekre a kiadási területekre összetett támogathatósági feltételek vonatkoznak, ami növeli a hibakockázatot.

A 104 tesztelt vidékfejlesztési tranzakcióból 90 esetében nem merült fel hiba. A 13 esetből, ahol hibákat tártunk fel és számszerűsítettünk, 5 esetben haladta meg a hatás a 20%-ot. Egy esetben tártunk fel pénzügyi hatással nem járó szabályszerűségi problémát.

A mezőgazdasági piaci intézkedések különböző támogatási rendszereket alkotnak, amelyekre eltérő támogathatósági feltételek vonatkoznak. 14 tranzakciót vizsgáltunk meg, és négy olyan esetet találtunk, amikor a kifizető ügynökségek nem támogatható költségeket térítettek meg. A négy hiba egyike sem érte el a 20%-ot.

A halászat, a környezetvédelem és az éghajlat-politika területén megvalósuló projektekre szintén eltérő kiválasztási kritériumok és támogathatósági követelmények vonatkoznak. Az általunk megvizsgált négy közvetlen irányítású tranzakcióban nem találtunk hibát. A másik hat, megosztott irányítás alá tartozó tranzakció esetében három számszerűsíthető hibát találtunk, amelyek az elszámolható költségek helytelen kiszámításából adódtak, és amelyek egyike meghaladta a 20%-ot.

Koherenciavizsgálat

Megvizsgáltuk a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan a Bizottsággal közölt kontrollstatisztikák és kifizetési adatok minőségét és koherenciáját. Összességében megállapítottuk, hogy a kiválasztott kifizető ügynökségek rendszerei megbízhatóan számították ki a támogatási kifizetéseket, megfelelően figyelembe véve a kontrolladatokból eredő kiigazításokat.

M21. intézkedés

Az M21. intézkedés („A Covid19-válság által különösen érintett mezőgazdasági termelőknek és kkv-knak nyújtott rendkívüli ideiglenes támogatás”) fő célja a Covid19-világjárvány által érintett mezőgazdasági termelők és kis- és középvállalkozások likviditási problémáinak kezelése volt. Négy tagállamban vizsgáltuk meg az intézkedés végrehajtását. Korlátozott számban találtunk olyan eseteket, amikor a támogatás feltételeit nem teljesítő kedvezményezettek támogatásban részesültek. Ezt a kifizető ügynökségek megelőzhették volna, ha Excel-táblázatok helyett az IIER-rendszert használták volna.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (DG AGRI) beszámolói a KAP-kiadások szabályszerűségéről

Mindegyik kifizető ügynökség igazgatója évente vezetői nyilatkozatot nyújt be a DG AGRI-nak az ügynökség kontrollrendszerének eredményességéről, valamint a kiadások jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Emellett a tagállamok évente beszámolnak adminisztratív és helyszíni ellenőrzéseikről („kontrollstatisztikák”).

További bizonyosság nyújtása érdekében a tanúsító szervek 2015 óta kötelesek minden egyes kifizető ügynökség tekintetében évente véleményt adni azon kiadások jogszerűségéről és szabályszerűségéről, amelyek tekintetében a tagállamok visszatérítést igényeltek.

A DG AGRI a kontrollstatisztikákban bejelentett hibaarányokat felhasználva – azokat a tanúsító szervek által végzett ellenőrzések eredményei, valamint a kifizető ügynökségek rendszereire és kiadásaira vonatkozó saját ellenőrzései alapján kiigazítva – számítja ki a kifizetéskor kockázatosnak minősülő összeget. Becslése szerint 2021-ben a kifizetéskor kockázatosnak minősülő összeg a KAP összes kiadására nézve körülbelül 1,8%. A DG AGRI a közvetlen kifizetések esetében körülbelül 1,4%-ra, a vidékfejlesztés esetében 2,9%-ra, a piaci intézkedések esetében pedig 2,1%-ra becsülte a kifizetéskor kockázatosnak minősülő összeg arányát (korrigált hibaarány).

Ajánlásaink

A következőket javasoljuk a Bizottságnak:

• a monitoringalapú ellenőrzések alkalmazásának tapasztalatai alapján segítse a tagállami bevált gyakorlatok megosztását az új technológiáknak a KAP-kifizetések ellenőrzésére való felhasználásával kapcsolatban, támogatva ezzel a területmegfigyelő rendszer tagállami végrehajtását 2023-tól;
• végezzen ellenőrzéseket, valamint gondoskodjon a szükséges nyomon követésről és értékelésről annak biztosítására, hogy M21. intézkedés valóban a mezőgazdasági vagy üzleti tevékenység folytonosságát veszélyeztető likviditási problémákkal küzdő, támogatható kedvezményezettekre irányuljon.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást a „Természeti erőforrások” terület uniós kiadásaira irányuló ellenőrzésünkről a 2021. évi éves jelentésünk 6. fejezete tartalmaz.

Migráció és határigazgatás
Biztonság és védelem

Összesen: 3,2 milliárd euró

Ellenőrzésünk tárgya

Ez a kiadási terület a migrációval és a határigazgatással (TPK 4. fejezete), valamint a biztonsággal és védelemmel (TPK 5. fejezete) kapcsolatos különféle szakpolitikákat öleli fel. A TPK e fejezeteiről egy közös fejezetben számolunk be éves jelentésünkben, mivel ezeket a megelőző TPK-időszakban nagyrészt együtt, a 3. TPK-fejezetben (Biztonság és uniós polgárság) vették költségvetésbe és nyilvántartásba.

A 4. fejezet (Migráció és határigazgatás) esetében a kiadások zöme a korábbi, 2014–2020-as időszakban a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF), illetve a Belső Biztonsági Alap (BBA) határigazgatást támogató eszköze (Borders and Visa) keretében indított projektek és programok lezárásával volt kapcsolatos.

E két alap célja, hogy hozzájáruljon a migrációs áramlások eredményes kezeléséhez és közös uniós megközelítést alakítson ki a menekültügy és bevándorlás terén, illetve hogy a jogszerű utazás elősegítése mellett biztosítsa az Unióban a magas szintű biztonság kialakítását, a külső határokon történő egységes és magas szintű ellenőrzésen és a schengeni vízumokra vonatkozó hatékony ügyintézésen keresztül (határigazgatást támogató eszköz). Irányításuk nagyrészt a Bizottság Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatósága (DG HOME) és a tagállamok között oszlik meg.

A TPK 4. fejezetének egy másik jelentős kiadási területe a migráció és határigazgatás főbb uniós prioritásainak végrehajtásában aktív szerepet játszó három decentralizált ügynökség (Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége – EUAA, Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség – Frontex, A Szabadságon, A Biztonságon És A Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-Rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Uniós Ügynökség – eu-LISA) finanszírozása. Az uniós ügynökségek kiadásairól különálló éves jelentéseinkben és „Az uniós ügynökségek ellenőrzéséről röviden” című összefoglaló dokumentumban számolunk be.

2021-ben a TPK 4. fejezetére vonatkozó ellenőrzési sokaságunk 2,6 milliárd eurót tett ki.

A TPK 5. fejezete (Biztonság és védelem) esetében a „biztonság” területéhez tartozik a 2014–2020-as időszakra vonatkozó Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködést támogató eszközéből (Police) nyújtott támogatás lezárása, a nukleáris leszerelést célzó finanszírozás (atomerőművek leszereléséhez Bulgáriának, Litvániának és Szlovákiának nyújtott uniós pénzügyi támogatás), valamint a biztonság területén működő három decentralizált ügynökség (A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja – EMCDDA, A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége – Europol, Az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége – CEPOL) támogatása. A „védelem” területéhez tartozik az Európai Védelmi Alap, amely a kutatás és fejlesztés minden szakaszában támogatást biztosít az együttműködésen alapuló védelmi projektek számára.

2021-ben a TPK 5. fejezetére vonatkozó ellenőrzési sokaságunk 0,6 milliárd eurót tett ki.

Megállapításaink

2021-ben egy 28 tranzakcióból álló mintát vizsgáltunk meg. Ez a minta hozzájárul ugyan az átfogó megbízhatósági nyilatkozathoz, ám a TPK 4. és 5. fejezeteinek kiadásaira nézve nem reprezentatív. Ezért a szóban forgó TPK-fejezetekre nézve nem tudunk becslést adni a hibaarányról.

Az általunk megvizsgált 28 tranzakcióból kilenc (32%) esetében merült fel hiba. Hat olyan számszerűsíthető hibát találtunk, amely hatást gyakorolt az uniós költségvetésből kifizetett összegekre. Feltártunk hat olyan esetet is, amikor nem tartották be a jogi és pénzügyi rendelkezéseket, de a hiba nem járt hatással az uniós költségvetésre.

A három ellenőrző hatóság munkájának áttekintése azt mutatta, hogy azok megfelelő minőségű, részletes eljárásokat dolgoztak ki és hajtottak végre, amelyek révén be tudtak számolni munkájukról a Bizottságnak benyújtott éves kontrolljelentések útján. Hiányosságokat tártunk fel azonban a hatóságok ellenőrzési munkájában és beszámolóiban.

Éves tevékenységi jelentések és egyéb irányítási rendszerek

Elvégeztük a DG HOME éves tevékenységi jelentésének értékelését, és nem tártunk fel olyan információkat, amelyek ellentmondanának megállapításainknak. Mivel a 25 tranzakción elvégzett vizsgálatainknak csak kis hányada érint a DG HOME felelősségi körébe tartozó tranzakciókat, a Főigazgatóság megbízhatósági nyilatkozatát ellenőrzéseink eredménye fényében nem tudjuk megerősíteni.

Ajánlásaink

A következőket javasoljuk a Bizottságnak:

• nyújtson további iránymutatást az uniós fellépés és sürgősségi segély kedvezményezettjei, valamint a DG HOME által biztosított finanszírozás végrehajtásáért felelős tagállami hatóságok számára a következők betartásához:
  
  
  1. az ellenőrzéskor bemutatandó, megfelelő bizonylatok összegyűjtésére vonatkozó szabályok;
  2. árukra vagy szolgáltatásokra kiírt közbeszerzésekre vonatkozó tagállami szabályok teljesítésének kötelezettsége;

• végezzen célzottabb utólagos ellenőrzéseket a kiadások elszámolhatóságára nézve, elsősorban a sürgősségi segély esetében, különös tekintettel a következőkkel kapcsolatos potenciális kockázatokra:
  
  
  1. a kiadások típusa (pl. beszerzés);
  2. a kedvezményezett típusa (pl. az uniós finanszírozás terén tapasztalattal még nem vagy alig rendelkező kedvezményezettek).
  Ennek során a Bizottság vegye figyelembe, hogy a kedvezményezettek kifizetési kérelme könyvvizsgálói záradékkal való alátámasztásának megvannak a korlátai.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást a „Migráció és határigazgatás” és a „Biztonság és védelem” területhez kapcsolódó uniós kiadásokra irányuló ellenőrzésünkről a 2021. évi éves jelentésünk 7. fejezete tartalmaz.

Szomszédság és a világ

Összesen: 10,9 milliárd euró

Ellenőrzésünk tárgya

E kiadási terület az Unió költségvetéséből finanszírozott valamennyi külső tevékenységre fordított kiadásokat öleli fel (az Európai Fejlesztési Alapok kivételével). A szakpolitikák célja világszerte hirdetni és érvényre juttatni az uniós értékeket, elveket és alapvető érdekeket, illetve előmozdítani a multilateralizmust és szorosabbra fűzni a nem uniós országokkal kialakított partnerségeket a kedvezményezett országok támogatása érdekében, hogy azok elfogadják és végrehajtsák az uniós értékeknek való megfelelésük eléréséhez szükséges és az uniós tagságukhoz elengedhetetlen reformokat – elősegítve ezáltal ezek stabilitását, biztonságát és jólétét.

A kifizetéseket több mint 150 országban több eszközből és több módon – többek között kivitelezési, árubeszerzési és szolgáltatásnyújtási szerződések, vissza nem térítendő támogatások, speciális hitelek, hitelgaranciák és pénzügyi támogatás, költségvetés-támogatás és a költségvetéshez nyújtott támogatás egyéb konkrét formái révén – folyósították.

2021-ben az ezen a területen végzett ellenőrzések 10 milliárd euró értékű kiadásra vonatkoztak.

Megállapításaink

Vizsgálatunk egy 67 tranzakcióból álló mintára terjedt ki, amely hozzájárul ugyan az átfogó megbízhatósági nyilatkozatunkhoz, ám a TPK e fejezetének kiadásaira nézve nem reprezentatív. Ezért a TPK e fejezetére nézve nem tudunk becslést adni a hibaarányról.

A 67 vizsgált tranzakcióból 32 (48%) esetében merült fel hiba. A mintánk kis mérete ellenére az ellenőrzés eredményei megerősítik, hogy a TPK e fejezetében magas a hibakockázat. 24 olyan számszerűsíthető hibát találtunk, amely hatást gyakorolt az uniós költségvetésből kifizetett összegekre. A leggyakoribb hibatípusnak a fel nem merült kiadások, a támogatásra nem jogosult költségek, a bizonylatok hiánya és a közbeszerzési hibák bizonyultak.

Kevésbé hibaérzékenyek azok a tranzakciók, amelyek a költségvetés-támogatáshoz és nemzetközi szervezetek által a „feltételezéses megközelítés” (amikor a többadományozós projektekhez nyújtott bizottsági hozzájárulásokat más adományozók hozzájárulásaival együtt kezelik és nem különítik el konkrétan meghatározható kiadási tételekre) értelmében végrehajtott projektekhez kapcsolódnak. 2021-ben valamennyi kiadási területen feltártunk egy-egy hibát.

A korábbi évekhez hasonlóan egyes nemzetközi szervezetek csak korlátozott (például kizárólag az adatok megtekintésére feljogosító) hozzáférést biztosítottak számunkra a dokumentumokhoz, vagyis azokról nem tudtunk másolatot készíteni. Ezek a problémák hátráltatták ellenőrzésünk megtervezését és végrehajtását, így csak késedelmekkel tudtuk elvégezni munkánkat. Noha a Bizottság azóta fokozottabban kommunikál a nemzetközi szervezetekkel, továbbra is nehézségekbe ütközünk a kért dokumentumok beszerzése során.

A DG NEAR fennmaradó hibaarányra vonatkozó vizsgálata

2021-ben az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága (DG NEAR) külső vállalkozóval elkészíttette a fennmaradó hibaarányról (RER) szóló hetedik vizsgálatát, amelynek célja, hogy megbecsülje azoknak a hibáknak az arányát, amelyeket a DG NEAR által annak teljes illetékességi területén az ilyen hibák megelőzésére, feltárására és kijavítására végzett irányítási ellenőrzések nem tudtak felderíteni, hogy e becslés alapján következtetéseket lehessen levonni ezen ellenőrzések eredményességéről. A fennmaradó hibaarányra vonatkozó vizsgálat nem minősül bizonyosságot nyújtó szolgáltatásnak vagy ellenőrzésnek.

A korábbi évekhez hasonlóan a becslés azt mutatta, hogy a DG NEAR esetében az általános fennmaradó hibaarány a Bizottság által meghatározott 2%-os lényegességi küszöb alatt marad (2021: 1,05%; 2020: 1,36%).

Korábbi évek éves jelentéseiben már leírtuk, hogy e vizsgálatok milyen korlátai járulhatnak hozzá a fennmaradó hibaarány alábecsléséhez.

A fennmaradó hibaarányra irányuló 2021. évi vizsgálatunk sokaságából kizártunk 389 millió euró összértékben a referencia-időszakban lezárult „régi szerződést”, továbbá 50 millió euró értékben a DG NEAR tematikus támogatási szerződéseit. A kizárásra kerülő fenti két szerződéstípus 439 millió euró összértékével a DG NEAR lezárt szerződésekből álló, 2,27 milliárd euró értékű portfóliójának mintegy 20%-át teszi ki. Ez túl jelentős hányad ahhoz, hogy folyamatosan kizárásra kerüljön az RER-vizsgálatból, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a fennmaradó hibaarány céljára a globális (a főigazgatóság által származtatott) hibaarányhoz összeállított végleges mintavételi sokaság hozzávetőleg 1,7 milliárd eurót tesz ki, és ez a módszer hibák feltáratlanul maradását eredményezheti. E szerződések kizárása olyan bizonytalansági tényező, amelyet a DG NEAR nem tüntetett fel a 2021. évi éves tevékenységi jelentésében.

Éves tevékenységi jelentések és egyéb irányítási rendszerek

Az alacsony fennmaradó hibaarányt mutató becslés alapján a DG ECHO főigazgatója úgy nyilatkozott, hogy a főigazgatóság pénzügyi kitettsége a 2%-os lényegességi küszöb alatt marad. Ezt a kijelentést ellenőrzéseink eredménye alapján nem tudjuk megerősíteni, hiszen vizsgálatainknak csak kis hányada érint a DG ECHO felelősségi körébe tartozó tranzakciókat.

A Covid19-világjárvány és a politikai válságok veszélyeztetik a humanitárius segítségnyújtás célba juttatását, mivel megnehezítették vagy ellehetetlenítették a humanitárius válság által érintett személyek elérését. A kockázat nem csak a humanitárius szükségletek felmérését veszélyezteti, hanem magának a segélynek az eljuttatását és a vonatkozó kontrollok megvalósítását is.

Ajánlásaink

A következőket javasoljuk a Bizottságnak:

• hozzon megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a kedvezményezettek által a pénzügyi beszámolóikban felmerült költségként elszámolt kötelezettségvállalásokat vagy előlegkifizetéseket a kifizetések vagy az elszámolások elvégzése előtt levonják;
• erősítse meg a költségvetés-támogatási műveletek finanszírozási megállapodásainak kidolgozására vonatkozó kontrollokat, hogy egyértelmű feltételeket határozzon meg a finanszírozási megállapodásokban a kedvezményezett ország központi bankjában vezetett államkincstári számlára irányuló átutalásra és az alkalmazandó átváltási árfolyamra nézve: ezeknek összhangban kell állnia a költségvetés-támogatási iránymutatásokkal;
• hozza nyilvánosságra, hogy milyen típusú szerződéseket milyen értékben zártak ki a 2022. évi és a jövőbeli éves tevékenységi jelentések RER-vizsgálatának sokaságából.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást a „Szomszédság és a világ” területhez kapcsolódó uniós kiadásokra irányuló ellenőrzésünkről a 2021. évi éves jelentésünk 8. fejezete tartalmaz.

Európai közigazgatás

Összesen: 10,7 milliárd euró

Ellenőrzésünk tárgya

Ellenőrzésünk a következő uniós intézmények és egyéb szervek igazgatási kiadásaira terjedt ki: az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága (EUB), az Európai Számvevőszék, az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ), az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB), a Régiók Európai Bizottsága, az európai ombudsman és az európai adatvédelmi biztos.

2021-ben az intézmények és szervek összesen 10,7 milliárd eurót költöttek igazgatásra. Ez alatt – az összes kiadás mintegy 68%-át kitevő – személyi ráfordítások és nyugdíjak, valamint az épületekre, felszerelésekre, energiára, kommunikációra és informatikára fordított kiadások értendők.

Saját pénzügyi kimutatásainkat külső könyvvizsgáló ellenőrzi. Az ennek eredményeként születő könyvvizsgálói véleményt és jelentést minden évben közzétesszük az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a honlapunkon.

Megállapításaink

2021-ben megvizsgáltuk az Európai Külügyi Szolgálat kiválasztott felügyeleti és kontrollrendszereit. Ellenőriztünk továbbá 60 tranzakciót.

A korábbi évekhez hasonlóan úgy ítéljük meg, hogy a hibaszint a lényegességi küszöb alatt van.

Nem találtunk konkrét problémákat az Európai Unió Tanácsa, az Európai Unió Bírósága, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Európai Bizottsága, az európai ombudsman és az európai adatvédelmi biztos tekintetében. Munkája eredményei alapján külső ellenőrünk nem számolt be konkrét problémáról.

Európai Parlament

Az Európai Parlament által teljesített kifizetéseket illetően két számszerűsíthető hibát találtunk. Az egyik hiba az informatikai szolgáltatások kisebb túlfizetésére vonatkozott, amely a szerződési feltételek helytelen alkalmazásából adódott. A másik hiba az Európai Parlament által egy európai képviselőcsoportnak folyósított kifizetéssel kapcsolatos. Az Európai Parlament belső beszerzési szabályai nincsenek összhangban a költségvetési rendelettel, mivel korlátozzák a versenyt. Megállapítottuk, hogy a képviselőcsoport nem tartotta be maradéktalanul ezeket a belső szabályokat, mivel nem kért elég ajánlatot, és nem dokumentálta megfelelően a szerződés odaítélésekor alkalmazott szempontokat.

Ezenkívül megvizsgáltunk egy 74,9 millió eurós kifizetést is, amely egy brüsszeli épület megvásárlásához kapcsolódik. Észrevételeztük, hogy az négyzetméterenként 30%-kal drágább volt, mint a Parlament által fontolóra vett másik épület, és az odaítélési szempontok alapján jelentősen csökkent az árnak mint a vásárlási döntés alapjának jelentősége, ami valószínűtlenné tette bármely más ajánlat elfogadását.

Európai Bizottság

A Bizottság által végrehajtott kifizetésekben egy számszerűsíthető hibát találtunk, egy a nyugdíjkifizetésekből helytelenül levont kisebb összeggel kapcsolatban. Észrevételeztük továbbá, hogy a Bizottság a Covid19-világjárvány miatt ideiglenesen felfüggesztett a nyugdíjjogosultságokra vonatkozó néhány ellenőrzést.

Európai Külügyi Szolgálat

Az EKSZ által teljesített kifizetéseket illetően két számszerűsíthető hibát találtunk. Az egyik hiba egy uniós képviselet által beszerzett szolgáltatásokra vonatkozó szerződés hiányához kapcsolódott. A másik esetében egy olyan alkalmazottnak fizettek ki juttatásokat, aki nem jelentette be a személyes helyzetében a közelmúltban bekövetkezett változásokat.

Emellett megvizsgáltuk az uniós képviseletek által szervezett közbeszerzési és helyi munkaerő-felvételi eljárásokat. Az EKSZ javította ugyan közbeszerzési eljárását, de abban továbbra is találtunk néhány hiányosságot. Az általunk vizsgált közbeszerzési eljárások felében hiányosságokat tártunk fel abban, ahogy az uniós képviseletek a közbeszerzési szabályokat alkalmazták. A helyi alkalmazottak felvételére irányuló, általunk vizsgált valamennyi eljárásban találtunk hiányosságokat. E hiányosságok csökkenthették a munkaerő-felvételi eljárás átláthatóságát, hátráltathatták a legjobb jelöltek azonosítását és csorbíthatták az egyenlő bánásmódot.

Ajánlásaink

Ajánlásaink a következők:

• az Európai Parlament igazgatási egysége vizsgálja felül a közbeszerzési szabályok képviselőcsoportok általi alkalmazására vonatkozó iránymutatásait, és a költségvetési rendelettel való összhang biztosítása érdekében javasolja e szabályok felülvizsgálatát a Parlament Elnökségének. Kövesse jobban nyomon ezeknek a szabályoknak az alkalmazását;
• az EKSZ tegyen megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy az uniós küldöttségek alkalmazzák a közbeszerzési szabályokat, például fokozza a képzést, javítsa az iránymutatásokat és sablonokat;
• az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvének való megfelelés biztosítása érdekében az EKSZ szervezzen több képzést és adjon több iránymutatást az uniós képviseleteknek a helyi alkalmazottak felvételi eljárásait illetően. Ellenőrizze azt is, hogy az uniós képviseletek dokumentálják a munkaerő-felvételi eljárás lényeges lépéseit.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást az „Európai közigazgatás” területhez kapcsolódó uniós kiadásokra irányuló ellenőrzésünkről a 2021. évi éves jelentésünk 9. fejezete tartalmaz.

Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz

Összesen: 46,4 milliárd euró

Ellenőrzésünk tárgya

2021-ben ellenőrzésünk első alkalommal terjedt ki egy Spanyolországnak folyósított olyan egyszeri kifizetésre is, amelyet a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből teljesítettek. Az eszköz az NGEU-csomag fő eleme, amely csomag célja a Covid19-világjárványt követő helyreállítás támogatása. Az RRF ideiglenes eszköz, végrehajtása és finanszírozása alapvetően más módon történik, mint a TPK költségvetési kiadásai esetében. Az uniós költségvetési kiadásokkal ellentétben – amelyek költségvisszatérítésen, illetve bizonyos feltételek teljesítésén alapulnak – az RRF keretében a tagállamok akkor juthatnak hozzá a forrásokhoz, ha sikeresen elérnek bizonyos előre meghatározott mérföldköveket vagy célokat.

Ellenőrzési sokaságunk az egyetlen (Spanyolországnak teljesített) 2021. évi kifizetésből és a kapcsolódó előfinanszírozás elszámolásából állt.

A (2021. november 11-i) spanyol fizetési kérelem 52 mérföldkövet sorolt fel, amelyek Spanyolország szerint teljesültek. A Spanyolország számára kifizetett összeg 11,5 milliárd euróra rúgott. A Bizottság 2021. december 3-án kedvező előzetes értékelést fogadott el, és a Tanács Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága kedvező véleményének kézhezvételét követően 2021. december 22-i végrehajtási határozatában engedélyezte a kifizetést. 2021. december 27-én 10 milliárd eurót fizetett ki Spanyolországnak, és ezzel egyidejűleg 1,5 milliárd euró összegű előfinanszírozást számolt el.

Ellenőrzési munkánk eredményei képezik az RRF-kiadások szabályszerűségéről szóló 2021. évi véleményünk alapját.

Megállapításaink

Ellenőrzésünk a Spanyolországnak folyósított RRF-kifizetések szabályszerűségét vizsgálta meg. Értékelésünket a kifizetési feltételre alapoztuk, azaz arra, hogy a tanácsi végrehajtási határozatban meghatározott mérföldkövek és célok kielégítően teljesültek-e. Ehhez megvizsgáltuk, hogy a Bizottság elegendő és megfelelő bizonyítékot gyűjtött-e a spanyol kifizetési kérelemben szereplő 52 mérföldkő kielégítő teljesítéséről adott értékelésének alátámasztására. Az egyéb uniós és nemzeti szabályoknak való megfelelés nem képezi ezen értékelés részét.

A munkánk során szerzett ellenőrzési bizonyítékok összességében azt mutatják, hogy a Spanyolországnak folyósított első kifizetés 52 mérföldkövének egyikét nem sikerült kielégítően teljesíteni. A Bizottság még nem határozott meg módszert a mérföldkő vagy cél nemteljesítéséből eredő hatás számszerűsítésére. Mi úgy véljük, hogy a hiba nem lényeges.

A mérföldkövek értékelése kapcsán a Bizottság munkájában feltárt egyéb hiányosságok a mérföldkőre vonatkozó, nem kellően megalapozott kritériumokat és munkájának elégtelen dokumentálását érintik, bár ez nem befolyásolja a mérföldkő elérésének értékelését.

Ajánlásaink

A következőket javasoljuk a Bizottságnak:

• egyértelműen és átláthatóan indokolja meg azon elemek jelenlétét az operatív megállapodásban és a tanácsi végrehajtási határozatban, amelyeket nem tekint relevánsnak a mérföldkövek és célok kielégítő teljesítése szempontjából;
• dolgozzon ki módszertant az RRF- rendelet 24. cikke (6) és (8) bekezdésének megfelelően felfüggesztendő összeg megállapítására;
• az előzetes értékelés során megvizsgált valamennyi elem teljes körű dokumentálása révén javítsa a mérföldkövek és célok értékelésének dokumentálását.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást a „Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz” területhez kapcsolódó uniós kiadásokra irányuló ellenőrzésünkről a 2021. évi éves jelentésünk 10. fejezete tartalmaz.

Európai Fejlesztési Alapok

Összesen: 3,4 milliárd euró

Ellenőrzésünk tárgya

2020 végéig az 1959-ben elindított Európai Fejlesztési Alap (EFA) volt az Európai Unió fő eszköze arra, hogy eljuttassa fejlesztési együttműködési segélyeit az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országoknak, valamint a tengerentúli országoknak és területeknek (TOT). Ezen belül a 11. (egyben utolsó) EFA a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretet fedte le. A 2000. június 23-án Cotonouban húsz évre aláírt partnerségi megállapodás biztosította az AKCS-országokkal, illetve a tengerentúli országokkal és területekkel fenntartott uniós kapcsolatok keretét. A megállapodás elsődleges célja a szegénység csökkentése, hosszabb távon pedig teljes felszámolása volt, összhangban az Európai Unió működéséről szóló szerződés 208. cikkében meghatározott elsődleges fejlesztési együttműködési célkitűzéssel. A 2021–2027-es TPK keretében az AKCS-országoknak nyújtandó fejlesztési együttműködési segély a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközbe (NDICI – Globális Európa), a tengerentúli országoknak és területeknek nyújtandó fejlesztési együttműködési segély pedig a Grönlandot is magában foglaló tengerentúli társulási határozatba épül be. A nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik EFA azonban nem került be az Unió általános költségvetésébe, végrehajtásuk és a róluk szóló beszámolás lezárásukig mindvégig külön történik.

2021-ben az ezen a területen végzett ellenőrzések összesen 3,1 milliárd euró értékű kiadásra vonatkoztak. A kiadások a kilencedik, tizedik és tizenegyedik EFA-t érintik.

Az Európai Fejlesztési Alapokat a Bizottság – az Unió általános költségvetésének keretén kívül – és az Európai Beruházási Bank kezeli. Az alapokért elsősorban a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatósága (DG INTPA, korábban DG DEVCO) a felelős.

Megállapításaink

A 2021. évi beszámolóban nem fordultak elő lényeges hibás állítások.

Megállapítjuk továbbá, hogy az Európai Fejlesztési Alapok bevételeit nem jellemezte lényeges hibaszint.

A 2021. évi pénzügyi év kiadásairól elutasító véleményt adunk:

A tranzakciók szabályszerűségének ellenőrzése céljából megvizsgáltunk egy 140 tranzakcióból álló, az EFA-n belüli kiadások teljes körére nézve reprezentatív mintát, amely a Szükséghelyzeti Alap Afrikáért uniós eszközhöz kapcsolódó 26 tranzakcióból, 17 uniós képviselet által engedélyezett 92 tranzakcióból, valamint a Bizottság székhelyén jóváhagyott 22 kifizetésből állt.

A Covid19-világjárvány miatt nem volt lehetőség helyszíni ellenőrzések végzésére az uniós képviseleteknél, ezeket dokumentumalapú ellenőrzésekkel váltottuk ki. Emiatt – különösen a kiválasztott tranzakciókra vonatkozóan a szerződések teljesítménye kapcsán – egyes ellenőrzési eljárásokat nem tudtunk lefolytatni, ami korlátozta ellenőrzési munkánkat. Megközelítésünket ezért módosítottuk: a tranzakciók és a projektek kapcsán dokumentumalapú ellenőrzéseket végeztünk, és az ellenőrzött szervezetekkel virtuális egyeztetéseket folytattunk. Mégis úgy ítéljük meg, hogy a megszerzett bizonyítékoknak köszönhetően kielégítő módon végezhettük el ellenőri munkánkat, illetve vonhattunk le következtetést.

A 140 vizsgált tranzakcióból 54 (38,8%) esetében merült fel hiba. Az általunk számszerűsített 43 hiba alapján a becsült hibaszint 4,6%. A három leggyakoribb hibatípus a nem támogatható kiadás (38,6%), az alapvető bizonylatok hiánya (23,3%) és a fel nem merült kiadás (14,9%) volt.

Amint már 2020-ban is, a Bizottság és végrehajtó partnerei több hibát követtek el a vissza nem térítendő támogatásokhoz és a kedvezményezett országokkal, nemzetközi szervezetekkel és tagállami ügynökségekkel kötött hozzájárulási és hatáskör-átruházási megállapodásokhoz kapcsolódó tranzakciókban, mint más támogatási formáknál (pl. kivitelezési beruházások, szállítási és szolgáltatási szerződések). A 92 ilyen típusú tranzakcióból, amelyet megvizsgáltunk, 39-nél merült fel számszerűsíthető hiba, amelyek a becsült hibaszinten belül 81,2%-ot tettek ki.

A korábbi évekhez hasonlóan egyes nemzetközi szervezetek csak korlátozott (például kizárólag az adatok megtekintésére feljogosító) hozzáférést biztosítottak számunkra a dokumentumokhoz, vagyis azokról nem tudtunk másolatot készíteni. Ezek a problémák hátráltatták ellenőrzésünk megtervezését és végrehajtását, így csak késedelmekkel tudtuk elvégezni munkánkat. Noha a Bizottság azóta fokozottabban kommunikál a nemzetközi szervezetekkel, továbbra is nehézségekbe ütközünk egyes kért dokumentumok beszerzése során.

A DG INTPA fennmaradó hibaarányra vonatkozó vizsgálata

2021-ben a DG INTPA a fennmaradó hibaarányára vonatkozó vizsgálatot külső vállalkozóval végeztette el, hogy megbecsülje azoknak a hibáknak az arányát, amelyeket a DG INTPA által annak teljes illetékességi területén az ilyen hibák megelőzésére, feltárására és kijavítására végzett irányítási ellenőrzések nem tudtak felderíteni, és e becslés alapján következtetéseket lehessen levonni ezen ellenőrzések eredményességéről.

A fennmaradó hibaarányra vonatkozó 2021. évi vizsgálat esetében a DG INTPA egy 480 elemből álló mintát alkalmazott. Ez újra lehetővé tette, hogy a két terület összesített hibaarányán felül ismét külön-külön hibaarányokat is bemutassanak az Unió általános költségvetéséből finanszírozott kiadásokra, illetve az EFA által finanszírozott kiadásokra vonatkozóan. A vizsgálat immár a hatodik egymást követő évben becsülte úgy, hogy az általános fennmaradó hibaarány a Bizottság által meghatározott 2%-os lényegességi küszöb alatt marad (1,14%).

A fennmaradó hibaarányra vonatkozó vizsgálat nem minősül bizonyosságot nyújtó szolgáltatásnak vagy ellenőrzésnek, alapja a DG INTPA által rendelkezésre bocsátott RER-módszertan és -kézikönyv. Az EFA-król szóló korábbi éves jelentéseinkben már leírtuk, hogy e vizsgálatok milyen korlátai járulhatnak hozzá a fennmaradó hibaarány alábecsléséhez.

A fennmaradó hibaarányra vonatkozó vizsgálatban az egyik szempont az, hogy milyen mértékben lehet más ellenőrök munkájára támaszkodni. E tekintetben elmondható, hogy 2020-ban a tranzakciók 15%-a esetében támaszkodtunk teljes mértékben az ellenőrök munkájára, míg 2021‑ben ez az arány már 34%-a volt. Továbbra is fenntartjuk azt a nézetünket, hogy ilyen nagy mértékben támaszkodni más ellenőrök munkájára ellentétes a fennmaradó hibaarányra vonatkozó vizsgálat céljával, ami nem más, mint azon hibák arányának becslése, amelyeket a DG INTPA ilyen hibák megelőzésére, felderítésére és kijavítására irányuló valamennyi vezetőségi ellenőrzése sem tárt fel.

A DG INTPA éves tevékenységi jelentésének felülvizsgálata

A főigazgatónak a 2021. évi éves tevékenységi jelentésben szereplő megbízhatósági nyilatkozata nem tartalmaz fenntartásokat. 2018 óta a DG INTPA jelentős mértékben csökkentette a fenntartások hatókörét (azaz a fenntartások által érintett kiadások arányát).

A DG INTPA 2021. évi éves tevékenységi jelentésében indokolatlannak találjuk a fenntartások hiányát, és úgy véljük, hogy az részben a fennmaradó hibaarányra vonatkozó vizsgálat korlátaiból ered.

A DG INTPA dolgozik azon, hogy javítsa a korrekciós képesség kiszámításához használt adatok minőségét. Áttekintettük a 2021. évi korrekciós képességre vonatkozó számításokat, amelynek összegét a DG INTPA 13,62 millió euróra teszi. A visszafizettetések teljes sokaságának (érték szerint) 35%-át teszteltük, és ennek során nem találtunk hibát a mintánkban.

Ajánlásaink

A következőket javasoljuk a Bizottságnak:

• erősítse a belső kontrollt annak biztosítására, hogy egyetlen szerződést se írjanak alá érvényes jogalap nélkül;
• hozzon megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a kedvezményezettek által a pénzügyi beszámolóikban felmerült költségként elszámolt kötelezettségvállalásokat vagy előlegkifizetéseket a kifizetések vagy az elszámolások elvégzése előtt levonják.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást az Európai Fejlesztési Alapokra irányuló ellenőrzésünkről a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alapból finanszírozott tevékenységekről szóló 2021. évi éves jelentés tartalmaz.

Háttér-információk

Az Európai Számvevőszék és tevékenysége

Az Európai Számvevőszék az Európai Unió független külső ellenőre. Székhelyünk Luxembourgban van, és mintegy 900 szak- és támogató alkalmazottat foglalkoztatunk az Európai Unió minden országából.

Alapvető célunk, hogy elősegítsük az Unió igazgatásának és pénzgazdálkodásának javítását és az elszámoltathatóság és átláthatóság fokozását, valamint hogy az uniós polgárok pénzügyi érdekeinek független őreként tevékenykedjünk.

Ellenőrzési jelentéseink és véleményeink az Unió elszámoltathatósági láncának alapvető elemei. Céljuk, hogy biztosítsák az uniós szakpolitikák és programok végrehajtásáért felelős szervek – a Bizottság, más uniós intézmények és szervek, valamint a tagállami közigazgatási szervek – elszámoltathatóságát.

Feladatunk, hogy felhívjuk a figyelmet a kockázatokra, bizonyosságot nyújtsunk, rávilágítsunk a hiányosságokra és a követendő gyakorlatokra, valamint iránymutatással szolgáljunk az uniós döntéshozóknak és jogalkotóknak arra nézve, hogyan javítható az uniós szakpolitikák és programok irányítása. Munkánk lehetővé teszi, hogy az európai polgárok tájékozódhassanak az általuk befizetett adó felhasználásáról.

A megbízhatósági nyilatkozatunk elkészítésekor alkalmazott ellenőrzési megközelítés dióhéjban

A megbízhatósági nyilatkozatunkban szereplő vélemények a nemzetközi ellenőrzési standardoknak megfelelően elvégzett ellenőrzési vizsgálatok során szerzett objektív bizonyítékokon alapulnak.

Amint azt a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretre vonatkozó 2021–2025-ös stratégiánkban leszögezzük, a rendelkezésre álló adatokat és információkat felhasználva tovább fogjuk fejleszteni ellenőrzési koncepciónkat, hogy a Szerződés szerinti megbízatásunk alapján és a közszféra nemzetközi ellenőrzési standardjaival teljes összhangban továbbra is szilárd bizonyosságot tudjunk nyújtani.

A beszámoló megbízhatósága

Az Unió éves beszámolója teljes körű és pontos információt nyújt?

• Értékeljük a számviteli rendszert és megbizonyosodunk az annak alapján előállított adatok megbízhatóságáról.
• Felmérjük a főbb számviteli folyamatokat, hogy megbizonyosodjunk azok helyes működéséről.
• A számviteli adatokat analitikus vizsgálatnak alávetve győződünk meg arról, hogy azokat következetesen mutatják-e be, és hogy azok észszerűnek tűnnek-e.
• A könyvelési tételekből vett minta közvetlen ellenőrzésével győződünk meg arról, hogy a mögöttes tranzakciók valósak és azokat pontosan rögzítették.
• Ellenőrizzük a pénzügyi kimutatásokat, és megbizonyosodunk arról, hogy azok valós képet nyújtanak-e a pénzügyi helyzetről.

A tranzakciók szabályszerűsége

Megfelelnek-e a szabályoknak az uniós bevételekre és a költségként elszámolt kifizetésekre irányuló – az Unió beszámolójának alapjául szolgáló – tranzakciók?

• Értékeljük a kiadási és bevételi rendszereket, hogy megállapítsuk, mennyire eredményesen biztosítják a tranzakciók szabályszerűségét.
• Statisztikai módszerekkel tranzakciómintákat veszünk, hogy ezek képezzék számvevőink részletes vizsgálatainak alapját. A mintában lévő tranzakciókat részletesen megvizsgáljuk, többek között a végső kedvezményezettek (például mezőgazdasági termelők, kutatóintézetek, közbeszerzés keretében kivitelezés végző vagy szolgáltatást nyújtó vállalatok) telephelyein, hogy bizonyítékot szerezzünk arról, hogy az összes mögöttes esemény valós, azokat megfelelő módon tartják nyilván, és megfelelnek a kifizetések folyósítására vonatkozó szabályoknak.
• A hibákat elemezzük és meghatározzuk, hogy számszerűsíthetők-e. A tranzakciókat akkor tekintjük számszerűsíthető hiba által érintettnek, ha a szabályok alapján a kifizetést nem lett volna szabad jóváhagyni. A számszerűsíthető hibák extrapolálásával minden egyes külön értékelés tárgyát képező területre nézve megállapítjuk a becsült hibaszintet. Ezután a becsült hibaszintet összevetjük a 2%-os lényegességi küszöbértékkel és értékeljük, hogy a hibák általános érvényűek-e.
• Véleményeinkben ezeken az értékeléseken kívül más releváns információkat, például éves tevékenységi jelentéseket és más külső ellenőrök által készített jelentéseket is figyelembe veszünk.
• A tények helytállóságának biztosítása érdekében valamennyi megállapításunkat megvitatjuk mind a tagállami hatóságokkal, mind a Bizottsággal.

Minden kiadványunk megjelenik honlapunkon: www.eca.europa.eu. A megbízhatósági nyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési folyamatról további információt a 2021. évi éves jelentésünk 1.1. melléklete tartalmaz

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (https://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2022

PRINT	ISBN 978-92-847-8501-8	doi:10.2865/740656	QJ-07-22-618-HU-C
PDF	ISBN 978-92-847-8490-5	doi:10.2865/30584	QJ-07-22-618-HU-N
HTML	ISBN 978-92-847-8526-1	doi:10.2865/703456	QJ-07-22-618-HU-Q

SZERZŐI JOGOK

© Európai Unió, 2022.

Az Európai Számvevőszék dokumentumainak felhasználását a nyíltadat-politikáról és a dokumentumok további felhasználásáról szóló 6–2019. sz. számvevőszéki határozat szabályozza.

Ellenkező rendelkezés (pl. egyedi szerzői jogi nyilatkozatokban foglaltak) hiányában az Európai Unió tulajdonában lévő számvevőszéki tartalmak a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) licenc alá tartoznak. Ezért főszabály szerint a további felhasználás a forrás és a változtatások megfelelő feltüntetésével megengedett. A Számvevőszéktől származó tartalmak további felhasználásakor azok eredeti értelme és mondanivalója nem torzulhat. A Számvevőszék nem vonható felelősségre a továbbfelhasználás esetleges következményeiért.

Ha az adott tartalomban azonosítható magánszemélyek is érintettek (például ha egy kép a Számvevőszék munkatársait ábrázolja vagy harmadik fél is szerepel a források között), adott esetben további engedélyt is be kell szerezni.

Amennyiben ez megtörtént, akkor a vonatkozó engedély érvényteleníti a fenti általános érvényű engedélyt, és az abban foglalt, egyértelműen meghatározott felhasználási korlátozások érvényesek.

A következő fényképek továbbfelhasználása megengedett, feltéve, hogy feltüntetik a szerzői jog tulajdonosát, a forrást és – amennyiben rendelkezésre áll – a fénykép készítőjének, illetve az építésznek a nevét:

*. és *.: © Európai Unió 2022., forrás: Európai Számvevőszék.

*.: © Európai Unió 2018., forrás: EB, Audiovizuális Szolgálat

*.: © Európai Unió, 2017, Európai Számvevőszék. Építészek: Paul Noël (K1 épület, 1988) és Jim Clemes (K2 épület, 2004 és K3 épület, 2013).

Az olyan tartalmak felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek nem az Európai Unió tulajdonát képezik, adott esetben közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni:

*., *., *., *., *., *., *. és *.: © Depositphotos.

Az iparjogvédelem alatt álló szoftverek és dokumentumok – pl. szabadalmak, márkajelzések, bejegyzett formatervezési minták, logók és nevek – nem tartoznak a Számvevőszék továbbfelhasználási politikájának hatókörébe.

Az Európai Uniónak az europa.eu címtartomány alá tartozó intézményi weboldalai külső oldalakra mutató hivatkozásokat is tartalmaznak. Ezek nem tartoznak a Számvevőszék hatáskörébe, ezért ajánlott elolvasni az ott közzétett adatvédelmi és szerzői jogi rendelkezéseket.

Az Európai Számvevőszék logójának használata

Az Európai Számvevőszék logója kizárólag a Számvevőszék előzetes hozzájárulásával használható fel.

KAPCSOLATBA SZERETNE LÉPNI AZ EU-VAL?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct központ is működik. Keresse meg online az Önhöz legközelebb eső központot (european-union.europa.eu/contact-eu/meet-us_hu).

Telefonon vagy írásban
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

• az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
• a rendes díjszabású telefonszámon: +32 22999696,
• az alábbi nyomtatvány használatával: european-union.europa.eu/contact-eu/write-us_hu.

INFORMÁCIÓKAT KERES AZ EU-RÓL?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén (european-union.europa.eu).

Uniós kiadványok
Az op.europa.eu/hu/publications címen uniós kiadványok tekinthetők meg és rendelhetők. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi dokumentációs központjától (european-union.europa.eu/contact-eu/meet-us_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálon bármelyik hivatalos nyelven hozzáférhetők az EU jogi tartalmai és az 1951-től megjelenő jogszabályai (eur-lex.europa.eu).

Uniós nyílt hozzáférésű adatok
A „data.europa.eu” portálon az uniós intézmények, szervek és ügynökségek nyílt hozzáférésű adatkészletei érhetők el. Az adatok ingyen letölthetők és felhasználhatók, úgy kereskedelmi, mint nem kereskedelmi célokra. Emellett a portálon keresztül a különböző európai országok számos adatkészlete elérhető.