A bruttó nemzeti jövedelem mint uniós költségvetési forrás ellenőrzése: Összességében jól kezelték az adatok összeállításával kapcsolatos kockázatokat, de a feladatok rangsorolása még nem tökéletes

Összefoglaló

I A bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló saját forrás az uniós költségvetés fő finanszírozási forrása, összege 2021-ben elérte a 116 milliárd eurót. A saját forrás összegét a Bizottság a GNI – az országok gazdasági vagyonának mérésére használt makrogazdasági mutató – százalékában számítja ki.

II A Bizottság GNI-előrejelzéseket használ a tagállami hozzájárulások kiszámításához, és később, amint pontosabb adatok válnak elérhetővé, felülvizsgálja azokat. Ha az egyik tagállamra vonatkozó adatokat kiigazítják, az a többi tagállam hozzájárulásaira is hatással van. Az uniós jogszabályok ezért előírják a Bizottság számára, hogy ellenőrizze a tagállamok által a GNI-adataik összeállításához használt forrásokat és módszereket. Az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) által végzett ellenőrzéseknek biztosítaniuk kell, hogy a tagállamok méltányos és kiszámítható GNI-alapú hozzájárulást fizessenek az uniós költségvetésbe, emellett az ellenőrzési folyamatnak költséghatékonynak kell lennie.

III Az Eurostat többéves ciklusokban szervezi meg ellenőrzéseit, így a folyamatok természetüknél fogva hosszúak. Az ellenőrzés során elvégzik a tagállamok által szolgáltatott GNI-adatok részletes elemzését az összehasonlíthatóságnak, a megbízhatóságnak és a teljességnek, ezáltal végső soron az uniós költségvetésbe befizetett összegek pontosságának biztosítása érdekében. Minél hosszabb a folyamat és minél több kérdéses pontot tár fel az Eurostat, annál kisebb a tagállami hozzájárulások kiszámíthatósága; márpedig a tagállamok számára nehézséget okozhat a további összegek befizetése.

IV Megvizsgáltuk a legutóbbi lezárt GNI-ellenőrzési ciklust (2016–2019), és értékeltük, hogy a Bizottság eredményesen és hatékonyan irányította-e azt. Elemeztük, hogy a Bizottság eredményesen feltárta és enyhítette-e a GNI-adatok összehasonlíthatóságával, megbízhatóságával és teljeskörűségével kapcsolatos legnagyobb kockázatokat. Megvizsgáltuk azt is, hogy a GNI-ellenőrzési ciklus és a kapcsolódó kommunikáció időszerű és hatékony volt-e. Az ellenőrzés aktualitását az adta, hogy egy olyan befejezett ciklust kívántunk megvizsgálni, amely során változások következtek be a Bizottság ellenőrzési megközelítésében. Reméljük, munkánk segíteni fogja a Bizottságot abban, hogy javítsa a 2025-ben kezdődő következő ciklus során alkalmazandó ellenőrzési megközelítését.

V Ellenőrzési bizonyítékainkat a vonatkozó dokumentumok áttekintése, két felmérés, valamint a Bizottsággal és a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalaival készített interjúk révén gyűjtöttük össze. Az Eurostat hatékonyságának értékeléséhez megvizsgáltuk a hat tagállamból (Írország, Spanyolország, Franciaország, Málta, Hollandia és Lengyelország) álló mintánkra vonatkozó ellenőrzési aktákat.

VI Arra a következtetésre jutottunk, hogy az Eurostat összességében eredményesen határozta meg a nagy kockázatú kérdéseket, de nem foglalkozott mindegyikkel időben.

VII Megállapítottuk, hogy az Eurostat kockázatértékelését összességében megfelelően alakították ki, és az valamennyi tagállam vonatkozásában azonosította a nagy kockázatú kérdéseket. Érdemes lenne azonban még inkább prioritásként kezelni a potenciálisan legnagyobb hatással bíró kérdésekre irányuló munkát. Összességében az Eurostat megfelelő támogatást nyújtott a nemzeti statisztikai hivataloknak a nagy kockázatú kérdések kezelésében; több kezdeményezést indított a globalizáció problémájának kezelésére, de nem reagált kellő gyorsasággal erre a kérdésre.

VIII Az ellenőrzési ciklus összességében a terveknek megfelelően 2019-ben befejeződött, és a GNI-ellenőrzések után a Bizottság időben tájékoztatta a tagállamokat hozzájárulásaik kiigazításairól. A ciklus végén azonban számos kérdés még mindig lezáratlan volt, ami hatással lehet a tagállamok jövőbeli hozzájárulásaira. Megállapítottuk, hogy az Eurostat számos olyan kérdést vizsgált meg, amelyek végül csekély hatást gyakoroltak a GNI-re, és hogy az Eurostat által az ellenőrzések dokumentálására alkalmazott eszközök hatékonysága esetenként elmaradt a kívánatostól.

IX Ellenőrzésünk eredményeként az Eurostat és általa a Bizottság támogatására a következő ajánlásokat tesszük:

• fokozottan helyezze előtérbe a nagy kockázatú kérdéseket;
• gyorsítsa fel a tagállamoknak nyújtott támogatást és indokolja meg jobban a fenntartások megfogalmazására biztosított időkeret lerövidítésére irányuló döntéseit;
• javítsa tovább az ellenőrzési ciklus hatékonyságát.

Bevezetés

Az uniós költségvetés és a GNI-alapú saját forrás

01 A bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló saját forrás az uniós költségvetés fő finanszírozási forrása. Kiszámítása a GNI, az országok gazdasági vagyonának mérésére használt makrogazdasági mutató alapján történik. Ez az összeg jelenti az uniós finanszírozás „kiegészítő” forrását („egyenlegező tétel”), vagyis az összes többi bevételi forrást kiegészítve biztosítja, hogy mindösszesen elegendő bevétel álljon rendelkezésre a költségvetési kiadások fedezésére. A forrás összegét a tagállamok éves bruttó nemzeti jövedelmének meghatározott százalékaként számítják ki (ún. egységes lehívási kulcs). A 2021. évi pénzügyi évben például 0,84%-os lehívási kulcsot alkalmaztak. A tagállamok közötti összehasonlíthatóság biztosítása érdekében a GNI összeállítását a nemzeti és regionális számlák európai rendszerének (ESA 2010)¹ megfelelően kell elvégezni.

02 Eredetileg a GNI-alapú saját forrást csak akkor kellett beszedni, ha a többi saját forrás nem fedezte teljes mértékben a kiadásokat. Az évek során azonban ez vált az uniós költségvetés legnagyobb bevételi forrásává (lásd: 1. ábra). A tagállamok 2021. évi GNI-alapú hozzájárulásait az I. melléklet mutatja be.

03 A GNI-alapú saját forrás az 1990-es évek vége óta abszolút értékét tekintve háromszorosára, körülbelül 40 milliárd euróról mintegy 120 milliárd euróra nőtt. Ez idő alatt a teljes uniós bevételen belüli százalékos aránya csaknem megkétszereződött, 40%-ról indulva 2020-ra elérte a 71%-ot; 2021-ben – főként a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladékon alapuló új saját forrás bevezetése miatt – 63%-ot tett ki (lásd: 2. ábra). Az évek során bekövetkezett növekedés elsősorban az új tagállamok csatlakozásának, a költségvetés fokozatos növekedésének, valamint annak tudható be, hogy az egyéb saját forrásokból származó bevételek nem növekedtek ugyanolyan ütemben, mint a kiadások. Bár az új saját források bevezetése miatt a közeljövőben a teljes uniós bevétel kisebb részét teheti ki, a GNI-alapú saját forrás továbbra is az Unió elsődleges bevételi forrása marad.

04 E saját forrás kezelése két fő folyamatból áll, mindkettő esetében statisztikákat alkalmaznak a tagállamok GNI-alapú hozzájárulásainak kiszámítására. Az egyik az előrejelzett GNI-adatokon alapuló éves költségvetési folyamat, a másik a tagállamok által évente bejelentett tényleges GNI-adatok ellenőrzése (lásd: II. melléklet).

05 Az éves költségvetési folyamatért a Bizottság Költségvetési Főigazgatósága (DG BUDG) felel. Az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) feladata a GNI-adatok éves és többévenkénti ellenőrzése. A GNI-rendelet² szerint az Eurostat a költséghatékonyság elvének figyelembevételével ellenőrzi az adatok összehasonlíthatóságát, megbízhatóságát és teljességét. Ez az elv (amelyet korábban költség-haszon elvnek neveztek) a GNI-összeállításban szereplő egyes tranzakciók potenciális nagyságának és jelentőségének megítélését teszi szükségessé. A cél ezzel annak elkerülése, hogy aránytalanul nagy forrásokat használjanak fel jelentéktelen tételek kiszámítására³. A nemzeti számlákban gyakran használják a „tranzakció” kifejezést (lásd: 1. háttérmagyarázat).

A GNI-alapú saját forrás kiszámítása és átutalása az uniós költségvetésbe

06 Minden év májusában a Költségvetési Főigazgatóság a Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága (DG ECFIN) által rendelkezésre bocsátott GNI-előrejelzések alapján kiszámítja a tagállami hozzájárulásokat, és 12 havi részletfizetést kér. A következő év februárjában az Eurostat ellenőrzésein alapuló aktualizált adatok felhasználásával újraszámítja a hozzájárulásokat. A rákövetkező év márciusában a Költségvetési Főigazgatóság beszedi a tagállamoktól az esedékes alulfizetések összegét, és szétosztja azokat a túlfizető tagállamok között, hogy minden tagállam befizetései arányban álljanak a teljes uniós GNI-ből való aktualizált részesedésükkel⁴.

07 A GNI-adatok becsléseken alapulnak, amelyeket a várt pontossági szint elérése előtt több éven keresztül finomítanak. A saját források kiszámítására vonatkozó uniós szabályok ezért egészen az n+4. év november 30-ig lehetővé teszik az n. pénzügyi évre vonatkozó becslések felülvizsgálatát. A felülvizsgálati időszak meghosszabbítható, ha a Bizottság vagy egy tagállam úgy ítéli meg, hogy a GNI-adatok minősége javításra szorul⁵. Ezt úgy lehet megtenni, hogy ún. fenntartást fogalmaznak meg a GNI-adatokra vonatkozóan.

08 Mivel a GNI-alapú saját forrás egyenlegező tétel, egy adott tagállam GNI-adatainak túlbecslése vagy alulértékelése nem befolyásolja az uniós bevételként beszedett teljes összeget, azonban csökkenti vagy növeli a többi tagállam hozzájárulását, amíg a problémát fel nem tárják és meg nem szüntetik. Minél hosszabb ideig tart a GNI-adatok felülvizsgálata és minél több fenntartás van érvényben, annál kisebb a tagállami hozzájárulások kiszámíthatósága.

09 A múltban problémákat okozott a tagállamok számára, hogy rövid határidővel nagy összegeket kellett rendelkezésre bocsátaniuk a GNI-alapú saját forrás számára. 2014-ben például a GNI-adatok felülvizsgálata miatt példátlan mértékben, közel 10 milliárd euró összegben igazították ki a tagállami hozzájárulásokat, és ez különböző mértékben oszlott meg a tagállamok között. Az Egyesült Királyságnak a szokásos hozzájárulásán felül 2,1 milliárd eurót kellett befizetnie az uniós költségvetésbe (ami az abban az évben a költségvetésben előirányzott teljes tagállami hozzájárulása 21%-ának felelt meg).

A tagállamok GNI-adatainak ellenőrzése

10 A GNI-adatok összeállítása a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalainak a feladata⁶. Ők bocsátják az Eurostat rendelkezésére az ún. GNI-jegyzéket, amely részletezi a GNI és összetevőinek az ESA 2010 szerinti kiszámításához használt forrásokat és módszereket (lásd: 2. háttérmagyarázat).

11 Ellenőrzése során az Eurostat megvizsgálja a saját források céljára felhasznált GNI-adatokat. Ez a következő két fő alfolyamatot foglalja magában:

• a tagállamok által a GNI-kérdőívekben és a minőségjelentésekben bejelentett GNI-adatok, illetve a forrásokban és a módszertanokban bekövetkezett változások éves ellenőrzése;
• a GNI kiszámításához használt, a tagállamok GNI-jegyzékeiben ismertetett statisztikai források és módszerek többéves ellenőrzése („ellenőrzési ciklus”).

12 Az Eurostatot az ellenőrzései során a GNI-vel foglalkozó szakértői csoport segíti. Ezt a csoportot a tagállamok által kijelölt képviselők alkotják, elnöke a Bizottság képviselője. A szakértői csoport tanácsot ad a Bizottságnak és véleményt nyilvánít a GNI-számítások összehasonlíthatóságával, megbízhatóságával és teljeskörűségével kapcsolatban. Megvizsgálja továbbá a GNI-rendelet végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket, és éves véleményeket ad ki a tagállamok által a saját források megállapításának céljára benyújtott GNI-adatok megfelelőségéről. 2019-ig a GNI szakértői csoport tevékenységeit a GNI-bizottság látta el.

Éves ellenőrzés

13 Az Eurostat minden évben ellenőrzi a tagállamok által a GNI-kérdőívek – több évre vonatkozó GNI-adatokat tartalmazó táblázatok – útján bejelentett nemzetiszámla-adatokat. Az ellenőrzések többek között a formai és számszerű helytállóságra, valamint az adatok időbeli és a közzétett adatokkal való összhangjára terjednek ki. Az Eurostat ellenőrzi továbbá a GNI összeállításához használt, a minőségről szóló jelentésekben ismertetett források és módszerek változásait. Az éves ellenőrzés képezi a GNI szakértői csoport által a saját források kiszámítása céljából történő adatfelhasználásról kiadott hivatalos vélemény alapját.

Többéves ellenőrzés

14 Az Eurostat többéves ellenőrzésének középpontjában a GNI-jegyzékek – a többéves GNI-adatok összeállításához használt statisztikai forrásokat és módszereket leíró átfogó dokumentumok – állnak. Ennek során az Eurostat – az adatok összehasonlíthatóságának, megbízhatóságának és teljeskörűségének biztosítása érdekében – elvégzi a GNI-összeállítási eljárások részletes és szabványosított elemzését. Ezt a munkát az Eurostat több évig (általában négy vagy öt évig) tartó ellenőrzési ciklusok keretében végzi el. A többéves ellenőrzés eredményeit a szakértői csoport GNI-adatok minőségéről szóló éves véleményében is felhasználják.

15 Az Eurostat 2016-ban kezdte meg a legutóbbi (2016–2019-es) lezárt többéves ellenőrzési ciklust. 2019 végéig valamennyi tagállam esetében be is fejezte ezt a munkát, kivéve Franciaországot, amely esetében az ellenőrzéseket a GNI-jegyzék késedelmes benyújtása miatt 2021-ben véglegesítették⁷. A Költségvetési Főigazgatóság hivatalosan 2020 áprilisában zárta le az ellenőrzési ciklust. A 2016–2019-es ciklus során elvégzett ellenőrzések a tagállamok által 2010-től kezdődően a GNI-adatok összeállításához használt forrásokat és módszereket vizsgálták.

16 A GNI-adatok a fenntartások megfogalmazását követően (lásd: 07. bekezdés) mindaddig nyitva maradnak, amíg az Eurostat ellenőrzései során meghatározott kérdések megválaszolásra nem kerülnek. Ez akár több évet is igénybe vehet és sok esetben túlnyúlik az ellenőrzési ciklus hivatalos lezárásán, így hatással lehet a tagállami hozzájárulások előzetes kiszámíthatóságára. Emiatt is különösen fontos, hogy az ellenőrzéseket eredményes módon a legfontosabb kérdésekre összpontosítsák, és a lehető leghamarabb lezárják az ellenőrzési ciklust.

17 2013-ban különjelentést⁸ tettünk közzé az előző (2007–2012-es) ellenőrzési ciklusra irányuló teljesítményellenőrzésünkről. Jelentésünkben arra a következtetésre jutottunk, hogy a többéves ellenőrzési ciklus csak részben volt eredményes, mivel az Eurostat nem tervezte meg és nem rangsorolta megfelelően a munkáját, és nem alkalmazott egységes megközelítést valamennyi tagállam esetében. Ajánlásaink nyomán és a költséghatékonyság elvének alkalmazása érdekében az Eurostat két fő változtatást hajtott végre a 2016–2019-es ciklus ellenőrzési megközelítésében:

• kockázatértékelést végez az ellenőrzések rangsorolása érdekében;
• lényegességi küszöböt vezetett be, hogy az ellenőrzések célzottak legyenek, és csak jelentős hatással járó kérdések kapcsán fogalmazzanak meg fenntartásokat.

18 A 2016–2019-es ellenőrzési ciklus 2016. március végén kezdődött meg a GNI-jegyzékek benyújtásával. E ciklusban történt meg az új számviteli keret (ESA 2010) bevezetése, amely az előzőhöz (ESA 95⁹) képest több változást is tartalmazott, és ezért több erőfeszítést igényelt az Eurostat részéről a tagállami végrehajtás ellenőrzéséhez.

19 Az ellenőrzési ciklus következő szakaszai között szerepeltek a kockázatértékelés és a GNI-jegyzék-értékelési kérdőív (GIAQ) alkalmazásával végzett dokumentumalapú ellenőrzések, valamint a tagállamokban tett látogatások. Az ellenőrzések eredményeként szükséges intézkedéseket (ún. intézkedési pontok) és fenntartásokat fogalmaztak meg, amelyek hatással vannak a GNI-adatokra. A 3. ábra áttekintést nyújt a 2016–2019-es ellenőrzési ciklus főbb elemeiről, a ciklus indikatív ütemtervét pedig a III. melléklet mutatja be.

20 Az Eurostat kockázatértékelése három fő eredményt hozott:

• összeállították a nagy kockázatú transzverzális kérdések jegyzékét (lásd: IV. melléklet), amelyeket valamennyi tagállamban „országközi összehasonlítások” útján ellenőrizni kell; e kérdések közé tartozik például a globalizáció (lásd: 3. háttérmagyarázat), az export és az import, valamint a pénzügyi szolgáltatások;
• minden egyes tagállam esetében kockázatértékelést végeztek az ellenőrzés sorrendjének és hatókörének meghatározásához;
• összegyűjtötték a potenciálisan nagy kockázatú egyedi GNI-összeállítási területek jegyzékét, amelyből kiválaszthatják az egyes tagállamokban közvetlenül ellenőrizendő területeket, hogy a kiválasztott GNI-összetevőtől a forrásadatokig nyomon lehessen követni az ellenőrzési nyomvonalat, és felül lehessen vizsgálni a legfontosabb alapadatok kiszámítását.

21 Ellenőrzési munkájának eredményeként a Bizottság (az Eurostat által meghatározott) intézkedési pontokat és (a Költségvetési Főigazgatóság által az Eurostat technikai javaslata alapján meghatározott) fenntartásokat fogalmaz meg. A nemzeti statisztikai hivataloknak címzett intézkedési pontok olyan kérdésekre vonatkoznak, amelyek módszertani változtatásokat vagy az összeállítási hibák kijavítását („A” típusú intézkedési pontok), illetve a GNI-jegyzékben szereplő információk pontosítását, javítását vagy kiegészítését („B” típusú intézkedési pontok) teszik szükségessé.

22 Az Eurostat az „A” típusú intézkedési pontokat fenntartásokká alakítja át, ha úgy ítéli meg, hogy azok lényeges (a GNI 0,1%-át meghaladó) hatással járhatnak, és a tagállamok nem válaszolják meg azokat a határidőig. Erre általában az ellenőrzési ciklus végén kerül sor.

23 A fenntartások lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy a négy év utáni lezárást követően felülvizsgálják GNI-adataikat (lásd: 07. bekezdés). A fenntartások két fő típusba sorolhatók:

• általános fenntartások, amelyek az adott tagállam valamennyi GNI-összetevőjének összeállítására vonatkoznak;
• egyedi fenntartások, amelyek a GNI-számítás valamely aspektusára vonatkoznak (tranzakcióspecifikus fenntartások), vagy a tagállamok által elfogadott megoldások összehasonlító elemzését igénylő kérdések (transzverzális fenntartások). A Bizottság emellett folyamatspecifikus fenntartásokat is alkalmaz annak érdekében, hogy a GNI-adatokat a többéves ellenőrzések befejezéséig a négy év utáni lezárást követően is nyitva tartsa.

24 Mind az intézkedési pontok, mind a fenntartások a tagállamok GNI-adatainak felülvizsgálatát vonhatják maguk után. A felülvizsgálatok célja az adatok pontosságának növelése azokban az esetekben, amikor az adatforrások új információkat szolgáltatnak, illetve ha módszertani javításokat vezetnek be¹⁰. Az új adatforrások és a statisztikai módszerekben bekövetkező jelentős változások figyelembevétele érdekében az országok néhány évente komolyabb felülvizsgálatot végeznek nemzeti számláik kapcsán: ezek az úgynevezett referenciaérték-felülvizsgálatok¹¹.

25 A referenciaértékek felülvizsgálata sok éven keresztül hatással van a GNI, a GDP (bruttó hazai termék) és számos más makrogazdasági mutató kapcsán bejelentett adatokra. 2012-ben harmonizált európai felülvizsgálati politikát vezettek be az összehangolt és következetes felülvizsgálat biztosítása érdekében a különböző statisztikai területek, valamint a különböző országok között és az Unió szintjén. Ennek része az az ajánlás is, hogy 2014-től kezdődően ötévente végezzék el a referenciaértékek összehangolt felülvizsgálatát. A referenciaértékek következő összehangolt felülvizsgálatára 2024-ben kerül sor.

26 Az Eurostat ellenőrzései hatással vannak a referenciaértékek felülvizsgálatának ütemezésére, ami viszont befolyásolja a következő ellenőrzési ciklus kezdetét, mivel az a ciklus az ezen felülvizsgálatokat követően frissített GNI-jegyzékeken alapul. A tagállamoknak általában legalább egy évvel a referenciaértékek felülvizsgálata előtt meg kell kapniuk az Eurostattól az intézkedési pontokra vonatkozó információkat, hogy azokat a nemzeti számlák összeállításakor figyelembe tudják venni. Az intézkedési pontok időben történő meghatározása az ellenőrzési ciklus hatékonyságától és attól függ, hogy a tagállamok időben benyújtják-e GNI-jegyzékeiket.

Az ellenőrzés hatóköre és módszere

27 Teljesítmény-ellenőrzésünk a saját források megállapításához felhasznált GNI-adatok 2016–2019-es ellenőrzési ciklusára terjed ki. Azért választottuk ezt a témát, mert a GNI-alapú saját forrás az Unió legnagyobb bevételi forrása, és fontos biztosítani – összhangban a költséghatékonyság elvével –, hogy a tagállamok e forráshoz való hozzájárulása méltányos és kiszámítható legyen.

28 Az ellenőrzés aktualitását az adta, hogy egy olyan befejezett ciklust kívántunk megvizsgálni, amely során már alkalmazták a Bizottság ellenőrzési megközelítésének két jelentős változását (kockázatértékelés és lényegességi küszöb). Reméljük, munkánk segíteni fogja a Bizottságot abban, hogy javítsa a 2025-ben kezdődő következő ciklus során alkalmazandó ellenőrzési megközelítését.

29 Fő ellenőrzési kérdésünk az volt, hogy a Bizottság eredményesen és hatékonyan irányította-e a 2016–2019-es ellenőrzési ciklust. Jelentésünk első részében megvizsgáljuk a Bizottság kockázatértékelésének eredményességét és a GNI-adatok összehasonlíthatóságával, megbízhatóságával és teljeskörűségével kapcsolatos legnagyobb kockázatok csökkentését célzó intézkedéseit. A második részben azt értékeljük, hogy az ellenőrzési ciklus és az eredmények közlése időszerű és hatékony volt-e.

30 Az ellenőrzés a tagállamok által a saját források megállapításának céljára szolgáltatott GNI-adatok ellenőrzésére és értékelésére szolgáló bizottsági irányítási és kontrollrendszerekre terjedt ki. Különös figyelmet fordítottunk arra, hogy megfelelő-e az Eurostat által a 2016–2019-es ellenőrzési ciklusra kidolgozott ellenőrzési modell. Az ellenőrzést a Bizottság szintjén végeztük el, főként az Eurostat által a 2016–2019-es ellenőrzési ciklussal kapcsolatban 2022 januárjáig végzett tevékenységekre összpontosítottunk.

31 Az ellenőrzési bizonyítékokat a vonatkozó dokumentumok (eljárások, iránymutatások, ellenőrzési akták stb.) áttekintése révén gyűjtöttük össze. Az Eurostat ellenőrzési aktáit egy hat tagállamból (Írország, Spanyolország, Franciaország, Málta, Hollandia és Lengyelország) álló mintán vizsgáltuk meg. Ezeket az országokat úgy választottuk ki, hogy mintánk a GNI-alapú saját forrásokból származó hozzájárulások nagysága, a fenntartások és intézkedési pontok száma, az Eurostat által azonosított kockázati kategóriák (kis, közepes, nagy), az Eurostat ellenőrzésekért felelős tisztviselői, valamint a földrajzi eloszlás tekintetében a lehető legváltozatosabb legyen.

32 Interjút készítettünk továbbá a Költségvetési Főigazgatóság és az Eurostat ellenőrzésekért felelős egységének, valamint a nemzeti számlákkal kapcsolatos tevékenységekben részt vevő más egységeknek a képviselőivel, továbbá a hat kiválasztott tagállam nemzeti statisztikai hivatalának statisztikai szakértőivel is.

33 A fenti bizonyítékforrásokat kiegészítettük a 28 nemzeti statisztikai hivatalnak, valamint a saját források uniós költségvetés rendelkezésére bocsátásáért felelős 28 nemzeti hatóságnak címzett felméréssel – a válaszadási arány a statisztikai hivatalok esetében 93% (26 válaszadó), a hatóságok esetében pedig 36% (10 válaszadó) volt. A felmérések útján arról kértük ki a véleményüket, hogy a Bizottság hogyan irányítja az ellenőrzési ciklust és a GNI-adatok felülvizsgálatát követő költségvetési kiigazítások közlésének folyamatát.

34 A GNI összeállításához használt források és módszerek minőségét nem értékeltük közvetlenül. Ugyanakkor konzultáltunk két független szakértővel olyan konkrét kérdésekben, mint például az intézkedési pontok GNI-re gyakorolt lehetséges hatása, és áttekintettünk számos, a nemzeti számlákhoz kapcsolódó témákról szóló kiadványt (különös tekintettel a globalizáció kérdésére, valamint arra, hogyan alkalmazható lényegességi küszöb a statisztikai adatok minőségének ellenőrzése kapcsán).

35 Ahol nem jelezzük, hogy a hat kiválasztott tagállamról beszélünk éppen, megállapításaink a 2016–2019-es ellenőrzési ciklusban érintett valamennyi tagállamra vonatkoznak.

Észrevételek

A Bizottság eredményesen határozta meg a GNI-adatok összeállításával kapcsolatos nagy kockázatú kérdéseket, de érdemes lenne jobban rangsorolnia az ellenőrzéseit

Az Eurostat kockázatértékelési eljárása eredményesen azonosította a nagy kockázatú kérdéseket

36 Ha az Eurostat eredményesen kívánja végezni az ellenőrzéseket, azoknak (és következésképpen a nemzeti statisztikai hivatalok GNI-adatok javítására irányuló munkájának) azokra a kérdésekre kell irányulniuk, amelyek a legnagyobb valószínűséggel fejtenek ki jelentős hatást („nagy kockázatú kérdések”), hogy azokat prioritásként lehessen kezelni. Ennek érdekében 2013. évi jelentésünkben azt ajánlottuk, hogy az Eurostat vezessen be kockázatértékelési modellt az ellenőrizendő kérdések rangsorolására¹².

37 Megvizsgáltuk az Eurostat kockázatértékelési modelljét és hogy hogyan alkalmazták azt a 2016–2019-es ellenőrzési ciklusban a nagy kockázatú transzverzális kérdések, tagállamok és GNI-összetevők azonosítása érdekében.

38 Megállapítottuk, hogy az Eurostat strukturált és formalizált, releváns kockázatértékelési kritériumokon alapuló kockázatértékelési eljárást dolgozott ki és hajtott végre a 2016–2019-es ellenőrzési ciklusban. Ezek a kritériumok – ajánlásunkkal összhangban – a nemzeti számlák tagállamok általi összeállításával kapcsolatos konkrét kockázatokat és az érintett GNI-összetevők relatív méretét egyaránt érintették. A transzverzális kérdések azonosítására és a közvetlen ellenőrzés alá vonandó területek kiválasztására használt kritériumok a kockázatok valószínűségét és hatását is figyelembe vették.

39 Terveit követve az Eurostat a 2016. évi ellenőrzési ciklus kezdetén 18 nagy kockázatú transzverzális kérdést azonosított (lásd: IV. melléklet). Emellett a tagállamokat három kockázati kategóriába sorolta (hetet nagy kockázatúként, kilencet közepes kockázatúként és tizenkettőt kis kockázatúként sorolt be), és ez alapján határozta meg az egyes tagállamokban elvégzendő közvetlen ellenőrzések minimális számát. Az Eurostat továbbá elvégezte és aktualizálta a közvetlen ellenőrzésre szánt területek kiválasztásához szükséges kockázatértékelést is.

40 Az Eurostat által azonosított, nagy kockázatú transzverzális kérdések teljességének tesztelése érdekében összehasonlítottuk a 2010–2019-es időszakra vonatkozó, nemzeti szinten közzétett GNI-adatokat a saját források megállapításának céljára használt GNI-adatokkal. Azért ezeket az éveket választottuk ki, mert a 2016–‍2019-es ellenőrzési ciklus is ezekre irányult. Ez az összehasonlítás lehetővé tette annak megállapítását, hogy a tagállamok találtak-e olyan jelentős (GNI-adataik felülvizsgálatát szükségessé tevő) kérdéseket, amelyeket az Eurostat kockázatértékelése nem tárt fel. Nem találtunk ilyen esetet.

41 Az Eurostat ismertette a GNI-bizottsággal kockázatértékelési modelljét, az azonosított transzverzális kérdések jegyzékét és a tagállamok kockázati besorolását. A GNI-bizottság egyetértett e modell alkalmazásával és annak eredményeivel. Az ellenőrzési ciklus befejeztével a felmérésünkre válaszoló nemzeti statisztikai hivatalok szinte mindegyike (96%) úgy vélte, hogy az Eurostat megfelelően azonosította a legtöbb vagy valamennyi nagy kockázatú transzverzális kérdést.

42 A fenti tények (40. és 41. bekezdés) is arra utalnak, hogy értékelésében az Eurostat minden releváns nagy kockázatú kérdésre kitért. A kockázatos területek megfelelő azonosítása jó alapot biztosított az Eurostat által végzett ellenőrzések tervezéséhez és rangsorolásához, valamint a kockázatok eredményes csökkentéséhez.

Az Eurostat nem használta fel teljes mértékben a kockázatértékelési eredményeket ahhoz, hogy a legnagyobb kockázatot jelentő kérdésekre vonatkozó ellenőrzéseit kezelje prioritásként

43 Megvizsgáltuk, hogy az Eurostat a kockázatértékelésének eredményeivel összhangban végezte-e el ellenőrzéseit, és hogy a terveknek megfelelően előnyben részesítette-e a nagyobb kockázatú kérdéseket. Arra számítottunk, hogy az Eurostat az ellenőrzések során először a nagyobb kockázatú kérdéseket (vagy tagállamokat) veszi sorra, és csak ezután foglalkozik a kisebb kockázatú kérdésekkel (vagy tagállamokkal). Feltételeztük továbbá, hogy a ciklus során több munkát fordítanak a nagy kockázatú kérdésekre, mint a közepes vagy kis kockázatúakra. Ez a megközelítés több időt biztosítana a tagállamoknak arra, hogy az ellenőrzési ciklus lezárása előtt kezeljék a kockázatosabb kérdéseket. Ez potenciálisan csökkenthetné az ilyen kérdésekkel kapcsolatos fenntartások számát, ami kiszámíthatóbbá tenné a tagállamok uniós költségvetéshez való hozzájárulását.

A transzverzális kérdések rangsorolása

44 2017-ben az Eurostat a kezdeti ellenőrzései során gyűjtött információkat használta fel a kockázati szint újraértékeléséhez és a 2016-ban azonosított 18 transzverzális kérdés potenciális hatásának becsléséhez (lásd: 39. bekezdés). Az elemzést követően az Eurostat két kérdést törölt a listáról, és csökkentette a három kisebb kockázati szintűnek tekintett kérdés kapcsán tervezett munkamennyiséget. A fennmaradó 13 kérdést illetően az Eurostat megerősítette azok korábbi magas prioritási szintjét: négy kérdés „nagyon nagy”, kilenc pedig „nagy” kockázati besorolást kapott.

45 Az Eurostat a terveknek megfelelően elvégezte a nagy kockázatú transzverzális kérdések országok közötti összehasonlítását, ennek során elemezte a GNI-jegyzékeket, és egyes esetekben kérdőíveket is kiküldött a nemzeti statisztikai hivataloknak. A három alacsonyabb prioritású kérdés esetében az Eurostat az ellenőrzéseit a GNI-jegyzékekből származó információk elemzésére korlátozta, és kevesebb eredményjelentést készített, mint a többi kérdés esetében. A másik 13 transzverzális kérdést azonban nem rangsorolta, holott úgy ítélte meg, hogy négy kérdés nagyobb kockázatot vet fel, mint a többi.

46 Megvizsgáltuk az Eurostat által az ellenőrzésünk tárgyát képező hat tagállamot érintő transzverzális kérdések tekintetében megadott „A” típusú intézkedési pontok hatását, hogy ellenőrizzük, hogy az Eurostat lehetséges hatásokra vonatkozó értékelése valóra vált-e ezekben a tagállamokban. Figyelembe vettük a fenntartásokká átalakított intézkedési pontokat is, amennyiben rendelkezésre állt információ azok hatásáról. Az általunk elemzett intézkedési pontok a transzverzális kérdésekhez rendelt „A” típusú intézkedési pontok egynegyedét tették ki, ami tanúsítja e kérdések jelentőségét.

47 Megállapítottuk, hogy az Eurostat a 18 transzverzális kérdés közül 14 esetében határozott meg „A” típusú intézkedési pontot. Elemzésünk azt mutatta, hogy az Eurostat által várt nagy vagy nagyon nagy potenciális hatás csak egyetlen transzverzális kérdésnél (lakásszolgáltatás) igazolódott be ténylegesen: ez a hatás a hat tagállamban átlagosan a GNI 0,39%-ának felelt meg. A fennmaradó 13 nagy kockázatúnak minősített kérdés esetében az intézkedési pontok viszonylag csekély hatást fejtettek ki (átlagos hatás: a GNI 0,08%-a). Ezenkívül a felmérésünkben részt vevő nemzeti statisztikai hivatalok 27%-a megjegyezte, hogy egyes transzverzális kérdések nem minden tagállam számára relevánsak, vagy csak csekély hatást gyakoroltak azok GNI-adataira. E kérdések némelyikére egyedi vagy transzverzális fenntartások vonatkoztak, így a folyamatban lévő munka lezárulásáig még kiderülhet, hogy jelentős hatást gyakorolnak.

48 Bár nehéz felbecsülni egy adott kérdés potenciális hatását az ellenőrzési munka megkezdése előtt, az Eurostat a ciklus során már jobban képes értékelni ezt a hatást, ahogy a GNI-jegyzék elemzése alapján egyre több információ áll rendelkezésére ehhez. Ezeket az információkat azonban nem használták fel arra, hogy még pontosabban rangsorolják a feladatokat.

A tagállamok kockázati szintje alapján történő rangsorolás

49 Amint a 20. bekezdésben megjegyeztük, az Eurostat azt tervezte, hogy ellenőrzéseit a tagállamok kockázati szintje alapján rangsorolja. Ezt az egyes szakreferensekhez rendelt tagállami portfóliókon belül kívánta megvalósítani. Ezért arra számítottunk, hogy az Eurostat az ellenőrzési ciklus első részében a nagy és közepes kockázatú tagállamokra összpontosítja ellenőrzéseit, és a kis kockázatú tagállamokra irányuló ellenőrzésekre a ciklus későbbi szakaszában kerül sor (lásd: III. melléklet).

50 Elemeztük, hogy a szakreferensek milyen sorrendben fogalmazták meg ellenőrzéseiket követően az intézkedési pontokat, és ebből próbáltunk következtetni arra, hogy előnyben részesítették-e a nagyobb kockázatú tagállamokat. Az intézkedési pontok megfogalmazása az ellenőrzési ciklus egyik legfontosabb része, mivel az Eurostat ekkor értesíti a tagállamokat a feltárt problémákról, és azok ekkor tudják megkezdeni azok kezelését. Ennek során nem foglalkoztunk a transzverzális kérdésekhez rendelt intézkedési pontokkal, mivel előfordulhatott, hogy néhányat csak az ellenőrzési ciklus későbbi szakaszában illesztettek be, miközben összevetették a tagállamok által alkalmazott különböző módszereket.

51 Megállapítottuk, hogy a szakreferensek a hét nagy kockázatú tagállam közül három esetében az ellenőrzési ciklus korai szakaszában, a portfóliójukban szereplő többi, kisebb kockázatú tagállam előtt végezték el az ellenőrzéseket. A másik négy tagállamot illetően a következőket állapítottuk meg:

• két nagy kockázatú tagállam esetében a szakreferensek csak más tagállamok (egy kis kockázatú és egy nagy kockázatú tagállam) után kezdték meg az intézkedési pontok megfogalmazását;
• egy nagy kockázatú tagállam esetében a szakreferens azzal egyidejűleg végzett ellenőrzéseket egy kis kockázatú tagállamra nézve is, ezáltal csökkent a nagy kockázatú országra fordított idő;
• a fennmaradó nagy kockázatú tagállam esetében a szakreferens az ellenőrzési ciklus viszonylag késői szakaszában (2017. június) kezdte meg az intézkedési pontok megfogalmazását, pedig portfóliójában más tagállam nem is szerepelt.

52 A szakreferensek a közepes kockázatú tagállamokra vonatkozó ellenőrzéseket összességében előnyben részesítették a kis kockázatú országokéival szemben. Feltártunk azonban egy olyan esetet, amikor a szakreferensnek három (egy kis és két közepes kockázatú) tagállamot kellett ellenőriznie, és a kis kockázatú tagállam ellenőrzését kezdte meg előbb.

53 Megállapítottuk, hogy az Eurostat által az ellenőrzési ciklus végéig megfogalmazott tranzakcióspecifikus fenntartások mintegy negyede a négy nagy kockázatú – de nem kellőképpen kiemelten kezelt – tagállamot érintette (lásd: 51. bekezdés). Egyes módszertani kérdések természetüknél fogva összetettek lehetnek és akkor is fenntartásokat vonnak maguk után, ha elsőbbséget kapnak az ellenőrzés során, azonban ekkor is igaz, hogy ha korábbi szakaszban azonosították volna őket, a nagy kockázatú tagállamoknak jobb esélyük lett volna arra, hogy még a ciklus lezárása előtt foglalkozzanak velük.

A közvetlen ellenőrzések rangsorolása

54 Amint a 20. bekezdésben megjegyeztük, az Eurostat azt tervezte, hogy a kockázatértékelési modellje szerint nagy kockázatnak kitett egyedi GNI-összeállítási területek csoportjából választja ki a közvetlen ellenőrzésre szánt területeket. Az Eurostat fenntartotta magának a jogot, hogy minőségi megfontolások alapján módosítsa a kockázatértékelési modell alapján készített válogatás összetételét. A kockázatértékelési eljárás az alábbiak szerint határozza meg a közvetlen ellenőrzések minimális számát:

• kis kockázatú tagállamok: egy;
• közepes kockázatú tagállamok: három;
• nagy kockázatú tagállamok: négy.

55 Ellenőriztük, hogy az Eurostat a kockázatértékelési modellt alkalmazta-e a közvetlen ellenőrzés alá vonandó területek körének meghatározásához, a területeket ebből a körből választotta-e ki (vagy adott esetben indokolta-e az ettől való eltérést), és elvégezte-e legalább az egyes kockázati kategóriák esetében előírt minimális számú közvetlen ellenőrzést.

56 Megállapítottuk, hogy az Eurostat a terveknek megfelelően a kockázatértékelési modellt alkalmazta a közvetlen ellenőrzés alá vonandó területek körének meghatározásához. A 28 tagállam közül nyolc esetében azonban az Eurostat szakreferensei úgy döntöttek, hogy az ellenőrzések minimális számának elérése érdekében a kockázatértékelési aktákba be nem válogatott területek kapcsán is végeznek közvetlen ellenőrzéseket. Bár az eljárás lehetővé teszi a kvalitatív mérlegelést, e döntés indokolását nem dokumentálták. Így az Eurostat nem tudja megfelelően áttekinteni, mivel indokolják a szakreferensek a kockázatértékelési eredmények módosítását, és kevésbé tudja elemezni, hogy javíthatja-e a modellt azáltal, ha ezen okok némelyikét beemeli a kockázati kritériumok közé.

57 Az Eurostat legalább a kockázati szint kapcsán előírt minimális számú közvetlen ellenőrzést minden tagállamra nézve elvégezte. Ez azt mutatja, hogy az Eurostat megfelelően lefedte a kockázatos területeket, és a terveknek megfelelően több időt és forrást fordított a nagyobb kockázatot jelentő tagállamokban végzett közvetlen ellenőrzésekre. A 28 tagállam közül 11 esetében az Eurostat az előírt minimumnál több közvetlen ellenőrzést is végzett egy–négy további ellenőrzési terület kapcsán.

Az intézkedési pontok rangsorolása

58 Az Eurostat nem határozta meg – és nem is nyújtott ehhez támpontot –, hogy a nemzeti statisztikai hivataloknak milyen prioritást kell adniuk a kockázatosabb, potenciálisan nagyobb hatással járó intézkedési pontoknak, például oly módon, hogy felkérte volna a nemzeti statisztikai hivatalokat, hogy hamarabb kezdjék meg a munkát, vagy korábbi határidőket tűzött volna ki. Minden nemzeti statisztikai hivatal maga dönthette el, hogy az Eurostattal egyeztetett határidők alapján milyen sorrendben foglalkoznak az intézkedési pontokkal.

59 Mivel az Eurostattól nem kaptak útmutatást a prioritásokat illetően, a nemzeti statisztikai hivatalok dönthetnek úgy, hogy erőforrásaikat könnyebben kezelhető intézkedési pontokra fordítják, és inkább elhalasztják azokat, amelyek összetettebbek és jelentősebb módszertani változtatásokat igényelnek. Az Eurostat szerint megalapozottan feltételezhető, hogy a fenntartásokká átalakított intézkedési pontok összetettebb, illetve nagyobb horderejű kérdéseket érintenek, mint a gyorsabban kezelhető és lezárható pontok, és ezért alighanem nagyobb felülvizsgálatokhoz vezetnek.

Az Eurostat megfelelő támogatást nyújtott a tagállamoknak a nagy kockázatú kérdések kezeléséhez, de nem reagált kellő gyorsasággal a globalizáció problémájára

A nemzeti statisztikai hivataloknak nyújtott támogatás és iránymutatás

60 Hogy a tagállamok időben kezelni tudják a nagy kockázatú kérdéseket, az Eurostatnak megfelelő támogatást és iránymutatást kell nyújtania a nemzeti statisztikai hivatalok számára.

61 Megállapítottuk, hogy az Eurostat összességében eredményesen támogatta a nemzeti statisztikai hivatalok transzverzális kérdések kezelésére irányuló munkáját. Ezt főként a következők révén érte el: alcsoportokat hozott létre a GNI-vel foglalkozó szakértői csoporton belül a módszertani szempontok tisztázására, koordinálta az iránymutatások kidolgozására irányuló munkát az Eurostat más egységeivel és a nemzetközi szervezetekkel, munkaértekezletet szervezett, valamint kísérleti projektet indított a multinacionális vállalatok tevékenységeinek elemzésére. Emellett eredményjelentéseket és zárójelentéseket készített, amelyekben tájékoztatást nyújtott az e kérdések kezelése érdekében végzett munkájáról és a különböző nemzeti statisztikai hivatalok által elfogadott megoldásokról.

62 A felmérésünkben részt vevő nemzeti statisztikai hivatalok pozitívan értékelték az Eurostat támogatását, iránymutatását és az általa az ellenőrzési ciklus során nyújtott információkat. Valamennyi nemzeti statisztikai hivatal jó vagy kiváló együttműködésről számolt be az Eurostattal, és 88%-uk egyetértett azzal, hogy az Eurostat a legtöbb esetben megfelelő és időszerű iránymutatást nyújtott. Emellett valamennyi nemzeti statisztikai hivatal egyetértett abban, hogy az Eurostat elegendő információt szolgáltatott az általa végzett ellenőrzések hatóköréről és előrehaladásáról.

63 Két nemzeti statisztikai hivatal hangsúlyozta, hogy az Eurostat csak a fenntartás megfogalmazását követően nyújtott iránymutatást a napidíjakról, előtte nem, és ez a pénzügyi eszközökkel folytatott kereskedésre vonatkozó árrések esetében is így volt. A nemzeti statisztikai hivatalok javasolták továbbá, hogy az Eurostat nyújtson egyértelműbb, illetve gyakorlatiasabb iránymutatást, szervezzen több kétoldalú találkozót a szakreferensek és a nemzeti statisztikai hivatalok között, és nyújtson több technikai támogatást.

Az Eurostat válasza a globalizáció kihívásaira

64 A globalizáció azt jelenti, hogy a vállalkozások nemzetközi alapon szervezik tevékenységüket, és működésük vagy eszközeik helyszínét az előnyösebb adórendszer függvényében választják meg. Az Eurostat és a nemzeti statisztikai hivatalok számára nehézséget jelent, hogy ezeket a tevékenységeket megfelelően figyelembe vegyék a GNI-számításokban, mivel az egyes nemzeti statisztikai hivatalok csak a saját joghatóságukban működő szervezetek gazdasági tevékenységeit láthatják.

65 Ellenőriztük, hogy az Eurostat időben reagált-e erre a kérdésre, és hogy megközelítése (iránymutatás és támogatás nyújtása a nemzeti statisztikai hivatalok számára, végül fenntartás megfogalmazása) ténylegesen lehetővé tette-e, hogy megalapozott bizonyosságot szerezzen a globalizáció GNI-re gyakorolt hatásának mérésére létrehozott nemzetiszámla-rendszerek megfelelőségéről.

66 Megállapítottuk, hogy a multinacionális vállalatok tevékenységeinek a nemzeti számlákban történő mérésével kapcsolatos problémák már a 2016–2019-es GNI-ellenőrzési ciklus kezdete előtt is fennálltak, így azokkal az Eurostat már hamarabb is tudott volna foglalkozni. Már 2011-ben számos jel mutatott arra, hogy a globalizáció és a számviteli keretek kapcsolódó változásai jelentős hatást fognak gyakorolni a nemzeti számlákra, így mélyrehatóbb elemzésre lesz szükség a gyakorlati megoldások (pl. az uniós szinten koordinált profilalkotás a multinacionális vállalatokról) feltárásához (lásd: 4. háttérmagyarázat).

67 Bár az Eurostat azonosította a globalizációval kapcsolatos kockázatot és már korábban is nyújtott támogatást a tagállamoknak a globalizáció egyes aspektusai tekintetében, 2016 előtt nem rendelkezett olyan rendszerrel, amely segítette volna a tagállamokat a multinacionális vállalatok tevékenységei áthelyezésének felderítésében, és a multinacionális vállalatok profilalkotásának megkönnyítése érdekében biztosította volna a tagállamok közötti eredményes együttműködést.

68 2016 júliusában Írország arról számolt be, hogy néhány nagy multinacionális vállalat eszközeinek áthelyezése miatt a 2015. évi GNI-adatok 2014-hez képest 24%-kal (39 milliárd euróval) nőttek. Az Eurostat megvizsgálta az Írország által szolgáltatott GNI-adatok alapjául szolgáló módszertant, és a GNI-bizottság validálta ezeket az adatokat.

69 Az írországi probléma feltárását követően az Eurostat gyakorlatiasabban kezdett viszonyulni a multinacionális vállalatok tevékenységéhez. Új munkacsoportokat hozott létre a témával kapcsolatban, valamint információgyűjtést kezdett és elindított egy kísérleti projektet (lásd: 60. bekezdés), hogy nagyobb bizonyosságot szerezhessen a globalizációs kérdések GNI-adatokban való rögzítésének megbízhatóságáról és a szervesen ehhez kapcsolódó kérdésekről. Az Eurostat javasolta továbbá egy korai előrejelző rendszer bevezetését a multinacionális vállalatok szerkezetátalakításának felderítése érdekében. Ha korábban indította volna el ezeket a kezdeményezéseket, a nemzeti statisztikai hivatalok már korai szakaszban releváns információkat gyűjthettek volna a multinacionális vállalatoktól.

70 Az ellenőrzési ciklus végén az Eurostat arra a következtetésre jutott, hogy a tagállamoknak még tovább kell dolgozniuk a globalizációval kapcsolatos kérdéseken. A Bizottság e célból 2022. szeptemberi határidővel transzverzális fenntartással élt. Összetettsége és széles alkalmazási köre miatt a 2016–2019-es ellenőrzési ciklus végén megfogalmazott öt transzverzális fenntartás közül ez a legfontosabb (lásd: V. melléklet). Míg a másik négy transzverzális fenntartás 2010-től alkalmazandó a GNI-adatokra, a Bizottság úgy határozott, hogy a globalizációval kapcsolatos transzverzális fenntartás alkalmazását a 2018-cal kezdődő évekre korlátozza.

71 A fenntartás alkalmazási időszakának e korlátozása gyengíti a 2010–2017-es időszakra vonatkozóan bejelentett tagállami GNI-adatok összehasonlíthatóságát, megbízhatóságát és teljességét¹³. Előfordulhat, hogy egyes tagállamok 2018 előtt nem számolták el megfelelően ezt a jelenséget nemzeti számláikban, míg mások (például Írország) megbízható adatokat szolgáltattak erre az időszakra vonatkozóan.

72 A Bizottság (Eurostat és Költségvetési Főigazgatóság) azzal indokolta az időszak lerövidítését, hogy a korábbi évekre vonatkozóan gyakorlati nehézségekbe ütközik a szükséges információknak a multinacionális vállalatoktól való beszerzése. Úgy ítélte meg, hogy egy régóta fennálló GNI-fenntartás okozta költségvetési bizonytalanság nem áll arányban a GNI-re gyakorolt potenciális hatással¹⁴. Bár a fenntartás hatókörének meghatározásakor indokolt a költséghatékonyság elvének alkalmazása, ennek a szóban forgó kérdés potenciális hatására vonatkozó megfelelő információkon kell alapulnia. A Bizottság kijelentette, hogy döntése figyelembe vette az Eurostat multinacionális vállalatokra irányuló kísérleti programjának következtetését is, amely nem tárt fel jelentősebb torzulásokat a GNI kapcsán. A kísérleti program azonban csak kisszámú multinacionális vállalatból álló mintán alapult, és csak egyéves időszakot ölelt fel (2016). Ez nem biztosít elegendő bizonyítékot a 2018-at megelőző éveket illetően.

73 Több jel is utal arra, hogy a globalizáció 2018 előtt jelentős hatást gyakorolt a nemzeti számlákra, ami a GNI-ben is változásokat okozhatott. Három tagállam például 2017-ben arról számolt be az Eurostatnak, hogy 2010 óta több esetben felfigyeltek rá, hogy jelentős (több mint 100 millió eurós) vagyonnal rendelkező vállalatok telepedtek le az országukban vagy költöztek el onnan. Egy tagállam 2021 szeptemberében arról nyújtott tájékoztatást, hogy három – többek között a globalizációval kapcsolatos – GNI-fenntartással összefüggésben jelentős felülvizsgálatot tartott szükségesnek GNI-adatain (a globalizációval kapcsolatos fenntartást akkor már részben végre is hajtották). E három fenntartás együttes hatása a 2010 és 2019 közötti időszakban a GNI -2,0%-ától (2010) 16,3%-áig (2012) terjedt.

74 2020. évi éves jelentésünkben azt az ajánlást tettük, hogy ha az említett fenntartás feloldása tagállamonként jelentősen eltérő hatással jár, a Bizottság értékelje újra az elmúlt évek GNI-adatainak minőségét, hogy értesíthesse a költségvetési hatóságot arról, milyen következményekkel járhatnak az így felülvizsgált statisztikák a 2010 utáni bevételi költségvetésre nézve. A Bizottság nem fogadta el ezt az ajánlást, mivel úgy ítélte meg, hogy a globalizációval kapcsolatos fenntartás időzítése (a 2018‑tól kezdődő évekre) megfelelő volt.

75 A felmérésünkre válaszoló nemzeti statisztikai hivatalok közel fele ugyanakkor úgy vélte, hogy a globalizációval kapcsolatos transzverzális fenntartás hatóköre nem biztosítja a tagállamok GNI-adatainak összehasonlíthatóságát, megbízhatóságát és teljességét. Ennek okai között említették a kérdés összetettségét és egyedi jellegét (mivel az a versenyképes adórendszerrel rendelkező országok számára relevánsabb), az érintett multinacionális vállalatok alacsony számát, valamint azt a tényt, hogy a fenntartás nem terjed ki a 2018 előtti évekre, ami csökkenti a tagállamok GNI-becsléseinek összehasonlíthatóságát.

A GNI-ellenőrzési ciklus a terveknek megfelelően lezárult, de hatékonyságát hiányosságok gyengítették

A Bizottság az ellenőrzéseket összességében a terveknek megfelelően elvégezte és eredményeiket időben közzétette

76 A GNI-alapú hozzájárulások kiszámíthatósága az ellenőrzési ciklus időszerűségétől és attól függ, hogy a Bizottság a hozzájárulások fizetési határidejéhez viszonyítva milyen gyorsan tájékoztatja a tagállamokat az eredményekről (a befizetett hozzájárulások kiigazítása). Ellenőriztük, hogy az Eurostat a terveknek megfelelően (2019-ben) lezárta-e a GNI-ellenőrzési ciklust, és hogy a Költségvetési Főigazgatóság időben tájékoztatta-e a tagállamokat GNI-alapú hozzájárulásaik kiigazításáról, lehetővé téve az eredményes költségvetés-tervezést.

77 Az új számviteli keret (ESA 2010) bevezetése kapcsán felmerülő nagyszámú módszertani kérdés ellenére az Eurostat – Franciaország kivételével – sikeresen lezárta a 2016–2019-es ciklusra tervezett ellenőrzéseket. Franciaország esetében a sikertelenség oka az ország GNI-jegyzékének késedelmes benyújtása volt (lásd: 15. bekezdés). Ugyanakkor fenntartások formájában továbbra is vannak még lezáratlan kérdések, amelyek miatt az ellenőrzések túlnyúlnak az ellenőrzési ciklus hivatalos befejezésén (lásd: 07. és 08. bekezdés).

78 Az ellenőrzések nyomán a Bizottság mintegy 1200 intézkedési pontot és 300 fenntartást fogalmazott meg, ami növekedést jelent az előző ellenőrzési ciklushoz képest (lásd: 4. ábra). A fenntartások több mint tíz év GNI-adatait érintik és jelentős hatással lehetnek a tagállamok jövőbeli hozzájárulásaira. A tagállamoknak legkésőbb 2022 szeptemberéig kell megválaszolniuk ezeket a fenntartásokat. Az előző ellenőrzési ciklussal kapcsolatos (általában a 2002 és 2010 közötti adatokra hatást gyakorló) fenntartások többségét az Eurostat 2017-re oldotta fel.

79 Ami a kommunikációt illeti, megállapítottuk, hogy a Költségvetési Főigazgatóság időben tájékoztatta a tagállamokat a GNI-alapú hozzájárulások kiigazításáról, nagyrészt azért, mert a vonatkozó uniós jogszabályok módosításai több időt biztosítottak a befizetésre.

80 2016-ban a saját források rendelkezésre bocsátásáról szóló uniós rendelet¹⁵ módosítása több időt hagyott attól a ponttól, amikor a Költségvetési Főigazgatóság tájékoztatja a tagállamokat a kifizetendő összegekről (minden év február 1-je), addig, amíg ezeket az összegeket rendelkezésre kell bocsátani (ugyanazon év június 1-je). 2022 áprilisában újabb módosítást fogadtak el a saját források rendelkezésre bocsátásáról szóló rendelethez¹⁶. Ez ismét meghosszabbította – júniusról a következő év márciusára tette át – a GNI-alapú saját források kiigazításainak rendelkezésre bocsátására vonatkozó határidőt. Támogattuk ezt a változtatást, mivel ez tovább csökkentette a tagállamok költségvetési bizonytalanságát úgy, hogy közben az uniós költségvetésre nézve nem járt hatással¹⁷.

81 A saját források uniós költségvetés rendelkezésére bocsátásáért felelős nemzeti hatóságok felmérésünkre adott válaszai megerősítik, hogy a rendelet 2022. évi módosítását figyelembe véve a Bizottság által a kiigazításokról szolgáltatott információk (a válaszadó 10 nemzeti hatóság közül 9 szerint) időszerűek és elégségesek ahhoz, hogy lehetővé tegyék az eredményes nemzeti szintű költségvetési tervezést.

Az Eurostat ellenőrzései sok olyan kérdést érintettek, amelyekről kiderült, hogy kevéssé befolyásolják a GNI-t

82 A hatékonyság javítása érdekében lényegességi küszöböt lehet alkalmazni, hogy az ellenőrzések leginkább a GNI-re valószínűleg nagy hatást gyakorló kérdésekre irányuljanak. Az Eurostat a 2016–2019-es ellenőrzési ciklusra vonatkozóan a GNI 0,1%‑ának megfelelő lényegességi küszöböt vezetett be. Úgy vélte, hogy az e küszöbértéket el nem érő hatású kérdések nem igényelnek további intézkedéseket. Megvizsgáltuk, hogy az Eurostat mi alapján állapította meg a lényegességi küszöböt a GNI 0,1%-ában, és hogy ez mennyire valósult meg az ellenőrzések szintjén.

A lényegességi küszöb szintje

83 Az Eurostat a 0,1%-os lényegességi küszöböt nem valamely konkrét, nemzetközi statisztikai gyakorlatból származó modellre vagy hivatkozásra alapozta. Szakirodalmi áttekintésünk és a nemzeti statisztikai hivatalok körében végzett felmérésünk azt mutatta, hogy a lényegesség fogalmát nem használják széles körben a statisztikákban. A küszöbérték alkalmazását a GNI-ellenőrzési ciklus egyedi jellege indokolja. E ciklusnak bizonyosságot kell nyújtania a statisztikai adatok minőségéről, tekintettel arra, hogy azok pénzügyi hatással járnak a tagállamok uniós költségvetéshez való hozzájárulására. A javasolt lényegességi szintet a GNI-bizottság elé terjesztették, amely egyetértett annak költséghatékonysági eszközként való alkalmazásával (lásd: 05. és 17. bekezdés).

84 Az Eurostat azon döntése, hogy a lényegességi küszöböt a GNI 0,1%-ában határozta meg, azt jelzi, hogy a GNI-adatokat nagy mértékben ellenőrzik, és alacsony tűréshatárt alkalmaznak az ellenőrzési ciklus során esetlegesen feltárt pontatlanságok vagy módszertani hiányosságok tekintetében. Az általunk áttekintett szakirodalom¹⁸ kiemeli, hogy a nemzeti számlák a gazdasági statisztikák rendkívül összetett csoportját képezik. Mivel igen nagy számú, a gazdaság különböző aspektusaira kiterjedő belső és külső adatforrást ötvöznek a GNI és a többi főbb mutató levezetéséhez, nehéz nagyon magas szintű pontosságot biztosítani. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet nemzeti számlákról szóló tankönyve¹⁹ szerint „illúzió lenne azt gondolni, hogy a GDP-szintek pontossága több százalékpontnál kisebbre csökkenthető”. Egyes GNI-összetevők esetében a becsült adatok implicit eltérése (mérési hiba) jóval meghaladhatja a 0,1%-ot.

85 Azokban a gazdaságokban, amelyek GNI-je viszonylag alacsony az uniós átlaghoz képest, de ki vannak téve a globális gazdaságnak, a 0,1%-os küszöb ténylegesen azt jelenti, hogy a nagy nemzetközi vállalatok által végzett pénzügyi tranzakciók vagy tevékenységek szinte kivétel nélkül jelentősnek minősülnek. Máltán például 2019-ben 13 millió euró, míg Németország esetében közel 300-szor magasabb, 3,6 milliárd euró volt a lényegességi küszöb. A lényegességi küszöböt meghaladó kérdések kivizsgálásához szükséges feladatok ezért aránytalanul nagyok lehetnek az egyes tagállamokban rendelkezésre álló forrásokhoz képest.

86 Felmérésünkre adott válaszaikban a nemzeti statisztikai hivatalok 85%-a vélte úgy, hogy a 0,1%-os lényegességi küszöb megfelelő, 11% pedig túl alacsonynak találta azt. Ugyanakkor a válaszadók 39%-a úgy vélte, hogy az ellenőrzési ciklus csak részben (35%) vagy egyáltalán nem (4%) hatékony. A „részben hatékony” válasz leggyakoribb oka (az esetek 90%-ában) az volt, hogy az Eurostat ellenőrzései túl sok, a GNI-re csekély hatást gyakorló kérdésre terjedtek ki.

Lényegességi küszöb alkalmazása

87 Arra számítottunk, hogy az Eurostat minden olyan esetben alkalmazza a lényegességi küszöböt, ha elegendő információ áll rendelkezésre a GNI-re gyakorolt potenciális hatás észszerű értékeléséhez. Ezáltal elkerülhető lenne az esetlegesen lényegtelennek bizonyuló kérdések részletes ellenőrzése.

88 Az Eurostat eljárásai szerint a lényegességi küszöböt az ellenőrzési ciklus több szakaszában is figyelembe kell venni. A tagállamok nem kötelesek intézkedéseket hozni, ha bizonyítják, hogy egy adott kérdés hatása nem jelentős (lásd: 1. táblázat).

89 Megállapítottuk, hogy GNI-jegyzékük összeállításakor a nemzeti statisztikai hivatalok általában úgy döntöttek, hogy a lényegességtől függetlenül teljes körű leírást nyújtanak be a GNI-összetevőkről. Mivel a GNI-jegyzékeket az érdekelt felek széles köre (beleértve az Eurostatot is) használja, akiket a bemutatott információk különböző vetületei érdekelnek, ez észszerű megközelítés az igényeik kielégítésére.

90 A GNI-jegyzékeknek a hiányosságok azonosítása céljából történő elemzése és a nemzeti statisztikai hivataloktól való felvilágosításkérés során az Eurostat szakreferensei csak akkor vették figyelembe a lényegességet, ha a nemzeti statisztikai hivatalok kifejezetten rendelkezésre bocsátották ezeket az információkat. Az általunk kiválasztott hat tagállam esetében a szakreferensek több mint 1100 kérdést tettek fel a nemzeti statisztikai hivataloknak, hogy a GNI-jegyzékek elemzését követően tisztázzanak bizonyos szempontokat. E kérdések többségét tisztázták is, mielőtt intézkedési pontokat fogalmaztak volna meg velük kapcsolatban: a nemzeti statisztikai hivatalok vagy rendelkezésre bocsátották a kért információkat, vagy bizonyították, hogy a kérdés lényegtelen volt. A fennmaradó kérdések (körülbelül egynegyed) kapcsán intézkedési pontokat határoztak meg, amelyek némelyikét fenntartásokká alakították át (lásd: 5. ábra).

91 Az általunk vizsgált intézkedési pontok esetében a szakreferensek nem értékelték a GNI-re gyakorolt lehetséges hatást a GNI-jegyzékből (például az érintett GNI-összetevő lényegessége), nyilvános információkból vagy az Eurostatnál rendelkezésre álló egyéb dokumentumokból vagy jelentésekből származó, meglévő információk alapján. Az Eurostat ellenőrzési eljárásai nem írják elő a szakreferenseknek, hogy szisztematikusan előzetes információkat kérjenek be a nemzeti statisztikai hivataloktól az intézkedési pontok várható hatásáról. Az általunk kiválasztott hat tagállamból csak Hollandia bocsátott rendelkezésre ilyen típusú előzetes információkat valamennyi intézkedési pontra vonatkozóan, míg más nemzeti statisztikai hivatalok csak igen kevés esetben tették ezt meg. Ennek az lehet az oka, hogy a mögöttes módszertani probléma megoldása előtt nehéz egyértelműen bizonyítani egy intézkedési pont hatását.

92 Annak megállapítása érdekében, hogy ezek a potenciális hatásokra vonatkozó előzetes becslések megbízhatóak voltak-e, összegyűjtöttük a hat tagállamra vonatkozó végleges becslésekről rendelkezésre álló legfrissebb információkat. Azon intézkedési pontok közül, amelyek esetében a nemzeti statisztikai hivatalok jelentéktelen hatást prognosztizáltak, 75%-uk ténylegesen a lényegességi küszöb alatti végső hatást gyakorolt. Ez azt jelzi, hogy az előzetes becslések igen megbízhatóak voltak. A szakreferensek azokban az esetekben is folytatták az ellenőrzéseket, amelyekben az Eurostat ilyen becsléseket kapott, és további információkat kértek mindaddig, amíg úgy nem ítélték meg, hogy a módszertani problémát megfelelően kezelték, és a nemzeti statisztikai hivatalok minden információt megadtak a GNI-re gyakorolt végső hatásról.

93 Az általunk elemzett hat tagállam esetében az Eurostat többnyire az intézkedési pontok ellenőrzésének végső szakaszában alkalmazta a lényegességi küszöböt annak eldöntésére, hogy a nemzeti statisztikai hivataloknak felül kell-e vizsgálniuk GNI-adataikat a feltárt hiányosságok orvoslása érdekében. Ez a megközelítés hatással volt az ellenőrzési ciklus hatékonyságára, mivel mind az Eurostat, mind a nemzeti statisztikai hivatalok olyan kérdések megoldására fordítottak erőforrásokat, amelyek az előzetes információk alapján valószínűleg nem voltak lényegesek.

94 15 intézkedési pontot mélyrehatóbban elemeztünk független szakértők segítségével. Megállapításunk szerint ha az intézkedési pontok megfogalmazásakor (vagy röviddel azt követően) az Eurostat rendelkezésére álltak volna az információk, az lehetővé tette volna a szakreferensek számára, hogy eldöntsék, érdemes-e foglalkozni az adott kérdéssel. Ezek az információk vagy nyilvánosan hozzáférhetők voltak, vagy a GNI-jegyzékekben szerepeltek, vagy pedig a nemzeti statisztikai hivatalok röviddel az intézkedési pontok megfogalmazása után rendelkezésre bocsátották azokat. Az 5. háttérmagyarázat példákat mutat be olyan intézkedési pontokra, amelyek esetében elérhetőek voltak ilyen információk, és amelyek kapcsán nem lehetett jelentős hatásra számítani.

95 Felmérésünkben a legtöbb nemzeti statisztikai hivatal nagynak vagy nagyon nagynak minősítette az Eurostat pontosításokra, intézkedési pontokra és fenntartásokra vonatkozó kéréseihez kapcsolódó munkaterhet (lásd: 6. ábra).

Az intézkedési pontok és fenntartások végső hatása

96 Az intézkedési pontok és fenntartások végső hatására vonatkozó információk lehetővé tennék az Eurostat számára, hogy értékelje ellenőrzési megközelítésének hatékonyságát, és vezetői döntéseket hozzon ezen a területen, többek között a kockázatértékelés finomhangolásáról vagy a lényegességi küszöb alkalmazásának módjáról. Megállapítottuk, hogy az Eurostat nem készített áttekintést az intézkedési pontok GNI-re gyakorolt hatásáról. A fenntartások hatásával kapcsolatos információk korlátozott számú esetben szerepeltek az összes fenntartás részleteit tartalmazó áttekintő dokumentumban.

97 Elemeztük a hat kiválasztott tagállamra vonatkozó 130 „A” típusú intézkedési pont hatását illetően rendelkezésre álló információkat, valamint a kezelésükhöz szükséges időt. Elemzésünk szerint azon 106 intézkedési pont hatásának mediánértéke, amelyek esetében a végső hatás ismert volt, a GNI 0,02%-ának felelt meg; 75%-uk esetében a hatás jelentéktelen volt. A lezárás a 130 intézkedési pont több mint fele esetében legalább két évig tartott, ellenőrzésünk idején 24 ilyen pont fenntartás formájában még mindig lezáratlan volt. Ez azt jelzi, hogy a nemzeti statisztikai hivatalok részéről jelentős munkára volt szükség ezekkel kapcsolatban. A 7. ábra azon 106 intézkedési pont hatását mutatja be, amelyek esetében ez az információ az ellenőrzésünk időpontjában rendelkezésre állt, a kezelésükhöz szükséges idővel együtt.

98 Az Eurostat az ellenőrzési ciklusok során lényegtelennek talált (feltett kérdésekből, intézkedési pontokból vagy fenntartásokból eredő) kérdésekről is jegyzéket vezet. Előírja, hogy a tagállamoknak minden ellenőrzési ciklusban felül kell vizsgálniuk ezt a jegyzéket, és minden egyes kérdés esetében ellenőrizniük kell, hogy a potenciális hatás még mindig a lényegességi küszöb alatt van-e. Ez további terhet jelenthet a nemzeti statisztikai hivatalok számára, mivel olyan információkat kell frissíteniük, amelyek korábban lényegtelennek ítélt kérdésekre vonatkoznak. Ellenőrzésünket követően az Eurostat 2022 áprilisában lépéseket tett annak érdekében, hogy csökkentse a listán szereplő kérdések számát, és egyszerűsítse a kérdéseknek a jövőbeli ellenőrzési ciklusok során történő eltávolítására irányuló folyamatot.

99 Az összesen 300 fenntartás közül 2021 végéig visszavont 39 fenntartás hatására vonatkozó elemzésünk azt mutatja, hogy 41%-uknak nem volt lényeges hatása, és a hatás mediánértéke 0,15% volt. Ez azt jelzi, hogy a fenntartások által érintett kérdések hatása jellemzően valamivel nagyobb, mint az ellenőrzési ciklus során lezárt intézkedési pontoké.

Az alkalmazott dokumentációs eszközök miatt csorbát szenvedett az ellenőrzési ciklus hatékonysága

100 Az Eurostat által az ellenőrzések dokumentálása során használt eszközök elemzése során megvizsgáltuk, hogy azok megkönnyítették-e az ellenőrzési ciklust és az eredmények felülvizsgálatát a hatékonyság javítása és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében.

101 Megállapítottuk, hogy a nemzeti statisztikai hivatalok több, Microsoft Word és Excel sablonokat felhasználó dokumentumtípusban mutatták be az Eurostat elemzéséhez szükséges legfontosabb információkat. Az Eurostat szakreferensei szintén Word- és Excel-fájlokban dokumentálták az ellenőrzéseket, és e-mailben küldték meg kérdéseiket, az intézkedési pontokat és a fenntartásokat a nemzeti statisztikai hivataloknak, illetve ily módon végezték el a nemzeti statisztikai hivatalok munkájának nyomon követését is.

102 A dokumentumok és eszközök már puszta számuknál fogva is igen összetett rendszert hoztak létre, amelyben a szakreferenseknek folyamatosan nyomon kellett követniük és frissíteniük kellett a felelősségi körükbe tartozó országokra vagy kérdésekre vonatkozó valamennyi releváns információt. Ez a rendszer megnehezítette a felülvizsgálatot végzők, a belső és külső ellenőrök és az Eurostat egyéb munkatársai számára, hogy a szakreferensekkel való konzultáció nélkül megtalálják és elemezzék a vonatkozó információkat. Annak ellenére, hogy az egységes megközelítés biztosítása érdekében sablonokat használtak, több különbséget találtunk a tekintetben, hogy a nemzeti statisztikai hivatalok hogyan nyújtották be a releváns információkat és az Eurostat szakreferensei hogyan dokumentálták munkájukat (lásd: 6. háttérmagyarázat). Ez rontja az Eurostat belső felülvizsgálatának hatékonyságát és egységességét.

103 Az Eurostat szakreferenseinek számos olyan kérdést tisztázniuk kellett a nemzeti statisztikai hivatalokkal, amelyek egy szabványosítottabb, integrált informatikai rendszer által támogatott, kifejezetten a GNI-ellenőrzésekre kialakított eszköz használatával nem merültek volna fel. Az Eurostat által alkalmazott eszközök másik hátránya, hogy csekély lehetőséget kínáltak az automatikus ellenőrzések és az intézkedési pontok nyomon követésére vonatkozó emlékeztetők tekintetében. Megállapítottuk, hogy az Eurostat szakreferensei nem rendelkeztek közös megközelítéssel a nemzeti statisztikai hivataloknak küldött emlékeztetők tekintetében, holott az javíthatta volna az időszerűséget, mivel a határidőket nem mindig tartották be.

104 A dokumentációs eszközök hatékonyságát érintő problémák befolyásolják az ellenőrzési munka időszerűségét, mivel időre van szükség a manuális ellenőrzések elvégzéséhez, az emlékeztetők kiküldéséhez, az intézkedési pontok felülvizsgálatakor a releváns információk megtalálásához stb., ez pedig késedelmet okozhat az intézkedési pontok kezelésében és a GNI-adatok szükséges felülvizsgálatában.

Következtetések és ajánlások

105 A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 2016–2019-es ellenőrzési ciklusát a nemzeti számlákra vonatkozó új számviteli keret (ESA 2010) bevezetése és az Eurostat ellenőrzési megközelítésének jelentős változása jellemezte. Ez a megközelítés most először formalizált kockázatértékelésen alapult és lényegességi küszöb alkalmazását is tartalmazta. Ezek a változások segítették az Eurostatot abban, hogy azonosítsa és csökkentse a GNI-adatok összeállításával kapcsolatos kockázatokat azáltal, hogy ellenőrzéseit a legfontosabb kérdésekre összpontosította. Az Eurostat azonban nem használta ki teljes mértékben az ellenőrzési ciklus ezen új elemeit annak érdekében, hogy a nagyobb kockázatú kérdések időben történő kezelése érdekében célzottabbá tegye az Eurostat és a nemzeti statisztikai hivatalok munkáját.

106 Megállapítottuk, hogy az Eurostat kockázatértékelését megfelelően tervezték meg, és az valóban feltárta a GNI-összeállítást érintő nagy kockázatú kérdéseket. Az Eurostat azonban nem használta fel teljes mértékben az értékelés eredményeit a transzverzális kérdések és a nagy kockázatot jelentő tagállamok ellenőrzésének rangsorolására. Az Eurostat az egyes tagállamok kockázati szintjének megfelelően végzett közvetlen ellenőrzéseket, de voltak olyan esetek, amikor a szakreferensek nem dokumentálták annak indokolását, hogy miért ellenőriztek a kockázatértékelés szerint nem kiemelt területeket. Az Eurostat nem határozta meg a kockázatok alapján az intézkedési pontok prioritási szintjét, így nem is osztott meg ilyen információt a nemzeti statisztikai hivatalokkal. Ez növeli annak kockázatát, hogy nagyobb hatású módszertani kérdésekkel csak kisebb hatású kérdések után foglalkozzanak, ami befolyásolja a tagállamok uniós költségvetéshez való hozzájárulásának kiszámíthatóságát (lásd: 36–59. bekezdés).

1. ajánlás. A nagy kockázatú kérdések fokozott rangsorolása

A Bizottság az Eurostaton keresztül:

1. amennyiben számos transzverzális kérdést kell kezelnie, rangsorolja munkáját oly módon, hogy azokkal a transzverzális kérdésekkel foglalkozzon először, amelyek a legtöbb tagállamban a legnagyobb valószínűséggel fejtenek ki nagyon nagy hatást, és a kisebb potenciális hatást kifejtő kérdéseket csak az ellenőrzési ciklus későbbi szakaszában vagy a későbbi ciklusokban kerítse sorra;
2. szisztematikusan részesítse előnyben a kiemelt kockázatot jelentő tagállamokra irányuló ellenőrzéseket, és biztosítsa, hogy azokat az ellenőrzési ciklus során a lehető leghamarabb elvégezzék;
3. dokumentálja jobban annak okait, ha minőségi megfontolások alapján választ ki területeket közvetlen ellenőrzésre, és elemezze ezeket az okokat, hogy el lehessen dönteni, hogy a meglévő kockázatértékelést ki kell-e bővíteni esetleges további releváns kritériumokkal;
4. a nemzeti statisztikai hivatalokkal együttműködve elemezze, hogyan lehetne jobban rangsorolni az intézkedési pontokkal kapcsolatos munkát, figyelembe véve azok kockázati szintjét.

Megvalósítás céldátuma: 2025 (a 2020–2024-es ciklust követő ellenőrzési ciklus kezdete)

107 Az Eurostat összességében megfelelően támogatta a nemzeti statisztikai hivatalokat a nagy kockázatú transzverzális kérdések kezelésében, bár két esetben késedelmet szenvedett a szükséges iránymutatás. A 2016–2019-es ellenőrzési ciklus legfontosabb transzverzális kérdése a globalizációval kapcsolatos, nagy kockázatú kérdés volt. Az Eurostat több kezdeményezést indított a globalizáció problémája kapcsán. Nem reagált azonban időben erre az újonnan felmerülő kérdésre, és lerövidítette a vonatkozó transzverzális fenntartás alkalmazási időszakát, anélkül, hogy kellő bizonyítéka lett volna annak potenciális hatásáról. Ezért nem áll rendelkezésre észszerű bizonyosság arra nézve, milyen hatást gyakorolt a globalizáció a GNI-adatokra a 2018 előtti időszakban. Ezzel kapcsolatban 2020. évi éves jelentésünkben azt javasoltuk, hogy amennyiben a globalizációra irányuló fenntartás feloldásának hatása jelentősen eltér a tagállamok között, a Bizottság értékelje újra a korábbi évek GNI-adatainak minőségét (lásd: 60–75. bekezdés).

2. ajánlás. A tagállamoknak nyújtott támogatás felgyorsítása, valamint a fenntartások alkalmazási időszakának lerövidítésére irányuló döntések jobb indokolása

A Bizottság az Eurostaton keresztül:

1. gyorsan reagáljon, ha új, nagy kockázatú kérdést tárnak fel, és nyújtson kellő időben iránymutatást és támogatást a nemzeti statisztikai hivataloknak;
2. amennyiben döntést kell hozni egy jövőbeni fenntartás alkalmazási időszakának lerövidítéséről, az egyes érintett tagállamokat illetően végezzen alapos költséghatékonysági elemzést elegendő mennyiségi/minőségi információ és a konkrét kockázatok alapján.

Megvalósítás céldátuma: 2025 (a 2020–2024-es ciklust követő ellenőrzési ciklus kezdete)

108 Az ellenőrzési ciklus a terveknek megfelelően 2019-ben összességében befejeződött. A Bizottság időszerű tájékoztatást nyújtott a tagállamoknak a GNI-ellenőrzésekből eredő kiigazításokról, figyelembe véve az uniós költségvetéshez való hozzájárulások rendelkezésre bocsátásának határidejét meghosszabbító közelmúltbeli jogszabályi változásokat. Ez hatékonyabb nemzeti szintű költségvetési tervezést tesz lehetővé (lásd: 76–81. bekezdés).

109 A ciklus végén azonban számos kérdés – fenntartások formájában – még mindig lezáratlan volt, ami hatással lehet a tagállamok jövőbeli hozzájárulásaira. Noha az Eurostat célul tűzte ki, hogy lényegességi küszöb alkalmazásával célirányosítsa ellenőrzéseit, mégis sok olyan kérdést vizsgált meg, amelyekről kiderült, hogy csekély hatást gyakorolnak a GNI-re. A potenciális hatásról rendelkezésre álló információk jobb felhasználásával az ilyen kérdéseket már korábbi szakaszban le lehetne zárni. Ezenkívül az ellenőrzések dokumentálására alkalmazott eszközök miatt az ellenőrzési ciklus hatékonysága nem mindig volt kielégítő (lásd: 82–104. bekezdés).

3. ajánlás. Az ellenőrzési ciklus hatékonyságának további javítása

A Bizottság az Eurostaton keresztül:

1. a 2016–2019-es ellenőrzési ciklus intézkedési pontjainak és fenntartásainak megfogalmazásával és lezárásával vagy feloldásával kapcsolatos tapasztalatok alapján elemezze a lényegességi küszöb jelenlegi szintjének megfelelőségét;
2. a nemzeti statisztikai hivatalokkal együttműködve elemezze, hogyan lehetne jobban integrálni a lényegesség elvét az intézkedési pontokkal kapcsolatos munkájába, adott esetben tekintetbe véve azoknak a GNI-re gyakorolt potenciális hatását is. Ezt az ellenőrzési ciklus során a lehető leghamarabb kellene elvégezni, hogy le lehessen zárni az érintett intézkedési pontokat;
3. elemezze annak lehetőségét, hogy továbbfejlessze a meglévő eszközöket vagy új informatikai eszközöket vezessen be az Eurostat szakreferensei és vezetősége, valamint adott esetben a nemzeti statisztikai hivatalok személyzete általi felhasználásra, amelyek lehetővé teszik a GNI-jegyzékekkel, a tervezett és befejezett ellenőrzésekkel, az intézkedési pontokkal és a fenntartásokkal kapcsolatos valamennyi releváns információ integrált és valós idejű nyomon követését.

Megvalósítás céldátuma: 2025 (a 2020–2024-es ciklust követő ellenőrzési ciklus kezdete)

A jelentést 2022. október 26-i luxembourgi ülésén fogadta el a Jan Gregor számvevőszéki tag elnökölte V. Kamara.

Mellékletek

I. melléklet. A tagállamok GNI-alapú hozzájárulásai a 2021. évi uniós költségvetéshez (milliárd euró)

II. melléklet. A GNI-alapú saját forrás kiszámításának fő eljárásai

III. melléklet. Az Eurostat 2016–2019-es ellenőrzési ciklusának indikatív ütemterve

IV. melléklet. A nagy kockázatú transzverzális kérdések jegyzéke

V. melléklet. Transzverzális fenntartások

Rövidítések

DG BUDG: Az Európai Bizottság Költségvetési Főigazgatósága

ESA: A számlák európai rendszere

Eurostat: Az Európai Unió Statisztikai Hivatala

GDP: bruttó hazai termék

GIAQ: GNI-jegyzék-értékelési kérdőív

GNI: Bruttó nemzeti jövedelem

Héa: Hozzáadottérték-adó

MNE: Multinacionális vállalat

NSH: Nemzeti statisztikai hivatal

Glosszárium

A referenciaérték felülvizsgálata: A nemzeti számlákon az új adatforrásoknak és a statisztikai módszertan jelentős változásainak figyelembevétele érdekében végrehajtott változtatások.

Bruttó hazai termék: Egy adott ország vagyonának standard mérőszáma, amely az ott (rendszerint egy adott évben) előállított javak és szolgáltatások összértékén alapul.

Bruttó nemzeti jövedelem: Az országok gazdagságának egyik standard mutatója, amely a belföldi forrásokból és külföldről származó jövedelmeken alapul.

GNI-bizottság: 2019-ig létező, a tagállamok képviselőiből álló és a Bizottság képviselője által elnökölt testület, amely segítette a Bizottságot a GNI-ellenőrzési munkájában és végrehajtási hatásköreinek gyakorlásában.

GNI-ellenőrzési ciklus: Az egy adott időszakban a GNI kiszámításához használt statisztikai források és módszerek ellenőrzése.

GNI-fenntartás: Észrevétel, amely által a Bizottság arról értesíti a tagállamot, hogy módosítani kell a GNI-adatok összeállításához használt módszertant. A fenntartások abban különböznek az intézkedési pontoktól, hogy az érintett GNI-adatok a jogszabályban rögzített négyéves időszakot követően felülvizsgálhatók.

GNI-folyamattáblázat: A GNI-összeállítási folyamat egyes szakaszaira (a statisztikai forrásoktól a végleges nemzeti számlákig) vonatkozó számszerű információk bemutatásának eszköze.

GNI-jegyzék: A GNI kiszámításához használt eljárások, statisztikák és egyéb elemek felsorolása.

GNI-jegyzék-értékelési kérdőív: Az Eurostat által a tagállami GDP- és GNI-becslések megbízhatóságának, összehasonlíthatóságának és teljességének értékeléséhez használt információk következetességének biztosítására használt ellenőrzőlista.

GNI-kérdőív: Az Eurostatnak benyújtott éves kérdőív, amely tartalmazza a tagállamok előző évi GNI-adatait, valamint az azt megelőző évek számadatainak változásait.

GNI-szakértői csoport: A tagállamok képviselőiből álló és a Bizottság képviselője által elnökölt testület, amely 2019-ben átvette a GNI-bizottság egyes feladatait.

Lényegességi küszöb: Az Eurostat által a GNI-ellenőrzései során feltárt megfelelési vagy minőségi kérdések jelentőségének eldöntéséhez használt határérték.

Nemzeti számlák: Az adott ország gazdasági tevékenységére vonatkozó információkat tartalmazó statisztikák.

Országok közötti összehasonlítás: Egy valamennyi tagállam számára közös kérdés kapcsán a különböző tagállamok által elfogadott megoldások részletes összehasonlító elemzése.

Transzverzális fenntartás: Valamely horizontális kérdéssel kapcsolatos GNI-fenntartás, amely a tagállamok által elfogadott megoldások összehasonlító elemzését teszi szükségessé.

Transzverzális kérdés: A nemzeti számlák azon aspektusa, amelyet az Eurostat valamennyi tagállamban problematikusnak tart.

A Bizottság válaszai

https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=62634

Időrendi áttekintés

https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=62634

Ellenőrző csoport

Ellenőrzéseinek eredményeit a Számvevőszék különjelentésekben mutatja be, amelyek egy adott költségvetési területhez kapcsolódó uniós szakpolitikákkal és programokkal, illetve az irányítással kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Hogy ellenőrzési munkája maximális hatást érjen el, témái megválasztásakor és feladatai megtervezésekor a Számvevőszék tekintetbe veszi a teljesítmény-, illetve megfelelőségi kockázatokat, az érintett bevétel vagy kiadás nagyságát, a várható fejleményeket, valamint a politika és a nagyközönség érdeklődését.

Ezt a teljesítmény-ellenőrzést az uniós finanszírozásra és igazgatásra szakosodott, Jan Gregor számvevőszéki tag elnökölte V. Kamara végezte. Az ellenőrzést Marek Opioła számvevőszéki tag vezette Kinga Wisniewska-Danek kabinetfőnök és Bernard Witkos kabinetattasé, Alberto Gasperoni ügyvezető, Diana Voinea feladatfelelős, valamint Mircea-Cristian Martinescu és Anthony Balbi számvevők közreműködésével. Grafikai tervezés: Alexandra Mazilu és Jesús Nieto Muñoz.

Balról jobbra: Alberto Gasperoni, Kinga Wisniewska-Danek, Marek Opioła, Diana Voinea, Bernard Witkos, Anthony Balbi.

Végjegyzetek

¹ Az 549/2013/EU rendelet.

² AZ (EU) 2019/516 rendelet 5. cikke.

³ Az 1287/2003/EK, Euratom rendelet 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja.

⁴ A 609/2014/EU, Euratom rendelet 10b. cikkének (5) bekezdése.

⁵ A 609/2014/EK, Euratom rendelet 10b. cikkének (4) bekezdése.

⁶ Az (EU) 2019/516 rendelet 2. cikkének (2) bekezdése.

⁷ A 2018., 2019. és 2020. évi éves jelentés 4.18., 3.21., illetve 3.9. bekezdése.

⁸ 11/2013. sz. különjelentés: „A bruttó nemzeti jövedelemre (GNI) vonatkozó adatok helytállósága: strukturáltabb és célirányosabb megközelítés javítaná a Bizottság ellenőrzéseinek eredményességét”.

⁹ A 2223/96/EK rendelet.

¹⁰ Az ESA 2010 végrehajtása.

¹¹ A Harmonised European Revision Policy for Macroeconomic Statistics, Monetáris, Pénzügyi És Fizetésimérleg-Statisztikákkal Foglalkozó Bizottság.

¹² A 11/2013. sz. különjelentés 4. ajánlása.

¹³ A 2020. évi éves jelentés 3.11. bekezdése.

¹⁴ Európai Bizottság: GNI reservation on Globalisation, kiegészítő feljegyzés, 2020. szeptember 24.

¹⁵ Az (EU, Euratom) 2016/804 rendelet.

¹⁶ Az (EU, Euratom) 2022/615 rendelet.

¹⁷ A 2/2021. sz. vélemény 13. bekezdése.

¹⁸ A legfontosabb áttekintett tanulmányok és dokumentumok a következők: Understanding National Accounts, OECD, 2006 és 2014; Independent review of UK economic statistics, C. Bean, 2015; Documentation of statistics for National Accounts 2020, Dán Statisztikai Hivatal; Quality Dimensions of the Australian National Accounts, Australian Bureau of Statistics, 2007; Assessing Accuracy and Reliability: A Note Based on Approaches Used in National Accounts and Balance of Payments Statistics, az IMF munkadokumentuma, 2002; Statistical quality by design: certification, rules and culture, Holland Statisztikai Hivatal, 2018.

¹⁹ Understanding National Accounts, Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, 2014.

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (https://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2022

PDF	ISBN 978-92-847-9021-0	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/247347	QJ-AB-22-024-HU-N
HTML	ISBN 978-92-847-9015-9	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/963484	QJ-AB-22-024-HU-Q

SZERZŐI JOGOK

© Európai Unió, 2022

Az Európai Számvevőszék dokumentumainak felhasználását a nyíltadat-politikáról és a dokumentumok további felhasználásáról szóló 6-2019. sz. számvevőszéki határozat szabályozza.

Ellenkező rendelkezés (pl. egyedi szerzői jogi nyilatkozatokban foglaltak) hiányában az Európai Unió tulajdonában lévő számvevőszéki tartalmak a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) licenc alá tartoznak. Ezért főszabály szerint a további felhasználás a forrás és a változtatások megfelelő feltüntetésével megengedett. A Számvevőszéktől származó tartalmak további felhasználásakor azok eredeti értelme és mondanivalója nem torzulhat. A Számvevőszék nem vonható felelősségre a továbbfelhasználás esetleges következményeiért.

Ha az adott tartalomban azonosítható magánszemélyek is érintettek (például ha egy kép a Számvevőszék munkatársait ábrázolja vagy harmadik fél is szerepel a források között), adott esetben további engedélyt is be kell szerezni.

Amennyiben ez megtörtént, akkor a vonatkozó engedély érvényteleníti a fenti általános érvényű engedélyt, és az abban foglalt, egyértelműen meghatározott felhasználási korlátozások érvényesek.

Az olyan tartalmak felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek nem az Európai Unió tulajdonát képezik, adott esetben közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni.

Az 5. háttérmagyarázat ikonjai: e háttérmagyarázathoz a Flaticon.com forrásai kerültek felhasználásra. © Freepik Company S.L. Minden jog fenntartva.

Az iparjogvédelem alatt álló szoftverek és dokumentumok – pl. szabadalmak, márkajelzések, bejegyzett formatervezési minták, logók és nevek – nem tartoznak a Számvevőszék továbbfelhasználási politikájának hatókörébe.

Az Európai Uniónak az europa.eu címtartomány alá tartozó intézményi weboldalai külső oldalakra mutató hivatkozásokat is tartalmaznak. Ezek nem tartoznak a Számvevőszék hatáskörébe, ezért ajánlott elolvasni az ott közzétett adatvédelmi és szerzői jogi rendelkezéseket.

Az Európai Számvevőszék logójának használata

Az Európai Számvevőszék logója kizárólag a Számvevőszék előzetes hozzájárulásával használható fel.

KAPCSOLATBA SZERETNE LÉPNI AZ EU-VAL?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct központ is működik. Keresse meg online az Önhöz legközelebb eső központot (european-union.europa.eu/contact-eu/meet-us_hu).

Telefonon vagy írásban
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

• az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
• a rendes díjszabású telefonszámon: +32 22999696,
• az alábbi nyomtatvány használatával: european-union.europa.eu/contact-eu/write-us_hu.

INFORMÁCIÓKAT KERES AZ EU-RÓL?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén (european-union.europa.eu).

Uniós kiadványok
Az op.europa.eu/hu/publications címen uniós kiadványok tekinthetők meg és rendelhetők. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi dokumentációs központjától (european-union.europa.eu/contact-eu/meet-us_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálon bármelyik hivatalos nyelven hozzáférhetők az EU jogi tartalmai és az 1951-től megjelenő jogszabályai (eur-lex.europa.eu).

Uniós nyílt hozzáférésű adatok
A „data.europa.eu” portálon az uniós intézmények, szervek és ügynökségek nyílt hozzáférésű adatkészletei érhetők el. Az adatok ingyen letölthetők és felhasználhatók, úgy kereskedelmi, mint nem kereskedelmi célokra. Emellett a portálon keresztül a különböző európai országok számos adatkészlete elérhető.