A kohéziós politika szabályainak átdolgozása a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben A forrásokat rugalmasabban használják fel, de át kell gondolni a kohéziós politika mint válságelhárítási eszköz szerepét

Összefoglaló

I 2020 elejétől kezdve az Unió számos intézkedést hozott a Covid19-világjárvány okozta kihívások kezelésére. Ennek kapcsán a kohéziós politika a 2014–2020-as programozási időszak szabályait módosító három jogalkotási aktus révén játszott szerepet. 2020 márciusában a Bizottság elindította a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezést (CRII). Egyszerűsítéseket, valamint likviditási és rugalmassági intézkedéseket vezetett be. 2020 áprilisában a koronavírusra való reagálást célzó, kiterjesztett beruházási kezdeményezés (CRII+) megerősítette a márciusban bevezetett rugalmassági mechanizmust, és egy évig biztosította a 100%-os uniós társfinanszírozás lehetőségét is. 2020 decemberében a kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támogatás (REACT-EU) 50,4 milliárd eurót biztosított a tagállamoknak a 2014–2020-as kohéziós politikai finanszírozás kiegészítéseként.

II Ellenőrzésünk során azt vizsgáltuk meg, hogy a Bizottság a CRII/CRII+ és a REACT-EU keretében megfelelően igazította-e ki a 2014–2020-as kohéziós politikai szabályokat annak érdekében, hogy a tagállamok a Covid19-világjárványra adott válaszként nagyobb rugalmasságot kapjanak a kohéziós politikai alapok felhasználásában. Azért végeztük el ezt az ellenőrzést, mert a kohéziós politika – az egyik legfontosabb uniós szakpolitikai terület – jogi keretét jelentős változások érintették, és közérdeklődésre tartott számot, hogy az intézkedések segítették-e a tagállamokat a világjárvány kezelésében. Jelentésünk időzítése lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy megállapításainkat időben figyelembe vegye mind a 2014–2020-as időszakra vonatkozó utólagos értékelés, mind a 2027 utáni időszakra vonatkozó kohéziós politikai keret előkészítése során.

III Megállapítottuk, hogy a Bizottság összességében jól alakította át a 2014–2020-as kohéziós politikai szabályokat ahhoz, hogy a tagállamok rugalmasabban használhassák fel a kohéziós alapokat. A világjárvány 2020. márciusi európai kitörése után az Unió gyorsan reagált, és kevesebb mint két hónap alatt jogalkotási intézkedéseket fogadott el, hogy CRII/CRII+ keretében mobilizálja a fel nem használt forrásokat, illetve kevesebb mint egy év alatt sikerült a REACT-EU révén további forrásokat biztosítania. Ezek az intézkedések módosították a kohéziós politika néhány alapvető jellemzőjét, például azt, hogy a kevésbé fejlett régiókra összpontosítson. Azok a tagállamok, amelyek 2020-ban több pénzeszközzel rendelkeztek, jobb helyzetben voltak ahhoz, hogy hasznosítsák a CRII/CRII+ intézkedéseit. A REACT-EU ugyanakkor 2023-ig felhasználandó kiegészítő forrásokat osztott szét valamennyi tagállam között, gyakorlatilag „áthidaló finanszírozást” biztosítva a 2014–2020-as és a 2021-2027-es időszak között.

IV Azzal, hogy lehetővé tette a források átirányítását és a 100%-os uniós társfinanszírozást, a CRII/CRII+ a megfelelő pályán tartotta 2014–2020-as kohéziós politikai kiadásokat abban az időszakban, amikor a világjárvány súlyosan érintette a rendes gazdasági tevékenységet. A REACT-EU által előteremtett jelentős mennyiségű új források lehetővé tették a tagállamok számára, hogy további beruházásokat finanszírozzanak, ugyanakkor ösztönözték a kiadásokat is. A jogi keretben bekövetkezett változások többletmunkát okoztak a programozásban. Ez növelte az irányító hatóságok adminisztratív munkaterheit, és hozzájárult ahhoz, hogy a 2021–2027-es időszak késedelemmel indult.

V A Bizottság időben segítséget nyújtott a tagállamoknak a CRII/CRII+ és a REACT-EU végrehajtásához. Javította a CRII/CRII+ miatt szükséges programmódosítások feldolgozásának és jóváhagyásának időtartamát, bár a rendeletben a REACT-EU-ra vonatkozóan meghatározott célértéket épphogy nem érte el.

VI Elemzésünk azt mutatta, hogy a CRII/CRII+ által az átcsoportosítások tekintetében biztosított rugalmasság jelentős pénzmozgásokat eredményezett. A tagállamok a kohéziós politika forrásainak mintegy 10%-át, azaz 35 milliárd eurót csoportosítottak át a beruházási területek között, illetve a beruházási területeken belül, ami jelentős összeg, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a világjárvány kitörése a programozási időszak vége felé következett be. A tagállamok ezt a többletfinanszírozást az egészségügyi ellátásra és a vállalkozások támogatására fordították, és elsősorban az energia és a környezetvédelem, valamint a kutatás és innováció területéről csoportosítottak át forrásokat. A REACT-EU esetében, ahol a források 86%-át 2022 júniusáig programozzák, a finanszírozás elsősorban a foglalkoztatásra, az egészségügyi ellátásra és a vállalkozások támogatására irányul.

VII A Bizottság monitoringrendszere lehetővé teszi, hogy a REACT-EU intézkedéseit külön kövessék nyomon, a CRII/CRII+ intézkedések esetében azonban ez nem lehetséges. A Bizottság a nem kötelező Covid19-mutatókat is felhasználhatja válságelhárítási intézkedései eredményeinek értékeléséhez. Mivel azonban nincsenek közös fogalommeghatározások, fennáll a veszélye annak, hogy a Bizottság a tagállamok által szolgáltatott összesített adatok értelmezése során nehézségekbe ütközik.

VIII A 2014–2020-as operatív programok eredményeit a Bizottság által 2024. december 31-ig elvégzendő utólagos értékelésben foglalják össze. A Bizottság azt tervezi, hogy a 2014–2020-as időszak utólagos értékelésébe bevonja a CRII/CRII+ és a REACT-EU programokat is, annak ellenére, hogy az előbbi esetében nem kötelező külön értékelést végezni.

IX A kohéziós politikát a múltban gyakran használták válságelhárítási eszközként, e felhasználás hosszú távú hatásáról azonban nem készült hivatalos értékelés. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó szabályok – a CRII/CRII+ által bevezetett rugalmassági mechanizmusokra építve – megkönnyítik, hogy a kohéziós politikai alapokat váratlan eseményekre való reagálásra használják fel. Ez azzal a kockázattal járhat, hogy a kohéziós politikát egyre gyakrabban használják válságelhárításra, ami kihathat annak elsődleges stratégiai céljára is, azaz a régiók közötti gazdasági és társadalmi kohézió erősítésére.

X A következőket javasoljuk a Bizottságnak:

• elemezze, hogy milyen hatása lesz a kohéziós politika hosszú távú célkitűzéseire, az alapok révén válságelhárítást finanszíroznak;
• szorosan kövesse nyomon a REACT-EU felhasználását, és szükség esetén nyújtson célzott, eredményekre összpontosító támogatást.

Bevezetés

Az Unió válasza a Covid19-világjárvány hatásaira

01 A Covid19 vírust először 2020 elején mutatták ki Európában, az első eseteket Franciaországban azonosították 2020. január 24-én¹. A vírus ezután gyorsan elterjedt az egész kontinensen. 2020 március közepére az összes uniós tagállamból jelentettek megbetegedéseket², és az Egészségügyi Világszervezet Európát nyilvánította a világjárvány epicentrumává³.

02 A járvány kitörése és a terjedésének korlátozására hozott népegészségügyi intézkedések példátlan társadalmi és gazdasági zavart idéztek elő. Sok vállalkozásnál likviditáshiány és fizetőképességi kockázatok merültek fel. A Unió gazdasága 2020-ban 6%-kal zsugorodott⁴. Világviszonylatban a válság a második világháború óta a legmélyebb recesszióhoz vezetett⁵.

03 A tagállamok 2020 elejétől kezdve számos gazdasági és költségvetési intézkedést hoztak annak érdekében, hogy enyhítsék ennek a jelentős sokknak a polgárokra, munkavállalókra és a vállalkozásokra gyakorolt hatását. Az Unió a maga részéről megkönnyítette az expanzív nemzeti költségvetési politikai intézkedések alkalmazását azáltal, hogy lazított az állami támogatásokra és a költségvetésre vonatkozó szabályain⁶, és közvetlen pénzügyi támogatást nyújtott a tagállamoknak, például az Európai Unió Szolidaritási Alapján és a Szükséghelyzeti Támogatási Eszközön keresztül. Emellett több ponton módosította a kohéziós politika jogi keretét, és új költségvetési eszközöket hozott létre (lásd: 1. háttérmagyarázat).

A 2014–2020-as kohéziós politika szabályainak módosítása a CRII/CRII+ és a REACT-EU keretében

04 A kohéziós politika az uniós költségvetés egyik legnagyobb szakpolitikai területe, amelyhez a 2014–2020-as időszakra 355 milliárd eurót különítettek el (a jelentésben szereplő valamennyi összeg folyó árakon értendő). E politika fő célja a különböző régiók közötti fejlettségbeli különbségek csökkentése. A politikát az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), az Európai Szociális Alapból (ESZA) és a Kohéziós Alapból (KA) finanszírozzák, a mindezen alapok felhasználására vonatkozó szabályokat pedig a közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) tartalmazza.

05 A már folyamatban lévő és a tagállamok által közvetlenül végrehajtott programokkal a kohéziós politika finanszírozása keretet biztosított arra, hogy a még rendelkezésre álló forrásokat átirányítsák a Covid19-válságból eredő finanszírozási igények kezeléséhez. Annak érdekében, hogy a kohéziós politikai alapokat rugalmasabban és könnyebben fel lehessen használni a válság kezelésére, a Bizottság több ponton módosította a közös rendelkezésekről szóló rendeletet és az ERFA-rendeletet. Ezek a módosítások 2014–2020-as programozási időszakra vonatkoznak, amely keretében 2023 végéig finanszírozhatók beruházások. A Bizottság elsődleges célja az volt, hogy válság idején további rugalmasságot és likviditást biztosítson a tagállamok számára.

06 A Bizottság a kohéziós politika szabályainak alábbi jogalkotási változtatásaival reagált a világjárványra:

• 2020 márciusában a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés (CRII) egy sor egyszerűsítést, likviditási intézkedést és rugalmassági mechanizmust vezetett be, amelyek célja, hogy segítse a tagállamokat az olyan sürgős igények kezelésében, amelyek többek között az egészségügyi ágazatban, a kis- és középvállalkozásokkal (kkv) kapcsolatban és a munkaerőpiacokon merülnek fel.
• 2020 áprilisában a koronavírusra való reagálást célzó, kiterjesztett beruházási kezdeményezés (CRII+) nagymértékben megerősítette a CRII keretében bevezetett rugalmassági mechanizmusokat. Lehetőséget teremtett ugyanis arra, hogy egy éven keresztül 100%-os uniós társfinanszírozást alkalmazzanak a műveletekre, és megkönnyítette a 2020. évi költségvetési juttatásból rendelkezésre álló források átcsoportosítását.
• 2020 decemberében a kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támogatás (REACT-EU) 50,4 milliárd eurós többletfinanszírozással egészítette ki a tagállamok 2014–2020-as kohéziós politikához kapcsolódó forrásait, és 0,2 milliárd euróvala bizottsági technikai segítségnyújtás és igazgatási kiadások keretét (lásd: 1. ábra)⁷. A REACT-EU-ból rendelkezésre bocsátott finanszírozást 2023 végéig el kell költeni.

07 A 2. ábra összefoglalja a 2014–2020-as kohéziós politika keretében a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben bevezetett intézkedéseket, az I. melléklet pedig részletezi azok főbb aspektusait és indokoltságát.

Szerepek és felelősségi körök

08 A kohéziós politika a tagállamok és a Bizottság megosztott irányítása alá tartozik. A kohéziós politikáért felelős bizottsági szolgálatok a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság (DG REGIO) és a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága (DG EMPL). A nemzeti és regionális szintű irányító hatóságok felelősek a kohéziós politika finanszírozásának az operatív programokon keresztül történő végrehajtásáért.

Az ellenőrzés hatóköre és módszere

09 Ellenőrzésünk célja annak vizsgálata volt, hogy a Bizottság a CRII/CRII+ és a REACT-EU keretében megfelelően igazította-e ki a 2014–2020-as kohéziós politikai szabályokat annak érdekében, hogy a tagállamok a Covid19-világjárványra reagálva nagyobb rugalmasságot kapjanak a kohéziós politikai alapok felhasználásában. Elsősorban a következőket vizsgáltuk:

• a Bizottság gyorsan kiigazította-e a 2014–2020-as kohéziós politikai keretet;
• a Bizottság időben segítséget nyújtott-e a tagállamoknak a végrehajtásban;
• az intézkedések azt eredményezték-e, hogy forrásokat rendeltek a rászoruló ágazatokhoz;
• a Bizottság monitoringrendszere megkönnyíti-e az eredmények értékelését;
• a Bizottság elemezte-e, hogy milyen hatással jár, ha a kohéziós politikát használják a válság elhárítására.

Nem értékeltük, hogy a tagállamok hogyan alkalmazták az intézkedéseket, és hogy azok milyen mértékben segítették őket a világjárvány kihívásainak kezelésében.

10 Bizonyítékokat a következőképpen gyűjtöttünk:

• a Bizottság monitoring-és beszámolási rendszerei által szolgáltatott adatok részletes elemzése;
• az idevágó dokumentumok áttekintése;
• kérdőívek és részletekbe menő megbeszélések a Bizottsággal;
• egy szubjektív minta elemzése, amely 25 operatív program Bizottság által feldolgozott módosításait tartalmazza (hogy figyelembe vegyük mind a CRII/CRII+, mind a REACT-EU kezdeményezést, és kiegyensúlyozott földrajzi lefedettséget érjünk el);
• felmérés a 2014–2020-as ERFA, ESZA és KA operatív programok valamennyi irányító hatósága körében, hogy visszajelzést kapjunk a CRII/CRII+ és REACT-EU programokkal kapcsolatos tapasztalataikról; 74 választ kaptunk, amelyek a 313 program 39%-át fedték le (a határokon átnyúló és transznacionális programokat kizártuk).

11 Ellenőrzésünk a kohéziós politikán belül az ERFA-ra, az ESZA-ra és a Kohéziós Alapra terjedt ki. Nem tartoztak ellenőrzésünk hatókörébe a CRII/CRII+ azon elemei, amelyek kívül esnek a kohéziós politikán, a halászaton és a vidékfejlesztésen. A vizsgált időszak a válságkezelő intézkedések 2020 eleji indulásától 2021 végéig tartott. Ahol rendelkezésre álltak, figyelembe vettük a későbbi adatokat is.

12 Azért végeztük el ezt az ellenőrzést, mert a változások jelentős mértékben érintették a kohéziós politika jogi keretét, és az Európai Parlament is hangot adott a téma iránti érdeklődésének. Jelentésünk időzítése lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy megállapításainkat időben figyelembe vegye mind a 2014–2020-as időszakra vonatkozó utólagos értékelés, mind a 2027 utáni időszakra vonatkozó kohéziós politikai keret előkészítése során.

13 Ellenőrzésünk a CRII+ és a REACT-EU témájában készült két 2020. évi véleményünkre⁸ épül, és kiegészíti „A COVID19-válságra adott uniós gazdaságpolitikai válaszintézkedések: kockázatok, kihívások és lehetőségek” című 06/2020. sz. áttekintésünket, amely teljeskörűen bemutatta az Unió által a világjárvány nyomán hozott főbb gazdaságpolitikai válaszintézkedéseket. Az ellenőrzés a közelmúltban közzétett különjelentéseket és áttekintéseket⁹ is figyelembe veszi.

Megállapítások

A Bizottság gyorsan kiigazította a szabályokat, de az intézkedések súlyosbíthatják a meglévő kihívásokat

14 Megvizsgáltuk, hogy a Bizottság hogyan tervezte meg a CRII/CRII+ és a REACT-EU kereteit, hogy megítéljük a válaszadás gyorsaságát, az intézkedések indokoltságát és azt, hogy ebből adódóan milyen kihívások érhetik a kohéziós politika finanszírozásának végrehajtását. Értékeltük, hogy a válaszadás módja megfelelő volt-e, figyelembe véve a világjárvány okozta vészhelyzetet.

Az Unió gyors, háromlépcsős válaszlépése a kohéziós politika jogi keretének kevesebb mint egy év alatt történő megváltoztatására

15 A 3. ábra a világjárvány kezdetétől a kohéziós politika jogalkotási válaszlépéseinek elfogadásáig tartó időszakot tekintit át. A Bizottság a kohéziós politikai alapokról szóló rendeletek minden egyes módosítására javaslatot tett, amelyet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak mint társjogalkotóknak közösen kellett elfogadnia.

16 2020. március 13-án, röviddel azután, hogy a járvány Európában is kitört, a Bizottság előterjesztette a CRII jogalkotási kezdeményezést, a válságot kezelő első kohéziós politikai intézkedéscsomagot. Mivel a tagállamok további kiegészítő intézkedéseket is kértek, a Bizottság 2020. március 22-én úgy döntött, hogy egy második csomag, a CRII+ keretében további rugalmassági mechanizmusokat biztosít; ezt a javaslatot 2020. április 2-án terjesztette elő. Annak ellenére, hogy 2020. március közepétől a Bizottság valamennyi munkatársa távoli munkavégzésre váltott, a Bizottság nagyon rövid időn belül ki tudta dolgozni a CRII és CRII+ javaslatokat. Felmérésünk szerint a válaszadók 92%-a úgy vélte, hogy a Bizottság gyorsan cselekedett, amikor a CRII és a CRII+ kezdeményezések révén kiigazította a kohéziós politikát.

17 A társjogalkotók március 30-án (17 naptári nappal a Bizottság általi előterjesztést követően), illetve 2020. április 23-án (21 naptári nap után) fogadták el a bizottsági javaslatokat. Ez tizenkétszer rövidebb, mint a 2007–2013-as és a 2014–2020-as kohéziós politikára vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendeletek egyéb módosításainak átlaga (lásd: 4. ábra).

18 A jogi aktusok gyors elfogadásának megkönnyítése érdekében a Tanács és a Parlament megállapodott abban, hogy a Bizottság javaslatait módosítás nélkül fogadják el, és bizonyos gyorsított eljárásokat, például távszavazást alkalmaznak. Annak érdekében, hogy ne lassítsák le a folyamatot jogalkotási módosításokkal, az eredeti CRII javaslat módosítása helyett a CRII+ csomagon keresztül kértek kiegészítő intézkedéseket.

19 2020. április elején, amikorra már nyilvánvalóvá vált, hogy a Covid19-válság hosszú távú gazdasági hatásokkal is jár majd, a Bizottság megkezdte egy 807 milliárd eurós uniós szintű helyreállítási csomag, a későbbi NGEU kidolgozását. A Bizottság úgy döntött, hogy további 2014–2020-as kohéziós politikai forrásokat von be ebbe a csomagba, hogy a meglévő programokon keresztül gyorsan eljuttassa a forrásokat a tagállamokhoz. A Bizottság 2020. április elején, egy hét alatt dolgozta ki a 2014–2020-as kohéziós politikai alapok kiegészítésére vonatkozó javaslatot, amelyet később REACT-EU-nak neveztek el. A javaslatot 2020. május 28-án terjesztették elő, miután a teljes NGEU-csomagot véglegesítették.

20 A társjogalkotók hét hónappal később, 2020. december 23-án fogadták el hivatalosan a REACT-EU rendeletet, miután számos módosítást fűztek a Bizottság eredeti javaslatához. A REACT-EU elfogadása lényegesen több időt vett igénybe, mint a CRII és a CRII+ elfogadása, mivel az új NGEU-eszköz részét képezte, ahol több mint 800 milliárd euró volt a tét (1. háttérmagyarázat).

21 Mindazonáltal a REACT-EU elfogadásához szükséges idő összhangban volt az elmúlt két programozási időszakban a közös rendelkezésekről szóló rendelet egyéb módosításaihoz szükséges átlagos idővel, noha a többi módosítás alkalmazási köre korlátozottabb volt. Összehasonlításképpen, a három legutóbbi CPR elfogadása átlagosan két és fél évig tartott (lásd: 4. ábra).

A Bizottság átdolgozta a kohéziós politikát annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat a Covid19-világjárvány következményeinek kezelésében

22 A CRII és a CRII+ a kohéziós politika egyes szabályainak célzott kiigazítását vezette be az azonnali válságkezelés érdekében (lásd: I. melléklet). Az intézkedések likviditást, rugalmasságot és egyszerűsítést biztosítottak, hogy megkönnyítsék a 2014–2020-as kohéziós politika keretében el nem költött források felhasználását, és 2020-ra nézve módosították a kohéziós politika finanszírozásának néhány alapvető elemét, köztük a kevésbé fejlett régiókra történő összpontosítást és a kötelező uniós társfinanszírozást. A Bizottság ezt elfogadhatónak tartotta, mivel a végrehajtás az időszak hetedik évében már igen előrehaladott állapotban volt. A CRII/CRII+ intézkedések többsége nem csak a Covid19-világjárványra adott válaszra korlátozódik, hanem valamennyi műveletnél alkalmazható, így nagyfokú mérlegelési jogkört biztosít a nemzeti hatóságoknak.

23 Mivel a CRII/CRII+ nem vezetett be hozzá új forrásokat, egyes irányító hatóságok nem tudtak jelentős változtatásokat végrehajtani programjaikban, mivel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó költségvetési juttatásaik csaknem egészét már lekötötték a kedvezményezettek számára. A felmérésünkben részt vevő válaszadók egynegyede jelezte, hogy az irányításuk alá tartozó programok esetében nem vették igénybe a CRII/CRII+ által a programozás terén biztosított rugalmassági lehetőséget, és e válaszadók 78%-a esetében ez azért volt így, mert a forrásokat már lekötötték; a rugalmassági mechanizmusokat igénybe vevők közel fele azt állította, hogy ők is korlátokba ütköznek, mivel a forrásokat nagyrészt már lekötötték.

24 A 2021–2027-es kohéziós politikai jogalkotási csomagról ezzel párhuzamosan folytatott tárgyalások befolyásolták néhány CRII/CRII+ intézkedés kiválasztását, mivel a Bizottság el akarta kerülni, hogy bizonyos területeken precedenst teremtsen. Ezért úgy döntött, hogy nem biztosít további előfinanszírozást, nem szünteti meg az időközi kifizetésekre alkalmazott visszatartást, és nem enyhíti a kötelezettségvállalások visszavonására vonatkozó szabályokat.

25 A REACT-EU eszközt úgy alakították ki, hogy rövid és középtávú válságelhárítási eszközként és helyreállítási intézkedésként szolgáljon (lásd: I. melléklet). A rendes kohéziós politikai alapokkal ellentétben a REACT-EU keretében a tagállamok nagyfokú mérlegelési jogkörrel rendelkeznek abban, hogy a kiegészítő forrásokat hogyan osztják el az ERFA és az ESZA, a régiók, valamint a különböző típusú támogatható beruházások között. A REACT-EU forrásait a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés támogatására is felhasználhatják. A REACT-EU tehát jelentősen eltér a kohéziós politikai alapok rendes szabályaitól és a kohéziós politika szokásos irányultságától, azaz a regionális egyenlőtlenségek csökkentésétől.

26 A REACT-EU forrásait a rendes kohéziós politikai alapok esetében használt módszertantól eltérő módszerrel osztották szét. Míg ez utóbbi nagyrészt a regionális különbségeket tükrözi, a REACT-EU csak nemzeti szintű adatokat gyűjt a világjárvány előtti helyzetről és a válság tagállamokra gyakorolt gazdasági hatásáról. Spanyolország és Olaszország – egyenként több mint 14 milliárd eurós költségvetési juttatással – messze a két fő kedvezményezett, és együttesen a teljes költségvetés 57%-át teszik ki. Az 5. ábra a tagállamonkénti felosztást, valamint az egyes tagállamokban az egy főre eső juttatásokat mutatja be.

27 Időzítéséből adódóan a REACT-EU a legtöbb tagállamban a 2021 és 2023 közötti likviditási rést „áthidaló finanszírozást” biztosít, amely rés a 2021 és 2027 közötti kohéziós politikai programok elindulásának jelentős késedelméből adódik (lásd: 2. háttérmagyarázat).

A jogszabályi változások tovább súlyosbíthatják a kohéziós politika néhány válság előtti kihívását, és újabb kihívásokkal is járhatnak

28 Míg a CRII/CRII+ időben változtatott a jogi kereten, ami rugalmasságot biztosított a kohéziós politika finanszírozásának felhasználásában, a REACT-EU jelentős kiegészítő forrásokat is nyújtott, ami még nagyobb kihívások elé állította a tagállamokat a kohéziós politikai alapok felhasználása terén.

Az intézkedések megkönnyítik ugyan az uniós források felhasználását, de a kiegészítő finanszírozás növelheti a felhasználási nehézségeket, és nagyobb nyomás alakulhat ki a források elköltésével kapcsolatban

29 A Covid19-világjárvány és a terjedésének korlátozására hozott népegészségügyi intézkedések – például az országos lezárások – a 2014–2020-as programok szabályos lebonyolítását is befolyásolták. A felmérésünkben részt vevő válaszadók szinte mindegyike arról számolt be, hogy a világjárvány hatással volt programjaik végrehajtására: 81%-uknál a projektek késedelmet szenvedtek, 29%-uknál pedig törölték a projekteket, gyakran a kedvezményezettek gazdasági nehézségei miatt.

30 A CRII és a CRII+ – különösen a 100%-os uniós társfinanszírozást lehetővé tevő és a tagállamok számára a források átirányítását megengedő rendelkezések – célja a nemzeti költségvetések tehermentesítése volt. Ezen intézkedések eredményeként a tagállamok 2020-ban több mint 10%-kal többet költöttek a kohéziós politika pénzügyi keretösszegéből, mint amennyit a világjárvány előtt terveztek¹⁰. 2021 végére a tagállamok átlagosan a 2014–2020-as időszakra elkülönített (REACT-EU nélküli) összeg 69%-át költötték el, míg 2019 végén ez az arány csak 37% volt (lásd: 7. ábra). A CRII/CRII+ így bőven ellensúlyozta a végrehajtás világjárvány okozta lelassulását.

31 Másfelől a REACT-EU nagy összegű pénzeszközöket bocsátott rendelkezésre, amelyeket nagyon rövid időn belül, konkrétan 2023 végéig kellett elkölteni. Ez valószínűleg számos tagállam számára kihívást jelent majd, mivel a kohéziós politika hagyományosan hosszú távú tervezéssel jár, a források felhasználása pedig lassú. Másfél évvel a REACT-EU indulása után, 2022. június 30-án néhány tagállam esetében még mindig nagy összegek vártak programozásra, Írország és Portugália például 38%-os, illetve 25%-os programozatlan forrásokkal rendelkezett. Az említett időpontig a REACT-EU allokációjának mindössze 24%-át fizették ki a tagállamoknak. Ennek mintegy kétharmadát előfinanszírozásként fizették ki, a fennmaradó rész pedig a már felmerült és elszámolt kiadásokat térítette meg. Amint arról korábban már beszámoltunk, fennáll a veszélye annak, hogy a rendelkezésre álló forrásokat még az időszak vége előtt sietősen költik el, nem fordítva kellő figyelmet a teljesítményre és az ár-érték aránnyal kapcsolatos megfontolásokra¹¹.

32 A REACT-EU forrásainak 2023 végéig történő elköltését többek között a következő tényezők nehezítik meg még inkább:

• A REACT-EU költségvetési juttatásának mérete egyes tagállamok esetében. Uniós szinten a REACT-EU a 2014–2020-as kohéziós politikai alapok egy további évének megfelelő kiegészítést nyújt. A helyzet azonban tagállamonként nagyban különbözik a költségvetési összegek elkülönítésének eltérő módszerei miatt. Öt tagállam esetében például a REACT-EU költségvetési juttatása több mint további három évnyi kohéziós forrást jelent (lásd: 6. ábra).
• Egyes tagállamok számára nehézséget jelent a rendelkezésre álló uniós források elköltése. A REACT-EU 2021. januári indulásakor a kiegészítő források átlagosan 32%-kal növelték meg a tagállamoknak még kifizetendő összegeket. A Covid19-világjárvány által leginkább sújtott tagállamok közül néhányan azon tagállamok közé tartoztak, amelyekben a világjárvány előtt a 2014–2020-as programozási időszakban a legalacsonyabb volt a felhasználási arány. 2019 végéig például Olaszország és Spanyolország, a REACT-EU forrásainak két legnagyobb kedvezményezettje, a 2014–2020-as kohéziós politikai keretének mindössze 29%-át használta fel, míg az uniós átlag 37% volt (lásd: 7. ábra).
• A jelentős összegű RRF-forrásokat a tagállamoknak ezzel párhuzamosan 2026-ig kell elkölteniük (lásd: 8. ábra). Spanyolország és Olaszország például szintén e pénzeszközök fő kedvezményezettjei. Rámutattunk arra, hogy az RRF által biztosított összegek nagysága miatt nehézséget jelent a 2021–2027-es kohéziós politikai források felhasználása¹². Hasonló nehézségek merülhetnek fel egyes tagállamokban a REACT-EU forrásokkal kapcsolatban, mivel annak támogathatósági időszaka átfedésben van az RRF támogathatósági időszakának kezdetével.

33 Ugyanakkor a REACT-EU források felhasználását számos tényező könnyítheti meg:

• a REACT-EU rendelkezései nagymértékű rugalmasságot biztosítanak a programozásban, és megszüntetik a kötelező nemzeti társfinanszírozást;
• a REACT-EU által folyósított kiegészítés előtt a legtöbb tagállam arról számolt be a Bizottságnak, hogy jelentős számú projektjeik a 2014–2020-as programjaik keretében várnak finanszírozásra, kétharmaduk pedig olyan potenciális projektekről tett említést, amelyek meghaladják a pénzügyi keretösszegüket;
• az uniós források elköltése talán kevésbé sürgető kihívás azokban a tagállamokban, ahol a kohéziós politikai alapok az összes közberuházás kis részét teszik ki¹³.

34 2021 végén, a REACT-EU kiegészítő forrásai ellenére, a 2014–2020-as felhasználási arány 62%-os volt, ami hasonló a 2007–2013-as felhasználási arányhoz a megfelelő időszakban, azaz két évvel az adott időszak alatti támogathatóság lejárta előtt (lásd:7. ábra).

Az intézkedések növelték az irányító hatóságok adminisztratív munkaterheit, és tovább késleltették a 2021–2027-es programok indulását

35 A kohéziós politika pénzügyi keretösszegének felhasználását gyakran bonyolult mechanizmusnak tekintik, amely nem garantálja a kellő jogbiztonságot, és nagy adminisztratív terhet ró az irányító hatóságokra és a kedvezményezettekre¹⁴. A CRII/CRII+ számos olyan intézkedést vezetett be, amelyek lehetővé tették a források jelentős mértékű átprogramozását, később pedig a REACT-EU által nyújtott kiegészítés tette szükségessé jelentős mennyiségű új forrás gyors programozását. Ez természetesen növelte az irányító hatóságok adminisztratív munkaterheit.

36 A Bizottság szerint a CRII/CRII+ és a REACT-EU bevezetése azt eredményezte, hogy mind a Bizottság, mind az irányító hatóságok a 2014–2020-as programokra összpontosították figyelmüket, így a 2021–2027-es partnerségi megállapodások és programok előkészítése a háttérbe került. Az irányító hatóságok a REACT-EU források előkészítését és felhasználását is előnyben részesítették a 2021–2027-es alapokkal szemben, egyrészt a nagyon rövid végrehajtási időszak, másrészt a vonzóbb feltételek miatt. Ez hozzájárult a 2021–2027-es időszak kezdetén tapasztalt jelentős késésekhez (lásd: 2. háttérmagyarázat).

A különböző finanszírozási csatornák párhuzamos végrehajtása további koordinációs munkát igényel

37 A 2014–2020-as időszak támogathatósági időszaka, beleértve a CRII/CRII+ révén átprogramozott forrásokat és a REACT-EU által nyújtott kiegészítést is, nemcsak a 2021–2027-es időszakkal, hanem az RRF időszakával is átfedésben van, amint azt a 8. ábra is szemlélteti.

38 A különböző finanszírozási csatornák párhuzamos alkalmazása és azok összehangolásának szükségessége szintén növeli a tagállamokra nehezedő adminisztratív terheket.

39 Ez szintén számos további nehézséget és kihívást okozott az irányító hatóságok számára. A 9. ábra az általunk megkérdezett irányító hatóságok véleményét mutatja be az adminisztratív terhek mértékéről és az általuk érzékelt lehetséges hatásokról. A felmérésünkben részt vevő válaszadók többségét a többféle finanszírozási csatorna kezeléséhez szükséges adminisztratív kapacitás kérdése aggasztja.

40 Beszámoltunk arról, hogy az RRF és a kohéziós politikai alapok hasonlóságot mutatnak, és párhuzamos végrehajtásuk – amellett, hogy biztosítani kell a komplementaritást, és el kell kerülni a kettős finanszírozás kockázatát – további adminisztratív erőfeszítéseket igényel a tagállamoktól¹⁷. A REACT-EU és az RRF között még inkább szükség van a koordinációra és a kiegészítő jellegre, mivel mindkét beruházási eszköz célja a tagállamok helyreállításának és rezilienciájának előmozdítása. Mindkettő nagyon széles hatókörrel rendelkezik, nem igényel nemzeti társfinanszírozást, és rövid időn belül kell elkölteni (2023 vége, illetve 2026 közepe). Mindkettő lehetővé teszi a visszamenőleges hatályú projektek finanszírozását is, 2020 februárjától kezdődő támogathatósági időszakkal. Néhány tagállam, például Olaszország és Szlovénia ezért a REACT-EU programokkal együtt mutatta be nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveit.

A Bizottság lépéseket tett a szabálytalanságok és a csalás megnövekedett kockázatának kezelésére

41 Az alapok felhasználása során biztosított rugalmasság és az uniós költségvetés védelmének szükségessége közötti egyensúly megteremtése érdekében a Bizottság – néhány tagállam nyomása ellenére – nem lazított az irányítási és kontrollrendszerekre vonatkozó szabályokon. Az ellenőrző hatóságok által végzett mintavétellel kapcsolatos kivétel technikai megoldást nyújtott arra a gyakorlati problémára, hogy a világjárvány alatt folytatni kellett az ellenőrzési munkát. Megjegyezzük, hogy az Egyesült Királyságban az egyik parlamenti albizottság jelentése felhívta a figyelmet arra, hogy bár a kormány gyorsan cselekedett, hogy létfontosságú támogatást nyújtson, és úgy döntött, hogy lazít vagy módosít bizonyos ellenőrzéseken, ez jelentősen növelte a csalással és a hibákkal szembeni kitettségét¹⁸.

42 Már korábban is rávilágítottunk arra, hogy a CRII/CRII+ keretében biztosított rugalmassági mechanizmusok és a REACT-EU vészhelyzeti intézkedései növelhetik a szabálytalanságok és a csalás kockázatát¹⁹. Ezekkel a kérdésekkel a szokásos éves megbízhatósági nyilatkozatunk kapcsán fogunk foglalkozni. A Bizottság aktualizálta kockázati nyilvántartását, hogy az tartalmazza a CRII és a REACT-EU intézkedésekkel kapcsolatos kockázatokat, köztük a csalást is. Közölte az irányító hatóságokkal, hogy a CRII/CRII+ és a REACT-EU kapcsán aktualizálniuk kell csaláskockázat-értékeléseiket, és ki kell igazítaniuk a csalás elleni intézkedéseiket; emellett a kockázatok – köztük a csalás kockázatának – csökkentése érdekében lehetséges mérséklési intézkedéseket javasolt.

A Bizottság által a tagállamok számára időben nyújtott támogatás hozzájárult a programmódosítások jóváhagyásának felgyorsításához

43 Megvizsgáltuk, hogy a Bizottság által a tagállamoknak nyújtott támogatás elősegítette-e a CRII/CRII+ és a REACT-EU időben történő alkalmazását, és hogy a Bizottság a jogszabályi követelményeknek megfelelően hagyta-e jóvá a programok módosításait.

A Bizottság támogatása időben érkezett, és megfelelt a tagállamok igényeinek

44 A megosztott irányítás keretében a Bizottság felügyeleti szerepet tölt be, és konkrét nyomon követési és végrehajtási feladatokat lát el. A Bizottság felügyeleti tevékenységei közé tartozik, hogy segítséget nyújt a tagállamoknak a jogbiztonság megteremtése, az uniós jog helyes alkalmazása és az uniós finanszírozás végrehajtásának megkönnyítése érdekében.

45 A Bizottság a CRII jogszabályok elfogadásával párhuzamosan kezdett el támogatást nyújtani a tagállamoknak. A Bizottság a CRII javaslat közzétételével egyidejűleg munkacsoportot hozott létre, és uniós tisztviselőket jelölt ki kapcsolattartóként, akik a tagállamok kérdéseivel foglalkoztak. Ezután felkérte a tagállamokat, hogy jelöljenek ki egy kapcsolattartó pontot, amely az irányító hatóságok CRII-re vonatkozó kérdéseivel kapcsolatban közvetítő szerepet tölt be.

46 Ezekből a kérdésekből jött létre a CRII „Kérdések és válaszok” adatbázis, a Bizottság által a CRII, majd később a CRII+ végrehajtásával kapcsolatos kérdésekre adott válaszokat tartalmazó weboldal, mely a 2014–2020-as időszak valamennyi irányító hatósága számára elérhető. Ez a nyílt hozzáférés újszerű megközelítés volt, mivel a világjárvány előtt egy ilyen adatbázis csak a Bizottság földrajzi és szakpolitikai egységei közötti tudásmegosztás céljából volt elérhető. A Bizottság a CRII „Kérdések és válaszok” adatbázissal kapcsolatos tapasztalatait felhasználva a 2021–2027-es időszakban átalakította a kérdések kezelésére vonatkozó megközelítését.

47 A tagállamok az adatbázis megnyitását követő első két napban 140 kérdést küldtek be. Április végéig több mint 400 kérdést tettek fel, amelyek 90%-ára május elejéig, 98%-ára pedig július végéig érkezett válasz. Ehhez képest a világjárvány előtt a Bizottság évente körülbelül 100 kérdést kapott az irányító hatóságoktól. A nagyszámú kérdés kezelése érdekében a Bizottság az első két hónapban más szolgálatoktól csoportosított át munkatársakat az adatbázishoz. Valamennyi tagállam intézett kérdéseket az adatbázishoz, és a feltett kérdések több mint 50%-a a támogathatóságra és a programok módosításaira vonatkozott (lásd: 10. ábra).

48 A Bizottság a CRII „Kérdések és válaszok” adatbázisban adott válaszokon túlmenően a földrajzi egységein keresztül is folytatta a tagállamoknak nyújtott kétoldalú támogatást is. Ezt a megközelítést alkalmazták a REACT-EU esetében is: mivel ez nem volt olyan sürgős, mint a CRII/CRII+ esetében, a Bizottság úgy döntött, hogy ezt nem vonja be a „Kérdések és válaszok” adatbázis körébe.

49 Amint már említettük, bizonyos műveletek támogathatóságát eltérően lehet értelmezni²⁰. Felmérésünkben a válaszadók 42%-a jelezte, hogy a CRII/CRII+ intézkedések alkalmazása kapcsán jogbizonytalanságot tapasztalt. Felmérésünk azonban azt is kimutatta, hogy a Bizottság eredményesen támogatta az irányító hatóságokat: a válaszadók több mint 90%-a elégedett vagy nagyon elégedett volt a CRII/CRII+ és a REACT-EU tekintetében kapott támogatás időszerűségével és tartalmával.

A CRII, CRII+ és REACT-EU programmódosításainak bizottsági jóváhagyása sokkal gyorsabb volt, mint a járvány előtti átlag

50 A CRII/CRII+ intézkedések többségének végrehajtása és a kiegészítő REACT-EU források programozása a 2014–2020-as programok módosítását tette szükségessé. A „nem jelentős átcsoportosítások”²¹ kivételével ezekhez a változtatásokhoz a tagállamoknak módosítási kérelmet kellett benyújtaniuk, a Bizottságnak pedig jóvá kellett hagynia a kérelmeket, így biztosítva, hogy a javasolt változtatások összhangban legyenek a jogszabályokkal, a program célkitűzéseivel és a kohéziós politikai általános stratégiájával²².

51 2021 végéig a Bizottság 351 operatív programmódosítást hagyott jóvá a CRII/CRII+ esetében, a 2014–2020-as kohéziós politikai keretek összesen 388 programja közül 271-ben (egyes programok több módosítást is tartalmaztak). Ausztria és Finnország kivételével valamennyi tagállam CRII/CRII+ vezetett be programmódosításokat. Németország a REACT-EU esetében 2021 végéig 188 programmódosítást hagyott jóvá és egy új operatív programot indított el.

52 A CRII/CRII+ rendeletek nem írták elő azt a követelményt, hogy a Bizottság a CPR-ben előírt három hónapos határidőnél gyorsabban hagyja jóvá a program módosításait²³. A Bizottság azonban kötelezettséget vállalt arra, hogy együttműködik a tagállamokkal a CRII/CRII+ módosítások előkészítésében, és azok jóváhagyását prioritásként kezeli. A REACT-EU rendelet alapján a Bizottságnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a tagállam általi benyújtást követő 15 munkanapon belül jóváhagyja a célzottan létrehozott új operatív programokat vagy a meglévő programok módosításait²⁴.

53 2020 elején, a világjárvány előtt a Bizottság éppen kezdte teljesíteni a CPR által a módosítási kérelmek jóváhagyására meghatározott három hónapos határidőt. A CRII/CRII+ és a REACT-EU esetében a Bizottság gyorsított eljárás alkalmazásával, gyorsabban dolgozta fel a módosítási kérelmeket. Ennek az eljárásnak alapvető elemei voltak, hogy nagyobb hangsúlyt fektettek a tagállamokkal folytatott együttműködésre a javasolt módosítások tisztázása és a kérdések informális megvitatása érdekében, több munkatársat rendeltek az olyan egységekhez, ahol rendszerint szűk keresztmetszetek alakultak ki, valamint belső megállapodásokat kötöttek a jóváhagyási idő csökkentése érdekében. Ezek a lépések elősegítették, hogy a Bizottság számára a programok módosításainak jóváhagyásához szükséges idő jelentős mértékben lecsökkenjen (lásd: 11. ábra).

54 A Bizottság által a CRII/CRII+ módosítások jóváhagyása során elért egyhónapos átlagos időtartam mind a rendeletben meghatározott három hónapos határidőnél, mind a világjárvány előtt elért átlagos jóváhagyási időnél kedvezőbb. Emellett összhangban van a Bizottság azon kötelezettségvállalásával is, hogy a CRII módosításait prioritásként kezeli. A REACT-EU programmódosításainak átlagos jóváhagyási ideje 19 munkanap volt, ami némileg meghaladja a 15 munkanapos célértéket.

A Bizottság elvégezte a szükséges ellenőrzéseket, de ezt nem mindig dokumentálták megfelelően

55 A Bizottság belső iránymutatást készített a programmódosítási kérelmek elbírálásában részt vevő személyzet számára. Egy CRII és REACT-EU programmódosításokból vett minta alapján áttekintettük a jóváhagyási folyamatot, és a vizsgálat azt mutatta, hogy a Bizottság munkatársai követték ezt az iránymutatást, amikor ellenőrizték, hogy a módosítások összhangban vannak-e a jogszabályokkal, kellően indokoltak-e, és hogy figyelembe vették-e a teljesítményszempontokat, például a mutatók célértékeinek megfelelő kiigazítása vagy meghatározása révén.

56 A Bizottság az esetek többségében szabványosított minőség-ellenőrzési listákat is használt a jóváhagyási munka dokumentálására. Az általunk vizsgált 25 módosításból 19 esetében használtak szabványos minőségbiztosítási ellenőrzőlistákat. Abban a hat esetben, amikor az ellenőrzőlistákat nem vagy nem teljes mértékben használták fel, a Bizottság a földrajzi egységek szintjén más dokumentumokban dokumentálta az elvégzett munkát. Bár a minőség-ellenőrzési listák használata nem jogi követelmény, a dokumentáció egységes megközelítésének hiánya nem teszi lehetővé a teljes körű áttekintést és koordinációt.

Az intézkedések lehetővé tették, hogy a tagállamok jelentős többletforrásokat különítsenek el az egészségügyi ellátás, a foglalkoztatás és a vállalkozások támogatása számára

57 Megvizsgáltuk a CRII/CRII+ rugalmassági mechanizmusok és a REACT-EU források uniós szintű felhasználását, hogy megállapítsuk, ezek milyen mértékben tették lehetővé a tagállamok számára, hogy a Covid19-válság kezelésére forrásokat különítsenek el.

A CRII/CRII+ eredményeképpen a tagállamok a 2014–2020-as kohéziós politikai források 10%-át irányították át

58 2021. december 31-ig a tagállamok 35 milliárd eurót csoportosítottak át a beruházási területek között és a beruházási területeken belül²⁵. Ez a kohéziós politika 2014–2020-as teljes politikai keretösszegének 10%-át teszi ki, ami jelentős arány, tekintve, hogy a világjárvány a támogathatósági időszak hetedik évében kezdődött.

59 Az átcsoportosítások volumene jelentősen eltér a tagállamok között. Ez számos tényezőnek tudható be, többek között a tagállamok nemzeti politikáinak és beruházási stratégiáinak, a kohéziós politika teljes támogatási keretének és a fennmaradó rendelkezésre álló összegnek. Összesen a 2014–2020-as programok 74%-a hajtott végre CRII/CRII+ átcsoportosításokat. Tizenegy tagállam a 2014–2020-as időszakra vonatkozó allokációjának több mint 10%-át csoportosította át a beruházási területek között vagy azokon belül, Írország pedig 30%-ot.

60 A tagállamok a CRII/CRII+ intézkedéseket arra használták fel, hogy a finanszírozást a világjárvány hatásainak kezelésére szolgáló beruházásokba irányítsák át. A pandémiát megelőző allokációhoz képest az egészségügyi beruházások finanszírozása 80%-kal (7,7 milliárd euró), a vállalkozások támogatásának finanszírozása pedig 16%-kal (5,7 milliárd euró) nőtt. Ezzel szemben az IKT, az energia és környezetvédelem, a társadalmi befogadás, valamint a kutatás és innováció területén megvalósuló beruházások finanszírozása 5–8%-kal (összesen mintegy 8,1 milliárd euróval) csökkent. A 12. ábra a beruházási területek finanszírozásának nettó növekedését és csökkenését mutatja 2020 februárja óta.

61 A finanszírozás a Kohéziós Alapból került az ERFA-ba és az ESZA-ba, emellett pedig a fejlettebb és az átmeneti régiókba került. 2020-ban a tagállamok kétharmada (28 közül 18) csoportosított át támogatási összegeket az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap között. Néhány tagállam, például Ciprus, Görögország és Horvátország a Kohéziós Alap 2020. évi összegét teljes egészében vagy csaknem teljes egészében átcsoportosította. Ezen átcsoportosítások eredményeként az ERFA és az ESZA 2020. évi keretösszege nettó értékben mintegy 1,1 milliárd euróval (3%), illetve 0,7 milliárd euróval (5%) nőtt, a Kohéziós Alap pedig ennek megfelelően mintegy 1,8 milliárd euróval (18%) csökkent (lásd: 13. ábra).

62 A 2014–2020-as időszakban 16 tagállam rendelkezett egynél több régiókategóriával. E tagállamok mintegy 80%-a (16 közül 13) hajtott végre átcsoportosításokat a régiókategóriák között²⁶. Néhány tagállam, például Görögország, Magyarország és Olaszország jelentős összegeket csoportosított át a kevésbé fejlett régiókból a fejlettebb vagy átmeneti régiókba. Összességében a fejlettebb és az átmeneti régióknak szánt juttatások 1,7 milliárd euróval, illetve 82 millió euróval nőttek, míg a kevésbé fejlett régióknak szánt juttatások 5,6 millió euróval minimálisan csökkentek, a többi forrás pedig a kevésbé tehetős tagállamok számára támogatást nyújtó Kohéziós Alapból származott.

63 Megállapítottuk, hogy a források átcsoportosítása terén biztosított rugalmasságnak köszönhetően a tagállamok jelentős kiigazításokat hajtottak végre a kohéziós forrásaik elosztásában a beruházási területek, az alapok és a régiókategóriák között. Különösen a tematikus koncentrációra vonatkozó követelmény alóli mentesítés könnyítette meg a tagállamok számára a finanszírozás műveletek közötti átcsoportosítását. Ezen túlmenően a tagállamok kihasználhatták a válságelhárítási kapacitásokat erősítő műveletek kibővített támogathatóságát, amely kiterjedt a már befejezett projektekre is. A felmérésünkben részt vevő összes válaszadó arról számolt be, hogy hasznosnak (37%) vagy nagyon hasznosnak (63%) találta a CRII/CRII+ programozás terén biztosított rugalmassági mechanizmusait.

A REACT-EU forrásait főként a foglalkoztatásra, az egészségügyi ellátásra és a vállalkozások támogatására irányították át, nagyjából a CRII/CRII+ átcsoportosításaihoz hasonlóan

64 A REACT-EU támogathatósági időszaka 2023. december 31-én ér véget, ugyanúgy, mint a 2014–2020-as kohéziós politika finanszírozása. Ez korlátozza a tagállamok mozgásterét abban, hogy ezt a finanszírozást olyan hosszú távú beruházásokra fordítsák, amelyek kidolgozása és végrehajtása több időt igényel. 2022. június 30-ig a tagállamok a REACT-EU forrásaiból 43,5 milliárd eurót (86%) irányoztak elő az ERFA és az ESZA operatív programjai keretében, a két alap között 64%-os, illetve 36%-os osztásban. Ez nagyjából összhangban volt a 2014–2020-as időszak 70%-os, illetve 30%-os felosztásával.

65 A REACT-EU forrásainak jelentős részét a foglalkoztatásra (23%), az egészségügyre (18%) és a vállalkozások támogatására (18%) különítették el (lásd: 14. ábra). A vállalkozások támogatására szánt finanszírozás jelentős részét (háromnegyedét) általános termelő beruházásokra, például működőtőkére fordították, míg a világjárvány előtt ez az említett beruházási területnek csak a felét tette ki. A források programozásának módját illetően összességében nagy eltéréseket tapasztaltunk a tagállamok között. Egyes tagállamok úgy döntöttek, hogy a REACT-EU költségvetési juttatását túlnyomórészt egy beruházási területre összpontosítják, míg más tagállamok több beruházási területre irányozták elő REACT-EU forrásaikat.

66 A REACT-EU rendelet²⁷ azt az elvárást fogalmazta meg, hogy a REACT-EU a teljes pénzügyi keretösszegének 25%-ával járuljon hozzá az éghajlat-politikai célkitűzésekhez, bár ez nem volt jogi követelmény. 2022. június végéig azonban a programozott REACT-EU forrásoknak csak mintegy 15%-át (6,6 milliárd euró) különítették el olyan beruházásokra, amelyek várhatóan hozzájárulnak az éghajlat-politikai célkitűzések megvalósításához. Az ERFA és az ESZA keretében programozott REACT-EU források 21,6%-a, illetve 3,5%-a járult hozzá az éghajlati célkitűzésekhez. Nem tartjuk valószínűnek, hogy a 25%-os elvárás teljesülni fog, mivel 2022 júniusáig már elvégezték a REACT-EU források 86%-ának programozását.

A CRII+ által biztosított rugalmasság közel 13 milliárd euró megtakarítást eredményezett a nemzeti költségvetések számára, de ez összességében kevesebb finanszírozást jelentett a kohéziós politikai beruházásokra nézve

67 A 2021. június 30-án záruló pénzügyi évben 18 tagállam élt a CRII/CRII+ által biztosított rugalmassági mechanizmusok azon lehetőségével, hogy a 2014–2020-as programok közel felénél 100%-ra emeljék a társfinanszírozási arányt. A Bizottság számításai alapján ez azt jelentette, hogy ezek a tagállamok a rendes társfinanszírozáson felül további 12,9 milliárd euró uniós finanszírozást igényelhettek. Ez a 2020-ban és 2021-ben benyújtott kifizetési kérelmek 11%-át, illetve a kohéziós politika teljes pénzügyi keretösszegének 3,6%-át teszi ki. Néhány tagállam esetében az így elért hatás jelentős volt (lásd: 3. háttérmagyarázat).

68 A REACT-EU források esetében a tagállamok akár 100%-os társfinanszírozási arányt is választhatnak. Lettország kivételével valamennyi tagállam nagyobb társfinanszírozási arányt alkalmazott a REACT-EU forrásokra a 2014–2020-as időszak átlagos társfinanszírozási arányához képest. Összességében a társfinanszírozási arány 74%-ról 95%-ra nőtt²⁸. A tagállamok kétharmada (27 közül 18) 98% és 100% közötti társfinanszírozási arányt választott (lásd: 15. ábra).

69 Az uniós társfinanszírozás megnövelt aránya segített a nemzeti költségvetésekre nehezedő terhek csökkentésében. Másrészről viszont ez összességében kevesebb finanszírozást jelent a kohéziós politikai beruházások számára, mivel ugyanaz az uniós finanszírozási keretösszeg kevesebb nemzeti és magán társfinanszírozást vonz. A nemzeti társfinanszírozás alacsonyabb szintje azzal a kockázattal is jár, hogy a tagállami hatóságokat kevésbé ösztönzik arra, hogy a teljesítményre összpontosítsanak.

A Bizottság tervezi az intézkedések eredményeinek értékelését, de nehézségekbe ütközik a mutatókkal kapcsolatos adatok értelmezhető módon történő összesítése

70 Megvizsgáltuk a Bizottság által a CRII/CRII+ és a REACT-EU tekintetében alkalmazott monitoringrendszert, valamint a világjárványra az ezen intézkedések révén adott válaszlépések értékelésére vonatkozó terveit. Felmértük, hogy a Bizottság képes lesz-e tájékoztatni az érdekelt feleket az intézkedések hatásáról.

A Bizottság monitoringrendszere lehetővé teszi, hogy a REACT-EU intézkedéseit külön kövessék nyomon, a CRII/CRII+ intézkedések esetében azonban ez nem lehetséges

71 A Bizottság monitoringrendszere nem különbözteti meg a CRII/CRII+ intézkedésekkel kapcsolatos kiadásokat az egyéb kiadásoktól. Már foglalkoztunk azzal, hogy a Bizottságnak átfogó jelentést kell készítenie a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos kiadásokról²⁹. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy 2020 februárjától kezdve a beruházási területek közötti és az azokon belüli (lásd: 58. és 60. bekezdés), valamint az alapok és a régiókategóriák közötti (lásd: 61–62. bekezdés) átcsoportosítások szinte mindegyike valószínűsíthetően a világjárványhoz kapcsolódik, és így a CRII/CRII+ intézkedéseknek tulajdonítható.

72 Ezzel szemben a REACT-EU rendelet³⁰ a kiegészítő forrásokra vonatkozóan külön horizontális tematikus célkitűzést vezetett be. Ez lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy megkülönböztesse a REACT-EU műveleteit a többi művelettől, megkönnyítve ezzel a nyomon követést és az értékelést.

A Bizottság Covid19-mutatókat határozott meg, bár nem adott meg fogalommeghatározásokat, és a mutatók használata nem kötelező

73 A CRII/CRII+ és a REACT-EU rendeletek nem vezettek formális változásokhoz a kohéziós politika monitoringkeretében és -rendszereiben. Az intézkedések tartalmának azonosítására használt meglévő beavatkozási kódok általánosak, és nem a világjárványhoz kapcsolódó kiadások meghatározására lettek kialakítva.

74 2020 májusában, hat héttel a CRII rendelet elfogadása után a Bizottság közzétette a 27 nem kötelező Covid19-mutatót³¹ tartalmazó mutatórendszert azzal a céllal, hogy nagyobb átláthatóságot és elszámoltathatóságot biztosítson a kohéziós politika által nyújtott források felhasználásával kapcsolatban az egészségügyi ellátás, a vállalkozások támogatása és az ESZA műveletei tekintetében. 2021 februárjában a készlet további öt mutatóval egészült ki, amelyek a Covid19-oltáshoz nyújtott uniós támogatáshoz kapcsolódtak. Ez a 32 mutató az inputokat, outputokat és – az ESZA-műveletek esetében – az eredményeket követi nyomon. A 2014–2020-as időszakhoz hasonlóan a Bizottság nem tett javaslatot az ERFA-műveletek eredménymutatóira, viszont a tagállamok kidolgozhatták saját mutatóikat (lásd: 77. bekezdés). Korábban már felvázoltuk a 2014–2020-as időszakban az ERFA-eredménymutatókkal kapcsolatban felmerülő hiányosságokat, ahogy az ERFA-beavatkozások hatásainak értékelésével kapcsolatos kihívásokat is³².

75 A Bizottság úgy döntött, hogy nem teszi kötelezővé a mutatók használatát, mivel ez meghosszabbította volna az elfogadási folyamatot, és késleltette volna a tagállamok általi használatukat. A REACT-EU rendelet kimondta, hogy a tagállamoknak adott esetben a Bizottság által rendelkezésre bocsátott Covid19 programspecifikus mutatókat kell használniuk³³. A tagállamok önkéntes alapon beépíthetnék programjaikba ezeket a mutatókat, és a meglévő monitoringrendszeren keresztül nyomon követhetnék azokat, illetve beszámolhatnának róluk.

76 A Bizottság – szintén a rendeletek minél gyorsabb bevezetése érdekében – nem dolgozta ki a mutatók közös fogalommeghatározását, hanem az egyes tagállamokra bízta azok meghatározását. A Bizottság egyik tanulmánya, amely csak az ESZA-műveletekkel foglalkozott, megállapította, hogy nem készült teljes áttekintés a mutatók fogalommeghatározásáról, és hogy bizonyos mutatókat a tagállamok nem következetesen használnak³⁴. Emiatt a Bizottság számára nehézséget okoz majd az adatok uniós szintű, teljes körű és koherens összesítése.

77 A Bizottság mutatói nem terjednek ki minden támogatható műveletre. A tagállamoknak lehetőségük volt arra is, hogy a világjárványhoz kapcsolódó műveletek tekintetében saját programspecifikus mutatókat dolgozzanak ki. A Bizottság arra bátorította őket, hogy kódolják ezeket a mutatókat, hogy nemzeti szinten és az értékelés céljából könnyen azonosíthatók legyenek. Mivel azonban ezek a mutatók egy adott operatív programra vagy tagállamra vonatkoznak, nem lehet őket uniós szinten összesíteni.

78 A felmérésünkben részt vevő válaszadók pozitívan nyilatkoztak a Bizottság mutatóiról: a válaszadók háromnegyede szerint a Bizottság mutatói relevánsak voltak a finanszírozott művelettípusok szempontjából, kétharmaduk szerint pedig az általános értékelés szempontjából. Megállapítottuk, hogy a tagállamok által használt összes Covid19-mutató közel 80%-a a Bizottság mutatója volt. A CRII/CRII+ tekintetében a 28 tagállamból 25, illetve a CRII/CRII+ átcsoportosításokat végrehajtó operatív programok 65%-a használta a Bizottság mutatóit. Hasonlóképpen a REACT-EU esetében a 27 tagállam közül 26, illetve a REACT-EU forrásokat igénybe vevő operatív programok 76%-a használta a Bizottság mutatóit. A mutatóinak ilyen széles körű használata segítheti a Bizottságot annak értékelésében, hogy a kohéziós politika finanszírozását – beleértve a REACT-EU forrásokat is – hogyan használták fel a világjárvány kapcsán.

79 A Bizottság a CRII/CRII+ intézkedések végrehajtásáról és a REACT-EU programozásról különösen az alábbi nyilvános weboldalakon keresztül számolt be: a koronavírus-eredménytábla, a REACT-EU eredménytábla és a kohéziós politika koronavírus-mutatóinak áttekintése. Ezeket a weboldalakat azonnal létrehozták, amint elegendő adat állt rendelkezésre az adatszolgáltatáshoz, és rendszeresen frissítik az oldalakat. Az ellenőrzésünk idején a legfrissebb végrehajtási adatok 2020 végére vonatkoztak, és ekkor még túl korai volt, hogy a tagállamok érdemi információkat szolgáltassanak a végrehajtásra vonatkozóan.

A Bizottság a 2024–2020-as időszakra vonatkozó utólagos értékelésében mind a CRII/CRII+, mind a REACT-EU kérdésére ki kíván térni

80 A Bizottságnak 2024. december 31-ig utólagos értékelést kell végeznie a 2014–2020-as kohéziós politikai alapok hatékonyságának és eredményességének vizsgálata céljából³⁵. A CRII/CRII+ esetében a rendeletek nem rendelkeznek kifejezetten a külön értékelés elvégzéséről, míg a REACT-EU rendelet előírja, hogy a Bizottság 2025. március 31-ig végezzen értékelést³⁶.

81 A Bizottság a 2014–2020-as időszak utólagos értékelésének részeként 2024 végére tervezi értékelni a világjárványra adott válaszlépéseit, amely kiterjed a CRII/CRII+ és a REACT-EU programokra is. Egy korábbi jelentésünkben már foglalkoztunk azzal, hogy össze kell kapcsolni a kohéziós politikát és az RRF-értékeléseket³⁷.

A kohéziós politikát gyakran használják a válságok elhárítására, de a Bizottság nem elemezte a politika hosszú távú célkitűzéseire gyakorolt hatást

82 Megvizsgáltuk, hogy a CRII/CRII+ hogyan befolyásolta a Bizottság 2021–2027-es időszakra vonatkozó jogalkotási javaslatait, és hogy a Bizottság elemezte-e, milyen hatása lesz a kohéziós politika hosszú távú célkitűzéseire, ha a kohéziós politikát továbbra is válságelhárításra használják fel.

83 2020 májusában a Bizottság közzétette a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politikai jogalkotási javaslatainak módosításait, amelyek válsághelyzetekben további rugalmasságot biztosítanak. Az egyik ilyen – később elfogadott – rendelkezés felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy kivételes és szokatlan körülmények között – a CRII/CRII+ keretében tett lépések szellemében – a kohéziós politikai alapok felhasználása során bizonyos meghatározott ideiglenes intézkedéseket alkalmazzon (lásd: 4. háttérmagyarázat).

84 Nem új jelenség, hogy válsághelyzetekben a kohéziós politika szabályait használják fel a tagállamok megsegítésére (lásd: 16. ábra). A 2007–2013-as és a 2014–2020-as időszakra nézve 2022 októberéig bevezetett 26 CPR-módosítás több mint fele (15) valamilyen válsághoz kapcsolódott. A REACT-EU elfogadása volt az első alkalom, hogy egy válsághelyzetre válaszul megnövelték a kohéziós politika finanszírozását, ami tükrözi a gazdaságot sújtó zavarok nagyságrendjét és azt a tényt, hogy a Covid19-világjárvány a 2014–2020-as időszak végén kezdődött, amikor már csak korlátozottan álltak rendelkezésre megmaradt források. A kohéziós politika válságelhárítási eszközként való felhasználásáról azonban nem készültek célzott utólagos értékelések vagy hivatalos elemzések.

85 A kohéziós politika elsődleges célja a hosszú távú regionális fejlesztés és – a Szerződésben foglaltaknak megfelelően³⁹ – a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése, valamint az európai régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése. Rövid távú válságelhárítási eszközként a vonzereje abból fakad, hogy alkalmazkodóképes eszköz, és jelentős pénzügyi forrásokkal rendelkezik. A Bizottság lazítani tud a kohéziós politika szabályain, hogy ösztönözze a rendelkezésre álló finanszírozás maximális felhasználását, enyhítve ezzel a nemzeti erőforrásokra nehezedő nyomást. A korábbi válságokra válaszul bevezetett számos módosítás a kohéziós politika rendszeres jellemzőjévé vált, összhangban a Bizottságnak a nagyobb rugalmasságra és egyszerűsítésre irányuló általános célkitűzéseivel. Emiatt fennáll a kockázata, hogy a kohéziós politikát egyre gyakrabban használják válságelhárításra, ami kihathat annak elsődleges stratégiai céljára is, azaz a régiók közötti gazdasági és társadalmi kohézió erősítésére.

Következtetések és ajánlások

86 Arra a következtetésre jutottunk, hogy a Bizottság összességében megfelelően alakította át a 2014–2020-as kohéziós politikai szabályokat ahhoz, hogy a tagállamok rugalmasabban használhassák fel a kohéziós politikai alapokat. A CRII/CRII+ által kínált rugalmasság, valamint a REACT-EU által biztosított kiegészítő finanszírozás ahhoz vezetett, hogy a Covid19-világjárványra adott válasz érdekében jelentős összegű finanszírozást csoportosítottak át az egészségügyhöz, a vállalkozások támogatásához és a foglalkoztatáshoz. A REACT-EU ugyanakkor – az RRF-ből biztosított további forrásokkal együtt – növeli azokat a nehézségeket, amelyekkel egyes tagállamok az uniós források felhasználása során szembesülnek. A Bizottság ráadásul nem elemezte, hogy milyen hatása lesz annak, ha a kohéziós politika forrásait továbbra is költségvetési válságelhárítási eszközként alkalmazzák.

87 Az Unió azonnal reagált a válságra, és a kohéziós politikát vetette be a tagállamok megsegítésére. Kevesebb mint két hónappal a világjárvány európai kitörése után jogalkotási intézkedéseket fogadott el, hogy a fel nem használt pénzeszközöket a CRII/CRII+ keretében mobilizálják. Ezután kevesebb mint egy év alatt elfogadta a REACT-EU-t, amely további forrásokat biztosít a tagállamok számára (15‑21. bekezdés).

88 A kohéziós politika finanszírozásának célzott kiigazítása a CRII és a CRII+ révén likviditást és rugalmasságot biztosított a források átcsoportosításához, és adminisztratív egyszerűsítéseket vezetett be az el nem költött források felhasználásának megkönnyítése érdekében, ezáltal enyhítve a nemzeti költségvetésekre nehezedő terhet. Az intézkedések 2020-ra nézve felfüggesztették a kohéziós politika finanszírozásának néhány alapvető kötelező jellegzetességét, beleértve a kötelező társfinanszírozást és azt, hogy a kevésbé fejlett régiókra kell összpontosítania. Ehhez képest a REACT-EU további 50,4 milliárd eurót bocsátott a 2014–2020-as programok rendelkezésére, a tagállamok pedig nagyfokú mérlegelési jogkört kaptak arra vonatkozóan, hogy ezeket a forrásokat mire fordítsák. Ezek a források így „áthidaló finanszírozást” biztosítanak a 2014–2020-as és a 2021–2027-es időszakok között (22–27. bekezdés).

89 A CRII/CRII+ a megfelelő pályán tartotta a 2014–2020-as kohéziós politikai kiadásokat abban az időszakban, amikor a világjárvány súlyosan érintette a rendes gazdasági tevékenységet. A REACT-EU által biztosított jelentős összegű új források azonban, amelyeket rövid időn belül kell felhasználni, valószínűleg további nyomás alá helyezik a tagállamokat, hogy az uniós finanszírozású műveletek esetében el tudják-e költeni a forrásokat és biztosítani tudják-e a megfelelő ár-érték arányt. A jogi keretben bekövetkezett változások és a kapcsolódó programozási munka szintén további adminisztratív munkaterheket róttak az irányító hatóságokra. Ez viszont hozzájárult ahhoz, hogy a 2021–2027-es programok késve indultak be (28–42. bekezdés).

90 A Bizottság kellő időben, megfelelő segítséget nyújtott a tagállamoknak a CRII/CRII+ és a REACT-EU végrehajtásához. A korábbiaknál jóval gyorsabban dolgozta fel és hagyta jóvá a programmódosításokat: az ehhez szükséges idő a járvány előtti átlagosan három hónapról a CRII/CRII+ esetében egy hónapra, a REACT-EU esetében pedig 19 munkanapra csökkent; igaz, ez utóbbi éppen csak meghaladta a rendeletben meghatározott célt (44–56. bekezdés).

91 Megállapítottuk, hogy a CRII/CRII+ által az átcsoportosítások tekintetében biztosított rugalmasság jelentős pénzmozgást eredményezett. A tagállamok a kohéziós politika forrásainak 10%-át csoportosították át a beruházási területek között, illetve a beruházási területeken belül, ami jelentős összeg, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a világjárvány kitörése a programozási időszak vége felé következett be. A finanszírozás elsősorban az egészségügyi ellátást és a vállalkozások támogatását célozta meg; a foglalkoztatással együtt ezek azok a fő területek, amelyekre a REACT-EU finanszírozása is irányul. A CRII/CRII+ esetében a forrásokat elsősorban az energia és környezetvédelem, valamint a kutatás és innováció területéről csoportosították át. Megjegyezzük, hogy valószínűleg nem fog teljesülni az a rendeletben szereplő elvárás, miszerint az új források 25%-át az éghajlat-politikai célkitűzések teljesítésére kell fordítani. Az átcsoportosítások terén biztosított rugalmasság mellett a 100%-os uniós társfinanszírozást engedélyező intézkedés alkalmazása közel 13 milliárd euró megtakarítást eredményezett a nemzeti költségvetések számára, bár ez összességében kevesebb forrást jelent a kohéziós politikai beruházások számára (58–69. bekezdés).

92 A Bizottság monitoringrendszere lehetővé teszi, hogy a REACT-EU intézkedéseit külön kövessék nyomon, mivel ezek kiegészítő finanszírozást jelentenek. A CRII/CRII+ intézkedések révén elért eredmények azonban – akárcsak a többi programmódosításhoz kapcsolódó eredmények – külön nem ellenőrizhetők. A Bizottság a CRII/CRII+ és a REACT-EU keretében végzett válságelhárítás értékelése során egy sor konkrét Covid19-mutatót alkalmazhat. A Bizottság úgy döntött, hogy a gyors rendelkezésre bocsátás érdekében nem kötelező Covid19-mutatókat vezet be, közös fogalommeghatározások nélkül. Emiatt fennáll a veszélye annak, hogy a tagállamok által a Bizottságnak szolgáltatott adatokat nehéz lesz értelmezhető módon összesíteni (71–79. bekezdés).

93 A 2014–2020-as programok eredményeit a Bizottság által 2024. december 31-ig elvégzendő utólagos értékelésben foglalják össze. Kedvezően értékeljük a Bizottság azon tervét, hogy a 2014–2020-as időszak utólagos értékelésébe bevonja a CRII/CRII+ és a REACT-EU programokat is, annak ellenére, hogy az előbbi esetében nem kötelező külön értékelést végezni (80–81. bekezdés).

94 Bár a kohéziós politikát gyakran használták rövid távú válságelhárítási eszközként, e felhasználás hosszú távú hatásáról nem készült hivatalos értékelés. A 2021 és 2027 közötti kohéziós politikára vonatkozó új szabályok megkönnyítik, hogy a kohéziós politikai alapokat váratlan eseményekre való reagálásra használják fel. Emiatt fennáll a kockázata, hogy a kohéziós politikát egyre gyakrabban használják válságelhárításra, ami kihathat annak elsődleges stratégiai céljára is, azaz a régiók közötti gazdasági és társadalmi kohézió erősítésére. (83–85. bekezdés).

1. ajánlás. A kohéziós politika mint költségvetési válságelhárítási eszköz alkalmasságának elemzése

A jövőbeni szakpolitikai javaslatok alátámasztásának céljával a Bizottság elemezze a 2014–2020-as időszakra vonatkozó utólagos értékelés kapcsán, hogy milyen hatása lesz a kohéziós politika hosszú távú célkitűzéseire, ha a politikát rövid távú költségvetési válságelhárítási eszközként használják fel.

Megvalósítás céldátuma: 2024 vége

2. ajánlás. A REACT-EU felhasználásának szoros figyelemmel kísérése, hogy szükség esetén az eredményekre összpontosító támogatást nyújtson

Mivel a REACT-EU jelentős mennyiségű, viszonylag rövid idő alatt felhasználandó forrást bocsát rendelkezésre, és egybeesik a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásával, a Bizottság szorosan kísérje figyelemmel a REACT-EU felhasználásának előrehaladását, hogy feltárja a kiadás során nehézségekbe ütköző programokat. Nyújtson célzott támogatást, hogy a társfinanszírozott műveletek ténylegesen elősegítsék a célkitűzések és teljesítménycélok elérését.

Megvalósítás céldátuma: Haladéktalanul

A jelentést 2022. december 7-i luxembourgi ülésén fogadta el az Annemie Turtelboom számvevőszéki tag elnökölte II. Kamara.

Melléklet

I. melléklet. A CRII/CRII+ és a REACT-EU intézkedéseinek fő aspektusai és bevezetésük fő okai

CRII/CRII+

A CRII és a CRII+ célzott módosításokat vezetett be a 2014–2020-as kohéziós politikai szabályokba az el nem költött források felhasználásának megkönnyítése és a nemzeti költségvetésekre nehezedő terhek enyhítése érdekében. A legfontosabb intézkedések a következőképpen foglalhatók össze:

Likviditási intézkedések. A CRII lehetővé tette az irányító hatóságok számára, hogy a 2019. évi előfinanszírozásból 7,6 milliárd eurót megtartsanak azáltal, hogy azt 2020-ban nem fizetik vissza. A CRII+ tovább enyhítette a nemzeti költségvetésekre nehezedő nyomást azzal, hogy egy pénzügyi évig lazított a kötelező nemzeti társfinanszírozáson, noha ez a kohéziós politika egyik legfontosabb pénzügyi alapelve. 2022-ben ezt a 100%-os uniós társfinanszírozási rendelkezést az ukrán válságot követően további egy pénzügyi évvel meghosszabbították⁴⁰.

Az átcsoportosítások tekintetében biztosított rugalmasság. A CRII/CRII+ jelentős rugalmasságot biztosított az irányító hatóságok számára a 2020. évi programozás céljából rendelkezésre álló források átcsoportosításához. Nagymértékben lazítottak a kohéziós politikai alapok közötti és a régiókategóriák közötti átcsoportosításokra vonatkozó szabályokon, és mentességet biztosítottak a tematikus koncentrációs követelmények alól is. Ezek az intézkedések így 2020-ra megszüntették a kohéziós politika finanszírozásának néhány kiemelt kötelező jellegzetességét, többek között azt, hogy ez a finanszírozás elsősorban a kevésbé fejlett régiókra, a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségekre és az olyan tematikus célkitűzésekre irányul, mint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság.

A támogathatóság kiterjesztése. A rendelkezésre álló uniós források felhasználásának megkönnyítése érdekében a kohéziós politikai alapokból finanszírozható műveletek támogathatóságát kiterjesztették az egészségügyi műveletekre (egy további ERFA tematikus célkitűzés keretében), valamint a kkv-knak nyújtott működőtőkére. Emellett a műveletek visszamenőlegesen is finanszírozhatók 2020. február 1-jéig, még akkor is, ha teljes mértékben lezárultak, feltéve, hogy a Covid19-világjárvány kitörésével összefüggésben a válságelhárítási kapacitások fejlesztésére irányulnak. A rendelet azonban nem részletezi, hogy ez milyen típusú műveletekre vonatkozik, ami jogbizonytalanságot okozhat az irányító hatóságok számára, illetve a támogatható műveletek eltérő értelmezéséhez vezethet.

Adminisztratív egyszerűsítés. Az egyszerűsítési intézkedések célja a végrehajtás felgyorsítása és a nemzeti hatóságok adminisztratív terheinek minimalizálása volt, bár egyes rugalmassági lehetőségek alkalmazása programmódosításokkal járt, különösen a CRII+ esetében. Eltekintettek például az olyan követelményektől, hogy a programokban eszközölt változtatások nyomán módosítani kell a partnerségi megállapodásokat, valamint bizonyos küszöbértékek alatt mentességet adtak az alól, hogy a Bizottságnak jóvá kell hagynia a pénzeszközök prioritási tengelyek közötti átcsoportosítását. A 2021–2027-es CPR-tervezetnek a társjogalkotók által elfogadott rendelkezései már tartalmazzák ezt a két egyszerűsítést.

REACT-EU

A REACT-EU kiegészítő források biztosításával tovább segíti a tagállamokat a Covid19-világjárvány következményeinek kezelésében. A legfontosabb intézkedései a következőképpen foglalhatók össze:

Új források és likviditási intézkedések. A REACT-EU 50,4 milliárd euróval egészíti ki a 2014–2020-as kohéziós politikai alapokat. A tagállamok számára a pénzeszközök gyors eljuttatásának egyik módjaként azt jelölték meg, hogy a többletforrásokat egy olyan meglévő eszközön keresztül folyósítják, amelynek már vannak futó programjai és működő jogi kerete. A REACT-EU szerinti támogathatóság 2023. december 31-én, a 2014–2020-as rendes időszak finanszírozásával egy időben jár le. A tagállamoknak tehát korlátozott idő áll rendelkezésükre a kiegészítő költségvetési juttatások elköltésére. A REACT-EU viszonylag magas, 11%-os kezdeti előfinanszírozást nyújtott 2021-ben, és akár 100%-os uniós finanszírozást is lehetővé tesz a likviditás gyors biztosítása, és a nemzeti költségvetésekre háruló terhek enyhítése érdekében. 2022‑ben az ukrajnai válságot követően megemelték az előfinanszírozás szintjét⁴¹.

A programozás és az átcsoportosítások tekintetében biztosított rugalmasság. A rendes kohéziós politikai alapokkal ellentétben a tagállamok nagyfokú mérlegelési jogkörrel rendelkeznek abban, hogy a REACT-EU forrásait hogyan osztják el az ERFA és az ESZA, valamint a különböző típusú támogatható beruházások között. Széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek az általuk finanszírozott projekttípusok tekintetében, tematikus koncentrációs követelmények nélkül, illetve anélkül, hogy a finanszírozást a kevésbé fejlett régiók támogatására kellene összpontosítaniuk. A CRII/CRII+ kezdeményezéshez hasonlóan a REACT-EU nagyobb lehetőséget biztosít a pénzügyi átcsoportosításra, tematikus koncentrációs követelmények nélkül, amennyiben az irányító hatóságok át kívánják csoportosítani a forrásokat.

A támogathatóság kiterjesztése. A REACT-EU 2020. február 1-jéig visszamenőlegesen biztosítja a teljes mértékben befejezett műveletek támogathatóságát, még akkor is, ha azok nem a válsághoz kapcsolódnak.

Adminisztratív egyszerűsítés. A REACT-EU végrehajtásával csak a 2014–2020-as időszakra már kijelölt irányító hatóságokat lehet megbízni. A forrásokat a 2014–2020‑as időszakra vonatkozó meglévő programokon vagy új, célzott programokon keresztül lehet előirányozni, a partnerségi megállapodásokat pedig nem szükséges módosítani. Az előzetes értékelésekre, az előzetes feltételrendszerre és a teljesítménykeretre vonatkozó korábbi követelmények nem alkalmazandók a REACT-EU támogatásaira.

Rövidítések

CPR: Közös rendelkezésekről szóló rendelet

CRII: A koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés

CRII+: A koronavírusra való reagálást célzó, kiterjesztett beruházási kezdeményezés

DG EMPL: A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága

DG REGIO: Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság

ERFA: Európai Regionális Fejlesztési Alap

ESZA: Európai Szociális Alap

EUMSZ: Az Európai Unió működéséről szóló szerződés

KA: Kohéziós Alap

Kkv: Kis- és középvállalkozás

NGEU: Next Generation EU

REACT-EU Kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támogatás

RRF: Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz

RRP: Helyreállítási és rezilienciaépítési tervek

TPK: Többéves pénzügyi keret

Glosszárium

Abszorpció: Annak a – gyakran százalékban kifejezett – mértéke (felhasználási arány), hogy a tagállamoknak elkülönített uniós pénzeszközöket mennyiben fordították támogatható projektekre.

Beavatkozási kód: Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, a Kohéziós Alapból vagy az Európai Szociális Alapból finanszírozott tevékenységek valamely kategóriája.

Európai Regionális Fejlesztési Alap: Uniós alap, amely a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló beruházások finanszírozásával erősíti a gazdasági és társadalmi kohéziót.

Európai Szociális Alap: Oktatási és foglalkoztatási lehetőségek teremtését, valamint a szegénység kockázatának kitettek helyzetének javítását célzó uniós alap.

Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz: A Covid19-világjárvány gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítését és középtávon a helyreállítás ösztönzését célzó uniós pénzügyi támogatási mechanizmus, amely ugyanakkor a zöld és digitális átállást is előmozdítja.

Irányító hatóság: Egy tagállam által valamely uniós finanszírozású program irányítására kijelölt nemzeti, regionális vagy helyi hatóság.

Kohéziós Alap: Az Unión belüli gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló uniós alap, amely olyan tagállamokban támogat beruházásokat, ahol az egy lakosra jutó bruttó nemzeti jövedelem nem éri el az uniós átlag 90%-át.

Kohéziós politika: Uniós szakpolitika, amelynek célja a régiók és a tagállamok közötti gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése a munkahelyteremtés, az üzleti versenyképesség, a gazdasági növekedés, a fenntartható fejlődés és a határokon átnyúló és régióközi együttműködés előmozdítása révén.

Kohéziós politikai alapok: A 2014–2020-as időszakban az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohézióját támogató három uniós alap: az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap.

Közös rendelkezésekről szóló rendelet: A megosztott irányítás alá tartozó néhány uniós alapra – köztük az Unió kohéziós politikáját támogató alapokra – vonatkozó szabályokat meghatározó rendelet.

Megosztott irányítás: Az uniós költségvetés végrehajtásának olyan módozata, amikor – a közvetlen irányítással ellentétben – a Bizottság a végrehajtást a tagállamokra bízza, de továbbra is viseli a végső felelősséget a végrehajtásért.

Operatív program: Az Unió által finanszírozott kohéziós projektek végrehajtásának meghatározott időszakra szóló kerete, amely tükrözi a Bizottság és az egyes tagállamok közötti partnerségi megállapodásokban meghatározott prioritásokat és célkitűzéseket.

Partnerségi megállapodás: A Bizottság és valamely tagállam között egy uniós kiadási program keretében létrejött megállapodás, amely például stratégiai terveket, beruházási prioritásokat, kereskedelmi vagy fejlesztésisegély-nyújtási feltételeket tartalmaz.

Programozási időszak: Az az időszak, amelyen belül valamely uniós kiadási programot megterveznek és végrehajtanak.

Tematikus célkitűzés: Egy beruházási prioritás tervezett átfogó eredménye, amelyet a végrehajtás céljára egyedi célkitűzésekre bontanak le.

Többéves pénzügyi keret: Az Unió kiadási terve, amely (szakpolitikai célkitűzéseken alapuló) prioritásokat és felső határokat határoz meg, és általában hét évre szól. Előírja azt a szerkezetet, amelyen belül az éves uniós költségvetéseket megállapítják. A jelenlegi többéves pénzügyi keret a 2021–2027-es időszakot, az előző a 2014–2020-as időszakot fedi le.

A Bizottság válaszai

https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=63210

Időrendi áttekintés

https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=63210

Ellenőrző csoport

Ellenőrzéseinek eredményeit a Számvevőszék különjelentésekben mutatja be, amelyek egy adott költségvetési területhez kapcsolódó uniós szakpolitikákkal és programokkal, illetve az irányítással kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Hogy ellenőrzési munkája maximális hatást érjen el, témái megválasztásakor és feladatai megtervezésekor a Számvevőszék figyelembe veszi a teljesítmény-, illetve szabályszerűségi kockázatokat, az érintett bevétel vagy kiadás nagyságát, a várható fejleményeket, valamint a politikai érdeket és a közérdeket.

Ezt a teljesítmény-ellenőrzést a kohéziós, növekedési és társadalmi befogadási beruházások kiadási területeire szakosodott, Annemie Turtelboom számvevőszéki tag elnökölte II. Kamara végezte. Az ellenőrzést Iliana Ivanova számvevőszéki tag vezette James Verity kabinetfőnök és Ivan Genchev kabinetattasé, Friedemann Zippel ügyvezető, Viorel Cirje feladatfelelős, valamint Anna Fiteni, Marion Boulard és Christophe Grosnickel számvevők közreműködésével.

Balról jobbra: Ivan Genchev, James Verity, Marion Boulard, Iliana Ivanova, Friedemann Zippel, Christophe Grosnickel.

Végjegyzetek

¹ Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC), Outbreak of acute respiratory syndrome associated with a novel coronavirus – third update, 2020. január 31.

² ECDC, Novel coronavirus disease 2019 pandemic – sixth update, 2020. március 12.

³ Egészségügyi Világszervezet (WHO), A WHO főigazgatójának nyitóbeszéde a Covid19-ről tartott sajtótájékoztatón, felvétel napja: 2020. március 13.

⁴ Európai gazdasági előrejelzés, 2021. tavasz, 149. sz. dokumentum, 2021. május, 20. o.

⁵ Világbank,Az EU-ra vonatkozó 7. rendszeres gazdasági jelentés, 2021.

⁶ „Egy évvel a Covid19-járvány kitörése után: a fiskális politikai válasz”, COM(2021) 105 final, 2021. március 3., 4. o.

⁷ A CRII/CRII+ alkalmazandó az Egyesült Királyságra, a REACT-EU viszont nem.

⁸ 3/2020. sz. vélemény az uniós rendeleteknek az európai strukturális és beruházási alapok Covid19-járványra adott válaszlépésekre történő felhasználása tekintetében történő módosításáról és 4/2020. sz. vélemény a javasolt REACT-EU rendeletről és az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról szóló rendeletről.

⁹ 24/2021. sz. különjelentés: „Teljesítményalapú finanszírozás a kohéziós politikában: figyelemre méltóak a törekvések, de a 20142020-as időszakban még maradtak akadályok”; 8/2022. sz. különjelentés: „ERFA-támogatás a kkv-k versenyképességének javítására: Tervezési hiányosságok rontják a finanszírozás eredményességét”; 01/2022. sz. áttekintés: „Uniós finanszírozás a kohéziós politika és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz révén: Összehasonlító elemzés”.

¹⁰ A 6. sz. költségvetés-módosítást ((EU, Euratom) 2020/1672, HL L 380., 1. o.) a többletigény fedezése céljából fogadták el, és 5 milliárd euróval növelték a 2020. évi kohéziós politikai kifizetési előirányzatot.

¹¹ 17/2018. sz. különjelentés: „A Bizottság és a tagállamok a 2007–2013-as programok utolsó éveiben tettek ugyan intézkedéseket a források alacsony felhasználását illetően, de nem az eredmények elérése állt a középpontban”, 87. bekezdés; valamint 3/2020. sz. vélemény, 1. háttérmagyarázat.

¹² A 01/2023. sz. áttekintés 53–54. bekezdése.

¹³ A 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves jelentés 2. fejezete: „Költségvetési és pénzgazdálkodás”, 2.24–2.25. bekezdés, valamint a 01/2023. sz. áttekintés 53. bekezdése.

¹⁴ Tájékoztató, 2018: „A kohéziós politika 2020 utáni megvalósításának egyszerűsítése”, 18. és 61. bekezdés.

¹⁵ A 17/2018. sz. különjelentés 2. háttérmagyarázata.

¹⁶ A 17/2018. sz. különjelentés 16. és 18. bekezdése.

¹⁷ A 01/2023. sz. áttekintés 11. és 52–54. bekezdése.

¹⁸ „Fraud and error”, a brit alsóház államháztartási bizottsága, a 2021–2022-es ülésszak kilencedik jelentése, 2021. június 24.

¹⁹ A 3/2020. sz. és a 4/2020. sz. vélemény.

²⁰ Az Európai Számvevőszék 03/2020. sz. véleménye, 11. bekezdés.

²¹ Az 1303/2013/EU rendelet 30. cikkének (5) bekezdése nem jelentős átcsoportosításként határozza meg az ugyanazon program ugyanazon alapjának egy másik prioritására történő olyan átcsoportosításokat, amelyek a 2020. február 1-jei állapot szerint egy prioritás keretösszegének legfeljebb 8%-át és a program költségvetésének legfeljebb 4%-át teszik ki.

²² Az 1303/2013/EU rendelet 30. cikke.

²³ Az 1303/2013/EU rendelet 30. cikkének (2) bekezdése.

²⁴ Az 1303/2013/EU rendelet 92b. cikkének (10) bekezdése.

²⁵ A 215/2014/EU rendeletben meghatározott 123 beavatkozási kódot 10 beruházási területbe (a REACT-EU esetében 12 területbe) soroltuk. A 35 milliárd euró a beavatkozási kódok növekedésének teljes összegét jelenti, amelyhez más beavatkozási kódok megfelelő csökkenése társul.

²⁶ Az 1303/2013/EU rendelet 90. cikkében meghatározottaknak megfelelően.

²⁷ Az (EU) 2020/2221 rendelet (6) preambulumbekezdése.

²⁸ A REACT-EU-val való összevethetőség érdekében a 2014–2020-as időszakra vonatkozó uniós átlagos társfinanszírozási arány nem veszi figyelembe az Egyesült Királyság programjait és a területi együttműködési programokat.

²⁹ A 2020. évi éves jelentés 2. fejezete: „Költségvetési és pénzgazdálkodás”, 2.7–2.8. bekezdés és 2.1. ajánlás.

³⁰ Az (EU) 2020/2221 rendelet új tematikus célkitűzést vezetett be „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” címmel (TO13).

³¹ EGESIF 20-00007-01, „Non-paper: List of programme specific indicators related to the cohesion policy direct response to the COVID-19 pandemic”, 2020. május.

³² A Számvevőszék 2/2017. sz. különjelentése: A Bizottság tárgyalásai a 2014–2020-as partnerségi megállapodásokról és kohéziós programokról: a kiadások célzottabban irányultak az Európa 2020 stratégia prioritásaira, de a teljesítménymérés rendszere egyre bonyolultabbá vált.

³³ Az (EU) 2020/2221 rendelet 1. cikkének (1) bekezdése.

³⁴ Study on the Pathways to Enhance the use of Programme-Specific Indicators in the ESF and ESF+, 2022. április.

³⁵ Az 1303/2013/EU rendelet 57. cikke.

³⁶ Az (EU) 2020/2221 rendelet 1. cikkének (1) bekezdése és 2. cikke.

³⁷ 24/2021. sz. különjelentés: „Teljesítményalapú finanszírozás a kohéziós politikában: figyelemre méltóak a törekvések, de a 2014–2020-as időszakban még maradtak akadályok”. 2. ajánlás.

³⁸ A közös rendelkezésekről szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 rendelet (HL L 231., 2021.6.30., 159. o.) 20. cikke, az ESZA+ létrehozásáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1057 rendelet (HL L 231., 2021.6.30., 21. o.) 4. cikkének (3) bekezdése és az ERFA‑ról és a KA-ról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1058 rendelet (HL L 231., 2021.6.30., 60. o.) 5. cikkének (6) bekezdése.

³⁹ Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 174. cikke.

⁴⁰ Az (EU) 2022/562 rendelet (2022. április 6.) az 1303/2013/EU és a 223/2014/EU rendeletnek az Európában lévő menekültekre irányuló kohéziós fellépés (CARE) tekintetében történő módosításáról.

⁴¹ Az (EU) 2022/613 rendelet (2022. április 12.) az 1303/2013/EU és a 223/2014/EU rendeletnek a REACT-EU forrásokból származó előfinanszírozás növelése és egy egységköltség megállapítása tekintetében történő módosításáról.

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (https://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2023

PDF	ISBN 978-92-847-9305-1	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/040600	QJ-AB-23-002-HU-N
HTML	ISBN 978-92-847-9267-2	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/793300	QJ-AB-23-002-HU-Q

© Európai Unió, 2023

© Európai Unió, 2023

Az Európai Számvevőszék dokumentumainak felhasználását a nyíltadat-politikáról és a dokumentumok további felhasználásáról szóló 6-2019. sz. számvevőszéki határozat szabályozza.

Ellenkező rendelkezés (pl. egyedi szerzői jogi nyilatkozatokban foglaltak) hiányában az Európai Unió tulajdonában lévő számvevőszéki tartalmak a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) licenc alá tartoznak. Ezért főszabály szerint a további felhasználás a forrás és a változtatások megfelelő feltüntetésével megengedett. A Számvevőszéktől származó tartalmak további felhasználásakor azok eredeti értelme és mondanivalója nem torzulhat. A Számvevőszék nem vonható felelősségre a továbbfelhasználás esetleges következményeiért.

Ha az adott tartalomban azonosítható magánszemélyek is érintettek (például ha egy kép a Számvevőszék munkatársait ábrázolja vagy harmadik fél is szerepel a források között), adott esetben további engedélyt is be kell szerezni.

Amennyiben ez megtörtént, akkor a vonatkozó engedély érvényteleníti a fenti általános érvényű engedélyt, és az abban foglalt, egyértelműen meghatározott felhasználási korlátozások érvényesek.

Az olyan tartalmak felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek nem az Európai Unió tulajdonát képezik, adott esetben közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni.

2. ábra – ikonok: Az ábrák kidolgozása a Flaticon.com eszközeinek felhasználásával történt. © Freepik Company S.L. Minden jog fenntartva.

Az iparjogvédelem alatt álló szoftverek és dokumentumok – pl. szabadalmak, márkajelzések, bejegyzett formatervezési minták, logók és nevek – nem tartoznak a Számvevőszék továbbfelhasználási politikájának hatókörébe.

Az Európai Uniónak az europa.eu címtartomány alá tartozó intézményi weboldalai külső oldalakra mutató hivatkozásokat is tartalmaznak. Ezek nem tartoznak a Számvevőszék hatáskörébe, ezért ajánlott elolvasni az ott közzétett adatvédelmi és szerzői jogi rendelkezéseket.

Az Európai Számvevőszék logójának használata

Az Európai Számvevőszék logója kizárólag a Számvevőszék előzetes hozzájárulásával használható fel.

KAPCSOLATBA SZERETNE LÉPNI AZ EU-VAL?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct központ is működik. Keresse meg online az Önhöz legközelebb eső központot (european-union.europa.eu/contact-eu/meet-us_hu).

Telefonon vagy írásban
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

• az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
• a rendes díjszabású telefonszámon: +32 22999696,
• az alábbi nyomtatvány használatával: european-union.europa.eu/contact-eu/write-us_hu.

INFORMÁCIÓKAT KERES AZ EU-RÓL?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén (european-union.europa.eu).

Uniós kiadványok
Az op.europa.eu/hu/publications címen uniós kiadványok tekinthetők meg és rendelhetők. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi dokumentációs központjától (european-union.europa.eu/contact-eu/meet-us_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálon bármelyik hivatalos nyelven hozzáférhetők az EU jogi tartalmai és az 1951-től megjelenő jogszabályai (eur-lex.europa.eu).

Uniós nyílt hozzáférésű adatok
A „data.europa.eu” portálon az uniós intézmények, szervek és ügynökségek nyílt hozzáférésű adatkészletei érhetők el. Az adatok ingyen letölthetők és felhasználhatók, úgy kereskedelmi, mint nem kereskedelmi célokra. Emellett a portálon keresztül a különböző európai országok számos adatkészlete elérhető.