Az Európai Számvevőszék 2020. évi éves jelentéseinek bemutatása

Elnöki előszó

A 2014–2020-as időszakban az utolsó, a 2020. évi pénzügyi évről szóló éves jelentésünk elkészítése az Unió és tagállamai számára kihívásokkal teli időszakra esett. Az Európai Unió külső ellenőreként minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy a Covid19-válságból fakadó konkrét operatív nehézségek ellenére továbbra is eredményesen ellássuk uniós közpénzellenőrzési feladatainkat.

Az elmúlt évekhez hasonlóan azt állapíthatjuk meg, hogy az Unió beszámolója megbízható és valós képet ad az Unió pénzügyi helyzetéről. Az Európai Unió 2020. évi beszámolójának megbízhatóságáról hitelesítő véleményt adunk. A 2020. évi bevételek jogszerűek és szabályszerűek voltak, és nem tartalmaztak lényeges hibát.

Becslésünk szerint 2020-ban az ellenőrzött kiadások általános hibaaránya 2,7% (2019: 2,7%).

Az uniós kiadások azon fontosabb területei közül, amelyekről külön értékelést készítünk, a „Kohézió” és a „Versenyképesség” alfejezetet lényeges hibaszint jellemzi. Megállapítjuk, hogy a „Természeti erőforrások” fejezet becsült hibaszintje megközelíti a lényegességi küszöböt: eredményeink azt mutatják, hogy a hibaszint nem volt lényeges a közvetlen kifizetések esetében, amely a TPK e fejezetén belül a kifizetések 69%-át tette ki, azonban lényeges volt az általunk magasabb kockázatúként azonosított kiadási területek (vidékfejlesztés, piaci intézkedések, halászat, környezetvédelem és éghajlat-politika) egészének esetében. Az „Igazgatás” fejezet esetében a hibaszint a lényegességi küszöb alatt marad.

Az uniós bevételeket és kiadásokat több éve úgy ellenőrizzük, hogy különválasztjuk azokat a költségvetési területeket, amelyeken a magasnak, illetve amelyeken alacsonynak ítéljük a jogszerűséggel és szabályszerűséggel kapcsolatos kockázatokat. Az uniós költségvetés összetétele és időbeli alakulása miatt a korábbi évekhez viszonyítva tovább nőtt a nagy kockázatú kiadások aránya az ellenőrzési sokaságon belül, és 2020-ban annak mintegy 59%-át teszi ki (2019: 53%). E kiadástípus általunk becsült hibaszintje 4,0% (2019: 4,9%). Ezért elutasító véleményt adunk a kifizetésekről.

Az alacsony kockázatú kiadások – amelyek az ellenőrzési sokaságunk fennmaradó 41%-át tették ki (2019: 47%) – becsült hibaszintje a 2%-os lényegességi küszöb alatt maradt.

Az uniós kiadások jelentősen nőni fognak az előző programozási időszakhoz képest. Az előttünk álló hét évben az Unió 1,8 billió euró elköltése fölött rendelkezik. Ez az összeg, a 2021–2027-es felülvizsgált TPK-hoz nyújtott 1,1 billió euró mellett, magában foglalja a Covid19-válságra adott uniós válaszra, a Next Generation EU kezdeményezés elnevezésű helyreállítási eszközre biztosított 750 milliárd eurót is. A 27 tagállam megállapodott továbbá abban, hogy ezt a helyreállítási programot részben államkötvények kibocsátásából fogják finanszírozni. Ezek a döntések tehát valóban történelmi változást jelentenek az uniós pénzügyekben.

Ezek miatt egyre fontosabbá válik az uniós pénzügyek megbízható és eredményes kezelése. Ez mind a Bizottság, mind a tagállamok, de az Európai Számvevőszék részéről is fokozott felelősséggel jár.

Mindezek alapján új stratégiát dolgoztunk ki a 2021–2025-ös időszakra. 2021 januárjában három olyan stratégiai célról állapodtunk meg, amelyek az elkövetkező években irányt szabnak az uniós pénzügyek ellenőrzésére irányuló tevékenységeinknek, főként annak érdekében, hogy változó környezetben és nehezebb körülmények között is megalapozott ellenőrzési bizonyosságot nyújthassunk. Az elkövetkező években továbbra is aktív szerepet fogunk játszani az elszámoltathatóság és az átláthatóság támogatásában az uniós pénzügyek minden formáját – többek között a Next Generation EU eszközt – tekintve.

Átfogó eredmények

A legfontosabb megállapítások

• Összességében a 2020. évi uniós költségvetés kiadásainak becsült hibaszintje lényeges volt és 2,7%-on maradt (2019: 2,7%).
• A magas kockázatú kiadások (főként a visszatérítésen alapuló kiadások) esetében, ahol a kedvezményezetteknek összetett szabályok szerint kell költségnyilatkozatot benyújtaniuk a felmerült költségekről, becslésünk szerint a hibaszint 4,0% (2019: 4,9%). Főként a kohéziós kiadások (20 milliárd euró) további növekedésének köszönhetően ellenőrzési sokaságunkban tovább nőtt a nagy kockázatú kiadások aránya, és jelentős, 59%-os mértéket ért el (2019: 53%). 2019-hez hasonlóan a hibaszint általános érvényű és újfent elutasító véleményt adunk ki a kiadások kapcsán.
• A 2014–2020-as többéves pénzügyi keret (TPK) utolsó, azaz hetedik évében tovább nőtt a fennálló kötelezettségvállalások összege és 2020 végére elérte a 303,2 milliárd eurót. Kiváltképp az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) tagállamok általi „abszorpciója” vagyis felhasználása maradt a tervezettnél lassabb. A lekötött esb-alapok teljes összegének 45%-a (209 milliárd euró) maradt felhasználatlan.
• A Covid19-világjárvány jelentős hatással lesz az Unió által az elkövetkező években elköltendő források összegére. A 2021–2027-es időszakra az NGEU eszközben és a TPK-ban összesen rendelkezésre álló előirányzat a megelőző TPK-időszakhoz képest közel kétszeresére emelkedett és 1824 milliárd eurót tesz ki. Ezen források végrehajtása és a velük való gondos pénzgazdálkodás terén kockázatokat és problémákat tártunk fel.
• Az ellenőrzéseink során felmerülő minden csalásgyanús esetet jelentünk az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF). 2020-ban hat ilyen eset volt (2019: kilenc).

Az uniós költségvetésről, illetve a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alapból finanszírozott tevékenységekről szóló 2020. évi éves jelentésünk teljes szövege letölthető honlapunkról (eca.europa.eu).

Az ellenőrzés tárgya

A 2020. évi uniós költségvetés számokban

Az Európai Parlament és a Tanács (a „többéves pénzügyi keret” nevű) hosszabb távú, hét éves időtartamra elfogadott költségvetés keretében fogadja el az éves uniós költségvetést. 2020. évi ellenőrzésünk a 2014-től 2020-ig tartó időszak utolsó évére irányult, noha az összegek folyósítása még ezt követően is folyik.

A költségvetés megfelelő felhasználása végső soron a Bizottság felelőssége. A 2020. évi kiadások összesen 173,3 milliárd eurót tettek ki, ami az EU-27 és az Egyesült Királyság együttes bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1,1%-ának felel meg.

Honnan érkezik a bevétel?

A 2020. évi összes bevétel 174,3 milliárd euró volt. Az uniós költségvetés finanszírozása többféle módon történik. A legnagyobb részt (123 milliárd euró) a tagállamok fizetik be, bruttó nemzeti jövedelmükkel arányosan. Egyéb bevételi források még a vámilletékek (19,9 milliárd euró), a tagállamok által beszedett hozzáadottérték-adón alapuló hozzájárulások (17,2 milliárd euró), valamint az uniós megállapodásokból és programokból származó hozzájárulások és visszatérítések (8,2 milliárd euró).

Mire fordítják a kiadásokat?

Az Unió költségvetése számos különböző területet finanszíroz, többek között:

• a strukturálisan elmaradottabb térségek gazdasági fejlődésének előmozdítása;
• az innováció és kutatás támogatása;
• közlekedési infrastrukturális projektek;
• munkanélküliek képzése;
• gazdálkodás, illetve a biodiverzitás elősegítése;
• az éghajlatváltozás elleni küzdelem;
• határigazgatás;
• szomszédos és fejlődő országoknak nyújtott támogatás.

A költségvetés mintegy kétharmada ún. „megosztott irányítás” keretében kerül felhasználásra. A költségvetés végrehajtásának ezen módja során a Bizottság viseli a végső felelősséget, de a tagállamok osztják szét a forrásokat, választják ki a projekteket és kezelik az uniós kiadásokat. Így történik például a „Természeti erőforrások” és a „Kohézió” esetében.

Az Unió költségvetéséről adott megbízhatósági nyilatkozatunk

Minden évben ellenőrizzük az Unió bevételeit és kiadásait, és ennek keretében megvizsgáljuk, hogy megbízható-e az éves beszámoló, valamint hogy az annak alapjául szolgáló bevételi és kiadási tranzakciók megfelelnek-e az alkalmazandó uniós és nemzeti szabályoknak.

Ez a munka képezi megbízhatósági nyilatkozatunk alapját, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében nyújtunk be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A kiadásokat azon a ponton vizsgáljuk meg, amikor az uniós források végső kedvezményezettjei elvégezték a tevékenységeket vagy kifizették a költségeket, és amikor a Bizottság elfogadta a kiadásokat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tranzakciók általunk vizsgált sokasága időközi és végső kifizetésekből állt. A 2020-ban kifizetett előlegeket csak abban az esetben ellenőriztük, ha azokat az év során el is számolták.

A Covid19-járvánnyal kapcsolatos utazási korlátozások szinte minden esetben megakadályoztak minket abban, hogy helyszíni ellenőrzéseket végezzünk. Ezért munkánk zömét a dokumentáció áttekintése és az ellenőrzött szervezetekkel folytatott online interjúk révén végeztük el. Bár a helyszíni ellenőrzések elmaradása növelheti a feltárási kockázatot, az ellenőrzött szervezetektől kapott bizonyítékoknak köszönhetően be tudtuk fejezni munkánkat és következtetéseket tudtunk levonni.

2020. évi ellenőrzési sokaságunk 147,8 milliárd eurót tett ki (lásd: 1. ábra).

Idén a „Természeti erőforrások” fejezet tette ki teljes sokaságunk legnagyobb részét (40,8%), ezt a „Kohézió” (32,8%) és a „Versenyképesség” (11,0%) alfejezet követte.

Ellenőrzési módszerünkről bővebben a „Háttér-információk” című fejezetben kaphat tájékoztatást.

Megállapításaink

Az Unió beszámolója megbízható és valós képet ad

Az Unió 2020. évi beszámolóját a nemzetközileg elfogadott számviteli standardokkal összhangban készítették el, és az minden lényeges szempontból híven tükrözi az Unió pénzügyi eredményeit, valamint az eszközök és források év végi állapotát.

Ennek alapján – csakúgy, mint 2007 óta minden évben – hitelesítő véleményt adhatunk a beszámoló megbízhatóságáról.

Az Unió mérlegében 2020 végén 116 milliárd euró összegű nyugdíjra és más munkavállalói juttatásra vonatkozó kötelezettség szerepelt. E becsült összeg további növekedése elsősorban a nominális diszkontráta csökkenésének tudható be, amely pedig a globális kamatlábcsökkenésből fakad.

2020. február 1. óta az Egyesült Királyság többé nem uniós tagállam. 2020. december 31-én az Unió beszámolójában 47,5 milliárd euró nettó követelés szerepelt az Egyesült Királysággal szemben a kilépési megállapodásban meghatározott kölcsönös kötelezettségvállalások alapján.

A 2020. évi bevételek jogszerűek és szabályszerűek

Megállapítjuk, hogy a bevételek lényeges hibától mentesek.

A 2020. évi kiadások hibaszintje lényeges és általános érvényű

A kiadások egészét tekintve a hibaszintet 1,8% és 3,6% közöttire becsüljük. Ennek a tartománynak a középpontja, amely korábban a legvalószínűbb hibaszint néven volt ismeretes, a megelőző év szintjén, 2,7%-on maradt (lásd: 2. ábra).

Meghatározásunk szerint a hiba olyan pénzösszeg, amelyet nem lett volna szabad kifizetni az uniós költségvetésből. Hibák akkor fordulnak elő, ha a pénzt nem a vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban használják fel, és emiatt nem felelnek meg sem azoknak a céloknak, amelyeket a Tanács és a Parlament a vonatkozó uniós jogszabályok révén, sem azoknak, amelyet a tagállamok az egyes nemzeti szabályozások révén kívántak elérni.

Ellenőrzési sokaságunk több mint felét újra lényeges hiba jellemzi

2020-ban ismételten azt állapítottuk meg, hogy a kiadások kifizetési módja hatással van a hibakockázatra. E tekintetben különbséget teszünk a jogosultságalapú és a költségtérítés-alapú kifizetések között (lásd: alábbi háttérmagyarázat).

A magas kockázatú kiadásoknál feltárt leggyakoribb hibák a következők voltak:

• nem támogatható projektek és kiadások, valamint a belső piaci szabályok (különösen az állami támogatási szabályok) megsértése a „Kohézió” területén;
• támogatásra nem jogosult költségek, adminisztratív hibák és az alapvető bizonylatok hiánya a vidékfejlesztés, piaci intézkedések, környezetvédelem, éghajlat-politika és halászat kiadási területein, amelyek együttesen a „Természeti erőforrások” fejezet összes kiadásainak mintegy 31%-át teszik ki;
• támogatásra nem jogosult költségek – különösen a közvetlen személyzeti költségek és egyéb közvetlen költségek – a kutatási kiadások (Horizont 2020 és hetedik keretprogram) terén, amelyek a „Versenyképesség” fejezet összes kiadásainak mintegy 57%-át teszik ki;
• bizonylatok hiánya, a közbeszerzési szabályok be nem tartása, valamint a fel nem merült és nem támogatható költségek a „Globális Európa” terén.

2020-ban az előző négy évhez viszonyítva tovább nőttek a nagy kockázatú kiadások, amelyek 59%-os arányukkal egyértelműen ellenőrzési sokaságunk zömét alkotják (2019: 53%). Ezen kiadástípus arányának növekedése nagyrészt a kohéziós ellenőrzési sokaságunk 20 milliárd eurós növekedésével magyarázható. A magas kockázatú kiadások becsült hibaszintje 4,0% volt (2019: 4,9%).

Az alacsony kockázatú kiadások tették ki az ellenőrzési sokaságunk fennmaradó 41%-át (2019: 47%), és főleg jogosultságalapú kifizetéseket tartalmaztak. Sokaságunk ezen részére nézve a becsült hibaszint a 2%-os lényegességi küszöb alatt maradt (lásd: 3. ábra).

A 4. ábra a különböző kiadási területek 2016 és 2020 közötti becsült hibaszintjét hasonlítja össze. Az eredményeinkről bővebben az „Eredményeink részletes ismertetője” című részben és a 2020. évi éves jelentésünk vonatkozó fejezeteiben számolunk be.

Az általunk becsült hibaszintek összevetése a Bizottság becsléseivel

Az éves irányítási és teljesítményjelentés – amelyért a biztosok testülete viseli a felelősséget – a belső kontrollra és a pénzgazdálkodásra vonatkozó éves tevékenységi jelentésekből származó alapinformációkat foglalja össze. Az éves irányítási és teljesítményjelentés beszámol a kifizetéskori kockázatról, amely a Bizottság becslése az alkalmazandó szabályoknak nem megfelelően kifizetett összegről. Összességében a Bizottság 2020. évi kifizetéskori kockázatra vonatkozó becslése 1,9%. Ez az arány nem éri el az általunk meghatározott lényegességi küszöböt (2,0%) és becsült hibaszintet (2,7%).

Minden egyes bizottsági főigazgatóság éves tevékenységi jelentése tartalmaz egy nyilatkozatot, amelyben a főigazgató bizonyosságot ad arról, hogy a jelentés megfelelően mutatja be a pénzügyi információkat, és hogy a felelősségi körébe tartozó tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek. E célból valamennyi főigazgatóság becslést nyújtott be a kiadásaiban a kifizetéskor kockázatosnak minősülő összegről.

Véleményünk szerint a Bizottság Közös Ellenőrzési Szolgálatának utólagos ellenőrzései („Versenyképesség”), a kontrollstatisztikákban tükrözött tagállami kontrollok („Természeti erőforrások”), a tagállami ellenőrző hatóságok által végzett ellenőrzések („Kohézió”), és a fennmaradó hibaarányról (RER) évente megrendelt tanulmány („Globális Európa”) tekintetében tavaly feltárt problémák továbbra is fennállnak, és befolyásolják a kifizetéskori kockázatra vonatkozó becslést.

A Bizottság 2020. évi kifizetéskori kockázatra vonatkozó becslését összehasonlítottuk az általunk becsült hibaszinttel a TPK azon fejezeteire nézve, amelyekről külön értékelést készítünk. Az összehasonlítás azt mutatja, hogy a Bizottság kifizetéskori kockázatra vonatkozó becslése alacsonyabb az általunk becsült hibaszintnél a „Versenyképesség”, a „Kohézió” és a „Természeti erőforrások” esetében.

Idén felülvizsgáltuk a pénzügyi korrekciókról és visszafizettetésekről szóló bizottsági beszámolást, és megállapítottuk, hogy az összetett és nem mindig egyértelmű. Megjegyeztük továbbá, hogy előfordultak 2005-re visszanyúló visszafizettetések és az 1994–1999-es programozási időszakot érintő nettó korrekciók. 2020 végéig a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozóan még nem került sor nettó pénzügyi korrekcióra a „Kohézió” terén.

Hat csalásgyanús esetet továbbítottunk az OLAF-hoz

Az ellenőrzéseink során felmerülő valamennyi csalásgyanús esetet jelentjük az Európai Csalás Elleni Hivatalnak, amely határoz arról, hogy – adott esetben a tagállami igazságügyi hatóságokkal együttműködve – kivizsgálja az ilyen eseteket és meghozza a szükséges intézkedéseket. 2020-ban hat csalásgyanús esetet továbbítottuk az OLAF-hoz (2019: kilenc). Az OLAF mindegyik eset kapcsán vizsgálatot indított. 2021 júniusában együttműködést kezdtünk az Európai Ügyészséggel (EPPO) a két szervezet közötti igazgatási megállapodás alapján.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást a főbb megállapításokról 2020. évi éves jelentésünk 1. fejezete tartalmaz. Éves jelentésünk teljes szövege megtalálható a honlapunkon (eca.europa.eu).

Eredményeink részletes ismertetője

Költségvetési és pénzgazdálkodás

A költségvetés végrehajtása és felhasználása 2020-ban

A rendelkezésre álló költségvetést szinte teljes mértékben felhasználták

A TPK-rendelet felső összeghatárokat határoz meg a TPK mind a hét évére vonatkozóan. Ezek a felső határok az Unió új pénzügyi kötelezettségeire (kötelezettségvállalási előirányzatok), valamint az uniós költségvetésből teljesíthető kifizetésekre (kifizetési előirányzatok) vonatkoznak (lásd: 5. ábra).

2020-ban a kötelezettségvállalási előirányzatokat szinte teljes mértékben felhasználták: a 173,9 milliárd eurós végleges költségvetésből 172,9 milliárd eurót (99,5%) költöttek el. Mind maguk az előirányzatok, mind végrehajtásuk mértéke meghaladta a TPK felső határát (168,8 milliárd euró). A felső határ túllépését speciális eszközök – például az Európai Unió Szolidaritási Alapja – használata tette lehetővé.

2020-ban a kifizetési előirányzatok tekintetében a TPK felső határa 172,4 milliárd euró volt, a kifizetésekre a végleges költségvetésben rendelkezésre álló összeg pedig 164,1 milliárd euró. A tényleges kifizetések 161,8 milliárd eurót tettek ki, ami 10,6 milliárd euróval marad a felső határ alatt.

Noha a Covid19-járvány miatt számos módosítást hajtottak végre a 2020. évi költségvetésben, a Bizottság mindeddig nem számolt be az ilyen célokra felhasznált uniós forrásokról

A Covid19-világjárványra való gyors reagálás és a támogatás biztosítása érdekében két fő költségvetési eszközt alkalmaztak: a költségvetés-módosításokat és az átcsoportosításokat. A költségvetés-módosítások révén hozzáadott kötelezettségvállalási előirányzatok teljes összege 5,2 milliárd euró volt, amelyből 3,3 milliárd euró a Covid19-járványhoz kapcsolódó kiadásokat érintett. A kifizetési előirányzatok tekintetében az év során végrehajtott költségvetés-módosítások teljes összege 10,5 milliárd euró volt, amelyből 9,4 milliárd euró a Covid19-járványt érintő kiadásokhoz kapcsolódott. A pandémiához köthető változtatások további példái: egy éven át lehetőség nyílt a források régiók közötti átcsoportosítására, a finanszírozás meghatározott témákra való összpontosítására vonatkozó követelmény feloldására, valamint a 100%-os társfinanszírozásra. A tagállamoknak továbbá nem kellett visszatéríteniük az uniós költségvetésbe az esb-alapokból származó, 7,6 milliárd euró összegű, az előző évben fel nem használt éves előfinanszírozást.

A jobb átláthatóság és az Európai Parlament információkéréseinek figyelembe vétele érdekében, a Bizottság 2020 első félévében megkezdte a Covid19-járvánnyal kapcsolatos célokra felhasznált uniós források belső nyomon követését. A Bizottság mindeddig még nem tett közzé jelentést a Covid19-járvánnyal kapcsolatos kiadásokról.

A fennálló kötelezettségvállalások összege meghaladta a 300 milliárd eurót

A fennálló kötelezettségvállalások – amelyek abból erednek, hogy a kötelezettségvállalások szintje meghaladja a teljesített kifizetések összegét – tovább emelkedtek és 2020 végére elérték a 303,2 milliárd eurót (lásd: 6. ábra) A növekedés kisebb volt, mint a korábbi években, részben a Covid19-világjárvány elleni küzdelemre rendelkezésre bocsátott további kifizetési előirányzatok miatt.

A Bizottság hosszú távú előrejelzése szerint, amely a Next Generation EU eszközre nem terjed ki, a fennálló kötelezettségvállalások összege 2027-ig elvileg magas szinten bár, de viszonylag stabil marad. Ez főként annak tudható be, hogy a 2021–2027-es TPK-ban szereplő kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok között igen csekély lesz az évenkénti eltérés, ami az előző két TPK esetében nem volt így. A fennálló kötelezettségvállalások azonban növekedésnek indulnak, amennyiben – a 2016–2020-as időszakhoz hasonlóan – a kötelezettségvállalások szintje továbbra is magas marad, a kifizetési kérelmek pedig a végrehajtás késedelme miatt a vártnál alacsonyabb összegűek lesznek.

Noha 2020-ban felgyorsult az esb-alapok felhasználása, még így is lassúbb volt, mint az előző TPK során.

A 2014–2020-as TPK teljes éves felhasználási aránya 2020-ban – a jelenlegi TPK utolsó évében – 15% volt, ami megegyezett a 2013. évi értékkel, vagyis az előző, 2007–2013-as TPK utolsó évének adatával. A kumulatív felhasználás azonban körülbelül 7%-kal alacsonyabb volt, mint az előző TPK-ban. 2020 végéig az esb-alapokból a tagállamok számára elkülönített forrás (465 milliárd euró) teljes egészében lekötésre került, így 45% (209 milliárd euró) maradt felhasználatlan. Ez az összeg teszi ki a 2020 végén fennálló kötelezettségvállalások 303 milliárd eurós összegének fő részét.

Amint azt a 7. ábra bemutatja, jelentős különbségek mutatkoznak a tagállamok között a 2014–2020-as TPK-ban az esb-alapokból számukra elkülönített források felhasználása terén. Finnország például 2020 végéig teljes juttatásának 79%-át felhasználta, míg a legalacsonyabb felhasználási arányt mutató három tagállam (Olaszország, Horvátország és Spanyolország) a lekötött összegeinek csak körülbelül 45%-át használta fel.

A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a felhasználási arány valószínűleg még növekedni fog, de ahhoz aligha elégséges mértékben, hogy lehetővé tegye az összes forrás felhasználását. 2014-ben a Bizottság létrehozta a kohéziós politikai programokkal foglalkozó Végrehajtásjavítási Munkacsoportot. A meghozott intézkedések nyomán az érintett tagállamokban jelentősen megnőtt a 2007–2013-as időszakból fennmaradó finanszírozás felhasználási aránya, de megállapítottuk, hogy a tagállamok nem fordítottak kellő figyelmet az eredményekre.

Az uniós költségvetéssel kapcsolatos fő kockázatok és kihívások a következő években

A 2021–2027-es TPK-t és az NGEU-eszközt érintő kockázatok és kihívások

A 2021–2027-es TPK-időszakban akár 750 milliárd euró is elérhető lesz a Next Generation EU eszköz keretében, amelynek célja a világjárvány hatásainak ellensúlyozása, az uniós szakpolitikák kapcsán meghatározott célértékek fenntartása, valamint annak lehetővé tétele, hogy a tagállamok ellenállóbbá és fenntarthatóbbá váljanak és jobban fel legyenek készülve a jövőre.

A NGEU-eszközből és a 2021–2027-es TPK-ból (2018-as árakon) összesen 1824 milliárd euró finanszírozási előirányzat áll majd rendelkezésre, ebből 1074 milliárd euró magában a TPK-ban, ami csaknem kétszerese az előző TPK előirányzatainak.

A következő fő kockázatokat és kihívásokat azonosítottuk:

• fennáll a kockázat, hogy a 2021–2027-es TPK megosztott irányítású alapjainak végrehajtása késve fog megkezdődni;
• a források felhasználása során a gondos pénzgazdálkodással kapcsolatos kihívások merülhetnek fel a Covid19-járvánnyal kapcsolatos változtatások miatt.

A SURE eszköz súlyosbítja az uniós költségvetés pénzügyi kockázatoknak való kitettségét

Az uniós költségvetés függő kötelezettségeknek – azaz konkrét jövőbeli eseményektől függő kötelezettségeknek – való teljes kitettsége a 2019 végi 90,5 milliárd euróról 2020 végére 131,9 milliárd euróra nőtt, ami 46%-os növekedést jelent. Ez a növekedés szinte kizárólag a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE-eszköz) bevezetésének tudható be, amely 2020 végéig 39,5 milliárd euró összegű tagállami hitelfelvételi költséggel növelte a költségvetés kitettségét (lásd: 8. ábra). Bár a SURE-hitelek növelik a teljes kitettséget, a kapcsolódó kockázatokat csökkentik az eszközbe épített biztosítékok.

Az NGEU-eszköz 2021-től jelentős hatást gyakorol majd a teljes kitettségre

Az NGEU-eszköz az elkövetkező években jelentős mértékben, (2018-as árakon számítva) akár 750 milliárd euróval fogja növelni az uniós költségvetés teljes kitettségét.

A Bizottság az Unió nevében felveszi a szükséges forrásokat a pénzügyi piacokon a vissza nem térítendő támogatások és a költségvetési biztosítékok (390 milliárd euró), illetve a tagállamok számára elérhető hitelek (legfeljebb 360 milliárd euró) finanszírozására. Ezt a hitelfelvételt az uniós költségvetés garantálja, amelynek átfogó kitettsége ezáltal akár 940 milliárd euróval is megnőhet. A Bizottságnak emiatt komoly feladatot fog jelenteni, hogy bővítenie kell igazgatási kapacitásait, hogy megfelelően kezelni tudja a minden eddiginél nagyobb tőkepiaci tranzakciókat, beleértve a kötvénykibocsátást és a pénzügyi kockázatok kezelését is.

Ajánlásaink

Ajánlásaink a következők:

• a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatban lekötött és kifizetett összegekre – beleértve a 2020-ban kötelezettségvállalásba vagy szerződésbe vett összegeket is – vonatkozó átfogó beszámolás lehetővé tétele érdekében a Bizottság egységesítse a Covid19-járványhoz kapcsolódó uniós költségvetési kiadások nyilvántartását, és arról legalább évente számoljon be a költségvetési hatóságnak mindaddig, amíg az szükségesnek tekinthető;
• hogy az elkövetkező években fokozatosan csökkenthesse a fennálló kötelezettségvállalások általános szintjét, a Bizottság elemezze a fennálló kötelezettségvállalások alakulásához hozzájáruló tényezőket, és az eredmények alapján tegye meg a szükséges lépéseket;
• mivel az elkövetkező években jóval nagyobb összegű és jóval többféle uniós finanszírozás fog rendelkezésre állni – beleértve az előző többéves pénzügyi keretből megmaradt összegeket is –, e források gondos tagállami felhasználását elősegítendő a Bizottság intézkedések útján gondoskodjon róla, hogy további tanácsadási támogatás álljon a nemzeti hatóságok rendelkezésére.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást a főbb költségvetési és pénzgazdálkodási megállapításokról 2020. évi éves jelentésünk 2. fejezete tartalmaz.

Bevételek

174,3 milliárd euró

Az ellenőrzés tárgya

Ellenőrzésünk az Unió bevételi oldalára irányult, amelyből az uniós kiadások finanszírozása történik. Megvizsgáltunk a saját források kezelésére irányuló egyes fő kontrollrendszereket, valamint egy, a bevételi tranzakciókból vett mintát.

A tagállamok GNI-alapú hozzájárulásai az Unió 2020. évi bevételeinek 70,6%-át, míg a hozzáadottérték-adó alapú saját források a 9,9%-át tették ki. Ezeket a hozzájárulásokat a tagállamok által rendelkezésre bocsátott makrogazdasági statisztikák és becslések alapján számítják ki.

A hagyományos saját források – a tagállami közigazgatási szervek által az Unió megbízásából beszedett behozatali vámok – az Unió bevételének további 11,4%-át tették ki. A fennmaradó 8,1% egyéb forrásokból (uniós megállapodásokkal és programokkal kapcsolatos hozzájárulások és visszatérítések, az előző évből származó többlet, valamint egyéb bevételek) állt össze.

Megállapításaink

Az ellenőrzés által érintett összeg	Lényeges hiba jellemezte?
174,3 milliárd euró	Nem, 2020-ban és 2019-ben lényeges hibát nem tartalmaz

Megelőző és korrekciós intézkedések

Az általunk vizsgált, bevételhez kapcsolódó rendszerek általában eredményesek voltak. Azok a hagyományos saját forrásokra irányuló, főbb belső kontrollok, amelyeket egyes tagállamokban ellenőriztünk, valamint a GNI-ellenőrzési ciklus Bizottságnál megvizsgált lezárása – egyes tartósan fennálló hiányosságok miatt – csak részben voltak eredményesek.

Jelentős, uniós fellépést szükségessé tevő hiányosságokat tártunk fel a vámbevétel-kiesés csökkentését célzó tagállami ellenőrzések terén is. Ezek a hiányosságok nem befolyásolják a bevételekre vonatkozó ellenőri véleményünket, mivel nem a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciókkal függnek össze, hanem a hagyományos saját források hiányos voltának kockázatát vetik fel. A vámellenőrzésekről nemrégiben készített 4/2021. sz. különjelentésünkben javításokra tettünk javaslatokat ezen a területen.

A Bizottság 2020-ban lezárta a saját források 2010 utáni GNI-adataira vonatkozó ellenőrzési ciklusát. A Bizottság e tekintetben számos GNI-fenntartást határozott meg, amelyek általánosságban 10 évre nyitva tartják a tagállami statisztikai adatokat az esetleges változásokra. Ez jelentősen növeli a GNI-alapú hozzájárulással kapcsolatos költségvetési bizonytalanságot a nemzeti költségvetésekben.

Ami a globalizáció hatásával kapcsolatos GNI-fenntartást illeti, a Bizottság kivételesen csökkentette az adatok felülvizsgálati időszakát azáltal, hogy 2018-at tette a változások kezdő évévé. Ez a kivétel ugyanakkor csökkenti a tagállamok GNI-jének 2010 és 2017 közötti összehasonlíthatóságát, megbízhatóságát és hiánytalanságát. Ez nincs összhangban a GNI-alapú saját forrás kiszámítására vonatkozó uniós szabályokkal.

A Bizottság Költségvetési Főigazgatósága 2020. évi éves tevékenységi jelentésében immár ötödik éve él fenntartással amiatt, hogy az uniós költségvetésbe átcsoportosított hagyományos saját források összege pontatlan a Kínából a 2011–2017-es időszakban behozott textiláruk és cipők alulértékelése miatt. A fenntartást először 2016-ban, a hagyományos saját források Egyesült Királyságnak tulajdonítható kieső összegeinek számszerűsítésekor fogalmazták meg, majd azt 2018-ban kiterjesztették más tagállamokra is. A kötelezettségszegési eljárás, amelyet a Bizottság az alulértékelt kínai behozatal miatt a hagyományos saját forrásokból kieső összegek kapcsán az Egyesült Királyság ellen indított, az Európai Unió Bíróságának ítéletére vár.

A hagyományos saját forrásokra vonatkozó kimutatások összeállítására szolgáló nemzeti kontrollrendszerekben továbbra is maradnak tartósan fennálló hiányosságok. Hollandia esetében konkrétan már 2013 óta kérdőjelezzük meg a holland hagyományos saját forrásokra vonatkozó kimutatások megbízhatóságát a vámügyi informatikai rendszer korlátai miatt.

Ajánlásaink

Ajánlásaink a következők:

• a Bizottság a következő többéves ciklusok tekintetében vizsgálja felül és frissítse a tagállamok GNI-adatainak ellenőrzésére vonatkozó megközelítését azzal a céllal, hogy tovább egyszerűsítse a folyamatot és lerövidítse azt az időszakot, amely során a GNI-adatok a ciklus végét követően is nyitva maradnak;
• a Bizottság a tagállamok statisztikai hatóságaival együttműködve dolgozzon tovább a globalizáció nemzeti számlákra gyakorolt hatása felmérésének javításán azzal a céllal, hogy 2018 és az azt követő évek tekintetében le lehessen zárni az e területtel kapcsolatos GNI-fenntartást. Ha tagállamonként jelentősen eltérő hatással jár a nemzeti számlákra nézve az említett fenntartás feloldása, a Bizottság értékelje újra az elmúlt évek GNI-adatainak minőségét, hogy értesíthesse a költségvetési hatóságot arról, milyen következményekkel járhatnak az így felülvizsgált statisztikák a 2010 utáni bevételi költségvetésre nézve;
• Hollandia biztosítsa a hagyományos saját forrásokra vonatkozó havi és negyedéves kimutatásai megbízhatóságát azáltal, hogy orvosolja vámügyi informatikai rendszerének jelenlegi hiányosságait.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást az Unió bevételeire irányuló ellenőrzésünkről 2020. évi éves jelentésünk 3. fejezete tartalmaz.

Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért

Összesen: 24,1 milliárd euró

Az ellenőrzés tárgya

Ezen szakpolitikai terület kiadási programjai fontos szerepet töltenek be a növekedés és a munkahelyteremtés serkentésében, valamint a befogadó társadalom előmozdításában Unió-szerte. A kiadások zömét a Horizont 2020 – a kutatás és az innováció terén – (illetve elődje, a hetedik kutatási keretprogram, FP7), valamint az Erasmus+ – az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területén – teszik ki. Más programok is nyújtanak finanszírozást a Galileo űrprogram (az Unió globális navigációs műholdrendszere), az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) és a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER) számára.

2020-ban az ezen a területen végzett ellenőrzések 16,3 milliárd euró értékű kiadásra terjedtek ki. Ennek az összegnek a zömét a Bizottság közvetlenül kezeli. A Bizottság a támogatási megállapodás aláírásakor előlegkifizetést teljesít a köz- és magánszektorbeli kedvezményezetteknek, és azok társfinanszírozott projektjeinek előrehaladásával a kifizetett előleget levonva megtéríti az általuk bejelentett költségeket, a teljes költség egy részét. Az Erasmus+ esetében a támogatások túlnyomó részét (körülbelül 80%) tagállami ügynökségek kezelik a Bizottság nevében.

Megállapításaink

Az ellenőrzés által érintett összeg	Lényeges hiba jellemezte?	Becsült legvalószínűbb hibaszint
16,3 milliárd euró	Igen	3,9% (2019: 4,0%)

Becslésünk szerint a „Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért” fejezet kiadásait összességében lényeges hibaszint jellemzi.

2020-ban a 133 vizsgált tranzakcióból 64 (48%) esetében merült fel hiba.

A legtöbb hiba olyan nem támogatható költségekhez kapcsolódott, mint például a valósnál nagyobb személyzeti költségek, a helytelenül bejelentett alvállalkozói költségek vagy a ténylegesen fel sem merült költségek.

Az alvállalkozói szerződésekhez kapcsolódó problémák főként azokat a kedvezményezetteket érintették, amelyek nem voltak tisztában azzal, hogy az uniós finanszírozású programok (H2020 és CEF) keretében eltérő módon kell kezelni a közvetlen személyzeti költségeket és a külső tanácsadók költségeit. Az ilyen hibák kockázata különösen magas a kkv-k esetében, amelyeket erősen ösztönöznek a kutatási programokban való részvételre, de megesik, hogy saját alkalmazottjuk kevés, vagy nincs is, és ezek helyett egyéb vállalkozások szolgáltatásait veszik igénybe.

Horizont 2020

A Horizont 2020 és elődje a hetedik keretprogram kiadásai továbbra is nagyobb kockázattal járnak, és ezek jelentik az általunk feltárt hibák fő forrásait. Az általunk vizsgált 84 kutatási és innovációs tranzakció közül 28-ban találtunk nem támogatható költséggel kapcsolatos számszerűsíthető hibát. Ezek a hibák teszik ki az alfejezet tekintetében a 2020. évre általunk becsült hibaszint 66%-át.

A Horizont 2020 keretében a személyzeti költségek bejelentésére vonatkozó szabályok az egyszerűsítési törekvések ellenére még mindig összetettek, és kiszámításuk továbbra is jelentős hibaforrást jelent a kifizetési kérelmekben.

A projekt befejezését követően a kedvezményezettek által szerződtetett könyvvizsgálók a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó igazolásokat adnak ki, amelyek célja segíteni a Bizottságot annak ellenőrzésében, hogy a pénzügyi kimutatásokban elszámolt költségek támogathatóak-e. Ezen igazolásokat illetően több alkalommal is hiányosságokról számoltunk be. 2020-ban megállapításunk szerint az igazolásokat kiállító könyvvizsgálók nem tártak fel számos, a mintánkban szereplő, feltárható számszerűsíthető hibát.

A Bizottság szabályszerűségi beszámolói

A Horizont 2020 vonatkozásában a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság (DG RTD) 2,95%-os várható reprezentatív hibaarányról és a korrekciós intézkedés figyelembevételével kialakult 2,16%-os fennmaradó hibaarányról számolt be az uniós kutatási kiadásokat kezelő valamennyi főigazgatóság és más uniós szerv esetében. A kapcsolódó utólagos ellenőrzéseket az DG RTD Közös Ellenőrzési Szolgálata (CAS) vagy annak nevében eljáró külső vállalkozók végzik.

Mind a 2018., mind a 2019. évi éves jelentésünk esetében vizsgálatunk céljára egy 20 utólagos ellenőrzésből álló véletlenszerű mintát vettünk és megállapítottuk, hogy 17 esetben nem tudtunk támaszkodni a következtetésekre.

Észrevételeztük, hogy a Közös Ellenőrzési Szolgálat – ajánlásainkat követve – lépéseket tett utólagos ellenőrzései minőségének javítása érdekében. Ennek ellenére továbbra is hiányosságokat tártunk fel a mintavételezési eljárásban, többek között a CAS mintavételi szabályainak megsértését és az ellenőrzési dokumentáció hiányosságait.

Megjegyeztük továbbá, hogy a várható reprezentatív hibaarány – az utólagos ellenőrzésekre irányuló felülvizsgálataink kvantitatív megállapításai nyomán – 0,13 százalékpontos növekedést mutat. Ez a hibaarány valószínűleg továbbra is a ténylegesnél alacsonyabb, mivel nem veszi figyelembe, hogy az általunk feltárt hibák az általunk nem vizsgált utólagos ellenőrzésekben is előfordulhattak volna, és a kvalitatív megállapításainkat – például az ellenőrzési eljárások hiányosságait – nem lehetett számszerűsíteni.

Ajánlásaink

A következőket javasoljuk a Bizottságnak:

• terjessze ki a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó igazolások hatályát az új kutatási keretprogram, a Horizont Európa egységköltség-kategóriáira annak érdekében, hogy ezzel emelje az egységköltségekben előforduló hibák észlelésének és korrekciójának szintjét;
• hajtson végre cselekvési terveket, köztük a pénzügyi kimutatásokban előforduló hibák fő okainak időszakos felülvizsgálatát, iránymutatás nyújtását olyan összetett kérdésekben, mint az alvállalkozásra vonatkozó szabályok, és tájékoztató kampányok szervezését a Horizont 2020 hibaarányának csökkentése érdekében;
• javítsa tovább az utólagos ellenőrzések minőségét azáltal, hogy a költségkimutatások szintjén orvosolja a mintavételi eljárások hiányosságait, és alkalmazza a korrekciókat a Horizont Európa hibaszámítási módszerére.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást a „Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért” terület uniós kiadásaira vonatkozó ellenőrzésünkről 2020. évi éves jelentésünk 4. fejezete tartalmaz.

Gazdasági, társadalmi és területi kohézió

Összesen: 59,5 milliárd euró

Az ellenőrzés tárgya

Az ezen alfejezethez tartozó kiadások célja a különböző uniós tagállamok és régiók eltérő fejlettségi szintjei közötti különbségek csökkentése. A finanszírozásra az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERRFA), a Kohéziós Alap (KA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és egyéb olyan rendszerek révén kerül sor, mint a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD) és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF).

A kiadások zömét a Bizottság és a tagállamok megosztva kezelik. Az Unió többéves operatív programokat (OP) társfinanszíroz, a források ezek révén kerülnek a projektekhez. A Bizottságnál a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság (DG REGIO) felel az ERFA és a KA végrehajtásáért, és a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága (DG EMPL) felel az ESZA végrehajtásáért.

Ezen a területen a 2020. évi éves jelentésünkhöz 48,4 milliárd euró összegű kiadást ellenőriztünk (2019: 28,4 milliárd euró). Ellenőrzési módszerünknek megfelelően ez az összeg 46,1 milliárd eurót kitevő, korábbi évekből származó olyan kiadást tartalmazott, amelyet a Bizottság 2020-ban fogadott vagy számolt el.

Megállapításaink

Az ellenőrzés által érintett összeg	Lényeges hiba jellemezte?	Becsült legvalószínűbb hibaszint
48,4 milliárd euró	Igen	3,5% (2019: 4,4%)

Becslésük szerint a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” hibaszintje összességében lényeges.

2020-ban 227 tranzakciót vizsgáltunk meg. Ezekben 23 olyan hibát állapítottunk meg és számszerűsítettünk, amelyeket az ellenőrző hatóságok nem tártak fel. Az általuk korábban feltárt 64 hibát és a tagállami programhatóságok által alkalmazott (a két programozási időszakra együttvéve összesen 834 millió euró összegű) korrekciókat is figyelembe véve a hibaszintet 3,5%-ra becsüljük.

Az általunk becsült hibaszinthez leginkább a támogatásra nem jogosult projektek és költségek, a belső piaci (különösen az állami támogatási) szabályok megsértése, valamint az alapvető bizonylatok hiánya járultak hozzá. A feltárt hibák száma és hatása mutatja, hogy a jelenleg alkalmazott kontrollok nem mérséklik kellően az ezen a területen jellemző magas eredendő hibakockázatot. Ez különösen az irányító hatóságokat és a közreműködő szervezeteket érinti. Az első szintű ellenőrzéseik összességében kevéssé eredményesek a kedvezményezettek által bejelentett kiadások szabálytalanságainak megelőzésében és feltárásában.

Az ESZA-rendelet 14. cikke (1) bekezdésének alkalmazása a végrehajtás első évében egy tagállamnak kedvező, túlzott egyensúlyhiányhoz vezetett

Egy olaszországi operatív programhoz kapcsolódó mintánkban szereplő öt ESZA-művelet esetében a kedvezményezettek az irányító hatóság által meghatározott egyszerűsített költségelszámolási módszer alapján, helyesen jelentették be az elszámolható költségeket. Az irányító hatóság által a Bizottságnak bejelentett összegek azonban minden esetben a Bizottság átalányalapú egységköltségein alapultak. Ennek eredményeként az uniós költségvetésből az egyes érintett műveletekre kifizetett összegek több mint 20%-kal magasabbak voltak, mint a kedvezményezetteknek kifizetett összegek. Ez az eljárás egyensúlyhiányt teremtett, amely eddig több mint 43 millió euró nyereséget eredményezett a tagállam számára a 2014–2020-as időszakban. Jelenlegi szintjükön a Bizottság által erre az operatív programra megállapított átalányalapú egységköltségek túlzott mértékben kedveznek a tagállamnak.

Az ellenőrző hatóságok munkájának értékelése

A tagállami ellenőrző hatóságok tevékenysége kulcsszerepet játszik a kohéziós bizonyossági és kontrollkeretrendszerben, különösen annak biztosításában, hogy a fennmaradó hibaarány egyik program esetében se érje el a 2%-os lényegességi küszöböt.

A bizonyossági csomag az egyes tagállamok által a Bizottságnak az esb-alapok vonatkozásában évente benyújtott dokumentumcsomag, amely az éves beszámolóból, ennek összefoglalójából, a kontrolljelentésből, a vezetői nyilatkozatból és az ellenőri véleményből áll. 2017 óta a 2014–2020-as időszakra nézve a 116 ellenőrző hatóságból 34 munkáját vizsgáltuk meg 26 bizonyossági csomag kapcsán. Ezek mindegyike tekintetében az ellenőrző hatóságok 2% alatti fennmaradó hibaarányról számoltak be. Ellenőrző munkánknak nem célja, hogy az ellenőrző hatóságok által megállapított hibaarányok helyességéről vonjunk le következtetéseket, azonban tártunk fel olyan hibákat, amelyek elkerülték az ellenőrző hatóságok figyelmét. Mindez az általunk felülvizsgált 26 bizonyossági csomagból 12 esetében azt mutatta, hogy a tényleges, valójában 2% feletti fennmaradó hibaaránynál alacsonyabb arányt jelentettek be.

Hasonlóképp, a 2007–2013-as időszak általunk megvizsgált három programlezárási csomagjával kapcsolatos ellenőrzésünk azt eredményezte, hogy kettő esetében a fennmaradó hibaarány a kiigazítást követően meghaladta a 2%-os lényegességi küszöböt.

Az elmúlt négy évben, amelyben az ellenőrző hatóságok tevékenységeit vizsgáltuk, megállapítottuk, hogy az ellenőrzésre kiválasztott bizonyossági csomagok (darabszám és érték alapján) fele esetében az ellenőrző hatóságok helytelenül számoltak be 2% alatti fennmaradó hibaarányokról. A több ellenőrző hatóság ellenőrzéseiben megállapított hiányosságok miatt ezen ellenőrzésekre továbbra is csak korlátozott mértékben lehet hagyatkozni.

Megállapítottuk továbbá, hogy az ellenőrző hatóságok nem követik nyomon a csalás kockázatát: a mintánkban szereplő és ellenőrzési dokumentációval rendelkező operatív programok mindössze 21%-a foglalkozott kielégítő módon ezzel a kockázattal.

A DG REGIO és a DG EMPL beszámolása a kohéziós kiadások szabályszerűségéről

Az éves tevékenységi jelentések a Bizottság fő beszámolási eszközei az arra vonatkozó észszerű bizonyossággal kapcsolatban, hogy a tagállamok által bevezetett kontrolleljárások garantálják-e a kiadások szabályszerűségét.

Az éves tevékenységi jelentések feltüntetnek egy hibaarányt, amely a szabályszerűségre vonatkozó egyik fő teljesítménymutatóként szolgál. 2020-ban a DG REGIO a 2%-os lényegességi küszöb feletti (2,1%) fő teljesítménymutatóról számolt be, miközben a DG EMPL által bejelentett arány a lényegességi küszöb alatt maradt (1,4%). 2018. évi éves jelentésünkben arra a következtetésre jutottunk, hogy a fő teljesítménymutatóként feltüntetett hibaarányt – különböző okokból – minimális hibaaránynak kell tekinteni.

A Bizottság arra használta ezt hibaarányt a 2020. évi éves irányítási és teljesítményjelentésében, hogy szabályszerűségi információval szolgáljon a kohéziós politika területéről. Beszámolója szerint a kifizetéskori teljes kockázat 1,9% és 2,4% között alakult. Az ellenőrző hatóságok munkájának hiányosságai és a két főigazgatóság éves tevékenységi jelentésében feltüntetett fő teljesítménymutatók tekintetében általunk feltárt problémák miatt azonban véleményünk szerint az éves irányítási és teljesítményjelentésben összesített hibaarányok csak becsült minimumnak tekinthetőek.

A Bizottság főigazgatóságai éves tevékenységi jelentésükben fenntartást fogalmaztak meg egy olyan operatív programról, amely esetében az érintett tagállam irányítási és kontrollrendszere lényeges kockázatot jelent az uniós költségvetésre nézve. Ezért helyénvaló lenne, ha azok az értékeléskor rendelkezésükre álló minden információt, többek között az ellenőrző hatóságok által bejelentett hibaarányokat is figyelembe vennék. Megállapításunk szerint azonban ezek a hibaarányok zömében a Bizottság által még nem elfogadott éves beszámolóban szereplő kiadásokra vonatkozó előzetes hibaarányok voltak. Következésképp a fenntartások nem feltétlenül ölelik fel az összes lényeges kockázatot.

Ajánlásaink

Többek között a következőket javasoljuk a Bizottságnak:

• szorosan kövesse nyomon az általa megállapított átalányalapú egységköltségeket alkalmazó tagállamokat, elkerülendő a tagállamoknak kedvező, túlzott egyensúlyhiányt. A Bizottság kérje fel a tagállamokat a túlzott mértékű költségtérítési arányok kiigazítására és az egyensúlyhiány megszüntetésére, hogy a program lezárásakor ne jelentkezzen számukra nyereség;
• ösztönözze az ellenőrző hatóságokat, hogy ellenőrző listájukba vegyenek fel kifejezetten a csalási kockázatokra vonatkozó kérdéseket és dokumentálják az ellenőrzés során feltárt ilyen kockázatok kezelésére tett lépéseket;
• kérje fel a tagállamokat, hogy bocsássanak rendelkezésre elegendő információt az éves összefoglalóban az azon műveletekkel kapcsolatos következtetésekről és nyomon követésről, amelyek tekintetében folyamatban lévő vizsgálat keretében összegeket vontak le az elszámolásokból. Ez növelné annak átláthatóságát, hogy a programhatóságok hogyan követik nyomon ezeket az összegeket.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” területével kapcsolatos uniós kiadásokra irányuló ellenőrzésünkről 2020. évi éves jelentésünk 5. fejezete tartalmaz.

Természeti erőforrások

Összesen: 60,6 milliárd euró

Az ellenőrzés tárgya

Ennek a kiadási területnek része a közös mezőgazdasági politika (KAP), a közös halászati politika, valamint részben a környezetvédelmi és éghajlat-politika uniós kiadásai.

A közös agrárpolitika adja a természeti erőforrásokra fordított kiadások 97%-át. Az uniós jogszabályok az alábbi három általános célkitűzést határozzák meg a KAP számára:

• fenntartható élelmiszer-termelés, középpontban a mezőgazdasági termelők jövedelmével, a mezőgazdaság termelékenységével és az árstabilitással;
• a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozással összefüggő fellépések, középpontban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásával, a biológiai sokféleséggel, a talaj- és vízgazdálkodással;
• kiegyensúlyozott területi fejlődés.

Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) KAP-kiadásai két fő kategóriába sorolhatók:

• a termelőknek folyósított közvetlen kifizetések, amelyeket teljes egészében az uniós költségvetés finanszíroz;
• mezőgazdasági piaci intézkedések, amelyek finanszírozása szintén teljes mértékben az uniós költségvetésből történik, egyes, a tagállamok által társfinanszírozott intézkedések – például promóciós intézkedések – kivételével;

Emellett a KAP az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapon (EMVA) keresztül támogatja a vidékfejlesztési stratégiákat és projekteket. A 2014–2020-as programozási időszak kezdete óta az EMVA az esb-alapok részét képezi és az esb-alapokra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet hatálya alá tartozik.

2020-ban az ezen a területen végzett ellenőrzések 60,3 milliárd euró értékű kiadásra terjedtek ki.

A Bizottság a KAP irányítását a tagállamokkal megosztva végzi.

Megállapításaink

Az ellenőrzés által érintett összeg	Lényeges hiba jellemezte?	Becsült legvalószínűbb hibaszint
60,3 milliárd euró	A lényeges szinthez közel	2,0% (2019: 1,9%)

Megállapításunk szerint a „Természeti erőforrások” kiadásait összességében a lényegességhez közeli hibaszint jellemzi.

A korábbi évekhez hasonlóan a közvetlen kifizetések tekintetében – amelyek főként a mezőgazdasági termelők által bejelentett mezőgazdasági földterületen alapulnak és a „Természeti erőforrások” fejezet kiadásainak 69%-át teszik ki – a hibaszint elmaradt a lényegességi küszöbtől. A többi terület (vidékfejlesztés, piaci intézkedések, halászat, környezetvédelem és éghajlat-politika) egészére nézve eredményeink azt mutatják, hogy a hibaszint lényeges.

A mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések: eredményes kontrollrendszer

A közvetlen támogatások fő irányítási eszköze az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER), amely a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszert (MePaR) is magában foglalja. Az IIER – elsősorban a MePaR-nak köszönhetően – nagymértékben hozzájárul a közvetlen kifizetések hibaszintjének csökkentéséhez.

88 közvetlen kifizetést ellenőriztünk, amelyek lefedték a fő rendszereket. Megállapításunk szerint 76 közvetlen kifizetés hibamentes volt, és két közvetlen kifizetés esetében pénzügyi hatással nem járó szabályszerűségi problémákat találtunk. Az e rendszerekben feltárt tíz számszerűsíthető hiba arra vezethető vissza, hogy a mezőgazdasági termelők támogatási kérelmükben a valósnál nagyobb támogatható mezőgazdasági földterületet, illetve több állatot tüntettek fel.

Monitoring útján végzett ellenőrzések: 2020-ban korlátozott volt a lefedettség

2018 óta a tagállamok kifizető ügynökségei végrehajthatnak ún. „monitoring útján végzett ellenőrzéseket”. Ez a megközelítés az uniós Kopernikusz program Sentinel műholdas adatain alapuló automatizált folyamatokat alkalmaz a KAP egyes szabályainak való megfelelés ellenőrzésére. Ha egy adott kifizetési rendszer összes támogathatósági kritériuma értékelhető űradatok révén, az lehetővé teszi a kifizető ügynökségek számára a támogatásban részesülő kedvezményezettek teljes sokaságának távolból történő nyomon követését.

A monitoring útján végzett ellenőrzések segítségével figyelmeztetni lehet a mezőgazdasági termelőket, ha a támogatási rendszer szabályait esetleg nem tartják be a vegetációs időszakban. Ez több lehetőséget biztosít a mezőgazdasági termelőknek arra, hogy igényeiket még azok véglegesítése előtt helyesbítsék.

A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy támogatást nyújt a tagállamoknak a monitoring útján végzett ellenőrzésekre vonatkozó új megközelítés kidolgozásához. 2020 végén a főbb közvetlen támogatási rendszereken (alaptámogatások és egységes területalapú támogatások) belül a monitoring útján ellenőrzött terület 5,7%-ot tett ki.

Vidékfejlesztés, piaci intézkedések, halászat, környezetvédelem és az éghajlat-politika: nagyobb a hibakockázat

A közvetlen kifizetésekhez viszonyítva ezekre a kiadási területekre összetett támogathatósági feltételek vonatkoznak, ami növeli a hibakockázatot.

A 104 általunk tesztelt vidékfejlesztési tranzakcióból 87 esetében nem merült fel hiba. A 11 esetből, ahol hibákat tártunk fel és számszerűsítettünk, öt esetben haladta meg a hatás a 20%-ot. Hat kifizetésnél tártunk fel pénzügyi hatással nem járó szabályszerűségi problémákat.

A mezőgazdasági piaci intézkedések különböző támogatási rendszereket alkotnak, amelyekre eltérő támogathatósági feltételek vonatkoznak. 16 tranzakciót vizsgáltunk meg, és három olyan esetet találtunk, amikor a kifizető ügynökségek nem támogatható költségeket térítettek meg. Ezek közül két esetben a hiba meghaladta a 20%-ot. Egy esetben pénzügyi hatással nem járó szabályszerűségi problémát tártunk fel.

A halászat, a környezetvédelem és az éghajlat-politika területén megvalósuló projektekre szintén különféle kiválasztási kritériumok és támogathatósági követelmények vonatkoznak. Az általunk megvizsgált kilenc tranzakció közül egy esetben találtunk számszerűsíthető hibát, amely nem támogatható kiadások bejelentéséből és visszatérítéséből eredt. Négy esetben tártunk fel pénzügyi hatással nem járó szabályszerűségi problémákat.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság beszámolói a KAP-kiadások szabályszerűségéről

Mindegyik kifizető ügynökség igazgatója évente vezetői nyilatkozatot ad a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságnak (DG AGRI) az ügynökség kontrollrendszerének eredményességéről, valamint a kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről. A tagállamok beszámolnak adminisztratív és helyszíni ellenőrzéseikről („kontrollstatisztikák”).

További bizonyosság nyújtása érdekében a tanúsító szervek 2015 óta kötelesek minden egyes kifizető ügynökség tekintetében évente véleményt adni azon kiadások jogszerűségéről és szabályszerűségéről, amelyek tekintetében a tagállamok visszatérítést igényeltek.

A DG AGRI a kontrollstatisztikákban bejelentett hibaarányokat felhasználva – azokat a tanúsító szervek által végzett ellenőrzések eredményei, valamint a kifizető ügynökségek rendszereire és kiadásaira vonatkozó saját ellenőrzései alapján kiigazítva – számítja ki a kifizetéskor kockázatosnak minősülő összeget. A Bizottság becslése szerint 2020-ban a kifizetéskor kockázatosnak minősülő összeg a KAP összes kiadására nézve körülbelül 1,9%.

Csalás elleni politikák és eljárások a KAP keretében

A kifizető ügynökségeknek rendelkezniük kell a csalások megelőzésére és felderítésére szolgáló rendszerekkel, és a Bizottságnak észszerű bizonyosságot kell szereznie e rendszerek működéséről. 2019. évi éves jelentésünkben hiányosságokat állapítottunk meg a KAP csalás elleni politikáiban és eljárásaiban, és ajánlást tettünk a problémák kezelésére. 2021-ben teljesítmény-ellenőrzést végeztünk a Bizottság és a tagállamok KAP keretében végrehajtott csalás elleni intézkedéseiről. Erről a kérdésről, illetve a nagyarányú földszerzés kérdéséről 2021 végéig különjelentést tervezünk közzétenni.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást a „Természeti erőforrások” terület uniós kiadásaira irányuló ellenőrzésünkről 2020. évi éves jelentésünk 6. fejezete tartalmaz.

Biztonság és uniós polgárság

Összesen: 6,3 milliárd euró

Az ellenőrzés tárgya

Ez a kiadási terület olyan különböző szakpolitikákat foglal magában, amelyek közös célja az „európai polgárság” eszméjének erősítése egy szabadságon, biztonságon és jogérvényesülésen alapuló, belső határok nélküli térség létrehozásával.

A legjelentősebb kiadási terület a Szükséghelyzeti Támogatási Eszközhöz kapcsolódik, amelynek keretében 2,6 milliárd eurót vagyis ezen TPK-fejezet teljes kiadásainak 40,5%-át költötték el 2020-ban. Az eszközt 2020 áprilisában hozták létre azért, hogy – többek között betegek, egészségügyi személyzet és alapvető orvosi eszközök határokon átnyúló szállításának finanszírozása révén – segítse az uniós tagállamokat a Covid19-járvány kezelésében. E fejezet kapcsán fontosabb egyéb alapok:

• a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMA), amelynek célja hozzájárulni a migrációs áramlások eredményes kezeléséhez és kialakítani a menekültügyben és bevándorlásban alkalmazandó közös uniós megközelítést;
• a Belső Biztonsági Alap (BBA), amelynek célja, hogy a jogszerű utazás megkönnyítése és az alapvető szabadságjogok és emberi jogok tiszteletben tartása mellett biztosítsa az Unió biztonságát.

2020-ban e két alap 1,6 milliárd euróval az e területre fordított uniós kiadások valamivel több, mint egynegyedét (25,3%) tette ki. Az MMA és a BBA végrehajtásának irányítását a tagállamok és a Bizottság Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatósága (DG HOME) főként egymás között megosztva végzik.

További 18,5%-ot tesz ki a migráció és biztonság, az igazságügyi együttműködés és az egészségügy terén meghatározott főbb uniós prioritások végrehajtásában közreműködő 12 decentralizált ügynökség és az Európai Ügyészség finanszírozása. Az uniós ügynökségek kiadásairól különálló éves jelentéseinkben és „Az uniós ügynökségek ellenőrzéséről röviden” című összefoglaló dokumentumban számolunk be.

2020-ban az ezen a területen végzett ellenőrzések 3,1 milliárd euró értékű kiadásra vonatkoztak.

Megállapításaink

2020-ban egy 27 tranzakcióból álló mintát vizsgáltunk meg. E minta megtervezésekor nem azt tartottuk szem előtt, hogy az a TPK e fejezetének kiadásaira nézve reprezentatív legyen, hanem azt, hogy hozzájáruljon az átfogó megbízhatósági nyilatkozatunkhoz. Ezért a TPK e fejezetére nézve nem tudtunk becslést adni a hibaarányról.

Az általunk megvizsgált 27 tranzakcióból nyolc (30%) esetében merült fel hiba. Négy számszerűsíthető hibát tartalmazó tranzakciót találtunk, amely hibák pénzügyi hatást gyakoroltak az uniós költségvetésből kifizetett összegekre. Feltártunk négy olyan esetet is, amikor nem tartották be a jogi és pénzügyi rendelkezéseket, de ezek nem jártak pénzügyi hatással az uniós költségvetésre nézve.

Megvizsgáltuk ezenkívül négy olyan tagállami hatóság munkáját, amelynek feladata, hogy ellenőrizze az adott tagállam éves MMA/BBA-elszámolását és éves kontrolljelentést nyújtson be a Bizottságnak. Valamennyi általunk megvizsgált ellenőrző hatóság megfelelő minőségű, részletes eljárásokat dolgozott ki és hajtott végre, amelyek révén be tudtak számolni munkájukról az éves kontrolljelentés útján. Feltártunk ugyan bizonyos hiányosságokat, de ezeknek a beszámolóra gyakorolt hatása nem volt annyira lényeges, hogy az csökkenthette volna az ellenőrző hatóságok következtetéseinek értékét.

Éves tevékenységi jelentések és egyéb irányítási mechanizmusok

Elvégeztük a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság (DG HOME) és a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága (DG CONNECT) éves tevékenységi jelentéseinek értékelését, és nem tártunk fel olyan információkat, amelyek ellentmondanának megállapításainknak. 2020. évi, 27 tranzakciót tartalmazó korlátozott mintánk azonban nem elegendő ahhoz, hogy az említett két főigazgatóság által a kiadások szabályszerűségéről közölt információkat össze tudjuk vetni a saját ellenőrzési eredményeinkkel.

Ajánlásaink

A következőket javasoljuk a Bizottságnak:

• gondosan ellenőrizze az esb-intézkedések kedvezményezettjei által benyújtott költségek támogathatóságát, különös tekintettel a közbeszerzési eljárások szabályszerűségére;
• adjon ki iránymutatást az MMA és a BBA alapokért felelős tagállami hatóságok számára arról, hogyan kell dokumentálni a szolgáltatások teljességét és minőségét, amennyiben a finanszírozás standard egységköltségeken alapul.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást a „Biztonság és uniós polgárság” területhez kapcsolódó uniós kiadásokra irányuló ellenőrzésünkről 2020. évi éves jelentésünk 7. fejezete tartalmaz.

Globális Európa

Összesen: 11,4 milliárd euró

Az ellenőrzés tárgya

E kiadási terület az Unió költségvetéséből finanszírozott valamennyi külső tevékenységre fordított kiadásokat öleli fel (az Európai Fejlesztési Alapok kivételével). E területen a szakpolitikák a következőkre irányulnak: az uniós értékékek előmozdítása az Unió határain kívül, a jelentős globális kihívások kezelése, az uniós fejlesztési együttműködés hatásának növelése, a stabilitás és a biztonság előmozdítása a tagjelölt és a szomszédságpolitikai partnerországokban.

A külső fellépések költségvetésének végrehajtásában szerepet játszó legfontosabb főigazgatóságok és szervezeti egységek a következők: a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatósága (DG INTPA, korábban DG DEVCO), az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága (DG NEAR), az Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatósága (DG ECHO), a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság (DG REGIO), valamint a Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálat (FPI).

A kifizetéseket több mint 150 országban több eszközből és több módon – többek között kivitelezési, árubeszerzési és szolgáltatásnyújtási szerződések, vissza nem térítendő támogatások, speciális hitelek, hitelgaranciák és pénzügyi támogatás, költségvetés-támogatás és a költségvetéshez nyújtott támogatás egyéb konkrét formái révén – folyósították.

2020-ban az ezen a területen végzett ellenőrzések 9,2 milliárd euró összegű kiadásra vonatkoztak.

Megállapításaink

Vizsgálatunk egy 75 tranzakcióból álló mintára terjedt ki, amelynek megtervezésekor nem azt tartottuk szem előtt, hogy az a TPK e fejezetének kiadásaira nézve reprezentatív legyen, hanem azt, hogy a minta hozzájáruljon az átfogó megbízhatósági nyilatkozatunkhoz. Ezért a TPK e fejezetére nézve nem tudtunk becslést adni a hibaarányról.

A 75 vizsgált tranzakcióból 28 (37,3%) esetében merült fel hiba. 17 olyan számszerűsíthető hibát találtunk, amely pénzügyi hatást gyakorolt az uniós költségvetésből kifizetett összegekre. Ezenkívül 11 esetben megállapítottuk, hogy a tranzakció nem felelt meg a jogi és pénzügyi rendelkezéseknek.

A költségvetés-támogatáshoz és nemzetközi szervezetek által a „feltételezéses megközelítés” (amikor a többadományozós projektekhez nyújtott bizottsági hozzájárulásokat más adományozók hozzájárulásaival együtt kezelik és nem különítik el konkrétan meghatározható kiadási tételekre) értelmében végrehajtott projektekhez kapcsolódó tranzakciók kevésbé hibaérzékenyek. 2020-ban ezeken a területeken nem tártunk fel hibát.

Egyes nemzetközi szervezetek csak korlátozott, például csak passzív (csak az adatok megtekintésére feljogosító) hozzáférést biztosítottak számunkra a dokumentumokhoz, így a vizsgált dokumentumokról nem tudtunk másolatot készíteni. Egyes nemzetközi szervezetek megbízatásunkat is megkérdőjelezték. Ezek a problémák hátráltatták ellenőrzésünk megtervezését és végrehajtását, így az ellenőrző csoport nagy késedelmekkel tudta csak megkapni a kért dokumentációt és elvégezni a munkáját. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében az Európai Számvevőszéknek jogában áll megkérni a feladatai elvégzéséhez szükséges valamennyi dokumentumot vagy információt.

A DG NEAR fennmaradó hibaarányra vonatkozó vizsgálata

2020-ban a DG NEAR külső vállalkozóval elkészíttette a fennmaradó hibaarányról (RER) szóló hatodik vizsgálatát, A vizsgálat célja az volt, hogy a főigazgatóság egész felelősségi körére nézve felmérje, hogy a hibák megelőzése, feltárása és korrigálása érdekében végzett vezetői ellenőrzések után becslés szerint mennyi hiba marad feltáratlan. A fennmaradó hibaarányra vonatkozó vizsgálat nem minősül bizonyosságot nyújtó szolgáltatásnak vagy ellenőrzésnek.

A korábbi évekhez hasonlóan a DG NEAR átfogó fennmaradó hibaarányára vonatkozó becslés a Bizottság 2%-os lényegességi küszöbe alatt volt (2020: 1,36%; 2019: 0,53%; 2018: 0,72%).

Megállapítottuk, hogy bizonyos hiányosságok miatt alábecsülhették a fennmaradó hibaarányt.

Ezenkívül a becslést végző vállalkozó a 2020. évi vizsgálat mintájába felvett tranzakciók több mint 60%-án (2019: hozzávetőleg 50%) nem végzett ellenőrzést, vagy csak korlátozott ellenőrzést végzett, ehelyett teljes mértékben vagy részben korábbi ellenőrzések eredményeire támaszkodott. A fennmaradó hibaarányra vonatkozó vizsgálat lényege éppen azoknak a hibáknak az azonosítása, amelyeket a korábbi ellenőrzések nem tártak fel. A fennmaradó hibaarányra vonatkozó vizsgálat, ha túlzott mértékben támaszkodik a korábbi ellenőrzési munkákra, nem méri teljes mértékben ezeket a hibákat. Végezetül a fennmaradó hibaarányra irányuló vizsgálat szabályozási kerete nem foglalkozik a csalás kockázatával és nem is tesz említést arról.

Éves tevékenységi jelentések és egyéb irányítási mechanizmusok

A 2020. évi pénzügyi évre vonatkozóan ellenőriztük, hogy a Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálat (FPI) éves tevékenységi jelentése a szabályszerűségi információkat a Bizottság utasításaival összhangban ismertette-e, és következetesen alkalmazta-e a jövőbeni korrekciók és visszafizettetések becslésére szolgáló módszertant.

Ezzel összefüggésben a belső kontroll potenciális hiányosságát állapítottuk meg. Az FPI konkrét intézkedéseket hozott a kapcsolódó kockázatok mérséklésére. A probléma a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) misszióihoz kapcsolódik, amelyek esetében a Bizottságnak biztosítania kell azok akkreditációját annak értékelése alapján, hogy a missziók tiszteletben tartják-e a gondos pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elvét, és biztosítják-e az uniós fellépés láthatóságát (a „pilléralapú értékelés” részeként). 2020 végéig a 11 folyamatban lévő KBVP-misszió közül kettő még nem kapott teljes körű pozitív pilléralapú értékelést.

Ajánlásaink

A következőket javasoljuk a Bizottságnak:

• tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a nemzetközi szervezetek ne csak az adatok megtekintésére feljogosító hozzáférést, hanem teljes körű, korlátlan és gyors hozzáférést biztosítsanak a Számvevőszék számára feladatának az EUMSZ szerinti elvégzéséhez szükséges dokumentumokhoz;
• dolgozzon ki eljárást annak biztosítására, hogy a partnerszervezetek a megosztott költségek allokációját a ténylegesen felmerült kiadások alapján végezzék el;
• kötelezze a fennmaradó hibaarányra vonatkozó vizsgálatot végző vállalkozót arra, hogy jelentse a Bizottságnak az RER-vizsgálattal kapcsolatban végzett munkája során feltárt, az uniós költségvetést érintő csalásgyanús eseteket.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást a „Globális Európa” területhez kapcsolódó uniós kiadásokra irányuló ellenőrzésünkről 2020. évi éves jelentésünk 8. fejezete tartalmaz.

Igazgatás

Összesen: 10,3 milliárd euró

Az ellenőrzés tárgya

Ellenőrzésünk a következő uniós intézmények és szervek igazgatási kiadásaira terjedt ki: a Parlament, az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa, a Bizottság, az Európai Bíróság, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az európai ombudsman, az európai adatvédelmi biztos és az Európai Külügyi Szolgálat.

2020-ban az intézmények és szervek összesen 10,3 milliárd eurót költöttek igazgatásra. Ezen összeg alatt a személyi ráfordítások (az összes kiadás mintegy 68%-a), valamint az épületekre, felszerelésekre, energiára, kommunikációra és informatikára fordított kiadások értendők.

2020-ban az ezen a területen végzett ellenőrzések 10,4 milliárd euró összegű kiadásra vonatkoztak, amely a kifizetéseket és az előfinanszírozások elszámolását is magában foglalta.

Megvizsgáltuk az ombudsman és a Tanács kiválasztott felügyeleti és kontrollrendszereit. Emellett ellenőriztünk 48 tranzakciót.

Saját pénzügyi kimutatásainkat külső könyvvizsgáló ellenőrzi. Az ennek eredményként születő könyvvizsgálói véleményt és jelentést minden évben közzétesszük az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a weboldalunkon.

Megállapításaink

Az ellenőrzés által érintett összeg	Lényeges hiba jellemezte?
10,4 milliárd euró	Nem, 2020-ban és 2019-ben lényeges hibát nem tartalmaz

2020-ban megvizsgáltuk az európai ombudsman és a Tanács kiválasztott felügyeleti és kontrollrendszereit. Ellenőriztünk még 48 tranzakciót.

A korábbi évekhez hasonlóan úgy ítéljük meg, hogy a hibaszint a lényegességi küszöb alatt van.

Nem találtunk konkrét problémákat a Tanács, az Európai Bíróság, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat, a Régiók Bizottsága, az európai ombudsman, az európai adatvédelmi biztos és az Európai Számvevőszék tekintetében.

Parlament

Az Európai Parlament által teljesített kifizetések közül kettőnél találtunk hibákat. Az egyik hiba az informatikai szolgáltatások túlfizetésére vonatkozott, amely a szerződési feltételek helytelen alkalmazásából adódott. A másik hibát egy képviselő napidíjának a jelenléti ív hibája miatti helytelen kifizetése okozta. Megállapítottuk, hogy a jelenlegi kontrollrendszer nem előzte meg és nem tárta fel ezeket a hibákat, de ebben javulás várható a Parlamentnél jelenleg kidolgozott új rendszernek köszönhetően.

Bizottság

A Bizottság által teljesített kifizetésekben öt hibát találtunk. Ezek közül az egyik szoftverlicencekkel kapcsolatos költségek kisebb túlfizetésére vonatkozott. A másik négy hiba olyan személyzeti juttatásokhoz kapcsolódott, amelyek esetében az alkalmazottak nem jelentették be a személyes helyzetükben a közelmúltban bekövetkezett változásokat, vagy más forrásokból is igényelhettek hasonló juttatásokat. Az alkalmazottaknak először igényelniük kell az ilyen juttatásokat, majd értesíteniük kell a Bizottságot azokról, hogy a Bizottság az összeg kiszámításakor figyelembe vehesse azokat. Ezt a négy esetet a Bizottság számításainak konzisztenciaellenőrzése nem tárta fel. A korábbi években hasonló hibákat találtunk a családi támogatásokkal kapcsolatban.

Az egyéni védőeszközök beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárások

Idén megvizsgáltunk továbbá 15 olyan közbeszerzési eljárást, amelyet az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Bíróság, illetve az Európai Külügyi Szolgálat a személyzetük számára egyéni védőeszközök beszerzésére szervezett a Covid19-járvány idején. Noha problémákat állapítottunk meg azokban az eljárásokban, amelyek révén az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és az EKSZ beszerezte a sürgősen és kötelezően viselendő védőmaszkokat, de ezen eljárások vizsgálata nem érintette a reprezentatív mintánkat, így azok nem befolyásolták az általunk becsült hibaszintet.

Ajánlásaink

Ajánlásaink a következők:

• a Parlament hajtsa végre az annak biztosításához szükséges változtatásokat, hogy napidíjat csak az arra jogosult képviselőknek fizessen;
• a személyzeti szabályzat szerinti családi támogatások kezelési rendszerét javítandó a Bizottság ellenőrizze alaposabban az egyéb forrásokból kapott juttatásokra vonatkozó alkalmazotti nyilatkozatok következetességét, és hívja fel az alkalmazottak figyelmét erre a kérdésre.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást az „Igazgatás” területhez kapcsolódó uniós kiadásokra irányuló ellenőrzésünkről 2020. évi éves jelentésünk 9. fejezete tartalmaz.

Európai Fejlesztési Alapok

Összesen: 4,6 milliárd euró

Az ellenőrzés tárgya

2020 végéig az 1959-ben elindított Európai Fejlesztési Alapok (EFA) voltak az Európai Unió fő eszközei a fejlesztési együttműködési segélyek eljuttatásában az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országokhoz, valamint a tengerentúli országokhoz és területekhez (TOT). A 2000. június 23-án Cotonouban húsz évre aláírt partnerségi megállapodás (Cotonoui Megállapodás) biztosította az AKCS-országokkal, illetve a tengerentúli országokkal és területekkel fenntartott uniós kapcsolatok keretét. A megállapodás elsődleges célja a szegénység csökkentése, hosszabb távon pedig teljes felszámolása volt. A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretben az afrikai, karibi és csendes-óceáni területeknek nyújtandó fejlesztési együttműködési segély a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközbe (NDICI / Globális Európa), a tengerentúli országoknak és területeknek nyújtandó fejlesztési együttműködési segély pedig a tengerentúli társulási határozatba épül be. A nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik EFA azonban nem kerül be az Unió általános költségvetésébe, végrehajtásuk és a róluk szóló beszámolás lezárásukig továbbra is külön történik.

2020-ban az ezen a területen végzett ellenőrzések összesen 4,0 milliárd euró értékű kiadásra vonatkoztak. A kiadások a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik EFA-t érintik.

Az EFA-alapokat a Bizottság – az Unió általános költségvetésének keretén kívül – és az Európai Beruházási Bank irányítja. Az alapokért elsősorban a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatósága (DG INTPA, korábban DG DEVCO) a felelős.

Megállapításaink

A 2020. évi beszámolóban nem fordultak elő lényeges hibás állítások.

Megállapítjuk továbbá, hogy az Európai Fejlesztési Alapok bevételeit nem jellemezte lényeges hibaszint.

A 2020. évi pénzügyi év kiadásairól elutasító véleményt adunk:

Az ellenőrzés által érintett összeg	Lényeges hiba jellemezte?	Becsült legvalószínűbb hibaszint
4,0 milliárd euró	Igen	3,8% (2019: 3,5%)

A tranzakciók szabályszerűségének ellenőrzése céljából megvizsgáltunk egy 140 tranzakcióból álló, az EFA-n belüli kiadások teljes körére nézve reprezentatív mintát, amely a Szükséghelyzeti Alap Afrikáért uniós eszközhöz kapcsolódó 21 tranzakcióból, 21 uniós képviselet által engedélyezett 102 tranzakcióból, valamint a Bizottság székhelyén jóváhagyott 17 kifizetésből állt.

A Covid19-világjárvány miatt nem volt lehetőség helyszíni ellenőrzések végzésére az uniós képviseleteknél. Emiatt – különösen a kiválasztott tranzakciók szerződés-végrehajtása kapcsán – egyes ellenőrzési eljárásokat nem tudtunk lefolytatni, ami korlátozta ellenőrzési munkánkat. Megközelítésünket ezért módosítottuk: a tranzakciók és a projektek kapcsán dokumentumalapú ellenőrzéseket végeztünk, és az ellenőrzött szervezetekkel virtuális egyeztetéseket folytattunk.

A 140 vizsgált tranzakcióból 36 (25,7%) esetében merült fel hiba. Az általunk számszerűsített 31 hiba alapján a becsült hibaszint 3,8%. A leggyakoribb hibák a következők voltak: az alapvető bizonylatok hiánya (38,3%), nem támogatható kiadások (38,2%), fel nem merült kiadások (18,1%).

A Bizottság és végrehajtó partnerei ebben az évben több hibát követtek el a vissza nem térítendő támogatásokhoz és a nemzetközi szervezetekkel kötött hozzájárulási és hatáskör-átruházási megállapodásokhoz kapcsolódó tranzakciókban, mint más támogatási formáknál (pl. építési beruházások, szállítási és szolgáltatási szerződések). A 67 ilyen típusú tranzakcióból, amelyet megvizsgáltunk, 27-nél (40,3%) merült fel számszerűsíthető hiba, amelyek a becsült hibaszinten belül 94,2%-ot tettek ki.

Egyes nemzetközi szervezetek csak korlátozott, például csak passzív (csak az adatok megtekintésére feljogosító) hozzáférést biztosítottak számunkra a dokumentumokhoz, így a vizsgált dokumentumokról nem tudtunk másolatot készíteni. Emellett egy nemzetközi szervezet megbízatásunkat is megkérdőjelezte, illetve túl hosszú idő után nyújtotta be a kért igazoló dokumentumokat. Ezek a problémák hátráltatták ellenőrzésünk megtervezését és végrehajtását, így az ellenőrző csoport nagy késedelmekkel tudta csak megkapni a kért dokumentációt és elvégezni a munkáját. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében az Európai Számvevőszéknek jogában áll megkérni a feladatai elvégzéséhez szükséges valamennyi dokumentumot vagy információt.

A DG INTPA fennmaradó hibaarányra vonatkozó vizsgálata

2020-ban a DG INTPA külső vállalkozóval végeztette el a fennmaradó hibaarányra vonatkozó kilencedik vizsgálatát, amely a főigazgatóság teljes felelősségi körére nézve felméri, hogy becslés szerint mennyi hiba kerülte el a hibák megelőzése, feltárása és korrigálása érdekében a DG INTPA által végzett vezetői ellenőrzések figyelmét. A fennmaradó hibaarányra vonatkozó 2020. évi vizsgálat esetében a minta elemszáma 480 volt. Ez lehetővé tette, hogy a két terület összesített hibaarányán felül ismét külön-külön hibaarányokat is bemutassanak az Unió általános költségvetéséből finanszírozott kiadásokra és az EFA által finanszírozott kiadásokra vonatkozóan.

A vizsgálat immár az ötödik egymást követő évben becsülte úgy, hogy az általános fennmaradó hibaarány a Bizottság által meghatározott 2%-os lényegességi küszöb alatt marad (2016: 1,67%; 2017: 1,18%, 2018: 0,85%; 2019: 1,13%, 2020: 0,95%). A fennmaradó hibaarányra vonatkozó vizsgálat nem minősül bizonyosságot nyújtó szolgáltatásnak vagy ellenőrzésnek; alapja a DG INTPA által rendelkezésre bocsátott RER-módszertan és -kézikönyv. A korábbi négy évhez hasonlóan megállapítottuk, hogy bizonyos hiányosságok miatt alábecsülhették a fennmaradó hibaarányt.

Ezenkívül a tranzakciók több mint felénél (54%) az RER-vizsgálat teljes mértékben (17%) vagy részben (37%) korábbi ellenőrzések eredményeire támaszkodott. E tranzakciók esetében a vállalkozó egyáltalán nem vagy csak korlátozott mértékben végzett ellenőrzést, ehelyett a DG DEVCO kontrollkeretrendszerében végzett korábbi munkára támaszkodott. Ha a fennmaradó hibaarányra vonatkozó vizsgálat túlzott mértékben támaszkodik a korábbi ellenőrzési munkákra, az ellentétes a céljával, hiszen annak lényege éppen azoknak a hibáknak az azonosítása, amelyeket ezek a kontrollok nem tártak fel. Végezetül a fennmaradó hibaarányra irányuló vizsgálat szabályozási kerete nem foglalkozik a csalás kockázatával és nem is tesz említést arról.

A DG INTPA éves tevékenységi jelentésének felülvizsgálata

A főigazgatónak a 2020. évi éves tevékenységi jelentésben szereplő megbízhatósági nyilatkozata nem tartalmaz fenntartásokat, mivel a 2018-ban fennmaradt két fenntartást visszavonták, és újakat nem adtak ki. 2018-ban és 2019-ben a DG INTPA jelentős mértékben csökkentette a fenntartások hatókörét (azaz a fenntartások által lefedett kiadások arányát).

A tavalyi évhez hasonlóan a DG INTPA 2020. évi éves tevékenységi jelentésében is indokolatlannak találjuk a fenntartások hiányát, és úgy véljük, hogy az részben a fennmaradó hibaarányra vonatkozó vizsgálat korlátaiból ered.

A Bizottság második alkalommal alkalmazta azt a szabályt, amely kimondja, hogy nincs szükség fenntartásra, ha az egyedi kiadási terület, amelyre kiterjedne, az összes kifizetés kevesebb mint 5%-át teszi ki és pénzügyi hatása nem éri el az 5 millió eurót. Ebből következően bizonyos területeken akkor sem élnek fenntartással, ha a korábbi években ezt tették, még akkor sem, ha az adott kockázat továbbra is fennáll.

Ajánlásaink

A következőket javasoljuk a Bizottságnak:

• tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a nemzetközi szervezetek ne csak az adatok megtekintésére feljogosító hozzáférést, hanem teljes körű, korlátlan és gyors hozzáférést biztosítsanak a Számvevőszék számára feladatának az EUMSZ szerinti elvégzéséhez szükséges dokumentumokhoz;
• éljen fenntartással valamennyi magas kockázatúként értékelt terület tekintetében, függetlenül azok összkiadáson belüli részarányától és pénzügyi hatásától;
• kötelezze a fennmaradó hibaarányra vonatkozó vizsgálatot végző vállalkozót arra, hogy jelentse a Bizottságnak az RER-vizsgálattal kapcsolatban végzett munkája során feltárt, az uniós költségvetést érintő csalásgyanús eseteket.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást az Európai Fejlesztési Alapokra irányuló ellenőrzésünkről a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alapból finanszírozott tevékenységekről szóló 2020. évi éves jelentés tartalmaz.

Háttér-információk

Az Európai Számvevőszék és tevékenysége

Az Európai Számvevőszék az Európai Unió független külső ellenőre. Székhelyünk Luxembourgban van, és mintegy 900 szak- és támogató alkalmazottat foglalkoztatunk az Európai Unió minden országából.

Alapvető célunk, hogy független, professzionális és hatásos ellenőrzéseink révén vizsgáljuk az uniós fellépések gazdaságosságát, eredményességét, hatékonyságát, jogszerűségét és szabályszerűségét, és ezzel hozzájáruljunk az elszámoltathatóság, az átláthatóság és a pénzgazdálkodás javításához, ami lehetővé teszi a polgárok Unióba vetett bizalmának növelését és azt, hogy eredményesen reagáljunk az Unió előtt álló jelenlegi és jövőbeni kihívásokra.

Ellenőrzési jelentéseink és véleményeink az Unió elszámoltathatósági láncának alapvető elemei. Céljuk, hogy biztosítsák az uniós szakpolitikák és programok végrehajtásáért felelős szervek – a Bizottság, más uniós intézmények és szervek, valamint a tagállami közigazgatási szervek – elszámoltathatóságát.

Felhívjuk a figyelmet a kockázatokra, bizonyosságot nyújtunk, jelezzük a hiányosságokat és a követendő példákat, és iránymutatással szolgálunk az uniós döntéshozóknak és jogalkotóknak ahhoz, hogy javítani tudják az uniós szakpolitikák és programok irányítását. Munkánk lehetővé teszi, hogy az európai polgárok tájékozódhassanak az általuk befizetett adó felhasználásáról.

A megbízhatósági nyilatkozatunk elkészítésekor alkalmazott ellenőrzési megközelítés dióhéjban

A megbízhatósági nyilatkozatunkban szereplő vélemények a nemzetközi ellenőrzési standardoknak megfelelően elvégzett ellenőrzési vizsgálatok során szerzett, objektív bizonyítékokon alapulnak.

Amint azt a következő, 2021–2027-es többéves pénzügyi keretre vonatkozó 2021–2025-ös stratégiánkban leszögezzük, a rendelkezésre álló adatokat és információkat felhasználva tovább fogjuk fejleszteni ellenőrzési koncepciónkat, hogy a Szerződés szerinti megbízatásunk alapján és a közszféra nemzetközi ellenőrzési standardjaival teljes összhangban továbbra is szilárd bizonyosságot tudjunk nyújtani.

A beszámoló megbízhatósága

Az Unió éves beszámolója teljes körű és pontos információt nyújt?

• Értékeljük a számviteli rendszert és megbizonyosodunk az az alapján előállított adatok megbízhatóságáról.
• Felmérjük a főbb számviteli folyamatokat, hogy megbizonyosodjunk azok helyes működéséről.
• A számviteli adatokat analitikus vizsgálatnak alávetve győződünk meg arról, hogy azokat következetesen mutatják-e be, és hogy azok észszerűnek tűnnek-e.
• A könyvelési tételekből vett minta közvetlen ellenőrzésével győződünk meg arról, hogy a mögöttes tranzakciók valósak-e és azokat pontosan rögzítették-e.
• Ellenőrizzük a pénzügyi kimutatásokat, és megbizonyosodunk arról, hogy azok valós képet nyújtanak-e a pénzügyi helyzetről.

A tranzakciók szabályszerűsége

Megfelelnek a szabályoknak a bevételekre és a költségként elszámolt kifizetésekre irányuló – az Unió beszámolójának alapjául szolgáló – tranzakciók?

• Értékeljük a kiadási és bevételi rendszereket, hogy megállapítsuk, mennyire eredményesen biztosítják a tranzakciók szabályszerűségét.
• Statisztikai módszerekkel tranzakciómintákat veszünk, hogy ezek képezzék számvevőink részletes vizsgálatainak alapját. A mintában lévő tranzakciókat részletesen megvizsgáljuk, többek között a végső kedvezményezettek (például mezőgazdasági termelők, kutatóintézetek, közbeszerzés keretében kivitelezést végző vagy szolgáltatást nyújtó vállalatok) telephelyein, hogy bizonyítékot szerezzünk arról, hogy az összes mögöttes esemény valós, azokat megfelelő módon tartják nyilván, és megfelelnek a kifizetések folyósítására vonatkozó szabályoknak. Az idei évben a Covid19-járvánnyal kapcsolatos utazási korlátozások szinte minden esetben megakadályoztak minket abban, hogy helyszíni ellenőrzéseket végezzünk. Munkánk nagy részét ezért online végeztük el, így azt be tudtuk fejezni és következtetéseket tudtunk levonni.
• A hibákat elemezzük és meghatározzuk, hogy számszerűsíthetők-e. A tranzakciókat akkor tekintjük számszerűsíthető hiba által érintettnek, ha a szabályok alapján a kifizetést nem lett volna szabad jóváhagyni. A számszerűsíthető hibák extrapolálásával minden egyes külön értékelés tárgyát képező területre nézve megállapítjuk a becsült hibaszintet.
• Ellenőri véleményünk kialakítása során 2%-os lényegességi küszöbbel számolunk. Ezen értékeléseken kívül más releváns információkat, például éves tevékenységi jelentéseket és más külső ellenőrök által készített jelentéseket is figyelembe veszünk.
• Ha az ellenőrzött tranzakciók esetében lényeges hibaszintet állapítunk meg, el kell döntenünk, hogy a hiba általános érvényű-e. Általános érvényűnek különböző okok miatt tekinthetünk egy hibát, többek között ha az ellenőrzött sokaság jelentős részénél megtalálható. Ha ez a helyzet áll fenn, az elutasító véleményre adhat alapot. 2016 óta meghatározzuk az uniós költségvetés alacsony és magas kockázatú területeit. Amennyiben a lényeges hiba által érintett magas kockázatú kiadások az ellenőrzött sokaság jelentős részét teszik ki, a hibát általános érvényűnek ítéljük, ezért elutasító véleményt adunk ki.
• A tények helytállóságának biztosítása érdekében valamennyi megállapításunkat megvitatjuk mind a tagállami hatóságokkal, mind a Bizottsággal.

Minden kiadványunk megjelenik honlapunkon: http://www.eca.europa.eu. A megbízhatósági nyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési folyamatról további információt a 2020. évi éves jelentésünk 1.1. melléklete tartalmaz.

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2021

PDF	ISBN 978-92-847-6749-6	doi:10.2865/122046	QJ-02-21-962-HU-N
HTML	ISBN 978-92-847-6723-6	doi:10.2865/976093	QJ-02-21-962-HU-Q
PRINT	ISBN 978-92-847-6776-2	doi:10.2865/106	QJ-02-21-962-HU-C

SZERZŐI JOGOK

© Európai Unió, 2021.

Az Európai Számvevőszék dokumentumainak felhasználását a nyíltadat-politikáról és a dokumentumok további felhasználásáról szóló 6–2019. sz. számvevőszéki határozat szabályozza.

Ellenkező rendelkezés (pl. az egyedi szerzői jogi nyilatkozatokban foglaltak) hiányában az Európai Unió tulajdonában lévő számvevőszéki tartalmak a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) licenc alá tartoznak. Ennek értelmében a további felhasználás a forrás és a változtatások megfelelő feltüntetésével megengedett. A dokumentumok további felhasználásakor azok eredeti értelme és mondanivalója nem torzulhat. A Számvevőszék nem vonható felelősségre a továbbfelhasználás esetleges következményeiért.

A következő fényképek esetében az újrafelhasználás megengedett, feltéve, hogy feltüntetik a szerzői jog tulajdonosát, a forrást és (ahol meg van adva) a fénykép készítőjének, illetve az építésznek a nevét:

* © Európai Unió, 2021, Európai Számvevőszék.

* © Európai Unió, 2015, Európai Számvevőszék. Építész: Paul Noël (K1 épület, 1988).

* © Európai Unió, 2018, Európai Parlament / Mathieu Cugnot.

* © Európai Unió, 2020, Európai Parlament / Melanie Wenger.

* © Európai Unió, 2017, Európai Számvevőszék. Építészek: Paul Noël (K1 épület, 1988) és Jim Clemes (K2 épület, 2004 és K3 épület, 2013).

Ha az adott tartalomban azonosítható magánszemélyek is érintettek (például ha egy kép a Számvevőszék munkatársait ábrázolja) vagy harmadik fél is szerepel a források között, adott esetben további szerzői jogokat is figyelembe kell venni. Amennyiben engedély kiadására kerül sor, az érvényteleníti a fenti általános érvényű engedélyt, és annak egyértelműen tartalmaznia kell a felhasználással kapcsolatos esetleges korlátozásokat.

Az olyan tartalmak felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek nem az Európai Unió tulajdonát képezik, adott esetben közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni:

* © Shutterstock / Rawpixel.com.

* © Getty Images, 2017 / Miorag Gajic.

* © Getty Images, 2017 / skynesher.

* © Getty Images, 2018 / Ruslan Dashinsky.

* © Getty Images, 2017 / Simon Skafar.

* © Getty Images, 2017 / redstone.

* © Getty Images, 2019 / LumiNola.

Az iparjogvédelem alatt álló szoftverek és dokumentumok – pl. szabadalmak, márkajelzések, bejegyzett formatervezési minták, logók és nevek – nem tartoznak a Számvevőszék továbbfelhasználási politikájának hatókörébe, így azok licencét a felhasználó nem kapja meg.

Az Európai Uniónak az europa.eu címtartomány alá tartozó intézményi weboldalai külső oldalakra mutató hivatkozásokat is tartalmaznak. Ezek nem tartoznak a Számvevőszék hatáskörébe, ezért ajánlott elolvasni az ott közzétett adatvédelmi és szerzői jogi rendelkezéseket.

Az Európai Számvevőszék logójának használata

Az Európai Számvevőszék logója kizárólag a Számvevőszék előzetes hozzájárulásával használható fel.

Kapcsolatba szeretne lépni az EU-val?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct információs központ is működik. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központot: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Telefonon vagy e-mailben
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

• az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
• a rendes díjszabású telefonszámon: (+32 2) 29-99-696, vagy
• e-mailen: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Információkat keres az EU-ról?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén: https://europa.eu/european-union/index_hu

Uniós kiadványok
A következő címen uniós kiadványok tölthetők le/rendelhetők meg díjmentesen/fizetés ellenében: https://op.europa.eu/hu/publications. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi információs központjától (lásd: https://europa.eu/european-union/contact_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálról bármelyik hivatalos nyelven letölthetők az EU jogi tartalmai és az 1952-től megjelenő jogszabályai: http://eur-lex.europa.eu

Az EU által gondozott nyílt hozzáférésű adatok
A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (http://data.europa.eu/euodp/hu) uniós adatkészletekhez biztosít hozzáférést. Az adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók.