Az EU 2020-ban

Bevezetés

A Covid19-világjárvány megjelenése Európa-szerte emberi tragédiákhoz, kijárási korlátozásokhoz és példátlan gazdasági visszaeséshez vezetett. Az Európai Unió hamarosan tanúbizonyságot tett a szolidaritásról. Az Unió azokra az intézkedésekre összpontosított, amelyek azonnali és hatékony választ adtak a válságra, és ezáltal életeket és munkahelyeket védett meg. 2020 folyamán az Unióban több mint 1 350 intézkedést fogadtak el a válság enyhítésére, köztük közel 400 állami támogatási határozatot, amelyek mentőövet biztosítottak az európai vállalkozások számára.

Az Európát sújtó világjárvány kitörését követő első napokban és hetekben nemzeti, regionális és helyi szinten is megerősítették az egészségügyi rendszereket, és az egyes országok kórházai nem egy esetben más tagállamokból származó betegeket is kezeltek. Mobil egészségügyi csoportok dolgoztak a legégetőbb szükségletek kielégítésén. A légitársaságok több mint 600 000 külföldön rekedt uniós polgárt hoztak haza; az Unió és a kormányok köz- és magánberuházásokat mozgósítottak annak érdekében, hogy világszerte mindenki számára biztonságos és hatékony oltóanyagokat fejlesszenek ki.

A Bizottság orvostechnikai felszerelésekkel foglalkozó koordinációs központja segítette a tagállamokat a hiányok leküzdésében.

Az EU és a tagállamok 4,2 billió eurót mozgósítottak a válság hatásainak enyhítésére, ami az EU bruttó hazai termékének több mint 30%-a.

Az összesen 4,2 billió euróból 575 milliárd eurót képviselnek az uniós költségvetési szabályok (az általános mentesítési rendelkezés) biztosította rugalmasságot kihasználva hozott nemzeti intézkedések, 100 milliárd eurót a Sure keretében a csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás, 70 milliárd eurót a közvetlen uniós támogatás, beleértve a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezést, 3045 milliárd eurót a nemzeti likviditási intézkedések, beleértve egyes, az átmeneti, rugalmas uniós állami támogatási szabályok értelmében jóváhagyott programokat, 240 milliárd eurót az Európai Stabilitási Mechanizmus keretében a tagállamoknak nyújtott, a pandémiás válsághelyzet kezelését célzó támogatás és 200 milliárd eurót az Európai Beruházási Bank Csoport által a vállalkozásoknak nyújtott finanszírozás.

Az uniós költségvetést szintén a lehető legteljesebb mértékben mozgósították annak érdekében, hogy közvetlen pénzügyi támogatást nyújtsanak a rászoruló tagállamoknak. A válság első napjaiban a Bizottság bemutatta a koronavírus-válságra való reagálást célzó beruházási kezdeményezéseket, amelyek lehetővé tették a tagállamok számára, hogy a kohéziós finanszírozást a gazdaságuk legveszélyeztetettebb ágazatainak megsegítésére fordítsák. A Szükséghelyzeti Támogatási Eszközt azért aktiválták, hogy közvetlen pénzügyi támogatást nyújtsanak az európai szintű stratégiai szükségletekhez. A Bizottság emellett a munkahelyek megőrzése és a családok támogatása érdekében elindította a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszközt, a SURE-t.

A koronavírus-világjárvány jelentős társadalmi-gazdasági következményekkel járó súlyos sokkhatást okozott a globális és az uniós gazdaságoknak. Annak ellenére, hogy mind uniós, mind nemzeti szinten gyors és átfogó szakpolitikai válaszintézkedésekre került sor, gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy az Unió gazdasága 2020-ban történelmi léptékű recessziót fog elszenvedni.

Ezért határozottabb reagálásra volt szükség a világjárvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítása érdekében. A 2021–2027-es időszakra szóló megerősített hosszú távú költségvetés és a Next Generation EU, az ideiglenes helyreállítási terv, együttesen az uniós költségvetésből valaha finanszírozott legnagyobb, 1,8 billió euró összegű ösztönző csomagot alkotja. Ezek a források segíteni fogják az EU-t abban, hogy támogassa a polgárokat, a vállalkozásokat és a régiókat, különös tekintettel a válság által leginkább sújtottakra. A csomag hozzá fog járulni a Covid19 utáni Európa újjáépítéséhez, amely zöldebb, digitálisabb és ellenállóbb lesz a korábbinál.

Az uniós oltóanyag-stratégia részeként a Bizottság megállapodásokat kötött hat vállalattal (AstraZeneca, BioNTech/Pfizer, CureVac, Johnson & Johnson, Moderna és Sanofi/GlaxoSmithKline) annak érdekében, hogy biztonságos és hatékony Covid19-oltóanyagokat biztosítson az Unió lakossága számára.

Anélkül, hogy a biztonságot és a hatékonyságot veszélyeztető kompromisszumokat kellett volna kötni, az első védőoltásokat még az év vége előtt alkalmazták az EU-ban. December 21-én az Európai Bizottság feltételes forgalombahozatali engedélyt adott ki a BioNTech/Pfizer által kifejlesztett Covid19-oltóanyagra, amely az első ilyen típusú vakcina, amelyet az EU-ban engedélyeztek. Az első védőoltásokat a december 27–29. között tartott európai oltási napok keretében adták be a tagállamokban.

2020-ra visszatekintve egyértelmű, hogy a Covid19-világjárvány hatalmas károkat okozott. Az Európai Unióban 15 millió ember fertőződött meg a vírussal. Tragikus módon, több mint 350 000 ember vesztette életét. A Covid19 elleni küzdelem 2021-ben is folytatódik.

Példa nélküli reagálás a sürgős szükségletekre

Az Európai Tanács megbízásának megfelelően az Európai Bizottság koordinálta a Covid19-járvány kapcsán tett közös európai válaszlépéseket, és intézkedéseket hozott az egészségügyi ágazat megerősítésére és a világjárvány társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítésére. Az EU minden rendelkezésére álló eszközt mozgósított annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat nemzeti válaszlépéseik koordinálásában, és objektív tájékoztatást nyújtott a Covid19-járvány terjedéséről, valamint a járvány megfékezésére irányuló hatékony erőfeszítésekről.

Az EU gyorsan reagált a világjárvány okozta kihívásokra. Január 28-án aktiválták az uniós polgári védelmi mechanizmust, hogy megkezdjék a külföldön rekedt uniós polgárok hazaszállítását (az év végéig mintegy 408 járat segítette 90 000 uniós polgár hazatérését).

Március 13-án a Bizottság a koronavírus okozta válságra adandó összehangolt gazdasági válaszra szólított fel, március 16-án pedig szakértői tanácsadó testületet hozott létre Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos elnökletével, hogy az tanácsokkal és iránymutatással segítse a válságra adott uniós válaszintézkedéseket. E testület és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ munkáját később kiegészítette az EU Covid19-cel foglalkozó új tudományos tanácsadó platformja. A tagállamok Covid19-járvánnyal foglalkozó tudományos tanácsadóiból álló platform célja, hogy jobban összehangolja a tudományos tanácsadást, és megossza a Covid19-cel kapcsolatos nemzeti népegészségügyi intézkedésekkel kapcsolatos bevált gyakorlatokat.

Sürgősségi támogatás

A Bizottság az uniós költségvetésen belül mozgósította az összes forrást, hogy kielégítse azokat a sürgős szükségleteket, amelyeket európai szintű stratégiai és összehangolt munka révén lehet a legjobban kielégíteni. A 2,7 milliárd euró összegű Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz intézkedések széles körét finanszírozta, költségvetésének nagy része pedig az oltóanyagokkal kapcsolatos kezdeményezést támogatta, amelyben mind a 27 tagállam részt vesz. A Bizottság 10 millió maszkot vásárolt és osztott szét a tagállamoknak az egészségügyi dolgozók számára. Finanszírozást biztosított továbbá a teszteléssel és az intenzív ellátással kapcsolatos képzésekhez, a kórházak fertőtlenítésére szolgáló, ultraibolya fényt alkalmazó robotok beszerzéséhez, valamint a Covid19-terápiákkal kapcsolatos klinikai vizsgálatok támogatásához.

A tesztelés elengedhetetlen a Covid19 terjedésének lassításához. A Bizottság október 28-án ajánlást fogadott el a Covid19-tesztelési stratégiákról, beleértve az antigén gyorstesztek alkalmazását is, november 18-án pedig külön ajánlást fogadott el az antigén gyorstesztekről. A Bizottság december 18-án javaslatot nyújtott be az antigén tesztek közös keretrendszeréről és a Covid19-tesztek eredményeinek kölcsönös elismeréséről szóló tanácsi ajánlásra vonatkozóan is. A Bizottság 100 millió eurót mozgósított az eszköz keretében az antigén gyorstesztek közvetlen beszerzésére és a tagállamokhoz való eljuttatására. December 18-án keretszerződést kötött az Abbottal és a Roche-sal, amely lehetővé tette több mint 20 millió antigén gyorsteszt beszerzését, ugyancsak ezen eszköz finanszírozásában. Ezeket a teszteket a Covid19-tesztekhez nyújtott uniós támogatás részeként 2021 elejétől bocsátják a tagállamok rendelkezésére.

RescEU – Az egészségügyi felszerelések közös tartaléka

Március 19-én a Bizottság cselekvésre váltotta a szolidaritást azáltal, hogy létrehozta a rescEU egészségügyi tartalékot, amely a sürgősségi orvostechnikai eszközök – köztük a szájmaszkok és a lélegeztetőgépek – első közös európai készlete, és célja, hogy segítse a tagállamokat az eszközhiány enyhítésében. Spanyolországban, Horvátországban, Olaszországban, Litvániában, Montenegróban, Észak-Macedóniában, Szerbiában és Koszovóban (ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével) a tagállamok által működtetett rescEU mintegy 3 millió kiváló minőségű védőmaszkot szállított a frontvonalban dolgozók, köztük az egészségügyi személyzet és polgári védelem munkatársai számára.

A polgári védelmi mechanizmus lélegeztetőgépeket, védőruházatot és fertőtlenítőszereket küldött a rászoruló országokba, és sürgősségi orvoscsoportokat mozgósított. Olaszországban és Litvániában norvég, lengyel és román orvosok segítették a betegek kezelését, míg német, olasz és litván orvoscsoportok örményországi és azerbajdzsáni kollégáikat támogatták. A betegek, az orvosi csoportok és az alapvető egészségügyi felszerelések szállítását egy mobilitási csomag segített finanszírozni.

Az orvosi eszközök és élelmiszerek rendelkezésre állásának biztosítása

Az EU a járvány kezdete óta támogatja a kulcsfontosságú gyártókat az alapvető gyógyszerek és orvosi eszközök rendelkezésre állásának biztosításában. A Bizottság lépéseket tett annak érdekében, hogy megteremtse a megfelelő feltételeket a vállalkozások számára a gyártás bővítéséhez vagy újraindításához; többek között arra kérte az európai szabványügyi szervezeteket, hogy tegyék szabadon elérhetővé a szájmaszkokra és egyéb egyéni védőeszközökre vonatkozó szabványokat valamennyi érdekelt fél számára. Az egyéni védőeszközök, fertőtlenítőszerek és orvostechnikai eszközök iránti kereslet kielégítése érdekében Európa-szerte számos vállalat átalakította és megújította a gyártást.

Áprilisban a Bizottság jóváhagyta az összes uniós tagállam és az Egyesült Királyság arra irányuló kérelmét, hogy ideiglenesen eltekintsenek a nem uniós országokból behozott orvostechnikai eszközökre és egyéni védőeszközökre vonatkozó vám- és héafizetési kötelezettségtől.

Enyhítendő az esetleges élelmiszerhiánnyal kapcsolatos aggodalmakat, az Európai Bizottság áprilisban sürgősségi intézkedéseket fogadott el annak érdekében, hogy nagyobb rugalmasságot biztosítson a közös agrárpolitika és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap forrásaihoz való hozzáférés terén, és intézkedéseket hozzon az agrár-élelmiszeripari piacok stabilizálására.

A költségvetési és állami támogatási szabályok teljes rugalmasságának kihasználása

Márciusban a Bizottság a világjárványra való gyors és határozott reagálásra irányuló stratégiája részeként példátlan lépést tett: aktiválta a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezését. A Tanács jóváhagyását követően ez lehetővé tette a tagállamok számára, hogy intézkedéseket hozzanak a válság megfelelő kezelésére a rendelkezésükre álló valamennyi gazdaságpolitikai eszközzel, és eltérjenek az európai költségvetési keret szokásos szabályaitól.

Kevesebb mint egy héttel azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet Európát a Covid19-világjárvány gócpontjává nyilvánította, a Bizottság elfogadta az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keretet, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy teljes mértékben kihasználják az állami támogatási szabályok által biztosított rugalmasságot a válság által sújtott vállalkozások támogatására. Ezzel összefüggésben a Bizottság számos, az uniós tagállamok és az Egyesült Királyság által bejelentett támogatási intézkedést hagyott jóvá. 2020 folyamán közel 400 határozatot hozott 500 nemzeti intézkedés jóváhagyásáról, amelyek a becslések szerint összesen 3 billió eurót tesznek ki.

A koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezések

Az EU által a tagállamok válságra adott válaszlépéseinek pénzügyi támogatása érdekében indított első kezdeményezések egyike a 2020 márciusában elindított koronavírus-reagálási beruházási kezdeményezés volt. Az uniós tagállamok számára korábban elkülönített, el nem költött források mozgósítása révén a kezdeményezés azonnali likviditási lendületet adott a tagállamok és a régiók költségvetésének, és segítette őket abban, hogy a kohéziós politika forrásait egészségügyi kiadások és csökkentett munkaidős foglalkoztatási programok finanszírozására használják fel, valamint hogy a kis- és középvállalkozásoknak forgótőke-támogatást kínáljanak. Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának hatályát kiterjesztették a jelentős népegészségügyi szükséghelyzetekre is, lehetővé téve a tagállamok számára, hogy ezen alap keretében a Covid19-válság kezelését célzó támogatásban részesüljenek.

Áprilistól a koronavírusra való reagálást célzó, kiterjesztett beruházási kezdeményezés egyszerűbbé és gyorsabbá tette a meglévő európai strukturális és beruházási alapok válsággal kapcsolatos intézkedésekre való felhasználását, és a 2020. július 1. és 2021. június 30. között benyújtott kifizetési kérelmek esetében 100%-ra emelte a kohéziós politikai programokhoz való uniós hozzájárulást.

Decemberben a Bizottság közzétette a két kezdeményezés 2020. évi eredményeit. A válság kezdete óta az EU jelentős forrásokat mozgósított a világjárvány hatásainak leküzdésére. A rendelkezésre álló források nagy része – több mint 10 milliárd euró – a kis- és középvállalkozások talpon maradását támogatta. 3 milliárd eurót fordítottak közvetlenül az emberekre, többek között a kiszolgáltatott csoportoknak nyújtott szociális szolgáltatásokra és a munkavállalók időszakos foglalkoztatására irányuló programokra. Végül 6,6 milliárd eurót költött az EU az egészségügyi ágazat támogatására, az uniós költségvetésből a 2014–2020 közötti időszakra már elkülönített 10,2 milliárd eurón felül (a kedvezményezettek csoportjai között van némi átfedés).

Mindezek nyomán 25 tagállam és az Egyesült Királyság kohéziós politikai programjainak 82%-a módosult, és a 100%-ra emelt uniós társfinanszírozási arányból következően az EU 3,2 milliárd euró összegű kiegészítő finanszírozást biztosított a nemzeti költségvetések számára.

A támogatást nyújtó eszköz tulajdonságai közé tartozik a munkavállalók munkahelyeinek védelme, az ideiglenes pénzügyi támogatás, a gyors alkalmazás, a nemzeti erőfeszítések kiegészítése, valamint a tagállamok közötti szolidaritás.

A munkahelyek támogatása és a megélhetés védelme

2020 áprilisában a Bizottság létrehozta a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszközt (SURE), amely a világjárvány által érintett munkahelyek és munkavállalók védelmére szolgáló, rövid távú foglalkoztatástámogatási rendszer. 2020 végéig a SURE keretében összesen 90,3 milliárd euró összegű pénzügyi támogatást hagytak jóvá 18 tagállam számára, és ebből a következő 15 tagállamnak összesen 39,5 milliárd eurót már folyósítottak: Belgium, Görögország, Spanyolország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia és Szlovákia. A tagállamok továbbra is igényelhetnek támogatást a SURE keretében, amely összesen mintegy 100 milliárd eurós kerettel rendelkezik.

A SURE keretében nyújtott pénzügyi támogatást az EU által a tagállamok nevében a piacokon felvett hitelek formájában biztosítják. A legtöbb tagállam esetében a hitelfelvétel így kedvezőbb feltételek mellett történik, mintha maguk vennék fel a piaci hiteleket. Ezek a kölcsönök segítik a tagállamokat a munkahelyek megőrzését célzó nemzeti közkiadások hirtelen megugrásának kezelésében. Konkrétan ahhoz járulnak hozzá, hogy a tagállamok a világjárványra reagálva fedezni tudják a csökkentett munkaidős foglalkoztatás nemzeti rendszereinek létrehozásához vagy kiterjesztéséhez, valamint az önálló vállalkozók esetében alkalmazott hasonló intézkedésekhez közvetlenül kapcsolódó költségeket.

2020 végéig egy 90,3 milliárd euró értékű Sure alap került elosztásra a következőképpen: 7,8 milliárd euró Belgiumnak, 511 millió euró Bulgáriának, 2 milliárd euró Csehországnak, 2,5 milliárd euró Írországnak, 2,7 milliárd euró Görögországnak, 21,3 milliárd euró Spanyolországnak, 1 milliárd euró Horvátországnak, 27,4 milliárd euró Olaszországnak, 479 millió euró Ciprusnak, 192 millió euró Lettországnak, 602 millió euró Litvániának, 504 millió euró Magyarországnak, 244 millió euró Máltának, 11,2 milliárd euró Lengyelországnak, 5,9 milliárd euró Portugáliának, 4,1 milliárd euró Romániának, 1,1 milliárd euró Szlovéniának és 631 millió euró Szlovákiának. Az összegek kerekítettek.

Az EU nevében a Bizottság 2020-ban három kötvénykibocsátást hajtott végre a piacokon a SURE keretében. Minden egyes kibocsátás esetében több mint tízszeres volt a túljegyzés, ami azt mutatja, hogy az EU mint kibocsátó/hitelfelvevő iránt és mint a pénzügyi piacok fontos globális szereplője iránt nagymértékű a bizalom. A Bizottság által a SURE keretében kibocsátott kötvények a szociális beruházási kötvény címke előnyeit élvezik. Ez fokozza a kötvényeket jegyző befektetők bizalmát, biztosítva őket arról, hogy a mozgósított pénzeszközök valóban szociális célt szolgálnak.

Uniós oltóanyag-stratégia

Június 17-én az Európai Bizottság előterjesztette a Covid19 elleni oltóanyagok kifejlesztésének, előállításának és alkalmazásának felgyorsítására irányuló európai oltóanyag-stratégiát. A stratégia keretében az EU-ban a lehető leghamarabb biztosítani kívánja a biztonságos és hatékony oltóanyagokhoz való méltányos és megfizethető hozzáférést mindenki számára, ugyanakkor vezető szerepre törekszik az arra irányuló globális szolidaritási erőfeszítésekben, hogy mindenki hozzáférhessen megfizethető oltóanyaghoz. A stratégia célja továbbá annak biztosítása, hogy a tagállamokban előkészületek történjenek az oltóanyagok alkalmazására, megtervezzék a kiszállítást és a felhasználást, és azonosítsák azokat a kiemelt csoportokat, amelyeket először be kell oltani.

A biztonságos és hatékony Covid19-oltóanyagok ilyen rövid időn belüli kifejlesztése azt jelentette, hogy a klinikai vizsgálatokat párhuzamosan kellett elvégezni azokkal a beruházásokkal, amelyek a több millió, sőt több milliárd adag sikeres oltóanyag előállításához szükséges kapacitások létrehozását célozták. Az előzetes beszerzési megállapodások hozzájárulnak a gyártók azon kockázatainak csökkentéséhez, amelyek a lehetséges oltóanyagok kifejlesztésébe eszközölt beruházásokhoz kapcsolódnak. Ezáltal maximalizálják a biztonságos és hatékony oltóanyagok gyors kifejlesztésének, előállításának és alkalmazásának esélyeit, biztosítva, hogy az uniós polgárok hozzáférjenek azokhoz. A Bizottság az uniós tagállamok nevében tárgyalásokat folytatott a gyógyszeripari vállalatokkal, ami hat előzetes megállapodás aláírásához vezetett. Emellett egyéb oltóanyaggyártókkal is folytatódtak tájékozódó megbeszélések 2020-ban, vagy a tervek szerint 2021 elején kerül sor rájuk.

Annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat oltási stratégiáik kidolgozásában, a Bizottság október 15-én és december 2-án közzétette azokat a kulcsfontosságú elemeket, amelyeket az uniós szerződésekben meghatározott hatáskörökkel összhangban figyelembe kell venni. Ezek közé tartozik a védőoltási szolgáltatások Covid19 elleni oltások beadásához szükséges kapacitásának biztosítása; a könnyű hozzáférés biztosítása a vakcinákhoz a célcsoportok számára; a különböző jellemzőkkel, valamint eltérő tárolási és szállítási szükségletekkel rendelkező oltóanyagok alkalmazása; valamint egyértelmű kommunikáció a közvélemény bizalmának megnyerése érdekében.

Az első, feltételes forgalombahozatali engedélyt december 21-én kapta meg a BioNTech/Pfizer által előállított oltóanyag. A vakcina elosztása napokon belül megkezdődött, épp időben ahhoz, hogy az európai oltási napok keretében december 27-én, 28-án és 29-én megkezdődhessen a beoltás. Az engedélyezésre azt követően került sor, hogy az Európai Gyógyszerügynökség a vakcina biztonságosságának, hatásosságának és minőségének vizsgálata alapján kedvező tudományos ajánlást fogalmazott meg, amelyet a tagállamok is jóváhagytak.

Ezzel párhuzamosan a Bizottság a globális partnerek iránti szolidaritásról tett tanúbizonyságot azáltal, hogy uniós alapokból 500 millió euróval járult hozzá a megfizethető Covid19-oltóanyagokhoz való méltányos hozzáférés biztosítására hivatott globális eszköz, a COVAX forrásaihoz (ebből 100 millió euró vissza nem térítendő támogatás és 400 millió euró az Európai Fenntartható Fejlődési Alap garanciája mellett nyújtott hitel). Decemberre „Európa együtt” – az Európai Bizottság és az uniós tagállamok – több mint 850 millió eurót különített el a COVAX számára, ami az Európai Unió egészét a COVAX legnagyobb támogatójává tette. Ez létfontosságú hozzájárulást jelent a COVAX azon célkitűzéséhez, hogy 2021 végéig 1,3 milliárd oltóanyagot biztosítson az alacsony és közepes jövedelmű országok számára.

A COVAX a Covid19 elleni küzdelmet szolgáló eszközökhöz való méltányos globális hozzáférési kezdeményezés vakcinákkal kapcsolatos pillére. Ez a kezdeményezés egy olyan globális együttműködést takar, amely a Covid19-tesztek, -kezelések és -vakcinák fejlesztésének és gyártásának felgyorsítására, valamint az oltóanyagokhoz való méltányos hozzáférés biztosítására törekszik, és amelyben kormányok, kutatók, vállalkozások, civil szervezetek, jótékony célokat támogató üzletemberek és globális egészségügyi szervezetek vesznek részt, így például a Bill & Melinda Gates Alapítvány, a járványügyi felkészüléssel kapcsolatos újításokkal foglalkozó koalíció (CEPI), az innovatív, új diagnosztikai eljárásokkal foglalkozó alapítvány (FIND), a Gavi, a Globális Alap, a Unitaid, a Wellcome, az Egészségügyi Világszervezet, a Világbank és a globális finanszírozási eszköz.

VIDEÓ: Az első Covid19-védőoltások az uniós tagállamokban

Globális összefogás

2020. május 4-én a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen bejelentette a koronavírusra való globális reagálás, a megfizethető koronavírus-védőoltáshoz, -kezeléshez és -teszteléshez való egyetemes hozzáférést célzó globális fellépés elindítását. E kezdeményezés az Egészségügyi Világszervezet által április 24-én, a világjárványra válaszul közzétett globális cselekvési felhívás nyomán született. Célja volt az is, hogy mindenütt megerősítsék az egészségügyi rendszereket, és támogassák a gazdasági helyreállítást a világ legsérülékenyebb régióiban és közösségeiben.

A „Globális cél: együtt a jövőnkért” címmel június 27-én megrendezett donorkonferencia és koncert, amelynek házigazdája a Bizottság és a Global Citizen volt, mérföldkövet jelentett a koronavírussal kapcsolatos globális erőfeszítésekben, és kitűnő példája volt annak, hogy az uniós intézmények – ez esetben a Tanács és a Bizottság – miként vállalnak világszerte aktív szerepet a partnerekkel és az elkötelezett polgárokkal közösen.

A két kötelezettségvállalási kezdeményezésnek köszönhetően 2020. június végéig 15,9 milliárd eurót ajánlottak fel a koronavírusra való globális reagálásra, ebből 1,4 milliárd eurót az Európai Bizottság (1 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 400 millió euró hitelgarancia formájában).

Európai helyreállítási terv

Május 27-én a Bizottság – az EU és a tagállamok által mozgósított 4,2 billió eurón felül – javaslatot tett az eddigi legnagyobb uniós finanszírozási csomagra annak érdekében, hogy támogassa Európa talpra állását a világjárványt követően. Júliusi ülésén az Európai Tanács egyhangúlag megállapodott az 1,8 billió eurós teljes finanszírozásról, amely ötvözi az új, 750 milliárd euró összegű Next Generation EU eszközt és a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, 1,074 billió euró összegű módosított uniós költségvetést. A csomag segítséget nyújt a válság által leginkább sújtott embereknek, vállalatoknak és régióknak, miközben zöldebb, digitálisabb és reziliensebb kontinenst épít.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság november 10-én politikai megállapodásra jutott erről a csomagról, amely magában foglalta számos kulcsfontosságú program, például az Európai horizont, az Erasmus+ és az uniós egészségügyi cselekvési program 15 milliárd euróval történő megerősítését.

A helyreállítás és a Next Generation EU finanszírozása érdekében a Bizottság az EU nevében hitelt vesz fel a tőkepiacokon. Így a Next Generation EU nem igényel azonnali kiegészítő nemzeti hozzájárulást a tagállamoktól. A felvett források visszafizetése hosszú távon, 2058-ig történik. A bevont piaci finanszírozás visszafizetésének megkönnyítése érdekében a Bizottság az uniós költségvetés új bevételi forrásaira tesz majd javaslatot. Az első, 2021-ben bevezetendő új saját forrás a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladékon fog alapulni, és hozzájárul az európai zöld megállapodás szakpolitikai célkitűzéseinek teljesítéséhez (lásd „A digitális korra felkészült klímasemleges Európa megteremtése” című szakaszt). A Bizottság 2021 közepén további javaslatokat terjeszt elő az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmuson, a digitális illetéken és a felülvizsgált uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren alapuló új saját forrásokra vonatkozóan.

A zöld és digitális helyreállításhoz való hozzájárulás érdekében a hosszú távú költségvetésből és a Next Generation EU-ból származó finanszírozás e két szakpolitikai célkitűzéssel összhangban kerül elosztásra. A források legalább 30%-át az éghajlatváltozás elleni küzdelemre kell majd fordítani; ezáltal a 2021–2027-es költségvetés és a Next Generation EU a világ legnagyobb zöld beruházási csomagjává válik.

A támogatások több mint 50%-a új prioritásokra fog irányulni. Ezek a programok magukban foglalják a kutatást és innovációt (Európai horizont), a méltányos éghajlatvédelmi és digitális átállást (Méltányos Átállást Támogató Alap és Digitális Európa), a felkészültséget, a helyreállítást és a rezilienciát (a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz révén), a rescEU-t és az új uniós egészségügyi cselekvési programot. Ezek kiegészítik a kohéziós és mezőgazdasági politikákat, amelyeket már szintén korszerűsítettek.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a Next Generation EU központi eleme, amely segíteni fogja az EU-t abban, hogy megerősödve kerüljön ki a jelenlegi válságból, azáltal, hogy 672,5 milliárd euró összegű kölcsönt és vissza nem térítendő támogatást nyújt a tagállamoknak a helyreállítás kulcsfontosságú első éveiben.

Az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz, azaz a Next Generation EU keretében nyújtott 750 milliárd euró teljes összegű finanszírozást a következők között osztották fel: Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (672,5 milliárd euró, ebből 360 milliárd euró hitel és 312,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás), React-EU (47,5 milliárd euró), Méltányos Átállást Támogató Alap (10 milliárd euró), vidékfejlesztés (7,5 milliárd euró), Európai horizont (5 milliárd euró), resc EU (1,9 milliárd euró) és Invest EU (5,6 milliárd euró).

Minden tagállam felkérést kapott arra, hogy nyújtson be helyreállítási és rezilienciaépítési tervet, amelyben felvázolja nemzeti beruházási és reformprogramját, figyelembe véve a közelmúltbeli és különösen a 2019. és 2020. évi országspecifikus ajánlásokban körvonalazott gazdaságpolitikai kihívásokat. A terveknek lehetővé kell tenniük, hogy a tagállamok fokozzák gazdasági növekedési potenciáljukat és a munkahelyteremtést, gazdaságukat és társadalmukat reziliensebbé tegyék, valamint hogy megvalósítsák a zöld és digitális átállás célkitűzéseit.

Decemberben a tárgyaló felek ideiglenes megállapodásra jutottak, amely lehetővé teszi, hogy a mechanizmus 2021 elején hatályba lépjen. A Bizottság iránymutatást nyújtott a tagállamoknak helyreállítási és rezilienciaépítési terveik elkészítéséhez, és határozottan arra ösztönözte őket, hogy terveikbe foglaljanak bele hét kiemelt területen a zöld és digitális helyreállítás előbbre vitele és a humán tőkébe való beruházás érdekében megvalósítandó beruházásokat és reformokat.

A REACT-EU (kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támogatás) a Next Generation EU másik eszköze. A koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés keretében meghatározott kivételes rugalmassági szabályokat folytatva 2023-ig további 47,5 milliárd euró összegű kohéziós politikai finanszírozást biztosít olyan területeken, mint az egészségügy és a foglalkoztatás. Előkészíti a zöld és digitális Európára való átállást is, és hidat képez a vészhelyzeti és középtávú megoldások között. Emellett a Next Generation EU több uniós kezdeményezéshez is kiegészítő támogatást nyújt, többek között a Méltányos Átállást Támogató Alaphoz, az InvestEU-hoz, a rescEU polgári védelmi mechanizmushoz és az Európai horizonthoz.

Utazási korlátozások és a szabad mozgás biztosítása Európában

A Covid19 terjedésének lassítása, valamint az emberek egészségének és jóllétének védelme érdekében a tagállamok különböző intézkedéseket fogadtak el, amelyek közül néhány hatással volt a polgárok EU-n belüli szabad mozgáshoz való jogára. Ezek az intézkedések gyakran magukban foglalták a más tagállamba való belépésre vonatkozó korlátozásokat vagy egyéb különleges, a határon túl utazókra, köztük a munkavállalási céllal utazókra vonatkozó követelményeket (például karantén alá helyezést). Az Európai Bizottság lépéseket tett a polgárok, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgásának biztosítása érdekében, teljes mértékben tiszteletben tartva közben az egészségvédelmi és biztonsági intézkedéseket.

A Bizottság az Európai Tanács március 26-i felhívására – az Európai Tanács elnökével együttműködve – európai ütemtervet terjesztett elő a koronavírus-járvány megfékezésére irányuló intézkedések megszüntetésére.

A Tanács október 13-án a Bizottság szeptember 4-i javaslata alapján ajánlást fogadott el a szabad mozgásnak a világjárvány miatti korlátozására vonatkozó megközelítés összehangolásáról. A tagállamok megállapodtak abban, hogy az alábbi négy kulcsfontosságú területen összehangolják erőfeszítéseiket:

• közös kritériumok a tagállamok részére annak eldöntésére, hogy indokolt-e bevezetni utazási korlátozásokat;
• az EU és az Európai Gazdasági Térség régióinak kockázati szintjét bemutató közös térkép, amely jelzőlámparendszert alkalmaz;
• a kockázatos területekről érkező utazókra vonatkozó közös megközelítés (tesztelés és önkéntes karantén);
• a nyilvánosság egyértelmű és időben történő tájékoztatása.

Március 17-én az uniós tagállamok a Bizottság ajánlása alapján úgy határoztak, hogy korlátozzák az EU-ba irányuló, nem alapvetően szükséges utazásokat; ezen intézkedés célja az Unióban élők egészségének védelme, valamint annak megakadályozása volt, hogy a vírus tovább terjedjen az EU-ból más országokba és fordítva. A korlátozásokat a járványügyi helyzet alakulásának megfelelően több alkalommal meghosszabbították. A nem uniós országok listája átlátható kritériumokon alapul, és rendszeres felülvizsgálat tárgyát képezi; a legutóbbi felülvizsgálatra december 17-én került sor.

A Bizottság javaslata alapján a Tanács június 30-án ajánlást fogadott el az ideiglenes korlátozások fokozatos feloldásáról. Ez tartalmazta azon nem uniós országok jegyzékét, amelyek lakosai mentesülnek az ilyen korlátozások alól, valamint az alapvető feladatot ellátó vagy alapvető szükségből utazók azon kategóriáinak listáját, akik származási helyüktől függetlenül beutazhatnak az EU-ba. A Bizottság október 28-án iránymutatást tett közzé, hogy segítse a tagállamokat a tanácsi ajánlás következetes végrehajtásában. A Bizottság annak biztosítása érdekében is iránymutatást adott a tagállamoknak, hogy a külföldi vízumügyintézés újraindítását megfelelően összehangolják az utazási korlátozások fokozatos feloldásával.

Ezek az intézkedések segítenek korlátozni és nyomon követni a koronavírus terjedését, és hatékonyabbá tenni a közös reagálást. Az egészségügyi válság rávilágított arra, hogy az egészségügyi kérdésekben fokozott koordinációra van szükség az európai egészségügyi unió fokozatos kiépítése során (további információk „Az emberek és a szabadságjogok védelme” című szakaszban találhatók).

Miután 2020 végén az Egyesült Királyság egyes részein gyorsan nőtt a Covid19-esetek száma, amelyek nagy részét a vírus új variánsa idézte elő, a Bizottság december 22-én ajánlást fogadott el az utazási és közlekedési intézkedések összehangolt megközelítéséről az új variáns további terjedésének korlátozása érdekében.

A külföldön rekedt uniós polgárok hazajutásának elősegítése

Sok uniós polgár távol rekedt otthonától, amikor a légi járatokat felfüggesztették, és a határok elkezdtek bezárulni. Az EU és a tagállamok több mint 600 000 külföldön rekedt polgárt hoztak haza. Az uniós polgári védelmi mechanizmus 408 repatriáló járatot támogatott és társfinanszírozott. Ezek több mint 100 300 embert szállítottak haza, köztük 90 000 külföldön rekedt uniós polgárt.

A tagállamok tanúbizonyságot tettek szolidaritásukról azáltal, hogy olyan közlekedési műveleteket szerveztek, amelyek keretében más tagállamok állampolgárait és saját állampolgáraikat egyaránt szállították. A hazaszállított utasok egyharmada a járatot szervező országétól eltérő állampolgárságú uniós állampolgár volt. Franciaország például 26 uniós tagállam állampolgárait szállította haza. Azon a járaton például, amely február elején szállt fel a kínai Vuhanból, 64 francia és 135 egyéb állampolgárságú uniós polgár utazott.

Az áruk szabad áramlásának biztosítása és a határ menti ingázó munkavállalók támogatása

A világjárvány Európa-szerte jelentős fennakadásokat okozott az utazásban és a közlekedésben. A tagállamok által márciusban és áprilisban bevezetett különböző korlátozó egészségügyi intézkedések a határok lezárásához vagy szigorú ellenőrzésekhez vezettek, és kamionok ezrei rekedtek a várakozó, hosszú sorokban. Az EU belső határain keresztül történő áruáramlás fenntartása, az alapvető ellátási láncok megóvása és a közlekedési dolgozók védelme érdekében a Bizottság gyorsan felvette a kapcsolatot a tagállamokkal annak érdekében, hogy a transzeurópai közlekedési hálózaton belül „zöld sávos” határátkelőhelyeket jelöljenek ki; így a teherautók legfeljebb 15 perces várakozást követően átléphették a határt. A Kopernikusz és a Galileo Föld-megfigyelési és navigációs programok segítettek a szűk keresztmetszetek azonosításában és a forgalom fenntartásában. Októberben a Bizottság kiterjesztette a „zöld sáv” megközelítést a multimodális szállításra, ideértve a vasúti, a vízi és a légi árufuvarozást is, továbbá hangsúlyozta, hogy az utasok számára biztosítani kell az alapvető összeköttetéseket.

A Bizottság a világjárvány kezdetétől fogva szorosan együttműködött a tagállamokkal a határokkal kapcsolatos kérdések összehangolt megközelítésének és a szabad mozgáshoz való fokozatos visszatérésnek a biztosítása érdekében. Az EU iránymutatásokat fogadott el annak érdekében, hogy segítse a munkáltatókat és a munkavállalókat abban, hogy mindenki biztonságos és egészséges környezetben térjen vissza a munkába, valamint iránymutatásokat fogadott el az idénymunkások védelmének javítása érdekében is. Emellett aktualizálta az uniós jogszabályokat annak érdekében, hogy figyelembe vegye az új munkahelyi kockázatokat, és fokozott védelmet nyújtson valamennyi munkavállalónak, különösen azoknak, akik munkájuk során közvetlenül érintkezhetnek a koronavírussal. A Bizottság emellett gyakorlati tanácsokat dolgozott ki annak érdekében, hogy a más tagállamokban kulcsfontosságú munkakörökben dolgozók a határokon átkelve eljuthassanak munkahelyükre, és így hozzájárulhassanak biztonságunk és egészségünk megóvásához és a mindennapi élelmiszer-ellátásunk biztosításához.

Márciusban a Bizottság iránymutatásokat adott ki az egészség védelmét, valamint az áruk és alapvető szolgáltatások – többek között a frontvonalbeli egészségügyi személyzetnek szánt gyógyszerek és orvostechnikai felszerelések – rendelkezésre állásának biztosítását célzó határigazgatási intézkedésekről. Ezeket májusban iránymutatások és ajánlások követték annak érdekében, hogy segítsék a tagállamokat az ideiglenes határellenőrzések és utazási korlátozások fokozatos megszüntetésében, a szükséges biztonsági intézkedések mellett.

A turizmus jelentősége az Unióban. A turizmus által generált minden egyes euróban 56 cent hozzáadott érték van. A turizmus 2,4 millió vállalkozást tart fent, amelyek több mint 90%-a kis- és középvállalkozás. Az EU a világ legfőbb turisztikai célpontja, a külföldi turisták 40%-a választja úticéljául. Az európaiak 85%-a tölti nyári szabadságát az EU-ban.

Annak érdekében, hogy a polgárok teljes körű tájékoztatást kapjanak a gyorsan változó helyzetről, a Bizottság júniusban elindította a Re-open EU honlapot, amely egyértelmű, megbízható és valós idejű információkat tartalmaz az utazási lehetőségekről és a kapcsolódó egészségügyi és biztonsági korlátozásokról, valamennyi uniós tagállam tekintetében. Csak a nyár folyamán közel 8 millióan használták a honlapot. Sikerére való tekintettel a Re-open EU októberben a világjárvánnyal, a népegészségügyi intézkedésekkel, az utazási korlátozásokkal és a turisztikai szolgáltatásokkal kapcsolatos, egyablakos információs szolgálattá vált. December 14-én a Re-open EU ingyenes mobilalkalmazásként letölthetővé vált Android és iOS operációs rendszerű készülékeken.

Digitális megoldások a világjárvány kezelésére

A digitális megoldások kulcsszerepet játszottak a koronavírus-világjárvány gyors terjedésével járó számos kihívás kezelésében. A kontaktkövető és figyelmeztető alkalmazások – a manuális kontaktkövetés kiegészítéseként – döntő szerepet játszhatnak a vírus fertőzési láncának megszakításában, és hozzájárulhatnak az életmentéshez.

Az EU segítséget nyújtott a kontaktkövető és figyelmeztető alkalmazásokat bevezető tagállamok közötti összehangolt megközelítés biztosításához, figyelembe véve az adatvédelmi és a magánélet védelmére vonatkozó szabályokat is. Az uniós költségvetés finanszírozást nyújtott a decentralizált architektúrán alapuló kontaktkövető alkalmazások interoperabilitását célzó európai megoldás kidolgozásához és bevezetéséhez, amely szinte minden, az EU-ban kifejlesztett nemzeti alkalmazást lefed. Ez segített abban, hogy teljes mértékben ki lehessen aknázni a kontaktkövető és figyelmeztető mobilalkalmazásokban rejlő lehetőségeket, még határátlépések esetén is.

A Bizottság támogatásával a tagállamok megtették a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy nemzeti alkalmazásaikat interoperábilissá tegyék, a Bizottság pedig októberben elindította az uniós átjárószolgáltatást az alkalmazások összekapcsolására. Ennek eredményeként egyre több nemzeti alkalmazás kapcsolódik össze, ahogy alkalmassá válnak rá.

Az európai Covid19-adatportál, amely áprilisban jött létre kutatási adatok gyűjtése és megosztása céljából, gyorsan jelentős mennyiségű adatot gyűjtött össze, köztük több mint 25 000 vírusszekvenciát és több mint 100 000 tudományos publikációt. A platformhoz több mint 2,9 millió adatkérés érkezett több mint 170 ország több mint 92 000 egyedi felhasználójától.

A kórházak működését is segíti a mesterséges intelligencia és robotika. Ma már EU-szerte a Bizottság által finanszírozott mesterségesintelligencia-eszköz támogatja a Covid19-et a CT-vizsgálatokból diagnosztizáló orvosokat, miközben a kórházakban ultraibolya fényt alkalmazó fertőtlenítő robotokat vetettek be a helyiségek gyors tisztítása, a koronavírus terjedésének csökkentése, valamint a kórházi dolgozók terheinek és fertőzésnek való kitettségük mérséklése érdekében.

Jelentős mértékben hozzájárult a koronavírus elleni fellépéshez az EU űrprogramja, különösen annak Föld-megfigyelési komponense, a Kopernikusz, és műholdas navigációs rendszere. Az uniós műholdak a válság kezdetétől figyelemmel kísérték a tagállamok közötti határátkelőhelyeken kialakuló forgalmi torlódásokat, és feltérképezték az egészségügyi létesítményeket, kórházakat és más kritikus infrastruktúrákat. A műholdakról gyűjtött adatok a mesterséges intelligenciával kombinálva modellekkel szolgáltak az uniós és nemzeti szintű hatóságok számára a vészhelyzet jobb megértéséhez és hatékonyabb kezeléséhez.

Június 5-én a Bizottság az Európai Űrügynökséggel együttműködésben elindította a koronavírus elleni, Föld-megfigyelés-alapú gyors fellépést. Ez műholdas adatokat használ a kijárási korlátozások hatásának mérésére, valamint gazdasági és környezeti adatok alkalmazásával nyomon követi a kijárási korlátozások utáni helyreállítást.

A dezinformáció elleni küzdelem

Az aktuális társadalmi klíma termékeny talajnak bizonyult az összeesküvés-elméletek számára, amelyek kétségbe vonják a Covid19 eredetére, terjedésére és kezelésére vonatkozó tudományos megállapításokat és tényeket. A világjárvány nyomán gyakoribbá vált az online gyűlöletbeszéd, megszaporodtak a rasszista és antiszemita támadások, valamint megjelent számos, az interneten hamis, a vírus megelőzését vagy gyógyítását ígérő termékeket értékesítő tisztességtelen kereskedő.

A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat szorosan együttműködött a kérdéssel kapcsolatban más uniós intézményekkel és tagállamokkal, valamint a G7-ek és a NATO keretén belül nemzetközi partnereivel. Június 10-én a Bizottság és Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság alelnöke intézkedéssorozatot terjesztett elő a Covid19-cel kapcsolatos dezinformációk kezelésére. Ezek közé tartozik a kommunikáció és a társadalmi diplomácia megerősítése az EU közvetlen szomszédságában és világszerte, valamint a független média és az újságírók támogatása. A Bizottság az összes szereplőt, köztük az online piactereket és a közösségi médiát is felszólította, hogy segítsék a koronavírussal kapcsolatos dezinformáció elleni küzdelmet. Az év végéig négy jelentéssorozatot tettek közzé a meghozott intézkedésekről.

Erre válaszul a platformok megtévesztő reklámok és termékmegjelenítések millióit távolították el vagy blokkolták. Az EUvsDisinfo honlap 2020-ban több mint 700 koronavírus-vonatkozású, a dezinformáció szándékával közzétett üzenetet leplezett le, tett közzé és cáfolt meg.

Ezek az intézkedések alapul szolgálnak a dezinformációval kapcsolatos további uniós munkához, különösen az európai demokráciáról szóló cselekvési tervhez és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályhoz. A Bizottság a rendelkezésére álló valamennyi eszközt felhasználja, és kutatásokat finanszíroz a Covid19-cel kapcsolatos félretájékoztatás és dezinformáció elleni küzdelem elősegítése érdekében.

A diagnosztikára, a kezelésre és az oltóanyagokra irányuló kutatás támogatása

A Bizottság a Horizont 2020 égisze alatt további 400 millió eurót mozgósított az InnovFin finanszírozási eszközből. Ebből az összegből 178,5 millió eurót fordítottak a vakcinafejlesztés felgyorsítására (köztük a BioNTech és a CureVac által folytatott kutatásokra), egyéb beavatkozásokkal, gyógyszerekkel, orvosi és diagnosztikai eszközökkel kapcsolatos fejlesztésekre, vagy a kutatáshoz és innovációhoz kapcsolódó új, kritikus infrastruktúrák és gyártóüzemek kiépítésének előmozdítására. A fertőző betegségekkel foglalkozó eszköz keretében további 221,6 millió eurós finanszírozás lesz elérhető.

Az EU világszintű válaszlépései

Az Unió 38,5 milliárd eurót mozgósított a Covid19 elleni globális szintű küzdelemre. Válaszlépései során az „Európa együtt” megközelítést követte, amelynek keretében az EU, a tagállamok és a pénzügyi intézmények – különösen az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank – egyesítik forrásaikat az egyes partnerországok támogatása és a helyszíni hatás növelése érdekében. A forrásokat a szükséghelyzeti reagálásra, a sürgős humanitárius szükségletek kezelésére, az egészségügyi, vízellátási, köztisztasági és élelmezési rendszerek megerősítésére, valamint a koronavírus-világjárvány gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítésére használták világszerte. Az EU és a tagállamok együttese továbbra is az egyik legnagyobb pénzügyi támogatója az Egészségügyi Világszervezetnek, amely kiemelkedő partnerünk a világjárvány és annak hatásai elleni küzdelemben.

Az 1 milliárd euró összegű bizottsági finanszírozás 2020-ban a Covid19-világjárvány elleni küzdelemre irányuló különböző kutatási és innovációs projektek között került szétosztásra. Ebből 400,1 millió eurót különítettek el pénzügyi eszközökre, 235,8 millió eurót a Horizont 2020 keretében indított pályázati felhívásokra, 165,6 millió eurót az Európai Innovációs Tanács Akcelerátor programjára. 100 millió euró jutott a járványügyi felkészüléssel kapcsolatos újításokkal foglalkozó koalíciónak, 72 millió euró az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezésre, 25,3 millió euró az európai és fejlődő országok klinikai vizsgálatok területén létrejött partnerségére, 15 millió euró a Covid19-adatportálra, 6 millió euró az Európai Innovációs és Technológiai Intézetre, valamint 3,5 millió eurót szántak az egészségügyi ellátásban használt információs és kommunikációs technológiákra. Az összegek kerekítettek.

A világjárvány komoly logisztikai kihívásokat jelentett a humanitárius közösség számára. A kereskedelmi légi járatok kiesése nyomán elmaradások keletkeztek az alapvető segítségnyújtás terén, miközben számos területen exponenciálisan megnőttek a szükségletek. Válaszul az EU májusban ideiglenes kezdeményezésként létrehozta az EU humanitárius légihídját, amelynek célja a humanitárius segítség és az alapvető egészségügyi felszerelések eljuttatása a rászorultakhoz. A légihidat alkotó járatok alapvető orvostechnikai felszerelést, humanitárius ellátmányt és személyzetet szállítottak, és segítséget nyújtottak az uniós tagállamok által szervezett hazaszállításokhoz. A légi járatokat az EU finanszírozta, és azokat a tagállamokkal, a humanitárius szervezetekkel és a fogadó államokkal egyeztetve működtették. Az év végéig 67 ilyen járat 1 150 tonna orvostechnikai felszerelést és eszközt, valamint közel 1 700 fő egészségügyi és humanitárius személyzetet szállított Afrika, Ázsia és Latin-Amerika kritikus területeire.

Annak biztosítása érdekében, hogy ne a legkiszolgáltatottabbakat érje a legnagyobb csapás, és a rászorulók lakóhelyüktől függetlenül segítséget kapjanak, a Bizottság májusban kiadta az első iránymutatást arról, hogy a koronavírussal kapcsolatos humanitárius segélyt hogyan lehet az uniós szankciók hatálya alá tartozó országokba és területekre eljuttatni. A Bizottság emellett a válság idején segített fenntartani a nem uniós országokkal folytatott gyógyszer- és egyénivédőeszköz-kereskedelmet, és az egészségügyi termékekre vonatkozóan multilaterális kereskedelmi megállapodást javasolt a Kereskedelmi Világszervezet keretében.

A világjárvány azonnali következményekkel járt az uniós menekültügyi és visszatérési szabályok tagállamok általi végrehajtásának módjára nézve, és zavart okozott a nemzetközi védelemre szoruló személyek áttelepítésében. A Bizottság iránymutatást adott ki az ilyen eljárások folytonosságáról, biztosítva egyúttal az emberek egészségének és alapvető jogainak védelmét.

Az uniós támogató intézkedések emellett világszerte külön segítséget nyújtottak mintegy 79,5 millió, lakóhelyét elhagyni kényszerült embernek, akik közül sokan a háború és a világjárvány kettős szorításában találták magukat.

A klímaválság korunk meghatározó kihívása marad. Kezeletlenül nagyobb veszélyt jelent környezetünkre, egészségünkre és megélhetésünkre, mint a koronavírus-járvány. A 2010–2019-es időszak a valaha mért legmelegebb évtized volt. Az éghajlatváltozás Európában és világszerte is érezhető pusztító hatásai rávilágítanak arra, hogy sürgősen fel kell gyorsítanunk a zöld átállást. Ebben kulcsszerepet fog játszani a digitális technológia, amely a világjárvány leküzdéséhez is nélkülözhetetlen. Az európai zöld megállapodás és a digitális átállás együtt fellendíti az európai foglalkoztatást és növekedést, javítja környezetünk minőségét, és ellenállóbbá teszi társadalmainkat.

Az európai zöld megállapodás

Az EU már hozzálátott annak biztosításához, hogy Európa 2050-re az első klímasemleges kontinens legyen. Az európai zöld megállapodás e központi célját elsősorban az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésével, a zöld technológiákba való beruházással és a természeti környezet védelmével kell elérni.

Az európai zöld megállapodással kapcsolatos szakpolitikai területek és intézkedések közé tartozik: az éghajlati paktum és a klímarendelet; az intelligensebb és fenntarthatóbb közlekedésbe történő beruházás; a környezetkímélő ipar; a szennyezés megszüntetése; a méltányos átállás biztosítása mindenki számára; a zöld projektek finanszírozása; az otthonok energiahatékonyságának növelése; a globális zöld törekvésekben betöltött vezető szerep; a termelőtől a fogyasztóig stratégia; a természet megóvása; a tiszta energia előmozdítása.

Ambiciózusabb éghajlat-politikai törekvések Európa és a világ számára

Az uniós vezetők decemberben az eddigieknél ambiciózusabb célt tűztek ki: 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal kell csökkenteni a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. A Bizottság szeptemberben terjesztette elő ezt a célt mint ahhoz szükséges feltételt, hogy az EU 2050-re kiegyensúlyozott ütemben elérje a klímasemlegességet. Az EU a következő évtizedben az éghajlatváltozás elleni határozott fellépés és az ezzel párhuzamos gazdasági növekedés terén eddig elért eredményekre kíván építeni: 1990 és 2019 között 24%-kal csökkent az uniós kibocsátás, a gazdaság viszont több mint 60%-kal nőtt.

1990 és 2019 között az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátása 24%-kal csökkent. A 2030-ig kitűzött korábbi cél szerint legalább 40%-kal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Az új célkitűzés, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Az Unió hosszú távú stratégiája, hogy 2050-re elérje a nulla nettó kibocsátást.

Az EU példáját követve világszerte számos ország tett fontos bejelentéseket az éghajlatváltozás elleni küzdelem fokozásáról. Az újonnan kitűzött uniós célról Ursula von der Leyen elnök az éghajlatvédelmi törekvésekről szóló 2020. évi csúcstalálkozón tájékoztatta a világ vezetőit, Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével és más európai vezetőkkel közösen. E csúcstalálkozó a Párizsi Megállapodás ötéves évfordulójáról való megemlékezésül és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek 2021. évi glasgow-i konferenciája (COP 26) előzményeként szolgált.

A Párizsi Megállapodás végrehajtására irányuló uniós fellépés

A 195 ország által 2015-ben elfogadott Párizsi Megállapodás globális keretet biztosít a veszélyes mértékű éghajlatváltozás elkerüléséhez. Részes felei maguk határozzák meg a közös célok elérése érdekében tett erőfeszítéseiket. Az EU és tagállamai december 18-án benyújtották aktualizált, közös, nemzetileg meghatározott hozzájárulásukat, vagyis az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának korlátozására irányuló cselekvési tervüket. Az EU célkitűzései már korábban is a legambiciózusabbak közé tartoztak a világon: az Unió 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 40%-kal kívánta csökkenteni ÜHG-kibocsátását. Az új, ambiciózus, 55%-os kibocsátáscsökkentési célérték jelzi, hogy az EU globális vezető szerepet vállal az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

Együttesen az EU és tagállamai biztosítják a világon a legtöbb közfinanszírozást az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez: 2019-ben 21,9 milliárd eurót fordítottak e célra, ami 2018-hoz képest 7,4%-os növekedést jelent. 2013 óta az EU folyamatosan növeli éves hozzájárulását az éghajlatvédelem nemzetközi finanszírozásához, ezzel támogatva a fejlődő országokat az ÜHG-kibocsátás csökkentésében és az éghajlatváltozás hatásainak kezelésében.

Zöld helyreállítás

A 2030-ra vonatkozó új, ambiciózus éghajlat-politikai célkitűzés segíteni fogja az uniós gazdaság világjárvány utáni helyreállítását, amelynek fenntarthatósága érdekében jelentős zöld beruházásokra lesz szükség. Az uniós kiadásoknak összhangban kell lenniük a Párizsi Megállapodás céljaival és a zöld megállapodás „ne árts” elvével, amely szerint a beruházások nem lehetnek az EU éghajlat-politikai céljaival ellentétesek.

Az uniós vállalás alátámasztása érdekében az a megállapodás született, hogy a 2021–2027-es hosszú távú költségvetés és a Next Generation EU keretében rendelkezésre álló 1,8 billió euró legalább 30%-át éghajlatváltozással kapcsolatos szakpolitikákra és programokra kell fordítani. E finanszírozásnak összhangban kell állnia a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel. Ez a világ valaha látott legnagyobb zöld beruházási csomagja. Megvalósítása érdekében a tagállamoknak vállalniuk kell, hogy helyreállítási és rezilienciaépítési terveikben legalább 37% lesz a zöld beruházások aránya, mert csak így férhetnek hozzá a Next Generation EU keretében rendelkezésre álló források nagy részéhez (lásd még „A Covid19-járvány nyomán hozott összehangolt válaszintézkedések” című szakaszt).

A Bizottság a Next Generation EU keretében biztosítandó források 30%-át zöldkötvények kibocsátásával kívánja előteremteni, amelyek népszerűsége egyre nő, mivel a befektetők szeretnének hozzájárulni a környezeti szempontból fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozásához. A zöldkötvények így fontos szerepet játszanak majd az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek elérésében. Ennél is nagyobb szerepet fognak játszani a magánszektor potenciáljának kiaknázásában az éghajlatváltozás kezelése és a világjárvány utáni fenntartható gazdasági helyreállítás előmozdítása területén.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben mindenkinek szerepet kell vállalnia. A decemberben elindított európai éghajlati paktum célja, hogy mindenki változtasson magatartásán – az emberek és a legnagyobb multinacionális vállalatok egyaránt. A paktum révén a környezettudatos polgárok – különösen a fiatalok – részt vehetnek az új éghajlat-politikai fellépések kialakításában, az információk terjesztésében, a meglévő vagy új tevékenységek és megoldások támogatásában.

VIDEÓ: Az európai éghajlati paktum

Az európai zöld megállapodás megvalósítását elősegítő kutatás és innováció

Az Innovációs Alap a következő területeken támogatja karbonszegény technológiák bevezetését a piacra: szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás; energiatárolás; energiaigényes iparágak; megújuló energia.

Az Innovációs Alap a világ egyik legnagyobb finanszírozási programja az innovatív karbonszegény technológiák demonstrálására. Nem kutatási program, hanem a kiemelkedően innovatív technológiák piacra jutását segíti. Az alap a szükséges források előteremtéséhez 2020 és 2030 között 450 millió kibocsátási egységet fog értékesíteni az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben, árverés útján. Az alap forrásainak összege a szén-dioxid-ártól függően akár a 10 milliárd eurót is elérheti. Az Innovációs Alap első, 2020-ban kiírt pályázati felhívása tiszta technológiákkal kapcsolatos nagyprojektekre ajánlott fel több mint 1 milliárd eurót. A december 1-jével indult újabb, kis léptékű projektekre irányuló pályázati felhívás 100 millió eurós összegéből megújuló energiával, energiaigényes iparágakkal, energiatárolással, valamint szén-dioxid-leválasztással, -hasznosítással és -tárolással kapcsolatos, áttörést hozó technológiák finanszírozhatók.

A Horizont 2020 utolsó és egyben legnagyobb pályázati felhívása keretében 1 milliárd euróra pályázhatnak olyan projektek, amelyek elősegítik az európai zöld megállapodás megvalósítását, fokozzák a biológiai sokféleség és az élőhelyek védelmét Európában, és felgyorsítják a fenntartható helyreállítást.

A fenntarthatósági átállás finanszírozása

A klímasemlegesség 2050-re való eléréséhez a jelentős közberuházások mellett szükséges, hogy a magántőke is nagyobb szerepet vállaljon az éghajlat-politikai és környezetvédelmi fellépések finanszírozásában. A magántőke fenntarthatóbb beruházások felé való irányításához átfogóan újra kell gondolni a pénzügyi rendszerünk működését. Ez elengedhetetlen, ha az EU fenntarthatóbb gazdasági növekedést kíván kialakítani, biztosítani kívánja a pénzügyi rendszer stabilitását, és elő akarja mozdítani a gazdaságban a fokozott átláthatóságot és a hosszú távú szemléletet. Ez az újragondolás az EU tőkepiaci unióra irányuló projektjének is központi eleme.

Januárban a Bizottság bejelentette az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási tervet, amely az uniós pénzügyi támogatások révén növeli a közberuházások volumenét és elősegíti a magántőke bevonását, és 10 év alatt legalább 1 billió euró összegű fenntartható beruházást eredményez majd.

A terv három dimenzión alapul. Az első a finanszírozás: az uniós költségvetésben minden eddiginél nagyobb az éghajlat-politikai és környezetvédelmi kiadások aránya, ami elősegíti a magántőke bevonását. Ebben az Európai Beruházási Banknak kulcsszerepet kell majd játszania. A konkrét finanszírozás mellett a terv ösztönzőket is biztosít a köz- és magánberuházások mozgósításához és átirányításához.

A második dimenzió a keretek megteremtése: az EU egyfelől a befektetőket hozza helyzetbe azzal, hogy a fenntartható finanszírozást helyezi a pénzügyi rendszer középpontjába, másfelől – a környezetbarát költségvetés és közbeszerzés ösztönzésével, valamint a méltányos átállási régióknak nyújtott állami támogatás jóváhagyási eljárásait megkönnyítő módszerek kidolgozásával – elősegíti a hatóságok fenntartható beruházásait. A harmadik dimenzió keretében a Bizottság gyakorlati segítséget nyújt a hatóságoknak és a projektgazdáknak a fenntartható projektek tervezésében, kialakításában és végrehajtásában.

Az átálláshoz minden régiónak finanszírozásra lesz szüksége, amelyet az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv fog biztosítani. A méltányos átállást támogató mechanizmus célzott támogatásával további legalább 100 milliárd euró összegű beruházás mozgósítására lesz lehetőség a 2021–2027-es időszakban azon régiók, iparágak és munkavállalók támogatására, amelyek a legnagyobb kihívásokkal néznek szembe a klímasemleges gazdaságra való átállás során. A tagállamok akkor férnek hozzá e forrásokhoz, ha elkészítik a méltányos átállásra vonatkozó területi tervüket, amelynek kidolgozásához az Európai Bizottság segítséget nyújt.

Egy új jogszabálynak (a taxonómiai rendeletnek) köszönhetően létre fog jönni a világ első, fenntartható gazdasági tevékenységeket osztályozó rendszere. Ez paradigmaváltást jelent, mivel a befektetőknek és az iparnak innentől kezdve közös fogalmakat kell használniuk a „környezetbarátság” meghatározására, ami komoly lendületet adhat a zöld és fenntartható projektekbe történő beruházásoknak.

A klímasemleges gazdaság energiaellátása

A 2050-es éghajlat-politikai célok eléréséhez Európának át kell alakítania energiarendszerét, amely az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 75%-áért felelős. Az év során a Bizottság több kezdeményezést indított az energiaágazat széntelenítése érdekében.

Felismerve, hogy az EU energiarendszere túlságosan merev és pazarló, a Bizottság júliusban közzétette az energiarendszer integrációjára vonatkozó stratégiát. Fókuszában három fő elem áll: nagymértékű villamosítás, a körforgásos szemlélet erősítése, valamint a „zöld” gázok és üzemanyagok (mint amilyen a hidrogén) kifejlesztése.

Ezek a lépések növelni fogják a rendszer rugalmasságát, lehetővé teszik a nehézségekkel küzdő ágazatok széntelenítését, és elősegítik a hálózatba az elkövetkező években bekerülő, egyre növekvő mennyiségű megújuló energia integrálását. Egy ilyen összekapcsolt és rugalmas rendszer hatékonyabb lesz, és kisebb költségekkel jár a társadalom számára. Az európai elektromos autókat hajthatná például a házakra telepített napelemek villamos energiája.

Ezzel párhuzamosan a Bizottság elindította a megújuló hidrogén fejlesztésének ösztönzésére irányuló stratégiát, amely fontos szerepet fog játszani a 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél elérésében, különösen az olyan, nehezen villamosítható gazdasági ágazatokban, mint a nehézipar és egyes közlekedési ágak.

A Bizottság emellett a tiszta hidrogén termelését célzó beruházások felfuttatása érdekében létrehozta az Európai Tisztahidrogén-szövetséget, amely az ipart, a hatóságokat, a civil társadalmat és más érdekelt feleket fogja össze.

Épületeink fenntarthatóságának növelése

Megújuló energia

A Bizottság októberben közzétette a tagállamok energia- és klímaterveinek értékelését, amelyben hangsúlyozta, hogy az uniós célok eléréséhez nagyobb ambícióra van szükség. A villamosenergia-ágazatnak a megújuló energia elterjedésén keresztül történő dekarbonizációja az európai zöld megállapodás egyik alapvetése.

Példák projektekre és termelési helyszínekre (az óramutató járásával megegyező irányban felsorolva): tengerfenéken rögzített szélerőmű, Kårehamn offshore szélpark: 48 megawatt; algatermelés bioüzemanyagokhoz: Macro Fuels, 2030-ra előirányzott piaci érettség; gyártóüzemek: áramátalakítók, kerékagyak és tengelyek; hullámenergia: ISWEC, 50 kilowatt; úszó szélerőmű: Wind Float Atlantic, 25 megawatt; árapály-energia: Hydroquest Ocean, 1000 kilowatt; úszó fotovoltaikus naperőmű: Oceans of Energy, 17 kilowatt (2020 végére várhatóan 50 kilowatt); tengerfenéken rögzített szélerőmű: Horns Rev 3, 406,7 megawatt.

A tengeri megújuló energia az egyik legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező technológia, tekintettel az EU-ban található tengermedencék nagy számára és sokféleségére, valamint az új létesítmények folyamatosan csökkenő költségeire. Az EU novemberben közzétett, tengeri megújuló energiára vonatkozó stratégiája értékeli az ágazatban rejlő lehetőségeket, és javaslatokat tesz hosszú távú fejlődésének támogatására. A stratégia 2050-re 300 gigawatt tengeri szélenergia és 40 gigawatt óceánenergia, például hullám- és árapály-energia termelését irányozza elő. A bőséges, természetes és tiszta tengeri energia fejlesztésével bebizonyítható, hogy a kék gazdaság erősítése és a tengeri természet védelme nem zárja ki egymást.

Az elmúlt tíz évben az EU a transzeurópai energiahálózatoknak köszönhetően javította a határokon átnyúló energiaipari infrastruktúrát. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből kilencvenöt (közös érdekű projektként ismert) energetikai infrastrukturális projekt részesült 4,7 milliárd euró támogatásban. A Bizottság 2020. decemberi javaslata összhangba hozza az energiahálózatokra vonatkozó szabályokat az európai zöld megállapodás célkitűzéseivel. A javasolt új rendelet elő fogja segíteni az EU kibocsátáscsökkentési célkitűzésének elérését, azáltal, hogy előmozdítja a megújuló energiaforrások és az új tisztaenergia-technológiák integrálását az energiarendszerbe.

Az EU bejelentette, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében közel 1 milliárd eurót fektet 10 energetikai infrastrukturális projektbe. A finanszírozás nagy része a Harmony Link kiépítésére irányul. A Balti-tengeren keresztül Litvániát és Lengyelországot összekötő elektromos vezeték energetikai összeköttetést teremt a balti régió és az Európai Unió többi része között, és így csökkenti a régió egyetlen importforrástól való túlzott függését.

Fenntartható termelés és fogyasztás

A körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv

Az európai zöld megállapodás nemcsak a kibocsátáscsökkentésről szól, hanem gazdaságunk, társadalmunk és iparunk korszerűsítéséről, valamint egy erősebb és fenntarthatóbb világ építéséről is. A Bizottság márciusban az európai iparstratégiai csomag részeként közzétette a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet, hogy az EU gazdaságát alkalmassá tegye a zöld jövőre, erősítse versenyképességét, ugyanakkor védje a környezetet, és új jogokat biztosítson a fogyasztók számára. A stratégia a termékek teljes életciklusát lefedi: a tervezést, a gyártást, a fogyasztást éppúgy, mint a javítást, az újrafelhasználást és az újrafeldolgozást, vagy az erőforrások gazdaságba való visszaforgatását.

Élelmiszerek és csomagolás: Negatív fejlemény, hogy a lakosonként termelt csomagolási hulladék Európában 2017-ben elérte a 174 kilogrammot, ami rekordmennyiségnek számít; pozitív fejlemény, hogy az egyszer használatos csomagolás helyettesítése érdekében új jogalkotási kezdeményezés kerül bemutatásra. Műanyagok: Negatív fejlemény, hogy a műanyagfogyasztás az elkövetkező 20 évben várhatóan megkétszereződik; pozitív fejlemény, hogy az egyszer használatos termékeket kivonják a forgalomból, és többször használható tartós termékekkel helyettesítik. Textíliák: Negatív fejlemény, hogy a világon másodpercenként egy kamionnyi textiltermék kerül égetőbe vagy hulladéklerakóba; pozitív fejlemény, hogy az új üzleti modellek ösztönzése elő fogja mozdítani a textíliák válogatását, újrafelhasználását és újrahasznosítását, valamint a fenntartható textíliák fogyasztói választékának kialakítását. Hulladékok: Negatív fejlemény, hogy átlagosan fejenként évi közel fél tonna települési hulladékot termelünk; Pozitív fejlemény, hogy intézkedéseket vezetnek be a hulladékmegelőzés és -csökkentés elősegítésére.

Az, hogy mekkora lesz egy termék környezeti hatása, akár 80%-ban a tervezési szakaszban dől el. Ezért az EU-ban értékesített termékek tervezésekor ügyelni kell a termékek minél hosszabb élettartamára, minél nagyobb újrafelhasználhatóságára, javíthatóságára és újrafeldolgozhatóságára, illetve arra, hogy a termékek minél több újrafeldolgozott anyagot tartalmazzanak. A cselekvési terv a körforgás szempontjából legnagyobb lehetőségeket kínáló területekre összpontosít: ilyen például az elektronika, az akkumulátor- és járműgyártás, a csomagolás, a műanyagok, a textíliák, az építőipar és az élelmiszerek. A cselekvési terv első kezdeményezéseként a Bizottság decemberben kötelező követelmények bevezetését javasolta annak érdekében, hogy az akkumulátorok teljes életciklusuk alatt fenntarthatóbbak és biztonságosabbak legyenek. A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv azt is biztosítani kívánja, hogy a fogyasztók tájékoztatást kapjanak a termékek javíthatóságáról és tartósságáról, valamint a javításhoz való jogról.

Miért van szükségünk fenntartható akkumulátorokra? Az akkumulátorok iránti globális kereslet – mindenekelőtt az elektromos meghajtású közlekedés szükségleteiből adódóan – 2030-ra várhatóan a 14-szeresére fog nőni a 2018-as szinthez képest. Az uniós kereslet 2030-ra a globális kereslet 17%-ára emelkedhet, és így világviszonylatban a második legmagasabb lenne. Az EU lesz az akkumulátorok második legnagyobb globális piaca, a gyártás tekintetében is.

2020-ban elindult az Európai Körforgásos Biogazdaság Alap is, amely 175 millió eurót vont be az európai zöld megállapodást támogató fenntartható innovációk előmozdítására. A Bizottság és az Európai Beruházási Bank közös kezdeményezéseként ez az első olyan beruházási alap, amely kizárólag az EU körforgásos biogazdaságára összpontosít. A Bizottság a Horizont 2020 keretében 100 millió euróval járul hozzá az alaphoz.

A kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférés biztosítása

Bizonyos nyersanyagok elengedhetetlenek a zöld és a digitális átállás sikeres megvalósításához. Az ezek iránti kereslet igen nagy mértékben nőni fog az EU-ban. 2050-re például hatvanszorosára emelkedhet a lítium iránti kereslet, amely kulcsfontosságú eleme az e-járművek és telefonok akkumulátorainak, tízszeresére pedig az e-járművekben, a digitális technológiákban és a szélgenerátorokban használt ritkaföldfémek iránti kereslet. A Bizottság a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó cselekvési terv kidolgozásával és az Európai Nyersanyagszövetség létrehozásával arra törekszik, hogy csökkentse az EU-n kívüli országoktól való függőséget, diverzifikálja az ellátási forrásokat, és javítsa az erőforrás-hatékonyságot, ugyanakkor világszerte előmozdítsa a felelős beszerzést.

Fenntartható élelmiszerek és mezőgazdaság

A májusban javasolt „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia célja, hogy 2030-ra fenntarthatóbbá és ellenállóbbá tegye az EU élelmiszerrendszereit, és biztosítsa, hogy a mezőgazdaság, a halászat és az akvakultúra megfelelően hozzájáruljon az EU éghajlat-politikai céljaihoz. Ennek érdekében jutalmazni kívánja azokat a mezőgazdasági termelőket, halászokat és az élelmiszerlánc egyéb szereplőit, akik már átálltak a fenntartható gyakorlatokra. Elő kívánja segíteni továbbá a többiek átállását is, miközben további lehetőségeket teremt vállalkozásaik számára.

Úton az európai zöld megállapodás egyik sarokkövét jelentő egészségesebb és fenntarthatóbb uniós élelmiszerrendszer kialakítása felé. A termelőtől a fogyasztóig stratégia: megfizethető árú és fenntartható módon előállított egészséges élelmiszereket biztosít az európai polgárok számára; fellép az éghajlatváltozás ellen; védi a környezetet és hozzájárul a biodiverzitás megőrzéséhez; biztosítja a tisztességes gazdasági megtérülést az ellátási láncok mentén; valamint előmozdítja a biogazdálkodást.

Az élelmiszerlánc kiemelt területeire vonatkozó ambiciózus célok kitűzésével az EU vezető szerepet kíván betölteni az egészségesebb és fenntarthatóbb világhoz vezető átállásban. A stratégia intézkedései a fogyasztók jobb tájékoztatását is szolgálják, és arra ösztönzik az ipart, hogy könnyebben elérhetővé és megfizethetővé váljanak a tápláló, fenntartható élelmiszerek.

A stratégia 2030-ig 50%-kal csökkenteni kívánja a peszticidek használatát, valamint a tápanyagveszteség kockázatát. 50%-kal csökkenteni kívánja továbbá az állattenyésztésben és az akvakultúrában használt antimikrobiális szerek forgalmát, illetve célja, hogy a mezőgazdasági földterületek 25%-át biogazdálkodásra hasznosítsák. Célkitűzései között szerepel még az állatjólét javítása és az EU környezeti lábnyomának csökkentése is. Az Európai horizont keretében 10 milliárd eurót fordítanak az élelmiszerekkel, a biogazdasággal, a természeti erőforrásokkal, a mezőgazdasággal, a halászattal, az akvakultúrával és a környezettel kapcsolatos kutatásra és innovációra.

A szén-dioxid mellett más üvegházhatású gázok kibocsátását is csökkentenünk kell. A metán a szén-dioxid után a második legnagyobb mértékben járul hozzá az éghajlatváltozáshoz, ezért az új metánstratégia alapvető fontosságú a kibocsátások 2030-ra legalább 55%-kal való csökkentésére vonatkozó uniós célkitűzés eléréséhez. A stratégia a mezőgazdasági, a hulladék- és az energiaágazat metánkibocsátásának csökkentésére összpontosít. Ágazatközi és ágazatspecifikus intézkedéseket fog ötvözni az EU-n belül és nemzetközi szinten egyaránt.

A környezet és a biológiai sokféleség védelme

Biológiai sokféleség

A májusban javasolt új, ambiciózus biodiverzitási stratégia a biológiai sokféleség csökkenésének olyan fő kiváltó okaival foglalkozik, mint a nem fenntartható föld- és tengerhasználat, a természeti erőforrások túlzott kiaknázása, a környezetszennyezés és az idegenhonos inváziós fajok.

Az új uniós biodiverzitási stratégia védett területeket fog létesíteni az uniós földterületek legalább 30%-án és az uniós tengerek legalább 30%-án az EU fennmaradó természetes és őshonos erdőinek szigorúbb védelme, valamint a természet helyreállítására vonatkozó, jogilag kötelező erejű 2021-es célértékek révén. Ezenfelül Unió-szerte helyreállítja a sérült szárazföldi és tengeri ökoszisztémákat azáltal, hogy növeli az ökológiai termelés és a magas biodiverzitású tájelemek részarányát a mezőgazdasági földterületeken, megállítja és visszafordítja a beporzók pusztulásának tendenciáját, helyreállítja az uniós folyók szabad folyását legalább 25000 kilométeren, 50%-kal csökkenti 2030-ig a növényvédő szerek használatát és az azokkal járó kockázatokat, valamint 2030-ig 3 milliárd fát ültet.

A stratégia kötelező célok kitűzését javasolja a károsodott ökoszisztémák és folyók helyreállítása, az uniós védelmet élvező élőhelyek és fajok egészségének javítása, a beporzók mezőgazdasági földterületekre való visszajuttatása, a szennyezés csökkentése, városaink zöldebbé tétele, a biogazdálkodás megerősítése és az európai erdők egészségének javítása érdekében. Célja, hogy 2030-ig megkezdődjön Európa biológiai sokféleségének helyreállítása, ideértve azt is, hogy az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 30%-át hatékonyan kezelt védett területekké kell átalakítani, valamint a mezőgazdasági területek legalább 10%-án vissza kell állítani a magas biodiverzitású tájelemeket.

Márciusban a Bizottság elindította a biológiai sokféleséggel foglalkozó globális koalíciót. Több száz nemzeti park, akvárium, botanikus kert, állatkert, tudományos és természettörténeti múzeum egyesíti erőit annak érdekében, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a természet válságos állapotára. Szeptemberben a biológiai sokféleséggel foglalkozó ENSZ-csúcstalálkozón több mint 70 állam-, illetve kormányfő – valamint von der Leyen elnök – jóváhagyta a természetre vonatkozó vezetői kötelezettségvállalást, és 10 határozott lépés mellett kötelezte el magát a természeti vészhelyzet kezelése érdekében.

VIDEÓ: A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia

Toxikus anyagoktól mentes környezet

Az emberek és a környezet jobb védelme, valamint a biztonságos és fenntartható vegyi anyagokra irányuló innováció ösztönzése érdekében a Bizottság októberben benyújtotta a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiát. A vegyi anyagok elengedhetetlenek a modern élethez, és számos ágazatban – köztük az egészségügyben, az energetikában, a közlekedésben és a lakásszektorban is – használatosak. Egyes vegyi anyagok azonban károsíthatják a környezetet és az emberi egészséget. Az EU már rendelkezik a vegyi anyagokra vonatkozó kifinomult jogszabályokkal, de az előrejelzések szerint 2030-ra megkétszereződik a globális termelés, és a fogyasztási cikkekben való felhasználásuk is növekedni fog. A stratégia az első lépés az európai zöld megállapodásban beharangozott célkitűzések – a szennyezőanyag-mentesség és a toxikus anyagoktól mentes környezet megteremtése – felé.

Fenntartható és intelligens mobilitás

A közlekedés és a mobilitás létfontosságú szerepet játszik az emberek életében és az EU gazdaságában, ugyanakkor költségekkel is jár társadalom számára. Negatív hatásaik – például az üvegházhatásúgáz-kibocsátás, a levegő- és vízszennyezés, a balesetek, a forgalmi torlódások, a zaj és a biológiai sokféleség csökkenése – kihatnak az egészségre és a jóllétre. Jelenleg az Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásának egynegyede a közlekedésből származik. Az EU klímasemlegességi célkitűzésének elérése érdekében 2050-ig ezeket a kibocsátásokat 90%-kal kell csökkentenünk. Ehhez új módokon kell lebonyolítanunk az európai személy- és áruforgalmat. Az innováció és a digitalizáció kulcsszerepet játszik ennek elérésében.

A Bizottság decemberben közzétett fenntartható és intelligens mobilitási stratégiája felvázolja, hogy miként építhetünk ki egy zöld, digitális és reziliens közlekedési rendszert a következő generációk számára. A stratégia meghatározza továbbá a világjárvány által leginkább sújtott ágazatok közé tartozó közlekedési ágazat helyreállításának támogatása érdekében égetően szükséges reformokat, szakpolitikákat és intézkedéseket. Konkrét fontos részcélok meghatározásával biztosíthatjuk, hogy az európai közlekedési rendszer jó úton haladjon az intelligens és fenntartható jövő felé.

Tisztább és biztonságosabb járművek

Januártól szigorúbb szabályok érvényesek az új személygépkocsik és kisteherautók szén-dioxid-kibocsátására. A személygépkocsik az EU teljes szén-dioxid-kibocsátásának mintegy 12%-áért, a kisteherautók pedig 2,5%-áért felelősek. A 2030-ig várható eredmények közé tartozik a közúti közlekedésből származó kibocsátások 23%-os csökkentése 2005-höz képest, valamint 60 000 (illetve akár 80 000, ha az akkumulátorokat az Unióban gyártják) új munkahely létrehozása. A Bizottság bejelentette, hogy 2021-ben a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó szigorúbb előírásokra irányuló javaslatot terjeszt elő, összhangban a 2030-ig megvalósítandó, általános csökkentésre vonatkozó ambiciózusabb törekvéssel. A Bizottság emellett a gépjárművek szennyezőanyag-kibocsátására vonatkozó ambiciózus új szabványok bevezetésére készül, amelyre várhatóan szintén 2021-ben kerül sor.

A január óta érvényben lévő új szabályok értelmében az új gépjárműmodelleket 2022 júliusától fejlett technológiai elemekkel kell felszerelni a biztonság javítása és a balesetek számának csökkentése érdekében. Emellett 2020 szeptemberétől új szabályok léptek életbe annak biztosítására is, hogy minden személygépkocsi megfeleljen a biztonsági, környezetvédelmi és gyártásmegfelelési követelményeknek a forgalomba hozatal előtt. E szabályok emellett egyfelől lehetővé teszik a már forgalomban lévő gépkocsik fokozott ellenőrzését, másfelől olyan felügyeleti jogkörrel ruházzák fel az Európai Uniót, amelynek révén a Bizottság az EU egészében elrendelheti gépkocsik visszahívását, a jogsértő gyártókat pedig gépkocsinként akár 30 000 euró összegű bírsággal sújthatja.

Az EU digitális transzformációja

A digitális technológia még soha nem játszott ilyen fontos szerepet az életünkben. A Covid19-válság során felbecsülhetetlen jelentőséggel bírt az emberek közötti kapcsolattartásban és a vállalkozások működtetésében, és gyökeresen megváltoztatta a technológia oktatásban és képzésben való felhasználását. A szuperszámítógépek segítenek előre jelezni a világjárvány alakulását, a kontaktkövető és figyelmeztető alkalmazások pedig szerepet játszhatnak a fertőzési lánc megszakításában.

A világjárvány rávilágított arra is, hogy fejleszteni kell az uniós polgárok digitális készségeit, és javítani kell az otthonok, a vállalkozások és a közszolgáltatást nyújtók nagy sebességű internethez való hozzáférését. Az ehhez a transzformációhoz szükséges innovatív megoldásokat a digitális technológiára épülő, innovatív, induló európai vállalkozások tehetik hozzáférhetővé a többi kis- és középvállalkozás és a nagyobb iparágak számára. A digitális technológiák – többek között az intelligens energiarendszerek, a precíziós gazdálkodás és az intelligens mobilitás révén – az EU éghajlat-politikai célkitűzéseinek eléréséhez is elengedhetetlenek.

Az európai digitális stratégia

A digitális transzformáció alapjait már lefektették, és a digitális egységes piac folyamatosan fejlődik, ami valódi előnyökkel jár a fogyasztók és a vállalkozások számára Unió-szerte és az EU határain kívül egyaránt. A Bizottság eltökélt szándéka, hogy a 2020-as éveket Európa digitális évtizedévé tegye. Von der Leyen elnök az Unió helyzetéről szóló beszédében felszólította az EU-t, hogy a 2030-ig terjedő időszakra vonatkozó közös terv és egyértelmű célok meghatározásával vállaljon vezető szerepet a digitális innováció terén, például a hálózati összekapcsoltság, a készségek és a digitális közszolgáltatások tekintetében. A Next Generation EU elnevezésű uniós helyreállítási eszköz keretében a tagállamokat arra ösztönzik, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó pénzügyi támogatás 20%-át a digitális transzformációra fordítsák (lásd még „A Covid19-járvány nyomán hozott összehangolt válaszintézkedések” című szakaszt).

Az EU digitális transzformációjának sikere egy olyan hatékony keret létrehozásának függvénye, amely biztosítja a megbízható technológiákat, a vállalkozások számára pedig a digitalizációhoz szükséges bizalmat és eszközöket. Az új európai digitális stratégia első két pillérét az adatstratégia és a mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyv alkotja. Ezek arra a célra összpontosítanak, hogy a technológiafejlesztés középpontjában az ember álljon, valamint hogy a technológia tervezése, gyártása és alkalmazása oly módon történjék, amely védelmezi és előmozdítja az európai értékeket és jogokat.

A digitális kor igényeinek megfelelő uniós szabályok az internetre

Decemberben a Bizottság javaslatot tett a digitális tér ambiciózus reformjára, egy új, átfogó, az összes digitális szolgáltatást – többek között a közösségi médiát, az online piactereket és az Európai Unióban működő egyéb online platformokat – felölelő szabályrendszerre: a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra és a digitális piacokról szóló jogszabályra. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály értelmében uniós szintű, kötelező érvényű kötelezettségek vonatkoznak majd minden olyan digitális szolgáltatásra, amely árukat, szolgáltatásokat vagy tartalmakat közvetít a fogyasztóknak, ideértve a jogellenes tartalmak gyorsabb eltávolítását célzó új eljárásokat, valamint a felhasználók alapvető jogainak átfogó védelmét az interneten. Az új keret újra egyensúlyba hozza a felhasználók, a közvetítő platformok és a hatóságok jogait és kötelezettségeit. Az uniós polgárokat helyezi a középpontba, és olyan uniós értékeken alapul, mint az emberi jogok, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség és a jogállamiság tiszteletben tartása. A javaslatot az európai demokráciáról szóló cselekvési terv egészíti ki, amelynek célja, hogy növelje a demokráciák rezilienciáját.

A digitális piacokról szóló jogszabály az egységes piacon „digitális kapuőrként” működő platformok bizonyos magatartási formáinak negatív következményeivel foglalkozik. Ezek a platformok jelentős hatást gyakorolnak a belső piacra, mivel fontos kapuként szolgálnak az üzleti felhasználók számára ügyfeleik eléréséhez, és így tartós és állandósult piaci pozícióval rendelkeznek. Ezáltal képesek lehetnek magánszereplőként is szabályozói erővel bírni, és kapuőrként működve akadályokat állítani a vállalkozások és a fogyasztók közé. A digitális piacokról szóló jogszabály definiálja és betiltja a kapuőrök által alkalmazott ilyen tisztességtelen gyakorlatokat. A cél az, hogy az új szabályok versenyre kényszerítsék a nagy online platformokat, és az uniós induló vállalkozásoknak lehetővé tegyék a növekedést, a terjeszkedést és a versenyben való részvételt, ezáltal kedvezőbb árakat, jobb minőséget, nagyobb választékot és innovációt biztosítva a felhasználók számára.

A Bizottság továbbá decemberben elfogadta a média- és audiovizuális ágazatra vonatkozó cselekvési tervet is, az uniós média talpra állásának és digitális transzformációjának támogatása érdekében. Ez a cselekvési terv kiegészíti a médiaszabadság, valamint a médiakultúra és a digitális kultúra támogatására irányuló meglévő intézkedéseket.

Az év során számos fontos uniós szintű jogszabály lépett hatályba. Ezek közé tartozik az online platformokon jelen lévő kisebb vállalkozásokra és kereskedőkre vonatkozó legelső szabályrendszer, valamint az összes audiovizuális médiára és a közszektorbeli szervek weboldalainak akadálymentesítésére vonatkozó nemzeti jogszabályok uniós szintű összehangolására irányuló szabálygyűjtemény. Hatályba léptek továbbá a távközlési szolgáltatásokra vonatkozó egyértelmű szabályokat megállapító jogszabályok, amelyek nagyobb védelmet biztosítanak a fogyasztók számára, és ösztönzik az új generációs hálózatokba történő beruházásokat.

Kiberbiztonság és adatvédelem

Mivel a világjárvány idején nőtt a kiberfenyegetések száma, az EU több fronton is fellépést javasolt. Februárban a Bizottság elfogadta az Európa digitális jövőjének megtervezéséről szóló közleményét, amely a magas szintű kiberbiztonságot helyezte az EU digitális transzformációjának középpontjába, december 16-án pedig új uniós kiberbiztonsági stratégiát jelentett be.

A digitális évtizedre vonatkozó uniós kiberbiztonsági stratégia ismerteti, hogy az EU a rendelkezésére álló eszközök és erőforrások kiaknázásával és megerősítésével miként tudná biztosítani technológiai szuverenitását, illetve fokozni a partnereivel folytatott globális együttműködést. Kiemeli, hogy a kiberbiztonsági szempontoknak a 2021–2027-es költségvetésből finanszírozott minden digitális beruházásban érvényesülniük kell, továbbá kezdeményezések indítását kéri a következő három területen: a reziliencia, a technológiai szuverenitás és a vezető szerep előmozdítása; az operatív kapacitás kiépítése a megelőzés, elrettentés és reagálás érdekében; valamint a globális és nyílt kibertér előmozdítása. Az ilyen kezdeményezések közé tartozik a közös kiberbiztonsági egység, az összekapcsolt biztonsági műveleti központokból álló, a támadások előjeleinek észlelésére szolgáló „kiberpajzs”, valamint a globális és nyílt internet biztosítása terén betöltött vezető szerep megerősítése.

Von der Leyen elnök azt is bejelentette, hogy a Bizottság javaslatot tesz egy közös kiberbiztonsági egység létrehozására, amelynek feladata a kiberbiztonsággal kapcsolatos műveleti képességek hatékonyabb összehangolása az EU-n belül. Az európai digitális stratégia magában foglalja az elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló rendelet felülvizsgálatát is, amely egy 2020-ban zajló nyilvános konzultációt zárt le. A stratégiát az első uniós szintű kiberbiztonsági jogszabály, a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelv felülvizsgálata kísérte.

Az EU a kiberdiplomáciai eszköztár részeként szankciókat is alkalmazhat az EU vagy tagállamai ellen irányuló, rossz szándékú kibertevékenységek megelőzésére, az ezektől való elrettentésre és a rájuk való reagálás részeként. Júliusban a Tanács először alkalmazott szankciókat hat magánszeméllyel és három szervezettel szemben különböző kibertámadások miatt. A kivetett szankciók közé tartozott az utazási tilalom és a pénzeszközök befagyasztása. Emellett uniós személyek és szervezetek nem bocsáthatnak pénzeszközöket a jegyzékbe vett személyek és szervezetek rendelkezésére.

Az általános adatvédelmi rendelet első két évéről szóló bizottsági jelentés megállapította, hogy annak legtöbb célkitűzése teljesült, különösen azáltal, hogy erős, érvényesíthető jogokat biztosított a polgárok számára, valamint új uniós irányítási és végrehajtási rendszert hozott létre.

Az adatokban rejlő potenciál kiaknázása

Az adatok alapvető erőforrást jelentenek a versenyképesség, a munkahelyteremtés és általában véve a társadalom fejlődése szempontjából. Az adatvezérelt innováció óriási előnyökkel fog járni a polgárok számára, például a fokozottan személyre szabott orvoslás, az intelligens mobilitás és az EU 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességi céljának eléréséhez való hozzájárulás révén.

Az egyre növekvő mennyiségű adathoz való hozzáférés és az adatok megfelelő felhasználásának képessége alapvető fontosságú az innováció és a gazdasági növekedés szempontjából. Az európai adatstratégia célja egy valódi európai adattér létrehozása, amely nem más, mint az adatok egységes piaca, ahol az adatok szabadon áramolhatnak az EU-n belül és ágazatok között. A különböző ágazatokban – például az egészségügy, a környezetvédelem és a biztonság területén – létrehozandó közös európai adatterek növelni fogják a gazdasági és társadalmi célokra felhasználható adatok mennyiségét, és egyúttal biztosítani fogják, hogy az adatokat generáló vállalatok és magánszemélyek adatok feletti ellenőrzése megmarad. Emellett növelni fogják az EU technológiai szuverenitását az adatgazdaság szempontjából kulcsfontosságú alaptechnológiák és infrastruktúra terén, miközben hozzájárulnak a megbízható mesterségesintelligencia-alkalmazások fejlesztéséhez. Ennek elérése érdekében az EU novemberben javaslatot tett az adatkormányzás, valamint a vállalkozások közötti, a vállalkozások és a közigazgatás közötti, továbbá a közigazgatáson belüli adathozzáférés és -újrafelhasználás szabályozási keretének létrehozására.

Mesterséges intelligencia és szuperszámítógépek

Gyorsabb és jobb internetkapcsolatok az EU-ban élők számára

A Bizottság szeptemberben ajánlást tett közzé, amelyben arra szólítja fel a tagállamokat, hogy ösztönözzék a nagyon nagy kapacitású, széles sávú – többek között az ötödik generációs (5G) – hálózatokba irányuló infrastrukturális beruházásokat, hiszen ez az infrastruktúra jelenti a digitális transzformáció legalapvetőbb építőelemét, és a helyreállítás meghatározó pillére is egyben. Az ajánlás felkéri a tagállamokat, hogy 2021. március végéig dolgozzanak ki közös megközelítést erre vonatkozóan, a bevált gyakorlatok eszköztárának formájában.

Létfontosságú, hogy biztosítsuk az Unió 5G hálózatainak biztonságát. Az EU januárban jóváhagyta azt a tagállamok által elfogadott közös eszköztárat, amely az 5G bevezetéséhez kapcsolódó biztonsági kockázatok kezelését célozza. Egy decemberben közzétett jelentés szerint a legtöbb tagállam jó úton halad az ajánlott intézkedések végrehajtását illetően. Az 5G hálózatok biztonságossá tételére irányuló összehangolt munka uniós szinten is folytatódni fog.

A digitális kor kívánalmainak megfelelő készségek

Mindenkinek szüksége van digitális készségekre – nemcsak a jelenlegi világjárvány következtében kialakult helyzet kezelése végett, hanem azért is, mert a modern munkahelyeken és társadalmakban immár elengedhetetlen a digitális jártasság. Az Unióban minden ötödik fiatal még a legalapvetőbb digitális készségekkel sem rendelkezik, és sok alacsony jövedelmű háztartásból hiányzik a számítógép. Az európai készségfejlesztési program számos, 2025-ig elérendő célt tűzött ki, amelyek közül az egyik az, hogy a 16–74 év közötti lakosság 70%-a rendelkezzen legalább alapvető digitális készségekkel – ez az arány 2019-ben 56% volt.

A Bizottság által a koronavírus-világjárvány tanulságai alapján kidolgozott új digitális oktatási cselekvési terv támogatja az emberek, az oktatási és képzési intézmények és a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy alkalmazkodjanak a digitális átálláshoz. (További információkért lásd „A méltányos és szociális Európa megvalósítása” című szakaszt.)

Az oktatási rendszereknek a digitális készségek támogatása céljából történő átalakítására, valamint a minden életkorban elérhető oktatás és szakképzés biztosítására irányuló beruházások és reformok a helyreállítási erőfeszítéseknek is központi elemét képezik. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az ilyen beruházásokat és reformokat építsék be helyreállítási és rezilienciaépítési terveikbe.

Digitális pénzügyi szolgáltatások

A digitális pénzügyi szolgáltatások előnyei a következők: a fogyasztóknak jobb pénzügyi termékeket, az uniós vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – számára pedig újfajta finanszírozási formákat kínálnak; támogatják Európa gazdasági helyreállítási stratégiáját és új finanszírozási csatornákat tesznek lehetővé a zöld megállapodás és az új európai iparstratégia előmozdítására; a határokon átnyúló digitális pénzügyi szolgáltatások javítani fogják a pénzügyi piacok integrációját a bankunióban és a tőkepiaci unióban; fokozzák Európa azon képességét, hogy megtartsa és megerősítse nyitott stratégiai autonómiáját a pénzügyi szolgáltatások terén.

Az uniós fogyasztók és vállalkozások egyre gyakrabban, egyre több célból használják a digitális pénzügyi szolgáltatásokat – ez a világjárvány idején még inkább igaz. A Bizottság célja, hogy fellendítse a felelős innovációt az EU pénzügyi ágazatában – különös tekintettel a rendkívül innovatív digitális induló vállalkozásokra –, és egyúttal csökkentse a befektetővédelemmel, a pénzmosással és a kiberbűnözéssel kapcsolatos esetleges kockázatokat.

A Bizottság szeptemberben intézkedéscsomagot fogadott el azzal a céllal, hogy növelje az európai pénzügyi szolgáltatások digitalizáltságát, továbbá hogy ösztönözze a felelős innovációt és az uniós pénzügyi szolgáltatók közötti versenyt. Az intézkedéscsomag magában foglalta a lakossági pénzforgalomra vonatkozó stratégiát, valamint a kriptoeszközökre és a digitális működési rezilienciára vonatkozó jogalkotási javaslatokat is. Abból a célból jött létre, hogy javítsa Európa versenyképességét a pénzügyi ágazatban, valamint innovatív pénzügyi termékeket és fizetési megoldásokat kínáljon a fogyasztók számára, egyszersmind biztosítva a fogyasztóvédelmet és a pénzügyi stabilitást. Az intézkedések – a Bizottság szélesebb körű adatstratégiájával és a megbízható blokkláncalkalmazásoknak a közszolgáltatások területén történő bevezetésével összhangban – az adatmegosztás és a nyitott pénzügyek előmozdítására irányulnak, ugyanakkor fenntartják a magánélet védelmére és az adatvédelemre vonatkozó rendkívül magas szintű uniós normákat. Az intézkedések döntő fontosságúak lesznek az uniós gazdaság helyreállítása szempontjából, mivel új finanszírozási csatornákat nyitnak meg a vállalkozások számára, miközben elősegítik az európai zöld megállapodás, az európai digitális transzformáció és az új európai iparstratégia megvalósítását.

A Covid19-világjárvány súlyos gazdasági sokkot okozott az Európai Unióban. Ennek következtében valószínűleg növekedni fog a szegénység, a társadalmi kirekesztés és az egyenlőtlenségek. A világjárvány társadalmi hatásait EU-szerte emberek milliói tapasztalják. Az Európai Unió 2020-ban a döntéshozatali eljárások során mindig a polgárok érdekeit tartotta szem előtt, és lépéseket tett annak érdekében, hogy a helyreállítási folyamat mindenki számára inkluzív és méltányos legyen, kiemelten kezelve az egészséget és a biztonságot. Az év folyamán az EU számos új kezdeményezést indított az egészségügy, a társadalmi integráció és a biztonságot fenyegető veszélyek elleni küzdelem terén.

Az európai egészségügyi unió kiépítése

A Covid19-világjárvány tanulságai közé tartozik, hogy szükség van az együttműködésünk fokozására és uniós szintű szilárd struktúrák létrehozására, közös kockázatelemzések végzésére, valamint együttműködésre az adatgyűjtés terén, hogy több információt és jobb erőforrásokat biztosítsunk a felkészültség és a reagálás megtervezéséhez.

Az Unió helyzetéről szóló szeptemberi beszédében Ursula von der Leyen elnök bejelentette, hogy az elkövetkező években kiemelten fogják kezelni az erősebb európai egészségügyi unió kiépítését. Ennek köszönhetően az Unió jobban tud majd reagálni a válsághelyzetekre, és javíthat a polgárok egészségének valamennyi vonatkozásán, amelynek egyik eszköze a 2021-ben elfogadásra kerülő, a rák leküzdését elősegítő európai rákellenes terv, valamint a gyógyszerstratégia, amelynek célja a gyógyszerek elérhetőségének és megfizethetőségének javítása. Egy erősebb európai egészségügyi unióban a lehető legtöbb erőfeszítést tudnánk tenni egészségügyi rendszereink gyenge pontjainak ellensúlyozására.

Egészségügyi vészhelyzetekre való felkészülés és reagálás

Az európai egészségügyi unió felé vezető első lépésként az Európai Bizottság novemberben javaslatokat terjesztett elő annak érdekében, hogy segítse az EU-t a határokon átterjedő egészségügyi veszélyekre való jobb felkészülésben és reagálásban. Az uniós szintű vészhelyzet kihirdetése a jövőben szorosan koordinált válaszintézkedéseket vonhat maga után. A jobb felkészültséghez jobb adatokra, megfelelően megtervezett erőforrásokra és szakértelemre van szükség, ezért a Bizottság azt javasolta, hogy az uniós egészségügyi ügynökségek, vagyis az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ és az Európai Gyógyszerügynökség kapjanak nagyobb szerepet a folyamatban. A Bizottság azt is tervezi, hogy javaslatot tesz egy kifejezetten az orvosbiológiai vészhelyzetekre reagáló ügynökség, az Egészségügyi Szükséghelyzet-reagálási Hatóság létrehozására.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ fellépését a világjárvány idején az adatokhoz való hozzáférés hiánya és a járvány tömeges elterjedésére való megfelelő reagáláshoz szükséges kapacitások korlátozottsága akadályozta. Egy erősebb Európai Gyógyszerügynökség egészségügyi válság esetén alkalmasabb lenne a gyógyszerellátás biztosítására, az újonnan kifejlesztett kezelésekkel kapcsolatos tanácsadásra és a klinikai vizsgálatok koordinálására.

Európai gyógyszerstratégia

A stratégia a gyógyszerek teljes életciklusára kiterjed: 1. kutatás és innováció; 2. engedélyezés, egészségügyi technológiaértékelés és forgalomba hozatal; 3. a gyógyszerellátás biztosítása; valamint 4. a páciensek hozzáférése.

Demokráciánk megerősítése

Az egészséges és virágzó demokráciában a polgárok szabadon kifejezhetik véleményüket, megválaszthatják politikai vezetőiket, és beleszólhatnak a jövőjüket érintő közérdekű ügyekbe. A politikai szerepvállalás és a demokratikus részvétel csak akkor lehet sikeres, ha a polgárok képesek saját álláspontot kialakítani. Fontos, hogy a választási döntéseket egy olyan közéleti közegben legyen lehetőségük meghozni, ahol a szerteágazó vélemények szabadon hangoztathatók, és ahol a szabad média, a tudományos élet és a civil társadalom szereplői ösztönző és gondolkodásra serkentő vitákat kezdeményezhetnek, anélkül hogy ártó szándékú – belföldi vagy külföldi – beavatkozás akadályozná őket ebben. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy az EU-ban a demokrácia kihívásokkal néz szembe, köztük az erősödő szélsőségességgel, a választásokba való beavatkozás újabb és újabb kísérleteivel, a manipulatív szándékú információk terjesztésével és az újságírók elleni fenyegetésekkel.

Az európai demokráciáról szóló cselekvési terv hatékony eszközöket ad a polgárok kezébe, és megerősíti a demokráciát az EU teljes területén. Demokratikus rendszereinket számos kihívás éri, ezenkívül az a benyomás is kialakulhatott, hogy a polgárok és a politikusok eltávolodtak egymástól. A cselekvési terv ezekre reagálva olyan intézkedéseket határoz meg, amelyek célja a szabad és tisztességes választások előmozdítása, a média szabadságának megerősítése és a dezinformáció elleni küzdelem. Ezek az intézkedések segíteni fognak azon területek kezelésében, ahol demokratikus rendszereink és a polgárok a legsérülékenyebbek.

Konkrétabban, a választások integritásának védelme és a demokratikus részvétel előmozdítása céljából a cselekvési terv új jogalkotási javaslatokat jelent be a politikai hirdetések nagyobb átláthatóságának biztosítása és az európai politikai pártok finanszírozására vonatkozó szabályok felülvizsgálata érdekében. Az európai választási együttműködési hálózaton keresztül a Bizottság a választási folyamatokat fenyegető veszélyek elhárítására szolgáló közös mechanizmust is életbe fog léptetni.

A tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége területén a Bizottság ajánlást fog kiadni az újságírók online és fizikai biztonságának javításáról, különös tekintettel az új fenyegetésekre – ezen belül is a női újságírókkal szembeni fenyegetésekre –, és kezdeményezést fog előterjeszteni annak érdekében, hogy megvédje az újságírókat és a civil társadalmat a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel szemben.

A médiapluralizmust támogató intézkedések közé tartozik még a médiatulajdon-figyelő létrehozása, a médiatulajdon átláthatóságára vonatkozó iránymutatás, az állami hirdetések átlátható és méltányos elosztásának elősegítése, a média sokszínűségének ösztönzése, valamint az általános érdekű audiovizuális médiaszolgáltatások kiemelt kezelésével kapcsolatos európai megközelítés előmozdítása. A Bizottság támogatni fogja a nemzeti médiatanácsok, a független médiaszabályozó hatóságok, a média egyéb önszabályozó testületei és az újságírói hálózatok közötti együttműködést, valamint az újságírói partnerségeket és normákat előmozdító kezdeményezéseket.

Végezetül a Bizottság fokozni fogja a dezinformáció és a külföldi beavatkozás elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseit. Az EU e területen végzett munkája továbbra is az európai értékeken és elveken alapul, továbbá az EU óvni fogja a véleménynyilvánítás szabadságát és az emberek jogát arra, hogy online hozzáférjenek a jogszerű tartalmakhoz. Konkrétan, a Bizottság irányítja majd a dezinformáció visszaszorítását célzó hatályos gyakorlati kódex megerősítésére irányuló munkát. A platformok számára egyértelmű, a dezinformáció elleni intézkedéseik fokozását elősegítő iránymutatást dolgoz ki, ezenkívül a dezinformáció nyomon követésére és felügyeletére szolgáló szilárd keretet hoz létre. A Bizottság továbbá a tagállamokkal közösen kialakítja és fejleszti a külföldi beavatkozás és befolyásoló műveletek elleni küzdelmet szolgáló uniós eszköztárat.

Az egészséges demokrácia a polgárok szerepvállalására és az aktív civil társadalomra épül, nem csak a választások idején. A cselekvési terv egészében nagy hangsúlyt kap a polgárok és a civil társadalom bevonásának növelése. Ennek fókuszában egyrészt a médiatudatosság fejlesztése áll, annak érdekében, hogy a polgárok életkortól függetlenül eligazodjanak a hírek között, valamint a helyi, nemzeti és uniós szintű közéletben való részvétel ösztönzése.

A Digitális Média Európai Megfigyelőközpontja júniusban jött létre, hogy a médiaszervezetekkel és a médiatudatossággal foglalkozó szakértőkkel együttműködve támogassa a független tényellenőrzők és tudományos kutatók munkáját. A cél az, hogy a megfigyelőközpont az online dezinformáció elleni küzdelem európai központjává váljon.

A jogállamiság védelme

Szeptemberben a Bizottság közzétette a jogállamiságról szóló első éves jelentését, amely országspecifikus fejezeteket tartalmaz valamennyi tagállamra vonatkozóan, és értékeli mind a pozitív, mind a negatív fejleményeket az EU-ban. Rámutat arra, hogy bár sok tagállamban magas szintűek a jogállamisági normák, számos jelentős kihívás továbbra is fennáll. A jelentés figyelembe veszi a tagállamok által a koronavírus-válság miatt hozott vészhelyzeti intézkedések következményeit is. A jelentés négy fő pillérre terjed ki, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a jogállamiságra: nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek, korrupcióellenes keretek, médiapluralizmus és médiaszabadság, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerével kapcsolatos egyéb olyan intézményi kérdések, amelyek elengedhetetlenek a működő demokráciához.

Az új jogállamisági jelentés célja, hogy egy új megelőző eszközzel kibővítse a meglévő uniós intézkedéseket, és szerte az EU-ban vitát indítson a jogállamiság kultúrájáról. Valamennyi tagállamot segíteni kívánja annak vizsgálatában, hogy miként lehetne megoldani a kihívásokat és okulni egymás tapasztalataiból, valamint be szeretné mutatni, hogyan lehet tovább erősíteni a jogállamiságot a nemzeti alkotmányos rendszerek és hagyományok maradéktalan tiszteletben tartása mellett.

2020 januárjában a lengyel bírákra vonatkozó fegyelmi rendszerrel kapcsolatos, folyamatban lévő ügy kapcsán a Bizottság arra kérte a Bíróságot, hogy rendeljen el ideiglenes intézkedéseket Lengyelországgal szemben, és kötelezze arra, hogy függessze fel a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsának a bírákkal szembeni fegyelmi eljárásokban folytatott tevékenységét. A határozat meghozatalára a Bíróságnak az új fegyelmi tanács függetlenségéről szóló, 2019. november 19-i előzetes döntésére, valamint a lengyel legfelsőbb bíróság ezt követő, 2019. decemberi határozatára tekintettel került sor, amely szerint a tanács nem felel meg a bírói függetlenségre vonatkozó uniós jogi követelményeknek, és ezért nem minősül az uniós jog értelmében vett független bíróságnak. A fegyelmi tanács folytatódó tevékenysége a bírákkal szembeni fegyelmi eljárások terén azzal a kockázattal járt, hogy a lengyel bírák helyzete helyrehozhatatlan károsodást szenved, és sérül a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége. A Bíróság 2020. április 8-i határozatában helyt adott a Bizottság kérelmének.

A Bizottság áprilisban kötelezettségszegési eljárást indított azzal, hogy felszólító levelet küldött Lengyelországnak az igazságszolgáltatásról szóló, 2019. december 20-i törvényre vonatkozóan, amely 2020. február 14-én lépett hatályba. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy ez a törvény aláássa a lengyel bírák függetlenségét, és összeegyeztethetetlen az uniós jog elsőbbségével. Az új törvény megakadályozza a lengyel bíróságokat abban, hogy közvetlenül alkalmazzák a bírói függetlenséget védő egyes uniós jogi rendelkezéseket, és hogy az ilyen kérdésekben előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjesszenek a Bíróság elé. A Bizottság elemezte a lengyel kormány felszólító levélre adott válaszát, és mivel aggályai továbbra is fennálltak, a Bizottság a kötelezettségszegési eljárás második szakaszába lépett, és 2020. október 30-án indokolással ellátott véleményt küldött Lengyelországnak.

Emellett a Bizottság 2020. december 3-án a kötelezettségszegési eljárás részeként kiegészítő felszólító levelet küldött Lengyelországnak, többek között a legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsának a bírák mentelmi jogának bűnügyi nyomozásokkal összefüggésben történő felfüggesztéséről szóló közelmúltbeli határozataival kapcsolatban.

Kapcsolat a polgárokkal

Decemberben az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodott a három intézmény közös, megerősített átláthatósági nyilvántartásáról. Ez növelni fogja az átláthatóságot, és hatékonyabbá teszi annak nyilvánosság általi ellenőrzését, hogy az uniós intézmények hogyan tartanak kapcsolatot az érdekcsoportok képviselőivel.

Konferencia Európa jövőjéről

Az EU sikere és rezilienciája a polgárok támogatásától és szerepvállalásától függ. Von der Leyen elnök politikai prioritásai közé tartozik, hogy az európaiak nagyobb beleszólást kapjanak az Unió jövőjének építésébe. Az EU 2020-ban előkészítette az Európa jövőjéről szóló konferencia elindítását, hogy párbeszédet folytasson a polgárokkal az uniós szakpolitikák alakításáról. A Bizottság januárban terjesztette elő javaslatait, és az előkészületek egész évben folytatódtak.

A konferencia társadalmi helyzettől és származási helytől függetlenül minden uniós polgár számára lehetővé teszi, hogy hangot adjon véleményének és javaslatokat tegyen kontinensünk jövőjére vonatkozóan. Célja, hogy a lehető legtöbb embert megszólítsa Európában, különös tekintettel a fiatalokra és azokra, akik általában nem foglalkoznak az európai ügyekkel. A vitákra helyi, nemzeti, regionális és uniós szinten egyaránt sor kerül. Von der Leyen elnök elkötelezte magát amellett, hogy nyomon követi a konferencián elfogadottakat.

VIDEÓ: A „Kérdezze az elnököt” minden eddiginél közelebb hozza a polgárokat az EU-hoz: bárki felvehet egy rövid videót a kérdésével, és esélye van rá, hogy maga von der Leyen elnök válaszoljon rá.

Európai polgári kezdeményezés

Júliusban a Parlament és a Tanács lépéseket tett annak érdekében, hogy kezelje a Covid19-világjárványnak az európai polgári kezdeményezés működésére gyakorolt hatásait. A tagállamokban egészségügyi okokból bevezetett kijárási korlátozások megakadályozták a szervezőket abban, hogy kampányrendezvényeket tartsanak a kezdeményezéseikkel kapcsolatban, és hogy papíron gyűjtsenek aláírásokat. Az új szabályok meghosszabbítják a támogató aláírások gyűjtésére vonatkozó határidőt a koronavírus-járvány által érintett polgári kezdeményezések esetében.

Jobb feltételek a fogyasztók számára

A Bizottság által novemberben elfogadott új fogyasztóügyi stratégia meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyeket az EU a Covid19-világjárvány, valamint a digitális és zöld átállás jelentette új kihívásokra válaszul meg fog hozni, ideértve a környezetvédelmi és fenntarthatósági aggályokat, a fogyasztói jogok hatékony érvényesítését, valamint a kiszolgáltatott helyzetű fogyasztók védelmét is. E javaslatok gyakorlati megvalósítása az EU és a nemzeti hatóságok közötti szorosabb együttműködést, valamint az uniós fogyasztóvédelmi politika irányításának javítását eredményezi. Novemberben a Parlament és a Tanács irányelvet fogadott el egy új európai kollektív jogorvoslati rendszer létrehozásáról, amely megkönnyíti a szervezetek számára a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmét azáltal, hogy az uniós jog megsértése miatt károsult fogyasztók nevében keresetet indítanak a bíróságokon vagy az illetékes hatóságoknál.

Az uniós vámügyek javítása

Főbb uniós vámügyi adatok. 2019-ben – napi több mint 850000 vámáru-nyilatkozattal – az EU a világkereskedelem 15,3%-át bonyolította le. A 27 tagállam havonta mintegy 339 milliárd euró értékű árut exportál a világ többi részébe, illetve importál a világ többi országából. Az Olaf (azaz az Európai Csalás Elleni Hivatal) 2017 és 2019 között több mint 2,7 milliárd euró be nem fizetett vám beszedését javasolta alulértékelt áruk esetében, és 300 millió euró összegű dömpingellenes vám behajtását a szolárpanelek, a biodízel és más ágazatok vonatkozásában. 2018-ban közel 27 millió olyan terméket foglaltak le, amelyek szellemitulajdon-jogokat sértettek meg; ezek értéke kereskedelmi árakon számítva közel 740 millió euró volt.

A vámügyi rendszer létfontosságú szerepet játszik az áruk zökkenőmentes és biztonságos áramlásának elősegítésében, ugyanakkor megakadályozza, hogy a nem biztonságos vagy illegális termékek bejussanak az EU-ba. A vámbevételek ezenkívül hozzájárulnak az uniós költségvetéshez. A Bizottság szeptemberben bemutatta a vámunióra vonatkozó új cselekvési tervet, amely egy sor intézkedést vázol fel az uniós vámügyek intelligensebbé, innovatívabbá és hatékonyabbá tétele érdekében. Az intézkedések célja a polgárok és az állami költségvetések hatékonyabb védelme, ugyanakkor a vállalkozásokra, a kereskedőkre és a közigazgatásra nehezedő szükségtelen terhek megszüntetése. A Bizottság októberben ismertette a cselekvési terv első konkrét eredményét. Az egyablakos ügyintézési környezet javítani fogja az EU határain működő valamennyi hatóság közötti összeköttetést, és lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy egyetlen tagállami portálon keresztül teljesítsék a határátlépés alaki követelményeit.

Új migrációs és menekültügyi paktum

Szeptemberben a Bizottság új migrációs és menekültügyi paktumra tett javaslatot. Az EU migrációs politikájának strukturális reformját célzó paktum kezeli a jelenlegi és jövőbeli kihívásokat, miközben teljes mértékben tiszteletben tartja az európai értékeket és az alapvető jogokat. Biztosítja, hogy azoknak, akiknek valóban védelemre van szükségük, joguk lesz az EU-ban maradni, a többiek visszaküldését pedig hatékony és méltóságteljes módon kell megszervezni.

Az új paktum tartalmazza a migrációval kapcsolatos átfogó uniós megközelítés valamennyi szükséges elemét, ideértve a hatékonyabb menekültügyi és kiutasítási eljárásokat, a megerősített határigazgatást, az EU-ba irányuló legális migrációs lehetőségek megerősítését, a migránsok társadalmi integrációját és a nem uniós országokkal való szorosabb partnerségeket. Javítani fogja továbbá a tagállamok közötti szolidaritást és a felelősség méltányos megosztását közöttük, valamint a kutatás-mentés terén folytatott együttműködést és koordinációt, ezenkívül pedig létrehoz egy válsághelyzetek kezelésére szolgáló reagálási rendszert és egy állandó migráció-ellenőrzési rendszert. A javasolt szolidaritási mechanizmus biztosítani fogja, hogy minden tagállam megkapja a megfelelő segítséget, amelyre a migrációs nyomás miatt vagy a kutatási-mentési műveleteket követően szüksége van.

A paktum célja továbbá a származási és tranzitországokkal kialakított, kölcsönösen előnyös partnerségek megerősítése a közös kihívások – mint például a befogadó közösségek támogatása, az irreguláris migráció kiváltó okainak kezelése, a migránscsempészés elleni küzdelem, a határigazgatás támogatása és a legális beutazási lehetőségek kialakítása – kezelésének elősegítése érdekében.

Gyors, integrált eljárások fognak gondoskodni a felelősség egyértelműbb megosztásáról, és segítik majd visszaállítani a tagállamok közötti bizalmat. A megfelelő migrációkezelési és menekültügyi eljárások további előnyökkel járnak a migránsok és menekültek számára kínált biztonság és védelem, a rendszer hatékony működése és a szabályok hiteles alkalmazása tekintetében.

A rászorulók védelme

Az új migrációs és menekültügyi paktum számos javaslatot tesz a rászorulók, köztük a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmének biztosítására. Az első lépés a befogadási feltételekről szóló irányelv, az áttelepítési rendelet és a kvalifikációs rendelet módosítására irányuló 2016. évi bizottsági javaslatok elfogadása lesz. A paktum biztosítja továbbá, hogy a menekültügyi, a kiutasítási és a határon folytatott eljárások során elsőbbséget élvezzen a migráns gyermekek mindenek felett álló érdeke. Erre volt 2020-ban példa, amikor az Európai Bizottság támogatásával 2 209 kísérő nélküli kiskorút, családot, kiszolgáltatott helyzetben lévő menedékkérőt és elismert menekültet helyeztek át Görögországból más uniós tagállamokba.

A moriai befogadó- és azonosítóállomást szeptemberben elpusztító tűzesetet követően a Bizottság azonnal cselekedett. Finanszírozta mind a 406 kísérő nélküli kiskorú Moriából a kontinensre történő áthelyezését, miközben folytatta a Görögországból 13 tagállamba, Izlandra, Norvégiába és Svájcba történő önkéntes áthelyezések koordinálását és finanszírozását. Ezen túlmenően a Bizottság – a görög hatóságokkal teljes egyetértésben — külön munkacsoportot hozott létre a görögországi migrációkezelés tartós támogatására. A munkacsoport első prioritása egy közös kísérleti projekt végrehajtása volt a görög hatóságokkal egy új leszboszi befogadólétesítmény kiépítése érdekében, amely elősegíti a hatékony migrációkezelést.

Biztonságos és legális beutazási lehetőségek Európába

A paktum rámutat arra, hogy az uniós gazdaságok számára szükséges, magasan képzett tehetségek idevonzása érdekében le kell zárni az uniós kékkártya-irányelv folyamatban lévő reformját, és bejelentést tesz a képzett és tehetséges munkavállalókra vonatkozó csomag 2021-re tervezett elfogadásáról. A Bizottság ezenkívül a mobilitási és migrációs programok támogatása érdekében javaslatot tesz tehetséggondozási partnerségek létrehozására az e téren legfontosabb nem uniós országokkal. Az EU finanszírozási és egyéb támogatás nyújtásával fogja elősegíteni és koordinálni a partnerségeket.

2020-ban 34 millió uniós lakosra (vagyis a népesség 8%-ára) volt igaz, hogy EU-n kívüli országban született. A migrációkezelés egészséges és méltányos rendszerének részét képezi annak biztosítása, hogy mindenki, aki jogszerűen tartózkodik az EU-ban, részesüljön az európai társadalmak jóllétéből, gyarapodásából és kohéziójából, és hozzá is járuljon ahhoz. Az ilyen programok előmozdítják a társadalmi kohéziót és a dinamikus gazdaságot, és pozitív példákat mutatnak be arra vonatkozóan, hogy az EU nyitott és reziliens társadalmak kiépítése révén hogyan tudja kezelni a migráció és a sokféleség hatásait.

Bár az integrációs politika elsősorban a tagállamok felelősségi körébe tartozik, a Bizottság a 2021–2027-es időszakra vonatkozó, az integrációról és a befogadásról szóló új cselekvési terv keretében növeli a számukra nyújtott támogatást. A széles körű konzultáción alapuló terv olyan területeken foglalkozik az integráció és a társadalmi befogadás kérdésével, mint a foglalkoztatás, az oktatás, az egészségügy, a lakhatás, az egyenlőség, a kultúra és a sport.

A tehetséggondozási partnerségek javítják a helyi munkalehetőségeket és az EU-ba való legális beutazási lehetőségeket. A tehetséggondozási partnerségek támogatni fogják a legális migrációt a kulcsfontosságú partnerek bevonásával, fokozva a már meglévő együttműködést. Uniós finanszírozású munkavállalási/képzési mobilitási programokról fognak gondoskodni, összeegyeztetve az EU-ban betöltendő álláshelyeket a készségekkel. A program magában foglalja a visszatérő migránsok szakképzését és integrációját lehetővé tevő kapacitások fejlesztését, valamint a minisztériumokkal, a munkaadókkal, a szociális partnerekkel, az oktatási intézményekkel és a diaszpórával való együttműködést.

A vízumeljárásokra vonatkozó új szabályok

Az uniós tagállamok a világ vezető idegenforgalmi célpontjai közé tartoznak. A feldolgozott vízumkérelmek száma évről évre nő, és ez a tendencia valószínűleg a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos globális korlátozások feloldását követően is folytatódni fog. A rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó, februárban hatályba lépett új szabályok megkönnyítik, hogy a jogszerűen utazók vízumot igényeljenek az EU-ba való beutazáshoz, miközben több eszközt biztosítanak az irreguláris migráció elleni küzdelemhez. Emellett az EU jelenleg bizonyos szabályok alkalmazását attól is függővé teheti, hogy egy nem uniós ország hogyan működik együtt az EU-ban irregulárisan tartózkodó állampolgáraik visszaküldése és visszafogadása terén.

Biztonság és védelem

Júliusban a Bizottság bemutatta a biztonsági unióra vonatkozó, a 2020–2025-ös időszakra szóló új uniós stratégiát, amely azokra a területekre összpontosít, amelyeken az EU hatékonyabban tudja támogatni a tagállamokat az Európai Unióban élő valamennyi személy biztonságának előmozdításában. A stratégia meghatározza azokat az eszközöket és intézkedéseket, amelyeket a következő öt évben ki kell dolgozni annak érdekében, hogy mind a fizikai, mind a digitális környezetben mindenki számára garantálni lehessen a biztonságot. A stratégia kitér a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre, a hibrid fenyegetések megelőzésére és felderítésére, kritikus infrastruktúráink rezilienciájának növelésére, a kiberbiztonság előmozdítására, valamint a kutatás és az innováció elősegítésére.

VIDEÓ: Az EU biztonsági uniója minden európai védelméhez hozzájárul.

A szervezett bűnözés és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem

A Bizottság 2020-ban több különböző területen indított kezdeményezések révén fokozta a szervezett bűnözés és a nemzetközi bűnözők elleni küzdelmet. Az elmúlt években valamennyi tagállamban drámai mértékben nőtt a gyermekek online szexuális zaklatásáról szóló bejelentések száma, és a probléma a világjárvány miatt még súlyosabbá vált. Júliusban a Bizottság új uniós stratégiát fogadott el a gyermekek szexuális zaklatása elleni hatékonyabb küzdelem érdekében. A stratégia középpontjában a megfelelő jogi keret kialakítása áll, amely megerősíti a bűnüldözési szervek reagálási képességét, valamint elősegíti a megelőzéssel, a nyomozással és az áldozatoknak nyújtott segítséggel kapcsolatos összehangolt fellépést, amely kiterjed valamennyi érintett szereplőre. Szeptemberben a Bizottság átmeneti jogszabályra is javaslatot tett annak biztosítása érdekében, hogy az online kommunikációt biztosító szolgáltatók továbbra is alkalmazhassanak önkéntes intézkedéseket a gyermekek online szexuális zaklatásának felderítése és bejelentése, valamint a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok eltávolítása érdekében.

Az EU évek óta koordinálja a tűzfegyverek tiltott kereskedelme elleni fellépést, de az új fenyegetések új intézkedéseket tesznek szükségessé. Júliusban a Bizottság elfogadta a tűzfegyverek tiltott kereskedelmére vonatkozó 2020–2025-ös új uniós cselekvési tervet, amely megnehezíti a tűzfegyverek feketepiacához való hozzáférést, valamint a bűnüldözési kapacitás és a nemzetközi együttműködés javítására összpontosít. A Bizottság célja, hogy a 2021–2025 közötti időszakra szóló új uniós kábítószer elleni program és cselekvési terv révén fellépjen a kábítószer-kereskedelem és a tiltott kábítószerek használatának terjedése ellen Európában. A cselekvési terv nemzeti, uniós és nemzetközi szinten kezeli a kábítószer-problémát, és a biztonság javítására (a tiltott kereskedelem valamennyi aspektusára), a megelőzés fokozására, a kezeléshez való könnyebb hozzáférésre, valamint a kockázat- és ártalomcsökkentésre összpontosít.

Júniusban a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) létrehozta a Pénzügyi és Gazdasági Bűnözés Elleni Európai Központot, hogy reagáljon a pénzügyi és gazdasági bűncselekmények, valamint a nagyszabású szervezett bűnözés exponenciális növekedésére, valamint a tagállamok operatív támogatás iránti kérelmeire.

A terrorizmus és a radikalizálódás megelőzése és kezelése

A Bizottság különböző kezdeményezéseket tett annak érdekében, hogy megerősítse az uniós jogi keret végrehajtását a terrorizmus elleni küzdelem területén. Júniusban iránymutatásokat tett közzé annak érdekében, hogy segítse a nemzeti hatóságokat, a vállalkozásokat és az online piactereket a házilag készített robbanóanyagok előállítására felhasználható vegyi anyagokra (robbanóanyag-prekurzorokra) vonatkozó szabályok végrehajtásában. E szabályok hatásának nyomon követésére online nyomonkövetési program is indult. Szeptemberben a Bizottság jelentést tett közzé, amelyben értékelte azokat az intézkedéseket, amelyeket a tagállamok a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályoknak való megfelelés érdekében hoztak. Ezek a szabályok jelentik a terrorizmus elleni küzdelem legfontosabb uniós szintű büntetőjogi eszközét.

Decemberben a Bizottság egy terrorizmus elleni új programra tett javaslatot az EU terrorizmussal szembeni rezilienciájának fokozása érdekében. A program az elmúlt években végzett munkára épít, és olyan intézkedéseket foglal magában, amelyek támogatják a tagállamokat a terrorfenyegetések előre jelzésében, megelőzésében, az azok elleni védekezésben és az azokra való reagálásban. A Bizottság javasolta továbbá, hogy az Europol-rendelet felülvizsgálata révén erősítsék meg az Europol megbízatását. A kezdeményezés célja, hogy az Europol fokozott támogatást nyújtson a tagállamoknak a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények elleni küzdelemhez, és még inkább előmozdítsa az együttműködést és az információmegosztást.

A változó fenyegetések kezelése: Az EU különféle eszközökkel támogatja a nemzeti bűnüldöző és igazságügyi hatóságokat az új fenyegetésekre való reagálás, valamint a kiberbűnözés, a jogellenes online tartalmak és a hibrid típusú fenyegetések elleni küzdelem érdekében.

Lezárultak a tárgyalások az online terrorista tartalom terjesztésének megelőzéséről szóló rendeletről, amely biztosítja a terrorista propaganda gyors eltávolítását, miközben a szólásszabadságot is biztosítja és növeli az átláthatóságot; vele párhuzamosan az uniós internetfórum keretében is folytatódik a munka a terrorista propaganda online terjesztése elleni küzdelem érdekében. A Bizottság az uniós radikalizálódástudatossági hálózaton keresztül célzottabb támogatást is nyújtott a tagállamoknak és a jelenséggel közvetlenül foglalkozó szakembereknek a korábban meghatározott kiemelt területeken.

A kritikus infrastruktúrák védelme

Számos, az emberek számára alapvető szolgáltatás nyújtásához kulcsfontosságú fizikai és digitális infrastruktúrára van szükség: például repülőterekre, erőművekre, egészségügyi létesítményekre vagy távközlési hálózatokra. Ezeknek az infrastruktúráknak ellenállónak kell lenniük mindenféle – természeti vagy ember okozta, véletlenül bekövetkező vagy rossz szándékból fakadó – kockázattal szemben. Decemberben a Bizottság új irányelvre tett javaslatot a számos ágazatban létfontosságú szolgáltatások alapját képező kritikus fontosságú szervezetek és infrastruktúrák rezilienciájával kapcsolatban.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása

A pénzmosásról és a terrorizmus finanszírozásáról szóló új bizottsági cselekvési terv célja a joghézagok megszüntetése és az e fenyegetések kezelésére vonatkozó uniós szabályok hiányosságainak felszámolása. A cselekvési terv hat pillérre épül, amelyek mindegyike a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni általános uniós küzdelem javítására, valamint az EU e területen betöltött nemzetközi szerepének erősítésére irányul. E hat pillér együttesen fogja biztosítani, hogy az uniós szabályok összehangoltabbak és így hatékonyabbak legyenek. A pilléreknek köszönhetően eredményesebb lesz a szabályok alkalmazásának felügyelete, és javulni fog a tagállami hatóságok közötti koordináció.

Időtálló biztonsági környezet: az EU támogatja a kritikus infrastruktúráknak a fenyegetések széles körével szembeni védelmét és rezilienciájuk kiépítését. A kiberbiztonság megerősítése és a nyilvános terek védelme kiemelt fontosságot élvez.

Védelmi ipar

A védelmi ipar széttagoltsága kérdésessé teszi, hogy az EU képes-e a kritikus védelmi képességek következő generációjának kiépítésére. Ennek elmaradása csökkentené az Unió stratégiai autonómiáját és szuverenitását, és veszélyeztetné biztonságszolgáltatóként betöltött szerepét. 2020-ban két innovatív kísérleti program jelentett jelentős előrelépést: a 90 millió eurós költségvetésű védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedés és az 500 millió eurós költségvetésű európai védelmi ipari fejlesztési program. Az év során az előkészítő intézkedés 23 millió eurót biztosított 10 védelmi kutatási projekt számára, míg a fejlesztési programnak köszönhetően 16 projekt kapott összesen 200 millió eurót. A programok előkészítik a teljes értékű Európai Védelmi Alap létrehozását, amely 2021-től hozzá fog járulni az egész EU-ra kiterjedő integrált védelmi ipari bázis kiépítéséhez.

Ezzel párhuzamosan a tagállamok és az Európai Külügyi Szolgálat folytatták a védelmi kezdeményezések – többek között az állandó strukturált védelmi együttműködés és a koordinált éves védelmi szemle – végrehajtására irányuló munkát. Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselőt és bizottsági alelnököt a Tanács azzal bízta meg, hogy dolgozzon ki stratégiai iránytűt a közös európai biztonsági és védelmi kultúra megerősítése, valamint a válságkezelés, a reziliencia, a képességfejlesztés és a partnerségek területére vonatkozó politikai irányvonalak meghatározása érdekében.

Kihívásokkal teli időszak az EU gazdasága számára

A koronavírus-járvány példátlan csapást mért a globális és az uniós gazdaságra, és rendkívül súlyos társadalmi-gazdasági következményekkel jár. A Bizottság őszi előrejelzése szerint az EU gazdasága 2020-ban 7,4%-kal zsugorodik, az ezt követő helyreállítás során pedig 2021-ben 4,1%-kal, 2022-ben pedig 3%-kal bővül. Bár a világjárvány valamennyi tagállam gazdaságát sújtja, a hatás mértéke, valamint a helyreállítás üteme és erőssége régiónként jelentősen eltérő lesz.

Az EU egészében a munkanélküliségi ráta a 2019. évi 6,7%-ról 2020-ra 7,7%-ra emelkedett, ami aránytalan mértékben érintette a nőket, a fiatalokat, az alacsony iskolai végzettségű munkavállalókat és az ideiglenesen foglalkoztatottakat. Valószínűleg növekedni fog a szegénység, a társadalmi kirekesztés és az egyenlőtlenségek, ezáltal a mindenkire kiterjedő, inkluzív és méltányos helyreállítás még nagyobb jelentőségre tesz szert.

A világjárvány által 2020-ban előidézett kihívások ismét rávilágítanak az EU-n belüli gazdaságpolitikai koordináció fontosságára. Az európai szemeszter jól megalapozott keretet biztosít a gazdaság- és foglalkoztatáspolitikák koordinációjához, amely iránymutatást fog nyújtani az EU és tagállamai számára a helyreállítás, valamint a zöld és a digitális átállás kihívásai közepette. Ezért az európai szemeszter és az új Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz szorosan összekapcsolódik. A Bizottság a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveinek értékelését összeveti majd a korábbi országspecifikus ajánlásokkal, mivel azok az egyes tagállamok előtt álló legfontosabb kihívásokat tükrözik. E kapcsolódás miatt a Bizottság az európai szemeszter 2020–2021-es ciklusra vonatkozó ütemtervét ideiglenesen hozzáigazította az új eszköz elindításához.

Emellett a Bizottság az európai zöld megállapodással összhangban 2020-ban megkezdte az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak az európai szemeszterbe való beépítését azon stratégia keretében, amely a versenyképes fenntarthatóságot helyezi a középpontba, valamint az emberek és a bolygó javát szolgáló gazdaság kiépítésére törekszik.

A világjárvány okozta gazdasági bizonytalanság ellenére 2020 első felében Unió-szerte több mint 23 milliárd euró értékben hajtottak végre beruházásokat a kohéziós politika négy alapja keretében, ami több mint 5%-os növekedést jelent 2019 vége óta a 2014–2020 között rendelkezésre álló teljes keret felhasználásában. A Bizottság azonnali javaslatának, valamint az Európai Parlament és a Tanács gyors jóváhagyásának köszönhetően márciusban és áprilisban létrehoztak két, a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezést, amelyek keretében jelentős átprogramozási erőfeszítések zajlanak. Ezek lehetővé teszik, hogy valamennyi tagállamban forrásokat szabadítsanak fel és azokat a válságspecifikus intézkedésekhez rendeljék hozzá (lásd még „A Covid19-járvány nyomán hozott összehangolt válaszintézkedések” című szakaszt).

A koronavírus-reagálási beruházási kezdeményezés és a koronavírusra való reagálást célzó, kiterjesztett beruházási kezdeményezés keretében rendelkezésre bocsátott finanszírozás az orvostechnikai eszközök sürgős beszerzését támogatta és segített a vállalkozásoknak fennmaradásukban. Néhány példa (az óramutató járásával megegyező irányban felsorolva): Lengyelország 536 lélegeztetőgépet és 120 vészhelyzeti járművet vásárolt. Szlovákia 110 további vészhelyzeti járművet vásárolt. Romániában 800 millió eurót fordítottak a kis- és középvállalkozások forgótőkéjének támogatására. Bulgária 317 lélegeztetőgépet és több mint 2 millió szájmaszkot vásárolt. Görögországban 1,3 milliárd eurót fordítottak a kis- és középvállalkozások forgótőkéjének támogatására. Olaszország 470 laboratóriumot támogatott és 2,5 millió koronavírustesztet finanszírozott. Spanyolország további közel 3800 ággyal bővítette intenzív osztályai férőhelyeit, 1,8 milliárd darab egyéni védőeszközt szerzett be, és 2170 lélegeztetőgépet vásárolt. Portugália orvostechnikai eszközök, tesztek és egyéni védőeszközök gyártását támogatta. Magyarországon 320 millió eurót fordítottak a kis- és középvállalkozások forgótőkéjének támogatására. Franciaország 223 millió euró összegű vissza nem térítendő támogatást és finanszírozási eszközt nyújtott több mint 3200 kis- és középvállalkozásnak. Írország 65 millió darab egyéni védőeszköz beszerzését finanszírozta az egészségügyi dolgozók számára.

Új európai iparstratégia

Márciusban a Bizottság közzétette az új európai iparstratégiát, amely felvázolja, hogyan lehet megteremteni a megfelelő feltételeket ahhoz, hogy az ipar megőrizhesse globális versenyképességét, és vezető szerepet tölthessen be a zöld és digitális átállásban. A világjárvány felgyorsította ezeket a tendenciákat, és nyilvánvalóvá tette, hogy az EU globális függőségei miként befolyásolhatják válságreagálási képességét. A stratégia elősegíti majd az európai helyreállítást és a gazdaság rezilienciájának biztosítását.

Az európai zöld megállapodás Európa új növekedési stratégiája. Központi célkitűzése, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé váljon. A vállalkozóknak megfelelő feltételekre van szükségük ahhoz, hogy ötleteiket termékekké és szolgáltatásokká alakítsák, a vállalkozások pedig méretüktől függetlenül boldoguljanak és fejlődjenek. Az EU-nak ki kell használnia az egységes piac hatását, méretét és integráltságát annak érdekében, hogy a hangja számítson a világban, és hogy globális normákat határozzon meg. A digitális technológiák megváltoztatják iparunk arculatát és üzleti szokásainkat. Lehetővé teszik a gazdasági szereplők számára, hogy proaktívabbak legyenek, új készségekkel ruházzák fel a munkavállalókat, és elősegítik gazdaságunk dekarbonizációját.

Március óta a Bizottság a következő javaslatokat tette a stratégia célkitűzéseire vonatkozóan: a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv; a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó cselekvési terv; az uniós hidrogénstratégia, amely elősegíti iparunk tiszta és digitális átállását (lásd még „A digitális korra felkészült klímasemleges Európa megteremtése” című szakaszt); valamint a szellemi tulajdonra vonatkozó cselekvési terv, amely elősegíti az EU technológiai szuverenitását és ipari rezilienciáját. A Bizottság ezzel egyidejűleg azon dolgozott, hogy a beruházási igények elemzésével megerősítse az ipari ökoszisztémák szerepét. Ezenfelül fehér könyvet tett közzé, és széles körű konzultációt folytatott a külföldi támogatások torzító hatásairól és azok kezelésének módjáról annak érdekében, hogy az EU garantálni tudja az egyenlő versenyfeltételeket az egységes piacon.

Az iparstratégiai csomagot kísérő kkv-stratégia célja a 25 millió európai kis- és középvállalkozásban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása. Az olyan kezdeményezések, mint a fenntarthatósági tanácsadók vagy az ESCALAR elnevezésű beruházási kezdeményezés, amely 1,2 milliárd euró összegig terjedő kockázatitőke- és magántőke-befektetést kíván bevonni az áttörést hozó innovációkba, segíteni fogják a szóban forgó vállalkozásokat abban, hogy alkalmazkodjanak az ipari átalakuláshoz és kulcsszerepet játsszanak abban.

Európa ipari átalakulása az integrált és megfelelően működő egységes piacra is támaszkodik. A még fennálló akadályok elhárítása érdekében a Bizottság intézkedéseket javasolt a meglévő egységes piaci szabályok érvényesítésének javítására, ideértve az egységes piac szabályainak érvényesítésével foglalkozó munkacsoport létrehozását, amely fontos szerepet játszott a világjárvány miatti korlátozások kezelésében. Az áruk kölcsönös elismerésére vonatkozó új szabályok bevezetése szintén meggyorsítja és megkönnyíti majd a vállalatok számára termékeik Európa-szerte történő értékesítését.

Űrkutatás-politika

Az űrtechnológiák, -adatok és -szolgáltatások azáltal erősíthetik az EU ipari bázisát, hogy támogatják az innovatív termékek és szolgáltatások fejlesztését, beleértve az élvonalbeli innovatív technológiák megjelenését is. Példaként említhető a Galileo, az EU űrprogramjának navigációs komponense, amely 2020-ban növelte piaci jelenlétét: a Galileo-kompatibilis okostelefonok száma meghaladta az 1,7 milliárdot. A Galileo segítségével a mobil eszközök által szolgáltatott helymeghatározási információk pontosabbak és megbízhatóbbak, különösen a városi térségekben.

2020 decemberében a Parlament és a Tanács ideiglenes politikai megállapodásra jutott az uniós űrrendeletről, amely egyetlen, 13 milliárd eurós költségvetéssel (a világűrre vonatkozó eddigi legnagyobb uniós szintű költségvetés) rendelkező keretbe foglalja az uniós űrprogram valamennyi elemét. Az új rendelet jól tükrözi, hogy az EU egyre nagyobb szerepet vállal és markánsabb törekvéseket fogalmaz meg az űrkutatás terén. Ezek túlmutatnak a Kopernikusz és a Galileo vezérprogramokon, és olyan új fellépéseket is magukban foglalnak, amelyek az űrbiztonságot, a világűrhöz való független hozzáférést és az űrvállalkozásokat támogatják. Ezzel párhuzamosan folytatódtak a Bizottság, az Európai Űrügynökség és az Európai Unió jövőbeli Űrprogramügynöksége közötti pénzügyikeret-partnerségi megállapodásról szóló tárgyalások is, hogy az űrrendelettel összhangban meghatározzák a két ügynökség közötti feladatmegosztást.

Légi közlekedés

Az egységes európai égbolt felülvizsgálatára (SES 2+) irányuló módosított javaslat keretében a Bizottság szeptemberben bemutatta az európai légtér korszerűsítésére irányuló terveit. A kezdeményezés célja a légiforgalmi szolgáltatások hatékonyságának javítása, valamint a késések és a légi járatok környezeti hatásának csökkentése és a magas szintű biztonság fenntartása, a légtérfelhasználók által fizetett költségek korlátok között tartása mellett.

Kiváló kutatás és innováció

A Bizottság az új Európai Kutatási Térségről szóló, októberi közleményében ismerteti a kutatási és innovációs terveit, amelyek célja az uniós helyreállítási törekvések, valamint a zöld és digitális átállás támogatása. A közlemény meghatározza a versenyképes, tehetségközpontú és nyitott Európai Kutatási Térség létrehozásának feltételeit. A 14 javasolt intézkedés hozzá fog járulni a beruházások prioritásainak felállításához, a kiválósághoz való hozzáférés javításához, a legkiválóbb tehetségek képzéséhez és vonzásához, az innovatív ötletek új termékekké és szolgáltatásokká alakításához, valamint a tudomány kézzelfoghatóvá tételéhez.

2020 júniusában a Bizottság létrehozta az Európai Innovációs Tanács alapját, hogy közvetlen sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetéseket hajtson végre az induló vállalkozások és a kis- és középvállalkozások tőkéjébe. Ez az első alkalom, hogy a Bizottság ilyen, vállalkozásokba való közvetlen tőkebefektetéseket hajtott végre. A közel 600 millió euró értékű tőkebefektetés céljából előzetesen összesen 140 vállalkozást választott ki számos technológiaintenzív ágazatban (köztük az egészségügyben, a digitális ágazatban és az energetikában).

Júniusban a Bizottság, az Európai Beruházási Bank és az Investitionsbank Berlin bejelentette a malária megelőzésére és kezelésére szolgáló, megfizethető és innovatív megoldások támogatására irányuló uniós maláriaalapból származó finanszírozás első beruházásait. Az alap összesen 70 millió euró összegű finanszírozást biztosít majd olyan, tudományosan ígéretes projektek támogatására, amelyeket a gyógyszeripar még nem valósított meg. Az alapot az InnovFin és az Európai Stratégiai Beruházási Alap, a Bizottság és az Európai Beruházási Bank közös kezdeményezései hozták létre.

VIDEÓ: Az új Európai Kutatási Térség

Bankunió és tőkepiaci unió

A koronavírus-válság a hitelezésre is hatással van, pénzügyi piacaink és a helyreállítás dinamikája pedig a tőkepiacok megfelelő működésétől és a finanszírozáshoz való hozzáféréstől függ. Júniusban a Parlament jóváhagyta a tőkekövetelményekről szóló rendelet azonnali módosítását, amely arra ösztönzi a bankokat, hogy nyújtsanak hiteleket a vállalatoknak és a háztartásoknak, júliusban pedig a Bizottság olyan intézkedéseket jelentett be, amelyek megkönnyítik a tőkepiacok számára a válságból kilábaló uniós vállalkozások támogatását.

A világjárvány emberekre és vállalkozásokra gyakorolt hatásának további enyhítése érdekében a Bizottság – a fogyasztók és a vállalkozások képviselőivel, az európai bankokkal, más hitelezőkkel és a biztosítási ágazattal szervezett két találkozót követően – júliusban létrehozta a bevált módszerek listáját. A lista iránymutatással szolgál arra nézve, hogy ezek a piaci szereplők hogyan támogathatják a polgárokat és a vállalkozásokat a válság során. A megbeszélések a hitelezés növelésére irányuló szélesebb körű bizottsági erőfeszítések részét képezik.

Szeptemberben a Bizottság új cselekvési tervet jelentett be a polgárok és a vállalkozások érdekeit szolgáló tőkepiaci unió megvalósítására. Noha hosszú távú projektről van szó, a rövid távú intézkedések – például a kis- és középvállalkozások tőzsdei jegyzési követelményeinek egyszerűsítése, a biztosítók és bankok hosszabb távú tőkebefektetéseinek támogatása, a bankok ösztönzése az értékpapírosítás gyakoribb alkalmazására, valamint a befektetők információkhoz való hozzáférésének javítása – jelentős változást hozhatnak.

A világjárvány miatt súlyos pénzügyi nyomás nehezedik számos háztartásra és vállalatra. Ezért a Bizottság kiemelt fontosságot tulajdonít annak, hogy a polgárok és a vállalkozások továbbra is hozzájussanak a banki hitelekhez. 2020 végén a Bizottság javaslatot tett a nemteljesítő hitelekre vonatkozó stratégiára, amely a hitelfelvevők védelmének biztosítása mellett annak megelőzését is elősegítheti, hogy a nemteljesítő hitelek állománya a legutóbbi pénzügyi válság utánihoz hasonló mértékben növekedjen. A Bizottságnak az a célja, hogy a világjárvány megszűnését követően hozzájáruljon a gazdaság gyors és fenntartható helyreállításához, megőrizve ugyanakkor az európai pénzügyi ágazat stabilitását és a bankok reálgazdaságnak történő hitelnyújtási képességét.

A fenntartható befektetések előmozdítását célzó taxonómiai rendelet 2020. évi elfogadásával a tőkepiaci unió környezetbarátabbá válik, és a zöld és fenntartható projektekbe történő magánberuházások ösztönzése révén elősegíti, hogy az EU elérje éghajlat-politikai célkitűzéseit. (Lásd még „A digitális korra felkészült klímasemleges Európa megteremtése” című szakaszt.)

Méltányos, egyszerű és korszerű adóztatás és vámügyintézés

A méltányos adóztatás nélkülözhetetlen az állami bevételek védelméhez, az egyenlő versenyfeltételek megteremtéséhez és a társadalmi igazságosság garantálásához. A Bizottság 2020-ban megkezdte az európai adózási környezet átalakítására irányuló munkáját, hogy méltányosabbá és növekedésbarátabbá alakítsa azt. Júliusban az igazságos és egyszerű adózásra irányuló cselekvési tervet is felölelő új adózási csomagot terjesztett elő, amelynek célja, hogy megkönnyítse az adózást a becsületes adófizetők számára, és megnehezítse az adócsalók dolgát. A Bizottság júliusi javaslatát követően a tagállamok novemberben megállapodtak a digitális platformokra vonatkozó új adózási átláthatósági szabályokról. A Bizottság július 15-i közleményére reagálva a Tanács is következtetéseket fogadott el az EU-ban és azon kívül megvalósítandó méltányos adóztatásról.

Ami a vámügyet illeti, a Bizottság szeptemberben a vámunióra vonatkozó új cselekvési tervet fogadott el, amely egy sor intézkedést vázol fel az uniós vámügyek intelligensebbé, innovatívabbá és hatékonyabbá tétele érdekében. Októberben a Bizottság elfogadta az uniós egyablakos vámügyintézési környezetre irányuló kezdeményezést, amely a határon történő vámkezelésben részt vevő különböző kormányzati hatóságok közötti gyorsabb és hatékonyabb elektronikus adatcsere jövőbe mutató digitális megoldása.

Tisztességes verseny

Európa jövőbeli ipari, ökológiai és digitális stratégiájának tisztességes versenyen kell alapulnia. A versenypolitika egyenlő versenyfeltételeket biztosít, amelyek beruházásra, innovációra és növekedésre ösztönzik a vállalkozásokat. Hozzájárul az uniós gazdaság és az európai vállalatok versenyképességéhez, és megóvja az uniós vállalkozások minőségi inputokhoz vonzó árakon való hozzáférését, gondoskodva arról, hogy a vállalkozások a belső piacon és globális szinten egyaránt versenyképesek maradjanak. A stabil uniós versenyszabályok lehetővé teszik a versenyösztönző együttműködést, támogatják az erős vállalkozások – akár a nagyobb vállalkozások, akár a kkv-k – növekedését és fejlődését, valamint megnyitják az utat gazdaságunk környezetbarátabbá alakítása előtt, és elősegítik azt.

A Bizottság 2020-ban folytatta az állami támogatások ellenőrzésére, az összefonódás-ellenőrzésre és a trösztellenes szabályokra vonatkozó jogérvényesítési tevékenységét valamennyi piacon, így a digitális gazdaságban, a gyógyszeriparban, az alapvető iparágakban és egyéb piacokon is.

Fontos, hogy a Covid19-világjárvány nyomán hozott gazdasági válaszintézkedések keretében a Bizottság márciusban elfogadta az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keretet, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy teljes mértékben kihasználják az uniós állami támogatási szabályok által biztosított rugalmasságot a járvány példátlan következményei által sújtott vállalkozások támogatására. Az év során a Bizottság csaknem 400 határozatot hozott, amelyben a 27 tagállam és az Egyesült Királyság által a koronavírus-járványra tekintettel bejelentett 500 nemzeti intézkedést hagyott jóvá.

Az utóbbi pár évben felgyorsultak a változások, és a világot az egyre nagyobb mértékű digitalizáltság és összekapcsoltság jellemzi. Ezzel függ össze, hogy a Bizottság tovább mérlegelte a versenyszabályok alkalmazásának módját, egyúttal pedig – von der Leyen elnök zöld és digitális prioritásaival összhangban – folytatta a versenyszabályok felülvizsgálatát az állami támogatások ellenőrzése, az összefonódás-ellenőrzés és a trösztellenes szabályok területén.

Emellett a piac nem megfelelő működéséhez kapcsolódó kockázatoknak kitett digitális piacokon felmerülő problémák (például bizonyos digitális platformok kapuőr szerepének) kezelése érdekében a Bizottság december 15-én előterjesztette a digitális piacokról szóló jogszabályt és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt. (E kezdeményezésekről bővebb információk találhatók „A digitális korra felkészült klímasemleges Európa megteremtése” című szakaszban.)

Erős szociális Európa a zöld és digitális átállás szolgálatában

Minden 25 alacsony képzettségű munkavállalóból csupán 1 részesül az egész életen át tartó tanulás előnyeiből. A nemek közötti bérszakadék 2018-ban 14,1% volt. A dolgozni kívánó, fogyatékossággal élő személyek közül csupán 50%-nak van munkája. 5 gyermekből több mint 1 ki van téve a szegénység, illetve a társadalmi kirekesztődés kockázatának. A rák kialakulása az esetek 40%-ában megelőzhető lenne. 2019-ben az ifjúsági munkanélküliség aránya az európai régiókban 2,8% és 64% között volt.

A koronavírus-járványt követő gazdasági fellendülésnek méltányosnak és inkluzívnak kell lennie, ugyanakkor fel kell készítenie a polgárokat a zöld és digitális kettős átállásra. Az EU előtérbe helyezi a gazdaság szociális vonatkozásait; ez mindenekelőtt abban nyilvánul meg, hogy támogatni fogja a tagállamokat, hogy maradéktalanul megvalósíthassák a szociális jogok európai pillérét. Az Európai Bizottság 2020-ban az erős szociális Európára irányuló kezdeményezéseket indított útjára, amelyek alapjául ez a pillér szolgált. Az uniós tagállamok, régiók és partnerek az új, 2021-es cselekvési terv előkészítése során felkérést kaptak véleményük ismertetésére arról, hogy miként lehet megvalósítani a pillér célkitűzéseit.

Az ábra azt mutatja, hogy a minimálbért keresők többsége nehezen jön ki fizetéséből. Konkrétan, 2%-uk nagyon könnyen, 7%-uk könnyen, 21%-uk viszonylag könnyen, 39%-uk kicsit nehezen, 20%-uk pedig nehezen jön ki fizetéséből. 11% azok aránya, akik nagyon nehezen jönnek ki fizetésükből. A minimálbért keresők többsége – EU-szerte közel 60%-a – nő. Forrás: Eurofound számítások az EU–SILC 2018-as adatai alapján.

A pillér egyik alapelve, hogy az EU-ban minden munkavállaló tisztességes megélhetést lehetővé tevő minimálbér nyújtotta megfelelő védelemben részesüljön, és ez Ursula von der Leyen elnök egyik fő prioritása. Ezért októberben a Bizottság javaslatot tett a minimálbérek megfelelőségének és a minimálbér által biztosított védelemhez való hozzáférésnek a javítására Európában. A javasolt irányelv célja annak biztosítása, hogy az EU-ban minden munkavállaló megfelelő minimálbér nyújtotta védelemben részesüljön, amely lehetővé teszi a tisztességes megélhetést, függetlenül attól, hogy hol dolgozik. Előmozdítja továbbá a bérmegállapításról folytatott kollektív tárgyalásokat minden tagállamban, emellett a béregyenlőtlenségek és a dolgozói szegénység csökkentésére törekszik, tiszteletben tartva ugyanakkor a nemzeti körülmények és hagyományok sokféleségét.

Az emberek készségeinek fejlesztése

A zöld és digitális átalakulás megváltoztatja a munkavégzésünk, tanulásunk, a társadalmi életben való részvételünk és mindennapi életvezetésünk módját. A világjárvány ugyanakkor jelentős hatást gyakorolt emberek millióira az EU-ban, akik elveszítették munkahelyüket vagy jelentős jövedelemkiesést tapasztaltak. Európa csak akkor tud megbirkózni ezekkel a kihívásokkal, és élni a lehetőségekkel, ha az emberek megszerzik a megfelelő készségeket.

Az európai készségfejlesztési program egy öt évre szóló terv, amelynek célja, hogy segítse az egyéneket és a vállalkozásokat abban, hogy bővítsék és javítsák készségeiket, és hasznosítsák azokat. A program 2025-ig elérendő, ambiciózus készségfejlesztési célokat tűz, és ehhez mozgósítani kívánja a köz- és magánszférabeli partnereket.

A készségfejlesztési program 12 intézkedést foglal magában, amelyek négy építőelem köré szerveződnek: egy együttes fellépést előmozdítani hivatott készségfejlesztési paktum, amelynek célja a munkaerő készségeinek javítására fordított beruházások hatásának maximalizálása; olyan intézkedések, amelyek célja annak biztosítása, hogy az emberek megfelelő készségekkel rendelkezzenek a munkavégzéshez; olyan eszközök és kezdeményezések, amelyek támogatják az embereket az egész életen át tartó tanulási pályájukon; valamint a készségekbe való beruházások mozgósítását célzó keret.

A programot a Bizottság 2020. július 1-jén indította el, és a tizenkét kiemelt kezdeményezésből hétnek a megvalósítása már folyamatban van. A fennmaradó öt kiemelt kezdeményezés 2021-ben veszi kezdetét.

Új lehetőségek teremtése a fiatalok számára

Az ábra az ifjúsági munkanélküliség 2008 és 2020 közötti alakulását mutatja be az EU-ban. Azt követően, hogy a 2008-ban mért valamivel kevsesebb, mint 16%-ról 2013-ban 24,9%-os csúcsértékre emelkedett, az ifjúsági munkanélküliség meredeken csökkenni kezdett, mielőtt aztán újra némi emelkedést mutatott, 2020 novemberére elérve a 17,7%-ot.

A világjárvány rávilágított arra, hogy milyen sok fiatal számára okoz nehézséget a munkaerőpiacra való belépés. A júliusban elindított ifjúsági foglalkoztatási támogatás intézkedéscsomaggal az EU célja a fiatalok támogatása több elérhető tanulószerződéses gyakorlati képzés révén, valamint annak biztosításával, hogy minden 30 év alatti fiatal a munkanélkülivé válást vagy az oktatás befejezését követő 4 hónapon belül állásajánlathoz, képzéshez vagy továbbképzéshez jusson. A kezdeményezés célja továbbá, hogy a szakoktatást és -képzést korszerűbbé, vonzóbbá és a digitális és zöld gazdaság igényeinek megfelelőbbé tegye.

Az ifjúsági foglalkoztatási támogatás intézkedéscsomag az ifjúsági garancia megerősítését is javasolja annak érdekében, hogy a jövőben még több fiatal részesülhessen támogatásban. Novemberben a Tanács elfogadta a Bizottság javaslatát, amely olyan pozitív módosításokat tartalmaz, mint például a veszélyeztetett fiatalok bevonása, és a felső korhatár 29 évre emelése. Az ifjúsági foglalkoztatás támogatásának fokozása érdekében ezért uniós finanszírozás áll a tagállamok rendelkezésére; az általános cél az, hogy 22 milliárd eurót fektessenek be a Next Generation EU és a 2021–2027-es költségvetés révén.

Az európai oktatási térség megvalósítása

A fiatalok lehetőségeinek bővítése az oktatási rendszerek minőségének, inkluzivitásának, valamint digitális és zöld dimenzióinak fokozását is jelenti. Ezért a Bizottság szeptemberben közleményt adott ki az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításáról, a tagállamokkal szoros együttműködésben. A közlemény bemutatja, hogy a tagállamok hogyan alakíthatnak ki együtt egy olyan EU-t, ahol a diákok és a tanárok bárhol tanulhatnak és dolgozhatnak a kontinensen, és ahol az oktatási intézmények szabadon társulhatnak egymással Európában és azon túl. Az EU és tagállamai egyértelmű mérföldköveket határoztak meg e célkitűzés elérése érdekében, amihez a Next Generation EU és az Erasmus+ program támogatását élvezik majd.

Digitális oktatás és képzés

A koronavírus okozta válság a távtanulást helyezte az oktatási gyakorlatok középpontjába, felfedve a digitális oktatás javítása iránti sürgető szükségletet. A digitális átállás előmozdítására irányuló erőfeszítései részeként a Bizottság szeptemberben új digitális oktatási cselekvési tervet fogadott el, amelyben a magas színvonalú, inkluzív és hozzáférhető digitális oktatásra vonatkozó kezdeményezéseket javasol. A Bizottság fokozottabb együttműködésre szólít fel a tagállamok és az érdekelt felek között annak érdekében, hogy az oktatási és képzési rendszerek valóban megfeleljenek a digitális kor követelményeinek. A Bizottság létre fogja hozni az érintett szakpolitikai területek közötti együttműködés előmozdítását szolgáló európai digitális oktatási központot, a nemzeti tanácsadó szolgálatok hálózatának kialakítása és az állami és magánszereplők közötti párbeszéd megerősítése érdekében.

Az egyenlőségközpontú Unióra irányuló fellépés fokozása

Az EU komoly erőfeszítéseket tesz az egyenlőségközpontú Unió megvalósítására. Ez azt jelenti, hogy olyan szakpolitikákat és intézkedéseket vezet be, amelyek megkérdőjelezik a társadalomban még mindig túl gyakran jelen lévő sztereotípiákat, és megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy mindenki érvényre juttathassa tehetségét, nemtől, faji vagy etnikai származástól, életkortól, fogyatékosságtól, szexuális irányultságtól vagy vallási meggyőződéstől függetlenül. A méltányosabb EU azt is biztosítani fogja, hogy a döntéshozatal során a társadalom minden tagjának figyelembe vegyék az igényeit.

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 20. évfordulóján, decemberben, a Bizottság új stratégiát fogadott el a Charta alkalmazásának javítása érdekében. A Bizottság 2019. júniusi jelentése és a stratégia előkészítése érdekében folytatott konzultációk rávilágítottak arra, hogy a Chartában rejlő lehetőségeket a tagállamokban nem használják ki teljes mértékben. Az emberek kevéssé ismerik jogaikat, és szeretnék tudni, hogy hogyan juthatnak jogorvoslathoz jogaik sérülése esetén. A stratégia módszereket javasol annak biztosítására, hogy a Chartát hatékonyan alkalmazzák, például a bíróságok és a civil társadalmi szervezetek szerepvállalásának megerősítése révén, és javítsák az emberek tájékozottságát jogaikkal kapcsolatosan.

Nemek közötti egyenlőség

Az egyenlőségközpontú Unió megvalósítása a Bizottság egyik fő prioritásai, valamint alapvető szükséglet az igazságos, erős és virágzó EU számára, amelyben minden nő és férfi, lány és fiú teljes sokszínűségében egyenlő. A Bizottság márciusban nemi esélyegyenlőségi stratégiát terjesztett elő a nemek közötti szakadék megszüntetése és annak lehetővé tétele érdekében, hogy az Európai Unió a társadalom egészében – többek között az oktatás, a foglalkoztatás, a gazdaság és a politika területén – teljes mértékben kiaknázhassa lehetőségeit. A stratégia jövőképet, szakpolitikai célkitűzéseket és fellépéseket határoz meg annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen az EU-ban a nemek közötti egyenlőség érvényesítése és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak elérése tekintetében.

A felvázolt intézkedések között szerepelnek olyan kezdeményezések, amelyek célja a nemi alapú erőszak meghatározott formáinak megelőzése és leküzdése, a nemi sztereotípiák megkérdőjelezése, a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtése és az egyenlő díjazás, valamint erőfeszítések a nemek közötti egyensúly megteremtésére a döntéshozatalban és a politikában.

Az EU-ban a nők 33%-a szenvedett már el fizikai és/vagy nemi erőszakot. Az EU-ban a nők 22%-a esett már kapcsolati erőszak áldozatául. Az EU-ban a nők 55%-át érte már szexuális zaklatás, és a nők nagyobb valószínűséggel találkoznak online szexuális zaklatással, mint a férfiak. Az EU-ban a nők csupán 67%-a áll alkalmazásban, szemben a férfiak 78%-ával. A vezetőtestületek elnökeinek csupán 7,8%-a és a vezérigazgatók mindössze 8,2%-a nő.

A lezárások és kijárási korlátozások ugyan lelassították a Covid19 terjedését, viszont sok esetben összezárták a családon belüli erőszakot elszenvedő személyeket bántalmazóikkal. Ugyan még túl korai lenne megbízható adatokkal szolgálni, azonban az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint a kijárási korlátozások miatt jelentősen megnőtt a családon belüli erőszak eseteinek száma. A Bizottság online szemináriumokat szervezett a tagállamokkal a világjárvány nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szempontjairól. Ezek az események a családon belüli erőszak kezelésére, a nemek közötti egyenlőség munkavégzés és gondozás terén felmerülő kérdéseire és a nemek egyensúlyának a döntéshozatalban történő megvalósítására vonatkozó bevált gyakorlatokról szóltak, mindez a Covid19-járvánnyal összefüggésben. A Reflektorfény kezdeményezésből majdnem 18 millió eurót csoportosítottak át a nők és lányok ellen a világjárvány idején elkövetett erőszak kezelésére. A kezdeményezést 2017-ben indította el az ENSZ, az EU pedig 500 millió euróval járult hozzá a nők és lányok elleni erőszak valamennyi formájának felszámolására irányuló tevékenységekhez.

A rasszizmus elleni küzdelem

Jóllehet a rasszizmus és a faji megkülönböztetés tilos az EU-ban, ezek számos formában továbbra is fennállnak, időnként a valláson vagy meggyőződésen, nemen, szexuális irányultságon, életkoron, fogyatékosságon vagy migráns háttéren alapuló megkülönböztetéssel párosulva. Szeptemberben a Bizottság előterjesztette a 2020–2025-ös időszakra vonatkozó, rasszizmus elleni uniós cselekvési tervet annak érdekében, hogy minden szinten összefogja a szereplőket a rasszizmus, ezen belül a strukturális rasszizmus elleni hatékonyabb fellépés érdekében. A cselekvési terv felhívja a tagállamok figyelmét a meglévő uniós jogszabályok szigorúbb alkalmazására. Szerepel benne egy rasszizmus elleni küzdelemmel foglalkozó uniós koordinátor kinevezése, és olyan intézkedések, amelyek támogatják a tagállamokat abban, hogy a rendfenntartást tisztességesebbé tegyék a diszkriminatív attitűdök, ezen belül a faji és etnikai alapú profilalkotás megelőzése érdekében. A tagállamoknak 2022 végéig a rasszizmus leküzdésére irányuló nemzeti terveket is be kell nyújtaniuk.

A romák egyenlősége, társadalmi befogadása és részvétele

Egy 2019-es felmérés szerint a romák 45%-a tapasztalt hátrányos megkülönböztetést az elmúlt 12 hónapban. Európa legnagyobb etnikai kisebbsége mindennapi életében továbbra is tűrhetetlen hátrányos megkülönböztetést és társadalmi-gazdasági kirekesztést él át, valamint továbbra is gyakoriak a negatív sztereotípiák és az előítéletek velük szemben. Októberben a Bizottság ismertette az elkövetkező 10 évre szóló, a romák egyenlőségére, befogadására és részvételére vonatkozó megerősített uniós stratégiai keretet.

VIDEÓ: Esélyegyenlőség – #EU4Roma

Minden roma számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy teljes mértékben kibontakoztassa képességeit, és részt vegyen a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életben. Az előző stratégiai keret elsősorban a romák társadalmi-gazdasági integrációjára összpontosított. Az új uniós romastratégiai keret számos, 2030-ig elérendő minimumcélt határoz meg. E célok egy átfogóbb megközelítéssel érhetők el, amely kiterjeszti a társadalom peremén élő roma lakosság befogadását a mindenkire kiterjedő egyenlőség és részvétel előmozdítása révén. A Bizottság a romák egyenlőségéről, társadalmi befogadásáról és részvételéről szóló ajánlásra is javaslatot tett a Tanácsnak, amely felsorolja a tagállamok által a közös uniós szintű célkitűzések elérése érdekében meghozandó konkrét intézkedéseket. A stratégiai keret kapcsolódik a Bizottság más területeken végzett munkájához, többek között a 2021–2027-es uniós költségvetéshez, a 2020–2025-ös időszakra vonatkozó, rasszizmus elleni uniós cselekvési tervhez, az áldozatok jogaira vonatkozó uniós stratégiához, és a nemi esélyegyenlőségi stratégiához.

A leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, interszexuális és queer személyek egyenlősége

Az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló, novemberben közzétett első bizottsági stratégia uniós intézkedéseket határoz meg a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, interszexuális és queer (LMBTIQ) személyek által tapasztalt hátrányos megkülönböztetés és kihívások kezelésére. A Bizottság tervezi a homofób gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények uniós dimenziójú bűncselekmények listájára történő felvételének kezdeményezését, valamint javasolja a tagállamok támogatását a nemzeti cselekvési tervek kidolgozásában, uniós szintű figyelemfelkeltő kampányok szervezését, a civil társadalmi szervezetek finanszírozását és az LMBTIQ-személyek egyenlőségére irányuló törekvések beépítését az uniós szakpolitikákba.

Az Európai Bizottságnak az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló első uniós stratégiája négy pillérre építve meghatározza a 2025-ig elérendő legfontosabb célkitűzéseket. Ezek a következők: az LMBTIQ-személyekkel szembeni megkülönböztetés leküzdése; az LMBTIQ-személyek biztonságának biztosítása; az LMBTIQ-személyek tekintetében befogadó társadalmak kialakítása; az LMBTIQ-személyek egyenlőségére irányuló törekvések előmozdítása világszerte.

A fogyatékossággal élő személyek jogai

A fogyatékossággal élő személyek nagyobb mértékben vannak kitéve a szegénység és az alacsonyabb iskolai végzettség kockázatának, olyan akadályokba ütköznek, amelyek hátráltatják a társadalomban való teljes körű részvételüket, és gyakran a függetlenség és az önállóság hiányával is szembesülniük kell, aminek következtében a méltóságuk és alapvető jogaik sérülhetnek. A Covid19-világjárvány tovább súlyosbította ezeket az egyenlőtlenségeket. A Bizottság novemberben közzétette a 2010–2020 közötti időszakra vonatkozó európai fogyatékosságügyi stratégia értékelését. Ebben megállapítást nyert, hogy ugyan még van mit javítani, a stratégia azonban kedvező hatással volt a fogyatékossággal kapcsolatos kérdések uniós jogszabályokba és szakpolitikákba való beépítésére. Erre példa az európai akadálymentesítési irányelv, az internetes akadálymentesítési irányelv és az utasok jogairól szóló jogszabályok elfogadása.

Az áldozatok jogaira vonatkozó uniós stratégia

A Bizottság júniusban közzétette az áldozatok jogaira vonatkozó első uniós stratégiát. A fő célkitűzés annak biztosítása, hogy a bűncselekmények valamennyi áldozata teljes mértékben érvényesíthesse jogait, függetlenül attól, hogy az EU-ban hol és milyen körülmények között történt a bűncselekmény. A stratégia olyan intézkedéseket javasol, amelyek könnyebben lehetővé teszik az áldozatok számára a bűncselekmények bejelentését, kárenyhítés igénylését és a bűncselekmény következményeinek leküzdését, valamint előmozdítják az igazságügyi és bűnüldöző hatóságok munkatársainak képzését. Az áldozatok jogairól szóló irányelv végrehajtásáról szóló, májusban közzétett jelentés a legtöbb tagállamban hiányosságokat tárt fel olyan jogok tekintetében, mint például az információkhoz, a támogatási szolgáltatásokhoz és a védelemhez való hozzáférés.

Elébe menni a jövőbeli kihívásoknak, az EU ellenállóbbá tétele érdekében

A várható változások időben történő felismerése és az azokra való felkészültség elengedhetetlen a jövő kihívásaival való szembenézéshez. Az első stratégiai előrejelzési jelentésében a Bizottság arra összpontosít, hogy a stratégiai előrejelzést beépítse az uniós döntéshozatalba, meghatározva a Bizottság egészére kiterjedő keretet, és a stratégiai előrejelzést mint az EU rezilienciája fokozásának eszközét javasolja a társadalmi és gazdasági, geopolitikai, zöld és digitális dimenzióban egyaránt. A jövőbeli tendenciák előre jelzése elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a politikai döntéshozók figyelembe vegyenek olyan hosszú távú kérdéseket, mint például a demográfiai kihívások.

VIDEÓ: Hogyan segíti a stratégiai előrejelzés a zöld, digitális és méltányos átállást, és hogyan teszi reziliensebbé Európát?

A demográfiai változások átalakítják Európa társadalmait. A Bizottság júniusban közzétette első jelentését a demográfiai tendenciák hatásairól az EU-ban. A Bizottság jelentésében kiemeli a demográfiai tendenciák és hatások, valamint a koronavírus okozta válságból való kilábalás képessége közötti összefüggéseket. A jelentés elindítja a Bizottság munkáját ezen a területen, és segítséget fog nyújtani annak meghatározásában, hogy mi a legjobb módja a leginkább érintett emberek, régiók és közösségek támogatásának. A jelentés az idősödésről szóló zöld könyv és a vidéki térségek hosszú távú jövőképének alapjául is szolgál – ez utóbbi kidolgozása 2021-ben várható. A demográfiai kihívások lehetőségekké alakítása elősegíti a zöld és digitális átalakulási folyamatokat, amelyek létfontosságúak egy virágzó és fenntartható jövő szempontjából. Ez azt jelenti, hogy a változó demográfiai helyzet fényében meg kell vizsgálni az egészségügyet, a jóléti ellátást, az állami költségvetéseket és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, annak érdekében, hogy a szakpolitikákat jobban hozzá lehessen igazítani a helyi szükségletekhez és viszonyokhoz.

2018-ban a születéskor várható élettartam a férfiak esetében elérte a 78,2 évet, a nők esetében pedig a 83,7 évet. A növekedés az előrejelzések szerint folytatódni fog: a 2070-ben született férfiak várható élettartama 86,1 év, a nőké pedig 90,3 év lesz. 2018-ban az egy nőre jutó születések átlagos száma 1,55, a medián életkor szüléskor 31,3 év volt. A születések száma 2070-re várhatóan 1,66-ra emelkedik, a medián életkor pedig eléri a 31,7 évet. 2070-re a 65 éves vagy annál idősebb népesség aránya az előrejelzések szerint 30,3% lesz (a 2019. évi 20,3%-hoz képest). A 80 éves vagy annál idősebb népesség aránya az előrejelzések szerint 13,2% lesz (a 2019. évi 5,8%-hoz képest).

Erőteljesebb és mélyrehatóbb együttműködés Afrikával

2020 során az Afrikával fenntartott kapcsolatokban – amely az EU kiemelt prioritásai közé tartozik – fokozódott a fejlődés lendülete. Február végén Ursula von der Leyen elnök és a Bizottság tagjainak többsége részt vett az Európai Bizottság és az Afrikai Unió Bizottsága közötti 10. találkozón, amelyet az etiópiai Addisz-Abebában tartottak.

A találkozó az Afrikai Unióval folytatott párbeszéd részét képezte, és a 2021-ben megrendezésre kerülő hatodik csúcstalálkozó előkészítése mellett lehetőséget nyújtott olyan közös kihívások megvitatására is, mint a béke és a kormányzás, az éghajlatváltozás, a fenntartható beruházások és munkahelyek, a digitalizáció, valamint a mobilitás és a migráció.

Márciusban a Bizottság és Josep Borrell főképviselő közös közleményt adott ki „Az Afrikával kapcsolatos átfogó stratégia felé” címmel, amelynek célja a két kontinens közötti partnerség új szintre emelése. A közlemény a következő öt kulcsfontosságú területen javasolt erőteljesebb partnerséget: zöld átállás, digitális transzformáció, fenntartható növekedés, béke és kormányzás, valamint migráció és mobilitás.

Az ábra az Afrikának 2018-ban nyújtott hivatalos fejlesztési támogatásra vonatkozó adatokat és Afrika partnerenkénti árukereskedelmét mutatja be, ugyanerre az évre vonatkozóan. Az EU és 27 tagállama biztosította az Afrikának nyújtott hivatalos fejlesztési támogatás 46%-át, ami 19,6 milliárd eurónak felel meg. Második helyen az Egyesült Államok szerepel 25%-os arányú, összesen 10,7 milliárd eurót kitevő támogatással. Forrás: OECD DAC2A, 2018. Kínára vonatkozó adat nem áll rendelkezésre. Afrika teljes kereskedelmének 32%-át az EU-val bonyolította le, összesen 235 milliárd euró értékben. A Kínával folytatott, 125 milliárd euró értékű kereskedelme 17%-os, az Egyesült Államokkal folytatott, 46 milliárd euró értékű kereskedelme pedig 6%-os arányt tett ki. Forrás: Nemzetközi Valutaalap, 2018.

VIDEÓ: Az Afrikával kapcsolatos átfogó stratégia felé

Novemberben az Európai Bizottság a világjárványból való globális kilábalást ösztönözve fontos lépést tett a beruházások elősegítésére Afrikában és az EU szomszédságában: tíz garanciamegállapodást kötött összesen 990 millió euró értékben pénzügyi partnerintézményekkel. E garanciák együttesen várhatóan akár 10 milliárd eurós értékben mobilizálhatnak beruházásokat. A garanciák a Covid19-világjárványra az „Európa együtt” megközelítés alapján adott válasz részét képezik.

Az Unió bővítése

Az EU bővítési politikája februárban új lendületet kapott, amikor a Bizottság előterjesztette javaslatait az uniós csatlakozási folyamat megerősítésére vonatkozóan, hogy hitelesebbé, kiszámíthatóbbá és dinamikusabbá tegye azt, a hangsúlyt még inkább az alapvető reformokra és az erőteljesebb politikai irányításra helyezve. Az EU márciusban történelmi lépést tett, amikor úgy döntött, hogy megnyitja a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával. A tagállamok a májusi EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón újólag megerősítették, hogy egyértelműen támogatják a nyugat-balkáni térség európai perspektíváját.

A hosszú távú gazdasági fellendülés támogatása és az Unióval való konvergencia felgyorsítása érdekében a Bizottság októberben a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási tervet terjesztett elő, amely 9 milliárd euró összegig tesz elérhetővé vissza nem térítendő támogatást, az új Nyugat-balkáni Garanciaeszköz pedig akár 20 milliárd euró beruházást is mozgósíthat. A terv emellett ösztönzi a közös regionális piac révén történő erőteljes regionális integrációt, amelyet a nyugat-balkáni országok vezetői a novemberi szófiai csúcstalálkozón a berlini folyamat keretében megerősítettek. A csúcstalálkozón fontos lépések történtek a gazdasági-társadalmi megújulásra és konvergenciára irányuló regionális együttműködés megerősítése felé, amikor a nyugat-balkáni vezetők elkötelezték magukat amellett, hogy az uniós csatlakozáshoz vezető úton való előrehaladás érdekében még jobban megerősítik regionális együttműködéseket.

VIDEÓ: Az EU innovatív turisztikai megoldásokat finanszíroz az albániai Elbasan és az észak-macedóniai Polog határrégiókban.

Az ábra áttekintést nyújt az EU és a Nyugat-Balkán közötti kapcsolatokról. A 3,5 millió lakosú Bosznia-Hercegovina potenciális tagjelölt. A Bizottság 2019 májusában véleményt adott ki az uniós tagság iránti kéreleméről, a Tanács pedig 2019 decemberében 14 kulcsfontosságú prioritást jóváhagyó következtetéseket fogalmazott meg. A 0,6 millió lakosú Montenegró tagjelölt ország. Jelenleg 33 tárgyalási fejezet van vele megnyitva, 3 fejezetet pedig ideiglenesen lezártak. A 2,9 millió lakosú Albánia 2020 márciusa óta tagjelölt ország. Akkor határozott úgy az EU, hogy megnyitja vele a csatlakozási tárgyalásokat. A 7 millió lakosú Szerbia tagjelölt ország. Jelenleg 18 tárgyalási fejezet van vele megnyitva, 2 fejezetet pedig ideiglenesen lezártak. Az 1,8 millió lakosú Koszovó potenciális tagjelölt. 2016 áprilisában hatályba lépett a stabilizációs és társulási megállapodás. A 2,1 millió lakosú Észak-Macedónia 2020 márciusa óta tagjelölt ország. Akkor határozott úgy az EU, hogy megnyitja vele a csatlakozási tárgyalásokat.

A koronavírus-válság kapcsán az EU az egészségügyi szükséghelyzet kezelésére és társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítésére 3,3 milliárd eurós támogatási csomagot nyújtott a Nyugat-Balkánnak. Törökország számára 98 millió euró lett mozgósítva a halaszthatatlanul szükséges védőfelszerelések biztosítására és a legkiszolgáltatottabb menekültek támogatására.

Februárban Brüsszelben megrendezésre került az „Együtt Albániáért” nemzetközi adományozói konferencia, amelynek célja az országot 2019 novemberében sújtó földrengéseket követő újjáépítési erőfeszítések támogatása volt. A konferencia résztvevői által vállalt 1,15 milliárd eurós teljes összegből 400 milliót az EU, a tagállamok és az Európai Beruházási Bank ajánlottak fel.

Szomszédságpolitika

VIDEÓ: Néha apró dolgok is jelentős változást hozhatnak. Ez az ápolónő az Ukrajnának nyújtott uniós humanitárius finanszírozásnak köszönhetően kapott kerékpárt és orvosi felszerelést. Így most már több emberhez tud eljutni, hogy megkapják a szükséges gyógyszert és kezelést.

Az EU keleti és déli szomszédságában megvalósított uniós fellépéseknek olyan rugalmas és egymáshoz kapcsolódó hosszú távú szakpolitikai célkitűzéseket kell követniük, amelyek képesek reagálni az új prioritásokra. A Bizottság és Josep Borrell főképviselő keleti partnerségről szóló márciusi közös közleménye kijelöli az utat a reziliencia megerősítése felé a közös kihívások kezelése, a fenntartható fejlődés előmozdítása és a polgárok érdekeit szolgáló eredmények elérése érdekében. Az uniós tagállamok és a keleti partnerországok vezetői júniusi találkozójukon megerősítették e partnerség stratégiai jellegét, valamint a további integráció megvalósítása és az emberek számára kézzelfoghatóbb előnyök megteremtése melletti elkötelezettségüket. A Covid19-világjárvány kezeléséhez több mint 1 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás átcsoportosításával nyújtott az EU segítséget keleti szomszédainak.

További kulcsfontosságú kérdések 2020-ban

2020 folyamán az EU mindvégig prioritásként kezelte a vele határos országokban és régiókban zajló geopolitikai fejleményeket, és minden eszközt mozgósított a konfliktuskezelés és konfliktusmegoldás támogatására. Ennek részeként például politikailag továbbra is támogatta Ukrajna szuverenitását és területi egységét, megerősítette Líbia egészségügyi rendszerét, és támogatást nyújtott a civil társadalom számára Szíriában.

Az EU partnerországainak stabilitása és jóléte nem csupán az érintett országok és az ott élők számára életbevágó kérdés, hanem az EU biztonsági és stratégiai érdekei szempontjából is alapvető jelentőségű. A béke és a stabilitás előmozdítására irányuló uniós erőfeszítések kiterjednek a Száhel-övezetre is (Burkina Faso, Csád, Mali, Mauritánia és Niger), ami jó példája annak, hogyan mozgósítja az EU integrált megközelítés útján a diplomáciát, a polgári és katonai missziókat, valamint a humanitárius és a fejlesztési támogatást. Ennek jegyében került sor a Maliban bekövetkezett katonai puccsot követő közvetítési törekvésekhez nyújtott uniós támogatásra.

Az egyrészről az EU és tagállamai, másrészről az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezetének tagállamai közötti kapcsolatokat szabályozó Cotonoui Megállapodás eredetileg 2020. február 29-én veszítette volna hatályát. Ideiglenes meghosszabbítását követően a Bizottságnak december 3-án sikerült olyan politikai megállapodásra jutnia a szervezettel, amely új szintre emeli a partnerséget, jobban előtérbe helyezve a különböző régiókat, és korszerűbb normákat vezetve be számos területen, így például a fenntartható fejlődés és növekedés, az emberi jogok, a migráció, a béke és a biztonság vonatkozásában. A megállapodás formális megkötésére és aláírására várhatóan 2021-ben kerül sor.

Kína

2020-ban az EU törekedett megszilárdítani Kínával fennálló partnerségét, oly módon, hogy lehetőség szerint együttműködött, ha a helyzet úgy kívánta, tárgyalásokat folytatott, szükség esetén pedig határozottan lépett fel és egyértelműen hangot adott álláspontjának. Az EU azon volt, hogy a kapcsolatot szilárdabb alapokra helyezze, nagyobb fokú kölcsönösséget és egyenlő versenyfeltételeket teremtve a gazdaság, a kereskedelem, a beruházási kapcsolatok és egyéb kérdések tekintetében. Az átfogó beruházási megállapodásra irányuló, december 30-án elért politikai megállapodás a kapcsolatok egyensúlyának helyreállítása felé tett első lépések közé sorolható. Az EU–Kína csúcstalálkozó, valamint a szeptemberi és a decemberi vezetői találkozó alkalmat kínált az együttműködés elmélyítésére számos területen, a koronavírus okozta válságtól kezdve egészen az éghajlat-politikai fellépésig, akárcsak a nézetkülönbségek megvitatására, többek között az emberi jogokkal és a hongkongi helyzettel kapcsolatban. Ez utóbbi két kérdést illető aggodalmát az EU az év során számos alkalommal kifejezte Kína felé, és folytatta határozott és realista megközelítésének érvényesítését, valamint „Az EU és Kína – stratégiai kilátások” című 2019-es közleményben javasolt intézkedések megvalósítását.

Az EU és Kína együttműködése. Az EU felszólítja Kínát, hogy kereskedelmi és beruházási kapcsolataikban teljes körű kölcsönösséget és egyenlő versenyfeltételeket biztosítson. Az EU–Kína átfogó beruházási megállapodásról 2020. december 30-án elért politikai megállapodás fontos lépést jelent e tekintetben. Az EU-nak és Kínának szorosabban együtt kell működniük a kihívások – többek között az éghajlatváltozás, a kalóztevékenységek és az afganisztáni helyzet – kezelése érdekében. Az EU és Kína közötti együttműködés fontos tényező volt az Iránnal kötött nukleáris megállapodás biztosításában, valamint annak teljes körű és hatékony végrehajtásában. Ami a Dél-kínai-tengert illeti, az EU támogatja az Ensz Tengerjogi Egyezményével összhangban történő békés vitarendezést, valamint a hajózás és az átrepülés szabadságának a fenntartását. Az EU a továbbiakban is következetesen arra szólítja fel Kínát, hogy vállaljon nagyobb felelősséget a szabályokon alapuló nemzetközi rend fenntartásáért és az emberi jogok tiszteletben tartásáért.

Libanon

Augusztus 4-én pusztító erejű robbanás sújtotta Bejrútot. Az EU a libanoni néppel való szolidaritásáról tanúbizonyságot téve mozgósította a polgári védelmi mechanizmust, és összesen 63 millió euró értékben tett azonnali humanitárius és válságkezelési intézkedéseket. Tizenhét tagállam, valamint Norvégia és Törökország kutatási-mentési alakulatokat küldött a helyszínre, és orvosi csoportok jelentős életmentő segítséget nyújtottak.

Belarusz

Az augusztus 9-i fehéroroszországi elnökválasztást és az utána kirobbant tiltakozásokat követően az EU egyértelművé tette, hogy nem ismeri el a választás eredményét, és teljes mértékben támogatni fogja az ország demokratikus törekvéseit, többek közt a választási csalásért és az azt követő erőszakos fellépésekért felelős személyekkel szembeni szankciók alkalmazásával. Azóta az EU 55 olyan személlyel szemben hozott szankciókat, akiket felelősnek tart az erőszakért, az indokolatlan letartóztatásokért és a választási eredmények meghamisításáért, köztük Aljakszandr Lukasenka volt elnökkel szemben is. A Bizottság átcsoportosította a Belarusz számára biztosított finanszírozást a civil társadalom és a szabad média közvetlen támogatására, a tagállamok pedig megállapodtak az EU és Belarusz közötti kapcsolatok felülvizsgálatáról, és megbízták a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy, a demokratikus Belarusz átfogó gazdasági támogatására irányuló csomagot. Az EU továbbra is elkötelezett a békés tüntetők támogatása mellett, és fenntartja a fehérorosz hatóságokhoz intézett nyilatkozatát, amelyben felszólítja őket, hogy hagyjanak fel az erőszakkal és az elnyomással, bocsássák szabadon az összes fogvatartottat és politikai foglyot, tartsák tiszteletben a média szabadságát és a civil társadalmat, és kezdjenek inkluzív nemzeti párbeszédet.

A Földközi-tenger keleti térsége

A Földközi-tenger keleti térségében az év során tovább fokozódtak a Törökországgal fennálló feszültségek. Miközben az EU teljes mértékben szolidáris Görögországgal és Ciprussal abban a tekintetben, hogy meg kell állítani az eszkalálódást, az EU–Törökország kapcsolatok továbbra is mély kölcsönös érdeket képviselnek. Az Európai Tanács hozzájárult egy eredményközpontú EU–Törökország politikai program elindításához, azzal a feltétellel, hogy folytatódnak a Görögországgal és Ciprussal szembeni jogellenes tevékenységek beszüntetésére irányuló konstruktív és kitartó erőfeszítések. Ha azonban ismét a nemzetközi jogot sértő egyoldalú fellépésekre vagy provokációkra kerül sor, az EU minden rendelkezésére álló eszközt és lehetőséget fel fog használni arra, hogy megvédje saját és tagállamai érdekeit.

Az EU továbbra is teljes mértékben elkötelezett a 2016-os EU–Törökország nyilatkozat mellett, amelynek végrehajtása folytatódott, az EU Törökországgal közös külső határain 2020 februárjában és márciusában fokozódó migrációs nyomást követően is. A nyilatkozat konkrét eredményeket hozott a Törökországból az EU-ba irányuló irreguláris migráció visszaszorítása, az Égei-tengeren bekövetkezett halálesetek számának csökkentése és az Unió határaira nehezedő nyomás enyhítése tekintetében. Emellett több mint 28 000 nemzetközi védelemre szoruló személy számára biztosított biztonságos és legális beutazási lehetőséget áttelepítés révén. Továbbra is sürgős előrelépésre van szükség a migránsok görög szigetekről való visszaküldésének újraindítása és felgyorsítása terén. Az összes felsorolt kérdést illetően az EU továbbra is nyitott és aktív kommunikációs csatornákat tart fenn Törökországgal.

Egyesült Államok

A novemberi elnökválasztás eredménye olyan lehetőséget kínál egy – közös értékeken, érdekeken és globális befolyáson alapuló együttműködésre irányuló – új transzatlanti program kialakítására, amely csak egyszer adódik egy generáció életében. „A globális változásra irányuló új EU–USA program” című decemberi közös közleményben bemutatott új partnerség lehetővé teszi majd az EU és az Egyesült Államok számára az egészségügy, a demokrácia megerősítése, az éghajlatváltozás és a gazdasági jólét, valamint a technológia és a kereskedelem területén való együttműködést.

Az EU és az Egyesült Államok elsődleges kereskedelmi partnerei is egymásnak. Augusztusban megállapodtak egyes vámtarifák eltörléséről, illetve csökkentéséről, 168 millió eurót kitevő kereskedelmi forgalmat érintően. Az utóbbi több mint húsz évben ez az első vámcsökkentés a partnerek közötti kereskedelmi kapcsolatokban, és az első lépést jelenti a kereskedelmi feszültségek enyhítése felé, a két tömb közötti kereskedelmet megkönnyítő átfogóbb intézkedéseket készítve elő.

Az EU és az Egyesült Államok egyedülálló globális partnerséget alkotnak. Összlakosságuk közel 1 milliárd fő, és együttesen évente a világ bruttó hazai termékének egyharmadát fedik le, továbbá e két ország bonyolítja le a világkereskedelem egyharmadát és a közvetlen külföldi befektetések 60%-át. Emellett világszerte a legjelentősebb humanitárius adományozók, és élenjárók a fejlesztési támogatások nyújtásában.

Az emberi jogok és a demokrácia előmozdítása világszerte

Az emberi jogok tiszteletben tartása, a demokrácia és a jogállamiság olyan értékek, amelyek meghatározzák az EU fellépéseit világszerte.

A Bizottság és Josep Borrell főképviselő márciusi javaslatát követően a Tanács novemberben jóváhagyta a 2020–2024 közötti időszakra szóló, az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó új uniós cselekvési tervet. A terv középpontjában az egyének védelme és szerepvállalásuk elősegítése, a reziliens, inkluzív és demokratikus társadalmak kiépítése, valamint az emberi jogok és a demokrácia globális rendszerének előmozdítása áll. A tagállamok nem állapodtak meg annak a könnyítésnek a lehetővé tételéről, hogy a tervet végrehajtó határozatokra vonatkozóan minősített többségi szavazással járjanak el. Ami a terv részleteit illeti, az EU támogatja és védi mindazokat, akik védik az emberi jogokat, erőfeszítéseket tesz a halálbüntetés eltörlése érdekében, valamint olyan eszközöket dolgoz ki, amelyek lehetővé teszik a gyors reagálást, ha a fennálló jogok és szabadságok veszélybe kerülnek. A cselekvési terv egyik fő új kezdeményezése az EU globális emberi jogi szankciórendszerének létrehozása, amelyet a Tanács decemberben fogadott el a főképviselő és a Bizottság által előterjesztett jogi aktusok alapján.

A Bizottság novemberben elfogadta a nemek közötti egyenlőségre irányuló új cselekvési tervét (2021–2025), amely arra irányul, hogy felgyorsítsa az előrelépést a nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának növelése felé az EU külső tevékenységei révén. A terv operatív ütemtervet határoz meg az EU számára az összes érdekelt féllel – ezen belül a multilaterális, regionális és nemzeti partnerekkel, partnerkormányokkal, a civil társadalommal és a magánszektorral – való együttműködéshez a nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának előmozdítása érdekében, a nemek közötti egyenlőségen alapuló világ megteremtésére törekedve, ami a méltányos, fenntartható és inkluzív globális helyreállítás, illetve a növekedés és a jólét megvalósításának nélkülözhetetlen eleme.

2020-ban a nők kevesebb mint 50%-a, míg a férfiak 76%-a rendelkezett fizetett munkahellyel. A lakóhelyüket az éghajlatváltozás hatásai miatt elhagyni kényszerült személyek 80%-a nő. 2019-ben az összes új projekt 64,25%-ának – 8,7 milliárd euró értékben – egyik célkitűzése a nemek közötti egyenlőség megteremtése volt. 2025-re az összes új külső tevékenység 85%-a fog hozzájárulni a nemek közötti egyenlőség megteremtéséhez és a nők társadalmi szerepvállalásának az előmozdításához.

2020-ban a nők kevesebb mint 50%-a, míg a férfiak 76%-a rendelkezett fizetett munkahellyel. A lakóhelyüket az éghajlatváltozás hatásai miatt elhagyni kényszerült személyek 80%-a nő. 2019-ben az összes új projekt 64,25%-ának – 8,7 milliárd euró értékben – egyik célkitűzése a nemek közötti egyenlőség megteremtése volt. 2025-re az összes új külső tevékenység 85%-a fog hozzájárulni a nemek közötti egyenlőség megteremtéséhez és a nők társadalmi szerepvállalásának az előmozdításához.

Fejlesztés és humanitárius segítségnyújtás

A Bizottság fejlesztési támogatásra fordított költségvetése 2020-ban összesen 15 milliárd eurót tett ki. Az idei év legfontosabb prioritása a Covid19 legsérülékenyebb helyzetű országokra gyakorolt hatásának enyhítése volt; az EU ugyanakkor más területeken is elkötelezte magát, például a sivatagi vándorsáskák által okozott, Kelet-Afrikában pusztító sáskajárás elleni küzdelemben és a világ legszegényebb és legsérülékenyebb helyzetű országainak adósságenyhítésében.

Az 5,1 milliárd eurós európai külső beruházási terv több mint 50 milliárd euró értékű beruházást fog generálni az EU szomszédságában található országokban és Afrikában. Ez már jelenleg is segítséget nyújt az egyének, közösségek és kisvállalkozások számára, és 2020-ban a Covid19-világjárványra való reagálás előmozdítása érdekében a terv módosítására került sor. Ennek keretében 400 millió euró értékű garanciát biztosítottak a Covid19 elleni oltóanyaghoz való globális hozzáférést célzó eszközhöz (COVAX); e globális kezdeményezés a megfizethető Covid19-oltóanyaghoz való méltányos hozzáférést kívánja megvalósítani.

Az év számos kihívása ellenére az uniós humanitárius segélyek most is több millió kiszolgáltatott emberhez jutottak el. 2 milliárd eurót fordítottak ilyen támogatásra, amelynek legnagyobb része a szubszaharai Afrikába irányult, ahol jelenleg több mint 18 millió ember szorul humanitárius segélyre, a második helyen pedig Szíria állt, ahol a rászorulók száma meghaladja a 11 milliót. Az EU – a tagállamokkal együtt – továbbra is a világ vezető humanitárius segélyezője.

Kereskedelem

A kereskedelempolitika felülvizsgálata

Az EU kereskedelemmel kapcsolatos megközelítésének irányát az új, globális kihívásokra való reagálásnak és a koronavírus okozta válság tanulságainak kell megszabniuk. A nyáron a Bizottság elindította a jelenlegi kereskedelempolitika ennek fényében történő felülvizsgálatát; ennek részét képezte egy nyilvános konzultáció, célja pedig az, hogy konszenzus jöjjön létre az uniós kereskedelempolitika új középtávú irányvonaláról.

Erős kereskedelmi és beruházási politikára van szükség ahhoz, hogy támogassuk a gazdaság helyreállítását, minőségi munkahelyeket teremtsünk, valamint megvédjük az európai vállalatokat a tisztességtelen gyakorlatoktól az Unión belül és kívül egyaránt. E politika továbbá összhangot biztosít a tágabb prioritásokkal a fenntarthatóság, az éghajlatváltozás, a digitális gazdaság és a biztonság területén. Az EU határozottan kiáll a szabályokon alapuló kereskedelmi rendszer mellett. 2020-ban vezető szerepet vállalt abban, hogy létrejött egy többoldalú, átmeneti megállapodás, amely fellebbezés esetén választottbírósági eljárás alkalmazásáról rendelkezik, hogy a Kereskedelmi Világszervezet tagjai továbbra is rendezni tudják vitáikat, annak ellenére, hogy a szervezet fellebbezési testülete még mindig működésképtelen. A megállapodás áprilisban lépett hatályba, és 2020 végéig az EU mellett a Kereskedelmi Világszervezet 23 más tagja csatlakozott hozzá.

A kereskedelempolitika érvényesítése

Júliusban a Bizottság kinevezte első kereskedelmi jogérvényesítési főtisztviselőjét, hogy mind az Unión belül, mind világszinten megerősítse az EU végrehajtási és jogérvényesítési menetrendjét. A főtisztviselő biztosítani fogja, hogy a partnerek maradéktalanul teljesítsék kötelezettségvállalásaikat, és az uniós exportőrök – különösen a kis- és középvállalkozások – teljes mértékben élvezhessék az uniós kereskedelmi megállapodások előnyeit. Emellett megerősíti a fenntartható fejlődési kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos jogérvényesítést, különösen az éghajlatvédelmi menetrenddel és a munkavállalói jogokkal kapcsolatban.

Júliusban az EU aktualizált egy intézkedéscsomagot, amely az uniós acélipar védelmére irányul. A 2018-as felülvizsgálatból eredő védintézkedések célja az iparág védelme többek között azon hatásokkal szemben, amelyek abból adódhatnak, hogy az Egyesült Államok acélra és alumíniumra vonatkozó behozatali korlátozásait követően a külföldi acélgyártók többlettermelésüket az EU-ba irányítják át.

Az EU és Mexikó

Április 28-án az EU és Mexikó lezárta az új kereskedelmi megállapodásról folytatott tárgyalásokat. A megállapodást az EU-nak és Mexikónak még alá kell írnia és meg kell erősítenie.

Mexikó az EU első számú kereskedelmi partnere Latin-Amerikában; a kétoldalú árukereskedelem értéke 66 milliárd euró volt (2019-ben), a szolgáltatások kereskedelme pedig 19 milliárd eurót tett ki (2018-ban). Az eredeti megállapodás 2001-es hatálybalépése óta csaknem háromszorosára nőtt az EU és Mexikó közötti árukereskedelem, az uniós termékexport pedig megközelíti az évi 40 milliárd eurót.

Az új EU–Mexikó megállapodás értelmében az EU és Mexikó közötti árukereskedelem szinte teljes egészében vámmentessé válik. Az új megállapodás a fenntartható fejlődésre vonatkozó progresszív szabályokat is tartalmaz, például kötelezettségvállalást a Párizsi Megállapodás hatékony végrehajtására. Emellett ez az első alkalom, hogy az EU olyan megállapodást köt egy latin-amerikai országgal, amely beruházásvédelmi intézkedéseket is tartalmaz. A kereskedelmi megállapodás egy szélesebb körű EU–Mexikó globális megállapodás részét képezi, amely kiterjed az emberi jogokra, valamint a politikai és fejlesztési együttműködésre is. Abban a tekintetben is az első az uniós kereskedelmi megállapodások sorában, hogy rendelkezéseket tartalmaz a korrupció elleni küzdelem vonatkozásában, a vesztegetéssel és a pénzmosással szembeni fellépést célzó intézkedéseket irányozva elő.

Az EU és Vietnám közötti kereskedelmi megállapodás

Augusztus 1-jén hatályba lépett az EU és Vietnám közötti megállapodás. A kereskedelmi megállapodás fokozatosan megszünteti a vámokat a két gazdaság közötti kereskedelem tárgyát képező áruk 99%-a esetében, és az uniós vállalkozások ezután a helyi versenytársaikkal azonos feltételek mellett lesznek képesek beruházni és kormányzati szerződésekre pályázni Vietnámban. A megállapodás továbbá a fenntartható fejlődésre vonatkozó határozott, jogilag kötelező erejű és végrehajtható rendelkezések révén garantálja a munkavállalói jogok, a környezetvédelem és az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás tiszteletben tartását.

EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás: az első év mérlege

Február 1-jén volt az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás hatálybalépésének első évfordulója, és máris érzékelhető a kereskedelmet ösztönző hatása: alkalmazásának első 12 hónapja alatt (2020. január végéig) a Japánba irányuló uniós export 5%-kal nőtt az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A megállapodás megszünteti a Japán által az EU-ból származó behozatalra évente kivetett 1 milliárd euró összegű vám nagy részét. Már az első naptól kezdve az EU exportjának több mint 90%-a vámmentesen érkezhetett Japánba. A megállapodás teljes körű alkalmazását követően pedig az EU-ból származó importra kivetett vámok 97%-a megszűnik, és az EU és Japán közötti kereskedelem közel évi 36 milliárd euróval nőhet.

Egyéb folyamatban lévő kereskedelmi tárgyalások

Az EU folytatta a kereskedelmi megállapodásokra irányuló tárgyalásait Ausztráliával és Új-Zélanddal, négy, illetve három tárgyalási fordulót tartva az érintett felekkel. Az EU egy tárgyalási fordulót tartott az Indonéziával kötendő kereskedelmi megállapodásról, valamint három tárgyalási fordulót a Comore-szigetekkel, Madagaszkárral, Mauritiusszal, a Seychelle-szigetekkel és Zimbabwéval annak érdekében, hogy elmélyítse jelenlegi gazdasági partnerségi megállapodását a felsorolt országokkal.

Az EU mint multilaterális partner

Az egyre sokasodó globális kihívások kezeléséhez az EU-nak hatékony és megerősített multilaterális rendszerre van szüksége. A multilateralizmus elmúlt években tapasztalható gyengülése ellenére az EU továbbra is elkötelezetten támogatja a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, amelynek középpontjában az ENSZ áll.

2020 – az ENSZ fennállásának 75. évfordulója – fontos év volt e tekintetben, hiszen a világjárvány globális hatása rámutatott arra, hogy fokozni kell a tudósok, közgazdászok és politikai döntéshozók közötti nemzetközi együttműködést az ENSZ, az Egészségügyi Világszervezet és a Nemzetközi Valutaalap égisze alatt, valamint a G7-ek, a G20-ak és más nemzetközi fórumok keretében.

Az EU támogatta António Guterres ENSZ-főtitkár globális tűzszünetre való felhívását a Covid19-világjárványra tekintettel, valamint továbbra is vezető szerepet vállalt a nemzetközi közösség cselekvésre ösztönzésében az aggodalomra okot adó helyzetekben, és társszervezőként vett részt jelentős konferenciákon Szudánról, Szíriáról és Venezueláról.

Az EU és az Egészségügyi Világszervezet egészségügyi szakpolitikái kiegészítik egymást a Covid19 tekintetében folytatott közös munka, valamint a jövőbeli világjárványok megelőzésével és más egészségügyi kihívásokkal kapcsolatos erőfeszítéseik során. Az együttműködés például olyan területekre terjed ki, mint a rák elleni küzdelem, az egészségügyi rendszereken belüli innováció és az élelmiszer-biztonság.

Az EU emellett támogatja a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) gyökeres reformját, abból a világos célból, hogy gazdasági és politikai rendszereink sebezhetőségeinek kezelésével párhuzamosan továbbra is lehetővé tegye Európa számára a globális nyitottság és integráció kínálta lehetőségek kiaknázását.

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból, azt követően, hogy az EU és az Egyesült Királyság megerősítette a kilépésről rendelkező megállapodást. Az Egyesült Királyság EU-ból való rendezett kilépésének feltételeit az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkének megfelelően rendező megállapodás 2020. február 1-jén hatályba lépett. Ez a nap jelentette a 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszak kezdetét, amelynek során az Egyesült Királyság még az egységes piac és a vámunió tagja maradt. Az átmeneti időszak célja az volt, hogy időt biztosítson a két fél által 2019 októberében elfogadott politikai nyilatkozaton alapuló, a jövőre vonatkozó új és méltányos partnerségről szóló tárgyalásokhoz.

A Tanács február 25-én adott zöld utat az Egyesült Királysággal folytatandó tárgyalások megkezdéséhez, hivatalosan kijelölte a Bizottságot az EU főtárgyalójává és elfogadta a jövőbeli partnerség hatókörét meghatározó tárgyalási irányelveket, amely többek között a kereskedelem, a halászat, a biztonság és védelem, a bűnüldözés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területeit ölelte fel. E tárgyalások során is Michel Barnier, az Európai Bizottság EU–Egyesült Királyság kapcsolatrendszerrel foglalkozó munkacsoportjának vezetője állt az uniós tárgyaló küldöttség élén.

Az EU és az Egyesült Királyság közötti tárgyalások március 2-án kezdődtek Brüsszelben, a politikai nyilatkozatban tárgyalt legtöbb kérdést érintve, kivéve a kül- és biztonságpolitikát, amelyről az Egyesült Királyság nem kívánt tárgyalásokat folytatni. A koronavírus-járvány kitörése által okozott nehézségek ellenére folytatódtak a tárgyalások; az áprilisi, májusi és júniusi tárgyalási fordulókra videokonferencia útján került sor.

Március 18-án a Bizottság közzétette az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli ambiciózus, modern és átfogó partnerségről szóló jogi megállapodás tervezetét, amely a Tanács február 25-i megbízatását jogi rendelkezésekbe ültette át.

Az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli partnerségről folytatott tárgyalásokkal párhuzamosan az EU folytatta munkáját annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi vállalkozás, polgár és közigazgatási szerv felkészüljön azokra az elkerülhetetlen zavarokra, amelyeket 2021. január 1-jén az Egyesült Királyságnak az uniós egységes piacról és vámunióból való kilépésre vonatkozó döntése okoz.

December 24-én az EU és az Egyesült Királyság tárgyalói megállapodásra jutottak a két fél kapcsolatait szabályozó új kereskedelmi és együttműködési megállapodás szövegéről.

A Tanács december 29-én határozatot fogadott el az EU–Egyesült Királyság kereskedelmi és együttműködési megállapodás aláírásáról és arról, hogy az Európai Parlament egyetértésére, valamint a megállapodásnak a Tanács határozatával történő megkötésére várva azt 2021. január 1-jétől ideiglenes alkalmazzák.

2020. december 30-án a két fél aláírta a megállapodást: a dokumentumot az Európai Unió nevében – a 2021. évi teljes uniós megerősítést megelőzően – az Európai Tanács elnöke, Charles Michel és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen látta el aláírásával Brüsszelben, az Egyesült Királyság nevében pedig Boris Johnson miniszterelnök volt az aláíró Londonban.

Noha az EU és az Egyesült Királyság között létrejött új kereskedelmi és együttműködési megállapodás messze nem fogja biztosítani az együttműködésnek azt a szintjét, amely az Egyesült Királyság európai uniós tagságának idején létezett, jóval túlmutat a hagyományos szabadkereskedelmi megállapodások keretén, és szilárd alapot teremt az Európai Unió és az Egyesült Királyság között régóta fennálló baráti viszony megőrzésére és az együttműködés folytatására.

A megállapodás elemei:

1. példa nélküli szabadkereskedelmi megállapodás;
2. ambiciózus gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi és halászati együttműködés az új gazdasági partnerség szerves részeként;
3. szoros partnerség a polgárok biztonsága érdekében; valamint
4. átfogó irányítási keret.

A megállapodás tükrözi azt a tényt, hogy az Egyesült Királyság kilép az uniós közös szabályok, valamint felügyeleti és jogérvényesítési mechanizmusok rendszeréből, és így már nem élvezheti az uniós egységes piacból származó előnyöket.

Jogokat és kötelezettségeket ruház mindkét félre, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja szabályozási és döntéshozatali autonómiájukat.

Az Egyesült Királyság kérésére a megállapodás nem terjed ki a külpolitika, a külső biztonság és a védelem terén folytatott együttműködésre, noha a politikai nyilatkozat eredetileg erről rendelkezett.

Az Európai Tanács júliusi ülésén elfogadottaknak megfelelően a Bizottság decemberben javaslatot tett egy 5 milliárd eurós összköltségvetésű, a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék létrehozására, hogy segítsen ellensúlyozni a hátrányos gazdasági és társadalmi következményeket a legsúlyosabban érintett tagállamokban és ágazatokban.

A Covid19-világjárvány

2020 első felében az Európai Parlament és a Tanács a világjárványhoz kapcsolódó döntésekre összpontosított, amelyeket többnyire távüléseken hoztak meg. A vezetők az év során videokonferenciák keretében találkoztak, hogy koordinálják az EU koronavírus elleni válaszintézkedéseit, és rekordidő alatt számos kulcsfontosságú javaslatot fogadtak el. Ezen túlmenően az Európai Tanács több alkalommal személyes találkozón vitatta meg a világjárványra való reagálás keretében meghozandó intézkedéseket és olyan más kérdéseket, mint az EU hosszú távú költségvetése, az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatok, a biztonság, az éghajlatváltozás és a külügyek.

A Parlament esetében a rekordidő alatt elfogadott határozatok közé tartozott a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés és az egészségügyi ellátási ágazatnak nyújtott veszélyhelyzeti pénzügyi támogatás jóváhagyása, valamint annak biztosítása, hogy az Európai Unió Szolidaritási Alapja fedezze a népegészségügyi szükséghelyzeteket. Márciustól kezdődően valamennyi plenáris ülésre Brüsszelben került sor. Októbertől vegyes üléseket tartottak: a nem Brüsszelben tartózkodó résztvevők távolról csatlakoztak az ülésteremben jelenlévőkhöz. A Bizottság ezeken mindig személyesen képviseltette magát. Az év első felében a Tanács számos ülését személyes találkozó helyett videokonferencia útján tartották meg. Az Állandó Képviselők Bizottsága egész évben személyesen ülésezett, hogy biztosítsa a Tanács munkájának folytonosságát. Mind a Parlament, mind a Tanács rendkívüli gyorsasággal járt el azon intézkedések meghozatala érdekében, amelyek azonnali pozitív hatást gyakoroltak a polgárokra, a vállalkozásokra és a régiókra.

A világjárvány súlyosan érintette az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) és a Régiók Európai Bizottsága munkáját is. Mind az EGSZB, mind a Régiók Bizottsága számos releváns véleményt fogadott el, a Régiók Bizottsága pedig 2020 áprilisában információs platformot hozott létre az európai régiók és városok közötti együttműködés előmozdítása érdekében. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság útjára indította civil szolidaritási díját, amelyet 28, a koronavírus-válság következményeinek kezelésére irányuló kezdeményezés kaphatott meg.

Megállapodás a 2021–2027-es időszakra vonatkozó hosszú távú uniós költségvetésről és a Next Generation EU-ról

2020 késő őszén az Európai Parlament és a Tanács az Európai Bizottság támogatása mellett a sikeres egyeztetéseket követően elfogadta az uniós költségvetésből valaha finanszírozott legnagyobb, 1,8 billió euró összegű csomagot. A Covid19-válság és következményei kezelésének keretében a csomag hozzájárul egy zöldebb, digitálisabb és reziliensebb Európa újjáépítéséhez, amely felkészültebben néz szembe a jelenlegi és jövőbeli kihívásokkal.

Főbb tények és számok

• A 2021–2027-es időszakra vonatkozó hosszú távú költségvetés összege 1,074 billió euró (2018-as árakon), ezt egészíti ki a 750 milliárd euró kapacitású Next Generation EU ideiglenes helyreállítási eszköz.
• A költségvetési összeg több mint 50%-a a következőket támogatja: korszerűsítés (az Európai horizont program kutatási és innovációs szakpolitikái révén); a méltányos éghajlatvédelmi és digitális átállás (a Méltányos Átállást Támogató Alap és a Digitális Európa program révén), valamint a felkészültség, a helyreállítás és a nagyobb reziliencia elősegítése (a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, a rescEU és az új uniós egészségügyi cselekvési program révén).
• Hosszú múltra visszatekintő politikák – például a kohéziós politika és a közös agrárpolitika – korszerűsítésre kerülnek, és továbbra is jelentős uniós költségvetési forrásokban részesülnek a zöld és digitális átállás támogatása céljából.
• Mind a Next Generation EU, mind a hosszú távú költségvetés keretében biztosított uniós források 30%-át az éghajlatváltozás elleni küzdelemre kell fordítani. A csomag különös figyelmet fordít a biológiai sokféleség védelmére és a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére is.
• A kulcsfontosságú programok, köztük az Erasmus+, az uniós egészségügyi cselekvési program és az Európai horizont 15 milliárd euróval megerősítésre kerülnek az Európai Tanács 2020. júliusi rendkívüli ülésén elért megállapodás szerinti összegekhez képest.

Most először az EU egy olyan külön mechanizmussal rendelkezik majd, amely védi költségvetését a jogállamiság elveinek megsértésével szemben. Ez az eszköz az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendelet, amely egy további védvonalat képez majd a költségvetés számára. A Bizottság iránymutatásokat fog elfogadni a rendelet alkalmazásának bizonyos szempontjaira vonatkozóan. A rendelet már addig is, 2021. január 1-jétől alkalmazandó. Ez a mechanizmus nem fogja hátrányos helyzetbe hozni az uniós finanszírozás végső kedvezményezettjeit az érintett tagállamokban.

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó hosszú távú költségvetés. A hosszú távú uniós költségvetés továbbra is kulcsfontosságú szerepet fog játszani a helyreállítás támogatásában és annak biztosításában, hogy az uniós források hagyományos kedvezményezettjei elegendő eszközt kapjanak ahhoz, hogy munkájukat e mindenki számára rendkívül nehéz időkben folytatni tudják. Az Egységes piac, az innováció és a digitális gazdaság a többéves pénzügyi kereten, azaz az MFF-en belül 132,8 milliárd eurót, a Next Generation EU, azaz az Európai Helyreállítási Eszköz keretében pedig 10,6 milliárd eurót kap, így összesen 143,4 milliárd euró finanszírozásban részesül. A Kohézió, reziliencia és értékek az MFF-en belül 377,8 milliárd eurót, az Európai Helyreállítási Eszköz keretében pedig 721,9 milliárd eurót kap, így összesen 1099,7 milliárd euró finanszírozásban részesül. A Természeti erőforrások és környezet az MFF-en belül 356,4 milliárd eurót, az Európai Helyreállítási Eszköz keretében pedig 17,5 milliárd eurót kap, így összesen 373,9 milliárd euró finanszírozásban részesül. A Migráció és határigazgatás az MFF-en belül 22,7 milliárd eurót kap, az Európai Helyreállítási Eszköz keretében nem jut támogatáshoz, így összesen 22,7 milliárd euró finanszírozásban részesül. A Biztonság és védelem az MFF-en belül 13,2 milliárd eurót kap, az Európai Helyreállítási Eszköz keretében nem jut támogatáshoz, így összesen 13,2 milliárd euró finanszírozásban részesül. A Szomszédság és a világ az MFF-en belül 98,4 milliárd eurót kap, az Európai Helyreállítási Eszköz keretében nem jut támogatáshoz, így összesen 98,4 milliárd euró finanszírozásban részesül. Az Európai közigazgatás az MFF-en belül 73,1 milliárd eurót kap, az Európai Helyreállítási Eszköz keretében nem jut támogatáshoz, így összesen 73,1 milliárd euró finanszírozásban részesül. Az összes ágazat teljes finanszírozása az MFF-en belül 1074,3 milliárd euró, az Európai Helyreállítási Eszköz keretében pedig 750,0 milliárd euró, ami az MFF teljes finanszírozási összegét 1824,3 milliárd euróra növeli. Az összegek kerekítettek. Forrás: Európai Bizottság.

Ezzel párhuzamosan az új uniós programokat létrehozó ágazati jogszabályokkal kapcsolatos munkában is előrelépés történt. 2020 végén politikai megállapodás született a kezdeményezések többségéről, többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről, az Európai horizont kutatási és innovációs keretprogramról, a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközről, valamint az új uniós egészségügyi cselekvési programról. A programok hivatalos elfogadására várhatóan 2021 elején sor kerül.

Intézményi ügyek

A Tanács elnökségét az év első felében Horvátország töltötte be, majd azt Németország vette át. A horvát elnökség sikeresen biztosította a Covid19-cel kapcsolatos javaslatok gyors elfogadását a válságra adott azonnali válasz részeként, ideértve a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezéseket, a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszközt, valamint az EU-ba irányuló, nem alapvetően szükséges utazásokról szóló tanácsi ajánlást. Az év első felében újabb fontos mérföldkő volt a csatlakozási tárgyalások márciusi megnyitása Albániával és Észak-Macedóniával. A német elnökség alatt kulcsfontosságú siker volt a többéves pénzügyi keret és a helyreállítási csomag véglegesítése, valamint az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi megállapodással kapcsolatos tárgyalások lezárása. Emellett az Európai Tanács megállapodást ért el a 2030-ra vonatkozó ambiciózusabb éghajlat-politikai cél tekintetében, a feszült belarusz helyzet kezelése érdekében pedig három alkalommal szankciókat rótt ki.

A nyár végétől a Parlament intézményi ügyekre összpontosított, amelyek közül első volt a sorban von der Leyen elnök első alkalommal elmondott értékelő beszéde az Unió helyzetéről szeptember 16-án. Októberben a Parlament jóváhagyta Mairead McGuinness kinevezését, aki a biztosi tisztségéről lemondott Phil Hogan helyébe lépett. Jelenleg ő a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős biztos.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Európai Bizottsága számára 2020 a megújulás éve volt. Mindkét testület létszáma 350-ről 329-re csökkent a brexit következtében, és tagságuk mintegy 40%-ban kicserélődött. Aposztolosz Cicikosztaszt február 12-én a Régiók Európai Bizottsága elnökévé, Christa Schwenget pedig október 28-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnökévé választották.

Kapcsolatba szeretne lépni az EU-val?

Személyesen

Az Európai Unió területén több Europe Direct információs központ is működik. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központot: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Telefonon vagy e-mailben

A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

— az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),

— a rendes díjszabású telefonszámon: (+32 2) 29-99-696, vagy

— e-mailen: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Információkat keres az EU-ról?

Online

Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén:https://europa.eu/european-union/index_hu

Uniós kiadványok

A következő címen uniós kiadványok tölthetők le/rendelhetők meg díjmentesen/fizetés ellenében: https://op.europa.eu/hu/publications. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi információs központjától (lásd: https://europa.eu/european-union/contact_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok

Az EUR-Lex portálról bármelyik hivatalos nyelven letölthetők az EU jogi tartalmai és az 1952-től megjelenő jogszabályai: https://eur-lex.europa.eu

Az EU által gondozott nyílt hozzáférésű adatok

A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (https://data.europa.eu/euodp/hu) uniós adatkészletekhez biztosít hozzáférést. Az adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók.

A kiadványról

AZONOSÍTÓ SZÁMOK

Az EU 2020-ban — Általános jelentés az Európai Unió tevékenységeiről

E kiadvány interaktív, az online tartalmakra mutató linkeket tartalmazó változata PDF-, EPUB- és HTML-formátumban elérhető az alábbi címen:
europa.eu/general-report/hu

Az EU 2020-ban – Általános jelentés az Európai Unió tevékenységeiről
Európai Bizottság
Kommunikációs Főigazgatóság
Szerkesztői szolgáltatások és célzott tájékoztatás
1049 Brüsszel
BELGIUM

Az EU 2020-ban – Általános jelentés az Európai Unió tevékenységeiről című közleményt az Európai Bizottság 2021. február 15-én fogadta el, a C(2021) 1002 számon.

Az Európai Bizottság nem tehető felelőssé a kiadvány további felhasználásából eredő következményekért.

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2021

© Európai Unió, 2021

Az Európai Bizottság dokumentumainak további felhasználása a bizottsági dokumentumok további felhasználásáról szóló, 2011. december 12-i 2011/833/EU bizottsági határozat (HL L 330., 2011.12.14., 39. o.) alapján történik.

Ellenkező értelmű megjegyzés hiányában e dokumentum további felhasználása a Creative Commons Nevezd meg! 4.0 nemzetközi (CC BY 4.0) licenc alapján engedélyezett (https://creativecommons.org/licenses/by/4.0/deed.hu). Ez azt jelenti, hogy a további felhasználás a forrás megfelelő megnevezésével és az esetleges változtatások feltüntetésével megengedett.

A nem az Európai Unió tulajdonában lévő elemek felhasználása vagy sokszorosítása érdekében közvetlenül a szerzői jog tulajdonosához kell engedélyért fordulni.

FORRÁSOK

Összes fénykép © Európai Unió, ha a szöveg másképp nem jelzi