A légi utasok jogai a Covid19-világjárvány idején:
a Bizottság igyekezete ellenére sérültek az alapvető jogok

Összefoglalás

A Covid19-járvány jelentős hatást gyakorolt számos gazdasági ágazatra. Az Unióban az utazási és idegenforgalmi ágazatot az elsők között sújtotta közvetlenül a válság: a világjárvány jelentős fennakadásokat idézett elő a közlekedésben, a repülőgépek jelentős részét nem indították el. A számos járattörlés nyomán rengeteg hoppon maradt utas kérte a jegy árának megtérítését. A légitársaságok és az utazásszervezők hirtelen súlyos likviditási problémákkal szembesültek, mire a tagállamok közbeléptek és eddig soha nem látott mértékű támogatást nyújtottak ahhoz, hogy a légitársaságok folytathassák működésüket és fennmaradhassanak a Covid19-válság alatt és után is.

Vizsgálatunk arra irányult, hogy a Covid19-válság hogyan érintette a légi utasok jogait. A Bizottság szerepére összpontosítva értékeltük, hogy érvényesült-e a légi utasok információhoz való hozzáféréshez és a jegyár visszatérítéséhez való joga. Megvizsgáltuk azt is, hogy a légitársaságokat hogyan segítették állami támogatással, hogy ezt a támogatást összekapcsolták-e az utasok jogainak védelmével, és hogy a Covid19-világjárvány előtt fennálló hiányosságok fennmaradtak-e, illetve a válság esetleg tovább súlyosbította-e azokat.

Az Európai Unió gazdasági fellendülése szempontjából fontos pillanat lesz, amikor a Covid19-válságot követően helyreáll a légi közlekedés. Jelentésünk célja, hogy segítse a Bizottságot a jogszabályi keret egyszerűsítésében és megerősítésében, hogy az következetesebb legyen és alkalmasabb az utasokat megillető jogok védelmének biztosítására az Unióban.

Összességében a következő megállapításokra jutottunk:

1. A Covid19-válság kapcsán nyilvánvalóvá vált, hogy a légi utasok nem kapnak teljes körű tájékoztatást a jogaikról, így elveszíthetik az őket megillető pénzösszegeket. A válság a légi utasok jogainak tagállami érvényesítésével kapcsolatos problémákra is fényt derített: a válság kezdeti időszakában számos utas nem részesült visszatérítésben, vagy nem volt más választása, mint hogy utalványt fogadjon el. 2020 júniusától számos légitársaság megkezdte a visszatérítések kifizetését az utasoknak, de még ekkor is csak jelentős késedelemmel. Ellenőrzésünk időpontjában azonban még mindig nem volt biztosított, hogy az utasok maradéktalanul vissza tudják szerezni a pénzüket, amennyiben a folyamatban köztes szereplők (például utazási irodák) is részt vesznek, illetve ha kényszerűségből utalványt fogadtak el. Ráadásul a jegyek és az utasoknak kibocsátott utalványok többsége nem élvez védelmet a légitársaságok fizetésképtelensége esetén. A légi utasok jogainak érvényesítésével kapcsolatos problémákban komoly szerepet játszik, hogy a beszámolási kötelezettség hiánya miatt nincs kellő rálátás: nem áll rendelkezésre például áttekintés arról, hány utas igényelte vissza pénzét, illetve hány ügyet nem rendeztek a jogszabályban előírt határidőig az Unióban.
2. A világjárvány leküzdésére tett, gyakran összehangolatlan és egyoldalú tagállami intézkedések nagyban hozzájárultak a légi közlekedés összeomlásához, ennek nyomán pedig a légitársaságok és az utazásszervezők hirtelen súlyos likviditási problémákkal szembesültek. A Bizottság ideiglenes állami támogatási keretének köszönhetően a tagállamok soha nem látott mértékű, 34,7 milliárd euró értékű állami támogatást nyújthattak a légitársaságoknak és az utazásszervezőknek. Bár a tagállamoknak biztosítaniuk kellett, hogy az állami támogatások egyes kedvezményezettjei beszámoljanak a Bizottságnak arról, hogyan használták fel ezt a támogatást a zöld és digitális átalakulással kapcsolatos uniós szakpolitikai célkitűzések támogatására, a légi utasok kártalanításával kapcsolatban nem létezett ilyen követelmény. A nemzeti állami támogatási intézkedések jóváhagyásakor a Bizottság nem írhat elő feltételeket az utasjogok területén, de egyértelművé tette, hogy a tagállamok dönthetnek ilyen feltételek előírása mellett. A tagállamok azonban nem kötötték ilyen feltételhez a légitársaságoknak nyújtott támogatást. Ez az egyik oka annak, hogy a légitársaságok eltérően jártak el a tekintetben, hogy hogyan és mikor kártalanították az utasokat.
3. A „Re-open EU” bizottsági weboldal értékes információkkal szolgál az utazni szándékozóknak valamennyi közlekedési mód tekintetében, de tartalma a tagállamoktól kapott tájékoztatáson alapul és nem mindig időszerű.
4. A világjárvány során a Bizottság lépéseket tett a légi utasok jogainak védelme és a válság hatásainak enyhítése érdekében, bár a hatályos jogi keret ebben nem támogatja teljes mértékben: a Bizottság ugyanis csak korlátozott hatáskörrel rendelkezik a légi utasok jogainak érvényesítésére. A Tanács mindeddig nem fogadta el azt a javaslatot, amely kibővítené a Bizottság 2013-ban szerzett végrehajtási hatáskörét.

Jelentésünkben a következőkkel kapcsolatban teszünk ajánlásokat a Bizottságnak:

1. a légi utasok jogainak jobb védelme és a kapcsolódó tájékoztatás javítása;
2. a nemzeti intézkedések fokozott összehangolása, valamint a légitársaságoknak nyújtott állami támogatások és az utasoknak nyújtandó visszatérítések jobb összekapcsolása;
3. a légi utasok jogainak védelmét szolgáló eszközök és jogszabályok továbbfejlesztése;
4. annak mérlegelése, hogy e jelentésünk ajánlásai más közlekedési módok esetében is relevánsak-e.

Bevezetés

Az utasok jogai az Unióban

Az utóbbi harminc évben az utazás területén robbanásszerű növekedés következett be Európában¹. Az Európai Unió lépéseket tett annak érdekében, hogy harmonizált védelmet nyújtson az utasjogok kapcsán, megkönnyítve a légi vagy vízi úton, vasúton, illetve busszal utazók mobilitását. Ezeket az utasjogokat uniós szinten határozzák meg, azokat az utazási szolgáltatók egységesen alkalmazzák és a tagállami hatóságok érvényesítik.

Az utasjogok védelmét szolgáló uniós szakpolitika közvetlenül érinti a polgárokat, így eredményei jól láthatók a tagállamokban. A Bizottság sikeresnek ítéli ezeket – a fogyasztói jogok érvényesülését ténylegesen garantáló – intézkedéseket.

Az uniós jog többek között arra jogosítja fel a légi utasokat, hogy amennyiben járatukat törlik vagy az jelentős késedelmet szenved, illetve ha megtagadják a beszállásukat, visszatérítsék számukra repülőjegyük árát, átfoglalhassanak más járatra, illetve a földön tartózkodásuk idején segítségnyújtásban részesüljenek (például frissítőkhöz vagy szálláshoz jussanak) (lásd: 1. háttérmagyarázat).

E jogok érvényesítésében, kikényszerítésében és felügyeletében számos szerv vesz részt. A légitársaságoknak tiszteletben kell tartaniuk az utasok jogait. A Bizottság nyomon követi a jogi keret végrehajtását, javaslatokat tehet annak módosítására, és szükség esetén ajánlásokat vagy iránymutatásokat adhat ki a végrehajtás harmonizálása érdekében. Az uniós jog nemzeti szintű érvényesítéséért a tagállamok nemzeti végrehajtó szervei (a továbbiakban: tagállami végrehajtó hatóságok) felelősek. Az utasoktól érkező panaszokat a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat is megválaszolhatja. Az I. melléklet áttekintést nyújt a kizárólag repülőjáratot igénybe vevő utasok, a II. melléklet pedig az utazási csomagot igénybe vevő utasok esetében a folyamatban részt vevő szervezetekről és azok szerepéről.

Utazási korlátozások a Covid19-világjárvány idején

2020. január 30-án az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi horderejű közegészségügyi szükséghelyzetnek nyilvánította a Covid19-járványt. 2020. február végi ajánlásában¹⁰ azonban hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a Covid19‑járvánnyal kapcsolatban ne kerüljön sor utazási vagy kereskedelmi korlátozásokra. 2020 első negyedévének végére azonban a kormányzatok világszerte egyre inkább korlátozták, majd teljesen be is tiltották a nemzetközi utazásokat. Bár a korlátozások eredetileg elsősorban a Kínából történő beutazásra vonatkoztak (hiszen itt kezdődött a járvány), hamarosan más övezetekre is kiterjedtek. 2020. március 11-én a WHO világjárványnak minősítette a Covid19-et¹¹, az Egyesült Államok pedig bejelentette az Európából történő beutazás felfüggesztését. Egy héttel később az Európai Unió is lezárta külső határait a légi utasok előtt¹². A járvány súlyosbodásával egyes uniós tagállamok is elkezdték lezárni határaikat a más uniós tagállamokból érkező kereskedelmi légi forgalom előtt. 2020 áprilisára már 14 schengeni tagállam vezetett be a belső határokra vonatkozó ellenőrzéseket (lásd: 1. ábra). Eddigre a WHO véleménye is árnyaltabbá vált: előírta például, hogy megfelelő és arányos utazási intézkedéseket kell bevezetni, egyensúlyra törekedve az intézkedések (vagy ideiglenes korlátozások) társadalmi-gazdasági következményei és a potenciális negatív közegészségügyi hatások között.

Forrás: Európai Számvevőszék.

2020 májusától fokozatosan nyitni kezdték a belső határokat, de bizonyos egészségügyi korlátozások továbbra is érvényben maradtak (például a nagy kockázatú területekről beutazókra vonatkozó karantén- vagy tesztelési kötelezettség), valamint közegészségügyi okoknál fogva általában nem tanácsolták az utazást.

2020 októberében a Tanács egy bizottsági javaslat alapján nem kötelező ajánlást intézett a tagállamokhoz, amelyben azt javasolta, hogy azok jobban hangolják össze utazási korlátozásaikat¹³. Ennek kapcsán felvetette, hogy az országokat és régiókat egy közös uniós „közlekedésilámpa”-rendszer¹⁴ szerint kellene osztályozni, hogy jobban meg lehessen tervezni az utazásokat. A Tanács 2021 februárjában a magas kockázatú területekről történő, nem alapvető fontosságú utazások elhalasztását javasolta a járványügyi helyzet javulásáig¹⁵. Amint a 2. háttérmagyarázat bemutatja, a tagállamok ellenőrzésünk időszakában továbbra is egyoldalúan döntöttek az utazási korlátozásokról, és azokról gyakran előzetes értesítést sem adtak ki.

A Covid19-járvánnyal kapcsolatos utazási korlátozások hatásai a légi személyszállításra

A korábbi válságok lelassították ugyan a légi közlekedési ágazat növekedését, azonban soha nem állították le azt teljesen. 2002-ben például az egyesült államokbeli terroristatámadások nyomán Európában 2%-kal csökkent a légi forgalom. 2009-ben a pénzügyi recesszió 6,6%-os visszaesést eredményezett. 2010 áprilisában az izlandi Eyjafjallajökull vulkán kitörése miatt 111 000 járatot töröltek. A 3. háttérmagyarázat azt szemlélteti, milyen fontos szerepet tölt be a légi közlekedés az Unió gazdaságában.

A Covid19-járvány azonban minden eddigi válságnál tartósabbnak és nagyobb hatásúnak bizonyult. Az utazási korlátozások az Európai Unióban még jobban befolyásolták a járatok és az utasok számát, mint a világ más részein. Ennek oka a különböző uniós belföldi piacok kis mérete mellett az volt, hogy a tagállamok tartósan nemzeti szintű korlátozásokat alkalmaztak a nemzetközi utazás tekintetében, hogy így küzdjenek a világjárvány terjedése ellen. Az európai légi közlekedési hálózaton mintegy 7000 légi forgalmi útvonal került lezárásra¹⁹. A járattörlések miatt sok repülő nem szállt fel, így az ágazat gyakorlatilag leállt.

© Getty Images / Vertigo3d.

2020 áprilisában 88%-kal kevesebb repülőjárat indult az Unióban, mint az előző év azonos hónapjában (lásd: 2. ábra). Az Unióban a havi utasszámok a 2020. januári és februári 70 millióról áprilisra mindössze 1 millióra estek vissza, ami 99%-kal volt alacsonyabb a 2019. áprilisi adatnál (lásd: 3. ábra). Az Eurostat becslése szerint az év első hat hónapjában összesen 346 millióval esett vissza az utasok száma, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) pedig az egész évre nézve 800 millió főre, azaz 67%-ra becsülte a csökkenés mértékét. Becsléseink szerint 2020 márciusa és májusa között mintegy 50 millió járatot töröltek²⁰.

Forrás: Az Európai Számvevőszék elemzése az „Egységes európai égbolt” eredménytáblájából származó adatok alapján.

Forrás: Eurostat. 2020. júniusig rendelkezésre álló adatok.

Mindez azzal a következménnyel járt, hogy becslések szerint legalább 6 millió munkahely került veszélybe az uniós idegenforgalmi és közlekedési ágazatban²¹. 2020 márciusa és 2021 márciusa között a tagállamok több mint 3 billió euró állami támogatást nyújtottak a különböző ágazatokban tevékenykedő vállalkozásoknak, hogy enyhítsék a Covid19-válság gazdasági hatásait²².

Az utazások hirtelen leállása súlyos likviditási problémát okozott a légitársaságok számára. Mivel gyakorlatilag nem történt új foglalás, a légitársaságoknak nem állt rendelkezésükre készpénz az állandó költségek fedezésére és az utasok kártalanítására. A légitársaságok ezért kénytelenek voltak készpénztartalékaikra támaszkodni, illetve abban bízhattak, hogy az érintett tagállam kormánya hajlandó lesz megmenteni őket a küszöbönálló csődtől.

Az utasjogokra vonatkozó korábbi ellenőrzésünk

2018-ban különjelentést adtunk ki az utasjogokról, amely valamennyi közlekedési módra kiterjedt²³. A jelentés szerint már a Covid-világjárvány előtt is a következő volt a helyzet:

• az emberek viszonylag kevésbé voltak tudatában az utasjogok létezésének;
• a légi utasok jogainak érvényesítése terén jelentős különbségek voltak a tagállamok között. Ennek az az oka, hogy a tagállami végrehajtó hatóságok eltérő felépítésűek és eltérő végrehajtási módszereket használnak a nemzeti jog alkalmazása során. Például nem minden tagállami végrehajtó hatóság foglalkozik az utasok egyedi követeléseinek rendezésével: vannak, amelyek úgy tekintik, hogy szerepük pusztán az általános végrehajtásra korlátozódik, mások pedig egyéni panaszokkal is foglalkoznak;
• a Bizottságnak nem volt felhatalmazása az utasjogokkal kapcsolatos rendeletek teljes körű végrehajtásának biztosítására.

A jelentés ajánlásokat is tartalmazott, amelyeket a Bizottság kivétel nélkül elfogadott, és amelyek végrehajtási időszaka többnyire még jelenleg is folyamatban van.

Az ellenőrzés hatóköre és módszere

Megvizsgáltuk, hogy a Bizottság a Covid19-világjárvány első évében sikeresen védte-e a légi utasok jogait. Különösen a következőket értékeltük:

• a Covid19-válság során eredményesen védték-e az uniós légi utasok jogait, különösen az információkhoz való hozzáféréshez és a visszatérítéshez való jogot;
• a Bizottság sikerrel ösztönözte-e a tagállamokat arra, hogy a légitársaságoknak és utazásszervezőknek nyújtott állami támogatásokat kössék az utasjogok védelméhez;
• a Bizottság meghozta-e a az utasjogok Covid19-járvány alatti védelméhez szükséges intézkedéseket.

Ellenőrzési munkánk részeként:

• elemeztük a jelenlegi jogszabályi keretet, hogy megállapítsuk, milyen hatást gyakoroltak a 2018. évi különjelentésünkben szóvá tett hiányosságok a Covid19‑világjárvány során;
• elemeztük a Bizottság által a légiutasjogok nyomon követésével és végrehajtásával kapcsolatban velünk megosztott dokumentumokat;
• elemeztük a „Re-open EU” portálon található információk időszerűségét és megbízhatóságát;
• elemeztük az állami támogatásokra irányuló határozatokat;
• interjúkat készítettünk a Bizottság munkatársaival;
• elemeztük az Eurobarométer adatait²⁴.

Emellett felmérést végeztünk a legfontosabb érdekeltek – a tagállami végrehajtó hatóságok, különböző fogyasztóvédelmi szervek és légitársaság-szövetségek – körében, valamint elemeztük válaszaikat és az egyéb benyújtott dokumentumaikat. A tagállami végrehajtó hatóságoktól 24, a fogyasztóvédelmi együttműködési hatóságoktól 18 választ kaptunk. E válaszok tartalma alapján öt tagállami végrehajtó hatósággal és négy fogyasztóvédelmi együttműködési hatósággal készítettünk interjút. Az így szerzett adatokat összevetettük az utasjogokkal foglalkozó európai szövetségek, fogyasztóvédelmi szervek és légitársaság-szövetségek válaszaival és közülük a következő hattal készítettünk interjút:

• Európai Utasok Szövetsége (European Passenger Federation, EPF),
• Európai Fogyasztók Szervezete (European Consumer Organisation, BEUC),
• Utasjogvédelmi Szövetség (Association of Passenger Rights Advocates, APRA),
• Európai Utazásközvetítők és Utazásszervezők Szövetsége (European Travel Agents’ and Tour Operators’ Association, ECTAA),
• Európai Utazástechnológiai Szervezet (European Travel Tech Organisation, EU TRAVEL TECH),
• Nemzetközi Légiszállítási Szövetség (International Air Transport Association, IATA).

Ellenőrzésünk a 2020 márciusától 2021 márciusáig tartó időszakot, azaz a Covid19-járvány európai terjedésének első évét öleli fel.

Az Európai Unió gazdasági fellendülése szempontjából fontos pillanat lesz, amikor a Covid19-válságot követően helyreáll a légi közlekedés. Jelentésünk célja, hogy segítse a Bizottságot a jogszabályi keret egyszerűsítésében és megerősítésében, hogy az következetesebb legyen és alkalmasabb az utasokat megillető jogok védelmének biztosítására az Unióban.

Észrevételek

A Covid19-járvány során összességében nem tartották tiszteletben a légi utasok alapvető jogait, és az utasok nem részesültek egységes bánásmódban

Megvizsgáltuk, hogy az utasokat tájékoztatták-e jogaikról, hogy a tagállamok hogyan érvényesítették ezeket a jogokat, valamint hogy a Bizottság és a tagállamok rendelkeztek-e az e jogok eredményes érvényesítéséhez szükséges adatokkal.

A légi utasok nincsenek kellően tisztában jogaikkal, ami azt eredményezheti, hogy nem részesülnek kártalanításban

Ahhoz, hogy élhessenek az utasjogokra vonatkozó keretrendszerrel, így többek között pénzbeli kompenzációban részesülhessenek, az utasoknak tisztában kell lenniük a jogaikkal. Az Eurobarométer adatai²⁵ szerint azonban az uniós polgároknak csupán 14%-a, a légi úton utazó válaszadóknak pedig kevesebb mint fele (49%) van tisztában azzal, hogy a légi utasokat megilletik bizonyos jogok az Unióban.

Az utasoknak joguk van ahhoz, hogy az utazás előtt, alatt és után tájékoztatást kapjanak jogaikról. Ez különösen olyan időszakokban fontos az utasok számára, amikor jelentős fennakadások tapasztalhatók. Az Eurobarométer adatai szerint azonban a fennakadásokban érintett utasoknak mindössze 37%-a számolt be arról, hogy elégedett a kapott tájékoztatással.

A légi utasoknak ahhoz is joguk van, hogy járatuk törlése esetén átfoglalhassanak másik járatra vagy visszakapják a pénzüket. Ugyanakkor a kártalanítás tekintetében eltérő szabályok vonatkoznak a kizárólag repülőjegyet vásárló, illetve a repülőjáratot és szállást is magában foglaló utazási csomagot foglaló utasokra:

• a kizárólag repülőjáratot igénybe vevő utasok számára a légitársaságnak kell visszatérítenie a törölt járatra szóló jegy árát az utas kérésétől számított 7 napon belül²⁶;
• az utazási csomagot foglaló légi utasokat az utazásszervezőnek kell kártalanítania a szerződés felmondásától számított 14 napon belül²⁷.

A Covid19-járvány miatt előfordult olyan eset is, hogy az utasok nem tudtak vagy már nem akartak utazni. Az uniós jog szerint azonban azok a kizárólag repülőjáratot igénybe vevő utasok, akik vissza nem térítendő jegyet vásároltak és saját maguk döntenek úgy, hogy törlik a jegyüket, még rendkívüli körülmények esetén sem jogosultak a jegyár visszatérítésére. Ezekben az esetekben az utasok visszatérítéshez való jogát a fuvarozóval kötött szerződésük feltételei határozzák meg az alkalmazandó nemzeti jog szerint. Ezzel szemben az utazási csomagokról szóló irányelv értelmében az utazási csomag részeként repülő utasok akkor is megkapják a visszatérítést, ha ők maguk törlik a foglalást.

Az 1. táblázat áttekintést nyújt azokról a helyzetekről, amelyekkel a kizárólag repülőjáratot, illetve utazási csomagot igénybe vevő utasok szembesülhetnek, feltüntetve a fennakadásért felelős felet és a visszatérítés lehetőségét.

¹ Feltételezve, hogy a járat elindul.

² Kivéve, ha a fuvarozóval kötött szerződés feltételei rugalmasak és lehetővé teszik az átfoglalást; ha az utazásszervező vagy az utazó elháríthatatlan és rendkívüli körülmények miatt mondja fel a szerződést, az utazó jogosult a visszatérítésre.

³ Minden esetet egyénileg kell megvizsgálni (eseti értékelés). Az utazási csomagok esetében számít, ha az utazási csomagot elháríthatatlan és rendkívüli körülmények miatt nem lehet megvalósítani. Ha a szállodafoglalás egy utazási csomag részét képezi, és a szervező nem tud szerződésmódosítást – azaz egy másik szállodát – felajánlani, a szervező kénytelen felmondani a szerződést, biztosítva az utazó számára az előleg (szálloda és repülőjegy) visszatérítéséhez való jogot. Amennyiben a repülőjegy és a szállodai foglalás nem utazási csomag része, a repülőút visszatérítése attól függ, hogy a fuvarozóval kötött szerződés feltételei rugalmasak-e és lehetővé teszik-e az átfoglalást, míg a szállodának kifizetett összegek visszatérítése az adott szerződéstől és az alkalmazandó szerződéses jogtól függ.

⁴ A B. pont szerinti valamennyi esetben az utazási csomagot igénybe vevő utasok esetében a válasz igen, de a körülményektől függően észszerű lemondási díj szabható ki. Eseti értékelésre van szükség annak megállapításához, hogy van-e olyan objektív, az utazó akaratán kívül álló indok, amely lehetővé teszi a díj nélküli elállást. A kizárólag repülőjáratot igénybe vevő utasok esetében a légitársaság által nem törölt járat esetében a visszatérítés a jegy feltételeitől függ (visszaváltható-e vagy sem).

Forrás: Európai Számvevőszék, saját elemzés alapján.

A légi utasok jogainak következetlen érvényesítése, utalványok széles körű használata

Hogy felmérjük, hogyan érvényesítették az utasok jogait a Covid19-válság során, felmérést készítettünk mind a 27 tagállami végrehajtó hatóság és fogyasztóvédelmi együttműködési hatóság körében.

A válság kezdeti időszakában számos utas nem részesült visszatérítésben, vagy nem volt más választása, mint hogy utalványt fogadjon el

Az utasoknak jogában áll 7, illetve 14 napon belül visszatérítésben részesülni. A légitársaságok készpénz-visszatérítés helyett utalványt is felajánlhatnak, de az uniós jog értelmében az utasok nem kötelesek utalványt elfogadni a készpénz-visszatérítés helyett. A tagállami végrehajtó hatóságokkal és a fogyasztóvédelmi együttműködési hatóságokkal folytatott konzultációnk során kapott válaszok szerint a Covid19-világjárvány sajátos körülményei között az utalványok a következő hátrányokkal jártak:

• kevés vagy egyáltalán nincs olyan alternatív repülőjárat, amelyre felhasználhatóak lennének;
• általában nem élveznek védelmet a légitársaságok fizetésképtelensége esetén (lásd: a 71. bekezdés 3. francia bekezdése).

15 tagállam²⁸ vezetett be jogszabályokat vagy fogadott el intézkedéseket a célból, hogy eltérést engedélyezzen az utazási csomagokról szóló irányelv szerinti visszatérítési kötelezettség alól. Emellett két tagállam (Olaszország és Görögország) olyan jogszabályt vezetett be, amely a Covid19-válságra hivatkozva a légi utasok jogairól szóló rendelettől engedélyez ilyen eltérést. Mindez nem felel meg az uniós jognak (lásd: 65. bekezdés). A 4. háttérmagyarázat példákkal szemlélteti ezt a gyakorlatot.

Számos likviditási problémákkal küzdő légitársaság és utazásszervező³² élt is a tagállami törvények biztosította előnyökkel:

• a válság kezdeti szakaszában (főként 2020 márciusa és júniusa között) felfüggesztették az utasoknak nyújtandó visszatérítések kifizetését, vagy
• utalványokat ajánlottak fel, esetenként egyedüli lehetőségként, az utasok akarata ellenére.

Konzultációinkból kiderült, hogy egyes légitársaságok a Covid19-járvány kapcsán felmerült rendkívüli körülményekkel indokolták azon döntésüket, hogy nem nyújtanak visszatérítést a törölt repülőjáratok utasainak. Más légitársaságok különböző taktikákkal igyekeztek arra ösztönözni az utasokat, hogy visszatérítés helyett utalványokat fogadjanak el: például automatikusan kibocsátották az utalványokat, honlapjukon nem működött a visszatérítésekhez vezető hiperhivatkozás, illetve csak korlátozott tájékoztatást adtak a visszatérítéshez való joggal kapcsolatban, illetve megnehezítették az ilyen információkhoz való hozzáférést. Ezáltal az utalványokat gyakorlatilag rákényszerítették az utasokra.

A visszatérítések 2020 júniusától kezdődtek meg, bár bizonyos tényezők együttállása miatt jelentős késedelemmel

A 2019-re, illetve 2020 első hat hónapjára vonatkozó adatok elemzésével felmértük, mennyi időbe telt, amíg a légi utasok megkapták a visszatérítést, továbbá elemeztük a légitársaságokhoz beérkezett panaszok számát.

Megállapítottuk, hogy a légitársaságok többsége 2020 júniusától kezdte elutalni az utasoknak a visszatérítéseket. Ez általában több időbe telt a jogszabályban előírt 7, illetve 14 napnál, részben azért is, mert a légitársaságok visszatérítések feldolgozására szolgáló rendszereit kisebb számú igénylésre alakították ki. Ezért, és mert a Covid19‑járvány miatt sok alkalmazott nem dolgozott, a légitársaságoknak már maga a visszaigénylések volumene is komoly problémát okozott. Az 5. háttérmagyarázat a tagállami végrehajtó hatóságok körében végzett felmérésünk során kapott adatokkal szemlélteti, milyen hatással járt a válság az utasjogok érvényesítésére Portugáliában.

A légitársaságok a következő tényezők együttállása miatt kezdték meg a visszatérítéseket:

1. a légitársaságok és az utazásszervezők állami támogatásban részesültek (lásd: 55–61. bekezdés);
2. a Bizottság úgy foglalt állást, hogy nem tervez eltérést az utasjogok érvényesítése kapcsán (lásd: 64. bekezdés); a Bizottság 2020 májusában ajánlást adott ki, amelynek a tagállamok útján előbb el kellett jutnia a tagállami végrehajtó hatóságokhoz, akik továbbadták az információt a légitársaságoknak és az utazásszervezőknek;
3. a Bizottság 2020. július 2-án³³ kötelezettségszegési eljárásokat indított a visszatérítési jogok felfüggesztését engedélyező tagállami jogszabályok kapcsán (lásd: 65. bekezdés).

A légi utasok jogairól szóló jogszabály nem tesz említést a köztes szereplőkről, ami akadályozza az utasokat abban, hogy megkapják a visszatérítést

A légi utasok gyakran közvetítő szervezeteket, például utazási irodákat vesznek igénybe a repülőjáratok lefoglalására, vagy utazási csomag részeként veszik meg repülőjegyüket. Annak értékeléséhez, hogy mennyi időre volt szükség a visszatérítés kifizetéséhez azokban az esetekben, amikor köztes szereplők is érintettek voltak a folyamatban, elemeztük a hatályos uniós jogszabályokat, valamint a tagállami végrehajtó hatóságok és a fogyasztóvédelmi együttműködési hatóságok körében végzett felmérésünk során kapott adatokat.

Szinte mindegyik tagállamban igaz volt, hogy azok az utasok, akik köztes szereplő révén vásárolták jegyüket, csak részben, késve vagy egyáltalán nem kaptak visszatérítést. A Covid19-válság kezdetén, 2020 márciusában számos légitársaság és utazásszervező késleltette az utazóknak járó visszatérítéseket. A légitársaságok például leállították azt az automatikus visszatérítési mechanizmust, amellyel az utazási irodáknak fizették ki az utasoknak járó költségtérítéseket. Néhány légitársaság arra hivatkozva nem fizetett a köztes szereplőknek, hogy azok nem nyújtották be a visszatérítésekhez szükséges utasadatokat (mivel az utasok nem közvetlenül a légitársaságnál foglalták le jegyüket). Ami az utazási irodákat illeti, többen csak akkor fizették vissza a jegyárat az utasoknak, ha már ők maguk megkapták azt a légitársaságoktól.

Egy ilyen helyzet kialakulása, amikor mindkét fél a másiktól vár információkat, arra vall, hogy nem elégséges a koordináció a légitársaságok és az utazási irodák között. Ezenfelül a köztes szereplőkre nem vonatkozik egységes jogi keret, így azoknak a nemzeti jog értelmében kell érvényesíteniük a légitársaságtól követelt visszatérítéshez való jogukat, ami minden tagállamban eltérő helyzetet eredményez.

Megállapítottuk azt is, hogy a visszatérítésre váró, kizárólag repülőjáratot igénybe vevő utasok gyakran kénytelenek voltak mind a légitársaságot, mind a köztes szereplőt megkeresni, és mindegyiktől azt a választ kapták, hogy a másik felet terheli a felelősség a jegy visszatérítéséért. Arra is voltak példák, hogy mindkét fél azt javasolta az utasnak, hogy a másikkal vegye fel a kapcsolatot, így azok oda-vissza „pattogtak” a légitársaság és az utazási iroda között (a 6. háttérmagyarázat egy ilyen, valóban megtörtént esetet mutat be; a neveket megváltoztattuk).

A Bizottság utalványokra vonatkozó ajánlása nem akadályozta meg, hogy az utasok eltérő bánásmódban részesüljenek

A tagállami végrehajtó hatóságok és a fogyasztóvédelmi együttműködési hatóságok körében végzett felmérésünk, valamint a fogyasztóvédelmi szervezetektől kapott dokumentációk nyomán adatokkal rendelkezünk az utalványok formájában kárpótolt utasok tapasztalatairól.

2020 májusában a Bizottság ajánlást adott ki azzal a céllal, hogy a törölt repülőjáratok vagy utazási csomagok kapcsán kiállított utalványok vonzóbb és biztonságosabb alternatíváját jelentsék a készpénz-visszatérítésnek³⁴, ugyanakkor leszögezte, hogy az utalványok elfogadását nem szabad kötelezővé tenni. Az ajánlásban az szerepelt, hogy az utalványok nyújtsanak védelmet az utasoknak a légitársaság vagy utazásszervező fizetésképtelensége esetére, és feleljenek meg többek között az alábbi követelményeknek:

• legyenek legalább 12 hónapig érvényesek, és ha ez időn belül az utalványt nem használják fel, automatikusan bocsássanak ki készpénz-visszatérítést;
• tegyék lehetővé az utasoknak és az utazóknak, hogy az utalványokat az azok lejártát megelőzően tett bármely új foglalásra felhasználhassák, akkor is, ha a fizetésre vagy a szolgáltatásra az adott dátum után kerül sor, és azzal a fuvarozó vagy az utazásszervező által felkínált valamennyi utazási terméket igénybe vehessék;
• az utalványok felhasználási körét terjesszék ki az ugyanazon cégcsoport egyéb vállalkozásai által kínált foglalásokra is, és azok felár nélkül legyenek átruházhatók más utasokra.

Mivel azonban a bizottsági ajánlások nem kötelező jellegűek, a légitársaságok és az utazásszervezők továbbra is saját belátásuk szerint éltek az utalványkibocsátás lehetőségével, így az utasok eltérő bánásmódban részesültek.

Megállapítottuk, hogy a légitársaságok és a tagállamok más-más gyakorlatokat követtek, amelyek gyakran nem feleltek meg a Bizottság ajánlásának:

• bár a tagállami végrehajtó hatóságok jelzése szerint az utalványok többsége 12 hónapig volt érvényes, esetenként az érvényességi idő ennél hosszabb is lehetett: ez volt a helyzet Cipruson és Lettországban (érvényességi idő: 2021. december 31.), Franciaországban és Görögországban (18 hónap) és Szlovéniában (24 hónap). Ugyanakkor Szlovéniában a 2020. március 13. és május 31. közötti járattörlések esetében azok az utazási csomagot igénybe vevő utazók, akik nem voltak hajlandók utalványt elfogadni, csak 12 hónappal azután kaphatják meg a visszatérítésüket, hogy Szlovénia bejelenti a világjárvány végét. Ez sérti az uniós jogot;
• csupán három tagállam (lásd: a 60. bekezdés második francia bekezdése) nyújtott finanszírozást állami támogatás formájában ahhoz, hogy megóvják az utalványokat az utazásszervezők fizetésképtelensége esetén. Ez csak a szervezett utazásokra vonatkozott (a kizárólag repülőjáratot igénybe vevő utasokra nem terjedt ki);
• Finnország, Lettország, Luxemburg és Románia fő légitársaságai esetében amennyiben az utas elfogadta az utalványt, többé nem volt lehetősége arra, hogy helyette később készpénz-visszatérítést kérjen. Romániában a 12 hónapos határidő lejárta után a fel nem használt utalványokat nem lehetett többé beváltani;
• öt tagállamban (Belgium, Finnország, Magyarország, Luxemburg és Szlovénia) a fő légitársaságok nem tették lehetővé az utalványok átruházását.

Nem voltak beszámolási követelmények, így hiányzott az átfogó rálátás

Az utasjogok érvényesítésének értékeléséhez a tagállami szervezetektől kapott adatokat elemeztünk.

Megállapítottuk, hogy nem áll rendelkezésre kellő információ az utasjogok eredményes érvényesítéséhez:

• a légitársaságok kereskedelmi szempontból érzékeny információnak tekintik a törölt repülőjáratok kapcsán visszatérítést igénylő utasok pontos számát és a visszatérítések késedelmét, ezért rendszerint nem osztják meg ezeket az adatokat;
• a tagállami végrehajtó hatóságok többsége nem jogosult adatot kérni a légitársaságokhoz beérkező utaspanaszok számáról. Ezért csak az utasok által az Európai Fogyasztói Központhoz vagy az érintett hatóságokhoz benyújtott panaszokból indulhatnak ki;
• a Bizottság a tagállami végrehajtó hatóságok önkéntes beszámolóira, a Europe Direct Kapcsolattartó Központ és az Európai Fogyasztói Központok Hálózata (ECC-Net) révén közvetlenül hozzá eljuttatott állampolgári panaszokra, valamint az érdekelt felekkel vagy a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózatokkal folytatott kommunikációra támaszkodik. Más közlekedési módoktól eltérően a 261/2004/EK rendelet nem ír elő beszámolási kötelezettséget a tagállami végrehajtó hatóságok számára a Bizottság felé.

Elemzésünk szerint az előző évekhez képest jelentősen nőtt a járattörlésekkel és a visszatérítés iránti kérelmekkel kapcsolatos panaszok száma. Például:

• 24 tagállami végrehajtó hatóság 80 000 beérkezett panaszról számolt be a törölt járatok utáni visszatérítéssel kapcsolatban. Nem minden tagállami végrehajtó hatóság rendelkezett hatáskörrel az egyéni panaszok kezelésére, és a légi fuvarozók szankcionálása tagállamonként jelentős eltéréseket mutatott;
• az Európai Fogyasztók Szervezete (BEUC) három tagállam (Németország, Spanyolország és Portugália) kapcsán 122 000 ilyen panaszról számolt be;
• az Európai Utasok Szövetsége (EPF) szerint négy tagállamban (Belgium, Németország, Spanyolország és Portugália) 72 500 panaszt intéztek a nemzeti fogyasztóvédelmi szervezetekhez;
• az Európai Fogyasztói Központok Hálózata (ECC-Net) 32 000 esetben nyújtott segítséget a 261/2004/EK rendelet, illetve 12 000 esetben az utazási csomagokról szóló irányelv kapcsán;
• a Europe Direct Kapcsolattartó Központ 2020-ban 6700 incidensről számolt be, amelyek 70%-a járattörlésekkel kapcsolatos panaszhoz kapcsolódott.

Könnyen elképzelhető, hogy ezek a részleges adatok nem adják vissza a teljes valóságot. Úgy tűnik, nincsen elégséges rálátás az utaspanaszokkal, azok kezelésével és az utasjogok érvényesítésével kapcsolatos információkra.

A Bizottság tisztázta, hogy a tagállamok összekapcsolhatják a légi utasok jogainak védelmét az állami támogatással, de ez a légitársaságok esetében nem történt meg

Megvizsgáltuk, milyen szerepet játszott a Bizottság az állami támogatások jóváhagyásában, valamint azt, hogy a Covid19-válsággal kapcsolatos ilyen intézkedéseik megtervezésekor a tagállamok összekapcsolták-e a támogatás odaítélését az utasjogok védelmével.

A Bizottság törekedett a légitársaságok és az utazásszervezők támogatására, de nem írhatta elő az állami támogatások jóváhagyásának feltételeként az utasok kártalanítását

A Covid19-járvány során számos uniós légitársaság kénytelen volt legalább bizonyos időszakokban a földön tartani repülőgépeinek legalább egy részét. Ez jelentős hatást gyakorolt pénzügyi helyzetükre.

© Getty Images / Patrick Foto.

A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) becslése szerint 2020 végéig az európai légitársaságok bevételei a 2019. évi 120 milliárd euróról 2020-ra mindössze 37 milliárd euróra estek vissza, ami 69%-os csökkenést jelent³⁵. Az IATA szerint³⁶ rendes gazdasági körülmények között az európai légitársaságok jellemzően kéthavi működést fedező készpénztartalékot tartanak fenn. Miután 2020 márciusában összeomlottak az új foglalások, friss likviditásinjekció, illetve költségmegtakarítási intézkedések nélkül a légitársaságoknak 2020 májusára már nem maradt volna készpénzük. A légitársaságok 2020. március és május közötti pénzkiáramlásán belül az IATA és az Airlines for Europe (A4E) 9,2 milliárd euróra becsülte az eladott, de fel nem használt jegyekért az utasoknak kifizetendő visszatérítések összegét (EU-27 és Egyesült Királyság).

Fennállt tehát a kockázat, hogy a légitársaságok csődbe mennek, ebben az esetben pedig az utasok elveszítették volna pénzüket. Egy 2020 januárjában a Bizottság megbízásából készített külső jelentés³⁷ szerint az elmúlt évtizedben 87 légitársaság vált fizetésképtelenné, és a jelentés becslése szerint 2011 és 2019 között 5,6 millió utast érintett valamilyen módon a légitársaságok fizetésképtelensége. A fizetésképtelenség által közvetlenül érintett utasok fejenként átlag 431 eurós költséget viseltek, amelynek 83%-a (357 euró) egyik védelmi mechanizmus keretében sem volt visszaszerezhető. Összességében a légitársaságok fizetésképtelensége által érintett utasok mintegy harmadát nem védte semmiféle rendszer. Ez azt jelenti, hogy mintegy 1,8 millió utast ért anyagi veszteség a légitársaságok csődje miatt.

A Bizottság már korai szakaszban felismerte, milyen hatással jár a Covid19-válság a légitársaságokra. A Bizottság által bevezetett legfontosabb intézkedés az állami támogatási szabályok elfogadására vonatkozott, amely a légitársaságok és az utazásszervezők számára is előnyös volt. Bár minden tagállam maga alakítja ki nemzeti támogatási intézkedéseit, értesíteniük kell a Bizottságot arról, ha valamely vállalat a Szerződés követelményeivel összhangban állami támogatásra jogosult.

Ahhoz, hogy egy intézkedés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősüljön, a következő feltételeknek kell egyidőben teljesülniük:

1. az intézkedés az államnak betudható és azt állami forrásokból finanszírozzák;
2. az intézkedés torzítja a versenyt vagy a verseny torzításával fenyeget, és befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet;
3. az intézkedés előnyhöz juttatja a kedvezményezettet;
4. az intézkedés szelektív előnyt biztosít.

A Bizottság feladata annak értékelése, hogy a tervezett állami támogatási intézkedések milyen hatást gyakorolnak a versenyre, és ennélfogva összeegyeztethetőek-e a belső piac hatékony működésével. Állami támogatás jóváhagyásakor a Bizottság csak olyan feltételeket szabhat, amelyek a Szerződéseknek a támogatás bejelentésének alapját képező rendelkezéseiből erednek³⁸ és szükségesek a nemzeti szintű intézkedések által okozott versenytorzítás enyhítéséhez. Az utasjogok esetében nem ez a helyzet.

2020 márciusában a Bizottság „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” címmel közleményt³⁹ adott ki, hogy harmonizált megközelítést biztosítson minden tagállam számára. Ez a keret áttekintést adott arról, hogy a tagállamoknak az uniós szabályok értelmében milyen lehetőségeik vannak a vállalkozások pénzügyi támogatására. Ideiglenes kritériumokat sorolt fel többek között az összeghatárokról, az intézkedések időtartamáról és formájáról, valamint a Bizottság általi áttekintést és jóváhagyást megkönnyítő beszámolási kötelezettségekről.

Az ideiglenes keret azt is világossá tette a tagállamok számára, hogy az utazási és idegenforgalmi ágazat szereplőinek nyújtott támogatást annak biztosítására is felhasználhatják, hogy az utas- és fogyasztói jogok védelme és az utasokkal való egyforma bánásmód biztosítása érdekében kielégítésre kerüljenek a Covid19‑járvánnyal kapcsolatos visszatérítési kérelmek⁴⁰. Bár a tagállamoknak biztosítaniuk kellett, hogy az állami támogatások egyes kedvezményezettjei (a feltőkésítési támogatásban részesülő nagyvállalatok) beszámoljanak a Bizottságnak arról, hogyan használták fel ezt a támogatást a zöld és digitális átalakulással kapcsolatos uniós szakpolitikai célkitűzések támogatására⁴¹, a légi utasok kártalanításával kapcsolatban nem létezett ilyen követelmény.

Az ideiglenes keret lehetővé tette a Bizottságnak, hogy rekordidőn belül jóváhagyhassa az állami támogatásokat: a légi közlekedési ágazatban 54 állami támogatási határozatot fogadtak el azok bejelentésétől számítva átlagosan 13 napon belül, sőt 23-at közülük egy héten belül.

Ezenfelül 2020 márciusában a Bizottság ideiglenes eltérést javasolt a repülőtereken alkalmazott indulási és érkezési résidőkiosztásra vonatkozó, régóta fennálló egységes szabályoktól, amelyet rendelet⁴² formájában fogadtak el. Ezzel az intézkedéssel azt próbálták elkerülni, hogy a fuvarozók gyakorlatilag üres repülőgépeket közlekedtessenek kizárólag azzal a céllal, hogy fenntartsák a hagyományosan zsúfolt repülőtereken a résidőiket, mivel ez csak tovább rontotta volna pénzügyi helyzetüket és kedvezőtlen környezeti hatással járt volna.

A tagállamok támogatást nyújtottak a légitársaságoknak és az utazásszervezőknek, de a légitársaságok esetében ezt nem kötötték az utasok kártalanításához

A tagállamok az állami támogatások többféle formáját használták fel a Covid19 válság alatt az utazási és idegenforgalmi ágazat szereplőinek támogatására: az indokolásban általában „természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károkra”, illetve „a tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavarra”⁴³ hivatkoztak. Annak meghatározása érdekében, hogy létezett-e kapcsolat az állami támogatás és az utasjogok között, 38 olyan állami támogatási intézkedést tekintettünk át, amelyeket kifejezetten az uniós légitársaságok támogatására alakítottak ki (lásd: III. melléklet), valamint 16 olyan állami támogatási intézkedést, amelyek célja az uniós utazásszervezők támogatása volt (lásd: IV. melléklet). Ezeknek a Bizottság által 2020 márciusa és 2021 áprilisa között jóváhagyott állami támogatási intézkedéseknek az összege elérte a 34,7 milliárd eurót. Ez bizonyos légitársaságoknak nem kifejezetten a légi közlekedési ágazatra vonatkozó programok keretében nyújtott 6 milliárd euró összegű állami támogatást is magában foglal. Ezek az adatok továbbá a rendelkezésre bocsátható maximális támogatási összegek.

A támogatások formája – közvetlen hitel, hitelgarancia, vissza nem térítendő támogatás, illetve feltőkésítés formájában nyújtott tőkeinjekció – és értéke igen változó volt. Ami a támogatások értékét illeti, az egyedi határozatok révén jóváhagyott összegek 0,8 millió eurótól 7000 millió euróig terjedtek; az intézkedések többségét 2020 májusában, júniusában és júliusában hagyták jóvá (lásd: 4. ábra).

Forrás: Az állami támogatásokra vonatkozó határozatok számvevőszéki elemzése.

Az állami támogatások összege tagállamonként is jelentősen változó volt (lásd: 5. ábra).

Forrás: Az állami támogatásokra vonatkozó határozatok számvevőszéki elemzése.

Elemzésünkből kiderült, hogy a tagállamok által megítélt támogatások legnagyobb része (31,8 milliárd euró, az összes nyújtott támogatás több mint 90%-a) légitársaságokhoz került. Ez az egyes légitársaságoknak nyújtott 25,7 milliárd euró állami támogatásból, valamint 6,1 milliárd euró több ágazatot érintő támogatásból tevődik össze. Bár minden értesítés más volt, általában kitértek arra, hogy a légitársaságot kártalanítani kell a világjárvány okozta veszteségekért, valamint biztosítani kell, hogy a légitársaság kellő likviditással rendelkezzen a működésének fenntartásához, illetve hogy tőkeszerkezete a válság során és azt követően is megfelelő maradjon.

Megállapítottuk továbbá, hogy a Bizottság javaslata ellenére a vizsgált 38 eset egyikében sem említette a tagállam kifejezetten, hogy a támogatásnak célja vagy feltétele lenne az utasok kártalanítása⁴⁴. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tagállamok kizárólag a légitársaságok belátására bízták a légi utasoknak nyújtandó visszatérítéseket, az állami támogatás felhasználásával kapcsolatos saját prioritásaik függvényében. A légitársaságok fennmaradásának biztosítása révén ugyanakkor az e támogatáson keresztül nyújtott likviditás közvetett módon hozzájárulhatott az utasok kártalanításához (lásd: a 32. bekezdés a) pontja).

Ami az utazásszervezők támogatására irányuló állami támogatási intézkedéseket illeti, itt más volt a helyzet. Megállapítottuk, hogy az együttesen 2,9 milliárd euró támogatást nyújtó 16 intézkedés közül három általános likviditási támogatást nyújtott. A fennmaradó 13 eset kapcsán a következőket állapítottuk meg:

• hét intézkedés (909 millió euró)⁴⁵ esetében az értesítés kifejezetten említést tett az utasok gyors kártalanításáról mint célkitűzésről;
• három intézkedés (1,1 milliárd euró)⁴⁶ esetében a célok között szerepelt az utalványok vonzerejének növelése azáltal, hogy állami garanciát biztosítanak annak értékére az utazásszervező fizetésképtelensége esetére;
• két intézkedés⁴⁷ esetében említést tettek a hazaszállítás költségeiről;
• egy intézkedés⁴⁸ esetében pedig a támogatás céljai között szerepelt mind az utazók hazaszállítása, mind az indulás előtt törölt utazási csomagok árának visszatérítése.

Így tehát 16-ból 13 esetben az intézkedés kialakítása során kifejezetten és konkrét módon figyelembe vették az utazási csomagot igénybe vevő utazók jogait. A légitársaságoknak nyújtott állami támogatási intézkedésektől való eltérést az magyarázza, hogy az utazási csomagokról szóló irányelv követelményként előírja a fizetésképtelenséggel szembeni védelmet, valamint hogy az utazásszervezők számára a lemondott utazási csomagok visszatérítése jelentette a legnagyobb készpénzkiadást a Covid19-járvány alatt.

A Bizottság megpróbálta védeni a légi utasok jogait, de végrehajtási hatásköre korlátozott

A Bizottság már a válság kezdetén kijelentette, hogy a légi utasok jogait tiszteletben kell tartani, és több kezdeményezést is tett e jogok érvényesítése érdekében. E kezdeményezések időrendi sorrendjét és áttekintését az 5. melléklet mutatja be. Elemeztük, hogy a Bizottság által a válság során tett különböző fellépések eredményesnek bizonyultak-e a légi utasok jogainak védelmében. Ellenőriztük továbbá a „Re-open EU” weboldalon megjelentetett információk helytállóságát, és azok időszerűségének értékelésére egy 10 tagállamból álló minta esetében három időpont tekintetében (2021. február 1., 15. és 28.) összevetettük azokat a hivatalos tagállami forrásokkal. Végezetül azt is megvizsgáltuk, hogy a jelenlegi jogi keret válság idején is megfelel-e a célnak.

A Bizottság intézkedéseket hozott a válság légi utasokra gyakorolt hatásainak enyhítésére

2020. március 1-jén a Bizottság elindította a koronavírus-reagálási honlapját, amelyen belül külön részt szentelt az utazás és a közlekedés témájának. Ehhez rövid tájékoztatókat⁴⁹ használt, illetve hiperhivatkozásokat közölt az általános információkat tartalmazó honlapokhoz⁵⁰, köztük a „Your Europe” honlaphoz⁵¹. A Bizottság ezenfelül kiigazította az utasjogokra vonatkozó szabályokra irányuló értelmező iránymutatásait⁵², és tájékoztatót⁵³ adott ki az utazási csomagokról szóló irányelvről, amelyben megismételte, hogy az utasoknak jogukban áll választani a visszatérítés (pénz vagy utalvány) és a (gyakran lehetetlennek bizonyuló) átfoglalás között. Tisztázta továbbá, hogy az utalvány felajánlása nem kényszerítheti az utast arra, hogy ne éljen helyette inkább a készpénz-visszatérítés lehetőségével, és megerősítette, hogy a Covid19-járvány „elháríthatatlan és rendkívüli körülmény”, így az utasoknak nem feltétlenül jár külön kártérítés.

2020. április 17-én az Európai Parlament felszólította a Bizottságot, hogy gondoskodjon a Covid19-járvánnyal összefüggésben közzétett értelmező iránymutatásainak megfelelő végrehajtásáról⁵⁴. 2020. április 29-én, a közlekedési miniszterek informális videokonferenciája⁵⁵ során több tagállam kérte a Bizottságtól, hogy ideiglenesen engedélyezzen eltérést a légitársaságok által az utasoknak nyújtandó visszatérítések határidejétől. A Bizottság azonban nem volt hajlandó csorbítani a légi utasok jogait, hanem 2020. május 13-án ajánlást bocsátott ki annak biztosítására, hogy az utalványok vonzó és biztonságos alternatívát jelentsenek a készpénz-visszatérítéssel szemben, és az utasok szívesebben elfogadják azokat. Ennek során a Bizottság céljai között volt az is, hogy segítsen enyhíteni a légitársaságok és az utazásszervezők likviditási problémáit (lásd: 38. bekezdés).

Ezenfelül a Bizottság 2020 júliusában kötelezettségszegési eljárást indított egyes tagállamok ellen:

• Olaszország és Görögország esetében olyan nemzeti jogszabály elfogadásáért, amely nem felel meg a 261/2004/EK rendeletnek⁵⁶. Ezeket az eljárásokat azóta lezárta, mivel a nemzeti jogszabályokat ismét összhangba hozták az uniós joggal⁵⁷;
• az utazási csomagokról szóló irányelvvel ellentétes, koronavírussal kapcsolatos intézkedésekért. Ez tizenegy tagállamot érintett⁵⁸. Ellenőrzésünk időpontjában már hét eljárás lezárult, mert a tagállami intézkedéseket hatályon kívül helyezték vagy módosították, vagy mert azok hatályukat vesztették és nem újították meg őket. Horvátország, Litvánia és Szlovákia nem korrigálta jogszabályait, ezért a Bizottság a kötelezettségszegési eljárás következő szakaszába lépett és indokolással ellátott véleményt bocsátott ki. Bulgária felszólító levelet kapott a 2020 augusztusában bevezetett, az utazási csomagokról szóló irányelvet sértő nemzeti szabályok miatt⁵⁹. Ez a négy eljárás (Bulgária, Horvátország, Litvánia és Szlovákia) tehát ellenőrzésünk idején még folyamatban volt.

Néhány további tevékenység jelenleg is folyamatban van:

• 2020 augusztusában a Bizottság EU Pilot eljárást indított a 261/2004/EK rendelet kapcsán, hogy valamennyi tagállamban értékelje az utasjogok érvényesítésének helyzetét. Az EU Pilot a Bizottság és egy adott tagállam közötti informális párbeszéd az uniós jognak való esetleges meg nem felelésről. Ez egy első lépést jelent a problémák tisztázása vagy megoldása felé, amelynek segítségével lehetőség szerint elkerülhető a hivatalos kötelezettségszegési eljárás.
• 2020 májusa óta a Bizottság rendszeres párbeszédet folytat a tagállami fogyasztóvédelmi együttműködési hatóságokkal is, amelyek nyomon követték a légi utasok jogainak alkalmazását. 2021 februárjában a Bizottság a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózattal közösen koordinált felmérést indított 16 az Unióban működő légitársaság körében azok törléssel kapcsolatos gyakorlatairól, valamint arról, hogyan tájékoztatták a fogyasztókat jogaikról és hogyan kezelték a visszatérítési kérelmeket.
• A Bizottság 2021. március 17-én rendelettervezetet terjesztett elő az ún. uniós digitális Covid-igazolvány létrehozásáról. A jogalkotók a szabad mozgás megkönnyítésének céljából 2021. május 20-án megállapodtak az uniós digitális Covid-igazolványról, egy a védőoltást, tesztelést vagy felgyógyulást igazoló tanúsítványról.

A jelenlegi Covid19-járványon túlra is tekintve a Bizottság máris javaslatokat dolgozott ki arról, hogyan kellene megerősíteni az Uniónak a széles körű utazási fennakadásokkal szembeni ellenállóképességét:

• A 2020 novemberében elindított új fogyasztóügyi stratégia⁶⁰ prioritásokat és kiemelt intézkedéseket határoz meg a következő öt évre. Ennek részeként a Bizottság az utazási csomagokról szóló irányelv alkalmazásáról szóló 2021. évi jelentés⁶¹ alapján elemezni fogja, mennyiben megfelelő még az irányelv a jelenlegi válságok fényében, továbbá támogatni és segíteni fogja a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat és az egyéb érdekeltek és hálózatok közötti együttműködést.
• A 2020 decemberében elindított fenntartható és intelligens mobilitási stratégia⁶² célja az utasjogok szabályozási keretének felülvizsgálata, valamint a pénzügyi védelmi rendszerek opcióinak vizsgálata révén annak biztosítása, hogy válság idején is kellő likviditás álljon rendelkezésre az utasok kártalanítására, illetve szükség esetén hazaszállítására. Ezen túlmenően a Bizottság felül kívánja vizsgálni a légi közlekedési szolgáltatásokról szóló rendeletet is, és válságelhárítási terveket szándékozik készíteni a közlekedési ágazatra vonatkozóan. A Bizottság célja továbbá, hogy jobb védelemben részesítse az uniós utasjogokat és egyértelműbbé tegye azokat mind a fuvarozók, mind pedig az utasok számára, továbbá megfelelő segítséget, visszatérítést, fennakadások esetén esetleg kártérítést, illetve a szabályok nem megfelelő alkalmazása esetén megfelelő szankciókat biztosítson.

A Bizottság tájékoztatta az utazókat a különféle helyszíneken uralkodó helyzetről

2020 júniusában a Bizottság elindította a „Re-Open EU” honlapot⁶³, amely áttekintést nyújt az utazóknak az európai országokban uralkodó közegészségügyi helyzetről, valamint információkat közöl az utazásról, illetve a koronavírus-kontaktkövetési és figyelmeztetési alkalmazásokról. A weboldal az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adataira, valamint a tagállamok utazási korlátozásokra vonatkozó adataira támaszkodva igyekszik segíteni az utazókat az utazás megtervezésében. 2021 januárjáig 9 millióan keresték fel a weboldalt.

Megállapítottuk, hogy a platform valamennyi közlekedési eszköz esetében értékes segítséget nyújt az utazni kívánóknak, mivel standardizált formátumban hasznos információkat nyújt az indulás előtti tesztelési követelményekről, az érkezés utáni karanténkötelezettségről, illetve a tagállamokon csupán keresztülutazókra vonatkozó esetleges szabályokról.

A weboldalt indulása óta többször kiigazították és fejlesztették. A tájékoztatás azonban nagyban függ a tagállamok információszolgáltatásának gyorsaságától és pontosságától. Maga a Bizottság is figyelmeztetett arra, hogy a késedelmes vagy hiányos információszolgáltatás csökkentené az oldal hasznosságát⁶⁴. Ezt elemzésünk is megerősítette, mivel a weboldal:

• a tíz vizsgált tagállam közül kettő (Belgium és Luxemburg) esetében nem időszerű információkat tartalmazott a hatályban lévő korlátozásokról;
• nem mindig tartalmazta a tagállamok által már elfogadott, de csak később hatályba lépő korlátozásokat;
• esetenként hiányos (a tesztelés alsó korhatára, utazás előtti nyilatkozattétel) vagy következetlen információkat (a weboldal különböző szakaszaiban eltérő tesztelési követelmények) tartalmazott.

A légi utasok jogainak védelmére vonatkozó jelenlegi jogi keret hiányos és nem válságbiztos

Elemzésünkből az alábbiak derültek ki:

• Sem a 261/2004/EK rendelet, sem az utazási csomagokról szóló irányelv nem bízza meg a Bizottságot a légi utasok egyedi jogai érvényesítésének feladatával. A Bizottság 2013-ban a 261/2004/EK rendelet kapcsán javaslatot tett a végrehajtás javítását célzó eszközökre, és erre nézve 2018. évi különjelentésünkben mi is ajánlást tettünk (lásd: 1. háttérmagyarázat és 13. bekezdés). Ez a 2013. évi javaslat a 2010. évi izlandi vulkánkitörést követő hamufelhő kapcsán a repülési ágazat által tapasztalt problémákra is reagált, és olyan megoldásokat tartalmazott, amelyek segíthettek volna abban, hogy az utasjogokat jobban érvényesíteni lehessen válságok idején (például jobb panaszkezelési eljárások), valamint az utasjogok védelme érdekében megerősítette a végrehajtást, a nyomon követést és a szankciórendszert.
  
  Az Európai Parlament felszólította a Bizottságot, hogy értékelje és szükség esetén vizsgálja felül az utazási csomagokról szóló irányelvet, valamint kezdeményezzen tárgyalásokat a Tanácsban a 261/2004/EK rendelet felülvizsgálatáról, hogy az figyelembe vegye a jelenlegi válság hatásait, megelőzze a jövőbeni jogbizonytalanságot és biztosítsa a fogyasztói jogok védelmét⁶⁵.
• Repülőjárat törlése esetén a jogszabályok nem rendelkeznek arról, hogy a kizárólag repülőjáratot igénybe vevő utasok garanciát élveznének a fizetésképtelenséggel szemben (ezzel ellentétben a utazási csomagot igénybe vevő utasok esetében az utazási csomagokról szóló irányelv rendelkezik visszafizetési garanciákról, amennyiben az utazásszervező fizetésképtelenné válik). Az Európai Parlament 2014-ben azt javasolta, hogy a kizárólag repülőjáratot igénybe vevő utasokat is védje ilyen garancia. 2020-ban és 2021-ben⁶⁶ a Parlament felszólította a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogyan lehetne a Covid19-válság tanulságai és a tagállamok hasonló rendszerei alapján kidolgozni egy uniós utazási garanciarendszert, amelynek keretében a vállalatok pénzügyi likviditást tartalékolnának arra a célra, hogy abból garantálni tudják az utasokat megillető visszatérítéseket és fedezni tudják hazaszállításuk költségeit, valamint tisztességes kártérítést nyújthassanak a fizetésképtelenség miatt viselt károkért.
• Az elsősorban az átfoglalás lehetetlensége esetén az utasnak járó visszatérítés ideiglenes elhalasztására szolgáló utalványok nem élveznek pénzügyi védelmet – kivéve a szervezett utazásokat, amelyek esetében három tagállam az állami támogatások nyújtása révén kifejezetten garanciát nyújtott az ilyen utalványokra (lásd: 60. bekezdés).
• A 261/2004/EK rendelet nem tartalmaz egyedi rendelkezéseket arról, hogyan tudják az utasok érvényesíteni jogaikat, amennyiben a folyamatban köztes szereplők is közreműködnek (lásd: 33–36. bekezdés). Emiatt több ügy is indult az Európai Bíróság előtt.

Megállapítottuk, hogy az utazási csomagokra vonatkozó jogi keret sem teljesen válságbiztos. Az utazási csomagokról szóló irányelv⁶⁷ értelmében a tagállamok biztosítják, hogy a területükön letelepedett utazásszervezők biztosítékot nyújtsanak arra, hogy visszafizetik az utazók által vagy nevében befizetett teljes összeget, amennyiben az érintett szolgáltatások teljesítésére fizetésképtelenségük miatt nem kerül sor. Ez a biztosíték az „észszerűen előre látható költségekre” terjed ki.

Egyik jelentésében⁶⁸ a Bizottság a következőkről számolt be:

• Egyes bankok már nem nyújtanak biztosítékot az utazásszervezőknek, és a fizetésképtelenséggel szembeni védelmet nyújtó, már így is viszonylag kevés biztosítótársaság némelyike is kivonul a piacról (például Ausztriában és Belgiumban). Ezért fontos olyan stabil rendszert találni, amely hatékony védelmet biztosít az utazóknak a fizetésképtelenség kockázatával szemben. A különböző kihívások kezelése érdekében előterjesztett ötletek között szerepel annak lehetősége, hogy egyetlen utazásszervező több biztosítéknyújtót vegyen igénybe, illetve egy páneurópai garanciaalap létrehozása egyfajta viszontbiztosításként az első vonalbeli kezesek számára.
• A világjárványokhoz kapcsolódó kockázatok gyakran nem szerepelnek a biztosítási kötvényekben, különösen az utazás lemondására szóló biztosításban⁶⁹. Ez korlátozza az utazók azon lehetőségét, hogy biztosítást kössenek az utazás világjárvány miatti lemondása esetén felmerülő esetleges veszteségek ellen.

Az utazási csomagot igénybe vevők számára tehát jogbizonytalanság övezi, hogy a fizetésképtelenséggel szembeni nemzeti védelmi rendszerek világjárvány – például a Covid19 – idején teljes körű védelmet nyújtanak-e az utazóknak a visszatérítési igények vagy az utalványok tekintetében. Ennek oka az, hogy ezek a rendszerek jellegüket tekintve nagyon különbözőek, és az értelmezés tagállamonként eltérő.

Következtetések és ajánlások

Ellenőrzésünkből kiderült, hogy az utasok alapvető jogai összességében nem élveztek kellő védelmet a jelenlegi példátlan válság során, különösen a Covid19-járvány korai szakaszában. A törölt légi járatok utasainak nyújtandó visszatérítéseket felfüggesztették és az utasokat eltérő módon kezelték a különböző tagállamokban. Ezzel egy időben a tagállamok soha nem látott összegű állami támogatást nyújtottak a légitársaságoknak és az utazásszervezőknek. A tagállamok a légitársaságok esetében soha nem kapcsolták össze ezt a támogatást az utasoknak nyújtandó visszatérítésekkel, az utazásszervezők esetében azonban ezt a legtöbb tagállam megtette. A tagállamok a légitársaságok esetében annak ellenére döntöttek így, hogy a Bizottság egyértelművé tette, hogy az állami támogatási szabályok értelmében lehetőségük van ilyen feltétel előírására. A Bizottság törekedett a légi utasok jogainak védelmére és intézkedések útján igyekezett enyhíteni a válság utasokra gyakorolt hatását, de a jogi keret miatt csak korlátozott hatáskörrel rendelkezett annak biztosítására, hogy a tagállamok valóban érvényesítsék ezeket a jogokat.

A Covid19-válság kapcsán nyilvánvalóvá vált, hogy a légi utasokat nem tájékoztatják megfelelően a jogaikról, így elveszíthetik az őket megillető pénzösszegeket. Már 2018-ban is beszámoltunk arról, hogy a tagállamok nem érvényesítik problémamentesen a légi utasok jogait, és ezt a helyzetet a válság csak tovább súlyosbította. A válság első hónapjaiban számos utas nem kapta meg az őt megillető visszatérítést, sokan mások pedig kénytelenek voltak utalványt elfogadni. 2020 júniusától számos légitársaság megkezdte a visszatérítések kifizetését, de még ekkor is csak jelentős késedelemmel. Még most sem biztosított azonban, hogy az utasok maradéktalanul vissza tudják szerezni a pénzüket, amennyiben a folyamatban köztes szereplők (például utazási irodák) is részt vesznek, illetve ha kényszerűségből utalványt fogadtak el. Ráadásul a jegyek és az utasoknak kibocsátott utalványok többsége nem élvez védelmet a légitársaságok fizetésképtelensége esetén. A légi utasok jogainak érvényesítésével kapcsolatos problémákban komoly szerepet játszik, hogy a beszámolási kötelezettség hiánya miatt nincs kellő rálátás: nem áll rendelkezésre például áttekintés arról, hány utas igényelte vissza pénzét, illetve hány ügyet nem rendeztek a jogszabályban előírt határidőig az Unióban (19–43. bekezdés).

Javasoljuk, hogy a Bizottság:

1. tegyen lépéseket (például iránymutatások kidolgozása és a közösségi média használata révén) és adott esetben nyújtson be jogalkotási javaslatokat annak érdekében, hogy az utasokat jobban tájékoztassák jogaikról, azokban az időszakokban is, amikor jelentős utazási fennakadások tapasztalhatók;
2. tegyen lépéseket és adott esetben nyújtson be jogalkotási javaslatokat a tagállami végrehajtó hatóságok általi proaktív nyomon követés fokozására, például azáltal, hogy beszámolási kötelezettséget ír elő a fuvarozók számára a tagállami végrehajtó hatóságok felé, vagy olyan ellenőrzések formájában, amelyek révén azok megbizonyosodhatnak róla, hogy a légitársaságok időben, pontosan és hiánytalanul tájékoztatják-e az utasokat jogaikról;
3. tegyen lépéseket és adott esetben nyújtson be jogalkotási javaslatokat annak biztosítására, hogy az utasok uniós szinten egységes visszatérítési formanyomtatvány használatával nyújthassák be visszatérítési kérelmeiket a légitársaságoknak, hasonlóan a vasút esetében elfogadott intézkedésekhez;
4. tegyen lépéseket és adott esetben nyújtson be jogalkotási javaslatokat annak biztosítására, hogy az utasok válság idején is a jogszabályban előírt határidőn, azaz 7, illetve 14 napon belül megkapják az őket illető visszatérítést. Ilyen intézkedések lehetnek például a következők:
   • hogy kevesebb szükség legyen az utasoknak és utazási csomagot igénybe vevő utazóknak fizetendő visszatérítésekre, korlátozza a légitársaságok és az utazásszervezők lehetőségét arra, hogy a foglalás időpontjában előlegfizetést kérjenek;
   • tegye egyértelművé, hogy az utazási csomagokról szóló irányelv által kínált fizetésképtelenségi védelem a visszatérítési kérelmekre és az utalványokra is kiterjed, és terjessze ki ezt a védelmet – a hazaszállítási költségek tekintetében is – a 261/2004/EK rendeletre;
   • hozzon létre garanciaalapot a járattörlések, illetve a repülőjáratot is tartalmazó utazási csomagok törlésének esetére, hogy a légitársaságok és az utazásszervezők annak segítségével kártalaníthassák és szükség esetén hazaszállíthassák az utasokat válság idején, vagy
   • határozza meg a jegyár előre kifizetett részének egy meghatározott százalékát, amelyet minden légitársaságnak el kell különítenie az utasok követeléseinek fedezésére;
5. tegyen lépéseket és adott esetben nyújtson be jogalkotási javaslatokat a likviditási válság, illetve a fuvarozók fizetésképtelensége kockázatának csökkentésére, például azáltal, hogy felülvizsgálja a légitársaságok megfelelő pénzügyi állapotára vonatkozó szabályokat.

Határidő: 2022 vége.

A világjárvány leküzdésére tett tagállami intézkedések – például karanténkötelezettség és egyoldalú utazási tilalmak – nagyban hozzájárultak a légi közlekedés összeomlásához. Ennek nyomán a légitársaságok és az utazásszervezők hirtelen súlyos likviditási problémákkal szembesültek. A Covid19-világjárvány rámutatott, hogy az uniós Szerződések nem tartalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyek révén a Bizottság biztosíthatná a nemzeti intézkedések eredményes összehangolását. A Bizottság továbbá nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy feltételeket szabjon az állami támogatásban részesülő kedvezményezetteknek, kivéve ha ezek a feltételek a nemzeti intézkedések által okozott versenytorzulás enyhítéséhez szükségesek. Az utasjogok esetében ez a feltétel nem teljesül.

A Bizottság ideiglenes állami támogatási keretének köszönhetően lehetőség nyílt arra, hogy soha nem látott mértékű állami támogatást nyújtsanak a légitársaságoknak. Bár a tagállamoknak biztosítaniuk kellett, hogy az állami támogatások egyes kedvezményezettjei beszámoljanak a Bizottságnak arról, hogyan használták fel ezt a támogatást a zöld és digitális átalakulással kapcsolatos uniós szakpolitikai célkitűzések támogatására, a légi utasok kártalanításával kapcsolatban nem létezett ilyen követelmény. A tagállamok 34,7 milliárd euró összegű állami támogatást nyújtottak a légitársaságoknak és az utazásszervezőknek. A légitársaságok esetében azonban a tagállamok ezt a támogatást nem kapcsolták az utasok kártalanításához, holott a Bizottság egyértelműen tudtukra adta, hogy erre lehetőségük van. Ez az egyik oka annak, hogy a légitársaságok eltérően jártak el a visszatérítések – többek között azok időzítése – kapcsán (44–61. bekezdés).

Javasoljuk, hogy a Bizottság:

1. a tagállamokkal együtt vizsgálja meg, hogyan lehetne javítani a légitársaságokra nézve fontos következményekkel járó nemzeti intézkedések – például karanténkötelezettség vagy egyoldalú utazási tilalmak – koordinációját, illetve időszerű információkat megosztani azokról;
2. tegyen további lépéseket a tagállamok arra történő emlékeztetése érdekében, hogy a légitársaságok a kapott állami támogatásokat a légi utasok kártalanítására is felhasználhatják. Ilyen lépés lehet például egy erre vonatkozó, a tagállamokhoz intézett egyedi közlemény vagy feljegyzés.

Határidő: 2021 vége.

Válság idején a légi utasok jogaira vonatkozó jelenlegi jogi keret csak korlátozott intézkedési lehetőségeket biztosít a Bizottság számára. A világjárvány során a Bizottság lépéseket tett a légi utasok jogainak védelme és a válság hatásainak enyhítése érdekében. A „Re-open EU” bizottsági weboldal értékes információkkal szolgál az utazni szándékozóknak valamennyi közlekedési mód tekintetében, de tartalma a tagállamoktól kapott tájékoztatáson alapul és nem mindig időszerű. A légi utasok jogaira vonatkozó jelenlegi jogi keret korlátozott hatáskört biztosít a Bizottságnak a légi utasok jogainak érvényesítésére. 2013-ban előterjesztettek ugyan olyan javaslatokat, amelyek hozzájárulhatnának e probléma orvoslásához, de a Tanács mindeddig nem foglalt állást azokkal kapcsolatban (62–74. bekezdés).

Javasoljuk, hogy a Bizottság:

1. tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a tagállamok időszerű és megbízható információkat szolgáltassanak a „Re-open EU” portál számára az utazni szándékozók tájékoztatására, többek között az utazási korlátozások küszöbönálló alkalmazásáról vagy megszüntetéséről, amint döntés születik ezekről a változásokról;
2. tegyen lépéseket és adott esetben nyújtson be jogalkotási javaslatokat az alábbiak érdekében:
   • biztosítsa, hogy a tagállami végrehajtó hatóságoktól olyan jelentéseket kapjon, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy rendszeresen és adott esetben – például válság idején – eseti alapon is nyomon kövesse a légiutas-jogok érvényesítésének helyzetét;
   • ruházza fel a tagállami végrehajtó hatóságokat a légi utasok jogainak érvényesítéséhez szükséges eszközökkel;
   • tisztázzák a jegyár-visszatérítésekkel kapcsolatos feladatköröket és felelősségeket abban az esetben, ha a folyamatban köztes szereplők is érintettek;
3. ellenőrizze, hogy a tagállamok biztosítják-e, hogy az utasok és utazók jogait érvényesítő fogyasztóvédelmi együttműködési hatóságok rendelkeznek-e a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló jogszabályokban előírt szükséges vizsgálati és végrehajtási hatáskörökkel, és eredményesen alkalmazzák-e azokat.

Határidő: 2022 vége.

Ellenőrzésünk hajóutak és nagy sebességű vasutak kapcsán is feltárt hasonló, utalványokkal kapcsolatos eseteket.

A Bizottság mérlegelje, hogy e jelentésünk ajánlásai más közlekedési módok esetében is relevánsak-e.

Határidő: 2022 vége.

A jelentést 2021. június 9-i luxembourgi ülésén fogadta el az Iliana Ivanova számvevőszéki tag elnökölte II. Kamara.

A Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner Lehne
elnök

Mellékletek

I. melléklet. Visszatérítési rendszer a kizárólag repülőjáratot igénybe vevő utasok számára

Forrás: Európai Számvevőszék.

II. melléklet. Visszatérítési rendszer az utazási csomagot igénybe vevő utasok számára

Forrás: Európai Számvevőszék.

III. melléklet. A légitársaságok támogatására irányuló állami támogatási határozatok jegyzéke

Forrás: Európai Számvevőszék, a Bizottság adatai alapján.

IV. melléklet. Az utazásszervezők támogatására irányuló állami támogatási határozatok jegyzéke

Forrás: Európai Számvevőszék, a Bizottság adatai alapján.

V. melléklet. A válság légi utasokra gyakorolt hatásainak enyhítésére hozott bizottsági intézkedések (időrendben)

Megjegyzés:

• A Bizottság fellépéseinek átfogóbb áttekintéséért lásd: az intézkedéseknek a Bizottság koronavírus-reagálási weboldalán közzétett listája: Az uniós intézkedések időrendi áttekintése | Európai Bizottság (europa.eu).
• A Tanács fellépéseiért lásd: A koronavírus okozta Covid19-járvány és az arra adott uniós válasz – Tanács (europa.eu).
• Az Európai Parlament fellépéseiért lásd: The EU's response to the coronavirus | News | Európai Parlament (europa.eu).

Forrás: Európai Számvevőszék, az Európai Bizottságtól kapott információk alapján.

Glosszárium

Európai Fogyasztói Központok Hálózata (ECC-Net): A Bizottság által 2005-ben az egységes piacba vetett fogyasztói bizalom növelése érdekében létrehozott hálózat. A hálózat Unió-szerte segítséget nyújt a fogyasztóknak azáltal, hogy tájékoztatja őket arról, milyen jogok illetik meg őket, ha egy másik uniós országban vásárolnak árukat és szolgáltatásokat, tanácsot ad a felmerülő problémákkal kapcsolatban, segítséget nyújt számukra a panasztételben, valamint együttműködik a politikai döntéshozókkal és a végrehajtó szervekkel a fogyasztói érdekek előmozdítása és védelme érdekében. A hálózat 30 központjának – az uniós tagállamok egy-egy központja mellett Izlandon, Norvégiában és az Egyesült Királyságban – a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóság vagy egy fogyasztóvédelmi szervezet ad otthont.

Europe Direct Kapcsolattartó Központ (EDCC): A polgárok Európai Unióval összefüggő általános kérdéseivel foglalkozó általános kapcsolattartási pontok, amelyek általános tanácsadást nyújtanak a fogyasztóknak, de nem járnak el az érintett kereskedőnél vagy tagállamnál.

Fogyasztóvédelmi együttműködés: Két vagy több ország nemzeti hatóságai közötti, a fogyasztóvédelmi szabályok megsértésének kezelésére irányuló együttműködés, amennyiben a kereskedő és a fogyasztó székhelye, illetve lakóhelye különböző országokban található.

Fogyasztóvédelmi szerv: Egy tagállam által arra a feladatra kijelölt állami vagy magánszervezet, hogy ingyenes segítséget és tanácsadást nyújtson a fogyasztóknak a vásárlással kapcsolatos jogaikat illetően.

Légitársaságok szövetsége: A légiközlekedési vállalatokat képviselő kereskedelmi szövetség (pl. IATA).

Nemzeti végrehajtó szerv: Tagállami hatóság, amely azért jött létre, hogy biztosítsa az utasok jogaira vonatkozó uniós szabályoknak való megfelelést.

Utazási csomag / szervezett utazás: Olyan utazás vagy üdülés, amely esetében két vagy több szolgáltatást (utazás, szállás stb.) kombináltan vesznek igénybe, és amely emellett megfelel bizonyos kritériumoknak (pl. egyetlen szerződés, teljes vagy inkluzív ár).

Utazási szolgáltatásegyüttes: Olyan utazásfoglalás, amelynél például a kereskedő egy szolgáltatást értékesít, amely keretében 24 órán belül más kereskedőknél, külön szerződések alapján egy vagy több kiegészítő szolgáltatás foglalását is elősegíti ugyanarra az utazásra vagy üdülésre.

Rövidítések

AA: Légitársaságok Szövetsége

CPB: Fogyasztóvédelmi szerv

CPC: Fogyasztóvédelmi együttműködés

DG COMP: Versenypolitikai Főigazgatóság

DG JUST: Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság

DG MOVE: Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság

NEB: Nemzeti végrehajtó szerv

PTD: Az utazási csomagokról szóló irányelv

Ellenőrző csoport

Ellenőrzéseinek eredményeit a Számvevőszék különjelentésekben mutatja be, amelyek egy adott költségvetési területhez kapcsolódó uniós szakpolitikákkal és programokkal, illetve az irányítással kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Hogy ellenőrzési munkája maximális hatást érjen el, témái megválasztásakor és feladatai megtervezésekor a Számvevőszék tekintetbe veszi a teljesítmény-, illetve szabályszerűségi kockázatokat, az érintett bevétel vagy kiadás nagyságát, a várható fejleményeket, valamint a politika és a nagyközönség érdeklődését.

Ezt a teljesítmény-ellenőrzést a kohéziós, növekedési és társadalmi befogadási beruházások kiadási területeire szakosodott, Iliana Ivanova számvevőszéki tag elnökölte II. Kamara végezte. Az ellenőrzést Annemie Turtelboom számvevőszéki tag vezette Florence Fornaroli kabinetfőnök, Celil Ishik kabinetattasé, Pietro Puricella ügyvezető és Luc T'Joen feladatfelelős, valamint René Reiterer és Sabine Maur-Helmes számvevők támogatásával. Nyelvi támogatás: James Verity.

Végjegyzetek

¹ https://ec.europa.eu/transport/themes/passengers_en.

² A vasút tekintetében: az Európai Parlament és a Tanács 1371/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről (HL L 315., 2007.12.3., 14. o.).

A vízi közlekedés tekintetében: az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1177/2010/EU rendelete a tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogairól, valamint a 2006/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 334., 2010.12.17., 1. o.).

Az autóbusz-közlekedés tekintetében: az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 181/2011/EU rendelete az autóbusszal közlekedő utasok jogairól és a 2006/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 55., 2011.2.28., 1. o.).

³ Az Európai Parlament és a Tanács 2021. április 29-i (EU) 2021/782 rendelete a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről (átdolgozás) (HL L 172., 2021.5.17., 1. o.).

⁴ Az Európai Parlament és a Tanács 261/2004/EK rendelete (2004. február 11.) visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 46., 2004.2.17., 1. o.).

⁵ COM(2013) 130 final, 2013. március 13.

⁶ https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/air-passenger-rights/.

⁷ Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2302 irányelve (2015. november 25.) az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, továbbá a 90/314/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 326., 2015.12.11., 1. o.).

⁸ A Tanács 90/314/EGK irányelve (1990. június 13.) a szervezett utazási formákról (HL L 158., 1990.6.23., 59. o.).

⁹ Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2394 rendelete (2017. december 12.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 345., 2017.12.27., 1. o.).

¹⁰ WHO: Coronavirus disease 2019 (COVID-19). Situation Report – 39, 2020. február 28.

¹¹ https://www.who.int/emergencies/diseases/novel-coronavirus-2019/events-as-they-happen.

¹² A Tanács határozata (2020. március 17.) az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásáról, amely 2020. június 30-ig alkalmazandó. Ezt az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásáról és e korlátozás esetleges feloldásáról szóló, 2020. június 30-i (EU) 2020/912 tanácsi ajánlás követte, amelyet a 2021. február 2-i (EU) 2021/132 tanácsi ajánlás (HL L 41., 2021.2.2., 1. o.) módosított.

¹³ A Tanács (EU) 2020/1475 ajánlása (2020. október 13.) a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről.

¹⁴ https://www.ecdc.europa.eu/en/covid-19/situation-updates/weekly-maps-coordinated-restriction-free-movement.

¹⁵ A Tanács (EU) 2021/132 ajánlása (2021. február 2.) az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásáról és e korlátozás esetleges feloldásáról szóló (EU) 2020/912 ajánlás módosításáról (HL L 41., 2021.2.4., 1. o.).

¹⁶ https://aviationbenefits.org/around-the-world/europe/

¹⁷ https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/AVIA_PAOC__custom_828232/default/table?lang=en

¹⁸ https://www.eurocontrol.int/sites/default/files/2020–06/eurocontrol-prr-2019.pdf

¹⁹ https://www.aci-europe.org/press-release/307-aci-europe-sounds-alarm-bell-over-the-future-of-regional-air-connectivity.html

²⁰ A készpénz-visszatérítések összegének és az átlagos repülőjegyáraknak az összehasonlítása alapján.

²¹ Az Európai Parlament „EU Strategy on sustainable tourism” című, 2021. március 25-i állásfoglalása (2020/2038(INI)).

²² Forrás: Európai Számvevőszék, a Bizottság adatai alapján.

²³ 30/2018. sz. különjelentés: „Az uniós utasjogok számos területre kiterjednek, de az utasok továbbra is csak küzdelmek árán élhetnek velük”. Lásd: 28–32. bekezdés.

²⁴ 93. Eurobarométer, 2020. tavasz. Lásd: https://data.europa.eu/euodp/en/data/dataset/S2262_93_1_93_1_ENG.

²⁵ 93. Eurobarométer, 2020. tavasz. Lásd: https://data.europa.eu/euodp/en/data/dataset/S2262_93_1_93_1_ENG.

²⁶ A 261/2004/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 8. cikkének (1) bekezdése.

²⁷ Az (EU) 2015/2302 irányelv 12. cikkének (4) bekezdése.

²⁸ A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (2021. február 26.) az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről szóló (EU) 2015/2302 európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásáról (COM(2021) 90 final), 5.1.2. bekezdés.

²⁹ http://www.ejustice.just.fgov.be/eli/besluit/2020/03/19/2020040676/staatsblad.

³⁰ https://www.rijksoverheid.nl/documenten/kamerstukken/2020/03/30/aanwijzing-aan-de-ilt-inzake-handhaving-verordening-eg-nr-261–2004.

³¹ https://www.legifrance.gouv.fr/loda/id/JORFTEXT000041755833/.

³² Ilyen gyakorlatokra más közlekedési módok esetében is volt példa. Ellenőrzésünk például hajóutak és nagy sebességű vasutak kapcsán is feltárt hasonló, utalványokkal kapcsolatos eseteket.

³³ https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/inf_20_1212.

³⁴ A Bizottság (EU) 2020/648 ajánlása (2020. május 13.) a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben törölt utazási csomagok és szállítási szolgáltatások visszatérítésének alternatívájaként az utasok és az utazók részére felkínált utalványokról (HL L 151., 2020.5.14., 10. o.).

³⁵ ICAO Air Transport Bureau: Effects of Novel Coronavirus (COVID‐19) on Civil Aviation: Economic Impact Analysis, 2021. március, https://www.icao.int/sustainability/Documents/Covid-19/ICAO_coronavirus_Econ_Impact.pdf.

³⁶ IATA: COVID-19 Cash burn analysis, 2020. március.

³⁷ Study on the current level of protection of air passenger rights in the EU, https://ec.europa.eu/transport/themes/passengers/news/2020–01-13-air-passenger-rights-study_en.

³⁸ Az EUMSZ 107. cikkének (2) és (3) bekezdése.

³⁹ A Bizottság először 2020. március 20-án kiadott, eredetileg 2020 végéig érvényes közleménye (2020/C 91 I/01), amelyet később többször módosítottak, jelenleg 2021 végéig alkalmazandó.

⁴⁰ A bizottsági közlemény (2020/C 91 I/01) 9. bekezdése.

⁴¹ A bizottsági közlemény (2020/C 91 I/01) 44. és 83. bekezdése.

⁴² Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/459 rendelete (2020. március 30.) a Közösség repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól szóló 95/93/EGK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 99., 2020.3.31., 1. o.).

⁴³ Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja, illetve (3) bekezdésének b) pontja.

⁴⁴ A Covid19-világjárvánnyal összefüggésben törölt utazási csomagok és szállítási szolgáltatások visszatérítésének alternatívájaként az utasok és az utazók részére felkínált utalványokról szóló, 2020. május 13-i (EU) 2020/648 bizottsági ajánlás (HL L 151., 2020.5.14., 10. o.) (22) preambulumbekezdése és 15. pontja.

⁴⁵ Bulgária, Dánia (2 eset), Litvánia, Hollandia, Lengyelország és Svédország.

⁴⁶ Ciprus, Németország és Hollandia.

⁴⁷ Lettország és Litvánia.

⁴⁸ Ausztria.

⁴⁹ https://ec.europa.eu/info/live-work-travel-eu/coronavirus-response/travel-during-coronavirus-pandemic_hu#passenger-and-traveller-rights

⁵⁰ https://ec.europa.eu/info/live-work-travel-eu/coronavirus-response/travel-during-coronavirus-pandemic_hu#passenger-and-traveller-rights

⁵¹ https://europa.eu/youreurope/

⁵² Értelmező iránymutatás az utasok jogairól szóló uniós rendeletekhez a COVID-19-járvánnyal kapcsolatos helyzet alakulásával összefüggésben. C(2020) 1830 final, 2020.3.18.

⁵³ Lásd: https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/coronavirus_info_ptd_19.3.2020.pdf.

⁵⁴ https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9–2020–0054_HU.html

⁵⁵ https://www.consilium.europa.eu/hu/meetings/tte/2020/04/29/

⁵⁶ Lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/INF_20_1212.

⁵⁷ https://ec.europa.eu/atwork/applying-eu-law/infringements-proceedings/infringement_decisions/?lang_code=hu.

⁵⁸ Görögország és Olaszország mellett ez Bulgáriát, Csehországot, Ciprust, Franciaországot, Horvátországot, Litvániát, Lengyelországot, Portugáliát és Szlovákiát érintette. Lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/INF_20_1687.

⁵⁹ https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/inf_20_1687.

⁶⁰ A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: „Új fogyasztóügyi stratégia – A fogyasztói reziliencia erősítése a fenntartható helyreállítás érdekében” (COM(2020) 696 final); https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_20_2069.

⁶¹ COM(2021) 90 final, 2021.2.26.

⁶² A Bizottság közleménye: Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia – az európai közlekedés időtálló pályára állítása (COM(2020) 789 final, 2020.12.9.), 91. és 92. pont.

⁶³ https://reopen.europa.eu/hu.

⁶⁴ A Bizottság közleménye a Covid19-válságra adandó további válaszintézkedésekről, COM(2020) 687 final.

⁶⁵ A fenntartható turizmusra vonatkozó uniós stratégia létrehozásáról szóló, 2021. március 25-i európai parlamenti állásfoglalás (2020/2038(INI)) 66. pontja.

⁶⁶ A fenntartható turizmusra vonatkozó uniós stratégia létrehozásáról szóló, 2021. március 25-i európai parlamenti állásfoglalás (2020/2038(INI)) 67. pontja.

⁶⁷ Az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításról, továbbá a 90/314/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2302 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 326., 2015.12.11., 1. o.) 17. cikkének (1) és (2) bekezdése.

⁶⁸ A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (2021.2.26.) az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről szóló (EU) 2015/2302 európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásáról (COM(2021) 90 final), 4.2.2. és 5.2.6. pont.

⁶⁹ Lásd: https://www.test-achats.be/argent/assurances-assistance-voyage/dossier/coronavirus.

⁷⁰ https://ec.europa.eu/info/live-work-travel-eu/coronavirus-response/timeline-eu-action_hu

⁷¹ COM(2020) 789 final.

⁷² COM(2013) 130 final, 2013. március 13.

⁷³ Lásd az (EU) 2020/1475 tanácsi ajánlás (8) preambulumbekezdéséhez fűzött 3. lábjegyzetet: Az egészség védelmét, valamint az áruk és alapvető szolgáltatások rendelkezésre állását biztosító határigazgatási intézkedésekre vonatkozó bizottsági iránymutatások (HL C 86I., 2020.3.16., 1. o.); a Bizottság közleménye – COVID-19 A munkavállalók szabad mozgáshoz való jogának gyakorlására vonatkozó bizottsági iránymutatások (HL C 102I., 2020.3.30., 12. o.); az Európai Bizottság elnöke és az Európai Tanács elnöke által előterjesztett, „A COVID-19-járvány megfékezésére irányuló intézkedések fokozatos megszüntetését célzó közös európai ütemterv”; a Bizottság közleménye – Iránymutatás a COVID19-hez kapcsolódó szükséghelyzeti intézkedések tükrében az egészségügyi szakemberek szabad mozgásáról és a képzések minimális harmonizációjáról (HL C 156., 2020.5.8., 1. o.); a Bizottság közleménye – Út a szabad mozgás helyreállítására és a belső határellenőrzések megszüntetésére vonatkozó, fokozatos és összehangolt megközelítés kialakítása felé (HL C 169., 2020.5.15., 30. o.); a Bizottság közleménye az EU-ba irányuló, nem alapvetően szükséges utazásokra vonatkozó ideiglenes korlátozás alkalmazásának harmadik értékeléséről (COM(2020) 399 final); a Bizottság közleménye – Iránymutatás a COVID19-járvány kontextusában az EU-ban dolgozó idénymunkásokról (HL C 235I., 2020.7.17., 1. o.); a Bizottság közleménye a zöld sávoknak az egészség védelmét, valamint az áruk és alapvető szolgáltatások rendelkezésre állását biztosító határigazgatási intézkedésekre vonatkozó iránymutatások szerinti végrehajtásáról (HL C 96I., 2020.3.24., 1. o.); az Európai Bizottság iránymutatásai: A légi árufuvarozási műveletek megkönnyítése a COVID-19-járvány idején (HL C 100I., 2020.3.27., 1. o.); valamint a Bizottság közleménye – Iránymutatás a tengerészek, az utasok és a hajók fedélzetén tartózkodó más személyek egészségvédelméről, hazaszállításáról és utazásának megszervezéséről (HL C 119., 2020.4.14., 1. o.).

⁷⁴ https://ec.europa.eu/info/live-work-travel-eu/coronavirus-response/timeline-eu-action_hu

⁷⁵ https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/coronavirus/covid-19-travel-and-transport/

⁷⁶ A Tanács (EU) 2020/912 ajánlása (2020. június 30.) az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásáról és e korlátozás esetleges feloldásáról; HL L 208., 2020.7.1., 1. o.

⁷⁷ https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/IP_20_1986

⁷⁸ https://ec.europa.eu/transport/themes/passengers/campaign_en

⁷⁹ Lásd: COM(2013)130 final (új 14. cikk (6) és (7) bekezdés) és COM(2021) 90 final, 21. o.

⁸⁰ https://ec.europa.eu/info/live-work-travel-eu/coronavirus-response/timeline-eu-action_hu

⁸¹ „Válságelhárítási terv(ek) készítése a közlekedési ágazat számára, amely magában foglalja az egészségügyi-biztonsági és operatív intézkedéseket, valamint meghatározza az alapvető közlekedési szolgáltatásokat”.

⁸² COM(2020) 789 final.

Időrendi áttekintés

https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=58696

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2021

SZERZŐI JOGOK

© Európai Unió, 2021.

Az Európai Számvevőszék dokumentumainak felhasználását a nyíltadat-politikáról és a dokumentumok további felhasználásáról szóló 6–2019. sz. számvevőszéki határozat szabályozza.

Ellenkező rendelkezés (pl. az egyedi szerzői jogi nyilatkozatokban foglaltak) hiányában az Európai Unió tulajdonában lévő számvevőszéki tartalmak a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) licenc alá tartoznak. Ennek értelmében a további felhasználás a forrás és a változtatások megfelelő feltüntetésével megengedett. A dokumentumok további felhasználásakor azok eredeti értelme és mondanivalója nem torzulhat. A Számvevőszék nem vonható felelősségre a továbbfelhasználás esetleges következményeiért.

Ha az adott tartalomban azonosítható magánszemélyek is érintettek (például ha egy kép a Számvevőszék munkatársait ábrázolja) vagy harmadik fél is szerepel a források között, adott esetben további szerzői jogokat is figyelembe kell venni. Amennyiben engedély kiadására kerül sor, az érvényteleníti a fenti általános érvényű engedélyt, és annak egyértelműen tartalmaznia kell a felhasználással kapcsolatos esetleges korlátozásokat.

Az olyan tartalmak felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek nem az Európai Unió tulajdonát képezik, adott esetben közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni:

A 9. bekezdésben szereplő kép: © Getty Images / Vertigo3d.

A 45. bekezdésben szereplő kép: © Getty Images / Patrick Foto.

Az iparjogvédelem alatt álló szoftverek és dokumentumok – pl. szabadalmak, márkajelzések, bejegyzett formatervezési minták, logók és nevek – nem tartoznak a Számvevőszék továbbfelhasználási politikájának hatókörébe, így azok licencét a felhasználó nem kapja meg.

Az Európai Uniónak az europa.eu címtartomány alatt található intézményi weboldalai külső oldalakra mutató hivatkozásokat is tartalmaznak. Ezek nem tartoznak a Számvevőszék hatáskörébe, ezért ajánlott elolvasni az ott közzétett adatvédelmi és szerzői jogi rendelkezéseket.

Az Európai Számvevőszék logójának használata

Az Európai Számvevőszék logója kizárólag a Számvevőszék előzetes hozzájárulásával használható fel.

KAPCSOLATBA SZERETNE LÉPNI AZ EU-VAL?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct információs központ is működik. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központot: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Telefonon vagy e-mailben
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

• az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
• a rendes díjszabású telefonszámon: (+32 2) 29-99-696, vagy
• e-mailen: https://europa.eu/european-union/contact_hu

INFORMÁCIÓKAT KERES AZ EU-RÓL?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén: https://europa.eu/european-union/index_hu

Uniós kiadványok
A következő címen uniós kiadványok tölthetők le/rendelhetők meg díjmentesen/fizetés ellenében: https://op.europa.eu/hu/publications. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi információs központjától (lásd: https://europa.eu/european-union/contact_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálról bármelyik hivatalos nyelven letölthetők az EU jogi tartalmai és az 1952-től megjelenő jogszabályai: http://eur-lex.europa.eu

Az EU által gondozott nyílt hozzáférésű adatok
A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (http://data.europa.eu/euodp/hu) uniós adatkészletekhez biztosít hozzáférést. Az adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók.