A 2007–2013-as időszak kohéziós politikát szolgáló pénzügyi eszközeinek lezárása: az ellenőrzések összességében eredményesek voltak, de még vannak hibák

Összefoglalás

I

A 2007–2013-as programozási időszakban a pénzügyi eszközök viszonylag új, de fontos módját jelentették a kohéziós politika finanszírozásának. 25 tagállamban több mint 1000 megosztott irányítású pénzügyi eszközt alkalmaztak, és az operatív programok hozzájárulásai meghaladták a 16 milliárd eurót, ezen belül az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és az Európai Szociális Alapból származó források összege elérte a 11 milliárd eurót. Az ezen eszközökre vonatkozó korábbi ellenőrzéseink számos hibát és hiányosságot tártak fel a végrehajtás során. A Bizottság kijelentette, hogy ezeket a hiányosságokat a lezáráskor fogja orvosolni.

II

Ellenőrzésünk célja annak elemzése volt, hogy a tagállamok és a Bizottság megtették-e a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a 2007–2013-as időszak operatív programjainak lezárásakor megfelelően ellenőrizzék és értékeljék a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök kiadásait. Az ellenőrzés hatóköre nem terjedt ki arra, hogy bizonyosságot nyújtson a 2007–2013-as időszak megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközeinek végleges kiadásairól. Azért döntöttünk úgy, hogy mostanáig várunk az e témában végzendő ellenőrzéssel és a kapcsolódó jelentéssel, mert a lezárás folyamata hosszú időt vesz igénybe. Amikor 2020 júniusában megkezdtük az ellenőrzési munkát, a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközöket használó operatív programok 23%-a még nem került végleg lezárásra (3%-uk a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközökkel kapcsolatos megoldatlan kérdések miatt).

III

Mivel a 2014–2020-as programozási időszakban a pénzügyi eszközök még nagyobb szerepet játszanak és egyre nagyobb kört érnek el a kohéziós politikában, a 2007–2013-as megosztott irányítású pénzügyi eszközök lezáráskori kiadásaira vonatkozó következtetéseink relevánsak lesznek a 2014–2020-as időszak küszöbönálló lezárása tekintetében. A pénzügyi eszközök általános jelentősége még tovább fog nőni a 2021–2027-es programozási időszakban.

IV

Megállapítottuk, hogy a tagállamok és a Bizottság összességében megtették a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök kiadásai támogathatóságának lezáráskori ellenőrzéséhez szükséges lépéseket. A Bizottság és a nemzeti ellenőrzési hatóságok ellenőrzéseket végeztek, amelyek eredményekkel jártak. Ennek ellenére a záráskor végzett jogszerűségi és szabályszerűségi ellenőrzéseink során vizsgált hét eszköz közül három esetében még mindig találtunk pénzügyi hatással járó hibákat.

V

A Bizottság megtette a szükséges lépéseket a végleges kiadások jóváhagyása érdekében, egy említésre méltó kivétellel: támogathatónak fogadott el egy olyan megosztott irányítású pénzügyi eszközt, amely a források több mint 80%-át nagyvállalatoknak (köztük néhány nyilvánosan jegyzett vállalatnak) folyósította ahelyett, hogy az alkalmazandó jogszabályok értelmében elsősorban kis- és középvállalkozásoknak juttatta volna azokat.

VI

Az általunk azonosított hiányosságok többségét – például az ellenőrző hatóságok megbízatásának korlátozott voltát – a 2014–2020-as időszakban orvosolták. A fennmaradó hiányosságok tekintetében a Bizottság az ellenőrző hatóságok képviselőivel együttműködve jelenleg frissíti a pénzügyi eszközök ellenőrzésére vonatkozó módszertanát, és iránymutatást dolgoz ki az ellenőrzés dokumentációja során alkalmazandó gyakorlatokra vonatkozóan.

VII

2018. évi éves jelentésünkben javasoltuk, hogy a Bizottság pontosítsa a 2014–2020-as időszak lezárásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseit. A rendelkezések nem határozzák meg az egyes érintettek szerepét a lezárási folyamatban, sem azt, hogy mit szükséges tenni az esetleges nem támogatható költségek által a tárgyévek fennmaradó hibaarányára kifejtett hatás újraértékelése és szükség szerinti kiigazítása érdekében. Az ellenőrző hatóságok számára nincs kifejezetten előírva, hogy bizonyosságot kell adniuk az összes kiadásról. Ezek a hiányosságok különösen a pénzügyi eszközök esetében fontosak, ahol a kiadások lényeges részének elszámolhatósága csak a lezáráskor értékelhető. A Bizottság jelenleg dolgozik ajánlásunk végrehajtásán: éppen véglegesíti iránymutatásait, amelyek segítségével a tagállamok megérthetik, milyen feladatokat kell elvégezniük a lezárással kapcsolatban.

VIII

A 2007–2013-as időszak megosztott irányítású pénzügyi eszközeinek végrehajtásáról szóló bizottsági zárójelentés 2017. március 31-i adatokat közöl, ugyanis a tagállamoknak eddig a napig kellett benyújtaniuk a lezárási dokumentumokat. A lezárás későbbi szakaszában végrehajtott kiigazításokat és korrekciókat a jelentés már nem vette figyelembe. A Bizottság nem szándékozik javított, végleges adatokat tartalmazó, frissített jelentést közzétenni. Az évek során javult a végrehajtási jelentésekben szereplő adatok megbízhatósága, és a jelek szerint ez a tendencia a 2014–2020-as időszakra vonatkozó beszámolás kapcsán is folytatódik.

IX

A zárójelentés a 2007–2013-as megosztott irányítású pénzügyi eszközök teljesítményét is értékeli. Ez az értékelés azonban hiányos, mivel nem állnak rendelkezésre adatok a tőkeáttételről és a források azonos időszakon belüli újrafelhasználásáról (rulírozó hatás), pedig ez a két releváns mutató olyan tényezőket tükröz, amelyek a pénzügyi eszközök alkalmazásának fő előnyei közé tartoznak a vissza nem térítendő támogatásokkal szemben. A 2014–2020-as jelentésekhez már gyűjtik a tőkeáttételre és a források azonos időszakon belüli újrafelhasználására vonatkozó adatokat, aminek következtében javult a teljesítményértékelés.

X

Következtetéseink alapján a következő fellépéseket javasoljuk a Bizottságnak a 2014–2020-as időszak megosztott irányítású pénzügyi eszközei kapcsán:

• nyújtson iránymutatást a Bizottság és a Számvevőszék ellenőrzései során azonosított kockázati területekre vonatkozóan;
• egészítse ki a pénzügyi eszközök kiadásai támogathatóságának lezáráskori értékelése során az ellenőrző hatóságok által elvégzendő feladatokkal kapcsolatos szükséges iránymutatást.

Bevezetés

Az ellenőrzés területe

01

Az Unió kohéziós politikájában a hagyományos támogatásoknál újabb, alternatív végrehajtási módszerként vezették be a pénzügyi eszközöket. Ezek az eszközök számos különféle pénzügyi termékből tevődnek össze (lásd: 1. táblázat), és rendeltetésük szerint újra és újra felhasználhatók az adott célra: az állami beruházások hatásának maximalizálása érdekében ugyanis a megállapodás szerinti visszafizetési időszak végén az alapokat hasonló célokra, ismét be kell fektetni.

Kölcsön	Garancia
„Olyan megállapodás, mely kötelezi a kölcsön folyósítóját, hogy a megállapodásban szereplő időtartamra bocsássa rendelkezésre a hitel felvevője számára a megállapodásban szereplő pénzösszeget, és amely alapján a kölcsön felvevője az említett összeget köteles a megállapodásban szereplő időtartamon belül visszafizetni.” A támogatott kölcsön a piaci feltételeknél kisebb kamatlábbal, hosszabb futamidővel vagy enyhébb biztosítékeszköz-követelményekkel valósulhat meg.	„Egy harmadik fél adósságának vagy kötelezettségének egészére vagy egy részére, illetve a kötelezettségek e harmadik fél általi sikeres teljesítéséért való felelősség írásban rögzített vállalása a biztosíték érvényesíthetővé válásának – például a tartozás meg nem fizetésének – esetére.” A garanciák általában pénzügyi műveleteket, például kölcsönügyleteket fedeznek.
Tulajdonviszonyt megtestesítő befektetés (tőkebefektetés)	Részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetés (kvázi-tőkebefektetés)
„Közvetlen vagy közvetett tőkejuttatás egy cég számára a cég teljes vagy részleges tulajdonlása ellenében, ahol a tőkebefektető bizonyos irányítási jogkört is szerezhet a cégben, és részesülhet a cég nyereségéből.” A pénzügyi megtérülés a vállalkozás méretétől és nyereségtermelő képességétől függ.	„A saját tőke és az idegen tőke között álló finanszírozási forma, amely az elsőhelyi adósságnál magasabb, de a törzsrészvénynél alacsonyabb kockázattal jár.” A részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetés adósságként strukturálható, illetve egyes esetekben tőkévé alakítható.

Forrás: FI Compass – Financial Instrument products.

02

Pénzügyi eszközök önálló alapként vagy holdingalap-struktúrán belüli egyedi alapként hozhatók létre. A holdingalapot általában több egyedi alap vagy különféle típusú termékek kezelésére hozzák létre. Megosztott irányítás esetén a holdingalap vagy az egyedi alap több operatív programból is kaphat hozzájárulást.

03

Megfelelő végrehajtás esetén a pénzügyi eszközök bizonyos előnyöket kínálnak a vissza nem térítendő támogatásokhoz képest:

• a visszafizetett források új projektekben ismét felhasználhatók (rulírozó hatás), ami biztosítja a fenntarthatóságot;
• a visszafizetési kötelezettség erős ösztönzést ad a kedvezményezetteknek arra, hogy sikeresen és eredményesen hajtsák végre projektjeiket, ami javítja az uniós támogatás eredményességét;
• a magánberuházások bevonásának (tőkeáttétel) lehetősége az uniós támogatás költséghatékonyabb felhasználását eredményezheti.

Lényegesség és lezáráskori kockázatok

04

A 2007–2013-as időszak végén 25 tagállamban¹ 1058 megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszköz² működött. Az operatív programokból az eszközökbe befizetett hozzájárulások teljes összege 16,4 milliárd euró volt, beleértve 11,3 milliárd euró uniós társfinanszírozást, amely az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és – jóval kisebb mértékben – az Európai Szociális Alap (ESZA) révén került folyósításra a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság (DG REGIO) és a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága (DG EMPL) felügyelete alatt.

05

Az operatív programokból a megosztott irányítású pénzügyi eszközöknek teljesített pénzügyi hozzájárulásokat általában egyszeri kifizetéssel teljesítették, amint létrehozták a jogi struktúrát. Az 1083/2006/EK rendelettel³ (a továbbiakban: az általános rendelet) összhangban az irányító hatóságok ezeket a hozzájárulásokat a hagyományos műveletekkel kapcsolatban felmerült kiadásokkal együtt jelentették be a Bizottságnak⁴. A lezárásnál⁵ csak a végső kedvezményezetteknek történő kifizetéseket, a nyújtott garanciákat (beleértve a lekötött összegeket), valamint a kezelési költségeket és díjakat tekintették támogathatónak⁶. A támogatható beruházásokból visszafizetésre kerülő források visszaforgatott forrássá válnak: a továbbiakban nem minősülnek uniós forrásnak, és a tagállamnak – bizonyos egyedi szabályokkal összhangban – hasonló célokra kell felhasználnia őket.

06

A 2. táblázat ismerteti a tagállami programhatóságok és a Bizottság felelősségeit a lezárási folyamat során.

Hatóság	Feladat
Irányító hatóság	Benyújtja a teljes időszakra vonatkozó záró végrehajtási jelentést1.
Igazoló hatóság	Benyújtja a végsőegyenleg-kifizetési kérelmet és a záró költségnyilatkozatot2.
Ellenőrző hatóság	Lezárási nyilatkozatot nyújt be a Bizottságnak, amelyet záró kontrolljelentés támaszt alá. A lezárási nyilatkozat értékeli a végsőegyenleg-kifizetési kérelem érvényességét, valamint a záró költségnyilatkozatban szereplő mögöttes ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét3.
Bizottság	Elemzi a tagállamok által benyújtott dokumentumokat, valamint véleményezi a záró végrehajtási jelentést és a lezárási nyilatkozatot. A lezárási folyamat során tisztázza és rendezi a kontroll- és ellenőrzési tevékenységekkel kapcsolatos megoldatlan kérdéseket, további ellenőrzéseket végez és szükség esetén pénzügyi korrekciókat alkalmaz. A folyamat befejeztével kifizeti a végső egyenleget4.

¹ Az 1083/2006/EK rendelet 67. cikke.
² Az 1083/2006/EK rendelet 61., 78. és 89. cikke.
³ Az 1083/2006/EK rendelet 62. cikke (1) bekezdésének e) pontja.
⁴ Az 1083/2006/EK rendelet 67. cikkének (4) bekezdése, valamint 89. cikkének (3) és (4) bekezdése.

Forrás: Az 1083/2006/EK rendelet.

07

A 2007–2013-as programozási időszakra vonatkozó, megbízhatósági nyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzéseink és egyes különjelentéseink hibákat tártak fel a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök kiadásait illetően, valamint hiányosságokat állapítottak meg a végrehajtással kapcsolatban. A Bizottság tudomásul vette ezeket az aggályokat, és jelezte, hogy többéves megközelítésével összhangban azokat a lezáráskor végzett támogathatósági ellenőrzések révén fogja kezelni. Ezért a lezáráskori kockázatok az ellenőrző hatóságok és a Bizottság által alkalmazott ellenőrzési eljárások megbízhatóságához kapcsolódnak.

08

Mivel a megosztott irányítású pénzügyi eszközök általában egyszeri előlegfizetés formájában kapták meg a program-hozzájárulást, és a tényleges befektetett összegek támogathatóságát általában nem ellenőrizték a végrehajtás során, a Bizottság és a tagállamok támogathatósági ellenőrzéseinek nagy részét a záráskor kellett elvégezni. Erre már 2010. évi éves jelentésünkben is rámutattunk⁷. Az I. melléklet felsorolja azokat az egyéb éves és különjelentéseket, amelyekben kiemeltük a lezáráskori ellenőrzések fontosságát ezen a területen.

Az ellenőrzés hatóköre és módszere

09

Az ellenőrzés célja annak elemzése volt, hogy a tagállamok és a Bizottság megtették-e a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a 2007–2013-as programozási időszak operatív programjainak lezárásakor megfelelően ellenőrizzék és értékeljék a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök kiadásait. Ebben az összefüggésben az ellenőrzés arra összpontosított, hogy a tagállamok és a Bizottság hogyan ellenőrizték a bejelentett kiadások támogathatóságát. Megvizsgáltuk azt is, hogyan elemezte a Bizottság az adatok megbízhatóságát a zárójelentésben, és hogyan értékelte ezeket az adatokat. Ezért értékeltük, hogy a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszköz záráskori kiadásai esetében:

• a Bizottság időszerű és releváns iránymutatást nyújtott-e;
• az ellenőrző hatóságok eredményes ellenőrzéseket végeztek-e;
• a Bizottság eredményes ellenőrzéseket végzett-e;
• a Bizottság értékelte-e a végső végrehajtási adatokat, hogy következtetéseket vonjon le a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök teljesítményéről;
• a jelen ellenőrzés által feltárt hiányosságok valószínűleg hatással lesznek-e a 2014–2020-as pénzügyi eszközök lezárására.

10

Ellenőrzésünket dokumentumalapú vizsgálatként végeztük el, felhasználva a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök korábbi záráskori ellenőrzéseiből és a Bizottság saját lezárási munkájából származó bizonyítékokat. Ellenőrzési bizonyítékainkat az alábbi forrásokból szereztük be:

• a 2017. és 2018. évi megbízhatósági nyilatkozattal kapcsolatos munkánk céljára ellenőrzött hét megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszköz áttekintése (az ellenőrzés tehát Németországban (2), Litvániában, Lengyelországban, Spanyolországban (2) és Svédországban végzett ellenőrzéseink eredményeire támaszkodik);
• a DG REGIO és a DG EMPL tisztviselőivel készített interjúk;
• a Bizottságnál hozzáférhető más lezárási dokumentumok elemzése, például egy 27 lezárási csomagból álló szubjektív minta áttekintése⁸;
• a Bizottság által a záráskor készített, a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök végrehajtásáról szóló záró összefoglaló jelentés áttekintése;
• a fent felsorolt hét megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközért felelős irányító hatóságoknak küldött rövid kérdőív az ellenőrzések során szerzett adatok kiegészítése céljából.

11

Ellenőrzésünknek tehát nem célja:

• bizonyosságot nyújtani a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök 2007–2013-as végleges kiadásairól;
• értékelni a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök 2007–2013-as időszakban nyújtott teljesítményét (a teljesítménymutatókról említést teszünk, hogy tájékoztatást nyújtsunk a Bizottság által használt beszámolási eszközről és arról, hogy a Bizottság felhasználta-e a mutatókat a teljesítményértékelésében);
• teljes körű elemzést nyújtani a 2014–2020-as programozási időszak pénzügyi eszközökre vonatkozó kontroll- és bizonyossági keretéről.

12

Megállapításaink és következtetéseink relevanciáját és időszerűségét az adja, hogy a 2014–2020-as programozási időszakban a pénzügyi eszközök még nagyobb szerepet játszanak és egyre nagyobb kört érnek el a kohéziós politikában, és közeledik ezen időszak végleges lezárása. A 2021–2027-es programozási időszakban – a kohéziós politikai források csökkentésére irányuló jelenlegi tervek fényében – még tovább nő a pénzügyi eszközök általános jelentősége.

13

A megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök végrehajtására⁹ és a lezárási eljárások kialakítására¹⁰ irányuló ellenőrzéseink nyomán jelen ellenőrzésünk reményeink szerint hozzájárul, hogy teljes képet rajzoljunk fel a 2007–2013-as időszak megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközeiről.

14

Azért döntöttünk úgy, hogy mostanáig várunk a 2007–2013-as programozási időszakhoz kapcsolódó témában végzendő ellenőrzéssel és az arról való beszámolással, mert a lezárás folyamata hosszú időt vesz igénybe. Ez a programozási időszakok Bizottság által kialakított többéves jellegének tudható be. Bár a lezárási csomagok tagállamok általi benyújtásának határideje 2017. március 31. volt, az ellenőrzési és validálási munka – hét évvel a 2007–2013-as programozási időszak végét, illetve öt évvel a támogathatósági időszak végét követően – még mindig folyamatban van. Amikor 2020 júniusában megkezdtük ellenőrzésünket, a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközöket használó operatív programok 23%-a (192-ből 44) még nem került végleg lezárásra (3%-uk a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközökkel kapcsolatos megoldatlan kérdések miatt).

Észrevételek

A Bizottság iránymutatása a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök lezárásához

A bizottsági iránymutatás időszerű és megfelelő volt, egyetlen kockázati terület kivételével

15

Az alkalmazandó rendeletek hat cikke tartalmazott a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközökre vonatkozó rendelkezéseket, mindössze négy oldal együttes terjedelemben¹¹. További részletes és időszerű iránymutatásra volt szükség ahhoz, hogy a programhatóságok¹² a záráskor sikeresen meghatározhassák a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök kiadásainak támogathatóságát.

16

A Bizottság lezárási iránymutatása konkrét információkat tartalmazott a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök kiadásaira vonatkozóan¹³. A támogathatósági feltételekre vonatkozó részletes információk mellett az iránymutatás részletes utasításokat tartalmazott egyes összetettebb témákról, így a garanciaalapokról, az irányítási költségekről és a keletkezett kamatokról is. Az adatszolgáltatási követelményekről az egyes eszközök esetében előírt részletes információkat tartalmazó sablon révén nyújtott iránymutatást.

17

Az iránymutatás felsorolta az irányító hatóságok záró végrehajtási jelentésének és az ellenőrző hatóságok záró kontrolljelentésének előírt tartalmát, külön részletezve a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök kiadásaival kapcsolatos konkrét információkat¹⁴. Emellett utasításokat tartalmazott az irányító és az igazoló hatóságok által a lezárás előkészítése során, valamint az ellenőrző hatóságok által a lezáráskor végrehajtandó intézkedésekre vonatkozóan¹⁵.

18

A Bizottság számos, a lezárással kapcsolatos tagállami kérdést gyűjtött össze és válaszolt meg, köztük 29 kérdést a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök témájában¹⁶. A válaszok részletes tájékoztatást adtak a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközökkel kapcsolatos összetett témakörök többségéről, továbbá a Bizottság számos ajánlást fogalmazott meg a programhatóságoknak arra vonatkozóan, hogy jóval a 2017. március 31-i határidő előtt nyújtsák be a végleges kiadásokat, és javasolta az ellenőrző hatóságoknak, hogy végezzék el a megosztott irányítású pénzügyi eszközök tematikus ellenőrzését.

19

A programhatóságokkal együttműködve a Bizottság képzéseken és szemináriumokon keresztül további iránymutatást is nyújtott a lezárásról¹⁷.

20

Megállapítottuk, hogy a Bizottság által a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök lezárására vonatkozóan adott iránymutatás időszerű és részletes volt, és minden fontos kérdésre kiterjedt. Ez különösen fontos volt azért, mert a jogszabályok igen szűkszavúan rendelkeznek a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközökről. Az iránymutatás a legtöbb olyan témával foglalkozott, ahol hiányosságokat tártunk fel a végrehajtási szakaszban: az irányítási költségek és díjak felső határaival, a beszámolás pontosságával, a szerződéses követelményekkel, valamint a garanciaalapok esetében a támogatható kiadások kiszámításával.

21

A stratégia kapcsán azonban az alábbi problémákat tártuk fel:

• A Bizottság nem foglalkozott különös kockázatként a végső kedvezményezettek kis- és középvállalkozási státuszának értékelésével, noha ez a legtöbb eszköz esetében támogathatósági követelmény volt. Ez a terület nagyobb kockázatot jelentett a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök számára, mivel a kkv-státusz értékelését pénzügyi közvetítők (gyakran magánbankok és más pénzügyi szektorbeli szervezetek) végezték, nem pedig az irányító hatóságok. Amint jelentésünkben később kifejtjük, ellenőrzéseink során ezt a kérdést érintő hibákat is találtunk (35. bekezdés).

Az ellenőrző hatóságok által a lezáráskor végzett ellenőrzési munka eredményessége

Az EBB csoport által irányított megosztott irányítású pénzügyi eszközök: az ellenőrzési felhatalmazás korlátai és a külső ellenőr hatókörének korlátozott volta miatt néhány nem támogatható kiadás is bekerült az elszámolásba

22

Az alkalmazandó jogszabályok egyértelműen meghatározták az ellenőrző hatóságok feladatait a 2007–2013-as programozási időszakra¹⁸. A záró kontrolljelentéssel alátámasztott lezárási nyilatkozatot be kellett nyújtaniuk a Bizottságnak, amelyben értékelniük kellett a végsőegyenleg-kifizetési kérelmet, és véleményt kellett nyilvánítaniuk a záró költségnyilatkozatban szereplő összegek jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Ez az értékelés a programozási időszak során elvégzett teljes ellenőrzési munkán alapult.

23

A 2007–2013-as időszakban az EBB csoport a megosztott irányítású pénzügyi eszközöknek szám szerint mintegy 11%-át, az operatív programok hozzájárulásainak összege szerint 16%-át irányította. Egy kivételével minden esetben holdingalap-struktúrát alkalmazott, és pénzügyi közvetítőket választott ki az egyedi alapok kezelésére¹⁹. E struktúrák esetében az ellenőrző hatóságok a hozzáférési jogok EBB csoport általi korlátozása miatt nem tudták elvégezni a holdingalapok szintjén szükséges ellenőrzéseket²⁰.

24

A gyakorlatban nem rendelkeztek egyértelmű ellenőrzési megbízatással arra sem, hogy az egyedi alapok vagy végső kedvezményezettek szintjén ellenőrzéseket végezzenek, így a legtöbb ellenőrző hatóság egyik szinten sem végzett ilyen ellenőrzést. Az 1. háttérmagyarázat két példát mutat be arra vonatkozóan, hogy az ellenőrző hatóságok milyen különböző ellenőrzési megközelítéseket alkalmaztak az EBB csoport által kezelt megosztott irányítású pénzügyi eszközök tekintetében.

25

Az ellenőrző hatóságok általában kizárólag az EBB csoport független külső könyvvizsgálójának egyeztetett eljárás szerinti jelentéseire támaszkodtak. Ezek a jelentések több, az eszközök létrehozásával és végrehajtásával kapcsolatos konkrét ellenőrzésre kiterjedtek ugyan a holdingalap szintjén, de korlátozott hatókörük miatt nem tudtak bizonyosságot adni a pénzügyi eszköz által kifizetett kiadások támogathatóságáról.

A meghosszabbított támogathatósági időszak miatt több munka hárult az ellenőrző hatóságokra és a Bizottságra

26

Amint a 14. bekezdésben említettük, a Bizottság által kialakított rendszerben a 2007–2013-as programozási időszak lezárásához hosszú időre van szükség. 2015-ben a Bizottság lezárásra vonatkozó iránymutatása 2015. december 31-ről 2017. március 31-re módosította a megosztott irányítású pénzügyi eszközökből a végső kedvezményezetteknek nyújtott hozzájárulások kifizetésének végső határidejét, ezáltal gyakorlatilag meghosszabbította a támogathatósági időszakot²².

27

A támogathatósági időszak meghosszabbításának egyik fő oka az alacsony felhasználási arány volt. A tagállamok kötelesek voltak a lezáráskor a Bizottságnak visszatéríteni a fel nem használt forrásokat. A hosszabbítás nélkül jelentős összegű forrás maradt volna felhasználatlanul, amit az is bizonyít, hogy 2016. január 1. és 2017. március 31. között további 2,6 milliárd euró összegű kiadást folyósítottak a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközökből²³. A végső kedvezményezetteknek történő kifizetések becsült aránya, amely 2015. december 31-én 75% volt, 2017. március 31-re elérte a 93%-ot²⁴.

28

A hosszabbítás azonban, bár javította a források felhasználását, problémát is okozott az ellenőrző hatóságok számára. Mivel lehetővé vált, hogy a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök 2017. március 31-ig folyósíthassanak kifizetéseket a végső kedvezményezettek számára, az ellenőrző hatóságoknak problémát okozott, hogy a lezárási nyilatkozat benyújtási határidejéig (szintén 2017. március 31.) időben bizonyosságot szerezzenek valamennyi kiadás jogszerűségéről és szabályszerűségéről.

29

A Bizottság tisztában volt ezzel a problémával, és a lezárási iránymutatásban határozottan ajánlotta az irányító és igazoló hatóságoknak, hogy a záró költségnyilatkozatot és a végsőegyenleg-kifizetési kérelmet a 2017. március 31-i határidő helyett már 2016. december 31-ig nyújtsák be az ellenőrző hatóságoknak²⁵.

30

A Bizottság ezen ajánlásai ellenére az ellenőrző hatóságok lezárási nyilatkozattal kapcsolatos munkájuk során nem tudtak foglalkozni a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök egyes kiadásaival. A Bizottság nem tudja, milyen összegű további kiadást jelentettek be a tagállamok 2017. január 1. és 2017. március 31. között, és ezt az összeget az ellenőrzésünk céljára rendelkezésünkre bocsátott információk alapján sem lehetett megállapítani.

31

Ebből a szempontból több, megosztott irányítású pénzügyi eszközökkel működő operatív programot is megvizsgáltunk (a 192 ilyen kohéziós programból 27-et). A 27 operatív program közül 11 esetében némileg korlátozta az ellenőrzés hatókörét, hogy még azután is bejelentettek kiadásokat – köztük a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközökkel kapcsolatos kiadásokat is –, hogy az ellenőrző hatóság összeállította végleges mintáját a lezárási nyilatkozat céljára. Bár ezek a kiadások gyakorlatilag kimaradtak a 2017. március 31-ig benyújtott lezárási csomagokban bemutatott ellenőrzési munkából, azokat később külön ellenőrizték. Ez további időt és erőforrást igényelt a Bizottság és az ellenőrző hatóságok részéről, ami késleltette és elnyújtotta a lezárási folyamatot és csökkentette annak hatékonyságát.

Az ellenőrző hatóságok a legtöbb szükséges ellenőrzést elvégezték, de egyes hibák felderítetlenül maradtak

32

Az ellenőrző hatóságok lezárási munkájának operatív szintű áttekintését a 2017. évi megbízhatósági nyilatkozat vizsgálatával kezdtük meg, miután a programhatóságok benyújtották a lezárási csomagokat a Bizottságnak. A 2. háttérmagyarázat rövid áttekintést ad a lezárás kapcsán végzett ellenőrzési munkánkról.

33

A megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközöket érintő hét megbízhatósági nyilatkozattal kapcsolatos lezáráskori ellenőrzés során (10. bekezdés) arra a megállapításra jutottunk, hogy az ellenőrző hatóságok jól tervezték meg ellenőrzőlistáikat, amelyek a jogszabályok és az iránymutatások által előírt minden releváns szempontra kiterjedtek. Ugyanakkor bár az ellenőrző hatóságok általában elvégezték a szükséges ellenőrzéseket, néhány hiányosságot is feltártunk.

34

A főbb problémák a támogathatósági ellenőrzések hiányosságaira vezethetők vissza. Például ha az ellenőrzőlisták előírják az ellenőr számára

• valamennyi közbeszerzési követelmény teljesülésének ellenőrzését, akkor a szerződések függelékeit is ellenőrizni kell és figyelembe kell venni;
• a végső kedvezményezett kkv-státuszának ellenőrzését, akkor a kkv-státuszra vonatkozó valamennyi kritériumot figyelembe kell venni, beleértve a kapcsolt vállalkozásokra és a partnervállalatokra vonatkozó szabályokat is;
• valamely hitelfolyósítás támogathatóságának ellenőrzését, akkor az ellenőrzés időpontjában a törölt vagy megszakított műveletek értékelését is el kell végezni.

35

Az ellenőrző hatóságok támogathatósági ellenőrzéseinek fenti hiányosságai miatt a hét megbízhatósági nyilatkozatra irányuló ellenőrzés közül három kapcsán találtunk olyan eseteket, amikor egy nem támogatható kedvezményezett vagy kifizetés elkerülte az ellenőrök figyelmét (lásd: 3. táblázat).

Hiba	Leírás
Nem támogatható pénzügyi eszköz	A pénzügyi eszköz egészében nem felelt meg annak a fő támogathatósági követelménynek, hogy elsősorban kkv-kat finanszírozzon.
Nem támogatható végső kedvezményezett	A hitel kedvezményezettje a kapcsolt vállalkozások elemzése alapján nem kkv volt.
Nem támogatható kifizetések	Két támogatható kifizetésként bejelentett hitelt jóval a lezárás előtt töröltek.
Az újrafelhasznált források helytelen bejelentése	A végső kedvezményezettek által az első beruházási ciklus után visszajuttatott forrásokat újra befektették, és másodszor is bejelentették a Bizottságnak visszatérítésre.

Forrás: Európai Számvevőszék.

36

Az ellenőrzőlisták használata kapcsán is találtunk néhány hiányosságot (lásd: 4. táblázat), mégpedig az elvégzett ellenőrzési munka nem megfelelő dokumentálása, valamint az eredményeket alátámasztó ellenőrzési bizonyítékok hiánya kapcsán²⁷. Az ellenőrző hatóságok magyarázatait azok ellenőrzési dokumentációja és a más rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem tudtuk ellenőrizni.

Hiba	Leírás
Elégtelen ellenőrzési dokumentáció	Az ellenőrzőlista szerint az irányítási költségeket és díjakat kiegészítő ellenőrzésnek kell alávetni. Az ellenőrzési dokumentációban nem volt bizonyíték sem kiegészítő ellenőrzési munkára, sem további dokumentumok áttekintésére nézve.
Elégtelen ellenőrzési dokumentáció és az ellenőrzési munka hiányosságai	Az ellenőrzési dokumentáció alapján nem bizonyítható, hogy a különböző tesztek valamennyi támogathatósági követelményre kiterjedtek. A más jogalanyokhoz kapcsolódó szervezetek esetében nem mindig végezték el megfelelően a kkv-kritérium tesztelését.
Elégtelen ellenőrzési dokumentáció és ellenőrzési nyomvonal	Az elvégzett ellenőrzéseket nem dokumentálták megfelelően az ellenőrzőlistákban, jelentésekben vagy más dokumentumokban. Hiányoznak a vonatkozó dokumentumokra való hivatkozások. Az ellenőrzési bizonyítékokat nem őrizték meg.

Forrás: Európai Számvevőszék.

37

A megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközöket érintő megbízhatósági nyilatkozattal kapcsolatos lezáráskori ellenőrzésünk összesen kilenc hibát tárt fel, amelyek a hét vizsgált eszköz közül hatot érintettek. E hibák közül három pénzügyi hatással bírt, ezáltal csökkent a lezáráskor támogatható kiadások összege. Egy esetben a hiba miatt az operatív program fennmaradó hibakockázata meghaladta a 2%-os lényegességi küszöböt, ami extrapolált pénzügyi korrekciók alkalmazását tette szükségessé (részletekért lásd: 3. háttérmagyarázat).

38

Ellenőrzésünk keretében a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközöket alkalmazó 192 operatív programból 27 esetében áttekintettük a lezárási csomagokat, valamint a programhatóságok és a Bizottság közötti későbbi interakciókat is. Megállapítottuk, hogy a legtöbb ellenőrző hatóság az ellenőrzési stratégiájával összhangban végezte munkáját, figyelembe véve az alkalmazandó rendeleteket és a Bizottság által adott iránymutatást. Ugyanakkor nem minden ellenőrző hatóság végzett rendszeresen tematikus ellenőrzéseket²⁸, és ha igen, a munka akkor sem volt mindig elegendő a lényeges szabálytalanságok feltárásához²⁹.

39

Két hiányosságot állapítottunk meg az ellenőrző hatóságok lezáráskori beszámolását illetően:

• Egyes esetekben a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszköz kiadásaival kapcsolatban végzett munkára vonatkozó információk túl tömörek voltak, így a Bizottság ellenőreinek további részleteket kellett bekérniük, ami a jelentések módosításához vezetett.
• Egyes esetekben nem álltak rendelkezésre információk a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök kiadásai kapcsán alkalmazott korrekciókról (összeg, típus). Az általunk áttekintett záró kontrolljelentések részletessége nem volt következetes. Az ellenőrző hatóságokkal szemben nem volt követelmény, hogy korrekcióikat típusonként (pl. közbeszerzés, állami támogatás, pénzügyi eszközök stb.) mutassák be, így a Bizottság erről nem rendelkezik strukturált adatokkal.

40

Az ellenőrző hatóságok általában elvégezték a szükséges ellenőrzéseket. A fent említett hiányosságok azonban némileg befolyásolták munkájuk megbízhatóságát, és bizonyos hibákat nem észleltek, amint azt az általunk és a Bizottság által feltárt hibák bizonyítják.

A Bizottság lezáráskor végzett ellenőrzéseinek eredményessége

2020 végéig még nem zárták le maradéktalanul a megosztott irányítású pénzügyi eszközöket alkalmazó operatív programok 19%-át

41

Miután a tagállami programhatóságok a 2017. március 31-i jogszabályban előírt határidőig benyújtották a Bizottságnak a lezárási csomagokat³⁰, a Bizottság elemezte ezeket a csomagokat, és az öthónapos határidőn belül választ adott rájuk. A Bizottság esetenként további tájékoztatást vagy ellenőrzéseket kért, illetve különböző jelentőségű és pénzügyi hatású észrevételeket tett.

42

Sok esetben a lezárással kapcsolatos kérdések tisztázása érdekében a programhatóságokkal folytatott interakció nem zárult le az eredeti észrevételeket tartalmazó levéllel, sőt néhány esetben még most is folyamatban van. Az 5. táblázat és a 6. táblázat bemutatja, hogyan állt 2020. december 31-én a Bizottság megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközöket alkalmazó kohéziós operatív programokkal kapcsolatos lezárási munkája.

Állapot	2018 vége	2019 vége	2020 vége	Százalékos arány 2020 vége
Lezárva	123	143	156	81%
Előzetesen lezárva1	39	32	32	17%
Nincs lezárva	30	17	4	2%
Összesen	192	192	192

¹ A Bizottság akkor tekint egy operatív programot előzetesen lezártnak, ha kiküldte az előzetes lezárásról szóló levelet. A gyakorlatban egy operatív program több okból is tekinthető előzetesen lezártnak: ha az egyik alap (pl. ERFA) lezárásra kerül, a másik (pl. KA) pedig nincs lezárva; egy alapból finanszírozott operatív programok esetében, ha az összes nem vitatott összeget kifizették, de a vitatott összegek még nem kerültek tisztázásra; vagy egyéb konkrét nyitott kérdések esetén.

Forrás: Európai Számvevőszék, a Bizottság adatai alapján.

Állapot	2018 vége	2019 vége	2020 vége	Százalékos arány 2020 vége
Lezárva	6,73	8,60	9,96	64%
Előzetesen lezárva	4,41	3,75	3,32	21%
Nincs lezárva	4,48	3,27	2,34	15%
Összesen	15,62	15,62	15,62

Forrás: Európai Számvevőszék, a Bizottság adatai alapján.

43

Az információk azt mutatják, hogy a megosztott irányítású pénzügyi eszközöket alkalmazó kohéziós operatív programok 81%-át 2020 végéig teljesen lezárták; ezek az operatív programok a megosztott irányítású pénzügyi eszközök adott időszakra vonatkozóan bejelentett összes kiadásának 64%-át fedték le. A 36 nyitott vagy előzetesen lezárt operatív program közül csak öt – mind olasz – program esetében állnak fenn még mindig a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközökkel kapcsolatos megoldatlan kérdések.

44

A Bizottság e 36 operatív program többségére vonatkozóan a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközökkel kapcsolatos pontosításokat vagy további ellenőrzéseket kért a lezárási folyamat során. Bár ez azt mutatja, hogy a programok esetében a megosztott irányítású pénzügyi eszközök jelentették a lezárás késedelmének egyik okát, ugyanakkor azt is tükrözi, hogy ezek a kérdések komoly figyelmet kaptak a Bizottság lezárási munkája során.

A Bizottság foglalkozott a releváns problémákkal és megfelelő korrekciókat alkalmazott – kivéve a legnagyobb hiba esetében

45

Áttekintettük a Bizottságnak a megosztott irányítású pénzügyi eszközöket alkalmazó operatív programokat érintő 27 lezárási csomaggal kapcsolatos munkáját. A munka alapos volt, és a Bizottság mindig foglalkozott a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök kiadásainak komponensével, azonosította a további vizsgálatra szoruló területeket, pontosításokat kért, és elemezte a válaszokat. A nyitott kérdéseket egyenként zárták le, gyakran a programhatóságokkal folytatott hosszas párbeszédet követően.

46

Sok esetben a Bizottság formális észrevételeket is tett, amelyek kapcsán pontosítást vagy bizonyosságot kért. Többletmunkát is kért az ellenőrző hatóságoktól, amennyiben a programhatóságok munkáját hatókörbeli korlátok vagy egyéb nyitott kérdések érintették.

47

A dokumentumalapú vizsgálat mellett a Bizottság több lezárással kapcsolatos ellenőrzést is végzett a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök kiadásait illetően. Az ellenőrzések által érintett operatív programok a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök kiadásainak közel 10%-át adták.

48

A 2007–2013-as programozási időszakban többször is javasoltuk, hogy a Bizottság a lezáráskor fordítson kiemelt figyelmet a pénzügyi eszközökre, amelyek esetében magas volt a nem támogatható kiadások kockázata, mivel az ellenőrző hatóságok a végrehajtás során alig végeztek a beruházások támogathatóságára irányuló ellenőrzéseket³¹. Megállapítottuk, hogy a kockázat a garanciaalapok esetében volt a legmagasabb, mivel a mesterségesen alacsony szorzó alkalmazása a támogatható kiadások túlbecsüléséhez vezethet³².

49

A Bizottság végrehajtotta ajánlásainkat, többek között kiemelt figyelmet fordított a garanciaalapok kapcsán alkalmazott szorzók kérdésére. Amikor tudomást szerzett arról, hogy az egyik tagállam úgy döntött, hogy a szorzót az iránymutatásban előírttól eltérő módszerrel számítja ki, arra utasította ellenőreit, hogy a lezárási munkájuk során alaposan vizsgálják meg ezt.

50

A lezárási munka eredményeképpen a Bizottság 2020 végén több mint 270 millió euró értékű korrekciót szándékozott alkalmazni 29 operatív program megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközökkel kapcsolatos támogatható kiadásaira. Ezek közül még nem mindegyik került véglegesítésre. A véglegesítést követően a korrekciók kizárják az érintett kiadást az eszköz hatálya alól, így a kapcsolódó költségeket a tagállam viseli. A 7. táblázat a DG REGIO által 2020 végéig a lezáráskor a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök kiadásaira alkalmazott, illetve javasolt korrekciókat mutatja be, a 8. táblázat pedig összehasonlítja azokat a DG REGIO által a lezáráskor az összes kiadásra alkalmazott korrekciókkal.

A korrekció típusa	Összeg	Érintett operatív programok száma
A garanciaalapokra alkalmazott szorzó helytelen	200,4	5
Hibák a záró kifizetési kérelemben	31,0	2
Nem támogatható kamat	19,5	2
Hibák a pénzügyi közvetítők kiválasztásában	5,3	2
Nem támogatható kamattámogatások és garanciadíjak	2,0	1
Nem támogatható kifizetések	1,6	1
Egyéb korrekciók (kiigazítások és egyebek)	11,3	16
Összesen	271,1

¹ A DG EMPL 2020 végéig nem alkalmazott korrekciókat az ESZA megosztott irányítású pénzügyi eszközeire, azonban ezek csupán 5%-át teszik ki az összes megosztott irányítású pénzügyi eszköz kiadásainak.

Forrás: A lezárási csomagok számvevőszéki áttekintése és a Bizottság adatai.

	Összeg
Bejelentett kiadások (az operatív programok összes forrása)	362 231,6
Bizottsági korrekciók	4 274,5
Százalékos arány	1,18%
Bejelentett kiadások – csak megosztott irányítású pénzügyi eszközök (az operatív programok összes forrása)	14 828,5
Bizottsági korrekciók – csak megosztott irányítású pénzügyi eszközök	271,1
Százalékos arány	1,83%

Forrás: Európai Számvevőszék, a Bizottság adatai alapján.

51

A Bizottság – egy kivételtől eltekintve – alkalmazta a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközöket érintő megbízhatósági nyilatkozattal kapcsolatos lezáráskori ellenőrzéseink pénzügyi hatással bíró megállapításaiból eredő korrekciókat (lásd: 3. táblázat). A figyelemre méltó kivétel a legnagyobb pénzügyi hatással járó megállapítás volt. A 3. háttérmagyarázat részletesen bemutatja ezt a lényeges hibát.

A záró összefoglaló jelentés és a Bizottság értékelése

A záró összefoglaló jelentés a korai közzététel miatt nem végleges adatokat közöl

52

A 2010. évi éves jelentésünkben megfogalmazott egyik ajánlásunkra reagálva a Bizottság 2011-ben módosította az általános rendeletet, és éves beszámolási kötelezettséget vezetett be a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközökre vonatkozóan³³. Ennek eredményeként a Bizottság évente összefoglaló jelentést készített, amely összesített és országonkénti adatok segítségével nyújtott áttekintést a megosztott irányítású pénzügyi eszközök végrehajtása terén elért eredményekről. A jelentés monitoringeszközként szolgált a teljesítmény nyomon követéséhez és értékeléséhez.

53

A hatodik – és egyben a 2007–2013-as időszakban az utolsó – változatában a jelentés az irányító hatóságok által 2017. március 31-ig a Bizottság rendszerébe bevitt adatokat mutatja be³⁴. Az adatok csak tájékoztató jellegűek, mivel a támogatható kiadások ellenőrzése és igazolása egy különálló, hosszadalmasabb folyamat, amely – amint fentebb ismertettük – a lezárási csomagok elemzését és végső jóváhagyását foglalja magában. Az irányító hatóságok által benyújtott, majd a Bizottság által e jelentés céljára összeállított adatokat az ellenőrző hatóságok sem ellenőrzik.

54

A Bizottság ezt mind a vezetői összefoglalóban, mind a záró összefoglaló jelentésben szóvá teszi, és megjegyzi, hogy bizonyos feladatok csak a lezárási folyamat során kerülnek elvégzésre:

• „Ez a záró összefoglaló nem minősül a 2017. március 31-ig bejelentett összegek támogathatósága lezáráskori megerősítésének: az irányító és ellenőrző hatóságoknak a lezárási folyamat során felül kell vizsgálniuk ezeket az összegeket […]”.

55

Az általános rendelet előírásainak³⁵ megfelelően a záró összefoglaló jelentés a 2017. márciusi végrehajtási adatokat mutatta be, amelyek előzetes adatok voltak. A Bizottság a későbbi lezárási tevékenysége nyomán nem tette közzé a jelentés frissített verzióit. A DG REGIO 2018. és 2019. évi éves jelentésében közreadott egy frissített táblázatot, amely operatív programok szerinti bontásban, a Bizottság tervezett korrekcióival együtt mutatta be a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök kiadásait (lásd alább: 60. bekezdés).

56

A megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök kiadásainak a 2017. évi záró összefoglaló jelentésben javasolt 16,1 milliárd euróról a jelenlegi 15,4 milliárd euróra való csökkentése a programhatóságok és a Bizottság által 2017. március 31. után elvégzett lezárási munka eredménye. A 9. táblázat bemutatja az előzetes és a jelenlegi adatok közötti 730 millió eurós (5%-os) változást.

	A megosztott irányítású pénzügyi eszközök kiadásai – záró összefoglaló jelentés, 2017. március 31.	A megosztott irányítású pénzügyi eszközök támogatható kiadásai – az Európai Bizottság 2020 végi adatai (korrekciókkal)1
ERFA	15 245	14 557
ESZA	837	795
Összesen	16 082	15 352 (5%-os csökkenés)

¹ A Bizottság által alkalmazott, illetve javasolt korrekciók 15,62 milliárd euróról (lásd: 6. táblázat) 15,35 milliárd euróra csökkentik az összeget.

Forrás: Európai Számvevőszék, a Bizottság adatai és 2017. március 31-i záró összefoglaló jelentése alapján.

Javult az adatok megbízhatósága

57

Megvizsgáltuk a záró összefoglaló jelentésben szereplő adatok minőségét. A Bizottság erőfeszítéseinek köszönhetően a jelentés korábbi változataihoz képest javult az adatok teljessége és megbízhatósága:

• Az irányító hatóságok kérdéseire reagálva a lezárásra vonatkozó tagállami iránymutatás részletes beszámolási sablont és egyértelmű utasításokat tartalmaz.
• A programhatóságoktól bekérendő információk nagy részét kötelezővé tették a zárójelentés esetében.
• A Bizottság feljegyzést adott ki földrajzi egységeinek szakreferensei számára, amelyben utasításokat adott a kapott adatok megbízhatóságának ellenőrzésére.

58

A Bizottság ezekkel az intézkedésekkel orvosolta a jelentésről készített korábbi elemzéseink során azonosított aggályok többségét³⁶. Ezt alátámasztja az is, hogy a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközöket érintő megbízhatósági nyilatkozattal kapcsolatos lezáráskori ellenőrzéseink során csak egy esetben állapítottunk meg helytelen beszámolást, míg a végrehajtási szakaszban végzett ellenőrzéseink esetében gyakrabban tettünk ilyen észrevételt³⁷.

59

A Bizottság tudomásul vesz néhány fennmaradó problémát, és részletes összefoglalást közöl. A Bizottság által azonosított fennmaradó problémák közül a leginkább figyelemre méltó az, hogy a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközöknek (a kiadások összegében kifejezve) csak 81%-a számolt be irányítási költségeiről és díjairól, holott ez kötelezően megadandó adat. Ez ugyanakkor javulást jelent az előző jelentésre jellemző 64%-os beszámolási arányhoz képest. A 4. háttérmagyarázat válogatást ad közre a Bizottság által a jelentésben kiemelt releváns adatminőségi problémákból, amelyeket a jelen ellenőrzésünk során tett megállapításaink követnek.

60

Az összefoglaló jelentés mellett a DG REGIO 2018. és 2019. évi éves tevékenységi jelentésében is közreadott egy olyan táblázatot, amely operatív programok szerinti bontásban, a Bizottság korrekcióival együtt mutatja be a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök kiadásait³⁸. Egy operatív program esetében a jelentés 4,2 milliárd euróval nagyobb összeget tüntet fel, mint a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök lezáráskor bejelentett tényleges kiadásai. Ez csupán elírás volt a jelentésben, és nem volt hatással a lezáráskor kifizetendő összegre, de azzal az eredménnyel járt, hogy az ERFA megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközei bemutatott kiadásainak összege 14,8 milliárd euró helyett 19 milliárd euró volt (28%-os túlbecsülés).

A végleges végrehajtási adatok bizottsági értékelése két fontos mutatóról nem közölt hasznos információt

61

Az adatok végleges összefoglalója a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök teljesítményére vonatkozó végső bizottsági elemzést is tartalmazza (lásd: 10. táblázat).

Folyósítási arány	Irányítási díjak
Uniós szinten és tagállamonként feltüntetett arányok. Az arányok tematikus területek (vállalkozások, városfejlesztés stb.) és az egyedi alapok szerint is kiszámíthatók. Az átfogó arányok terméktípusonkénti (hitelek, garanciák, saját tőke) bontásban nem kerültek közlésre. Az elemzés kitér a kifizetési arány alakulására, valamint tárgyalja a kiugró értékeket (alacsony vagy magas kifizetési ráta). Uniós szintű folyósítási arány: 93%. Jelentős eltérések figyelhetők meg, a Spanyolországban elért 60%-tól a négy tagállamban megvalósított teljes folyósításig.	Az adatok uniós szinten és tagállamonként, az egyedi alapok szintjén, tematikus területenként és terméktípusonként is rendelkezésre állnak. Az elemzés kiterjed az irányítási költségek és díjak mértékére mind az adott időszak, mind az éves átlag vonatkozásában, továbbá a szabályozási küszöbértékek betartására, valamint a terméktípusok, illetve a holdingalapok és az egyedi alapok szerinti összehasonlításra. Uniós szintű irányítási költségek és díjak mértéke: az adott időszakban az arány 6,7% volt az operatív programok által a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközöknek teljesített hozzájárulások, illetve 9,1% a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszköznek a végső kedvezményezettekbe eszközölt befektetései esetében; az éves átlagráta az operatív programok által a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközöknek teljesített hozzájárulások 1,26%-a volt.
Tőkeáttétel	Az alapok újrafelhasználása / rulírozó hatás
A tőkeáttételre vonatkozóan csak korlátozott adatok állnak rendelkezésre, mivel azok közzétételét a 2007–2013-as programozási időszakra vonatkozó rendelet nem írja elő. A Bizottság az információkat fakultatív jelleggel kérte be. A jelentésben szereplő elemzés a nagyon kevés benyújtott adaton alapul, és kitér a tőkeáttételi potenciált befolyásoló tényezők (terméktípus és az optimálistól elmaradó piaci helyzetek kezelésére irányuló szakpolitikai szándék) megvitatására is. Amint azt a Bizottság elismerte, ez az önkéntesen rendelkezésre bocsátott, korlátozott információ nem tekinthető reprezentatívnak.	A lezárásra vonatkozó iránymutatások értelmében az irányító hatóságoknak meg kellett adniuk következő időszakban való felhasználásra visszafizetett forrásokra (ún. visszaforgatott források) vonatkozó adatokat. Egy kivételével valamennyi tagállam szolgáltatott információt a visszaforgatott, illetve visszaforgatandó forrásokról. Az újrafelhasználásra rendelkezésre álló visszaforgatott források összegét 8,5 milliárd euróra becsülték. Az időszakon belül elért rulírozó hatásra vonatkozó információkat nem kérték be, így nem is elemezték.

Forrás: Európai Számvevőszék, a Bizottság 2017. március 31-i összefoglaló jelentése alapján.

62

A Bizottság pozitív következtetést adott a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök végrehajtásáról. Kiemelte a következőket:

• folyamatos fejlődés történt a pénzeszközök folyósítása terén, különös figyelemmel a 2015. december 31. és 2017. március 31. közötti körülbelül 20%-os növekedésre és a végleges 93%-os kifizetési arányra;
• az éves átlagos irányítási költségek és díjak a jogszabályban előírt felső érték alatt maradtak;
• 8,5 milliárd euró összegű visszaforgatott forrás áll rendelkezésre újrafelhasználásra;
• nőtt a létrehozott munkahelyek száma.

63

A záró összefoglaló jelentés nem közölt hasznos adatokat a következő két mutatóról:

• Tőkeáttétel: Mivel a tőkeáttételre vonatkozó információkat nem kellett kötelező jelleggel benyújtani, a kapott adatok nem voltak reprezentatívak. A Bizottság megjegyezte, hogy a benyújtott – korlátozott és nem reprezentatív – információk alapján jelentős eltérések mutatkoznak az egyes eszközök által elért tőkeáttétel mértéke között. Nem értünk egyet a Bizottság azon következtetésével, hogy „az elért eredmények arra utalnak, hogy a [megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök] […] legalább kétszer annyi forrást képesek mozgósítani, mint a strukturális alapokból a programokban rendelkezésre álló források összege”, mivel nem állt rendelkezésre elegendő információ egy ilyen általános következtetés alátámasztásához.
• Az időszakon belüli rulírozó hatás: A Bizottság információkat gyűjtött és elemzett a visszaküldött és hasonló célokra újrafelhasználandó forrásokról (visszaforgatott források), de arról nem, hogy a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök képesek voltak-e az adott időszakon belül újra felhasználni ezeket a forrásokat (időszakon belüli rulírozó hatás). Az adatok áttekintéséből az derül ki, hogy a 981 egyedi alap mintegy 10%-a volt képes korlátozott mértékben újrafelhasználni forrásokat a lezárás előtt.

64

A lezárási iránymutatások nem rendelkeztek arról, hogy az irányító hatóságoknak adatot kellene szolgáltatniuk a tőkeáttételről és az időszakon belüli rulírozó hatásról a zárójelentés céljára. Mivel ez a két mutató a két legnagyobb előnyét tükrözné annak, ha vissza nem térítendő támogatás helyett pénzügyi eszközöket alkalmaznak, véleményünk szerint szükség van rájuk ahhoz, hogy a Bizottság értékelni tudja a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök teljesítményét. Az 5. háttérmagyarázat a lezáráskor általunk ellenőrzött hét eszköz kapcsán mutatja be a tőkeáttételi és rulírozó hatásról szóló információkat.

Észrevételeink hatása a 2014–2020-as időszakra

Kibővítették az iránymutatást, javították a láthatóságot és rendelkezésre bocsátottak a kockázati területekre vonatkozó információkat

65

A kohéziós politikára vonatkozó fő hatályos jogszabály a 2007–2013-as időszakhoz képest tízszer annyi rendelkezést tartalmaz a pénzügyi eszközökre vonatkozóan. Emellett számos felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktus is foglalkozik a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos konkrét kérdésekkel. Ennek eredményeként a 2007–2013-as időszak iránymutató feljegyzéseiben szereplő információk nagy része mára bekerült a jogszabályokba. Ezeket a rendelkezéseket a pénzügyi eszközök konkrét témáit tárgyaló 16 iránymutatás egészíti ki.

66

Bár ellenőrzésünk nem terjed ki a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozó lezárási iránymutatás értékelésére, rövid áttekintésünk nyomán úgy látjuk, hogy azt még nem aktualizálták oly módon, hogy kiemelje a végrehajtási szakaszban általunk, a Bizottság és az ellenőrző hatóságok által eddig feltárt hibák alapján különösen releváns kockázatokat. Úgy véljük, hogy hasznos lenne ezeket az információkat a programhatóságok rendelkezésére bocsátani, hogy azok segítsék őket ellenőrzési munkájuk célzottabbá tételében.

67

Néhány probléma továbbra is fennáll, például sok ellenőrző hatóság még mindig a pénzügyi eszközöknek nyújtott előlegeket ellenőrzi, nem pedig a tényleges kiadásokat, ami nagy valószínűséggel a fennmaradó hibaarányok alábecsléséhez vezet. A Bizottság elfogadta az erre a hiányosságra vonatkozó ajánlásunkat, és iránymutatást nyújtott az ellenőrző hatóságoknak az előlegek kezelését illetően³⁹. Ezen túlmenően a 2020 utáni időszakban javulás várható ebben a kérdésben, mivel a jelenlegi jogszabálytervezet szerint egyetlen előlegfizetésre fog sor kerülni (az első részlet esetében), a további részletek pedig a tényleges kiadásokon alapulnak majd.

Megoldás született az ellenőrző hatóságok megbízatásának jogszabály szerinti korlátozására

68

A 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozó jogszabályok az EBB csoport által kezelt eszközök kapcsán eredetileg a korábbiakhoz hasonló korlátozásokat írtak elő az ellenőrző hatóságokra vonatkozóan. Miután a 2017. évi megbízhatósági nyilatkozat kapcsán több, ezekre a korlátozásokra visszavezethető hibát is feltártunk, azt javasoltuk, hogy a Bizottság gondoskodjon arról, hogy az EBB csoport által kezelt pénzügyi eszközökre is megfelelő ellenőrzési szabályok vonatkozzanak⁴⁰. Felkértük a Bizottságot, hogy határozzon meg az egyeztetett eljárás keretében nyújtott szolgáltatásra vonatkozó minimumfeltételeket, hogy ezáltal garantálható legyen a bizonyosság nyújtása.

69

Ennek eredményeként a Bizottság módosította az 1303/2013/EU rendelet⁴¹ (a közös rendelkezésekről szóló rendelet) vonatkozó rendelkezéseit, meghatározta a külső könyvvizsgálók ellenőrzési jelentésének mintáját, amely minimumkövetelményeket tartalmaz az észszerű bizonyosság nyújtása tekintetében⁴², és megbízta az ellenőrző hatóságokat, hogy végezzenek rendszer- és művelet-ellenőrzéseket a pénzügyi közvetítők szintjén⁴³. A változások hatálya nem terjed ki a 2018. augusztus 2. előtt a kkv-kezdeményezés keretében létrehozott programokra, azaz a jelenleg létező hat programra⁴⁴. A 2018/2019-es számviteli évtől kezdődően azonban az EBB csoport önkéntesen a kkv-kezdeményezés valamennyi programjára kiterjesztette az „észszerű bizonyosságot” nyújtó jelentések alkalmazását.

70

Ezek az intézkedések alkalmasak a probléma kezelésére. Hangsúlyozzuk, hogy ez tényleges javulást jelent a pénzügyi eszközök kiadásaival kapcsolatos bizonyosságszerzési folyamat tekintetében.

Az ellenőrző hatóságok munkája kapcsán általunk feltárt hiányosságok többsége szerepelt a 2014–2020-as bizottsági iránymutatásokban

71

A Bizottság 2014–2020-as programozási időszakra szóló iránymutatása foglalkozott az ellenőrző hatóságok munkájában általunk feltárt hiányosságok többségével⁴⁵ (lásd: 33–39. bekezdés). Az iránymutatások szerint az ellenőrző hatóságoknak éves kontrolljelentéseikben a következő információkat kell benyújtaniuk kifejezetten a pénzügyi eszközökre vonatkozóan:

• tematikus ellenőrzési információk több javasolt tárgykörrel, illetve magyarázat, ha az ellenőrzéseket nem végezték el;
• a rendszerellenőrzések során feltárt konkrét hiányosságok és a végrehajtott nyomonkövetési korrekciós intézkedések leírása;
• az elvégzett munka és a feltárt szabálytalanságok részletes leírása, beleértve a korrekciós intézkedéseket is;
• az EBB csoport vagy más nemzetközi pénzügyi intézmények által felhasznált eszközökre vonatkozó bizonyosság;
• arra irányuló ellenőrzések, hogy betartják-e a pénzügyi eszközök részére történő részletfizetésekre vonatkozó új szabályokat;
• a részsokaságok – pl. pénzügyi eszközök – kapcsán alkalmazott rétegzési megközelítés.

72

2018-ban – első alkalommal – az ellenőrző hatóságok a Bizottság és a tagállamok által közösen elfogadott és megosztott, közös tipológiát követve számoltak be a 2016–2017. évi éves kontrolljelentés céljára végzett művelet-ellenőrzéseik során feltárt szabálytalanságokról. A tipológia 16 alkategóriába sorolja a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos hibákat. Az iránymutatás azt is előírja, hogy az ellenőrző hatóságoknak a mintájukon ellenőrizniük kell, hogy a pénzügyi eszközökhöz nyújtott program-hozzájárulások összegét alátámasztják-e az irányító és igazoló hatóságoktól származó információk, továbbá felül kell vizsgálniuk az ellenőrzési nyomvonalat is.

73

Az ellenőrző hatóságok munkájában még fennmaradó hiányosságok orvoslása céljából a Bizottság és az ellenőrző hatóságok képviselőiből álló munkacsoport egy 2019. decemberi technikai értekezleten előterjesztett egy ellenőrzési dokumentációról szóló vitaanyagot. A dokumentum iránymutatást és gyakorlati tanácsokat nyújt az ellenőröknek az ellenőrzési dokumentációra és az ellenőrzési nyomvonalra vonatkozóan, amelyeket az ellenőrzőlisták kitöltése, valamint a szabályozási keretre és a nemzetközi ellenőrzési standardokra való hivatkozások feltüntetése során felhasználhatnak. Az iránymutatás a pénzügyi eszközök ellenőrzésére is vonatkozik.

A kkv-kat célzó eszközök támogathatóságával kapcsolatban kisebb valószínűséggel merülnek fel problémák

74

A 2014–2020-as programozási időszakban már kisebb valószínűséggel fog előfordulni az az általunk korábban megtapasztalt helyzet, hogy egy elsősorban kkv-k támogatására szolgáló pénzügyi eszköz nagyvállalkozásoknak juttatja a források nagy részét. A jogszabály létrehozta a kkv-kezdeményezéseket szolgáló alapokat, amelyek kizárólag kkv-k finanszírozására szánt pénzügyi eszközök. Kiterjesztették a pénzügyi eszközök tematikus hatókörét is, a kutatás és fejlesztés, az energiahatékonyság és egyes más ágazatok területén lehetővé téve a kkv-nak nem minősülő vállalkozások támogatását is.

A bizonytalanságok hatással lehetnek a pénzügyi eszközök eredményes lezárására

75

A 2014–2020-as programozási időszakban, bár az elszámolásokat éves rendszerességgel fogadták el, a jogszerűséggel és szabályszerűséggel kapcsolatos kérdések csak az időszak későbbi szakaszában, éves és többéves szabályszerűségi ellenőrzések révén voltak kezelhetők. 2018. évi éves jelentésünkben említést tettünk róla, hogy nem egyértelmű az ellenőrző hatóságoknak a 2014–2020-as programozási időszak lezárásával kapcsolatos megbízatása⁴⁶.

76

A 2014–2020-as operatív programok lezárása kapcsán a közös rendelkezésekről szóló rendelet előírja a tagállamoknak, hogy minden egyes operatív program végrehajtásáról nyújtsanak be zárójelentést, de – az éves végrehajtási jelentéssel ellentétben⁴⁷ – nem határozza meg kellően annak pontos tartalmát és a benyújtás időpontját⁴⁸. A 2014–2020-as programok lezárására vonatkozó rendelkezések többsége egyes műveletek (így a pénzügyi eszközök) esetében egy későbbi szakaszig, általában a lezárásig halasztja a bejelentett költségek támogathatóságának végleges értékelését⁴⁹. A pénzügyi eszközök esetében az ellenőrző hatóságok a kifizetett kiadások egy részét a lezárás előtt is ellenőrizhetik az eszköz második és azt követő részletfizetéseinek feloldására vonatkozó jogszabályi előírások alapján⁵⁰.

77

Az éves beszámoló értékelésétől eltérően a közös rendelkezésekről szóló rendelet nem határozza meg kellőképpen a programhatóságok szerepét a lezárási folyamatban. Nem határozza meg azt sem, hogy mit szükséges tenni az esetleges nem támogatható költségek által a tárgyévek fennmaradó hibaarányára kifejtett hatás újraértékelése és szükség szerinti kiigazítása érdekében. Jelenleg nincs kifejezett szabályozási követelmény sem arra, hogy a tagállamok lezáráskor benyújtsanak egy záróelszámolást az érintett időszakra vonatkozóan, sem pedig arra, hogy az ellenőrző hatóságok bizonyosságot nyújtsanak az időszak összes kiadásáról, amint az a 2007–2013-as záró kontrolljelentés kapcsán elő volt írva⁵¹. A rendelet alapján az sem egyértelmű, hogy az utolsó éves beszámolócsomagnak valamilyen formában tartalmaznia kell-e a pénzügyi eszközök számára kifizetett összegek lezáráskori támogathatóságának végső értékelését. Következésképpen fennáll annak a kockázata, hogy amennyiben a jogszabály a lezárásig késlelteti az értékelést, a kiadások végső támogathatóságának biztosítását célzó ellenőrzési munka elégtelen lesz vagy egyáltalán nem is tud megvalósulni.

78

Véleményünk szerint ez a jogbizonytalanság befolyásolhatja a tagállamok képességét a szükséges ellenőrzések elvégzésére, mivel a dokumentumok megőrzési időszaka lejárhat, ha bizonyos feladatok elvégzésére csak az utolsó pénzügyi év vége (2024. június 30.) után kerül sor.

79

2018. évi éves jelentésünkben azt javasoltuk, hogy a Bizottság kellő időben (legkésőbb 2022 decemberéig) tisztázza ezeket a szempontokat, hogy a tagállamok megértsék, mit vár tőlük a Bizottság a 2014–2020-as programok lezárása kapcsán⁵². A Bizottság mindeddig az ajánlás egy részét hajtotta végre. 2019-ben elkészített egy, a pénzügyi eszközök ellenőrzési módszertanára vonatkozó csomagot, amely utasításokat tartalmaz az ellenőrző hatóságok számára, hogyan szerezzenek bizonyosságot az összes kiadás lezáráskori támogathatóságáról. Ez az ellenőrzési módszertan jelenleg frissítés alatt áll. A Bizottság most véglegesíti a lezárásra – többek között a pénzügyi eszközökre is – vonatkozó iránymutatások tervezetét is. Mind az aktualizált módszertant, mind a lezárásra vonatkozó iránymutatásokat 2021-ben tervezik közzétenni.

Folytatódnak az adatok megbízhatóságára irányuló erőfeszítések, a tőkeáttételre és a források újrafelhasználására vonatkozó kiegészítő adatok segítik az értékelést

80

A 2014–2020-as programozási időszakban a pénzügyi eszközökre vonatkozó beszámolás javításait közvetlenül belefoglalták a jogszabályokba⁵³. A következőkkel kapcsolatos fejlődésre szeretnénk felhívni a figyelmet:

• A tagállamoknak ezentúl éves végrehajtási jelentésük részeként be kell számolniuk a Bizottságnak a pénzügyi eszközök végrehajtásáról.
• A pénzügyi eszközökről szóló beszámolásra szolgáló modellt megvitatták az irányító hatóságokkal, és online képzést is biztosítottak a beszámolásról, amely lehetővé tette az adatok rendszerbe való beviteléért felelős szereplők számára, hogy jobban megértsék, mit kell tenniük a megbízhatóság javítása érdekében. A 2007–2013-as időszakban az adatok megbízhatóságával kapcsolatos problémák egyik oka az volt, hogy a programhatóságok nem ismerték a beszámolási rendszert.
• A pénzügyi eszközökről szóló beszámolásra szolgáló modell minden szinten tartalmaz a közszféra és a magánszféra hozzájárulásainak feltüntetésére szolgáló mezőket. Ez lehetővé teszi az elért tőkeáttételi szint megfelelő értékelését, sőt a 2014–2020-as időszakra vonatkozó legutóbbi jelentés részletes tőkeáttételi elemzést is tartalmaz.
• A jelentés részletes információkkal szolgál a beruházásokból visszaáramló forrásokról és azok újrafelhasználásáról (az időszakon belüli rulírozó hatás).

81

A Bizottság azonban 2018. december 31-i összefoglaló jelentésében megjegyzi, hogy továbbra is vannak hiányosságok és következetlenségek az adatokat illetően, és még van mit javítani az adatok minőségén. Ez részben azért van így, mert a jelentés azóta továbbfejlődött, és már több információt kér be a programhatóságoktól. Megjegyezzük, hogy ezek a kérdések viszonylag kis jelentőségűek, és már foglalkoznak velük.

82

Az összefoglaló jelentés egyik olyan aspektusa, amelyen nem lehet javítani, az, hogy nem ad megerősítést a támogatható kiadások összegéről. Mivel közzétételére az adott időszak végét követő egy éven belül kerül sor, az ellenőrző hatóságoknak nincs idejük az adatok ellenőrzésére, még kevésbé arra, hogy a végleges lezárási folyamat nyomán alkalmazott kiigazításokat és korrekciókat is figyelembe vegyék. A jelentés ezért – kialakításánál fogva – továbbra is előzetes jellegű.

Következtetések és ajánlások

83

Átfogó következtetésünk az, hogy a tagállamok és a Bizottság összességében megtették a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök kiadásai támogathatóságának lezáráskori ellenőrzéséhez szükséges lépéseket. A Bizottság és a nemzeti ellenőrzési hatóságok ellenőrzéseket végeztek, amelyek eredményekkel jártak. Néhány hiba azonban nem került feltárásra, és a Bizottság nem foglalkozott a legfontosabb hibával, amely lényeges hatást gyakorolt az érintett operatív program lezárására.

A 2007–2013-as időszakra vonatkozó bizottsági iránymutatás alapvetően megfelelő volt, de a 2014–2020-as időszak lezárással kapcsolatos rendelkezései egyértelműsítésre szorulnak

84

A sikeres lezárás egyik kulcseleme a szabályozási rendelkezések és a rendelkezésre álló iránymutatások minősége. Tekintettel arra, hogy a 2007–2013-as időszakra vonatkozó jogszabályok igen korlátozott rendelkezéseket tartalmaznak a megosztott irányítású pénzügyi eszközök tekintetében, az iránymutatás minősége még a szokásosnál is fontosabb volt (15. bekezdés).

85

Következtetésünk szerint a Bizottság időben és kellő részletességgel rendelkezésre bocsátotta a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök lezárásához szükséges iránymutatást. Az iránymutatás minősége nagyban segítette a programhatóságok munkáját. Tárgyalta a legtöbb olyan területet, amellyel kapcsolatban a végrehajtási szakaszban hiányosságokat állapítottunk meg (16–20. bekezdés). Nem foglalkozott azonban különös kockázatként a végső kedvezményezettek kis- és középvállalkozási státuszának értékelésével, noha ez a legtöbb eszköz esetében támogathatósági követelmény volt. Ellenőrzéseink során hibákat tártunk fel ezzel kapcsolatban (21. bekezdés).

86

A 2014–2020-as időszak tekintetében a pénzügyi eszközökre vonatkozó iránymutatást többségében beépítették a jogszabályokba, és számos, téma szerint szervezett feljegyzés formájában is további támogatást nyújtottak. Néhány kérdés azonban továbbra is problémát jelent, különösen egyes ellenőrző hatóságok azon megközelítése, hogy a tényleges kiadások helyett a pénzügyi eszközöknek kifizetett előlegeket ellenőrzik (65–67. bekezdés).

87

A pénzügyi eszközökre vonatkozó általános iránymutatás javulása ellenére úgy véljük, hogy a 2014–2020-as időszak lezárására vonatkozó jogszabályi rendelkezések egy szempontból gyengébbek, mint a 2007–2013-as időszakra vonatkozóak voltak. A közös rendelkezésekről szóló rendelet nem határozza meg elég egyértelműen a programhatóságok szerepét a lezárási folyamatban. Nem határozza meg azt sem, hogy mit szükséges tenni az esetleges nem támogatható költségek által a tárgyévek fennmaradó hibaarányára kifejtett hatás újraértékelése és szükség szerinti kiigazítása érdekében. Nincs kifejezett követelmény arra vonatkozóan, hogy az ellenőrző hatóságoknak a 2007–2013-as időszakhoz hasonlóan bizonyosságot kellene nyújtaniuk az időszak összes kiadásáról. Ez különösen a pénzügyi eszközök esetében fontos, ahol a kiadások lényeges részének elszámolhatósága csak a lezáráskor értékelhető (75–78. bekezdés).

88

2018. évi éves jelentésünkben javasoltuk e kérdés tisztázását, és a Bizottság előrelépést tett e probléma kezelése terén. 2019-ben utasításokat adott ki az ellenőrző hatóságok számára arról, hogy szerezzenek bizonyosságot az összes kiadás lezáráskori támogathatóságáról. A Bizottság jelenleg aktualizálja ezeket az utasításokat, valamint iránymutatások véglegesítésén is dolgozik, hogy a tagállamok megérthessék, milyen feladatokat kell elvégezniük a lezárással kapcsolatban (79. bekezdés).

1. ajánlás. A Bizottság és a Számvevőszék ellenőrzései során azonosított kockázati területekre vonatkozó iránymutatás

A 2014–2020-as időszak közelgő lezárására való optimális felkészülés érdekében a Bizottság a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközökre vonatkozó jelenlegi iránymutatás kiegészítéseképpen adjon konkrét tanácsokat a tagállamoknak a bizottsági és számvevőszéki ellenőrzések során feltárt leggyakoribb hibákkal kapcsolatban.

Határidő: 2021 vége.

2. ajánlás. A pénzügyi eszközök kiadásai támogathatóságának lezáráskori értékelése során az ellenőrző hatóságok által elvégzendő feladatokkal kapcsolatos szükséges iránymutatás kiegészítése

Frissített ellenőrzési módszertana és hamarosan kiadandó lezárási iránymutatásai révén a Bizottság biztosítsa az ellenőrző hatóságoknak a szükséges utasításokat arra vonatkozóan, hogyan szerezzenek bizonyosságot a pénzügyi eszközök kiadásainak lezáráskori támogathatóságáról. A Bizottságnak aktívan ösztönöznie is kell az ellenőrző hatóságokat arra, hogy a jogszabályok mellett ezt az iránymutatást is vegyék figyelembe, hogy eredményesebb lehessen a lezárási folyamat.

Határidő: 2022 vége.

Az ellenőrző hatóságok elvégezték a legtöbb szükséges ellenőrzést, de egyes hibák felderítetlenek maradtak és alkalmanként nem támogatható kiadások elszámolását eredményezték

89

A kifizetések támogathatósági időszakának 15 hónappal történő meghosszabbításának köszönhetően a becslések szerint további 2,6 milliárd euró juthatott el a végső kedvezményezettekhez, és a 2007–2013-as programozási időszakban 75%-ról 93%-ra nőtt a kifizetési arány (26–27. bekezdés). Ugyanakkor problémákat is okozott az ellenőrző hatóságoknak, amelyek a lezárás előtt így gyakran nem tudták lekönyvelni a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök összes kiadását. Ez a hatókör korlátozásához és 2017. március 31. után a fennmaradó ellenőrzések befejezése kapcsán többletmunkához vezetett (28–31. bekezdés).

90

Az ellenőrző hatóságok munkáját az is befolyásolta, hogy csak korlátozott megbízatással rendelkeztek az EBB csoport által kezelt eszközök holdingalapjainak ellenőrzésére. Ilyen esetekben az ellenőrző hatóságok többsége semmilyen szinten nem végezte el ezt a munkát, és kizárólag az EBB csoport független külső ellenőrének munkájára támaszkodott, amely azonban korlátozott hatókörű volt és nem tette lehetővé bizonyosság nyújtását a pénzügyi eszközökből kifizetett kiadások támogathatóságáról (22–25. bekezdés).

91

Ugyanez a korlátozás a 2014–2020-as programozási időszak kezdetén is fennállt. Az ellenőrzéseink során feltárt hibák és az ezek nyomán tett ajánlásaink jogszabályi változásokat eredményeztek, és a helyzetet nagyobbrészt orvosolták. A külső ellenőr munkájának hatókörét kiterjesztették, hogy lehetővé tegye a bizonyosság nyújtását, az EBB csoport pedig önként vállalta, hogy a jogszabály hatálya alá nem tartozó esetekre is alkalmazza az új szabályokat (68–70. bekezdés).

92

Az ellenőrző hatóságok általában elvégezték a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök kiadásai támogathatóságának lezáráskori ellenőrzéséhez szükséges munkát, lefedve a teljes sokaságot, továbbá kezelték a releváns kérdéseket. A következő főbb hiányosságokat tártuk fel (32–40. bekezdés):

• az ellenőrzési munka nem megfelelő dokumentálása;
• bizonyos támogathatósági ellenőrzések elvégzésének mértéke olyan magas kockázatú területeken, mint a kkv-státusz és a közbeszerzés;
• az elvégzett munka részletességének következetlensége, ami miatt a Bizottság részéről széles körű nyomon követésre van szükség a pontosítások elvégzéséhez;
• a tematikus ellenőrzéseket nem végezték el módszeresen, illetve a lezáráskor vagy ahhoz közeli időpontban;
• egyes hibák elkerülték a felderítést, amint azt a Bizottság és a Számvevőszék által feltárt hibák is mutatják.

93

A 2014–2020-as időszakra nézve a jogszabályok kiterjesztett rendelkezései és a bizottsági iránymutatások orvosolták e hiányosságok egy részét. A fennmaradó hiányosságok kezelése érdekében a Bizottság és az ellenőrző hatóságok képviselői által 2019 végén készített dokumentum iránymutatást nyújt az ellenőrzési dokumentációval és az ellenőrzési nyomvonallal kapcsolatos kérdésekben, és ezek a pénzügyi eszközök ellenőrzésére is vonatkoznak (71–73. bekezdés).

A Bizottság foglalkozott a releváns problémákkal és megfelelő korrekciókat alkalmazott – kivéve a legnagyobb hiba esetében

94

A Bizottság részletesen felülvizsgálta az összes lezárási csomagot, és módszeresen kiegészítő ellenőrzéseket végzett a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök kiadásai támogathatóságának ellenőrzése céljából (41–44. bekezdés). E munka eredményeként hivatalos észrevételeket tettek a programhatóságoknak, amelyekben bizonyosság nyújtását, pontosításokat vagy további munkát kértek tőlük. A magas kockázatú területeket – például a garanciaalap kiadásaira a megfelelő szorzó alkalmazását – szorosan figyelemmel kísérték és megfelelő korrekciókat alkalmaztak (45–50. bekezdés).

95

Lezárási munkája során a Bizottság általában feltárta a nem támogatható kiadásokat és kezelte a megállapításokat. Ugyanakkor elutasította az egyik ellenőrzésünkből származó, leglényegesebb megállapítást. A Bizottság elfogadta egy olyan megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszköz támogathatóságát, amely a hitelek jóváhagyott összértékének közel 80%-át kkv-nak nem minősülő vállalatokba fektette be, holott a jogszabály úgy rendelkezett, hogy a pénzügyi eszköznek elsősorban kkv-kat kell finanszíroznia (51. bekezdés). Ilyen helyzet kialakulása kevésbé valószínű a 2014–2020-as időszakban, mivel a jogszabály kizárólag a kkv-k finanszírozására szolgáló pénzügyi eszközöket vezetett be. A pénzügyi eszközök tematikus hatókörét is kiterjesztették, lehetővé téve egyes kkv-nak nem minősülő vállalatok támogatását (74. bekezdés).

Az évek során javult a beszámolás megbízhatósága, de a záró végrehajtási jelentésben szereplő adatok nem voltak véglegesek, és mivel két fontos mutatóról nem állt rendelkezésre információ, az értékelés nem lehetett teljes körű

96

A Bizottság 2007–2013-as zárójelentése a jogszabályban előírt és az irányító hatóságok által 2017. március 31-ig a beszámolási rendszerbe bevitt adatokat mutatja be. Ezek előzetes adatok voltak, amelyek nem tartalmazták a későbbi lezárási munkák kiigazításait és korrekcióit, amelyek következtében 730 millió euróval (5%-kal) csökkent a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök támogatható kiadásainak összege. Bár ez a megközelítés észszerűnek tűnhet, mivel a jelentés célja az, hogy a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök sikerét értékelő különböző érdekelt felek a megfelelő időben felhasználhassák azt, jogszabályi előírás hiányában a Bizottság nem frissítette a jelentést, hogy az a végleges adatokat tartalmazza (52–56. bekezdés).

97

A végleges jelentés adatainak megbízhatósága jobb volt a korábbi változatokénál. Ezt az tette lehetővé, hogy a Bizottság a beszámolási iránymutatás és saját adatminőséggel kapcsolatos munkája révén erőfeszítéseket tett ennek érdekében (57. és 58. bekezdés). A Bizottság ugyanakkor maga is elismeri jelentésében, hogy egyes megbízhatósági problémák továbbra is fennállnak (59–60. bekezdés).

98

A Bizottság pozitívan értékelte a megosztott irányítású pénzügyi eszközök végrehajtását, és számos olyan tényezőre mutatott rá, mint például a 93%-os végleges folyósítási arány, a szabályozási plafon alatt maradó átlagos irányítási költségek és 8,5 milliárd euró összegű visszaforgatott forrás (61. és 62. bekezdés). A megosztott irányítású pénzügyi eszközök további befektetések vonzására való képességéről és a források adott időszakon belüli újrafelhasználásáról rendelkezésre álló, korlátozott és nem reprezentatív információk alapján úgy véljük, hogy az értékelés hiányos ebben a tekintetben, mivel ez a két tényező a legfontosabb előnyei között van annak a megoldásnak, hogy vissza nem térítendő támogatások helyett pénzügyi eszközöket alkalmaznak. Ezért nem támasztja alá kellő bizonyíték a Bizottság azon következtetését, hogy „az elért eredmények arra utalnak, hogy a [megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök] […] legalább kétszer annyi forrást képesek mozgósítani, mint a strukturális alapokból a programokban rendelkezésre álló források összege” (63. és 64. bekezdés).

99

A 2014–2020-as időszakban jelentős javulás tapasztalható a beszámolás kialakítását illetően, ideértve az irányítási költségekről és díjakról való beszámolás kibővítését, valamint a tőkeáttételre és a források azonos időszakon belüli újrafelhasználására vonatkozó elemzések beillesztését. Az adatok megbízhatóságával kapcsolatos fennmaradó kérdések viszonylag csekély jelentőségűek, tisztázásuk folyamatban van. Mivel azonban a jelentést a tárgyidőszak végét követő egy éven belül teszik közzé, az kialakításánál fogva megőrzi előzetes jellegét (80–82. bekezdés).

A jelentést 2021. március 17-i luxembourgi ülésén fogadta el az Iliana Ivanova számvevőszéki tag elnökölte II. Kamara.

Mellékletek

I. melléklet. A megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök lezáráskori ellenőrzésének fontosságát hangsúlyozó számvevőszéki jelentések

1. 2015. évi éves jelentés: Azt javasoltuk (6. fejezet, 5. ajánlás), hogy a Bizottság gondoskodjon arról, hogy a 2007–2013-as időszak megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközeihez kapcsolódó valamennyi költséget elég korán szerepeltessék a lezárási nyilatkozatokban ahhoz, hogy az ellenőrző hatóságok el tudják végezni azok ellenőrzését.
2. 2016. évi éves jelentés: Megállapítottuk, hogy a Bizottság végrehajtási jelentésében feltárt hibák a teljesítmény túlbecsüléséhez vezetnek, és ha nem korrigálják őket, mesterségesen növelhetik a támogatható kiadások lezáráskori összegét, különösen a garanciaalapok esetében. Ezért azt javasoltuk, hogy a Bizottság a lezáráskor fordítson különös figyelmet erre (6.25. bekezdés és a 6.41. bekezdés 1. ajánlásának a) pontja).
3. 2017. évi éves jelentés: Észrevételeztük, hogy a Bizottság javasolta az ellenőrző hatóságoknak, hogy „tematikus” ellenőrzéseket végezzenek a pénzügyi eszközök kapcsán, hogy a lezáráskor bizonyosságot lehessen nyújtani arról, hogy a végső kedvezményezetteknek folyósított összegek felhasználása a terveknek megfelelően történt. Megállapítottuk, hogy nem minden ellenőrző hatóság végzett rendszeresen ilyen ellenőrzéseket, és ha igen, a munka akkor sem volt mindig elegendő a lényeges szabálytalanságok feltárásához (6.34. és 6.35. bekezdés).
4. 2018. évi éves jelentés: Megállapítottuk, hogy bár a Bizottság jelentős erőfeszítéseket tett az adatok lezáráskori minőségének javítására, az egyik idei ellenőrzésünk során még mindig pontatlanságokat találtunk a lezáráskori végrehajtási jelentésben (6.35. bekezdés).
5. 2/2012. sz. különjelentés⁵⁴: Megjegyeztük, hogy a Bizottság csak a lezáráskor tud megoldást találni az alapok tőkéjének túlméretezésére (56. bekezdés).
6. 19/2016. sz. különjelentés⁵⁵: Megismételtük, hogy a Bizottság csak lezáráskor tudja meghatározni a teljes támogatható kiadást (1. háttérmagyarázat, 30. o.).
7. 36/2016. sz. különjelentés⁵⁶: Megállapítottuk, hogy különösen a megosztott irányítású pénzügyi eszközök esetében fennáll a kockázata annak, hogy a lezáráskor nem támogatható kiadásokat nyújtanak be elszámolásra, és megjegyeztük, hogy ezt a Bizottság is kockázati területként azonosította, és iránymutatást nyújtott róla az ellenőrző hatóságoknak (107., 113. és 141. bekezdés). Javasoltuk, hogy a Bizottság a lezáráskor biztosítsa, hogy a tagállamok speciális eljárások alkalmazásával megbizonyosodjanak a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kiadások támogathatóságáról (7. ajánlás).
8. 17/2018. sz. különjelentés⁵⁷: Számos következetlen és pontatlan adatot találtunk a 2007–2013-as időszak megosztott irányítású pénzügyi eszközeinek végrehajtásáról szóló zárójelentésben. Megjegyeztük, hogy mivel a lezárás még folyamatban volt, a Bizottságnak módjában állt ellenőrizni az operatív programok lezárásához használt számadatok megbízhatóságát (72. bekezdés).

Betűszavak és rövidítések

DG EMPL: A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága

DG REGIO: Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság

ERFA: Európai Regionális Fejlesztési Alap

ESZA: Európai Szociális Alap

FISM: Megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszköz

Kkv: Kis- és középvállalkozás

OP: Operatív program

Glosszárium

Általános rendelet: A 2007–2013-as programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó szabályok, amelyek helyébe a következő időszakban a közös rendelkezésekről szóló rendelet lépett.

EBB csoport: Európai Beruházási Bank és Európai Beruházási Alap.

Ellenőrző hatóság: Uniós kiadási programok rendszereinek és műveleteinek ellenőrzését végző független tagállami szervezet.

Európai Regionális Fejlesztési Alap: Uniós alap, amely a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló beruházások finanszírozásával erősíti a gazdasági és társadalmi kohéziót.

Európai Szociális Alap: Oktatási és foglalkoztatási lehetőségek teremtését, valamint a szegénység kockázatának kitettek helyzetének javítását célzó uniós alap.

Igazoló hatóság: A kiadási kimutatások és a kifizetési kérelmek pontosságának és megfelelőségének igazolására a tagállam által kijelölt szerv.

Irányító hatóság: Egy tagállam által valamely uniós finanszírozású program irányítására kijelölt nemzeti, regionális vagy helyi hatóság (illetve magánszervezet).

Kohéziós politika: Uniós szakpolitika, amelynek célja a régiók és a tagállamok közötti gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése a munkahelyteremtés, az üzleti versenyképesség, a gazdasági növekedés, a fenntartható fejlődés és a határokon átnyúló és régióközi együttműködés előmozdítása révén.

Közös rendelkezésekről szóló rendelet: A mind az öt európai strukturális és beruházási alapra alkalmazandó szabályokat meghatározó rendelet.

Lezárás: Valamely uniós programra vagy alapra vonatkozó pénzügyi elszámolás, amelynek során vagy kifizetik a fennmaradó egyenleget a tagállamnak, illetve kedvezményezett országnak, vagy forrásokat fizettetnek vissza azzal.

Megbízhatósági nyilatkozat: Az Európai Számvevőszék éves jelentésében szereplő nyilatkozat, amelyben az közzéteszi az uniós beszámoló megbízhatóságáról, illetve a mögöttes tranzakciók szabályszerűségéről adott ellenőri véleményét.

Megosztott irányítás: Az uniós költségvetés végrehajtásának olyan módozata, amikor – a közvetlen irányítással ellentétben – a Bizottság bizonyos végrehajtási feladatokat a tagállamokra bíz, de azokért továbbra is viseli a végső felelősséget.

Pénzügyi eszköz: Az uniós költségvetésből tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések, hitelek vagy garanciák, illetve más kockázatmegosztási eszközök formájában kapott pénzügyi támogatás.

Záró kontrolljelentés: Az ellenőrző hatóságok által a lezáráskor benyújtott lezárási csomag része.

Záró végrehajtási jelentés: Az irányító hatóságok által a lezáráskor benyújtott lezárási csomag része.

Ellenőrző csoport

A Számvevőszék különjelentésekben mutatja be az uniós szakpolitikákra és programokra, illetve egy adott költségvetési területhez kapcsolódó, irányítással kapcsolatos kérdésekre irányuló ellenőrzéseinek eredményeit. Hogy ellenőrzési munkája maximális hatást érjen el, témái megválasztásakor és feladatai megtervezésekor a Számvevőszék tekintetbe veszi a teljesítmény-, illetve szabályszerűségi kockázatokat, az érintett bevétel vagy kiadás nagyságát, a várható fejleményeket, valamint a politika és a nagyközönség érdeklődését.

Ezt a teljesítmény-ellenőrzést a kohéziós, növekedési és társadalmi befogadási beruházások kiadási területeire szakosodott II. Kamara végezte Iliana Ivanova számvevőszéki tag elnökletével. Az ellenőrzést Ladislav Balko számvevőszéki tag vezette Branislav Urbanič kabinetfőnök, Juan Ignacio Gonzalez Bastero ügyvezető, Viorel Cirje feladatfelelős, valamint Adrian Rosca és Borja Martin Simon számvevők támogatásával.

Végjegyzetek

¹ Minden tagállam, kivéve Horvátország, Írország és Luxemburg.

² Eltérő jelzés hiányában ebben a jelentésben a kifejezés kizárólag az ERFA és az ESZA megosztott irányítás alá tartozó, a 2007–2013-as programozási időszakra vonatkozó pénzügyi eszközeire utal.

³ A Tanács 2006. július 11-i 1083/2006/EK rendelete (HL L 210., 2006.7.31., 25. o.).

⁴ Az 1083/2006/EK rendelet 78a. cikke.

⁵ Eltérő jelzés hiányában ebben a jelentésben a kifejezés kizárólag a 2007–2013-as programozási időszak operatív programjainak lezárására utal.

⁶ Az 1083/2006/EK rendelet 78. cikkének (6) bekezdése.

⁷ Lásd: a Számvevőszék 2010. évi éves jelentésének 4.36. bekezdése.

⁸ 1) A végsőegyenleg-kifizetési kérelem és egy költségnyilatkozat az 1083/2006/EK rendelet 61., 78. és 89. cikkével összhangban; 2) a programra vonatkozó záró végrehajtási jelentés az 1083/2006/EK rendelet 67. cikkével összhangban; 3) a záró kontrolljelentéssel alátámasztott lezárási nyilatkozat az 1083/2006/EK rendelet 62. cikkével összhangban.

⁹ A Számvevőszék 19/2016. sz. különjelentése.

¹⁰ A Számvevőszék 36/2016. sz. különjelentése.

¹¹ Az 1083/2006/EK rendelet 44. és 45. cikke, valamint a 2006. december 8-i 1828/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 371., 2006.12.27., 1. o.) 43–46. cikke.

¹² Jelentésünkben a programhatóságokra való hivatkozásokat a 06. bekezdésben felsorolt három tagállam – akár nemzeti, akár regionális vagy helyi – hatóságaiként kell értelmezni.

¹³ A Bizottság 2015. április 30-i C(2015) 2771 final határozata.

¹⁴ A lezárási csomag két kulcsfontosságú eleme. A 2015. április 30-i C(2015) 2771 final bizottsági határozat 5.2. és 5.3. bekezdése, valamint VI. melléklete.

¹⁵ A 2015. április 30-i C(2015) 2771 final bizottsági határozat VI. melléklete.

¹⁶ Bizottsági dokumentum: Kérdések és válaszok a 2007–2013-as időszak programjainak lezárásáról.

¹⁷ Ilyenek voltak például az ellenőrző hatóságokkal tartott technikai megbeszélések: 1) a Bizottság és az ellenőrző hatóságok (Homologues Group) 2015. szeptemberi ülése, ahol a hangsúly a megosztott irányítású pénzügyi eszközök lezárásán volt, valamint 2) a Homologues Group 2016. szeptemberi ülése.

¹⁸ Az 1083/2006/EK rendelet 62. cikke.

¹⁹ A Bizottság 2017. március 31-i (lezáráskori) záró összefoglaló jelentésének számvevőszéki elemzése.

²⁰ A Számvevőszék 2014. évi éves jelentésének 6.67. bekezdése és 2015. évi éves jelentésének 6.63. bekezdése.

²¹ Az egyeztetett eljárás egy szervezet és egy harmadik fél által közösen elfogadott eljárás, amelynek célja pénzügyi információkra vagy működési folyamatokra vonatkozó tényszerű megállapítások megfogalmazása (ISRS 4400). Lásd még: a DG REGIO 2017. évi éves tevékenységi jelentésének melléklete, 75. o.

²² A 2015. április 30-i C(2015) 2771 final bizottsági határozat 3.6. bekezdése. Erről 2014. évi éves jelentésünk 6.52. bekezdésében és 2015. évi éves jelentésünk 6.45. bekezdésében számoltunk be.

²³ A Számvevőszék 19/2016. sz. különjelentésének 42–44. bekezdése. Az összeg a Bizottság 2015. december 31-i és 2017. március 31-i összefoglaló jelentéseit felhasználó számításunkon alapul.

²⁴ A Bizottság 2015. december 31-i és 2017. március 31-i összefoglaló jelentése.

²⁵ A 2015. április 30-i C(2015) 2771 final bizottsági határozat I. mellékletének 4.2. bekezdése, valamint VI. mellékletének 11. bekezdése. Lásd még: a Bizottság e kérdéssel kapcsolatos tagállami aggályokra adott válaszai a következő bizottsági dokumentumban: Kérdések és válaszok a 2007–2013-as időszak programjainak lezárásáról, 88., 93., 98. és 99. kérdés.

²⁶ A Számvevőszék 2017. évi éves jelentésének 6.64–6.50. bekezdése és 2018. évi éves jelentésének 6.41–6.50. bekezdése.

²⁷ Lásd még: a Számvevőszék 2018. évi éves jelentésének 6.46–6.48. bekezdése.

²⁸ A tematikus ellenőrzés olyan konkrét fő követelményre vagy kiadási területre irányul, amely esetében a kockázat rendszerszintűnek minősül. A tematikus ellenőrzések a szokásos rendszerellenőrzéseket egészítik ki.

²⁹ A Számvevőszék 2017. évi éves jelentésének 6.35. bekezdése.

³⁰ A DG REGIO 2017. évi éves tevékenységi jelentésének A.2.3. bekezdése és a DG EMPL 2017. évi éves tevékenységi jelentésének A.2. bekezdése.

³¹ Lásd: I. melléklet.

³² A Számvevőszék 2016. évi éves jelentése, 6. fejezet, 1. ajánlás.

³³ Az Európai Parlament és a Tanács 1310/2011/EU rendelete (HL L 337., 2011.12.20.).

³⁴ A pénzügyi konstrukciók finanszírozása és végrehajtása terén elért előrehaladásra vonatkozó adatok összefoglalása, 2007–2013-as programozási időszak, 2017. március 31-i (lezáráskori) helyzet (EGESIF 17–0014–00, 2017.09.20.).

³⁵ Az 1083/2006/EK rendelet 67. cikke.

³⁶ 1) DG REGIO: Financial Instruments for enterprise support, Ex post evaluation of Cohesion Policy programmes 2007–2013, 2016. február; valamint 2) az Európai Számvevőszék 19/2016. sz. különjelentése: „A pénzügyi eszközök szerepe az uniós költségvetés végrehajtásában”.

³⁷ A Számvevőszék 2014–2016. évi éves jelentésének 6.51., 6.43., illetve 6.25. bekezdése: az ellenőrzött megosztott irányítású pénzügyi eszközök közül 7-ből 5, 7-ből 4, illetve 12-ből 4 kapcsán merült fel beszámolási probléma.

³⁸ A DG REGIO 2018. évi és 2019. évi éves tevékenységi jelentése, 10F., illetve 10H. melléklet.

³⁹ A Számvevőszék 2016. évi éves jelentése, 6. fejezet, 2a. ajánlás.

⁴⁰ A Számvevőszék 2017. évi éves jelentése, 6. fejezet, 1. ajánlás.

⁴¹ Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelete (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

⁴² Az IFAC 3000. sz. International Standard on Assurance Engagements (ISAE) nemzetközi standardjával összhangban.

⁴³ Az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi salátarendelettel (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.) és a 2019. július 3-i (EU) 2019/1140 bizottsági végrehajtási rendelettel (HL L 180., 2019.7.4., 15. o.) módosított 1303/2013/EU rendelet 40. cikke.

⁴⁴ A Számvevőszék 2018. évi éves jelentésének 6.38. bekezdése.

⁴⁵ „Iránymutatás a tagállamoknak” (EGESIF 15–0002–04, 2018.12.19.) és „Iránymutatás a tagállamoknak az elszámolások ellenőrzéséről” (EGESIF 15–0016–02, 2016.02.05.).

⁴⁶ A Számvevőszék 2018. évi éves jelentésének 6.68–6.70. bekezdése.

⁴⁷ Az 1303/2013/EU rendelet 138. cikke és a költségvetési rendelet 63. cikkének (7) bekezdése.

⁴⁸ Az 1303/2013/EU rendelet 50. és 141. cikke.

⁴⁹ Az 1303/2013/EU rendelet 139. cikkének (5) bekezdése és 145. cikkének (7) bekezdése.

⁵⁰ Az 1303/2013/EU rendelet 41. cikke (1) bekezdésének c) pontja.

⁵¹ Az 1083/2006/EK rendelet 62. cikke.

⁵² A Számvevőszék 2018. évi éves jelentése, 6. fejezet, 6.3. ajánlás.

⁵³ Az 1303/2013/EU rendelet 46. cikke, valamint a 2014. július 28-i 821/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 223., 2014.7.29., 7. o.) I. melléklete.

⁵⁴ 2/2012. sz. különjelentés: „Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból támogatott pénzügyi konstrukciók kkv-k részére”.

⁵⁵ 19/2016. sz. különjelentés: „A pénzügyi eszközök szerepe az uniós költségvetés végrehajtásában – a 2007–2013-as programidőszak tanulságai”.

⁵⁶ 36/2016. sz. különjelentés: „A 2007–2013-as kohéziós és vidékfejlesztési programok lezárási eljárásainak értékelése”.

⁵⁷ 17/2018. sz. különjelentés: „A Bizottság és a tagállamok a 2007–2013-as programok utolsó éveiben tettek ugyan intézkedéseket a források alacsony felhasználását illetően, de nem az eredmények elérése állt a középpontban”.

Kronológia

Esemény	Időpont
Az ellenőrzési feladatterv elfogadása / az ellenőrzés megkezdése	2020.07.01.
A jelentéstervezet hivatalos megküldése a Bizottságnak (illetve más ellenőrzött szervezeteknek)	2021.01.29.
A végleges jelentés elfogadása az egyeztető eljárás után	2021.03.17.
A Bizottság (illetve más ellenőrzött szervezet) hivatalos válaszainak beérkezése az összes nyelven	2021.03.26.

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2021

PDF	ISBN 978-92-847-5854-8	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/938686	QJ-AB-21-006-HU-N
HTML	ISBN 978-92-847-5883-8	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/71	QJ-AB-21-006-HU-Q

SZERZŐI JOGOK

© Európai Unió, 2021.

Az Európai Számvevőszék dokumentumainak felhasználását a nyíltadat-politikáról és a dokumentumok további felhasználásáról szóló 6–2019. sz. számvevőszéki határozat szabályozza.

Ellenkező rendelkezés (pl. az egyedi szerzői jogi nyilatkozatokban foglaltak) hiányában az Európai Unió tulajdonában lévő számvevőszéki tartalmak a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) licenc alá tartoznak. Ennek értelmében a további felhasználás a forrás és a változtatások megfelelő feltüntetésével megengedett. A dokumentumok további felhasználásakor azok eredeti értelme és mondanivalója nem torzulhat. A Számvevőszék nem vonható felelősségre a továbbfelhasználás esetleges következményeiért.

Ha az adott tartalomban azonosítható magánszemélyek is érintettek (például ha egy kép a Számvevőszék munkatársait ábrázolja) vagy harmadik fél is szerepel a források között, adott esetben további szerzői jogokat is figyelembe kell venni. Amennyiben ilyen engedély kiadására kerül sor, az érvényteleníti a fenti általános érvényű engedélyt, és annak egyértelműen tartalmaznia kell a felhasználással kapcsolatos esetleges korlátozásokat.

Az olyan tartalmak felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek nem az Európai Unió tulajdonát képezik, közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni.

Az iparjogvédelem alatt álló szoftverek és dokumentumok – pl. szabadalmak, márkajelzések, bejegyzett formatervezési minták, logók és nevek – nem tartoznak a Számvevőszék továbbfelhasználási politikájának hatókörébe, így azok licencét a felhasználó nem kapja meg.

Az Európai Uniónak az europa.eu címtartomány alatt található intézményi weboldalai külső oldalakra mutató hivatkozásokat is tartalmaznak. Ezek nem tartoznak a Számvevőszék hatáskörébe, ezért ajánlott elolvasni az ott közzétett adatvédelmi és szerzői jogi rendelkezéseket.

Az Európai Számvevőszék logójának használata

Az Európai Számvevőszék logója kizárólag a Számvevőszék előzetes hozzájárulásával használható fel.

Kapcsolatba szeretne lépni az EU-val?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct információs központ is működik. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központot: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Telefonon vagy e-mailben
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

• az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
• a rendes díjszabású telefonszámon: (+32 2) 29-99-696, vagy
• e-mailen: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Információkat keres az EU-ról?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén: https://europa.eu/european-union/index_hu

Uniós kiadványok
A következő címen uniós kiadványok tölthetők le/rendelhetők meg díjmentesen/fizetés ellenében: https://op.europa.eu/hu/publications. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi információs központjától (lásd: https://europa.eu/european-union/contact_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálról bármelyik hivatalos nyelven letölthetők az EU jogi tartalmai és az 1952-től megjelenő jogszabályai: http://eur-lex.europa.eu

Az EU által gondozott nyílt hozzáférésű adatok
A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (http://data.europa.eu/euodp/hu) uniós adatkészletekhez biztosít hozzáférést. Az adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók.