Fókuszban AZ EU NŐKÉRT FOLYTATOTT TEVÉKENYSÉGEI
2020. február
A nők és férfiak közötti egyenlőség egyike az Európai Unió alapvető értékeinek, amelyet az 1957-ben aláírt Római Szerződés határozott meg az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvvel egyetemben. Ettől az időponttól kezdve az EU folyamatosan törekszik a nemi alapú megkülönböztetés megszüntetésére. Európa ma egyike a nők számára legbiztonságosabb és legigazságosabb helyeknek a világon.
A nők jogaiért folytatott harcra és a megszerzett jogaik védelmére azonban továbbra is szükség van. Annak ellenére, hogy az európai nőknek részesülniük kellene az egyenlőség, az emancipáció és a biztonság nyújtotta előnyökből, valójában sok nő a mai napig nem élvezheti ezeket a jogokat. A statisztikák szerint a nők alulreprezentáltak a politikai és üzleti döntéshozói pozíciókban, és uniós szinten átlagosan még mindig 16%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak. A nemi alapú erőszak és a zaklatás továbbra is gyakori jelenség.
MIT TESZ A NŐKÉRT AZ EU?
Az EU arra törekszik, hogy a munkahelyeken a férfiakéval egyenlő lehetőségeket biztosítson a nőknek – például a díjazás terén –, valamint arra, hogy mindkét nem képviselői egyensúlyt teremthessenek a munka és az élet egyéb területei között. Kiemelt fontosságú a nők és lányok elleni erőszak visszaszorítása is, továbbá a nemek közötti egyenlőség uniós és globális szintű előmozdítása. Az EU emellett elősegíti a nők és férfiak egyenlőségét a döntéshozói pozíciók elfoglalása tekintetében is. Az Európai Bizottság e területeken végzett munkája a Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019) című dokumentumon alapul.
MUNKALEHETŐSÉGEK ÉS DÍJAZÁS
Sok nő továbbra sem élvez teljes mértékű gazdasági függetlenséget. A munkaerőpiacon való részvétel előtt álló akadályok és a sok nőre háruló gondozási kötelezettségek mellett még számos olyan ok létezik, amely miatt a nők általában a férfiaknál kevesebbet és rosszabbul fizetett ágazatokban dolgoznak, többször kell megszakítaniuk a pályafutásukat, valamint kevesebbszer és később léptetik őket elő. Az EU mindazonáltal elkötelezett amellett, hogy egyenlő lehetőségeket biztosítson a nőknek a foglalkoztatás és az egyenlő díjazás terén.
2017-ben az EU-ban élő 20 és 64 év közötti nők 66,5%-a állt foglalkoztatásban, ami a 2010-es 62,1%-hoz képest növekedést jelent. A férfiak esetében a foglalkoztatási ráta 2017-ben 78%, 2010-ben pedig 75,1% volt. Az egyenlő díjazás elvét mind az EU szerződései, mind a férfiak és nők munkaerőpiaci egyenlőségéről szóló szabályok tartalmazzák, azonban a szabályok megfelelő alkalmazása továbbra is kihívást jelent valamennyi tagállam számára.
Az EU 2017-ben bemutatott egy cselekvési tervet, amely a nemek közötti bérszakadék megszüntetését hivatott előmozdítani. A terv olyan témákkal foglalkozik, mint a sztereotípiák, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly, továbbá felszólítja a kormányzatokat, munkáltatókat és szakszervezeteket, hogy tegyenek lépéseket a nők díjazásának igazságos módon történő meghatározása érdekében.
AZ EU TEVÉKENYSÉGEI A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG, VALAMINT A MUNKA ÉS A MAGÁNÉLET KÖZÖTTI EGYENSÚLY ELŐMOZDÍTÁSA ÉRDEKÉBEN
A munka és a magánélet egyensúlya
A nemek közötti egyenlőség nemcsak a nők, hanem a férfiak számára is fontos kérdés. Ez a kérdés a szociális jogok európai pillérének egyik központi eleme, amelynek célja az egyenlő bánásmód és az azonos lehetőségek biztosítása a nők és a férfiak számára az élet valamennyi területén. Ilyen például a munkaerőpiacon való részvétel, a foglalkoztatási feltételek, valamint a szakmai előmenetel.
Egy 2014-ben elfogadott uniós irányelv kötelezi a tőzsdén jegyzett nagyvállalatokat a vállalati vezetőtestületeiket érintő olyan információk közzétételére, amelyek a vállalat sokszínűségi politikájához – például a munkavállalók korához, társadalmi neméhez, képzettségi és szakmai hátteréhez – kapcsolódnak.
De az élet nem csak a munkáról és a pénzről szól. Megtalálni a munka, a megélhetés biztosítása, a saját szabadidős tevékenységek és a családi élet közötti egyensúlyt mind a nők, mind a férfiak számára fontos szempont.
Az Európai Bizottságnak a munka és a magánélet közötti egyensúlyhoz fűződő kezdeményezése a pillér egyenlő bánásmódra vonatkozó elvére épül, és új jogokat vezet be uniós szinten, illetve megerősíti a már létezőket. A kezdeményezés a gondozási kötelezettségek nők és férfiak közötti megoszlásának jobb egyensúlyát, ezáltal a nők munkába állását hivatott elősegíteni. Idetartozik az apasági, a szülői, illetve a gondozói szabadság, valamint a rugalmas munkaidő biztosítása a szülők és a gondozók számára.
A kezdeményezés olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek támogatják a tagállamokat a várandós és a családi szabadságot igénybe vevő munkavállalók elbocsátástól való védelmében, továbbá a gondozási szolgáltatások elérhetőségének javításában és a második keresőket érintő hátráltató gazdasági tényezők mérséklésében.
A nőknek és a férfiaknak esetenként különböző egészségügyi problémákkal kell szembenézniük. Az EU-nak az egészségügyre vonatkozó harmadik uniós cselekvési programja azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek egyenlő esélye legyen a jó egészségre és a színvonalas egészségügyi ellátásra, nemtől függetlenül.
HOGYAN SEGÍTI AZ EU A NŐKET A MUNKA VILÁGÁBAN?
Az EU különféle kiadási programjai és szakpolitikái esetében figyelembe veszi a nők speciális igényeit, az Európai Szociális Alap pedig minden évben emberek millióinak segít szembenézni a legkülönfélébb kihívásokkal, így javítva munkaerőpiaci kilátásaikat.
A nők munkába állását elősegítő konkrét tevékenységek közé tartoznak az átképzési és a készségfejlesztési programok. Az alap emellett lehetővé teszi a nők számára, hogy pályafutás-megszakítást követően visszatérhessenek a munkahelyükre, például azáltal, hogy magas színvonalú gyermekgondozási lehetőségeket és személyes tanácsadást biztosít, továbbá növeli a munkaadók tájékozottságát a nők előtt álló kihívásokat illetően. Az Európai Szociális Alap az Ön országában is támogat projekteket. Számos sikeres kezdeményezése valódi változásokat hoz az emberek életébe.
Az EU különböző régióiban támogatott projektek a finanszírozáshoz való hozzáférés, valamint a személyre szabott támogatás és coaching révén új lehetőségeket biztosítanak a nőknek arra, hogy saját vállalkozást indítsanak. Ismerje meg az Ön országában vagy régiójában működő programokat és projekteket.
A WEgate platform egyablakos rendszer azon nők számára, akik vállalkozást szeretnének indítani vagy fejlesztenék azt. Az érdeklődők itt képzésekről, mentorálásról, tanácsadásról és kapcsolatépítésről szóló információkat olvashatnak. Azt is megtudhatják, hogyan segíthet az uniós támogatású hitel és kockázati tőke a vállalkozásuk elindításában vagy fejlesztésében.
Az EU lépéseket tesz annak érdekében is, hogy növelje a nők részvételét a digitális ágazatban. Idetartozik a sztereotípiák megkérdőjelezése, a digitális készségekkel kapcsolatos oktatás és képzés támogatása, valamint a női vállalkozók ágazatbeli szerepvállalásának ösztönzése. A Women in Digital (Nők a digitális korban) elnevezésű európai hálózatot 2018-ban hozták létre azzal a céllal, hogy a digitális ágazatban dolgozó lányoknak és nőknek lehetősége legyen az e területtel összefüggő ötleteken és tapasztalatokon alapuló kapcsolatépítésre és együttműködésre. Nem kevesebb mint 20 technológiával foglalkozó vállalat kötelezte el magát a befogadó és a nemek közötti egyensúlyt támogató munkakultúra és -környezet biztosítása mellett.
Az EU elkötelezett a nemek közötti szakadéknak a kutatás és innováció területén történő felszámolása mellett is. A Horizont 2020 program például a kutatási szervezetek és egyetemek számára nyújt segítséget a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos tervek végrehajtásában. Az Unió évente kiosztja a Női Innovátorok Díját, amellyel olyan nőket jutalmaznak, akik nemcsak kitűnő kutatók és innovátorok, de egyben sikeres vállalkozók is. Az EU emellett konkrét tevékenységek révén igyekszik növelni a nők foglalkoztatottságát az olyan ágazatokban, mint például a közlekedés.
A NŐK ELLENI ERŐSZAK FELSZÁMOLÁSA
Mindenkinek joga van erőszakmentes életet élni. A nők és lányok elleni erőszak mértéke ennek ellenére globális szinten nő. Ebben sok helyen az áldozatok megítélésének is szerepe van: egy 2016-os Eurobarométer felmérés rávilágított arra, hogy a nők elleni erőszakot az EU egyes országaiban továbbra is elfogadottnak, sőt indokoltnak tekintik. Az Unión belül folyó emberkereskedelem áldozatainak többsége szintén nő vagy lány. Az EU emberkereskedelem elleni jogszabályai kötelezővé teszik nemi szempontú intézkedések meghozatalát, és ezeket a tagállamok támogatása céljából szakpolitikai intézkedések és pénzügyi programok egészítik ki.
Az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményét (más néven isztambuli egyezményt) valamennyi uniós tagállam és maga az Európai Unió is aláírta. Az egyezmény kötelezi a tagállamokat az erőszak valamennyi formájának bűncselekménnyé nyilvánítására és megakadályozására, továbbá az áldozatok védelmére és az elkövetők büntetőeljárás alá vonására.
Az EU NON.NO.NEIN elnevezésű kampánya arra ösztönzi a férfiakat és nőket, hogy lépjenek fel a nők elleni erőszakkal szemben. Az EU emellett a Jogok, egyenlőség és polgárság program keretében olyan projekteket finanszíroz, amelyek a nemi alapú erőszak ellen küzdenek, és támogatást nyújtanak az áldozatoknak.
Az EU és az Egyesült Nemzetek Szervezete 2017-ben globális szinten útjára indította a Reflektorfény kezdeményezést, amelynek célja a nők és lányok elleni erőszak valamennyi formájának megszüntetése. Az EU 500 millió eurós kötelezettségvállalással támogatta a kezdeményezést.
AZ EGYENLŐSÉG ELŐMOZDÍTÁSA, JOGVÉDELEM
Ha úgy érzi, az Ön jogait megsértették, módjában áll fellépni ez ellen. Ha további tájékoztatást szeretne kapni arról, hogyan érvényesül a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód az Ön országában, vegye fel a kapcsolatot az egyenlőség előmozdításával foglalkozó szervek európai hálózatának megfelelő nemzeti tagjával. A hálózatot azért hozták létre, hogy előmozdítsa az e területhez kapcsolódó uniós jogszabályok egységes alkalmazását.
Az Európai Bizottság minden évben közzétesz egy átfogó jelentést a nemek közötti egyenlőség uniós helyzetéről. Az Európai Unió Bíróságának ítéletei fontos szerepet játszanak a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdításában, és biztosítják, hogy az uniós jogszabályokat valamennyi uniós országban ugyanúgy értelmezzék és alkalmazzák.
A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete mind a tagállamokat, mind az EU-t támogatja a nők és férfiak egyenlő lehetőségeinek Európában és azon kívül való biztosítását célzó erőfeszítéseikben. Az intézet nemek közötti egyenlőségi mutatója a folyamat előrehaladását hivatott nyomon követni. Az Európai Bizottság támogatja a társadalmi szervezetek hálózatait, amelyeknek részét képezi a European Women’s Lobby (Európai Női Lobbi), a Women Against Violence Europe (Európai Nők az Erőszak Ellen), a European Network for the Work with Perpetrators of Domestic Violence (A Kapcsolati Erőszak Elkövetőivel Folytatott Munka Európai Hálózata) és az End FGM European Network (Vessünk Véget a Női Nemi Szervek Megcsonkításának Európai Hálózat). Ezek szoros együttműködésben dolgoznak az uniós intézményekkel a nőjogi, valamint a nők és férfiak közötti egyenlőséget érintő kérdések megoldásán, és segíthetnek felvenni a kapcsolatot az Ön országában működő szervezetekkel.
A NŐK ELŐREHALADÁSA A POLITIKA ÉS A DÖNTÉSHOZATAL TERÜLETÉN
Az EU mind az üzleti életben, mind a politikában segíti a nőket az üvegplafon áttörésében. Ezt a kormányzatokkal, vállalkozásokkal, szakszervezetekkel és nem kormányzati szervezetekkel való közös munka révén teszi, amelynek során uniós szintű tevékenységeket terveznek meg és hajtanak végre a nemek egyensúlyának a legfelsőbb szinteken való előmozdítása érdekében. Mindezt az információgyűjtés és -terjesztés, valamint a bevált gyakorlatok népszerűsítése által igyekeznek elérni.
2019 decemberében Ursula von der Leyen lett az Európai Bizottság első női elnöke. Christine Lagarde 2019 novemberében foglalta el hivatalát az Európai Központi Bank élén az EKB első női elnökeként. Emily O’Reilly európai ombudsman az uniós intézmények nem megfelelő ügyvitelével kapcsolatban benyújtott panaszok kivizsgálásával foglalkozik.
Az uniós intézményekben való foglalkoztatásra – egyúttal a díjazásra – vonatkozó szabályokat nemi alapú megkülönböztetéstől mentesen kell alkalmazni. A munkavállalóknak jogukban áll szülői vagy családi szabadságra menni. Az Európai Bizottságnál alkalmazott felvételi és előléptetési eljárás során a munkavállalókat nem éri megkülönböztetés, és tiszteletteljes, rugalmas munkakörnyezetben végezhetik a munkájukat. A Bizottság stratégiája elősegíti továbbá a munka és a magánélet közötti egyensúly fenntartását, valamint a munkavállalók jóllétét.
Az Európai Bizottság elnöke és női tagjai
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke | Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök | Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök | Dubravka Šuica, a demokráciáért és a demográfiáért felelős alelnök | Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos | Elisa Ferreira kohéziós és reformügyi biztos | Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos | Helena Dalli, az egyenlőségért felelős biztos | Ylva Johansson, belügyi biztos | Adina Vălean, a közlekedéspolitikáért felelős biztos | Jutta Urpilainen, a nemzetközi partnerségekért felelős biztos | Kadri Simson energiaügyi biztos
Az Európai Bizottság éléről leköszönő Juncker elnök célkitűzése szerint 2019-ig, az általa vezetett Bizottság megbízatásának végéig az Európai Bizottság közép- és felsővezetői pozícióinak legalább 40%-át nőknek kellett betöltenie. 2019 októberében az összes vezetői pozíció 41%-át nők töltötték be, míg ez az arány 2014-ben még csak 30% volt.
Az európai parlamenti választások eredményeként a női képviselők száma kismértékben, 39,4%-ra nőtt, ami eddig a legmagasabb arány. A parlamenti mandátumok legalább felét nők foglalják el hét tagállamban (Dániában, Lettországban, Luxemburgban, Máltán, Szlovéniában, Finnországban és Svédországban).
AZ ÉLETKÖRÜLMÉNYEK JAVÍTÁSA VILÁGSZERTE
Az Európai Unió a szakpolitikái, különösen „A nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának növelése” elnevezésű keretrendszer által igyekszik javítani a nők és lányok életkörülményeit világszerte. Az EU e keretrendszer révén törekszik a partnerországok támogatására, különösen a fejlődő, a bővítési és a szomszédos országok esetében. Ennek célja valódi eredményeket elérni a nemek közötti egyenlőség cselekvési tervben meghatározott területén.
Az EU továbbá a fejlesztési együttműködés területén is foglalkozik a nemek közötti egyenlőség előmozdításával, azáltal, hogy a partnerországokkal folytatott politikai és szakpolitikai párbeszédek során prioritásként kezeli ezt a kérdést. A Chilével folytatott kereskedelmi tárgyalások összefüggésében például először tett javaslatot a kereskedelemmel és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos rendelkezések lefektetésére.
Az EU ikerpályás megközelítési módja a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése és a nemekhez kapcsolódó speciális intézkedések köré összpontosul a következő területeken: kapacitásépítés a fejlődő országokban; a női szervezetek támogatása; továbbá a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos ismeretek terjesztése útmutatók, bevált gyakorlatok és a tudatosság növelése révén.
Az EU ezenfelül az elsők között szorgalmazta azt, hogy a nemek közötti egyenlőséggel összefüggő célokat az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjébe is belefoglalják. Ezek a célok a nők elleni erőszak megszüntetése, a nem fizetett gondozási és háztartási munka elismerése, valamint a szexuális és reproduktív egészséghez és reproduktív jogokhoz való egyetemes hozzáférés köré összpontosulnak. Az EU emellett konkrét kötelezettséget vállal a nemek közötti egyenlőség érvényesítésére valamennyi fenntartható fejlődési célkitűzés, cél és mutató esetében.
Az EU és tagállamai elkötelezettek amellett is, hogy a fejlődő országokkal kapcsolatos valamennyi szakpolitikába és gyakorlatba beépítsenek egy, a nemekkel kapcsolatos fontos elemet. Ez a 2017. évi, fejlesztéspolitikáról szóló európai konszenzus révén történik. A legfontosabb célkitűzések közé tartozik a szakpolitikai párbeszéd megerősítése a nők és lányok emancipációja érdekében, a fejlődésben és változásban betöltött szerepük fontosságának hangsúlyozása, valamint a nemek közötti egyenlőséget előmozdító célzott tevékenységek számának növelése.
Az utóbbi 2 évben az EU több mint 1,5 millió lányt és nőt támogatott a női nemi szervek megcsonkításával kapcsolatos védelmi és gondozási szolgáltatások révén. Ennek eredményeképp 3000 közösség – amelyekhez összesen 8,5 millió ember tartozik – tett nyilvános nyilatkozatot az említett gyakorlat beszüntetéséről.
Az EU elismeri a világszerte jogaikért harcoló nőket is. Az Iszlám Állam túlélőit, Nádia Murádot és Lámia Adzsi Bassárt, valamint a lányok oktatáshoz való jogáért kampányoló pakisztáni Malala Juszufzajt az Európai Parlament a Szaharov-díjjal tüntette ki.
Emellett az EU-hoz csatlakozni kívánó tagjelölt országoknak teljes mértékben alkalmazniuk kell a nemek közötti egyenlőség alapelvét, és törekedniük kell arra, hogy az e területre vonatkozó uniós jogszabályokat belefoglalják saját jogrendszerükbe. Ezeket a szempontokat továbbra is prioritásként kezelik a bővítési folyamat során.
