A turizmusnak nyújtott uniós támogatás: új stratégiai orientációra és jobb finanszírozási koncepcióra van szükség

Összefoglaló

I Az Unió a világ leglátogatottabb régiója, turistaforgalma 2019-ben a teljes nemzetközi idegenforgalom 37%-át tette ki. A turizmus ezért kulcsfontosságú gazdasági ágazat az Unióban, és a bruttó hazai termék 9,9%-át, valamint az összes munkahely 11,6%-át adta 2019-ben. A Covid19-világjárvány drámai és példa nélküli hatást gyakorolt a turisztikai ágazatra: erőteljesen csökkentette a turisztikai forgalmat, így a turizmushoz kapcsolódó vállalkozások bevételeit is. E közvetlen sokkon túlmenően a turisztikai ágazatnak egyéb, hosszabb távú kihívásokkal is meg kell birkóznia az ágazat zöld és digitális átállásával, versenyképességével, fenntarthatóságával és rezilienciájával összefüggésben.

II Az Unió kiegészítő szerepet tölt be a turisztikai politikában azzal, hogy támogatja és koordinálja a tagállami fellépéseket. A 2014–2020-as időszakban nem rendeltek uniós költségvetést kifejezetten a turizmushoz: annak pénzügyi támogatását több uniós programon keresztül lehetett megvalósítani. A 2021–2027-es időszak tekintetében továbbra is ez a helyzet.

III Tekintettel a turisztikai ágazat jelentőségére az Unióban, úgy döntöttünk, ellenőrzést végzünk annak vizsgálata céljából, hogy a Bizottság eredményesen járt-e el az uniós turisztikai ágazat támogatása és a tagállamok ezen ágazatban hozott intézkedéseinek kiegészítése terén a 2014–2020-as időszakban. Áttekintettük, hogy a Bizottság turisztikai stratégiája eredményesen kezelte-e a turisztikai ágazat szükségleteit, és hogy e stratégiát a változó prioritások szerint rendszeresen aktualizálták-e. Elemeztük, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap (a továbbiakban: ERFA) turisztikai közberuházásokhoz nyújtott pénzügyi támogatása összhangban állt-e a hatályos uniós, nemzeti és regionális turisztikai stratégiákkal, és hogy fenntartható volt-e, valamint azokra a beruházásokra összpontosított-e, amelyek a projekten túlmutató módon hozzáadott értéket képviselnek. Végezetül megvizsgáltuk, hogy a Bizottság tett-e lépéseket a Covid19-világjárvány turisztikai ágazatra gyakorolt hatásának mérséklésére.

IV Ellenőrzésünk célja, hogy információkat biztosítson a Bizottságnak a 2030-ra szóló, közép- és hosszú távú célkitűzéseket magában foglaló, átfogó turisztikai stratégia meghatározására irányuló munkájához. Várakozásaink szerint ellenőrzésünk a 2021–2027-es időszakban a turisztikai beruházásokhoz nyújtandó uniós pénzügyi támogatások jobb kialakításához és végrehajtásához is hozzájárul majd, hogy kézzelfogható és fenntartható eredményeket sikerüljön elérni általuk.

V Összességében azt állapítottuk meg, hogy a 2014–2020-as időszakban az uniós turisztikai ágazatot támogató bizottsági fellépések részben voltak eredményesek:

•  A Bizottság még 2010-ben határozta meg az Unió jelenlegi turisztikai stratégiáját. 2015-től a Covid19-világjárványig a Bizottság felülvizsgálta a turizmus prioritásait a tágabb szakpolitikai stratégiák összefüggésében, de e prioritások alapján nem készített konkrét cselekvési tervet, amely megvalósításukat támogatta volna. A Covid19-világjárványnak az uniós turisztikai ágazatra gyakorolt drámai hatására reagálva a Bizottság intézkedéseket kezdeményezett egy 2030-ra szóló turisztikai menetrend meghatározása irányában. Ezt a jó irányba tett lépésnek tekintjük, de bizonyos elemek még nem valósultak meg.
•  Az ERFA operatív programjain belül a turisztikai beruházások prioritásait a hatályos uniós, nemzeti és regionális turisztikai stratégiákra hivatkozással határozták meg. Az ERFA turisztikai projektjeire vonatkozó elemzésünk vegyes eredményeket hozott: egyes projektek fenntarthatóak voltak és hozzájárultak a régió turisztikai aktivitásának előmozdításához, míg mások csak csekély hatást váltottak ki. Számos esetben a kezdeti projekttervezés és az igényfelmérés, valamint a projektkiválasztási szakasz terén mutatkozó hiányosságok a projektek hatókörének szűkítéséhez, késedelmekhez és a költségek túllépéséhez vezettek a projektek végrehajtása során. A 2014–2020-as időszakra vonatkozó ERFA-jogszabályok egyetlen közös outputmutatót tartalmaztak az ERFA-ból finanszírozott turisztikai beruházások tekintetében. Emellett a tagállamok programspecifikus mutatókat is alkalmazhattak. A 2014–2020-as időszakban azonban közös eredménymutatókat nem használtak. A közös outputmutató nem minden esetben teszi lehetővé a projektek szándékolt eredményei elérésének mérését, még akkor sem, ha azokat kifejtették a projektjavaslatban. A Bizottságnak 2024 végéig kell elkészítenie a 2014–2020-as időszakban nyújtott ERFA-támogatás utólagos értékelését.
•  Az uniós turisztikai ágazatot példa nélküli sokkhatás érte a Covid19-világjárványt követően. A Bizottság intézkedéseket és javaslatokat terjesztett elő a válság által az uniós turisztikai ágazatra gyakorolt hatás enyhítésére.

VI Jelentésünkben azt javasoljuk, hogy a Bizottság:

•  határozzon meg új stratégiát az uniós turisztikai ökoszisztéma számára, amely kifejezetten a fenntarthatóbb turizmust előmozdító beruházások támogatására irányul;
•  ösztönözze a tagállamokat arra, hogy az ERFA-finanszírozású turisztikai beruházásokra alkalmazott kiválasztási eljárásaikat ezen új stratégiai orientációval összhangban alakítsák át.

Bevezetés

A turizmus jelentősége az Unióban

01 A „turizmus” az a tevékenység, amikor valaki egy évnél rövidebb időtartamra a szokásos lakóhelyén kívüli célállomásra utazik. Az utazás célja lehet üzleti vagy szabadidős^[1]. A turisztikai ágazat olyan gazdasági tevékenységek tág csoportját öleli fel, amely a látogatók által igényelt, turisztikai aktivitásukat közvetlenül vagy közvetetten elősegítő árukat és szolgáltatásokat nyújt. E tevékenységek körébe tartoznak a személyek mozgását megkönnyítő szállítási szolgáltatások, az utazási irodák, utazásszervezők; a szálláshely-szolgáltatás, az éttermi és étkeztetési szolgáltatások; a kulturális, sport- és szabadidős létesítmények; valamint a helyi idegenforgalmi áruk és szolgáltatások^[2].

02 Az Európai Unió a világ leglátogatottabb régiója (lásd: 1. ábra). 2019-ben az EU-27 539 millió nemzetközi turistabeutazást könyvelhetett el, amely a teljes nemzetközi turistaforgalom majdnem 37%-át teszi ki. Ugyanebben az évben az EU-27 nemzetközi turizmusból származó bevétele 383 milliárd euró volt, ami a globális turisztikai bevételek 28,9%-ának felel meg. Négy uniós tagállam (Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Németország) egyenként is a világ első tíz országa között található, ami a nemzetközi turistabeutazásokat és a turizmusból származó bevételeket illeti^[3].

03 2019-ben a turisztikai ágazatnak az Unió GDP-je szempontjából vett közvetlen és közvetett (továbbgyűrűző hatások) jelentőségét 9,9%-ra becsülték. Ezenfelül az Unió teljes munkaerejének 11,6%-a dolgozott a turizmusban (ez körülbelül 23,5 millió álláshelyet jelent)^[4]. Az Unió turisztikai ágazatában működő vállalkozások több mint 99%-a kis- és középvállalkozás (kkv)^[5].

04 A turisztikai ágazat gazdasági jelentősége nagymértékben eltér az egyes tagállamokban: Írországban, Lengyelországban, Belgiumban és Litvániában a GDP 4–6%-át, ezzel szemben Horvátországban és Görögországban több mint 20%-át adja (lásd: 2. ábra).

05 A belföldi és külföldi látogatók közötti arány is eltérő az egyes tagállamokban (lásd: 3. ábra). Svédországban, Lengyelországban, Romániában és Németországban az érkező turisták több mint 75%-a belföldi látogató. A külföldi látogatók aránya a kisszámú lakossággal rendelkező országokban (Luxemburg és Málta), valamint Horvátországban a legnagyobb (mindkét esetben 90% körüli). Az Unió két fontos turisztikai célországában, Olaszországban és Spanyolországban kiegyenlítettebb a megoszlás.

Jogi és intézményi keret

06 A turisztikai politika elsődlegesen tagállami hatáskörbe tartozik, az Unió kiegészíti és támogatja a tagállami intézkedéseket. Az Unió fellépése nagy vonalakban az ágazatban működő vállalkozások versenyképességének és fejlesztésének elősegítését és a tagállamok közötti együttműködés előmozdítását foglalja magában. Az Európai Unióról szóló szerződés azt is lehetővé teszi, hogy egyedi jogalkotási intézkedéseket állapítsanak meg a tagállami intézkedések kiegészítésére^[6].

07 Turisztikai politikájával a Bizottságnak az a célja, hogy „megőrizze Európa mint turisztikai célpont vezető szerepét, miközben maximalizálja az ágazat hozzájárulását a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz, és előmozdítsa az uniós országok közötti együttműködést, különösen a bevált gyakorlatok cseréje révén”^[7]. 2020-ban a Bizottság a turizmust a 14 ipari ökoszisztéma egyikeként azonosította iparpolitikájában^[8].

08 A fő uniós intézményi érdekelt felek és testületek a következők:

•  az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsága (TRAN) és annak idegenforgalmi munkacsoportja;
•  az Európai Unió Tanácsa (amelyben a turizmussal kapcsolatos témákat általában a Versenyképességi Tanácsban tárgyalják);
•  az idegenforgalmi tanácsadó bizottság (TAC)^[9], amelynek elnöki tisztjét a Bizottság (DG GROW) tölti be: e konzultációs és koordinációs fórum lehetőséget ad a tagállamok és a Bizottság képviselőinek az információcserére, valamint a turisztikai politikához és a turistáknak nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó kérdések megvitatására.

09 Bár számos bizottsági részleg tevékenysége érint a turizmus szempontjából közvetlenül releváns témákat, a turisztikai politikával és a turizmusnak nyújtott uniós finanszírozással főként két főigazgatóság foglalkozik:

•  a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság (DG GROW), amely a turisztikai politikáért felelős szervezeti egység a Bizottságon belül;
•  a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság (DG REGIO), amely az ERFA-t kezeli a tagállamokkal együtt (a turizmus számára nyújtott uniós finanszírozás jó része az ERFA-ból származik).

Ezenfelül a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság (DG SANTE) különleges szerepet töltött be az Unión belüli szabad utazás visszaállításához szükséges feltételek megteremtésében.

10 A turizmus területén működő fontos nemzetközi szervezetek többek között az ENSZ Idegenforgalmi Világszervezete (UNWTO), az OECD és az Utazási és Turisztikai Világtanács (WTTC). A nemzeti turisztikai szervezeteket szövetségbe fogó Európai Turisztikai Bizottság (ETC) harmadik országok piacain népszerűsíti Európát mint turisztikai célpontot.

A Covid19-világjárvány hatása az uniós turisztikai ágazatra

11 A Covid19-világjárvány drámai és példa nélküli hatást gyakorolt a turisztikai ágazatra az egész világon: visszavetette a turisztikai forgalmat, így a turisztikai vállalkozások bevételeit is. 2020 első három negyedévében az Unióba irányuló nemzetközi beutazások száma 67,5%-kal elmaradt a 2019 ugyanezen időszakában mért értéktől. A visszaesés mértéke 46% és 84% között alakult a különböző tagállamokban (lásd: 4. ábra). A turizmusban érdekelt, általunk megkérdezett felek többsége kétségbe vonta, hogy a turisztikai kereslet 2024 előtt visszatérne a válság előtti szintre.

12 A bevezetett utazási korlátozások miatti látogatószám-csökkenés jelentős visszaesést eredményezett a turisztikai ágazat gazdaságon belüli részesedésében. 2020-ban az Unióban közel kétmillió munkahely szűnt meg az utazási és turisztikai ágazatban, az ágazat GDP-hez való hozzájárulása pedig 2019-hez képest a felére csökkent (a GDP 10%-áról 5%-ára)^[10]. A legnagyobb (több mint 60%-os) visszaesést a hagyományos turisztikai célpontok (pl. Horvátország, Ciprus, Görögország, Málta és Spanyolország), valamint Írország szenvedték el (lásd: 5. ábra).

13 Erőteljes hatás jelentkezett a turisztikai ágazat beruházási kapacitásában is. A 2020 májusában előterjesztett Next Generation EU csomag kapcsán a Bizottság úgy becsülte, hogy a járvány és az utazási korlátozások következtében a turisztikai ökoszisztéma bevételei mintegy 171 milliárd euróval fognak csökkenni 2020-ban és 2021-ben^[11]. A Bizottság által elemzett 14 üzleti ökoszisztéma közül a turizmus az az ágazat, amelynek az alapvető beruházási igényei a becslések szerint a legnagyobbak, és jóval meghaladják a többi ökoszisztéma zömének igényeit. A Bizottság becslése szerint a turisztikai ökoszisztéma helyreállításához 161 milliárd euró értékű alapvető beruházásra lenne szükség (nem számítva a zöld és a digitális átálláshoz szükséges beruházásokat).

Uniós pénzügyi támogatás a turisztikai beruházásokhoz

14 A többéves pénzügyi keretben (MFF) nem rendeltek uniós költségvetést a turizmushoz. A turisztikai beruházásokhoz több uniós kezdeményezés és program nyújthat finanszírozást. A 2014–2020-as időszakban 12 program volt igénybe vehető a turisztikai ágazat fellépéseinek finanszírozására, részben közvetlen, részben megosztott irányítás keretében. A 2021–2027-es időszakban már több, 14 ilyen program van, köztük olyanok is, amelyek a Covid19-világjárvány hatásainak enyhítésére jöttek létre. Az I. melléklet felsorolja a két időszak turizmushoz kapcsolódó programjait, és áttekintést ad az általuk támogatott fellépések típusairól. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra vonatkozó 2021–2027-es jogszabályi keret egyedi szakpolitikai célkitűzést tartalmaz a fenntartható turizmussal összefüggésben^[12]. Ezen egyedi célkitűzés mellett a fenntartható turizmust bármely más szakpolitikai célkitűzés keretében is lehet támogatni, amennyiben a beruházás hozzájárul a kapcsolódó célkitűzés eléréséhez és megfelel az alkalmazandó feljogosító feltételeknek vagy követelményeknek.

15 Az ERFA biztosítja a turizmushoz közvetlenül kapcsolódó beruházásokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás javát: megközelítőleg 6,4 milliárd eurót a 2007–2013-as időszakban (lásd: 1. táblázat), és eddig körülbelül 4,3 milliárd eurót a 2014–2020-as időszakban (lásd: 2. táblázat).

16 A tagállami közigazgatási szervek projekteket választanak ki az operatív programokon (OP) keresztüli finanszírozásra, és figyelemmel kísérik azok végrehajtását. Szabályozói hatáskörén belül a Bizottság felügyeli az operatív programok végrehajtását és gondoskodik a források eredményes felhasználásáról. A 6. ábra a turisztikai beavatkozási kódok szerinti ERFA-finanszírozás megoszlását mutatja be az egyes tagállamokban az elmúlt két programozási időszakban.

17 A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF)^[13] a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek keretében lehetőséget biztosít a tagállamoknak a beruházások és a reformok finanszírozására, többek közt a turisztikai ágazatban is. 2021 októberéig a 27 nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv közül 26-ot nyújtottak be a Bizottságnak, és a Tanács 19-et fogadott el. Az RRF-ből rendelkezésre álló finanszírozást 2023 végéig le kell kötni. A Bizottságnak 2024. februárig értékelési jelentést kell benyújtania az RRF végrehajtásáról, 2028 decemberéig pedig utólagos értékelést kell készítenie arról.

18 Ellenőrzésünk idején a vizsgált négy tagállam esetében a spanyol nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervet a Bizottság 2021 júniusában jóváhagyta, majd a Tanács 2021 júliusában elfogadta; a román tervet a Bizottság 2021 szeptemberében hagyta jóvá; a másik két tagállam terve még bizottsági vizsgálat alatt áll. E négy tagállam közül három (Lengyelország, Spanyolország és Románia) szerepeltetett a turisztikai ágazatba történő beruházásokhoz nyújtott konkrét támogatást is a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervük tervezetében (lásd: 3. táblázat).

Jövőbeni kihívások és sémák

19 Rövid távon – az általunk megkérdezett nemzetközi szervezetek legtöbb szakértője szerint – a turisztikai keresletben a belföldi és regionális üdülések és rövid utazások lesznek meghatározóak, amint sikerül megbirkózni a Covid19-világjárvány közvetlen hatásaival. Ennél is fontosabb ugyanakkor, hogy az uniós turisztikai ágazat fejlesztése előtt komoly közép- és hosszú távú kihívások állnak, különösen a zöld átállással, a digitalizációval és az új technológiák integrációjával, valamint az ágazat versenyképességével és rezilienciájával kapcsolatban^[14].

20 Ezzel egyidejűleg a turisták magatartása is a fent említett kihívások némelyikét tükröző, új sémák szerint alakul. A jövőben a turisztikai keresletet a növekvő környezettudatosság, a digitális szolgáltatások és az új technológiák fokozottabb használata, a személyre szabottabb utazási élmények felé való elmozdulás, a jóllét, a helyi közösségekkel és kultúrával való kapcsolatok előtérbe helyezése, valamint a biztonsági és egészségügyi protokollokkal kapcsolatos növekvő aggályok fogják vezérelni (lásd: 7. ábra).

21 E tekintetben a turizmusfejlesztés egyik legkiemelkedőbb koncepciója a fenntartható turizmus, amely a turizmusfejlesztés környezeti, gazdasági és társadalmi-kulturális vonatkozásainak kiegyensúlyozása révén garantálja a turizmus hosszú távú fenntarthatóságát^[15]. Itt felvetődik az is, hogyan kezeljük a turizmus éghajlatváltozásra gyakorolt hatását. Az Unióban az európai zöld megállapodás^[16] biztosítja a fenntartható turizmus megvalósításának átfogó szakpolitikai keretét.

Az ellenőrzés hatóköre és módszere

22 Ellenőrzésünk során azt vizsgáltuk, hogy az uniós turisztikai ágazatot támogatni hivatott, a 2014–2020-as időszakban hozott bizottsági intézkedések eredményesek voltak-e. Ehhez áttekintettük, hogy:

•  a Bizottság turisztikai stratégiája eredményesen kezelte-e a turisztikai ágazat szükségleteit, és hogy e stratégiát a változó prioritások szerint rendszeresen aktualizálták-e;
•  az ERFA állami turisztikai beruházásokhoz nyújtott pénzügyi támogatása összhangban állt-e a hatályos uniós, nemzeti és regionális turisztikai stratégiákkal és fenntartható volt-e, valamint azokra a beruházásokra összpontosított-e, amelyek a projekten túlmutató módon hozzáadott értéket képviselnek;
•  a Bizottság tett-e lépéseket a Covid19-világjárvány turisztikai ágazatra gyakorolt hatásának mérséklésére.

23 E kérdések megválaszolása érdekében elemeztük a Bizottság által folytatott tevékenységeket és a turisztikai stratégiájával összefüggésben rendelkezésre álló dokumentumokat, a tagállamokkal való együttműködését, valamint a turisztikai beruházások – különösen az ERFA-n keresztül történő – finanszírozása tekintetében általa nyújtott támogatást és iránymutatást. Elemzésünk a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság (DG GROW) és a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság (DG REGIO) tevékenységeire terjedt ki.

24 Négy tagállamban (Magyarország, Lengyelország, Románia és Spanyolország) vizsgáltuk meg a turizmussal összefüggő kiadások szempontjából leginkább releváns ERFA operatív programot, különös figyelemmel a program kialakítására a turisztikai beruházások tekintetében. E tagállamokat a turisztikai beruházásokhoz nyújtott uniós támogatású finanszírozás számukra folyósított összege, a turisztikai ágazatuk GDP-jükhöz viszonyított jelentősége és a földrajzi sokféleség alapján választottuk ki.

25 Egy 32, ERFA-támogatással megvalósított, állami turisztikai projektből álló mintát vizsgáltunk, amelyeket e négy tagállam közigazgatási szervei hajtottak végre. Azért ezekre a projektekre összpontosítottunk, mivel ezek potenciálisan élénkíthették a turisztikai ágazat fejlődését régiójukban. A mintába 17 projektet vettünk fel a 2014–2020-as időszakból, hogy vizsgáljuk a projektek kiválasztását, végrehajtását és eredményeik monitoringját. A projektek fenntarthatóságának további értékeléséhez kiválasztottunk 15 befejezett projektet a 2007–2013-as programozási időszakból is, ugyanezen országokból. A II. melléklet sorolja fel a kiválasztott operatív programokat és az egyes operatív programok tekintetében a mintába felvett projektek számát. A III. melléklet térképeket tartalmaz, amelyek megadják az ezen ellenőrzés során vizsgált projektek címét és helyszínét.

26 Megállapítottuk, mely fő intézkedésekre tett javaslatot a Bizottság a Covid19-világjárvány európai turisztikai ágazatra gyakorolt hatására reagálva. Végezetül áttekintettük a 2021–2027-es időszakban a turizmushoz nyújtandó uniós pénzügyi támogatás kialakításával kapcsolatos bizottsági fellépéseket.

27 A következőkkel készítettünk interjút:

•  a Bizottság munkatársai, valamint az illetékes hatóságoknak (pl. a turizmusért felelős minisztériumok), a kiválasztott operatív programok irányító hatóságainak és a mintába felvett projektek kedvezményezettjeinek képviselői a négy tagállamban;
•  a turizmussal foglalkozó főbb nemzetközi szervezetek – az ENSZ Idegenforgalmi Világszervezete (UNWTO), az OECD, az Utazási és Turisztikai Világtanács (WTTC), az Európai Turisztikai Bizottság (ETC), az Európai Utazásközvetítők és Utazásszervezők Szövetsége (ECTAA), valamint a NECSTour (Európai régiók hálózata a versenyképes és fenntartható idegenforgalomért) – szakértői.

28 Az ellenőrzés idején hatályos, Covid19-járvánnyal összefüggő korlátozások miatt nem tudtunk helyszíni látogatást tenni az ellenőrzés alá vont négy tagállamban. Ezért a kiválasztott projektek fizikai végrehajtásáról közvetlen bizonyítékot nem gyűjtöttünk. Az e vonatkozással kapcsolatos minden észrevételünk igazoló dokumentumokon alapszik.

29 Ellenőrzésünk célja, hogy információkat biztosítson a Bizottságnak a 2030-ra szóló, közép- és hosszú távú célkitűzéseket magában foglaló, átfogó turisztikai stratégia meghatározására irányuló munkájához. Várakozásaink szerint ellenőrzésünk a 2021–2027-es időszakban a turisztikai beruházásokhoz nyújtandó uniós pénzügyi támogatások jobb kialakításához és végrehajtásához is hozzájárul majd, hogy kézzelfogható és fenntartható eredményeket sikerüljön elérni általuk.

Észrevételek

Az uniós turisztikai stratégia felkészítetlenül áll az ágazatot érő kihívások előtt

30 A Bizottság a szakpolitikai irányvonalait és finanszírozási prioritásait a jogalkotók által a stratégiákban vagy hasonló dokumentumokban megállapított célkitűzések mentén határozza meg. Egy stratégia akkor lehet eredményes, ha egyedi prioritásokat rögzít, azonosítja az uniós támogatási intézkedéseket és az ütemtervet, valamint leírja, hogy milyen kapcsolódó erőforrások révén lehet azt végrehajtani. Emellett ahhoz, hogy választ tudjon adni az ágazat folyamatosan változó szükségleteire és kihívásaira, a stratégiát megfelelően aktualizálni kell. Áttekintettük a Bizottság 2014–2020-as időszakban hatályos turisztikai stratégiáját, valamint az ellenőrzés alá vont négy tagállam nemzeti szintű turisztikai stratégiáit. Megkerestük az érdekelt feleket is, hogy fejtsék ki álláspontjukat a Bizottság turizmussal kapcsolatos megközelítéséről.

A Bizottság uniós turisztikai stratégiája 2010-re nyúlik vissza

A Bizottság kétszer aktualizálta a turisztikai prioritásait a 2014–2020-as időszakban, de stratégiáját nem módosította

31 2010 júniusában a Bizottság közleményt adott ki, amelyben meghatározta a legutóbbi uniós turisztikai stratégiát^[17]. A Bizottság kinyilvánította szándékát, hogy „szorgalmazza az idegenforgalomhoz kapcsolódó kezdeményezések összehangolt megközelítését, illetve olyan új cselekvési keretet határozzon meg, amely a turizmus versenyképességének növelését szolgálja, és biztosítja, hogy az ágazat képes legyen fenntartható módon fejlődni”. A közlemény négy átfogó prioritást határozott meg a turizmus fellendítésére (lásd: 8. ábra), valamint egy sor konkrét bizottsági intézkedést e prioritásokhoz kapcsolódóan. Az intézkedések végrehajtására ugyanakkor a közlemény nem tűzött ki határidőt. Végezetül a bizottsági stratégia azt sem határozta meg, hogy a tagállamok és a bizottsági főigazgatóságok miként vegyék igénybe az uniós finanszírozást e prioritások megvalósításához.

32 Azóta a turisztikai prioritások, jóllehet nem maga a stratégia, kétszer is felülvizsgálat tárgyát képezték az új Bizottságok kinevezését követően, a TAC-val folytatott konzultációk nyomán:

•  2015 decemberében a Bizottság több felülvizsgált turisztikai prioritást jelentett be. E prioritásokban olyan, a turisztikai ágazat fejlesztése szempontjából releváns új elemek jelentek meg, amelyekkel a 2010. évi közlemény nem foglalkozott, mint a digitalizáció, illetve a turisztikai dolgozók készségeinek és kompetenciáinak fejlesztése. A felülvizsgált prioritásokat azonban nem kísérték konkrét intézkedések, amint pedig arra a Bizottság eredetileg javaslatot tett a tagállamoknak címzett vitaanyagában^[18].
•  2019 novemberében a Bizottság kiigazította az uniós turisztikai prioritásokat az európai zöld megállapodással összhangban, és különleges figyelmet fordított a fenntartható és felelős turizmusra, valamint a digitális alkotóelem fókuszát kibővítette az intelligens turizmusra és az innovációra is. Ugyanakkor ezekhez a kiigazított prioritásokhoz sem kapcsolódtak konkrét intézkedések, sem arra irányuló javaslatok, hogy miként kellene a legjobban kihasználni az uniós finanszírozást e prioritások megvalósítása érdekében.

33 A hivatalosan hatályos stratégia még mindig a 2010. évi közleményben meghatározott stratégia. Ráadásul noha a Bizottság a 2014–2020-as időszakban felülvizsgálta a turisztikai prioritásait az átfogóbb szakpolitikai stratégiáival összefüggésben, nem határozott meg cselekvési tervet stratégiája és a felülvizsgált prioritások végrehajtásának elősegítésére.

2014 óta jelentősen csökkent a turisztikai politikával foglalkozó bizottsági személyi állomány

34 Az új turisztikai stratégia meghatározását jellemző ambícióhiány abban is tükröződik, hogyan alakult a Bizottságon belül közvetlenül a turisztikai politikával foglalkozó munkatársak létszáma. 2014-ig két egység, összesen mintegy 40 fő foglalkozott a turizmussal kapcsolatos ügyekkel^[19] (egy az általános szakpolitikai kérdésekkel, egy pedig a turizmus kulturális eszközeivel). 2014-ben a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóságon belül egyetlen turizmussal foglalkozó egységet hoztak létre, amely a korábbi két egység személyzetét tömörítette, de ezen egység feladatkörébe került a textil- és a kreatív ágazat is. 2014 és 2018 között ezen egység teljes személyi állománya a felére csökkent. 2021 márciusában a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság átszervezése sem változtatott jelentősen a helyzeten: létrejött egy „Turizmus és textilipar” feladatkörrel megbízott egység, de a közvetlenül a turizmussal foglalkozó munkatársak létszáma hasonló maradt (12 fő).

Az ellenőrzés alá vont tagállamok az uniós stratégiában szereplőkhöz hasonló prioritások mentén alakítják ki saját turisztikai stratégiájukat

35 Mindegyik tagállam maga határozza meg a saját turisztikai stratégiáját. A IV. melléklet sorolja fel valamennyi tagállam vonatkozásában a hatályos nemzeti turisztikai stratégiákat. Azt várnánk, hogy az uniós és a nemzeti stratégiák összeegyeztethetők és összehangoltan dolgozzák ki őket. Az ellenőrzés hatálya alá tartozó négy tagállamban megvizsgáltuk, hogy turisztikai stratégiáik figyelembe veszik-e a bizottsági stratégiát (az 1. háttérmagyarázat vázolja e stratégiákat).

36 Elemzésünk összességében azt mutatta, hogy a négy nemzeti stratégia a bizottsági stratégiában meghatározottakhoz hasonló prioritásokat tűzött ki, köztük a turizmus fenntarthatóságát és színvonalát, a digitalizációt és a versenyképességet. Egyik stratégia sem hivatkozik a 2010. évi bizottsági közleményben foglalt prioritásokra, sem azok 2015. vagy 2019. évi aktualizált változatára.

37 Mind a négy tagállam stratégiája jelenleg felülvizsgálat alatt áll, hogy releváns legyen a 2030-ig tartó időszakban is. Mivel ezt a munkát az egyes tagállamok független módon végzik el, fennáll a kockázat, hogy nem foglalkoznak kellőképpen a turizmus határterületeket érintő szempontjaival. Ezzel egyidejűleg a Bizottság jelenleg dolgozik a 2030-ra szóló uniós turisztikai menetrenden (lásd: 41. bekezdés).

A Covid19-világjárvány hatása miatt sürgető szükség van megújult uniós turisztikai stratégiára

A nemzeti hatóságok kedvezőbben értékelik a 2014–2020-ra vonatkozó bizottsági stratégiát, mint a turisztikai ágazat képviselői

38 A ellenőrzésünk során vizsgált négy tagállamban a turisztikai politikáért felelő nemzeti hatóságok általában pozitívan értékelték az Unió 2014–2020-ra szóló turisztikai prioritásait és támogató intézkedéseit. Rámutattak ugyanakkor arra is, hogy a Covid19-világjárvány turisztikai ágazatra gyakorolt hatására tekintettel, a változó körülményekre reagálva fontos lehet az uniós turisztikai stratégia aktualizálása, valamint egy, a jövőben reziliensebb ágazathoz vezető út körvonalazása.

39 Ezzel egyidejűleg az uniós turisztikai ágazat és a nemzetközi turisztikai szervezetek ellenőrzésünk keretében megkérdezett képviselői elmondták, hogy bár az Unió turisztikai célpontként világszinten vezető pozícióval bír, még sincs közös turisztikai stratégiája, sem az ágazat jövőjére vonatkozó ütemterve. Megjegyezték azt is, hogy a Bizottságnak vezető szerepet kellene vállalnia mind e stratégia kidolgozásában, mind annak végrehajtásában.

A Bizottság megtette az első kezdeményezéseket egy új turisztikai stratégia irányában

40 2020 májusában, tekintettel a Covid19-világjárvány turisztikai ágazatra gyakorolt jelentős hatására, a Bizottság közzétette a „Turizmus és közlekedés 2020-ban és azon túl” című közleményét^[24]. A közlemény rövid távú ajánlásokat fogalmazott meg a Covid19 2020-as nyári szezonra gyakorolt hatásának kezelésére vonatkozóan (lásd: 66. bekezdés). A jövőt illetően a Bizottság javaslatot tett egy európai turisztikai kongresszus megszervezésére, hogy megvitassák a turizmus jövőjét és megkezdjék a 2050-ig tartó időszakra szóló európai turisztikai menetrend kidolgozását.

41 2021 májusában a Bizottság bejelentette egy különleges intézkedés, a „zöld és digitális átállási pályák közös létrehozása” elnevezésű fellépés beindítását^[25]. Ezt követően, 2021 júniusában a Bizottság közzétette az „Egy átállási pálya közös megalkotására irányuló forgatókönyvek a turizmus számára, egy reziliensebb, innovatívabb és fenntarthatóbb ökoszisztéma érdekében” című dokumentumot^[26], amely a 2030-ig tartó időszakra vonatkozik. Emellett nyilvános konzultációt is kezdeményezett annak megállapítására, hogy melyek az említett célkitűzés megvalósítása szempontjából a legmegfelelőbb intézkedések.

Az uniós jogalkotók egy új, a Covid19 utáni időszakra szóló turisztikai stratégia megalkotására szólítanak fel

42 Az Európai Parlament határozottan felszólította a Bizottságot, hogy aktualizálja turisztikai stratégiáját^[27]. 2021 márciusában állásfoglalást fogadott el „A fenntartható turizmusra vonatkozó uniós stratégia létrehozásáról”^[28], amelyben felhívta a Bizottságot, hogy 2021-ben terjesszen elő cselekvési tervet és dolgozzon ki a fenntartható és stratégiai turizmusra vonatkozó, aktualizált uniós stratégiát, amely a 2010. évi közleményben megfogalmazott stratégia helyébe lép.

43 Hasonlóképpen a 2021 májusában ülésező Versenyképességi Tanács^[29] felkérte a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki európai turisztikai menetrendet a 2030/2050-ig tartó időszakra. Ezt a megfelelő érdekelt felekkel együttműködésben kell elvégezni, és a dokumentumnak foglalkoznia kell a turisztikai ökoszisztéma zöld és digitális átállásának ösztönzéséhez, valamint a turizmus versenyképességének, rezilienciájának és fenntarthatóságának megerősítéséhez kapcsolódó fő stratégiai kihívásokkal.

A 2014–2020-as időszakban az ERFA-ból a turisztikai közberuházásokhoz nyújtott pénzügyi támogatást az uniós és nemzeti turisztikai célkitűzések vezérelték, de a projektkiválasztás hiányosságai csorbították e támogatás eredményességét

Az ERFA operatív programok kialakítása összhangban állt az uniós, nemzeti és regionális turisztikai stratégiákkal

44 Megvizsgáltuk, hogy a Bizottság értékelése szerint milyen volt az összhang egyfelől a partnerségi megállapodások és az operatív programok, másfelől a bizottsági turisztikai stratégia és prioritások között. Azt is áttekintettük, hogy az operatív programok beruházási prioritásai összhangban voltak-e a hatályos nemzeti és regionális turisztikai stratégiákkal, amelyeket az uniós programozáson kívül, függetlenül határoznak meg.

45 Annak értékelését, hogy az operatív programok tematikus célkitűzései és beruházási prioritásai összeegyeztethetőek-e a partnerségi megállapodásokkal, a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság vezette, más bizottsági főigazgatóságokkal is konzultálva. Ez az értékelés az operatív programok elfogadásához vezető folyamat része.

46 A kiválasztott partnerségi megállapodások és ERFA operatív programok bizottsági értékelése nyomán több észrevételt küldtek a tagállamoknak az operatív programokra vonatkozó észrevételeket tartalmazó hivatalos levelekben. Ezekben a levelekben a turizmussal kapcsolatos észrevételek középpontjában az általános regionális fejlesztési stratégiákkal való összeegyeztethetőség állt. A Bizottság pontosításokat és további információkat kért, ami esetenként az operatív programok kiigazításához vezetett.

47 Az ERFA 2014–2020-as időszakra vonatkozó szabályozási kerete nem tartalmazott semmilyen egyedi beruházási prioritást vagy előzetes feltételrendszert a turisztikai beruházások tekintetében. Mivel nem volt ilyen jogi kötelezettség, a Bizottság nem ellenőrizte kifejezetten az operatív programoknak az uniós turisztikai stratégia prioritásaival, illetve a hatályos nemzeti vagy regionális turisztikai stratégiákkal való összeegyeztethetőségét.

48 Összességében elemzésünk rámutatott arra, hogy az ezen ellenőrzés keretében vizsgált ERFA operatív programok turisztikai beruházásaihoz nyújtott pénzügyi támogatás célirányosítása összhangban állt az irányító hatóságok által végzett előzetes értékeléssel és a megfelelő partnerségi megállapodások rendelkezéseivel. A kiválasztott operatív programok tekintetében a következő négy közös, átfogó prioritást azonosítottuk:

•  a turisztikai infrastruktúra és termékek fejlesztése;
•  a turisztikai vállalkozások versenyképességének ösztönzése;
•  a nemzeti és kulturális helyszínek mint turisztikai erőforrások védelme és népszerűsítése;
•  a helyi gazdaság fejlesztésének és a munkahelyteremtésnek az előmozdítása.

Mindezek a prioritások általánosságban összhangban álltak a hatályos regionális fejlesztési tervek célkitűzéseivel és adott esetben a konkrét nemzeti és regionális turisztikai stratégiákkal.

A projekteket különböző eljárásokkal választják ki, de a kezdeti tervezés és az igényfelmérés hiányosságai veszélyeztetik az uniós társfinanszírozású turisztikai beruházások eredményességét és fenntarthatóságát

49 Megvizsgáltuk, hogyan történt a kiválasztás és a végrehajtás a négy tagállam közigazgatási szervei által benyújtott projektekből álló mintában. Különösen azt tekintettük át, hogy a projektek kiválasztási szempontjai összhangban voltak-e az operatív program beruházási prioritásaival és a nemzeti és regionális turisztikai stratégiákkal, hogy a kiválasztási folyamat garantálta-e, hogy csak kiforrott és jól megtervezett projekteket válasszanak ki, valamint hogy a kiválasztott projekteket ténylegesen megvalósították-e, azok fenntarthatóak voltak-e és hatásuk túlmutatott-e az egyedi projekten.

A tagállamok eltérő kiválasztási eljárásokat alkalmaztak

50 A tagállamok eltérő eljárások segítségével értékelték és választották ki a közigazgatási szervek által bemutatott turisztikai projekteket: versenyalapú pályázati felhívással, részvételi szándék kifejezésére irányuló felhívással, „érkezési sorrend” szerint vagy a támogatandó turisztikai helyszínek előválogatott listáiról. Mindezek az eljárások indokolhatóak lehetnek az ilyen típusú projektek tekintetében, és tagállami hatáskörbe tartozik annak eldöntése, hogy melyiket alkalmazzák. Elemzésünk azt mutatta, hogy a kiválasztási eljárás általában összhangban volt az alkalmazandó szabályokkal, a stratégiai orientációval és az adott operatív program kapcsán jóváhagyott kiválasztási szempontokkal.

Több projekt esetében nem történt megfelelő kezdeti tervezés és igényfelmérés

51 Több vizsgált projekt tekintetében azt állapítottuk meg, hogy a projektjavaslatok nem tanúskodtak megfelelő kezdeti tervezésről és igényfelmérésről, így keresletelemzésről sem. Ez gyakran késedelmekhez, a költségek túllépéséhez és a projektek hatókörének megváltozásához vezetett a projektek végrehajtása során (erre példáért lásd: 2. háttérmagyarázat).

52 A mintába felvett projektek esetében különösen gyakori probléma volt a projektek végrehajtásában bekövetkezett késedelem. A 2014–2020-as időszak tekintetében mintába vett 17 projektből 11 esetében következett be (vagy volt várható) az eredeti támogatási megállapodásban rögzített lezárási időponthoz képest hat hónapos vagy annál hosszabb késedelem. Négy magyarországi, egy lengyelországi, két romániai és négy spanyolországi projekt esetében volt ez a helyzet. Magyarországon egy további projektet visszavontak a helyszíni ellenőrzési munkánk során. E késedelmek fő okai a következők:

•  adminisztratív problémák: hosszú vagy eredménytelen ajánlati felhívások, késedelmek az építési engedélyek beszerzésében, a földek megszerzésével kapcsolatos nehézségek, változások a regionális/helyi kormányzatban;
•  kivitelezési gondok: műszaki és környezetvédelmi problémák, amelyek miatt át kellett tervezni a projektet, a kivitelezés átmeneti felfüggesztése az időjárási körülmények miatt, a Covid19-világjárvánnyal összefüggő korlátozó intézkedések.

53 A projekttervezés egy másik egyedi hiányossága, amely veszélyeztetheti a projektek fenntarthatóságát és eredményességét, ha a közelben hasonló jellegű projektet finanszíroznak (példát lásd: 3. háttérmagyarázat).

Nem minden lezárult projekt hatott kedvezően a régió turisztikai aktivitására

54 Megvizsgáltunk egy 15 lezárult projektből álló mintát is, különösen azokra a projektekre összpontosítva, amelyek több éve lezárultak (ezek többségét a 2007–2013-as időszakban finanszírozták), hogy elemezzük fenntarthatóságukat és a régió általános turisztikai aktivitására gyakorolt hatásukat.

55 Elemzésünk nyomán vegyes kép rajzolódott ki. Több olyan projektet találtunk, amely megvalósította (sőt túl is szárnyalta) célkitűzéseit és sikeresen járult hozzá régiója turisztikai aktivitásának előmozdításához (példákat lásd: 4. háttérmagyarázat). Ezekben a projektekben az a közös, hogy a projekten túlmutatóan javították a turizmus színvonalát és az iránta való keresletet a régióban, ezáltal potenciális továbbgyűrűző hatásokat generáltak a helyi gazdaságban.

56 Más projektek csak csekély hatást gyakoroltak a turizmus élénkítésére (vagy éppen semekkorát sem). Ennek okai a következők voltak:

•  a beruházások elszigeteltek maradtak, mivel nem kapcsolódtak más turisztikai infrastruktúrához, vagy mert kiegészítő projektek nem valósultak meg;
•  hiányzott az eredményes marketing és idegenforgalmi tájékoztatás; vagy
•  a támogatott infrastruktúrát elsődlegesen a helyi közösség használja (erre olvasható egy példa az 5. háttérmagyarázatban).

A bizottsági iránymutatásban szerepelt a turisztikai beruházások eredményessége és fenntarthatósága, de az számos szemponttal nem foglalkozott

57 Megvizsgáltuk, hogy a Bizottság kiadott-e iránymutatásokat a turisztikai beruházások ERFA általi támogatásának feltételeiről, illetve hogy segítsen a tagállamoknak az eredményes és fenntartható társfinanszírozandó turisztikai projektek kiválasztásában és megvalósításában.

58 2014-ben a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság konkrét tematikus iránymutatást^[30] adott ki azokról a feltételekről, amelyek mentén a turisztikai ágazat ERFA-beruházásai vizsgálhatók a 2014–2020-as időszakban. Az iránymutatást a tagállami irányító hatóságok rendelkezésére bocsátották. Az iránymutatás konkrétan a következőket tartalmazza:

•  a turisztikai ágazat szempontjából releváns, a következőkhöz kapcsolódó beruházások példái: a turisztikai kínálat diverzifikálása és a turisztikai szezon bővítése; magas hozzáadott értéket képviselő turisztikai termékek vagy konkrét célcsoportokra irányuló termékek kialakítása; innovatív szolgáltatások és digitalizáció;
•  a turisztikai projektek eredményessége szempontjából jelentős kockázatot képviselő negatív példák, köztük egyszeri vagy elszigetelt projektek; olyan turisztikai beruházások, amelyek a létesítmények megkettőzéséhez vezetnek vagy kiszorító hatást eredményezhetnek; ötcsillagos szállodák vagy hivatásos sportszervezetek társfinanszírozása;
•  a következők figyelembevételének szükségessége: a projektek pénzügyi fenntarthatósága, a beruházások továbbgyűrűző hatásai (különösen a foglalkoztatás tekintetében), vagy a turisztikai szezonon kívüli gazdasági tevékenység.

59 A Bizottság tematikus iránymutatása szerint az uniós finanszírozású infrastruktúra-projekteknek be kell ágyazódniuk a kapcsolódó növekedési, illetve fejlesztési stratégiákba, valamint fenntarthatónak és költséghatékonynak kell lenniük. Az iránymutatás azonban nem foglalkozik kellőképpen azzal a kockázattal, amikor az egyforma (vagy hasonló) turisztikai potenciállal bíró szomszédos területek stratégiái nem összeegyeztethetők egymással, vagy az uniós támogatásra kiválasztott projektek átfedésben vannak más közeli uniós finanszírozású projektekkel (miáltal csökken ezek fenntarthatósága), és hogy a projekteket megfelelően fenntartják-e a végrehajtást követő években. Ellenőrzésünkből kiderült, hogy e kockázatok némelyike valóban több ízben valósággá vált (példáért lásd: 3. háttérmagyarázat).

Az eredmények monitoringja: a közös turisztikai mutatónak a projekteredmények nem minden típusára átfogóan kiterjedő, korlátozott használata

60 Az uniós társfinanszírozású projektek eredményeit vonatkozó mutatók alapján kell figyelemmel kísérni. Áttekintettük a turizmus tekintetében alkalmazott monitoringkeretet, különösen a turisztikai beruházások tekintetében az ERFA-rendeletben meghatározott mutatókat. A mintába felvett projektekre alkalmazandó monitoringrendelkezéseket is megvizsgáltuk.

Csak egyetlen közös outputmutató vonatkozott a turizmusra a 2014–2020-as időszakban

61 A 2014–2020-as időszakra vonatkozó ERFA-jogszabályok egyetlen közös outputmutatót tartalmaztak a turizmus tekintetében^[31]: „A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése” (egység: látogatás/év). A Bizottság további részletekkel szolgált e mutató meghatározásáról és méréséről, amint azt a 6. háttérmagyarázat bemutatja.

62 A Bizottság információt gyűjt a turisztikai közös outputmutató OP-szintű használatáról. Ez az információ tartalmazza az operatív programokban meghatározott célokat és az irányító hatóság által benyújtott éves végrehajtási jelentések szerint elért összesített értékeket. A Bizottság szerint a 27 tagállam közül 16 használja ezt a közös mutatót legalább egy ERFA operatív program esetében. Emellett a tagállamok programspecifikus mutatókat is alkalmazhattak. A 2014–2020-as időszakban azonban közös eredménymutatókat nem használtak.

63 A 2021–2027-es időszak tekintetében az ERFA jogszabályi kerete két közös mutatót tartalmaz a turizmusra vonatkozóan^[32]: „Támogatott kulturális és turisztikai helyszínek” (outputmutató) és „Támogatott kulturális és turisztikai helyszínek látogatószáma” (eredménymutató). Ez utóbbi mutató hasonló az előző programozási időszakban használthoz, de most már helyesebben az eredménymutatók közé sorolják.

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó közös mutató nem tette lehetővé a projekteredmények minden típusának mérését

64 A látogatószám növekedését szem előtt tartó közös outputmutató nem minden esetben teszi lehetővé a projektek szándékolt eredményei elérésének mérését, még akkor sem, ha azokat kifejtették a projektjavaslatban. Egy turisztikai projekt például irányulhat a szezonalitás csökkentésére, a turisztikai kiadások növelésére, új turisztikai vállalkozások létrehozására vagy a turisztikai helyek és létesítmények környezeti hatásainak mérséklésére. Ezért kizárólag a monitoringinformáció alapján nem lehet átfogóan értékelni a turisztikai beruházások ERFA általi finanszírozásának eredményeit. Megjegyezzük, hogy a 2014–2020-as időszakban nyújtott ERFA-támogatás 2024 végéig elvégzendő utólagos értékelése^[33] elvileg lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy felmérje az említett időszakban nyújtott finanszírozásának az uniós turisztikai ágazatra gyakorolt hatását. Ezenfelül a 2021–2027-es időszakra vonatkozó félidős értékelést is 2024 végére tervezik^[34].

A Bizottság lépéseket tett a Covid19-világjárvány turisztikai ágazatra gyakorolt hatásának mérséklésére

65 Elemeztük, hogy a Bizottság előterjesztett-e intézkedéseket és javaslatokat a Covid19-világjárvány uniós turisztikai ágazatra gyakorolt hatásainak enyhítésére és az ágazat időben, 2021 nyarára történő helyreállításának előmozdítására.

66 2020 májusában a Bizottság több, konkrét turisztikai vonatkozású iránymutatásra és ajánlásra is javaslatot tett^[35] (lásd még: 40. bekezdés). Ezek az alábbiakat foglalták magukban:

•  a szabad mozgás visszaállítására és az Unió belső határain alkalmazott korlátozások megszüntetésére irányuló közös megközelítés;
•  az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások fokozatos helyreállítását támogató keret, az utasok és a személyzet biztonságának garantálása mellett;
•  a turisztikai tevékenységek biztonságos és fokozatos helyreállításának kritériumai, valamint a szálláshelyek és vendéglátóipari létesítmények (például szállodák) egészségügyi protokolljának kidolgozására vonatkozó kritériumok.

67 Ezenfelül 2020 júniusában a Bizottság elindította a „Re-open EU” weboldalt, amely információt szolgáltat az egyes tagállamokban hatályos utazási korlátozásokról és higiéniai követelményekről.

68 2020 novemberétől a Bizottság már támogatta a tagállamok igazolványokkal kapcsolatos munkáját az e-egészségügyi hálózatban, amely az e-egészségügyért felelős nemzeti hatóságokat összekötő önkéntes hálózat. Az első iránymutatást 2021 januárjában tették közzé. 2021. május végén a Bizottság javaslatot^[36] tett a szabad mozgás Unióban történő korlátozásának koordinációjára vonatkozó tanácsi ajánlás^[37] aktualizálására, és egyértelmű szabályokat határozott meg az uniós digitális Covid-igazolvánnyal rendelkező személyekre vonatkozóan az utazási korlátozások feloldásának feltételeire.

69 2021 júniusában az Európai Parlament és a Tanács megállapodott abban, hogy ezt az igazolványt 2021. július 1-jétől fogják alkalmazni, „uniós digitális Covid-igazolvány” néven. A rendelet 12 hónapig lesz alkalmazandó, de időbeli hatálya meghosszabbítható (lásd: 7. háttérmagyarázat).

70 E rendelet elfogadásával a tagállamok megállapodtak abban, hogy nem szabnak ki további utazási korlátozásokat az uniós digitális Covid-igazolványok jogosultjaira, kivéve, ha e korlátozások a közegészség védelméhez szükségesek és azzal arányosak. Ebben az esetben a tagállamnak kellő időben tájékoztatnia kell a Bizottságot és a többi tagállamot, és meg kell indokolnia ezeket az új intézkedéseket.

71 2021 nyarán az uniós polgárok ezt az igazolványt igazoló dokumentumként használták, hogy biztosított legyen a szabad mozgásuk, és hogy beléphessenek például kulturális és sporteseményekre, éttermekbe és szabadidős létesítményekbe. 2021. október közepéig a becslések szerint 591 millió^[39] ilyen igazolványt adtak ki.

72 Ezek a bizottsági kezdeményezések alapvetőek voltak az Unión belüli utazási és turisztikai tevékenységek helyreállításához 2021 nyarán. Az ellenőrzésünk keretében vizsgált négy tagállam nemzeti hatóságainak, a nemzetközi turisztikai szervezeteknek és a turisztikai ágazatnak az általunk az ellenőrzés során megkérdezett képviselői kedvezően ítélték meg a Bizottság javaslatait és a Covid19-világjárvány turisztikai ágazatra gyakorolt hatásának enyhítése érdekében végrehajtott bizottsági intézkedéseket.

Következtetések és ajánlások

73 Ellenőrzésünk összességében azt állapította meg, hogy az uniós turisztikai ágazatot támogatni hivatott, a 2014–2020-as időszakban hozott bizottsági intézkedések részben voltak eredményesek.

74 A Bizottság még 2010-ben határozta meg az Unió jelenlegi turisztikai stratégiáját. 2015-től a Covid19-világjárványig a Bizottság felülvizsgálta az uniós turizmus prioritásait a tágabb szakpolitikai stratégiák összefüggésében, de nem dolgozott ki konkrét cselekvési tervet, amely e prioritások megvalósítását támogatta volna. Ezenfelül a bizottsági stratégia azt sem határozta meg, hogy a tagállamok és a bizottsági főigazgatóságok miként vegyék igénybe az uniós finanszírozást e prioritások megvalósításához. A Bizottság előremutató intézkedéseket kezdeményezett egy 2030-ig szóló turisztikai menetrend kidolgozására, ami a helyes irányba tett lépésnek tekinthető. Ugyanakkor ennek még konkrétan is testet kell öltenie egy, a Covid utáni időszakra vonatkozó stratégiában és cselekvési tervben, amelyek meghatározzák a közép- és hosszú távú célkitűzéseket, valamint eredményes irányítási intézkedéseket tartalmaznak és gondoskodnak a megfelelő forrásokról (lásd: 30–43. bekezdés).

1. ajánlás. Olyan új stratégiát kell meghatározni az uniós turisztikai ökoszisztéma számára, amely kifejezetten a turizmus fenntarthatóbb formáját elősegítő beruházások támogatására irányul

A 2030-ig szóló eredményes turisztikai menetrend kidolgozása érdekében a Bizottság határozzon meg egy konszolidált új stratégiát az uniós turisztikai ökoszisztéma számára. Ez – a tagállamokkal együttműködésben kialakítandó – stratégia foglalkozzon az Unió környezetbarátabb és fenntarthatóbb turizmussal kapcsolatos célkitűzésével és a Covid19-világjárvány következményeinek kezelésével. A stratégia határozza meg a szükséges intézkedéseket és ütemtervet, és vegye figyelembe, hogy a rendelkezésre álló uniós finanszírozást (ideértve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből nyújtott forrásokat is) hogyan használják fel azon turisztikai beruházások támogatására, amelyek elősegítik e célkitűzések megvalósítását.

Határidő: 2022 közepe.

75 Az ERFA operatív programok figyelembe vették a hatályos uniós, nemzeti és regionális turisztikai stratégiákat a turizmusra vonatkozó beruházási prioritások kialakításakor és azok irányának meghatározásakor (lásd: 44–48. bekezdés).

76 Az ERFA turisztikai projektjeire vonatkozó elemzésünk vegyes eredményeket mutatott: egyes projektek fenntarthatóak voltak és hozzájárultak a régió turisztikai aktivitásának előmozdításához, míg mások csak csekély hatást váltottak ki. Számos esetben a kezdeti projekttervezés és az igényfelmérés, valamint a projektkiválasztási szakasz terén mutatkozó hiányosságok a projekt hatókörének szűkítéséhez, késedelmekhez és a költségek túllépéséhez vezettek a projekt végrehajtása során. Az ERFA-finanszírozás turizmusban való felhasználásáról szóló bizottsági iránymutatás hasznos volt, de néhány releváns szempontra nem tért ki kellőképpen (lásd: 49–59. bekezdés).

2. ajánlás. Ösztönözni kell a tagállamokat arra, hogy az ERFA-finanszírozású turisztikai beruházásokra alkalmazott kiválasztási eljárásaikat az új stratégiai orientációval összhangban alakítsák át

A Bizottság ösztönözze a tagállamokat, hogy olyan projektkiválasztási eljárásokat fogadjanak el, amelyek segítik az ERFA-ból nyújtott pénzügyi támogatást olyan turisztikai projektek felé irányítani:

•  amelyeket megfelelő keresletelemzés és igényfelmérés támaszt alá, hogy mérsékeljék az eredménytelenség kockázatát;
•  amelyeket összehangolnak a szomszédos területek projektjeivel, elkerülve ezáltal az átfedést és a versengést;
•  amelyek a projekten túlmutató hatással bírnak és élénkítik a régió turisztikai aktivitását;
•  amelyek fenntarthatóak, és megfelelően folytathatók a lezárulásukat követő években.

Határidő: időben a 2021–2027-es időszak programjainak végrehajtásához; legkésőbb 2022 vége – amennyiben a stratégia rendelkezésre áll.

77 A 2014–2020-as időszakra vonatkozó ERFA-jogszabályok egyetlen közös outputmutatót tartalmaztak az ERFA-ból finanszírozott turisztikai beruházások tekintetében. Emellett a tagállamok programspecifikus mutatókat is alkalmazhattak. A 2014–2020-as időszakban azonban közös eredménymutatókat nem használtak. A közös outputmutató nem minden esetben teszi lehetővé a projektek szándékolt eredményei elérésének mérését, még akkor sem, ha azokat kifejtették a projektjavaslatban. A Bizottságnak 2024 végéig kell elkészítenie a 2014–2020-as időszakban nyújtott ERFA-támogatás utólagos értékelését (lásd: 60–64. bekezdés).

78 Az uniós turisztikai ágazatot példa nélküli sokkhatás érte a Covid19-világjárványt követően. A Bizottság intézkedéseket és javaslatokat terjesztett elő a válság által az uniós turisztikai ágazatra gyakorolt hatás enyhítésére. Különösen az uniós digitális Covid-igazolvány volt alapvető abban, hogy 2021 nyarára időben helyreállhatott az Unión belüli utasforgalom (lásd: 65–72. bekezdés).

A jelentést 2021. november 10-i luxembourgi ülésén fogadta el az Iliana Ivanova számvevőszéki tag elnökölte II. Kamara.

Mellékletek

I. melléklet. A turizmust támogató uniós finanszírozási források

A 2014–2020-as és a 2021–2027-es időszakban a turizmushoz nyújtott uniós finanszírozási források, valamint a támogatott intézkedések típusai (áttekintés)

II. melléklet. Kiválasztott operatív programok; a mintába felvett projektek száma operatív programonként

III. melléklet. Az ellenőrzés során vizsgált projektek

IV. melléklet. A nemzeti turisztikai stratégiák listája

Betűszavak és rövidítések

DG GROW: Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság

DG REGIO: Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság

ECTAA: Európai Utazásközvetítők és Utazásszervezők Szövetsége

ERFA: Európai Regionális Fejlesztési Alap

Esb-alapok: Európai strukturális és beruházási alapok

ETB: Európai Turisztikai Bizottság

EUMSZ: Az Európai Unió működéséről szóló szerződés

GDP: Bruttó hazai termék

KA: Kohéziós Alap

Kkv: Kis- és középvállalkozás

NECSTour: Európai régiók hálózata a versenyképes és fenntartható idegenforgalomért

NRRP: Nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv

OECD: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet

OP: Operatív program

RRF: Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz

Számvevőszék: Európai Számvevőszék

TAC: Idegenforgalmi Tanácsadó Bizottság

TPK: Többéves pénzügyi keret

UNWTO: Idegenforgalmi Világszervezet

WTTC: Utazási és Turisztikai Világtanács

Glosszárium

Beavatkozási kód: Az ERFA-jogszabályokban foglalt tág beavatkozási kategória, amelyet az operatív programok irányító hatóságai használnak a tematikus célkitűzések elérése érdekében finanszírozandó intézkedések tartalmának azonosítására.

Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA): Uniós alap, amely a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló beruházások finanszírozásával erősíti a gazdasági és társadalmi kohéziót az Unióban.

Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF): A Covid19-világjárvány gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítését és középtávon a helyreállítás ösztönzését célzó uniós pénzügyi támogatási mechanizmus, amely ugyanakkor a zöld és digitális átállást is előmozdítja. Végrehajtása a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveken keresztül történik.

Irányító hatóság: Egy tagállam által valamely uniós finanszírozású program irányítására kijelölt nemzeti, regionális vagy helyi hatóság (illetve magánszervezet).

Kohéziós Alap (KA): Az Unión belüli gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló uniós alap, amely olyan tagállamokban támogat beruházásokat, ahol az egy lakosra jutó bruttó nemzeti jövedelem nem éri el az uniós átlag 90%-át.

Operatív program (OP): Az Unió által finanszírozott kohéziós projektek végrehajtásának meghatározott időszakra szóló alapvető kerete, amely tükrözi a Bizottság és az egyes tagállamok közötti partnerségi megállapodásokban meghatározott prioritásokat és célkitűzéseket.

Partnerségi megállapodás (PA): A Bizottság és valamely tagállam között egy uniós kiadási program keretében létrejött megállapodás, amely például stratégiai terveket, beruházási prioritásokat, kereskedelmi vagy fejlesztésisegély-nyújtási feltételeket tartalmaz.

Tematikus célkitűzés: Egy beruházási prioritás tervezett átfogó eredménye, amelyet a végrehajtás céljára egyedi célkitűzésekre bontanak le.

Többéves pénzügyi keret (TPK): Az Unió általában hét évre szóló kiadási terve, amely hat fő fejezetben határozza meg a prioritásokat (szakpolitikai célkitűzések alapján) és a felső határokat. Ez biztosítja azt a struktúrát, amelyen belül meghatározzák az éves uniós költségvetéseket, az egyes kiadási kategóriák kiadásainak korlátozásával. A jelenlegi TPK a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozik.

Turisztikai ágazat: A turisztikai ágazat olyan gazdasági tevékenységek tág csoportját öleli fel, mint például a személyek mozgását megkönnyítő szállítási szolgáltatások, utazási irodák, utazásszervezők; szálláshely-szolgáltatás, éttermi és étkeztetési szolgáltatások; kulturális, sport- és szabadidős létesítmények; helyi turisztikai áruk és szolgáltatások.

Turisztikai ökoszisztéma: Globalizált és összekapcsolódó értéklánc, amely az offline és online információszolgáltatókat és egyéb szolgáltatókat (idegenforgalmi irodák, digitális platformok, utazástechnológiai szolgáltatók), az utazási irodákat és az utazásszervezőket, a szállásadókat, a desztinációmenedzsment-szervezeteket, a látványosságokat és a személyszállítási tevékenységeket egyaránt felöleli.

A Bizottság válaszai

https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=60287

Időrendi áttekintés

https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=60287

Ellenőrző csoport

Ellenőrzéseinek eredményeit a Számvevőszék különjelentésekben mutatja be, amelyek egy adott költségvetési területhez kapcsolódó uniós szakpolitikákkal és programokkal, illetve az irányítással kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Hogy ellenőrzési munkája maximális hatást érjen el, témái megválasztásakor és feladatai megtervezésekor a Számvevőszék tekintetbe veszi a teljesítmény-, illetve megfelelőségi kockázatokat, az érintett bevétel vagy kiadás nagyságát, a várható fejleményeket, valamint a politika és a nagyközönség érdeklődését.

Ezt a teljesítmény-ellenőrzést a kohéziós, növekedési és társadalmi befogadási beruházások kiadási területeire szakosodott, Iliana Ivanova számvevőszéki tag elnökölte II. Kamara végezte. Az ellenőrzést Pietro Russo számvevőszéki tag irányításával folytatták le Chiara Cipriani kabinetfőnök és Benjamin Jakob kabinetattasé, Pietro Puricella ügyvezető, Luis de la Fuente Layos feladatfelelős, valamint Luc T’Joen, Nagy-Babos Janka, Katarzyna Solarek, Andras Augustin Feher és Francisco Carretero számvevők támogatásával.

Hátsó sor (balról jobbra): Luc T’Joen, Chiara Cipriani, Francisco Carretero, Benjamin Jakob

Első sor (balról jobbra): Pietro Puricella, Pietro Russo, Luis de la Fuente Layos, Katarzyna Solarek

Végjegyzetek

^[1] Eurostat, Tourism – Overview.

^[2] UNWTO, Methodological notes to the Tourism Statistics Database.

^[3] UNWTO, International Tourism Highlights, 2020. évi kiadás. 8. és 17. dia. 2020. novemberi adatok.

^[4] WTTC, Economic Impact Report 2021. Európai Unió.

^[5] Európai Bizottság, 2021. évi éves jelentés az egységes piacról (SWD(2021) 351 final).

^[6] Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 195. cikke. Szem előtt tartandó, hogy a turizmus szempontjából relevánsak lehetnek olyan jogszabályok is, amelyek más jogalapokon (például fogyasztóvédelem, belső piac vagy kohéziós politika) nyugszanak.

^[7] Európai Bizottság, DG GROW, Overview of EU Tourism Policy.

^[8] A Bizottság közleménye: „Új európai iparstratégia” (COM(2020) 102 final), 2020.3.10.

^[9] A Tanács 86/664/EGK határozata (1986. december 22.) az idegenforgalom területén konzultációs és együttműködési eljárás létrehozásáról.

^[10] WTTC, Economic Impact Report 2021. Európai Unió.

^[11] A Bizottság szolgálatainak munkadokumentuma: „Európa helyreállítási szükségleteinek azonosítása”, amely a következő dokumentumot kíséri: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: „Európa nagy pillanata: Helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért” (SWD(2020) 98 final, 2020.5.27.).

^[12] Az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1058 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdése d) pontjának vi. alpontja.

^[13] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról.

^[14] A Bizottság szolgálatainak munkadokumentuma: „Egy átállási pálya közös megalkotására irányuló forgatókönyvek a turizmus számára, egy reziliensebb, innovatívabb és fenntarthatóbb ökoszisztéma érdekében” (SWD(2021) 164 final, 2021.6.21.).

^[15] UNWTO, Sustainable development.

^[16] A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai zöld megállapodás (COM(2019) 640 final, 2019.12.11.).

^[17] A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete” (COM(2010) 0352 végleges).

^[18] Véleménycsere a Tanács COMPCRO munkacsoportjával, 2015.4.21.

^[19] A két egység a Vállalkozáspolitikai Főigazgatóságon (DG ENTR) belül működött. E főigazgatóság 2014-ben összeolvadt a Belső Piaci Főigazgatósággal (DG MARKT), így jött létre a DG GROW.

^[20] Magyar Turisztikai Ügynökség, Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030, 2017. október.

^[21] Sport- és Turisztikai Minisztérium, Turizmusfejlesztési program 2020-ig, 2015. szeptember.

^[22] Románia Kormánya: Nemzeti Turisztikai Beruházási Főterv, a 2017. augusztus 4-i 558. sz. határozat; a Gyógyfürdőturizmus Nemzeti Stratégiája, a 2019. augusztus 8-i 572. sz. határozat; az Ökoturizmus Nemzeti Stratégiája, a 2019. május 30-i 358. sz. határozat.

^[23] Ipari, Turisztikai és Kereskedelmi Minisztérium, Spanyol Horizont 2020 Turisztikai Terv, 2007. november.

^[24] A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: „Turizmus és közlekedés 2020-ban és azon túl” (COM(2020) 550 final, 2020.5.13.).

^[25] A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: „A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében” (COM(2021) 350 final, 2021.5.5.).

^[26] A Bizottság szolgálatainak munkadokumentuma: „Egy átállási pálya közös megalkotására irányuló forgatókönyvek a turizmus számára, egy reziliensebb, innovatívabb és fenntarthatóbb ökoszisztéma érdekében” (SWD(2021) 164 final, 2021.6.21).

^[27] Az Európai Parlament 2015. október 29-i állásfoglalása az európai turizmus előmozdításának új kihívásairól és elképzeléseiről (2014/2241(INI)), valamint az Európai Parlament 2020. június 19-i állásfoglalása a közlekedésről és az idegenforgalomról 2020-ban és azon túl (2020/2649(RSP)).

^[28] P9_TA(2021)0109 – Az Európai Parlament 2021. március 25-i állásfoglalása a fenntartható turizmusra vonatkozó uniós stratégia létrehozásáról (2020/2038(INI)).

^[29] A Tanács következtetései: „A következő évtized európai turizmusa: fenntartható, reziliens, digitális, globális és szociális” (elfogadva: 2021.5.27.).

^[30] Thematic Guidance Fiche for Desk Officers on Tourism, 2. verzió, 2014.3.19.

^[31] Az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete.

^[32] Az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1058 európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 1. táblázata.

^[33] Az európai strukturális alapokra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 57. cikke.

^[34] Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 45. cikke.

^[35] A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: „Turizmus és közlekedés 2020-ban és azon túl” (COM(2020) 550 final, 2020.5.13.).

^[36] Javaslat: A Tanács ajánlása a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről szóló, 2020. október 13-i (EU) 2020/1475 tanácsi ajánlás módosításáról. COM(2021) 294 final.

^[37] A Tanács (EU) 2020/1475 ajánlása (2020. október 13.) a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről.

^[38] https://ec.europa.eu/health/sites/default/files/ehealth/docs/covid-certificate_paper_guidelines_en.pdf

^[39] A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az interoperábilis, Covid19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének (1) bekezdése értelmében. COM(2021) 649 final, 2021.10.18.

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (https://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2021

PDF	ISBN 978-92-847-7168-4	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/976447	QJ-AB-21-027-HU-N
HTML	ISBN 978-92-847-7163-9	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/422	QJ-AB-21-027-HU-Q

SZERZŐI JOGOK

© Európai Unió, 2021.

Az Európai Számvevőszék dokumentumainak felhasználását a nyíltadat-politikáról és a dokumentumok további felhasználásáról szóló 6–2019. sz. számvevőszéki határozat szabályozza.

Ellenkező rendelkezés (pl. az egyedi szerzői jogi nyilatkozatokban foglaltak) hiányában az Európai Unió tulajdonában lévő számvevőszéki tartalmak a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) licenc alá tartoznak. Ennek értelmében a további felhasználás a forrás és a változtatások megfelelő feltüntetésével megengedett. A dokumentumok további felhasználásakor azok eredeti értelme és mondanivalója nem torzulhat. A Számvevőszék nem vonható felelősségre a továbbfelhasználás esetleges következményeiért.

Ha az adott tartalomban azonosítható magánszemélyek is érintettek (például ha egy kép a Számvevőszék munkatársait ábrázolja) vagy harmadik fél is szerepel a források között, adott esetben további szerzői jogokat is figyelembe kell venni. Amennyiben engedély kiadására kerül sor, az érvényteleníti a fenti általános érvényű engedélyt, és annak egyértelműen tartalmaznia kell a felhasználással kapcsolatos esetleges korlátozásokat.

Az olyan tartalmak felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek nem az Európai Unió tulajdonát képezik, közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni.

•  2., 3. és 7. ábra: ikonok: Pixel perfect, https://flaticon.com.

Az iparjogvédelem alatt álló szoftverek és dokumentumok – pl. szabadalmak, márkajelzések, bejegyzett formatervezési minták, logók és nevek – nem tartoznak a Számvevőszék továbbfelhasználási politikájának hatókörébe, így azok licencét a felhasználó nem kapja meg.

Az Európai Uniónak az europa.eu címtartomány alá tartozó intézményi weboldalai külső oldalakra mutató hivatkozásokat is tartalmaznak. Ezek nem tartoznak a Számvevőszék hatáskörébe, ezért ajánlott elolvasni az ott közzétett adatvédelmi és szerzői jogi rendelkezéseket.

Az Európai Számvevőszék logójának használata

Az Európai Számvevőszék logója kizárólag a Számvevőszék előzetes hozzájárulásával használható fel.

Kapcsolatba szeretne lépni az EU-val?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct információs központ is működik. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központot: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Telefonon vagy e-mailben
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

• az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
• a rendes díjszabású telefonszámon: (+32 2) 29-99-696, vagy
• e-mailen: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Információkat keres az EU-ról?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén: https://europa.eu/european-union/index_hu

Uniós kiadványok
A következő címen uniós kiadványok tölthetők le/rendelhetők meg díjmentesen/fizetés ellenében: https://op.europa.eu/hu/publications. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi információs központjától (lásd: https://europa.eu/european-union/contact_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálról bármelyik hivatalos nyelven letölthetők az EU jogi tartalmai és az 1951-től megjelenő jogszabályai: https://eur-lex.europa.eu

Az EU által gondozott nyílt hozzáférésű adatok
A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (https://data.europa.eu/euodp/hu) uniós adatkészletekhez biztosít hozzáférést. Az adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók.