Az európai ipar digitalizálása: nagyratörő kezdeményezés, amely az Unió, a kormányok és a vállalkozások folyamatos szerepvállalása nélkül nem juthat sikerre

Összefoglaló

A digitalizációt a jobb üzleti teljesítménnyel társítják, ami megmutatkozhat a termelékenység, az irányítási gyakorlatok, az innováció, a növekedés és a jobban fizető munkahelyek terén. Ezért sok uniós vállalkozás számára létfontosságú, hogy a versenyképesség megőrzése érdekében magáévá tegye a digitális átalakulást. Az uniós vállalkozások nem használják ki teljes mértékben a fejlett technológiákat az innovációhoz. Mivel az uniós vállalkozások 99%-a kkv, különösen fontos, hogy ebben az ágazatban előtérbe kerüljön a digitalizáció kérdése.

Ebben az összefüggésben a Bizottság 2016-ban elindította az európai ipar digitalizálására (DEI) irányuló kezdeményezést. Ezért e kezdeményezés – amely a „puha jog” körébe tartozó jogi eszköz – célja, hogy a digitális technológiák terén megerősítse az Unió versenyképességét és biztosítsa azt, hogy minden európai vállalkozás – ágazattól, a tevékenység helyszínétől és a mérettől függetlenül – teljeskörűen élvezhesse a digitális innovációk által nyújtott előnyöket. A DEI kezdeményezés keretében összesen közel 50 milliárd euró köz- és magánberuházás mozgósítását javasolták az elindítását követő 5 évben. A DEI kezdeményezés végrehajtásának egyik legfontosabb elemét a digitális innovációs központok képezik, amelyek szolgáltatásokat, például technológiai szakértelmet, tesztelést és hálózatépítést biztosítanak a vállalkozásoknak. Amellett, hogy az uniós polgárok és döntéshozók számára értékelést nyújtunk a DEI elindítása óta végrehajtott uniós fellépések eredményességéről, jelentésünknek elő kell segítenie, hogy a 2021–2027-es programozási időszakban megvalósuljanak a megfelelő feltételek.

Megvizsgáltuk, hogy az Unió mennyire hatékonyan támogatta az ipar digitalizálására irányuló nemzeti stratégiákat és a digitális innovációs központokat; ennek során a DEI kezdeményezés öt pillére közül háromra összpontosítottunk. Értékeltük különösen azt, hogy a Bizottság eredményesen támogatta-e a tagállamokat az ipar digitalizálására irányuló stratégiáik kidolgozásában és végrehajtásában, és e stratégiák végrehajtásának a tagállamokkal közösen történő értékelésében. Azt is megvizsgáltuk, hogy a Bizottság és a tagállamok hogyan támogatták a digitális innovációs központok létrehozását és működését, hogy a Bizottság azonosította és kezelte-e a DEI kezdeményezés végrehajtását adott esetben érintő szabályozási akadályokat, és hogy hozott-e intézkedéseket a megfelelő hálózati összekapcsoltság biztosítása érdekében.

Megállapítottuk, hogy a Bizottság által az európai ipar digitalizálásának támogatására kidolgozott stratégia megalapozott, és azt a tagállamok is támogatják, azonban hiányoznak belőle az elérni kívánt végeredményekre, eredménymutatókra és célértékekre vonatkozó információk. Ez még inkább megnehezíti a Bizottság és a tagállamok számára, hogy megalapozottabb döntést hozzanak, és célirányosabban hajtsák végre tevékenységeiket. A Bizottság számos tevékenységet folytatott, hogy iránymutatást adjon a tagállamoknak, azonban nem bátorította a tagállamokat, hogy rendeljenek európai strukturális és beruházási finanszírozást a kezdeményezéshez. Az uniós ipar digitalizációját támogató keret létrehozásához és fenntartásához szükséges teljes finanszírozás nem ismert. Az általunk felkeresett tagállamok zömében a Bizottság támogató tevékenységeinek hatása csekély volt.

A Horizont 2020 támogatja a kezdeményezést, és az általunk felülvizsgált ERFA-programok mindegyikében azonosítottunk olyan intézkedéseket, amelyek támogathatják a DEI kezdeményezés végrehajtását. Az esb-alapok esetében azonban, mivel a DEI kezdeményezést a 2014–2020-as programozási időszak felénél indították el, nem volt olyan jogi követelmény, hogy a tagállamoknak nyomon kell követniük a DEI kezdeményezés szempontjából releváns projekteket. Ezért a tagállamok többségében az adatgyűjtési mechanizmusok nem rögzítik a DEI kezdeményezéssel kapcsolatos információkat, és ezzel megakadályozzák a tagállami és uniós szintű nyomon követést. A Bizottság szerint a végrehajtott beruházások pontos meghatározásához strukturáltabb tagállami megközelítésre van szükség. Ez azt jelenti, hogy az ezekre vonatkozó információkat a Bizottság nehezen tudja megszerezni annak értékeléséhez, hogy a beruházások volumene hogyan viszonyul az eredeti, DEI kezdeményezésről szóló közleményben körvonalazott tervekhez.

A kezdeményezés elindítása óta a Bizottság több tevékenységet is folytatott, hogy támogassa a digitális innovációs központok létrehozását és működését. Az általunk felkeresett tagállamokban azonban a tevékenységek korlátozottak voltak. Négy évvel a DEI kezdeményezés elindítása óta a digitális innovációs központok még mindig nem férnek hozzá megfelelően a finanszírozáshoz, találtunk példákat koordinálatlan felhasználásra, és – a Horizont 2020 által finanszírozott tevékenységek kivételével – mindeddig nem jött létre részletes uniós szintű nyomonkövetési keret a digitális innovációs központokra nézve. A 2021–2027-es időszakra a Bizottság új Digitális Európa programot javasolt, amely felvázolja azokat a kritériumokat, amelyek alapján a tagállamok kiválasztják az „európai digitális innovációs központokat” és nyomon követik ezek tevékenységeit, ha e program keretében támogatásban részesülnek. 2020 júniusában a programjavaslatról még folyt a tárgyalás.

A Bizottság továbbra is megfelelő intézkedéseket hozott az alkalmas jogi keret biztosításához, hiszen figyelmet fordított a DEI kezdeményezésről szóló közleményben azonosított valamennyi jogszabályra. A kezdeményezéshez elengedhetetlen a széles sávú hálózati összekapcsoltság megfelelő szintje is (ezzel foglalkozik a Számvevőszék egyik korábbi, 12/2018. sz. különjelentése), különösen a 2020-as koronavírus-járvány után. A gyors és ultragyors szélessávú lefedettség utóbbi években tapasztalható folyamatos növekedése a vállalkozások számára is előnyös lehet. Ugyanakkor várható, hogy nem minden tagállam fogja teljesíteni az Európa 2020 stratégia valamennyi célértékét, és a gigabitalapú társadalom 2025-re kitűzött uniós célértékeinek az elérése még nagyobb kihívásnak tűnik. A lefedettség mellett az uniós ipar sikeres digitalizációja szempontjából kulcsfontosságú másik tényező az összekapcsoltság vállalkozások körében történő fokozása. A gyors széles sávú hálózatok elterjedtsége azonban nagy eltéréseket mutat a vállalkozások méretének függvényében, és 2019-ben a kisvállalkozások mindössze 46%-ának volt előfizetése gyors széles sávú szolgáltatásokra.

E következtetések alapján az alábbiakat javasoljuk a Bizottságnak:

• nyújtson segítséget a tagállamoknak finanszírozási hiányuk azonosításához, és hívja fel a figyelmüket a rendelkezésre álló uniós finanszírozásra;
• tökéletesítse a DEI kezdeményezés nyomon követését megfelelő eredménymutatók meghatározásával és a kiadások követésével;
• határozza meg, hangolja össze és fogadja el az európai digitális innovációs központok minden európai régiót felölelő hálózatának keretrendszerét;
• tegyen további intézkedéseket a széles sávú hálózati összekapcsoltság megfelelő szintje elérésének támogatására.

Bevezetés

Az Ipar 1.0-tól a 4.0-ig – Az európai ipar digitalizálása

Az ipar a technológiai fejlődésen keresztül halad előre. Az 1. ábra azt mutatja be, hogy az ipar az elmúlt 250 évben hogyan jutott el a gépesítéstől és a gőzgépektől, a sorozatgyártáson keresztül az ipari robotika és az automatizált gyártás 1970-es évek elején történt bevezetéséig.

© Shutterstock/elenabsl.

Az ipari fejlődés negyedik hulláma (amelyet általában Ipar 4.0-ként emlegetnek) iparágak és gazdasági ágazatok széles skáláját öleli fel. Ez lehetőséget ad arra, hogy a vállalatok még nagyobb ellenőrzést gyakoroljanak termékeik felett: például jobban képesek az egyre személyre szabottabb fogyasztói követelményekhez igazítani a termékeiket. Ez a nagyobb fokú ellenőrzés kiterjedhet a termék teljes életciklusára, a tervezéstől kezdve a fejlesztésen és gyártáson át a végfelhasználónak történő leszállításig, az értékesítés utáni ügyfélszolgálatig és végül az újrafeldolgozásig.

E negyedik ipari forradalom alapja az, hogy a termelés minden eleméről minden releváns információ valós időben rendelkezésre áll. Ez lehetőséget kínálhat a vállalatok számára, hogy folyamataikat különböző kritériumok – például a költség, a rendelkezésre állás és az erőforrás-felhasználás – alapján kiigazítsák és optimalizálják. Ezért a megfelelő szintű széles sávú hálózati összekapcsoltság elengedhetetlen előfeltétele annak, hogy az információáramlás valós időben megtörténjen, a vállalatok pedig részesüljenek a legújabb ipari forradalom előnyeiben.

A 2. ábra az Ipar 4.0 fő elemeit mutatja be, a felhőalapú számítástechnikától kezdve a nagy adathalmazokon és adatelemzésen át a robotikáig és a dolgok internetéig¹.

Forrás: Európai Számvevőszék.

Az ipar digitális átalakulása, avagy a digitalizáció többől áll, mint pusztán új információtechnológiai berendezések és rendszerek beszerzése. Maga után vonja azt is, hogy az új technológiák által kínált lehetőségeket kihasználva újragondoljuk az üzleti folyamat minden aspektusát. Sok uniós vállalkozás számára versenyképessége megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy nyitott legyen a digitális átalakulásra. Egyes tanulmányok becslései szerint a termékek és szolgáltatások digitalizációja évente több mint 110 milliárd euró bevételtöbbletet jelent majd az európai ipar számára². Az Európai Beruházási Bank (EBB) tanulmánya³ szerint a digitalizációt a jobb üzleti teljesítménnyel társítják, ami megmutatkozhat a termelékenység, az irányítási gyakorlatok, az innováció, a növekedés és a jobban fizető munkahelyek terén.

Az uniós vállalkozások nem használják ki teljes mértékben a fejlett technológiák innovációs lehetőségeit, és a fejlett technológiák ipari elterjedtsége ágazatonként, illetve uniós országok és régiók szerint is eltérő⁴. A nagyvállalatok és kis- és középvállalkozások (kkv-k) között is nagy különbségek mutatkoznak. Példának okáért a nagyvállalatok 54%-a magas szinten digitalizált, szemben a kkv-kkal, amelyeknél ez az arány mindössze 17%⁵.

Mivel az uniós vállalkozások 99%-a kkv⁶, különösen fontos, hogy a kkv-k megoldást találjanak a digitalizáció kihívásaira. Egy EBB-tanulmány szerint⁷ az európai kkv-k digitalizálásra fordított kiadásai 2018-ban mintegy 57 milliárd eurót tettek ki, ami az európai információs és kommunikációs technológiákra (IKT) fordított teljes éves kiadás 30%-ának felel meg⁸. A kkv-k digitalizációra fordított kiadásai várhatóan gyors növekedésnek fognak indulni, és 2022-re elérik majd a 65 milliárd eurót (lásd: 3. ábra), bár a koronavírus-járvány hatással lehet ezen értékek alakulására⁹.

Forrás: Európai Számvevőszék, az EBB adatai alapján. Adatgyűjtő: Gartner.

Az ipar digitalizálásával kapcsolatos uniós politika és uniós kezdeményezések

Az Európa 2020 az Unió 2010 és 2020 közötti időszakra vonatkozó stratégiája. Az Európa 2020 egyik „kiemelt kezdeményezése” az „európai digitális menetrend”¹⁰, amelynek célja, hogy fenntartható gazdasági és társadalmi előnyöket teremtsen a digitális egységes piac révén. Ebben az összefüggésben a Bizottság 2015-ben elindította az uniós digitális egységes piaci stratégiát¹¹.

A digitális egységes piaci stratégia részeként és a Tanács ösztönzésére¹² a Bizottság 2016 áprilisában elindította az európai ipar digitalizálására (DEI) irányuló kezdeményezést¹³. Az ipar olyan terület, ahol az Unió szerepe a tagállami intézkedések támogatására korlátozódik¹⁴. A kezdeményezés ezért a Bizottság „közleményén” alapul, nem pedig egy uniós rendeleten: a Bizottság célja a tagállamok támogatása saját digitalizálási stratégiáik kidolgozásában és végrehajtásában. A Bizottság szerint a közleményi forma választása – amely ugyan nem ruház a Bizottságra semmilyen szabályozási hatáskört – lehetővé tette számára, hogy gyorsan megkezdje az együttműködést a tagállamokkal és a magánszektorral. A „puha jog” körébe tartozó kezdeményezés célja a digitális technológiák uniós versenyképességének megerősítése és annak biztosítása, hogy minden európai vállalkozás – ágazattól, székhelytől és mérettől függetlenül – teljeskörűen élvezhesse a digitális innovációk által nyújtott előnyöket. A közlemény értelmében a DEI kezdeményezés keretében uniós, tagállami és regionális szinten várhatóan összesen mintegy 50 milliárd euró köz- és magánberuházást fognak mozgósítani a 2016. évi elindítást követő öt évben. A közlemény külön említést tesz a közvetlen irányítás keretében nyújtott uniós finanszírozás összegéről, de nem határozza meg a többi uniós finanszírozás összegét.

Az ipar digitalizálására irányuló nemzeti kezdeményezésekre építve és azokat kiegészítve a DEI kezdeményezés öt fő pillér köré szerveződik (lásd: 4. ábra; az egyes pillérek teljesebb leírását lásd: I. melléklet).

Forrás: Európai Számvevőszék, az Európai Bizottság adatai alapján.

Uniós szinten az iparpolitika digitalizálásában részt vevő legfontosabb bizottsági főigazgatóságok a következők:

• A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága (DG CNECT), amely a DEI kezdeményezést irányítja és koordinálja. Foglalkozik a szakpolitikával, és az Unió Horizont 2020 kutatási és innovációs programján keresztül pénzügyi támogatást is nyújt, amelyet közvetlenül a Bizottság kezel;
• a Versenypolitikai Főigazgatóság (DG COMP), amely az uniós versenypolitika kialakításáért és végrehajtásáért felel;
• A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága (DG EMPL), amely a foglalkoztatással, a szociális ügyekkel, a készségekkel és a munkavállalói mobilitással kapcsolatos uniós szakpolitikáért, valamint a tagállamok által végrehajtott és az ESZA-n keresztül, megosztott irányítás keretében támogatott, kapcsolódó uniós finanszírozási programokért felelős;
• a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság (DG GROW), amely az áruk és szolgáltatások belső piacának kiteljesítéséért felelős;
• a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság (DG REGIO) felelős az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának erősítéséért az ERFA és a Kohéziós Alap programjai révén, amelyeket a tagállamok megosztott irányítás keretében hajtanak végre;
• a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság (DG RTD), amely a Horizont 2020 programért elsődlegesen felelős főigazgatóság.

2018-ban a Bizottság rendeletjavaslatot terjesztett elő a Digitális Európa programnak a 2021–2027-es időszakra történő létrehozásáról¹⁵, amely 9,2 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik, közvetlenül a Bizottság irányítja, célja pedig, hogy előmozdítsa a DEI kezdeményezés sikerét. Mindez az ipar digitalizálására a 2021–2027-es időszakban rendelkezésre álló egyéb források – például a Horizont Európa programot és az esb-alapok – mellett lesz elérhető. A program a következő öt területre összpontosít: nagy teljesítményű számítástechnika, mesterséges intelligencia; kiberbiztonság és bizalom; korszerű digitális készségek; illetve telepítés, a digitális kapacitások legjobb felhasználása és interoperabilitás. A javaslat értelmében a Bizottság a finanszírozás mintegy 10%-át az európai digitális innovációs központok (DIH-k) számára kívánja elkülöníteni az Unió-szerte megvalósítandó kapacitásépítés céljával. A helyi vállalkozások digitális fejlődését segítő szakértői központokként funkcionáló digitális innovációs központok működését a tagállamokkal közösen fogják társfinanszírozni.

A Tanács és a Bizottság 2020 áprilisában közösen benyújtotta a Parlamentnek a koronavírus-járvány kitörését követő helyreállítási ütemtervet, amelynek végső célja az ellenállóbb, fenntarthatóbb és méltányosabb Európa kialakítása¹⁶. A terv a zöld átállás mellett a digitális átállást említi azon folyamatok között, amelyek „központi és elsődleges szerepet fognak játszani gazdaságunk újraindításában és modernizálásában”.

Az ipar digitalizációjának mértéke az Unióban

A tagállamok digitális fejlődésének nyomon követése érdekében a Bizottság 2014-ben bevezette a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatót (DESI). A DESI olyan összetett mutató, amely összefoglalja az Európa digitális teljesítményére vonatkozó releváns mutatókat, és nyomon követi a digitális versenyképesség terén elért tagállami haladást.

A DESI az alábbi öt fő „dimenzió” köré szerveződő mutatókból áll¹⁷:

1. hálózati összekapcsoltság;
2. emberi tőke;
3. internetszolgáltatások igénybevétele;
4. digitális technológiák integrálása;
5. digitális közszolgáltatások.

Megítélésünk szerint az európai ipar digitalizálásának legfontosabb dimenziói a „hálózati összekapcsoltság”, az „emberi tőke” és a „digitális technológiák integrálása”. Az 5. ábra mutatja be a tagállamok között a digitalizáció terén látható eltérések mértékét.

Forrás: Európai Számvevőszék, a DESI alapján.

A DESI nemzetközi változata (I-DESI)¹⁸ átfogó értékelést ad arról, hogy az Unió hol áll 17 nem uniós gazdasághoz viszonyítva (lásd: 6. ábra).

Megjegyzés: Az értékek közvetlenül nem hasonlíthatók össze a DESI-ben szereplőkkel, mivel nem lehetett minden országban összegyűjteni az összes mutatót.

Forrás: Európai Bizottság.

A DESI-t a Bizottság által évente közzétett országprofilokkal egészítik ki, amelyek összekapcsolják a DESI mutatókon alapuló kvantitatív bizonyítékokat az országspecifikus szakpolitikai áttekintésekkel és bevált gyakorlatokkal¹⁹. A DEI kezdeményezésre vonatkozó külön elemzés a Bizottság által megrendelt és 2017 októberében/novemberében²⁰ és 2019 júliusában²¹ közzétett országjelentésekben található.

Az ellenőrzés hatóköre és módszere

Megvizsgáltuk az ipar digitalizálására irányuló nemzeti stratégiákat és a digitális innovációs központokat támogató uniós intézkedések eredményességét. Ebben az összefüggésben ellenőrzésünk a DEI kezdeményezés öt pillére közül háromra összpontosított (lásd: 4. ábra és I. melléklet): 1. pillér – „Az ipar digitalizálására irányuló nemzeti kezdeményezések európai platformja”; 2. pillér – „Digitális innováció mindenkinek: digitális innovációs központok”; 4. pillér – „A digitális kornak megfelelő szabályozási keret”. Így azt elemeztük, hogy:

• a Bizottság eredményesen támogatta-e a tagállamokat az ipar digitalizálására irányuló stratégiáik kidolgozásában és végrehajtásában;
• a Bizottság a tagállamokkal együttműködve értékelte-e a nemzeti stratégiák végrehajtását;
• a Bizottság és a tagállamok által a digitális innovációs központok létrehozására és működésére nyújtott támogatás eredményes volt-e; és
• a Bizottság eredményesen előmozdította-e egy olyan keretrendszer létrehozását, amely a lehetséges szabályozási akadályok kezelésén és a tagállamoknak a megfelelő hálózati összekapcsoltság megteremtéséhez nyújtott támogatáson keresztül elősegíti az ipar digitalizálását.

Ellenőrzési tevékenységünk kiterjedt a DEI kezdeményezés szempontjából releváns dokumentumok vizsgálatára, továbbá strukturált interjúkat készítettünk a Bizottsággal és a nemzeti/regionális hatóságokkal, a digitális innovációs központokkal és a tagállamok érdekelt feleivel. A következő négy tagállamot kerestük fel: Németország, Magyarország, Lengyelország és Portugália, és ezekben a tagállamokban összesen 28 digitális innovációs központtól gyűjtöttünk információt. Úgy választottuk ki ezeket a tagállamokat, hogy az iparuk digitalizálása terén elért haladás és a földrajzi megoszlás szerint kiegyensúlyozott képet adjanak.

Emellett felülvizsgáltunk nyolc, 2014 és 2020 közötti operatív programot, és megvitattuk a Bizottsággal és az illetékes irányító hatóságokkal, hogyan támogatják a DEI kezdeményezést. Kilenc, e programokból kiválasztott projektet is áttekintettünk annak megértése érdekében, hogy miként használták fel az uniós forrásokat az ipar digitalizálásának előmozdítására a tagállamokban (lásd: 7. ábra és II. melléklet).

Forrás: Európai Számvevőszék.

Az Unió jelentős összegeket fektet be a vállalkozások, különösen a kkv-k digitális fejlesztésébe, hogy így segítse őket versenyképességük globális piacon való megőrzésében. Ez a cél a koronavírus-járvány következményei és gazdaságaink újjáépítésének szükségessége miatt még fontosabbá vált. Amellett, hogy az uniós polgárok és döntéshozók számára értékelést nyújtunk a DEI elindítása óta végrehajtott uniós fellépések eredményességéről, jelentésünknek elő kell segítenie, hogy a 2021–2027-es programozási időszakban megvalósuljanak a megfelelő feltételek.

Észrevételek

A DEI kezdeményezés szilárd alapokon nyugszik és a tagállamok támogatják, de a Bizottság intézkedései nem gyakoroltak számottevő hatást a legtöbb felkeresett tagállam stratégiáira

Megvizsgáltuk, hogy a Bizottság:

• az uniós ipar digitalizálására szilárdan megalapozott, megfelelő célkitűzéseket és finanszírozási információkat tartalmazó kezdeményezést dolgozott-e ki, amely elnyerte a tagállamok, az ipar és más érdekelt felek támogatását;
• tanácsot és útmutatást adott-e a tagállamoknak olyan releváns kérdésekről, mint a készségek, a finanszírozás, valamint a technológiai fejleményekről, többek között a mesterséges intelligenciáról, a nagy adathalmazokról, az 5G technológiáról, a blokkláncról, a felhőalapú számítástechnikáról és a kiberbiztonságról.

A DEI kezdeményezés szilárd alapokon nyugszik, de nem tartalmaz részleteket a tervezett végeredményekről és finanszírozásról

A Bizottság DEI kezdeményezése az ipar digitalizálását célzó különböző nemzeti és regionális kezdeményezésekre, valamint különböző vizsgálatokra és az érdekelt felekkel folytatott konzultációkra épül. Például a DEI közleményre való felkészülés során a külső érdekképviseleti csoportok 2015. évi ülésén több iparági képviselő is felszólalt, és megerősítették, hogy a DEI kezdeményezés releváns, és támogatták az előterjesztett javaslatokat, például a digitális innovációs központokat.

A tagállamoknál tett látogatásaink során a megkérdezett hatóságok, ipari képviselők és érdekelt felek támogatták a DEI kezdeményezést, és úgy ítélték meg, hogy a digitális innovációs központok koncepciója hatékony választ ad a vállalkozások, különösen a kkv-k digitalizációs igényeire.

A DEI egy magas szintű kezdeményezés, amely rámutat az állami beavatkozás szükségességére és arra, hogyan viszonyulnak egymáshoz a különböző szakpolitikai intézkedések. A kezdeményezés azonban nem határozta meg a kívánt végeredményeket (eredmények és hatások), sem a megfelelő eredménymutatókat és célértékeket. Ráadásul sem a DEI kezdeményezésről szóló közlemény, sem az ahhoz kapcsolódó dokumentumok nem adtak iránymutatást a tagállamoknak arról, hogyan lehetne bevezetni a DEI kezdeményezést a tagállamokban és azok régióiban.

A kezdeményezés egyik fő célkitűzése az inputokhoz kapcsolódik: összesen mintegy 50 milliárd euró köz- és magánberuházást szándékoznak mozgósítani a 2016-ot követő öt évben a DEI kezdeményezés keretében megvalósított tevékenységekre (lásd: 09. bekezdés). Az uniós ipar digitalizációját támogató keret létrehozásához és fenntartásához szükséges teljes finanszírozás nem ismert.

A finanszírozás köz- és magánberuházások közötti megoszlásáról csak korlátozott részletek ismertek a Horizont 2020 azon kötelezettségvállalásán kívül, hogy 500 millió eurót fordítanak digitális innovációs központokra, illetve 5 milliárd eurót a köz- és magánszféra közötti partnerségekre (PPP-k)²², digitális ipari platformokra és ökoszisztémákra olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia, a robotika, a fotonika, az 5G és a nagy teljesítményű számítástechnika, valamint a dolgok internete. A közlemény kijelenti, hogy az esb-alapok és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) felhasználhatók a kezdeményezés támogatására. A rendelkezésre álló összegek tekintetében azonban csak a Horizont 2020-ra vonatkozóan ad részletes számadatokat, és nem tünteti fel, hogy a digitális beruházásokra a 2014–2020-as időszakban több mint 20 milliárd euró áll rendelkezésre az esb-alapokból, különösen az ERFA-ból. Az általunk megkérdezett tagállami hatóságok aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy a DEI kezdeményezéshez kapcsolódó tevékenységeket miként fogják finanszírozni állami, illetve magánforrásokból.

Az egyik korábbi különjelentésünkben felhívtuk a figyelmet annak kockázatára, hogy a magas szintű politikai bejelentések olyan elvárásokat támasztanak, amelyeket nem lehet teljesíteni²³. A Bizottság szerint minden tagállam valósít meg az ipar digitális átalakulásába való beruházást. Úgy ítéli meg azonban, hogy a végrehajtott beruházások pontos meghatározásához strukturáltabb tagállami megközelítésre van szükség.

A tagállamokat a digitalizálásra irányuló stratégiáik kidolgozásában és végrehajtásában támogató bizottsági intézkedések korlátozott hatásúak voltak az általunk felkeresett tagállamokban

A Bizottság tagállamoknak szóló iránymutatása

A Bizottság a DESI-t és országprofiljait (lásd: 18. bekezdés) használja fő eszközként a haladás nyomon követésére és az ipar digitalizálására irányuló tagállami stratégiák hiányosságainak azonosítására. Ezekben a jelentésekben a Bizottság azonosítja a legjobban teljesítő tagállamok és/vagy régiók, illetve az átlag alatt teljesítők közötti fő különbségeket. A jelentés intézkedéseket is javasol a tagállamoknak a digitális átalakítás előmozdítására.

A Bizottság az európai szemeszter folyamatát is egyre gyakrabban használja fel arra, hogy – főként az országspecifikus ajánlásokon keresztül – bátorítsa a tagállamokat a digitalizációs kihívások kezelésére. A DEI kezdeményezéshez közvetlenül kapcsolódó országspecifikus ajánlások száma idők folyamán nőtt, és 2020-ban valamennyi tagállamot érintette (lásd: III. melléklet).

Az országspecifikus ajánlások folyamatán kívül a Bizottság számos olyan tevékenységet is végzett, amelyek célja, hogy segítsék a tagállamokat stratégiáik kidolgozásában és a DEI kezdeményezés végrehajtásában (lásd: 1. háttérmagyarázat).

A tagállamok elsősorban olyan események során cserélték ki tapasztalataikat és bevált gyakorlataikat, mint az európai érdekelt felek fórumai, kerekasztalok és magas szintű kormányzati találkozók. Megjegyzendő azonban, hogy sem a Bizottság, sem a felkeresett tagállamok nem osztanak meg tapasztalatokat azokról az ipar digitális átalakításával kapcsolatos megközelítésekről, amelyek sikertelennek bizonyultak. Pedig ez hasznos lehetne a saját stratégiáit kidolgozó és végrehajtó többi tagállamnak, hogy ne ismételjék meg ugyanazokat a hibákat.

Az esb-alapokból a kezdeményezésre nyújtott támogatás hatóköre

Annak ellenére, hogy az esb-alapokból potenciálisan 20 milliárd euró áll rendelkezésre (lásd: 28. bekezdés), a Bizottság az általunk megkérdezett nyolc irányító hatóság egyikével sem vette fel a kapcsolatot abból célból, hogy iránymutatást nyújtson nekik arról, hogyan használják fel ezt a finanszírozási forrást a kezdeményezés támogatására. Két irányító hatóság állította, hogy nem tudott a DEI kezdeményezésről, mielőtt ellenőrzésünk keretében felvettük velük a kapcsolatot.

A 2014–2020-as időszakban az esb-alapok 11 tematikus célkitűzést támogattak. Úgy véljük, hogy a 11. tematikus célkitűzés, azaz „A hatóságok és érdekelt felek intézményi kapacitásának megerősítése” lehetett az az alap, amelyből kiindulva az esb-alapok támogatták a tagállamokat az ipar digitalizálására irányuló stratégiák kidolgozásában, illetve támogatást nyújtottak a DEI-hez kapcsolódó intézkedések kialakítására szolgáló intézményi kapacitás kiépítésére. A Bizottság azonban nem hívta fel a tagállamok figyelmét erre a lehetőségre.

A Bizottság befolyása a tagállamok digitalizációs stratégiáira

A Bizottság általános iránymutatást nyújtott a tagállamoknak (30–33. bekezdés), viszont az egyik tagállam által formanyomtatványon benyújtott kérelemre adott válaszon kívül (lásd: a következő bekezdés) nem javasolt semmiféle konkrét intézkedést a DESI-n alacsony pontszámot elérő tagállamok teljesítményének javítására.

A Strukturálisreform-támogató Szolgálat egyike annak a néhány kevés eszköznek, amelyekkel a Bizottság testre szabott támogatást tud nyújtani a tagállamoknak. Ez a szolgálat – a tagállamok kéréseire válaszolva – célzott támogatást tud nyújtani a tagállamoknak az intézményi, közigazgatási és növekedést ösztönző reformjaikban. 2019 végéig Litvánia volt az egyetlen tagállam, amely ilyen típusú támogatást kért a DEI kezdeményezéssel kapcsolatban. Litvánia a 2019. évi DESI szerint valamivel az uniós átlag alatt helyezkedik el (lásd: 5. ábra).

Az általunk megkérdezett nemzeti hatóságok úgy ítélték meg, hogy a Bizottság tevékenységeinek volt bizonyos foganatja saját nemzeti stratégiáikra nézve, de összességében csekély hatást gyakoroltak stratégiáik kidolgozására és végrehajtására (lásd: 2. háttérmagyarázat). Ez részben a tagállamok eltérő digitális fejlettségének tudható be. Például Németország nagyon élen jár, ezért a Bizottság a DEI kezdeményezéshez forrásként felhasználhatta az „Industrie 4.0” elnevezésű német stratégiát.

Hasonló kép rajzolódik ki a bevált gyakorlatok alkalmazása terén is: a felkeresett tagállamokban nem találtunk egyértelmű bizonyítékot arra, hogy alkalmazzák az elterjesztett bevált gyakorlatokat, például hogy a Bizottság által szervezett események eredményeként módosítanák stratégiáikat.

Az ipar digitalizálására irányuló nemzeti kezdeményezések előrehaladásának nyomon követéséről szóló országjelentésekben találtunk olyan eseteket, amelyeknél a Bizottság szerint a nemzeti stratégiák eredményes végrehajtásához javításra volt szükség (lásd: 3. háttérmagyarázat). Azonban ezekben az esetekben a Bizottság nem javasolt semmilyen korrekciós intézkedést, és a szóban forgó tagállam sem lépett a Bizottság által felvetett probléma kezelése érdekében.

A Bizottság és a tagállamok nem tudják teljeskörűen értékelni a DEI kezdeményezés haladását

Annak megítélése érdekében, hogy a Bizottság és a tagállamok mennyire tudták nyomon követni az ipar digitalizálására irányuló nemzeti stratégiák végrehajtása terén elért haladást, megvizsgáltuk, hogy a Bizottság:

• biztosította-e, hogy a Horizont 2020 támogassa a DEI kezdeményezés végrehajtását; és
• a tagállamokkal közösen meghatározott közös mutatókat az esb-alapokból a DEI kezdeményezés végrehajtására nyújtott támogatás nyomon követésére, és hogy az általunk felülvizsgált programok elősegítették-e az ipar digitalizálásához hozzájáruló projektek támogatását.

A digitalizálásra vonatkozó tagállami stratégiák végrehajtásának nyomon követését a Bizottság főként az ipar digitalizálására irányuló nemzeti kezdeményezések előrehaladásának nyomon követéséről szóló országjelentések alapján végzi (lásd: 18. bekezdés). Ezek a jelentések valamennyi pénzügyi információt adnak az uniós és nemzeti finanszírozás szintjéről. Ugyanakkor – ahogy azt az említett országjelentéseket kísérő uniós szintű tanulmány²⁴ is megfogalmazta – nehézségekbe ütközött a különböző nemzeti kezdeményezésekhez kapcsolódó finanszírozási összegek azonosítása, mivel a tagállamok többségében hiányzik az átláthatóság, és nincsenek következetes jelentéstételi struktúrák. A nemzeti kezdeményezések tagállami szintű nyomon követése tagállamonként jelentős eltéréseket mutat (lásd: 4. háttérmagyarázat).

A Horizont 2020 támogatja a DEI kezdeményezést

A DEI kezdeményezés egyik fő célkitűzése, hogy a 2016. évi elindítást követő öt évben összesen mintegy 50 milliárd euró köz- és magánberuházást mozgósítson (lásd: 27. bekezdés). Uniós hozzájárulásként a DEI kezdeményezésről szóló közlemény a Horizont 2020 programból rendelt forrásokat ehhez az összeghez: 500 millió eurót a digitális innovációs központok támogatására, valamint 5 milliárd eurót az olyan területeken megvalósuló köz- és magánszféra közötti partnerségeken keresztül, mint a robotika, a fotonika, az 5G és a nagy teljesítményű számítástechnika. A Horizont 2020 közzétett és tervezett pályázati felhívásai összhangban vannak ezekkel az összegekkel, ahogy azt az 1. táblázat is bemutatja.

* ECSEL közös vállalkozás: az elektronikai alkatrészekkel és rendszerekkel foglalkozó köz-magán társulás, amely e kulcsfontosságú alaptechnológiákra irányuló kutatási, fejlesztési és innovációs projekteket finanszíroz. https://www.ecsel.eu/

Megjegyzés: A PPP-kre vonatkozó 5 milliárd eurós célérték csak akkor valósul meg, ha figyelembe veszik a DEI elfogadása és közzététele előtt odaítélt támogatást (4. támogatási elem).

Forrás: Európai Számvevőszék, a Bizottság adatai alapján.

Bár a Horizont 2020 már a 2016–2017-es időszak során is finanszírozta a DEI-hez kapcsolódó tevékenységeket, közvetlenebb kapcsolatot a 2018–2020-as időszakban alakítottak ki a kezdeményezéssel. Ebben az időszakban a digitális innovációs központok finanszírozására vonatkozó szabályok megkövetelik, hogy a javasolt projekteket összekapcsolják az ipar digitalizálására irányuló nemzeti vagy regionális stratégiákkal. Azonban sem a munkaprogramban, sem az értékelési szabályokban nincsenek a DEI kezdeményezés más, a digitális innovációs központokhoz nem kapcsolódó területeinek finanszírozására vonatkozó olyan követelmények, mint amilyenek a célzott területek szerződéses köz-magán társulásaira vonatkozó követelmények.

Az esb-alapok esetében az adatgyűjtési mechanizmusok miatt jelenleg korlátozott információk érhetők el a DEI kezdeményezésről

Az általunk felülvizsgált programok mind a négy tagállamban támogatni tudták a DEI-hez kapcsolódó projekteket. E programok közül kilenc projektet vizsgáltunk meg. Bár némelyikük jóváhagyása és végrehajtása késedelmet szenvedett (lásd: az 5. háttérmagyarázat példája), a vizsgált projekt mindegyike releváns volt a DEI kezdeményezés szempontjából.

A tagállami hatóságok közvetlenül a DEI kezdeményezésre reagálva nem módosították a programokat, hogy jobban előtérbe helyezzék azt. Lengyelországban azonban az „Intelligens növekedés” elnevezésű programot – ez a lengyel gazdaság innovációs képességének és versenyképességének fokozását célzó fő program – 2018-ban és 2019-ben módosították, hogy újabb lehetőségeket biztosítsanak az ipar digitalizálásának támogatására (lásd: 6. háttérmagyarázat). Portugáliában a felülvizsgált programok nem tartalmaztak közvetlenül a digitalizációval foglalkozó intézkedéseket. A hatóságok azonban úgy ítélték meg, hogy a programok rendelkeztek az ahhoz szükséges rugalmassággal, hogy integrálják a program végrehajtási időszaka során meghatározott további tematikus prioritásokat. 2017-től tematikus pályázati felhívásokat tettek közzé kifejezetten az Ipar 4.0-ra vonatkozóan.

Mivel a DEI kezdeményezést a 2014–2020-as programozási időszak felénél indították el, nem volt olyan jogi követelmény, hogy a tagállamoknak nyomon kell követniük a DEI kezdeményezés szempontjából releváns projekteket. Az általunk felkeresett tagállamok közül Portugália ugyan működtetett a kezdeményezéshez hozzájáruló ERFA-finanszírozás végrehajtásának nyomon követésére szolgáló rendszert (lásd: 7. háttérmagyarázat), a megkérdezett többi hét irányító hatóság közül hat nem rendelkezett ilyen vagy hasonló rendszerrel.

A tagállamok által a 2014–2020-as időszakra vonatkozó kiadásokról adott tájékoztatás nélkül a Bizottság nehezen tudja megállapítani, hogy az esb-alapok milyen mértékben járulnak hozzá a DEI kezdeményezéshez. A DEI kezdeményezésre nyújtott ERFA-támogatást például tagállamtól és/vagy programoktól függően eltérően rögzítik. A monitoringot és a jelentéstételt a programozási időszakok kezdetén határozták meg, és azokat nem úgy alakították ki, hogy figyelembe vegyék az időszak során később bevezetett szakpolitikai kezdeményezéseket, mint amilyen a DEI is. Megítélésünk szerint egy rugalmas nyomonkövetési rendszer segítségével a Bizottság információkat gyűjthetett volna a DEI kezdeményezést előmozdító projekteknek nyújtott pénzügyi támogatásról²⁶. Egy ilyen rendszer jól használható lehetett volna a programidőszak kezdete után bevezetett egyéb fontosabb kezdeményezések esetében is.

A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó európai strukturális és beruházási alapokról szóló rendeletre irányuló javaslatában a Bizottság külön kódokat vezetett be a digitalizációt támogató intézkedések rögzítésére²⁷. Ha ez a rendelkezés bekerül a végleges rendeletbe, akkor segíteni fog annak meghatározásában, hogy az esb-alapok milyen mértékben járulnak hozzá a DEI kezdeményezéshez.

A Bizottság támogatta a digitális innovációs központok koncepcióját, de a tagállamokban korlátozottan folytak tevékenységek

A digitális innovációs központok (DIH-k) célja, hogy segítsenek a vállalatoknak (különösen a kkv-knak) a digitális lehetőségek kihasználásában. A digitális innovációs központoknak technológiai szakértelmet, tesztelést, készségeket, finanszírozást, piaci értesüléseket és hálózatépítést kell biztosítaniuk. A digitális innovációs központoknak egyablakos rendszerben kell működniük, a régiójukon belül és kívül is kiszolgálva a vállalatokat az üzleti tevékenységük digitalizálásában.

Annak megítélése érdekében, hogy a Bizottság és a tagállamok által a digitális innovációs központok létrehozására és működésére nyújtott támogatás eredményes volt-e, megvizsgáltuk, hogy a Bizottság a tagállamokkal közösen:

• adott-e iránymutatást és kritériumokat a digitális innovációs központok létrehozásához, és kidolgozott-e olyan mechanizmusokat, amelyek biztosítják, hogy a digitális innovációs központok teljesítik ezeket a kritériumokat; és
• meghatározta-e a digitális innovációs központok működésére vonatkozó bevált gyakorlatokat és ösztönözte-e ezek használatát, illetve létrehozott-e eredményes nyomonkövetési keretet hozott létre az elért haladás értékelésére, ideértve azt, hogy a digitális innovációs központok felhasználtak-e forrásokat a vállalkozások digitalizálási folyamatának segítésére.

A Bizottság a DEI kezdeményezés elindítása után törekedett a digitális innovációs központok támogatására, de egyes tagállamokban kevés eredményt ért el

A digitális innovációs központokra vonatkozó kritériumok

2017 októberében a Bizottság létrehozta a digitális innovációs központok online katalógusát, hogy létrehozza a digitális innovációs központok „arany oldalait”. A katalógus célja, hogy áttekintést nyújtson az európai digitális innovációs központok helyzetéről, és az ipar digitalizálására irányuló regionális, nemzeti és európai kezdeményezésekkel együttműködve támogassa hálózatba szerveződésüket. E katalógus szerint 2019 végén 498 regisztrált digitális innovációs központ volt az Unióban, amelyek közül 309-et már működőként, 189-et pedig előkészítés alatt lévőként jegyeztek be (lásd: IV. melléklet).

A Bizottság meghatározott néhány általános jellemzőt és kritériumot, amelyeket a digitális innovációs központok katalógusában központként regisztrálni kívánó szervezeteknek teljesíteniük kell (lásd: 8. háttérmagyarázat).

Azok a szervezetek, amelyek központként nyilvántartásba kívánják vetetni magukat a digitális innovációs központok katalógusában, kötelesek nyilatkozatot tenni, hogy megfelelnek a kritériumoknak. Azt biztosítandó, hogy a nyilvántartásba vett digitális innovációs központok valóban teljesítik ezeket a kritériumokat, a Bizottság az ellenőrzést kiszervezte szaktanácsadóknak, akik elvégezték a digitális innovációs központok által szolgáltatott információk dokumentumalapú vizsgálatát. A felkeresett tagállamokban megkérdezett nemzeti hatóságok szerint őket nem vonták be őket ebbe az ellenőrzésbe.

A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló Digitális Európa program előkészítésével összefüggésben a Bizottság 2019 novemberében javaslatot tett arra, hogy a program hogyan segíthetné elő a digitális innovációs központok az Unió valamennyi régiójára kiterjedő hálózatának létrehozását²⁸. Ez a dokumentum egy kétlépcsős kiválasztási eljárást javasol a digitális innovációs központok számára: a tagállamok nemzeti hatóságai kijelölik a lehetséges digitális innovációs központokat, amelyeket aztán felkérik, hogy vegyenek részt a Bizottság meghívásos pályázati felhívásában. A tagállamoknak a digitális innovációs központok kiválasztására (amelyek ezt követően az „európai digitális innovációs központok” elnevezést kapják) javasolt új kritériumok konkrétabbak, mint a digitális innovációs központok katalógusának aktuális kritériumai. 2020 márciusában egy aktualizált javaslat minden egyes tagállamra vonatkozóan meghatározta a digitális innovációs központok minimális és maximális számát, amelyek részét képezik egy Digitális Európa programból finanszírozott európai hálózatnak. A teljes szám így 128 és 260 közé esne, ami jóval kevesebb, mint jelenleg (lásd: V. melléklet). 2020 júniusáig azonban ezt az új eljárást hivatalosan nem léptették életbe.

A digitális innovációs központokra vonatkozó iránymutatások

A Bizottság többféle tevékenységet végez a digitális innovációs központok támogatása érdekében. Ide tartoznak a munkacsoportok ülései, képzések és személyre szabott tanácsadás, valamint a Bizottság által közvetlenül irányított egyedi kezdeményezések, mint például az I4MS és a SAE (amelyek lehetőséget kínálnak a kkv-k számára, hogy hasznosítsák a digitális innovációs központok projektjeit), illetve az „Intelligens gyárak” és a DIHELP, amelyek az Európai Parlamenttől is kaptak finanszírozást.

A digitális innovációs központokkal foglalkozó, a Bizottság által létrehozott munkacsoport (lásd: 1. háttérmagyarázat) rendszeresen megvitatja a digitális innovációs központok működésével kapcsolatos bevált gyakorlatokat. A munkacsoport 2017-ben azt a következtetést vonta le, hogy minden digitális innovációs központnak biztosítania kell egy minimális szolgáltatási kört:

• a digitális technológia üzleti potenciáljának tudatosítása;
• információgyűjtés az innovációról (innováció felderítés);
• fejlesztési stratégiák támogatása (jövőkép kialakítása és stratégia fejlesztése);
• együttműködés a vállalatokkal, hogy értékeljék digitális érettségüket, és megfelelő terveket dolgozzanak ki;
• kapcsolatok kiépítése a lehetséges szolgáltatókkal;
• mentorálás és képzés; és
• költséghatékony hozzáférés biztosítása a szakmai kísérletekhez, teszteléshez és termelőegységekhez.

A munkacsoport ezenkívül kidolgozott egy útmutatót azon szervezetek számára, amelyek digitális innovációs központot kívánnak létrehozni vagy fejleszteni (lásd: 9. háttérmagyarázat). Ezt az útmutatót a munkacsoportok későbbi ülésein és a digitális innovációs központoknak szóló képzési programok tapasztalatai révén továbbfejlesztették (lásd: 56. bekezdés).

A Bizottság összes tevékenysége ellenére 2019-ben, majdnem négy évvel a DEI kezdeményezés elindítása és a digitális innovációs központok koncepciójának bevezetése után a négy általunk felkeresett tagállam egyik nemzeti hatósága sem számolt be arról, hogy – akár a Bizottsággal együttműködve, akár egyedül – bevált gyakorlatokat dolgozott volna ki a digitális innovációs központokra. A megkérdezett digitális innovációs központok szerint ez akadályozza azt, hogy hatékonyan vezessék be szolgáltatásaikat a vállalkozásoknak.

A Bizottság és a tagállamok digitális innovációs központokkal kapcsolatos megközelítéseit nem dolgozták ki és nem hangolták össze teljeskörűen

A digitális innovációs központoknak biztosított uniós források

A digitális innovációs központokkal foglalkozó munkacsoport a Horizont 2020 programot és az ERFA-t azonosította a digitális innovációs központok fő finanszírozási forrásaként. Az adatgyűjtésünkben érintett 28 digitális innovációs központ közül 16 számolt be arról, hogy le tudott hívni a Horizont 2020 keretében a digitális innovációs központhoz kapcsolódó tevékenységek támogatása céljából rendelkezésre álló finanszírozásból. A mintánkban szereplő központok körében a jóval kevesebb volt ERFA-ból érkező támogatás, hiszen a 28 digitális innovációs központ közül csak négy számolt be arról, hogy innen részesült finanszírozásban.

A Bizottság megállapítása szerint 2018-ban 13 tagállamban – elsősorban az Unióhoz 2004-ben és azt követően csatlakozó, közép- és kelet-európai országokban – nem volt elegendő digitális innovációs központ²⁹. Ezért a Bizottság 2018 novemberében levelet juttatott el ezen országok kormányának, bátorítva őket, hogy nyújtsanak további támogatást a digitális innovációs központoknak, és ehhez lehetőleg az ERFA forrásait használják fel.

A digitális innovációs központok létrehozása és nyomon követése

Példákat találtunk arra, hogy a Bizottság és a tagállamok nem hangolták össze a digitális innovációs központok létrehozásával és tevékenységeivel kapcsolatos megközelítésüket. Lengyelországban és Németországban a nemzeti digitalizálási stratégiával megbízott hatóságok támogatták a nemzeti digitális innovációs központok saját hálózatának kialakítását. Ezek a nemzeti hálózatok nem mindig terjednek ki azokra a szervezetekre, amelyek regisztráltak a Bizottság által létrehozott DIH katalógusba.

• 2019 végéig 55 német szervezet regisztrált a Bizottság katalógusába. Németország közvetlenül támogatja a digitális innovációs központok és hasonló szervezetek két hálózatát: a kompetenciaközpontok hálózatát³⁰ és a digitális központok hálózatát³¹. Ebben a körben a 26 kompetenciaközpontból csak kilenc, a 12 digitális központból pedig csak öt regisztrált a Bizottság katalógusába.
• A lengyel Vállalkozáspolitikai és Technológiai Minisztérium 2019 augusztusában tette közzé a digitális innovációs központokra vonatkozó első pályázati felhívását³². Akkoriban 13 szervezet regisztrált digitális innovációs központként a Bizottság katalógusában, és vett részt a különböző uniós társfinanszírozású projektekben, de ezek közül csak kettő volt ott az ebben a pályázati felhívásban sikeres öt szervezet között.

A Bizottság és a tagállamok közötti koordináció elmaradására egy másik példa a digitális érettséget értékelő (DMA) eszközök fejlesztése. Ezeket a digitális innovációs központok arra használják, hogy első alkalommal felmérjék azoknak a vállalkozásoknak a digitalizációs szintjét, amelyeket támogatni kívánnak. Mind Lengyelországban, mind Magyarországon találtunk példát arra, hogy több DMA-eszközt fejlesztettek ki ugyanarra a célra. Lengyelországban találtunk egy módszertant, amelyet a Bizottság által közvetlenül irányított „Fejlett feldolgozóipart támogató európai központ” projekt (ADMA)³³ keretében dolgoztak ki, valamint három különböző nemzeti módszertant (ezek közül kettőt a nemzeti digitalizációs stratégiával megbízott minisztériummal együttműködésben készítettek el). Magyarországon két digitális innovációs központ használta az ADMA projekt keretében kidolgozott módszertant, két központ a saját módszertanát alkalmazta, három másik szervezet pedig saját külön DMA-eszközét használta, amelyet egy uniós társfinanszírozású projektben fejlesztettek ki.

A Bizottság által végzett nyomon követés szerint 2019 végéig a digitális innovációs központok a Horizont 2020 keretprogram támogatásával mintegy 2000 kkv-t támogattak a digitális innovációk tesztelésében. Ez az Unióban működő összes kkv igen kis hányadának, kevesebb mint 0,01%-ának felel meg. A digitális innovációs központok Horizont 2020 által finanszírozott tevékenységei nyomon követésének kivételével jelenleg nincs uniós szintű, a digitális innovációs központokra irányuló nyomonkövetési keret. A Bizottság ezért nem tudja megítélni, hogy digitális innovációs központok eredményesen működnek-e. Az általunk felkeresett tagállamok sem rendelkeznek a digitális innovációs központok működésének értékelését szolgáló nyomonkövetési rendszerrel. A Bizottság következő időszakra vonatkozó javaslata (55. bekezdés) azonban tartalmazza azon kötelező fő teljesítménymutatók ideiglenes listáját, amelyekről a Digitális Európa program keretében támogatásban részesülő digitális innovációs központoknak be kell számolniuk. Ezen túlmenően a Bizottság iránymutatásokat dolgoz ki arra vonatkozóan, hogy miként kell nyomon követni és értékelni a digitális innovációs központokat, illetve a vállalatok, régiók és tagállamok digitális átalakulásához nyújtott hozzájárulásukat. A Bizottság ezeket az iránymutatásokat 2020 vége előtt tervezi közzétenni.

Folyamatban van a megfelelő jogi keret kialakítása, azonban késik az ipar digitalizálásához szükséges széles sávú hálózati összekapcsoltság megfelelő szintjének elérése

Ahhoz, hogy az iparágai képesek legyenek a digitális fejlődésre, az EU-nak megfelelő környezetet kell biztosítania. Ennek részét képezi mind a jogi háttér, mind pedig a megfelelő szintű széles sávú hálózati összekapcsoltság, mivel mindkettőre szükség van vállalkozások sikeres digitalizációjához. Ezért megvizsgáltuk, hogy a Bizottság tett-e intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a jogalkotási keret támogassa az európai ipar digitalizálását, és hogy a tagállamok jobb széles sávú kapcsolatot biztosítanak-e Európa-szerte. Ez utóbbi szempontot illetően az ebben a témában készült 2018. júniusi különjelentésünket vettük alapul³⁴.

A Bizottság intézkedéseket hoz a DEI kezdeményezés megfelelő jogi keretének biztosítása érdekében

A DEI kezdeményezésről szóló közleménnyel a Bizottság 2016-ban kötelezettséget vállalt arra, hogy 2020-ig megvizsgálja a digitális innovációra vonatkozó szabályozási keretet a következők érdekében:

• Javaslatot tesz az adatoknak az Európai Unión belüli szabad áramlására vonatkozó kezdeményezésre, valamint részletesebben megvizsgálja az adatok tulajdonjogával, hozzáférésével és újrafelhasználásával kapcsolatos szabályokkal – ideértve az ipari vonatkozású adatok és különösen az érzékelők által előállított adatok hozzáférésével és újrafelhasználásával – kapcsolatban felmerülő kérdéseket.
• Az autonóm rendszerek és a tárgyak internetével kapcsolatos alkalmazások jogi keretének feltérképezése, különös tekintettel a biztonsággal és felelősséggel kapcsolatos szabályokra és a valós környezetben való széles körű tesztelést lehetővé tevő jogi feltételekre.
• Az alkalmazások és az ágazati jogszabályok hatálya alá nem tartozó egyéb nem beágyazott szoftverek biztonságával kapcsolatos munka elindítása a további uniós szintű fellépések esetleges szükségességének értékelése érdekében.

E kötelezettségvállalás részeként a Bizottság tanulmányokat készített, hatásvizsgálatot végzett és nyilvános konzultációt folytatott³⁵ az adatok szabad áramlásáról, és ennek eredményeként 2018-ban új rendeletet fogadtak el³⁶.
A Bizottság az adat feletti rendelkezési joggal kapcsolatban is hozott intézkedést, és egy irányelv³⁷ révén megkönnyítette a közpénzből finanszírozott adatok újrafelhasználását mind kereskedelmi, min pedig nem kereskedelmi célokra. 2020-ban a Bizottság közleményt tett közzé az európai adatstratégiáról³⁸, 2021-ben pedig egy végrehajtási rendelet elfogadását tervezi, amely tartalmazza azoknak az adatállományoknak a jegyzékét, amelyeket újrafelhasználás céljából díjmentesen rendelkezésre bocsátanak.

Az autonóm rendszerek és IoT-alkalmazások biztonsági és felelősségi szabályaira vonatkozó jogi keretet illetően a Bizottság 2018 júniusában egy szakértői csoportot hozott létre, amely a felelősséggel és az újonnan kialakuló digitális technológiákkal foglalkozik³⁹. A csoport 2019. májusban tette közzé jelentését⁴⁰. 2020 februárjában a Bizottság jelentést tett közzé a mesterséges intelligencia, a dolgok internete és a robotika biztonsági és felelősségi vonatkozásairól⁴¹.

Végezetül pedig a DEI kezdeményezésről szóló közleményben tett kötelezettségvállalásával összhangban a Bizottság megkezdte a munkát az alkalmazások és más beágyazott szoftverek biztonságosságával kapcsolatban is. A Bizottság 2016-ben nyilvános konzultációt kezdeményezett ebben a témában⁴², 2017-ben pedig tanácsadókat bízott meg, hogy elemezzék a jogi és üzleti környezetet, valamint az új technológiákkal kapcsolatos kihívásokat és lehetőségeket. A jelentést 2019 áprilisában tették közzé⁴³.

Még nem értük el a széles sávú hálózati összekapcsoltság megfelelő szintjét

A megbízható és gyors széles sávú kapcsolat elérhetőségre elengedhetetlen előfeltétele az ipar digitalizálásának. Azért van szükség rá, hogy lehetővé váljon a valós idejű információáramlás, és össze lehessen kapcsolni az üzleti folyamat minden elemét. Emellett a jó minőségű széles sávú kapcsolat az egyik módja annak, hogy mérsékeljék azokat a vállalkozásokat rendkívüli helyzetekben érő hatásokat, mint amilyen a 2020-as koronavírus-járvány.

A Bizottság 2010-ben az Európa 2020 stratégia keretében három célkitűzést fogalmazott meg a széles sávú szolgáltatások terén⁴⁴, majd 2016-ban elfogadta a gigabitalapú európai információs társadalom összekapcsoltsági stratégiáját⁴⁵, amely három további, 2025-ig elérendő stratégiai célkitűzést vezetett be (lásd: 10. háttérmagyarázat).

A Bizottság több szakpolitikai és szabályozási intézkedést, illetve pénzügyi eszközt és programot terjesztett elő, hogy ösztönözze a gyors és ultragyors hálózatokra irányuló magán- és közberuházásokat. A fent említett 2018. évi különjelentésünkben megjegyeztük, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban a Bizottság mintegy 15 milliárd eurót – ezen belül az Európai Beruházási Banktól (EBB) kapott 5,6 milliárd eurós hitelösszeget – bocsátott a tagállamok rendelkezésére szélessávú szolgáltatások céljára. Ebben a jelentésben azt a következtetést vontuk le, hogy 2016-ig minden tagállam elérte az alapvető széles sávú lefedettséget (1. cél), azonban rámutattunk arra, hogy problémák vannak a két megmaradt EU 2020 cél (a 2. és 3. cél) teljesítésében.

Az Európa 2020 hálózati összekapcsoltságra vonatkozó céljai

A DESI szerint 2019 közepére az európai háztartások 86%-a rendelkezett legalább 30 Mbit/s sebességű széles sávú hozzáféréssel, ami elmaradt a 100%-os célkitűzéstől (2. célérték), de magasabb volt a 2014. évi 67%-os aránynál (lásd: 8. ábra). Az európai háztartások körében a legalább 100 Mbit/s sebességű széles sávú kapcsolat elterjedtsége 2019-ben csak 26%-os volt a 2020-ra kitűzött 50%-os célhoz (3. cél) képest, bár ez jóval magasabb, mint a 2014. évi 3%-os szint (lásd: 9. ábra). Az adatok azt mutatják, hogy a széles sáv elérhetősége és használata Unió-szerte folyamatosan javul, ugyanakkor kevés tagállamtól várható, hogy eléri a 2020-ra kitűzött célértékeket.

Forrás: Az Európai Számvevőszék elemzése a „1c1 Fast broadband (NGA) coverage” 2019. évi DESI-mutató alapján (2020. február 28-i állapot).

(1) Hollandia esetében az elterjedéssel kapcsolatban az első rendelkezésre álló adat 2014 helyett 2016-ból származik

(2) Horvátország esetében az elterjedéssel kapcsolatban az első rendelkezésre álló adat 2014 helyett 2015-ből származik

Forrás: Az Európai Számvevőszék elemzése a „1a2 At least 100 Mbps fixed BB take-up” 2020. évi DESI-mutató alapján (2020. június 15-i állapot).

A gigabitalapú társadalom 2025. évi célértékei

2019-ben a Bizottság felmérést készített a tagállamok széles sávú rendszerekre vonatkozó nemzeti terveiről (NBP-k) és a gigabitalapú társadalom széles sávú rendszerekkel kapcsolatban 2025-re kitűzött céljairól (10. háttérmagyarázat, 4., 5. és 6. cél). A felmérés megállapította, hogy a tagállamoknak kevesebb mint fele aktualizálta a nemzeti terveit, hogy beemeljék a gigabitalapú társadalom 2025-re kitűzött céljait. A többi tagállam 2020 végéig tervezi aktualizálni a nemzeti terveit, további részletek azonban nem álltak rendelkezésre az ellenőrzés időpontjában. Mivel az EU 2020 céljainak elérésében késedelmek tapasztalhatók, a tagállamok pedig lassan haladnak előre a gigabitalapú társadalom céljainak a nemzeti terveikbe történő átemelése terén, gigabitalapú társadalom 2025-re kitűzött céljainak elérése kihívást jelent majd.

A Bizottság a megfelelő szintű összekapcsoltság fontos szerepének és az Európa 2020 stratégia céljainak figyelembe vétele céljából aktualizálta a DESI mutatókat (lásd: 14. bekezdés). 2019-ben a mutatók közé felvett például egy, az ultragyors széles sávú rendszerekkel (3. cél) és az 5G képességgel kapcsolatos elemet. A DESI 2020 ezenkívül bevezette a gigabites sebességre korszerűsíthető 100 Mbit/s sebességű hálózatokkal kapcsolatos beszámolást (5. cél). A másik két 2025-ös uniós célt azonban a DESI mutatói még nem tükrözik.

A széles sávú rendszerekkel kapcsolatos állami támogatási szabályok

2018. évi jelentésünkben azt ajánlottuk, hogy a Bizottság tisztázza a tagállamok előtt az állami támogatási szabályoknak a 100 Mbit/s sebességgel és a gigabitalapú társadalom céljaival kapcsolatos alkalmazását, mivel néhány tagállam úgy értelmezte az iránymutatásokat, hogy az korlátozhatja a széles sávú rendszerekre olyan területeken rendelkezésre bocsátott állami finanszírozást, ahol a lefedettség már 30 Mbit/s⁴⁶. A Bizottság belegyezett abba, hogy 2018 végéig tisztázza a kérdést a tagállamok előtt, és aktualizálja „a nagy sebességű széles sávú beruházásokra vonatkozó iránymutatását”, hogy az magában foglalja az olyan területeken nyújtott támogatással kapcsolatos további információkat is, ahol aktívak a magánszolgáltatók, különös tekintettel a 100 Mbit/s sebességre és a gigabitalapú társadalom céljaira. 2020 júniusáig azonban ezt az iránymutatást nem tették közzé.

Az általunk megkérdezett tagállami hatóságok még mindig úgy ítélték meg, hogy az állami támogatási szabályok nem egyértelműek, és azokat aktualizálni kellene, hogy figyelembe vegyék a gyors digitalizációt, valamint azt, hogy jelentős állami beruházásokra van szükség a gigabitalapú társadalom 2025-re kitűzött céljainak eléréséhez.

A gyorsabb széles sávú kapcsolatok elterjedtsége a vállalkozások körében

Az Európa 2020 stratégia 10. háttérmagyarázatban ismertetett céljai a háztartásokra vonatkoznak. A DEI kezdeményezés sikeres kimenetele szempontjából kulcsfontosságú a vállalkozások hálózati összekapcsoltsága, viszont a vállalkozásokra mégsem határoztak meg külön uniós lefedettségi célértékeket. 2014 óta folyamatosan terjednek a gyors és ultragyors széles sávú kapcsolatos az uniós vállalkozásoknál. 2019 végén azonban a vállalkozások 50%-ánál a széles sávú hozzáférés sebessége még mindig 30 Mbit/s alatti volt (lásd: 10. ábra). Miközben 2019-ben a nagyvállalatok 80%-a rendelkezett legalább 30 Mbit/s sebességű széles sávú kapcsolattal, addig ez az arány a kisvállalkozások körében mindössze 46% volt⁴⁷. A 11. ábrán bemutatottak szerint az ultragyors széles sávú kapcsolat (> 100 Mbit/s) uniós vállalkozások általi bevezetése hasonló a háztartásokéhoz, növekedési üteme azonban lassabb.

Forrás: Európai Számvevőszék, az Eurostat adatai alapján.

Forrás: Európai Számvevőszék, az Eurostat és a DESI 2020 adatai alapján (a háztartási előfizetésekhez).

Következtetések és ajánlások

Az európai ipar digitalizálására irányuló kezdeményezés (DEI) a puha jogon alapul, célja pedig az, hogy a digitális innováción keresztül erősítse az uniós ipar versenyképességét. A nemzeti hatóságok és a digitális innovációs központok támogatása érdekében a DEI végrehajtása részeként tett bizottsági erőfeszítések ellenére egyes tagállamokban kevés előrelépés történt a nemzeti digitalizációs stratégiák kidolgozása és végrehajtása, valamint a digitális innovációs központok létrehozása terén.

A Bizottság által az európai ipar digitalizálásának támogatására kidolgozott stratégia megalapozott, és azt a tagállamok is támogatják, azonban a kezdeményezés nem határozta meg a várt végeredményeket, sem a megfelelő eredménymutatókat és célértékeket. Ez még inkább megnehezíti a Bizottság és a tagállamok számára, hogy megalapozott döntéseket hozzanak, és jobban irányítsák tevékenységeiket. A Bizottság számos tevékenységet folytatott, hogy iránymutatást adjon a tagállamoknak, azonban nem bátorította a tagállamokat, hogy rendeljenek esb-finanszírozást a kezdeményezéshez. Az uniós ipar digitalizációját támogató keret létrehozásához és fenntartásához szükséges teljes finanszírozás nem ismert. Az általunk felkeresett tagállamokban a Bizottság támogató tevékenységeinek nem volt számottevő hatása (24–40. bekezdés).

1. A Bizottságnak támogatnia kell a tagállamokat az ipar digitalizációjához kapcsolódó finanszírozási hiányaik azonosításában, például a 2021–2027-es időszakra vonatkozó intelligens szakosodási stratégia vonatkozó előfeltételeinek keretében.

Határidő: a 2021–2027-es programozási időszak.

2. A Bizottságnak jobban kell tájékoztatnia az illetékes hatóságokat a DEI kezdeményezés végrehajtására rendelkezésre álló főbb uniós forrásokról és az esetleges társfinanszírozási követelményekről.

Határidő: 2021. június 30.

81

A Bizottság és a tagállamok nem tudják teljeskörűen értékelni a DEI kezdeményezés haladását. A Horizont 2020 támogatja a kezdeményezést, és a Horizont 2020 közzétett és tervezett pályázati felhívásai összhangban vannak a DEI kezdeményezésről szóló közleményben meghatározott összegekkel. Az általunk felülvizsgált ERFA-programok mindegyikében azonosítottunk olyan intézkedéseket, amelyek támogathatják a DEI kezdeményezés végrehajtását. Az esb-alapok esetében azonban nem volt olyan jogi követelmény, hogy a tagállamoknak nyomon kell követniük a DEI kezdeményezéshez kapcsolódó projekteket. Ezért a tagállamok többségében az adatgyűjtési mechanizmusok nem rögzítik a DEI kezdeményezéssel kapcsolatos információkat, és ezzel megakadályozzák a tagállami és uniós szintű nyomon követést. A Bizottság szerint a végrehajtott beruházások pontos meghatározásához strukturáltabb tagállami megközelítésre van szükség. Ez azt jelenti, hogy az ezekre vonatkozó információkat a Bizottság nehezen tudja megszerezni annak értékeléséhez, hogy a beruházások volumene hogyan viszonyul az eredeti, DEI kezdeményezésről szóló közleményben körvonalazott tervekhez (42–49. bekezdés).

3. és 4. ajánlás: A Bizottság tökéletesítse a DEI kezdeményezés nyomon követését megfelelő eredménymutatók meghatározásával és a kiadások követésével
3. A Bizottságnak a tagállamokkal együttműködve ki kell alakítania egy olyan rendszert, amellyel – amikor a Bizottság úgy ítéli meg, hogy szükség van ilyen kiigazításra – nyomon követhető a megosztott irányítás alá tartozó uniós források olyan fontosabb kezdeményezésekre való felhasználása, amelyek a programozási időszak elején nincsenek érvényben.

Határidő: 2021. december 31.

4. A Bizottságnak a tagállamokkal együttműködve a tagállami és uniós szintű végrehajtás értékelésére szolgáló közös eredménymutatók és célértékek meghatározásával tisztáznia kell a DEI kezdeményezés várt végeredményeit.

Határidő: 2021. június 30.

82

A digitális innovációs központok a DEI kezdeményezés fő elemei, és az elindítása óta a Bizottság több tevékenységet is folytatott, hogy támogassa a digitális innovációs központok létrehozását és működését. A tagállamokban azonban a tevékenységek korlátozottan folytak. A felkeresett tagállamokban a DEI kezdeményezés elindítása óta eltelt négy évben a digitális innovációs központok kevés uniós finanszírozást használtak fel, és találtunk példákat összehangolatlan megközelítésekre. A Horizont 2020 által finanszírozott tevékenységek kivételével egyelőre nincs a digitális innovációs központokra irányuló uniós szintű, részletes nyomonkövetési keret. Az elérhető információk alapján a vállalkozások digitalizálására nyújtott támogatás korlátozott volt. A 2021–2027-es időszakra a Bizottság új Digitális Európa programot javasolt, amely felvázolja azokat a kritériumokat, amelyek alapján a tagállamok kiválasztják az „európai digitális innovációs központokat” és nyomon követik ezek tevékenységeit, ha a program keretében támogatásban részesülnek. 2020 júniusában a programjavaslatról még folyt a tárgyalás (52–64. bekezdés).

5–7. ajánlás: A Bizottság határozza meg, hangolja össze és fogadja el a digitális innovációs központok minden európai régiót felölelő hálózatának keretrendszerét

A Bizottságnak a tagállamokkal egyeztetve:

5. Kiválasztási kritériumokat kell elfogadnia a nemzeti hatóságok által európai digitális innovációs központ funkcióra kijelölt szervezetekre vonatkozóan.

Határidő: 2020. december 31.

6. Meg kell határoznia az európai digitális innovációs központok által nyújtandó minimális szolgáltatásokat, beleértve az outputokat és az eredményeket.

Határidő: 2020. december 31.

7. Dolgozzon ki egységes keretrendszert az európai digitális innovációs központok tevékenységei által megvalósított outputok és eredmények nyomon követésére. Ezt kötelezővé kell tenni, ha a központok uniós források kedvezményezettjei.

Határidő: 2021. június 30.

83

A Bizottság továbbra is megfelelő intézkedéseket hozott az alkalmas jogi keret biztosításához, hiszen figyelmet fordított a DEI kezdeményezésről szóló közleményben azonosított valamennyi jogszabályra. Az ipar digitalizációjához elengedhetetlen a széles sávú hálózati összekapcsoltság megfelelő szintje is, különösen a 2020. évi koronavírus-járvány után. Az Európa 2020 célértékeit csak néhány tagállam fogja teljesíteni, a gigabitalapú társadalom 2025-re kitűzött uniós céljai pedig még nagyobb kihívást jelentenek majd. Az uniós ipar digitalizálása szempontjából kulcsfontosságú a vállalkozások összekapcsoltsága. Miközben 2019-ben a nagyvállalatok 80%-a rendelkezett legalább 30 Mbit/s sebességű széles sávú kapcsolattal, addig ez az arány a kisvállalkozások körében mindössze 46% volt (66–78. bekezdés).

8. és 9. ajánlás: A Bizottság tegyen további intézkedéseket annak érdekében, hogy elérhető legyen a széles sávú hálózati összekapcsoltság megfelelő szintje
8. A Bizottságnak véglegesítenie és publikálnia kell „a nagy sebességű széles sávú beruházásokra vonatkozó iránymutatását”, ebben az olyan területeken nyújtott támogatással kapcsolatos további információkat is szerepeltetve, ahol aktívak a magánszolgáltatók, különös tekintettel a 100 Mbit/s sebességre és a gigabitalapú társadalom célértékeire, majd erről tájékoztatást kell adnia a tagállamokban.

Határidő: 2020. december 31., a TPK-ról folytatott megbeszélések lezárási időpontjának függvényében.

9. A Bizottságnak a tagállamokkal egyetértésben ki kell igazítania és konszolidálnia kell a Gigabit 2025 célértékek elérésére irányuló nyomon követés és beszámolás kereteit.

Határidő: 2021. december 31.

A jelentést 2020. július 15-i luxembourgi ülésén fogadta el az Iliana Ivanova számvevőszéki tag elnökölte II. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner Lehne
elnök

Mellékletek

I. melléklet. Az európai ipar digitalizálására irányuló kezdeményezés pillérei

Az első pillér (az ipar digitalizálására irányuló nemzeti kezdeményezések európai platformja) célja az Európa-szerte az ipar digitalizálása céljából indított különböző nemzeti és regionális kezdeményezések korlátozása. A Bizottság 2017 márciusában egy irányítási keretet hozott létre az alábbiak érdekében: i. a digitalizálással foglakozó uniós és nemzeti kezdeményezések összehangolásának megkönnyítése; ii. a számos érdekelt fél között jelenleg zajló párbeszédekre építve az érdekeltek és erőforrások értéklánc mentén való mozgósítása a digitális egységes piac létrehozását célzó intézkedések felé; valamint iii. a bevált gyakorlatok cseréje.

A digitális innováció valamennyi ágazatban való fellendítése a 2. és a 3. pillért érinti, az alábbiak szerint:

• A második pillért (Digitális innováció mindenkinek: Digitális innovációs központok) azzal a céllal alakították ki, hogy segítséget nyújtsanak a vállalatoknak a digitális lehetőségek kihasználásában. A digitális innovációs központok támogatni tudják a vállalatokat (különösen a kisebb vállalkozásokat és az induló vállalkozásokat) abban, hogy a digitális innováción keresztül javítsák vállalkozásukat, termelési folyamataikat, termékeiket és szolgáltatásaikat. A Bizottság szándéka az volt, hogy a digitális innovációs központok már Európa-szerte létező magán vagy állami kompetenciaközpontok⁴⁸ (pl. egyetemi tanszékek) köré szerveződve jöjjenek létre. A harmadik pillérbe (Digital innovations for all: Strengthening leadership through partnerships and industrial platforms [Digitális innovációk mindenki számára: a vezető szerep megerősítése partnerségek és ipari platformok révén]) a digitális innovációk kínálatának és a szabványosításnak a biztosítása tartozik. A Bizottság támogatni kívánja a köz- és magánszféra partnerségeit (PPP-k) és az ipari platformokat a jövő digitális technológiai építőköveinek kifejlesztése érdekében. E célból a Bizottság az EU Horizont 2020 programja keretében PPP-ket és közös vállalkozásokat hozott létre az olyan kulcsfontosságú digitális technológiák terén, mint az 5G technológia, a nagy adathalmazok, a nagy teljesítményű számítástechnika, a kiberbiztonság, a fotonika, a robotika, valamint az elektronikus alkatrészek és rendszerek.

A negyedik pillér keretében (A digitális kornak megfelelő szabályozási keret) azt tervezte értékelni, hogy szükség van-e a szabályozási keret korszerűsítésére, hogy az megfelel-e a digitális kornak. Az érdekelt felek elmondták, hogy további pontosításokra van szükség a következő szempontokkal kapcsolatban: i. az ipari összefüggésben előállított adatok tulajdonjoga és felhasználása; ii. önállóan működő rendszerek; és iii. nem beágyazott szoftverek.

Az ötödik pillér (Az európaiak felkészítése a digitális jövőre) a Bizottság azon kezdeményezéseihez kapcsolódik, amelyek a digitális oktatást és készségeket támogatják, hogy felkészítsék az európaiakat a digitális jövőre. Ez az alábbiakat foglalja magában:

• a digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció⁴⁹, amelyet 2016. december 1-jén indítottak el a Bizottság új európai készségfejlesztési programjának⁵⁰ egyik kiemelt intézkedéseként;
• a „Digitális lehetőségek” elnevezésű szakmai gyakorlati kezdeményezés⁵¹, amelyet a Horizont 2020 kezdeményezés 10 millió euróval támogat; és
• a digitális oktatási cselekvési terv⁵² elfogadása, hogy támogassák a gyors digitális változások korában az élethez és a munkához szükséges digitális kompetenciák fejlesztését.

II. melléklet. Áttekintett projektek

Forrás: Irányító hatóságok.

III. melléklet. A DEI kezdeményezés szempontjából fontos országspecifikus ajánlások

¹ Görögország számára 2016 és 2018 között nem készített országspecifikus ajánlásokat, mivel az ország gazdasági kiigazítási programot hajtott végre.

Forrás: Az Európai Számvevőszék elemzése az országspecifikus ajánlások alapján.

IV. melléklet. A katalógusban nyilvántartott digitális innovációs központok

Forrás: A digitális innovációs központok katalógusa 2019 végén.

V. melléklet. A tagállamok által kijelölendő digitális innovációs központok javasolt száma

Forrás: Európai digitális innovációs központok a Digitális Európa programban – Munkadokumentum-tervezet, 2020.03.30.

Az EU-ban mintegy 23 millió kkv van⁵⁶. Ez elméletileg azt jelenti, hogy ha minden tagállam a Digitális Európa program által finanszírozandó digitális innovációs központok maximális számát jelöli ki, akkor átlagosan egy digitális innovációs központ jut 88 000 kkv-ra. Ez az átlag azonban elrejti a tagállamok közötti jelentős egyenlőtlenségeket.

Forrás: Európai Számvevőszék, a kisvállalkozói intézkedéscsomag 2019. évi adatlapja és a digitális innovációs központokról szóló, 2020. március 30-i bizottsági munkadokumentumból származó adatok alapján.

Glosszárium, betűszavak és rövidítések

5G: Az 5G hálózat a mobil és vezeték nélküli kommunikációs technológiák célját szolgáló hálózati infrastruktúrák valamennyi releváns eleme, amelyeket konnektivitási és hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokhoz használnak, és amelyek fejlett teljesítményjellemzőkkel – például nagyon nagy adatátviteli sebesség és kapacitás, alacsony késleltetési idejű kommunikáció, rendkívül nagy megbízhatóság vagy nagyszámú összekapcsolt eszköz támogatása – bírnak. Ezek magukban foglalhatnak meglévő hálózati elemeket is, amelyek a mobil és vezeték nélküli kommunikációs technológiák korábbi generációin alapulnak, mint például a 4G vagy a 3G. Az 5G hálózatokat úgy kell értelmezni, hogy azok a hálózat valamennyi releváns részét magukban foglalják.

Additív gyártás: 3D nyomtatásként is ismert, és egy olyan számítógép által vezérelt folyamatot jelent, amely anyagok – rendszerint rétegekben történő – egymásra helyezése révén háromdimenziós tárgyakat hoz létre.

DEI kezdeményezés: Az európai ipar digitalizálására irányuló kezdeményezés.

DIHELP: A digitális innovációs központ támogatott tanulási programja (DIHELP) egy olyan mentorálási és oktatási program volt, amely 9 hónapon át 30 digitális innovációs központot támogatott tevékenységeik fejlesztésében és/vagy bővítésében.

DIH-k: Digitális innovációs központok.

Dolgok internete (IoT): Az IoT az olyan fizikai objektumokat összekapcsoló megosztott hálózatot jelenti, amelyek képesek érzékelni a környezetüket, és ennek megfelelően működni, valamint kommunikálni tudnak egymással, más gépekkel és számítógépekkel.

Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA): Az Európai Beruházási Bank (EBB) és a Bizottság által az európai beruházási terv részeként elindított beruházástámogatási mechanizmus, amelynek célja magánberuházások mozgósítása az Unió számára stratégiai fontosságú projektek részére.

Európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok): Öt különböző esb-alap létezik, céljuk, hogy a hétéves költségvetési időszakra vonatkozó szakpolitikai kereteken belül csökkentsék a regionális egyenlőtlenségeket az Unió egész területén. Ezek az alapok a következők: az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA), a Kohéziós Alap (KA), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA).

Felhőalapú számítástechnika: A felhőalapú számítástechnika azt jelenti, hogy az adatok és programok tárolása és elérése az interneten keresztül történik, nem pedig különálló számítógépeken vagy vállalati hálózaton. Ez azt jelenti, hogy a felhasználónak nem kell befektetnie saját infrastruktúrájába. A tárolás és feldolgozás a felhőben történik, és nem a felhasználó épületében vagy készülékén.

I4MS: Az ikt-innováció a gyártó kkv-k számára (I4MS) egy Európai Bizottság által támogatott program, hogy bővítsék a gyártó kkv-k digitális innovációját Európában.

Intelligens gyárak: Az Európai Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága által az Európai Parlament nevében irányított, „Intelligens gyárak az új uniós tagállamokban” elnevezésű projektet 2017 májusában indították el. Az európai ipar digitalizálására irányuló kezdeményezés összefüggésében a projekt célja az, hogy hozzájáruljon a digitális innovációs központok kiépítésére irányuló erőfeszítésekhez Európában.

Kiberbiztonság: A kiberbiztonság a kibertér biztonságát jelenti, ahol maga a kibertér az általános telekommunikációs hálózatokon keresztül elérhető objektumok közötti kapcsolatokat és viszonyt és maguknak az objektumoknak a halmazát jelenti, amennyiben azok olyan interfésszel rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik távirányításukat, az adatokhoz való távoli hozzáférést, illetve az irányítási tevékenységekben való részvételüket a kibertérben.

Kiberfizikai rendszerek: Olyan rendszer, amely a szorosan összefűzi és összehangolja a rendszer számítási és fizikai komponenseit. A szakirodalomban „a dolgok ipari interneteként” is hivatkoznak rá.

Kis- és középvállalkozások (kkv-k): Az alkalmazottak száma és bizonyos pénzügyi kritériumok alapján meghatározott méretű vállalatok és egyéb szervezetek. A kisvállalkozásoknak 50-nél kevesebb az alkalmazottjuk, és forgalmuk vagy mérlegfőösszegük nem haladja meg a 10 millió eurót. A középvállalkozások 250-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak, és legfeljebb 50 millió eurós forgalmat bonyolítanak le vagy mérlegfőösszegük legfeljebb 43 millió euró.

Mesterséges intelligencia: A mesterséges intelligencia (MI) az emberi intelligencia gépekben való szimulációját jelenti.

Nagy adathalmazok és adatelemzés: A nagy adathalmazok a nagyszámú és sokféle forrásból nagyon gyorsan előállított adatok nagy mennyiségét jelentik. Ezek a „nagy adathalmazok” továbbíthatók, összegyűjthetők, összesíthetők és elemezhetők, hogy betekintést nyerjünk a folyamatokba és az emberi magatartásba. A nagy adathalmazok és az elemzés révén a legkülönbözőbb ágazatokban azonosítható, hogy hol lehet javítani a hatékonyságon, valamint új innovatív termékek és szolgáltatások, nagyobb versenyképesség és gazdasági növekedés érhetők el.

Nagy teljesítményű számítástechnika (HPC): Olyan nagy sebességű számítástechnika, amelyet több processzorból álló klaszterként együttesen, gyorskommunikációs adatcsatornák és klaszterszoftverek révén használnak. A szuperszámítógépes e-infrastruktúrák lehetővé teszik a modern tudomány és ipar adatigényes és összetett kihívásainak új számítástechnikai és szimulációs képességekkel történő kezelését.

Operatív program (OP): Egy tagállam prioritásait és konkrét célkitűzéseit, valamint azt meghatározó program, hogy a forrásokat (uniós és tagállami köz- és magán-társfinanszírozás) miként használják fel az adott (általában hétéves) időszakban projektek finanszírozására. Az adott operatív programba tartozó projekteknek hozzá kell járulniuk az OP prioritási tengelyének szintjén meghatározott bizonyos számú célkitűzés teljesüléséhez. Az operatív programok az ERFA-ból, a KA-ból, illetve az ESZA-ból részesülhetnek finanszírozásban. Az operatív programot a tagállam dolgozza ki és a Bizottság hagyja jóvá, mielőtt kifizetésben részesülhetne az uniós költségvetésből. Az operatív programokat a programozási időszakban csak mindkét fél egyetértésével lehet módosítani.

Országspecifikus ajánlások: Az Európai Bizottság által minden egyes tagállamra vonatkozóan kidolgozott dokumentumok elemzik az ország gazdasági helyzetét és ajánlásokat tesznek az általa a következő 12–18 hónapos időszakban elfogadandó intézkedésekre.

Rendszerintegráció: Arra a folyamatra vagy szakaszra vonatkozik, amikor különböző alrendszereket vagy alkotóelemeket egy nagy rendszerben egyesítenek.

Robotika: A robotika a robotok tervezésével, építésével, üzemeltetésével és használatával, valamint az ellenőrzésükre szolgáló számítógépes rendszerekkel foglalkozik. A robotika egy gyorsan fejlődő piac, amelynek mozgatórugója egyre inkább az újszerű és fejlett termékek fejlesztése a legkülönbözőbb területeken, mint amilyen a gyártás, kutatás-mentés és visszakeresés, ellenőrzés és nyomon követés, sebészet és egészségügy, otthonok és gépjárművek, szállítás és logisztika, mezőgazdaság és sok minden más.

SAE: A „Minden, ami Okos, Mindenhol” (Smart Anything Everywhere – SAE) kezdeményezés célja, hogy a kkv-k, induló innovatív vállalkozások és közepes tőkeértékű vállalatok az innovatív digitális technológiák bevonásával javítani tudják termékeiket és szolgáltatásaikat.

Végeredmény: Egy beavatkozás végrehajtásából eredő változás, amely rendszerint a szóban forgó beavatkozás célkitűzéseihez kapcsolódik. A végeredmények az eredményekből és a hatásokból tevődnek össze. A végeredmények lehetnek várhatók vagy váratlanok, kedvezőek vagy kedvezőtlenek (pl. egy új autópálya, amely befektetőket vonz egy régióba, de elfogadhatatlan mértékű szennyezést okoz azokon a területeken, amelyeken áthalad).

Ellenőrző csoport

A Számvevőszék különjelentésekben mutatja be az uniós szakpolitikákra és programokra, illetve egy adott költségvetési területhez kapcsolódó, irányítással kapcsolatos kérdésekre irányuló ellenőrzéseinek eredményeit. Hogy ellenőrzési munkája maximális hatást érjen el, témái megválasztásakor és feladatai megtervezésekor a Számvevőszék tekintetbe veszi a teljesítmény-, illetve szabályszerűségi kockázatokat, az érintett bevétel vagy kiadás nagyságát, a várható fejleményeket, valamint a politika és a nagyközönség érdeklődését.

Ezt a teljesítmény-ellenőrzést a kohéziós, növekedési és társadalmi befogadási beruházások kiadási területeire szakosodott II. Kamara végezte Iliana Ivanova számvevőszéki tag elnökletével. Az ellenőrzést Iliana Ivanova számvevőszéki tag vezette, amiben támogatást nyújtott Mihail Stefanov kabinetfőnök és James Verity, a kabinet attaséja, továbbá Niels‑Erik Brokopp ügyvezető, Paolo Pesce feladatfelelős, Rafal Gorajski helyettes feladatfelelős, valamint Dieter Böckem, Mariya Byalkova, Francisco Carretero Llorente, Zuzana Gullova, Kristina Maksinen, Nagy‑Babos Janka, Rene Reiterer és Nikolaos Zompolas ellenőrök.

A COVID-19 járvány és a szigorú kijárási korlátozás miatt nem tudunk képet közölni az ellenőrző csoportról.

Végjegyzetek

¹ Az Ipar 4.0 további alkotóelemeivel kapcsolatban további információkat a glosszáriumban talál.

² Például PwC, „Opportunities and Challenges of the industrial internet” (2015); valamint Boston Consulting Group, „The future of productivity and growth in manufacturing industries” (2015).

³ Európai Beruházási Bank, „Who is prepared for the new digital age? Evidence from the EUB Investment Survey”, 2020. február.

⁴ https://ec.europa.eu/growth/industry/policy/advanced-technologies_hu

⁵ Európai Bizottság, „Roundtable on Digitising European Industry: Working Group 1 - Digital Innovation Hubs”, 2017, 4. o.

⁶ https://ec.europa.eu/growth/smes_hu

⁷ Európai Beruházási Bank, „ Financing the digitalisation of small and medium-sized enterprises: The enabling role of digital innovation hubs”, 2019. november 14.

⁸ Az EBB kétféle IKT-kiadást különböztet meg: a berendezésekre és az összekapcsoltságra, stb. fordított hagyományos kiadásokat, illetve a digitális „optimalizálási és átalakítási” projektekre fordított kiadásokat.

⁹ Az IDC piaci kilátásokkal foglakozó jelentése, „COVID-19 Impact on European ICT Markets – Mid-March 2020 View”.

¹⁰ Európai Bizottság, „Az európai digitális menetrend”, COM(2010) 245 végleges/2, Brüsszel, 2010. augusztus 26.

¹¹ Európai Bizottság, „Európai digitális egységes piaci stratégia”, COM(2015) 192 final, Brüsszel, 2015. május 6.

¹² Az Európai Unió Tanácsa (2015), „A Tanács Következtetései az európai ipar digitális átalakításáról”, 9340/15, 2015. május 29.

¹³ Európai Bizottság (2016), „Az európai ipar digitalizálása, a digitális egységes piac előnyeinek teljes körű kiaknázása”, COM(2016) 180 final, Brüsszel, 2016. április 19.

¹⁴ Az EUMSZ 6. cikke.

¹⁵ COM(2018) 434, Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a Digitális Európa programnak a 2021–2027 közötti időszakra történő létrehozásáról.

¹⁶ https://www.consilium.europa.eu/media/43384/roadmap-for-recovery-final-21-04-2020.pdf

¹⁷ A mutató előállításához használt módszertan megtekinthető itt: https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/desi.

¹⁸ A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő nemzetközi mutató, 2018, SMART 2017/0052 zárójelentés. ISBN 978–92-79–85699–0.

¹⁹ https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/countries-performance-digitisation

²⁰ https://ec.europa.eu/futurium/en/implementing-digitising-european-industry-actions/national-initiatives-digitising-industry

²¹ https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/workshop-monitoring-progress-national-initiatives-digitising-industry

²² A köz- és magánszféra partnerségeivel kapcsolatos vizsgálatunkat lásd: a „Köz-magán társulások az Európai Unióban: széles körben tapasztalhatóak hiányosságok, kevés előny valósult meg” című 9/2018. sz. különjelentésünk.

²³ Az Európai Számvevőszék „Ifjúsági munkanélküliség – hoztak változást az uniós szakpolitikák?” című 05/2017. sz. különjelentése, 78. és 159. bekezdés.

²⁴ Study on Monitoring Progress in National Initiatives on Digitising Industry, SMART 2018/0002 szerződés.

²⁵ https://www.bundesregierung.de/breg-en/issues/umsetzungsstrategie-digital-1679944

²⁶ 2016-ban hasonló koncepciót vezettek be a vidékfejlesztési programokra: A Bizottság 2016. november 15-i (EU) 2016/1997 végrehajtási rendelete a 808/2014/EU végrehajtási rendeletnek a vidékfejlesztési programok tekintetében és a harmadik országok állampolgárainak integrációját célzó támogatási intézkedések monitoringja tekintetében történő módosításáról, valamint a rendelet helyesbítéséről. A rendszer lehetővé tette, hogy a Bizottság azonosítsa azokat a műveleteket, amelyek hozzájárulhatnak a harmadik országbeli állampolgárok integrációjához.

²⁷ COM(2018) 375 final. Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról.

²⁸ „European Digital Innovation Hubs in Digital Europe Programme”, munkadokumentum-tervezet, 2019. november 12.

²⁹ Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Horvátország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia.

³⁰ https://www.mittelstand-digital.de/

³¹ https://www.de-hub.de/

³² https://www.gov.pl/web/rozwoj/przemysl-4-0

³³ http://www.adma.ec/

³⁴ A Számvevőszék „Szélessávú hozzáférés az Európai Unió tagállamaiban: az előrelépések ellenére az Európa 2020 stratégia céljai nem teljesülnek maradéktalanul” című, 12/2018. sz. különjelentése.

³⁵ A tevékenységekkel kapcsolatos részletes információk a Bizottság weboldalán érhetők el: https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/free-flow-non-personal-data.

³⁶ Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1807 rendelete (2018. november 14.) a nem személyes adatok Európai Unióban való szabad áramlásának keretéről.

³⁷ Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv).

³⁸ A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Európai adatstratégia. COM(2020) 66 final, 2020.2.19.

³⁹ A felelősséggel és új technológiákkal foglalkozó szakértői csoport (2018. június).

⁴⁰ „Liability for Artificial Intelligence and other emerging digital technologies”, ISBN 978–92-76–12959–2.

⁴¹ A Bizottság jelentése a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Gazdasági És Szociális Bizottságnak – Jelentés a mesterséges intelligencia, a dolgok internete és a robotika biztonsági és felelősségi vonatkozásairól, COM(2020) 64 final, 2020.2.19.

⁴² https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/public-consultation-safety-apps-and-other-non-embedded-software

⁴³ „Study on Safety of non-embedded software” és „Service, data access, and legal issues of advanced robots, autonomous, connected, and AI-based vehicles and systems”, ISBN 978–92-79–99495–1 és ISBN 978–92-79–99496–8.

⁴⁴ A Bizottság „Az európai digitális menetrend” című, COM(2010) 245 végleges/2 közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2010. augusztus 26.), amelyet megerősített a Bizottság „Az európai digitális menetrend – európai növekedés digitális alapokon” című, COM(2012) 784 final közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2012. december 18.).

⁴⁵ A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: „Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé” (COM(2016) 587 final) és a Bizottság szolgálatainak munkadokumentuma (SWD(2016) 300).

⁴⁶ A Számvevőszék 12/2018. sz. különjelentése, 85. bekezdés és 5. ajánlás.

⁴⁷ Eurostat (isoc_ci_it_en2).

⁴⁸ A kompetenciaközpontok magasan képzett kutatói személyzettel ellátott, együttműködésen alapuló szervezetek. Célirányos stratégiai kutatást végeznek az ipar javára.

⁴⁹ https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/digital-skills-jobs-coalition

⁵⁰ A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: „Új európai készségfejlesztési program – Közös erővel a humántőke, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség megerősítéséért”, COM(2016) 381 final.

⁵¹ https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/digital-opportunity-traineeships-boosting-digital-skills-job

⁵² A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a digitális oktatási cselekvési tervről. COM(2018) 22 final

⁵³ Az EKB 2019. november 8-i euró referencia-árfolyama.

⁵⁴ Az EKB 2019. június 27-i euró referencia-árfolyama (4,2515).

⁵⁵ Az EKB 2019. június 28-i euró referencia-árfolyama (4,2496).

⁵⁶ A kkv-król szóló éves jelentés, 2018/2019. ISBN 978–92-9202–641-7.

⁵⁷ 500 millió EUR összeg a digitális innovációs központokra, valamint nagyjából 5 milliárd EUR összegű beruházás a digitális technológiák terén betöltött vezető szerep előmozdítására a Horizont 2020 keretében partnerségek, platformépítés és kiemelt területek révén.

⁵⁸ Hiv.: COM(2018) 375 final, különösen a 4. és 11. cikkek; COM(2018) 372 final, különösen a 2. cikk.

⁵⁹ Lásd például: https://ec.europa.eu/regional_policy/en/policy/how/priorities/digital-age és https://s3platform.jrc.ec.europa.eu/-/mapping-eu-investments-in-ict-description-of-an-online-tool-and-initial-observations?inheritRedirect=true&redirect=%2Fdigital-agenda-and-ict.

⁶⁰ 2018–2020. évi munkaprogram, https://ec.europa.eu/research/participants/data/ref/h2020/wp/2018-2020/main/h2020-wp1820-leit-ict_en.pdf, különösen a 10. és azt követő oldalak.

⁶¹ A 2020-ban közzéteendő, e célból végzett nyomonkövetési tanulmány szerint a DEI kezdeményezések tagállamokban előirányzott indikatív keretösszege 2019-ben nagyjából 3,26 milliárd EUR összegnek felel meg. Ez a számadat az összehasonlíthatóság és az átláthatóság hiánya miatt nem foglalja magában azokat a kizárólag pénzügyi támogatási mechanizmusokat, mint az adózási ösztönzők és az amortizációs rendszerek. A 3,26 milliárd EUR összeg emellett nem foglalja magában a legkisebb kezdeményezéseket, valamint azokat, amelyeknek nem csak digitalizációs projektek tartoznak a hatókörükbe, ugyanis az adatok nem kerültek olyan módon lebontásra, amely ezekben az esetekben lehetővé tenné a digitalizációra szánt költségvetés elkülönítését.

Kronológia

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2020

SZERZŐI JOGOK

© Európai Unió, 2020

Az Európai Számvevőszék dokumentumainak felhasználását a nyíltadat-politikáról és a dokumentumok további felhasználásáról szóló 6–2019. sz. számvevőszéki határozat szabályozza.

Ellenkező rendelkezés (pl. az egyedi szerzői jogi nyilatkozatokban foglaltak) hiányában az Európai Unió tulajdonában lévő számvevőszéki tartalmak a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) licenc alá tartoznak. Ennek értelmében a további felhasználás a forrás és a változtatások megfelelő feltüntetésével megengedett. A dokumentumok további felhasználásakor azok eredeti értelme és üzenete nem torzulhat. A Számvevőszék nem vonható felelősségre a továbbfelhasználás esetleges következményeiért.

Ha az adott tartalomban azonosítható magánszemélyek is érintettek (például ha egy kép a Számvevőszék munkatársait ábrázolja vagy harmadik fél is szerepel a források között), adott esetben további szerzői jogokat is figyelembe kell venni. Amennyiben engedély kiadására kerül sor, az érvényteleníti a fenti általános érvényű engedélyt, és annak egyértelműen tartalmaznia kell a felhasználással kapcsolatos esetleges korlátozásokat.

Az olyan tartalmak felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek nem az Európai Unió tulajdonát képezik, közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni.

Az iparjogvédelem alatt álló szoftverek és dokumentumok – pl. szabadalmak, márkajelzések, bejegyzett formatervezési minták, logók és nevek – nem tartoznak a Számvevőszék továbbfelhasználási politikájának hatókörébe, így azok licencét a felhasználó nem kapja meg.

Az Európai Uniónak az europa.eu címtartomány alatt található intézményi weboldalai külső oldalakra mutató hivatkozásokat is tartalmaznak. Ezek nem tartoznak a Számvevőszék hatáskörébe, ezért ajánlott elolvasni az ott közzétett adatvédelmi és szerzői jogi rendelkezéseket.

Az Európai Számvevőszék logójának használata

Az Európai Számvevőszék logója kizárólag a Számvevőszék előzetes hozzájárulásával használható fel.

Kapcsolatba szeretne lépni az EU-val?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct információs központ is működik. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központot: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Telefonon vagy e-mailben
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

• az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
• a rendes díjszabású telefonszámon: (+32 2) 29-99-696, vagy
• e-mailen: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Információkat keres az EU-ról?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén: https://europa.eu/european-union/index_hu

Uniós kiadványok
A következő címen uniós kiadványok tölthetők le/rendelhetők meg díjmentesen/fizetés ellenében: https://op.europa.eu/hu/publications. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi információs központjától (lásd: https://europa.eu/european-union/contact_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálról bármelyik hivatalos nyelven letölthetők az EU jogi tartalmai és az 1952-től megjelenő jogszabályai: http://eur-lex.europa.eu

Az EU által gondozott nyílt hozzáférésű adatok
A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (http://data.europa.eu/euodp/hu) uniós adatkészletekhez biztosít hozzáférést. Az adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók.