Az Európai Számvevőszék 2022. évi éves jelentéseinek bemutatása

Elnöki előszó

Az éves jelentés az Európai Számvevőszék legfontosabb kiadványa. Kibocsátása mögött összehangolt erőfeszítés, jelentős mennyiségű ellenőrzési munka és támogatási tevékenység áll. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is azt állapítottuk meg, hogy az Unió beszámolója megbízható és valós képet ad az Unió pénzügyi helyzetéről. A Számvevőszék hitelesítő véleményt ad a 2022. évi beszámoló megbízhatóságáról. A 2022. évi bevételek jogszerűek és szabályszerűek voltak, és nem tartalmaztak lényeges hibát.

Az Unió hosszú távú költségvetési csomagja magában foglalja a 2021–2027-es időszakra szóló többéves pénzügyi keretet (TPK), valamint a NextGenerationEU (NGEU) nevű, kötvények kibocsátásával finanszírozott, kiegészítő forrásokat rendelkezésre bocsátó ideiglenes helyreállítási csomagot. Az NGEU forrásainak 90%-a a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) finanszírozását szolgálja. Az előző év után 2022-t illetően is két különálló véleményt adunk a kiadások jogszerűségéről és szabályszerűségéről: egyet a hagyományos uniós költségvetésre, egyet pedig az RRF-re vonatkozóan.

2022-re nézve az uniós költségvetési kiadások általános hibaszintjére vonatkozó becslésünk 4,2%-ra nőtt (2021: 3,0%). Ezért elutasító véleményt adunk a kifizetésekről. Azokon a fő kiadási területeken, amelyekre vonatkozóan külön értékelést adunk, a hibaszint lényeges: a „Kohézió, reziliencia és értékek” esetében jelentős mértékben, 6,4%-kal nőtt (2021: 3,6%). A „Természeti erőforrások” esetében a hibaszint 2,2% (2021: 1,8%).

Az RRF végrehajtásának második évében, 2022-ben nőtt a kifizetések szintje, és jobban láthatóvá vált számunkra a végrehajtás mikéntje. A vártnál lassabb volt ugyan az előrehaladás, de 11 tagállam 13 kifizetés révén összesen 46,9 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatásban részesült. Emellett 6,8 milliárd euró összegű előfinanszírozást számoltak el. Ellenőrzésünk során a 2022-ben teljesített 13 kifizetéshez kapcsolódó 274 mérföldkő közül 244-et vizsgáltunk meg, valamint mind a 37 célértéket.

Értékelésünket főként az RRF-rendeletben megszabott azon támogatási feltételre alapoztuk, hogy a kifizetéseket megelőzően kielégítő módon teljesíteni kell a mérföldköveket és a célértékeket, de értékeltük a rendeletben foglalt fő támogathatósági feltételeknek való megfelelést is. Megállapítottuk, hogy az általunk megvizsgált 281 mérföldkő és célérték közül 15-et érintettek szabályszerűségi problémák: vagy nem volt kielégítő a teljesítésük, vagy a kapcsolódó intézkedések nem voltak támogathatóak. Értékelésünk továbbá figyelembe veszi a minőségre vonatkozó megállapítások hatását, például amikor a mérföldkövek vagy az alapul szolgáló célértékek kialakítása volt nem megfelelő, valamint a tagállamok beszámolási és kontrollrendszereinek hiányosságait. Ezért mennyiségi és minőségi kritériumok alapján korlátozott véleményt adunk ki a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz 2022. évi kiadásairól.

Ez a korlátozott vélemény a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kiadásainak szabályszerűségére vonatkozó éves szabályszerűségi ellenőrzésünk eredménye. A szabályszerűség értékelése továbbra is kihívást jelent, mivel a számszerűsíthető eredmények értékelésekor több különböző megítélés lehetséges, egymástól eltérő értelmezésekkel. Ráadásul ellenőrzési munkánk során rendszeresen találkozunk olyan nem egyértelmű mérföldkövekkel vagy célértékekkel, amelyek teljesítését nehéz megítélni.

Fontos megjegyezni, hogy az RRF kiadásainak szabályszerűségére vonatkozó ellenőrzésünk csak az egyik szempontrendszerét képezi annak az átfogó munkának, amelynek révén az új eszközt értékeljük. Először is, már számos olyan ellenőrzési jelentést készítettünk, amelyek az RRF kialakításával és végrehajtásával kapcsolatos súlyos hiányosságokra mutatnak rá és aggályokat fogalmaznak meg. Ezeket más, folyamatban lévő és tervezett ellenőrzések egészítik ki olyan kérdésekben, mint a források felhasználása, a kontrollrendszerek, a digitális és a zöld átállás. Csak ellenőrzési munkánk egészének eredményeit összesítve tudjuk majd értékelni az RRF átfogó teljesítményét.

Ahogy végre kezdünk kilábalni az olykor szinte végeérhetetlennek tűnő válságból, érdemes rámutatni, hogy az Unió példa nélküli válaszlépéseket tett a költségvetés valamennyi területét érintő eszközök és kezdeményezések révén. A tagállamok jelenleg egy időben több eszközből használnak fel forrásokat. A 2014–‍2020-as időszak programjainak lezárásával egyidejűleg el kell kezdeniük – késedelmesen – a 2021–‍2027-es TPK végrehajtását is. A legtöbb tagállam ma NGEU-finanszírozással van elfoglalva, és ennek keretében még jelentős összegek várnak folyósításra.

A kiadásokra nehezedő nyomás növeli az adminisztratív erőforrásokra nehezedő nyomást, és ebből következően a hibakockázatot is. Továbbá, hacsak a megosztott irányítású alapok végrehajtási aránya 2024-ben és 2025-ben nem gyorsul fel jelentősen, a TPK-ciklus későbbi szakaszában exponenciálisan növekedni fog a kötelezettségvállalások visszavonásának kockázata.

2022-re vonatkozó megállapításaink tanúsága szerint ébernek kell maradnunk, és minden szinten eredményes ellenőrzésekre van szükség a pénzeszközök felhasználásának módja és a tervezett eredmények elérése tekintetében. Folytatjuk az együttműködést a többi uniós intézménnyel és a tagállamokkal az uniós források irányításának és felügyeletének javításáért. Mint mindig, továbbra is az a célunk, hogy a polgárok bizalmának növelése érdekében az Unió munkájának valamennyi területén javuljon az elszámoltathatóság és az átláthatóság, hogy az Unió eredményesen tudjon reagálni a jelenlegi és jövőbeli kihívásokra.

Végezetül szeretnék köszönetet mondani a Számvevőszék munkatársainak elkötelezettségüket és szakértelmükért. Odaadó munkájuk és hozzáértésük nélkül elképzelhetetlen volna mind éves jelentésünk elkészítése, mind intézményünk továbbfejlesztése.

Átfogó eredmények

Legfontosabb megállapítások

• Megállapításunk szerint az Unió beszámolója megbízható és valós képet ad az Unió pénzügyi helyzetéről.
• A 2022. évi bevételek jogszerűek és szabályszerűek voltak, és nem tartalmaztak lényeges hibát.
• Összességében az uniós költségvetési kiadások becsült hibaszintje 4,2%, azaz lényeges volt (2021: 3,0%).
• Kockázatértékelésünkben magas kockázatúként azonosítjuk azokat az uniós kiadásokat, amelyek esetében a kedvezményezetteknek összetett szabályok szerint kell költségnyilatkozatot benyújtaniuk a felmerült költségekről. Ellenőrzési sokaságunkban tovább nőtt a magas kockázatú kiadások aránya, és jelentős, 66,0%-os mértéket ért el (2021: 63,2%). Ellenőrzési sokaságunk ezen részében ez évben becslésünk szerint a hibaszint 6,0% (2021: 4,7%). Ez a hibaszint lényeges és általános érvényű, tehát az uniós költségvetési kiadásokra nézve elutasító véleményt adunk ki.
• A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kiadásait illetően a Bizottság 2022-ben 13 vissza nem térítendő támogatást folyósított a tagállamoknak, 274 mérföldkővel és valamennyi, összesen 37 célértékkel kapcsolatban. 11 kifizetés esetében tettünk számszerűsített megállapításokat. E kifizetések közül hatnál merült fel lényeges hiba, így az RRF kiadásairól korlátozott véleményt adunk ki.
• A Bizottság által becsült hiba (kifizetéskori kockázat) a 2022. évi éves irányítási és teljesítményjelentés szerint 1,9%, ami jóval a hibatartományunk alsó határa alatt marad. A TPK 1., 2. és 6. fejezete tekintetében végzett utólagos bizottsági és tagállami ellenőrzések korlátai hatással vannak az éves irányítási és teljesítményjelentésben feltüntetett kifizetéskori kockázatra, és így a Bizottság kockázatértékelésére is.
• 2022-ben 14, a 2021. évi kiadások ellenőrzése során általunk feltárt csalásgyanús esetet jelentettünk be az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) (2021: 15). Ennek alapján az OLAF már két vizsgálatot indított. Ezek közül az esetek közül hatot párhuzamosan az Európai Ügyészségnek (EPPO) is bejelentettünk, és ennek alapján az EPPO három vizsgálatot indított. A 2022. évi kiadások ellenőrzése során 14 csalásgyanús esetet azonosítottunk.
• Az uniós költségvetésből és az NGEU vissza nem térítendő támogatásából származó fennálló kötelezettségvállalások, amelyek a kötelezettségvállalások visszavonásának elmaradása esetén jövőbeli adósságot jelentenek, 2022 végére rekordösszeget, 453 milliárd eurót értek el. Ezt főként az okozta, hogy a megosztott irányítású alapok 2021–‍2027-es új kötelezettségvállalásai mellett az NGEU-nál is új kötelezettségvállalások merültek fel.
• Az Unió adóssága 2022. év végére jelentősen, 344,3 milliárd euróra nőtt (2021: 236,7 milliárd euró), főként azon új hitelek miatt, amelyeket az NGEU, a munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE), illetve a makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) javára vettek fel. E hitelfelvételek közül csak az NGEU eszköz hordozott kamatkockázatot az uniós költségvetésre nézve. 2022-ben az NGEU-hitelekre kifizetett nettó kamat 0,5 milliárd eurót tett ki.
• Az uniós költségvetésnek a több finanszírozási eszközön keresztül folyósított hitelekhez kapcsolódó kötelezettségekből és a függő kötelezettségekből álló kitettsége a 2021. évi 205 milliárd euróról 2022-re 248 milliárd euróra nőtt. Ez főként a tagállamoknak nyújtott további NGEU-hiteleknek és SURE-hiteleknek, valamint az Ukrajnának nyújtott MFA-hiteleknek tudható be. Emellett 2022 végén további 126 milliárd euró összegű hitelt már odaítéltek, de még nem folyósítottak. Az uniós költségvetés kitettsége ezért tovább fog nőni.
• Az uniós költségvetés Ukrajnával szembeni kitettsége 2022-ben 2021-hez képest több mint kétszeresére nőtt (7 milliárd euróról 16 milliárd euróra). Az MFA+-ra vonatkozó további 18 milliárd euró 2022 végén történő jóváhagyása jelentősen növelni fogja ezt a kitettséget a jövőbeli költségvetések tekintetében.

Az uniós költségvetésről, illetve a kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alapból finanszírozott tevékenységekről szóló 2022. évi éves jelentéseink teljes szövege letölthető honlapunkról (eca.europa.eu).

Ellenőrzésünk tárgya

A 2022. évi uniós költségvetés számokban

Az Európai Parlament és a Tanács egy hosszabb távú, hét éves időtartamra elfogadott költségvetés (többéves pénzügyi keret) keretében fogadja el az éves uniós költségvetést. 2022-ben az uniós költségvetési kiadások összege 196,0 milliárd euró volt, ami az uniós tagállamok összesített államháztartási kiadása 2,5%-ának, illetve bruttó nemzeti jövedelmük 1,3%-ának felel meg.

2020 májusában a Covid19-világjárvány társadalmi-gazdasági hatásaira reagálva az Európai Unió Tanácsa létrehozta az NGEU ideiglenes eszközt, amelynek finanszírozása kötvénykibocsátás útján történik. Az NGEU forrásainak 90%-a az RRF finanszírozását szolgálja. 2022-ben a vissza nem térítendő RRF-támogatásokra fordított kiadások 47,2 milliárd eurót tettek ki.

Figyelembe véve az RRF kiadásait, 2022-ben az Unió által folyósított kifizetések összesen 243,3 milliárd euróra rúgtak.

Honnan érkezik a bevétel?

A 2022. évi összes bevétel 245,3 milliárd euró volt. Az uniós költségvetés legnagyobb részét azon hozzájárulásokból finanszírozzák, amelyeket a tagállamok a bruttó nemzeti jövedelmük arányában fizetnek be (103,9 milliárd euró). Egyéb források többek között: a vámok (25,9 milliárd euró), a tagállamok által beszedett hozzáadottérték-adón alapuló hozzájárulás (19,7 milliárd euró), a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladékon alapuló hozzájárulás (6,3 milliárd euró) és egyéb bevételek (6,4 milliárd euró). A többletbevételek 2022-ben 83,1 milliárd eurót tettek ki: ez magában foglalt 62,2 milliárd euró összegű, költségvetési garanciára, forrásbevonási és hitelezési műveletekre (NGEU) fordított külső címzett bevételt és 20,9 milliárd euró összegű, az uniós megállapodásokból és programokból származó hozzájárulásokat és visszatérítéseket.

Mire fordítják a kiadásokat?

Az Unió költségvetése számos különböző területet finanszíroz, amint az 1. ábrán látható.

A költségvetés mintegy háromnegyede ún. „megosztott irányítás” keretében kerül felhasználásra. Ezen költségvetési végrehajtási módszer keretében a tagállamok osztják szét a forrásokat, választják ki a projekteket és kezelik az uniós kiadásokat, de a végső felelősséget továbbra is a Bizottság viseli. Így járnak el például a „Természeti erőforrások és környezet” és a „Kohézió, reziliencia és értékek” esetében.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kiadásaiból finanszírozzák a – hat pillérre tagolódó – uniós jelentőségű szakpolitikai területeken folyó beruházásokat és reformokat (lásd: 2. ábra).

A tagállamok ezeket a reformokat és beruházásokat előre meghatározzák nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveikben, a Bizottság pedig a vonatkozó mérföldkövek és célértékek elérése esetén folyósítja számukra a kifizetéseket.

Mire terjedt ki ellenőrzésünk?

Minden évben ellenőrizzük az Unió bevételeit és kiadásait, és ennek keretében megvizsgáljuk, hogy megbízható-e az éves beszámoló, valamint hogy az annak alapjául szolgáló bevételi és kiadási tranzakciók megfelelnek-e az alkalmazandó uniós és nemzeti szabályoknak. A kiadásokat a következő pontokon vizsgáljuk meg: amikor az uniós források végső kedvezményezettjei már végeznek tevékenységeket vagy már felmerülnek náluk költségek; az RRF kiadásai esetében: amikor a tagállamok az előre meghatározott mérföldköveik és célértékeik eléréséért kifizetést kérelmeznek, illetve amikor a Bizottság elfogadta a kérelmet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tranzakciók általunk vizsgált ellenőrzési sokasága időközi és záró kifizetésekből áll. A 2022-ben kifizetett előlegeket csak abban az esetben ellenőriztük, ha azokat az év során el is számolták.

2022-ben a bevételek tesztelésére szolgáló ellenőrzési sokaságunk 245,3 milliárd eurót tett ki. A kiadások tesztelésére kiválasztott sokaság összesen 220,5 milliárd euró volt. Véleményeink alátámasztására külön-külön ellenőrzési sokaságot alakítottunk ki az uniós költségvetési kiadások (166,8 milliárd euró), illetve az RRF kiadásai (53,7 milliárd euró) tekintetében.

Megállapításaink

Az Unió költségvetéséről adott megbízhatósági nyilatkozatunk

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikkével összhangban megbízhatósági nyilatkozatot adunk az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának az Unió konszolidált beszámolójának megbízhatóságáról és a tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Ez képezi éves jelentésünk központi részét.

Az RRF ideiglenes eszköz, végrehajtása és finanszírozása alapvetően más módon történik, mint az Unió költségvetési kiadásai esetében. Az uniós költségvetési kiadások kedvezményezettjei bizonyos tevékenységek elvégzéséért vagy felmerült költségeik visszatérítéseként részesülnek kifizetésben, míg az RRF keretében a tagállamok előre meghatározott mérföldkövek vagy célértékek kielégítő teljesítése esetén juthatnak hozzá a forrásokhoz. Az RRF esetében ezért megvizsgáltuk, hogy kielégítően teljesültek-e az előre meghatározott mérföldkövek vagy célértékek, és hogy betartották-e a horizontális támogathatósági feltételeket. Ezért két különálló véleményt adunk a kiadások jogszerűségéről és szabályszerűségéről: egyet az uniós költségvetési kiadásokra, egyet pedig a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kiadásaira vonatkozóan.

Az Unió beszámolója megbízható és valós képet ad

Az Unió 2022. évi beszámolóját a nemzetközileg elfogadott számviteli standardokkal összhangban készítették el, és az minden lényeges szempontból híven tükrözi az Unió pénzügyi eredményeit, valamint az eszközök és források év végi állapotát.

Ennek alapján – csakúgy, mint 2007 óta minden évben – hitelesítő véleményt adhatunk a beszámoló megbízhatóságáról.

Az Unió mérlegében szereplő, nyugdíjra és más munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettség 2022 végén 80,6 milliárd eurót tett ki (2021: 122,5 milliárd euró). A nyugdíjakkal kapcsolatos kötelezettség 2022. évi csökkenése elsősorban a nominális diszkontráta növekedésének tudható be, amelyet a kamatlábak globális emelkedése befolyásol.

2020. február 1-jén az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból. A mérleg fordulónapján az uniós számlákon 23,9 milliárd euró nettó követelés szerepelt az Egyesült Királysággal szemben (2021: 41,8 milliárd euró), a kilépésről rendelkező megállapodásban meghatározott kölcsönös kötelezettségek alapján.

Az orosz inváziónak – az Ukrajnának nyújtott hitelek és vissza nem térítendő támogatások miatt – az uniós beszámolóra gyakorolt hatása értékelésre került, és azt a számviteli szabályok előírásával összhangban megfelelően figyelembe vették és közzétették.

A bevételekről hitelesítő véleményt adunk

Megállapítjuk, hogy a bevételek lényeges hibától mentesek. Az általunk vizsgált bevételkezelési rendszerek általánosságban eredményesek voltak.

Az uniós költségvetési kiadásokról elutasító véleményt adunk

Meghatározásunk szerint a hiba olyan pénzösszeg kifizetésekor jön létre, amelyet nem lett volna szabad kifizetni az uniós költségvetésből. Hibák akkor fordulnak elő, ha valamely pénzösszeget nem a vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban – vagyis nem az Európai Tanács és az Európai Parlament e jogszabályok elfogadásával elérni szándékolt céljainak megfelelően –, illetve nem a specifikus nemzeti szabályokkal összhangban használnak fel.

Az uniós költségvetési kiadások tekintetében 3,1% és 5,3% közöttire becsüljük a hibaszintet. Ennek a tartománynak a felezőpontja – korábbi nevén a „legvalószínűbb hibaszint” – a tavalyihoz képest 3,0%-ról 4,2%-ra emelkedett (lásd: 3. ábra).

Ellenőrzési sokaságunk több mint felét újra lényeges hiba jellemzi

2022-ben a magas kockázatú kiadások az előző évi 63,2%-nál többet, ellenőrzési sokaságunk 66,0%-át tették ki. Ismét azt állapítottuk meg, hogy az alacsony kockázatú kiadások lényeges hibát nem tartalmaztak, a magas kockázatú kiadásokat azonban továbbra is lényeges hibaszint jellemzi, más szóval a források kifizetési módja befolyásolja a hibakockázatot. A magas kockázatú kiadások esetében 6,0%-ra becsüljük a hibaszintet (2021: 4.7%) (lásd: 4. ábra).

A hibaszint főként a „Kohézió, reziliencia és értékek” fejezet miatt magas, ezt a „Természeti erőforrások és környezet”, az „Egységes piac, innováció és digitális gazdaság”, valamint a „Szomszédság és a világ” követi (lásd: 5. ábra).

A magas kockázatú kiadások becsült hibaszintjéhez továbbra is a támogathatósági hibák járulnak hozzá a legnagyobb mértékben. A „Kohézió, reziliencia és értékek” becsült hibaszintjének növekedése nem követ földrajzi mintát. Gyakoribbak lettek azonban olyan konkrét hibafajták, mint például a nem támogatható költségek, vagy mint a közbeszerzési szabályok megsértése.

Az általunk becsült hibaszintek összevetése a Bizottság becsléseivel

Az éves irányítási és teljesítményjelentés (AMPR) – amelyért a biztosok testülete viseli a felelősséget – a belső kontrollra és a pénzgazdálkodásra vonatkozó éves tevékenységi jelentésekből származó alapinformációkat foglalja össze. Az AMPR beszámol a kifizetéskori kockázatról, vagyis arról, hogy a Bizottság becslése szerint mekkora az az összeg, amelyet nem az alkalmazandó szabályoknak megfelelően fizettek ki. A Bizottság 2022. évi kifizetéskori kockázatra vonatkozó becslése 1,9%, ami elmarad az általunk becsült 4,2%-os hibaszinttől (2021: 3,0%), és alatta marad a mi 3,1% és 5,3% közötti hibatartományunknak.

Becsült hibaszintünkhöz hasonlóan a Bizottság becslése sem tartalmazza az RRF kiadásait, amelyekre vonatkozóan kontrolleredményeit külön minőségi értékelésben teszi közzé. Minden egyes bizottsági főigazgatóság éves tevékenységi jelentése tartalmaz egy nyilatkozatot, amelyben a főigazgató bizonyosságot ad arról, hogy a jelentés megfelelően mutatja be a pénzügyi információkat, és hogy a felelősségi körébe tartozó tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek. E célból valamennyi főigazgatóság becslést adott a kiadásait érintő kifizetéskori kockázatról, az RRF kivételével, amelyre vonatkozóan a Bizottság a tagállami és saját ellenőrzéseken és kontrollokon alapuló összesített kontrolleredményeket értékeli.

A Bizottság 2022. évi kifizetéskori kockázatra vonatkozó becslését összehasonlítottuk az általunk becsült hibaszinttel a TPK azon fejezeteire nézve, amelyekről külön értékelést készítünk. Az összevetés tanúsága szerint három szakpolitikai terület esetében a bizottsági adatok alacsonyabbak a mi becslésünknél. Megállapítottuk, hogy az „Egységes piac, innováció és digitális gazdaság” esetében a kifizetéskori kockázatra vonatkozó 1,5%-os bizottsági becslés a tartományunk alsó felében, az általunk becsült hibaszint alatt volt; a „Kohézió, reziliencia és értékek” esetében a Bizottság becslése 2,6%-kal jóval az általunk becsült hibaszint alatt maradt; a „Természeti erőforrások és környezet” esetében pedig a kifizetéskori kockázat bizottsági becslése (1,7%) tartományunk alsó felében, az általunk becsült hibaszint alatt helyezkedett el.

Éves irányítási és teljesítményjelentésében a Bizottság ismerteti a 2022. évi éves kiadások átfogó kockázatértékelését a magas kockázatú területek meghatározása és az azok kezelésére irányuló fellépések előtérbe helyezése érdekében. A Bizottság becslése szerint a kifizetéskori kockázat a kiadások 63%-a esetében alacsony, 12%-a esetében közepes és 25%-a esetében magas. Ellenőrzésünk azonban hiányosságokat tárt fel a Bizottság utólagos ellenőrzési munkájában, amelyek együttesen befolyásolják a Bizottság kockázatértékelésének megalapozottságát.

Az RRF kiadásairól 2022-ben korlátozott véleményt adtunk

A munkánkból származó ellenőrzési bizonyítékok összességükben azt mutatják, hogy az RRF 13 kifizetéséből tizenegyet (és a kapcsolódó előfinanszírozás-elszámolásokat) érintették számszerűsített megállapítások. E kifizetések közül hatnál merült fel lényeges hiba. Tártunk fel olyan eseteket is, amikor a mérföldkövek vagy célértékek kialakítása volt nem megfelelő, illetve problémás volt a tagállamok vezetői nyilatkozataiba felvett információk megbízhatósága.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást a főbb megállapításokról a 2022. évi éves jelentésünk 1. fejezete és 11. fejezete tartalmaz. Éves jelentésünk teljes szövege megtalálható a honlapunkon (eca.europa.eu).

Részletesebben eredményeinkről

Költségvetési és pénzgazdálkodás

Az uniós költségvetés végrehajtását a kötelezettségvállalások és kifizetések magas szintje jellemezte

A 2022. év volt a 2021–2207-es TPK második éve. A 6. ábrán látható az uniós költségvetési kiadások teljes rendelkezésre álló összege, beleértve az NGEU-támogatásokat is.

2022-ben a kötelezettségvállalási előirányzatok zömét felhasználták

A költségvetési hatóság 169,5 milliárd euró összegű induló költségvetést hagyott jóvá kötelezettségvállalási előirányzatokra. 2022-ben öt módosításra került sor, amelyek a TPK 179,8 milliárd eurós felső határát meghaladva 182,2 milliárd euróra növelték a költségvetést. Ezt olyan speciális eszközök alkalmazása tette lehetővé, mint a Rugalmassági Eszköz, a brexitre képzett tartalék, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, illetve a szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék. A végleges költségvetésben 2022 során összesen 179,4 milliárd eurót kötöttek le, vagyis a rendelkezésre álló összeg több mint 98%-át használták fel.

A végleges kifizetési előirányzatokat szinte teljes mértékben felhasználták

A kifizetési előirányzatok eredeti költségvetését 170,6 milliárd euróban határozták meg, ezt végül 170,0 milliárd euróra csökkentették. További kifizetési igényeket okozott Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja, valamint a magas infláció és a növekvő energiaárak. Az uniós költségvetésben rendelkezésre álló 170,0 milliárd euró kifizetési előirányzatból 167,3 milliárd euró felhasználásra került. Lásd: 7. ábra.

Figyelembe véve a címzett bevételekből származó 71,8 milliárd euró összegű további kifizetést és a 2021-ról átvitt 4,2 milliárd eurót, 2022-ben a kifizetések összesen 243,3 milliárd eurót tettek ki. A kifizetési költségvetés felhasználása így a 261,3 milliárd euró összegű összes kifizetési előirányzat 93%-át tette ki.

A 2014–2020-as esb-alapok felhasználása 2022-ben folytatódott, bár lassabban, mint 2021-ben és 2020-ban

Az európai strukturális és beruházási alapokból (esb-alapok) teljesített kifizetések – az NGEU forrásait nem számítva – 64,9 milliárd eurót tettek ki, ami alacsonyabb összeg, mint 2021-ben (75,1 milliárd euró) és 2020-ban (72,0 milliárd euró) volt. 2022 végén az esb-alapok 2014–‍2020-as operatív programjaira vonatkozó összes kifizetés így 396,1 milliárd eurót tett ki a teljes 492,6 milliárd eurós előirányzatból, vagyis annak 80,4%-át. Jelentős különbségek vannak az esb-alapok egyes tagállamok általi felhasználása terén (lásd: 8. ábra).

A Bizottság több forrást különített el a közös rendelkezésekről szóló rendelet szerinti, 2021–‍2027-es megosztott irányítású alapokból, ám a tagállami programok késedelmes jóváhagyása miatt kevés kifizetésre került sor

Az új TPK kezdetén a 2014–2020-as esb-alapokról áttértek a 2021–2027-es megosztott irányítású alapokra. Ezekre a tagállamok 2022-ben 65,4 milliárd eurót, azaz a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatok 90%-át kötötték le (2021-ben a rendelkezésre álló 50,1 milliárd eurónak mindössze 2%-át kötötték le).

Különböző uniós finanszírozási eszközöket használtak veszélyhelyzeti reagálásra

2022-ben a váratlan eseményekre adott veszélyhelyzeti reagálásként különböző uniós finanszírozási eszközöket használtak fel. A Covid19-járványra, Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújára és az energiaválságra válaszul a tagállami hatóságokat segítendő új rugalmassági intézkedéseket vezettek be. Lásd: 9. ábra.

Az NGEU végrehajtása 2022-ben felgyorsult, de az előrehaladás lassabb volt a vártnál

Az NGEU kötelezettségvállalásai 2022-ben felgyorsultak, és az év végére 306,0 milliárd euróra nőttek (2021: 143,5 milliárd euró). A tagállamoknak 2023-ban le kell kötniük a fennmaradó 115,1 milliárd eurót, mivel ezt később már nem tudják megtenni. 2022-ben a tagállamok 47,1 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatást kaptak az RRF-ből (2021: 46,4 milliárd euró ). Ez ugyan valamivel több, mint a 2021. évi összeg, de kevesebb, mint a Bizottság által várt 63,0 milliárd euró. A 2022. évi kifizetések azonban szinte teljes egészében a mérföldkövek és célértékek teljesítéséhez kötődtek, míg 2021-ben főként az előfinanszírozáshoz kapcsolódtak. Lásd: 10. ábra.

Az uniós költségvetésből és az NGEU-ból származó fennálló kötelezettségvállalások 453 milliárd eurós rekordösszeget értek el

Az uniós költségvetésből és az NGEU vissza nem térítendő támogatásaiból származó fennálló kötelezettségvállalások, amelyek a kötelezettségvállalások visszavonásának elmaradása esetén jövőbeli adósságot jelentenek, 2022 végére rekordösszeget, 453 milliárd eurót értek el. Ez főként az NGEU végrehajtásának második évében megnövekedett forráslekötésekre, valamint a megosztott irányítású alapok 2021–‍2027-es végrehajtásának megkezdésére vezethető vissza. A Bizottság szerint a fennálló kötelezettségvállalások, miután 2023-ban mintegy 460 milliárd euróra nőnek, 2024 és 2026 között csökkenni fognak, elsősorban azért, mert 2023 után nem lesznek új NGEU-kötelezettségvállalások. Lásd: 11. ábra.

Kockázatok és kihívások

Jelentősen nőttek az uniós adósság hitelfelvételi költségei

Az uniós adósságállomány – nevezetesen az NGEU, a SURE, a makroszintű pénzügyi támogatás, az EFSM, a fizetésimérleg-támogatás és az Euratom részére felvett piaci hitelek – 2022-ben az év végére 344,3 milliárd euróra nőtt (2021: 236,7 milliárd euró), főként az NGEU, a SURE és a makroszintű pénzügyi támogatás új hitelfelvételei miatt. A 12. ábra a hitelfelvételek lejáratát és tényleges kamatlábát mutatja be.

E hitelfelvételek közül csak az NGEU eszköz hordozott kamatkockázatot az uniós költségvetésre nézve. 2022-ben a növekvő piaci kamatlábak miatt az új NGEU-finanszírozás költsége a 2021. második félévi 0,14%-ról 2022 második felében 2,60%-ra nőtt. 2022-ben az NGEU-hitelekre fizetett nettó kamat 0,5 milliárd eurót tett ki.

Az uniós költségvetés teljes kitettsége magasabb volt, mint 2021-ben

Az uniós költségvetés kitettsége 2022 végére összesen 248,3 milliárd euróra nőtt a 2021. évi 204,9 milliárd euróhoz képest. Ez a növekedés főként a tagállamoknak nyújtott további RRF- és SURE-hitelekhez felvett, 27,2 milliárd, illetve 8,7 milliárd euró összegű, valamint az Ukrajnának nyújtott MFA-hitelekhez felvett, 7,2 milliárd eurós (2021: 18,0 milliárd euró, illetve 89,7 milliárd euró) kölcsönökhöz kapcsolódott. A 13. ábra a kitettség forrástípus és kockázati fedezet szerinti bontását mutatja.

Az uniós költségvetés kitettségi kockázatát részben enyhítik a tagállamoktól kapott garanciák és a közös tartalékalap (CFP). Az utóbbi által kezelt összegek a 2021. évi 12,3 milliárd euróról 2022-re 14,4 milliárd euróra nőttek.

Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja növeli a jövőbeli uniós költségvetések pénzügyi kockázatait

Az uniós költségvetés Ukrajnával szembeni kitettsége 2022-ben 2021-hez képest több mint kétszeresére nőtt (7 milliárd euróról 16 milliárd euróra). Az MFA+-ra vonatkozó további 18 milliárd euró 2022 végén történő jóváhagyása jelentősen növelni fogja ezt a kitettséget a jövőbeli költségvetések tekintetében. Továbbá, mivel ez a 18 milliárd euró nem igényel tartalékot, a jövőbeli uniós költségvetések kockázata nő. Az MFA+-hoz kapcsolódó veszteségeket a jövőbeli uniós költségvetésekből vagy a TPK felső határa és a saját források felső határa közötti „mozgástérből” kell fedezni. Lásd: 14. ábra.

Több eszköz párhuzamos és késedelmes végrehajtása növeli annak kockázatát, hogy a tagállamok forrásokat veszítenek

A tagállamok jelenleg egy időben több eszközből használnak fel forrásokat: a 2014–2020-as TPK-fennmaradó esb-programjaiból, a 2021–‍2027-es időszakra vonatkozó, a közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) szerinti megosztott irányítású alapokból, valamint az RRF-ből. Mindezek mellett végre kell hajtaniuk az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja kapcsán bevezetett intézkedéseket. A CPR szerinti megosztott irányítású alapokból származó 2021–‍2027-es pénzügyi források elosztását a legtöbb tagállam csak 2022 végétől kezdte meg a projektek számára, a jogszabályok, illetve a partnerségi megállapodások és programok késedelmes jóváhagyása miatt. Ha a megosztott irányítású alapok végrehajtását 2024-ben és 2025-ben nem gyorsítják fel jelentősen, az időszak későbbi szakaszában a kötelezettségvállalások visszavonásának kockázata exponenciálisan növekedni fog. Lásd: 15. ábra.

A magas infláció hatással van az uniós költségvetésre

A magas infláció többféle módon érinti az uniós költségvetést. Tekintve, hogy az éves uniós költségvetést 2%-os rögzített deflátorral igazítják ki, annak vásárlóereje e számadat és az átlagos inflációs ráta közötti különbséggel csökken. A Bizottság-inflációs előrejelzései alapján az uniós költségvetés 2023-ra elveszítheti vásárlóerejének becslésünk szerint közel 10%-át. A magas infláció különösen az állandó költségeket, például az igazgatási és a finanszírozási költségeket növeli. Az infláció hatással van a különböző forrásokból származó uniós bevételek arányára is. Lásd: 16. ábra.

Ajánlásaink

A következőket javasoljuk a Bizottságnak:

• Tekintettel arra, hogy magas azon fennálló kötelezettségvállalások szintje, amelyek kapcsán a jövőbeli uniós költségvetésből kifizetések várhatók, határozza meg, hogy miként segítheti a tagállamokat az uniós források – különösen a közös rendelkezésekről szóló rendelet szerinti megosztott irányítású alapok – felhasználásának felgyorsításában, a gondos pénzgazdálkodás tiszteletben tartása mellett.
• Mérje fel a több éven át tartó magas inflációnak az uniós költségvetésre gyakorolt hatását, és azonosítsa, hogy milyen eszközök mérsékelhetik az ebből eredő fő kockázatokat. E tekintetben a Bizottság védje meg az uniós költségvetésnek a jogi és szerződéses kötelezettségvállalásaira, például a növekvő finanszírozási költségek teljesítésére irányuló képességét.
• Tekintettel arra, hogy egyre nagyobb mértékű az uniós költségvetés kitettsége a további – például a Covid19-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja által kiváltott – kifizetési szükségleteket fedező hitelfelvételeknek, valamint a költségvetési garanciáknak, tegyen meg minden annak biztosításához szükséges intézkedést, hogy kockázatcsökkentési eszközei – például a közös tartalékalap – elegendő kapacitással rendelkezzenek, és hozza nyilvánosságra a teljes éves kitettségre vonatkozó becslését.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást a költségvetési és pénzgazdálkodásra irányuló ellenőrzési munkánkról a 2022. évi éves jelentésünk 2. fejezete tartalmaz.

Az uniós költségvetés révén elért eredmények

Minden évben elemezzük a teljesítménnyel kapcsolatos szempontokat is, vagyis azt, hogy milyen eredmények köszönhetőek a Bizottság által a tagállamokkal együttműködve végrehajtott uniós költségvetésnek. Ebben az évben elemzésünk a következőkre terjed ki:

• a teljesítményről szóló 2022. évi különjelentéseink eredményei és főbb mondanivalója, valamint a Bizottság és a költségvetési és jogalkotó hatóságok (az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa) ezekhez kapcsolódó információi;
• az Európai Unió költségvetésének teljesítményéről szóló 2019. évi jelentésünkben megfogalmazott ajánlások végrehajtása;
• a 2019-ben közzétett különjelentéseinkben foglalt ajánlásaink végrehajtása.

A 2022. évben a teljesítmény kérdéseinek szentelt különjelentéseink

Különjelentéseink azt vizsgálják, hogy az uniós költségvetés végrehajtása során mennyire jól alkalmazzák a gondos pénzgazdálkodás elveit. 2022-ben 28 különjelentést tettünk közzé, amelyek számos, az uniós kiadások és szakpolitikák különböző területein az Unió előtt álló kihívással foglalkoztak. Ellenőrzött szervezeteinknek jogukban áll válaszolni észrevételeinkre. 2022. évi különjelentéseink különböző témákban összesen 214, elsősorban a Bizottságnak címzett ajánlást tartalmaztak, amelyek 91%-át teljes mértékben elfogadták. Ezek ezt az öt stratégiai területet érintették: a Covid19-re adott uniós válaszintézkedések; az Unió versenyképessége; reziliencia és európai értékek; éghajlatváltozás, környezet és természeti erőforrások; költségvetési politikák és államháztartás (lásd: 1. táblázat).

Az Európai Unió költségvetésének teljesítményéről szóló jelentésünkben megfogalmazott ajánlások hasznosulásának vizsgálata – 2019. év végi állapot

Az uniós költségvetés 2019. évi pénzügyi évre vonatkozó teljesítményéről szóló jelentésünk öt ajánlást tartalmazott a Bizottság részére, amelyeket az el is fogadott. Az ajánlások között szerepelt, hogy a Bizottság mindaddig számoljon be az egyes többéves pénzügyi keretek uniós kiadási programjainak teljesítményéről, ameddig a kifizetések tartanak (teljes mértékben megvalósult), javítsa tovább a teljesítményinformációk megbízhatóságát (néhány tekintetben megvalósult), terjessze a Szabályozói Ellenőrzési Testület általi ellenőrzésből levont tanulságokat (teljes mértékben megvalósult), fejtse ki világosabban a célértékek és mutatók meghatározásának módját, és javítsa teljesítményjelentéseinek egyes aspektusait (néhány tekintetben megvalósult).

A 2019. évi különjelentéseinkben foglalt ajánlásaink hasznosulásvizsgálata

Minden évben áttekintjük, hogy három évvel korábban megfogalmazott ajánlásaink hatására milyen intézkedéseket hoztak az ellenőrzött szervezetek. Idén a 2019-ben közzétett 25 különjelentésünk közül 22 jelentés 213 ajánlását elemeztük. Ezek közül 179 ajánlás a Bizottságnak szólt. A fennmaradó 34 ajánlás címzettje az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Tanács, az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége, az Európai Bankhatóság és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) volt. A következőket állapítottuk meg:

• némileg, 83%-ról 79%-ra csökkent az ellenőrzött szervezetek által teljes mértékben elfogadott ajánlások aránya;
• a teljes mértékben vagy a legtöbb tekintetben végrehajtott ajánlások aránya szintén enyhén, 75%-ról 70%-ra csökkent;
• a Bizottsághoz intézett ajánlások 73%-át teljes mértékben vagy a legtöbb tekintetben végrehajtották;
• az egyéb ellenőrzött szervezetekhez intézett ajánlások 56%-át teljes mértékben vagy a legtöbb tekintetben végrehajtották;
• az időben végrehajtott ajánlások aránya 60%-ról 38%-ra csökkent: az általunk ellenőrzött szervezetek a Covid19-világjárványt jelölték meg a késedelmek fő okaként;
• korrelál a végrehajtás szintje és az, hogy az ellenőrzött szervezetek elfogadták-e az ellenőrzési ajánlásokat.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást az uniós költségvetés révén elért eredményekre irányuló ellenőrzési munkánkról a 2022. évi éves jelentésünk 3. fejezete tartalmaz.

Bevételek

245,3 milliárd euró

Ellenőrzésünk tárgya

Ellenőrzésünk az Unió bevételi oldalára irányult, ahonnan az uniós kiadások finanszírozása történik. Megvizsgáltuk a saját források kezelésére irányuló kiválasztott fő kontrollrendszereket, valamint egy 65 bevételi tranzakciókból álló mintát.

A tagállamok bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló hozzájárulásai az Unió 2022. évi bevételeinek 42,3%-át, míg a hozzáadottérték-adó alapú (héa-alapú) saját források azok 8,0%-át tették ki. E hozzájárulások kiszámítása a tagállamok által rendelkezésre bocsátott makrogazdasági statisztikák és becslések alapján történik.

A hagyományos saját források – a tagállami közigazgatási szervek által az Unió megbízásából beszedett behozatali vámok – az Unió bevételének további 10,6%-át tették ki.

A nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladékon alapuló saját források az uniós bevételek 2,6%-át adták. Ennek kiszámításához egységes kulcsot alkalmaznak az egyes tagállamokban keletkező, újrafeldolgozásra nem kerülő műanyag csomagolási hulladék tömegére.

A külső címzett bevételek – ezek főként a tagállamok számára az NGEU keretében nyújtandó vissza nem térítendő pénzügyi támogatás céljából felvett kölcsönösszegekhez kapcsolódnak – az uniós bevételek 25,4%-át teszik ki.

Emellett más uniós bevételi források is léteznek. Ezek közül a legjelentősebbek az uniós megállapodásokkal és programokkal kapcsolatos hozzájárulások és visszatérítések (az uniós bevételek 8,5%-a).

Megállapításaink

Az ellenőrzési bizonyítékok összességükben arra mutatnak, hogy a bevételi tranzakciókat nem jellemzi lényeges hibaszint. Az általunk vizsgált bevételkezelési rendszerek általánosságban eredményesek voltak. Csak részben voltak azonban eredményesek a következők: az általunk értékelt, tradicionális saját forrásokra vonatkozó egyes fő belső kontrollok bizonyos tagállamokban; a tradicionális saját források leírásával kapcsolatos ügyek kezelése; a héa-fenntartásokkal és a tradicionális saját forrásokkal kapcsolatos lezáratlan kérdések bizottsági kezelése.

Amint beszámoltunk róla, a Bizottság késedelmesen értékelte újra azokat a vámtartozás-leírási ügyeket, amelyekre nem vonatkozik jogszabályban előírt határidő: ezek közül néhány 2015 óta volt függőben. Észrevételeztük azt is, hogy kevéssé csökkent a héa-fenntartások és a tradicionális saját forrásokkal kapcsolatos lezáratlan kérdések száma, akárcsak a fenntartások és lezáratlan kérdések kezelésében tapasztalható hiányosságoké.

Amint azt a GNI-ről szóló közelmúltbeli különjelentésünkben megállapítottuk, a Bizottság ellenőrzése összességében megfelelően lefedte az adatok összeállításával kapcsolatban felmerülő kockázatokat, de a feladatok rangsorolása még javítható. A különjelentés ajánlásokat fogalmazott meg a 2025-ben kezdődő GNI-ellenőrzési ciklus javításával kapcsolatban.

Arra a következtetésre jutottunk továbbá, hogy késedelmesen hajtották végre a Bizottság vámügyi cselekvési tervének a vámbevétel-kiesés mérséklését elősegítő kiválasztott fellépéseit. Ez a hiányosság nem befolyásolja a bevételekre vonatkozó ellenőri véleményünket, mivel nem függ össze a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciókkal, viszont felveti a tradicionális saját források hiányos voltának kockázatát.

A Költségvetési Főigazgatóság és az Eurostat 2022. évi éves tevékenységi jelentéseiben szereplő szabályszerűségi információk általában véve megerősítik megállapításainkat és következtetéseinket.

Ajánlásaink

A következőket javasoljuk a Bizottságnak:

• vizsgálja felül a héairányelv nem alkalmazásával kapcsolatos olyan esetek kezelésére vonatkozó eljárásait, amelyek hatással lehetnek az uniós költségvetésre, méghozzá a következő módokon:
  • rendszeresen kövesse nyomon mind a kötelezettségszegési eljárás különböző lépéseinek, mind a szabálytalanságok megoldására irányuló egyéb végrehajtási intézkedéseknek az ütemezését, és lépjen fel időben a túlzott késedelmeket elkerülendő;
  • értékelje, hogy az egyik tagállamban azonosított, a héaalapú saját forrást érintő szabályszerűtlenségek több területet érintenek-e, vagyis esetleg más tagállamokra is vonatkoznak-e;
  • időben eljárva alkalomadtán fogalmazzon meg több témát érintő fenntartásokat, biztosítandó, hogy a héaalapú nemzeti hozzájárulásokat megfelelően befizessék az uniós költségvetésbe;
• haladéktalanul fejezze be a tagállamokból (2022 májusát megelőzően, a szabályozási korlátozások hatálya alá nem esően) érkezett olyan kérelmek újraértékelését, amelyek egyet nem értést fejeznek ki a Bizottság által a tradicionális saját források leírására vonatkozó, eredeti bizottsági értékeléssel.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást az Unió bevételeire irányuló ellenőrzéseinkről a 2022. évi éves jelentésünk 4. fejezete tartalmaz.

Egységes piac, innováció és digitális gazdaság

Összesen: 17,3 milliárd euró (a TKP 1. fejezete)

Ellenőrzésünk tárgya

Az „Egységes piac, innováció és digitális gazdaság” fejezet keretében finanszírozott szerteágazó programok célja olyan projektek támogatása, amelyek többek között a kutatáshoz és innovációhoz, a transzeurópai közlekedési hálózatok fejlesztéséhez, a távközléshez, az energiaügyhöz, a digitális átálláshoz, az egységes piachoz és az űrpolitikához járulnak hozzá. A fő kutatási és innovációs program továbbra is a Horizont 2020 (H2020); utódja, a Horizont Európa még csak kis hányadát teszi ki a 2022. évi ellenőrzési sokaságunknak. Ez a TPK-fejezet emellett nagy infrastrukturális projekteket is finanszíroz, pl. az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt (CEF), valamint olyan űrprogramokat, mint a Galileo, az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS), illetve a Kopernikusz európai földmegfigyelési program. Ehhez a TPK-fejezethez tartozik az InvestEU Alap is, amely a Horizont Európával együtt az NGEU kiegészítő forrásaiból is részesül.

2022-ben az ezen a területen végzett ellenőrzések 18,5 milliárd euróra terjedtek ki. A kiadások zömét a Bizottság (Kutatási és Innovációs Főigazgatóság (RTD), Védelmi Ipari és Űrpolitikai Főigazgatóság (DEFIS)) többek között végrehajtó ügynökségeken keresztül kezeli, és azok a projektekben részt vevő köz- és magánszférabeli kedvezményezetteknek nyújtott támogatás formáját öltik. A Bizottság a támogatási megállapodás aláírásakor előfinanszírozást biztosít a kedvezményezetteknek, majd az előfinanszírozás összegét levonva megtéríti az uniós finanszírozású költségeket. Az űrprogramok irányítása általában közvetett módon történik, a Bizottság és a kijelölt végrehajtó szervek (például az Európai Űrügynökség és Az Európai Unió Űrprogramügynöksége) között aláírt hatáskör-átruházási és hozzájárulási megállapodások alapján. Az InvestEU pénzügyi eszközeit főként az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Beruházási Alap hajtja végre, amelyek erre pénzügyi közvetítőket vesznek igénybe.

Megállapításaink

Becsléseink szerint az „Egységes piac, innováció és digitális gazdaság” területen összességében lényeges a hibaszint. 2022-ben a 127 vizsgált tranzakcióból 43 (34%) esetében merült fel hiba.

A Horizont 2020 kiadásai továbbra is nagy kockázattal járnak, ezek jelentik az általunk feltárt hibák egyik fő forrását. A mintánkban szereplő 92 kutatási és innovációs tranzakció közül 35-ben találtunk nem támogatható költséggel kapcsolatos számszerűsíthető hibát. Ezek a hibák teszik ki az e fejezet tekintetében a 2022. évre általunk becsült hibaszint 98%-át.

A többi programnál és tevékenységnél a mintánkban szereplő 35 tranzakció közül 1 esetében észleltünk számszerűsíthető hibákat. Ez egy CEF-projekttel kapcsolatos közbeszerzési eljárás szabálytalanságához kapcsolódott.

A személyzeti költségeknek a Horizont 2020 keretében történő bejelentésére vonatkozó szabályok továbbra is összetettek. A kutatási tranzakciókból vett mintánkban számszerűsíthető hibákkal érintett 35 tranzakció közül 25 esetében helytelenül alkalmazták a személyzeti költségek kiszámításának módszertanát. A személyzeti költségekkel kapcsolatos egyéb hibák közé tartozott az órabérek helytelen kiszámítása, az munkaidő-nyilvántartás hiányosságai és a kettős felső határ szabályának megsértése. Találtunk hibákat a nem támogatható alvállalkozói szerződésekkel és a közvetlen költségekkel kapcsolatban is.

Az európai kutatás ösztönzésére alkalmas egyik stratégia a magánszektor részvételének növelése. A kis- és középvállalkozások (kkv-k) és az újonnan belépők azonban hibára hajlamosak. A kkv-k ellenőrzési mintánk 11%-át tették ki (127-ből 14 tranzakció), de a becsült hibaarány 29%-át adták. Rajtuk kívül a becsült hibaarány csaknem felét három új magáncég kifizetési kérelmeiben talált számszerűsíthető hibák tették ki.

A kutatás területén nyújtott egyösszegű finanszírozás kapcsán a Bizottság által alkalmazott eljárások

Az átalányösszegű kutatásfinanszírozás célja – amelynek keretében a kifizetések nem a felmerült költségeken, hanem az elvégzett tevékenységeken alapulnak – a kedvezményezettek adminisztratív terheinek és ezáltal a hibaaránynak a csökkentése. Az egyösszegű átalányfizetéseket 2018 és 2020 között tesztelték a Horizont 2020 keretében.

2022-ben áttekintettük az egyösszegű átalánnyal finanszírozott kutatási támogatásokra vonatkozó bizottsági eljárásokat és iránymutatásokat: ehhez megvizsgáltuk az egyösszegű átalányon alapuló hozzájárulásokra vonatkozó bizottsági dokumentumokat, különösen az egyösszegű átalányról szóló határozatot. A külső értékelők által végzett értékelésekre összpontosítva megvizsgáltuk továbbá a 10 egyösszegű átalányból finanszírozott, vissza nem térítendő támogatás (0,5 millió euró és 11 millió euró közötti költségvetéssel) végleges költségvetésének meghatározásához használt eljárást.

Megállapítottuk, hogy az egyösszegű átalányról szóló határozat nem tartalmazta a költségvetési rendeletben előírt, a szabálytalanságok és csalások kockázatára vonatkozó indokolást, és e tekintetben nincsenek olyan konkrét szabályok, amelyek előírnák a közbeszerzési szabályoknak való megfelelést a projekt végrehajtása során. A 10 átalányösszegű projekt vizsgálata során megállapítottuk, hogy a Bizottság által az értékelő szakértőknek adott iránymutatás nem kötelezi őket arra, hogy a projektköltségvetések értékelése során „releváns referenciaértékeket” alkalmazzanak. Emellett kevés olyan dokumentum állt rendelkezésre, amely alátámasztotta volna a költségvetés szakértői értékelését.

A Bizottság éves tevékenységi jelentései és egyéb irányítási rendszerek

Az általunk megvizsgált éves tevékenységi jelentések (DG RTD és DG DEFIS) az egyes főigazgatóságoknál rendelkezésre álló információkat tükrözték, és valós értékelést adtak a pénzgazdálkodásról a TPK 1. fejezete kiadásaihoz kapcsolódó mögöttes tranzakciók szabályszerűsége tekintetében.

Áttekintettük a Bizottság 2022. évi éves irányítási és teljesítményjelentésében szereplő azon információkat, amelyek a TPK 1. fejezetéhez tartozó szakpolitikai területek becsült kifizetéskori kockázatára vonatkoznak. A Bizottság a TPK 1. fejezetére 1,5%-os hibaarányt számított. Ez a százalékarány saját becsült hibaszinttartományunk alsó végén helyezkedik el, és nem éri el a lényegességi küszöböt.

Ajánlásaink

A következőket javasoljuk a Bizottságnak:

• a Horizont Európa félidős értékelése keretében végezze el az egyösszegű átalányfinanszírozás értékelését annak megállapítása érdekében, hogy bizonyos projekttípusok (pl. tartalmuknál vagy méretüknél fogva) alkalmatlanok-e az egyösszegű átalányfinanszírozásra, valamint ennek során térjen ki a szabálytalanságok és a csalás kockázatának értékelésére is;
• a Horizont Európa következő pályázati felhívásainak közzététele előtt értékelje, mennyire megfelelő az egyösszegű átalányfinanszírozással nyújtott vissza nem térítendő támogatások alkalmazása a nagy költségvetésű projektek esetében, illetve hogy érdemes lenne-e maximális összeget megszabni az ilyen támogatások esetében;
• az egyösszegű támogatások kapcsán biztosítsa, hogy a támogatási kérelmek és különösen az azokban foglalt költségvetési javaslatok szakértői értékelését a vonatkozó referenciaértékek kellő figyelembevételével végezzék el, és azokat megfelelően dokumentálják;
• az egyösszegű támogatások esetében határozza meg jobban a megfelelő végrehajtásra vonatkozó követelményeket – beleértve az egyes munkacsomagok azon elemeit, amelyek alapján kifizetés indítható –, valamint nyújtson részletes iránymutatást a projektek végrehajtásának értékelésében részt vevők számára;
• az egyösszegű támogatások tekintetében határozza meg az utólagos kontrollok hatókörét, amelyből nem maradhatnak ki a magas kockázatú területekre – pl. a közbeszerzési szabályokra, az összeférhetetlenség elkerülésére és a támogatási megállapodásban feltüntetett források felhasználására – vonatkozó ellenőrzések.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást az „Egységes piac, innováció és digitális gazdaság” terület uniós kiadásaira vonatkozó ellenőrzéseinkről a 2022. évi éves jelentésünk 5. fejezete tartalmaz.

Kohézió, reziliencia és értékek

Összesen: 79,1 milliárd euró (a TKP 2. fejezete)

Ellenőrzésünk tárgya

Az ezen fejezet alatti kiadások célja a különböző uniós tagállamok és régiók eltérő fejlettségi szintjei közötti különbségek csökkentése (2a. alfejezet), valamint az uniós értékek támogatására és védelmére irányuló intézkedések, amelyek ellenállóbbá teszik az Uniót a jelenlegi és jövőbeli kihívásokkal szemben (2b. alfejezet). A 2a. alfejezet (Gazdasági, társadalmi és területi kohézió) finanszírozása az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap (ESZA) és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) révén történik. A 2b. alfejezet (Reziliencia és értékek) esetében a finanszírozást olyan programokon keresztül biztosítják, mint az Erasmus+, több kisebb program, illetve a Covid19-pandémiára válaszul létrehozott egyedi eszközök.

A kohéziós politikai alapok (az ERFA, a Kohéziós Alap és az ESZA) teszik ki a kiadások zömét, amelyek esetében a pénzeszközöket a Bizottság és a tagállamok megosztva kezelik. Az Unió többéves operatív programokat társfinanszíroz, a források ezek révén kerülnek a projektekhez. A Bizottságnál a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság (DG REGIO) felel az ERFA és a Kohéziós Alap végrehajtásáért, míg az ESZA végrehajtásáért a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága (DG EMPL) felel. A nem megosztott irányítás alá tartozó programokon keresztül nyújtott uniós finanszírozás kezelése vagy közvetlenül, a Bizottság főigazgatóságai útján, vagy közvetve, partnerszervezetek vagy más hatóságok támogatásával történik.

A kiadásokat azok Bizottság általi elfogadását követően ellenőrizzük. A 2022. évi éves jelentéshez 66,9 milliárd euró kiadást ellenőriztünk, többek között a 2a. alfejezet alá tartozó 63,5 milliárd euró és a 2b. alfejezet alá tartozó 3,4 milliárd euró kiadást (2021: összesen 47,9 milliárd euró). Ellenőrzési módszerünknek megfelelően ez az összeg 872 millió eurót kitevő, korábbi programozási időszakokból származó olyan kiadást tartalmazott, amelyet a Bizottság 2022-ben fogadott vagy számolt el.

Megállapításaink

Becsléseink szerint a „Kohézió, reziliencia és értékek” fejezetet összességében lényeges hibaszint jellemzi.

2022-ben 260 tranzakciót vizsgáltunk meg. Azonosítottunk és számszerűsítettünk 50 hibát, valamint az ellenőrző hatóságok megállapításai alapján még 58 ilyen hibát. Emellett figyelembe vettük a programhatóságok által végrehajtott, összesen 618 millió euró értékű korrekciókat is. A TPK 2. fejezetének hibaszintjét 6,4%-ra becsüljük. A becsült hibaszint csak a 2a. alfejezetre nézve 6,6%.

Az általunk becsült hibaszinthez leginkább a támogatásra nem jogosult költségek és projektek és a belső piaci szabályok (különösen a közbeszerzési és az állami támogatási szabályok) megsértése járultak hozzá.

Ebben az évben mind az általunk becsült hibaarány, mind az általunk feltárt hibák száma magasabb volt, mint a korábbi években. A növekedés egyik esetben sem követ földrajzi mintázatot. Megállapítottuk azonban, hogy nőtt bizonyos konkrét hibatípusok (például nem támogatható költségek, a közbeszerzési szabályok megsértése) száma. Megjegyezzük továbbá, hogy a támogathatósági időszak végéhez (2023. december 31.) közeledve jelentkezik némi abszorpciós nyomás. Emellett a tagállamoknak 2020 óta jelentős rugalmasságot biztosítottak a források átprogramozása és a kiadások bejelentése terén. Nem kizárható, hogy a Covid19-járvány időszakában csökkent az irányító és ellenőrző hatóságok által végzett ellenőrzések és vizsgálatok eredményessége.

Gondos pénzgazdálkodás

Az uniós költségvetést jogszerű és szabályos módon, a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elveit is magában foglaló gondos pénzgazdálkodás jegyében kell végrehajtani. Munkánk során 11 olyan esetet tártunk fel Németországban, Horvátországban, Olaszországban, Litvániában és Magyarországon, ahol ezeket az elveket nem érvényesítették. Például egy olaszországi operatív program négy művelete esetében a kedvezményezettek az irányító hatóság által a CPR 67. cikke szerint meghatározott egységköltség-alapú térítési módszer alapján, helyesen jelentették be az elszámolható költségeket. Az irányító hatóság által a Bizottságnak bejelentett összeget azonban egy másik modell alapján, a Bizottság egységköltség-alapú térítési módszerének felhasználásával (az ESZA-rendelet 14. cikkének (1) bekezdése szerint) számították ki. Ebből adódóan a Bizottságnak igazolt és az uniós költségvetésből az egyes műveletekre kifizetett összegek 16–30%-kal magasabbak voltak, mint a megállapodás szerinti és a kedvezményezetteknek kifizetett összegek.

Az ellenőrző hatóságok munkájának értékelése

Az irányító hatóságok képezik az „első védelmi vonalat”. Eredményes kontrolltevékenységük elengedhetetlen ahhoz, hogy a műveletek megfeleljenek a jogi keretnek, és teljesítményük kielégítő legyen. Az elmúlt hat évben ellenőrzéseink eredményei arról tanúskodnak, hogy ezek a kontrollmechanizmusok még nem ellensúlyozzák kellően a kohézió területére jellemző eredendően magas hibakockázatot. Az ellenőrző hatóságok jelentik a „második védelmi vonalat”: mintavétel alapján ellenőrzik az irányító hatóságok által a Bizottságnak bejelentett kiadások szabályszerűségét. Működésüket tekintve ezeknek függetlennek kell lenniük az irányító hatóságoktól.

116 ellenőrző hatóság közül 24 munkáját vizsgáltuk meg 18 tagállamban és az Egyesült Királyságban. Mintánk 34 bizonyossági és egy zárócsomagból állt. Három kivétellel az ellenőrző hatóságok minden esetben 2%-ot nem meghaladó fennmaradó hibaarányról számoltak be. Figyelembe véve a Bizottság által feltárt további hibákat és saját ellenőrzési megállapításainkat, az idei mintán végzett munkánk azt mutatja, hogy a fennmaradó hibaarány a 34 ellenőrzött bizonyossági csomagból 16 esetében 2% felett volt.

Az uniós költségvetés terhére elkövetett csalások elleni küzdelmet és az azok bejelentését szolgáló intézkedések

Az uniós jog értelmében a Bizottságnak és a tagállamoknak meg kell óvniuk az uniós költségvetést a csalásoktól és szabálytalanságoktól, e célból pedig eredményes kontrollrendszereket kell bevezetniük.

Megállapítottuk, hogy az ellenőrző hatóságok a 2014–2020-as időszakban az ellenőrzött műveletek 65%-a (222-ből 145 művelet) esetében foglalkoztak kifejezetten a csalás kockázatával. Ez javulást jelent a tavalyi jelentésünkben megállapított 38%-hoz képest, de még mindig nem elegendő.

Három olyan, folyamatban lévő csalási vizsgálatot találtunk, amelyeket nem jelentettek be az OLAF által működtetett szabálytalanságkezelő rendszerben. A tagállami programhatóságok vagy nem tudtak az érintett vizsgálati vagy bűnüldöző szerv folyamatban lévő nyomozásáról, vagy nem teljesítették az ezek bejelentésére vonatkozó jogszabályi kötelezettségüket.

A Bizottság bizonyossággal kapcsolatos munkája és a fennmaradó hibaarányról való beszámolása éves tevékenységi jelentéseiben

A kohézió területén a Bizottság az éves tevékenységi jelentésében a fennmaradó hibaarányokat mint a jogszerűségre és szabályszerűségre vonatkozó fő teljesítménymutatót tünteti fel. A 2021/2022. évi számviteli év tekintetében a DG REGIO 1,9%-os fő teljesítménymutatóról és 2,7%-os „maximális arányról” számolt be. A DG EMPL a fő teljesítménymutatók esetében 1,9%-os, a maximális kockázat esetében pedig 2,8%-os arányt jelentett be. Ezek a fő teljesítménymutatók első alkalommal kívül esnek az általunk becsült hibatartományon. Hasonlóképpen a Bizottság által a 2022. évi éves irányítási és teljesítményjelentésben feltüntetett mutatók is kívül esnek a hibatartományunkon.

Az ellenőrző hatóságok munkáját értékelő bizottsági dokumentumalapú vizsgálatok jellegüknél fogva csak korlátozottan alkalmasak a fennmaradó teljes hibaarány megerősítésére. Ezt az ellenőrzéseink során feltárt további hibák is bizonyítják.

Még mindig folyamatban van a 2007–2013-as programozási időszak lezárása

2022 végéig a DG REGIO a 2007–2013-as időszak 322 operatív programjából 276-ot zárt le. További 44 operatív program esetében a DG REGIO csak a nem vitatott összegekre vonatkozó előzetes zárókifizetést hajtott végre, míg egyes függőben lévő kérdések még tisztázásra várnak. A DG EMPL 117 operatív programból 101-et zárt le véglegesen, 13-at pedig előzetes jelleggel. Függőben lévő kérdések miatt hat program továbbra is teljes mértékben lezáratlan. Mivel a jogi keret nem ír elő végső határidőt a lezárásra, nem lehet megjósolni, hogy mennyi időre lesz szükség az összes 2007–‍2013-as operatív program lezárásához.

Ajánlásaink

Többek között azt javasoljuk, hogy a Bizottság:

• erősítse meg a – különösen a nem támogatható költségekkel és projektekkel kapcsolatos – visszatérő hibák orvoslását célzó intézkedéseit, biztosítsa, hogy saját ellenőrzései valamennyi ellenőrző hatóság tekintetében megfelelő lefedettséget érjenek el, és a szabálytalan kiadások előfordulásának és hatásának csökkentése érdekében gondoskodjon az eredmények terjesztéséről;
• a 2014–2020-as programok lezárásakor ellenőrizze, hogy csak a bejelentett nagyprojektekhez kapcsolódóan fogadtak-e el kiadásokat;
• saját kockázatértékelése alapján és a feltárt hiányosságok figyelembevételével tervezzen és hajtson végre célzott tematikus összeférhetetlenségi ellenőrzéseket a 2021–‍2027-es programokra vonatkozóan;
• a 2014–2020-as időszak lezárási ellenőrzései során célzott ellenőrzések révén bizonyosodjon meg arról, hogy a tagállamok azon hibák esetében is végrehajtották a szükséges pénzügyi korrekciókat, amelyek ugyan egy bizonyos számviteli év kapcsán kerültek feltárásra, de más elszámolási időszakok kiadásait is érintik;
• biztosítsa, hogy az ellenőrző hatóságok megfelelő módszereket vezessenek be az önbevallások érvényességének és megbízhatóságának ellenőrzésére, valamint terjessze a kapcsolódó bevált gyakorlatokat;
• tervezzen és hajtson végre célzott tematikus ellenőrzéseket a 2021–2027-es programok kapcsán az irányító hatóságok kockázattudatosságára, valamint az adatbányászati és kockázatértékelési eszközök használatára nézve, határozza meg az ellenőrző hatóságokra vonatkozó minimumkövetelményeket annak érdekében, hogy ellenőrző listáikban és ellenőrzési munkájukban figyelembe vegyék a csalás kockázatát, és ismételten figyelmeztesse a tagállamokat a csalások bejelentésével kapcsolatos kötelezettségeikre;
• az egységes integrált adatbányászati és a kockázatértékelési informatikai eszköz bevezetésének időpontját 2028-ról hozza előre 2025-re, az első olyan évre, amikor jelentős kiadások bejelentésére lehet számítani a 2021–‍2027-es időszak kapcsán. Addig is biztosítsa, hogy az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék hozzáférjen az Arachne-hoz.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást a „Kohézió, reziliencia és értékek” terület uniós kiadásaira vonatkozó ellenőrzéseinkről a 2022. évi éves jelentésünk 6. fejezete tartalmaz.

Természeti erőforrások

Összesen: 58,1 milliárd euró (a TKP 3. fejezete)

Ellenőrzésünk tárgya

Ehhez a kiadási területhez tartozik egyrészt a közös agrárpolitika (KAP) és a közös halászati politika, másrészt a környezetvédelmi és éghajlat-politikai uniós kiadások egy része.

A mezőgazdaság és vidékfejlesztés a „Természeti erőforrások és környezet” fejezet kiadásainak 97%-át teszi ki. Végrehajtása a KAP keretében történik, amelynek három célkitűzése van:

• a fenntartható élelmiszer-termelés, középpontban a mezőgazdasági termelők jövedelmével, a mezőgazdaság termelékenységével és az árstabilitással;
• a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozással összefüggő fellépések, középpontban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásával, a biológiai sokféleséggel, a talaj- és vízgazdálkodással;
• kiegyensúlyozott területfejlesztés.

A KAP-ért a végső felelősséget a Bizottság (a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság, DG AGRI) viseli, ám annak irányítását a tagállami kifizető ügynökségekkel megosztva végzi. 2015 óta a tagállamok független tanúsító szervei éves véleményt adnak ki a kifizető ügynökségek kiadásainak jogszerűségéről és szabályszerűségéről.

Ez a TPK-fejezet magában foglalja a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság (DG MARE) hatáskörébe tartozó Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) uniós kiadásait, valamint a Környezetvédelmi Főigazgatóság (DG ENV) és az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság (DG CLIMA) hatáskörébe tartozó környezetvédelmi és éghajlat-politikai LIFE programot is. A 2021–‍2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben az Energiaügyi Főigazgatóság (DG ENER) első alkalommal hajtja végre a LIFE program egy részét is.

Megállapításaink

Becsléseink szerint a TPK 3. fejezetén belül összességében lényeges a hibaszint.

A 218 vizsgált tranzakcióból 46 (21%) esetében merült fel hiba. Az általunk számszerűsített 32 hiba alapján a TPK 3. fejezetének becsült hibaszintje 2,2%.

Eredményeink azt mutatják, hogy a hibaszint nem volt lényeges a – TPK e fejezetén belül a kifizetések 66%-át kitevő – közvetlen kifizetések esetében, míg lényeges volt a többi kiadási terület (vidékfejlesztés, piaci intézkedések, tengerügy, halászat, környezetvédelem és éghajlat-politika) esetében, amelyek a kifizetések 34%-át tették ki. Továbbá észrevételezzük, hogy mind a közvetlen kifizetések, mind a vidékfejlesztési intézkedések esetében növekedést mutatott a valósnál valamivel nagyobb területet feltüntető bejelentések száma (2021: 4 ilyen hiba, 2022: 16 hiba), ami arra látszik utalni, hogy egyes tagállamoknál hiányosságok jellemzik konkrétan a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer irányítását.

Az általunk feltárt számszerűsített hibák többsége vidékfejlesztési tranzakciókat érintett (21). Hét számszerűsíthető hibát találtunk a közvetlen kifizetésekben, kettőt a piaci intézkedésekben és kettőt a KAP-on kívüli kiadásokban. A becsült hibaszint fő forrása a területekre vagy állatokra vonatkozóan pontatlanul megadott információk.

A tagállami hatóságok és a Bizottság által alkalmazott korrekciós intézkedések a mintánkban szereplő tranzakciók közül 49-et érintettek közvetlenül. Ezek az intézkedések számításaink szempontjából relevánsak voltak, mivel 0,9 százalékponttal csökkentették a jelentésünk e fejezetére vonatkozóan becsült hibaszintet. A számszerűsíthető hibák közül 19 esetében a tagállami hatóságok és a Bizottság elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy a kiadások jóváhagyása előtt megakadályozzák vagy feltárják és kijavítsák a hibákat. Ha a tagállami hatóságok és a Bizottság a rendelkezésükre álló összes információt megfelelően felhasználták volna, a becsült hibaszint 1,3 százalékponttal kisebb lett volna jelentésünk e fejezetére nézve.

Közvetlen kifizetések

A 88 tesztelt közvetlen kifizetési tranzakcióban hat kisebb számszerűsíthető hibát találtunk, amelyek abból adódtak, hogy a mezőgazdasági termelők a valósnál nagyobb támogatható földterületet jelentettek be. Egy nagyobb számszerűsíthető hibát találtunk: a bejelentett mezőgazdasági tevékenységre nem került sor.

Vidékfejlesztés, piaci intézkedések és egyéb kifizetések

A következőket vizsgáltuk meg:

• 56 vidékfejlesztési kifizetés a mezőgazdasági termelők által bejelentett területek vagy állatok száma alapján, többek között egyedi agrár-környezet- és éghajlatvédelmi kötelezettségvállalások teljesítéséért járó kifizetések, a biogazdálkodásért járó kompenzációs kifizetések, valamint a hátrányos természeti adottságú területeken gazdálkodóknak nyújtott kifizetések. Ezek közül 15 tartalmazott hibát, közülük kilenc a valóságosnál nagyobb támogatható területek bejelentésével kapcsolatos számszerűsíthető hiba volt;
• beruházási projektek részére történt 52 vidékfejlesztési kifizetés: ezek között voltak tárgyi eszközökbe, gazdaság- és vállalkozásfejlesztésbe történő, valamint kockázatkezelési beruházások. Nyolc kifizetésre nézve számszerűsítettünk hibát, amelyek abból adódtak, hogy a kedvezményezettek a támogathatósági feltételeknek meg nem felelő kiadásokat vagy tevékenységeket jelentettek be;
• 14 tesztelt piaci intézkedési tranzakció: két olyan esetet találtunk, amikor a kifizető ügynökségek nem támogatható költségeket térítettek meg;
• a tengerügyi, halászati, környezetvédelmi és éghajlat-politikai fellépésekkel kapcsolatos nyolc tranzakció: két számszerűsíthető hibát találtunk a közvetlen irányítású tranzakciókban.

A tagállami kontrollstatisztikák és kifizetési adatok koherenciájának ellenőrzése

A tagállamok minden évben benyújtják a Bizottságnak a támogatási kifizetések ellenőrzésére vonatkozó adatokat (kontrollstatisztikákat), valamint a kedvezményezetteknek teljesített kifizetésekre vonatkozó adatokat. A Bizottság ezen adatok alapján eszközöl visszatérítéseket uniós forrásból a tagállamoknak. A 2022-es pénzügyi évre vonatkozóan a közvetlen kifizetési mintánkba beválasztott hat kifizető ügynökség által szolgáltatott kontrollstatisztikák és kifizetési adatok minőségét és koherenciáját vizsgáltuk meg. Megállapítottuk, hogy a kiválasztott kifizető ügynökségek rendszerei ezen ellentmondások ellenére megbízhatóan számították ki a támogatási kifizetéseket, megfelelően figyelembe véve a kontrolladatokból eredő kiigazításokat.

Éves tevékenységi jelentések és egyéb irányítási mechanizmusok

A DG AGRI számításai szerint – figyelembe véve a tanúsító szervek munkáját és a főigazgatóság saját vizsgálatait is – a kifizetéskor kockázatosnak minősülő becsült összeg 996 millió euró, azaz a KAP 2022. évi összes kiadásának körülbelül 1,8%-a. A DG AGRI a közvetlen kifizetések esetében körülbelül 1,3%-ra, a vidékfejlesztés esetében 2,7%-ra, a piaci intézkedések esetében pedig 2,9%-ra becsülte a kifizetéskor kockázatosnak minősülő összeg arányát.

Korlátozott felülvizsgálatot végeztünk a DG MARE éves tevékenységi jelentésében szereplő szabályszerűségi információkra nézve is. Megállapítottuk, hogy a DG AGRI és a DG MARE olyan módszertant alkalmazott a kifizetéskori (illetve lezáráskori) végső kockázat kiszámítására, amely összhangban volt a bizottsági iránymutatásokkal.

Éves irányítási és teljesítményjelentésében a Bizottság a „Természeti erőforrások” fejezet esetében 1,8%-ra becsülte a kifizetéskori kockázat mértékét. Ez az általunk becsült hibatartományon belülre esik.

Ajánlásaink

Javasoljuk: tekintettel arra, hogy a 2023–2027-es KAP keretében a mezőgazdasági terület lesz a teljesítménymutatók alapja, a Bizottság továbbra is kövesse nyomon, hogy a tagállamok mennyire pontosan mérik fel a területek támogathatóságát a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerben.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást a „Természeti erőforrások” terület uniós kiadásaira irányuló ellenőrzéseinkről a 2022. évi éves jelentésünk 7. fejezete tartalmaz.

Migráció és határigazgatás, Biztonság és védelem

Összesen: 4,6 milliárd euró (a TKP 4. és 5. fejezete)

Ellenőrzésünk tárgya

A migráció és határigazgatás kérdése az utóbbi években egyre inkább előtérbe került, ezért az Európai Unió a 2021–2027-es TPK-ban létrehozta a 4. fejezetet, amely kifejezetten ezekre a szakpolitikai területekre vonatkozik.

A 2022-ben az e területekre fordított kiadások jelentős része továbbra is a 2014–2020-as TPK fennmaradó projektjeinek és programjainak befejezésével volt kapcsolatos.

A 2014–2020-as Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMIA) célja az volt, hogy elősegítse a migrációs áramlások eredményes kezelését és közös uniós megközelítést alakítson ki a menekültügy és a bevándorlás kérdéskörében. A Belső Biztonsági Alap – határigazgatást támogató eszköz (ISF-BV) célja az volt, hogy elősegítse a magas szintű biztonság biztosítását az Unióban, megkönnyítve a jogszerű utazást, a külső határokon történő egységes és magas szintű ellenőrzésen és a schengeni vízumok hatékony feldolgozásán keresztül.

Ezeket a 2014–2020-as időszakban működő alapokat a 2021–2027-es időszakban felváltotta az új MMIA és az Integrált Határigazgatási Alapnak (IHA) a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszköze (Határigazgatási és Vízumeszköz, HAVE). A 4. fejezet magában foglalja három decentralizált ügynökség finanszírozását is: ezek az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex), az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) és A Biztonságon És A Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-Rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Uniós Ügynökség (eu-LISA)).

A 2021–2027-es TPK-ban az 5. fejezet a biztonság és a védelem területével foglalkozik. A „biztonsági” komponenshez tartozik a Belső Biztonsági Alap (BBA), az atomerőművek leszereléséhez Bulgáriának, Litvániának és Szlovákiának nyújtott finanszírozás, valamint a biztonság területén működő három decentralizált ügynökség (A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA), a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) és Az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL)) finanszírozása. A „védelem” területéhez tartozik az Európai Védelmi Alap, amely a kutatás és fejlesztés minden szakaszában támogatja az együttműködésen alapuló védelmi projekteket.

Az MMIA-ból és a BBA-ból a 2014–2020-as időszakra nyújtott finanszírozás zömének, valamint az MMIA-ból, a HAVE-ból és a BBA-ból a 2021–‍2027-es időszakra nyújtott finanszírozás túlnyomó részének irányítását a tagállamok (vagy a schengeni társult országok) és a Bizottság Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatósága (DG HOME) végzik megosztott irányítás keretében. Ezen eljárás szerint a tagállamok a Bizottság által jóváhagyott többéves nemzeti programokat hajtanak végre.

Megállapításaink

A tranzakciók szabályszerűsége

A tranzakciókra irányuló vizsgálatunk azt mutatja, hogy a kiadásokat támogathatósági és közbeszerzési problémák érintik. Noha nem ellenőriztünk elegendő tranzakciót ahhoz, hogy meg tudjuk becsülni a TPK e fejezeteire vonatkozó hibaszintet, ellenőrzési eredményeink megerősítik, hogy magas kockázatú területről van szó. A tranzakciótesztek eredményeit felhasználtuk megbízhatósági nyilatkozatunkhoz.

A 23 vizsgált tranzakcióból 11 (48%) esetében merült fel hiba. Kilenc olyan számszerűsíthető hibát találtunk, amely hatást gyakorolt az uniós költségvetésből kifizetett összegekre. Ezek a hibák nem támogatható kiadásokkal (például bizonyos személyzeti vagy felszerelési költségek, hozzáadottérték-adó) és közbeszerzési kérdésekkel voltak kapcsolatosak.

A belső kontrollrendszerek egyes elemeinek vizsgálata

A 2021–2027-es MMIA, HAVE és BBA esetében hat tagállami ellenőrző hatóság munkáját értékeltük (MMIA: Németország, Spanyolország és Románia; HAVE: Lettország; BBA: Csehország és Horvátország). Ez a hat ellenőrző hatóság már világos képet alkotott arról, hogy a 2014–‍2020-as programozási időszakhoz képest az ellenőrzési stratégiában, a rendszerellenőrzésekben és a műveletek ellenőrzésében milyen főbb változásokra van szükség. Nem tudták még azonban jóváhagyni ellenőrzési stratégiájukat, mivel helyszíni vizsgálataink idején még egyikük sem véglegesítette irányítási és kontrollrendszere leírását. Összességében azt állapítottuk meg, hogy a hat ellenőrző hatóság előrelépést tett az MMIA, a HAVE és a BBA 2021–‍2027-es időszakára való felkészülés terén, bár ellenőrzési stratégiáikat még nem fogadták el.

Éves tevékenységi jelentések és egyéb irányítási mechanizmusok

A 2022. évi pénzügyi évre nézve a DG HOME éves tevékenységi jelentését tekintettük át. Elemzésünk során főként azt vizsgáltuk, hogy a DG HOME az éves tevékenységi jelentésében szereplő szabályszerűségi információkat a Bizottság utasításaival összhangban ismertette-e, és ezek az információk összhangban állnak-e az ellenőrzésünk során szerzett ismeretekkel. Nem tártunk fel olyan információkat, amelyek ellentmondanának megállapításainknak. Megállapításunk szerint a DG HOME becsléseinek kiszámítása a kifizetéskor és a lezáráskor felmerülő kockázatokra vonatkozóan a belső módszertannak megfelelően történt, és azokról az éves irányítási és teljesítményjelentésben megfelelően számoltak be.

Ajánlásaink

Javasoljuk, hogy a Bizottság végezzen célzottabb előzetes ellenőrzéseket az uniós intézkedések kiadásainak támogathatóságára vonatkozóan, különös figyelmet fordítva például a kiadás típusával (pl. személyzeti költségek, felszerelés, közbeszerzés) vagy a kedvezményezett típusával kapcsolatos lehetséges kockázatokra. Kockázatértékelése elkészítésekor a Bizottság vegye figyelembe, hogy a kedvezményezettek kifizetési kérelmeit alátámasztó könyvvizsgálói záradékoknak megvannak a maguk korlátai.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást a „Migráció és határigazgatás” és a „Biztonság és védelem” területhez kapcsolódó uniós kiadásokra irányuló ellenőrzéseinkről a 2022. évi éves jelentésünk 8. fejezete tartalmaz.

Szomszédság és a világ

Összesen: 14,5 milliárd euró (a TKP 6. fejezete)

Ellenőrzésünk tárgya

A kiadási területbe több finanszírozási eszköz tartozik, ezek közül a legjelentősebbek a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa (NDICI – Globális Európa) és az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz. A kiadási terület a humanitárius segítségnyújtási költségvetésre is kiterjed.

Az NDICI – Globális Európa általános célkitűzése az uniós értékek, elvek és alapvető érdekek világszerte történő megőrzése és érvényre juttatása, illetve a multilateralizmus előmozdítása és a nem uniós országokkal kialakított partnerségek szorosabbra fűzése. Ebben a 2014–‍2020-as TPK-hoz képest a külső fellépések (külpolitika) uniós finanszírozására nézve két fő változás mutatkozik meg:

• az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal folytatott, korábban az Európai Fejlesztési Alapokból finanszírozott együttműködés bekerült az Unió általános költségvetésébe;
• az ilyen együttműködés most már ugyanabból az eszközből kerül finanszírozásra, mint az Unió szomszédsági politikája, miközben megtartja mindkét támogatás egyedi jellemzőit.

Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz általános célkitűzése, hogy támogassa a kedvezményezett országokat az uniós értékeknek való megfelelésük eléréséhez szükséges reformok elfogadásában és végrehajtásában – ez ugyanis elengedhetetlen az uniós tagsághoz –, és ezáltal hozzájáruljon stabilitásukhoz, biztonságukhoz és jólétükhöz.

2022-ben a „Szomszédság és a világ” terület kifizetései 14,5 milliárd eurót tettek ki (előfinanszírozás, időközi és záró kifizetések), és azokat több eszköz és végrehajtási módszer révén folyósították. Ezek többek között kivitelezési, árubeszerzési és szolgáltatásnyújtási szerződések, vissza nem térítendő támogatások, speciális hitelek, hitelgaranciák és pénzügyi támogatás, költségvetés-támogatás formáját, illetve a költségvetéshez nyújtott támogatás egyéb konkrét formáit öltötték, és végrehajtásukra nem uniós országokban került sor.

Az Unió külső fellépései költségvetésének végrehajtásában a következő főigazgatóságok és szervezeti egységek játsszák a legfontosabb szerepet: az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága (DG NEAR), a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatósága (DG INTPA), az Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatósága (DG ECHO), valamint a Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálat (FPI).

Megállapításaink

A tranzakciókat és a rendszereket vizsgálva rávilágítottunk négy olyan területre, ahol lenne lehetőség az előrelépésre. Noha nem ellenőriztünk elegendő tranzakciót ahhoz, hogy meg tudjuk becsülni a TPK e fejezetére vonatkozó hibaszintet, ellenőrzési eredményeink megerősítik, hogy magas kockázatú területről van szó A tranzakciótesztek eredményeit felhasználtuk megbízhatósági nyilatkozatunkhoz.

A 72 vizsgált tranzakcióból 34 (47%) esetében merült fel hiba. 25 olyan számszerűsíthető hibát találtunk, amely pénzügyi hatást gyakorolt az uniós költségvetésből kifizetett összegekre. Ezek a hibák nem támogatható költségekkel, igazoló dokumentumok hiányával, közbeszerzési hibákkal és fel nem merült kiadásokkal voltak kapcsolatosak.

Feltártunk 17 olyan esetet is, amikor nem tartották be a jogi és pénzügyi rendelkezéseket, de ez nem járt hatással az uniós költségvetésre. Ezek többek között a következőkhöz kapcsolódtak: kötelező eljárások be nem tartása, elégtelen bizonyíték, a költségek nem egyértelmű elosztása és az ellenőrzési nyomvonal hiánya.

A belső kontrollrendszerek egyes elemeinek vizsgálata

Négy nem uniós országban (Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Ruanda és Szerbia) felkerestük az uniós külképviseleteket, és megvizsgáltuk belső kontrollrendszereik egyes elemeit. Értékeltük továbbá a képviseletek munkatársai körében tett tudatosságnövelési intézkedéseket a csalásmegelőzés, az etika és a feddhetetlenség terén. A belső kontrollrendszerek általunk vizsgált elemeinek működésében néhány hiányosságot állapítottunk meg. Ezek a költségvizsgálatokhoz, a csalásmegelőzési képzéshez és a Bizottság OPSYS informatikai rendszeréhez kapcsolódtak.

Éves tevékenységi jelentések és egyéb irányítási mechanizmusok

Áttekintettük a DG NEAR 2022. évi pénzügyi évre vonatkozó éves tevékenységi jelentését. Főként azt vizsgáltuk, hogy a DG NEAR az éves tevékenységi jelentésében szereplő szabályszerűségi információkat a Bizottság utasításaival összhangban ismertette-e, és következetesen alkalmazta-e a jövőbeni korrekciók és visszafizettetések becslésére szolgáló módszertant. A DG NEAR egy külső vállalkozó által készített vizsgálatból származó ún. fennmaradó hibaarányt használ fel az éves tevékenységi jelentésében szereplő fő adatok elkészítéséhez. Korábbi éves jelentéseink ismertették a fennmaradó hibaarányra vonatkozó vizsgálat korlátait. Megállapítottuk azt is, hogy a DG NEAR 2022. évi korrekciós kapacitására vonatkozó adatot túlbecsülték fel nem tárt hibák, nevezetesen az el nem költött előfinanszírozáshoz kapcsolódó visszafizetési felszólítások figyelembevétele miatt.

Ajánlásaink

A következőket javasoljuk a Bizottságnak:

• amikor pályázati felhívás alapján ítélnek oda vissza nem térítendő támogatásokat, erősítse meg a kontrollmechanizmusokat úgy, hogy meg lehessen akadályozni a pályázatoknak a szerződéskötési szakaszban történő szabálytalan módosítását;
• az eljárási kézikönyv szerint végezzen kockázatértékelést annak biztosítására, hogy 60 000 euró és 300 000 euró közötti, bankgarancia nélküli előfinanszírozási kifizetésekre csak alacsony kockázat esetén kerüljön sor;
• határozzon meg megfelelő határidőt ahhoz, hogy a vállalkozók által a támogatási szerződésekre vonatkozóan kiadott költségvizsgálati jelentések a kifizetések feldolgozása vagy a kiadások elszámolása előtt rendelkezésre álljanak;
• erősítse meg a kontrollmechanizmusokat annak biztosítására, hogy a DG NEAR korrekciós kapacitásának kiszámításánál ne vegyék figyelembe a fel nem használt előfinanszírozásra vonatkozó visszafizetési felszólításokat.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást a „Szomszédság és a világ” területhez kapcsolódó uniós kiadásokra irányuló ellenőrzéseinkről 2022. évi éves jelentésünk 9. fejezete tartalmaz.

Európai közigazgatás

Összesen: 11,6 milliárd euró (a TKP 7. fejezete)

Ellenőrzésünk tárgya

Ellenőrzésünk a következő uniós intézmények és egyéb szervek igazgatási kiadásaira terjedt ki: az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, a Bizottság, az Európai Unió Bírósága, az Európai Számvevőszék, az Európai Külügyi Szolgálat, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Európai Bizottsága, az európai ombudsman és az európai adatvédelmi biztos.

2022-ben az intézmények és szervek összesen 11,6 milliárd eurót költöttek igazgatásra. Ez alatt – az összes kiadás mintegy 70%-át kitevő – személyi ráfordítások és nyugdíjak, valamint az épületekre, felszerelésekre, energiára, kommunikációra és informatikára fordított kiadások értendők.

Saját pénzügyi kimutatásainkat külső könyvvizsgáló ellenőrzi. Az ennek eredményeként születő könyvvizsgálói véleményt és jelentést minden évben közzétesszük az Európai Unió Hivatalos Lapjában, illetve weboldalunkon.

Megállapításaink

Valamennyi intézményre kiterjedően 60 tranzakciót vizsgáltunk meg. A korábbi évekhez hasonlón úgy ítéljük meg, hogy a hibaszint a lényegességi küszöb alatt van.

Nem találtunk konkrét problémákat az Európai Unió Tanácsa, az Európai Unió Bírósága, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Európai Bizottsága, az európai ombudsman és az európai adatvédelmi biztos tekintetében. Munkája eredményei alapján külső ellenőrünk nem számolt be konkrét problémáról.

2022-ben megvizsgáltuk az Európai Bíróság kiválasztott felügyeleti és kontrollrendszereit, és nem állapítottunk meg jelentős problémát.

Európai Parlament

Három számszerűsíthető hibát találtunk az Európai Parlament által az európai képviselőcsoportok és egy európai politikai alapítvány részére teljesített kifizetésekben. Az Európai Parlament belső szabályai, amelyeket a képviselőcsoportoknak követniük kell, nincsenek összhangban a költségvetési rendelettel, mivel korlátozzák a versenyt a közbeszerzések terén. Ezenkívül a képviselőcsoportok nem tartották be maradéktalanul ezeket a szabályokat, mivel nem mindig kértek elég ajánlatot. A közbeszerzési eljárásoknak való meg nem felelés egyéb eseteit is feltártuk.

Európai Bizottság

A Bizottság kifizetéseiben nem találtunk számszerűsíthető hibát, habár az ellenőrzött nyolc nyugdíjkifizetés közül kettő esetében a nyugdíjakták nem tartalmaztak nemrégiben kiállított életbenléti igazolást.

Európai Külügyi Szolgálat

Az Európai Külügyi Szolgálat által teljesített kifizetéseket illetően két számszerűsíthető hibát találtunk. Az egyik hiba azzal volt kapcsolatos, hogy egy uniós képviselet érvényes szerződés nélkül szerzett be őrző-védő szolgáltatásokat. A másik hiba arra vonatkozott, hogy egy alkalmazott fizetéséből nem vonták le azt a gyermek után járó támogatást, amelyet más forrásból kapott.

Ajánlásaink

Javasoljuk, hogy az Európai Parlament igazgatása szerezzen jobban érvényt az iránymutatásainak arra nézve, hogy az európai képviselőcsoportok hogyan hajtják végre a költségvetési előirányzatokat, és javasoljon olyan intézkedéseket a Parlament Elnökségének, amelyek révén jobban be lehet tartatni a képviselőcsoportokkal a belső szabályokat és a közbeszerzési eljárásokat.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást az „Európai közigazgatás” területhez kapcsolódó uniós kiadásokra irányuló ellenőrzéseinkről 2022. évi éves jelentésünk 10. fejezete tartalmaz.

Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz

Összesen: 53,7 milliárd euró

Ellenőrzésünk tárgya

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) a Covid19-világjárvány 2020. februári kezdetétől finanszíroz reformokat és beruházási projekteket a tagállamokban, egészen 2026. december 31-ig. A 723,8 milliárd euró összeggel létrehozott alap egyrészt hitelekből (385,8 milliárd euró), másrészt vissza nem térítendő pénzügyi hozzájárulásokból (338 milliárd euró) épül fel. Az RRF fő célja a Covid19-világjárvány gazdasági és társadalmi következményeinek enyhítése, valamint a tagállamok gazdaságának megerősítése, hogy ellenállóbbak és a jövőbeli kihívásokra jobban felkészültek legyenek, egyben haladjanak gyorsabban a zöld és a digitális átállás útján.

Az RRF-et a Bizottság közvetlen irányítással hajtja végre, más szóval a Bizottság közvetlenül felelős a program végrehajtásáért.

A tagállamoknak el kellett készíteniük helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket, és megfelelő irányítási és kontrollrendszereket kellett kialakítaniuk. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek egy közberuházásokból és reformokból álló, elemek szerint csoportosított koherens csomagnak kell lennie, és megfelelő mérföldköveket, illetve célértékeket kell meghatároznia.

Az RRF keretében folyósított kifizetések feltétele, hogy a tagállamok kielégítő módon teljesítsék a meghatározott mérföldköveket és célértékeket. A korábban kielégítően teljesített célértékeket vagy mérföldköveket továbbra is tartani kell, és kell kerülni a kettős finanszírozást. A vonatkozó támogathatósági feltételeknek is teljesülniük kell.

A Bizottság a kifizetést megelőzően értékeli, hogy kielégítő módon teljesültek-e a kifizetési kérelem alapjául szolgáló mérföldkövek és célértékek. Amennyiben a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy egy mérföldkő vagy célérték nem teljesült kielégítő módon, a pénzügyi hozzájárulás egészének vagy egy részének kifizetését legfeljebb hat hónapra fel kell függeszteni.

A kifizetés teljesítését követően a Bizottság utólagos ellenőrzéseket végez a mérföldkövekre és célértékekre vonatkozóan. Emellett kapcsolódó rendszerellenőrzéseket és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére összpontosító ellenőrzéseket is végez.

A tagállamok kérelmezhetnek előfinanszírozást, amelyet a későbbi kifizetések során arányosan elszámolnak. 2022 végéig a Tanács mind a 27 tagállam helyreállítási és rezilienciaépítési tervét jóváhagyta, és 21 tagállam részesült előfinanszírozásban. A tagállamok 27 kifizetési kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz, és a Bizottság 14 kifizetést teljesített (2021: 1, 2022: 13). A Bizottság által 2022-ben 11 tagállam részére teljesített 13 támogatási kifizetés és előfinanszírozás-elszámolás 274 mérföldkő és 37 célérték eléréséhez kapcsolódott.

2022. évi ellenőrzési sokaságunk 53,7 milliárd eurót tett ki, és magában foglalta mind a 13 támogatási kifizetést (46,9 milliárd euró értékben), mind a kapcsolódó előfinanszírozás 6,8 milliárd eurót kitevő elszámolását. Ellenőrzésünk nem terjedt ki az RRF hitelezési összetevőjére. Megvizsgáltuk 244 mérföldkő és mind a 37 célérték kielégítő teljesítését, beleértve a Bizottság előzetes értékelését is. A célkitűzések közül 20-at a helyszínen ellenőriztünk öt tagállamban.

Megállapításaink

Az ellenőrzési munkánkból származó átfogó ellenőrzési bizonyítékok összességükben azt mutatják, hogy:

1. 281 mérföldkő és célérték közül 15-öt érintettek szabályszerűségi problémák. Tekintettel az RRF kiadási modelljének jellegére, valamint arra, hogy a Bizottság kifizetés-felfüggesztési módszertana számos, alkalmasint eltérő értelmezésekhez vezető megítélést tesz szükségessé, nem adunk meg a többi uniós kiadási területtel összehasonlítható hibaarányt. E korlátok figyelembevételével e megállapítások minimális pénzügyi hatása becslésünk szerint megközelíti a lényegességi küszöbünket. Ezek a megállapítások a mérföldkövek és célértékek nem kielégítő teljesítésére, az ismétlődő nemzeti költségvetési kiadások finanszírozására, a támogathatósági időszak előtt kezdődő intézkedésekre, a kettős finanszírozásra és egy intézkedés visszavonására vonatkoztak;
2. hiányosságok fordultak elő az intézkedések és az alapul szolgáló mérföldkövek vagy célértékek kialakítása terén. Ha a mérföldköveket és célértékeket nem határozzák meg egyértelműen, akkor teljesítésük nehezen értékelhető, és előfordulhat, hogy nem érik el az eredeti célkitűzést;
3. előfordultak problémák a tagállamok vezetői nyilatkozataiban feltüntetett információk megbízhatóságával kapcsolatban;
4. a Bizottság előzetes értékelései és utólagos ellenőrzései nem terjednek ki szisztematikusan olyan fő kifizetési feltételekre, mint a támogathatósági időszak betartása vagy az ismétlődő nemzeti költségvetési kiadások ki nem váltása. Az utólagos ellenőrzési eljárásoknak nem része annak ellenőrzése, hogy a kifizetést követően is betartották-e a korábban teljesítettként értékelt ellenőrzött célértékeket;
5. a kontrollmérföldkövek bevezetése arra utal, hogy az érintett tagállami rendszerek a tervek végrehajtásának megkezdésekor nem voltak teljesen működőképesek, ami kockázatot jelent az RRF kiadásainak szabályszerűségére és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére nézve. Megállapítottuk továbbá, hogy részletességük és követelményeik tekintetében a kontrollmérföldkövek jelentős eltéréseket mutatnak, bár ennek nincs érvényes indokolása;
6. továbbra is hiányosságok tapasztalhatók a tagállamok beszámolási és kontrollrendszereiben. Emellett egy horizontális problémát is azonosítottunk, amely a külföldi vállalatok tényleges tulajdonosaira vonatkozó adatok hozzáférhetőségének korlátozásához kapcsolódik. Ennek az az oka, hogy nincs olyan központosított uniós adatbázis, amely teljes körűen tartalmazna adatokat az Unióban bejegyzett vállalatok valamennyi tényleges tulajdonosáról.

Áttekintettük azt is, hogy éves tevékenységi jelentésében a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság hogyan számol be az RRF 2022. évi kiadásainak szabályszerűségéről, és hogyan mutatja be ezeket az információkat az éves irányítási és teljesítményjelentésben. Megállapításaink és következtetéseink nincsenek összhangban a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság engedélyezésre jogosult tisztviselőjének nyilatkozatával.

Ajánlásaink

Javasoljuk, hogy a Bizottság:

• tökéletesítse az előzetes értékeléseket és az utólagos ellenőrzéseket:
  • előzetes értékelései és utólagos ellenőrzései során vizsgálja a támogathatósági időszaknak való megfelelést és az ismétlődő nemzeti költségvetési kiadások ki nem váltását;
  • vizsgálja felül utólagos ellenőrzési eljárásait úgy, hogy ezek során ellenőrizze, betartották-e a korábban teljesítettként értékelt ellenőrzött célértékeket;
• az RRF végrehajtása során szerzett tapasztalatok alapján ellenőrizze, hogy a felülvizsgált helyreállítási és rezilienciaépítési tervek egyértelműen meghatározzák-e az összes mérföldkövet és célértéket, és hogy az intézkedés valamennyi fő elemére vonatkoznak-e mérföldkövek és célértékek.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre irányuló ellenőrzéseinkről a 2022. évi éves jelentésünk 11. fejezete tartalmaz.

Európai Fejlesztési Alapok

Összesen: 2,4 milliárd euró

Ellenőrzésünk tárgya

2020 végéig az Unió általános költségvetésén kívül az 1959-ben elindított Európai Fejlesztési Alapok voltak az Unió fő eszközei a fejlesztési együttműködési segélyezés finanszírozására az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országokat, valamint a tengerentúli országokat és területeket (TOT) illetően. A 11. EFA a 2014–‍2020-as TPK időszakára terjed ki. Az AKCS-országokkal, valamint a tengerentúli országokkal és területekkel fenntartott uniós kapcsolatoknak a 2000. június 23-án Cotonouban húsz évre aláírt partnerségi megállapodás adott keretet. A megállapodás rendelkezéseinek alkalmazását meghosszabbították, jelenleg 2023. június 30-ig. Az EFA elsődleges célja a szegénység csökkentése, hosszabb távon pedig teljes felszámolása, összhangban az EUMSZ 208. cikkében meghatározott elsődleges fejlesztési együttműködési célkitűzéssel. A 2021–‍2027-es TPK-ban az AKCS-országoknak és -régióknak nyújtandó fejlesztési együttműködési segély a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközbe (NDICI – Globális Európa) tartozik, a tengerentúli országokkal és területekkel folytatott együttműködés pedig a Grönlandot is magában foglaló tengerentúli társulási határozatba épül be. A kilencedik, tizedik és tizenegyedik EFA azonban nem került be az Unió általános költségvetésébe, ezek végrehajtása és a róluk szóló beszámolás a lezárásukig külön történik.

Az EFA-kat szinte teljes egészében a Bizottság (DG INTPA) irányítja. A 2022. évi EFA-kifizetéseknek egy töredékét (5%) a DG ECHO kezelte.

2022-ben az ezen a területen végzett ellenőrzések összesen 3,0 milliárd euró értékű kiadásra vonatkoztak. Ezek a kiadások a 9., 10. és 11. EFA-hoz kapcsolódnak, megvalósításuk 78 országban a módszerek olyan széles skálájával történt, mint építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések, vissza nem térítendő támogatások, költségvetési támogatás, programbecslések vagy hozzájárulási és hatáskör-átruházási megállapodások.

Megállapításaink

Megállapítottuk, hogy a beszámolóban nem fordultak elő lényeges hibás állítások.

A bevételi tranzakciókat nem jellemezte lényeges hibaszint.

A 2022. évi pénzügyi év kiadásairól elutasító véleményt adunk.

A tranzakciók szabályszerűségének ellenőrzése céljából megvizsgáltunk egy 140 tranzakcióból álló (minden kifizetés a DG INTPA-n keresztül történt), az EFA-n belüli kiadások teljes körére nézve reprezentatív mintát, amely a Szükséghelyzeti Alap Afrikáért uniós eszközhöz kapcsolódó 27 tranzakcióból, 20 uniós képviselet által engedélyezett 98 tranzakcióból, valamint a Bizottság székhelyén jóváhagyott 15 tranzakcióból állt. Amennyiben hibát észleltünk a tranzakciókban, a potenciális hiányosságok feltárásához megvizsgáltuk a mögöttes okokat.

A 140 vizsgált tranzakcióból 57 (40,7%) esetében merült fel hiba. Az általunk számszerűsített 48 hiba alapján a becsült hibaszint 7,1%. A három leggyakoribb hibatípus ez volt: fel nem merült kiadások (51%), nem támogatható kiadások (24%) és a közbeszerzési szabályok súlyos megsértése (16%).

Amint már régebben is, a Bizottság és végrehajtó partnerei a programbecslésekhez és vissza nem térítendő támogatásokhoz, valamint a kedvezményezett országokkal, nemzetközi szervezetekkel és tagállami ügynökségekkel kötött hozzájárulási és hatáskör-átruházási megállapodásokhoz kapcsolódó tranzakciókban több hibát követtek el, mint más támogatási formáknál (pl. építési beruházások, szállítási és szolgáltatási szerződések). A 99 ilyen típusú tranzakcióból, amelyet megvizsgáltunk, 46-nál merült fel számszerűsíthető hiba, amelyek a becsült hibaszinten belül 86%-ot tettek ki.

A korábbi évekhez hasonlóan egyes nemzetközi szervezetek késedelmesen bocsátottak rendelkezésünkre tőlük kért dokumentumokat, ami késést okozott a mi munkavégzésünkben is. Ezek a szervezetek csak korlátozott (például kizárólag az adatok megtekintésére feljogosító) hozzáférést biztosítottak a dokumentumokhoz, ami hátráltatta ellenőrzésünk tervezését és végrehajtását és csorbította annak minőségét. A Bizottság igyekezett ugyan megoldani ezeket a problémákat az érintett nemzetközi szervezetekkel folytatott folyamatos kommunikáció révén, de erőfeszítései mindeddig nem jártak sikerrel.

A DG INTPA fennmaradó hibaarányra vonatkozó vizsgálata

2022-ben a DG INTPA külső vállalkozót bízott meg a fennmaradó hibaarányról (RER) szóló tizenegyedik vizsgálat elvégzésével, amelynek célja megbecsülni azon hibák arányát, amelyeket a DG INTPA által annak teljes illetékességi területén az ilyen hibák megelőzésére, feltárására és kijavítására végzett irányítási ellenőrzések nem tudtak felderíteni, hogy e becslés alapján következtetéseket lehessen levonni ezen ellenőrzések eredményességéről.

A fennmaradó hibaarányra vonatkozó 2022. évi vizsgálat esetében a DG INTPA a korábbi évekhez hasonlóan egy 480 tranzakcióból álló mintát használt (a mintában szereplő egyes tranzakciók értéke meghaladta a mintavételi intervallumot, ezért a végső mintanagyság 407 volt). A vizsgálat a fennmaradó hibaarányt 1,15%-ra becsülte, ami az egymást követő hetedik évben a Bizottság 2%-os lényegességi küszöbe alatt marad.

A fennmaradó hibaarányra (RER) vonatkozó vizsgálat nem minősül bizonyosságot nyújtó szolgáltatásnak vagy ellenőrzésnek; alapja a DG INTPA által rendelkezésre bocsátott RER-módszertan és -kézikönyv. Az EFA-król szóló korábbi éves jelentéseink már leírták a vizsgálatok azon korlátait, amelyek hozzájárulhattak a fennmaradó hibaarány alábecsléséhez.

Áttekintettük a fennmaradó hibaarányról szóló 2022. évi vizsgálathoz használt számítási módszert, és megállapítottuk, hogy a nagy értékű tételek extrapolálásának módszertana nem elég világos. Ebből adódóan a külső vállalkozó nem megfelelően extrapolálta a mintából a nagy értékű (azaz a mintavételi intervallumnál magasabb értékű) tételeket. Megítélésünk szerint a fennmaradó hibaarányt alábecsülték. A mi számításunk eredménye 1,35%-os fennmaradó hibaarány.

A 2022. évi éves tevékenységi jelentés áttekintése

A főigazgatónak a 2022. évi éves tevékenységi jelentésben szereplő megbízhatósági nyilatkozata nem tartalmaz fenntartásokat. A 2022. évi éves tevékenységi jelentésben indokolatlannak találjuk a fenntartások hiányát, és úgy véljük, hogy az részben a fennmaradó hibaarányra vonatkozó vizsgálat korlátaiból ered.

A nagy értékű tételek helytelen extrapolációja miatt a harmadik szervezetekkel folytatott közvetett irányításhoz kapcsolódó kiadások hibaaránya meghaladta a 2%-os lényegességi küszöböt. A Bizottságnak ezért fenntartást kellett volna megfogalmaznia erre a kiadási kategóriára vonatkozóan, amely a DG INTPA vonatkozó kiadásainak 42,7%-át teszi ki.

Ajánlásaink

Javasoljuk, hogy a Bizottság:

• ellenőrizze, hogy a lezárt EFA-k valamennyi számviteli egyenlege elszámolásra került-e, és hogy az éves beszámolóban szereplő információkat időben aktualizálják-e;
• ellenőrizze, hogy az előfinanszírozást és a számlákat időben elszámolják-e;
• tegyen megfelelő intézkedéseket az uniós külképviseletek kontrollrendszereinek javítására annak érdekében, hogy a még el nem költött, de felmerült költségként elszámolt összegeket a kifizetések megtétele vagy a kiadások elszámolása előtt azonosítsák;
• ismételten emlékeztesse az uniós projektek kedvezményezettjeit, hogy be kell tartaniuk a héa támogathatóságára vonatkozó szerződéses feltételeket, és végezze el az ahhoz szükséges ellenőrzéseket, hogy a levonható héát ne számlázzák a projektekre;
• vegye figyelembe az összes rendelkezésre álló technikai és pénzügyi információt a hibák megelőzése, illetve feltárása és kijavítása érdekében a kiadások elfogadása előtt;
• tökéletesítse a fennmaradó hibaarányra vonatkozó vizsgálat során alkalmazott módszertant annak érdekében, hogy a nagy értékű tételeket helyesen extrapolálják, és ellenőrizze, hogy a vállalkozó megfelelően alkalmazza-e azt.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást az Európai Fejlesztési Alapokra irányuló ellenőrzésünkről a kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alapból finanszírozott tevékenységekről szóló 2022. évi éves jelentés tartalmaz.

Háttér-információk

Az Európai Számvevőszék és tevékenysége

Az Európai Számvevőszék az Európai Unió független külső ellenőre. Székhelyünk Luxembourgban van, és mintegy 900 munkatársat foglalkoztatunk az Unió minden országából. Alapvető célunk, hogy elősegítsük az Unió igazgatásának és pénzgazdálkodásának javítását és az elszámoltathatóság és átláthatóság fokozását, valamint hogy az uniós polgárok pénzügyi érdekeinek független őreként tevékenykedjünk. Ellenőrzési jelentéseink és véleményeink az Unió elszámoltathatósági láncának alapvető elemei. Céljuk, hogy biztosítsák az uniós szakpolitikák és programok végrehajtásáért felelős szervek – a Bizottság, más uniós intézmények és szervek, valamint a tagállami közigazgatási szervek – elszámoltathatóságát. Feladatunk, hogy felhívjuk a figyelmet a kockázatokra, bizonyosságot nyújtsunk, rávilágítsunk a hiányosságokra és a követendő gyakorlatokra, valamint iránymutatással szolgáljunk az uniós döntéshozóknak és jogalkotóknak arra nézve, hogyan javítható az uniós szakpolitikák és programok irányítása. Munkánk lehetővé teszi, hogy az európai polgárok tájékozódhassanak az általuk befizetett adó felhasználásáról.

A megbízhatósági nyilatkozatunk elkészítésekor alkalmazott ellenőrzési megközelítés dióhéjban

A megbízhatósági nyilatkozatunkban szereplő vélemények a nemzetközi ellenőrzési standardoknak megfelelően elvégzett ellenőrzési vizsgálatok során szerzett, objektív bizonyítékokon alapulnak.

Amint azt 2021–2025-ös stratégiánkban leszögezzük, a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret során a rendelkezésre álló adatokat és információkat felhasználva tovább fogjuk fejleszteni ellenőrzési koncepciónkat, hogy a Szerződés szerinti megbízatásunk alapján és a közszféra nemzetközi ellenőrzési standardjaival teljes összhangban továbbra is szilárd bizonyosságot tudjunk nyújtani.

A beszámoló megbízhatósága

Az Unió éves beszámolója teljes körű és pontos információt nyújt?

• Értékeljük a számviteli rendszert és megbizonyosodunk az annak alapján előállított adatok megbízhatóságáról.
• Felmérjük a főbb számviteli folyamatokat, hogy megbizonyosodjunk azok helyes működéséről.
• A számviteli adatokat analitikus vizsgálatnak alávetve győződünk meg arról, hogy azokat következetesen mutatják-e be, és hogy azok észszerűnek tűnnek-e.
• A könyvelési tételekből vett minta közvetlen ellenőrzésével győződünk meg arról, hogy a mögöttes tranzakciók valósak és azokat pontosan rögzítették.
• Ellenőrizzük a pénzügyi kimutatásokat, és megbizonyosodunk arról, hogy azok valós képet nyújtanak-e a pénzügyi helyzetről.

A tranzakciók szabályszerűsége

Megfelelnek-e a szabályoknak az uniós bevételekre és a költségként elszámolt kifizetésekre irányuló – az Unió beszámolójának alapjául szolgáló – tranzakciók?

• Értékeljük a kiadási és bevételi rendszereket, hogy megállapítsuk, mennyire eredményesen biztosítják azok a tranzakciók szabályszerűségét.
• Statisztikai módszerekkel tranzakciómintákat veszünk, hogy ezek képezzék számvevőink részletes vizsgálatainak alapját. A mintában lévő tranzakciókat részletesen megvizsgáljuk, többek között a végső kedvezményezettek (például mezőgazdasági termelők, kutatóintézetek, közbeszerzés keretében kivitelezést végző vagy szolgáltatást nyújtó vállalatok) telephelyein, hogy bizonyítékot szerezzünk arról, hogy az összes mögöttes esemény valós, azokat megfelelő módon tartják nyilván, és azok megfelelnek a kifizetések folyósítására vonatkozó szabályoknak.
• Elemezzük a hibákat és aszerint osztályozzuk őket, hogy számszerűsíthetők-e. Egy tranzakciót akkor tekintünk számszerűsíthető hiba által érintettnek, ha a szabályok alapján a kifizetést nem lett volna szabad jóváhagyni. A számszerűsíthető hibák extrapolálásával minden egyes külön értékelés tárgyát képező területre nézve megállapítjuk a becsült hibaszintet. Ezután a becsült hibaszintet összevetjük a 2%-os lényegességi küszöbértékkel és értékeljük, hogy a hibák általános érvényűek-e.
• Véleményeinkben ezeken az értékeléseken kívül más releváns információkat, például éves tevékenységi jelentéseket és más külső ellenőrök által készített jelentéseket is figyelembe veszünk.
• A tények helytállóságának biztosítása érdekében valamennyi megállapításunkat megvitatjuk mind a tagállami hatóságokkal, mind a Bizottsággal.

Milyen ellenőrzési koncepciót és módszertant alkalmazunk az RRF kiadásainak szabályszerűségére vonatkozó megbízhatósági nyilatkozatunk kapcsán?

• Az RRF kiadásainak szabályszerűségéről az uniós költségvetésre vonatkozó megbízhatósági nyilatkozatunk részeként adunk külön véleményt. Ennek oka az, hogy megítélésünk szerint az RRF teljesítési modellje eltérő és ideiglenes eszköz. Ezzel a véleménnyel arra törekszünk, hogy észszerű bizonyosságot nyújtsunk a kifizetésekről, és e vélemény alapján részletes információkat nyújtsunk a megbízhatósági nyilatkozatban (lásd: 17. ábra).
• Bizonyosságunk zömét tételes tesztelésből, valamint a felügyeleti és kontrollrendszerek értékeléséből származtatjuk. Megbízhatósági nyilatkozatunkat kiegészítik az éves tevékenységi jelentések, az éves irányítási és teljesítményjelentés, valamint a Belső Ellenőrzési Szolgálat jelentései.
• Munkánk megfelel a nemzetközi ellenőrzési standardoknak és biztosítja, hogy ellenőri véleményeinket elegendő és megfelelő ellenőrzési bizonyíték támassza alá.

Minden kiadványunk megjelenik honlapunkon: www.eca.europa.eu. A megbízhatósági nyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési folyamatról további információt a 2022. évi éves jelentésünk 1.1. melléklete tartalmaz.

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (https://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2023

PRINT	ISBN 978-92-849-0903-2	doi:10.2865/36701	QJ-09-23-357-HU-C
PDF	ISBN 978-92-849-0881-3	doi:10.2865/94817	QJ-09-23-357-HU-N
HTML	ISBN 978-92-849-0879-0	doi:10.2865/113493	QJ-09-23-357-HU-Q

SZERZŐI JOGOK

© Európai Unió, 2023

Az Európai Számvevőszék dokumentumainak felhasználását a nyíltadat-politikáról és a dokumentumok további felhasználásáról szóló 6/2019. sz. számvevőszéki határozat szabályozza.

Ellenkező rendelkezés (pl. egyedi szerzői jogi nyilatkozatokban foglaltak) hiányában az Európai Unió tulajdonában lévő számvevőszéki tartalmak a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) licenc alá tartoznak. Ezért főszabály szerint a további felhasználás a forrás és a változtatások megfelelő feltüntetésével megengedett. A Számvevőszéktől származó tartalmak további felhasználásakor azok eredeti értelme és mondanivalója nem torzulhat. A Számvevőszék nem vonható felelősségre a továbbfelhasználás esetleges következményeiért.

Ha az adott tartalomban azonosítható magánszemélyek is érintettek (például ha egy kép a Számvevőszék munkatársait ábrázolja vagy harmadik fél is szerepel a források között), adott esetben további engedélyt is be kell szerezni.

Amennyiben ez megtörtént, akkor a vonatkozó engedély érvényteleníti a fenti általános érvényű engedélyt, és az abban foglalt, egyértelműen meghatározott felhasználási korlátozások érvényesek.

A következő fényképek továbbfelhasználása megengedett, feltéve, hogy feltüntetik a szerzői jog tulajdonosát, a forrást és – amennyiben rendelkezésre áll – a fénykép készítőjének a nevét:

*, *: © Európai Unió, 2023, forrás: Európai Számvevőszék.

Az olyan tartalmak felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek nem az Európai Unió tulajdonát képezik, adott esetben közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni:

*: az ábra kidolgozása a Flaticon.com ikonjainak felhasználásával történt. © Freepik Company S.L. Minden jog fenntartva.

*: az 1. táblázat kidolgozása a Flaticon.com ikonjainak felhasználásával történt. © Freepik Company S.L. Minden jog fenntartva.

*: © Getty Images, 2017 / Miorag Gajic.

*: © stock.adobe.com / Bits and Splits.

*: az AGEA tulajdonában van és az módosította - © CGR SpA (Compagnia Generale Ripreseaeree), minden jog fenntartva.

*: © stock.adobe.com / BillionPhotos.com.

*: © depositphotos.com.

*: © stock.adobe.com / bluedesign.

*: © stock.adobe.com / RioPatuca Images.

*: © stock.adobe.com / Andrii Yalanskyi.

*: a 17. ábra kidolgozása a Flaticon.com ikonjainak felhasználásával történt. © Freepik Company S.L. Minden jog fenntartva, ideértve az Európai Számvevőszék által módosított fogaskerék-ikonét is, © stock.adobe.com / Ramziia.

Az iparjogvédelem alatt álló szoftverek és dokumentumok – pl. szabadalmak, márkajelzések, bejegyzett formatervezési minták, logók és nevek – nem tartoznak a Számvevőszék továbbfelhasználási politikájának hatókörébe.

Az Európai Uniónak az europa.eu címtartomány alá tartozó intézményi weboldalai külső oldalakra mutató hivatkozásokat is tartalmaznak. Ezek nem tartoznak a Számvevőszék hatáskörébe, ezért ajánlott elolvasni az ott közzétett adatvédelmi és szerzői jogi rendelkezéseket.

Az Európai Számvevőszék logójának használata

Az Európai Számvevőszék logója kizárólag a Számvevőszék előzetes hozzájárulásával használható fel.

KAPCSOLATBA SZERETNE LÉPNI AZ EU-VAL?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct központ is működik. Keresse meg online az Önhöz legközelebb eső központot (european-union.europa.eu/contact-eu/meet-us_hu).

Telefonon vagy írásban
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

• az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
• a rendes díjszabású telefonszámon: +32 22999696,
• az alábbi nyomtatvány használatával: european-union.europa.eu/contact-eu/write-us_hu.

INFORMÁCIÓKAT KERES AZ EU-RÓL?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén (european-union.europa.eu).

Uniós kiadványok
Az op.europa.eu/hu/publications címen uniós kiadványok tekinthetők meg és rendelhetők. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi dokumentációs központjától (european-union.europa.eu/contact-eu/meet-us_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálon bármelyik hivatalos nyelven hozzáférhetők az EU jogi tartalmai és az 1951-től megjelenő jogszabályai (eur-lex.europa.eu).

Uniós nyílt hozzáférésű adatok
A „data.europa.eu” portálon az uniós intézmények, szervek és ügynökségek nyílt hozzáférésű adatkészletei érhetők el. Az adatok ingyen letölthetők és felhasználhatók, úgy kereskedelmi, mint nem kereskedelmi célokra. Emellett a portálon keresztül a különböző európai országok számos adatkészlete elérhető.