A Bizottság válaszintézkedései a közös agrárpolitikával kapcsolatos csalásokra – ideje behatóbban foglalkozni a gondokkal

Összefoglaló

I A közös agrárpolitika (KAP) kiadásai a következők révén támogatják a mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést az Európai Unióban:

• a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések, általában a kedvezményezettek rendelkezésére álló mezőgazdasági földterület alapján;
• mezőgazdasági piaci intézkedések, amelyek segítik az uniós mezőgazdasági ágazatokat a piaci változásokhoz való alkalmazkodásban;
• a tagállamok nemzeti és regionális vidékfejlesztési programjai, amelyek támogatják a vidéki térségek társadalmi és gazdasági fejlődését, valamint környezeti és éghajlattal kapcsolatos kritériumokon alapuló támogatást nyújtanak.

II A 2018 és 2020 közötti időszakban a közvetlen kifizetések évente átlagosan 38,5 milliárd eurót tettek ki; a piaci intézkedések és a vidékfejlesztési kiadások évi átlaga 2,7 milliárd, illetve 13,1 milliárd euró volt.

III A csalás sérti az Unió pénzügyi érdekeit, és megakadályozza, hogy az uniós források révén el lehessen érni a szakpolitikai célkitűzéseket. Várakozásunk szerint jelentésünk segíteni fogja a Bizottságot és a tagállamokat abban, hogy az új, 2023–2027-es közös agrárpolitika keretében továbbfejlesszék csalás elleni kapacitásukat.

IV Uniós és nemzeti szinten több különböző szerv védi a KAP-finanszírozást a csalással szemben. Ellenőrzésünk azt vizsgálta, hogy a Bizottság a KAP-támogatási rendszereiben rejlő csalási kockázatok értékelésével megfelelő intézkedéseket hozott-e a KAP-kiadásokat érintő csalásokkal kapcsolatban, valamint hogy a Bizottság azonosította-e a ezeket a kockázatokat és megfelelően reagált-e azokra.

V Megállapítottuk, hogy a Bizottság ugyan reagált a KAP-kiadásokat érintő egyes csalásokra, de nem kezelte eléggé proaktívan a nagyarányú jogellenes földszerzés kockázatának a KAP-kifizetésekre gyakorolt hatását, és nem volt eléggé proaktív a tagállamok csalás elleni intézkedéseinek nyomon követése és az új technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázása terén sem.

VI A csalás kockázata eltérő az egyes KAP-támogatási rendszereknél. Ebben a jelentésben áttekintést adunk a KAP különböző támogatási rendszereit érintő csalási kockázatokról. Azonosítottuk a támogathatósági feltételek megsértését eltitkoló kedvezményezettekkel, a finanszírozott intézkedések összetettségével, valamint a nagyarányú földszerzés jogellenes formáival kapcsolatos kockázatokat.

VII A Bizottság a KAP-kiadásokkal kapcsolatos csalási kockázatokat értékelve a vidékfejlesztési beruházási intézkedéseket és bizonyos piaci intézkedéseket más támogatási rendszereknél nagyobb kockázatúnak ítélt. A közelmúltban iránymutatást adott ki a kifizető ügynökségeknek a „nagyarányú földszerzés” és a „gazdálkodó rendelkezésére álló mezőgazdasági földterület” fogalmával kapcsolatban.

VIII A Bizottság iránymutatást adott a tagállamoknak a csalással kapcsolatos kérdésekben. A kifizető ügynökségek többsége nagyra értékelte ezt az iránymutatást, néhányuk szerint azonban hasznos lett volna több gyakorlati példával szolgálni. A KAP-ra vonatkozó legutóbbi bizottsági kockázatelemzésre 2016-ban került sor, és a Bizottság azt tervezi, hogy újabbat az új KAP 2023 januári hatálybalépése előtt készít.

IX A Bizottság a kontrollrendszereiket értékelve elvégzi a kifizető ügynökségek akkreditációs és szabályszerűségi ellenőrzését, amely adott esetben a csalás elleni intézkedésekre is kiterjedhet. Ellenőrzése során a Bizottság a tanúsító szervek éves felülvizsgálatára támaszkodik annak megítéléséhez, hogy a kifizető ügynökségek megfelelnek-e akkreditációs kritériumaiknak, beleértve a csalás elleni intézkedéseiket. Egyes tanúsító szervek jelentései alig elemezték a kifizető ügynökségek csalás elleni intézkedéseit, de ezekben az esetekben a Bizottság nem kért további részleteket a tanúsító szervektől.

X A Bizottság az ellenőrzések automatizálása érdekében ösztönözte olyan új technológiák alkalmazását, mint a monitoring útján végzett ellenőrzés, amikor egy adott programra nézve a támogatás kedvezményezettjeinek teljes sokaságát figyelemmel kísérik, és az Arachne nevű saját kockázatértékelési eszközének kidolgozásával támogatta a tagállamokat a csalások megelőzésében. E technológiák használata önkéntes, és a tagállamok lassan reagáltak e téren. A mesterséges intelligencia és a nagy adathalmazokra épülő technológia sok lehetőséget kínál a csalás elleni küzdelemben, de a tagállamok még kevéssé tudnak élni ezekkel, és a Bizottság is csak e technológiák előmozdításának korai szakaszában van.

XI A Bizottságnak tett ajánlásaink azt a célt szolgálják, hogy a Bizottság jobban megismerje a csalási kockázatokat és a KAP-kiadásokkal kapcsolatos, az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét célzó intézkedéseket, mindezt meg tudja osztani másokkal, valamint hogy ösztönözze az új technológiák alkalmazását a csalások megelőzése és felderítése terén.

Bevezetés

A közös agrárpolitika (KAP)

01 A KAP-kiadások a következők révén támogatják a mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést az Unióban:

• a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések, amelyeket teljes mértékben az uniós költségvetésből finanszíroznak, és amelyek általában a kedvezményezettek rendelkezésére álló mezőgazdasági földterületen alapulnak;
• a szintén teljes mértékben az uniós költségvetésből finanszírozott piaci intézkedések, a tagállamok által társfinanszírozott egyes intézkedések kivételével; ilyen piaci intézkedések a mezőgazdasági termékek köz- és magántárolásának támogatása piaci zavarok esetén, ágazatspecifikus támogatási rendszerek (pl. a bor-, gyümölcs- és zöldségágazatban), valamint az uniós mezőgazdasági termékek értékesítésének ösztönzésével kapcsolatos költségek visszatérítése;
• az uniós költségvetésből, illetve a tagállamok által társfinanszírozott tagállami nemzeti és regionális vidékfejlesztési programok, ideértve mind a projektköltségek visszatérítését, mind pedig a kedvezményezettek mezőgazdasági földterületén vagy állatlétszámán alapuló kifizetéseket.

02 A 2018 és 2020 közötti időszakban az EU-27 országaiban a közvetlen kifizetések évente átlagosan 38,5 milliárd eurót tettek ki; a piaci intézkedések és a vidékfejlesztési kiadások évi átlaga 2,7 milliárd, illetve 13,1 milliárd euró volt.

03 Az uniós mezőgazdasági ágazat jelentős eltéréseket mutat a kedvezményezettek típusa, a mezőgazdasági üzemek mérete és a mezőgazdasági földterületek birtoklási formái tekintetében. Ez megnehezíti olyan szabályok és kontrollrendszerek kialakítását, amelyek minden helyzetnek megfelelnek.

04 A KAP kedvezményezettjei között találhatóak magánszemélyek és szövetkezetek, vállalatok és közszférabeli szervezetek. A 2020-as pénzügyi évben mintegy 6,2 millió kedvezményezett részesült közvetlen kifizetésben, 3,5 millióan kaptak támogatást vidékfejlesztési intézkedések keretében (ők jellemzően közvetlen kifizetésekben is részesültek), míg 102 000-en részesültek támogatásban piaci intézkedések keretében.

05 A legtöbb KAP kedvezményezett kevesebb mint 10 000 eurót kap évente: ezek aránya ugyan csökken, de még mindig a kedvezményezettek több mint 80%-át teszi ki (lásd 1. ábra).

06 Ami a mezőgazdasági termelőegységek szerkezetét illeti, az uniós gazdaságok 67%-a 5 hektárnál kisebb, míg 3%-uk 100 hektárnál nagyobb területű. A helyzet tagállamonként eltérő. Máltán és Romániában például a gazdaságok több mint 90%-kisebb 5 hektárnál, míg Dániában és Finnországban a gazdaságoknak csupán 4%-a tartozik ebbe a kategóriába.

07 A mezőgazdasági földterületek megoszlása is változó. Szlovákiában a gazdaságok 9%-a nagyobb 100 hektárnál, és ezek fedik le az ország mezőgazdasági területének 89%-át, míg Szlovéniában az ilyen gazdaságok csupán a mezőgazdasági földterületek 7%-ára terjednek ki. A helyzetet a 2. ábrán mutatjuk be uniós szinten, a három kiválasztott tagállamban (lásd: 26. bekezdés), illetve a két szélsőséget képviselő tagállamban.

08 Ami a mezőgazdasági földterületek birtoklási formáit illeti, a lengyel mezőgazdasági termelők 82%-a birtokolja a földjét, míg Máltán a termelők 78%-a bérli azt, Görögországban pedig a mezőgazdasági területek egyharmada köztulajdonban lévő földterület (lásd: I. melléklet).

A KAP költségvetésének védelme a csalással szemben

09 Az uniós jog¹ meghatározása szerint az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás olyan szándékos jogsértés (cselekmény vagy mulasztás), amely az alábbiak révén károsítja vagy károsíthatja az uniós költségvetést:

• hamis, helytelen vagy hiányos nyilatkozatok vagy dokumentumok felhasználása vagy benyújtása,
• információ elhallgatása és ezzel egy konkrét kötelezettség megszegése, vagy
• pénzeszközöknek az eredetileg megjelölttől eltérő célokra történő jogellenes felhasználása.

10 A csalás és a szabálytalanság közötti fő megkülönböztető tényező a szándékosság fogalma. Szabálytalanság eredhet egy szabály téves értelmezéséből is, míg a csalás szándékos szabálysértés következménye.

11 A csalás lehet „belső” vagy „külső” csalás². A KAP keretében:

• belső csalást a hatóságoknak a KAP-alapok kezelésében részt vevő alkalmazottai, illetve uniós intézmények vagy szervek alkalmazottai követhetnek el. A csalás jelenthet be nem jelentett összeférhetetlenséget, a szakmai titoktartás megsértését vagy passzív korrupciót;
• külső csalásról a KAP-támogatások kedvezményezettjei által elkövetett csalás esetében beszélünk. Példa erre a közbeszerzési csalás (pl. az ajánlattevők közötti összejátszás, szabálytalan vagy fiktív alvállalkozás, aktív korrupció), a dokumentumok meghamisítása, a költségek eltúlzása vagy a vállalatok közötti kapcsolatok eltitkolása.

12 A csalás sérti az Unió pénzügyi érdekeit, és megakadályozza, hogy az uniós források révén el lehessen érni a szakpolitikai célkitűzéseket. A csalás elleni eredményes küzdelemhez átfogó kockázatkezelési keret szükséges, amely lefedi a csalásmegelőzés, -felderítés és -reagálás teljes ciklusát (lásd: 3. ábra).

Különböző szervek védik a KAP-finanszírozást a csalással szemben

13 A Bizottságon belül:

• a KAP megosztott irányítását a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (DG AGRI) a tagállamok akkreditált kifizető ügynökségeivel együtt végzi, míg a szakpolitikáért a végső felelősséget továbbra is a DG AGRI viseli. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság bizonyosságot szerez a tagállamok irányítási és kontrollrendszereinek működéséről;
• az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) közigazgatási vizsgálatokat folytat az uniós költségvetést hátrányosan érintő jogellenes tevékenységek és az uniós intézményeken belüli súlyos kötelességszegések ügyében. Az OLAF ad otthont a tagállamok által az uniós kiadásokkal kapcsolatos szabálytalanságokra és csalásokra vonatkozóan benyújtott adatokat tartalmazó szabálytalanságkezelő rendszernek (IMS). Az OLAF elemzi a tagállamok által szolgáltatott adatokat, és közzéteszi a Bizottság éves jelentését az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről (PIF-jelentés)³. Az OLAF központi szerepet játszik az Unió csalásellenes politikájának kialakításában.

14 2021 júniusában megkezdte működését az Unió független ügyészsége, az Európai Ügyészség. Az Európai Ügyészség hatáskörrel rendelkezik az uniós költségvetés ellen elkövetett bűncselekmények, például a csalás és a korrupció kivizsgálására, valamint a bűnvádi eljárás lefolytatására és az Európai Ügyészségben részt vevő 22 tagállam illetékes bíróságai elé állításra⁴.

15 A tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk a csalások és egyéb szabálytalanságok megelőzése, felderítése és korrekciója, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek a saját pénzügyi érdekeikkel azonos módon történő védelme érdekében. A 10 000 eurót meghaladó szabálytalanságok és csalások eseteit az IMS rendszeren keresztül kell jelenteniük a Bizottságnak.

16 Akkreditációs kritériumaik részeként a kifizető ügynökségeknek belsőkontroll-tevékenységeket kell kialakítaniuk a csalások megelőzése és felderítése céljára (lásd: 1. háttérmagyarázat). A kifizető ügynökségek igazgatói éves vezetői nyilatkozatot nyújtanak be a Bizottságnak a belső kontrollrendszerek megfelelő működéséről, amelyben meg kell erősíteniük, hogy az azonosított kockázatokat figyelembe vevő eredményes és arányos csalásellenes intézkedések vannak érvényben⁵.

17 A kifizető ügynökségek ugyan nem felelősek a csalások kivizsgálásáért, de intézkedéseket kell hozniuk a csalások megelőzése és felderítése érdekében, és együtt kell működniük a vizsgálatokat végző bűnüldöző hatóságokkal.

18 A tagállamok által kijelölt tanúsító szervek évente felülvizsgálják a kifizető ügynökségek belső kontrollrendszereit és azok akkreditációs kritériumoknak való megfelelését, és éves véleményt adnak a kiadások jogszerűségéről és szabályszerűségéről.

19 A 4. ábra bemutatja, hogy a közös agrárpolitikával kapcsolatos csalások elleni küzdelem terén tevékeny fő szervek szerepét és felelősségi körét.

20 Az ellenőrzési standardoknak megfelelően éberen figyeljük a csalási kockázatokat is. Konkrétan:

• ellenőrzéseink tervezése és végrehajtása során figyelembe vesszük a csalás kockázatát;
• a csalásgyanús eseteket jelentjük az OLAF-nak és az Európai Ügyészségnek;
• a közelmúltban közzétettünk két különjelentést az uniós kiadásokat érintő csalás elleni küzdelemről⁶, és a 2019. évi megbízhatósági nyilatkozatunkban megvizsgáltuk a KAP-kiadásokkal kapcsolatos csalás elleni bizottsági politikát és eljárásokat⁷.

A tagállamok beszámolnak a Bizottságnak a KAP-kiadások terén általuk feltárt csalások összegéről

21 A Bizottság PIF-jelentése áttekintést nyújt a KAP-kiadásokkal kapcsolatos csalásokról a bejelentett esetek száma és a pénzösszegek tekintetében, és ezt a statisztikát háttérelemzésekkel egészíti ki. 2016 és 2020 között a KAP a csalásokkal érintett, az IMS-ben bejelentett összegek 11%-át tette ki, míg a kohéziós politika a teljes összeg 86%-ának felelt meg (lásd: 1. táblázat).

22 A bejelentett csalárd szabálytalanságok pénzügyi hatása a KAP-ra általában véve alacsony: 2016 és 2020 között az összes KAP-kifizetés 0,09%-ára terjedt ki. Az 5. ábra mutatja a csalásfelderítési arányt, vagyis azt, hogy milyen arányban áll a csalásgyanús esetek és megállapított csalások bejelentett összege az egyes KAP összetevőkre vonatkozó kifizetésekkel.

23 Amint azonban a 2020. évi PIF-jelentés⁸ kifejti, a csalásokkal érintettként bejelentett szabálytalanságok száma – és a kapcsolódó összegek – nem az uniós költségvetést érintő csalások szintjének közvetlen mutatója, hanem a tagállamok által az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem terén végzett munka szintjét jelzi. Korábbi ellenőrzéseinkben megállapítottuk, hogy ez a szám nem ad teljes képet az uniós kiadások kapcsán feltárt csalások szintjéről⁹.

Az ellenőrzés hatóköre és módszere

24 Ellenőrzésünk a KAP-támogatási rendszereit érintő csalási mintázatokat vizsgálta. Értékeltük, hogy a Bizottság helyesen azonosította-e a KAP-kiadásokat érintő csalási kockázatokat, és hogy megfelelően reagált-e ezekre.

25 Ellenőrzésünk a KAP által megosztott irányítás keretében finanszírozott intézkedésekre (közvetlen kifizetések, piaci intézkedések és vidékfejlesztés) terjedt ki, a 2007–2013-as és a 2014–2020-as programozási időszak adatainak vizsgálatával. Nem vizsgáltuk a közvetlen irányítás alá tartozó KAP-kiadásokat (a KAP-kiadások mintegy 0,8%-a), és nem foglalkoztunk összeférhetetlenségi kérdésekkel sem, mert ezek egy 2022-ben közzéteendő külön számvevőszéki különjelentés tárgyát képezik. Ellenőrzésünk nem terjedt ki az Európai Ügyészségre, amely 2021 júniusában kezdte meg működését.

26 Bizonyítékainkat a következő módokon gyűjtöttük össze:

• dokumentumok áttekintése és videokonferenciák az OLAF-fal és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósággal;
• dokumentumok áttekintése három tagállamban (Franciaország, Olaszország és Szlovákia). Ezeket a csalásra, a földkoncentrációra és a finanszírozási összegekre vonatkozó mutatók alapján választottuk ki;
• a három kiválasztott tagállam legfőbb ellenőrző intézményeinek, valamint mind a 27 tagállamban a kifizető ügynökségeknek, a csalás elleni koordinációs szolgálatoknak és a tanúsító szerveknek címzett felmérések. Afelmérés a csalási kockázatokra, valamint a tagállamokban érvényben lévő csalás elleni intézkedésekre és kontrollokra terjedt ki. Felmérésünkre 23 tagállam csalásellenes koordinációs szolgálata és kifizető ügynöksége, valamint 13 tagállam tanúsító szervei válaszoltak;
• az IMS-ből és az Unió statisztikai hivatala (Eurostat) adatkészleteiből kinyert adatok elemzése.

27 Arra számítunk, hogy jelentésünk segíteni fogja a Bizottságot és a tagállamokat abban, hogy az új, 2023–2027-es közös agrárpolitika keretében továbbfejlesszék csalás elleni kapacitásukat.

Megjegyzések

A csalás kockázata eltérő a KAP-egyes támogatási rendszereiben

28 A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a jogalkotási aktusokra irányuló javaslatainak előterjesztésekor a KAP különböző -támogatási rendszereinek kialakítása és szabályai figyelembe vegyék a csalás eredendő kockázatát¹⁰.

29 Értékeltük a KAP-kiadások fő kategóriái csaláskockázatnak való kitettségét. Figyelembe vettük korábbi ellenőrzéseink eredményeit, valamint az IMS-ben bejelentett ügyeket és az OLAF vizsgálatait.

30 A megbízhatósági nyilatkozat kapcsán végzett munkánk rámutatott, hogy a szabályok összetettsége és az uniós források kifizetésének módja hatással van a hibakockázatra. 2019. évi éves jelentésünkben¹¹ megállapítottuk, hogy a csalás kockázata ezenkívül annál nagyobb, minél összetettebbek a jogosultsági feltételek (lásd: 6. ábra).

Egyes kedvezményezettek elleplezik a támogathatósági feltételek be nem tartását

31 A kedvezményezettek meghatározott kategóriáinak támogatását célzó egyes KAP-támogatási rendszerek csalásérzékenynek bizonyultak, mivel egyes igénylők nem hozzák nyilvánosságra a vonatkozó információkat, vagy mesterségesen teremtik meg a támogathatósági kritériumoknak való megfelelés feltételeit, hogy jogosulatlanul részesüljenek KAP-támogatásban.

32 Az Unió egyik vidékfejlesztési prioritása a kis- és középvállalkozások (kkv-k) diverzifikációjának, létrehozásának és fejlesztésének elősegítése. Annak megállapításához, hogy egy kedvezményezett jogosult-e mint kkv, elengedhetetlen az alkalmazottak létszámára, az éves árbevételre és az éves mérlegfőösszegre vonatkozó megbízható információk, valamint a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó információk közzététele.

33 Megbízhatósági nyilatkozatunkban azonosítottunk olyan kedvezményezetteket, akik nem tették közzé a más vállalatokkal fennálló kapcsolataikat. Ilyen eseteket az OLAF is vizsgált (példákért lásd: 2. háttérmagyarázat).

34 A KAP igyekszik „fiatal mezőgazdasági termelőnek” minősülő személyeknek nyújtott kiegészítő finanszírozás révén ösztönözni a generációs megújulást a mezőgazdaságban. Erre a támogatásra olyan mezőgazdasági termelő jogosult, aki a támogatási kérelme benyújtásakor még nincs 40 éves, és első alkalommal indít mezőgazdasági üzemet annak vezetőjeként.

35 A fiatal mezőgazdasági termelő egyedül vagy más termelőkkel közösen is létrehozhat mezőgazdasági üzemet, annak jogi formájától függetlenül. Jogi személyek esetében azonban a fiatal mezőgazdasági termelőnek tényleges és hosszú távú ellenőrzést kell gyakorolnia a gazdálkodó egység felett az irányítással, a haszonnal és a pénzügyi kockázatokkal kapcsolatos döntések tekintetében.

36 A tagállamok szigorúbb szabályokat is meghatározhatnak a vidékfejlesztési támogatásban részesülő fiatal mezőgazdasági termelők számára. Franciaországban például a nemzeti támogathatósági szabályok előírják, hogy a fiatal mezőgazdasági termelő jövedelmének főként mezőgazdasági tevékenységből kell származnia. A szabálytalanságkezelő rendszer egyes esetekben kimutatta, hogy amikor az újonnan létrehozott mezőgazdasági üzem nem generálta a várt árbevételt, a fiatal mezőgazdasági termelők jövedelemnövelési céllal más (néha teljes munkaidős) munkahelyet kerestek, s így elvesztették támogatási jogosultságukat. Más esetekben az derült ki, hogy a kedvezményezett nem volt vezetője a mezőgazdasági üzemnek, sőt nem is dolgozott a gazdaságban.

37 Az ilyen esetek csalásnak minősülhetnek, ha a támogathatósági feltételeket nem teljesítő kedvezményezett helyzetének valótlan bemutatása szándékával hamis vagy hiányos információkat közöl.

38 Egyes esetekben a kedvezményezettek a KAP-támogatásra való jogosultság érdekében meghamisítják a dokumentumokat vagy szimulálnak tevékenységeket (lásd: 3. háttérmagyarázat).

A projektek összetettsége növeli a csalás kockázatát

39 A piaci intézkedéseken belül a borágazati támogatási programok számos intézkedést finanszíroznak különböző támogathatósági feltételek mellett. Ilyenek például: a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása, a betakarítási biztosítás, a vállalkozásokba történő beruházások, az új termékek, eljárások és technológiák kifejlesztésére irányuló innováció, valamint a nem uniós országokban folytatott promóció.

40 A nem uniós országokban végrehajtott promóciós tevékenységek különösen nagy kockázatnak vannak kitéve. E tevékenységek ellenőrzése kihívást jelenthet a következők miatt:

• számos promóciós tevékenység (pl. közönségkapcsolatok) átmeneti és immateriális jellege;
• a nem uniós országokban ritkán kerül sor helyszíni ellenőrzésre;
• a legtöbb promóciós tevékenységet alvállalkozásba adják, különösen, ha azokra a kedvezményezett országától eltérő országban kerül sor.

41 A 4. háttérmagyarázat egy, a megbízhatósági nyilatkozatunk során feltárt példát mutat be.

Közvetlen kifizetések és nagyarányú földszerzés

42 Ahhoz, hogy területalapú közvetlen kifizetésekben részesüljenek, a kedvezményezetteknek be kell jelenteniük, hogy hány hektár támogatható földterület „áll rendelkezésükre”¹⁸. Más szóval a kedvezményezetteknek megfelelő jogalappal kell rendelkezniük a földterület igényléséhez.

43 A közvetlen kifizetéseket gyakran összekapcsolták a „nagyarányú földszerzés” fogalmával, bár a kifejezés értelmezése vitatott (lásd: 5. háttérmagyarázat).

44 Felmérésünkre válaszolva a kifizető ügynökségek közel 60%-a jelezte, hogy a nagyarányú földszerzést nem tekinti kockázati mutatónak. Egy tagállam öt kifizető ügynöksége szerint a nagyarányú földszerzés azzal a helyzettel kapcsolatos, amikor kedvezményezettek anélkül nyújtanak be támogatható kérelmeket, hogy jogi igényt támaszthatnának a földterületre.

A jelenlegi kontrollmechanizmusok hozzájárultak a hibakockázat csökkentéséhez

45 A közvetlen kifizetések támogathatóságának ellenőrzésére szolgáló fő irányítási eszköz az integrált igazgatási és kontrollrendszer (IACS), amelynek része a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer (MePaR).

46 Az integrált igazgatási és kontrollrendszer összekapcsolja a mezőgazdasági üzemek, támogatási kérelmek, mezőgazdasági területek és állatnyilvántartások adatbázisait, amelyek segítségével a kifizető ügynökségek adminisztratív keresztellenőrzéseket végeznek valamennyi támogatási kérelemre nézve. A MePaR egy több forrásból származó téradatkészleteket tartalmazó földrajzi információs rendszer, amely adatok együttesen a tagállamok mezőgazdasági területeinek nyilvántartását képezi.

47 Amint azt a megbízhatósági nyilatkozattal kapcsolatos munkánk is megerősítette, az integrált igazgatási és kontrollrendszer és különösen a MePaR eredményes irányítási és kontrollrendszerként biztosítja, hogy a közvetlen kifizetések egészét ne érintse lényeges hiba.

48 A hibaszint csökkentéséhez hozzájárult a térinformatikai támogatáskezelési alkalmazás (GSAA) bevezetése az integrált igazgatási és kontrollrendszerbe, ami lehetővé teszi, hogy a termelők online nyújthassák be kifizetési kérelmeiket, valamint az is, hogy a kifizető ügynökségek előzetes keresztellenőrzéseket végeznek a termelők támogatási kérelmeivel kapcsolatban.

Egyes helyzetekben valószínűbb a nagyarányú földszerzés

49 Mivel az integrált igazgatási és kontrollrendszer, illetve a MePaR megnehezíti a valósnál nagyobb támogatható terület bejelentését (pl. kettős igénylés vagy nem mezőgazdasági földterületre vonatkozó igénylés révén), a csalók igyekeznek jogellenesen mezőgazdasági földterületet szerezni, majd arra igényelni támogatást (lásd: 7. ábra).

50 Az OLAF és a nemzeti hatóságok vizsgálatai megállapították, hogy az ilyen típusú csalárd tevékenység leggyakrabbban köztulajdonban lévő mezőgazdasági területeket érint, illetve magántulajdonban lévő, tisztázatlan tulajdonú földterületeket (lásd: 6. háttérmagyarázat és 7. háttérmagyarázat).

51 A földterületekre közvetlen kifizetést jogellenesen igénylő csalók alkalmasint hamis dokumentumokat nyújtanak be, vagy olyan bűncselekményeket követnek el, mint a zsarolás és a tisztviselőkkel való összejátszás (belső csalás). A 6. háttérmagyarázat bemutat erre egy példát.

52 A csalók a tagállami ellenőrzések hiányosságait is kihasználhatják (lásd: 7. háttérmagyarázat).

A Bíróság és a Bizottság nemrégiben tisztázta a földterület használatának jogalapjára vonatkozó ellenőrzésekre alkalmazandó szabályokat

53 A KAP-ra vonatkozó szabályozás nem határozza meg a „mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló földterület” fogalmát, és nem írja elő, hogy a támogatási kérelem benyújtásakor a mezőgazdasági termelőnek bizonyítania kellene földhasználati jogát²⁴. A tulajdonjogra, bérleti szerződésekre vagy a tulajdonjog egyéb formáira vonatkozóan a nemzeti szabályok érvényesek.

54 A tagállamoknak minden kérelmet ellenőrizniük kell a szabálytalanságok megelőzése és orvoslása, valamint a jogosulatlan kifizetések visszafizettetése érdekében²⁵, és e célból megkövetelhetik az igénylőtől, hogy szolgáltasson bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a földterület jogszerűen a rendelkezésére áll²⁶, különösen kétség esetén.

55 Az arra vonatkozó ellenőrzések, hogy a kérelmek által érintett földterületeket a mezőgazdasági termelők törvényesen használják-e, tagállamonként eltérőek. Felmérésünk eredményei szerint két tagállamban nyolc kifizető ügynökség minden esetben ellenőrzi ezt. A felmérésünkre válaszoló 47 kifizető ügynökség közül kilenc úgy nyilatkozott, hogy csak egymást átfedő kérelmek esetén végez ellenőrzést, míg a többi kifizető ügynökség más, például a következő helyzetekben is végez célzott ellenőrzéseket:

•  ha a földterületre első alkalommal nyújtanak be kérelmet vagy a földterület állami szervezet tulajdonában áll,
•  az adminisztratív ellenőrzések vagy helyszíni látogatások során felmerült kétségek esetén.

56 Ha egy földterületre egynél több olyan személy nyújt be kérelmet, aki állítása szerint jogalappal bír az igény érvényesítéséhez, akkor a mezőgazdasági termelő hasznát és az általa viselt pénzügyi kockázatokat figyelembe vevő „döntéshozatali jogkör” elvét kell alkalmazni²⁷. A szóban forgó kérdésben az Európai Bíróság egy közelmúltbeli ítélete hozott pontosítást, felhíva a figyelmet annak fontosságára, hogy a földterületnek jogszerűen a kérelmező rendelkezésére kell állnia. A Bíróság kimondta, hogy ha a földterületre a tulajdonos és a földterületet jogalap nélkül ténylegesen használó harmadik személy egyaránt nyújt be kérelmet, akkor a földterületet a tulajdonos rendelkezésére állónak kell tekinteni²⁸.

57 Az ítéletet követően a Bizottság 2021 júniusában iránymutatást adott ki a tagállamoknak²⁹. Az iránymutatás kifejti, hogy ahhoz, hogy a kedvezményezett jogszerűen rendelkezzen földterülettel, az magában foglalja a jogszerű használat jogának megszerzését. Az iránymutatás azt is kimondja, hogy a tagállamok megtervezhetik saját ellenőrzéseiket, de ezeknek az ellenőrzéseknek hatékonyan meg kell előzniük és korrigálniuk kell a szabálytalanságokat, és nem korlátozódhatnak a kettős kérelmekre.

Támogatás igénylése földterületre mezőgazdasági tevékenység végzése nélkül

58 A csalók azzal is próbálkozhatnak, hogy kizárólag azért szereznek – akár jogszerűen, akár nem – földterületet, hogy közvetlen kifizetésekben részesüljenek, pedig nem is végeznek mezőgazdasági tevékenységet. Ennek kockázata nagyobb egyes legelők és hegyvidéki területek esetében, ahol a kifizető ügynökségek nehezebben tudják ellenőrizni, hogy folyik-e ott az előírt mezőgazdasági tevékenység, például legeltetés (lásd: 8. háttérmagyarázat).

Hogyan számolunk be a csalásgyanús esetekről

59 Megbízhatósági nyilatkozatunk elkészítése során minden évben számos potenciálisan csalárd szabálytalanságot tárunk fel, de nem lehetünk biztosak abban, hogy valóban történt-e csalás.

60 2018–2020-ban a „Természeti erőforrások” kiadásaira vonatkozóan általunk bejelentett általános hibaarány az összes kifizetett összeg 2,4%-áról 2,0%-ára csökkent. A KAP a „Természeti erőforrások” kiadásainak mintegy 97%-át tette ki. Ezekben az években 698 KAP-kifizetést vizsgáltunk meg, és 101 esetben számszerűsítettünk hibákat. 17 esetben merült fel a gyanú, hogy a hiba csalással hozható összefüggésbe.

61 Mivel csalások kivizsgálására nincs jogosultságunk, a 17 eset közül 12-t átadtunk az OLAF-nak, míg a fennmaradó 5 esetben már folyamatban voltak vizsgálatok vagy visszafizettetési eljárások, illetve az érintett összeg olyan csekély volt, hogy az arányossági alapon nem tenne eleget az OLAF vizsgálati kritériumainak.

A Bizottság tett lépéseket a KAP-kiadásokat érintő csalások ellen, de nem volt eléggé proaktív

62 Elvárnánk, hogy a csalás elleni küzdelemben a Bizottság megfelelő intézkedések révén áttekintést kapjon a KAP-kiadásokat érintő csalásokról és csalási kockázatokról, és megfelelően reagáljon azokra³¹.

63 Csalás elleni stratégiája³² keretében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság lépéseket tett az OLAF-fal folytatott együttműködés (esetek bejelentése az OLAF-nak, az OLAF ajánlásainak nyomon követése) megerősítésére, fokozta munkatársainak képzését, iránymutatást nyújtott nekik, illetve a tagállamoknak, és növelte a csalásokkal kapcsolatos tudatosságot mind intézményen belül, mind azon kívül.

64 Megvizsgáltuk, hogy a Bizottság:

• végzett-e átfogó csaláskockázat-értékelést, és nyomon követte-e az új csalásfajták megjelenését;
• megfelelő iránymutatást nyújtott-e és felhívta-e a tagállamok figyelmét az azonosított csalási kockázatokra;
• megfelelően nyomon követte-e a tagállamok csalás elleni intézkedéseit;
• előmozdította-e a kontrollrendszereket megerősítő új technológiák alkalmazását.

A Bizottság azonosította a fő csalási kockázatokat, ás a közelmúltban iránymutatást adott ki a nagyarányú földszerzéssel kapcsolatban

65 A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság csalás elleni stratégiájában meghatározott egyik stratégiai célkitűzés a csaláskockázat-értékelés megerősítése volt. A Főigazgatóság a csalás elleni stratégiájának egymást követő változataiban beszámolt vonatkozó elemzéseiről (lásd: 2. táblázat). A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság szerint:

• a vidékfejlesztési beruházási intézkedések és bizonyos piaci intézkedések (promóciós intézkedések és a termelői szervezetek támogatása) nagyobb kockázatot hordoznak,
• a közvetlen kifizetések, az egyéb területalapú kifizetések és az állattartáshoz kapcsolódó kifizetések kevésbé kockázatosak.

66 2014-ben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság megkezdte a felmerülő új csalástípusok nyomon követését. 2016-ban kiterjedt csaláskockázat-elemzést végzett, és vállalta, hogy évente frissíti azt. 2017 óta a Főigazgatóság megítélése szerint még nem volt szükség a kockázatelemzés frissítésére, mivel a kockázatok nem változtak, és nem merültek fel új csalási mintázatok. A Főigazgatóság azt tervezi, hogy az új KAP 2023 januári hatálybalépése előtt új csaláskockázat-elemzést végez.

67 2017–2019-ben az OLAF a közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos rendszeres visszaélések eseteit vizsgálta Olaszországban, Franciaországban és Szlovákiában (lásd: 6. háttérmagyarázat, 7. háttérmagyarázat és 8. háttérmagyarázat). A DG AGRI nem egészítette ki csaláskockázat-értékelését úgy, hogy az kiterjedjen a nagyarányú földszerzésre is, mivel az utóbbit nem tekintette a KAP-ot közvetlenül érintő csalásnak.

68 A DG AGRI 2020. évi csalás elleni stratégiájában szereplő meghatározás szerint a nagyarányú földszerzés mezőgazdasági földterületek jogellenes kisajátítása, amely területekre csalók azután törvényes módon kérelmeznek közvetlen kifizetéseket. A DG AGRI kijelentése szerint a stratégia foglalkozik az Unió pénzügyi érdekeire közvetlen hatást nem gyakorló reputációs kockázatokkal, vagyis adott esetben a nagyarányú földszerzéssel és más helytelen magatartással is. Ennek kapcsán a DG AGRI úgy ítelte meg, hogy e jelenségek nem a KAP-jogszabályok gyenge pontjaiból erednek, hanem az érintett tagállamok jogállamisági kérdéseink tekinthetők.

69 Amint a 5. háttérmagyarázatban bemutattuk, a nagyarányú földszerzés számos csalárd gyakorlathoz köthető. Ilyenek például a dokumentumok meghamisítása, a kényszerítés, a politikai befolyásolás vagy bennfentes információk felhasználása, az eljárások manipulálása vagy a vesztegetés. A Bizottság közelmúltbeli ítélkezési gyakorlaton alapuló iránymutatása (lásd: 57. bekezdés) szerint ahhoz, hogy egy földterület jogszerűen egy kedvezményezett rendelkezésére álljon, annak jogot kell szereznie a földterület jogszerű használatára. Következésképpen, ha a nemzeti joggal összhangban megállapítást nyer, hogy ezt a jogot csalárd módon szerezték meg, akkor a kapcsolódó kifizetések is szabálytalanok. Ilyen esetekben fontos szerepet játszhatnak a kifizető ügynökségek, ha a rendelkezésükre álló adatokból figyelmeztető jelzésekre következtetnek, és együttműködnek a nyomozást végző bűnüldöző hatóságokkal.

A Bizottság iránymutatást nyújtott a tagállamoknak, de néhány kifizető ügynökség jelezte, hogy gyakorlatiasabb tanácsra van szüksége

70 A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság lépéseket tett, hogy felhívja a tagállamok figyelmét a csalással kapcsolatos kérdésekre, iránymutatást adott nekik és csaláskockázati mutatókkal („figyelmeztető jelzések”) látta el őket. Ezeket a tevékenységeket a 8. ábra foglalja össze.

71 A Bizottságtól kapott iránymutatással kapcsolatos kérdéseinkre válaszolva a kifizető ügynökségek megemlítették a DG AGRI kezdeményezéseit, de ezekre az egyéb információforrásokra is hivatkoztak:

• a Bizottságnak az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó csalás elleni iránymutatása;
• a csalások megelőzésének koordinációjával foglalkozó tanácsadó bizottság (COCOLAF), illetve a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság tanulási hálózata keretében kicserélt információk;
• az ún. PIF-jelentések és az OLAF által nyújtott egyéb iránymutatás.

72 A megkérdezett kifizető ügynökségek többsége hasznosnak találta a Bizottság iránymutatását, bár két ügynökség megjegyezte, hogy egyes elemzések (pl. a PIF-jelentésekben) érdekesek ugyan, de általánosabbak annál, mintsem hasznosak lehetnének napi munkájuk során. Hét kifizető ügynökség nagyra értékelte a csalás elleni szemináriumok során szemléltetésképp bemutatott csalási eseteket. Két kifizető ügynökség szerint az iránymutatást több gyakorlati példával kellene kiegészíteni.

73 A 9. ábra bemutatja a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság által 2012 óta nyújtott iránymutatást.

74 A DG AGRI 2013 óta nem adott ki iránymutató feljegyzést a csaláskockázati mutatókról (a továbbiakban: figyelmeztető jelzések), pedig további csaláskockázati mutatók megállapítása hasznos lenne a kifizető ügynökségek munkájának irányítását illetően. A legtöbb csalás elleni szemináriumra 2013 és 2018 között került sor, majd 2021-ben kezdték újra az ilyeneket. 2020-tól kezdődően a tagállamok és a DG AGRI a tanulási hálózat ülésein rendszeresen megvitatták a csalás elleni intézkedéseket.

A Bizottság nyomon követi a tagállamok által végrehajtott csalás elleni intézkedéseket, de áttekintésének vannak hiányosságai

75 Az uniós jogszabályok csalással kapcsolatos akkreditációs kritériumainak³³ való megfelelés érdekében (lásd: 1. háttérmagyarázat) a Bizottság (DG AGRI) 2014-ben egyedi intézkedések elfogadását ajánlotta a kifizető ügynökségeknek (lásd: 9. háttérmagyarázat).

76 A tagállamok tanúsító szervei minden évben felülvizsgálják, hogy a kifizető ügynökségek megfelelnek-e az akkreditációs kritériumoknak, valamint belső kontrollrendszereiket. A Bizottság szerint értékelniük kellene az ajánlott csalás elleni intézkedések tagállami végrehajtását is (lásd: 9. háttérmagyarázat). A Bizottság megvizsgálja a tanúsító szervek éves jelentéseit, és nyomon követi a feltárt hiányosságokat.

77 2016-ban a Bizottság iránymutatást adott a tanúsító szerveknek az akkreditációs kritériumokról, és ebben szerepelt a csalások megelőzéséről és felderítéséről szóló szakasz is, de nem adott iránymutatást a tanúsító szervek által elvégzendő ellenőrzésekre vonatkozóan.

78 Öt kifizető ügynökségre nézve tekintettük át a tanúsító szervek 2018 és 2020 közötti jelentéseit. Három tanúsító szerv számolt be ellenőrzéseiről és tett ajánlásokat a feltárt hiányosságokra nézve, míg a fennmaradó két tanúsító szerv jelentéseiben nem szerepelt ilyen információ. A Bizottság nem kérte fel ezt a két tanúsító szervet, hogy további részletekkel szolgáljon.

79 Ha az igazoló szervek által végzett felülvizsgálat és beszámolás nem teljes körű, az gyengítheti a kifizető ügynökségeknél alkalmazott csalás elleni intézkedések minőségére vonatkozó bizonyosságot. A tanúsító szervekkel 2021 novemberében tartott találkozón a Bizottság tovább tárgyalta velük az e tekintetben betöltött szerepüket.

80 A DG AGRI a kontrollrendszereiket értékelve elvégzi a kifizető ügynökségek akkreditációs és szabályszerűségi ellenőrzését, amely adott esetben a csalás elleni intézkedésekre is kiterjedhet. Az akkreditációs ellenőrzéseket illetően áttekintettük a DG AGRI általunk kiválasztott tagállamokra vonatkozó akkreditációs jelentéseit. A következőket állapítottuk meg:

• Franciaország esetében a három kiválasztott kifizető ügynökségnél az utóbbi időben nem került sor akkreditációs ellenőrzésekre,
• Olaszország esetében 2015-ben és 2019-ben végeztek vizsgálatokat a kiválasztott kifizető ügynökségnél, de ezek nem a csalás elleni intézkedésekre, hanem az adósságkezelésre összpontosítottak,
• Szlovákia esetében a DG AGRI a csalás elleni intézkedésekre összpontosított (lásd: következő bekezdés és 10. háttérmagyarázat).

81 Egyes esetekben, amikor a Bizottság a pénzeszközök esetleges hűtlen kezeléséről szerez tudomást, a kifizető ügynökséget részletes ellenőrzéseknek lehet alávetni (lásd: 10. ábra és 10. háttérmagyarázat).

A Bizottság ösztönözte új technológiák használatát, de ezeket nem használják ki kellő mértékben

82 A Bizottság támogatta, hogy az integrált igazgatási és kontrollrendszer útján végzett adminisztratív ellenőrzések során új technológiákat alkalmazzanak. Ösztönözte a monitoring útján végzett ellenőrzés és az Arachne használatát is.

83 A kifizető ügynökségek 2018 óta folyamodhatnak monitoring útján végzett ellenőrzésekhez. Ez olyan megközelítést jelent, amelynek során műholdas adatokat felhasználó automatizált folyamatok útján ellenőrzik a KAP-szabályok betartását. Monitoring útján végzett ellenőrzéseket a kifizető ügynökségek eddig főként a közvetlen kifizetési rendszerek keretében benyújtott területalapú támogatási kérelmek értékelésére használtak.

84 A kifizető ügynökségek a terménytípusokra és a mezőgazdasági tevékenységre vonatkozó műholdas adatokat így összevethetik a mezőgazdasági termelők által a támogatási kérelmükben megadott információkkal. Amikor egy adott kifizetési rendszer valamennyi támogathatósági kritériuma értékelhető műholdas adatok alapján, akkor a kifizető ügynökségek a távolból tudják nyomon követni a kérelemben szereplő parcellák teljes sokaságát.

85 Az új megközelítésnek köszönhetően a kifizető ügynökségek a tenyészidőszak során bármikor figyelmeztethetik a mezőgazdasági termelőket egy esetleges meg nem felelésre (például hogy egy adott időpontig kaszálják le a földterületüket). Ez több lehetőséget ad a termelőknek a kérelmük korrekciójára még annak véglegesítése előtt, és a rendszer szabályainak betartására ösztönöz³⁵.

86 A monitoring útján végzett ellenőrzések csökkenthetik az adminisztratív terheket és javíthatják a költséghatékonyságot³⁶. A kedvezményezettek teljes népessége mezőgazdasági tevékenységének rendszeres megfigyelése révén ezek az ellenőrzések elrettentő hatásúak, és segíthetnek azonosítani az esetleges csalásokra utaló jeleket.

87 2013-mal kezdve a Bizottság kidolgozta saját kockázatértékelési informatikai eszközét: az Arachne ingyenesen és önkéntes alapon a tagállamoknak is rendelkezésére áll. Az Arachne feldolgozza és elemzi a projekthez kötődő kedvezményezettekre, vállalkozókra és egyéb érdekelt felekre nézve a tagállamok által szolgáltatott adatokat, és összeveti ezeket a külső adatbázisokból származó, az e vállalkozásokra és személyekre vonatkozó információkkal. Így azonosítani lehet a csalás kockázatának kitett projekteket, kedvezményezetteket és vállalkozókat.

88 Az Arachnét eredetileg a kohéziós kiadások területére dolgozták ki, de egy 2019 februárjában indított, vidékfejlesztési projektekre vonatkozó kísérleti projekt révén a KAP-ra is kiterjesztették.

89 A 2023-tól érvényes KAP-szabályozás előírja, hogy a Bizottság bocsássa ezt az eszközt a tagállamok rendelkezésére, önkéntes alkalmazásra³⁷. A Bizottságnak 2025-ben értékelő jelentést kell közzétennie. A Tanács és az Európai Parlament közös nyilatkozatban kötelezettséget vállalt arra, hogy a Bizottság értékelő jelentését követően megvizsgálja az eszköz kötelező használatára vonatkozó javaslatot³⁸.

E technológiák tagállami bevezetése időigényes

90 Az új képalkotó technológiáknak a KAP ellenőrzésében történő alkalmazásáról szóló különjelentésünkben azt javasoltuk a Bizottságnak, hogy a 2020 utáni KAP keretében a monitoringalapú megközelítést alkalmazzák egyik fő ellenőrzési rendszerükként³⁹, és a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy támogatást nyújt a tagállamoknak ezen új megközelítés alkalmazásához.

91 2020 végén, két évvel az eszköz bevezetése után a közvetlen kifizetésekben részesülő összes terület 5,7%-ára terjedtek ki a monitoring útján végzett ellenőrzések⁴⁰. A Bizottság becslései szerint 2021 végére ez a lefedettség elérte a 13,1%-ot.

92 Az új KAP keretében a területalapú intézkedések esetében minden tagállamban kötelező lesz a területmegfigyelő rendszer (AMS) révén műholdas adatokon alapuló automatizált elemzést végezni. A Bizottság várakozásai szerint ezen előírás miatt növekedni fog a műholdas megfigyelés alatt álló terület.

93 Két évvel azután, hogy az Arachne kísérleti projektként elindult a KAP területén, 76 kifizető ügynökség közül hét⁴¹ töltött fel adatokat és használta bizonyos mértékben az eszközt, négy⁴² ügynökség teszteli azt, tíz⁴³ pedig előzetes megbeszéléseket kezdett annak használatáról. Mivel az Arachne adatbányászaton alapuló kockázatértékelési eszköz, a hasznossága attól függ, hogy a tagállami hatóságok az Arachne használata mellett döntenek-e, és ha igen, mennyi adatot töltenek fel.

Ki kell aknázni a további technológiai fejlődés lehetőségeit

94 A mesterséges intelligenciában jelentős potenciál rejlik: tökéletesítheti a munkaeszközöket, hiszen több milliárd adatpont között is képes mintákat azonosítani. Az adatbányászati eszközök hatékonyabbá tehetik a nyomonkövetési rendszereket, és képesek felderíteni a csalásokat és a közpénzek helytelen kezelését.

Nagy adathalmazok felhasználása a tényleges tulajdonosok azonosítására

95 A korrupció és a csalás megelőzését is szolgáló nyilvános közzétételi és beszámolási követelmények az elszámoltathatóság és az ellenőrzés alapelemei.

96 2021 májusában az Európai Parlament a KAP-forrásokból 2018-ban és 2019-ben, valamint a kohéziós alapokból 2014 és 2020 között támogatásban részesülő kedvezményezetteket elemző tanulmányt⁴⁴ tett közzé, hogy azonosítsa a legnagyobb kedvezményezetteket A tanulmány különbséget tett a „közvetlen kedvezményezettek” – akik közvetlenül részesülnek az uniós forrásokban – és a „végső kedvezményezettek” (tényleges tulajdonosok) között: utóbbiak a közvetlen kedvezményezett többségi részesedését közvetlenül vagy közvetve ellenőrző jogi vagy természetes személyek. A tanulmány kiemelte, hogy technikai és jogi nehézségekbe ütközik átfogó képet kapni a végső kedvezményezettekről és a kapott uniós források összegéről.

97 A jelentés kimutatta, hogy a közvetlen kedvezményezettek mintegy egytizedét közjogi szervek, korlátolt felelősségű társaságok és egyéb jogi személyek képezték, de 2018–2019-ben ezek részesültek a KAP-források több mint egyharmadában. A jelentés javaslata szerint a KAP, illetve az európai strukturális és beruházási alapok által finanszírozott valamennyi projektet tartalmazó közös uniós adatbázist kellene létrehozni, és ez megoldhatná az uniós alapok végső kedvezményezettjeinek azonosításával kapcsolatos széttagoltságot és egyéb gondokat. 2021 szeptemberében az Európai Parlament tanulmányt tett közzé arról, hogy milyen követelményeknek kellene eleget tennie az egységes kedvezményezetti adatbázisnak⁴⁵.

98 Az uniós kedvezményezettek közös adatbázisa több millió gazdasági szereplő adatait gyűjtené egybe. Ez a nagy adathalmaz lehetővé tenné mintázatok azonosítását a források elosztásában és elősegítené az esetleges csalárd helyzetekre való felfigyelést.

99 Amint azt a Bizottság a 2020. évi PIF-jelentésében hangsúlyozta⁴⁶, a csalás elleni küzdelemben kulcsfontosságú az (uniós és nemzeti) közfinanszírozás kedvezményezettjeinek (többek között: a vállalkozók, az alvállalkozók és a tényleges tulajdonosok) jobb átláthatósága, az adatok hatékonyabb összegyűjtése és felhasználása, valamint azon lehetőségek teljes körű kiaknázása, amelyek az informatikai rendszerek összekapcsolhatóságában, az adatbányászati és kockázatértékelési eszközökben rejlenek.

100 A kohézió területén a 2021–2027-es időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet⁴⁷ előírja a tagállamoknak, hogy gyűjtsenek információkat arról, kik az uniós finanszírozás címzettjeinél a tényleges tulajdonosok. Az új KAP-szabályozás előírja a tagállamok számára, hogy gyűjtsék össze a kedvezményezettek azonosításához szükséges információkat, így azt is, hogy azok milyen csoportban vesznek részt, de a tényleges tulajdonosok kérdéséről a szabályozás nem tesz említést⁴⁸.

A mesterséges intelligencia felhasználása a csalási kockázatok azonosításában

101 A Bizottság javasolja a kifizető ügynökségeknek, hogy hozzák létre a csaláskockázati mutatók („figyelmeztető jelzések”) főkönyvét. Felmérésünkre válaszolva a kifizető ügynökségek példákkal szolgáltak (11. ábra).

102 Egyes figyelmeztető jelzéseket – különösen a közvetlen kifizetésekkel kapcsolatosakat – közvetlenül be lehetne építeni az integrált igazgatási és kontrollrendszer adatbázisába. Az olasz hatóságok például azt tervezik, hogy rendszerükbe feltöltik az elkobzott vagy bírósági eljárás alatt álló parcellák adatait, hogy a rendszer riasztást küldhessen.

103 A gépi tanulási technikákat ki lehetne használni az ellenőrzések további automatizálása és a figyelmeztető jelzések generálása érdekében. Észtországban a kifizető ügynökség gépi tanulási technikákat használt a műholdfelvételeknél a kaszálási követelményeknek való meg nem felelés megelőzése és felderítése céljára. A kifizető ügynökség szerint e rendszer révén a kedvezményezettek jobban tudatában vannak, hogy a monitoringtevékenység a parcellák 100%-ára kiterjed. Ez visszatartó hatással van, és elősegíti a szabálytalanságok és csalások megelőzését. Egy másik kifizető ügynökség által bevezetett rendszer algoritmusa olyan parcellákra jellemző mutatókat keres, amelyeknél a szabálytalan kérelmek kockázata nagyobb. A kifizető ügynökség ezt követően azonosítja, hogy mely vállalkozások rendelkeznek jelentős számú ilyen parcellával, ahol nagyobb a szabálytalanság és a csalás kockázata.

104 Olaszországban a nemzeti kifizető ügynökség és a Belügyminisztérium közös kezdeményezés keretében adatbányászat és fotóértelmezés alkalmazásával profilalkotási modellt igyekszik létrehozni a nagy valószínűséggel „bűnügyi fókuszterületnek” minősülő települések azonosítására. A MePaR-ban rendelkezésre álló műholdas felvételek vizsgálatával a projekt elemzi, hogy a területi elemek milyen minőségi és mennyiségi eltérései – például illegális hulladéklerakók, kiömlések, nyomornegyedek, engedély nélküli építkezések, elhagyott épületek – tulajdoníthatóak potenciálisan bűncselekményeknek. A projektek keretében összevetik ezeket az információkat az önkormányzatokra vonatkozó adatokkal, azonosítva így az olyan helyzeteket, amikor bűncselekményre került vagy kerülhet sor.

105 A mesterséges intelligenciában nagy lehetőségek rejlenek, de ezek kiaknázásához nagy mennyiségű, hozzáférhető formátumú adatra és az adatbázisok összekapcsolására van szükség. Felmérésünkre válaszolva egyes kifizető ügynökségek rámutattak az adatokhoz való hozzáférésük olyan akadályaira, mint a következők:

• a különböző szereplők és adatbázisok közötti információcserét gátolhatják banktitokra vonatkozó vagy adatvédelmi jogi követelmények;
• az adatbázisok összekapcsolása, valamint a folyamatok és kontrollmechanizmusok automatizálása különleges informatikai kapacitást és szakértelmet igényel;
• a szükséges informatikai képességek kifejlesztéséhez jelentős pénzügyi beruházás szükséges, ami aránytalan lehet az egyes intézkedésekhez, a kisebb tagállamok méretéhez vagy az esetleges csalások mértékéhez képest.

Következtetések és ajánlások

106 Ellenőrzésünk azt vizsgálta, hogy a Bizottság megfelelő intézkedéseket hozott-e a közös agrárpolitika (KAP) kiadásait érintő csalásokkal kapcsolatban. Értékeltük a KAP-támogatási rendszereit érintő csalási mintázatokat. Megvizsgáltuk, hogy a Bizottság azonosította-e a KAP-kiadásokat érintő csalási kockázatokat és megfelelően reagált-e azokra.

107 Általános következtetésünk az, hogy a Bizottság ugyan reagált a KAP-kiadásokat érintő egyes csalásokra, de nem kezelte eléggé proaktívan a nagyarányú földszerzés kockázatának a KAP-kifizetésekre gyakorolt hatását, és nem volt eléggé proaktív a tagállamok csalás elleni intézkedéseinek nyomon követése és az új technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázása terén sem.

108 Ebben a jelentésben áttekintést adtunk a KAP-ot érintő csalási kockázatokról. Azonosítottuk a támogathatósági feltételek megsértését eltitkoló kedvezményezettekkel (31–38. bekezdés), a finanszírozott intézkedések összetettségével (39–41. bekezdés), valamint a nagyarányú földszerzés jogellenes formáival (42–58. bekezdés) kapcsolatos kockázatokat.

109 A Bizottság a KAP-kiadásokkal kapcsolatos csalási kockázatokat értékelve a vidékfejlesztési beruházási intézkedéseket és bizonyos piaci intézkedéseket minősítette a kockázatnak leginkább kitettnek (65. bekezdés). A KAP-ra vonatkozó legutóbbi bizottsági kockázatelemzésre 2016-ban került sor, és a Bizottság azt tervezi, hogy újabbat az új KAP 2023. januári hatálybalépése előtt készít (66. bekezdés).

110 A Bizottság iránymutatást adott a tagállamoknak a csalással kapcsolatos kérdésekben (70. bekezdés), és a kifizető ügynökségek többsége nagyra értékelte ezt az iránymutatást (72. bekezdés). 2020-tól kezdődően a Bizottság rendszeres találkozókon vitatta meg a tagállamokkal a csalás elleni intézkedéseket (74. bekezdés), 2021-ben pedig konkrét iránymutatást adott ki arról, hogy a kifizető ügynökségeknek milyen ellenőrzéseket kell végezniük a kérelmek által érintett mezőgazdasági földterület jogalapjára nézve (57. bekezdés).

111 A kifizető ügynökségek Bizottság által végzett akkreditációs és szabályszerűségi ellenőrzése adott esetben a csalás elleni intézkedésekre is kiterjedhet (80. bekezdés). A Bizottság a tanúsító szervek éves felülvizsgálatára támaszkodik annak megítéléséhez, hogy a kifizető ügynökségek megfelelnek-e akkreditációs kritériumaiknak, beleértve a csalás elleni intézkedéseiket (76. bekezdés). 2016-ban a Bizottság iránymutatást adott a tanúsító szerveknek az akkreditációs kritériumokról, de nem adott iránymutatást a tanúsító szervek által a csalással kapcsolatban elvégzendő ellenőrzésekre nézve (77. bekezdés). Egyes tanúsító szervek jelentései alig elemezték a kifizető ügynökségek csalás elleni intézkedéseit, de ezekben az esetekben a Bizottság nem kért további részleteket a tanúsító szervektől (78. bekezdés).

112 A Bizottság az ellenőrzések automatizálása érdekében ösztönözte olyan új technológiák alkalmazását, mint a műholdas felvételeken alapuló, monitoring útján végzett ellenőrzés (83–86. bekezdés), és az Arachne nevű saját kockázatértékelési eszközének kidolgozásával támogatta a tagállamokat a csalások megelőzésében (87–‍ 89. bekezdés). A tagállamok vontatottan kezdték meg ezen technológiák alkalmazását (91. és 93. bekezdés). A mesterséges intelligencia és a nagy adathalmazokra épülő technológia sok lehetőséget kínál a csalás elleni küzdelemben (94–104. bekezdés), de a tagállamok még kevéssé tudnak élni ezekkel (105. bekezdés), és a Bizottság is csak e technológiák előmozdításának korai szakaszában van.

1. ajánlás. A KAP-kiadásokkal kapcsolatos csalási kockázatok és intézkedések jobb megismerése és megosztása

A Bizottság:

1. tegye naprakésszé a tanúsító szerveknek nyújtott iránymutatást a kifizető ügynökségek csalás elleni intézkedéseinek értékelésében betöltött szerepüket tisztázandó, és ellenőrizze, hogy a tanúsító szervek hogyan követik az iránymutatást;
2. vizsgálja felül, hogy a kifizető ügynökségek hogyan hajtják végre az annak ellenőrzésére vonatkozó iránymutatást, hogy a földterületek jogszerűen állnak-e a kérelmezők rendelkezésére, és terjessze a nagyarányú jogellenes földszerzés kockázatával kapcsolatban bevált gyakorlatokat;
3. az a) és b) pont alapján frissítse az arra vonatkozó értékelését, hogy a különböző kiadási rendszerek milyen mértékben vannak kitéve csalási kockázatoknak, és hogy a tagállami szinten végrehajtott csalás elleni intézkedések milyen mértékben képesek feltárni, megelőzni és korrigálni ezeket, valamint hozza meg a fő csalási kockázatok csökkentéséhez szükséges intézkedéseket.

A végrehajtás céldátuma: 2023

2. ajánlás. Az új technológiák alkalmazásának előmozdítása a KAP-kiadásokkal kapcsolatos csalások megelőzése és felderítése terén

A Bizottság:

1. támogassa a kifizető ügynökségeket a monitoring útján végzett ellenőrzések és a leendő „területmegfigyelő rendszer” alkalmazásában az új technológiák elterjedését gátló szűk keresztmetszetek azonosítása, valamint az ezek megszüntetésének kapcsán bevált gyakorlatok és technikai megoldások megosztása révén;
2. mozdítsa elő a csalásfelderítő eszközök, például az Arachne használatát a kifizető ügynökségek körében, hogy megnőjön az ilyen eszközöket használó tagállamok száma;
3. ossza meg a tagállamokkal a mesterséges intelligenciának és a gépi tanulásnak a csalásra utaló mintázatok azonosítása terén bevált gyakorlatait.

A végrehajtás céldátuma: 2024

A jelentést 2022. május 4-i luxembourgi ülésén fogadta el a Joëlle Elvinger számvevőszéki tag elnökölte I. Kamara.

Mellékletek

I. melléklet. Mezőgazdasági földterületek birtoklási formái (EU-27, 2016)

Rövidítések

AFCOS: Csalás elleni koordinációs szolgálat

AMS: Területmegfigyelő rendszer

COCOLAF: A csalások megelőzésének koordinációjával foglalkozó tanácsadó bizottság

COSO: A Treadway-bizottság támogató szervezeteinek bizottsága

DG AGRI: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság

EPPO: Európai Ügyészség

GSAA: Térinformatikai támogatáskezelési alkalmazás

HÉA: Hozzáadottérték-adó

IIER: Integrált igazgatási és kontrollrendszer

IMS: Szabálytalanságkezelő rendszer

KAP: Közös agrárpolitika

Kkv-k: Kis- és középvállalkozások

MePaR: Mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer

OLAF: Európai Csalás Elleni Hivatal

PIF: Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme, a francia protection des intérêts financiers kifejezésből

Glosszárium

A csalások megelőzésének koordinációjával foglalkozó tanácsadó bizottság: Az OLAF azt koordináló szerve, hogy a Bizottság és a tagállamok hogyan küzdenek az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalások ellen.

Arachne adatbázis: A Bizottság által kifejlesztett, az irányító hatóságokat és a kifizető űgynöségeket az esb-alapok irányításában és kontrolljában segítő adatbányászati eszköz.

Csalás: Szándékos és jogellenes megtévesztés anyagi előny szerzése érdekében, amellyel egy másik felet tulajdonától vagy pénzétől fosztanak meg.

Csalás elleni koordinációs szolgálat: Az egyes tagállamok által az OLAF-fal való együttműködés megkönnyítésére kijelölt szerv.

Csalás gyanúja: Olyan szabálytalanság, amely közigazgatási vagy bírósági eljárást von maga után annak megállapítására, hogy csalásról van-e szó.

Cselekvési terv: Egy adott cél elérése érdekében megteendő lépéseket meghatározó dokumentum.

Digitalizáció: A digitális technológia és a digitalizált információk fokozódó beépítése és felhasználása a folyamatok és feladatok egyszerűbbé, gyorsabbá, hatékonyabbá és/vagy gazdaságosabbá tétele érdekében.

Figyelmeztető jelzés: Arra utaló kockázati mutató, hogy egy tranzakció vagy más tevékenység csalárd lehet.

Gépi tanulás: Az a folyamat, amikor egy informatikai alkalmazás egy adott feladatban mesterséges intelligenciát használ a teljesítmény javítása érdekében.

Hiba: Helytelen számítás eredménye, vagy jogi és szerződéses kötelezettségek be nem tartásából eredő szabálytalanság.

Integrált igazgatási és kontrollrendszer: A tagállamok által a közös agrárpolitika keretében a mezőgazdasági termelőknek folyósított kifizetések kezelésére és ellenőrzésére használt uniós mechanizmus.

Kedvezményezett: Az uniós költségvetésből vissza nem térítendő támogatásban vagy kölcsönben részesülő természetes vagy jogi személy.

Kifizető ügynökség: A tagállam által az uniós mezőgazdasági kiadások igazgatására és kontrolljára kijelölt szerv.

Kis- és középvállalkozások: Az alkalmazottak száma és bizonyos pénzügyi kritériumok alapján meghatározott méretű vállalatok és egyéb szervezetek. A kisvállalkozásoknak 50-nél kevesebb az alkalmazottjuk, és forgalmuk vagy mérlegfőösszegük nem haladja meg az 10 millió eurót. A középvállalkozások 250-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak, és legfeljebb 50 millió eurós forgalmat bonyolítanak le, illetve mérlegfőösszegük legfeljebb 43 millió euró.

Korrupció: Közhatalommal, vállalati vagy személyes hatalommal való visszaélés jogellenes haszonszerzés céljából.

Közvetlen kifizetések: Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap keretében közvetlenül a mezőgazdasági termelőknek folyósított támogatási kifizetések, főként területalapú támogatások.

Megállapított csalás: Olyan szabálytalanság, amelyet a bíróság csalásnak minősített.

Megbízhatósági nyilatkozat: Az Európai Számvevőszék éves jelentésében szereplő nyilatkozat, amelyben az közzéteszi az uniós beszámoló megbízhatóságáról, illetve a mögöttes tranzakciók szabályszerűségéről adott ellenőri véleményét.

Megosztott irányítás: Az uniós költségvetés végrehajtásának olyan módozata, amikor – a közvetlen irányítással ellentétben – a Bizottság bizonyos végrehajtási feladatokat a tagállamokra bíz, de azokért továbbra is viseli a végső felelősséget.

Mesterséges intelligencia: Az emberi intelligencia – tanulás, problémamegoldás és más képességek – számítógépes szimulálása.

Mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer: Mezőgazdasági földterületek tagállami adatbázisa, amely a közös agrárpolitika keretében nyújtott közvetlen támogatások kifizetésekor, valamint a mezőgazdasági termelők igényléseire vonatkozó támogathatósági ellenőrzések során használatos.

Monitoring útján végzett ellenőrzések: A helyszíni ellenőrzéseket kiváltó megközelítés, amelynek része a támogathatósági kritériumok és kötelezettségek műholdas adatok felhasználásával történő szisztematikus megfigyelése, nyomon követése és értékelése.

Nagy adathalmazokra épülő technológia: Nagy mennyiségű strukturálatlan adat begyűjtése, feldolgozása, tárolása és elemzése, aminek révén az így kapott információ új felismeréseket tesz lehetővé.

Piaci intézkedés: Állami intervenció a mezőgazdasági piacokon az árcsökkenések és a strukturális nehézségek hatásainak enyhítésére ágazatspecifikus (pl. gyümölcs- és zöldségfélék, bor, iskolatej) támogatás révén.

Szabálytalanság: Uniós (vagy vonatkozó tagállami) szabályok vagy szerződéses kötelezettségek megsértése.

Szabálytalanságkezelő rendszer: A tagállamok által a szabálytalanságok – köztük a csalásgyanús esetek – OLAF-nak történő bejelentésére szolgáló alkalmazás. 

Tanúsító szerv: A mezőgazdasági kiadások terén a tagállam által arra kijelölt állami vagy magánszervezet, hogy évente igazolja a kifizető ügynökségek elszámolásainak megbízhatóságát, azok kiadásainak jogszerűségét és szabályszerűségét, valamint belső kontrollrendszereik rendes működését.

Térinformatikai támogatáskezelési alkalmazás Területalapú mezőgazdasági támogatás iránti kérelem benyújtására szolgáló online eszköz.

Területmegfigyelési rendszer: A mezőgazdasági tevékenységek műholdas adatok felhasználásával történő szisztematikus megfigyelésére, nyomon követésére és értékelésére szolgáló technológia.

Vidékfejlesztési program: Az uniós vidékfejlesztési politika végrehajtására irányuló, a Bizottság által jóváhagyott nemzeti vagy regionális többéves célkitűzések és intézkedések.

A Bizottság válaszai

https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=61337

Időrendi áttekintés

https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=61337

Ellenőrző csoport

Ellenőrzéseinek eredményeit a Számvevőszék különjelentésekben mutatja be, amelyek egy adott költségvetési területhez kapcsolódó uniós szakpolitikákkal és programokkal, illetve az irányítással kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Hogy ellenőrzési munkája maximális hatást érjen el, témái megválasztásakor és feladatai megtervezésekor a Számvevőszék tekintetbe veszi a teljesítmény-, illetve megfelelőségi kockázatokat, az érintett bevétel vagy kiadás nagyságát, a várható fejleményeket, valamint a politika és a nagyközönség érdeklődését.

Ezt a teljesítmény-ellenőrzést a Joëlle Elvinger számvevőszéki tag által vezetett, a természeti erőforrások fenntartható hasznosításával foglalkozó I. Kamara végezte. Az ellenőrzést előbb João Figueiredo számvevőszéki tag, majd azt átvéve Nikolaos Milionis számvevőszéki tag vezette, Paula Betencourt és Kristian Sniter kabinetfőnökök, Matteo Tartaggia kabinetattasé, Richard Hardy ügyvezető; Michela Lanzutti feladatfelelős, valamint Antonio Caruda Ruiz, Servane De Becdelièvre, Jan Machán, Adrien Meric és Milan Šmíd számvevők támogatásával. Grafika: Marika Meisenzahl.

 

Balról jobbra: Antonio Caruda Ruiz, Michela Lanzutti, Matteo Tartaggia, Nikolaos Milionis, Kristian Sniter, Servane De Becdelièvre, Jan Machán, Marika Meisenzahl.

Végjegyzetek

¹ Az (EU) 2017/1371 irányelv (PIF-irányelv) 3. cikke. A PIF a francia „protection des intérêts financiers” – vagyis (az Unió) pénzügyi érdekeinek védelme – rövidítése.

² Lásd pl.: Association of Certified Fraud Examiners.

³ A PIF-jelentések elérhetők a Bizottság honlapján.

⁴ Belgium, Bulgária, Csehország, Németország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Ausztria, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Finnország.

⁵ Az 1306/2013/EU rendelet 7. cikke (3) bekezdésének b pontja, a 908/2014/EU rendelet I. melléklete.

⁶ A 01/2019. sz. különjelentés: „Az uniós kiadásokat érintő csalások elleni küzdelem”, és a 06/2019. sz. különjelentés: „A csalások kezelése az uniós kohéziós kiadások terén”.

⁷ A 2019. évi éves jelentés 6.34–6.41. és 6.44. bekezdése.

⁸ A Bizottság 2020. évi PIF-jelentése, 1. melléklet, COM(2021)578.

⁹ A 01/20101/2019. sz., „Az uniós kiadásokat érintő csalások elleni küzdelem” című különjelentés 23–28. bekezdése és a 06/2019. sz., „A csalások kezelése az uniós kohéziós kiadások terén” című különjelentés 47–57. bekezdése.

¹⁰ A DG AGRI csalás elleni stratégiájának 4.0 verziója – Ares(2020)5099349, 7.3.1. bekezdés.

¹¹ A 2019. évi éves jelentés 6.35. és 6.36. bekezdése.

¹² 2016. évi éves jelentés, 7.3. melléklet, 1. példa.

¹³ 2018. évi éves jelentés, 7.3. háttérmagyarázat.

¹⁴ Az OLAF 2018. évi jelentése, 28. o.

¹⁵ 2017. évi éves jelentés, 7.6. háttérmagyarázat.

¹⁶ Az IMS adatbázisban jelentett eset.

¹⁷ A 2016. évi megbízhatósági nyilatkozat tekintetében ellenőrzött tranzakció.

¹⁸ Az 1307/2013/EU rendelet 33. cikkének (1) bekezdése és 36. cikkének (5) bekezdése.

¹⁹ Európai Parlament (EP), ‘Extent of farmland grabbing in the EU’, 15. o.; Transnational Institute (TNI)-European Coordination Via Campesina (ECVC), ‘Land concentration, land grabbing and people’s struggles in Europe’, 16. o.

²⁰ EP, ‘Addressing the human rights impacts of ‘land grabbing’’.

²¹ EP, ‘Extent of farmland grabbing in the EU’.

²² Az OLAF 2017. évi jelentése, 20–21. o.

²³ Az OLAF 03/2021. sz. sajtóközleménye..

²⁴ A Bíróság ítélete, 2020. december 17., Land Berlin, C-216/19. sz. ügy, 34. bekezdés.

²⁵ Az 1306/2013/EU rendelet 58. cikkének (2) bekezdése és 59. cikkének (1) bekezdése.

²⁶ A Bíróság ítélete, 2010. június 24., Luigi Pontini és társai, C-375/08. sz. ügy, 90. bekezdés.

²⁷ A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének (2) bekezdése; C-216/19. sz. ügy, 42–43. bekezdés.

²⁸ C-216/19. sz. ügy, 45. bekezdés.

²⁹ A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság feljegyzése a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló támogatható hektárokkal kapcsolatos követelményről (DS/CDP/2021/08).

³⁰ Az OLAF 2018. évi jelentése, 27–28. o.

³¹ COSO, Fraud risk management guide, ix. o.

³² A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság csalás elleni stratégiája, 4.0 verzió – Ares(2020)5099349, 22–26. o.

³³ A 907/2014/EU rendelet I. melléklete.

³⁴ A biztos válasza a P-004224/2020. sz. parlamenti kérdésre, 2020. augusztus 27.

³⁵ A04/2020. sz. különjelentés 11–12. és 16–18. bekezdése.

³⁶ A04/2020. sz. különjelentés 17–18. bekezdése.

³⁷ Az(EU) 2021/2116 rendelet 59. cikkének (2) bekezdése.

³⁸ Nyilatkozatok az (EU) 2021/2116 rendelethez (2021/C 488/02).

³⁹ A04/2020. sz. különjelentés 82. bekezdése.

⁴⁰ AA Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság 2020. évi éves tevékenységi jelentése, 2. melléklet, 25. o. (a 3.5. eredménymutató).

⁴¹ Észtország, Horvátország, Olaszország, Litvánia, Románia, Szlovénia és Szlovákia kifizető ügynökségei.

⁴² Görögország és Spanyolország kifizető ügynökségei (3).

⁴³ Belgium, Bulgária, Spanyolország (2), Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Lengyelország, Portugália és Svédország kifizető ügynökségei.

⁴⁴ The Largest 50 Beneficiaries in each EU Member State of CAP and Cohesion Funds.

⁴⁵ Requirements for a single database of beneficiaries.

⁴⁶ A Bizottság 2020. évi PIF-jelentése, 44. o.

⁴⁷ Az (EU) 2021/1060 rendelet 69. cikkének (2) bekezdése.

⁴⁸ Az (EU) 2021/2116 rendelet 59. cikkének (4) bekezdése.

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (https://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2022

PDF	ISBN 978-92-847-8021-1	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/8170	QJ-AB-22-011-HU-N
HTML	ISBN 978-92-847-7999-4	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/35143	QJ-AB-22-011-HU-Q

SZERZŐI JOGOK

© Európai Unió, 2022

Az Európai Számvevőszék dokumentumainak felhasználását a nyíltadat-politikáról és a dokumentumok további felhasználásáról szóló 6–2019. sz. számvevőszéki határozat szabályozza.

Ellenkező rendelkezés (pl. egyedi szerzői jogi nyilatkozatokban foglaltak) hiányában az Európai Unió tulajdonában lévő számvevőszéki tartalmak a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) licenc alá tartoznak. Ezért főszabály szerint a további felhasználás a forrás és a változtatások megfelelő feltüntetésével megengedett. A Számvevőszéktől származó tartalmak további felhasználásakor azok eredeti értelme és mondanivalója nem torzulhat. A Számvevőszék nem vonható felelősségre a továbbfelhasználás esetleges következményeiért.

Ha az adott tartalomban azonosítható magánszemélyek is érintettek (például ha egy kép a Számvevőszék munkatársait ábrázolja vagy harmadik fél is szerepel a források között), adott esetben további engedélyt is be kell szerezni.

Amennyiben ez megtörtént, akkor a vonatkozó engedély érvényteleníti a fenti általános érvényű engedélyt, és az abban foglalt, egyértelműen meghatározott felhasználási korlátozások érvényesek.

Az olyan tartalmak felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek nem az Európai Unió tulajdonát képezik, adott esetben közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni.

Az iparjogvédelem alatt álló szoftverek és dokumentumok – pl. szabadalmak, márkajelzések, bejegyzett formatervezési minták, logók és nevek – nem tartoznak a Számvevőszék továbbfelhasználási politikájának hatókörébe.

Az Európai Uniónak az europa.eu címtartomány alá tartozó intézményi weboldalai külső oldalakra mutató hivatkozásokat is tartalmaznak. Ezek nem tartoznak a Számvevőszék hatáskörébe, ezért ajánlott elolvasni az ott közzétett adatvédelmi és szerzői jogi rendelkezéseket.

Az Európai Számvevőszék logójának használata

Az Európai Számvevőszék logója kizárólag a Számvevőszék előzetes hozzájárulásával használható fel.

Kapcsolatba szeretne lépni az EU-val?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct információs központ is működik. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központot: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Telefonon vagy e-mailben
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

• az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
• a rendes díjszabású telefonszámon: (+32 2) 29-99-696, vagy
• e-mailen: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Információkat keres az EU-ról?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén: https://europa.eu/european-union/index_hu

Uniós kiadványok
A következő címen uniós kiadványok tölthetők le/rendelhetők meg díjmentesen/fizetés ellenében: https://op.europa.eu/hu/publications. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi információs központjától (lásd: https://europa.eu/european-union/contact_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálról bármelyik hivatalos nyelven letölthetők az EU jogi tartalmai és az 1951-től megjelenő jogszabályai: https://eur-lex.europa.eu

Az EU által gondozott nyílt hozzáférésű adatok
A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (https://data.europa.eu/hu) uniós adatkészletekhez biztosít hozzáférést. Az adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók.