E-kereskedelem: még számos kihívás vár megoldásra a héa- és vámbeszedés terén

Összefoglalás

I

Az e-kereskedelem áruknak és szolgáltatásoknak az interneten vagy más online kommunikációs hálózatokon keresztül történő adásvételét jelenti. Az Európai Unió ösztönzi az elektronikus kereskedelmet, hogy annak révén a vállalkozások és a fogyasztók ugyanúgy tudjanak nemzetközi viszonylatban az interneten venni és eladni, mint a helyi piacon. A legfrissebb rendelkezésre álló statisztikák szerint 2017 folyamán az EU-28 területén működő vállalkozások közül minden ötödik végzett elektronikus értékesítést. A 2008 és 2017 közötti időszakban az elektronikus értékesítést is végző vállalkozások aránya 7 százalékponttal, a vállalkozások e-értékesítésből származó forgalma pedig (a teljes forgalom arányában) 5 százalékponttal nőtt.

II

Amennyiben az árukat és szolgáltatásokat határokon átnyúló e-kereskedelmi tranzakció útján értékesítik, a tagállamok feladata a héa és a vámok beszedése. Ennek hiányosságai mind a tagállamok, mind az Unió költségvetését kedvezőtlenül érintik. A Bizottság ellenőrzéseket hajt végre a beszedett héa és vámok tekintetében. Szintén a Bizottság feladata a vám- és adópolitikák, valamint az e területekre vonatkozó stratégiák és jogszabályok kidolgozása. Az Európai Csalás Elleni Hivatal felelős az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció és egyéb bűncselekmények kivizsgálásáért.

III

Az ellenőrzést az indokolta, hogy a határokon átnyúló kereskedelem esetében fennáll a szabálytalanságok kockázata a héa és a vámok beszedése terén. Bár a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre uniós szintű becslések a be nem szedett héa összegéről, a Bizottság úgy becsüli, hogy a nem uniós országokból származó alacsony értékű termékek értékesítéséből évente akár 5 milliárd euró veszteség is keletkezhet.

IV

Megvizsgáltuk a határokon átnyúló internetes termékértékesítések tekintetében a héa- és vámjogszabályokban előírt héa és vámilletékek rendszerét. Górcső alá vettük ezenkívül a határokon átnyúló e-kereskedelmi szolgáltatások után fizetendő héa kiszabásának és beszedésének 2015 elején hatályba lépett, új rendszerét is. Végezetül áttekintettük a Bizottság javaslatait és a Tanács által a 2017. évi e-kereskedelmi csomag keretében elfogadott jogszabályokat.

V

Megvizsgáltuk, hogy az Európai Bizottság megbízható keretrendszert hozott-e létre az e-kereskedelmet terhelő héa és vámok beszedésének szabályozására és ellenőrzésére, és hogy a tagállamok kontrollintézkedései elősegítik-e ezek maradéktalan beszedésének biztosítását az e-kereskedelem terén.

VI

Megállapítottuk, hogy – bár a közelmúltban történtek pozitív fejlemények – az Unió nem kínál megoldást az interneten keresztül értékesített áruk és szolgáltatások után fizetendő héa és vámok helyes összegeinek beszedésével kapcsolatos valamennyi kihívásra.

VII

A következőket állapítottuk meg:

1. a szabályozási keret a legtöbb tekintetben megfelel az OECD és a WCO által támogatott nemzetközi legjobb gyakorlatnak;
2. a 2021-ben hatályba lépő új rendelkezések törekszenek a jelenlegi keret néhány hiányosságának megszüntetésére, de az alulértékelés problémája még megoldásra vár;
3. nem használják ki teljes mértékben az uniós tagállamok közötti és a nem uniós országokkal kötött igazgatási együttműködési megállapodásokat;
4. a tagállami adóhatóságok által végzett ellenőrzések nem kielégítőek, a Bizottság ellenőrzései pedig elégtelenek;
5. hiányosságok mutatkoznak a jelenlegi vámkezelési rendszerekben, és fennáll a kockázata annak, hogy az Unió nem tudja megakadályozni a folyamatban részt vevő közvetítők visszaéléseit;
6. nem eredményes a héa és a vámok beszedésének végrehajtása.

VIII

Az igazgatási együttműködési megállapodások erőteljesebb alkalmazása, a kontrollok eredményességének javítása, valamint a behajtási folyamat és a szabályozási keret eredményesebbé tétele érdekében ajánlásokat intézünk a Bizottsághoz és a tagállamokhoz. A Bizottság eszerint:

1. kísérje figyelemmel, hogy a nem uniós országok milyen mértékben válaszolják meg a tagállamok által a velük kötött kölcsönös adminisztratív segítségnyújtási megállapodásoknak megfelelően küldött megkereséseket, és hogy milyen mértékben veszik igénybe az e megállapodások keretében létrehozott struktúrákat és kereteket az áruk e-kereskedelméből eredő sajátos kihívások kezelésére;
2. végezze el az elhanyagolható értékű küldeményekre vonatkozó mentességgel kapcsolatos tagállami kontrollok ellenőrzését;
3. kövesse nyomon az áruk Unión belüli távértékesítése és a szűkített egyablakos ügyintézés (MOSS) működését;
4. segítse a tagállamokat az e-kereskedelem terén szabálytalanságok miatt bekövetkező héabevétel-kiesésre vonatkozó időszakos becslések készítésére irányuló módszertan kidolgozásában;
5. az e-kereskedelemmel kapcsolatos héacsalások visszaszorítása érdekében vizsgálja meg a megfelelő „technológiaalapú” beszedési rendszerek használatát, beleértve a digitális fizetőeszközök alkalmazását is.

A tagállamok:

1. küldjenek időben visszajelzést az Eurofisc rendszerében a többi tagállamtól érkező figyelmeztetésekről;
2. fokozzák a szűkített egyablakos ügyintézési rendszerben nyilvántartott kereskedőkre és a távértékesítőkre irányuló ellenőrzési tevékenységüket;
3. körültekintően ellenőrizzék, hogy a kereskedők betartják-e az Unión belüli szolgáltatásnyújtásra vonatkozó új, 10 000 eurós küszöbértéket.

Bevezetés

01

Az elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem) áruk és szolgáltatások vállalkozások, háztartások, magánszemélyek vagy magánszervezetek közötti adásvétele interneten vagy más számítógépes (online távközlési) hálózatokon keresztül bonyolított elektronikus tranzakciók útján¹.

02

Az e-kereskedelem folyamatosan növekszik. A legfrissebb rendelkezésre álló statisztikák szerint 2017 folyamán az EU-28 területén működő vállalkozások közül minden ötödik végzett elektronikus értékesítést. A 2008 és 2017 közötti időszakban az elektronikus értékesítést is végző vállalkozások aránya 7 százalékponttal, a vállalkozások e-értékesítésből származó forgalma pedig (a teljes forgalom arányában) 5 százalékponttal nőtt².

03

A határokon átnyúló e-kereskedelmi tranzakciókat terhelő héa és vámok beszedése a tagállamok feladata. A héa és a vámok beszedésének hiányosságai a tagállamok és az Unió költségvetésére is kedvezőtlen hatást gyakorolnak.

04

Stratégiai és jogalkotási szinten az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság (DG TAXUD) felelős a vám- és adópolitikáért, többek között az e-kereskedelem vonatkozásában is. Feladatai közé tartozik a vámunió fejlesztése és irányítása, valamint az Unió egészére kiterjedő adópolitika kidolgozása. A főigazgatóság jogalkotási és stratégiai kezdeményezéseket dolgoz ki, és koordinálja a tagállamok közötti együttműködést és információcserét.

05

A DG TAXUD tölti be továbbá a vámunió végrehajtását támogató, a 28 nemzeti vámhatóság főigazgatóiból áll Vámpolitikai Csoport (CPG) elnöki tisztét.

06

A Költségvetési Főigazgatóság (DG BUDG) felelős a „saját forrásokkal” (az uniós költségvetés számára a tagállamok által rendelkezésre bocsátott bevételek egy típusával) kapcsolatos ellenőrzések elvégzéséért, amelyek egy, a beszedett héán és az Unión kívülről származó importra kiszabott behozatali vámon alapuló forrást is magukban foglalnak.

07

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) felelős az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció és egyéb bűncselekmények kivizsgálásáért.

Az e-kereskedelem után felszámítandó héa és vámok beszedése: a jelenlegi uniós intézkedések

08

Az uniós vámjogszabályokat általánosságban az Uniós Vámkódex³ (UCC) állapítja meg, míg a héát a héairányelv⁴ szabályozza. Az Unióban jelenleg eltérő szabályok vonatkoznak az áruk és a szolgáltatások e-kereskedelmére kivetett héa beszedésére.

Termékek értékesítése

09

Az egyik tagállamból másik tagállambeli fogyasztónak árut szállító, az Unióban bejegyzett kereskedők esetében a „távértékesítési rendszer” alkalmazandó. Ez azt jelenti, hogy bizonyos értékesítési küszöbértékig (általában 35 000 euró, egyes tagállamokban 100 000 euró) a kereskedő a nyilvántartásba vétele szerinti tagállam héakulcsát alkalmazza⁵. E küszöbérték felett a kereskedőnek héaalanyként regisztrálnia kell magát a rendeltetési hely szerinti tagállamban és annak héakulcsát kell alkalmaznia (így egyben eleget kell tennie valamennyi vonatkozó jelentéstételi és megfelelési kötelezettségnek).

10

Az uniós fogyasztók részére értékesítő nem uniós kereskedők esetében az árukat importálják az Unióba, ami vámkezelést tesz szükségessé. Vámmentesség vonatkozik a 150 eurót meg nem haladó, úgynevezett elhanyagolható értékű árukra (kis értékű küldemények), ami azt jelenti, hogy a behozatalt nem terheli vámilleték⁶. Az elhanyagolható értékű árukra héamentesség is vonatkozik – a 22 eurót (egyes tagállamokban 10 eurót) meg nem haladó értékű termékek után nem kell hozzáadottérték-adót fizetni a behozatalkor⁷.

Szolgáltatások értékesítése

11

A vállalkozások által magánfogyasztók számára nyújtott e-kereskedelmi szolgáltatások⁸ („B2C szolgáltatás”) a „rendeltetési hely elvének” hatálya alá tartoznak, ami azt jelenti, hogy a fogyasztó lakóhelye szerinti országban alkalmazandó adókulcsot kell alkalmazniuk. A rendeltetési hely elve 2003 óta vonatkozik az Unión kívüli országokból uniós fogyasztóknak nyújtott digitális B2C szolgáltatásokra. 2015 eleje óta ugyanez az elv alkalmazandó az uniós szolgáltatók által egy másik tagállambeli fogyasztó számára nyújtott e-kereskedelmi szolgáltatásokra is. Korábban az ilyen szolgáltatásokra a szállító székhelye szerinti ország héakulcsát kellett alkalmazni.

12

2015 elejétől az uniós jogalkotó bevezette a szűkített egyablakos héaügyintézési rendszert (Mini One Stop Shop, röviden MOSS) a távközlés, a műsorszolgáltatás és az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások adóztatására. A szűkített egyablakos ügyintézés keretében a magánfogyasztóknak elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokat nyújtó kereskedők a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállamban (a „fogyasztás helye szerinti tagállam”) alkalmazott kulcs alapján számítják fel a héát. Ugyanakkor lehetőségük van arra, hogy egy általuk választott tagállamban⁹ (az „azonosítót kiadó tagállam”) regisztráljanak héaalanyként, és ott egységes héabevallást nyújtsanak be, amely tartalmazza a különböző fogyasztás helye szerinti tagállamok számára nyújtott összes szolgáltatást és az ezek után megfizetendő héát. Az azonosítót kiadó tagállam ezután minden fogyasztás helye szerinti tagállamnak továbbítja a vonatkozó héa összegét. A szűkített egyablakos ügyintézés hatóköre mind az Unióban, mind az azon kívüli országokban nyilvántartásba vett kereskedőkre kiterjed¹⁰.

13

Az 1. ábra bemutatja, hogyan adóztatják meg egyes fogyasztás helye szerinti tagállamokban a szűkített egyablakos ügyintézési rendszerben nyilvántartásba vett kereskedők általi digitális B2C szolgáltatásnyújtást.

Az e-kereskedelem után felszámítandó héa és vámok beszedését szolgáló jelenlegi intézkedések kockázatai

14

A határokon átnyúló szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre uniós szintű becslések a héaveszteségről, a Bizottság azonban úgy becsüli, hogy a nem uniós országokból származó alacsony értékű termékek értékesítéséből évente akár 5 milliárd euró veszteség is keletkezhet. A 101–107. bekezdés további becsléseket is ismertet.

15

Bár az egységes piac az Unión belüli kereskedelem tekintetében eltörölte a tagállamok közötti határellenőrzéseket, a tagállamokba belépő nem uniós származású termékekre nézve továbbra is kell vámellenőrzést végezni. Különösen nagy kockázatot jelentenek az Unión kívülről, digitális úton nyújtott szolgáltatások, mivel esetükben nem kerül sor fizikai határátlépésre, és ezért nem vonatkoznak rájuk az Unióba érkező áruk esetében alkalmazott ellenőrzések. A szolgáltatások Unión belüli kereskedelme héaköteles, és a tagállamoknak tisztában kell lenniük az ilyen ügyletek létezésével, hogy megfelelően ki tudják vetni az adókat.

A rendszer a kereskedők önkéntes együttműködésére támaszkodik

16

Az egyik általános kockázat – az uniós és nem uniós kereskedők által értékesített áruk és szolgáltatások tekintetében egyaránt – abban rejlik, hogy a meglévő rendszer lényegében azon alapul, hogy a kereskedők hajlandóak-e regisztrálni és megfizetni a héát. A tagállamok saját joghatóságukon kívül nem rendelkeznek végrehajtási hatáskörrel, különösen a nem uniós kereskedők vonatkozásában. Ez megnehezíti számukra, hogy biztosítsák a héa maradéktalan beszedését az áruk és szolgáltatások végső célországában.

A jogi keretben és az együttműködési mechanizmusokban rejlő kockázatok

17

Fennáll annak a kockázata, hogy a fogyasztás helye szerinti tagállam adó- és vámhatóságai nem veszik igénybe az igazgatási együttműködési megállapodásokat, hogy információt kérjenek attól az országtól (országoktól), ahol a szállítót nyilvántartásba vették vagy azonosították. Ilyen információcsere hiányában a fogyasztás helye szerinti tagállam adó-, illetve vámhatóságai nehezen tudják észlelni a meg nem adóztatott tranzakciókat. Ezenfelül a héainformációcsere-rendszer – a tagállamokban nyilvántartott társaságok héaazonosító számainak érvényességére, valamint az Unión belüli adómentes értékesítésekre vonatkozó héainformációkat továbbító elektronikus hálózat – hatóköre nem terjed ki a B2C ügyletekre.

18

Szintén kockázatot jelent, hogy a nyilvántartási ország (vagy az azonosítót kiadó tagállam) adóhatósága nemigen motivált a szállítók megfelelő ellenőrzésére, mivel az esetlegesen feltárt fizetendő héa a fogyasztás helye szerinti tagállamot illeti meg.

Szabálytalansági kockázatok

19

A kereskedők együttműködésére való támaszkodás miatt a rendszer védtelen a szabálytalanság különböző formáival szemben. A távértékesítési rendszer esetében fennáll például a kockázat, hogy a szállítók nem regisztráltatják magukat a rendeltetési hely szerinti tagállamban, ha értékesítésük meghaladja a vonatkozó küszöbértéket. A tagállamok által alkalmazott héakulcsok közötti különbségek szintén csalásra ösztönözhetnek a távértékesítés kapcsán: előfordulhat, hogy a szállítók nem jelentik be maradéktalanul az értékesítést terhelő héát, hogy a küszöbérték alatt maradva elkerüljék a rendeltetési hely szerinti tagállamban alkalmazandó magasabb héa felszámítását. Így az alacsonyabb héakulcsot használó tagállamokban székhellyel rendelkező szolgáltatók méltánytalanul alacsonyabb árat kínálhatnak a magasabb héakulcsot alkalmazó tagállamoknál, ami a nemzeti költségvetések számára is bevételkiesést eredményez.

20

Mivel a szűkített egyablakos ügyintézési rendszerbe való regisztráció kikényszerítése nehézségekbe ütközik, fennáll annak a veszélye, hogy a nem uniós szolgáltatók egyetlen tagállamban sem regisztrálnak héaalanyként, hogy az általuk nyújtott szolgáltatások után ne kelljen felszámítaniuk és megfizetniük a héát. Még ha nyilvántartásba is vetetik magukat valamely azonosítót kiadó tagállamban, akkor is fennáll annak a kockázata, hogy kevesebb héát vallanak be, vagy semennyit sem. Ez csökkenti a nemzeti költségvetési bevételeket, és lehetővé teszi a nem uniós szállítók számára, hogy alákínáljanak az Unióban bejegyzett szállítóknak.

21

Az elhanyagolható értékű küldemények héa- és vámmentessége is ösztönzőt jelenthet egy másfajta szabálytalanságra, mégpedig az áruk adóelkerülési céllal történő módszeres alulértékelésére a behozatali nyilatkozatokban.

22

Az Európai Bizottság által 2016. december 1-jén előterjesztett és a Tanács által 2017 végén elfogadott jogszabálycsomag, az úgynevezett e-kereskedelemre vonatkozó uniós héacsomag célja pontosan e problémák megoldása volt. A javaslat az uniós digitális egységes piacra vonatkozó stratégia keretébe illeszkedik. Az első héareformok 2019. január 1-jén léptek hatályba; ezeket 2021-ben további intézkedések követik.

Az ellenőrzés hatóköre és módszere

23

Az ellenőrzés azt értékelte, hogy a Bizottság és a tagállamok hatékonyan kezelik-e azokat a kihívásokat, amelyekkel a tagállamok az interneten keresztül értékesített áruk és szolgáltatások után fizetendő héa és vámok helyes összegeinek beszedése során szembesülnek. Elsősorban a következőket vizsgáltuk:

1. A Bizottság megbízható keretrendszert hozott-e létre az e-kereskedelmet terhelő héa és vámok beszedésének szabályozására és ellenőrzésére?
2. A tagállamok kontrollintézkedései elősegítik-e az e-kereskedelmet terhelő héa és vámok maradéktalan beszedésének biztosítását?

24

Öt tagállam – Németország, Írország, Hollandia, Ausztria és Svédország – adó- és vámhatóságait kerestük fel. Az országokat a következő kockázati kritériumok alapján választottuk ki: i. az elhanyagolható értékű küldeményekre vonatkozó jogszabályok által biztosított mentességek miatt meg nem fizetett héa becsült összege¹¹, ii. a szűkített egyablakos ügyintézési rendszerben regisztrált kereskedők száma tagállamonként¹², valamint iii. az egyik tagállamban nyilvántartásba vett kereskedők által más tagállamokbeli vevők részére teljesített elektronikus értékesítések volumene¹³.

25

Az ellenőrzést az indokolta, hogy a határokon átnyúló kereskedelem esetében gyakran jellemezték szabálytalanságok a héa és a vámok beszedését. Az e-kereskedelem különösen sérülékeny a nem uniós szállítók visszaéléseivel szemben, ami hátrányos helyzetbe hozza az uniós kereskedőket. Az ilyen szabálytalanságok közvetlenül érintik a tagállamok és az Európai Unió költségvetését azáltal, hogy csökkentik a tagállamok vámbevételeit. Ezenkívül közvetetten a tagállamok héaalapú hozzájárulásaira is hatással vannak, továbbá torzítják az egyenlő versenyfeltételeket a belső piacon.

26

Mindezekre tekintettel ellenőriztük a 2015 elején hatályba lépett szűkített egyablakos ügyintézést. Megvizsgáltuk a határokon átnyúló termékértékesítések tekintetében a héa- és vámjogszabályokban előírt héa és vámok beszedését is. Végezetül áttekintettük a Bizottság új javaslatait és a Tanács által az e-kereskedelmi csomag után, 2017. december 5-én elfogadott jogszabályokat.

27

Ellenőrzésünk a 2015 elejétől 2018 végéig tartó időszakra terjedt ki. Mérlegeltük az e-kereskedelmi héacsomaggal kapcsolatos, az ellenőrzésünk végét követően hatályba lépő jogszabályi változások várható hatását is.

28

Az ellenőrzésre két szakaszban került sor:

1. első szakasz:
• a tagállamokban végzendő helyszíni ellenőrzésekhez szükséges információ- és adatgyűjtés, valamint az uniós jogszabályoknak a nemzetközi legjobb gyakorlatokkal való összevetése céljából előkészítő munka a Bizottságnál, látogatások és megbeszélések a tudományos körökkel, az Eurofisc e-kereskedelmi szakágának elnökével és a Vámigazgatások Világszervezetével, valamint az unióbeli legfőbb ellenőrző intézmények héamunkacsoportjának 2. főcsoportjával;
• felmérés: a 2. főcsoport megállapította, hogy az e-kereskedelem nagymértékben ki van téve a héacsalás kockázatának. Hogy átfogó képet nyerjen az Unió helyzetéről, a 2. főcsoport úgy határozott, hogy felmérést készít valamennyi unióbeli adóhatóság körében. A 2. főcsoport keretében 2016 novemberében küldtük ki a felmérést a hatóságoknak. A felmérés referenciaéve 2015 volt, hatóköre a szűkített egyablakos ügyintézés uniós és Unión kívüli rendszerére, valamint az Unión belüli és kívüli termékértékesítésre egyaránt kiterjedt. 20 tagállam válaszolt a felmérésre;
2. második szakasz, helyszíni ellenőrzési munka:
• a Bizottságnál: értékeltük a Bizottság által létrehozott egyedi szabályozási és ellenőrzési keretet abból a szempontból, hogy az megfelel-e a héa és a vámok beszedésére vonatkozó nemzetközi legjobb gyakorlatoknak, valamint az e-kereskedelemhez kapcsolódó korábbi számvevőszéki ajánlásoknak. Áttekintettük a Bizottság által az e-kereskedelmi csomag keretében benyújtott jogalkotási javaslatokat is;
• a kiválasztott tagállamokban értékeltük, hogy: i. az adó- és vámhatóságok alkalmazzák-e az igazgatási együttműködési megállapodásokat a megfelelő héa- és váminformációk továbbításának biztosítására, ii. eredményesek-e az általuk végzett ellenőrzések, és iii. eredményes-e a héa és a vámok beszedésének végrehajtása. Elemzésünk a tagállamok által az e-kereskedelemről készített felmérésre adott válaszokon, a tagállami adó- és vámhatóságok szakértőivel folytatott interjúkon, valamint az e-kereskedelemmel kapcsolatos tranzakciókból vett mintákon alapul.

29

A Bizottsággal és a tagállamokkal kapcsolatos ellenőrzési módszerünket az I. melléklet és a II. melléklet ismerteti részletesebben.

Észrevételek

30

Az e-kereskedelem keretében az árukat és szolgáltatásokat távoli helyekről szállítják, és a tagállamoknak az ezen értékesítésekre vonatkozó információcsere révén ellensúlyozniuk kell azt a tényt, hogy nem rendelkeznek joghatósággal a szállítók telephelye szerinti országokban. Ezenkívül az összes rendelkezésre álló információ alapján eredményes ellenőrzéseket kell végezniük, és biztosítaniuk kell a héa és a vámok maradéktalan beszedését.

31

A Bizottságnak felügyeletet kell biztosítania a tagállamok vám- és adóhatóságai felett, és ellenőrzéseket kell végeznie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében. A Bizottságnak ezenfelül olyan megbízható jogi keretet és kontrollrendszert is ki kell dolgoznia, amely lehetővé teszi a tagállamok számára a fenti igények kielégítését, ugyanakkor összhangban áll az e-kereskedelemre vonatkozó nemzetközi legjobb gyakorlatokkal.

Nem használják ki teljes mértékben az igazgatási együttműködési mechanizmusokat

A tagállamok nem használják ki a kölcsönös adminisztratív segítségnyújtási mechanizmusokat a nem uniós országokkal való információcserére

32

Az adó- és vámhatóságoknak az adó- és vámrendelkezések betartatása, valamint a bevételek maradéktalan beszedése érdekében információt kell cserélniük más országokkal a nemzetközi kereskedelemről. Az igazgatási együttműködés e formáját kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásnak (MAA) nevezzük. Az EUMSZ 218. cikke értelmében minden uniós nemzetközi megállapodáshoz a Tanács előzetes engedélye szükséges.

Kölcsönös adminisztratív segítségnyújtás adóügyekben

33

Egy korábbi különjelentésünkben az alábbi ajánlást¹⁴ intéztük a tagállamokhoz: „A harmadik országokkal folytatott együttműködés erősítése érdekében és az ezekből az országokból az interneten keresztül értékesített B2C szolgáltatásokra és immateriális javakra kivetett héa behajtása céljából a tagállamok:

1. hatalmazzák fel a Bizottságot, hogy tárgyaljon kölcsönös segítségnyújtási megállapodásokról azokkal az országokkal, ahol a legtöbb digitális szolgáltató letelepedési helye van és írja alá ezeket a megállapodásokat;
2. ha OECD-tagállamokról van szó, ezek írják alá és hajtsák végre az OECD adózási kérdésekben folytatott kölcsönös igazgatási jogsegélyről szóló egyezményét annak érdekében, hogy harmadik országokkal információt lehessen cserélni a digitális szolgáltatókról.”

34

Az ellenőrzés keretében elemeztük a fenti ajánlás hasznosulását. Megállapítottuk, hogy a héaügyi együttműködés területén eddig csak egyetlen uniós nemzetközi megállapodást írtak alá, az Európai Unió és a Norvég Királyság között a hozzáadottérték-adó területén a közigazgatási együttműködésről, a csalás elleni küzdelemről és az adókövetelések behajtásáról létrejött megállapodást¹⁵. Ez a megállapodás 2018. szeptember 1-jén lépett hatályba.

35

Mostanra valamennyi uniós tagállam aláírta az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló OECD-egyezményt. A felmérésre választ adó 20 tagállam közül azonban egyik sem alkalmazta azt az e-kereskedelem céljára. Az ellenőrzésünk keretében 2018-ban felkeresett öt tagállam továbbá soha nem alkalmazta az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló OECD-egyezményt az e-kereskedelem vonatkozásában.

Kölcsönös adminisztratív segítségnyújtás vámügyekben

36

A vámügyek terén az Unióra nézve nincsen hatályban együttműködési és kölcsönös adminisztratív segítségnyújtási megállapodás a harmadik országokkal folytatandó e-kereskedelem területén. Ez nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy a vámügyekben olyan kölcsönös adminisztratív segítségnyújtási megállapodásokat alkalmazzanak, amelyek nem kifejezetten az e-kereskedelemre vonatkoznak, hanem általában a vámjogszabályok megsértésének megelőzésével, felderítésével és az ellenük folytatott küzdelemmel foglalkoznak.

37

A felkeresett öt tagállam azonban nem nyújtott be nekünk példákat vagy bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy kölcsönös adminisztratív segítségnyújtási kérelmeket használnának a harmadik országokkal az e-kereskedelemmel összefüggő vámügyi kérdésekben. Kínával nem szívesen használnak ilyen információcserét az e-kereskedelem területén, mivel kicsi az esély a válaszra¹⁶. Információcsere hiányában azonban a fogyasztás helye szerinti tagállam vámhatóságai nem értesülnek a be nem jelentett tranzakciókról.

Nem használják ki teljes mértékben az Unión belüli igazgatási együttműködési mechanizmusokat

38

Ahhoz, hogy a tagállamok saját területükön be tudják szedni a héát, az Unión belüli kereskedelem kapcsán a más tagállamoktól kapott információkra kell hagyatkozniuk. Ezt az információcserét a tagállamok a közigazgatási együttműködésre vonatkozó uniós jogszabályi rendelkezések¹⁷ alapján végzik. A szabályozás az e-kereskedelem vonatkozásában a következő közigazgatási együttműködési eszközökről rendelkezik:

1. a szűkített egyablakos ügyintézés, amely információkat tárol a regisztrált kereskedőkről és a fogyasztás helye szerinti tagállamnak nyújtott, bejelentett szolgáltatásnyújtásaikról;
2. információcsere megkeresés alapján és információcsere előzetes megkeresés nélkül, szabványosított elektronikus űrlapok segítségével;
3. egyidejűleg két vagy több tagállamban folytatott ellenőrzések (többoldalú ellenőrzések, MLC), és adótisztviselők jelenléte más tagállamokban, hogy hozzáférhessenek az ottani dokumentációhoz, illetve részt vehessenek az ott folyó vizsgálatokban;
4. a határokon átnyúló csalásokkal kapcsolatos célzott információk tagállamok közötti gyors cseréjére, feldolgozására és elemzésére szolgáló decentralizált Eurofisc hálózat. Az Eurofisc célja, hogy támogassa és elősegítse a többoldalú együttműködést a héacsalás elleni küzdelemben. A hálózat jogi személyiség nélküli együttműködési keretként működik.

Szűkített egyablakos ügyintézés (MOSS)

39

A szűkített egyablakos ügyintézés az Unión belül és az Unió számára e-kereskedelmi szolgáltatásokat nyújtó kereskedők számára a kereskedelmi eljárások egyszerűsítését célzó intézkedés. A rendszerben történő regisztráció tehát önkéntes. Az uniós kereskedők a székhelyük szerinti tagállamban, illetve olyan tagállamban regisztrálhatnak az uniós szűkített egyablakos ügyintézési rendszerbe, amelyben állandó telephellyel rendelkeznek¹⁸. A nem uniós kereskedők bármely általuk választott tagállamban regisztrálhatnak a nem uniós rendszerbe. Amennyiben a kereskedők nem vetetik magukat nyilvántartásba a szűkített egyablakos ügyintézési rendszerben, akkor minden olyan tagállamban regisztrálniuk kell héaalanyként, amelyben a szolgáltatásukat igénybe vevő fogyasztók állandó lakóhellyel rendelkeznek.

A szűkített egyablakos ügyintézés szilárd informatikai architektúrával rendelkezik

40

Amikor a tagállamok adóhatóságai problémákat tapasztalnak a szűkített egyablakos ügyintézés más tagállamok általi alkalmazásával kapcsolatban, segítséget kérhetnek a DG TAXUD informatikai szolgáltatásirányítási részlegétől (ITSM). A bejelentett problémák kapcsán kódolt hibajegyet nyitnak a Synergia nevű adatbázisban. A MOSS uniós szintű műveleteinek nyomon követésére az ITSM eredménytáblát hozott létre („MOSS dashboard”).

41

Ha egy tagállam hibás üzenetet küld, a címzett arra egy technikai hibaüzenettel (TEM) válaszol. A technikai hibaüzenet vagy az üzenet érvénytelenségére vagy helytelen formátumára, vagy arra a tényre hivatkozhat, hogy a vonatkozó héabevallás vagy héa-azonosítószám ismeretlen.

42

A szűkített egyablakos ügyintézés informatikai architektúrájának tesztelése érdekében:

1. elemeztük a tagállamok által a felmérésünkre adott válaszokat;
2. interjúkat készítettünk a tagállamok adóhatóságainál dolgozó MOSS IT-szakértőkkel;
3. megvizsgáltuk mind a 29 olyan, a MOSS eredménytáblán 2017.11.20-án közzétett hibajegyet, amely esetében a felkeresett tagállam (akár a téves üzenetet küldő, akár azt kapó tagállamként) érintett volt;
4. áttekintettünk egy, az egyes felkeresett tagállamok által küldött, illetve kapott tíz-tíz technikai hibaüzenetből álló mintát.

43

19 tagállam válaszolt úgy a felmérésben, hogy az Európai Bizottság által biztosított informatikai infrastruktúra elég megbízható ahhoz, hogy biztosítsa a szűkített egyablakos ügyintézés működését, és 16 tagállam nyilatkozott úgy, hogy a Bizottság elegendő támogatást nyújtott az előkészítő szakaszban. Az öt felkeresett tagállam adóhatóságai az ellenőrzés során egyetértettek ezekkel a kijelentésekkel. Négy tagállam azonban úgy vélte, hogy az iránymutatás nem volt elegendő. Egyikük rámutatott a „funkcionális és műszaki előírások” eltérő értelmezésére, amit a látogatásunk során egy másik tagállam is megerősített.

44

A holland adóhatóságok úgy vélik, hogy a szűkített egyablakos ügyintézés rendszerében túl sok a résztvevő és a műszaki előírás, ami megakadályozza őket abban, hogy proaktívan kezeljék a kivételeket és a tagállamok vagy kereskedők jelzéseit. Az osztrák adóhatóságok szerint 2017 óta javult a rendszer működése, és a tagállamok informatikai szolgálatai közötti együttműködés zökkenőmentes. Úgy vélik azonban, hogy a tagállamok nem fognak készen állni az új egyablakos ügyintézési rendszer 2021-es bevezetésére.

A szűkített egyablakos ügyintézés információkat tárol a regisztrált kereskedőkről és a fogyasztás helye szerinti tagállamnak nyújtott, bejelentett szolgáltatásnyújtásaikról

45

A közigazgatási együttműködésről szóló uniós jogszabály rendelkezik a szűkített egyablakos ügyintézés keretében nyilvántartásba vett kereskedők tevékenységének megkezdésére, módosítására és befejezésére vonatkozó információk, valamint a szolgáltatásnyújtás kapcsán az azonosítót kiadó tagállam részéről a fogyasztás helye szerinti tagállamnak a héabevallás útján bejelentett információk tárolásáról és cseréjéről¹⁹.

46

Annak ellenőrzésére, hogy a tagállamok hogyan biztosítják, hogy a szűkített egyablakos ügyintézésre vonatkozó megfelelő információk kellő időben eljussanak a fogyasztás helye szerinti tagállamba, i. elemeztük a tagállamok felmérésünkre adott válaszait; ii. interjút készítettünk a felkeresett tagállamok MOSS-szakértőivel; és iii. elvégeztük egy öt MOSS-tranzakcióból álló minta ellenőrzését.

47

Tizenhárom tagállam azt válaszolta, hogy a kereskedőknek nem okoz nehézséget az alkalmazandó héakulcs meghatározása; öt nehézségekről számolt be, két tagállam pedig nem válaszolt erre a kérdésre. A felkeresett tagállamok közül Hollandia az azonosítót kiadó tagállami minőségében hibaüzenetet küld a kereskedőnek a bevallásban helytelenül kiszámított héaösszegekről. Svédországban a héabevallások az összes tagállamban alkalmazandó héamértéket megadják a kereskedőknek, és módszeresen ellenőrzik a bejelentett összegek és az alkalmazott héakulcsok következetességét.

48

Ausztria arról számolt be, hogy ha a kereskedő téves héamértéket vagy -összeget tüntet fel, a kereskedő értesítést kap az osztrák MOSS-rendszerből, de ettől még be tudja nyújtani a téves héamértéket vagy összeget tartalmazó bevallást. A rendszer nem blokkolja a fizetési tranzakciót, ha a héakulcs helytelen, mindössze emlékeztetőt küld a helyesbítésről. Ausztria úgy véli, hogy a rendszernek nem szabadna lehetővé tennie a kereskedők számára, hogy helytelen héamértéket tüntessenek fel.

49

Annak meghatározása érdekében, hogy hol található a szolgáltatás igénybe vevője, az uniós jogszabályok több előfeltevést határoznak meg. Amennyiben ezek az előfeltevések nem alkalmazhatók, a szolgáltatónak meg kell őriznie két²⁰, egymásnak nem ellentmondó bizonyítékot – például számlázási vagy az internetprotokoll- (IP) címeket vagy banki adatokat – a fogyasztó tartózkodási helyének igazolására.

50

A felmérésre adott válaszok szerint tizenhárom tagállam nem tapasztalt nehézségeket a fogyasztók tartózkodási helyének meghatározása terén, és a kereskedőktől sem kaptak értesítést arról, hogy ilyen nehézségekkel szembesültek volna a MOSS-rendszer használata során. Három tagállam említést tett néhány problémáról. Egy másik tagállam úgy nyilatkozott, hogy jelenleg csupán egyetlen bizonyítékot használ a hely meghatározására. Egy tagállam jelentős problémákról számolt be, a fennmaradó kettő pedig nem adott választ erre a kérdésre.

51

A felkeresett öt tagállam közül csak Ausztria számolt be arról, hogy nem minden esetben lehetséges annak ellenőrzése, hogy a fogyasztó tartózkodási helye valós, illetve pontos-e, és hogy csak az IP-címre tudnak hagyatkozni.

52

Minden felkeresett tagállamban egy-egy tíz MOSS-regisztrációból, bevallásból, bevalláskorrekcióból, a nyilvántartásból való törlésből, illetve kizárásból álló mintát ellenőriztük mind az uniós, mind a nem uniós rendszer esetében. A mintákon kapott összes eredményt a III. melléklet mutatja be.

Nem elégséges a tagállamok közötti információcsere

53

Az igazgatási együttműködésre vonatkozó uniós jogszabályok az információcsere két típusát különböztetik meg: a megkeresésre, illetve az előzetes megkeresés nélkül történő információcserét. Ez utóbbi lehet automatikus – például a szűkített egyablakos ügyintézésre vonatkozó, az előző szakaszban említett automatikus információcsere – vagy spontán²¹.

54

Az 1. táblázat az igazgatási együttműködés keretében az e-kereskedelem kapcsán folytatott információcseréket mutatja be a felkeresett tagállamokban fellelt (2015-től a rendelkezésre álló legfrissebbekig terjedő) adatok alapján.

55

Megállapítottuk, hogy fennáll a kockázata annak, hogy ezek az adatok nem teljesek, mert:

1. a spontán információcseréhez használt elektronikus űrlapok nem tartalmaznak olyan jelölőnégyzetet, amelynek megjelölésével a kicserélt információk a távértékesítési rendszerhez kapcsolódóként lennének besorolhatók;
2. a tagállamok nem vezetnek külön nyilvántartást az e-kereskedelemhez kapcsolódó elektronikus űrlapokról;
3. a tagállamok igazgatási együttműködéssel foglalkozó központi összekötő hivatalai nem rendelkeznek elkülönülő koordinátori funkcióval a szűkített egyablakos ügyintézés, illetve a távértékesítés tekintetében.

56

A 2. táblázat a 2016-ban az igazgatási együttműködés keretében folytatott információcseréket mutatja be (azok e-kereskedelemmel való kapcsolatától függetlenül) a felkeresett tagállamokban.

57

A táblázatok tanúsága szerint az e-kereskedelemmel kapcsolatos (mind a megkeresésre történő, mind az önkéntes) információcsere még mindig korlátozott.

58

A megkeresésre történő információcserére legkésőbb a megkeresés kézhezvételétől számított három hónapon belül kell sort keríteni, kivéve, ha a megkeresett hatóság már birtokában van az információnak: ebben az esetben a határidő egy hónapra csökken²².

59

Az információcserék hatékonyságának ellenőrzése érdekében megvizsgáltuk a 1. táblázatban szereplő információcseréket. Amennyiben a megkeresésre történő és önkéntes információcserék együttes sokaságának elemszáma meghaladta a tízet, véletlenszerűen választottunk ki 10 tételt. Ellenkező esetben a teljes sokaságot bevontuk a vizsgálatba. A következőket állapítottuk meg:

1. a megkeresésre történő információcseréknél az 56 ellenőrzött mintaelem közül 25 esetében fordult elő késedelem. E 25 megkésett információcseréből 16 esetében a tagállamok nem jelezték partnerüknek, hogy nem tudnak a 904/2010/EU rendelet 12. cikkében előírt határidőre eleget tenni válaszadási kötelezettségüknek;
2. a tagállamok gyakrabban alkalmaznak (mind megkeresésen alapuló, mind önkéntes) információcserét az áruk Unión belüli távértékesítése kapcsán, mint a szűkített egyablakos ügyintézést illetően.

A többoldalú ellenőrzések nem eredményesek

60

Két vagy több tagállam megállapodhat abban, hogy összehangolt adókötelezettségi ellenőrzéseket végezzenek egy vagy több kereskedőre nézve, ha véleményük szerint az ilyen ellenőrzés eredményesebb, mint ha csak egy tagállam végezné azt²³.

61

A Bizottság szerint 2014 óta 284 többoldalú ellenőrzést hajtottak végre, amelyek közül hat – a héára és a közvetlen adókra irányuló – ellenőrzés kifejezetten az e-kereskedelemhez kapcsolódónak tekinthető.

62

A tagállamoknál tett ellenőrzési látogatásaink során megvizsgáltuk ezeket a többoldalú ellenőrzéseket, és megvizsgáltuk azok hatékonyságát abban a tekintetben, hogy hány kiegészítő héaértékelést eredményeztek. Megállapításunk szerint ezek közül három jelenleg is folyamatban van, egy pedig az említett szempontból nagyon sikeres volt. Azt is megállapítottuk azonban, hogy két esetben az azonosítót kiadó tagállam megtagadta a többoldalú ellenőrzésben való részvételt. Az egyik felkeresett tagállam kijelentette, hogy az azonosítót kiadó tagállam közreműködése nélkül szinte lehetetlen meghatározni a helyes adóalapot.

63

A felkeresett tagállamok továbbá soha nem végeztek közös vizsgálatot az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló OECD-egyezmény keretében²⁴.

64

2018. október 2-án a Tanács elfogadta a 904/2010/EU rendelet módosítását²⁵, amely lehetővé teszi²⁶ a tagállamok adóhatóságai számára, hogy közös vizsgálatokat végezzenek. Az új rendelkezések értelmében ha legalább két tagállam olyan közös, indokolással ellátott megkeresést nyújt be az azonosítót kiadó tagállamnak, amelyben feltünteti a héacsalás kockázatára utaló tényeket vagy bizonyítékokat, a megkeresett hatóság (bizonyos kivételekkel) nem tagadhatja meg a vizsgálat elvégzését.

A tagállamok nem találják hasznosnak az Eurofisc keretében folytatott információcserét

65

Az Eurofisc tagállami adó- és vámigazgatási tisztviselők decentralizált hálózata, akik potenciálisan csalárd vállalkozásokról és ügyletekről cserélnek, illetve dolgoznak fel és elemeznek közösen és gyorsan célzott információkat.

66

Az Eurofisc 2016. áprilisi plenáris ülése jóváhagyta az Eurofisc új, 5. szakágának (WF5) létrehozását. Jelenleg 24. résztvevő és három megfigyelő dolgozik e munkaterületen.

67

2017-re nézve a WF5 egyik célja a működési adatok cseréjének megkezdése volt. A tagállamok kétszintű visszajelzésben állapodtak meg. Az első szintű visszajelzéseket lehetőleg egy hónapon belül meg kell küldeni. A vizsgálat lezárását követően egy második szintű visszacsatolásra is sor kerül annak érdekében, hogy az információ küldője tisztában legyen a szolgáltatott információ hasznosságával.

68

Megállapítottuk, hogy amikor a rendszer 2017 decemberében megkezdte működését, négy tagállam 480 csalásgyanúról szóló figyelmeztetést osztott meg társaival. A tagállamok azonban e 480 ügy közül csak egyre vonatkozóan nyújtottak be visszajelzést. A tagállamok úgy vélik, hogy az Eurofisc WF5 útján a kockázati adatbázisban megosztott figyelmeztetések nem jól célzottak, nem hasznosak, illetve sikertelenek.

69

A tagállamok emellett információkat és korai figyelmeztető üzeneteket osztanak meg a csalási trendekről és a konkrét csaláselkövetési módszerekről. Megállapítottuk, hogy a tagállamok erről három alkalommal cseréltek egymás között információt, és ezek egyike nagyon hasznos volt az információt átvevő tagállam adóhatósága számára, amely egy hónapon belül visszajelzést adott.

Nem ellenőrzik eredményesen a határokon átnyúló e-kereskedelmet

70

Elsősorban a tagállamok felelősek azon kontrollrendszer végrehajtásáért, amely biztosítja az uniós és nem uniós kereskedők nyilvántartásba vételét a szűkített egyablakos ügyintézési rendszerben. Ezen túlmenően az egyes tagállamok felelősek azért, hogy saját kockázatkezelési keretet vezessenek be a távértékesítések ellenőrzése kapcsán. Mivel nem létezik közös uniós szintű keret, a különböző tagállamokban alkalmazott eltérő megközelítések a belső piac torzulásához vezethetnek.

Az adóhatóságok nem ellenőrzik eredményesen a szűkített egyablakos ügyintézési rendszert

71

Megállapítottuk, hogy az adóhatóságok nem minden esetben dokumentálták a kereskedők regisztrációjával kapcsolatos ellenőrzéseiket. Ezek az ellenőrzések teljesebb körűek voltak az uniós, mint a nem uniós kereskedők esetében. Az ellenőrzött esetek mintegy 80%-ában hiányosságokat találtunk a nem uniós rendszerbeli regisztrációk kontrollja terén, és a nyilvántartásból való törlés és a kizárás mintáinak vizsgálata során két olyan esetet azonosítottunk, amikor a nem uniós rendszer esetében kettős nyilvántartásba vételre került sor. Így nem biztosítottak az egyenlő versenyfeltételek az uniós kereskedők számára.

72

A felmérés keretében megkérdeztük a tagállamoktól, hogy az azonosítót kiadó tagállami minőségükben végeztek-e ellenőrzéseket a szűkített egyablakos ügyintézési rendszerben 2015-ben nyilvántartásba vett kereskedőkre vonatkozóan. Mindössze hét tagállam válaszolta azt, hogy végzett ilyen ellenőrzéseket, és csak egyikük nyilatkozott úgy, hogy ezt a nyilvántartásba vétel során végezte el. A többi tagállam úgy válaszolt, hogy vagy nem végeztek ellenőrzéseket (kilenc tagállam), vagy erről nem készítettek statisztikákat (négy tagállam).

73

A fogyasztás helye szerinti tagállamként végzett ellenőrzéseket illetően nyolc tagállam válaszolta azt, hogy végzett ilyen ellenőrzéseket, kilenc nem végzett ellenőrzést, három pedig nem vezet erről statisztikát.

74

A 2. ábra azt mutatja be (2015-től a legfrissebb rendelkezésre álló adatokig), hány ellenőrzést végeztek a felkeresett tagállamok mind az uniós, mind a nem uniós rendszerek esetében a szűkített egyablakos ügyintézés kapcsán.

75

Megvizsgáltuk a 2. ábrán bemutatott MOSS-ellenőrzéseket. A következőket állapítottuk meg:

1. csak Hollandia használja a MOSS-ellenőrzésekre vonatkozó szabványos ellenőrzési fájlt (SAF-MOSS) a szűkített egyablakos ügyintézési rendszerbe regisztrált kereskedőktől történő adatlekérésre;
2. az ellenőrzés a vizsgált fájlok közül csak három esetében eredményezett kiegészítő héaértékelést követő pótlólagos héabeszedést;
3. a Bizottság ajánlásokat²⁷ fogalmazott meg a MOSS-ellenőrzések koordinálásáról, a tagállamok pedig megállapodtak a 86. sz. Fiscalis-projektcsoport által a szűkített egyablakos ügyintézés ellenőrzéséről és kontrolljáról kidolgozott iránymutatásokról. Ezek azonban jogilag nem kötelező erejűek, és a tagállamok eltérő megközelítéseket is alkalmazhatnak.

76

Megállapítottuk, hogy a szűkített egyablakos ügyintézési rendszer ellenőrzése az uniós rendszer esetében igen korlátozott, a nem uniós rendszer esetében pedig szinte nem is létezik. Ez az ellenőrzési tevékenység a héa beszedése tekintetében nem eredményes. A holland adóhatóságok továbbá kijelentették, hogy hatalmas ügyhátralékot halmoztak fel a héabevallás-korrekciók fogyasztás helye szerinti tagállamként történő ellenőrzése terén.

Az adóhatóságok nem végeznek eredményes ellenőrzéseket az áruk Unión belüli távértékesítésére vonatkozóan

77

A legtöbb tagállam webes szüretelési eszközöket vagy harmadik fél által szolgáltatott információkat használ a küszöbértéket túllépő, ezáltal a joghatóságuk alatt nyilvántartásba veendő kereskedők azonosítása céljából (lásd: 09.  bekezdés). Ezeket az információkat azonban nem használják fel a más tagállamban nyilvántartásba veendő kereskedők azonosítására.

78

A felkeresett tagállamok közül kettő arról is beszámolt, hogy nehéz volt ellenőrizni azokat a más tagállamból származó szolgáltatókat, akiknek a távolsági értékesítési küszöbérték túllépése miatt az ő tagállamukban (azaz a felkeresett tagállamokban) kellene regisztrálniuk.

79

A más tagállamokból származó és más piactereken működő szállítók például úgy alakíthatják a feltételeket, hogy a lakossági fogyasztók kénytelenek legyenek a szállító tagállamában működő közvetítő logisztikai vállalattal szerződést kötni, hogy az vállalja az áruknak a fogyasztás helye szerinti tagállamba történő szállítását. A szállító ezután úgy tesz, mintha a szállítás a belföldi közvetítő felé, nem pedig a fogyasztás helye szerinti tagállamba irányuló távértékesítés útján történt volna, kijátszva ezáltal az utóbbi tagállamban való nyilvántartásba vételi kötelezettségét.

80

A távértékesítésre vonatkozó (megkeresésre vagy előzetes megkeresés nélkül folytatott) információcseréből vett 62 minta közül 53 esetében ellenőrzés keretében került sor a vizsgálatra. 13 példát találtunk olyan információcserére, amely eredményesnek bizonyult a héabeszedés terén.

Az uniós vámügyi szervek nem tudják megakadályozni a nem uniós országokból importált, elhanyagolható értékű termékekre vonatkozó mentességgel való visszaélést

81

A nem uniós országokból vásárolt termékek B2C értékesítése során az elhanyagolható (azaz 22 eurót²⁸ meg nem haladó) értékű küldemények héamentességet élveznek. Ezenfelül ha az áruk valós értéke²⁹ nem haladja meg a 150 eurót, vámot sem kell kivetni. A magánszemély által magánszemélynek küldött ajándék (P2P) szintén mentesül a vámok és a héa alól, ha értéke nem haladja meg a 45 eurót (lásd: 3. táblázat).

82

Az elhanyagolható értékű küldeményekre vonatkozó mentességekkel (LVCR) a következő módokon lehet visszaélni: i. az áruk alulértékelése, azaz a héa-, illetve a vámmentesség küszöbértéke alatt való bejelentése; ii. a szállítmányok szétbontása úgy, hogy az egyes részletek értéke a küszöbérték alatt maradjon; iii. ajándékként bejelentett kereskedelmi küldemények vagy mentességre nem jogosult áruk behozatala.

83

Az áru behozatala történhet azután is, miután a fogyasztó megvásárolta azokat az interneten. Ebben az esetben a behozatal vagy postai úton, vagy futárszolgálattal történik. Végső soron a vámhatóságok a felelősek annak biztosításáért, hogy a kereskedők betartsák az elhanyagolható értékű küldeményekre vonatkozó mentességekkel kapcsolatos szabályokat. Az ő feladatuk az is, hogy saját kockázatkezelési keretet hozzanak létre az ilyen behozatalok ellenőrzésére.

A tagállamok elektronikus vámkezelési rendszereinek hiányosságai

84

Annak ellenőrzése érdekében, hogy a tagállamok elektronikus vámkezelési rendszerei képesek-e az elhanyagolható értékű küldeményekre vonatkozó mentességekkel való visszaélések megelőzésére, a felkeresett tagállamok közül négy esetében – próbakörnyezetben – elvégeztük az elektronikus vámkezelési rendszer vizsgálatát. Mind az öt felkeresett tagállamban kiválasztottunk továbbá egy postai szolgáltatók által végrehajtott 15 behozatalból, illetve futárszolgálatok által végrehajtott 15 behozatalból álló célzott mintát.

85

A felkeresett tagállamok valamennyi elektronikus vámkezelési rendszere elfogadott olyan nyilatkozatokat, amelyek nem voltak jogosultak az elhanyagolható értékű küldeményekre vonatkozó mentességekre. Ausztrián kívül a többi négy felkeresett tagállam elektronikus vámkezelési rendszere annak ellenére elfogadott egyes B2C küldemények vámmentességére vonatkozó behozatali nyilatkozatokat, hogy azok feltüntetett valós értéke meghaladta a 150 eurót³⁰, és ez történt a 45 eurónál magasabb bejelentett értékű ajándékok esetében is³¹. Ausztriában az elektronikus vámkezelési rendszer olyan esetekben is elfogadott B2C küldemények vámmentességére vonatkozó behozatali nyilatkozatokat, amikor a bejelentett termék alkoholtartalmú volt³².

86

A mintákon kapott eredményeket a 3. ábra mutatja be.

87

19/2017. sz. különjelentésünkben javasoltuk³³, hogy a tagállamok haladéktalanul:

„[…]

b) vezessenek be elektronikus vámkezelési rendszereikben ellenőrzéseket az olyan behozatali nyilatkozatok kiszűrésére, amelyek alacsony értékű, de 150 eurót meghaladó bejelentett belső értékű árura vagy ajándékként bejelentett (P2P) kereskedelmi küldeményekre (B2C) kérnek vámmentességet;

c) ellenőrizzék utólag a kereskedők alacsony értékű küldeményekre vonatkozó vámmentességnek való megfelelését, ideértve az engedélyezett gazdálkodókat is;

d) dolgozzanak ki vizsgálati terveket az ezzel a mentességgel kapcsolatos visszaélések kezelésére a nem uniós országokkal folytatott elektronikus árukereskedelemre vonatkozóan.”

88

A felkeresett tagállamok egyike sem hajtotta végre a b) és a d) ajánlást. A tagállamok utólagos ellenőrzéseket végeznek arra nézve, hogy a kereskedők megfelelnek-e az elhanyagolható értékű küldeményekre vonatkozó mentességekkel kapcsolatos szabályoknak, de nem akadályozták meg azokat a 3. ábrán. ismertetett visszaéléseket, amelyeket a mintában találtunk. Az elektronikus vámkezelési rendszerek tehát nem képesek megakadályozni az elhanyagolható értékű küldeményekre vonatkozó mentességre nem jogosult termékek behozatalát, és ezt utólagos kontroll- és vizsgálati tervek sem ellensúlyozzák.

Egyes engedélyezett gazdálkodók visszaélnek az alacsony értékű küldeményekre vonatkozó mentességgel

89

A vámjogszabályok³⁴ szerint az engedélyezett gazdálkodónak olyan belső ellenőrzéssel kell rendelkeznie, amely képes a jogellenes vagy szabálytalan ügyletek megelőzésére és felderítésére. Ezenfelül az engedélyezett gazdálkodókra vonatkozó iránymutatások szerint: „Minden igazgatási szabálytalanság, beleértve a vámjogszabályok megsértését is, arra mutathat, hogy nem eredményes a belső kontrollrendszer. Ebből a szempontból a vámjogszabálysértéseket e feltétel vonatkozásában is mindig meg kell vizsgálni annak érdekében, hogy intézkedéseket hozzanak a belső kontrollrendszer javítására és ezáltal a jogsértés megismétlődésének elkerülésére.”³⁵

90

Mintánkban 75, postai szolgáltatók által benyújtott behozatali nyilatkozatot (felkeresett tagállamonként 15 tranzakció) vizsgáltunk meg. Megállapítottuk, hogy a 75 esetből 35-ben visszaéltek az elhanyagolható értékű küldeményekre vonatkozó mentességgel. E 35 esetből nyolcban egy bizonyos engedélyezett gazdálkodó tette a nyilatkozatot. Megvizsgáltunk továbbá 75 futárszolgálatok által benyújtott behozatali nyilatkozatot is. Megállapítottuk, hogy közülük 28 esetben visszaéltek az elhanyagolható értékű küldeményekre vonatkozó mentességgel. E 28 esetből 21-ben vagy a nyilatkozattevő, vagy a vámjogi képviselő engedélyezett gazdálkodó volt.

91

A mintában talált jogellenes behozatali nyilatkozatokat benyújtó, engedélyezett gazdálkodónak minősülő futárcégeknek belső kontrollal kellene rendelkezniük ennek elkerülése érdekében. Az érintett engedélyezett gazdálkodók jogosulatlan termékekre kértek héa-, illetve vámmentességet.

A Bizottság kontroll- és monitoringtevékenysége nem éri el a szükséges szintet

92

Amint 19/2017. sz. különjelentésünkben³⁶ megjegyeztük, „a vámhatóságok nem csak a megfigyelt kockázatokkal kapcsolatban kötelesek információkat cserélni, hanem egy kockázati tájékoztató adatlap használatával azokkal a fenyegetésekkel kapcsolatban is, amelyek magas kockázatot jelentenek az Unió más országaiban”.

93

A Bizottság kockázati tájékoztató adatlapot (RIF) hozott létre az alulértékeléssel, a téves besorolással, a hozzáadottérték-adóval stb. kapcsolatos szabálytalanságok kezelése érdekében. Az adatlap bekerült a vámügyi kockázatkezelési rendszerbe (CRMS), és azt azoknak a tagállamoknak is a rendelkezésére bocsátották, amelyek úgy döntöttek, hogy a releváns információkat felviszik nemzeti kockázatkezelési rendszerükbe.

94

A Bizottság szerint a tagállamok által 2016-ban és 2017-ben a CRMS rendszerben kibocsátott kockázati tájékoztató adatlapokon végzett, legalább egy, az e-kereskedelemmel vagy a postai és futárszolgálattal összefüggő szóra történő gyorskeresés 530, a tagállamok kibocsátott adatlapot talált.

95

A Bizottság közös kockázati kritériumokat és standardokat hozott létre az Unió és tagállamainak pénzügyi érdekeit érintő kockázatokra vonatkozóan (pénzügyi kockázati kritériumok, FRC). A tagállamoknak 2019. május végéig kell ezeket elektronikus úton végrehajtaniuk. A pénzügyi kockázati kritériumok – legalább részben – megvalósítják a Számvevőszék korábbi ajánlásait.

96

A Bizottság kérdőívünkre adott válaszai alapján megállapítottuk, hogy az e-kereskedelemmel kapcsolatos héaproblémák kapcsán a Bizottság nem végez célzott vagy monitoringcélú helyszíni ellenőrzéseket a tagállamokban, hacsak nem annak ellenőrzésére, hogy a tagállamok hogyan számították ki a saját források megállapításához szükséges harmonizált héaalapjaikat. A Bizottság nem ellenőrzi az Unión belüli távértékesítéseket, és nem követi nyomon a szűkített egyablakos ügyintézés 2015. január 1-jén megkezdődött működését a tagállamokban.

97

A Bizottság ugyanakkor tájékoztatási kampányokat hajtott végre annak érdekében, hogy javuljon a nem uniós kereskedők szabályszerűsége a szűkített egyablakos héaügyintézés nem uniós rendszerében.

98

2015 eleje óta a Bizottság nem végzett a hagyományos saját forrásokra³⁷ vonatkozó ellenőrzéseket az expressz futárok és a postai szolgáltatók szabálykövetésének vizsgálatára.

99

19/2017. sz. különjelentésünkben javasoltuk a Bizottságnak, hogy „c) vizsgálja ki az alacsony értékű küldeményekre vonatkozó mentességekkel való visszaéléseket a nem uniós országokkal folytatott elektronikus árukereskedelemre vonatkozóan” (8. ajánlás). Az OLAF 2017-ben vizsgálatot indított a kisértékű ruházati cikkek e-kereskedelmi importját illetően. Négy tagállamban vannak folyamatban vizsgálatok. 2018-ban az OLAF továbbá vizsgálatot indított bizonyos potenciálisan érzékeny áruk e-kereskedelmi ügyletek révén történő, légi úton bonyolított behozataláról, amelynek során feltételezhetően nem került sor a vámok és a kapcsolódó héa megfizetésére.

Nem eredményes a behajtási folyamat

100

Az adóhatóságok feladata annak biztosítása, hogy a megfelelő időben a megfelelő összegű héát befizessék a megfelelő tagállamnak, és ha ez nem így történik, megtegye a szükséges korrekciós intézkedéseket. A tagállamok felelősek továbbá a szűkített egyablakos ügyintézési rendszerben nyilvántartásba vett kereskedők által fizetendő héa beszedéséért, valamint adott esetben a beszedett összegek eljuttatásáért az azokra jogosult tagállamokba.

A szolgáltatásnyújtás terén nem készült becslés a szabálytalanság miatti héabevétel-kiesésről, a termékértékesítés terén pedig vannak bár, de eltérőek

101

A héabevétel-kiesés az aktuális jogszabályi keretnek megfelelően beszedendő és a tagállamok adóhatóságai által ténylegesen beszedett összegek közötti különbséget jelenti. Megvizsgáltuk, hogy az áruk és szolgáltatások határokon átnyúló e-kereskedelme esetében készül-e erről becslés, és ha igen, milyen módon. Egy ilyen becslés segítené a Bizottságot és a tagállamokat abban, hogy a forrásokat oda irányítsák, ahol azokra a legnagyobb szükség van.

102

Megállapítottuk, hogy a tagállamok sem az uniós, sem a nem uniós szűkített egyablakos ügyintézési rendszerre vonatkozóan nem becsülték fel a héabevétel-kiesést. Felmérésünk során megkértük a tagállamokat, hogy nyújtsanak be becslést a nyilvántartásba nem vett nem uniós kereskedők miatt kieső bevételekről. Tizenhét tagállam válaszolta azt, hogy nem rendelkezik ilyen becsléssel, két tagállam nem válaszolt erre a kérdésre, egy tagállam pedig arról nyújtott be becslést, hogy mennyi bevétele esett ki 2015-ben amiatt, hogy a területén legalább 100 000 háztartás vett igénybe illegális televíziós műsorszolgáltatást³⁸. A becsült összeg 12 millió euró.

103

Megerősítettük, hogy a felkeresett tagállamokban nem készült becslés a szűkített egyablakos ügyintézéshez kapcsolódó héabevétel-kiesésről.

104

Felmérésünk során arra is megkértük a tagállamokat, hogy nyújtsanak be becslést az elhanyagolható értékű küldeményekre vonatkozó mentességgel való csalárd visszaélések (például az értékhatár meghaladásának elkerülése érdekében a küldemények felszabdalása, hamis bejelentése vagy alulszámlázása) miatt kieső bevételekről. A megkérdezett húsz tagállam egyike sem nyújtott be ilyen becslést.

105

Egy Deloitte-tanulmány becslést készített az áruk Unión belüli és kívüli távértékesítésére visszavezethető héabevétel-kiesésről³⁹. A veszteség az Unióban évi 2,6 és 3,8 milliárd euró között alakul. Ausztria a 2010–2015-ös időszakra 860 millió euróra becsülte az Unión belüli távértékesítések miatt a területén bekövetkezett héaveszteség teljes összegét. Az öt felkeresett tagállam közül csak Ausztria tett közzé ilyen becslést.

106

Az Unió egészére nézve egy tanácsadó cég által készített 2016-os tanulmány szintén rámutat a rendszer egyes hiányosságaira⁴⁰. A tanulmány szerint a postai behozatalnak csak a 35%-ára vetnek ki héát, ami közvetlenül mintegy 1,05 milliárd euró héabevétel-kieséshez vezet. Becslése szerint ezenfelül további 0,25 milliárd euró veszteség keletkezik a behozatali vámok hiányos beszedéséből. Az Európai Bizottság becslése szerint ugyanakkor az elhanyagolható értékű küldeményekre vonatkozó mentesség miatt a határokon átnyúló e-kereskedelemmel összefüggő héakiesés teljes összege akár az évi 5 milliárd eurót is elérheti⁴¹.

107

A HMRC (az Egyesült Királyság adó- és vámhivatala) úgy becsüli, hogy az Unión kívüli termék-távértékesítésre (import) visszavezethető héabevétel-kiesés évi 1–1,5 milliárd GBP közötti összeget tesz ki az Egyesült Királyságban. Ez a héabevétel-kiesés 8–12%-át teszi ki⁴². Érdemes összehasonlításképpen megjegyezni, hogy az Egyesült Királyságban a Közösségen belüli körhintacsalás (MTIC) csak 4% -át teszi ki a héabevétel-kiesésnek⁴³.

A tagállamok közötti MOSS fizetési műveletekkel kapcsolatos problémák

108

A szűkített egyablakos ügyintézés keretében a kereskedő által az azonosítót kiadó tagállamnak befizetett héát legkésőbb a befizetés beérkezése szerinti hónap végét követő 10 napon belül tovább kell utalni a fogyasztás helye szerinti tagállamnak. Az átutalandó összegből az előbbi tagállam visszatartja a beszedett héa egy részét. Az uniós jogszabályok fokozatosan csökkentették ezt az arányt, amely a 2015–2016-os 30%-ról 2017–2018-ra 15%-ra, 2019-től pedig 0%-ra csökkent. A 4. ábra egy, a szűkített egyablakos ügyintézési rendszerben nyilvántartásba vett nem uniós szállító által nyújtott B2C e-kereskedelmi szolgáltatásból keletkező pénzügyi forgalmat mutatja meg.

109

Ha a kereskedő elmulasztja vagy csak részben teljesíti a kifizetést, az azonosítót kiadó tagállam elektronikus emlékeztetőt küld a fizetés esedékességének napját követő 10. napon. Ettől kezdve a fogyasztás helye szerinti tagállam felelős a későbbi emlékeztetők elküldéséért és a héa beszedéséért⁴⁴.

110

Minden felkeresett tagállamban megvizsgáltunk egy-egy 10, azonosítót kiadó tagállamként kapott héakifizetésből álló mintát. Megállapítottuk, hogy két esetben a kereskedő nem fizette meg a teljes összeget, de az ír adóhatóság nem küldött emlékeztetőt a kereskedőnek a hiányzó összegről. E két eset egyikében sem zárták ki a kereskedőt, annak ellenére, hogy az végül több mint két év késedelemmel fizetett.

111

Hollandiában három olyan esetet találtunk, ahol a holland adóhatóságok a kifizetést manuálisan rendelték hozzá a héabevalláshoz, ami nagy terhet jelentő és nem teljesen megbízható módszer. Ezenkívül a holland nemzeti informatikai rendszer nem végez automatikus keresztellenőrzéseket a bevallások és a kifizetések között. A kereskedők kizárhatók a szűkített egyablakos ügyintézésből, ha három, egymást közvetlenül követő naptári negyedévre vonatkozóan emlékeztetőt kapnak a héabevallás benyújtásáról vagy a héa megfizetéséről. Az adóhatóságok azonban nem tudják, mikor nem történt kifizetés, és nincs automatikus értesítés arról, hogy a kereskedő három egymást követő esetben nem tartotta be a fizetési határidőt. A mintákon kapott eredményeket a III. melléklet mutatja be.

112

A holland legfőbb ellenőrző intézmény a következőkről számolt be⁴⁵: „A holland szűkített egyablakos ügyintézési rendszer 2015 és 2017 között nem nyújtott támogatást a héabefizetések időbeniségének és teljességének ellenőrzéséhez. Az adó- és vámhatóságnak csak 2018 első negyedévétől nyílt lehetősége arra, hogy 2015 első negyedévére vonatkozóan elkezdhesse egymáshoz rendelni a héabevallásokat és a héabefizetéseket. A bevallások és a befizetések egymáshoz rendelése túlnyomórészt manuálisan történik. A szűkített egyablakos ügyintézéshez tartozó bevallások és befizetések összepárosítása terén felgyűlt hátralék miatt a hatóság nem rezidensekkel foglalkozó hivatala még mindig nem kezdte meg a héakötelezettségek betartásának strukturált kikényszerítésével és nyomon követésével kapcsolatos munkáját. Hogy ezt megtehesse, konkrét információkra van szüksége a kifizetések állapotáról.”

113

Elvégeztük egy, felkeresett tagállamonként 10–10 kifizetésből álló minta ellenőrzését. Két olyan esetet találtunk, amelyben a fogyasztás helye szerinti tagállam adóhatósága nem küldött emlékeztetőt, holott a kereskedő nem teljesítette időben a befizetést. Egy másik esetben az azonosítót kiadó tagállam megkapta a befizetést, de nem találta meg a hozzá tartozó héabevallást. A holland adóhatóságok a kiválasztott minta valamennyi tételét manuálisan rendelték hozzá a héabevallásokhoz. A minták kapcsán kapott eredményeket a III. melléklet ismerteti részletesebben.

114

A héabefizetések teljességének biztosítása érdekében azokat egyedi héabevallás-azonosító szám révén kapcsolják össze a héabevallásokkal. Az osztrák adóhatóságok arról számoltak be, hogy nem kapják meg az összes esedékes befizetést, különösen az Egyesült Királyságtól. A Cseh Köztársaság legfelsőbb ellenőrző intézménye⁴⁶ szintén problémákról számolt be az Egyesült Királyságtól kapott kifizetéseknek a héabevallásokkal való összepárosításával kapcsolatban.

115

A Bizottság a héaalapú saját forrásokra vonatkozóan a megbízhatósági nyilatkozat kapcsán végzendő kontrolltevékenysége részeként elvégzi a szűkített egyablakos ügyintézés keretében teljesítendő héabefizetések egyeztetését a 28 tagállam között. Megvizsgáltuk ezt az egyeztetési folyamatot, és úgy találtuk, hogy maga a Bizottság is úgy véli, hogy nagy eltérések vannak Belgium, Bulgária, Dánia és Ausztria tekintetében, míg 2018 végéig három tagállam (Görögország, Ciprus és az Egyesült Királyság) nem bocsátotta rendelkezésre az adatokat. A 2016-os adatok nem teljesek, mivel még 11 tagállam esetében nem történt meg az e pénzügyi évre vonatkozó ellenőrzés.

Nem használják ki megfelelően az adók behajtására vonatkozó kölcsönös segítségnyújtási rendelkezéseket

116

A felkeresett öt tagállam közül csak az osztrák adóhatóságok küldtek a fogyasztás helye szerinti tagállamként behajtási követelést más tagállamok felé a MOSS-kereskedők által fizetendő összegeket illetően⁴⁷. Részükről öt ilyen felszólítás került kiküldésre 2015. január 1. és 2018. május 31. között.

Bár a közelmúltban kedvező fejlemények történtek a szabályozási keret kapcsán, egyes fontos kérdésekkel még foglalkozni kell

117

Az uniós vámjogszabályokat az Uniós Vámkódex⁴⁸ (UCC) állapítja meg, míg a héát a héairányelv⁴⁹ szabályozza. 2015 óta a szűkített egyablakos ügyintézés a határokon átnyúló e-kereskedelmi szolgáltatásokra is alkalmazandó. 2017 végén az Unió új uniós jogszabályi rendelkezéseket tartalmazó csomagot (az úgynevezett e-kereskedelmi héacsomag) fogadott el a héának az e-kereskedelemben történő alkalmazására vonatkozóan. Ez a csomag három jogi aktusból⁵⁰ áll, és a következő módosításokat vezeti be:

1. Lehetővé teszi a mikrovállalkozások és az induló vállalkozások számára, hogy a 10 000 eurót meg nem haladó értékű, határokon átnyúló e-kereskedelmi szolgáltatásaik után a „származási ország elve” alapján, azaz a származási tagállam, nem pedig a rendeltetési tagállam kulcsa szerint számítsák fel az adót.
2. Lehetővé teszi az e-kereskedők számára, hogy a rendeltetési hely szerinti tagállamban hatályos számlázási szabályok helyett az azonosítót kiadó tagállam számlázási szabályait alkalmazzák.
3. Kiterjeszti a szűkített egyablakos ügyintézési rendszert valamennyi határokon átnyúló B2C szolgáltatásnyújtásra és – akár uniós, akár nem uniós országból történő – B2C online áruértékesítésre.
4. Eltörli a héa alóli mentességet a 22 euró (vagy 10 euró) összértéket meg nem haladó, online vásárolt és nem uniós országból importált termékek esetében.

118

Az a) és b) albekezdésben ismertetett módosítások 2019-ben léptek hatályba, a c) és d) albekezdésben vázoltak csak 2021-től hatályosak. Áttekintettük a változások és egyes olyan feltárt problémák valószínű hatását, amelyek orvoslása véleményünk szerint még várat magára.

A szabályozási keret a legtöbb tekintetben megfelel az OECD és a WCO által támogatott nemzetközi legjobb gyakorlatnak

119

Megvizsgáltuk, hogy a 117. bekezdésben ismertetett szabályozási keret megfelel-e az OECD és a WCO által a héa és a vámok beszedése terén meghatározott nemzetközi legjobb gyakorlatoknak.

Az OECD által alkalmazott „rendeltetési hely elve”

120

A héairányelv értelmében az Unió a rendeltetési hely elvét alkalmazza az e-kereskedelmi szolgáltatások végső fogyasztók számára történő, határokon átnyúló értékesítésére. A rendeltetési hely elve azt jelenti, hogy az ilyen szolgáltatások abban a joghatóságban tartoznak a héa hatálya alá, amelyben a szolgáltatás igénybe vevőjének szokásos tartózkodási helye található⁵¹. Ez megfelel a nemzetközi helyes gyakorlatnak.

121

A 2021. január 1-jén hatályba lépő új rendelkezések azonban lehetővé teszik a mikrovállalkozások és az induló vállalkozások számára, hogy a származási ország elve alapján a származási tagállam héakulcsát alkalmazzák a 10 000 euró küszöbértéket meg nem haladó e-kereskedelmi szolgáltatásokra.

122

Szerintünk a származási ország elvének alkalmazása növeli annak kockázatát, hogy a szállítók nem jelentik be maradéktalanul az értékesítést terhelő héát, hogy a küszöbérték alatt maradva elkerüljék a rendeltetési hely szerinti tagállamban alkalmazandó magasabb héa felszámítását. Ezen túlmenően az új rendelkezések nem foglalkoznak azzal a kockázattal, hogy az alacsonyabb rátát alkalmazó tagállamok a többi tagállammal versengve saját területükre vonzhatják a kkv-kat és az induló vállalkozásokat⁵².

123

Ami a 10 000 eurós küszöböt illeti, egyetértünk a Cseh Köztársaság legfőbb ellenőrző intézményének értékelésével is, amely szerint „csak az azonosítót kiadó tagállam tud megbizonyosodni e felső határ túllépéséről. Az Állami Számvevőszék felhívja a figyelmet arra, hogy ez az irányelv előírja az uniós tagállamok számára, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak e felső határ alkalmazási feltételeinek ellenőrzésére.”⁵³

A WCO kockázati mutatói és azonnali továbbengedésre vonatkozó iránymutatásai

124

A Bizottság a meglévő uniós szabályozási kereten belül közös kockázati kritériumokat és standardokat hozott létre az Unió és tagállamainak pénzügyi érdekeit érintő kockázatokra vonatkozóan (pénzügyi kockázati kritériumok, FRC). Ez a keret nem tartalmazza a WCO által meghatározott valamennyi kritériumot⁵⁴, hanem csak azokat, amelyeket a tagállamok nemzeti kockázatkezelési rendszereikben alkalmazni tudnak. Megállapítottuk, hogy a Bizottság nem szolgáltatott további magyarázatot a tagállamoknak a WCO-mutatókról, hogy egyértelműen meg lehessen állapítani, hogyan kell alkalmazni a pénzügyi kockázati kritériumokat a közös elemek alapján.

125

A WCO iránymutatásokat tett közzé az azonnali továbbengedésről (IRG), amely olyan, „a meglévő gyakorlatokon alapuló eljárási iránymutatáskészletet [tartalmaz], amely lehetővé teszi a vámhatóságok számára, hogy a küldemények azonnali továbbengedését releváns és megfelelő ellenőrzésekkel kombinálja”⁵⁵. Az iránymutatások különösen a postai és futárküldemények szempontjából relevánsak. Megállapítottuk, hogy az uniós szabályozás összhangban van az IRG főbb elveivel.

126

Az IRG szerint⁵⁶ a szállítási költségek kizárhatók a levelezés és a dokumentumok, valamint az olyan elhanyagolható értékű küldemények értékének kiszámításából, amelyek után nem szednek be vámot vagy adót. Valamennyi általunk felkeresett tagállam és a Bizottság úgy értelmezte, hogy a vámmentességre vonatkozó 150 eurós küszöb csak az áruk értékére vonatkozik, a biztosítási és szállítási költségeket nem tartalmazza⁵⁷.

127

Ugyanakkor megállapítottuk, hogy Írország és Németország a héamentességre vonatkozó 22 (vagy 10 ) eurós küszöbértéket úgy értelmezi, hogy a jogszabályban említett teljes érték⁵⁸ magában foglalhatja a szállítási költségeket is⁵⁹. Ausztria úgy véli, hogy ez az érték csak az áruk költségére vonatkozik, a szállítási költségeket nem tartalmazza. Ezek a különböző értelmezések arra utalnak, hogy a Bizottságnak nem sikerült biztosítania a vámjogszabályok tagállami vámhatóságok általi egységes végrehajtását.

Új, 2021-től hatályos rendelkezésekkel törekszenek bizonyos hiányosságok megszüntetésére, az alulértékelés problémája azonban még megoldásra vár

128

A Bizottsághoz intézett kérdőívünkre adott válaszok fényében áttekintettük a 2021-ben hatályba lépő új rendelkezéseket. Az e-kereskedelem jelentette kihívásokat ezenfelül a tudományos élet képviselőivel, valamint az uniós legfőbb ellenőrző intézmények héamunkacsoportjának 2. főcsoportjával is megvitattuk.

129

Egyes esetekben az árukat értékesítő nem uniós szállító dönthet úgy, hogy az árukat már azelőtt importálja, hogy a fogyasztó megvásárolta volna azokat az interneten. 19/2017. sz. különjelentésünkben hangsúlyoztuk⁶⁰, hogy a jelenlegi jogszabályok értelmében a szállítók sikeresen kijátszhatják az így importált áruk utáni héafizetést azáltal, hogy kisebb értékkel jelentik be azokat, illetve visszaélnek a 42-es kódú vámeljárással (CP 42). A 42-es eljáráskóddal végzett vámeljárás lehetővé teszi az importőr számára, hogy az áruk egy másik uniós tagállamba történő továbbszállítása esetén héamentességben részesüljön. A héát ebben az esetben a rendeltetési tagállamban kell megfizetni⁶¹.

130

Megállapítottuk, hogy fennáll a kockázata annak, hogy a 42-es kódú vámeljárás keretében importált árukat raktárban tárolják az Unió területén mindaddig, amíg a nem uniós szállító nevében eladják és kiszállítják azt a fogyasztónak, és a küldeményre nem számítanak fel héát.

A Bizottság intézkedéseket tett a közvetítők felelősségében mutatkozó joghézaggal kapcsolatban

131

A héairányelv nem tartalmaz az áruk távértékesítésében közreműködő közvetítők héával kapcsolatos felelősségét szabályozó rendelkezéseket, amelyek lehetővé tennék a héa beszedését azokban az esetekben, amikor a harmadik országbeli szállító raktárból szállítja az árukat a végső fogyasztók részére, és a behozatal időpontjában a végső fogyasztó még ismeretlen.

132

Ennek orvoslására a 2021. január 1-jén hatályba lépő új rendelkezések értelmében az elektronikus interfészek (például platformok, piacterek és portálok) felelősek a héa beszedéséért, mivel úgy tekintik, hogy ők maguk kapják meg és szállítják az árukat. Ezen túlmenően a héairányelv módosítása⁶² 2021. január 1-jei hatállyal nyilvántartási kötelezettségeket ír elő a közvetítők számára, egy másik javaslat⁶³ pedig lehetővé teszi az elektronikus interfészeknek, hogy az egyablakos ügyintézési rendszert használják a belföldi B2C értékesítések után felszámított héa bevallására. Az új rendelkezések értelmében az adóhatóságok az elektronikus platform által a fogyasztónak nyújtott B2C szolgáltatás után fizetendő héát is beszedhetik.

Az alulértékeléssel kapcsolatos joghézag kérdése még megoldásra vár

133

2017-ben és 2018-ban beszámoltunk a harmadik országokból történő e-kereskedelmi áruértékesítések alulértékelésével kapcsolatos kockázatról⁶⁴. 2018 januárjában az OLAF által szervezett rendkívüli találkozón 25 tagállam osztotta meg tapasztalatait az e-kereskedelem terén folytatott alulértékelési gyakorlattal kapcsolatos csalásokra irányuló vizsgálataikról. A jelen lévő tagállamok többségét érintette már ilyen csalás. Az Egyesült Királyság legfőbb ellenőrző intézménye emellett rámutatott az e-kereskedelem, az alulértékeléssel elkövetett csalások és a 42-es kódú vámeljárással való visszaélés közötti összefüggésre⁶⁵.

134

A tagállamok és a Bizottság intézkedéseket hoznak az online rendelt áruk csempészetével szembeni küzdelem és a kapcsolódó vizsgálatok támogatására. Az egyik ilyen – a 22 euró alatti értékű kis küldeményekre irányuló – intézkedés megállapította, hogy az alacsony értékű küldeményekkel való, kifejezetten az e-kereskedelemre jellemző visszaélések kiemelkedő pozíciót foglalnak el a csalási módszerek között. Az OLAF ezenfelül 2017-ben vizsgálatot indított a kis értékű ruházati cikkek e-kereskedelmi importját illetően. Négy tagállamban vannak folyamatban vizsgálatok.

135

Az Európai Parlament egy jelentésében értékelte a 2021. január 1-jén hatályba lépő új rendelkezéseket, különösen az egyablakos ügyintézési rendszer használatát a nem uniós országból importált termékek B2C értékesítése során. E jelentés szerint a Számvevőszék által megállapított két probléma – azaz az elhanyagolható értékű küldeményekre vonatkozó mentességre nem jogosult áruk alulértékelése és behozatala – kisebb mértékben bár, de a jövőbeni szabályok esetében is fennmarad⁶⁶.

136

Ezért más tanulmányok⁶⁷ azt javasolják, hogy érdemes lenne tesztelni a „technológiaalapú” harmadik feleken alapuló, illetve fogyasztóoldali beszedési rendszereket, beleértve a digitális fizetőeszközök használatát is. A 3. háttérmagyarázat példákat mutat be az e tanulmányokban javasolt rendszerekre. Emellett a WCO szerint mérlegelni kell bizonyos alternatív gyűjtési modellek (pl. eladói, közvetítői, illetve fogyasztói/vásárlói beszedési modell) bevezetését is, elmozdulva a jelenlegi megközelítéstől, amely szerint a vámokat és adókat a határon róják ki és szedik be⁶⁸.

137

A Bizottság 2018. december 12-én javaslatot⁷⁰ nyújtott be az e-kereskedelemben elkövetett héacsalás problémájának megoldása érdekében, amely az adóhatóságok és a pénzforgalmi szolgáltatók együttműködésének fokozásában látja az esetleges választ. A javaslat új cikkekkel bővíti ki a héairányelvet⁷¹, amelyeket a tagállamoknak 2021. december 31-ig kellene átültetniük. Úgy véljük, hogy a fizetési adatok javasolt cseréje nagyon hasznos lenne az alulértékelés útján elkövetett csalások kezelésében.

Következtetések és ajánlások

138

Arra a következtetésre jutottunk, hogy az Unió nem kínál megoldást az interneten keresztül értékesített áruk és szolgáltatások után fizetendő héa és vámok helyes összegeinek beszedésével kapcsolatos valamennyi kihívásra.

139

Megállapítottuk, hogy a tagállamok nem használják ki teljes mértékben az igazgatási együttműködési mechanizmusokat: a tagállamok sem az adó-, sem a vámügyek kapcsán nem alkalmazzák a kölcsönös adminisztratív segítségnyújtást az e-kereskedelem témájában a nem uniós országokkal folytatott információcseréhez (lásd: 32–37. bekezdés). A szűkített egyablakos ügyintézési rendszer szilárd informatikai infrastruktúrán alapul, és információt közvetít a regisztrált kereskedőkről és bejelentett szolgáltatásnyújtásaikról a fogyasztás helye szerinti tagállamnak (lásd: 39–52. bekezdés). Nem elégséges a tagállamok közötti információcsere (lásd: 53–59. bekezdés). Az azonosítót kiadó tagállam részvételének hiánya csökkenti a többoldalú ellenőrzések eredményességét (lásd: 60–64. bekezdés). A tagállamok nem találják hasznosnak az Eurofisc e-kereskedelmi szakágának kockázati adatbázisába jelenleg feltöltött információkat, és nem adják meg a hálózat működéséhez szükséges elvárt visszajelzéseket (lásd: 65–69. bekezdés).

1. ajánlás. Az igazgatási együttműködési megállapodások erőteljesebb alkalmazása

A Bizottság:

1. kísérje figyelemmel, hogy a nem uniós országok milyen mértékben válaszolják meg a tagállamok által a velük kötött kölcsönös adminisztratív segítségnyújtási megállapodásoknak megfelelően küldött megkereséseket, és hogy milyen mértékben veszik igénybe az e megállapodások keretében létrehozott struktúrákat és kereteket az áruk e-kereskedelméből eredő sajátos kihívások kezelésére;
2. javasolja az igazgatási együttműködés keretében folytatott információcserére szolgáló elektronikus formanyomtatványok módosítását, hogy azok külön mezőt tartalmazzanak a szűkített egyablakos ügyintézés és a távértékesítéssel kapcsolatos kérelmek céljára;

A tagállamok:

1. küldjenek időben visszajelzést az Eurofisc 5. szakága kapcsán a többi tagállamtól érkező figyelmeztetésekről;
2. írják elő központi összekötő hivataluk számára, hogy hozzon létre elkülönülő funkciót a szűkített egyablakos ügyintézéssel kapcsolatos kérdésekre és a távértékesítés koordinációjára;
3. biztosítsa, hogy a kereskedők csak érvényes héakulcsot tüntethessenek fel a szűkített egyablakos ügyintézés héabevallásában.

Határidő: 2020 vége.

140

Másodszor megállapítottuk, hogy a tagállamok adóhatóságai és a Bizottság csak korlátozott ellenőrzéseket végzett. A szűkített egyablakos ügyintézésben történő nyilvántartásba vétel előtt az adóhatóságok csak korlátozott mértékben ellenőrizték a kereskedőket, és a már nyilvántartásba vett kereskedőkön is kevés ellenőrzést hajtottak végre (lásd: 70–80. bekezdés). Az uniós vámügyi szervek nem tudják megakadályozni az elhanyagolható értékű termékekre vonatkozó mentességgel való visszaélést (lásd: 81–91. bekezdés). Végezetül a Bizottság nem végez megfelelő kontroll- és monitoringtevékenységet (lásd: 92–99. bekezdés).

2. ajánlás. A kontrollok eredményességének javítása

A Bizottság:

1. végezze el az elhanyagolható értékű küldeményekre vonatkozó mentességgel kapcsolatos tagállami kontrollok ellenőrzését;
2. kövesse nyomon az áruk Unión belüli távértékesítése és a szűkített egyablakos ügyintézés működését;
3. ellenőrizze, hogy a tagállamok végrehajtották-e a 19/2017. sz. különjelentés 9 b), c) és d) ajánlásait az alacsony értékű küldeményekre vonatkozó vámmentességgel való visszaélések kezelése érdekében;
4. kísérje figyelemmel, hogy a tagállamok az engedélyezett gazdasági szereplők engedélyének újraértékelése keretében ellenőrzik-e, hogy a kereskedők teljesítik-e az elhanyagolható értékű küldeményekre vonatkozó mentességgel kapcsolatos követelményeket, és megfelelő ajánlásokat tesznek-e azoknak a belső ellenőrzéseik hiányosságainak megszüntetésére.

A tagállamok:

1. a szűkített egyablakos ügyintézés nem uniós rendszerébe való nyilvántartásba vétel iránti kérelem fogadásakor végezzék el a szükséges ellenőrzéseket, hogy meggyőződhessenek arról, hogy a kérelmező kereskedőt még nem vették nyilvántartásba egy másik tagállamban a szűkített egyablakos ügyintézési rendszerben;
2. fokozzák a szűkített egyablakos ügyintézési rendszerben nyilvántartott kereskedőkre és a távértékesítőkre irányuló ellenőrzési tevékenységüket, adott esetben az igazgatási együttműködési eszközök felhasználásával.

Határidő: 2020 vége.

141

Megállapítottuk továbbá, hogy nem eredményes a héa és a vámok beszedésének végrehajtása. A szolgáltatásnyújtás terén nem készült becslés a szabálytalanság miatti héabevétel-kiesésről, a termékértékesítés terén pedig vannak bár, de eltérőek (lásd:100–107. bekezdés). Problémák merülnek fel a tagállamok közötti MOSS fizetési műveletekkel kapcsolatban (lásd: 108–115. bekezdés). Végezetül nem használják ki megfelelően az adók behajtására vonatkozó kölcsönös segítségnyújtási rendelkezéseket (lásd: 116. bekezdés).

3. ajánlás. A behajtási folyamat eredményesebbé tétele

A Bizottság:

1. segítse a tagállamokat az e-kereskedelem terén szabálytalanságok miatt bekövetkező héabevétel-kiesésre vonatkozó időszakos becslések készítésére irányuló módszertan kidolgozásában;
2. vizsgálja meg a tagállamok között a kifizetések terén mutatkozó, függőben lévő és jövőbeni eltéréseket, tárja fel azok okait, és kérje be a függőben lévő adatokat;
3. ösztönözze és mozdítsa elő, hogy a tagállamok igénybe vegyék az adókkal és vámokkal kapcsolatos követelések behajtására szolgáló kölcsönös segítségnyújtási mechanizmusokat és az e-kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó héa behajtását célzó egyéb intézkedéseket.

A tagállamok:

1. készítsenek időszakos becsléseket az e-kereskedelem terén szabálytalanságok miatt bekövetkező héabevétel-kiesésről.

Határidő: 2021 vége.

142

Pozitív fejleményeket tártunk fel a Bizottság által létrehozott szabályozási keretben, de egyes fontos kérdések megoldása még várat magára. A szabályozási keret eredményességének javításához magas szintű politikai támogatásra és a szakpolitikai koherencia előmozdítását célzó mechanizmusokra van szükség. A szabályozási keret a legtöbb tekintetben megfelel az OECD és a WCO által támogatott nemzetközi legjobb gyakorlatnak (lásd: 119–127. bekezdés). A 2021-ben hatályba lépő új rendelkezések törekszenek a jelenlegi keret néhány hiányosságának megszüntetésére, de az alulértékelés problémája még megoldásra vár (lásd:128–137. bekezdés).

4. ajánlás. A szabályozási keret eredményesebbé tétele

A Bizottság:

1. az e-kereskedelemmel kapcsolatos héacsalások visszaszorítása érdekében vizsgálja meg a megfelelő „technológiaalapú” beszedési rendszerek használatát, beleértve a digitális fizetőeszközök alkalmazását is;
2. biztosítsa, hogy a WCO postai és futárszolgálati küldeményekre vonatkozó kockázatmutatói szerepeljenek a pénzügyi kockázati kritériumokról szóló határozat végrehajtási iránymutatásában;
3. egyértelműen határozza meg a jogszabályban szereplő „valós érték”, „érték” és „teljes érték” fogalmát annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok harmonizált kontrollintézkedéseket vezethessenek be az elhanyagolható értékű szállítmányok behozatala kapcsán.

A tagállamok:

1. körültekintően ellenőrizzék, hogy a kereskedők betartják-e az Unión belüli szolgáltatásnyújtásra vonatkozó új, 10 000 eurós küszöbértéket.

Határidő: 2020 vége.

A jelentést 2019. június 11-i luxembourgi ülésén fogadta el a Neven Mates számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

Mellékletek

I. melléklet. Az Európai Számvevőszék ellenőrzési módszere a Bizottság szintjén

Az ellenőrzést a Bizottságnál két lépcsőben végeztük, az előkészítő szakaszt helyszíni vizsgálat követte.

Az előkészítő szakaszban előzetes látogatásokat tettünk az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóságnál, a Költségvetési Főigazgatóságnál és az OLAF-nál a tagállamokban végzendő helyszíni ellenőrzésekhez szükséges információk és adatok gyűjtése érdekében, valamint azért, hogy összehasonlítsuk az uniós jogszabályokat a bevált nemzetközi gyakorlatokkal. Részt vettünk az e-kereskedelemmel foglalkozó WCO-munkacsoport alcsoportjainak 2018. január 23–25-i ülésén is. Végül megvitattuk az e-kereskedelem jelentette kihívásokat a tudományos szféra képviselőivel, az Eurofisc 5. szakágának elnökével és az Unió legfőbb ellenőrző intézményei héamunkacsoportjának 2. főcsoportjával, továbbá elemeztük a legfőbb ellenőrző intézmények által készített valamennyi rendelkezésre álló jelentést.

Az ellenőrzési módszertant (ellenőrzési kérdések, kritériumok és standardok) megvitattuk a Bizottsággal. Az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság hozzáférést biztosított számunkra a héa és az e-kereskedelem szempontjából releváns alábbi adatbázisokhoz és portálokhoz:

1. információtechnológiai szolgáltatásirányítás (ITSM), amely a tagállamok által a Synergia adatbázisban bejelentett MOSS-problémákhoz biztosít hozzáférést;
2. a Közigazgatási Együttműködési Állandó Bizottság (SCAC) és annak szakértői csoportjának (SCAC-EG) portálja, amely lehetővé tette számunkra, hogy áttekintsük többek között a 86. sz. Fiscalis-projektcsoport által a MOSS ellenőrzésére és kontrolljára vonatkozóan kiadott iránymutatásokat és ajánlásokat;
3. az adócsalás elleni stratégiával foglalkozó szakértői csoport (ATFS-csoport) portálja, amely a héacsalások elleni küzdelmet célzó hagyományos intézkedésekről – például a MOSS-ellenőrzésekhez kapcsolódó spontán információcseréről – folytatott technikai megbeszélésekbe nyújtott betekintést;
4. az e-vámügyi rendszer, amely az e-kereskedelmi héacsomag kidolgozásának (pl. az e-kereskedelemre vonatkozó csökkentett vámügyi adatkészlet, valamint a vám- és adóigazgatási szervek közötti adattovábbítás) ellenőrzésére biztosított lehetőséget;
5. a héával kapcsolatos projektek adatbázisa, a szűkített egyablakos ügyintézési rendszer funkcionális és műszaki előírásainak, valamint statisztikáinak és eredménytáblájának ellenőrzése céljából.

Kikértünk és ellenőriztünk továbbá bizonyos, a 38. sz. Fiscalis-projektcsoport által az e-kereskedelem ellenőrzésére vonatkozóan összeállított információkat és dokumentumokat. Végezetül megvizsgáltuk a vonatkozó teljesítményinformációkat, többek között az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság, a Költségvetési Főigazgatóság és az OLAF irányítási terveit és éves tevékenységi jelentéseit.

A helyszíni ellenőrzés során általános kérdőívet küldtünk a Bizottságnak. Ez azt vizsgálta, hogy a Bizottság megbízható keretrendszert hozott-e létre az e-kereskedelmet terhelő héa és vámok szabályozására és ellenőrzésére, négy fő területre összpontosítva: i. információcserék, ii. kontroll, iii. a beszedés végrehajtása, iv. szabályozás.

A Költségvetési Főigazgatóság, az OLAF és az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság kitöltötte a kérdőívet és csatolta a kért bizonyítékokat. Emellett a függőben lévő kérdések tisztázása érdekében egy kiegészítő kérdőívet is küldtünk nekik, és mindegyik szolgálattal külön videokonferenciát szerveztünk az előzetes megállapítások, valamint a következtetések és ajánlások megvitatása céljából.

II. melléklet. Az Európai Számvevőszék ellenőrzési módszere a tagállamokban

Az ellenőrzést két lépcsőben végeztük, az előkészítő szakaszt helyszíni vizsgálat követte.

1) Az előkészítő szakaszban öt tagállamot választottunk ki: Németországot, Írországot, Hollandiát, Ausztriát és Svédországot. A tagállamok kiválasztása a következő kockázati kritériumokon alapult: i. az elhanyagolható értékű küldeményekre vonatkozó jogszabályok által biztosított mentességek miatt meg nem fizetett héa becsült összege, ii. a szűkített egyablakos ügyintézési rendszerben regisztrált kereskedők száma tagállamonként, valamint iii. az egyik tagállamban nyilvántartásba vett kereskedők által más tagállamokbeli vevők részére teljesített elektronikus értékesítések volumene.

Az unióbeli legfőbb ellenőrző intézmények héamunkacsoportjának 2. főcsoportja megállapította, hogy az e-kereskedelem terén jelentős a héacsalás kockázata. Hogy átfogó képet nyerjen az Unió helyzetéről, a 2. főcsoport úgy határozott, hogy felmérést készít valamennyi unióbeli adóhatóság körében. A 2. főcsoport részeként 2016 novemberében küldtük ki a kérdőívet a hatóságoknak. A felmérés referenciaéve 2015 volt, hatóköre a szűkített egyablakos ügyintézés uniós és Unión kívüli rendszerére, valamint az Unión belüli és kívüli termékértékesítésre egyaránt kiterjedt. 20 tagállam válaszolt a felmérésre.

2) A második szakaszban helyszíni ellenőrzést végeztünk a kiválasztott tagállamokban, ahol figyelmet fordítottunk a regisztrációs és kereskedői kontrollrendszerek, valamint a héa- és a vámügyi kockázatkezelési keretrendszerek kialakítására és végrehajtására.

Ezenkívül valamennyi tagállamnak kiküldtünk egy felmérést, amely azt vizsgálta, hogy a tagállamok által alkalmazott kontrollintézkedések biztosítják-e az e-kereskedelemhez kapcsolódó héa és vámok teljes körű beszedését. Az adó- és vámhatóságoknál dolgozó, a szűkített egyablakos ügyintézéssel, az igazgatási együttműködéssel, a szűkített egyablakos ügyintézésre és a távértékesítési rendszerre irányuló ellenőrzéssel és kontrollal, valamint az elhanyagolható értékű küldemények behozatala kapcsán a postai vagy futárszolgálatok által benyújtott mentességi kérelmekkel foglalkozó szakértőkkel a helyszínen megvitattuk a kapott válaszokat.

Kiválasztottuk és ellenőriztük a következőket:

1. mind a 29 olyan MOSS-probléma, amely esetében a felkeresett tagállamok érintettek vagy felelősek voltak;
2. egy 10 küldött és 10 kapott technikai hibaüzenetből álló véletlen minta;
3. egy 10 MOSS-regisztrációból álló véletlen minta;
4. egy 10 héabevallásból és 10 héabevallás-korrekcióból álló véletlen minta;
5. egy 10, azonosítót kiadó tagállamként és 10, fogyasztás helye szerinti tagállamként kapott MOSS-kifizetésből álló véletlen minta;
6. egy 10 MOSS-regisztrációtörlésből és 10 MOSS-kizárásból álló véletlen minta;
7. egy 10 küldött és 10 kapott megkeresésen alapuló információcseréből álló véletlen minta;
8. egy 10 küldött és 10 kapott spontán információcseréből álló véletlen minta;
9. egy 5, azonosítót kiadó tagállamként és 5, fogyasztás helye szerinti tagállamként végzett ellenőrzésből álló véletlen minta;
10. a végrehajtott többoldalú ellenőrzések teljes köre és az Eurofisc 5. szakágán keresztül küldött, a felkeresett tagállamokat érintő csalásra utaló jelzések teljes sokasága;
11. 30, az elhanyagolható értékű küldemények kapcsán mentességet igényelt import-tranzakció kockázatalapú mintája (15 postai szolgáltatók által, 15 futárszolgálatok által benyújtott kérelem).

E populációk és minták esetében ellenőriztük, hogy a tagállamok adó- és vámhatóságai: i. alkalmazzák-e az igazgatási együttműködési mechanizmusokat annak ellensúlyozására, hogy a fogyasztás helye szerinti tagállam nem rendelkezik joghatósággal azon ország(ok)ban, ahol a szállítót nyilvántartásba vették vagy azonosították; ii. összegyűjtik és felhasználják-e az esetleges alulfizetésekre vonatkozó információkat; iii. megfelelően elvégzik-e a szállító ellenőrzését; iv. eredményes kontrollokkal rendelkeznek-e a nem uniós országokból importált elhanyagolható értékű küldeményekre adható mentességgel kapcsolatos visszaélések megelőzésére és felderítésére. Egy ellenőrzőlista alapján elemeztük és megvitattuk az előzetesen kiválasztott minták eredményét.

Különös figyelmet fordítottunk a rendszerekre és a kontrollokra, így próbakörnyezetben teszteltük az elhanyagolható értékű küldeményekre adható mentesség hitelességének ellenőrzéséhez kapcsolódó elektronikus vámkezelési rendszereket, és három postahivatalt is felkerestünk a vámellenőrzések gyakorlati végrehajtásának megfigyelése érdekében.

III. melléklet. A szűkített egyablakos ügyintézési rendszerhez kapcsolódó tranzakciókból vett minták eredményei

Minden felkeresett tagállamban megvizsgáltuk mindazt a szűkített egyablakos ügyintézéssel kapcsolatos 22 problémát, amely megoldása a felkeresett tagállam feladata volt, valamint mindazt a hét MOSS-problémát, amely a felkeresett tagállamot érintette.

Véletlenszerűen kiválasztottunk és megvizsgáltunk továbbá tagállamonként 90, a szűkített egyablakos ügyintézéshez kapcsolódó tranzakciót a következők szerint:

1. egy 10 küldött technikai hibaüzenetből álló minta;
2. egy 10 kapott technikai hibaüzenetből álló minta;
3. egy 10 MOSS-regisztrációból álló minta (5 az uniós, 5 az Unión kívüli rendszerből);
4. egy, a MOSS rendszerén keresztül leadott 10 héabevallásból álló minta (fele az uniós, fele az Unión kívüli rendszerből);
5. egy 10 héabevallás-korrekcióból álló minta (5 az uniós, 5 az Unión kívüli rendszerből);
6. egy 10, azonosítót kiadó tagállamként kapott MOSS-kifizetésből álló minta;
7. egy 10, fogyasztás helye szerinti tagállamként kapott kifizetésből álló minta;
8. egy 10 MOSS-regisztrációtörlésből álló minta (5 az uniós, 5 az Unión kívüli rendszerből);
9. egy 10 MOSS-kizárásból álló minta (5 az uniós, 5 az Unión kívüli rendszerből).

A 4. táblázat a közlekedési lámpa elvét⁷² használva minden felkeresett tagállam tekintetében összefoglalja a mintákon kapott eredményeket.

Végjegyzetek

¹ Az Eurostat és az OECD közös meghatározása.

² 2018 decemberében gyűjtött adatok. Lásd: https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=E-commerce_statistics.

³ Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (átdolgozás) (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

⁴ A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.).

⁵ A héairányelv 34. cikke értelmében.

⁶ A vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, 2009. november 16-i 1186/2009/EK tanácsi rendelet (kodifikált változat) (HL L 324., 2009.12.10., 23. o.) 23. cikke értelmében.

⁷ A bizonyos termékek végleges behozatalára kivetett hozzáadottérték-adó alóli mentességek tekintetében a 2006/112/EK irányelv 143. cikke b) és c) pontja hatályának meghatározásáról szóló, 2009. október 19-i 2009/132/EK tanácsi irányelv (kodifikált változat) (HL L 292., 2009.11.10., 5. o.) 23. cikke értelmében.

⁸ A héairányelv 24. cikke értelmében „szolgáltatásnyújtás” „minden olyan tevékenység, amely nem minősül termékértékesítésnek”.

⁹ Kivéve, ha a kereskedő az Unióban alapította a vállalkozását.

¹⁰ Lásd: a héairányelv XII. címe 6. fejezetének 2. és 3. szakasza.

¹¹ Az Ernst & Young Assessment of the application and impact of the VAT exemption for importation of small consignments (A kis tételek behozatalára vonatkozó héamentesség alkalmazásának és hatásának értékelése) című végleges jelentésének (2015. május, 43. o.) adatai alapján.

¹² A DG TAXUD-tól kapott adatok alapján (nyilvántartásba vett kereskedők száma, 2017. október 31-i állapot).

¹³ Az Eurostat adatai alapján (http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/E-commerce_statistics)

¹⁴ Lásd: „A Közösségen belüli héacsalás kezelése: fokozottabb fellépésre van szükség” című 24/2015. sz. különjelentés 11. ajánlása.

¹⁵ Lásd: HL L 195., 2018.8.1., 3. o. Lásd még: HL L 195., 2018.8.1., 1. o.

¹⁶ Lásd: az „Importeljárások: a jogszabályi keretek hiányosságai és a nem kellően eredményes végrehajtás hátrányos hatással vannak az Unió pénzügyi érdekeire” című, 19/2017. sz. különjelentés 59. bekezdése.

¹⁷ A Tanács 904/2010/EU rendelete (2010. október 7.) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és a csalás elleni küzdelemről (átdolgozás) (HL L 268., 2010.10.12., 1. o.).

¹⁸ Amennyiben egyik tagállamban sem rendelkeznek székhellyel, állandó telephellyel azonban több tagállamban is, ezek közül bármelyikben regisztrálhatnak. Ha valamely tagállamban van székhelyük, abban kell nyilvántartásba vetetniük magukat.

¹⁹ A 904/2010/EU tanácsi rendelet 17. és 43–47. cikke értelmében.

²⁰ 2019. január 1-je óta az uniós jogszabályok csak egy bizonyíték megőrzését írják elő a szállítók számára, amennyiben az Unión belüli B2C szolgáltatásnyújtásaik éves összege nem haladja meg a 100 000 eurót.

²¹ Önkéntes információcsere: információ előzetes megkeresés nélküli, nem szisztematikus közlése előre meg nem határozott időpontban.

²² A 904/2010/EU rendelet 10. cikke értelmében.

²³ Lásd: az 904/2010/EU rendelet 29. cikke.

²⁴ Lásd: az OECD adóigazgatási fóruma (FTA) 2010. szeptemberi közös ellenőrzési jelentésének 21–28. bekezdése.

²⁵ A Tanács (EU) 2018/1541 rendelete (2018. október 2.) a 904/2010/EU és az (EU) 2017/2454 rendeletnek a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködés megerősítésére irányuló intézkedések tekintetében történő módosításáról (HL L 259., 2018.10.16., 1. o.).

²⁶ A 904/2010/EU tanácsi rendelet 7. cikkének új (4a) bekezdésében és 28. cikkének (2a) bekezdésében.

²⁷ https://ec.europa.eu/taxation_customs/business/vat/telecommunications-broadcasting-electronic-services/sites/mossportal/files/one-stop_add_guidelines_hu.pdf.

²⁸ A tagállamok ezt a küszöbértéket 10 euróban is megállapíthatják.

²⁹ A valós érték a tétel szállítási és biztosítási díjak nélküli értéke.

³⁰ A vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 1186/2009/EK tanácsi rendelet 23. cikkével ellentétben.

³¹ Az 1186/2009/EK tanácsi rendelet 25. és 26. cikkével, valamint a harmadik országokból származó nem kereskedelmi jellegű kisebb küldemények behozatalának adómentességéről szóló, 2006. október 5-i 2006/79/EK tanácsi irányelv (kodifikált változat) (HL L 286., 2006.10.17., 15. o.) 1. cikkével ellentétben.

³² A vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 1186/2009/EK tanácsi rendelet 24. cikkének a) pontjával ellentétben.

³³ Lásd: a 19/2017. sz. különjelentés 9. ajánlása.

³⁴ Az Uniós Vámkódexre vonatkozó végrehajtási jogi aktus 25. cikke (1) bekezdésének f) pontja.

³⁵ Lásd: a DG TAXUD-nak az engedélyezett gazdálkodókról szóló, 2016. március 11-i iránymutatásai, 38. o.

³⁶ Lásd: a 19/2017. sz. különjelentés 54. bekezdése.

³⁷ A tagállamok által előírt vám- és cukorilletékek alapján megállapított saját forrás.

³⁸ Lásd: www.parlegalusaturu.lv.

³⁹ A Deloitte tanulmánya a határokon átnyúló e-kereskedelem héavonatkozásairól és a korszerűsítési alternatívákról, 1. tétel, 65. o.

⁴⁰ Copenhagen Economics: E-commerce imports into Europe: VAT and customs treatment (Európába irányuló e-kereskedelmi importok: héa- és vámkezelés), 2016.

⁴¹ Az Európai Bizottság javaslata: A Tanács irányelve a 2006/112/EK irányelvnek és a 2009/132/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtásra és a termékek távértékesítésére vonatkozó bizonyos hozzáadottértékadó-kötelezettségek tekintetében történő módosításáról (COM(2016) 757 final, 2016.12.1.).

⁴² https://www.nao.org.uk/wp-content/uploads/2017/04/Investigation-into-overseas-sellers-failing-to-charge-VAT-on-online-sales.pdf.

⁴³ https://webarchive.nationalarchives.gov.uk/20190509073425/https://www.gov.uk/government/statistics/measuring-tax-gaps.

⁴⁴ Lásd: Európai Bizottság: Guide to the VAT mini One Stop Shop (Útmutató a szűkített egyablakos héaügyintézésről), 2013.

⁴⁵ Lásd: https://english.rekenkamer.nl/publications/reports/2018/11/28/vat-on-cross-border-digital-services, 33. o.

⁴⁶ Lásd: https://www.nku.cz/scripts/rka-en/detail.asp?cisloakce=17/12&rok=0&sestava=0, 23. o.

⁴⁷ Az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló, 2010. március 16-i 2010/24/EU tanácsi irányelv (HL L 84., 2010.3.31., 1. o.) értelmében.

⁴⁸ Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (átdolgozás) (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

⁴⁹ A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.).

⁵⁰ A Tanács (EU) 2017/2455 irányelve (2017. december 5.) a 2006/112/EK irányelvnek és a 2009/132/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtásra és a termékek távértékesítésére vonatkozó bizonyos hozzáadottértékadó-kötelezettségek tekintetében történő módosításáról (HL L 348., 2017.12.29., 7. o.); a Tanács (EU) 2017/2459 végrehajtási rendelete (2017. december 5.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló 282/2011/EU végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 348., 2017.12.29., 32. o.); a Tanács (EU) 2017/2454 rendelete (2017. december 5.) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló 904/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 348., 2017.12.29., 1. o.).

⁵¹ Lásd: „A Közösségen belüli héacsalás kezelése: fokozottabb fellépésre van szükség” című 24/2015. sz. különjelentés 90. és 91. bekezdése.

⁵² Lamensch, 2017, 140. o. Lásd itt: https://www.ibfd.org/sites/ibfd.org/files/content/pdf/ivm_2017_02_e2_1_SeptNewsletter.pdf.

⁵³ Lásd: az e-kereskedelemről szóló 17/12. sz. ellenőrzési következtetés https://www.nku.cz/scripts/rka-en/detail.asp?cisloakce=17/12&rok=0&sestava=0), 17. o.

⁵⁴ A Postal/Express Consignments Risk Indicators and Manual (Postai és futárszolgálati küldeményekre vonatkozó kockázatmutatók és kézikönyv) dokumentumban, a WCO által közzétett vámügyi kockázatkezelési gyűjtemény 2. kötetében.

⁵⁵ Lásd: WCO: Guidelines for the immediate release of consignments by customs (Iránymutatások a küldemények vámhatóságok általi azonnali továbbengedésére), 2014, 1.3. bekezdés (http://www.wcoomd.org/-media/wco/public/global/pdf/topics/facilitation/instruments-andtools/ tools/immediate-release-guidelines/immediate-release-guidelines.pdf?db=web).

⁵⁶ Lásd: WCO: Guidelines for the immediate release of consignments by customs (Iránymutatások a küldemények vámhatóságok általi azonnali továbbengedésére), 2014, 11. bekezdés (http://www.wcoomd.org/-/media/wco/public/global/pdf/topics/facilitation/instruments-and-tools/tools/immediate-release-guidelines/immediate-release-guidelines.pdf?db=web).

⁵⁷ Lásd: Vámkódexbizottság: Compendium on the implementation of Council Regulation (EC) No 1186/2009 (Kompendium az 1186/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról), 2016, 19. o.

⁵⁸ Lásd: a 2009/132/EK irányelv 23. cikke.

⁵⁹ Lásd: a Kompendium 18. és 19. oldala.

⁶⁰ Lásd: az „Importeljárások: a jogszabályi keretek hiányosságai és a nem kellően eredményes végrehajtás hátrányos hatással vannak az Unió pénzügyi érdekeire” című, 19/2017. sz. különjelentés 90., 100. és 137. bekezdése.

⁶¹ Lásd: 13/2011. sz. különjelentés: „A 42-es eljáráskóddal végzett vámeljárás kontrollja megelőzi, illetve felderíti-e a héacsalást?”

⁶² Az (EU) 2017/2455 tanácsi irányelv 2021. január 1-jei hatállyal új 242a. cikkel egészíti ki a 2006/112/EK irányelvet.

⁶³ Lásd: Az Európai Bizottság javaslata: A Tanács irányelve a 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvnek a termékek távértékesítésére és bizonyos belföldi termékértékesítésekre vonatkozó rendelkezések tekintetében történő módosításáról. COM(2018) 819 final, 2018.12.11.

⁶⁴ Lásd: az „Importeljárások: a jogszabályi keretek hiányosságai és a nem kellően eredményes végrehajtás hátrányos hatással vannak az Unió pénzügyi érdekeire” című, 19/2017. sz. különjelentés 137. és 138. bekezdése, valamint a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentés 4.16. bekezdése.

⁶⁵ Lásd: a NAO vonatkozó jelentésének 1.10. bekezdése (https://www.nao.org.uk/wp-content/uploads/2017/04/Investigation-into-overseas-sellers-failing-to-charge-VAT-on-online-sales.pdf).

⁶⁶ http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2018/621854/EPRS_STU(2018)621854_EN.pdf.

⁶⁷ Lásd az Európai Parlament következő jelentéseit: VAT fraud, economic impact, challenges and policy issues (Héacsalás: gazdasági hatás, kihívások és politikai kérdések), 2018. október, valamint Sénat, Rapport d´information n° 691 du 17 septembre 2015, fait au nom de la commission des finances sur le e-commerce: propositions pour une TVA payée à la source (a Szenátus 2015. szeptember 17-i 691. sz. tájékoztató jelentése az e-kereskedelemről a Pénzügyi Bizottság nevében: javaslatok a forrásadóról).

⁶⁸ Lásd: WCO: Cross-border e-commerce. Framework of standards (A határokon átnyúló e-kereskedelem standardrendszere), 13. o. WCO. 2018. június, in: http://www.wcoomd.org/-/media/wco/public/global/pdf/topics/facilitation/activities-and-programmes/ecommerce/wco-framework-of-standards-on-crossborder-ecommerce_en.pdf?la=en.

⁶⁹ R.T. Ainsworth, M. Alwohaibi, M. Cheetham: VATCoin: Can a Crypto Tax Currency Prevent VAT Fraud? (HéaCoin: Megelőzhető a héacsalás kriptoadó-valuta használatával?), Tax Notes International, Vol. 84, 2016. november 14. Lásd még a KPMG javaslatát az elosztott főkönyvi technológiáról: https://home.kpmg/lu/en/home/insights/2018/07/vat-dlt.html.

⁷⁰ Lásd: Az Európai Bizottság javaslata: A Tanács irányelve a 2006/112/EK irányelvnek a pénzforgalmi szolgáltatók számára egyes kötelezettségek bevezetése tekintetében történő módosításáról. COM(2018) 812 final, 2018.12.12.

⁷¹ 243a–243d. cikk.

⁷² Piros, sárga és zöld színnel jelölve az eredményeket (más néven RAG-elemzés).

Betűszók és rövidítések

AC: Igazgatási együttműködés

AEO: Engedélyezett gazdálkodó

B2B: Vállalkozások közötti kereskedelem (business-to-business)

B2C: Vállalkozások és fogyasztók közötti kereskedelem (business-to-consumer)

BUDGET: Költségvetési Főigazgatóság

CMRF: Közös kockázatkezelési keretrendszer

CP 42: 42-es eljáráskódú vámeljárás

EP: Európai Parlament

EU: Európai Unió

FRC: Pénzügyi kockázati kritériumok

GATT: Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény

GNI: Bruttó nemzeti jövedelem

Héa: Hozzáadottérték-adó

HMRC: Az Egyesült Királyság adó- és vámhivatala

IP: Internetprotokoll

IRG: Az azonnali továbbengedésről szóló iránymutatások

IT: Információtechnológia

ITSM: Információtechnológiai szolgáltatásirányítás

JCO: Közös vámügyi művelet

Kkv: Kis- és középvállalkozás

LVCR: Az elhanyagolható értékű küldeményekre vonatkozó mentesség

MAA: Kölcsönös adminisztratív segítségnyújtás

MLC: Többoldalú ellenőrzés

MOSS: Szűkített egyablakos ügyintézés

MSCON: A fogyasztás helye szerinti tagállam, vagyis az a tagállam, ahol a fogyasztó ténylegesen igénybe veszi a szolgáltatásokat

MSIDE: Az azonosítót kiadó tagállam, vagyis az a tagállam, ahol az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokat a héa szempontjából nyilvántartásba vették

MTIC: Körhintacsalás, azaz (csalárd módon) „eltűnő” kereskedő révén elkövetett, Közösségen belüli csalás

OECD: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet

OLAF: Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala

OSS: Egyablakos ügyintézés

P2P: Magánszemélyek közötti kereskedelem (private individual to private individual)

RIF: Kockázati információs adatlap

SAD: Egységes vámokmány

SAF-MOSS: A MOSS-ellenőrzésekre vonatkozó szabványos ellenőrzési fájl

SAI: Legfőbb ellenőrző intézmény

SAO: Állami számvevőszék.

TAXUD: Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság

TEM: Technikai hibaüzenet

UCC: Uniós Vámkódex

UK: Egyesült Királyság

WCO: Vámigazgatások Világszervezete

WF5: Az Eurofisc 5. szakága

Glosszárium

42-es eljáráskóddal végzett vámeljárás: Ezt a vámeljárást az importőr azért alkalmazza, hogy az importált áruk egy másik tagállamba történő továbbszállítása esetén a 2006/112/EK irányelv 143. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében héamentességben részesüljön. A héát a rendeltetési tagállamban kell megfizetni.

Eltűnő (csalárd) kereskedő: Héaazonosító számmal rendelkező kereskedő, aki – esetlegesen csalárd szándékkal – héafizetés nélkül szerez be vagy szándékozik beszerezni termékeket vagy szolgáltatásokat, amelyeket ezután héával terhelten értékesít, de az így megszerzett héát nem fizeti be a nemzeti adóhatóságnak.

Eurofisc: Tagállami adó- és vámigazgatási tisztviselők decentralizált hálózata, akik potenciálisan csalárd vállalkozásokról és ügyletekről cserélnek, illetve dolgoznak fel és elemeznek közösen és gyorsan célzott információkat.

Fiscalis: Olyan adóhatósági kezdeményezéseket finanszírozó uniós cselekvési program, amelyek kommunikációs és információcsere-rendszerek, többoldalú ellenőrzések, szemináriumok és projektcsoportok, szakmai látogatások, képzési tevékenységek és a program célkitűzéseinek megvalósításához szükséges más hasonló tevékenységek révén igyekeznek javítani a belső piac adózási rendszerének működését.

Héaazonosító szám: Az üzleti céllal értékesítést vagy szolgáltatásnyújtást, illetve termékbeszerzést végezni kívánó adóalanynak kiadott egyedi szám. Minden szám előtt két betűből álló, a kibocsátó tagállamot azonosító előtag áll.

Igazgatási együttműködés: Tagállamok közötti információcsere, amelynek révén az adóhatóságok a 2010. október 7-i 904/2010/EU tanácsi rendelet értelmében segítséget nyújtanak egymásnak és együttműködnek a Bizottsággal annak érdekében, hogy biztosítsák az értékesítéseket és szolgáltatásnyújtásokat, a Közösségen belüli termékbeszerzéseket és a termékimportot terhelő hozzáadottérték-adó megfelelő alkalmazását. A tagállamok közötti információcsere kiterjed minden olyan információra, amely elősegítheti a héa helyes megállapítását, beleértve az egyedi esetekre vonatkozó információkat.

Kockázatkezelés: A kockázatok módszeres azonosítása, többek között véletlenszerű ellenőrzések révén, és a kockázatnak való kitettség korlátozásához szükséges intézkedések végrehajtása.

Kölcsönös adminisztratív segítségnyújtás: Valamely vámigazgatási szerv által egy másik vámigazgatási szerv nevében vagy azzal együttműködésben a vámjogszabályok megfelelő alkalmazása, valamint a vámbűncselekmények megelőzése, kivizsgálása és szankcionálása céljából végrehajtott fellépés.

Szűkített egyablakos ügyintézés (MOSS): Önkéntes kereskedelmieljárás-egyszerűsítési rendszer, amely lehetővé teszi, hogy azok az adóalanyok (uniós és nem uniós vállalkozások egyaránt), akik távközlési, televíziós és rádiós műsorszolgáltatást, valamint elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokat biztosítanak olyan tagállamokban élő, adóalanynak nem minősülő fogyasztók számára, amelyekben nem rendelkeznek telephellyel, egy internetes portálon keresztül abban a tagállamban jelentsék be és fizessék be az ezen értékesítések után fizetendő héát, amelyben adóalanyként regisztrálták őket.

Távértékesítési rendszer: Az Unión belüli B2C termékértékesítésre vonatkozó adózási rendszer. A rendszer keretében bizonyos értékesítési küszöbértékig (általában 35 000 euró, egyes tagállamokban 100 000 euró) a kereskedő a nyilvántartásba vétele szerinti tagállam héakulcsát alkalmazza. E küszöbérték felett a kereskedőnek héaalanyként regisztrálnia kell magát a rendeltetési hely szerinti tagállamban és annak héakulcsát kell alkalmaznia.

Többoldalú ellenőrzés: Két vagy több tagállam által egy vagy több kereskedőre nézve abban az esetben végzett összehangolt adókötelezettségi ellenőrzések, ha véleményük szerint az ilyen ellenőrzés eredményesebb, mintha csak egy tagállam végezné azt.

VIES: A héainformációcsere-rendszer (VAT Information Exchange System, VIES) a tagállamokban nyilvántartott társaságok héaazonosító számainak érvényességére, valamint a Közösségen belüli adómentes értékesítésekre vonatkozó információkat továbbító elektronikus hálózat. A nemzeti adóhatóságok feladata, hogy mindkét fajta információt feltöltsék a hálózatra.

A Bizottság válaszai

Összefoglaló

VII

c). A Bizottság hangsúlyozni kívánja, hogy az említett megállapodások végrehajtása tagállami hatáskörbe tartozik.

f). A Bizottság hangsúlyozni kívánja, hogy a héa beszedésének végrehajtása tagállami hatáskörbe tartozik.

VIII

A Bizottságnak címzett ajánlásokat illetően:

a). A Bizottság elfogadja az ajánlást a rá vonatkozó részek erejéig.

b). A Bizottság elfogadja az ajánlást. Az elhanyagolható értékű küldemények tagállamok általi kezelése (ideértve a mentességekkel való visszaéléseket is) azon témák közé tartozik, amelyeket figyelembe vesznek a saját források 2020. évi ellenőrzési programjának meghatározása során.

c). A Bizottság nem fogadja el az ajánlást, mert intézkedéseket hozott a távértékesítési rendszer hiányosságainak megszüntetése érdekében, és a Bizottságnak nincs hozzáférése a szűkített egyablakos ügyintézéssel (MOSS) kapcsolatos információhoz. Lásd a 96. bekezdésre adott választ.

d). A Bizottság elfogadja az ajánlást. A Bizottság kérésre biztosítani fogja a segítségnyújtást.

e). A Bizottság elfogadja az ajánlást. A Bizottság mindig készen áll arra, hogy megvizsgálja a bemutatott alternatív és reális beszedési módszereket, és elemezni fogja azok hozzáadott értékét a héacsalás elleni küzdelem tekintetében, azok megvalósíthatóságának kellő figyelembevételével.

A többi ajánlást illetően a Bizottság megjegyzi, hogy a három ajánlás címzettjei a tagállamok.

Bevezetés

20

A COM(2018)812/2 és 812/3 bizottsági javaslat a tagállamoknak jobb eszközöket fog biztosítani az e-kereskedők ellenőrzéséhez a fizetési adatok felhasználásán keresztül.

21

2021. január 1-jével megszűnik a héamentességi küszöbérték.

Észrevételek

31

A Bizottság már javaslatot tett az e-kereskedelemre vonatkozó héacsomagra, továbbá az adóhatóságok és a pénzforgalmi szolgáltatók közötti együttműködést javító intézkedésekre, valamint az egyrészt az adóhatóságok és a tagállamok, másrészt a vám- és az adóhatóságok, harmadrészt az Eurofisc, az OLAF és az Europol közötti igazgatási együttműködést javító intézkedésekre.

37

A Bizottság mérlegeli a lehetséges innovatív megközelítéseket a harmadik országokkal folytatott információcsere javítása érdekében, az e-kereskedelem területén is. Például, az EU és Kína közötti vámügyi együttműködés stratégiai keretrendszere előirányozza az EU és Kína között a vámügyekben történő együttműködésről és a kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról létrejött 2004. évi megállapodás felülvizsgálatát. Meg kell vizsgálni, hogy ezzel a felülvizsgálattal hozzáigazítható-e a megállapodás az e-kereskedelem kihívásaihoz.

89

Az engedélyezett gazdálkodó elsődleges felelőssége a belső kontrollrendszerének és eljárásainak rendszeres monitoringja annak biztosítása érdekében, hogy teljesülnek az engedélyezett gazdálkodóra vonatkozó kritériumok és feltételek. A belső kontrollrendszerek kulcsfontosságú elemei az engedélyezett gazdálkodó által elvégzett hatékony monitoringnak.

Az engedélyezett gazdálkodókra vonatkozó uniós iránymutatás szerint leginkább ajánlott belsőkontroll-gyakorlatok közé tartozhat egy olyan személy kijelölése, aki felelős a vállalkozás eljárásaiért és belső kontrolljaiért, ideértve a vámügyek intézésének/a vámalakiságok felügyeletét és ellenőrzését.

Az Uniós Vámkódex 23. cikkének (5) bekezdése és 38. cikkének (1) bekezdése értelmében a vámhatóságok kötelesek nyomon követni a feltételek és kritériumok engedélyezett gazdálkodó általi teljesítését. A vámhatóság által végzett monitoringot folyamatosan kell végezni, de az engedélyezett gazdálkodó általi információszolgáltatást követően is történhet. Amikor az engedélyezett gazdálkodó szabálytalanságokról értesíti a vámhatóságokat, a hatóság ellenőrzi és megvizsgálja ezt az információt, ami alapján újraértékelheti, felfüggesztheti és/vagy visszavonhatja az engedélyt.

90

Az engedélyezett gazdálkodói státusszal rendelkező minden szereplőnek teljesítenie kell az engedélyezett gazdálkodóra vonatkozó összes kritériumot és feltételt. Ebbe beletartozik annak biztosítása, hogy a vámnyilatkozatokban megadott összes információ helyes legyen. Amennyiben a feltételek és a kritériumok már nem teljesülnek, a vámhatóságok felfüggesztik vagy visszavonják az engedélyezett gazdálkodói státuszt.

Az illetékes vámhatóságokat felkérték, hogy fokozzák nyomonkövetési tevékenységeiket és tegyenek megfelelő lépéseket a szabálytalanságok kezelésére, például újraértékelés, felfüggesztés és/vagy visszavonás révén.

91

Lásd a Bizottság válaszát a monitoringról és a belső kontrollokról szóló 89. és 90. bekezdésre.

96

A szűkített egyablakos ügyintézés néhány hiányosságát már kezelték a szűkített egyablakos ügyintézés egyszerűsítései révén, melyek 2019. január 1-jén léptek hatályba. A távértékesítési rendszer hiányosságát az e-kereskedelemre vonatkozóan elfogadott új héa-jogszabály kezeli, melynek értelmében az említett nemzeti küszöbértékek megszűnnek, és azok helyébe uniós szinten csupán 10 000 EUR-s küszöbérték lép 2021-től.

98

Az elhanyagolható értékű küldemények esetében a tradicionális saját forrásokra vonatkozó ellenőrzések a jövőre nézve kiemelt kontrollterületek (ideértve a mentességgel való visszaélést is). A textiltermékek és lábbelik alulértékelésével kapcsolatban azonosított csalásokat a Bizottság 2018-ban és 2019-ben kiemelt területként kezelte az összes tagállamban. 2017-ben a kiemelt terület a szolárpanelekre kivetett dömpingellenes vámok elkerülése volt. 2015-ben és 2016-ban a kiemelt terület a saját forrásokra vonatkozó számviteli rendszerek megbízhatósága volt.

122

Ez a küszöbérték arányosságot biztosít a mikrovállalkozások számára, melyek jelenleg a legtöbb tagállamban héamentességet élveznek és a hatályos szabályok értelmében akkor válnak héakötelessé, amikor egy másik tagállamban a fogyasztó első alkalommal tölti le a szolgáltatásaikat. E 10 000 EUR-ban meghatározott, határon átnyúló uniós küszöbértéket – melynek célja az említett aránytalanság orvoslása a rendeltetési helyen történő adóztatás elvének lehető legnagyobb mértékű tiszteletben tartása mellett – arányosnak és kiegyensúlyozottnak tekintették.

136

A héa beszedésének végrehajtása tagállami hatáskörbe tartozik.

Következtetések és ajánlások

1. ajánlás – Az igazgatási együttműködési megállapodások erőteljesebb alkalmazása

A Bizottságnak címzett ajánlásokat illetően:

a). A Bizottság elfogadja az ajánlást a rá vonatkozó részek erejéig.

b). A Bizottság elfogadja az ajánlást, mivel javaslatokat fog tenni az elektronikus formanyomtatványok módosítására. A Bizottság megjegyzi, hogy e három ajánlás címzettjei a tagállamok.

A többi ajánlást illetően a Bizottság megjegyzi, hogy e három ajánlás címzettjei a tagállamok.

2. ajánlás – A kontrollok eredményességének javítása

A Bizottságnak címzett ajánlásokat illetően:

a). A Bizottság elfogadja az ajánlást. Az elhanyagolható értékű küldemények tagállamok általi kezelése (ideértve a menteségekkel való visszaéléseket is) azon témák közé tartozik, amelyeket figyelembe vesznek a saját források 2020. évi ellenőrzési programjának meghatározása során.

b). A Bizottság nem fogadja el az ajánlást, mert intézkedéseket hozott a távértékesítési rendszer hiányosságainak megszüntetése érdekében, és a Bizottságnak nincs hozzáférése a szűkített egyablakos ügyintézéssel (MOSS) kapcsolatos információhoz. Lásd a 96. bekezdésre adott választ.

c). A Bizottság elfogadja az ajánlást.

d). A Bizottság elfogadja ezt az ajánlást és beépíti a monitoring-tevékenységeibe.

Az Uniós Vámkódex hatálybalépése előtt adott, összes uniós engedélyezett gazdálkodói engedélyt 2019. május 1-jéig ellenőrizniük kellett a nemzeti vámhatóságoknak az Uniós Vámkódex módosításai miatt (az Uniós Vámkódex felhatalmazáson alapuló jogi aktusa 15. cikkének (1) bekezdése). A megfelelési kritérium részét képezi az említett újraértékelésnek.

A Bizottság megtette az előkészítő lépéseket a tagállamokban az engedélyezett gazdálkodók monitoring-folyamatainak ellenőrzésére az Uniós Vámkódex 23. cikke (5) bekezdésének megfelelően. Az engedélyezett gazdálkodóra vonatkozó megfelelési kritérium – így az elhanyagolható értékű küldeményekre vonatkozó mentességnek való megfelelés – nyomon követése egyike lesz az ebben a kontextusban ellenőrizendő szempontoknak.

A többi ajánlást illetően a Bizottság megjegyzi, hogy e két ajánlás címzettjei a tagállamok.

3. ajánlás – A behajtási folyamat eredményesebbé tétele

A Bizottságnak címzett ajánlásokat illetően:

a). A Bizottság elfogadja az ajánlást. A Bizottság kérésre biztosítani fogja a segítségnyújtást.

b). A Bizottság elfogadja az ajánlást. A Bizottság jelenleg a tagállamok között a kifizetések terén mutatkozó eltérések, továbbá a visszatartott héa kezelését szolgáló intézkedéseken dolgozik. A Bizottság ellenőrizni fogja a 2015–2018 évekre vonatkozó adatokat, amint azok rendelkezésre állnak a héaalapú saját források összefüggésében.

c). A Bizottság elfogadja az ajánlást. A tagállamokkal tevékenységeket szervez annak érdekében, hogy a 2017 decemberében közzétett, a 2010/24/EU irányelvről szóló jelentése kapcsán lépéseket tegyen az összes adó beszedése céljából.

A másik ajánlást illetően a Bizottság megjegyzi, hogy az ajánlás címzettjei a tagállamok.

4. ajánlás – A szabályozási keret eredményesebbé tétele

A Bizottságnak címzett ajánlásokat illetően:

a). A Bizottság elfogadja az ajánlást. A Bizottság mindig készen áll arra, hogy megvizsgálja a bemutatott alternatív és reális beszedési módszereket, és elemezni fogja azok hozzáadott értékét a héacsalás elleni küzdelem tekintetében, azok megvalósíthatóságának kellő figyelembevételével.

b). A Bizottság elfogadja az ajánlást.

c). A Bizottság elfogadja az ajánlást. A Számvevőszék tudomásul vette és megállapította (lásd a 126. bekezdést), hogy a tagállamok egységesen alkalmazzák a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 1186/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló kompendiumban szereplő „valós érték” fogalommeghatározást.

Továbbá, a Bizottság és a tagállamok között folyamatban van a „valós érték” jogilag kötelező fogalommeghatározásával kapcsolatos eszmecsere.

A másik ajánlást illetően a Bizottság megjegyzi, hogy az ajánlás címzettjei a tagállamok.

A számvevőszéki csoport

Ellenőrzéseinek eredményeit a Számvevőszék különjelentésekben mutatja be, amelyek egy adott költségvetési területhez kapcsolódó uniós szakpolitikákkal és programokkal, illetve az irányítással kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Hogy ellenőrzési munkája maximális hatást érjen el, témái megválasztásakor és feladatai megtervezésekor a Számvevőszék tekintetbe veszi a teljesítmény-, illetve szabályszerűségi kockázatokat, az érintett bevétel vagy kiadás nagyságát, a várható fejleményeket, valamint a politika és a nagyközönség érdeklődését.

Ezt a teljesítmény-ellenőrzést a piacszabályozás és versenyalapú gazdaság ellenőrzésére szakosodott, Neven Mates számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara végezte. Az ellenőrzést Pelczné Gáll Ildikó számvevőszéki tag vezette Lovas Zoltán kabinetfőnök, Bara Claudia Kinga attasé, Paul Stafford ügyvezető, Carlos Soler Ruiz feladatfelelős, valamint Maria Echanove, Josef Edelmann, Benny Fransen, Dan Danielescu, Christine Becker and Eni Kabashi számvevők támogatásával. Nyelvi támogatás: Evy Fiers.

Balról jobbra: Benny Fransen, Dan Danielescu, Paul Stafford, Ildikó Gáll-Pelcz, Josef Edelmann, Carlos Soler Ruiz, Zoltán Lovas

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2019

PDF	ISBN 978-92-847-2259-4	ISSN 1977‑5733	doi:10.2865/823580	QJ-AB-19-009-HU-N
HTML	ISBN 978-92-847-2250-1	ISSN 1977‑5733	doi:10.2865/35553	QJ-AB-19-009-HU-Q

© Európai Unió, 2019

Az olyan fényképek és más anyagok felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek szerzői jogainak nem az Európai Unió a tulajdonosa, közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni.

KAPCSOLATBA SZERETNE LÉPNI AZ EU-VAL?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct információs központ is működik. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központot: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Telefonon vagy e-mailben
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

• az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
• a rendes díjszabású telefonszámon: +32 22999696, vagy
• e-mailen: https://europa.eu/european-union/contact_hu

INFORMÁCIÓKAT KERES AZ EU-RÓL?

Online
Az Europa portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Uniós kiadványok
Az EU Bookshopból uniós kiadványok tölthetők le/rendelhetők meg díjmentesen/fizetés ellenében: (https://publications.europa.eu/hu/publications). Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi információs központjától (lásd: https://europa.eu/european-union/contact_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálról bármelyik hivatalos nyelven letölthetők az EU jogi tartalmai és az 1951-től megjelenő jogszabályai: http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu

Az EU által gondozott nyílt hozzáférésű adatok
A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (http://data.europa.eu/euodp) uniós adatkészletekhez biztosít hozzáférést. Az adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók.