2018 A számvevőszéki ellenőrzésről röviden

Az Európai Számvevőszék 2018. évi éves jelentéseinek bemutatása

A „2018: Röviden az uniós ellenőrzésről” című összefoglaló margójára A „2018: Röviden az uniós ellenőrzésről” című dokumentum áttekintést nyújt az Unió általános költségvetéséről és az Európai Fejlesztési Alapról készített 2018. évi éves jelentéseinkről, amelyekben közzétesszük a beszámoló megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó megbízhatósági nyilatkozatunkat. Az összefoglaló ismerteti az uniós költségvetés és az Európai Fejlesztési Alap bevételeivel és főbb kiadási területeivel, valamint a költségvetési és pénzgazdálkodással, a teljesítményinformációk felhasználásával és korábbi ajánlásaink hasznosulásával kapcsolatos legfontosabb megállapításainkat.
A jelentések teljes szövege letölthető weboldalunkról (www.eca.europa.eu) és elolvasható az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
Az Európai Számvevőszék az Európai Unió független külső ellenőre. Feladatunk, hogy felhívjuk a figyelmet a kockázatokra, bizonyosságot nyújtsunk, kiemeljük a hiányosságokat és a követendő gyakorlatokat, és iránymutatással szolgáljunk az uniós döntéshozóknak és jogalkotóknak ahhoz, hogy javítani tudják az uniós szakpolitikák és programok irányítását. Munkánk lehetővé teszi az európai polgároknak, hogy tájékozódhassanak adóforintjaik felhasználásáról.

A kiadvány 23 nyelven és a következő formátumban érhető el:
PDF
PDF General Report

Elnöki előszó

Az Európai Unió külső ellenőreként az Európai Számvevőszék valamennyi uniós intézménnyel és szervvel együttműködve segíti azokat a hatékony és eredményes uniós pénzgazdálkodás megvalósításában.

Idei éves jelentésünk olyan időpontban jelenik meg, amikor az Unió válaszút előtt áll. Májusban új Európai Parlamentet választottunk, novemberben pedig kinevezik az új Európai Bizottság tagjait. A közeljövőben várható a megállapodás a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről. 2019 elején összefoglalót adtunk ki a 2021–2027-es kiadási időszakra vonatkozó bizottsági jogalkotási javaslatokkal kapcsolatos főbb észrevételeinkről. Ezekkel az észrevételekkel az Európai Parlamentet és a Tanácsot igyekszünk segíteni a szükséges jogszabályi változtatások végrehajtásában, hogy az elkövetkező években az uniós költségvetésből származó közpénzek elköltése még gazdaságosabban, hatékonyabban és eredményesebben történjen.

Az idei megbízhatósági nyilatkozatban – az elmúlt évekhez hasonlóan – azt állapítjuk meg, hogy az Unió beszámolója megbízható és valós képet ad az Unió pénzügyi helyzetéről. Ezen túlmenően, mivel az általunk ellenőrzött uniós bevételeket nem jellemezte lényeges hibaszint, hitelesítő véleményt adunk a költségvetés bevételi oldalának szabályszerűségéről. Korlátozott véleményt adunk ugyanakkor a 2018. évi beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók szabályszerűségéről: azért ilyet, mert az ellenőrzéseink során feltárt hibák nem voltak általános érvényűek, ezért nincs szó az Unió tényleges pénzügyi helyzetének téves bemutatásáról. Tesztelésünk arról is tanúskodik, hogy az uniós kiadások terén tapasztalt szabálytalanságok általános szintje a 2016. és 2017. évihez hasonló maradt. Ezenkívül az elmúlt két évhez hasonlóan az általunk ellenőrzött kiadások jelentős részét nem jellemezte lényeges hibaszint. Ez is arra mutat, hogy az elmúlt években az Unió pénzgazdálkodása folyamatosan javult.

A pénzgazdálkodás e javulásának köszönhetően az Európai Unió a közpénzek felhasználása terén ma már az elszámoltathatóság és átláthatóság magas szintjét képviseli. Feladatunk most az, hogy erre a sikerre alapozva tovább javítsuk az uniós pénzgazdálkodást, hogy polgáraink megőrizhessék az Unióba és a tagállamokba vetett bizalmukat. Különösen azokra a területekre kell közösen összpontosítanunk, ahol továbbra is tapasztalhatóak bizonyos hiányosságok, és ahol különösen magasak a kockázatok. Ennek érdekében a Számvevőszék arra ösztönzi valamennyi uniós intézményt és szervet, különösen az új Európai Bizottságot, hogy működjenek együtt velünk ellenőrzési módszereink és gyakorlatunk továbbfejlesztése és harmonizálása érdekében.

Mivel az uniós költségvetés az összes tagállam együttes bruttó nemzeti jövedelme legfeljebb 1%‑ának felel meg, létfontosságú, hogy az uniós kiadások ne csak a szabályoknak feleljenek meg, hanem eredményeket is teremtsenek.

Klaus-Heiner LEHNE
az Európai Számvevőszék elnöke

Összesített eredmények

Legfontosabb megállapítások

A 2018. évi megbízhatósági nyilatkozat összefoglalója

A Számvevőszék hitelesítő véleményt ad az Európai Unió 2018-as beszámolójának megbízhatóságáról.

A 2018. évi bevételek jogszerűek és szabályszerűek, valamint lényeges hibától mentesek voltak.

A 2018-as pénzügyi év kiadásaira nézve korlátozott véleményt adunk.

  • Általában véve a 2018-as uniós költségvetésből fedezett kiadások becsült hibaszintje 2,6% volt, ami az elmúlt két év hibabecsléseinek tartományán belül esik. A kiadások mintegy fele jogosultságalapú kifizetés, vagyis olyan kifizetés, amelyhez a kedvezményezetteknek bizonyos feltételeket teljesíteniük kell. Az ilyen típusú kiadások esetében a legvalószínűbb hibaarány becslésünk szerint a 2%-os lényegességi küszöb alatt marad.
  • Az idén már az egymást követő harmadik évben adunk korlátozott véleményt a kifizetésekről, míg 2015-ig a véleményünk elutasító volt.
  • Az Európai Bizottság által szolgáltatott szabályszerűségi információk néha eltérnek a megállapításainktól. A Bizottság hibaszintekre vonatkozó becslése közel áll a miénkhez a „Versenyképesség” és a „Természeti erőforrások” terén, de alacsonyabb a miénknél a „Kohézió” területén.
  • 2018-ban jelentős mértékben megnőtt a tagállami kifizetési kérelmek szintje az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) esetében. Ugyanakkor a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret (TPK) ötödik évében az esb-alapok felhasználása továbbra is a tervezettnél lassabban halad. Emiatt nőtt az esb-alapokkal kapcsolatos fennálló kötelezettségek összege.
  • A 2014–2020-as TPK pénzügyi programozásának 97%-át lefedő kiválasztott programok elemzése alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az uniós költségvetésre jelenleg alkalmazott teljesítménymutatók nem mindig nyújtanak pontos képet a szakpolitikai célok megvalósítása/elérése terén elért tényleges előrehaladásról.
  • Ajánlásaink felhasználásának idei vizsgálata a 2015-ben kiadott 25 különjelentésünkben foglalt 184 ajánlásra terjedt ki. A Bizottság azóta ajánlásaink 75%-át teljes mértékben vagy a legtöbb tekintetben megvalósította.
  • Az ellenőrzéseink során felmerülő csalásgyanús eseteket jelentjük az Unió csalás elleni hivatalának, az OLAF-nak. 2018-ban 9 esetben értesítettük az OLAF-ot feltételezett csalásról.

Az uniós költségvetésről, illetve a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alapból finanszírozott tevékenységekről szóló 2018. évi éves jelentésünk teljes szövege letölthető a honlapunkról (eca.europa.eu).

Az ellenőrzés tárgya

A 2018-as uniós költségvetés számokban

Az Európai Parlament és a Tanács éves költségvetést fogad el a többéves időszakra jóváhagyott pénzügyi kereten belül. A többéves pénzügyi keret jelenlegi időszaka 2014-től 2020-ig tart. A költségvetés megfelelő felhasználásáért elsődlegesen a Bizottság tartozik felelősséggel.

2018-ban a kiadások összesen 156,7 milliárd eurót tettek ki, ami az uniós tagállamok összes államháztartási kiadása 2,2%-ának, illetve az uniós bruttó nemzeti összjövedelem 1,0%-ának felel meg.

Honnan érkezik a bevétel?

Az uniós költségvetés finanszírozása többféle módon történik. A bevétel összesen 159,3 millió eurót tesz ki, ennek legnagyobb részét (105,0 milliárd euró) a tagállamok fizetik be, bruttó nemzeti jövedelmükkel arányosan. A bevételek más forrásai többek között a vámok (20,2 milliárd euró), a tagállamok által beszedett hozzáadottérték-adón alapuló hozzájárulás (17,1 milliárd euró), valamint például az uniós megállapodásokból és programokból származó hozzájárulások és jóváírások (17,0 milliárd euró).

Mire fordítják a kiadásokat?

Az Unió éves költségvetése számos különböző területet finanszíroz. A kifizetések olyan szerteágazó tevékenységeket támogatnak, mint pl. a mezőgazdasági termelés, a vidék-, illetve városfejlesztés, a közlekedési infrastrukturális projektek, a kutatás, a munkanélküliek képzése, valamint az Unióhoz csatlakozni kívánó vagy szomszédos és fejlődő országoknak nyújtott támogatás.

A költségvetés mintegy kétharmada ún. „megosztott irányítás” keretében kerül felhasználásra, amelynek során az egyes tagállamok – az uniós és a tagállami jogszabályoknak megfelelően – elosztják a forrásokat, illetve kezelik a kiadásokat (pl. a „Kohézió” vagy a „Természeti erőforrások” kiadásai esetében).

Az Unió költségvetéséről adott megbízhatósági nyilatkozatunk

Minden évben ellenőrizzük az Unió bevételeit és kiadásait, és megvizsgáljuk, hogy megbízható-e az éves beszámoló, valamint hogy a bevételi és kiadási tranzakciók megfelelnek-e az alkalmazandó uniós és tagállami szabályoknak.

Ez képezi a megbízhatósági nyilatkozatunk alapját, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke szerint be kell nyújtanunk az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A kiadásokat azon a ponton vizsgáljuk meg, amikor az uniós források végső kedvezményezettjei elvégezték a tevékenységeket vagy kifizették a költségeket, és amikor a Bizottság elfogadta a kiadásokat. Előfinanszírozott összegeket csak akkor vizsgáltunk, ha azokat 2018-ban elszámolták.

Ezért a 2018. évi ellenőrzési alapsokaságunk összege 120,6 milliárd euró volt (lásd: 1. ábra).

1. ábra

Az ellenőrzött 2018-as kiadások

Ez évben a „Természeti erőforrások” fejezet tette ki teljes ellenőrzési sokaságunk legnagyobb részét (48%), ezt a „Kohézió” (20%) és a „Versenyképesség” (15%) követte.

Az előző évhez hasonlóan a „Kohézió” területét más tagállami ellenőrök munkáját és a bizottsági felügyeletet tekintetbe véve vizsgáltuk. Ez azt jelenti, hogy számvevőink áttekintették és szükség esetén újra elvégezték ezt a munkát.

Ellenőrzési módszerünkről bővebben a „Háttérinformációk” című fejezetben kaphat tájékoztatást.

Megállapításaink

Az Unió beszámolója megbízható és valós képet ad

A 2018-as uniós beszámolót a nemzetközi költségvetési számviteli standardokkal összhangban készítették el, és az minden lényeges szempontból híven tükrözi az Unió pénzügyi eredményeit, valamint az eszközök és források év végi állapotát.

Ennek alapján – csakúgy mint 2007 óta minden évben – hitelesítő véleményt adhattunk a beszámoló megbízhatóságáról (ellenjegyezhettük a beszámolót).

A 2018. évi bevételek jogszerűek és szabályszerűek

Megállapítjuk, hogy a bevételek lényeges hibától mentesek. Ezenkívül megvizsgáltunk a bevételhez kapcsolódó kiválasztott rendszereket, és ezeket általánosságban eredményesnek ítéltük, a Bizottságnak és egyes tagállamoknak a hagyományos saját forrásokra (TOR) irányuló fő belső kontrollmechanizmusai kivételével, amelyek megállapításunk szerint csak részben voltak eredményesek.

Az Unió kiadásai a költségtérítések kivételével jogszerűek és szabályszerűek

A hiba vagy szabálytalan kifizetés azt a pénzösszeget jelenti, amelyet nem lett volna szabad kifizetni az uniós költségvetésből, mivel azt nem az uniós szabályoknak megfelelően használták fel, és emiatt nem felelnek meg sem azoknak a céloknak, amelyeket a Tanács és a Parlament a vonatkozó uniós jogszabályokkal, sem azoknak, amelyet a tagállamok az egyes nemzeti szabályozások révén kívántak elérni. A hibaszintet statisztikai módszerrel becsüljük meg, olyan számszerűsíthető (pénzben kifejezhető) hibák alapján, amelyeket a kiadások teljes ellenőrzött alapsokaságából vett tranzakcióminta tesztelésével azonosítottunk.

A kiadások egészére nézve a hibaszint becslésünk szerint 1,8% és 3,4% között van. E tartomány középső értéke, az ún. legvalószínűbb hiba, 2,6% (lásd: 2. ábra). Ez az adat 2017-ben 2,4%, 2016-ban 3,1% volt.

2. ábra

Az uniós költségvetés egészére vonatkozó becsült hibaszint (2016–2018)

Megjegyzés:

A hibaszintet standard statisztikai módszerekkel becsüljük meg. 95%-os konfidenciaszint mellett állítjuk, hogy a sokaságban a hibaszint az alsó és a felső hibahatár között van (részletesebben lásd: a 2018. évi éves jelentés 1. fejezetének 1.1. melléklete).

Az uniós források kifizetési módja hatással van a hibakockázatra

2018. évi ellenőrzési eredményeink megerősítik a 2016. és 2017. évre vonatkozó megállapításainkat, nevezetesen azt, hogy a kiadások kifizetési módja hatással van a hibakockázatra.

A hibák leginkább a magas kockázatú kiadásokra korlátozódtak, ahol az uniós költségvetésből a kedvezményezetteknek azok korábban felmerült költségei alapján történik visszatérítés: erre összetett szabályok vonatkozhatnak. Az ilyen költségtérítésekre összetett támogathatósági feltételek vonatkozhatnak, ami könnyen vezethet hibákhoz. Az ilyen típusú kiadások 2018-ban az ellenőrzési alapsokaságunk mintegy 51%-át tették ki, és a becsült hibaszint 4,5% volt. Ez az adat 2017-ben 3,7%, 2016-ban 4,8% volt.

Az alacsony kockázatú kiadásokra (ezek az elsősorban jogosultsági alapú kifizetések teszik ki ellenőrzési alapsokaságunk fennmaradó 49%-át) vonatkozó legvalószínűbb hibaarány ugyanakkor a 2%-os lényegességi küszöbünk alatt maradt (lásd: 3. ábra).

3. ábra

Az ellenőrzött 2018-os kiadások mintegy fele lényeges hibától mentes volt

Következtetésünk szerint ezért a hiba nem általános érvényű, és a magas kockázatú kiadások kivételével a 2018. évi kifizetések jogszerűek és szabályszerűek voltak.

Mi a jogosultság-, illetve a költségtérítés-alapú kifizetés?

Az uniós kiadások az alábbi két kiadástípussal jellemezhetőek, amelyek kockázati profilja jól elkülönül egymástól:

  • Jogosultságalapú programok, ahol a kifizetés azon alapul, hogy a kedvezményezettek megfelelnek-e bizonyos (kevésbé összetett) feltételeknek: ilyenek többek között a hallgatói és kutatói ösztöndíjak (a „Versenyképesség” területén), a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen támogatások („Természeti erőforrások”), valamint az uniós alkalmazottak bére és nyugdíja („Igazgatás”).
  • Költség-visszatérítések, amikor az Unió támogatható tevékenységek támogatható költségeit téríti vissza (itt összetettebb szabályrendszer érvényes): ilyenek lehetnek például a kutatási projektek (a „Versenyképesség” keretében), a regionális és vidékfejlesztési beruházások („Kohézió” és „Természeti erőforrások”) és a fejlesztési támogatási projektek („Globális Európa”).

Az ellenőrzött kiadások legnagyobb részét (48%) a „Természeti erőforrások” tették ki. Az e terület 72%-át kitevő „Közvetlen támogatások”, amelyek főként a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen támogatásokból állnak, mentesek voltak a lényeges hibáktól. A „Természeti erőforrások” másik összetevője a „Vidékfejlesztés, piaci intézkedések, környezetvédelem, éghajlat-politika és halászat”. Az ellenőrzött kiadások között a második legnagyobb rész a „Kohézió” területe volt (20%): ezt lényeges hibák jellemezték, főként nem támogatható költségek visszatérítése és a belső piaci szabályok megsértése miatt.

A „Versenyképesség” területére becsült hibaszintünk alacsonyabb, mint 2016-ban és 2017-ben volt, de továbbra is lényeges. Idén a legtöbb hibát a kutatási kiadások terén tártuk fel, elsősorban mert a kedvezményezettek a valósnál magasabb költségeket jelentettek be, például a következő költségtípusoknál: személyi költségek, egyéb közvetlen költségek, általános költségek vagy nem támogatható alvállalkozói díjak.

Az „Igazgatás” nem tartalmazott lényeges hibát. Ezen a területen a legtöbb kifizetés az uniós intézmények és szervek által folyósított munkabérköltségekhez, nyugdíjakhoz és juttatásokhoz kapcsolódik. 

A 4. ábra összeveti a különböző kiadási területek 2016 és 2018 közötti becsült hibaszintjét. A bevétel és az egyes kiadási területek eredményeiről bővebben a „A bevételi és kiadási területek részletes bemutatása” című fejezetben, illetve a 2018. évi éves jelentés vonatkozó fejezeteiben számolunk be.

4. ábra

Az uniós kiadási területek becsült hibaszintjének összevetése (2016–2018)

Megjegyzés:

A becsült hibaszintet az ellenőrzési munkánk – elsősorban a tranzakciókból vett minták tesztelése – során azonosított számszerűsíthető hibák alapján állapítjuk meg. A mintavételhez és a hibaszint megbecsléséhez standard statisztikai módszereket alkalmazunk (lásd: a 2018. évi éves jelentés 1. fejezetének 1.1. melléklete).

A kifizetéskor kockázatosnak minősülő összeg bizottsági becslésének összevetése saját hibaszintbecslésünkkel

A megbízhatósági nyilatkozatunk igazoló jelentésen alapuló megközelítése kapcsán összevetettük a mi becsült hibaszintünket a Bizottságnak a kifizetéskor kockázatosnak minősülő összegre vonatkozó becslésével: ez arra az összegre nézve ad becslést, amely a kifizetés pillanatában még nem volt a vonatkozó szabályoknak megfelelően kifizetve.

A Bizottság minden főigazgatósága (DG) éves tevékenységi jelentést készít. Ennek része a megbízhatósági nyilatkozat, amelyben a főigazgató bizonyosságot ad arról, hogy a jelentés megfelelően mutatja be a pénzügyi információkat, és hogy a felelősségi körébe tartozó tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek. Mindegyik főigazgatóság adott becslést a saját hibaszintjéről, amely becslések közel álltak a mi becsült hibaszintünkhöz a „Versenyképesség” és a „Természeti erőforrások” terén, de alacsonyabbak voltak a miénknél a „Kohézió” területén.

Összességében 2018-ra nézve a kifizetéskor kockázatosnak minősülő összeg a bizottsági becslés szerint 1,7% volt. Ez alacsonyabb, mint az általunk 1,8% és 3,4% közé becsült hibaszint.

Kilenc csalásgyanús esetet jelentettünk az OLAF-nak

A csalás szándékos, haszonszerzési célú megtévesztést jelent. Az uniós költségvetés általunk becsült hibaszintje ezért nem az esetleges csalás mércéje, és nem is a gyenge hatékonyságé vagy a pazarlásé, hanem azon pénzösszegekre vonatkozó becslés, amelyek kifizetésének nem kellett volna megtörténnie, mivel felhasználásuk nem a vonatkozó szabályok és rendelkezések szerint történt.

Az ellenőrzéseink során felmerülő valamennyi csalásgyanús esetet jelentjük az OLAF-nak, az Európai Csalás Elleni Hivatalnak, amely dönt arról, hogy – adott esetben a tagállami hatóságokkal együttműködve – kivizsgálja-e az ilyen eseteket és meghozza-e a szükséges intézkedéseket. 2018-ban 9 esetben értesítettük az OLAF-ot feltételezett csalásról (2017: 13).

A csalásgyanús esetek az uniós finanszírozás igénybevételéhez szükséges feltételek mesterséges megteremtéséhez, a támogathatósági feltételeknek nem megfelelő költségek bejelentéséhez, valamint közbeszerzési szabálytalanságokhoz kapcsolódtak. E csalásgyanús esetek némelyike több szabálytalanságot is érintett.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást a főbb megállapításokról a 2018. évi éves jelentés 1. fejezete tartalmaz. Éves jelentésünk teljes szövege megtalálható a honlapunkon (eca.europa.eu).

Kihívások vannak a költségvetési és pénzgazdálkodás terén

Az esb-alapoknak benyújtott kifizetési kérelmek jelentős növekedése

2018-ban az Unió szinte teljes egészében felhasználta mind a kötelezettségvállalási, mind a kifizetési előirányzatait. A kötelezettségvállalásokra rendelkezésre álló 160,7 milliárd euróból 159,9 milliárd eurót használtak fel (99,5%), a kifizetésekre rendelkezésre álló 144,8 milliárd euróból pedig 142,7 milliárd eurót (98,6%) folyósítottak.

Az esb-alapoknak benyújtott kifizetési kérelmek száma 2018-ban jelentősen – a 2014–2020-as TPK mintegy 43%-ára – nőtt. Ennek oka elsősorban az, hogy a 2014–2020-as programok kezdeti éveiben a tagállamok viszonylag kevés kifizetési kérelmet nyújtottak be az esb-alapoknak.

A TPK végrehajtását akadályozta az esb-alapok végrehajtásának késedelme

Az esb-alapok végrehajtásának késedelmei továbbra is kihatnak a TPK utolsó éveire. Számos, összességében nagy összegű kifizetési kérelem szenvedett késedelmet, amelyeket a jövőben fognak benyújtani. Ez eddig az előfinanszírozás és a fennálló kötelezettségvállalások felhasználását befolyásolta, a következő TPK elején pedig a kifizetési előirányzatokkal kapcsolatos igényekre fog hatást gyakorolni. Javasoljuk, hogy a Bizottság tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy a 2021 és 2027 közötti TPK első éveiben ne kerüljön indokolatlan nyomás alá a kifizetési előirányzatok szintjének alakulása.

Az esb-alapok felhasználása 2018-ban, a jelenlegi TPK ötödik évében lendületet vett. Az év végéig a teljes TPK összes előirányzatának mégis csupán átlagosan 27,3%-át fizették ki a tagállamoknak: az előző TPK hasonló évében, 2011 végén ez az arány 33,4% volt. Az esb-alapok alacsony felhasználási aránya miatt nőtt az azokkal kapcsolatos fennálló kötelezettségek összege.

Az 5. ábra euróban kifejezett összegként, illetve a 2018. évi államháztartási kiadások százalékában mutatja be valamennyi tagállam esb-alapjainak fennálló kötelezettségvállalásait.

A Fennálló kötelezettségvállalások az uniós költségvetésben – közelebbről című gyorsvizsgálatunkban rámutatunk arra, hogy a fennálló kötelezettségvállalások magas szintje jelentős kockázatokat okozhat az uniós költségvetés számára, és ismertetjük a lehetséges megoldásokat.

5. ábra

Az esb-alapok fennálló kötelezettségvállalásai 2018 végén

A garanciák növekedése súlyosbítja az uniós költségvetés kockázati kitettségét

Az uniós költségvetés támogatta garanciák összege nőtt az elmúlt években, elsősorban az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) és az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA) keretében vállalt garanciáknak köszönhetően. 2018 végén a garanciák teljes tényleges kitettsége 92,8 milliárd euró volt. Ez súlyosbítja az uniós költségvetés kockázati kitettségét. A Bizottság által előrevetített veszteségeket garanciaalapok fedezik, amelyeket az új TPK egy közös tartalékalapba von össze.

Javasoljuk, hogy a Bizottság már a közös tartalékalap létrehozásától kezdve gondoskodjon az uniós költségvetés kapcsolódó garanciákkal szembeni kitettségének eredményes kezeléséről és naprakész monitoringjáról, és a tényleges céltartalék kiszámításához alkalmazzon körültekintő módszereket, az elismert és bevált gyakorlat alapján.

Európai Beruházási Bank: az Unió struktúrájának szerves része, de más elszámoltathatósági rendszer vonatkozik rá

Az Európai Beruházási Bank Csoport (EBB-csoport) hiteleket, garanciákat és egyéb típusú támogatásokat nyújt haszonszerzés nélkül, az Unió szakpolitikai céljainak szolgálatában. 2018 végén az EBB-csoport által kihelyezett, fennálló hitelek teljes összege 536 milliárd euró volt (2017: 548 milliárd euró).

Az EBB-csoport nem uniós intézmény, különleges jellegénél fogva eltérő irányítási és kormányzási mechanizmusokkal bír, mint az uniós költségvetés többi része. Az utóbbi években az Unió egyre nagyobb mértékben élt a pénzügyi eszközökkel és az EBB-csoportnak nyújtott költségvetési garanciákkal. Ez a tendencia várhatóan folytatódni fog a következő TPK során.

Jelenleg az ellenőrzési megbízásunk nem terjed ki az EBB-csoport olyan műveleteire, amelyeket ugyan nem az uniós költségvetés finanszíroz, de amelyek az Unió célkitűzéseit szolgálják. Az Európai Számvevőszék ennélfogva nem tud teljes körű képet adni az EBB-csoport műveletei és az uniós költségvetés között fennálló kapcsolatról.

Az uniós pénzügyek jövőjéről szóló tájékoztatónkban javasoltuk, hogy kapjunk felkérést az EBB uniós költségvetéshez nem kapcsolódó műveleteinek ellenőrzésére is. Az Európai Parlament az EBB pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről szóló, 2017. évi éves jelentésről szóló állásfoglalásában támogatta ezt a javaslatunkat.

Javasoljuk, hogy a Bizottság biztosítson releváns információkat a költségvetési hatóságnak az EBB-csoport és műveletei ellenőrzéséhez, ami továbbá növelné e műveletek átláthatóságát.

Többet szeretne tudni erről a témáról? A főbb költségvetési és pénzgazdálkodási megállapításokról szóló teljes körű tájékoztatást az uniós költségvetésről szóló 2018. évi éves jelentésünk 2. fejezete tartalmazza.

Az uniós források felhasználását még inkább a teljesítmény szempontjából kell vizsgálni

Minden évben elemezzük a a teljesítménnyel kapcsolatos szempontokat, vagyis azt, hogy milyen eredmények köszönhetőek a Bizottság által a tagállamokkal együttműködve végrehajtott uniós költségvetésnek. Idén elsősorban az uniós költségvetés teljesítménymutatóira, a teljesítményt vizsgáló 2018. évi különjelentéseink fontosabb eredményeire, valamint a 2015-ben közzétett különjelentéseink ajánlásainak végrehajtására összpontosítottunk.

A mutatók alapján jelentős eltérések vannak az elért eredmények terén, és összességében mérsékelt az előrehaladás

Áttekintettük a teljesítménymutatók nyújtotta mennyiségi információkat. Elemzésünkhöz a 60 kiadási programból 22-t választottunk ki, amelyek között található a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret (TPK) mindegyik fejezetének legnagyobb összegű tervezett kiadással rendelkező négy programja, valamint két speciális eszközökre vonatkozó program. A kiválasztott 22 program lefedte a hétéves időszak pénzügyi programozásának 97%-át. A mutatók alapján jelentős eltéréseket állapítottunk meg az elért eredmények terén, és összességében mérsékeltnek találtuk az előrehaladást. A késői, lassú kezdés mind a kohéziós, mind a vidékfejlesztési programok esetében fontos korlátozó tényező volt.

A mutatók nem mindig adtak jó képet a tényleges előrehaladásról

Elemzésünk hiányosságokat tárt fel az uniós költségvetés teljesítménymutatói kapcsán. Számos mutató megválasztása nem volt megfelelő, például azért, mert nem az uniós költségvetés teljesítményét mérték, vagy azért, mert inkább az inputokra és outputokra összpontosítottak, semmint az eredményekre és a hatásokra. Ezenkívül számos mutató esetében nem lehetett kiszámítani az előrehaladást, vagy ha mégis lehetett, akkor a rendelkezésre álló adatok minősége néha nem volt elégséges. A célértékeket illetően megjegyeztük, hogy jó részük nem eléggé ambiciózus.

A Bizottságnak a mutatók kiválasztásával, a célértékek meghatározásával, az időben történő információszerzéssel és az eredményekről történő beszámolással kapcsolatban tettünk ajánlásokat.

2018-ban harmincöt különjelentést tettünk közzé az Unió különböző kiadási területeiről

A 2018 és 2020 közötti időszakra vonatkozó stratégiánkkal összhangban fokozottan előtérbe helyeztük az uniós fellépések teljesítményének értékelését. Különjelentéseinkben azt vizsgáljuk, hogy a kiválasztott uniós szakpolitikák és programok célkitűzései teljesültek-e, az eredményeket hatékonyan és eredményesen érték-e el, és az uniós finanszírozás képvisel-e többletértéket, azaz több eredményt ért-e el annál, amit a nemzeti szinten megvalósított intézkedések révén el lehet érni.

A 6. ábra bemutatja a 2018-ban közzétett mind a 35 különjelentést.

6. ábra

A 2018-ban közzétett különjelentések

A – főként teljesítmény-ellenőrzéssel foglalkozó – különjelentéseink 23 uniós nyelven letölthetők a honlapunkról (eca.europa.eu).  

A Bizottság nagy arányban megvalósítja ajánlásainkat

Évente áttekintjük, hogy a Bizottság milyen mértékben tett korrekciós intézkedéseket ajánlásainkhoz kapcsolódóan. 2018–2020-as stratégiánkkal összhangban minden olyan teljesítmény-ellenőrzési ajánlás hasznosulását nyomon fogjuk követni, amelyeket az előző három évben megfogalmaztunk a Bizottság felé.

Ajánlásaink felhasználásának idei vizsgálata a 2015-ben kiadott 25 különjelentésünkben foglalt 184 ajánlásra terjedt ki. A Bizottság ajánlásaink 76%-át teljes mértékben vagy a legtöbb tekintetben megvalósította. Megállapításunk szerint mindössze 11 ajánlást nem hajtottak végre (lásd: 7. ábra).

7. ábra

A 2015-ben kiadott ajánlásaink háromnegyedét teljes egészében vagy a legtöbb tekintetben végrehajtották

Többet szeretne tudni erről a témáról? Az uniós költségvetés teljesítményére vonatkozó megállapításainkról teljes körű tájékoztatást a 2018. évi éves jelentésünk 3. fejezete tartalmaz. 

A bevételi és kiadási területek részletes bemutatása

Bevételek

159,3 milliárd euró

Az ellenőrzés tárgya

Ellenőrzésünk az Unió bevételi oldalára irányult, amely az uniós kiadásokat finanszírozza. Megvizsgáltunk a saját források kezelésére irányuló egyes fő kontrollrendszereket, valamint egy, a bevételi tranzakciókból vett mintát.

A tagállamok bruttó nemzeti jövedelme (GNI) alapján számított hozzájárulások az Unió 2018-as teljes bevételének 66%-át, míg a hozzáadottérték-adóból (héa) származó bevétel annak 11%-át tette ki. E hozzájárulások összegét a tagállamok által szolgáltatott makrogazdasági statisztikai adatok és becslések alapján számítják ki.

A hagyományos saját források – elsősorban a tagállami közigazgatási szervek által az Unió megbízásából beszedett behozatali vámok – az Unió bevételének további 13%-át tették ki. A fennmaradó 10% egyéb forrásokból származott (pl. az uniós megállapodásokból és programokból származó hozzájárulások és visszatérítések, késedelmi kamatok és bírságok, egyéb bevételek).

Megállapításaink

Az ellenőrzés által érintett összeg Lényeges hiba jellemezte?
159,3 milliárd euró Nem – 2018-ban és 2017-ben lényeges hibától mentes
Megelőző és korrekciós intézkedések

A bevételhez kapcsolódó, általunk vizsgált rendszerek összességében eredményesek voltak, míg a TOR-ra irányuló főbb belső kontrollok, amelyeket a Bizottságnál és egyes tagállamokban ellenőriztünk, részben mutatkoztak eredményesnek.

Megállapítottuk, hogy a Bizottság helyszíni vizsgálati tervét nem támasztotta alá kellően strukturált és dokumentált kockázatértékelés. Ez befolyásolta a tagállamok TOR-kimutatásainak bizottsági ellenőrzését. Hiányosságokat állapítottunk meg a vámok tagállami kezelésében is, különös tekintettel a TOR-kimutatások összeállítására, a vámtartozások behajtásának késedelmeire és az ilyen tartozások késedelmes elszámolására a számviteli rendszerben.

Ezen túlmenően észrevételeztük, hogy a Bizottság az éves tevékenységi jelentésében már a harmadik egymást követő évben fogalmazott meg fenntartást a beszedett TOR értékének pontosságát illetően. Ezt az okozta, hogy egyes importőrök igyekeztek elkerülni a textilárukra és lábbelikre fizetendő vámot.

Ajánlásaink

A Számvevőszék a következő ajánlásokat teszi a Bizottságnak:

  • végezzen strukturáltabb és dokumentáltabb kockázatértékelést a TOR-ral kapcsolatos helyszíni vizsgálatainak megtervezése során, amelynek keretében többek között végezze el az egyes tagállamok kockázati szintjének, valamint a vámokról szóló beszámoló elkészítéséhez kapcsolódó kockázatoknak az elemzését;
  • a TOR-hoz kapcsolódó számlakimutatások havi és negyedéves ellenőrzéseinek hatókörét kibővítve végezzen mélyrehatóbb elemzést a szokatlan változásokról, és ezzel biztosítsa az azonnali reagálást a potenciális anomáliákra.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást az Unió bevételeinek számvevőszéki ellenőrzéséről a 2018. évi éves jelentésünk 4. fejezete tartalmaz.

Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért

Összesen: 21,4 milliárd euró

Az ellenőrzés tárgya

E szakpolitikai terület kiadási programjai fontos szerepet játszanak a növekedés ösztönzésében és a munkahelyteremtésben Unió-szerte. A kiadások zöme a hetedik keretprogrammal (FP7) és a Horizont 2020-szal (H2020) kapcsolatos a kutatás és az innováció, illetve az Erasmus+szal az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport terén. Más programok finanszírozzák a Galileo űrprogramot (az EU globális műholdas navigációs rendszere), az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt (CEF) és a Nemzetközi Termonukleáris Reaktort.

2018-ban mintegy 17,9 milliárd euró összegű kiadást ellenőriztünk ezen a területen. Ennek az összegnek a zömét a Bizottság közvetlenül kezeli, és az a különféle projektekben részt vevő, a köz-, illetve a magánszférában tevékenykedő kedvezményezetteknek nyújtott támogatás formáját ölti. A kutatási és innovációs programok a 2018-ban általunk ellenőrzött kiadások 45%-át tették ki.

Megállapításaink

Az ellenőrzés által érintett összeg Lényeges hiba jellemezte? Becsült legvalószínűbb hibaszint
17,9 milliárd euró Igen 2,0% (2017: 4,2%)

2018-ban a 130 vizsgált tranzakcióból 54 (42%) esetében merült fel hiba. Becslésünk szerint a legvalószínűbb hibaszint 2,0%. Ez alacsonyabb szint, mint 2017-ben volt, de továbbra is lényegesnek tekinthető.

Megelőző és korrekciós intézkedések

A korábbi évekhez hasonlóan a tranzakciók szabályszerűségét érintő legfőbb kockázat az, hogy a kedvezményezettek támogatásra nem jogosult költségeket tüntetnek fel, és ezt a Bizottság általi folyósítás előtt nem észlelik és nem korrigálják. Megállapításunk szerint a legtöbb hiba nem támogatható költségekkel (például a projekthez nem kapcsolódó utazási költségekkel vagy berendezések költségeivel), nem a projekttel kapcsolatban felmerült személyi költségekkel, valamint a kedvezményezettek által tévesen bejelentett nagyszabású kutatási infrastruktúra-költségekkel volt kapcsolatos.

Példa: Többféle hiba egy kérelmen belül

Egy kisebb egészségügyi vállalkozás, amely első ízben vett részt uniós projektben, 1,1 millió eurót jelentett be személyi, alvállalkozói és egyéb költségként. Az általunk megvizsgált elemek túlnyomó többsége hibákat tartalmazott. Külön említendő, hogy a kedvezményezett nem a H2020 szabályainak megfelelő módszert alkalmazott a személyi költségek kiszámítására.

A Bizottság korrekciós intézkedéseket alkalmazott, amelyek a vizsgált 130 tranzakció közül négyet érintettek közvetlenül. Ezen intézkedések nélkül az általunk e fejezetre nézve becsült hibaszint 0,1 százalékponttal magasabb lett volna.

Ugyanakkor nyolc másik esetben, ahol hibákat állapítottunk meg és számszerűsítettünk, a rendelkezésre álló információ elegendő lett volna a hibák megelőzéséhez, feltárásához és kijavításához. Ha ezeket az információkat felhasználták volna a hibák kijavítására, akkor a „Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért” kiadásainak általános becsült hibaszintje 0,3 százalékponttal alacsonyabb lett volna, és ekképp a lényegességi küszöb alatt marad.

Horizont 2020 és Erasmus+

Korábban már beszámoltunk róla, hogy a Horizont 2020 finanszírozási szabályai egyszerűbbek, mint elődjééi, a hetedik keretprograméi. Emellett a Horizont 2020 keretében a kedvezményezettek nagyszabású kutatási infrastruktúrák beruházási és működési költségeit is bejelenthetik, ha megfelelnek bizonyos feltételeknek, és ha költségszámítási módszerük a Bizottságtól pozitív előzetes értékelést kapott. Az idei ellenőrzés tanúsága szerint azonban az előzetes értékelés kevéssé befolyásolta a hibák megelőzését.

A Horizont 2020 esetében mind a Bizottság, mind a megbízott külső ellenőrök által elvégzett ellenőrzéseket is áttekintettünk. Az általunk áttekintett akták némelyikében következetlen mintavételi megközelítéseket találtunk, illetve hiányosságokat állapítottunk meg az ellenőrzési megállapítások dokumentálása és a róluk való beszámolás, valamint az ellenőrzési eljárások minősége terén. A hibaarány kiszámításához kapcsolódóan egy módszertani hiányosságot is megállapítottunk: noha az utólagos ellenőrzések ritkán érik el azt a céljukat, hogy maximálisan lefedjék az elfogadott költségeket, a hibaarányt mégis szisztematikusan az összes elfogadott költség, nem pedig a ténylegesen ellenőrzött összeg alapján számítják ki. Ez ahhoz vezet, hogy a hibaarány becslése a valósnál alacsonyabb értéket ad.

Az Erasmus+ program kapcsán megjegyezzük, hogy az elmúlt évhez hasonlóan az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) idén is fenntartást fogalmazott meg a támogatások kezelésére vonatkozó belső kontrollmechanizmusainak eredményességére nézve. Emellett az Erasmus+ projektekre irányuló ellenőrzéseink arra is rámutattak, hogy egyes tagállami szabályok nincsenek teljesen összhangban az Unió által alkalmazott elvekkel, különösen a maximálisan kifizetendő összegek és a finanszírozási megállapodások tekintetében.

A Bizottság beszámolása a jogszerűségről és a szabályszerűségről

A Kutatási és Innovációs Főigazgatóság, az EACEA és a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (EASME) a 2018. évi éves tevékenységi jelentésükben megfelelő értékelést adtak pénzgazdálkodásukról és az alapul szolgáló tranzakciók szabályszerűségéről. A tőlük kapott információk általánosságban megerősítették megállapításainkat és következtetéseinket.

Teljesítményértékelés

Elvégeztük a mintánkban szereplő 50 kutatási és innovációs projekt teljesítményével kapcsolatos bizottsági beszámolás értékelését. E projektek eredményjelentései szerint a legtöbbjük megvalósította tervezett outputjait és eredményeit, ám egyes esetekben a jelentés szerinti előrehaladás csak részben felelt meg a megállapodásban előírt célkitűzéseknek, illetve a bejelentett költségek aránytalanul nagyok voltak az elért eredményekhez képest. Ezenkívül néhány esetben a projektek outputjainak és eredményeinek megosztása a nyilvánossággal elmaradt az elvárttól.

Ajánlásaink

A Számvevőszék a következő ajánlásokat teszi a Bizottságnak:

  • eredményesebben tájékoztassa a kkv-kat az alkalmazandó finanszírozási szabályokról, és végezzen célzottabb ellenőrzéseket a kkv-k költségigényléseire irányulóan; a következő kutatási keretprogramra nézve egyszerűsítse tovább a személyi költségek és a nagyszabású kutatási infrastruktúra költségeinek elszámolására vonatkozó szabályokat;
  • a Horizont 2020 tekintetében tegyen lépéseket az utólagos ellenőrzésekkel kapcsolatos észrevételek kezelésére a mintavétel következetességére, az ellenőrzési megállapítások dokumentálására és a róluk való beszámolásra, valamint az ellenőrzési eljárások minőségére nézve;
  • haladéktalanul foglalkozzon a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálatának a következőkre vonatkozó megállapításaival:
    1. az EACEA-nak az Erasmus+ támogatáskezelési folyamatára irányuló belső kontrollrendszerei;
    2. a kutatási és innovációs projektek eredményeinek terjesztésére és hasznosítására vonatkozó szerződéses kötelezettségek és beszámolási előírások betartásának nyomon követése.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást a „Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért” terület uniós kiadásaira vonatkozó ellenőrzésünkről a 2018. évi éves jelentésünk 5. fejezete tartalmaz.

Gazdasági, társadalmi és területi kohézió

Összesen: 54,5 milliárd euró

Az ellenőrzés tárgya

Az ezen szakpolitikai területhez tartozó kiadások célja a különböző uniós tagállamok és régiók eltérő fejlettségi szintjei közötti különbségek csökkentése és a versenyképesség erősítése. E célkitűzések megvalósítása elsősorban az Európai Regionális Fejlesztési Alapon (ERFA), a Kohéziós Alapon (CF) és az Európai Szociális Alapon (ESZA) keresztül történik, és a vonatkozó projektek a többéves operatív programokból (OP) részesülnek társfinanszírozásban.

E kiadások kezelését a Bizottság és a tagállamok megosztva végzik. A Bizottságon belül az ERFA és a Kohéziós Alap végrehajtásáért a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság felelős, míg az ESZA esetében ennek a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága a felelőse.

2018-ban az ezen a téren általunk ellenőrzött kiadások 23,6 milliárd eurót tettek ki, és lényeges mértékben felülmúlták a 2017-es szintet (8,0 milliárd euró).

A kifizetéseket akkor vizsgáljuk meg, miután a kiadás felmerült, azt lekönyvelték és elfogadták. Ezzel a megközelítéssel összhangban a 2018. évi éves jelentés ellenőrzései által érintett összegbe beletartozott a korábbi évekből származó, a Bizottság által 2018-ban elfogadott vagy elszámolt 16,5 milliárd euró értékű kiadás is. A még nem elfogadott kiadásokkal kapcsolatos 47,4 milliárd euró összegű 2018-as kifizetések nem tartoztak bele ellenőrzésünk körébe.

Megállapításaink

Az ellenőrzés által érintett összeg Lényeges hiba jellemezte? Becsült legvalószínűbb hibaszint
23,6 milliárd euró Igen 5,0% (2017: 3,0%)
Megelőző és korrekciós intézkedések

2018-ban statisztikailag reprezentatív mintát vettünk 220 olyan tranzakcióból, amelyeket a tagállami ellenőrző hatóságok már korábban megvizsgáltak. E 220 tranzakcióban 36 hibát azonosítottunk és számszerűsítettünk. A tagállamok irányító és ellenőrző hatóságai nem fedezték fel ezeket a hibákat. Az ellenőrző hatóságok által korábban talált 60 hibát és a programhatóságok által alkalmazott, a 2007–2013-as és 2014–2020-as programozási időszakra együttvéve összesen 314 millió euró összegű pénzügyi korrekciókat is figyelembe véve a hibaszintet 5,0%-ra becsüljük.

Az általunk feltárt hibák száma és hatása hosszabb ideje fennálló hiányosságokra utal az irányító hatóságok által bejelentett kiadások szabályszerűségét illetően. Az általunk becsült hibaszinthez leginkább a nem támogatható kiadások és projektek járultak hozzá; ezeket a belső piaci (például a közbeszerzésre és az állami támogatásra vonatkozó) szabályok megsértése, valamint az alapvető bizonylatok hiánya követte. E hibák egy része annak volt a folyománya, hogy egyes összetett nemzeti szabályok szigorúbb követelményeket állítanak fel, mint az uniós jogszabályok (lásd: az alábbi háttérmagyarázat).

Példa: Komplex nemzeti támogathatósági feltételek

Megállapításunk szerint egy operatív program támogathatósági szabályai közé Lengyelországban felvettek egy olyan feltételt, amely tiltja uniós támogatás felhasználását, ha egy másik gazdálkodó egység ugyanazon a telephelyen azonos típusú üzleti tevékenységet végez. Ez a követelmény, amely túlmegy az uniós jogszabályokban előírtakon, a támogatási megállapodásban is szerepel. Mivel egy kedvezményezett – egy ügyvéd – ugyanazon a telephelyen kezdte meg tevékenységét, mint egy másik jogi cég, a projekt nem volt jogosult társfinanszírozásra.

Az ellenőrző hatóságok munkájának értékelése

Az ellenőrző hatóságokat azért hozták létre, hogy felügyeljék az uniós pénzeszközök felhasználását. Munkájuk a „Kohézió” bizonyossági és kontrollkeretének meghatározó részét jelenti. Idén 14 tagállam 126 ellenőrző hatósága közül 15-nek a munkáját értékeltük a 2014–2020-as időszakra vonatkozó 15 bizonyossági csomagra és a 2007–2013-as időszak kilenc zárócsomagjára nézve.

Az előző évhez hasonlóan az ellenőrző hatóságok munkájának áttekintése során több esetben hiányosságokat tártunk fel annak hatóköre, minősége, illetve dokumentációja, valamint mintavételük reprezentativitása kapcsán. A mintánkban szereplő valamennyi ellenőrző hatóság 2% alatti hibaarányról számolt be. Ellenőrzéseit követően a Bizottság a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó, a mintánkban szereplő 15 bizonyossági csomagból négynél 2% fölöttire igazította ki a fennmaradó hibaarányt.

Az általunk feltárt további hibák miatt az újraszámított arány a 2014–2020-as időszakra vonatkozó 15 bizonyossági csomagból további 4 esetében és a 2007–2013-as időszak 9 zárócsomagjából egy esetében is meghaladta a 2%-ot.

A Bizottság bizonyossággal kapcsolatos munkája és a fennmaradó hibaarányról való beszámolás a bizottsági éves tevékenységi jelentésekben

Az éves tevékenységi jelentések a Bizottság fő beszámolási eszközei azzal kapcsolatban, hogy észszerű bizonyossággal rendelkezik-e arról, hogy a bevezetett kontrolleljárások garantálják a kiadások szabályszerűségét.

Tavaly jeleztük, hogy az éves tevékenységi jelentésekre vonatkozó beszámolási követelményeket még nem igazították kellő mértékben a 2014–2020-as kontroll- és bizonyossági kerethez. A Bizottság azóta igyekezett javítani a szabályszerűségre vonatkozó beszámolási rendszereit. 2018. évi éves tevékenységi jelentéseiben a Bizottság frissítette a fő teljesítménymutatóját (KPI) a szabályszerűség tekintetében, és arról számolt be, hogy a 2016/2017. számviteli évre vonatkozó fennmaradó hibaarány mindkét főigazgatóság esetében 2% alatt maradt.

Feltártunk azonban olyan kérdéses pontokat, amelyek befolyásolják ezen adatok megbízhatóságát. Ezért beszámolónkban azt írtuk, hogy amikor a Bizottság közzéteszi ezeket az arányszámokat, azok még nem véglegesek, és hogy csak minimális hibaaránynak tekinthetők.

Az Unió költségvetésére vonatkozó éves irányítási és teljesítményjelentésében (AMPR) a Bizottság azt a becslést adja, hogy a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” területének 2018. évi releváns kiadásainál a kifizetéskor kockázatosnak minősülő összeg 1,7%. Ebben azonban olyan kiadások is szerepelnek, amelyek még nem estek át a teljes kontrollcikluson. Ez csak 2020-tól fog megtörténni.

Több olyan problémát azonosítottunk, amely hatással lehet a 2014–2020-as programozási időszak operatív programjainak lezárására, és amelyeknél a végső fennmaradó hibaarány nem haladta meg a 2%-ot.

Ellenőrzésünk különböző elemeire nézve végzett munkánk eredménye szerint a Bizottság 2018. évi éves irányítási és teljesítményjelentésében és éves tevékenységi jelentéseiben a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” kapcsán közölt hibaarányok még nem megbízhatóak.

Teljesítményértékelés

2018-ban megvizsgáltuk, hogy a tagállamok az operatív programjaikban a célkitűzéseik szempontjából releváns output- és eredménymutatókat határoztak-e meg, és hogy a projektekre nézve meghatározott output- és eredménycélok megfeleltek-e az operatív program célkitűzéseinek. Ellenőriztük azt is, hogy a tagállamok létrehoztak-e egy, a projektszintű teljesítményre vonatkozó információkat tartalmazó adatbázist, valamint azt, hogy az ellenőrző hatóságok milyen mértékben ellenőrizték az információk megbízhatóságát.

Noha a tagállamok rendelkeznek teljesítményinformációt rögzítő monitoringrendszerekkel, több esetben azt láttuk, hogy a hatóságok nem határoztak meg eredmény- vagy outputmutatókat projektszinten, néhány esetben pedig egyáltalán nem szolgálták mutatók vagy célértékek a projektteljesítmény mérését. Megállapítottuk továbbá, hogy a befejezett projektek nem mindig érték el teljesítménycéljaikat.

Ajánlásaink

Kiemeltük, hogy tavalyi ajánlásaink közül négy olyan témákra vonatkozik, amelyek ismét előfordultak, ezért ezeket az ajánlásokat nem ismételtük meg. Ezenfelül új problémákat is azonosítottunk, és a következőket javasoljuk a Bizottságnak:

  • biztosítsa, hogy az ellenőrző hatóság vagy az EBB-csoport által kiválasztott könyvvizsgáló a végső kedvezményezetteknek folyósított kifizetések reprezentatív mintáján alapuló rendszeres ellenőrzéseket végezzen a pénzügyi közvetítők szintjén;
  • ott, ahol a megszokott ellenőrzések elégtelennek bizonyultak, dolgozzon ki és hajtson végre megfelelő kontrollintézkedéseket annak megakadályozására, hogy lezáráskor lényeges szabálytalan kiadásokra derüljön fény;
  • tegye meg a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy az irányító és ellenőrző hatóságok által használt ellenőrző listák magukban foglalják a közös rendelkezésekről szóló rendelet 132. cikke szerinti szabályszerűségi ellenőrzést, amely cikk értelmében a kedvezményezetteknek a kapcsolódó kifizetési kérelem benyújtásától számított 90 napon belül meg kell kapniuk a támogatható kiadások teljes összegét;
  • orvosolja a lezáráskor azonosított hiányosságokat, és biztosítsa, hogy egyetlen programot se zárjanak le úgy, hogy a szabálytalan kiadások szintje lényeges.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” területével kapcsolatos uniós kiadásokra irányuló ellenőrzésünkről a 2018. évi éves jelentésünk 6. fejezete tartalmaz.

Természeti erőforrások

Összesen: 58,0 milliárd euró

Az ellenőrzés tárgya

E kiadási terület alá tartozik a közös mezőgazdasági politika (KAP), a közös halászati politikai, illetve részben a környezetvédelmi és éghajlat-politikai uniós kiadások is.

A KAP adja a természeti erőforrásokra fordított kiadások 98%-át. Az uniós jogszabályok az alábbi három általános célkitűzést határozzák meg a KAP számára:

  • fenntartható élelmiszer-termelés, középpontban a mezőgazdasági termelők jövedelmével, a mezőgazdaság termelékenységével és az árstabilitással;
  • a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozással összefüggő fellépések, középpontban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásával, a biológiai sokféleséggel, a talaj- és vízgazdálkodással;
  • kiegyensúlyozott területi fejlődés.

A KAP irányítását a Bizottság – elsősorban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (DG AGRI) – a tagállami kifizető ügynökségekkel megosztva végzi. A KAP-kiadások három fő kategóriába sorolhatók:

  • a termelőknek folyósított közvetlen kifizetések, amelyeket teljes egészében az uniós költségvetés finanszíroz;
  • mezőgazdasági piaci intézkedések, amelyek finanszírozása szintén teljes mértékben az uniós költségvetésből történik, egyes, a tagállamok által társfinanszírozott intézkedések – például promóciós intézkedések vagy az iskolagyümölcs-, -zöldség- és -tejprogram – kivételével;
  • az uniós költségvetésből társfinanszírozott tagállami vidékfejlesztési programok.

2018-ban mintegy 58,1 milliárd euró összegű kiadást ellenőriztünk ezen a területen.

Megállapításaink

Az ellenőrzés által érintett összeg Lényeges hiba jellemezte? Becsült legvalószínűbb hibaszint
58,1 milliárd euró Igen 2,4% (2017: 2,4%)
A közvetlen kifizetések összességében lényeges hibától mentesek voltak

A mezőgazdasági termelőknek folyósított közvetlen kifizetések rendszere a termelők által bejelentett mezőgazdasági földterületen alapuló támogatási rendszer. Ezek a kifizetések a TPK „Természeti erőforrások” fejezete alatti kiadások 72%-át teszik ki.

A közvetlen támogatások fő irányítási eszköze az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER), amely a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszert (MePaR) is magában foglalja. Az IIER – elsősorban a MePaR-nak köszönhetően – nagymértékben hozzájárul a közvetlen kifizetések hibaszintjének csökkentéséhez.

95 közvetlen kifizetést megvizsgálva azt állapítottuk meg, hogy közülük 77 hibamentes volt. Megállapításunk szerint a közvetlen kifizetések összességében lényeges hibától mentesek voltak.

Vidékfejlesztés, piaci intézkedések, halászat, környezetvédelem és éghajlat-politika

A támogathatósági feltételek összetett volta növeli a hiba kockázatát ezeken a kiadási területeken. Tesztelésünk során megállapítottuk, hogy a vizsgált 156 közvetlen kifizetésből 40 hibamentes volt. A hibákat főleg a következők okozták:

  • nem támogatható kedvezményezettek, tevékenységek vagy költségek (lásd: példa);
  • a földterületekkel vagy az állatok számával kapcsolatos pontatlan információszolgáltatás;
  • a közbeszerzési vagy támogatás-odaítélési szabályok megszegése;
  • adminisztratív hibák.

Példa: Egy kedvezményezett nem felelt meg a mezőgazdasági üzemekben végrehajtott beruházásokra vonatkozó támogathatósági szabályoknak

Megvizsgáltunk egy olyan esetet, amikor egy kedvezményezett több családtagjával együtt közös kérelmet nyújtott be egy legfeljebb 600 kocának helyet adó disznóól támogatására. A közös kérelem mindegyik kedvezményezettje a támogatás maximális összegére – körülbelül 215 000 euróra – nyújtott be igénylést. Mivel az intézkedés célja a kis- és közepes méretű gazdaságok fejlődésének támogatása volt, a jogosultsági feltételek előírták, hogy a kérelmező mezőgazdasági üzemének gazdasági mérete nem haladhatja meg a 250 000 eurót, területe pedig a 300 hektárt. A kedvezményezettek állításuk szerint független vállalkozásokat működtettek. Megállapítottuk azonban, hogy egy ugyanazon a helyszínen működő családi vállalkozásban rendelkeztek részvényekkel. Ha figyelembe vesszük, hogy a kedvezményezett milyen részesedéssel bírt a családi vállalkozásban, akkor gazdasága meghaladta a gazdasági méret felső határát.

Megelőző és korrekciós intézkedések

A Bizottság és a tagállami hatóságok által alkalmazott korrekciós intézkedések a megvizsgált 251 tranzakció közül 53-at érintettek közvetlenül. Ezen intézkedések nélkül az általunk e fejezetre nézve becsült hibaszint 0,6 százalékponttal magasabb lett volna. Ugyanakkor a számszerűsített hibáknál a tagállami hatóságok 12 esetben elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy a költségek Bizottság felé történő bejelentése előtt megelőzzék, illetve feltárják és korrigálják a hibát. Ha a tagállami hatóságok a rendelkezésükre álló összes információt megfelelően felhasználták volna, a becsült hibaszint 0,6 százalékponttal kisebb lett volna.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság beszámolása a KAP-kiadások szabályszerűségéről

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság a kifizető ügynökségektől kapott tagállami kontrollstatisztikákat használja fel. Emellett a tanúsító szervek ellenőrzései és saját ellenőrzéseinek eredményei, valamint szakmai megítélése alapján kiigazításokat is alkalmaz, így kapja meg a kifizetéskor kockázatosnak minősülő összeg becslését.

Mind a 76 kifizető ügynökség igazgatója évente vezetői nyilatkozatot ad a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságnak az ügynöksége kontrollrendszerének eredményességéről, és jelentéssel szolgál a kifizető ügynökség ellenőrzéseiről. További bizonyosság nyújtása érdekében a tanúsító szervek 2015 óta kötelesek minden egyes kifizető ügynökség tekintetében évente véleményt adni azon kiadások jogszerűségéről és szabályszerűségéről, amelyek tekintetében a tagállamok térítést igényeltek.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság ellenőrzései hiányosságokat tártak fel a tanúsító szervek munkájában. Amint tavaly megjegyeztük, további fejlődésre van szükség a tanúsító szervek munkájában ahhoz, hogy a Bizottság azt használhassa fel a KAP-kiadások szabályszerűségére vonatkozó bizonyosság elsődleges forrásaként.

Kifizető ügynökségeik kontrollstatisztikái alapján a KAP-kiadások egészére nézve a tagállamok 1%-hoz közeli általános hibaszintet jelentettek. Áttekintettük a tagállami hibaarányoknak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság általi kiigazításait. A korábbi évekhez hasonlóan a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság a legtöbb korrekciót a kifizető ügynökségek rendszereire és kiadásaira vonatkozó saját ellenőrzései alapján végezte el. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság e korrekciók többségét átalánykulcsok alkalmazásával végezte, amelyek szándék szerint a kontrollrendszerekben feltárt hiányosságok súlyosságát és mértékét tükrözik.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság éves tevékenységi jelentése a KAP-kiadások egészére nézve mintegy 2,1%-ra, a közvetlen kifizetések esetében körülbelül 1,8%-ra becsüli a kifizetéskor kockázatosnak minősülő összeget. A Bizottság ezeket az eredményeket éves irányítási és teljesítményjelentésében is közzéteszi. A Bizottság becslése egybevág a „Természeti erőforrások” kiadásainak egészére lényeges hibaszintet jelző következtetésünkkel, de a közvetlen kifizetéseknél nem ez a helyzet.

Teljesítményértékelés

18 tagállamban 113, a mintánkban szereplő vidékfejlesztési fellépést tekintettünk át. Megállapításunk szerint a legtöbb intézkedés meghozta a várt outputokat, és a tagállamok általában ellenőrizték a költségek észszerűségét, ám az egyszerűsített költségopciókat kevéssé használták fel.

Megvizsgáltuk a Bizottság és a tagállamok által a KAP közös monitoring- és értékelési kerete (CMEF) értelmében végzett teljesítménymérést és a kapcsolódó beszámolási tevékenységet. Elsősorban azt néztük, hogyan alkalmazták az eredménymutatókat 113 vidékfejlesztési és 95 közvetlen kifizetésnél.

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési kiadások teljesítménymérésére vonatkozó korábbi ellenőrzéseink eredményeivel összhangban több hiányosságot is feltártunk azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság és a tagállamok hogyan alkalmazták a CMEF eredménymutatóit a kiadások teljesítményének mérésére és az azzal kapcsolatos beszámolásra.

A KAP 2020 utáni teljesítményalapú teljesítési modelljének bevezetésére irányuló javaslatában a Bizottság közös output-, eredmény- és hatásmutatókat határozott meg. A javaslatra irányuló 7/2018. sz. véleményünkben helyeseltük ugyan a teljesítményalapú modellre való áttérést, ám megállapítottuk, hogy a mutatók még nincsenek teljesen kidolgozva, és konkrét észrevételeket tettünk az egyes javasolt mutatókat illetően.

Ajánlásaink

A 2017. évi éves jelentésünkben tett három ajánlásunkhoz 2019. év végi megvalósítási határidőt javasoltunk a Bizottságnak. Ezek az ajánlások a hibák kiváltó okainak kezelését célzó tagállami intézkedésekre és a tanúsító szervek munkájának minőségére vonatkoztak. Az ajánlások az idei megállapítások és következtetések szempontjából is relevánsak, és kellő időben meg fogjuk vizsgálni azok hasznosulását.

Idén azt is javasoljuk, hogy a Bizottság a 2020 utáni időszak tekintetében vegye figyelembe a jelenlegi keret kapcsán általunk feltárt hiányosságokat annak biztosítása érdekében, hogy az eredménymutatók megfelelően mérjék a fellépések hatásait és egyértelműen kapcsolódjanak a vonatkozó beavatkozásokhoz és szakpolitikai célkitűzésekhez.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást a „Természeti erőforrások” uniós kiadásainak számvevőszéki ellenőrzéséről a 2018. évi éves jelentésünk 7. fejezete tartalmaz.

Biztonság és uniós polgárság

Összesen: 3,1 milliárd euró

Az ellenőrzés tárgya

Ez a kiadási terület olyan különböző szakpolitikákat foglal magában, amelyek közös célja az európai polgárság eszméjének erősítése egy szabadságon, biztonságon és jogérvényesülésen alapuló, belső határok nélküli térség létrehozásával.

A „Migráció és biztonság” megvalósítása nagyrészt a tagállamok és a Bizottság Migrációs és Belügyi Főigazgatósága közötti megosztott irányítás révén történik. E fejezet kapcsán a legfontosabb két alap:

  • a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF), amelynek célja hozzájárulni a migrációs áramlások eredményes kezeléséhez és kialakítani a menekültügyben és bevándorlásban alkalmazandó közös uniós megközelítést;
  • a Belső Biztonsági Alap (ISF), amelynek célja, hogy magas szintű biztonságot valósítson meg az Európai Unióban.

Ezek az alapok 2014-ben, a SOLID program („Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása”) helyében jöttek létre, és 2020-ig fognak működni. Kiadásaik 2018-ban e terület uniós kiadásainak mintegy felét (45%-át) teszik ki.

További 27%-ot tesznek ki a migráció és biztonság, az igazságügyi együttműködés és az egészség terén meghatározott főbb uniós prioritások végrehajtásában közreműködő 13 decentralizált ügynökség kiadásai. Az uniós ügynökségekről különálló éves jelentéseinkben és „Az uniós ügynökségek ellenőrzéséről röviden” című éves összefoglalónkban külön számolunk be.

2018-ban az ezen a területen végzett ellenőrzések 3,0 milliárd euró értékű kiadásra vonatkoztak.

Megállapításaink

2018-ban áttekintettünk az ezen kiadási terület fő szakpolitikáit lefedő több kiválasztott rendszert, és megvizsgáltunk néhány tranzakciót. Megállapítottuk, hogy a Migrációs és Belügyi Főigazgatóság hatékonyan kezeli a pályázati felhívásokat és a támogatási kérelmeket. Vizsgálatunk ugyanakkor hiányosságokat tárt fel a közbeszerzési szabályok alkalmazásában, néhány rendszerhiányosságot az AMIF és az ISF irányításában, illetve az élelmiszer- és takarmányprogramnak az Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatóság általi kontrolljában.

Ajánlásaink

A Számvevőszék a következő ajánlásokat teszi a Bizottságnak:

  • gondoskodjon arról, hogy a kifizetési kérelmekre vonatkozó adminisztratív ellenőrzések során szisztematikusan felhasználja a támogatás kedvezményezettjeitől bekért dokumentációt, hogy megfelelően meg tudja vizsgálni az e kedvezményezettek által szervezett közbeszerzési eljárások jogszerűségét és szabályszerűségét;
  • írja elő a nemzeti AMIF- és ISF-programokért felelős tagállami hatóságoknak, hogy a kifizetési kérelmekre vonatkozó adminisztratív ellenőrzések során megfelelően ellenőrizzék az alapok kedvezményezettjei által szervezett közbeszerzési eljárások jogszerűségét és szabályszerűségét.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást a „Biztonság és uniós polgárság” területével kapcsolatos uniós kiadásokra irányuló ellenőrzésünkről a 2018. évi éves jelentésünk 8. fejezete tartalmaz.

Globális Európa

Összesen: 9,5 milliárd euró

Az ellenőrzés tárgya

Ez a kiadási terület a következőket foglalja magában: külpolitika, az uniós értékek előmozdítása, az uniós tagjelölt és potenciális tagjelölt országok támogatása, valamint fejlesztési támogatás és humanitárius segítségnyújtás a fejlődő és szomszédos országoknak (az Európai Fejlesztési Alapok kivételével, amelyekről a vonatkozó fejezet tartalmaz információkat).

A kiadásokat vagy közvetlenül az egyes bizottsági főigazgatóságok hajtják végre (akár brüsszeli központjukból, akár a több mint 150 kedvezményezett országban működő uniós külképviseletekről), vagy pedig a kedvezményezett országok és nemzetközi szervezetek, közvetetten, együttműködési eszközök és teljesítési módszerek széles skáláját felhasználva.

2018-ban az ezen a területen végzett ellenőrzések 8,0 milliárd euró értékű kiadásra vonatkoztak.

Megállapításaink

2018-ban több példát találtunk nem támogatható kiadásokra, illetve a szerződések odaítélésére vonatkozó jogi és pénzügyi szabályok be nem tartására, de láttunk példát eredményes külső kontrollra is.

A nemzetközi szervezetek együttműködésének hiánya, amikor alapvetően fontos bizonylatokat nem küldtek meg nekünk, súlyosan késleltette ellenőrzési munkánkat. Megítélésünk szerint ez az Unió működéséről szóló szerződés szerinti ellenőrzési jogaink megsértését jelenti.

Éves tevékenységi jelentések és egyéb irányítási rendszerek

2018-ban az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága már negyedszer bízott meg külső vállalkozót a fennmaradó hibaarányra (RER) vonatkozó vizsgálat elvégzésével. Az RER-ről szóló tanulmány célja azon hibák szintjének a mérése, amelyeket a kontrollok révén nem sikerült megelőzni, felderíteni, illetve korrigálni. 2018-ban azonban a mintában szereplő tranzakciók mintegy 24%-a esetében az RER teljes mértékben korábbi ellenőrzések eredményeire támaszkodott, további ellenőrzések nélkül. 2017-hez képest ez a szám majdnem megkétszereződött.

Áttekintésünk arra is rámutatott, hogy érdemes volna nagyobb mérlegelési szabadságot biztosítani a számvevőknek az egyedi tranzakciókra vonatkozó hibabecslésben.

Az Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatósága fokozta azon törekvését, hogy kizárja a kockázatosnak minősülő becsült összeg kiszámításából a visszatéríttetett előfinanszírozási összegeket, a visszavont beszedési megbízásokat és a kamatbevételeket. Megállapítottuk azonban, hogy a főigazgatóság éves tevékenységi jelentéseiben szereplő 2018. évi adat megbízhatóságát nem észlelt hibák rontották, ami a főigazgatóság korrekciós képességének túlbecsüléséhez vezetett.

Teljesítményértékelés

A szabályszerűség ellenőrzése mellett 15 befejezett projektnél teljesítménnyel kapcsolatos szempontokat is értékeltünk. Egy kivételével valamennyi ellenőrzött projekt egyértelmű és releváns outputmutatókkal rendelkezett. Logikai keretük jól felépített, outputcéljaik pedig reálisak és elérhetők voltak.

Ajánlásaink

A Számvevőszék a következő ajánlásokat teszi a Bizottságnak:

  • tegyen meg minden szükséges lépést a nemzetközi szervezetek arra vonatkozó kötelezettségének érvényesítésére, hogy a feladataink ellátásához szükséges dokumentumokat, illetve információkat továbbítsák nekünk;
  • tegyen lépéseket az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága módszertanának olyan értelmű kiigazítására, hogy az korlátozza a korábbi ellenőrzésekre hagyatkozó döntéshozatalt, és kövesse szorosan nyomon e módszertan végrehajtását;
  • 2019-re nézve módosítsa a korrekciós képesség kiszámításának módját úgy, hogy zárja ki az el nem költött előfinanszírozás visszafizetését.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást a „Globális Európa” területével kapcsolatos uniós kiadásokra irányuló ellenőrzésünkről a 2018. évi éves jelentésünk 9. fejezete tartalmaz.

Igazgatás

Összesen: 9,9 milliárd euró

Az ellenőrzés tárgya

Ellenőrzésünk a következő uniós intézmények és egyes egyéb szervek igazgatási kiadásaira terjedt ki: az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa, a Bizottság, az Európai Bíróság, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az európai ombudsman, az európai adatvédelmi biztos és az Európai Külügyi Szolgálat.

2018-ban az intézmények és szervek összesen 9,9 milliárd euró igazgatási kiadással rendelkeztek. Ezt az összeget humán erőforrásokra (az összes kiadás mintegy 60%-a), épületekre, felszerelésekre, energiára, kommunikációra és informatikára fordították.

Az Unió ügynökségeinél, más decentralizált szervezeteinél és az Európai Iskoláknál végzett ellenőrzéseink eredményeit különálló éves jelentésekben tesszük közzé. Ezekről az ellenőrzésekről egy összevont áttekintést is közzéteszünk.

Saját pénzügyi kimutatásainkat külső könyvvizsgáló ellenőrzi. Az ellenőrzési vélemény és a jelentés az Európai Unió Hivatalos Lapjában, valamint honlapunkon jelenik meg.

2018-ban az ezen a területen végzett ellenőrzések 9,9 milliárd euró értékű kiadásra vonatkoztak.

Megállapításaink

Az ellenőrzés által érintett összeg Lényeges hiba jellemezte?
9,9 milliárd euró Nem – 2018-ban és 2017-ben lényeges hibától mentes

2018-ban 45 tranzakciót vizsgáltunk meg a költségvetés ezen területén. A korábbi évekhez hasonlóan úgy becsültük, hogy a hibaszint a lényegességi küszöb alatt marad. Ebben az évben azonban nagyobb számban tártunk fel a Bizottságon belüli belsőkontroll-hiányosságokat, a munkatársaknak fizetendő családi támogatások kezelésében.

A személyek és az épületek biztonságának javítását célzó közbeszerzési eljárások

Az elmúlt évek sorozatos terrorista támadásai miatt az uniós intézmények sürgős lépéseket tettek munkatársaik és épületeik védelmének erősítésére. Az intézmények által ezen intézkedésekhez kapcsolódóan 2015 és 2018 között szervezett 13 beszerzési eljárást vizsgáltunk meg. A következőkre összpontosítottunk: a szükségletek meghatározása, az alkalmazott közbeszerzési eljárás jellege, az eljárás végrehajtása és a vállalkozók kiválasztása. Hiányosságokat a Parlament és a Bizottság által szervezett eljárásokban találtunk, általában a szerződések megkötésének sürgősségéhez kapcsolódóan.

Ajánlásaink

A Számvevőszék a következő ajánlásokat teszi a Bizottságnak:

  • fejlessze a személyzeti szabályzatban meghatározott családi támogatások kezelésének rendszerét. Gyakrabban kellene újraértékelni a munkatársak személyes helyzetét, és meg kellene erősíteni a juttatásokra vonatkozóan egyéb forrásokból származó bizonylatok ellenőrzését.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást az „Igazgatás” területével kapcsolatos uniós kiadásokra irányuló ellenőrzésünkről a 2018. évi éves jelentésünk 10. fejezete tartalmaz.

Európai Fejlesztési Alapok

Összesen: 4,1 milliárd euró

Az ellenőrzés tárgya

A fejlesztési együttműködés terén az Unió fő segélynyújtási eszköze az Európai Fejlesztési Alapok (EFA). Az EFA-k kiadási és együttműködési eszközeinek a célja a szegénység felszámolása, a fenntartható fejlődés elősegítése az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államokban és a tengerentúli országokban és területeken, és ezek integrálása a világgazdaságba.

2018-ban az ezen a területen végzett ellenőrzések 3,7 milliárd euró értékű kiadásra terjedtek ki. Ez a kiadás a 8., 9., 10. és 11. EFA-hoz kapcsolódik.

Megállapításaink

A 2018. évi beszámoló híven tükrözi az Európai Fejlesztési Alapok pénzügyi helyzetét, a gazdasági események eredményét, a pénzforgalmat és a nettó eszközállomány változásait.

Megállapítjuk azt is, hogy az EFA-k bevétele lényeges hibától mentes volt.

Az ellenőrzés által érintett összeg Lényeges hiba jellemezte? Becsült legvalószínűbb hibaszint
3,7 milliárd euró Igen 5,2% (2017: 4,5%)

2018-ban egy 125 tranzakcióból álló, az EFA kifizetéseinek teljes körére nézve reprezentatív mintát vizsgáltunk meg. Mivel e kiadások egy részére vonatkozott a Nemzetközi Együttműködési és Fejlesztési Főigazgatóság által elvégeztetett RER-vizsgálat, mintánkba felvettünk további 14 tranzakciót, amelyekre kiigazítást követően alkalmaztuk az említett vizsgálat eredményeit. Az általunk számszerűsített 39 hiba és a fennmaradó hibaarányra vonatkozó 2018-as vizsgálat alapján a becsült hibaszint 5,2%.

Megállapításunk szerint a legtöbb hiba a beszerzési szabályok megsértésével, fel nem merült vagy nem támogatható kiadásokkal, közvetlen költségként bejelentett általános költségekkel, illetve bizonylatok hiányával volt kapcsolatos.

A nemzetközi szervezetek által végrehajtott egyes tranzakciók esetében azok alapvetően fontos bizonylatokat nem küldtek meg nekünk észszerű határidőn belül. Ez kedvezőtlenül befolyásolta ellenőrzési feladataink tervezését és végrehajtását, és ellentétben áll az Unió működéséről szóló szerződéssel, amely leszögezi, hogy a Számvevőszéknek joga van megkapni az általa kért információkat.

Példa: Hiba a közbeszerzésben

A Bizottság hozzájárulásról szóló megállapodást kötött egy nemzetközi szervezettel az államháztartási gazdálkodás támogatására Jamaicán. A szerződés teljes értékének megfelelő uniós hozzájárulás 5,0 millió euró volt. A projekthez kapcsolódó beszerzések (193 700 euró) kapcsán a szervezet csak saját tagországait tekintette pályázni jogosult szállítónak. Ez több országot kizárt, köztük több olyan uniós tagállamot is, amelyeknek EFA‑finanszírozású projektek esetén jogosultaknak kellene lenniük pályázni.

Megelőző és korrekciós intézkedések

A számszerűsíthető hibát tartalmazó tranzakciók egy része esetében a Bizottság elegendő információval rendelkezett ahhoz, hogy megelőzze, illetve észlelje és kijavítsa a hibákat. Ha a Bizottság az összes rendelkezésére álló információt megfelelően felhasználta volna, az EFA-k kiadásaira vonatkozó becsült hibaszint 1,3 százalékponttal alacsonyabb lett volna.

A Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatóságának szabályszerűségi beszámolása

Áttekintettük a 2018-as RER-vizsgálatot végző vállalkozó munkáját. 2018-ban a vizsgálat a harmadik egymást követő évben becsülte úgy, hogy az általános fennmaradó hibaarány a Bizottság által meghatározott 2%-os lényegességi küszöb alatt marad. Az RER-vizsgálat nem minősül bizonyosságot nyújtó szolgáltatásnak vagy ellenőrzésnek. Az előző évekhez hasonlóan néhány olyan korlátozó tényezőt azonosítottunk, mint a helyszíni ellenőrzések kis száma, a közbeszerzési eljárások és pályázati felhívások hiányos ellenőrzése, valamint a hibák becslése. Mindezen korlátozó tényezők miatt a fennmaradó hibaarány alacsonyabb lett, ami nem tükrözi a valóságot.

A Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatósága a 2018. évi éves tevékenységi jelentésében két fenntartást fogalmaz meg: az egyik támogatásokra vonatkozik, a másik pedig az Afrikai Unió Bizottságának irányítása alatt álló egyedi programokra. Az első fenntartás csak az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága által a Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatósága nevében kezelt támogatásokra vonatkozik, mivel a fenntartás hatályát 2016 óta fokozatosan szigorították. Figyelembe véve a fennmaradó hibaarányra irányuló 2018-as és korábbi években végzett vizsgálat korlátozásait, az első fenntartás szűk hatóköre nem kellően indokolt. Mivel a a fennmaradó hibaarányra irányuló vizsgálat a Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatósága kockázatértékelésének egyik kulcseleme, azt a fenntartás szilárd megalapozása érdekében kellően részletes útmutatással kell alátámasztani.

A Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatóságának becslése szerint a kockázatosnak minősülő teljes összeg lezáráskor 49,8 millió eurót tett ki. Az RER-vizsgálat alapján ez a becslés az előző évinél 29%-kal alacsonyabb. Az RER-vizsgálattal kapcsolatos megfigyeléseink alapján úgy véljük, hogy a kockázatosnak minősülő összegnek nagyobbnak kellene lennie.

Teljesítményértékelés

A szabályszerűség ellenőrzése mellett helyszíni ellenőrzéseink azt is lehetővé tették, hogy észrevételeket tegyünk egyes kiválasztott tranzakciók teljesítményszempontjaira nézve. Észrevételeztük, hogy egyes esetekben az EFA által finanszírozott intézkedések céljaira beszerzett árucikkeket nem használták fel, vagy egyes telepítési munkálatokat nem a tervek szerint hajtottak végre. Az ilyen esetek veszélyeztetik az uniós fellépések hatékonyságát és eredményességét.

Példa: A projekt fenntarthatóságát veszély fenyegeti

A Bizottság jóváhagyott egy Dzsibutiban sótalanító üzem építésére irányuló beruházási szerződést. Helyszíni ellenőrzésünk során megállapítottuk, hogy az eredetileg a projektnek szánt terület lényegesen csökkent, és a sótalanító üzem közvetlen közelében új kikötő és katonai bázis építése zajlott. A kikötő és a katonai bázis építési munkálatai, majd ezt követően ezek működése befolyásolhatja a tengeri áramlatokat és a vízminőséget, valamint a vízvételezés helyét. Mindezek a tényezők jelentős hatással lehetnek a sótalanító üzem működőképességére, veszélyeztetve hosszú távú fenntarthatóságát.

Ajánlásaink

A Számvevőszék a következő ajánlásokat teszi a Bizottságnak:

  • tegyen lépéseket a nemzetközi szervezetek arra vonatkozó kötelezettségének érvényesítésére, hogy a feladataink ellátásához szükséges dokumentumokat, illetve információkat kérésre továbbítsák nekünk;
  • tökéletesítse az RER-vizsgálat módszertanát és kézikönyvét, hogy azok átfogóbb iránymutatást adjanak a jelentésünkben felvetett kérdések kapcsán, megbízható támogatást adva így a Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatóságának a fenntartásokkal kapcsolatos kockázatértékeléséhez;

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást az EFA-kra irányuló ellenőrzésünkről a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alapból (EFA) finanszírozott tevékenységekről szóló 2018. évi éves jelentés tartalmaz.

Háttérinformációk

Az Európai Számvevőszék és tevékenysége

Az Európai Számvevőszék az Európai Unió független külső ellenőre. Székhelyünk Luxembourgban van, és mintegy 900 szak- és támogató alkalmazottat foglalkoztatunk, az Európai Unió minden országából.

Alapvető célunk, hogy elősegítsük az Unió igazgatásának és pénzgazdálkodásának javítását és az elszámoltathatóság és átláthatóság fokozását, valamint hogy az uniós polgárok pénzügyi érdekeinek független őreként tevékenykedjünk.

Ellenőrzési jelentéseink és véleményeink az Unió elszámoltathatósági láncának alapvető elemei. Céljuk, hogy biztosítsák az uniós szakpolitikák és programok végrehajtásáért felelős szervek – a Bizottság, más uniós intézmények és szervek, valamint a tagállami közigazgatási szervek – elszámoltathatóságát.

Felhívjuk a figyelmet a kockázatokra, bizonyosságot nyújtunk, jelezzük a hiányosságokat és a követendő példákat, és iránymutatással szolgálunk az uniós döntéshozóknak és jogalkotóknak ahhoz, hogy javítani tudják az uniós szakpolitikák és programok irányítását. Munkánk lehetővé teszi, hogy az európai polgárok tájékozódhassanak az általuk befizetett adó felhasználásáról.

Kiadványaink

Eredményeinket a következő kiadványokban ismertetjük:

  • éves jelentések, amelyek főként az uniós költségvetés és az Európai Fejlesztési Alapok pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzéseinek eredményeit tartalmazzák, de költségvetési gazdálkodással, valamint teljesítménnyel kapcsolatos szempontokat is vizsgálnak;
  • különjelentések, amelyek egy-egy kiadási vagy szakpolitikai területre, illetve költségvetési vagy irányítási kérdésre vonatkozó, kiválasztott ellenőrzések eredményeit mutatják be;
  • az uniós ügynökségekről, decentralizált szervezetekről és közös vállalkozásokról szóló különálló éves jelentések;
  • a pénzgazdálkodást jelentősen befolyásoló új vagy átdolgozott jogszabályokról – akár más intézmény kérésére, akár saját kezdeményezésre – megfogalmazott vélemények;
  • szakpolitikákról, rendszerekről, eszközökről, illetve szűkebb témakörökről leírást vagy tájékoztatást nyújtó áttekintő jellegű kiadványok.

Végezetül az ellenőrzési előzeteseink soron következő vagy folyamatban lévő ellenőrzési feladatokról nyújtanak háttér-információt.

A megbízhatósági nyilatkozatunk elkészítésekor alkalmazott ellenőrzési megközelítés dióhéjban

A megbízhatósági nyilatkozatunkban szereplő vélemények a nemzetközi ellenőrzési standardoknak megfelelően elvégzett ellenőrzési vizsgálatok során szerzett, objektív bizonyítékokon alapulnak.

Amint a 2018–2020-ra szóló stratégiánkban leszögeztük, célunk, hogy megbízhatósági nyilatkozatunk idővel teljes egészében az igazoló jelentésen alapuló megközelítésre épüljön, azaz ellenőrzési véleményünk a Bizottság (irányítási) nyilatkozatán alapuljon. A beszámoló megbízhatóságával kapcsolatban végzett munkánk esetében már 1994 óta ez a helyzet. Amennyiben teljesülnek a vonatkozó nemzetközi ellenőrzési standardok által előírt feltételek, felülvizsgáljuk és újra elvégezzük az uniós költségvetés végrehajtásáért felelős szervezetek által már elvégzett ellenőrzéseket. Ezáltal teljes mértékben figyelembe vesszük az említett ellenőrzések alapján esetlegesen tett korrekciós intézkedéseket.

A beszámoló megbízhatósága

Az Unió éves beszámolója teljes körű és pontos információt nyújt?

A Bizottság főigazgatóságai minden évben több százezer könyvelési tételt rögzítenek, és ezekhez az adatokat számos különböző forrásból (köztük a tagállamoktól) szerzik be. Azt ellenőrizzük, hogy a számviteli módszerek megfelelően működnek-e, illetve hogy az így létrejött számviteli adatok teljes körűek-e, és azok rögzítése és bemutatása helyesen történt-e az Unió pénzügyi kimutatásaiban. A beszámoló megbízhatóságának ellenőrzéséhez azóta alkalmazunk igazoló jelentést, amióta 1994-ben kiadtuk első véleményünket.

  • Értékeljük a számviteli rendszert és megbizonyosodunk az az alapján előállított adatok megbízhatóságáról.
  • Ellenőrizzük a főbb számviteli folyamatokat, hogy megbizonyosodjunk azok helyes működéséről.
  • A számviteli adatokat analitikus vizsgálatnak alávetve győződünk meg arról, hogy azokat következetesen mutatják be és hogy azok észszerűnek tűnnek.
  • A könyvelési tételekből vett minta közvetlen ellenőrzésével győződünk meg arról, hogy a mögöttes tranzakciók valósak és azokat pontosan rögzítették.
  • Ellenőrizzük a pénzügyi kimutatásokat, és megbizonyosodunk arról, hogy azok valós képet nyújtanak a pénzügyi helyzetről.

A tranzakciók szabályszerűsége

Megfelelnek-e a szabályoknak az uniós bevételekre és a költségként elszámolt kifizetésekre irányuló – az Unió beszámolójának alapjául szolgáló – tranzakciók?

Az uniós költségvetés több millió, az Unión belül és a világ más országaiban található kedvezményezettnek folyósított kifizetést tartalmaz. E kiadások nagy többségét a tagállamok kezelik. A szükséges bizonyítékok megszerzése érdekében értékeljük azokat a rendszereket, amelyek a bevételeket és a költségként elszámolt kifizetéseket (vagyis zárókifizetéseket és előlegelszámolásokat) kezelik és ellenőrzik, valamint vizsgálatot végzünk a tranzakciókból vett mintán.

Amennyiben teljesülnek a vonatkozó nemzetközi ellenőrzési standardok által előírt feltételek, felülvizsgáljuk és újra elvégezzük az uniós költségvetés végrehajtásáért felelős szervezetek által már elvégzett ellenőrzéseket. Ezáltal teljes mértékben figyelembe vesszük az említett ellenőrzések alapján esetlegesen tett korrekciós intézkedéseket.

  • Értékeljük a kiadási és bevételi rendszereket, hogy megállapítsuk, mennyire eredményesen biztosítják a tranzakciók szabályszerűségét.
  • Statisztikai módszerekkel tranzakciómintákat veszünk, hogy ezek képezzék számvevőink részletes vizsgálatainak alapját. A mintában lévő tranzakciókat részletesen megvizsgáljuk, többek között a végső kedvezményezettek (például mezőgazdasági termelők, kutatóintézetek, közbeszerzés keretében kivitelezést végző vagy szolgáltatást nyújtó vállalatok) telephelyein, hogy bizonyítékot szerezzünk arról, hogy az összes mögöttes esemény valós, azokat megfelelő módon tartják nyilván, és megfelelnek a kifizetések folyósítására vonatkozó szabályoknak.
  • A hibákat elemezzük és meghatározzuk, hogy számszerűsíthetők-e. A tranzakciókat akkor tekintjük számszerűsíthető hiba által érintettnek, ha a szabályok alapján a kifizetést nem lett volna szabad jóváhagyni. A számszerűsíthető hibák extrapolálásával minden egyes külön értékelés tárgyát képező területre nézve megállapítjuk a becsült hibaszintet. Ezután a becsült hibaszintet összevetjük a 2%-os lényegességi küszöbértékkel és értékeljük, hogy a hibák általános érvényűek-e.
  • Véleményeinkben ezeken az értékeléseken kívül más releváns információkat, például éves tevékenységi jelentéseket és más külső ellenőrök által készített jelentéseket is figyelembe veszünk.
  • A tények helytállóságának biztosítása érdekében valamennyi megállapításunkat megvitatjuk mind a tagállami hatóságokkal, mind a Bizottsággal.

Minden kiadványunk megjelenik honlapunkon (eca.europa.eu). A megbízhatósági nyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési folyamatról további információ a 2018. évi éves jelentés 1.1 mellékletében olvasható. Honlapunkon kifejezésjegyzék is található a kiadványainkban használt szakkifejezésekről.

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2019

PRINT ISBN 978-92-847-2039-2 doi:10.2865/00584 QJ-03-19-425-HU-C
PDF ISBN 978-92-847-2015-6 doi:10.2865/397364 QJ-03-19-425-HU-N
HTML ISBN 978-92-847-2006-4 doi:10.2865/655287 QJ-03-19-425-HU-Q

SZERZŐI JOGI NYILATKOZAT

© Európai Unió, 2019.
A sokszorosítás a forrás feltüntetésével engedélyezett.

A következő fényképek felhasználásához vagy reprodukálásához közvetlenül a szerzői jog tulajdonosaitól kell engedélyt kérni:

*. o. (felül jobbra): © Shutterstock / science photo.

*. o. (balra): © Shutterstock / Sushaaa.

*. o. (jobbra): © Shutterstock / Budimir Jevtic.


A következő képek esetében a reprodukálás megengedett, feltéve, hogy feltüntetik a szerzői jog tulajdonosát, a forrást és (ahol meg van adva) a fénykép készítőjének / az építésznek a nevét:

*. o. : © Európai Unió 2018, forrás: Európai Számvevőszék.

*. o. : © Európai Unió, forrás: Európai Bizottság / Audiovizuális Szolgálat

*. o. : © Európai Unió, 2019, forrás: Európai Bizottság / Audiovizuális Szolgálat, fényképész: Etienne Ansotte.

*. o. : © Európai Unió, 2019; Európa épület, építészek: Philippe Samyn és társai (építész- és mérnöki iroda, az építészeti és tervezési munkák vezetője), Studio Valle Progettazioni építésziroda, Buro Happold mérnöki iroda.

*. o. : © Európai Unió, 2018, forrás: Európai Parlament, fényképész: Mathieu Cugnot. Louise Weiss épület, építészek: © Architecture Studio.

*. o. (balra fent): © Európai Unió, 2019, forrás: Európai Bizottság / Audiovizuális Szolgálat, fényképész: Jennifer Jacquemart.

*. o. (lent): © Európai Unió, 2018, forrás: Európai Bizottság / Audiovizuális Szolgálat, fényképész: Lukasz Kobus.

*. o. (balra): © Európai Unió, 2018, forrás: Európai Bizottság / Audiovizuális Szolgálat, fényképész: César Manso Arroyo.

*. o. (jobbra): © Európai Unió, 2015, fényképész: Nikolay Doychinov.

*. o. (balra): © Európai Unió, 2018, forrás: Európai Bizottság / Audiovizuális Szolgálat, fényképész: Yorgos Karahalis.

*. o. (jobbra): © Európai Unió, 2018, forrás: Európai Bizottság / Audiovizuális Szolgálat, fényképész: Ezequiel Scagnetti.

*. o. (balra): © Európai Unió, 2019, forrás: Európai Bizottság / Audiovizuális Szolgálat, fényképész: Christian Jepsen.

*. o. (jobbra): © Európai Unió, 2010, forrás: Európai Bizottság / Audiovizuális Szolgálat, fényképész: Carlos Juan.

*. o. : © Európai Unió 2019, forrás: Európai Parlament, fényképész: Ph. Buissin.

*. o. : © Európai Unió, 2018, forrás: Európai Bizottság / Audiovizuális Szolgálat, fényképész: Pierre Prakash.

*. o. : © Európai Unió 2019, forrás: Európai Számvevőszék.

*. o. : © Európai Unió, forrás: Európai Számvevőszék. A Számvevőszék épületeinek építészei: Jim Clemes (2004 és 2013) és Paul Noël (1988).

Kapcsolatba szeretne lépni az EU-val?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct információs központ is működik. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központot: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Telefonon vagy e-mailben
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

  • az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
  • a rendes díjszabású telefonszámon: (+32 2) 29-99-696, vagy
  • e-mailen: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Információkat keres az EU-ról?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén: https://europa.eu/european-union/index_hu

Uniós kiadványok
A következő címen uniós kiadványok tölthetők le/rendelhetők meg díjmentesen/fizetés ellenében: https://publications.europa.eu/hu/publications. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi információs központjától (lásd: https://europa.eu/european-union/contact_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálról bármelyik hivatalos nyelven letölthetők az EU jogi tartalmai és az 1952-től megjelenő jogszabályai: http://eur-lex.europa.eu

Az EU által gondozott nyílt hozzáférésű adatok
A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (http://data.europa.eu/euodp/hu) uniós adatkészletekhez biztosít hozzáférést. Az adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók.