Az Európai Unió zászlaja

Alapvető tudnivalók az EU-ról

Alapvető tudnivalók az EU-ról

Az elmúlt időszakban az EU soha nem látott kihívásokkal nézett szembe: globális világjárvány, majd Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja és az azt követő energiaválság, valamint az Izrael és a Hamász közötti háború által súlyosbított, egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet.

Ezek az események megmutatták, hogy mind a 27 tagállamnak még szorosabban együtt kell működnie, és képesnek kell lennie gyorsan és határozottan reagálni az új helyzetekre.

A világjárványt követő gyors gazdasági helyreállítás érdekében az EU egy különleges helyreállítási alapot hozott létre, az ún. NextGenerationEU-t. A több mint 800 milliárd eurós beruházással a NextGenerationEU nemcsak azt tette lehetővé, hogy az EU reagáljon a Covid19-világjárvány jelentette kihívásokra, hanem azt is, hogy az uniós országok újra fellendítsék gazdaságukat. A NextGenerationEU emelett a jövőbeli kihívások kezelésére is felkészültebbé teszi az Uniót azáltal, hogy olyan projektekbe és kezdeményezésekbe ruház be, amelyek egészségesebbé, zöldebbé és digitálisabbá teszik az EU-t. Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborújával és a globális energiaválsággal összefüggésben például az EU már támogatja a tagállamok abbéli erőfeszítéseit, hogy fokozatosan megszüntessék az orosz fosszilis tüzelőanyagok használatát, és át tudjanak állni a tiszta energiára.

Az EU rendelkezésére álló pénzösszegek (az uniós költségvetés) több forrásból származnak. Idetartoznak a következők: vámok; az uniós tagállamok által beszedett hozzáadottérték-adón (héa) alapuló hozzájárulások; valamint az uniós országok közvetlen hozzájárulásai. 2021 januárjában új bevételi forrást vezettek be a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladékra kivetett adó formájában.

Az uniós költségvetés hozzájárul az uniós polgárok számára fontos dolgok megvalósításához, legyen szó új és jobb utakhoz, vasutakhoz és repülőterekhez való hozzájárulásról, vidéki térségek fejlesztéséről, vagy akár külföldi tanulási lehetőségek megteremtéséről. A költségvetés nemcsak lendületet ad a digitális átállásnak és az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek, hanem az uniós országokon belüli és azok közötti különbségek csökkentésében is segít.

Az Ukrajna ellen 2022 februárjában indított orosz inváziót követően az EU gyors válaszlépéseket tett Ukrajna és az ukrán nép támogatása érdekében. Ennek keretében humanitárius segítséget, sürgősségi segélyt, pénzügyi és operatív támogatást, valamint katonai segítséget és támogatást nyújtott az EU határainál és Moldovában.

Humanitárius segítségnyújtásának részeként az EU élelmiszert, menedéket és orvosi segítséget nyújtott a konfliktus által sújtott embereknek. Emellett rendkívüli intézkedésként átmeneti védelmet biztosított az Ukrajnából menekülők millióinak, és hozzáférést nyújtott számukra a lakhatáshoz, az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a munkahelyekhez az EU-ban.

Az EU pénzügyi támogatása hozzájárul Ukrajna gazdaságának stabilizálásához, infrastruktúrájának helyreállításához, valamint a védelmi és biztonsági képességeinek fejlesztéséhez.

A nemzetközi közösségen belül az EU az elsők között ítélte el Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, és súlyos szankciókat vezetett be Oroszországgal és a háború bűnrészeseivel szemben. Ezen intézkedések célja Oroszország gazdasági elszigetelése és a katonai agresszió céljából rendelkezésre álló kapacitásainak lekötése.

Az EU a tagállamokkal és a pénzügyi intézményekkel együtt összesen több mint 120 milliárd eurónyi támogatást mozgósított Ukrajna részére.

Oroszország agresszív háborúja súlyosan megzavarta a világ energiarendszerét, mivel áremelkedést és bizonytalanságot idézett elő a gázellátással kapcsolatban, tovább rontva az energiapiac helyzetét, amely a világjárvány után már amúgy is nehéz volt.

Mit tesz az EU e helyzet rendezése érdekében?

Fokozatosan megszünteti az orosz fosszilis tüzelőanyagok használatát.

Felgyorsítja a megújuló energia-termelést (hidrogén, szél, nap).

Csökkenti az uniós polgárok és a vállalkozások számláinak összegét.

Csökkenti az energiaigényt.

Növeli a télre eltárolt gáz mennyiségét.

Lehetővé teszi, hogy az uniós országok a költséghatékonyság jegyében együttesen vásárolhassanak energiát.

Megerősíti a szabályokat, hogy vészhelyzet esetén bármely uniós ország segítséget kaphasson.

Beruház az infrastruktúrába, hogy valamennyi uniós ország legalább két gázellátási forrással rendelkezzen.

Lehetővé teszi, hogy a fogyasztók több szerződést kössenek, és megosszák szomszédaikkal az általuk termelt villamos energiát.

Tudjon meg többet arról a munkáról, amelyet az EU a biztonságos, tiszta és megfizethető energia biztosítása érdekében végez.

Az európai zöld megállapodás az EU modern és versenyképes európai gazdaság megteremtésére irányuló növekedési stratégiája. Célja, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges kontinense legyen, ami annyit tesz, hogy akkor már nem bocsátunk ki több üvegházhatású gázt, mint amennyit az ökoszisztémánk képes természetesen elnyelni.

Ezen ambiciózus folyamat első mérföldköveként az EU új célt tűzött ki, mégpedig azt, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkenti a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az EU már megtette az e cél eléréséhez szükséges kulcsfontosságú intézkedéseket Ebből az erőfeszítésből a társadalom minden rétegének és a gazdaságnak egyaránt ki kell vennie a részét – az ipartól, az energiaszektortól és a közlekedési ágazattól kezdve az élelmiszer-termelésen át egészen a mezőgazdaságig és az építőiparig. A legnagyobb kihívásokkal küzdő régiók, iparágak és munkavállalók pénzügyi támogatásban részesülnek.

A klímasemlegesség felé vezető úton a következő lépés az lesz, hogy az uniós országoknak meg kell állapodniuk a 2040-re vonatkozó célkitűzésről.

2021 és 2027 között az EU kiadásainak legalább 30%-át az éghajlatváltozásra és az azzal járó hatások kezelésére fogja fordítani.

Mit jelent mindez az ön számára?

Mindannyian tudunk tenni valamit az ügy érdekében: csökkenthetjük például az élelmiszer-pazarlást, jobban odafigyelhetünk az újrahasznosításra, közlekedhetünk autó helyett kerékpárral, sőt akár fát is ültethetünk. Ha szívesen részt venne ebben a munkában, nézzen bele az európai éghajlati paktumba, amely egyéni szereplőket és szervezeteket fog össze az éghajlat-politikai fellépéssel kapcsolatos információk megosztása érdekében. Vegyen részt Ön is a zöldebb Európa kialakításában!

A korábban kihalással fenyegetett ibériai hiúz már nem számít veszélyeztetett fajnak Spanyolországban és Portugáliában. Ez számos szereplő erőfeszítéseinek köszönhető, többek között az EU LIFE programja által finanszírozott projektek keretében végzett munkának is. A faj visszatérése Európa egyik legnagyobb állatvédelmi sikertörténete.

@@pictureAltNatura2000

A Natura 2000 a világ legnagyobb, több ezer védett területet felölelő hálózata, amely Európa legértékesebb és legveszélyeztetettebb fajainak és élőhelyeinek védelméről gondoskodik.

Az EU támogatta két személy- és áruszállító komp átalakítását, amelyek gázolaj helyett környezetbarátabb elektromos akkumulátorral működnek. A járművek a Helsingør (Dánia) és Helsingborg (Svédország) közötti forgalmas útvonalon közlekednek. Az átalakított kompok hozzájárulnak a levegőminőség javításához ezeken a sűrűn lakott területeken.

Egy nő a számítógép előtt mikrocsipet tanulmányoz a képernyőn.

Egy technikus mikrocsipet vizsgál egy anyagelemző laboratóriumban, Drezda, Németország, 2022. február 8. Az ilyen laboratóriumok kulcsszerepet játszanak abban, hogy az EU képes legyen előállítani saját mikrocsipjeit és technológiailag függetlenné válhasson.

Napjaink társadalmában mindenkinek szüksége van digitális készségekre, legyen szó akár online banki szolgáltatásokról, internetes vásárlásról, vagy a technológia munkahelyi használatáról. Az EU arra törekszik, hogy minden polgár naprakész digitális készségekkel rendelkezzen. Az Unió világszinten is vezető szerepet akar kivívni a technológia területén, ezért többféle területbe is beruház. Idetartoznak a digitális kompetenciák, a szuper-számítástechnika, a nagy sebességű internetkapcsolat és a fokozottabb kiberbiztonság.

Az EU arra törekszik, hogy az online tér mind az emberek, mind a vállalkozások számára biztonságos és méltányos szabályok alapján működő hely legyen. Az uniós szabályoknak köszönhetően manapság nagyobb ellenőrzést gyakorlunk személyes adataink felett, és több beleszólásunk van abba, hogy ezeket miként használják fel mások.

Tudjon meg többet a biztonságosabb digitális térre vonatkozó uniós szabályokról.

Az Európai Szociális Alap Plusz segítséget nyújt – többek között a hátrányos helyzetű személyeknek – a munkakeresésben (vagy jobb álláshelyek megpályázásában). Az alapból évente mintegy 10 millió ember kap támogatást azért, hogy munkahelyet találjon, vagy továbbfejleszthesse készségeit.

Az EU segít a fiataloknak belépni a munkaerőpiacra. Az ifjúsági garancia program például azt hivatott biztosítani, hogy minden 30 év alatti személy színvonalas állásajánlatot kapjon, minőségi oktatásban részesüljön, illetve tanulószerződéses gyakorlati képzésen vagy gyakornoki képzésen vegyen részt legkésőbb 4 hónapon belül azután, hogy munkanélkülivé vált, vagy befejezte a tanulmányait.

Egy sportmezt viselő férfi körfűrésszel deszkát vág.

Fiatal építőmunkás, Setúbal, Portugália, 2021. augusztus 5.

Az önkéntesség remek lehetőséget kínál arra, hogy a jelentkezők pozitív változást hozzanak helyi vagy külföldi közösségek életébe, és közben új készségeket sajátítsanak el, illetve barátokat szerezzenek. Az Európai Szolidaritási Testület lehetővé teszi a fiatalok számára, hogy önkéntes munkát vállaljanak, vagy projektekben vegyenek részt a saját országukban vagy külföldön. Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés keretében a 18 év felettiek világszerte részt vehetnek humanitárius projektekben.

Egy egészségügyi szakember MRI-vizsgálatot végez egy betegen.

Az Egyetemi Kórház egyik ápolója MRI-vizsgálatot készít elő, Liège, Belgium, 2020. január 24.

Az EU vissza akarja szorítani a rákos megbetegedéseket. A 4 milliárd euróval finanszírozott európai rákellenes terv megelőzése és kezelése, valamint a rákos betegek ellátása terén. Az uniós finanszírozás eredményeként már több területen is folynak úttörő kutatások, legyen szó akár a daganatok 3D-s modellezéséről, akár a rák légzésvizsgálat alapján történő megállapításáról.

Az EU olyan Európa megteremtésére törekszik, ahol mindenki egyenlő. Ez azt jelenti, hogy a nőknek és a férfiaknak egyenlő munkáért egyenlő bért kell kapniuk, lehetővé kell tenni, hogy a fogyatékossággal élők egyenlően kivehessék a részüket az élet minden területén, a rasszizmus pedig ne kapjon teret a társadalomban. Következésképpen senkit sem szabad kirekeszteni vagy marginalizálni, és mindenki számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon válasszon társat magának.

A migránsok és a migráns hátterű uniós polgárok fontos szerepet töltenek be az európai társadalomban, többek között kulcsfontosságú munkavállalók kerülnek ki a soraikból. Az EU arra törekszik, hogy mindenki maradéktalanul részt vehessen a társadalomban, ezért kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az emberek jobban hozzáférjenek az oktatáshoz, az álláshelyekhez és az egészségügyi ellátáshoz, és könnyebben találjanak megfelelő lakhatást.

Az EU számára kiemelt prioritás az európai emberek biztonsága, legyen szó akár a fizikai, akár a digitális világról. Napi szinten azon munkálkodik, hogy elhárítsa az olyan fenyegetéseket, mint a terrorizmus, a szervezett bűnözés, valamint a tiltott kábítószerrel való kereskedés és az emberkereskedelem.

A Covid19-válság és Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja rávilágított azokra a fenyegetésekre és kihívásokra is, amelyeket a dezinformáció gyakorol társadalmainkra.

Az EU közösségimédia-vállalatokkal és online platformokkal működik együtt az Európában terjedő megtévesztő információk és álhírek megfékezése érdekében. A Digitális Média Európai Megfigyelőközpontja támogatja a független tényellenőrzők munkáját. Célja, hogy az online dezinformáció elleni küzdelem európai központjává váljon.

Tudjon meg többet az Európai Bizottság prioritásairól of the European Commission.

@@pictureAltCarnival

2023 februárjában a Transcultura program keretében a dominikai köztársasági Puerto Plata karnevál tradicionális szereplői töltötték meg a franciaországi Nizza utcáit. A program célja a karibi térség kulturális integrációjának elmélyítése, valamint a régió és az EU közötti együttműködés megerősítése.

@@pictureAltHumanitarianAid

Humanitárius segély Gázának, 2023. november. Az EU a palesztin nép legjelentősebb humanitárius adományozója. 2000 óta több mint 1 milliárd euróval járult hozzá az alapvető szükségletek kielégítéséhez.

Az EU szorosan együttműködik a szomszédaival és a világ többi országával annak érdekében, hogy új partnerségeket alakítson ki, hirdesse az értékeit, és érvényre juttassa az érdekeit. A digitalizáció, az éghajlat, az energia, a közlekedés, az egészségügy és az oktatás területén tett közös erőfeszítések révén az EU a globális kihívások kezelésére, valamint egy még szorosabban összekapcsolt és jólétben élő globális közösség létrehozására törekszik.

Az EU számos országgal köt kereskedelmi megállapodásokat, legutóbb például Új-Zélanddal. Ezek a megállapodások új távlatokat nyitnak meg az EU gazdaságát támogató, illetve munkahelyeket teremtő kereskedelem előtt.

Az EU és tagországai együttesen a világ legnagyobb fejlesztési támogatói. 2023-ban 96 milliárd eurót, azaz a teljes támogatás 42%-át ők szolgáltatták. Együttesen a globális oktatási segélyek több mint feléhez járulnak hozzá a világ több mint 100 országában.

A humanitárius segítségnyújtás iránti globális igény növekedésével az EU segítséget nyújt a világ legsúlyosabb válságainak frontvonalaiban. Csak 2023-ban 2,4 milliárd eurós költségvetéssel a humanitárius segítségnyújtás egyik legnagyobb adományozója. A Hamász 2023. októberi támadásai és az azt követő gázai konfliktus súlyosbította a közel-keleti humanitárius szükségleteket. Utóbbiakra válaszul az EU jelentősen növelte a gázai palesztinoknak nyújtott támogatását, és a sürgős segítségnyújtás érdekében tengeri folyosót hozott létre.