Mi az Európai Unió?
Az Európai Unió (EU) 27 európai ország egyedülálló gazdasági és politikai uniója. Az országok együttműködésének célja, hogy jobbá tegyék az európaiak életét, sőt akár a távolabbi országokban élő emberekét is.
Az EU több mint 60 éve munkálkodik azon, hogy békét, kedvező anyagi feltételeket és jóllétet teremtsen a polgárai számára. Az Uniót hat alapító ország – más néven tagállam – hozta létre az 1950-es években, mára pedig egy 27 országból álló szövetséggé nőtte ki magát, amely közel 450 millió embernek ad otthont.
Ami az életszínvonal emelését célzó gazdasági projektnek indult a háború utáni Európában, később a világ legnagyobb egységes piaci térségének kialakítását eredményezte, amelyen belül garantált az emberek, az áruk, a szolgáltatások és a pénz szabad áramlása. Az EU az évtizedek során olyan területekre is kiterjesztette a hatáskörét, amelyeken az országok közötti együttműködéssel jobb eredményeket lehet elérni. Az EU tagországai hisznek abban, hogy az együttműködésüknek hála erősebbek, és könnyebben megbirkóznak napjaink jelentős kihívásaival, például az éghajlatváltozással és társadalmunk digitális átállásával, valamint az olyan jelentős egészségügyi és biztonsági fenyegetésekkel, mint a Covid19-világjárvány vagy Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja.
E tájékoztató számos hasznos tudnivalót tartalmaz az EU-ról és annak tevékenységéről, és megadja, hogy hol lehet e kérdéseknek még alaposabban utánaolvasni.
Az Európai Uniót 27 ország alkotja, amelyek össznépessége 448,4 millió főt. 24 hivatalos nyelve van, az eurót pedig 20 különböző uniós tagállamban 347 millióan használják. Az uniós zászlón kék háttér előtt középen egy 12 sárga csillagból álló kör látható. Az Unió mottója: „Egyesülve a sokféleségben”. Az Európa-napot május 9-én ünnepeljük.
Értékrendalapú unió
Noha az európaiak más nyelveket beszélnek, és eltérő hagyományokkal rendelkeznek, ugyanazon az értékrenden osztoznak. Ez az értékrend képezi az Unió alapját. Idetartozik az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség és a jogállamiság.
Ezeket az értékeket az Európai Unió Alapjogi Chartája és az uniós szerződések rögzítik. A Charta sorra veszi az EU polgárait megillető valamennyi személyes, polgári, politikai, gazdasági és szociális jogot.
2022-ben 13,7 millió európai élt az állampolgárságától eltérő uniós országban.
Ha Ön az EU-t alkotó 27 ország valamelyikének állampolgára, akkor az azt jelenti, hogy Ön egyben uniós polgár is. Ez fontos további jogokat biztosít Önnek, például szabadon elköltözhet bármelyik uniós országba, és ott élhet, munkát vállalhat és tanulhat. Jogában áll továbbá szavazni és jelöltként indulni a helyi és az európai választásokon, még akkor is, ha egy másik uniós országban él. Emellett joga van petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez, az európai ombudsmanhoz fordulni és bármelyik uniós intézménnyel írásban felvenni a kapcsolatot az EU 24 hivatalos nyelvének bármelyikén.
Az EU a polgárai és az Európai Unióban élő emberek jogainak védelme mellett világszerte előmozdítja az emberi jogokat és a tisztességes választásokat. Az Európai Parlament minden évben odaítéli a Szaharov-díjat egy szervezetnek vagy személynek az emberi jogokért és az alapvető szabadságokért folytatott küzdelem elismeréseként.
Az EU-ban élők fontos jogokat és előnyöket élveznek. Ilyenek például a következők:
Az Unió védelmet nyújt számukra a hátrányos megkülönböztetéssel szemben, bármi legyen is az alapja – idetartozik többek között a nem, a faji hovatartozás, a vallási nézetek, az etnikai vagy társadalmi háttér, a fogyatékosság, az életkor vagy a szexuális irányultság.
Joguk van a személyes adataik védelméhez.
A szigorú uniós fogyasztóvédelemnek köszönhetően bármilyen uniós országból különösebb aggodalmak nélkül vásárolhatnak az interneten.
Az egészségüket szigorú uniós környezetvédelmi előírások – például a levegő és a víz minőségére vonatkozó szabályok – védik.
Tudjon meg többet az Önt megillető jogokról!
Rövid áttekintés az EU-ról
Az egységes piacnak köszönhetően a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szinte ugyanolyan szabadon mozoghatnak az EU 27 tagállama között, mint az egyes országokon belül.
Huszonhárom uniós tagállam és négy nem uniós ország – Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc – alkotja az úgynevezett schengeni térséget. Ez azt jelenti, hogy ha átlépjük a határt ezek között az országok között, nem kell felmutatnunk az útlevelünket.
A térképen az Európai Unió kontinentális európai tagállamai, valamint Franciaország (Francia Guyana, Guadeloupe, Martinique, Mayotte, Réunion, Saint-Martin), Hollandia (Sint Maarten), Portugália (Azori-szigetek, Madeira) és Spanyolország (Kanári-szigetek) tengerentúli régiói láthatók. Láthatók továbbá a tagjelölt országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Moldova, Montenegró, Szerbia, Törökország, Ukrajna) és a potenciális tagjelölt országok (Grúzia, Koszovó).
Ausztria 1995-ben csatlakozott az Európai Unióhoz; népessége 9,1 millió fő, fizetőeszköze az euró. Belgium 1958-ban csatlakozott az Európai Unióhoz; népessége 11,8 millió fő, fizetőeszköze az euró. Bulgária 2007-ben csatlakozott az Európai Unióhoz; népessége 6,4 millió fő, fizetőeszköze a leva. Nem része a schengeni térségnek. Ciprus 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz; népessége 0,9 millió fő, fizetőeszköze az euró. Nem része a schengeni térségnek. Csehország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz; népessége 10,8 millió fő, fizetőeszköze a cseh korona. Dánia 1973-ban csatlakozott az Európai Unióhoz; népessége 5,9 millió fő, fizetőeszköze a dán korona. Észtország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz; népessége 1,4 millió fő, fizetőeszköze az euró. Finnország 1995-ben csatlakozott az Európai Unióhoz; népessége 5,6 millió fő, fizetőeszköze az euró. Franciaország 1958-ban csatlakozott az Európai Unióhoz; népessége 68,1 millió fő, fizetőeszköze az euró. Görögország 1981-ben csatlakozott az Európai Unióhoz; népessége 10,4 millió fő, fizetőeszköze az euró. Hollandia 1958-ban csatlakozott az Európai Unióhoz; népessége 17,8 millió fő, fizetőeszköze az euró. Horvátország 2013-ban csatlakozott az Európai Unióhoz; népessége 3,9 millió fő, fizetőeszköze az euró. Írország 1973-ban csatlakozott az Európai Unióhoz; népessége 5,2 millió fő, fizetőeszköze az euró. Nem része a schengeni térségnek. Lengyelország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz; népessége 36,8 millió fő, fizetőeszköze a złoty. Lettország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz; népessége 1,9 millió fő, fizetőeszköze az euró. Litvánia 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz; népessége 2,9 millió fő, fizetőeszköze az euró. Luxemburg 1958-ban csatlakozott az Európai Unióhoz; népessége 0,7 millió fő, fizetőeszköze az euró. Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz; népessége 9,6 millió fő, fizetőeszköze a forint. Málta 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz; népessége 0,5 millió fő, fizetőeszköze az euró. Németország 1958-ban csatlakozott az Európai Unióhoz; népessége 84,4 millió fő, fizetőeszköze az euró. Olaszország 1958-ban csatlakozott az Európai Unióhoz; népessége 58,9 millió fő, fizetőeszköze az euró. Portugália 1986-ban csatlakozott az Európai Unióhoz; népessége 10,5 millió fő, fizetőeszköze az euró. Románia 2007-ben csatlakozott az Európai Unióhoz; népessége 19,1 millió fő, fizetőeszköze a lej. Nem része a schengeni térségnek. Spanyolország 1986-ban csatlakozott az Európai Unióhoz; népessége 48,1 millió fő, fizetőeszköze az euró. Svédország 1995-ben csatlakozott az Európai Unióhoz; népessége 10,5 millió fő, fizetőeszköze a svéd korona. Szlovákia 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz; népessége 5,4 millió fő, fizetőeszköze az euró. Szlovénia 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz; népessége 2,1 millió fő, fizetőeszköze az euró.
Mit tesz az EU annak érdekében, hogy szembenézzen napjaink főbb kihívásaival?
Az elmúlt időszakban az EU soha nem látott kihívásokkal nézett szembe: pénzügyi válság és világjárvány, amelyet Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja és az abból fakadó energiaválság követett. E történelmi jelentőségű események rámutattak arra, milyen fontos a gyors és határozott válaszreakció az újonnan kialakult helyzetekre. Mindeközben az EU folytatta, sőt fokozta a zöld és digitális céljainak elérésére irányuló erőfeszítéseit.
Covid19
A koronavírus-járvány emberi tragédiákhoz, korlátozó intézkedésekhez és gazdasági visszaeséshez vezetett, és korábban soha nem tapasztalt módon tette próbára az EU-t és a világ többi részét.
Amellett, hogy az EU oltási programok keretében próbálta a vírus terjedését megfékezni, támogatta a nemzeti egészségügyi rendszereket, valamint segítette Európa talpra állását. Az EU a Covid19-vakcinához való méltányos hozzáférést célzó globális kezdeményezés, a COVAX egyik fő támogatója, és együttműködik a nemzetközi partnereivel annak érdekében, hogy a világ felkészülten nézzen szembe a jövőbeli világjárványokkal.
Ezenkívül bevezette az oltási igazolványok közös rendszerét, ami megkönnyítette az EU-ban élők számára, hogy újra utazhassanak. Ennek mintájára az Egészségügyi Világszervezet világméretű tanúsítási rendszert hozott létre az utazás megkönnyítése, egyúttal az emberek védelme érdekében. Az újonnan létrehozott Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóság (HERA) biztosítani fogja, hogy az EU rendelkezzen az egészségügyi veszélyek elhárításához szükséges gyógyszerekkel és felszerelésekkel.
A világjárványt követő gyors gazdasági helyreállítás érdekében az EU egy több mint 800 milliárd eurós költségvetésű különleges helyreállítási alapot hozott létre, az ún. NextGenerationEU-t. A helyreállítási alap emellett a jövőbeli kihívások kezelésére is felkészültebbé teszi az Uniót azáltal, hogy olyan projektekbe és kezdeményezésekbe ruház be, amelyek eredményeként az EU zöldebbé és digitálisabbá válik. Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborújával és a globális energiaválsággal összefüggésben például az EU már támogatja a tagállamok abbéli erőfeszítéseit, hogy fokozatosan megszüntessék az orosz fosszilis tüzelőanyagok használatát, és át tudjanak állni a tiszta energiára.
Az összesen 2018 milliárd eurónyi összeg a hétéves uniós költségvetésből (1211 milliárd euró) és a Covid19-cel kapcsolatos NextGenerationEU helyreállítási csomagra elkülönített 807 milliárd euróból tevődik össze.
Oroszország Ukrajna ellen indított agresszív háborúja
Az Ukrajna ellen 2022 februárjában indított orosz inváziót követően az EU gyors válaszlépéseket tett Ukrajna és az ukrán nép támogatása érdekében. Ennek keretében humanitárius segítséget, sürgősségi segélyt, pénzügyi és operatív támogatást, valamint katonai segítséget és támogatást nyújtott az EU határainál és Moldovában.
Humanitárius segítségnyújtásának részeként az EU élelmiszert, menedéket és orvosi segítséget nyújtott a konfliktus által sújtott embereknek. Emellett rendkívüli intézkedésként átmeneti védelmet biztosított az Ukrajnából menekülők millióinak, és hozzáférést nyújtott számukra a lakhatáshoz, az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a munkahelyekhez az EU-ban. Az EU pénzügyi támogatása hozzájárul Ukrajna gazdaságának stabilizálásához, infrastruktúrájának helyreállításához, valamint a védelmi és biztonsági képességeinek fejlesztéséhez.
A nemzetközi közösségen belül az EU az elsők között ítélte el Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, és súlyos szankciókat vezetett be Oroszországgal és a háború bűnrészeseivel szemben. Ezen intézkedések célja Oroszország gazdasági elszigetelése és a katonai agresszió céljából rendelkezésre álló kapacitásainak lekötése.
Az EU a tagállamokkal és a pénzügyi intézményekkel együtt összesen több mint 50 milliárd eurónyi támogatást mozgósított Ukrajna részére.
Tudjon meg többet az Ukrajnának nyújtott uniós támogatásról!
Az energiaválság kezelése
Oroszország agresszív háborúja súlyosan megzavarta a világ energiarendszerét, mivel áremelkedést és bizonytalanságot idézett elő a gázellátással kapcsolatban, tovább rontva az energiapiac helyzetét, amely a világjárvány után már amúgy is nehéz volt.
Mit tesz az EU e helyzet rendezése érdekében?
Fokozatosan megszünteti az orosz fosszilis tüzelőanyagok használatát.
Felgyorsítja a megújuló energia (hidrogén, szél, napenergia) előállításának folyamatát, ami fontos részét képezi a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességi kötelezettségvállalásának.
Csökkenti az uniós polgárok és a vállalkozások számláinak összegét.
Csökkenti az energiaigényt.
Növeli a télre eltárolt gáz mennyiségét.
Lehetővé teszi, hogy az uniós országok a költséghatékonyság jegyében együttesen vásárolhassanak energiát.
Szigorítja a szabályokat, hogy vészhelyzet esetén bármely uniós ország segítséget kaphasson.
Beruház az infrastruktúrába, hogy valamennyi uniós ország legalább két gázellátási forrással rendelkezzen.
Tudjon meg többet arról a munkáról, amelyet az EU a biztonságos, tiszta és megfizethető energia biztosítása érdekében végez!
Éghajlatváltozás
Az európai zöld megállapodás az EU modern és versenyképes európai gazdaság megteremtésére irányuló növekedési stratégiája. Célja, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges kontinense legyen, ami annyit tesz, hogy akkor már nem bocsátunk ki több üvegházhatású gázt, mint amennyit az ökoszisztémánk képes természetesen elnyelni.
Az EU e nagyratörő folyamat első mérföldköveként új célt tűzött ki, mégpedig azt, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkenti a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását. Ebből az erőfeszítésből a társadalom minden rétegének és a gazdaságnak egyaránt ki kell vennie a részét – az ipartól, az energiaszektortól és a közlekedési ágazattól kezdve az élelmiszer-termelésen át egészen a mezőgazdaságig és az építőiparig. A legnagyobb kihívásokkal küzdő régiók, iparágak és munkavállalók pénzügyi támogatásban részesülnek. Az Európai Bizottság 2021 júliusában intézkedéscsomagot terjesztett elő annak érdekében, hogy az EU biztosan teljesítse az európai zöld megállapodásban foglalt célkitűzéseit.
2021 és 2027 között az EU kiadásainak legalább 30%-át az éghajlatváltozásra és az azzal járó hatások kezelésére fogja fordítani.
Mit jelent mindez az Ön számára?
Ilyen előnyökkel jár, ha a nettó kibocsátást a célkitűzésnek megfelelően 2030-ig az 1990-es szintekhez képest legalább 55%-kal csökkentjük:
- 2030-ra megújuló energiaforrások alkotják az EU energiaszerkezetének legalább 42,5%-át.
- Az európai erdők védelme és helyreállítása; hárommilliárd további fa telepítése 2030-ig.
- Tisztább energiával működő tömegközlekedés és fenntarthatóbb üzemanyagok.
- Egymillió új, zöld munkahely az EU-ban 2030-ig.
- 2030-ra legalább 55%-kal kevesebb, szennyezésből eredő haláleset.
- Méltányos átállás az európai szolidaritás alapján.
- Unió-szerte egymillió elektromos töltőállomás kialakítása 2025-ig.
- Korszerűsített és reziliens uniós gazdaság.
Mindannyian tudunk tenni valamit az ügy érdekében: csökkenthetjük például az élelmiszer-pazarlást, jobban odafigyelhetünk az újrahasznosításra, közlekedhetünk autó helyett kerékpárral, sőt akár fát is ültethetünk. Ha szívesen részt venne ebben a munkában, nézzen bele az európai éghajlati paktumba, amely egyéni szereplőket és szervezeteket fog össze az éghajlat-politikai fellépéssel kapcsolatos információk megosztása érdekében. Vegyen részt Ön is a zöldebb Európa kialakításában!
A Natura 2000 a világ legnagyobb, több ezer védett területet felölelő hálózata, amely Európa legértékesebb és legveszélyeztetettebb fajainak és élőhelyeinek védelméről gondoskodik.
© LIFE06 NAT/E/000209/Aixa SOPEÑA.
A korábban kihalással fenyegetett ibériai hiúz már nem számít veszélyeztetett fajnak Spanyolországban és Portugáliában. Ez számos szereplő erőfeszítéseinek köszönhető, többek között az EU LIFE programja által finanszírozott projektek keretében végzett munkának is. A faj visszatérése Európa egyik legnagyobb állatvédelmi sikertörténete.
Az EU támogatta két személy- és áruszállító komp átalakítását, amelyek gázolaj helyett környezetbarátabb elektromos akkumulátorral működnek. A járművek a Helsingør (Dánia) és Helsingborg (Svédország) közötti forgalmas útvonalon közlekednek. Az átalakított kompok hozzájárulnak a levegőminőség javításához ezeken a sűrűn lakott területeken.
A digitális átállás előnyeinek kiaknázása
Napjaink társadalmában mindenkinek szüksége van digitális készségekre, legyen szó akár online banki szolgáltatásokról, internetes vásárlásról vagy a technológia munkahelyi használatáról. Az EU arra törekszik, hogy minden polgár naprakész digitális készségekkel rendelkezzen. Az Unió világszinten is vezető szerepet akar kivívni a technológia területén, ezért többféle területbe is beruház. Idetartoznak a digitális kompetenciák, a szuper-számítástechnika, a nagy sebességű internetkapcsolat és a fokozottabb kiberbiztonság.
Az EU arra törekszik, hogy az online tér mind az emberek, mind a vállalkozások számára biztonságos és méltányos szabályok alapján működő hely legyen. Az uniós szabályoknak köszönhetően manapság nagyobb ellenőrzést gyakorlunk személyes adataink felett, és több beleszólásunk van abba, hogy ezeket miként használják fel mások.
Tudjon meg többet a biztonságosabb digitális térre vonatkozó uniós szabályokról!
Segítség a munkakeresésben
Az Európai Szociális Alap Plusz segítséget nyújt – többek között a hátrányos helyzetű személyeknek – a munkakeresésben (vagy jobb álláshelyek megpályázásában). Az alapból évente mintegy 10 millió ember kap támogatást azért, hogy munkahelyet találjon, vagy továbbfejleszthesse készségeit.
Az EU segít a fiataloknak belépni a munkaerőpiacra. Az ifjúsági garancia program például azt hivatott biztosítani, hogy minden 30 év alatti személy színvonalas állásajánlatot kapjon, minőségi oktatásban részesüljön, illetve tanulószerződéses gyakorlati képzésen vagy gyakornoki képzésen vegyen részt legkésőbb 4 hónapon belül azután, hogy munkanélkülivé vált, illetve befejezte a tanulmányait.
Az önkéntesség remek lehetőséget kínál arra, hogy a jelentkezők pozitív változást hozzanak a helyi közösségek életébe saját hazájukban vagy külföldön, és közben új készségeket sajátítsanak el, és barátokat szerezzenek. Az Európai Szolidaritási Testület lehetővé teszi a fiatalok számára, hogy önkéntes munkát vállaljanak vagy projektekben vegyenek részt a saját országukban vagy külföldön. Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés keretében a 18 év felettiek világszerte részt vehetnek humanitárius projektekben.
Alapvető tudnivalók az EU-ról
Fokozott küzdelem a rák ellen
Az EU vissza akarja szorítani a rákos megbetegedéseket. A 4 milliárd euróval finanszírozott európai rákellenes terv új uniós megközelítést vázol fel a rák megelőzése és kezelése, valamint a rákos betegek ellátása terén. Az uniós finanszírozás eredményeként már több területen is folynak úttörő kutatások, legyen szó akár a daganatok 3D-s modellezéséről, akár a rák légzésvizsgálat alapján történő megállapításáról.
Egyenlőségközpontú Unió
Az EU olyan Európa megteremtésére törekszik, ahol mindenki egyenlő. Ez azt jelenti, hogy a nőknek és a férfiaknak egyenlő munkáért egyenlő bért kell kapniuk, lehetővé kell tenni, hogy a fogyatékossággal élők egyenlően kivehessék a részüket az élet minden területén, a rasszizmus pedig ne kapjon teret a társadalomban. Következésképpen senkit sem szabad kirekeszteni vagy marginalizálni, és mindenki számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon válasszon társat magának.
A migránsok és a migráns hátterű uniós polgárok fontos szerepet töltenek be az európai társadalomban, többek között kulcsfontosságú munkavállalók kerülnek ki a soraikból. Az EU arra törekszik, hogy mindenki maradéktalanul részt vehessen a társadalomban, ezért kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az emberek jobban hozzáférjenek az oktatáshoz, az álláshelyekhez és az egészségügyi ellátáshoz, és könnyebben találjanak megfelelő lakhatást.
Tudjon meg többet az Európai Bizottság prioritásairól!
Az emberek védelme
Az EU számára kiemelt prioritás az európai emberek biztonsága, legyen szó akár a fizikai, akár a digitális világról. Napi szinten azon munkálkodik, hogy elhárítsa az olyan fenyegetéseket, mint a terrorizmus, a szervezett bűnözés, valamint a tiltott kábítószerrel való kereskedés és az emberkereskedelem.
A Covid19-válság és Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja rávilágított azokra a fenyegetésekre és kihívásokra is, amelyeket a dezinformáció gyakorol társadalmainkra. Az EU közösségimédia-vállalatokkal és online platformokkal működik együtt az Európában terjedő megtévesztő információk és álhírek megfékezése érdekében. A Digitális Média Európai Megfigyelőközpontja támogatja a független tényellenőrzők munkáját. Célja, hogy az online dezinformáció elleni küzdelem európai központjává váljon.
Európa a kultúra fellegvára
Mi a közös a Gettómilliomos, a Saul fia, Az apa és a Még egy kört mindenkinek című Oscar-díjas filmekben? Mindegyik támogatást kapott a Kreatív Európa MEDIA programja keretében.
Lehetséges, hogy az Ön városa lesz Európa egyik Kulturális Fővárosa? A nagy presztízsű címet eddig EU-szerte több mint 50 város nyerte el. A kezdeményezés reflektorfénybe állítja a helyi művészeket és az adott városok egyedi kulturális gazdagságát.
Fedezze fel Európa művészetét és kultúráját a saját foteljéből! Az Europeana digitális platform több mint 58 millió műtárgyhoz biztosít hozzáférést 4000-nél is több kulturális intézmény gyűjteményeiből.
Az EU a világban
Az EU szorosan együttműködik a szomszédaival és a világ többi országával annak érdekében, hogy új partnerségeket alakítson ki, hirdesse az értékeit, és érvényre juttassa az érdekeit. A digitalizáció, az éghajlat, az energia, a közlekedés, az egészségügy és az oktatás területén tett közös erőfeszítések révén az EU a globális kihívások kezelésére, valamint egy még szorosabban összekapcsolt és jólétben élő globális közösség létrehozására törekszik.
Az EU számos országgal köt kereskedelmi megállapodásokat, legutóbb például Új-Zélanddal. Ezek a megállapodások új távlatokat nyitnak meg az EU gazdaságát támogató, illetve munkahelyeket teremtő kereskedelem előtt.
Az EU és tagországai együttesen a világ legnagyobb adományozói a fejlesztési támogatások terén. 2021-ben 71,6 milliárd eurót, azaz a teljes támogatás 41%-át ők szolgáltatták (a legfrissebb rendelkezésre álló adatok alapján). Együttesen a globális oktatási segélyek több mint feléhez járulnak hozzá a világ 100-nál több országában.
Tudjon meg többet a világ összekapcsolását célzó uniós stratégiáról!
Milyen kézzelfogható előnyöket kínál az EU?
Ön élhet és dolgozhat egy másik uniós országban. Az EURES-portálon megtekintheti a betöltendő álláshelyek kínálatát, és gyakorlati tanácsokat is kaphat.
Bármelyik uniós országban (valamint Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában vagy Svájcban) nyugdíjba vonulhat, és ott kaphatja az állami nyugdíját.
Ön felsőfokú tanulmányokat folytathat vagy tanfolyamot végezhet egy másik uniós országban. 1987-es elindítása óta több mint 10 millió ember vett részt az Erasmus programban.
Az EU 2017-ben eltörölte a barangolási díjakat, hogy megfizethetőbbé tegye a barátokkal és a családdal való kapcsolattartást az EU-n belüli utazások során. Ha Ön az EU-n belül utazik, digitális előfizetései is követik az utazásaira!
Ha megbetegszik, amikor egy másik uniós országba látogat, az európai egészségbiztosítási kártyának köszönhetően állami egészségügyi ellátásban részesülhet. Ugyanolyan feltételek és költségek mellett kezelik, mint az adott országban biztosított lakosokat.
A WiFi4EU kezdeményezés keretében EU-szerte több ezer helyi közösség nyilvános tereiben alakítottak ki wifipontokat, amelyeknek köszönhetően az emberek díjmentesen csatlakozhatnak az internethez. Keresse a következő szimbólumot:
Az eurónak köszönhetően 20 uniós országban egyetlen közös valutát használhat.
Az EU-n belüli utazásai alkalmával végig nyugodt lehet. Teljes körű utasjogok védik, függetlenül attól, hogy repülővel, vonattal, hajón, busszal vagy távolsági busszal utazik-e.
A játékoknak szigorú biztonsági előírásoknak kell megfelelniük, mielőtt az EU-ban piacra kerülhetnek.
Az uniós szabályok értelmében Ön 14 napon belül indoklás nélkül törölheti az online megrendeléseit vagy visszaküldheti a megvásárolt termékeket.
Az élelmiszerekre vonatkozó uniós előírások a legszigorúbbak közé tartoznak a világon, így a lakosság biztonságos és egészséges élelmiszereket fogyaszthat.
A legfeljebb 100 000 euró összegű banki megtakarítások minden esetben védelmet élveznek.
Tudjon meg többet arról, milyen kézzelfogható előnyöket kínál az EU!
Mit tesz az EU azért, hogy javítsa az életkörülményeket a lakóhelyemen?
Az EU 2021 és 2027 között 378 milliárd eurót készül beruházni a régióiba. A tagállamok beruházásaival együtt ez az összeg eléri az 550 milliárd eurót.
Az EU helyi beruházásokat hajt végre a városokban és régiókban a munkahelyteremtés és a gazdaság fellendítése, valamint az életminőség javítása érdekében. Az alábbi öt főbb területen igyekszik pozitív változásokat elérni:
a közlekedés és az energiaszektor korszerűsítése az éghajlatváltozás elleni küzdelem jegyében;
segítségnyújtás az embereknek a munkavállalásban és az oktatási rendszerben való részvételben, vagy a társadalomba való bevonásuk elősegítése;
kis- és középvállalkozások;
kutatás és innováció;
a környezet védelme és állapotának javítása.
Befektetés az emberekbe és a helyekbe
Ha körülnéz a saját környezetében, biztosan találni fog egy iskolát, egy hidat, egy kórházat vagy más projektet, amely uniós finanszírozásban részesült. Az évek során több ezer projekt jutott támogatáshoz az uniós regionális programok keretében. Az alábbiakban megtekinthet néhány példát arra a számos, folyamatban lévő vagy jövőbeni projektre, amelyek EU-szerte változást hoznak az emberek életébe.
Az egészségügyi ellátás színvonalának növelése Lengyelországban
Toruń legnagyobb állami kórházát az 52,7 millió eurónyi uniós támogatásnak köszönhetően felújították, és Lengyelország egyik vezető egészségügyi létesítményévé vált. A központosított, magas színvonalú egészségügyi ellátásnak hála a betegeknek kevesebbet kell várniuk a kezelésre.
Jobb közúti összeköttetések Görögországban
A görögországi lakosok, turisták és vállalkozások egyaránt részesülnek majd egy fontos új autópálya-szakasz előnyeiből. A Lamia és Xíniada közötti hiányzó összeköttetés kiépítését 255 millió euró összegű uniós finanszírozás támogatja. A szakasz összekapcsolja majd Közép-Görögország és Nyugat-Thesszália régióit a fő autópálya-hálózattal.
Fenntartható úszás Belgiumban
A Vrije Universiteit Brussel (Brüsszeli Szabadegyetem) uszoda-felújítási projektje a fenntarthatóságot tűzte a zászlajára. Az új létesítmény 60%-kal kevesebb energiát fogyaszt, és évente 500 tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint a régi uszoda, és nem csak az egyetem úszói vehetik igénybe. A projekt valamivel több mint 2 millió euró összegű uniós finanszírozásban részesült.
Környezetbarátabb városok és régiók
Az európaiak magasabb életminőségét szolgáló 14 környezetbarát projekt révén többek között olyan fejlesztések valósulnak meg, mint a megbízhatóbb és hatékonyabb energiaellátás kialakítása Csehországban, a horvát vasúthálózat korszerűsítését célzó 21 új elektromos vonat megvásárlása, valamint a magyarországi árvízbiztonság fokozása. Az uniós források segítségével hét uniós országban több mint 1,4 milliárd eurónak megfelelő beruházásokat hajtanak végre olyan területeken, mint a környezetvédelem, az egészségügy, a közlekedés és az energiaügy.
Nagy sebességű széles sávú kapcsolat Románia vidéki területein
Az uniós támogatású RO-Net projekt keretében mintegy 400 000 embert, több mint 8500 vállalkozást és közel 3000 közintézményt csatlakoztattak a széles sávú hálózatokhoz Románia távoli vidéki területein. Ma már mintegy 665 falu és város fér hozzá az online egészségügyi szolgáltatásokhoz, oktatáshoz és vásárláshoz. Az emberek már online is értékesíthetik a helyi háztartásokból és gazdaságokból származó termékeiket.
Környezetbarát játszóterek Párizsban
Párizs betonozott iskolaudvarait hűvös, zöld szigetekké alakítják át, ezzel is csökkentve a hőérzetet. A közel 5 millió eurónak megfelelő uniós finanszírozásban részesülő OASIS projekt segít megvédeni a párizsiakat az éghajlatváltozás hatásaitól, és egyúttal olyan tereket hoz létre, ahol a gyermekek kikapcsolódhatnak.
Járjon utána, hogy milyen projektek részesültek uniós finanszírozásban a saját régiójában!
Hova fordulhatok finanszírozásért?
Ön kutató, mezőgazdasági termelő, vállalkozó vagy művész? Nézzen utána, kik jogosultak támogatásra!
Az EU úttörői
Tudjon meg többet azokról a nőkről és férfiakról – többek között az ellenállás harcosairól, politikai vezetőkről és egy világhírű színészről –, akik inspirációt nyújtottak napjaink Európájának megteremtéséhez!
Uniós mérföldkövek
1950
május 9.
A Schuman-nyilatkozat. Robert Schuman francia külügyminiszter a szén- és acéltermelés közös ellenőrzés alá vonását javasolja annak érdekében, hogy egyetlen ország se gyárthasson fegyvereket, amelyeket a többi ország ellen fordíthatna.
Robert Schuman aláírja az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó Párizsi Szerződést, Párizs, Franciaország, 1951. április 18.
1952
július 23.
Létrejön az Európai Szén- és Acélközösség.
1957
március 25.
Hat ország – Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország – aláírja a Római Szerződéseket. 1958. január 1-jei kezdettel közös piacot hoznak létre, amely az Európai Gazdasági Közösség nevet kapja.
1962
július 30.
Elindul a közös agrárpolitika, amely hozzájárul az élelmiszer-ellátás biztosításához, valamint támogatja a mezőgazdasági termelőket és a vidéki térségeket.
1968
július 1.
A hat tagállam között megszűnnek a vámok.
1979
június 7–10.
Az európai polgárok most először szavazhatnak arról, hogy ki képviselje őket az Európai Parlamentben.
1987
június 15.
Elindul az Erasmus nevű hallgatói csereprogram.
A berlini fal leomlása, Németország, 1989. november 11.
1989
A kommunizmus összeomlása nyomán Közép- és Kelet-Európán végigsöpör a demokratikus változás hulláma.
1993
január 1.
Elindul az egységes piac, ahol szabadon mozoghatnak a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a pénz.
november 1.
Megalakul az Európai Unió.
1995
március 26.
A Schengeni Megállapodás megszünteti az egyes tagállamok közötti határellenőrzéseket. Napjainkban huszonhárom tagállam élvezi az ezzel járó előnyöket.
2002
január 1.
Először jelennek meg az euróbankjegyek és -érmék, amelyeket jelenleg 20 uniós országban használnak.
2012
április 1.
Elindul az európai polgári kezdeményezés.
december 10.
Az EU Nobel-békedíjat kap.
2015
december 12.
195 ország – köztük az összes uniós tagállam – elfogadja az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodást.
Az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája (COP21), Párizs, Franciaország, 2015. december 1.
2017
június 15.
Megszűnnek a barangolási díjak.
2020
január
A Covid19 eléri Európát. Az EU történetében korábban még nem volt olyan népegészségügyi vészhelyzet, amely ilyen jelentős válaszlépést vont volna maga után.
2021
május 9.
Elindul az Európa jövőjéről szóló konferencia, amely lehetőséget ad az uniós polgároknak közös jövőjük alakítására.
2022
Az EU és nemzetközi partnerei elítélik Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúját, és jelentős politikai, pénzügyi és humanitárius támogatást nyújtanak Ukrajnának.
Hogyan működik az EU?
Az EU összes tevékenysége olyan szerződéseken alapul, amelyek lefektetik az EU működésének szabályait. Ezekről valamennyi uniós ország önként és demokratikusan állapodott meg.
Az uniós szerződések meghatározzák, hogy kik és milyen területeken hozhatnak jogszabályokat: az EU, a nemzeti kormányok vagy mindkettő. A nemzeti szakpolitikák bizonyos területein – például az ipar, az egészségügy és az oktatás esetében – az uniós országok felelnek a saját döntéseikért és jogszabályaikért, az EU pedig támogatást nyújt nekik.
A szerződések értelmében számos olyan terület van, amellyel kapcsolatban mind az EU, mind a nemzeti kormányok felléphetnek. Ezekben az esetekben a döntéseket mindig a polgárokhoz legközelebb eső szinten hozzák meg. Más szóval: ha egy kérdés helyi, regionális vagy nemzeti szinten megoldható, az EU nem fog beleavatkozni.
Az EU olyan területeken lép fel, amelyeken a tagállamai feljogosították arra, hogy intézkedéseket tegyen. Olyan ügyekben jár el így, amelyekben észszerű közösen fellépni – ilyen például az éghajlatváltozás vagy a világkereskedelem. Az uniós országok a céljaik elérése érdekében számos intézményt hoztak létre azért, hogy uniós szinten hozhassanak döntéseket, majd végrehajthassák azokat.
Kinek mi a feladata?
A Strasbourgban és Brüsszelben ülésező Európai Parlament az EU polgárainak érdekeit képviseli. Az Európai Unió Tanácsával együtt ez az EU legfontosabb döntéshozó szerve.
Az Európai Parlament 705 képviselőjét ötévente közvetlenül választják meg az uniós szavazók. A következő választás 2024-ben lesz. Az egyes uniós országok több képviselőt is delegálnak, a képviselők száma az adott ország lakosságával van arányban. Az európai parlamenti képviselők nem állampolgárság szerinti csoportokban, hanem több országot lefedő politikai csoportokban vagy függetlenként foglalnak helyet az intézményben. Az Európai Parlament jelenlegi elnöke Roberta Metsola.
Az Európai Parlament 705 képviselőből áll, akik különböző politikai csoportok tagjai. Ezek a csoportok a következők (a tagok száma szerinti csökkenő sorrendben): Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport; Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége az Európai Parlamentben képviselőcsoport; Renew Europe képviselőcsoport; Identitás és Demokrácia képviselőcsoport; Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport; Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport; Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal képviselőcsoport; független képviselők.
Az Európai Unió Tanácsa – más néven a Tanács – az egyes uniós országok kormányminisztereiből áll. Az Európai Parlamenttel együtt ez az EU legfontosabb döntéshozó szerve. A Tanács elnöki tisztségét félévente más-más uniós ország tölti be. A folytonosság biztosítása érdekében az elnökségek 18 hónapig szorosan együttműködnek hármas csoportokban, és közös menetrendet dolgoznak ki.
Az intézmény nem összekeverendő az Európai Tanáccsal, amely az összes uniós ország vezetőit foglalja magában. Ez a szerv határozza meg az EU politikai irányvonalát és prioritásait. Az Európai Tanács jelenlegi elnöke Charles Michel.
Az Európai Bizottság az EU közszolgálata. Jogában áll új intézkedéseket és jogszabályokat javasolni, amelyekről ezt követően a Parlament és a Tanács határoz. Emellett az uniós szabályok helyes alkalmazásának biztosításáért felel. A Bizottságot Ursula von der Leyen elnök és a biztosokból álló csapata vezeti – minden uniós országból egy-egy.
Az Európai Unió valamennyi országának követnie kell az uniós szabályokat, és teljesítenie kell a vállalt célkitűzéseket. Ellenkező esetben a Bizottság felléphet vele szemben.
Az Európai Unió Bírósága gondoskodik arról, hogy az uniós jogot minden uniós országban ugyanúgy hajtsák végre és alkalmazzák.
Az Európai Központi Bank kezeli az eurót. Fő célja, hogy az árak stabilak maradjanak az euróövezetben.
Ki fizeti az EU költségeit?
Az EU rendelkezésére álló pénzösszegek (az uniós költségvetés) több forrásból származnak. Idetartoznak a következők: vámok; az uniós tagállamok által beszedett hozzáadottérték-adón (héa) alapuló hozzájárulások; valamint az uniós országok közvetlen hozzájárulásai. 2021 januárjában új bevételi forrást vezettek be a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladékra kivetett adó formájában.
Az uniós költségvetés hozzájárul az uniós polgárok számára fontos dolgok megvalósításához, legyen szó új és jobb utakhoz, vasutakhoz és repülőterekhez való hozzájárulásról, vidéki térségek fejlesztéséről vagy akár külföldi tanulási lehetőségek megteremtéséről. A költségvetés nemcsak lendületet ad a digitális átállásnak és az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek, hanem az uniós országokon belüli és azok közötti különbségek csökkentésében is segít.
Hogyan vehetek részt az EU tevékenységében?
Szeretne Ön is beleszólni Európa jövőjének alakulásába? Szeretne aktívan részt venni a döntéshozatali folyamatban? Számos módja van annak, hogy részt vegyen az EU alakításában és fejlesztésében.
Európaiak ezrei osztották meg az elkövetkező évekre vonatkozó reményeiket és várakozásaikat az Európa jövőjéről szóló konferencián, az EU legnagyobb jelentőségű konzultációján. A konferencia egyik fő eleme a polgárok irányításával lezajlott vitasorozat volt, amely mostanra az EU demokratikus életének szerves részévé vált.
Európai polgári vitacsoportok
- 150 uniós polgár véletlenszerűen kiválasztva a 27 tagállamból
- sokféle háttérrel (különböző nemű, életkorú, iskolázottságú, jövedelmű, városi vagy vidéki területekről származó emberek)
- egyharmaduk 16 és 25 év közötti fiatal
Tudjon meg többet az európai polgári vitacsoportról!
Ezenkívül az ötévente tartott európai választásokon is véleményt nyilváníthat.
Tudjon meg többet a következő európai parlamenti választásokról!
Országának európai parlamenti képviselője képviseli az Ön érdekeit, az Ön európai városának vagy régiójának érdekeit, valamint szavaz az Ön nevében is az EU-szerte alkalmazandó jogszabályokról.
Nézzen utána, mely európai parlamenti képviselők járnak el az Ön országa érdekében!
Gondolt már arra, hogy az uniós jogon lehetne mit javítani? Ha javaslatokat tesz a meglévő jogszabályok egyszerűsítésére és korszerűsítésére, hozzájárulhat ahhoz, hogy az uniós szabályok megfeleljenek a jövő kihívásainak. Ezenkívül az új szakpolitikákkal kapcsolatos álláspontját is megoszthatja. Az EU 24 hivatalos nyelvének bármelyikén kifejtheti a gondolatait.
Ossza meg velünk véleményét az Ön számára legfontosabb kérdésekről!
Az európai polgári kezdeményezés keretében új jogszabály előterjesztésére is felkérheti a Bizottságot. Először támogatókat kell felsorakoztatnia az ügye mellett. Ha egy kezdeményezés aláíróinak száma elérte az egymilliót, a Bizottság dönt arról, hogy milyen lépéseket tegyen. Eddig kilenc polgári kezdeményezés esetében sikerült összegyűjteni a szükséges mennyiségű aláírást.
Az első sikeres európai polgári kezdeményezés, a „Right2Water” eredményeként új szabályokat dolgoztak ki, melyeknek köszönhetően garantálható a biztonságos és megfelelő minőségű ivóvíz, és a veszélyeztetett csoportok is egyszerűbben jutnak ivóvízhez.
Egy újabb kezdeményezés, az „End the Cage Age” (Vessünk véget a ketreces állattenyésztésnek!) nyomán hamarosan jogalkotási javaslat lát majd napvilágot, amely számos haszonállat esetében fokozatosan megszünteti a ketreces tartást.
További információk
Az Európai Unió területén több száz Europe Direct Tájékoztató Központ található. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központ címét: https://europa.eu/european-union/contact/meet-us_hu
A Europe Direct Tájékoztató Központtal a következőképpen veheti fel a kapcsolatot:
— ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (egyes szolgáltatók díjat számolhatnak fel ezekért a hívásokért),
— a következő telefonszámon: +32-22-999-696, vagy
— e-mailben a következő címen: https://europa.eu/european-union/contact_hu
Az Európai Unióra vonatkozó információk az EU összes hivatalos nyelvén elérhetők az EUROPA portálon: https://europa.eu
Az EU kiadványait letöltheti vagy megrendelheti a következő weboldalon keresztül: https://op.europa.eu/hu/publications
Az ingyenes kiadványokból több példányt is rendelhet a Europe Direct Tájékoztató Központon vagy a helyi dokumentációs központon keresztül: https://european-union.europa.eu/contact-eu/meet-us_hu
Az uniós polgárok és vállalkozások a Your Europe honlapon segítséget és tanácsot kaphatnak: https://europa.eu/youreurope/index_hu.htm
A Tanulósarok nevű oldalon oktatási anyagokat, játékokat és fejtörőket talál: https://europa.eu/learning-corner/home_hu
Böngésszen az Ifjúsági portálon: https://europa.eu/youth/home_hu
Az Európai Bizottság képviselete az Ön országában: https://ec.europa.eu/info/about-european-commission/contact/representations-member-states_hu
Az Európai Parlament kapcsolattartó irodái az Ön országában: https://www.europarl.europa.eu/at-your-service/hu/stay-informed/liaison-offices-in-your-country
Az Európai Fogyasztói Központok Hálózata: https://ec.europa.eu/info/live-work-travel-eu/consumer-rights-and-complaints/resolve-your-consumer-complaint/european-consumer-centres-network-ecc-net_hu
facebook.com/EuropeanCommission
instagram.com/europeancommission
facebook.com/europeanparliament
| ISBN 978-92-68-07142-7 | doi:10.2775/536680 | NA-05-22-433-HU-C | |
| ISBN 978-92-76-60550-8 | doi:10.2775/955771 | NA-05-22-433-HU-N | |
| HTML | ISBN 978-92-76-60546-1 | doi:10.2775/79624 | NA-05-22-433-HU-Q |
Alapvető tudnivalók az EU-ról
Európai Bizottság
Kommunikációs Főigazgatóság
Szerkesztői szolgáltatások és célzott tájékoztatás
1049 Brüsszel
BELGIUM
Kapcsolat: COMM-A2@ec.europa.eu
E dokumentum tartalma nem tekinthető az Európai Bizottság hivatalos állásfoglalásának.
Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2023
© Európai Unió, 2023
Az Európai Bizottság dokumentumainak további felhasználására vonatkozó politikát a bizottsági dokumentumok további felhasználásáról szóló, 2011. december 12-i 2011/833/EU bizottsági határozat (HL L 330., 2011.12.14., 39. o.) hajtja végre. Eltérő rendelkezés hiányában e dokumentum további felhasználása a „Creative Commons Attribution 4.0 International (CC-BY 4.0)” licencnek (https://creativecommons.org/licenses/by/4.0/) megfelelően engedélyezett. Ez azt jelenti, hogy a további felhasználás a forrás megfelelő megnevezésével és az esetleges változtatások feltüntetésével megengedett.
A nem az Európai Unió tulajdonában lévő elemek felhasználása vagy sokszorosítása tekintetében közvetlenül a szerzői jog tulajdonosához kell engedélyért fordulni.
Összes fénykép © Európai Unió, ha a szöveg másképp nem jelzi.