C-103/18. és C-429/18. sz. egyesített ügyek: A Bíróság (második tanács) 2020. március 19-i ítélete (a Juzgado Contencioso-Administrativo n° 8 de Madrid, Juzgado Contencioso-Administrativo n° 14 de Madrid [Spanyolország] előzetes döntéshozatal iránti kérelmei) – Domingo Sánchez Ruiz (C-103/18), Berta Fernández Álvarez és társai (C-429/18) kontra Comunidad de Madrid (Servicio Madrileño de Salud) (Előzetes döntéshozatal – Szociálpolitika – 1999/70/EK irányelv – Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodás – 5. szakasz – Az „egymást követő, határozott ideig tartó munkaszerződések vagy munkaviszonyok” fogalma – A határozott időre foglalkoztatott munkavállalóval ideiglenesen betöltött állás végleges betöltésére előírt törvényes határidő munkáltató általi elmulasztása – A munkaviszony évről évre történő hallgatólagos meghosszabbítása – Ugyanazon állásnak határozott időre foglalkoztatott munkavállalóval történő két, egymást követő betöltése – Az egymást követő, határozott időre szóló munkaszerződéseket vagy munkaviszonyokat igazoló „objektív okok” fogalma – A nemzeti szabályozás által előírt alkalmazási okok tiszteletben tartása – Az azt kimutató konkrét vizsgálat, hogy a határozott időre szóló munkaviszonyok egymást követő megújítása a munkáltató állandó és tartós munkaerőigényének kielégítésére irányul – Az egymást követő, határozott időre szóló munkaszerződések vagy munkaviszonyok alkalmazásából adódó visszaélések megelőzésére, vagy adott esetben, szankcionálására irányuló intézkedések – Azon állások végleges betöltésére irányuló kiválasztási eljárások, amelyeken ideiglenesen határozott időre foglalkoztatott munkavállalókat alkalmaznak – A határozott időre foglalkoztatott munkavállalók jogállásának „határozatlan időre alkalmazott, de nem állandó” munkavállalókká történő átminősítése – A visszaélésszerű elbocsátás esetén járó kártérítéssel egyenértékű kártérítésnek a munkavállaló részére történő megállapítása – A határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodás annak ellenére történő alkalmazhatósága, hogy a munkavállaló hozzájárult a határozott időre szóló szerződések egymást követő meghosszabbításához – Az 5. szakasz 1. pontja – A nemzeti bíróságokat terhelő, ezzel összhangban nem álló nemzeti szabályozás figyelmen kívül hagyására vonatkozó kötelezettség hiánya)