Education and Training Monitor 2024

1. Tanulás a fenntarthatóságért

A fenntarthatóságot célzó tanulással kapcsolatos szakpolitikák beépülnek a különböző jogszabályokba és stratégiákba. Magyarországon nincsen a fenntarthatóságot célzó tanulásra vonatkozó egységes szakpolitikai keret, és a fogalomnak nincs hivatalos meghatározása sem. A 2020. évi nemzeti alaptanterv „fejlesztési területként és nevelési célként” tartalmazza a fenntarthatóságot és a környezettudatosságot. Az alaptanterv azonban erősen ismeretközpontú, ami megnehezíti a fenntarthatóság interdiszciplináris és összetett tartalmának az oktatási folyamatba való integrálását. Miniszteri rendelet szabályozza a követendő környezeti nevelési elvek és a kapcsolódó tevékenységek beépítését az iskolák pedagógiai programjaiba (EMMI, 2012). A rendelet meghatározza a támogatásra jogosult fenntarthatóságot célzó tanulási programokat. A kormány útmutatókkal és oktatási anyagokkal támogatja a különböző fenntarthatósági programokat – például a Fenntarthatósági Témahetet, az ökoiskolák hálózatát, a Zöld Óvoda és az Erdei Iskola programot, valamint az Iskolakert-fejlesztési Programot. A fenntarthatóságot célzó tanulással kapcsolatos tevékenységeket az iskolák általános finanszírozásából vagy eseti alapon, különböző támogatási programokból finanszírozzák, beleértve az uniós finanszírozású projekteket vagy Svájci Alapot. A felsőoktatásban sem létezik a fenntarthatóságot célzó tanulásra vonatkozó célzott stratégia: a képzési és kimeneti követelmények csak azt említik, hogy a hallgatóknak „a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos alapvető ismereteket” kell elsajátítaniuk (KIM, 2023).

A gyermekek egyharmada jár fenntarthatóságot célzó tanulási programot megvalósító óvodába. (Varga, 2022). Az erdei óvoda program részeként az óvodák egymást követő legalább három napon át tartó szabadtéri környezetvédelmi programokat szervezhetnek, amelyek célja a gyermekek környezettudatos szemléletének és pozitív környezeti attitűdeinek kialakítása. Azok az óvodák pályázhatnak a Zöld Óvoda címre, amelyek nagy hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságot célzó tanulásra. A címet 3 évre ítélik oda; a harmadik alkalom után az óvodák kérelmezhetik az Örökös Zöld Óvoda címet. A Zöld Óvodákban a környezeti nevelés és az egészséges életmódra való nevelés a mindennapi élet szerves részét képezik. Ezek a programok – a hozzájuk kapcsolódó önértékelési és odaítélési rendszerekkel együtt – az egész intézményre kiterjedő megközelítést követnek.

Az Ökoiskola Hálózat jól kiépített, de hatása nem egyértelmű. A Magyarországi Ökoiskola Hálózat 2000-ben jött létre (Saly, 2016), és mostanra az iskolák mintegy egyharmada vesz részt benne. Bármely iskola pályázhat az Ökoiskola címre; kétszeri elnyerése után Örökös Ökoiskola cím adományozható. Egy, az Ökoiskola rendszerről szóló tanulmány megállapította, hogy bár motiváló állami szintű elismerést biztosít az iskolák számára, korlátozott hatással van az iskolaszervezetre és a környezetbarát magatartás előmozdítására (Gan et al., 2019). Az ökoiskolák tanulóinak jobb a családi háttere, mint más iskolák tanulóinak ugyanazon településeken belül. A 2015. évi országos kompetenciamérésben az ökoiskolák tanulói magasabb pontszámot értek el matematika és szövegértés terén, mint más iskolákban tanuló társaik (Varga et al., 2017). Ez egyrészt arra utal, hogy az Ökoiskola cím a véletlennek köszönhetően minőségi védjeggyé vált, másrészt pedig arra, hogy a hátrányos helyzetű iskoláknak több támogatásra van szükségük, többek között a fenntarthatóságot célzó tanulás területén is.

A Fenntarthatósági Témahét az egyik legátfogóbb és leginkluzívabb, a legtöbb iskola bevonásával megvalósuló kezdeményezés. A hagyományos tanterven és osztálytermi munkán túl az iskolák minden év áprilisában egy hetet a fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységekre szánhatnak. Ezek általában a tanórán kívüli és az iskolán kívüli tevékenységek széles skáláját foglalják magukban. A hetet több minisztérium, az Oktatási Hivatal és nonprofit szervezetek részvételével működő partnerség szervezi. Számos témát és óravázlatot, továbbképzéseket és fontos tanmenetet biztosítanak a tanárok számára.

A zöld készségeket 2023 novemberében beépítették a szakmák képzési és kimeneti követelményeibe. Még nem dőlt el, hogy a zöld készségek főként a környezetvédelemre és -tudatosságra terjedjenek-e ki, vagy a hangsúly az olyan meglévő szakmán alapuló zöld technológiákon legyen-e, amelyek továbbképzéssel elsajátíthatók (Vujkov, 2024, előkészületben). 2022/2023-ban a fenntartható fejlődést választható tantárgyként vezették be a gimnáziumi oktatásban és a szakképzésben.

2. Koragyermekkori nevelés és gondozás

A koragyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel megfelel az uniós átlagnak, de a képesítési követelmények csökkentése hatással van a szolgáltatás minőségére. 3 éves kortól a gyermekek 92,6%-a vesz részt koragyermekkori nevelésben és gondozásban (az uniós átlag: 93,1%). Az óvodák regionális lefedettsége továbbra is egyenlőtlen: 2022-ben a települések 31%-a nem rendelkezett óvodával (Varga, 2024). A 3 év alatti gyermekek formális koragyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétele¹ 2022 és 2023 között jelentősen nőtt (12,9%-ról 20,3%-ra), de jóval elmarad az uniós átlagtól (2023-ban 37,4%). Ez részben a gyermekükkel annak hároméves koráig otthon maradó szülők számára nyújtott családi pótlék elérhetőségével, részben pedig a bölcsődei helyek nem kielégítő számával függ össze. 2023-ban több mint 60 300 bölcsődei férőhely állt rendelkezésre a 3 év alatti gyermekek számára. Közel 47 000 gyermeknek (17%) azonban nem tudtak helyet biztosítani a lakóhelye szerinti településen (ez az adat 2022-ben 18% volt) (KSH, 2024). Magyarország 4 500 új bölcsődei helyet kíván létrehozni a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből. A kormány 2020-ban módosította az óvodákban alkalmazandó foglalkoztatási feltételeket, csökkentve ezzel a szakképzett óvodapedagógusok előírt létszámát. 2024 januárjától tovább enyhítették a képesítési követelményeket, lehetővé téve a középfokú óvodapedagógusi végzettséggel rendelkezők számára, hogy óvodapedagógusi feladatkört lássanak el, ami korábban csak felsőfokú diplomával volt lehetséges².

3. Iskolai oktatás

A matematika terén gyengén teljesítők magas aránya, különösen a hátrányos helyzetű diákok körében, korlátozza Magyarország versenyképességét és innovációs kapacitását. Az OECD 2022. évi nemzetközi tanulói teljesítménymérési programjának (PISA) eredményei azt mutatják, hogy tíz magyar diákból körülbelül három gyengén teljesít a matematika terén, minden negyedik pedig a szövegértés és a természettudományok terén. A társadalmi-gazdasági háttér alsó negyedéből származó diákok több mint fele (54,9%; EU: 48,0%) teljesített gyengén a matematika terén. Az egyenlőtlenségek az oktatási rendszer megszervezésében gyökereznek, amelyet az jellemez, hogy a hátrányos helyzetű tanulók bizonyos iskolákban koncentrálódnak. Az EU összes diákja közül a hátrányos helyzetű diákok Magyarországon járnak a leggyakrabban az előnyösebb helyzetű társaiktól elkülönülten iskolákba. A hátrányos helyzetű diákok bizonyos iskolákban való koncentrálódása és a gyengén teljesítő diákok elégtelen támogatása a teljesítményen alapuló nagyfokú elkülönüléshez is vezet. Az EU összes diákját tekintve Magyarország a második olyan ország, ahol a gyengén teljesítő diákok a leginkább elkülönülnek a jól teljesítő társaiktól. A teljesítményalapú kiválasztás 10 éves korban kezdődik, amikor a legjobban teljesítő diákok nyolcosztályos gimnáziumba, vagy 12 évesen hatosztályos gimnáziumba jelentkezhetnek. Bár számuk korlátozott, ezek az iskolák szelektívebbé teszik az iskolarendszert.

2012 óta a legjobban teljesítő diákok aránya a PISA-felmérés által lefedett három terület egyikén sem változott jelentősen. Míg az előző PISA-felmérésekben a legjobban teljesítő diákok aránya az uniós átlag alatt volt, ez az arány a matematika terén ma már eléri az uniós átlagot, a természettudományok és az olvasás terén pedig valamivel az uniós átlag alatt van. Ez azonban csak azért van így, mert az uniós átlag mindhárom területen fokozatosan csökkent, miközben Magyarország teljesítménye változatlan maradt. A lányok alulreprezentáltak a matematika (5,9%; fiúk: 9,8%) és természettudományok területén legjobban teljesítők között (5,9%; fiúk: 7,8%). A szövegértés terén nincs jelentős különbség.

A diákok jólléte hatással van a diákok teljesítményére. A kutatások régóta azt mutatják, hogy a diákok iskolai jólléte, valamint a jó mentális és fizikai egészség alapvető fontosságú tényezők az iskolai teljesítmény javításához, mivel közvetlenül összefüggnek a tanulók iskolai motivációjával, figyelmével, az ismeretek elsajátítására, megtartására és alkalmazására való képességével, valamint egyéb viselkedési és kognitív szempontokkal (Európai Bizottság, 2021). Magyarországon a diákok 80%-a érez kötődést iskolájához (EU: 72%). A pozitív kötődést érző diákok 12 ponttal magasabb pontszámot értek el a matematika terén, mint azok, akik úgy érzik, hogy nem tartoznak az iskolához³. Ez az eltérés statisztikailag szignifikáns, és megfelel a többi uniós országban tapasztalható szintnek. A diákok jóllétének másik fontos aspektusa a bántalmazásnak való kitettségük. A diákok közel 20%-a számolt be arról, hogy havonta legalább néhány alkalommal bántalmazás áldozata volt; ez az uniós átlag körül van. A hátrányos helyzetű diákok és a hátrányos helyzetű iskolákban tanuló diákok nagyobb valószínűséggel lesznek bántalmazás áldozatai⁴. A gyakran bántalmazott diákok átlagos matematikai pontszáma szinte minden országban jelentősen alacsonyabb, mint a többi diáké (Európai Bizottság, 2024).

A növekvő tanárhiány hatással van az oktatás minőségére. Míg 2018-ban a PISA-felmérésben részt vevő iskolák egyharmada számolt be szakképzett tanárok hiányáról, 2022-re ez az arány több mint 40%-ot tett ki. Magyarországon a tanárhiány a vidéki térségekben a legjelentősebb, a hátrányos helyzetű iskolákban pedig 2–3-szor magasabb a szakképzettség nélküli pedagógusok aránya, mint a normál profilú iskolákban (Varga, 2024). Egy közelmúltbeli felmérésben a tanárok az alacsony béreket, a magas munkaterhet, a szakmai autonómia hiányát, a tanterv összetételét és az adminisztratív terheket jelölték meg a legnagyobb problémaként munkájuk során (TÁRKI, 2023). Nem létezik a tanári kínálat és kereslet előrejelzésére szolgáló rendszer, amely támogathatná a tervezést. A pedagógusállomány idősödik: 2021-ben a tanárok 29,5%-a 55 éves vagy annál idősebb volt (EU: 24,5%). 2023-ban közel 5000 tanár érte el a 65 éves nyugdíjkorhatárt, miközben 2023 szeptemberében összesen 2231 új pályakezdő tanár volt (Stéger, 2023).

A tanárok új foglalkoztatási modellje 2023 júliusában lépett hatályba⁵. Ennek következtében a tanárok már nem közalkalmazottak, hanem köznevelési foglalkoztatottak. Ezzel párhuzamosan a kormány számos változást vezetett be a tanárok foglalkoztatási feltételeiben (Kormányzat, 2024). Évente legfeljebb 60 többlettanítási órát esetinek kell tekinteni, amiért nem jár külön díjazás. Az új foglalkoztatási modellt új értékelési rendszerrel kombinálják. A tanároknak és a kisegítő személyzetnek 2024 júniusától éves belső értékelésen kell átesniük, beleértve az egyes tanévekre meghatározott, személyre szabott teljesítménycélok értékelését is (BM, 2024). A tanárok minősítése lehet kiemelkedő, átlagos vagy fejlesztendő teljesítményszintű, ami az azonos iskolai végzettséggel és tapasztalattal rendelkező tanárok közötti bérkülönbséghez vezethet.

A korai iskolaelhagyás 2023-ban csökkent, de még mindig jóval meghaladja az uniós átlagot. Az oktatást és képzést végzettség nélkül elhagyók aránya 11,6% (2022: 12,4%), szemben a 9,5%-os uniós átlaggal és a 9% alatti uniós szintű célkitűzéssel (1. ábra). Ez az arány magasabb a legkevésbé fejlett régiókban, a községekben és a romák körében (60,8%; nem romák: 9,3%) (MNTFS, 2023). 2010-ben a 15–19 évesek 92%-a vett részt iskolarendszerű oktatásban. Ez az arány 2015-re 85%-ra, 2021-re pedig 81%-ra csökkent (OECD, 2023a). Egy közelmúltbeli tanulmány megerősítette, hogy a hátrányos helyzetű fiatalokat nagyobb mértékben érintette az, hogy 2012-ben 18-ról 16 évre csökkentették a tankötelezettség korhatárát (Adamecz et al., 2023). Azok esetében, akik már betöltötték az alacsonyabb, 16 éves korhatárt, statisztikailag jelentős mértékben, 69%-kal, 97%-kal, illetve 63%-kal nőtt az iskolai lemorzsolódásnak, a közfoglalkoztatásba való belépésnek, illetve a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben való részvétel elmaradásának valószínűsége. A 16–18 éves korú diákok 58%-a egyáltalán nem talált állást. 2011 és 2016 között különösen a roma fiatalok körében nőtt a lemorzsolódás aránya. Az oktatásban részt vevő (vagy már végzett) 17 évesek aránya csaknem 20 százalékponttal csökkent azon 17 évesek körében, akik romaként azonosították magukat (szemben a kevesebb, mint 4 százalékpontos csökkenéssel a nem romák esetében). Az EU Tanácsa a 2024. évi országspecifikus ajánlásaiban azt ajánlotta, hogy Magyarország hozzon intézkedéseket az iskolai végzettség szintjének javítása érdekében (EU Tanács, 2024).

1. ábra: Az oktatásból és képzésből lemorzsolódók aránya (18–24 évesek), 2010–2023 (%)

Az országos kompetenciamérés (OKM) eredményei a Covid19-hez kapcsolódó fokozódó szegregáció és iskolabezárások hatását tükrözhetik. 2006 és 2019 között nőtt az alsó és a felső jövedelmi ötödökből származó tanulók iskolai szegregációja (Hermann et al., 2023). A legszegényebb diákok szegregációja 50%-kal nőtt. A roma diákok szegregációja 2016 és 2021 között csökkent, de továbbra is magas: a 6–15 éves roma gyermekek 44%-a jár olyan iskolába, ahol a diákok többsége vagy mindegyike roma (FRA, 2022). Az előnyösebb helyzetű és a hátrányos helyzetű tanulók közötti teljesítménykülönbség növekedése az OKM-ben a hátrányos helyzetű tanulók szegregációjának erős negatív hatását tükrözheti. A szegregált iskolák tanulói kisebb valószínűséggel szereznek felső középfokú végzettséget, érettségiznek le sikeresen vagy kezdenek felsőfokú tanulmányokba (Hermann & Kisfalusi, 2023). A 2021. évi OKM eredményei a Covid19-világjárvány alatti iskolabezárásokhoz kapcsolódó tanulási veszteséget jeleznek, amely különösen a hatodik osztályos tanulók körében volt jelentős (Boza & Hermann, 2023). A negatív hatás a jobb társadalmi-gazdasági hátterű és jól teljesítő tanulók körében volt a legerősebb, míg a hátrányos helyzetű tanulók eredményei nem romlottak tovább. Ez 2021-ben a vizsgaeredmények egyenletesebb eloszlását eredményezte, nem azért, mert a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztak, hanem azért, mert előnyösebb helyzetű társaik tanulási veszteséget szenvedtek el.

4. Szakképzés

Az elmúlt években Magyarország számos intézkedést hozott a szakképzés vonzerejének és munkaerőpiaci relevanciájának javítása érdekében, de további intézkedésekre van szükség a kihívások kezeléséhez. 2022-ben a középfokú szakképzési programokban részt vevő tanulók aránya meghaladta az uniós átlagot (52,9%; EU: 49,0%)⁶. E diákok több mint egyharmada azonban olyan képesítést adó programokra iratkozott be, amelyek nem biztosítanak közvetlen hozzáférést a felsőoktatáshoz. A 2022. évi PISA-felmérés kimutatta, hogy Magyarországon az egyik legnagyobb a különbség az általános és a szakképzési programok között az átlagos matematikai teljesítmény tekintetében, ami nagyrészt az iskolák társadalmi-gazdasági összetételében mutatkozó különbségeknek tudható be. 2023-ban a frissen végzetteknek csak negyede szerzett munkahelyi tanulási tapasztalatot. Mindazonáltal – tükrözve a munkaerőpiac szűkösségét és a valamennyi szintre jellemző szakemberhiányt – a szakképzésben frissen végzettek foglalkoztatási rátája Magyarországon valamivel meghaladja az uniós átlagot (83,5%; EU: 81,0%).

A diákok alapkészségeinek megerősítésére irányuló stratégiai kötelezettségvállalások új lendületet adhatnak a szakképzés minőségének javításához. A 2023 novemberében aktualizált Szakképzés 4.0 stratégia célul tűzi ki, hogy 2030-ig 10 százalékponttal csökkenjen azoknak a hároméves szakképzési programban résztvevőknek az aránya, akik a PISA-felmérésben gyengén teljesítenek. A Szakképzés 4.0 stratégiai cselekvési terv olyan, az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) támogatásával megvalósuló intézkedéseket tartalmaz ennek elősegítésére, mint például a szakképzésben dolgozó tanárok és oktatók folyamatos szakmai továbbképzésének megerősítése az alapkészségek fejlesztése terén, a kompetenciamérés javítása a szakképzésben, célzott kiscsoportos támogatás nyújtása a gyengén teljesítő tanulók számára, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának támogatása. A szakképzés átjárhatóságának javítására irányuló kísérleti projekt azt fogja vizsgálni, hogy a hároméves szakképzési programban részt vevő hallgatók és végzettek hogyan térhetnek át az ötéves szakképzési programra (technikum) további tanulmányi vagy vizsgakövetelmények nélkül. A szakképzésben dolgozó tanárok fizetése 2024 januárjában 32%-kal nőtt, hasonlóan a köznevelésben dolgozók fizetéséhez, a korábbi, 2020-as 30%-os emelést követően.

5. Felsőoktatás

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a magasan képzett munkaerő iránti növekvő kereslet ellenére alacsony. A felsőfokú végzettséggel rendelkező 25–34 évesek aránya (29,4%) Magyarországon a legalacsonyabbak között van az EU-ban (EU: 43,1%; uniós szintű cél: 45,0%) (2. ábra). Az EU-ban tapasztalható általános tendenciával ellentétben ez az arány 2013 óta – amikor 31,2% volt – még csökkent is (EU: 35,1%) (2. ábra). A friss diplomások foglalkoztatási rátája (94,7%) meghaladja az uniós átlagot (87,7%)⁷, ami magas keresletre utal. Az alacsony iskolázottsági arány a generációk közötti alacsony oktatási mobilitással párosul (Adamecz, 2023): a 2011 és 2018 között regisztrált adatok szerint az OECD-országok között Magyarországon a negyedik legalacsonyabb az első generációs diplomások aránya. A felsőfokú végzettséggel nem rendelkező szülők gyermekei 27 százalékponttal kisebb valószínűséggel szereznek felsőfokú végzettséget, mint azok, akiknek szülei diplomával rendelkeznek. Az adatok azt mutatják, hogy nagy a korreláció a nettó kereset és a diplomások aránya között (0,78), és hogy a diplomások aránya magyarázza a települések közötti bérszakadék 61%-át (GKI, 2023). Ezért az oktatásban való részvétel méltányosságának javítása előmozdíthatja a társadalmi mobilitást és növelheti a jövedelmi szinteket.

2. ábra: A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (25–34 évesek), 2012–2023 (%)

Jelentkezések és beiratkozások. 2024/2025-ben összesen 120 990 fő adta be jelentkezését felsőfokú tanulmányok megkezdésére, ami 4%-kal kevesebb, mint 2023-ban, de több, mint az azelőtti években. A növekedés valószínűleg a korábbi részvételi akadályok – például az emelt szintű érettségi vizsga és a központi felvételi követelmények – eltörlésével függ össze. 2022/2023-tól a kormány eltörölte a központi felvételi követelményeket, és ezt a hatáskört átruházta az egyetemekre, amelyek a korábbinál kedvezőbb és egymástól jelentősen eltérő felvételi követelményeket dolgoztak ki. A jelentkezők közül 17 833 fő jelentkezett tanári alapképzésre, ami 25%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A koragyermekkori nevelési és gondozási programokra, valamint a tanítóképzésre jelentkező 10 623 személy túlnyomó többsége (78%) azonban részidős képzésre jelentkezett. Ez azt jelenti, hogy ezek a jelentkezők nem új jelöltek, hanem már gyakorló tanárok, akik képesítésük szintjét szeretnék emelni (Stéger, 2023). Az alsó és felső középfokú tanárképzési programok iránti kereslet továbbra is alacsony, annak ellenére, hogy a kormány úgy döntött, hogy 2022-től öt évre csökkenti a hatéves hagyományos osztatlan képzéseket, és lehetővé teszi a két, három és négy féléves tanárképzési programokat.

A tanárképzési programok további reformokon mentek keresztül. Új képzési utakat vezettek be, amelyek jelentősen megkönnyítik a tanári végzettség megszerzését (EMMI, 2013). Mostantól valamennyi tanárképzést nyújtó felsőoktatási intézmény adhat általános iskolai tanári képesítést óvodapedagógusoknak 2 éves további tanulmányokat követően, az általános iskolai tanári képesítéssel rendelkezők pedig egy adott tantárgyban szerezhetnek középiskolai tanári képesítést. Emellett lehetővé vált, hogy a megfelelő előzetes képesítéssel rendelkező jelentkezők két, három vagy négy féléves mesterképzést követően középiskolai tanári képesítést szerezzenek. A kormány továbbá 2025/2026-tól új tanárképzési programot indított a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE). A Nemzeti Közszolgálati Egyetemet egy külön törvény szabályozza – nem pedig a felsőoktatásról szóló törvény –, amelyet most módosítottak annak érdekében, hogy az egyetem szabadon eltérhessen a tanárképzésre vonatkozó törvényektől és rendelkezésektől. Az NKE-nél a tanárképzési programokat nem kell előzetesen akkreditálni, a programok indulását az Oktatási Hivatalnak a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság előzetes véleményének kikérése nélkül kell nyilvántartásba vennie.

A tanulási célú mobilitásban való részvétel alacsony. Magyarország azon országok közé tartozik, ahol a legalacsonyabb (2022-ben 8,5%; EU: 10,9%)⁸ azon diplomások aránya, akik tanulmányaik egy részét vagy egészét külföldön végezték⁹; ez messze elmarad a 23%-os uniós céltól. 2022-ben Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 13,1%-a érkezett külföldről (befelé irányuló diplomamobilitás) (EU: 8,7%). A közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek esetében 2022 decemberétől felfüggesztették az Erasmus+ és a Horizont Európa programokban való részvételt. Más egyetemek és felsőoktatási intézmények továbbra is hozzáférnek ezen uniós programok támogatásához. Ez összefügg az EU Tanácsának azon határozatával, amely megtiltja az Európai Bizottságnak, hogy jogi kötelezettségeket vállaljon a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal vagy az általuk fenntartott szervezetekkel. Ezt a döntést a jogállamiság megsértésével és az uniós költségvetést érintő magas kockázatokkal kapcsolatos aggályok indokolták. Erre válaszul a kormány 2023-ban 10 milliárd HUF (25,3 millió EUR) összegű nemzetközi csereprogramot jelentett be a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek hallgatói, tanárai és kutatói számára, 2024-ben a becslések szerint 8000 résztvevővel.

6. Felnőttképzés

A felnőttek digitális készségei és tanulásban való részvétele jelentősen javult az elmúlt években, de egyes hátrányos helyzetű csoportok továbbra is lemaradásban vannak. 2022-ben az előző 12 hónapban az oktatás és képzés valamilyen formájában részt vevő 25–64 éves magyar népesség aránya 62,2%-ra nőtt¹⁰ (EU: 39,5%). Hasonlóképpen nőtt a legalább alapvető digitális készségekkel rendelkező 16–74 évesek aránya, ami 2023-ban elérte az 58,9%-ot¹¹ (EU: 55,5%). Magyarország mindkét mutató tekintetében az EU egyik legjobban teljesítő tagállama volt, és elérte a készségekre vonatkozó, 2030-ra kitűzött 60%-os nemzeti célkitűzését is. Mindazonáltal az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, a munkanélküliek és a munkaerőpiacon kívüliek le vannak maradva az egész életen át tartó tanulás (42,1%, 20,7%, illetve 18,2%) és a digitális készségek terén (33,4%, 33,4%, illetve 29,4%). A fogyatékossággal élő személyek általában ugyancsak jóval ritkábban vesznek részt a tanulásban, mint a fogyatékossággal nem rendelkezők (7,8%, szemben a 29,4%-kal¹²). Ez hatással van e csoportok munkaerőpiaci részvételére, az oktatásban és képzésben való részvételükre, valamint társadalmi befogadásukra.

A jogszabályi és adminisztratív változások szerepet játszhatnak a képzésben való rekordmagas részvételben. Az Országos Képzési Jegyzék 2019. évi reformja előtt megkezdett, képesítések és bizonyítványok megszerzését eredményező képzéseket 2022 végéig be kellett fejezni, ami fokozhatta a képzésben való részvételt. A további reformelemek jelentős pozitív hatást gyakorolhatnak a felnőttkori tanulásra és készségekre. A 2023. évi felülvizsgált Szakképzés 4.0 stratégia megerősíti a felnőtteknek nyújtott pályaorientációs tanácsadást és a korábbi tanulás elismerését, valamint intézkedéseket tartalmaz a sajátos nevelési igényű felnőttek támogatására. 2024 májusában egy uniós finanszírozású technikai támogatási projekt ( HUN-ILA ) keretében egyéni tanulásiszámla-rendszert javasoltak. Az ezzel kapcsolatos kormányhatározat még kidolgozás alatt áll. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv REPowerEU-fejezetének részeként Magyarországnak 2024 vége előtt el kell fogadnia egy zöld készségekre vonatkozó stratégiát és annak cselekvési tervét, és 2026-ig legalább 50 000, legfeljebb felső középfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló zöld készségeinek fejlesztésébe kell befektetnie.