Education and Training Monitor 2022

1. Fő mutatók

1. ábra: A fő mutatók áttekintése

Források: Eurostat (UOE, LFS, COFOG); OECD (PISA) További információk az I. mellékletben és a Figyelő eszköztárában találhatók. Megjegyzések: A 2018. évi PISA-felmérés olvasási teljesítményre vonatkozó uniós átlaga Spanyolország (ES) eredményeit nem tartalmazza; az alkalmazott mutató (ECE) olyan koragyermekkori nevelési és gondozási programokra vonatkozik, amelyeket az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszere (ISCED) „oktatási” jellegűnek tekint, és ezért az oktatási és képzési rendszerekben az oktatás első szintjét jelenti – ISCED 0. szint; a méltányossági mutató az olvasás, a matematika és a természettudományok terén (együttesen) a 15 évesek körében alulteljesítők aránya tekintetében a társadalmi-gazdasági státusz legalacsonyabb és legmagasabb negyede közötti különbséget mutatja; b = törés az idősorokban, u = alacsony megbízhatóság, : = nem áll rendelkezésre, 09= 2009, 13 = 2013, 18 = 2018, 20 = 2020.

2. ábra: Helyezés a legjobban és a leggyengébben teljesítőkhöz képest

2. Középpontban a tanárok

A tanárhiány egyre nagyobb kihívást jelent. A kutatások szerint pozitív korreláció áll fenn a tanárok munkájának szakmai színvonala és a diákok teljesítménye között. Ugyanakkor a legtöbb uniós ország, köztük Magyarország is pedagógushiánnyal küzd – különösen a keresettebb tantárgyak esetében, valamint a személyzeti ellátottság szempontjából nehéz helyzetben lévő iskolákban és területeken –, és problémákkal szembesül az új jelentkezőknek a szakmába vonzását illetően (Európai Bizottság, 2022). A Covid19-világjárvánnyal összefüggő gazdasági bizonytalanság ellenére és más országoktól eltérően az óvodai nevelésben és az alapfokú oktatásban dolgozó magyarországi tanárok a legmeredekebb csökkenést mutató foglalkozási csoportokhoz tartoztak: számuk 2020 márciusa és 2021 májusa között több mint 3 500 fővel, azaz 3%-kal csökkent (Kónya & Krekó, 2021). A pedagógusállomány idősödik: 2020-ban a tanárok 46%-a 50 éves vagy annál idősebb volt¹. Hiány van a támogató személyzetből is: Magyarországon átlagosan 1 támogató személy jut 17 tanárra, míg az OECD átlaga 1 támogató személy 12 tanárra. Ennek következtében nagyobb terhek hárulnak a tanárokra, akiknek többek között a sajátos nevelési igényű, illetve pszichológiai és társadalmi-gazdasági problémákkal küzdő tanulókkal is foglalkozniuk kell.

Az alacsony fizetések és a magas munkateher a pedagógushiány kulcsfontosságú tényezői. A hasonló foglalkozásokban dolgozó, hasonló végzettségű személyeknek fizetett díjazással megegyező versenyképes fizetések erősítik az iskolarendszerek azon képességét, hogy vonzzák és megtartsák a tanárokat (Európai Bizottság, 2022). A tanárok fizetése Magyarországon a legalacsonyabb azoknak az uniós országoknak a körében, amelyek az OECD tagjai. Fizetésük az egyéb felsőfokú végzettségűek fizetésének csupán 58–66%-át teszi ki, az iskolai végzettség szintjétől függően. Egy 2021 decemberében kihirdetett kormányrendelet értelmében a tanárok 2022-től 20%-os bérpótlékban részesülnek. Ez a bérpótlék azonban nem része az alapilletménynek, így nem számít bele a nyugdíjjogosultságba. Az intézkedés meghozatalára akkor került sor, amikor a pedagógus-szakszervezetek sztrájktárgyalásokat folytattak a kormánnyal anélkül, hogy megállapodásra jutottak volna. A szakszervezetek a bérek jelentősebb emelését és a tanítási órák számának heti 22 órára való csökkentését kérték. 2022 januárjában kétórás figyelmeztető sztrájkot szerveztek. Ez bírósági ügyekhez vezetett, mivel a szakszervezetek és a kormány nem tudtak megállapodni abban, hogy milyen szolgáltatásokat kell biztosítani a sztrájkok alatt. A kormány kiadott egy, a biztosítandó szolgáltatásokat felsoroló rendeletet, amely a szakszervezetek szerint gyakorlatilag ellehetetleníti a további sztrájkokat a közoktatásban.

A tanárképzés nem képes kielégíteni a tanárok iránti keresletet. A tanárképzésre beadott jelentkezések száma jelentősen csökkent az elmúlt három évben (2. ábra). A csökkenés különösen jelentős az óvodai nevelés és az alapfokú oktatás esetében. A tanárképzésben a lemorzsolódás aránya magas, és a végzettek kevesebb mint fele helyezkedik el a szakmában. Az alapfokú oktatásban különösen magas (49,5%) a (150-nél kevesebb tanulót számláló) kis iskolák aránya (Lannert et al., 2021). A kis iskoláknak a gyermekek számától függetlenül teljes tanári kart kell fenntartaniuk, ami a tanárok egyenlőtlen eloszlását eredményezi az országban. A pedagógushiány a hátrányos helyzetű területeken, a matematika és a természettudományos tantárgyak, valamint az idegen nyelvek esetében, illetve a szakképzésben a legjelentősebb (Varga, 2022).

A Klebelsberg ösztöndíjprogram célja, hogy több jelentkezőt vonzzon a pedagógusképzésbe. 2013/2014-ben a program a középfokú oktatásra irányult; hatókörét később kiterjesztették a gyógypedagógiai és az alapfokú oktatásra is. A kedvezményezettek vállalják, hogy tanulmányaik időtartamának megfelelő ideig az általuk megjelölt három megye egyikében oktatnak egy állami iskolában. 2018 óta 1 292 fiatal diplomás állt alkalmazásba ilyen módon. 2022-ben a programot kiterjesztették az egyházak és az alapítványi egyetemek által fenntartott iskolákra is. Számos felsőoktatási intézmény – köztük több egyházi fenntartású intézmény – szintén kínál ösztöndíjakat és egyéb támogatást annak érdekében, hogy jelentkezőket vonzzon a pedagógusképzési programokba.

3. ábra: Pedagógusképzésre jelentkezők száma 2016 és 2022 között

Könnyítették a pedagógusképzés képzési és kimeneti követelményeit. 2022/2023-tól az alsó és a felső középfokú oktatásban dolgozó tanárok esetében egységesen öt év lesz a képzés időtartama. A képzés tartalma szűkül, és a gyakorlati szempontok megerősítése érdekében szakmai gyakorlatot a tanulmányok kezdetétől kell végezni, nem csupán a végén. A tanárok egy opcionális egyéves mesterképzés elvégzésével szerezhetnek képesítést arra, hogy a tanulókat emelt szintű érettségi vizsgára készítsék fel, amely bármely egyetemre való belépés feltétele. Elindul továbbá az integrált természettudomány tantárgyat oktató tanárok képzése is. A képzési és kimeneti követelményeket felülvizsgálták annak biztosítása érdekében, hogy az egyetemek csak az új nemzeti alaptantervnek megfelelően készítsék fel a hallgatókat.

3. Koragyermekkori nevelés és gondozás

A koragyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel megfelel az uniós átlagnak. 3 éves kortól a gyermekek 92,8%-a vesz részt koragyermekkori nevelésben és gondozásban (az uniós átlag: 93,0%); ez az érték elmarad a 2030-ra előirányzott 96%-os új uniós szintű célértéktől. A romák részvételi aránya 2016-ban 91%-ot tett ki, vagyis megközelítette az országos átlagot, és a régióbeli tagállamokban messze ez volt a legmagasabb arány (FRA, 2016). Az óvodák regionális lefedettsége azonban továbbra sem kiegyensúlyozott: 2020-ban a települések 31%-a nem rendelkezett óvodával (KSH, 2020). A koragyermekkori neveléssel és gondozással kapcsolatos szolgáltatásokat egyre inkább az egyházak és bizonyos mértékig magánszolgáltatók veszik át. Az elmúlt évtizedben 5%-kal csökkent az óvodába járó gyermekek száma. A 3 év alatti gyermekek részvétele alacsony: 2019-ben csak 16,9%-uk járt gyermekgondozási létesítménybe (az uniós átlag: 35,7%). Ez részben a gyermekükkel annak hároméves koráig otthon maradó szülők számára nyújtott családi támogatás elérhetőségével, részben pedig a bölcsődei helyek nem kielégítő számával függ össze. 2021-ben csaknem 53 000 bölcsődei férőhely állt rendelkezésre a 3 év alatti gyermekek számára. Közel 56 000 gyermeknek (21%) azonban nem tudtak helyet biztosítani a lakóhelye szerinti településen (KSH, 2022).

A gyermekek iskolaérettségének központosított megállapítása tanulási hátrányokhoz vezethet. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 2019-es módosítása megváltoztatta a gyermekek általános iskolába történő beíratásának szabályát. Korábban azon gyermekek esetében, akik nem voltak elég érettek az általános iskolához, az óvodavezetők engedélyezhették, hogy további egy évig az óvodában maradjanak. Az új szabályozás értelmében a szülőknek a tanév kezdete előtt 8 hónappal kérelmet kell benyújtaniuk az iskolakezdés halasztására vonatkozóan, amelyről az Oktatási Hivatalnak szakértői határozatot kell kiadnia. Az alapvető jogok magyarországi biztosa jogellenesnek ítélte az eljárást, többek között azzal érvelve, hogy a kérelmezési határidő túl korai, és az elektronikus kérelmezési eljárás hátrányosan megkülönbözteti a hátrányos helyzetű családokat (ombudsman, 2021). A Szülői Hang Közösség felmérést végzett azon szülők körében, akik kérelmet nyújtottak be az Oktatási Hivatalhoz aziránt, hogy gyermekük további egy évet az óvodában tölthessen (Szülői Hang, 2022). A felmérés eredményei azt mutatják, hogy bár a kérelmek többségét (több mint 90%-ukat) végül elfogadják, a kérelmek értékelésére használt kritériumok megyénként eltérőek, ami jelentős különbségekhez vezet az eredményekben. További probléma, hogy az éretlen gyermekek iskoláztatása hosszan tartó tanulási nehézségekhez vezethet.- A kutatások azt mutatják, hogy a magyar 6 évesek 23%-a még nem tudja megkülönböztetni az összes beszédhangot, ami nagymértékben növeli a diszlexia kialakulásának kockázatát (Zajdó, 2017).

4. Iskolai oktatás

Az OECD 2018. évi nemzetközi tanulói teljesítménymérése (PISA) azt mutatta, hogy az oktatási eredmények elmaradnak az uniós átlagtól. A 15 évesek alapkészségeinek átlagos szintje jelentősen elmarad az uniós átlagtól, és 2009 óta romlott; a legnagyobb csökkenés a természettudomány területén következett be. A rosszul teljesítők aránya mindhárom vizsgált területen jóval meghaladja az uniós átlagot: 25,6% a matematika, 25,3% a szövegértés és 24,1% a természettudomány területén, szemben a 22,4%-os, 21,7%-os, illetve 21,6%-os uniós szinttel. A 2020. évi felülvizsgált nemzeti alaptanterv és annak központilag kidolgozott kerettantervei továbbra is erősen tartalomorientáltak, így kevés teret hagynak a tanároknak a tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztésére. 2022-től új elemek kerültek be az országos kompetenciafelmérésbe: a szövegértési, matematikai és idegen nyelvi tesztek mellett a diákok természettudományos tesztet is kitöltenek.

Az elmúlt évtized nem hozott javulást a korai iskolaelhagyás terén. 2021-ben a korai iskolaelhagyók aránya 12,0% volt (szemben a – javuló tendenciát mutató – 9,7%-os uniós átlaggal és a 9%-os uniós szintű célértékkel). Ez az arány magasabb a legkevésbé fejlett térségekben és a romák körében (62,7%, míg a nem romák esetében mért érték 9,9%) (MNTFS, 2022). Az oktatásban való részvételre vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a tanköteles kor 2012/2013-ban végrehajtott, 18 évről 16 évre való csökkentése jelentős negatív hatást gyakorolt az iskolalátogatásra (KRTK-KTI, 2021). Bár a reform célja az volt, hogy megkönnyítse a középiskolát korán elhagyni kívánó fiatalok munkaerőpiacra való belépését, nem javította foglalkoztatásuk valószínűségét. Ehelyett a reform növelte annak valószínűségét, hogy a 16–18 éves iskolaelhagyók sem iskolába nem járnak, se nem foglalkoztatottak.

A teljesítménybeli különbségek már korán megjelennek, és tovább súlyosbítja őket a szelektív iskolarendszer. A 2015-ös és a 2019-es TIMSS-eredmények² azt mutatják, hogy a tanulók közötti teljesítménybeli különbségek már korán (a gyermekek 4. osztályos korára) kialakulnak, és Európában a legmagasabbak közé tartoznak. A hátrányos helyzetű tanulók aránya a középiskolai oktatásban rendkívül egyenlőtlen az iskola típusa szerint. A rendelkezésre álló adatok szerint ez az arány nagyon magas a szakképző iskolákban (12,96%), alacsonyabb a technikumokban és szakgimnáziumokban (2,86%) és nagyon alacsony a gimnáziumokban (1,35%) (OH, 2021). A hátrányos helyzetű tanulók meghatározott iskolákban és iskolatípusokban való koncentrálódása és az egyre súlyosabb pedagógushiány megnehezíti ezeknek a tanulóknak az oktatásban tartását és azt, hogy olyan személyre szabott támogatást kapjanak, amilyenre szükségük lenne. Emellett számos országban, köztük Magyarországon is gyakran a legkevésbé tapasztalt és legkevésbé képzett pedagógusok oktatják a több odafigyelést igénylő diákokat, ami tovább súlyosbítja a diákok tanulmányi eredményeiben társadalmi-gazdasági hátterük szerint mutatkozó eltéréseket. A szakképzésben két alternatív kezdeményezés indult útjára a tanulási nehézségekkel küzdő diákok támogatására, amelyek hatása még ezután fog megmutatkozni. Ezenkívül az oktatási eredmények tekintetében a társadalmi-gazdasági státusz figyelembevétele nélkül az összes OECD-ország közül Magyarországon a legnagyobb a különbség a város és a vidék között (OECD, 2019). Bizonyíték van arra, hogy a differenciálásra épülő szakpolitikák – legyen szó akár a különböző (tudományos, szakképzési) pályák, akár az iskolák közötti differenciálásról – csökkentik az oktatás méltányosságát, és ellentmondásos hatással vannak a hatékonyságra.

Kevés nyilvános adat áll rendelkezésre a magyar közoktatásban részt vevő ukrán tanulók számáról. Augusztus végéig több mint 2,4 millió ember lépett be Magyarországra közvetlenül Ukrajnából vagy harmadik országokon keresztül, de közülük csak 29 170 kért átmeneti védelmet (UNHCR, 2022). Több mint 107 000 személy kapott ideiglenes tartózkodási engedélyt. Ugyanakkor több okból is nehéz megállapítani, hogy hány ukrán állampolgár tartózkodik Magyarországon. Sokan közülük ukrán-magyar kettős állampolgársággal rendelkeznek, nem kell nyilvántartásba vetetniük magukat, és ezért nem ismerik el őket menekültként; mások nem kérelmeznek menekültstátuszt, hanem továbbutaznak. Azok a 16 éves vagy fiatalabb ukránok, akik magyar állampolgársággal rendelkeznek, vagy menekültstátusz iránti kérelmet nyújtottak be, a tankötelezettség hatálya alá tartoznak. A tartózkodási hely szerinti állami iskola köteles felvenni őket a magyar nyelven folyó iskolarendszerű oktatásba. 2022 szeptemberében a közoktatási intézményekben oktatásban és képzésben részt vevő, Ukrajnából származó gyermekek teljes száma 4093 volt: 749-en óvodába, 3344-en pedig iskolába jártak, és 1247 óvoda és iskola között oszlottak meg. Az oktatáshoz való hozzáférésen kívül a magyar és az ukrán nyelvű gyermekek az alapvető oktatási szolgáltatások mellett heti 5 órás felzárkóztató vagy nyelvtanulás-támogató tanfolyamon is részt vehetnek délutánonként. A felzárkóztató tanfolyamokat nyújtó iskolák havi 130 000 forint (319 euró) támogatást kapnak tanulónként. Az iskolák ugyanakkor a magyaroktatást szolgáló ingyenes tankönyveket leszámítva további szakmai támogatást nem kapnak.

5. Szakképzés és felnőttkori tanulás

Előrelépés történt a szakképzésben végzettek pályakövetési mechanizmusának létrehozása terén. A szakképzési pályakövetési rendszert a KRÉTA internetes platformon fejlesztették ki, hogy több információt szerezzenek a szakképzésben végzettek továbbtanulásáról és foglalkoztatásáról. A rendszer a következő három pillérből tevődik össze: összekapcsolt adatbázisok, rendszeres adatgyűjtés és kérdőíves felmérések.

A szakképzésben részt vevő hallgatók számára kihívást jelent, hogy duális képzőhelyet találjanak a vállalatoknál. A felső középfokú oktatásban részt vevő tanulók közel fele vesz részt szakképzésben³ 2020-ban 49,7%, szemben a 48,7%-os uniós átlaggal). A kis- és középvállalkozások kevesebb mint 1%-a kínál lehetőséget duális képzésre. A 2019. évi Szakképzés 4.0 stratégia szerint ez a tanulószerződéses gyakorlati képzéshez kapcsolódó magas adminisztratív terheknek, valamint a képzett személyzet és a modern infrastruktúra hiányának tudható be. E kihívások kezelése érdekében – uniós finanszírozás felhasználásával – a legkorszerűbb infrastruktúrával rendelkező ágazati képzési központok felállítására kerül sor, amelyek a szakképzési központok és a kis- és középvállalkozások közös tulajdonában lesznek.

A szakközépiskolák záróvizsga-eredményei felsőoktatási felvételhez is figyelembe vehetők. A 2021/2022-es tanévtől kezdve a szakközépiskolák ötéves szakképzési programjában részt vevő tanulók dönthetnek úgy, hogy csak a szakmai záróvizsga eredményeit vegyék figyelembe a felvételi pontszámuk kiszámításakor, ne pedig az érettségi bizonyítványuk eredményeit. A szakképzési programok általános kompetenciatartalma jelentősen alacsonyabb, mint az általános felső középfokú oktatásban. Ezért a szakközépiskolai tanulók számára nehezebb az érettségin jó pontszámokat elérni. A szakképzéshez kapcsolódó új felvételikritérium-lehetőség célja, hogy támogassa a szakközépiskolai tanulóknak a felsőoktatásba az azonos szakmai területen való továbblépését. A szakképzési reform részeként az egyes szakképesítések képzési és kimeneti követelményei a DigComp keretrendszer szintjeinek megfeleltetett digitáliskompetencia-standardokkal egészültek ki.

A felnőttek tanulásban való részvétele – különösen a digitális készségek terén – további támogatást igényel. 2021-ben a felnőtteknek csupán 5,9%-a vett részt képzésben a megkérdezést megelőző négyhetes időszakban, szemben a 10,8%-os uniós átlaggal. Az alacsony képzettségű és munkanélküli felnőttek részvételi aránya még alacsonyabb. Az egyének mindössze 49%-a rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, szemben az 54%-os uniós átlaggal és a digitális évtizedre vonatkozó uniós stratégia 2030-ra előirányzott 80%-os célértékével (DESI, 2022). A felnőttkori tanulás ösztönzése érdekében folyamatban van a 2019. évi szakképzési és felnőttoktatási reform különböző aspektusainak megvalósítása. 2022-ben közzétették a felnőttképzések új adatbázisát, amely felsorolja az összes felnőttképzési tanfolyamot és képzési szolgáltatót. Az adatbázis javára válna, ha a képzési eredményekre vonatkozó kereshető, harmonizált és összehasonlítható információkat tartalmazna.

Megváltozott a felnőttkori tanulás finanszírozása. 2021-ben az állami foglalkoztatási szolgálatok képzési rendszerét álláskeresést ösztönző juttatás váltotta fel. Az új rendszer korlátozottabb pénzügyi fedezetet kínál, ami negatív hatással lehet az alacsony képzettségű munkavállalókra és álláskeresőkre, akiknek a részvétele már most is alacsony. 2021 májusában államilag támogatott felnőttképzési hitelek váltak elérhetővé. Ez a kamatmentes konstrukció két összetevőből állt: a tandíj fedezésére szolgáló hitel és a képzéssel kapcsolatos költségek fedezésére szolgáló hitel. 2021 decemberében szigorították az első összetevő követelményeit, míg a második összetevőt visszaélések miatt eltörölték. A rövidebb képzésekre nyújtott hitelek, valamint az, hogy a hátrányos helyzetű célcsoportok a képzés teljesítése esetén mentesülnek a visszafizetés alól, vonzóbbá teheti az ajánlatot. Magyarország az egyéni tanulási számlák létrehozásának megvalósíthatóságát is vizsgálja. Az előkészületek 2022 őszén kezdődnek meg a technikai támogatási eszközre vonatkozó projekt részeként, és a tervek szerint a 2021 és 2027 közötti időszakban végrehajtandó Gazdaságfejlesztési és Innovációs Program keretében kerül sor a számlák kísérleti jellegű bevezetésére.

4. ábra: A 2011/2012 és 2022/2023 között a felsőoktatásba jelentkezők és felvettek létszámának alakulása (általános eljárás), ezer fő

6. Felsőoktatás

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma nem képes kielégíteni a magasan képzett munkaerő iránti növekvő keresletet. A felsőfokú végzettséggel rendelkező 25–34 évesek aránya (32,9%) Magyarországon az egyik legalacsonyabb (szemben a 41,2%-os uniós átlaggal és a 45%-os uniós célértékkel). A magasan képzett nők aránya ebben a korcsoportban az uniós átlag feletti mértékben, 12,2 százalékponttal meghaladja a férfiakét. A felsőoktatásban a közelmúltban végzettek foglalkoztatási aránya (91,1%) meghaladja az uniós átlagot (84,9%). A nappali tagozatos hallgatók körülbelül egyharmada fizet tandíjat; ez az arány magasabb a részidős képzésben részt vevő hallgatók körében (Európai Bizottság, 2020). A felsőfokú végzettséggel rendelkezők alacsony aránya részben a magas lemorzsolódási aránnyal függ össze, amely az informatikai, műszaki és tudományos szakokon a legmagasabb. Az alapképzésben folytatott tanulmányok több mint egyharmada a diploma megszerzése nélkül fejeződik be (OH, 2020). Ennek részben az az oka, hogy a diploma megszerzéséhez korábban egy középfokú idegennyelv-vizsga meglétét írtak elő (Józsa, 2020). 2020-ban és 2021-ben ezt a követelményt a világjárvány miatt felfüggesztették. 2022-től a felsőoktatási intézmények dönthetnek arról, hogy a diploma megszerzéséhez előírják-e a nyelvvizsgát. Ez növelheti a diplomások számát.

A jelentkezések számának csökkenése valószínűleg összefügghet a 2020 óta érvényes szigorúbb felvételi kritériumokkal. 2022/2023-ban mintegy 99 192 fő jelentkezett a felsőoktatásba; vagyis 2689 fővel kevesebb, mint az előző évben, és 13 000-rel kevesebb, mint 3 évvel ezelőtt (4. ábra). A jelentkezők száma 45 000 fővel csökkent 2011 és 2013 között, ekkor vezették be az önköltséges helyeket ⁴ és több népszerű szak esetében megemelték a felvételi ponthatárt. Ezt követően ez a szám 107 000 körül stabilizálódott, kisebb ingadozásokkal. 2020-ban jelentősen csökkent a jelentkezők száma a szigorúbb felvételi követelmények – a magasabb ponthatár és az emelt szintű érettségi – miatt. Az adatok mélyrehatóbb elemzése azt mutatja, hogy a csökkenés nem magyarázható pusztán a demográfiai fejleményekkel, és elsősorban a felsőoktatásnak a szigorúbb felvételi követelmények által leginkább érintett szegmenseit érinti (Vit & Holb, 2022). A jelentkezések száma nagyobb mértékben csökkent a vidéki intézményekben, mint a fővárosban, és a regionális adatok a területi egyenlőtlenségek súlyosbodását mutatják (Polónyi, 2020).

Kevés hátrányos helyzetű tanuló jut be a felsőoktatásba. A társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű, sikeresen érettségiző és felsőfokú oktatásra jelentkező tanulók aránya csupán 3% (Varga, 2021). A szakképzési ösztöndíjrendszer a legmagasabb ösztöndíjat a 3 éves szakképzőiskolai képzésben kínálja, amely nem vezet érettséghez, így rövid távú előnyt nyújt a nem egyetemi, szűk tanulási pályához. A hátrányos helyzetű tanulók az Arany János Tehetséggondozó Program keretében, azok pedig, akik végül felsőfokú tanulmányokat kezdenek, az Útravaló ösztöndíjprogram és a roma tehetséggondozási kollégiumok révén részesülhetnek támogatásban. A fogyatékossággal élő hallgatók aránya továbbra is 1% alatt van, és a fogyatékossággal élő egyetemisták még mindig komoly akadályokkal szembesülnek tanulmányaik során (Petri & Markos, 2021). Bár a felsőoktatásban a fogyatékossággal élő hallgatók helyzete általánosságban javult az elmúlt évtizedben, az egyetemek akadálymentesítettsége továbbra is elégtelen, ami azt jelenti, hogy a fogyatékossággal élő hallgatóknak gyakran nehézséget okoz a szemináriumokhoz, a könyvtárhoz vagy a kötelező gyakorlati képzési helyszínekhez való hozzáférés. A személyi segítés hiánya szintén jelentős akadályt jelent a fogyatékkal élő hallgatók számára. A társadalombiztosítási rendszerben nincs olyan szolgálat, amely biztosítaná a szükséges személyes segítséget a hallgatók számára, legyen szó akár reggeli öltöztetésről, a tanórára való eljutásról vagy órai jegyzetelésről.

A tanulmányok másik akadálya a szálláshelyek szűkössége. Az elmúlt években a bérleti díjak Budapesten megduplázódtak, más nagy egyetemi városokban pedig legalább 50%-kal nőttek. Országos szinten 54 000 kollégiumi férőhely áll rendelkezésre közel 300 000 hallgató számára. Egy felmérés szerint a hallgatók 69%-a osztozik másokkal szálláshelyen, 23%-uk pedig kollégiumban lakik (Eurostudent, 2021). Eközben növekszik a külföldi hallgatók száma, akik túlnyomó többségének az egyetemek biztosítanak kollégiumi férőhelyet. A kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszának megépítése heves tiltakozásokba ütközött, mivel arra a tervezett Diákváros számára korábban kijelölt területen kerülne sor, a hozzá tartozó, 12 000 férőhelyet biztosító kollégiumokat pedig áthelyeznék és a férőhelyek számát egyharmadára csökkentenék.

Magyarország jelentős beruházásokat hajt végre a külföldi hallgatók idevonzása és a nemzetközi együttműködés terén. Jogszabályi változtatásokat vezettek be annak érdekében, hogy csökkentsék a magyar egyetemek „Európai Egyetemek” kezdeményezésben való részvétele előtt álló akadályokat, és megkönnyítsék az együttműködést a közös diplomát nyújtó tanulmányi programok kidolgozása terén. A Stipendium Hungaricum és újabban a Diaszpóra ösztöndíjprogram évek óta jelentős költséggel működik, ösztöndíjakat biztosítva – főként Európán kívülről érkező – külföldiek és magyar származású hallgatók számára a magyarországi tanuláshoz. 2020-ban 33 milliárd forintot (93 millió euró) különítettek el a Stipendium Hungaricumra. A nemzetközi hallgatók száma 2010 és 2020 között 2,4-szeresére nőtt, és arányuk 2020/2021-ben elérte az összes hallgató 17,4%-át.

A legtöbb állami egyetemet vagyonkezelői alapítványokká alakították át. 2022-re hat kivételével valamennyi egyetem modellváltáson ment keresztül, amelynek keretében a kormány által létrehozott vagyonkezelői alapítványok ellenőrzése alá kerültek. 2021 októberében a kormány közfeladat-finanszírozási szerződéseket írt alá a vagyonkezelői alapítványokkal; e szerződések meghatározzák az állami támogatás szintjét és az egyetemektől elvárt teljesítménymutatókat. A támogatási szerződések 6 évre előre olyan éves teljesítménymutatókat határoznak meg, mint például a lemorzsolódási arány, az álláskeresési időszak hossza a végzettség megszerzését követően, vagy a vállalkozásokkal való együttműködés szintje. Az évek során a finanszírozás nagy része fokozatosan teljesítményalapúvá válik. Minden vagyonkezelői alapítvány évente 400–600 millió forint (0,98–1,47 millió euró) támogatást kap a kuratóriumok működési és személyzeti költségeinek fedezésére. Fontos irányítási probléma, hogy nincsenek szabályok sem a kuratóriumok működésére, sem az ágazati politikák irányításáért felelős kormány és az alapítványi kuratóriumok (mint az egyetemek finanszírozói) közötti kapcsolatra vonatkozóan. Így a kuratóriumok rendelkeznek minden döntéshozatali hatáskörrel az egyetemekkel kapcsolatos kulcsfontosságú területeken anélkül, hogy saját működésükért és döntéseikért a kormány vagy az egyetem tudományos testülete felé elszámoltathatók lennének

I. melléklet: A fő mutatók forrásai

II. melléklet: Az oktatási rendszer szerkezete