Országjelentés

1. STEM oktatás

A felsőfokú természettudományi, technológiai, műszaki tudományos és a matematikai (STEM) programokba való beiratkozások száma alacsony, és a női STEM-hallgatók aránya a legalacsonyabb az EU-ban. A pályakövetési adatok magas foglalkoztatási arányt mutatnak a STEM területén végzettek körében, különösen az információs és kommunikációs technológiai (IKT) programokban végzettek esetében. Az adatok azt is mutatják, hogy az IKT-mesterképzésben végzettek a legmagasabb jövedelműek közé tartoznak a más területekről származó diplomásokhoz viszonyítva. Az összes felsőfokú képzésben részt vevő hallgatónak azonban csak 23,8%-a iratkozott be STEM-képzésekre (EU: 26,9%) 2023-ban, ami jóval elmarad a 2030-ra javasolt 32%-os uniós célkitűzéstől. Az IKT doktori programokra beiratkozott hallgatók aránya (4,9%) 2023-ban jóval meghaladta az uniós átlagot (3,8%), megközelítve a javasolt 5%-os uniós célkitűzést. A női STEM-hallgatók aránya (25,4%) 2023-ban jelentősen elmarad a 32,2%-os uniós átlagtól, és jóval elmarad a javasolt 40%-os uniós célkitűzéstől. A természettudományos tanórák alacsony száma és a természettudomány tantárgyat oktató tanárok hiánya (Varga, J., 2024) lehet az egyik oka annak, hogy a diákok kevésbé választják a STEM-képzéseket. A pedagógusfizetések 2024. évi reformjának részeként a STEM tárgyakat oktatótanárok 4%-os kiegészítést kapnak (4. szakasz).

Az uniós átlagnál magasabb arányban vesznek részt STEM programokban a szakképzésben tanulók , azonban a nők alulreprezentáltak. 2023-ban a középfokú szakképzésben részt vevő diákok 38,3%-a (EU: 36,3%) iratkozott be STEM-képzésekre⁵: 29,2% műszaki, ipari és építőipari területen, és csak körülbelül 1% természettudományi, matematikai és statisztikai képzésre. A szakképzésben részt vevő STEM-tanulók csupán 11,2%-a volt nő (EU: 15,4%). A lányok viszonylag jól képviseltetik magukat a természettudományok, a matematika és a statisztika területén. Magyarország számára előnyös lenne, ha megkönnyítené a középfokú STEM-tanulmányokból a felsőoktatásba való átmenetet, és segítené a nőket abban, hogy ilyen típusú tanulmányokat válasszanak, annak érdekében, hogy növeljék a felsőfokú STEM-tanulmányokban való részvételüket. A szakképzésben dolgozó, matematikát, természettudományokat és digitális készségeket oktató tanárok számának növelése lehet az első lépés afelé, hogy minél többen érdeklődjenek e tantárgyak iránt. Az IKT és a mérnöki területeken elérhető okleveles technikusképzések – amelyek közvetlen hozzáférést biztosítanak a felsőfokú tanulmányokhoz e területeken –, valamint a szakképző iskolák, felsőoktatási intézmények és vállalatok közötti együttműködés fokozását és a csúcstechnológiai duális képzési környezet biztosítását célzó, a STEM-ágazatok számára létrehozott szakképzési tudásközpontok szintén a helyes irányba mutatnak.

Magyarország számos intézkedést vezetett be a hallgatók STEM-képzésekben történő részvételének ösztönzésének érdekében. 2016-ban felsőoktatási stratégiát fogadott el (Kormány, 2016), amelyben kiemelt nemzeti prioritásként jelölte meg a STEM-tárgyak tanulásának előmozdítását. Az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (korábbi nevén Új Nemzeti Kiválóság Program) révén a kormány a jól teljesítő hallgatókat és kutatókat támogatja, többek között a STEM területén. A Nemzeti Tehetség Program részeként elindult a STEM Akadémia program, amelynek célja, hogy középiskolai és egyetemi hallgatókat vonjon be STEM tehetségfejlesztési kezdeményezésekbe. Ez a program pénzügyi támogatást, mentorálást és szakmai képzést nyújt a résztvevő hallgatóknak. A Kooperatív Doktori Program a STEM doktori képzésben részt vevő hallgatókat támogatja, akiknek a kutatása hozzájárul az innovációs kihívások kezeléséhez, valamint társadalmilag és gazdaságilag hasznosítható. Emellett külön programok léteznek a nők STEM-ben való részvételének növelésére. Erre példa a Lányok Napja elnevezésű pályaorientációs kezdeményezés, amely a STEM-szakmákat népszerűsíti a középiskolás lányok körében.

2. Koragyermekkori nevelés és gondozás

A háromévesnél idősebb gyermekek koragyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétele magas, de a fiatalabb gyermekek esetében továbbra is jóval elmarad az uniós átlagtól. 3 éves kortól a gyermekek 97,4%-a vett részt koragyermekkori nevelésben és gondozásban 2023-ban (EU: 94,6%), ami meghaladja a 96%-os uniós szintű célkitűzést. Mindazonáltal az óvodák regionális lefedettsége továbbra is egyenlőtlen: 2022-ben a települések 31%-ában nem volt óvoda (Varga, 2024), jellemzően az olyan kis falvakban, ahol az óvodáskorú gyermekek száma nem érte el a 8-at. A három év alatti gyermekek intézményes gyermekgondozásban vagy nevelésben való részvétele az elmúlt évtizedben kismértékben nőtt (a 2015. évi 15,4%-ról 2024-ben 16,4%-ra), de továbbra is jóval elmarad az uniós átlagtól (39,3%).

A kisgyermeknevelő képzésekben részt vevő hallgatók ösztöndíjban részesülhetnek. 2024 decemberében Magyarország az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) által társfinanszírozott ösztöndíjprogramot indított azzal a céllal, hogy támogassa a hallgatókat alapképzésük vagy szakképzésük utolsó két évében. A cél annak biztosítása, hogy az iskola előtti nevelési intézményekben képzett személyzet álljon rendelkezésre, ezért az ösztöndíjban részesülő hallgatóknak tanulmányaik befejezését követően óvodai munkát kell vállalniuk.

Többen jelentkeztek óvodapedagógusi tanulmányokra, de a képesítési követelmények enyhítése hatással lehet a szolgáltatás minőségére. 2025-ben összesen 13 980 fő jelentkezett, ami 24%-kal több, mint az előző évben. Az összes jelentkező 30,4%-a jelentkezett nappali tagozatos képzésre. Ők valószínűleg új belépők a szakmába, míg a részidős tanulmányokra jelentkezők többnyire továbbképzésre vagy átképzésre törekvő gyakorló pedagógusok. A kormány 2020-ban módosította az óvodákban alkalmazandó foglalkoztatási feltételeket, csökkentve a szakképzett nevelő személyzet előírt létszámát. 2024 januárjától tovább enyhítették a képesítési követelményeket, lehetővé téve a középiskolai óvodapedagógusi szakképzésben végzettek számára, hogy a koragyermekkori nevelés és gondozás területén dolgozzanak, ami korábban csak felsőfokú diplomával volt lehetséges. 2020 szeptembere óta a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő óvodai személyzet (például a pedagógiai asszisztensek és a gyermekgondozók) a fejlesztő, iskola-előkészítő vagy más, kifejezetten nevelési jellegű tevékenységeket kivéve csak reggel 8 óra előtt vagy délután nyújthatnak gyermekgondozást.

3. Iskolai oktatás és alapkészségek

A korai iskolaelhagyás 2024-ben csökkent, de továbbra is meghaladja az uniós átlagot. A korai iskolaelhagyás két egymást követő évben, 2023-ban és 2024-ben csökkent, jelenleg 10,3%-on áll, szemben a 9,3%-os uniós átlaggal és a 9% alatti uniós célkitűzéssel. Ez az arány magasabb a legkevésbé fejlett régiókban, községekben és a romák körében (58,7%; nem romák körében: 9,3% 2023-ban) (MNTFS, 2024). A regionális különbségek szintén jelentősek (Varga, 2025). Magyarország 2012-ben 18 évről 16 évre csökkentette a tankötelezettség korhatárát. 16 éves korukban a diákok 93,3%-a vesz részt kötelező nevelés-oktatásban, ami az egyik legalacsonyabb arány az EU-ban.

Sok diáknak, különösen a hátrányos helyzetű diákoknak, hiányosak az alapkészségei. Az OECD 2022. évi nemzetközi tanulói teljesítménymérési programjában (PISA) 12,1% volt azoknak a hátrányos helyzetű diákoknak az aránya, akik legalább az egyik alapkészség (olvasás, matematika és természettudományok) tekintetében jó szintet értek el, , ami jelentősen elmarad az uniós átlagtól (16,3%). Az EU összes diákját tekintve a gyengén teljesítő diákoknak a jól teljesítő társaiktól való lemaradása Magyarországon a második legnagyobb mértékű. A Nemzetközi matematikai és természettudományi trendvizsgálatban (Trends in International Mathematics and Science Study, TIMSS) a magyar diákok a matematika és természettudomány terén a nemzetközi átlag fölötti pontszámot értek el. A résztvevő országok közül azonban Magyarországon volt az egyik legnagyobb a különbség az jobb és az alacsonyabb társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező negyedikes tanulók átlagos matematikai eredményei között (131 pont, szemben a 85 pontos nemzetközi átlaggal).

A magyar diákok átlag feletti digitális készségekkel rendelkeznek, ugyanakkor esetükben a legnagyobbak a szülők végzettségétől függő teljesítménybeli különbségek is. A 2023. évi nemzetközi számítógépes és információs műveltségi mérésen (Európai Bizottság, 2024a) a nyolcadikosok a résztvevő országok átlaga felett teljesítettek 2023-ban (505 pont szemben 476 ponttal). A résztvevő országok diákjaival összehasonlítva a magyar diákok az iskolában, iskolai feladatokra nagyon keveset használják a számítógépet és digitális technológiát, ugyanakkor nagyon intenzív az iskolán kívüli használat, jellemzően nem tanulmányi célokra (Fraillon, 2023). Annak ellenére, hogy a magyar diákok általános teljesítménye meghaladja az átlagot, 37%-uk gyengén teljesít, ami elmarad a 43%-os uniós átlagtól, és jóval meghaladja a 15% alatti uniós célkitűzést. Magyarország a méltányosság tekintetében lemaradásban van: az EU-ban átlagosan 33 százalékpontos különbség van a diplomás és a diplomával nem rendelkező szülő gyermekének teljesítménye között, míg ez a különbség Magyarország esetében 53 százalékpont.

A hátrányos helyzetű diákok aránya bizonyos iskolákban az átlagnál magasabb. Magyarországon a legmagasabb az eltérő társadalmi-gazdasági hátterű diákok iskolák közötti elolszlása (Gutiérrez et al., 2020). A 2022. évi PISA-felmérésben Magyarországon volt a legmagasabb a leghátrányosabb helyzetű és a legkevésbé hátrányos helyzetű diákok szegregációja az EU-ban. A roma diákok szegregációja a második legmagasabb a régióban: a 6–15 éves roma gyermekek 62%-a jár olyan iskolába, ahol a diákok többsége vagy mindegyike roma (FRA, 2025). A szegregált iskolák tanulói kisebb valószínűséggel szereznek felső középfokú végzettséget, érettségiznek le sikeresen vagy kezdenek felsőfokú tanulmányokba (Hermann & Kisfalusi, 2023). A nem megfelelő tanulási környezetet biztosító iskolákban (ahol az osztályban a diákok legalább 50%-a az alapvető teljesítményszint alatt van) nemcsak a diákok hátrányos helyzetűek, hanem gyakran a tanárok is kevésbé felkészültek (Hermann & Horváth, 2022). Az EU Tanácsa a 2025. évi országspecifikus ajánlásaiban azt ajánlotta, hogy Magyarország hozzon intézkedéseket az oktatási eredmények javítása, valamint a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételének növelése érdekében (EU Tanács, 2025). A köznevelési stratégia 2025–2028. évekre szóló intézkedési terve intézkedéseket tartalmaz az iskolai szegregáció és az egyenlőtlenségek csökkentésére.

A munkaerő elöregedésével összefüggő tanárhiány egyre nagyobb aggodalomra ad okot. Az általános iskolákban teljes munkaidőben foglalkoztatott tanárokra vonatkozó legfrissebb hazai adatok (KSH, 2025) szerint a fiatalabb (30–44 éves) korcsoportba tartozó tanárok száma csökkent. Ebből következően a 2024/2025-ös tanévben a pedagógusok fele 50 éves vagy annál idősebb volt, míg csupán 7,2%-uk volt 30 év alatti. Ez részben annak tudható be, hogy 2022-ben lazítottak a nyugdíjas pedagógusok foglalkoztatására vonatkozó szabályokon. A tanárhiány a vidéki térségekben a legnagyobb: a hátrányos helyzetű iskolákban a szakképesítés nélküli pedagógusok aránya 2–3-szor magasabb, mint a nem hátrányos helyzetű iskolákban (Varga, 2024). Nem létezik a tanári kínálat és kereslet előrejelzésére szolgáló rendszer, amely támogathatná a tervezést. 2024-ben a kormány megkezdte az ESZA+ által társfinanszírozott jelentős bérreform végrehajtását, amelynek célja, hogy a pedagógusok fizetését 2025 januárjára a felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagbérének legalább 80%-ára emeljék. Ez a szint legalább 2031-ig fennmarad, ami mintegy 140 000 köznevelésben dolgozó pedagógust érint. Az intézkedés szorosan kapcsolódik az európai szemeszter keretében megfogalmazott, a tanári szakma vonzerejének növelését célzó ajánlásokhoz (az EU Tanácsa, 2025). A tanárképzési programok további reformokon estek át, bővítve a rövid mesterképzésekhez való hozzáférést. Ezek a változások valószínűleg hozzájárultak a tanárképzésre jelentkezők számának növekedéséhez az elmúlt két évben, különösen a részidős (levelező) képzések esetében (1. ábra). 2024-ben a tanárképzésbe felvett hallgatók száma 2022-höz képest megduplázódott, ők tették ki az összes jelentkező 15%-át (OH, 2025d).

A pedagógus-továbbképzés rendszere reformokon esett át. 2025-től kezdődően a tanároknak öt év alatt 120 kreditet kell szerezniük, beleértve legalább 60 kreditet tartalmi megújító képzésen és legfeljebb 60 kreditet választható továbbképzésen (Kormány, 2024a). A tartalmi megújító tanfolyamokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a választható továbbképzéseket az Oktatási Hivatal, a hitéleti képzéseket pedig a bevett egyházak szervezik. A tartalmi megújító és a választható továbbképzések esetében tanárképzési program csak i. az Óvodai nevelés országos alapprogramjával; ii. a nemzeti alaptantervvel és annak oktatási célkitűzéseivel, illetve iii. az érettségi vizsgakövetelményekkel összhangban szervezhető. Az iskolavezetők feladata, hogy kijelöljék a tanároknak szóló tartalmi megújító továbbképzésekről, míg a választható továbbképzés kiválasztása a tanár feladata.

4. Szakképzés

A szakképzésben való részvétel növekszik, de a hároméves szakképzésben részt vevő hallgatók továbblépése továbbra is akadályokba ütközik. A kormány stratégiai céljaival összhangban nőtt a felső középfokú és posztszekunder szakképzési programokra beiratkozott hallgatók száma. A középfokú szakképzésben való részvétel magas (2023-ban 56,5%, szemben az EU 52,4%-ával): a nem felsőfokú posztszekunder képzések összes tanulója, valamint a felső középfokú oktatás diákjainak 50,9%-a vesz részt szakképzési programokban. Ez annak tudható be, hogy a fiatalok magasabb arányban iratkoztak be a felsőoktatásba való bejutást lehetővé tevő érettségi bizonyítványt eredményező ötéves szakképzésre, továbbá annak is, hogy a második szakképesítés ingyenesen megszerezhető, ami több felnőttet vonz a szakképzésbe (2023/2024-ben a szakképzésben résztvevő hallgatók több mint egynegyede felnőtt tanuló volt). Mindazonáltal a középfokú szakképzésbe beiratkozott tanulók közel 25%-a (és az összes felső középfokú nappali tagozatos tanuló 13%-a) olyan hároméves szakképzési programokban vett részt, amelyek nem biztosítanak közvetlen hozzáférést további iskolarendszerű, nappali tagozatos tanulmányokhoz.

A szakképzésben részt vevő hallgatók alapkészségek terén nyújtott átlagos teljesítménye általában gyengébb, ami megnehezíti számukra a munkaerőpiacra való belépést. A 2022. évi PISA-felmérésben Magyarországon mérték az egyik legjelentősebb különbséget az általános és a szakképzési programokban részt vevő tanulók átlagos matematikai teljesítménye között, nagyrészt a két képzési típus eltérő társadalmi-gazdasági összetétele miatt. A hároméves szakképzési programokat jobban érinti a gyenge teljesítmény. 2024-ben a szakképzésben dolgozó tanárok bruttó 300 000 HUF (kb.750 EUR) egyszeri támogatásra pályázhattak annak érdekében, hogy 2–5, a lemorzsolódás kockázatának kitett hallgatónak nyújtsanak egyéni támogatást az „Esélyteremtő Program” keretében. A gyengébb oktatási eredmények ellenére a szakképzésben frissen végzett 20–34 évesek foglalkoztatási rátája 2024-ben 84,2% volt, ami meghaladta az uniós átlagot (80,0%), és feszes munkaerőpiacra utal. Az alapkészségekre fordított tanulási idő növelése és a gyengén teljesítők számára az ESZA+ programok részeként nyújtott további pedagógiai támogatás segíthet a gyenge szakképzési eredmények kezelésében.

Elindult néhány intézkedés a duális képzés és az egyetemekhez való hozzáférés megkönnyítésére. 2024-ben a szakképzésben frissen végzettek 43,1%-a tanulmányai során vett részt munkaalapú tanulásban, ami növekedést jelent, de még mindig elmarad az uniós átlagtól (65,2%). Az elmúlt években számos intézkedést hajtottak végre a szakképzésben részt vevő hallgatók duális képzéshez és felsőoktatáshoz való hozzáférésének javítása érdekében. 2020-tól a szakmai vizsgákat elismerik bizonyos felsőoktatási programokba való felvétel során. 2023/2024-ben egy kísérleti projektet követően 97 mérnöki, IKT- és közgazdasági szakképző iskolában kínáltak egy új típusú programot, az okleveles technikusképzést. Ez a programtípus magában foglalja az ötéves szakképzési programok utolsó három évének helyi tanterveit, amelyeket a technikumok (az általános és a szakképzést ötvöző ötéves képzések), az egyetemek és az együttműködési megállapodások keretében duális szakképzést kínáló vállalatok közösen dolgoztak ki; a programban 24 egyetem is részt vesz. 2024-ben elindult egy uniós finanszírozású projekt, amelynek keretében szakképzési tudásközpontokat hoztak létre a szakképzésben és a felsőoktatásban történő duális oktatás céljából.

5. Felsőoktatás

Bár a felsőfokú diplomák magas munkaerőpiaci értékkel rendelkeznek, a végzettek aránya továbbra is alacsony. A felsőfokú végzettséggel rendelkező 25–34 éves fiatalok aránya (32,3%) Magyarországon továbbra is a legalacsonyabbak között van az EU-ban (EU: 44,2%; uniós szintű célkitűzés: 45,0%). A friss diplomások foglalkoztatási rátája (93%) meghaladja az uniós átlagot (86,7%), ami magas keresletre utal. Ugyanakkor a felsőoktatásra való jelentkezések száma 2025-ben rekordmagas volt. A 2025/2026-os tanévben 129 730 fő jelentkezett a felsőoktatásba, ami 7,2%-kal több, mint az előző évben. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők alacsony aránya a generációk közötti alacsony oktatási mobilitással párosul (vö. Európai Bizottság, 2024b). Az Eurostudent adatai szerint a diákok 58%-a rendelkezik legalább egy felsőfokú végzettséggel rendelkező szülővel (Szemerszki, 2023). A magasan képzett szülőkkel rendelkező diákok aránya az orvostudomány és az egészségtudományok (70%), a természettudományok (67%) és a művészet (64%) területén a legmagasabb (Szemerszki, 2023).

A tanulási célú mobilitás továbbra is korlátozott. Magyarország az egyik legalacsonyabb (2023-ban 7,7%; EU: 11,0%) azon diplomások aránya, akik tanulmányaik egy részét vagy egészét külföldön végezték. 2023-ban Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 10,4%-a érkezett külföldről (EU: 9,2%). A közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek esetében 2022 decemberétől felfüggesztették az Erasmus+ és a Horizont Európa programokban való részvételt. Más egyetemek és felsőoktatási intézmények továbbra is hozzáférnek ezekhez az uniós programokhoz. Ennek oka, hogy az EU Tanácsa úgy határozott, hogy megtiltja az Európai Bizottságnak, hogy jogi kötelezettségeket vállaljon a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal vagy az általuk fenntartott szervezetekkel. Ezt a döntést a jogállamiság megsértésével és az abból adódó uniós költségvetést érintő magas kockázatokkal kapcsolatos aggályok indokolták. 2024 decemberében az Európai Bizottság határozatot fogadott el, amelyben megállapította, hogy Magyarország nem orvosolta megfelelően a jogállamiság elveinek megsértését, ezért úgy határozott, hogy fenntartja az intézkedéseket az uniós költségvetés védelme érdekében. A mobilitási mutatók javításának érdekében a magyar kormány számos mobilitási programot indított, elsősorban a Pannonia Ösztöndíjprogramot. Egy, a tudományos élet szabadságáról szóló új tanulmány – az átláthatóság hiánya és a legtöbb egyetemet fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok működési szabályai miatt – Magyarországot az utolsó helyre rangsorolta az EU-ban (Európai Parlament, 2025). Több közelmúltbeli ügy mutat a közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az egyetemek közötti kapcsolat jogbizonytalanságára, valamint az összeférhetetlenség kezelésének hiányosságaira a kuratóriumokban.

Magyarországa 2025–2026. évekre szóló megújított cselekvési tervet fogadott el (Kormány, 2024b)felsőoktatási stratégiájára vonatkozóan (Kormány, 2016). A cselekvési terv 22 célkitűzést határoz meg, amelyeket 57 beavatkozással kell elérni, amelyek mindegyike konkrét teljesítménymutatókhoz kapcsolódik. A 2026 végéig elérendő új célmutatók közé tartozik a lemorzsolódók arányának a 2023. évi 17,76%-ról 17%-ra való csökkentése, valamint a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű vagy roma, illetve fogyatékkal élő személyek arányának a felsőoktatásba felvett hallgatók összlétszámán belül legalább 7,6%-ra történő növelése. A felsőoktatás digitális átalakításának támogatása érdekében a cselekvési terv 2026 áprilisáig legalább 1800 darab digitális képzési tartalom fejlesztését irányozza elő, amelyet Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési terve is támogat. Évente legalább 2800 tudományos munkatársnak mobilitási tevékenységekben kell részt vennie, akiknek legalább 6,5%-a inklúziós célú mobilitásban vesz részt. A dokumentumban foglalt további intézkedések és mutatók célja a felsőoktatás minőségének javítása.

Új jogszabályi rendelkezések kerültek bevezetésre a gyermekes hallgatók támogatása és a külföldi diplomások Magyarországra történő visszatérésének ösztönzése érdekében. A 30 év alatti, gyermeket nevelő házas egyetemi hallgatók számára állami ösztöndíjak válnak elérhetővé. A felsőoktatási törvény (Országgyűlés, 2024) módosításai előírják e hallgatók automatikus átsorolását az önköltséges státuszból az állami ösztöndíjas státuszba. A törvény azt is előírja a felsőoktatási intézmények számára, hogy engedélyezzék a 14 év alatti gyermeket nevelő hallgatóknak, hogy gyermekük gondozása céljából az előadásoktól és a szemináriumoktól távol maradjanak anélkül, hogy a távollét az alapvető tanulmányi követelmények alóli mentesítéshez vezessen. A doktori programokra beiratkozott, gyermeket nevelő hallgatók esetében a doktori értekezés benyújtására nyitva álló határidő szülés vagy a doktori szabályzatban meghatározott egyéb esetekben legfeljebb három tanévvel meghosszabbítható. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény (Országgyűlés, 1993) módosításait követően ezek a hallgatók gyermekgondozási támogatásra is jogosultak.

6. A felnőttek készségei és a felnőttkori tanulás

A felnőttkori tanulásban való magas részvételi arány fenntartása lehetőséget kínál arra, hogy a magyarországi munkaerő versenyképesebbé váljon, de a kiszolgáltatott csoportoknak célzott támogatásra van szükségük. 2022-ben, amikor az előző 12 hónapban tanulmányokat folytató felnőttek aránya 62,2% volt, Magyarország az uniós átlag (39,5%) felett teljesített, és meghaladta a 2030-ra kitűzött 60%-os nemzeti célt. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező felnőttek, a munkanélküliek és a munkaerőpiacon kívüli személyek kisebb arányban vesznek részt felnőttképzésben (42,1%, 20,7%, illetve 18,6%). A szakemberhiány kezelése érdekében 2024-ben rendeletet tettek közzé a mikrotanúsítványokat adó rövid tanfolyamokról és azok tanúsításáról, és bejelentették az egyéni tanulási számlák 2025 és 2027 közötti kísérleti bevezetését. A mikrotanúsítványok magyarországi beveztése szempontjából előnyös lenne az oktatási ágazatok egységes, átlátható megközelítése, valamint az érdekelt felek – köztük a tanulók – visszajelzésein alapuló rendszeres felülvizsgálatok. A felnőttképzés jogi kerete meghatározza a (2027-től működő) új felnőttoktatási alap főbb elemeit, amelynek célja a szakpolitikai fejlesztés, a munkaerőpiaci előrejelzés és nagyszabású képzések finanszírozása. A finanszírozás forrása még nem ismert, ahogy az sem, hogy az egyének – különösen a legkiszolgáltatottabbak – hogyan részesülhetnek az alapból.

A felnőttek alacsony szintű alapkészségei és a tartós egyenlőtlenségek komolyan hátráltatják a versenyképességet. A 2023-es nemzetközi felnőtt képesség és kompetencia-mérési program (PIAAC) kutatása, amely a felnőttek írástudását, valamint számolási és problémamegoldási készségeit méri, azt mutatta, hogy a magyar felnőttek valamennyi területen az uniós átlag alatt teljesítenek. Azok a 16–24 évesek, akik még mindig iskolarendszerű oktatásban vesznek részt, vagy nemrégiben fejezték be azt, jelentősen elmaradtak az átlagtól, ami rámutat az oktatás minőségével kapcsolatos potenciális problémákra. A felnőttek közel egynegyede gyengén teljesít mind a számolási készségek, mind az írástudás terén (24,1%, szemben az uniós 21,8%-kal), és a szülők tanulmányi háttere a felnőttkorban is meghatározó. Az iskolai végzettség ugyancsak jelentősen befolyásolja a munkaerőpiaci eredményeket és a béreket. A felnőttek gyenge alapkészségei nem szerepelnek a kormány politikai napirendjén. Az ESZA+ által támogatott projekt célja az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők és a munkanélküliek alapkészségeinek fejlesztése. Az ESZA+ 2029-ig mintegy 180 000 hátrányos helyzetű, digitális készségekkel nagyon korlátozottan vagy egyáltalán nem rendelkező felnőtt digitális készségeinek fejlesztését fogja támogatni.