Az utazást megkönnyítő eszközök az Európai Unióban a Covid19-világjárvány idején A kezdeményezések között voltak sikeresek és olyanok is, amelyeket nemigen vettek igénybe

Összefoglaló

I Az Európai Unió tagállamai az első Covid19-esetek észlelését követően 2020 márciusától utazási tilalmat és a polgárok szabad mozgására vonatkozó egyéb korlátozásokat vezettek be. Az utazás megkönnyítése és a Covid19-esetek nyomon követése érdekében a Bizottság a következő négy eszközt fejlesztette ki:

• az európai egyesítőportál – a nemzeti kontaktkövető alkalmazások uniós szintű interoperabilitását biztosító átjáró;
• az uniós digitális utaslokalizáló űrlap – az utazás során a kontaktkövetési információk gyűjtésére használt papíralapú űrlapok helyébe lépő eszköz;
• az uniós digitális Covid-igazolvány – a Covid19 elleni oltást, a gyógyultságot vagy a negatív tesztet igazoló dokumentum;
• az utaslokalizáló űrlapok megosztási platformja – a különböző tagállamok nemzeti hatóságai számára a kontaktkövetési adatok cseréjét lehetővé tevő megoldás.

II Ellenőrzésünk célja annak értékelése volt, hogy a Bizottság eredményes eszközöket fejlesztett-e ki az Unión belüli utazás megkönnyítésére a Covid19-világjárvány idején. Célunk ezért az volt, hogy meghatározzuk, melyek a bevált gyakorlatok, illetve a javításra szoruló területek az olyan informatikai eszközök kifejlesztése terén, amelyeket a Bizottság az egészségügyi válság idején a szabad mozgás megkönnyítésére dolgozott ki. Ellenőrzésünk kiegészíti az azt értékelő 13/2022. sz. különjelentésünket, hogy a Bizottság eredményes intézkedéseket hozott-e az emberek szabad mozgáshoz való jogának védelme érdekében a Covid19-világjárvány idején.

III Összességében azt állapítottuk meg, hogy a Bizottságnak, noha a közegészségügyi politika terén korlátozott a hatásköre, mégis gyorsan sikerült megfelelő technológiai megoldásokat javasolnia az Unión belüli utazás megkönnyítésére a Covid19-világjárvány idején. A tagállamok azonban igen eltérő módon használták ezeket az eszközöket, így azok az Unión belüli utazást igen különböző mértékben könnyítették meg.

IV A Bizottság haladéktalanul mozgósított 71 millió eurót az eszközök fejlesztésére: több finanszírozási forrást ötvözött, és közbeszerzési eljárások indítása helyett már meglévő keretszerződéseket használt fel. A kontaktkövető digitális átjáró már röviddel a világjárvány kezdete után működőképessé vált, az uniós digitális Covid-igazolvány pedig akkor, amikor az egész kontinensen fokozódott az oltási programok alkalmazása. Az említett eszközökkel kapcsolatos technikai és jogalkotási munka gyorsan zajlott. Több tagállam azonban már akkor saját digitális utaslokalizáló űrlapot fejlesztett ki, amikor az utaslokalizáló űrlapokra vonatkozó uniós megoldás még nem volt elérhető.

V A Bizottság az eszközök tervezésekor figyelembe vette az adatvédelmi követelményeket és az informatikai biztonsággal kapcsolatos bevált gyakorlatokat. Annak ellenőrzésére azonban nem rendelkezik hatáskörrel, hogy az Unió digitális Covid19-tanúsítási eszközét használó országok megfeleltek-e az informatikai biztonsági követelményeknek.

VI Az uniós digitális Covid-igazolvány ténylegesen megkönnyítette az utazást, és javította az utazási korlátozásokkal kapcsolatos információk megosztását és a koordinációt. A tagállamok és számos nem uniós ország széles körben használta az uniós digitális Covid-igazolvány rendszerét: 2022 márciusáig több mint 1,7 milliárd igazolványt állítottak ki az Unió és az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamaiban. Emellett az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendelet hatálybalépésétől számított egy hónapon belül a tagállamok jelentős mértékben össze tudták hangolni utazási korlátozásaikat. Megállapítottuk azonban, hogy lassan zajlott az országok közötti kölcsönös tájékoztatás a sürgős reagálást igénylő eseményekről (pl. hamis igazolványok), mivel nem volt könnyű megtalálni a megfelelő partnereket a másik országban.

VII Az általunk megvizsgált többi eszköz nem érte el a kívánt hatást, mivel kevéssé vették igénybe őket. Az uniós digitális utaslokalizáló űrlapot csak négy tagállam használta, más országok továbbra is saját nemzeti megoldást alkalmaztak. Az űrlapmegosztó platformot és a kontaktkövető digitális átjárót kismértékben használták.

VIII E következtetések alapján az alábbiakat javasoljuk a Bizottságnak:

• vizsgálja meg az uniós digitális utaslokalizáló űrlapok szerény igénybevételének okait és orvosolja a helyzetet;
• gyorsítsa fel az uniós digitális Covid-igazolványt érintő biztonsági eseményekkel kapcsolatos kommunikációt;
• dolgozzon ki releváns uniós eszközöket későbbi válságok esetére.

Bevezetés

01 A személyek szabad mozgása azt jelenti, hogy az Európai Unió polgárai és családtagjaik szabadon mozoghatnak és tartózkodhatnak az uniós tagállamok területén. Az Európai Unió négy alapvető szabadságának egyikeként (az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása mellett) ez a jog a közös Európa létrehozása óta az európai projekt egyik alapvető eleme¹. Az erre alkalmazandó feltételeket és korlátozásokat a szabad mozgásról szóló irányelv² határozza meg.

02 Az emberi egészség védelme a tagállamok illetékességébe tartozik³. Az Európai Bizottság ezért nem játszik meghatározó szerepet az egészségügyi politikában, és tevékenysége főként a koordinációra összpontosul⁴. Támogathatja és kiegészítheti a tagállamok intézkedéseit, amelyek jelentős hatáskörrel rendelkeznek saját egészségügyi politikáik meghatározása terén⁵.

03 A tagállamok az első Covid19-esetek észlelését követően 2020 márciusától határellenőrzéseket és a polgárok szabad mozgását korlátozó intézkedéseket vezettek be, hogy lassítsák a világjárvány terjedését. A Bizottság feladata volt azonban annak nyomon követése, hogy ezek a korlátozások megfelelnek-e a szabad mozgásra vonatkozó uniós jogszabályoknak. Hogy csökkentse a Covid19-járvánnyal kapcsolatos intézkedéseknek a szabad mozgásra gyakorolt hatását, a Bizottság különböző kezdeményezéseket indított a tagállamok közötti koordináció támogatása érdekében.

04 A Bizottság a következő eszközöket is kifejlesztette az utazás megkönnyítése és a pozitív Covid19-esetek nyomon követése érdekében (lásd: I. melléklet, amely részletesen bemutatja az egyes eszközöket):

• kontaktkövető digitális átjáró: az európai egyesítőportál (EFGS);
• a digitális utaslokalizáló űrlap (EU dPLF);
• az uniós digitális Covid-igazolvány (EU DCC);
• az utaslokalizáló űrlapok megosztási platformja (ePLF).

05 A legkorábban rendelkezésre bocsátott eszközök között voltak a kontaktkövető alkalmazások, amelyek névtelenül tájékoztatták a felhasználókat arról, hogy kapcsolatba kerülhettek egy fertőzött személlyel. A Bizottság összekapcsolta a különböző tagállamok kontaktkövető alkalmazásait, így azok előnyeit ki tudta terjeszteni az Unión belüli utazás megkönnyítésére is.

06 A világjárvány idején a kontaktkövetés megkönnyítése érdekében az utasokat arra kérték, hogy az érintett nemzeti hatóságoknak küldendő utaslokalizáló űrlapokon keresztül adják meg az elérhetőségi és tartózkodási adataikat. Pozitív teszt esetén a hatóságok ezen nyomtatványok felhasználásával léptek kapcsolatba az adott személy közelében ülő utasokkal, figyelmeztetve őket, hogy végezzenek Covid19-tesztet és tegyenek óvintézkedéseket. Az uniós digitális utaslokalizáló űrlap kidolgozásával a Bizottság egyszerűsíteni kívánta a nemzeti formanyomtatványok használatát az olyan határokon átnyúló egészségügyi válságok, mint például a Covid19 idején. Az Unió harmadik egészségügyi programján (2014–2020) belül az „EU Healthy Gateways” elnevezésű együttes fellépés keretében már a Covid19-világjárvány kitörése előtt megkezdődött a tengeri és szárazföldi szállításnál alkalmazott papíralapú űrlapok nemzetközi sablonok használatával történő kidolgozása. Az „EU Healthy Gateways” együttes fellépést később az utaslokalizáló űrlapok digitalizálásakor is alkalmazták.

07 A Bizottság kidolgozta az uniós digitális Covid-igazolványt is, amely ellenőrizhető és kölcsönösen elfogadott bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy birtokosát vagy beoltották a Covid19-fertőzés ellen, vagy tesztje negatív eredményt adott a közelmúltban, vagy felgyógyult a Covid19-ből. A tagállamok kötelesek elfogadni ezeket az igazolványokat, ha a Covid19-járvány idején úgy döntenek, hogy az utazóktól bizonyíték bemutatását kérik oltás felvételéről, negatív tesztről vagy felgyógyulásról.

08 A Bizottság legkésőbb az utaslokalizáló űrlapok tagállamok közötti megosztására szolgáló platformot fejlesztette ki. A platform segítségével a kontaktkövető csoportok elektronikus úton közvetlenül megoszthatták a formanyomtatványokat, így lecsökkent a veszélyben lévő utazók tájékoztatására fordított idő.

09 Az eszközök kidolgozásában a Bizottság több szervezeti egysége is részt vett. A kontaktkövető digitális átjáró rendszertulajdonosa az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság, valamint a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága volt. A Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság és a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság mellett ez a két főigazgatóság vezette az uniós digitális Covid-igazolványok kidolgozását is, a szükséges informatikai infrastruktúrát pedig az Informatikai Főigazgatóság biztosította.

10 A tagállamok főként az e-egészségügyi hálózaton keresztül vettek részt ezen eszközök kidolgozásában (lásd: 1. háttérmagyarázat). Együttműködtek mindebben uniós ügynökségek is, mégpedig az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ és az Európai Gyógyszerügynökség. Az utaslokalizáló eszközök kifejlesztését a tagállamok (a harmadik uniós egészségügyi program keretében finanszírozott közös fellépésként), az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége és a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság koordinálta.

11 Az uniós eszközöket egyedi célra dolgozták ki, vagyis kifejlesztésük idején nem léteztek velük összehasonlítható rendszerek. Ahhoz, hogy a fent leírt uniós eszközök a lehető legeredményesebben könnyítsék meg az utazást a Covid19-világjárvány idején, fontos volt, hogy valamennyi tagállam alkalmazza azokat, hogy az egészségügyi adatoknak az Unión belüli utazások kapcsán történő felhasználása egységes legyen, és hogy az utazási korlátozásokat összehangolják.

12 Amellett, hogy 71 millió eurót biztosított az informatikai eszközök fejlesztésének támogatására, a Bizottság 100 millió eurót bocsátott a tagállamok rendelkezésére, részben viselve így a Covid19-teszteléssel járó pénzügyi terheket. A tesztelés és az oltások számának növekedésével viszont megnőtt a kiállított digitális Covid-igazolványok száma is. Az Unión belüli, határokon átnyúló utazáskor az eszközök egy részét vagy mindegyikét alkalmazhatják, lásd: 1. ábra.

Az ellenőrzés hatóköre és módszere

13 Ellenőrzésünk kiegészíti egy korábbi különjelentésünket⁷ , amely azt értékelte, hogy a Covid19-világjárvány idején a Bizottság eredményesen lépett-e fel a személyek szabad mozgáshoz való jogának védelme érdekében. Az előző jelentés a schengeni belső határellenőrzések, a kapcsolódó utazási korlátozások és az uniós szintű koordináció bizottsági kontrolljával foglalkozott.

14 E második ellenőrzésünk arról kívánt megbizonyosodni, hogy a Bizottság eredményes eszközöket fejlesztett-e ki az utazások megkönnyítésére a Covid19-világjárvány idején. Ellenőrzésünk célja az volt, hogy meghatározzuk, melyek a bevált gyakorlatok, illetve a javításra szoruló területek az olyan informatikai eszközök kifejlesztése terén, amelyeket a Bizottság az egészségügyi válság idején a szabad mozgás megkönnyítésére dolgozott ki. Az ellenőrzés fő kérdésének megválaszolásához az alábbi két alkérdést tettük fel:

• A Bizottság megfelelő uniós eszközöket fejlesztett-e ki az utazás megkönnyítésére?
• Széles körben alkalmazták-e a tagállamok az uniós eszközöket, és ez jobb koordinációt és információcserét eredményezett-e az utazási korlátozásokkal kapcsolatban?

15 Ellenőrzésünk a 2020 októbere és 2022 júniusa közötti időszakra, illetve a 04. bekezdésben felsorolt négy uniós eszközre terjedt ki, valamint az ezekhez kapcsolódó uniós finanszírozásra. Nem öleli fel azonban a Covid19-oltóanyagok uniós finanszírozását: ezt már korábban, a Covid19-oltóanyagok uniós beszerzéséről szóló különjelentésünkben értékeltük⁸.

16 Az ellenőrzést dokumentumalapú vizsgálatok, írásbeli kérdőívek és az érdekelt felekkel készített interjúk révén végeztük. A következőket vizsgáltuk meg, illetve elemeztük:

• a vonatkozó uniós jogszabályok – a fő szabályozási követelmények és a különböző szereplők felelősségi körének meghatározása érdekében;
• az uniós digitális Covid-igazolvány, az európai egyesítőportál, a digitális utaslokalizáló űrlap (EU dPLF) és az utaslokalizáló űrlapok megosztási platformja (ePLF) technikai fejlesztésével és jogi elfogadásával kapcsolatos bizottsági belső dokumentumok;
• a Covid19-világjárvány idején történő utazással kapcsolatos bizottsági kiadványok, például iránymutatások, közlemények, ajánlásokra vagy jogalkotási aktusokra irányuló javaslatok;
• az eszközök műszaki leírásai, biztonsági és kockázatértékelései, a behatolási tesztekről készült jelentései és informatikai biztonsági tervei, amelyek alapján informatikai szakértőink ellenőrizni tudták, hogy az eszközök megfelelnek-e a biztonsági követelményeknek.

17 A bizonyítékok összegyűjtése, a tények alátámasztása és a más forrásokból gyűjtött adatok megerősítése érdekében ellenőrzési interjúkat készítettünk az alábbiakkal:

• a Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság, a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság, az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság, valamint a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága;
• az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ, amelynek feladatai közé tartozik a Covid19-kockázati térképek és iránymutatások kidolgozása;
• az uniós tagállamok és nem uniós országok egészségügyi hatóságai:
• légitársaságok, az utazási ágazat és fogyasztói szervezetek képviselői.

18 Emellett felmérés útján gyűjtöttünk visszajelzéseket arról, hogyan használják az eszközöket az egyes tagállamokban. A Tanács politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmusában részt vevő 27 tagállami küldött közül 13 válaszolt a felmérésünkre. Ez 48%-os válaszadási arányt jelent. A felmérés révén alá tudtuk támasztani elemzésünket és meg tudtuk erősíteni észrevételeinket.

Észrevételek

A Bizottság megfelelő technológiai megoldásokat dolgozott ki, de a tagállamok ezeket nem mindig vették igénybe

19 Ebben a szakaszban azt vizsgáljuk, hogy a Bizottság megfelelő eszközöket fejlesztett-e ki az utazás megkönnyítésére a Covid19-világjárvány idején, és különösen azt, hogy:

1. a világjárvány kitörése után mihamarabb mozgósította-e az uniós forrásokat;
2. időben be tudta-e vezetni az eszközöket;
3. tekintetbe vette-e a tagállamok igényeit és az eszközök használatára való hajlandóságát;
4. figyelembe vette-e az érzékeny egészségügyi adatokkal kapcsolatos informatikai biztonsági és adatvédelmi aggályokat.

20 Megvizsgáltuk, hogy Bizottság úgy választotta-e ki a finanszírozási forrásokat és a szolgáltatókat, hogy a világjárvány kitörése után haladéktalanul megkezdhesse az eszközök kifejlesztését. Megvizsgáltuk továbbá a konzultációs folyamatot, hogy felmérjük, az eszközök összhangban vannak-e a tagállamok prioritásaival. Végezetül értékeltük, hogy az eszközök követték-e a személyes adatok védelmével és az informatikai biztonsággal kapcsolatos bevált gyakorlatokat.

A Bizottság gyorsan mozgósította az eszközökre irányuló uniós forrásokat

21 A Bizottság különböző forrásokból – többek között a Szükséghelyzeti Támogatási Eszközből és a Digitális Európa programból – mozgósított uniós forrásokat. Az Unió 71 millió eurót különített el az eszközök fejlesztésére. A 2. ábra vizuális áttekintést nyújt az eszközök uniós támogatásáról.

22 Az uniós digitális Covid-igazolványok uniós finanszírozása összesen 50 millió eurót tett ki (ebből 43 millió euró a Szükséghelyzeti Támogatási Eszközből, 7 millió euró pedig a Digitális Európa programból származott). 2022 márciusáig e költségvetés 77%-át a nemzeti megoldások kidolgozására és egymáshoz igazítására, valamint az uniós átjáróval való összekapcsolására irányozták elő: 21,9 millió eurót kötöttek le egy magánvállalkozó számára, és 16,7 millió eurót fizettek ki vissza nem térítendő támogatás formájában a tagállamoknak.

23 A kontaktkövető digitális átjáró uniós finanszírozása mintegy 16,8 millió eurót tett ki (ebből 13 millió eurót a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz biztosított). A Bizottság ezt a finanszírozást azzal indokolta, hogy meg kell könnyíteni az országok közötti adatcserét, lehetővé téve, hogy a tagállami alkalmazások értesítést küldjenek azoknak a felhasználóknak, akik egy másik tagállami alkalmazás olyan felhasználójával kerültek kapcsolatba, akinek a Covid19-tesztje pozitív lett.

24 Az utaslokalizáló űrlapok megosztási platformjához és az uniós digitális utaslokalizáló űrlaphoz sokkal kevesebb uniós finanszírozásra volt szükség: a megosztási platformra (főként a Szükséghelyzeti Támogatási Eszközből) mintegy 2,9 millió eurót, a digitális űrlapra pedig (az uniós egészségügyi programokból) 1,3 millió eurót különítettek el. A megosztási platform számára elkülönített forrásokat egy a platform megvalósíthatóságát tesztelő kísérleti projekt finanszírozására használták fel, majd a platform több tagállamra és közlekedési módra való kiterjesztésére. Az utaslokalizáló űrlapok digitális verziójának finanszírozását a kifejlesztésre, a felhőalapú tárhelyszolgáltatásra és az eszköznek az Európai Bizottság informatikai környezetébe való áthelyezésére használták fel.

25 Emellett az uniós digitális Covid-igazolványok bevezetését követően az Unió 100 millió euróval támogatta a tagállamokban zajló Covid19-tesztelést⁹. Erről a finanszírozásról azt követően született döntés, hogy az Európai Parlament és a Tanács 2021. május 20-án politikai megállapodást kötött az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendeletről. A tagállamok e juttatások túlnyomó többségét (90%) fel is használták, ami lehetővé tette, hogy az utazás megkönnyítése érdekében tesztelés alapján további igazolványokat állítsanak ki.

26 Megállapítottuk, hogy a Bizottság gyorsan mozgósította ezt a finanszírozást, és pragmatikusan állt hozzá az eszközök kifejlesztéséhez, annak megfelelően, hogy azokat mielőbb elérhetővé kellett tenni. Az idő szorításában az eszközöket úgy fejlesztették ki, hogy nem kértek több ajánlatot különböző vállalkozóktól. A Bizottság nem folyamodott versenytárgyalási eljáráshoz az engedélyek beszerzésére, illetve a kontaktkövető digitális átjáró, az uniós digitális Covid-igazolvány és az utaslokalizáló űrlapok megosztási platformjának kifejlesztésére, hanem egy informatikai szolgáltatóval már korábban, 2019. október 30-án, illetve 2020. február 24-én megkötött keretszerződéseket alkalmazott. A keretszerződések valamely kereskedelmi viszony általános feltételeit határozzák meg, alapul szolgálva az egyedi szállításokra vonatkozó külön szerződések aláírásához. Az uniós digitális utaslokalizáló űrlapok esetében az első finanszírozást 2020 júliusában az „EU Healthy Gateways” elnevezésű közös fellépés keretében nyújtották, oly módon, hogy forrásokat csoportosítottak át olyan tevékenységekből, amelyek a világjárvány miatt amúgy sem voltak lehetségesek.

27 Az uniós digitális Covid-igazolvány esetében a Bizottság egy 2019-ben, hirdetmény közzététele nélkül indított tárgyalásos eljárás keretében odaítélt keretszerződés alapján választotta ki a beszállítót. A Bizottság szerint a kiválasztott szállító egyrészt rendelkezett a kontaktkövető digitális átjáró kifejlesztéséhez szükséges tapasztalattal, másrészt a pályázók közül csak neki volt meg az uniós digitális Covid-igazolványokhoz használandó szoftverhez szükséges szakértelme.

A Bizottság kellő időben kifejlesztette a kontaktkövető digitális átjárót és az uniós digitális Covid-igazolvány rendszerét, de az utaslokalizáló űrlapok esetében már az uniósnál korábban rendelkezésre álltak tagállami megoldások

28 Amikor az Egészségügyi Világszervezet 2020 márciusában világjárványnak nyilvánította a Covid19-et, a tagállamok megkezdték a szabad mozgás korlátozását¹⁰, a Bizottság pedig iránymutatásokat tett közzé a közöttük való koordináció megkönnyítése érdekében¹¹. A kontaktkövető digitális átjáró hét hónappal a világjárvány kihirdetése után kezdte meg működését, az uniós digitális igazolványok és az utaslokalizáló űrlap pedig ettől az időponttól számítva mintegy 15 hónap múlva vált működőképessé. A 3. ábra bemutatja az eszközök megtervezésének és bevezetésének időrendjét. Ezen eszközök alább ismertetett jogi és műszaki követelményeit figyelembe véve úgy ítéljük meg, hogy a kontaktkövető digitális átjárót és az uniós digitális Covid-igazolványt időben fejlesztették ki, az utaslokalizáló űrlapokhoz kapcsolódó eszközöket azonban nem.

29 Az első kifejlesztett eszköz a kontaktkövető digitális átjáró – a nemzeti kontaktkövető alkalmazások közötti interoperabilitást biztosító uniós szintű rendszer – volt. 2020. május 13-án a Bizottság iránymutatásokat és ajánlásokat adott ki a tagállamok által bevezetett utazási korlátozások fokozatos feloldását elősegítendő¹². Az iránymutatások ösztönözték a technológia e célra történő használatát. A digitális átjáró 2020 októberében kezdte meg működését, öt hónappal azután, hogy a Bizottság közzétette az iránymutatásokat.

30 2020. április végén, mindössze egy hónappal az első korlátozások bevezetése után az „EU Healthy Gateways” elnevezésű közös fellépés javaslatot intézett a Bizottsághoz az utaslokalizáló űrlapok digitalizálására. A Bizottság és a tagállamok közötti megbeszélések azonban több hónapig eltartottak, és a javaslatot végül 2020 augusztusában fogadták el. A Tanács 2020 októberében tett ajánlatot¹³ egy közös uniós digitális utaslokalizáló űrlap kidolgozására. Addigra már több tagállamban előrehaladott szakaszba ért a saját nemzeti megoldások kidolgozása (lásd: 1. táblázat).

31 A Tanács ajánlását követően a Bizottság 2020 novemberében kezdte meg az utaslokalizáló űrlapok megosztási platformjával kapcsolatos munkát. A formanyomtatványok megosztását szabályozó bizottsági végrehajtási határozatot¹⁴ azonban csak 2021. május 27-én fogadták el. A tagállamok ténylegesen csak 2021 júliusában kezdhették meg a digitális űrlapok megosztását a platformon.

32 Az uniós digitális Covid-igazolvány volt a Bizottság által kifejlesztett negyedik eszköz. Az ezzel kapcsolatos munka később kezdődött, mint a többi eszköz esetében, mivel ez szorosan kapcsolódott az uniós oltási folyamathoz. A Bizottság és a tagállamok között 2020 novembere óta folytak a tárgyalások a Covid19-oltási igazolványról az e-egészségügyi hálózat keretében¹⁵ (lásd: 1. háttérmagyarázat), ahol Észtország bemutatta a kísérleti jelleggel kidolgozott, első digitálisan ellenőrizhető oltási igazolványt.

33 2020. december 21-én az Európai Gyógyszerügynökség javasolta az első oltóanyag engedélyezését, és néhány nappal később Unió-szerte megkezdődött az első oltások beadása. Egy hónappal később, 2021. január 28-án az uniós országok alapvető iránymutatásokat fogadtak el az egészségügyi célú oltási igazolás interoperábilis formájáról¹⁶, az egyedi igazolványazonosítóról és a bizalmi keretrendszer elveiről.

34 Az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendeletről az Európai Parlament és a Tanács között 2021. május 20-án létrejött politikai megállapodás június végét jelölte meg a rendszer bevezetésének határidejeként. A Bizottságnak tehát a rendelettel kapcsolatos jogalkotási munkával párhuzamosan kellett dolgoznia a technikai fejlesztésen¹⁷. A műszaki architektúra tervezésekor figyelembe vette a kontaktkövető digitális átjáróval kapcsolatos korábbi tapasztalatokat, így az eszközt gyorsabban ki lehetett fejleszteni. A Bizottság 2021. március 17-én véglegesítette jogalkotási javaslatát¹⁸. Hét ország 2021. június 1-jén, egy hónappal a rendelet hatálybalépése előtt megkezdte az uniós digitális Covid-igazolványok használatát, így ekkortól az uniós polgárok és lakosok megkaphatták ezt az Unió egész területén kiadott, ellenőrzött és elfogadott okmányt. Július 1-jéig valamennyi EU/EGT-tagállam csatlakozott az uniós átjáróhoz (illetve Írország csak 2021. július 14-én, miután 2021 májusában kibertámadás érte nemzeti egészségügyi szolgálatát).

35 Az Európai Parlament és a Tanács végül 2021. június 14-én, kevesebb mint három hónappal az eredeti javaslatot¹⁹ követően fogadta el a rendeletet. Ez nagyon gyorsnak tekinthető, ugyanis az első olvasatban elfogadott uniós jogszabályokra vonatkozó jogalkotási eljárás átlagos időtartama majdnem 18 hónap²⁰. Ennek nyomán az uniós digitális Covid-igazolványt már a nyári szabadságolási időszak kezdetén használatba lehetett venni, éppen amikor az egész kontinensen lendületbe jöttek az oltási programok: 2021. július 10-én az Unió elegendő oltóanyagot kapott felnőtt népessége 71%-ának beoltásához.

Egyes eszközök kifejlesztése során a Bizottságnak nem sikerült leküzdenie bizonyos tagállamok fenntartásait

36 Mivel a Covid19-világjárvány miatt sürgős volt az eszközök rendelkezésre bocsátása és az utazás megkönnyítése, a Bizottság előzetes hatásvizsgálatok elvégzése nélkül kezdte meg az eszközök kidolgozását. Hatásvizsgálatok révén meghatározhatóak a közpolitikák valószínű hatásai és az, hogy szükség van-e uniós fellépésre. Rendes körülmények között a minőségi jogalkotásra vonatkozó uniós iránymutatások²¹ értelmében a Bizottságnak minden új rendeletet megelőzően el kell végeznie a szakpolitika hatásvizsgálatát. Az iránymutatások azonban azt is kimondják, hogy rendkívüli körülmények – például gyors reagálást igénylő vészhelyzet – esetén előfordulhat, hogy nem lehetséges vagy nem helyénvaló betartani valamennyi előírt lépést.

37 A Bizottság hatásvizsgálatot ugyan nem végzett, ám munkacsoportok útján konzultált a tagállamokkal a kontaktkövető digitális átjáróról és a digitális igazolványról. Az e-egészségügyi hálózaton belül egy technikai alcsoport már 2020 decemberében elemezte annak a lehetőségeit, hogyan támogathatók a digitális oltási igazolványok és hogyan könnyíthető meg ezen információk tagállamok közötti megosztása. A Bizottság a többi eszköz kidolgozása előtt nem végzett ilyen részletes konzultációkat. Felmérésünk alátámasztotta, hogy nem minden tagállam mutatott érdeklődést az általunk vizsgált uniós eszközök használata iránt.

38 A felmérés szerint azon 11 tagállam közel fele, amely arról számolt be, hogy nem használta az utaslokalizáló űrlapokhoz kapcsolódó eszközöket, leginkább az adatvédelem és más jogi aggályok miatt vonakodott ettől. Három tagállam arra mutatott rá, hogy már kidolgozták saját nemzeti utaslokalizáló űrlapjaikat, amelyeket saját szükségleteikhez igazítottak, és magukra nézve nem látták előnyösnek az uniós megoldásokra való átállást.

39 Ezenkívül az „EU Healthy Gateways” keretében 2021 októberében és 2022 márciusában végzett konzultációk során kiderült, hogy az utaslokalizáló űrlapok eszközeinek hasznosságáról megoszlanak a tagállamok nézetei. Öt uniós tagállam használt az eszközök közül legalább egyet, tíz fejezte ki érdeklődését, 12 tagállam azonban nem tartotta valószínűnek, hogy használná azokat, sőt az utóbbiak közül kettő (Dánia és Svédország) úgy nyilatkozott, hogy nem is érdeklődik azok iránt.

40 A kontaktkövető digitális átjáró esetében nem minden tagállam csatlakozott, amikor ez a megoldás 2020 szeptemberében elérhetővé vált. A tagállamok csatlakozása fokozatosan történt, aszerint, hogy az szándékukban állt-e, illetve hogy készen álltak-e az alkalmazásaik. 2020. november közepéig hat tagállam kapcsolta össze alkalmazásait. Ezeket 2021 júliusáig fokozatosan többen is követték: ekkorra már 19 tagállam csatlakozott a hálózathoz.

A Bizottság eloszlatta az adatvédelmi aggályokat és megfelelő informatikai biztonsági gyakorlatokat alkalmazott

41 Az egészségügyi adatok kezelésére szolgáló eszközök kidolgozása során a következő két fontos kockázatot kell kezelni²²:

1. Adatvédelem: az egészségügyi adatok rendkívül érzékenyek, és azokat az Unió általános adatvédelmi rendelete különleges kategóriájú adatnak tekinti²³. Az ilyen adatokat kezelő eszközökbe ezért konkrét biztosítékokat és kontrollokat kell beépíteni a tárolt és elküldött információk védelmére. Megvizsgáltuk az eszközökre vonatkozó adatvédelmi hatásvizsgálatokat, valamint azt, hogy az alkalmazott folyamatok a lehető legszükségesebbre csökkentették-e a személyes adatok kezelését.
2. Informatikai biztonság: az egészségügyi szolgáltatások digitalizálása és a digitális egészségügyi nyilvántartásokhoz való hozzáférés növeli a kiberbiztonsági események kockázatát, mivel új lehetséges hozzáférési pontokat kínál a kiberbűnözők számára. Ezért megvizsgáltuk, hogy az eszközöket a bevált biztonsági gyakorlatoknak²⁴ megfelelően fejlesztették-e ki és működtették-e.

42 Adatvédelmi szempontból a résztvevő tagállamok (az általános adatvédelmi rendelet értelmében) „közös adatkezelők” az uniós szintű alkalmazások, például a kontaktkövető digitális átjáró és az uniós digitális Covid-igazolvány egyes jellemzői tekintetében. Közös felelősségük tehát annak eldöntése, hogy miként és milyen célból dolgozzák fel a személyes adatokat, illetve megfelelő kontrollok bevezetése. Mindegyik tagállamnak adatvédelmi hatásvizsgálatot kell végeznie az ilyen alkalmazások személyes adatok kezelésére való felhasználásából eredő kockázatok azonosítása és enyhítése érdekében. A Bizottság, amely a nevükben „adatfeldolgozóként” jár el, dokumentumok és sablonok rendelkezésre bocsátásával segítette a tagállamokat az e jelentés tárgyát képező uniós eszközökre vonatkozó adatvédelmi hatásvizsgálataik elkészítésében²⁵. A sablonok alkalmazása önkéntes volt, és a Bizottságnak nem volt feladata annak ellenőrzése, hogy a tagállamok használták-e azokat.

43 Mind az uniós digitális Covid-igazolvány, mind a kontaktkövető digitális átjáró műszaki architektúrája olyan volt, hogy a lehető legkevesebb személyes adatot gyűjtsön össze az uniós központi átjárókon keresztül. Az uniós digitális Covid-igazolvány esetében az uniós polgároktól származó személyes adatok a nemzeti rendszerekben maradtak, és azokért az adott tagállam felelt. A központi átjáró csak azokat a kriptográfiai információkat (és később visszavonási jegyzékeket) kapta meg, amelyekre a nemzeti hatóságoknak szükségük volt az igazolványok érvényességének ellenőrzéséhez. A kontaktkövető átjáró csak álnevesített személyes adatokat kezelt a kontaktkövető alkalmazások által generált szúrópróbaszerű azonosítók (azonosító kulcsok) formájában. Ez az eljárásmód jelentős mértékben csökkentette az adatvédelmi kockázatokat.

44 Az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendelet nem írt elő szabványos eljárást az igazolványok visszavonására, ha például azok hamisnak bizonyulnak. A részt vevő országok szabadon vezethették be az általuk választott technikai megoldást. A Bizottságnak nem volt feladata, hogy adatvédelmi szempontból értékelje e megoldások megbízhatóságát.

45 Ahhoz, hogy a többi ország is tudja, mely igazolványok kerültek visszavonásra, a tagállamoknak visszavonási jegyzékek formájában kétoldalú információcserét kellett volna folytatniuk. Ellenőrzésünk során felmerült az az aggály, hogy az ilyen kétoldalú információcsere, amelyben különböző szereplők vesznek részt és különbözőek a visszavonási megoldások, nem hatékonyak, és az új igazolványok számának növekedésével még kevésbé azok.

46 Ezen aggályok eloszlatására a Bizottság 2022. március 30-án, nyolc hónappal az uniós digitális Covid-igazolvány bevezetése után műszaki előírásokat és szabályokat tett közzé, hogy olyan hatékonyabb mechanizmust lehessen létrehozni, amely lehetővé teszi a visszavonási jegyzékek központi átjárón keresztül történő megosztását. A specifikációk három technológiát is ajánlottak arra, hogy a visszavonási jegyzékek hogyan jussanak el a nemzeti adatbázisokból az igazolványok ellenőrzésére használt alkalmazásokhoz. Helyes alkalmazásuk esetén úgy tekinthető, hogy ezek a javasolt megoldások védik a magánéletet, bár egyikük (bloom filter) sokkal jobban figyelembe vette a magánélet védelmével kapcsolatos szempontokat, mint a másik kettő²⁶. Mindazonáltal e megoldások alkalmazása önkéntes alapon történt, és a Bizottság nem rendelkezett hatáskörrel annak nyomon követésére, hogy a tagállamok alkalmazzák-e azokat.

47 Az informatikai biztonsági kockázatok egy strukturált informatikai biztonsági keret révén kezelhetők és csökkenthetők²⁷. A biztonsági keret általában több elemet foglal magában, például irányítási intézkedéseket, biztonsági szabályokat, követelményeket és szabványokat. Részei emellett olyan bevált gyakorlatok is, mint például a hiányosságok aktív keresése („sebezhetőségi vizsgálatok”) és a védelem aktív tesztelése („behatolási tesztek”).

48 A Bizottság saját informatikai biztonsági kerettel rendelkezik²⁸, amely az adatközpontjaiban tárolt valamennyi információs rendszerre vonatkozik, beleértve a kontaktkövetést és az uniós átjárókat is. A keret a nemzetközi szabványokat követi²⁹. Előírja a Bizottság számára, hogy minden egyes informatikai rendszerre vonatkozóan végezzen kockázatértékelést, informatikai biztonsági terv révén kezelje a releváns kockázatokat, és alkalmazzon hivatalos biztonsági szabályokat és szabványokat.

49 A Bizottság észszerű lépéseket tett a kontaktkövető digitális átjáró informatikai biztonságának garantálása érdekében. Egy erre szakosodott vállalat a rendszer élesítésekor (2020. október) biztonsági értékelést végzett az átjáró kialakításáról és forráskódjáról, és nem talált komolyabb hiányosságokat. Emellett három etikus hekkelés révén szereztek további bizonyosságot az átjáró biztonságáról.

50 A Bizottság biztonsági minimumkövetelményeket is meghatározott a kontaktkövető átjáró megosztási platformjához csatlakozó tagállami kontaktkövető alkalmazásokra vonatkozóan. A biztonsági architektúra elemzése és a felmérésre adott tagállami válaszok azt mutatták, hogy a tagállami rendszerek uniós átjáróval való összekapcsolásának technikai folyamata (ún. „on-boarding”, vagyis „bevezetés”) strukturált volt és figyelembe vette az informatikai biztonsági szempontokat.

51 Ami az uniós digitális Covid-igazolványt illeti, az Informatikai Főigazgatóság sebezhetőségi értékeléseket végzett az átjáróval kapcsolatban, egy független vállalkozó pedig további behatolási teszteket hajtott végre. A tesztek alátámasztották: a központi átjárót úgy alakították ki, hogy az garantálja a magas szintű biztonságot. A feltárt problémák többsége az infrastruktúrához, nem pedig a forráskódhoz kapcsolódott. A feltárt sebezhetőségeket nyomon követték. Az átjárón behatolási teszteket végző tanácsadók azt javasolták, hogy végezzenek teljes körű ellenőrzést több komponensre vonatkozóan, beleértve az olyan tagállami szinten használható komponsenseket is, mint például az igazolványkiállítási szolgáltatás vagy a mobilalkalmazások. Ez a kiegészítő ellenőrzés 2022 áprilisában zárult le, és nem vetett fel aggályokat az eszköz biztonsági architektúrájára nézve.

52 Az uniós digitális Covid-igazolvány keretrendszerében részt vevő tagállamok és nem uniós országok az igazolványokat nemzeti rendszereikben hozták létre. A nemzeti rendszerek feltörése esetén, ha jogosulatlan felek hozzáférést kaptak volna, akkor a rosszindulatú felhasználók érvényes, de hamis igazolványokat állíthattak volna ki. Az ilyen igazolványok széles körű használata hatással lehetett volna a szabad mozgásra, mivel kikezdte volna az uniós digitális Covid-igazolványokba vetett bizalmat, és ezzel megnőtt volna annak kockázata, hogy a tagállamok ismét további korlátozásokat vezessenek be. Ezért fontos volt biztosítani, hogy a nemzeti rendszereknek részét képezzék megfelelő biztonsági ellenőrzések.

53 A részt vevő országok rendszereinek biztonsági kontrolljai tekintetében a Bizottság az országok által kitöltött önértékelő kérdőívekre is támaszkodott, de nem rendelkezett hatáskörrel a tényleges megfelelés ellenőrzésére (például a sebezhetőségi vizsgálatokról szóló jelentések, ellenőrzési jelentések, cselekvési tervek vagy nemzetközi igazolványok felülvizsgálata révén). Ez korlátozta a tagállami rendszerek biztonsági állapotára vonatkozó bizonyosságot.

54 Interjúink alátámasztották, hogy az egyik nem uniós országban egy informatikai biztonsági incidens történt. Az ország nemzeti megoldása sebezhető volt, így jogosulatlan felhasználók hozzáférhettek az alkalmazáshoz, és nemzeti szinten jogellenes igazolványokat állíthattak ki mindaddig, amíg az incidenst fel nem derítették és meg nem oldották. Az érintett ország eseményjelentése szerint ez alig tucatnyi igazolványt érintett.

55 Nincsenek olyan technikai megoldások, amelyek révén minden kockázat csökkenthető lenne, például még a legkorszerűbb biztonsági ellenőrzések sem akadályozhatják meg, hogy valamely nemzeti rendszerhez jogszerűen hozzáférő, engedéllyel rendelkező munkatárs a hatáskörével visszaélve hamis igazolványokat állítson elő.

56 Ezért az olyan események jelentéséhez és kezeléséhez, mint hamis igazolványok megjelenése, gyors információcsere szükséges az illetékes hatóságok között. Az általunk megkérdezett tagállamok és nem uniós országok arról számoltak be, hogy az ilyen problémák bejelentése lassan zajlik, mivel nem könnyű megtalálni a megfelelő partnereket a másik országban.

57 Az uniós digitális utaslokalizáló űrlapok és megosztási platformok esetében a következő ajánlott informatikai biztonsági gyakorlatok³⁰ kerültek alkalmazásra: kéttényezős hitelesítés, biztonságos kommunikációs protokollok, webalkalmazás-szintű tűzfalak és fizikai hozzáférés-biztonsági ellenőrzések. A vállalkozó informatikai kockázatértékelést is végzett, és strukturált eljárást alakított ki a rendszerbe belépő országok számára.

58 E rendszer első behatolási tesztjére azonban csak 2022 márciusában, egy évvel az első ország csatlakozása után került sor. A tesztelést követően a külső szolgáltató végrehajtási tervet dolgozott ki a megállapítások nyomán szükségesnek bizonyult feladatok elvégzésére. Más szóval a rendszer egy éven át úgy működött, hogy a sebezhetőségek feltáratlanok maradtak.

Az uniós eszközök eltérő mértékben könnyítették meg a Covid19-világjárvány idején történő utazásokat

59 Ebben a részben azt vizsgáljuk, hogy az uniós eszközök megkönnyítették-e az Unión belüli utazást a Covid19-világjárvány kezdetén. Konkrétan a következőket értékeltük:

1. a tagállamok széles körben alkalmazták-e az eszközöket (ez ugyanis szükséges az eredményességükhöz);
2. az eszközök jobb koordinációt és információcserét eredményeztek-e a tagállamok között az utazási korlátozások bevezetésével kapcsolatban, azaz kezeltek-e két olyan problémát, amelyekről korábban megállapítást nyert, hogy hátráltatják az Unión belüli utazást³¹.

60 Összeállítottuk és elemeztük az eszközök tagállamok általi használatára vonatkozó adatokat. Összehasonlítottuk továbbá a tagállamok által az uniós digitális Covid-igazolvány bevezetése előtt és után életbe léptetett utazási korlátozásokat is.

Az uniós utaslokalizáló eszközök és a kontaktkövető digitális átjáró nem érte el a kívánt hatást, mert a tagállamok ezeket csak kismértékben alkalmazták

61 Ahhoz, hogy elérjék a kívánt hatást, az uniós eszközöket széles körben kellett volna alkalmazni. A 2. táblázat összefoglalja, hogy az egyes tagállamok milyen mértékben vették igénybe az eszközöket. A táblázat tanúsága szerint az uniós digitális Covid-igazolvány volt az egyetlen olyan eszköz, amelyet valamennyi tagállamban használtak.

62 Az uniós digitális utaslokalizáló űrlapokat és megosztási platformot a tagállamok nem használták kellő mértékben ahhoz, hogy azok érdemi hatást érjenek el a Covid19-járvány terjedésének megfékezése és a biztonságos utazás megkönnyítése terén.

63 Az uniós digitális utaslokalizáló űrlapot³² csak négy tagállam használta, míg 17 másik tagállam továbbra is saját nemzeti megoldásaira hagyatkozott. A 2022 februárjáig kibocsátott közel 27 millió formanyomtatvány 91,6%-a (24,7 millió) olasz volt.

64 A megosztási platform használata ugyancsak igen korlátozott volt. Bár elméletben az eszközt bármely tagállami platformról történő információcserére lehetett használni, azt többnyire azok az országok alkalmazták, amelyek az uniós űrlapokat is használták. A platformot továbbra is elhanyagolható mértékben vették igénybe: 2021-ben mindössze három űrlapot, 2022 első két hónapjában pedig 253 űrlapot osztottak meg. Egy kivételével mind a 256 űrlap Spanyolországból származott.

65 A kontaktkövető alkalmazásokat a tagállamok eltérő mértékben vették igénybe. Néhány tagállam egyáltalán nem vett használatba kontaktkövető alkalmazást. Azokban az országokban, ahol használták az alkalmazást, a tényleges felhasználás a lakosság körében korlátozott volt. A kontaktkövető alkalmazásokat az uniós polgárok összesen 74 millió alkalommal töltötték le (2021 októberéig). Arra vonatkozóan azonban nincs uniós szintű statisztikai adat, hogy ténylegesen hány ember használta azokat.

66 A megerősített Covid19-esetek teljes száma 2022. május 22-re meghaladta a 522 milliót³³, és eddig az időpontig 55 millió azonosítási kulcsot töltöttek fel. A kontaktkövető digitális átjáróból származó adatok azt mutatják, hogy a tagállamok eltérő mértékben használták a kontaktkövető eszközöket: az azonosítási kulcsok 83%‑át kizárólag német felhasználók töltötték fel (lásd: II. melléklet).

67 Összességében a vizsgált eszközöket újonnan felmerülő igények kezelésére dolgozták ki, ami megnehezítette köztük a szinergiák következetes kialakítását. Annak ellenére például, hogy elválaszthatatlanul kapcsolódnak egymáshoz, az uniós digitális utaslokalizáló űrlapot és az ilyen űrlapok cseréjére szolgáló platformot külön-külön fejlesztették ki (az előbbit az „EU Healthy Gateways” elnevezésű közös fellépés, az utóbbit pedig az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége). Az uniós digitális Covid-igazolvány és az utaslokalizáló űrlapok kombinálására vonatkozó iránymutatásokat azok bevezetését követően szintén kibocsátották ugyan uniós szinten, de végrehajtásukra mindeddig nem került sor.

68 Mivel az eszközöket rövid távú működésre alakították ki, nincsenek olyan rugalmas eljárások, amelyek lehetővé tennék azok hosszabb távú használatát vagy gyors újraindítását, ha a jövőben ismét szükség lenne rájuk. Az uniós digitális Covid-igazolványok jelenlegi jogalapja például 2023 júniusában lejár, és azt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján meg kell újítania. Ellenőrzésünk során a Bizottság rámutatott arra, hogy a tanúsítási rendszer működését mind jogi, mind technikai szempontból rendkívül nehéz lenne rövid időn belül visszaállítani.

A tagállamok széles körben használták az uniós digitális Covid-igazolványt, ami megkönnyítette az utazást

69 Az uniós digitális Covid-igazolvány uniós portálja 2021. június 1-jén lépett működésbe, akkor még csak hét tagállam csatlakozott hozzá. Másfél hónapon belül már mind a 27 uniós tagállam csatlakozott a rendszerhez. A Bizottság által javasolt megoldás az Unión kívül is nagy érdeklődést váltott ki. 2022 júliusáig 45 nem uniós ország és terület fogadta el a digitális Covid-igazolványra vonatkozó uniós keretet.

70 A tagállamok 2021. október 13-ig 585 millió igazolványt állítottak ki. Öt hónappal később a kiállított igazolványok száma már 1,7 milliárd volt, és zömük (1,1 milliárd igazolvány) oltottságon alapult. Ez a szám nagyobb, mint az uniós lakosság száma, mivel egy személynek több igazolványa is lehetett (például valaki két tesztigazolványt is kaphatott a beoltottsága előtt). Minden egyes oltóanyagadagot, gyógyulást vagy tesztet követően újabb uniós digitális Covid-igazolványt állítottak ki. Az utazás megkönnyítése mellett a tagállamokban az uniós digitális Covid-igazolványokat a nyilvános terekhez való hozzáférés, például az éttermekbe vagy színházakba való belépés ellenőrzésére is használták. Az 1,7 milliárd igazolvány tagállamonkénti bontását a 4. ábra mutatja be.

71 Az e jelentésben tárgyalt eszközök célja a biztonságos utazás megkönnyítése volt. A világjárvány miatt számos tagállam úgy döntött, hogy különféle utazási korlátozásokat vezet be. A „Szabad mozgás az Európai Unióban a Covid19-világjárvány idején” című különjelentésünkben³⁴ arra a következtetésre jutottunk, hogy 2021 júniusában a tagállamokban még mindig számos összehangolatlan utazási korlátozás – többek között kötelező PCR-tesztelés, karanténra vonatkozó követelmények és beutazási tilalom – volt érvényben.

72 Az uniós digitális Covid-igazolványok hatálybalépéséig az utazókra vonatkozó beutazási korlátozások az azon földrajzi területen fennálló egészségügyi kockázatoktól függtek, ahonnan beutaztak. Ez 2021 júliusában, az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendelet bevezetésével megváltozott: a korlátozásokat fokozatosan az egyénekre kezdték el alkalmazni, nem pedig a földrajzi területekre, és azok elsősorban érvényes igazolvány birtoklásától függtek.

73 Amellett, hogy megváltozott az utazási korlátozások jellege, az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendelet új hivatalos mechanizmust is bevezetett a korlátozásokkal kapcsolatos információmegosztás javítása érdekében. A rendelet hatálybalépése óta a tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a többi tagállamot, ha új korlátozásokat kívánnak bevezetni. Az ilyen értesítéseknek tartalmazniuk kell a korlátozások szigorításának okait, hatályát és időtartamát. 2022 márciusáig 13 tagállam nyújtott be információkat e rendelkezés nyomán.

74 2021 júliusában a Bizottság utazási korlátozásokról folytatott konzultációja feltárta, hogy az uniós digitális Covid-igazolványok birtokosai esetében valamennyi tagállam feloldotta a korlátozásokat (Görögország, Magyarország és Olaszország kivételével, amelyek csak később válaszoltak). Az 5. ábra bemutatja, miben különböztek az igazolási rendszer bevezetése előtti és utáni (2021. június és július) utazási korlátozások. Felmérésünk 13 válaszadója közül tizenkettő egyetértett azzal, hogy az uniós digitális Covid-igazolványok elősegítették az utazási korlátozások tagállamok közötti összehangolását.

Következtetések és ajánlások

75 Megállapítottuk, hogy a Bizottságnak, noha a közegészségügyi politika terén korlátozott a hatásköre, mégis gyorsan sikerült megfelelő technológiai megoldásokat javasolnia az Unión belüli utazás megkönnyítésére a Covid19-világjárvány idején. Ezen eszközök némelyikének hatása azonban attól függ, hogy a tagállamok milyen mértékben hajlandóak használni azokat. Míg az uniós digitális Covid-igazolványt sokan támogatták, és az meg is könnyítette az utazást, a többi eszköz hatása mérsékeltebbnek bizonyult, mert nemigen vették őket igénybe.

76 A Bizottság haladéktalanul mozgósított 71 millió eurót az eszközök fejlesztésére: több finanszírozási forrást ötvözött, és közbeszerzési eljárások indítása helyett már meglévő keretszerződéseket használt fel. Az uniós eszközöket egyedi célra dolgozták ki, vagyis nem léteznek velük összehasonlítható rendszerek. (21–27. bekezdés).

77 A Bizottság időben működésbe léptette a kontaktkövető digitális átjárót és az uniós digitális Covid-igazolványt. A kontaktkövető alkalmazások közötti interoperabilitást biztosító kontaktkövető digitális átjáró 2020 októberében, azaz hét hónappal azután lépett működésbe, hogy az Egészségügyi Világszervezet világjárványnak nyilvánította a Covid19-et. Az uniós digitális Covid-igazolvány technikai fejlesztése a kontaktkövető digitális átjáróval kapcsolatos korábbi tapasztalatokra épült, és még azelőtt befejeződött, hogy a tagállamok lezárták volna oltási programjaikat. Az uniós digitális Covid-igazolványok elfogadására irányuló jogalkotási folyamat szintén a szokásosnál sokkal gyorsabb volt (28–35. bekezdés).

78 A Bizottságnak nem sikerült leküzdenie egyes tagállamok fenntartásait az uniós megoldású utaslokalizáló űrlapok használatára nézve, amelyek csak azután készültek el, hogy több tagállam már kifejlesztette saját eszközeit. Az uniós megoldásokat így végül csak öt tagállam alkalmazta (36–40. bekezdés).

1. ajánlás. Kezelni kell az uniós digitális utaslokalizáló űrlapok alacsony elterjedtségének okait

A Bizottság kezelje az uniós digitális utaslokalizáló űrlap és megosztási platform kismértékű használatának okait, és a Covid19-világjárvány későbbi szakaszaiban mozdítsa elő ezen eszközök fokozott használatát a tagállamok körében.

Megvalósítás céldátuma: 2023. december

79 Összességében a Bizottság az eszközök tervezésekor figyelembe vette az adatvédelmi követelményeket és az informatikai biztonsággal kapcsolatos bevált gyakorlatokat. Az uniós eszközök a lehető legkevesebb személyes adatot gyűjtik össze (42–43. bekezdés). Általában szisztematikusan sor került a biztonsági kockázatok értékelésére és a behatolási tesztekre – az egyetlen kivétel az uniós digitális utaslokalizáló űrlap késedelmes biztonsági tesztelése volt, aminek következtében az eszköz egy éven át a sebezhetőségek feltárása nélkül működött (47–51. és 57–58. bekezdés).

80 Ami az uniós digitális Covid-igazolványokat illeti, a részt vevő országoknak különböző kommunikációs csatornákon keresztül, kétoldalú információcsere keretében kellett megosztaniuk a hamis igazolványok jegyzékét. Ez a módszer azonban csökkenti a hamis igazolások letiltásának hatékonyságát. 2022 márciusára a Bizottság javasolt életképes megoldásokat e probléma kezelésére, de önkéntes részvétel mellett (44–46. bekezdés). Emellett azok az intézkedések, amelyek révén az országok tájékoztatni tudják egymást a sürgős reagálást igénylő eseményekről (pl. hamis igazolványok), meglehetősen időigényesek (55–56. bekezdés).

2. ajánlás. Fel kell gyorsítani az országok között az uniós digitális Covid-igazolványt érintő biztonsági eseményekkel kapcsolatos kommunikációt

A Bizottság segítse elő a közvetlen kommunikációt minden, az uniós digitális Covid-igazolvány keretrendszerében részt vevő ország hivatalos kapcsolattartó személyei között, hogy az igazolványokhoz kapcsolódó sürgősségi helyzetek esetén lehetőség legyen gyors kommunikációra.

Megvalósítás céldátuma: 2023. június

81 Mivel az uniós digitális Covid-igazolványban használt kódokat a részt vevő országok nemzeti rendszerei hozták létre, fontos volt, hogy ezeket a rendszereket megfelelő biztonsági ellenőrzéseknek vessék alá. A Bizottság a részt vevő országok informatikai biztonsági önértékeléseire támaszkodott, mivel nem rendelkezik hatáskörrel annak ellenőrzésére, hogy az országok ténylegesen megfelelnek-e a biztonsági követelményeknek. Ez korlátozza a tagállami rendszerek biztonsági állapotára vonatkozó bizonyosságot (52–54. bekezdés).

82 Az uniós utaslokalizáló űrlapok és a kontaktkövető digitális átjáró nem érték el a kívánt hatást, mivel kevéssé vették igénybe őket. Az uniós digitális utaslokalizáló űrlapot csak négy tagállam használta, más országok továbbra is saját nemzeti megoldást alkalmaztak. Az utaslokalizáló űrlapok megosztási platformját elhanyagolható mértékben vették igénybe: 2021-ben mindössze három űrlapot, 2022 első két hónapjában pedig 253 űrlapot osztottak meg a platformon. A kontaktkövető digitális átjáró használatát korlátozta, hogy a tagállamok alig-alig vették igénybe a kontaktkövető alkalmazásokat, és a forgalom túlnyomó többségét egyetlen ország generálta (61–67. bekezdés).

83 Az általunk megvizsgált eszközöket úgy alakították ki, hogy azok egymástól függetlenül működjenek és tegyenek eleget a felmerülő igényeknek. Ez – a nemzeti utaslokalizáló úrlapok sokféleségével együtt – megnehezítette az uniós eszközök egységes alkalmazását. Az eszközöket az egészségügyi válságra reagálva a rövid távú működést szem előtt tartva alakították ki. Nincsenek olyan külön eljárások, amelyek lehetővé tennék ezek hosszabb távú használatát vagy gyors újraindítását, ha a jövőben is szükség lenne rájuk. Az uniós digitális Covid-igazolványok jelenlegi jogalapja 2023 júniusában lejár, és azt a rendes uniós jogalkotási eljárás keretében kell megújítani (68. bekezdés).

84 Megállapítottuk, hogy az uniós digitális Covid-igazolvány ténylegesen megkönnyítette a Covid19-világjárvány idején az utazást. A tagállamok és több nem uniós ország is széles körben használta az igazolványokat, és 2022 márciusáig több mint 1,7 milliárd uniós digitális Covid-igazolványt állítottak ki az Unió, illetve az EGT országaiban. Megállapítottuk továbbá, hogy az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendelet hatálybalépésétől számított egy hónapon belül a tagállamok jelentős mértékben össze hangolták utazási korlátozásaikat. Konkrétabban: az uniós digitális Covid-igazolvánnyal rendelkező uniós polgárokra vonatkozó utazási korlátozásokat valamennyi tagállam megszüntette, mivel őket vagy beoltották a Covid19-fertőzés ellen, vagy tesztjük negatív eredményt adott a közelmúltban, vagy felgyógyultak a Covid19-ből.

85 Emellett az uniós digitális Covid-igazolvány javította az utazási korlátozásokkal kapcsolatos információmegosztást és koordinációt, mivel az alkalmazandó rendelet előírja a tagállamok számára, hogy jelentsék és indokolják az utazási korlátozások bevezetését (69–74. bekezdés).

3. ajánlás. Elő kell készíteni a jövőbeli válságok esetén alkalmazandó uniós eszközöket

A Bizottság:

1. vegye számba, hogy a Covid19-világjárvány során létrehozott uniós eszközök közül melyek váltak leginkább a polgárok és a tagállamok hasznára, és dolgozzon ki eljárásokat ezek gyors újraindítására jövőbeli vészhelyzetek esetén;
2. szinergiák vagy egyszerűsítések révén könnyítse meg a válságok idején az uniós polgárok számára a hozzáférést a határon átnyúló kontaktkövetést elősegítő uniós eszközökhöz;
3. a tagállamokkal együtt elemezze, hogy szükség van-e további eszközökre az esetleges jövőbeli válságok kezeléséhez.

Megvalósítás céldátuma: az a) és c) ajánlás esetében 2023. szeptember; a b) ajánlás esetében 2024. szeptember

A jelentést 2022. november 22-i luxembourgi ülésén fogadta el a Bettina Jakobsen számvevőszéki tag elnökölte III. Kamara.

Mellékletek

I. melléklet. A Covid19-világjárvány alatt a biztonságos utazást megkönnyítő uniós eszközök leírása

Európai egyesítőportál

Az európai egyesítőportál a nemzeti kontaktkövető alkalmazások interoperabilitását biztosító rendszer. A nemzeti kontaktkövető alkalmazásokat azért fejlesztették ki, hogy tájékoztassák a polgárokat az esetleges veszélyekről, és elősegítsék a Covid19-járvány terjedési láncainak megszakítását.

A kontaktkövető alkalmazás folyamatosan rögzíti az ilyen alkalmazások egymás közelében található felhasználóinak érintkezéseit. 15 percenként új azonosító kulcsot generál a felhasználók számára a magánélet védelme érdekében. Az alkalmazás Bluetooth használatával észleli a közelben lévő okostelefonokat és cseréli ki az azonosító kulcsokat. Minden esetben, ha két felhasználó találkozik, a kulcsok kicserélődnek a felhasználók között, és ezeket a kulcsokat mindkét felhasználó telefonja eltárolja.

Ha egy felhasználó Covid19-tesztjének eredménye pozitív lesz, és ezt bejelenti az alkalmazásban, akkor az az elmúlt 14 napból a felhasználó valamennyi kulcsát elküldi országa nemzeti backend szerverére. A szerver elküldi a fertőzött felhasználói azonosító kulcsot az összes többi felhasználó alkalmazására, ahol azokat összevetik a telefonon tárolt kulcsokkal. Ha egyezés mutatkozik, akkor a felhasználó a fertőzött személy közelében tartózkodott, ezért figyelmeztetik.

A tagállamok többsége ezt a decentralizált módszert tette magáévá, ahol a fertőzött személyek kulcsainak kombinációját elküldik a felhasználók alkalmazásaiba, és az összehasonlítás a felhasználók telefonján történik. Néhány tagállam központosítottabb módszert választott: itt a kulcsok összehasonlítására és a felhasználói eszközökkel való megfeleltetésre a központi nemzeti szervereken kerül sor.

A decentralizált megközelítést alkalmazó nemzeti kontaktkövető platformok és a kompatibilis technológiai építőelemek az uniós kontaktkövető digitális átjárón keresztül megoszthatják egymással a fertőzött személyek anonimizált kulcsait. A kontaktkövető digitális átjáró így lehetővé teszi az utazó számára, hogy az uniós átjáróhoz csatlakozó más országokban tett utazásai során ugyanúgy a nemzeti kontaktkövető alkalmazást használja.

Digitális utaslokalizáló űrlap

A közegészségügyi hatóságok utaslokalizáló űrlapokat használnak a kontaktkövetés megkönnyítésére, ha az utazók repülővel, vonattal, hajón vagy buszon történő utazásuk során fertőző betegségnek vannak kitéve. Az Egészségügyi Világszervezet és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet már korábbi járványok (nevezetesen az ebola) során megkezdte ilyen űrlapok kidolgozását.

Az utaslokalizáló űrlapok kitöltését előíró országok hagyományosan papíralapú nyomtatványokat használnak. A papíralapú nyomtatványoknak azonban jelentős korlátaik vannak – nehezen olvashatók, és a bennük szereplő adatokat manuálisan kell bevinni az automatizált feldolgozásra szolgáló számítógépes rendszerekbe. E korlátok miatt számos ország inkább elektronikus változatot fejlesztett ki. Az uniós digitális utaslokalizáló űrlap olyan webes alkalmazás, amelyet azért fejlesztettek ki, hogy egyszerűsítse az utaslokalizáló űrlapok használatát a határokon át terjedő egészségügyi veszélyek, például a Covid19-járvány idején.

Az utazó online tölti ki az űrlapot az utazás részleteivel, és egyedi „gyorsválasz-kódot” (QR-kódot) kap. Ezt a kódot a célországok illetékes hatóságai beszkennelhetik annak ellenőrzésére, hogy az utasok megadták-e a kért információkat. A digitális formátum célja, hogy megkönnyítse és felgyorsítsa az adatgyűjtést és az érdekelt felek közötti adatcserét, és ezáltal hatékonyabbá és eredményesebbé tegye a kontaktkövetést.

Utaslokalizáló űrlapok megosztása

Ha egy utazó Covid19-tesztje pozitív, előfordulhat, hogy az egyik ország által gyűjtött utaslokalizáló (PLF) adatokat – kizárólag a Covid19-fertőzöttség nyomon követése céljából – biztonságosan kell továbbítani a többi érintett országnak. A Bizottság úgy határozott, hogy az egészségügyi információk megosztására szolgáló meglévő európai rendszer (korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer) korlátai miatt külön platformot hoz létre a PLF-adatok különböző nemzeti rendszerek közötti megosztása céljából.

A PLF megosztási platform biztonságos és titkosított adatátvitelt tesz lehetővé az illetékes nemzeti hatóságok között, és nem tárol adatokat. A tagállami hatóságok akár az uniós, akár tagállami digitális utaslokalizáló űrlaprendszereken keresztül csatlakozhatnak hozzá.

Uniós digitális Covid-igazolvány

Az uniós digitális Covid-igazolvány bizonyítékot nyújt arra vonatkozóan, hogy az adott személyt vagy beoltották a Covid19-fertőzés ellen, vagy a tesztje negatív eredményt adott, vagy felgyógyult a Covid19-ből. Ezeket az igazolványokat az illetékes nemzeti hatóságok állítják ki.

Az igazolványok papíron és elektronikus formában is kiállíthatók. Mindkét esetben tartalmaznak QR-kódot, amely véd a hamisítással szemben. Az alkalmazás biztonsága nyilvános és titkos rejtjelezési kulcsok használatán alapul. Kétféle kulcs létezik: a titkos, amely lehetővé teszi a QR-kód digitális aláírását, és a nyilvános, amelynek révén ellenőrizni lehet a digitális aláírást.

Minden kibocsátó hatóságnak saját titkos kulcsa és az ahhoz kapcsolódó nyilvános kulcsa van. A titkos kulcsokat biztonságosan tárolják, a nyilvános kulcsokat pedig megosztják a központi nemzeti adatbázisban. A hatóság – engedélyezést követően – hozzáférést biztosít a kibocsátási rendszerhez a megfelelő egészségügyi szereplők (pl. kórházak és tesztközpontok) számára, így azok digitális aláírással tudják ellátni az igazolványokat.

Az uniós digitális Covid-igazolvány hitelességének ellenőrzésére használt alkalmazások a nyilvános kulcsokat a nemzeti adatbázisokból szerzik be. A nemzeti adatbázisok a nyilvános kulcsokat az uniós átjárón keresztül osztják meg más országokkal. Az átjáró így teszi lehetővé az igazolványok különböző országok közötti kölcsönös ellenőrzését.

II. melléklet. A kontaktkövető alkalmazások igénybevétele Unió-szerte

A kontaktkövető alkalmazásokat eltérő mértékben tették magukévá az Unió országaiban: letöltéseik száma csak két tagállamban haladta meg a lakosság 50%-át. Az alábbi ábra szemlélteti, mennyire eltért a helyzet a decentralizált kontaktkövető alkalmazásokat használó egyes tagállamokban.

Az alkalmazás letöltése még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kontaktkövetést alkalmazzák is, mivel ahhoz az is kell, hogy az alkalmazások aktívak legyenek, és hogy a polgárok önkéntesen bejelentsék pozitív Covid19-tesztjüket. Ha a felhasználók bejelentik, hogy tesztjük pozitív lett, ezzel a vonatkozó kulcsok feltöltődnek a kontaktkövető digitális átjáróra. Az átjáróból származó adatok azt mutatják, hogy a kontaktkövetést tagállamonként eltérő mértékben veszik igénybe. Az alkalmazásba feltöltött kulcsok száma azt mutatja, hogy túlnyomó többségük egyetlen országból érkezett.

Glosszárium

Adatkezelő: Az általános adatvédelmi rendelet értelmében olyan személy vagy szervezet, aki vagy amely meghatározza, hogy a személyes adatokat hogyan és milyen célból kell feldolgozni.

Behatolási teszt: Az informatikai rendszerek biztonságának értékelésére szolgáló módszer, amelynek alkalmazása során arra tesznek kísérletet, hogy a biztonsági biztosítékokat olyan eszközökkel és technikákkal törjék át, amelyeket jellemzően a támadók használnak.

Határellenőrzés: A határt átlépő vagy átlépni szándékozó személyek határon végzett ellenőrzése és a határ őrizete.

Schengeni térség: 26 európai országból álló térség, amely országok a közös határaikon eltörölték az útlevelek és a határt átlépő személyforgalom ellenőrzését.

Sebezhetőségi vizsgálat: Hálózati eszközök, számítógépes rendszerek és alkalmazások ellenőrzésének folyamata a problémák és hiányosságok feltárása érdekében.

Az Európai Bizottság válaszai

https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=62947

Időrendi áttekintés

https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=62947

Ellenőrző csoport

Ellenőrzéseinek eredményeit a Számvevőszék különjelentésekben mutatja be, amelyek egy adott költségvetési területhez kapcsolódó uniós szakpolitikákkal és programokkal, illetve az irányítással kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Hogy ellenőrzési munkája maximális hatást érjen el, témái megválasztásakor és feladatai megtervezésekor a Számvevőszék tekintetbe veszi a teljesítmény-, illetve megfelelőségi kockázatokat, az érintett bevétel vagy kiadás nagyságát, a várható fejleményeket, valamint a politika és a nagyközönség érdeklődését.

Ezt a teljesítmény-ellenőrzést a külső fellépések, biztonságpolitika és jogérvényesülés kiadási területeiért felelős, Bettina Jakobsen számvevőszéki tag elnökölte III. Kamara végezte. Az ellenőrzést Baudilio Tomé Muguruza számvevőszéki tag vezette Daniel Costa De Magalhães kabinetfőnök és Ignacio Garcia de Parada Miranda kabinetattasé, Alejandro Ballester Gallardo ügyvezető, Piotr Senator feladatfelelős, valamint João Coelho, Mirko Iaconisi, Ioanna Topa és Andrej Minarovic számvevők közreműködésével. Nyelvi támogatás: Michael Pyper.

Balról jobbra: Daniel Costa De Magalhães, Andrej Minarovic, Ignacio García de Parada Miranda, João Coelho, Ioanna Topa, Piotr Senator, Baudilio Tomé Muguruza, Mirko Iaconisi és Michael Pyper.

Végjegyzetek

¹ Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 20. cikke (2) bekezdésének a) pontja és 21. cikkének (1) bekezdése.

² A 2004/38/EK irányelv.

³ Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. cikkének (7) bekezdése.

⁴ Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 17. cikke.

⁵ Az EUMSZ 4. cikke (2) bekezdésének k) pontja, 6. cikkének a) pontja és 168. cikke.

⁶ 2011/24/EU irányelv a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről.

⁷ 13/2022. sz. különjelentés.

⁸ 19/2022. sz. különjelentés.

⁹ A Bizottság 2021. június 15-i nyilatkozata.

¹⁰ A 13/2022. sz. különjelentés 4. ábrája.

¹¹ Az egészség védelmét, valamint az áruk és alapvető szolgáltatások rendelkezésére állásának biztosítását célzó határigazgatási intézkedésekre vonatkozó iránymutatások, C(2020) 1753 final, OJ C 86I., 2020.3.16.

¹² A Bizottság közleményei, C(2020) 3250, C(2020) 3251 és C(2020) 3139.

¹³ A Tanács (EU) 2020/1475 ajánlása.

¹⁴ A Bizottság (EU) 2021/858 végrehajtási határozata.

¹⁵ E-egészségügy és a koronavírus-járvány, az Európai Bizottság weboldala.

¹⁶ e-egészségügyi hálózat, „Guidelines on verifiable vaccination certificates - basic interoperability elements”, 2021.3.12.

¹⁷ Az (EU) 2021/953 rendelet.

¹⁸ Rendeletjavaslat,COM(2021) 130.

¹⁹ 2021/0068/COD eljárás.

²⁰ Tevékenységi jelentés: „Development and Trends of the Ordinary legislative Procedure", Európai Parlament.

²¹ Better Regulations Guidelines, SWD(2017) 350, 2017. július 7.

²² ENISA, Taking Care of Health Data.

²³ Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete.

²⁴ ISACA, Certified Information System Auditor review manual, 2019; International Organization for Standardization / International Electrotechnical Commission standards 27001.

²⁵ Adatvédelmi kockázatértékelés-tervezet (DPRA-DRAFT).

²⁶ E-egészségügyi hálózat, „EU DCC Revocation – B2A Communication between the Backend and the Applications”, 4.6.3. szakasz.

²⁷ ISACA, Certified Information System Auditor review manual, 2019.

²⁸ (EU) 2017/46 határozat az Európai Bizottság kommunikációs és információs rendszereinek biztonságáról, C(2017) 8841 final.

²⁹ Nemzetközi Szabványügyi Szervezet / Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság 27001., 27002., 27005. és 27035. standardja.

³⁰ Nemzetközi Szabványügyi Szervezet / Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság 27001. standardja.

³¹ A 13/2022. sz. különjelentés 69–75. bekezdése.

³² Uniós digitális utaslokalizáló űrlap.

³³ Weekly epidemiological update on COVID-19 –2022. május 25., Egészségügyi Világszervezet.

³⁴ 13/2022. sz. különjelentés.

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (https://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2023

PDF	ISBN 978-92-847-9225-2	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/993616	QJ-AB-22-027-HU-N
HTML	ISBN 978-92-847-9218-4	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/779727	QJ-AB-22-027-HU-Q

SZERZŐI JOGOK

© Európai Unió, 2023

Az Európai Számvevőszék dokumentumainak felhasználását a nyíltadat-politikáról és a dokumentumok további felhasználásáról szóló 6-2019. sz. számvevőszéki határozat szabályozza.

Ellenkező rendelkezés (pl. egyedi szerzői jogi nyilatkozatokban foglaltak) hiányában az Európai Unió tulajdonában lévő számvevőszéki tartalmak a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) licenc alá tartoznak. Ezért főszabály szerint a további felhasználás a forrás és a változtatások megfelelő feltüntetésével megengedett. A Számvevőszéktől származó tartalmak további felhasználásakor azok eredeti értelme és mondanivalója nem torzulhat. A Számvevőszék nem vonható felelősségre a továbbfelhasználás esetleges következményeiért.

Ha az adott tartalomban azonosítható magánszemélyek is érintettek (például ha egy kép a Számvevőszék munkatársait ábrázolja vagy harmadik fél is szerepel a források között), adott esetben további engedélyt is be kell szerezni.

Amennyiben ez megtörtént, akkor a vonatkozó engedély érvényteleníti a fenti általános érvényű engedélyt, és az abban foglalt, egyértelműen meghatározott felhasználási korlátozások érvényesek.

Az olyan tartalmak felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek nem az Európai Unió tulajdonát képezik, adott esetben közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni.

Az iparjogvédelem alatt álló szoftverek és dokumentumok – pl. szabadalmak, márkajelzések, bejegyzett formatervezési minták, logók és nevek – nem tartoznak a Számvevőszék továbbfelhasználási politikájának hatókörébe.

Az Európai Uniónak az europa.eu címtartomány alá tartozó intézményi weboldalai külső oldalakra mutató hivatkozásokat is tartalmaznak. Ezek nem tartoznak a Számvevőszék hatáskörébe, ezért ajánlott elolvasni az ott közzétett adatvédelmi és szerzői jogi rendelkezéseket.

Az Európai Számvevőszék logójának használata

Az Európai Számvevőszék logója kizárólag a Számvevőszék előzetes hozzájárulásával használható fel.

KAPCSOLATBA SZERETNE LÉPNI AZ EU-VAL?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct központ is működik. Keresse meg online az Önhöz legközelebb eső központot (european-union.europa.eu/contact-eu/meet-us_hu).

Telefonon vagy írásban
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

• az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
• a rendes díjszabású telefonszámon: +32 22999696,
• az alábbi nyomtatvány használatával: european-union.europa.eu/contact-eu/write-us_hu.

INFORMÁCIÓKAT KERES AZ EU-RÓL?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén (european-union.europa.eu).

Uniós kiadványok
Az op.europa.eu/hu/publications címen uniós kiadványok tekinthetők meg és rendelhetők. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi dokumentációs központjától (european-union.europa.eu/contact-eu/meet-us_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálon bármelyik hivatalos nyelven hozzáférhetők az EU jogi tartalmai és az 1951-től megjelenő jogszabályai (eur-lex.europa.eu).

Uniós nyílt hozzáférésű adatok
A „data.europa.eu” portálon az uniós intézmények, szervek és ügynökségek nyílt hozzáférésű adatkészletei érhetők el. Az adatok ingyen letölthetők és felhasználhatók, úgy kereskedelmi, mint nem kereskedelmi célokra. Emellett a portálon keresztül a különböző európai országok számos adatkészlete elérhető.