A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek Bizottság általi értékelése összességében megfelelő, de a végrehajtás terén továbbra is vannak kockázatok

Összefoglalás

I 2020 júliusában az Európai Tanács a Covid19-világjárványra válaszul megállapodott egy több mint 800 milliárd euró összegű helyreállítási alap, a NextGenerationEU eszköz létrehozásáról. Ennek központi eleme a (folyó árakon) összesen akár 723,8 milliárd eurót is kitevő Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz célja, hogy enyhítse a világjárvány gazdasági és társadalmi hatásait, valamint fenntarthatóbbá és a jövőre nézve reziliensebbé tegye az uniós gazdaságokat és társadalmakat, különös hangsúlyt helyezve a zöld és digitális átállásra.

II A tagállamok – hogy részesülhessenek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtott támogatás előnyeiből – nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervjavaslatokat nyújtottak be a Bizottsághoz. A Bizottság feladata, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben meghatározott kritériumok alapján értékelje a helyreállítási és rezilienciaépítési terveket, és e tekintetben iránymutatást és támogatást nyújtson a tagállamoknak.

III Ez az ellenőrzés az első a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt érintő számvevőszéki ellenőrzések sorában. Kiválasztottunk egy hat tagállamból álló mintát, és megvizsgáltuk, hogy a Bizottság megfelelően értékelte-e a helyreállítási és rezilienciaépítési terveket, valamint ellenőriztük, hogy az értékelési folyamatot és a tagállamoknak nyújtott iránymutatást hatékonyan irányították-e, ezek biztosították-e, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek relevánsak legyenek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából, valamint megfeleljenek az RFF-rendeletben meghatározott feltételeknek. Ezen ellenőrzés eredményeit bármely jövőbeli bizottsági értékelés hasznosíthatja, különösen a helyreállítási és rezilienciaépítési tervmódosítások benyújtása kapcsán, és az rávilágít azokra a kockázatokra és kihívásokra, amelyek befolyásolhatják e tervek végrehajtását.

IV Következtetésünk szerint az eljárás összetettségét és az időbeli korlátokat is figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek bizottsági értékelése összességében megfelelő volt. Az eljárással kapcsolatban azonban több hiányosságot, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz sikeres végrehajtásával kapcsolatban pedig több kockázatot tártunk fel.

V A Bizottság értékelését átfogó belső iránymutatások és ellenőrzőlisták alapján végzi, de az értékelők ezeket nem rendszeresen, illetve nem egységesen használták a minőségi értékelés során. A Bizottság végső értékelését alátámasztó fő dokumentumok rendelkezésre álltak ugyan, de azokat nem lehetett minden esetben könnyen nyomon követni. A Bizottság támogatást nyújtott a tagállamoknak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozásakor, és iránymutatásokat tartalmazó dokumentumokat adott ki. Mindazonáltal megkönnyítette volna a folyamatot, ha a Bizottság aktívabb szerepet vállal a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjének előmozdításában.

VI Ami a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz szakpolitikai célkitűzéseit illeti, arra a következtetésre jutottunk, hogy a bizottsági értékelés igazolta, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek valószínűleg hozzájárulnak mind a hat pillérhez, és ezáltal az eszköz szempontjából releváns szakpolitikai területekhez, de ennek mértéke változó, és hatásuk csak a gyakorlatban fog megmutatkozni. A tagállamok továbbra sem foglalkoztak az országspecifikus ajánlásokban, különösen a 2019. évi ajánlásokban foglalt néhány fontos szemponttal, amelyek rendszeres strukturális változásokat jeleznek.

VII Ami az eszköz alapvető feltételeinek való megfelelést illeti, a bizottsági értékelés arra az eredményre jutott, hogy valószínűleg az ellenőrzési mintánkban szereplő intézkedések egyike sem okoz jelentős károkat a környezetre nézve. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe azonban nem kerültek módszeresen beépítésre a környezeti hatások mérséklésére irányuló intézkedések sem mérföldkő, sem cél formájában, és előfordulhat, hogy a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel nem összhangban lévő intézkedéseket az Eszközön kívüli forrásokból finanszírozzák. A becsült költségek bizottsági értékelése bizonyos intézkedések esetében információhiányt mutatott ki. A folyósítási profilok nem a mögöttes költségeket tükrözték, hanem tárgyalások eredményeképp születtek. A Bizottság azt is ellenőrizte, hogy a mintában szereplő intézkedések adott esetben hozzájárultak-e a zöld és digitális átálláshoz.

VIII A Bizottság értékelése javította a mérföldkövek és célok minőségét, de némelyikük nem volt egyértelmű vagy nem fedte le az intézkedés végrehajtásának összes főbb szakaszát. Megállapítottuk továbbá, hogy a mérföldkövek és a célok a hatás helyett általában inkább az output mérésére korlátozódnak, valamint a mérföldkövek és célok meghatározásakor a tagállamok nem alkalmaztak minden esetben összehangolt megközelítést.

IX A tagállamok által javasolt nyomonkövetési és kontrollintézkedések bizottsági értékelése helyesen feltárta a további intézkedéseket igénylő hiányosságokat és elégtelenségeket. Az értékelés azonban bizonyos mértékig olyan rendszerek leírásán alapult, amelyek még kialakításra vártak. Megjegyezzük továbbá, hogy néhány tagállam úgy döntött, hogy nem használja a Bizottság adatbányászati és kockázatértékelő eszközét, ami csökkentheti e rendszer általános hasznosságát, és növelheti annak kockázatát, hogy bizonyos csalások és kettős finanszírozások felderítetlenül maradnak az érintett tagállamban.

X E megállapításaink alapján javasoljuk, hogy a Bizottság:

• javítsa az értékelési eljárásokat és a dokumentációt;
• a tagállamok körében mozdítsa elő a bevált gyakorlatok cseréjét;
• kövesse nyomon a végrehajtott intézkedések országspecifikus ajánlásokhoz való hozzájárulását;
• javítsa az átláthatóságot és a jelentős károkozás elkerülését célzó elv nyomon követését;
• biztosítsa, hogy a mérföldköveket és a célokat megfelelően meghatározzák és azokra egyértelmű ellenőrzési mechanizmusok vonatkozzanak;
• ellenőrizze a nyomon követésre és a kontrollokra vonatkozó egyedi mérföldköveknek való megfelelést, és ösztönözze a bizottsági adatbányászati és kockázatértékelő eszköz használatát.

Bevezetés

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz

01 2020 júliusában az Európai Tanács a Covid19-világjárványra válaszul megállapodott egy (folyó árakon) több mint 800 milliárd euró összegű ideiglenes helyreállítási eszköz, a NextGenerationEU létrehozásáról. Központi eleme a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF). A (folyó árakon) összesen akár 723,8 milliárd eurót kitevő eszköz – amelyből 338,0 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 385,8 milliárd euró hitel – értékét tekintve a 2021–2027-es új többéves pénzügyi keret mintegy kétharmadának felel meg, és ez az eddigi legnagyobb uniós eszköz.

02 A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz célja a Covid19-világjárvány gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítése, valamint az európai gazdaságok és társadalmak fenntarthatóbbá és reziliensebbé tétele, valamint annak biztosítása, hogy felkészültebbek legyenek a zöld és digitális átállással kapcsolatos kihívásokra és lehetőségekre. Az Eszköz kiadásaiból fogják finanszírozni a – hat pillérre tagolódó¹ – uniós jelentőségű szakpolitikai területeken folyó beruházásokat és reformokat (lásd: 1. ábra).

03 A tagállamonkénti pénzügyi hozzájárulást az RRF-rendelet I–III. mellékletében meghatározott allokációs kulccsal összhangban állapítják meg. Az RRF-rendelet értelmében a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teljesítményalapú eszköz, vagyis a tagállamok akkor juthatnak finanszírozáshoz, ha teljesítenek bizonyos minőségi mérföldköveket és mennyiségi célokat.

Helyreállítási és rezilienciaépítési tervek

04 A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből nyújtott támogatás igénybevételéhez a tagállamok 2020. október közepétől nyújtották be a Bizottsághoz nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveik tervezetét, a végleges helyreállítási és rezilienciaépítési terveket pedig az RRF-rendelet 2021. február 12-i hatálybalépésétől² kezdve, bizonyos kritériumoknak és feltételeknek megfelelően nyújtották be. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tematikus komponensek keretében (pl. éghajlatbarát mobilitás vagy az oktatás digitalizálása) csoportosított intézkedésekből – beruházásokból vagy reformokból – állnak.

05 A Bizottság az RRF-rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében meghatározott 11 kritérium alapján értékeli a helyreállítási és rezilienciaépítési terveket (lásd: 1. táblázat).

06 Az értékelési iránymutatásoknak³ megfelelően a Bizottság általában „A”, „B” vagy „C” minősítést adhat az egyes kritériumokat illetően, ahol az „A” a legmagasabb, a „C” pedig a legalacsonyabb minősítést jelenti. A 11 kritérium közül kettő – a jelentős károkozás elkerülését célzó elv és a kontrollrendszerek – esetében csak „A” vagy „C” minősítés adható (a minősítések áttekintése az I. mellékletben található).

07 Ahhoz, hogy egy helyreállítási és rezilienciaépítési terv pozitív értékelést kapjon, legalább a következő végső minősítéseket kell elérnie:

• a 2. kritérium (országspecifikus ajánlások), a 3. kritérium (növekedési potenciál, munkahelyteremtés és reziliencia), az 5. kritérium (zöld átállás) és a 6. kritérium (digitális transzformáció) esetében „A”;
• a többi hét kritérium esetében többségében „A”;
• „C” nem lehet.

08 A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek többször is értékelhetők. Az ellenőrzésünk által érintett kezdeti bizottsági értékelésen túlmenően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervet akkor is értékelni kell, ha a tagállam aktualizált, felülvizsgált vagy módosított változatot nyújt be, konkrétan:

• ha a vissza nem fizetendő támogatáshoz nyújtott maximális pénzügyi hozzájárulás 2022. júniusi aktualizálását követően a tagállam aktualizálja tervét;
• az eredetileg benyújtott helyreállítási és rezilienciaépítési terv módosítását kérelmezi, mert objektív körülmények miatt a terv és a benne foglalt mérföldkövek és célok többé már részben vagy egyáltalán nem elérhetőek (az RRF-rendelet 21. cikkének (1) bekezdése)
• hitel formájában támogatást kér a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből. A tagállamok a helyreállítási és rezilienciaépítési terv benyújtásakor vagy a 2023. augusztus 31-ig terjedő időszakon belül más időpontban hiteltámogatást kérhetnek. Ez utóbbi esetben a kérelemhez csatolni kell egy felülvizsgált helyreállítási és rezilienciaépítési tervet, amely további mérföldköveket és célokat is tartalmaz (az RRF-rendelet 14. cikkének (2) bekezdése).

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek elkészítésének és értékelésének folyamatán belüli feladat- és felelősségi körök

Tagállamok

09 Az RRF-rendelet 18. cikkének (4) bekezdésével összhangban a tagállamok felelnek a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozásáért. A tagállamoknak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozása és értékelése során együtt kell működniük a Bizottsággal, és a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk az általa kért minden kiegészítő információt.

10 A tagállamok később is módosíthatják vagy felülvizsgálhatják helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket, ha a tervek már nem megvalósíthatóak, vagy azokban hiteltámogatás felhasználására vonatkozó kiegészítő mérföldköveket vagy célokat kell feltüntetni (lásd: 08. bekezdés).

Bizottság

11 A Bizottság feladata, hogy a tagállamokkal szorosan együttműködve értékelje a helyreállítási és rezilienciaépítési terveket. Az RRF-rendeletben meghatározott különböző kritériumoknak és feltételeknek való megfelelés biztosítása érdekében iránymutatást és támogatást nyújt a tagállamok számára.

12 Az értékelési folyamat folyamatos párbeszéden alapul, amely már a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek hivatalos benyújtása előtt kezdetét veszi. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv benyújtását követően a Bizottságnak két hónapja van arra, hogy a tagállammal közösen megoldja a fennmaradó kérdéseket, valamint további információkat vagy módosításokat kérjen, mielőtt véglegesíti az értékelését és benyújtja a tanácsi határozatra irányuló hivatalos javaslatát. Az érintett tagállamok és a Bizottság szükség esetén megállapodhatnak ezen értékelési határidő észszerű időtartammal történő meghosszabbításáról⁴.

13 A Tanács jóváhagyását követően a Bizottság valamennyi tagállammal operatív megállapodást köt, amely magában foglalja a végrehajtás részletes technikai szempontjait, többek között az ütemtervet, a mérföldkövek és célok kiegészítő időközi lépéseit, valamint a mögöttes adatokhoz való hozzáférés biztosítására vonatkozó szabályokat.

Tanács

14 A Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján négy héten belül tanácsi végrehajtási határozat formájában jóvá kell hagynia a helyreállítási és rezilienciaépítési terv értékelését⁵. A módosított és felülvizsgált terveket (lásd: 08. bekezdés) a Tanácsnak is el kell fogadnia.

15 A 2021. december 31-ig elfogadott tanácsi végrehajtási határozatok esetében a tagállam 13%-os előfinanszírozást igényelhet. Minden későbbi kifizetés a tagállam által a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásával kapcsolatban beszámolt (és a Bizottság által értékelt) előrehaladáson alapul. A kifizetések folyósítása tekintetében a Bizottság előzetes értékelését a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak továbbítja véleményezésre. A Bizottság az RRF-rendelet 24. cikkének (4) bekezdésében meghatározottak szerint az értékeléséhez figyelembe veszi ezt a véleményt.

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek benyújtásának és értékelésének aktuális állása 2022. június 1-jén

16 2022. június 1-ig – Hollandia kivételével – az összes tagállam hivatalosan benyújtotta helyreállítási és rezilienciaépítési tervét. A Bizottság 25 helyreállítási és rezilienciaépítési tervet pozitívan értékelt a 2. ábrában feltüntetett minősítésekkel, ellenben Magyarország értékelése az ellenőrzés idején még nem fejeződött be (lásd: II. melléklet).

Az ellenőrzés hatóköre és módszere

17 Ez az ellenőrzés a Számvevőszék azon prioritásán alapul, hogy foglalkozzon a Covid19-világjárványra adott, különböző szakpolitikai területeket, többek között a gazdasági kormányzást érintő uniós válaszlépésekkel, megvizsgálva, hogy az eddigi legnagyobb uniós eszköz helyes irányba halad-e. Az ellenőrzés betekintést nyújt az érdekelt felek számára a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelésébe. Célunk, hogy az ellenőrzés megállapításai beépüljenek az értékelési folyamat jövőben – különösen a módosított vagy felülvizsgált helyreállítási és rezilienciaépítési tervek benyújtásával kapcsolatban – szükségessé váló esetleges módosításaiba. Bár ez a jelentés elsősorban a Bizottság értékelési munkájára összpontosít, azokra a kockázatokra és kihívásokra is rávilágít, amelyek befolyásolhatják a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtását.

18 Ez az ellenőrzés az első a NextGenerationEU-val és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatban tervezett ellenőrzéseink sorában. Ez az ellenőrzés nem terjed ki RRF-rendeletnek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe beillesztendő REPowerEU-fejezet tekintetében történő módosítására irányuló bizottsági javaslatra⁶. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre vonatkozó bizottsági értékelés helytállóságát a következők értékelésével kívánjuk megvizsgálni:

• világosak voltak-e a Bizottság belső eljárásai és alkalmazták-e azokat, elégséges volt-e a tagállamok számára nyújtott iránymutatás és betartották-e azokat, valamint eredményes volt-e a tagállamoknak nyújtott támogatás;
• biztosította-e a bizottsági értékelés a következőket:
  •  a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek megfelelően hozzájáruljanak a hat pillérhez, valamint hatékonyan kezeljék az országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások összességét vagy jelentős részét;
  •  a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben szereplő intézkedések megfeleljenek az RRF-rendeletben meghatározott kulcsfontosságú feltételeknek (zöld és digitális átállás, a jelentős károkozás elkerülését célzó elv, költségek);
  •  a mérföldkövek és célok egyértelműek és reálisak;
  •  a javasolt nyomonkövetési és kontrollintézkedések megfelelőek legyenek.

19 Ellenőrzési kritériumaink a következőkből erednek:

• (főként az RRF-rendeletben foglalt) szabályozási követelmények;
• a Bizottság belső szabályai és eljárásai (pl. utasítások és iránymutatások).

20 Értékelésünk egy hat tagállamból álló mintán alapul: a négy olyan tagállam, amelyek abszolút értékben a legnagyobb vissza nem térítendő támogatásban részesül (Németország, Spanyolország, Franciaország és Olaszország), valamint a két olyan tagállam, amely a 2020. évi bruttó hazai termékéhez viszonyítva a legnagyobb vissza nem térítendő támogatásban részesül (Görögország és Horvátország). A hat helyreállítási és rezilienciaépítési terv több szempontból is különbözik egymástól. A III. melléklet ismerteti e tervek néhány jellemzőjét. Ezenkívül reprezentatív mintát készítettünk, és a mintánkban szereplő hat tagállam mindegyike esetében a lényegesség szempontja alapján (legmagasabb költség) kiválasztottunk hét intézkedést a következő tematikus területeken: „közlekedés”, „zöld”, „digitális”, „egészségügy” és „egyéb” a beruházások esetében, valamint „költségvetési” és „szociális” a reformok esetében. A mintában szereplő 42 intézkedést a IV. melléklet mutatja be. Elvégeztük továbbá a mintánkban szereplő hat helyreállítási és rezilienciaépítési terv mérföldköveinek és céljainak általános elemzését, hogy képet kapjunk a mérföldkövek és célok sajátosságairól és időbeli eloszlásáról, illetve arról, hogy a tagállamok milyen módszerekkel határozták meg azokat.

21 E hat tagállam esetében a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tervezetének kezdeti benyújtásától a végső értékelésig és a tanácsi végrehajtási határozatra irányuló javaslat benyújtásáig terjedően a 11 értékelési kritériumból 8 alapján (1., 2., 4–6., 8–10.; lásd: 1. táblázat) megvizsgáltuk a Bizottság értékelési folyamatát. Ellenőrzésünk így a 2020 októbere (a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek első tervezeteinek benyújtása) és 2022 júniusa közötti időszakot fedte le. Az ellenőrzés viszont nem terjedt ki a tanácsi végrehajtási határozatra irányuló javaslattal kapcsolatos tanácsi jóváhagyási folyamatra.

22 Elemeztük a Bizottság által rendelkezésre bocsátott dokumentációt, beleértve a hat tagállammal az értékelési folyamat keretében folytatott releváns levelezést is. Kikértük továbbá a Bizottság és az érintett nemzeti hatóságok munkatársainak véleményét. Ezenfelül pedig a jelentés főbb észrevételeit egy szakértői csoporttal is megvitattuk.

Észrevételek

A belső eljárások és a tagállamoknak nyújtott támogatások megfelelőek voltak ugyan, de nem voltak mindig nyomon követhetők, és esetenként időbeli korlátokba ütköztek

23 A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek újszerűsége és összetettsége miatt a Bizottság esetében megfelelő belső eljárásokra volt szükség, a tagállamok számára pedig megfelelő támogatást kellett nyújtani a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek elkészítéséhez. Megvizsgáltuk, hogy a Bizottság:

• hatékonyan irányította-e belső eljárásait ahhoz, hogy mozgósítsa a szervezeten belüli tudást, és biztosítsa belső iránymutatásainak következetes és átlátható alkalmazását;
• egyértelmű és időszerű iránymutatást és támogatást nyújtott-e a tagállamoknak.

A Bizottság belső eljárása megfelelő volt ugyan, de nem volt mindig nyomon követhető

24 A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz szakpolitikai irányítását egy magas szintű irányítóbizottság keretében végzik, amelynek elnöke az Európai Bizottság elnöke, tagja pedig a három ügyvezető alelnök, a gazdasági biztos, a főtitkár, az új Helyreállítási és Rezilienciaépítési Munkacsoport (RECOVER) vezetője és a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság (DG ECFIN) főigazgatója. Az irányítóbizottság a helyreállítási és rezilienciaépítési terv folyamatának valamennyi lépését felügyeli, tervjavaslat kapcsán a tagállamokkal való korai kapcsolatfelvételtől a végleges terv végrehajtásáig és a terv mérföldköveinek és céljainak teljesítéséig. Megbeszéléseiről rendszeresen jelentést tesz a biztosi testületnek. E testület felel a tanácsi végrehajtási határozatra irányuló javaslat jóváhagyásáért.

25 A RECOVER munkacsoportot 2020. augusztus 16-án hozták létre a Főtitkárságon belül, és a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósággal közösen felel az Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának irányításáért és annak európai szemeszterrel való összehangolásáért. A RECOVER és a DG ECFIN feladatai közé tartozik továbbá, hogy szükség esetén a többi szakpolitikai főigazgatóságot is bevonja a folyamat valamennyi szakaszába.

26 E célból a RECOVER és a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság heti rendszerességgel koordinációs értekezleteket tartott, és az „országcsoportokon” keresztül rendszeresen együttműködött a többi főigazgatósággal. Ezek az országcsoportok az európai szemeszter meglévő csoportjaira épülnek, de ezekben a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek által lefedett különböző szakpolitikai területekkel kapcsolatban szükséges szakértelem biztosítása érdekében az összes érintett főigazgatóság által rendelkezésre bocsátott szakértők is részt vesznek.

27 27 tárgyalócsoport foglalkozik a tagállamokkal való kapcsolattartással, és e tárgyalócsoportok a RECOVER, illetve DG ECFIN érintett országgal foglalkozó egységeinek (helyettes) vezetőiből, valamint a szakpolitikai főigazgatóságok országcsoportjainak a szükséges szakértelemtől függően kiválasztott tagjaiból állnak. E csoportok felelnek különösen a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek (tervezeteinek) elemzéséért, az e tervekhez és a kifizetési kérelmekhez kapcsolódó értékelések elkészítéséért és az azokhoz kapcsolódó végrehajtási jogi aktusok kidolgozásáért, valamint a végrehajtás előrehaladásának nyomon követéséért. Az országcsoportok munkáját általában két igazgatói szintű főtárgyaló – egy a DG ECFIN és egy a RECOVER részéről – felügyeli.

28 Végül közös RECOVER–DG ECFIN horizontális csoportok kerültek felállításra a zöld átálláshoz (a jelentős károkozás elkerülését célzó elv is), digitális transzformációhoz, költségszámításhoz, valamint a mérföldkövekhez és célokhoz kapcsolódó általános szempontok kezelésére. E csoportok iránymutatással szolgálnak a hatáskörükbe tartozó legfontosabb területek értékeléséhez.

29 A tárgyalócsoportokban a RECOVER, illetve DG ECFIN országokkal foglalkozó egységeinek és a szakpolitikai főigazgatóság országcsoportjainak képviselői együtt gondoskodtak arról, hogy az értékelés a különböző szakpolitikai területeken dolgozó munkatársak szakértelmén, valamint földrajzi szempontokon alapuljon. A mintában szereplő intézkedések bizottsági értékelésének elemzése (lásd: 20. bekezdés) megerősítette számunkra, hogy valamennyi érintett főigazgatóság részt vett a folyamatban.

30 Az értékelési folyamat több szakaszból állt (lásd: 3. ábra).

31 Az értékelés és a tagállamokkal folytatott megbeszélések megkönnyítése érdekében a Bizottság általános belső iránymutatásokat és ellenőrzőlistákat dolgozott ki. A gazdasági és társadalmi hatás, a mérföldkövek és célok, a költségek és a jelentős károkozás elkerülését célzó elv esetében ezeket az általános iránymutatásokat részletesebb technikai iránymutatásokkal egészítették ki.

32 A belső iránymutatások és az ellenőrzőlisták egységesítik az értékelési folyamatot, és elősegítik a különböző helyreállítási és rezilienciaépítési tervek egyenlő elbírálását. A belső iránymutatások és ellenőrzőlisták átfogó szempontrendszert biztosítottak az országcsoportok értékelői számára az értékelések elvégzéséhez és dokumentálásához. Az ellenőrzőlisták használata azonban csak a teljesség és a támogathatóság értékelésénél volt kötelező. Következésképpen ezeket nem használták rendszeresen, illetve egységesen a 11 értékelési kritérium minőségi értékelése során. Az értékelők időnként csak minimális információval szolgáltak, máskor viszont mindenfajta egységes szerkezetet nélkülöző jegyzeteket vagy egyéb munkadokumentumokat készítettek.

33 Jóllehet a mintában szereplő intézkedések számvevőszéki ellenőrzése megerősítette, hogy a Bizottság munkájából származó és a végső értékeléseket alátámasztó fő dokumentumok rendelkezésre álltak és azokat nyilvántartásba vették, a bizottsági szolgálati munkadokumentumokban szereplő következtetésekhez vezető dokumentáció nem mindig volt könnyen nyomon követhető.

A Bizottság tagállamoknak nyújtott iránymutatása és támogatása megfelelő volt ugyan, de időbeli korlátokba ütközött

34 A Bizottság feladata volt, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek elkészítése során biztosítsa a tagállamok számára a szükséges iránymutatást és támogatást. A Bizottság már a kezdetektől fogva nyújtott ilyen segítséget iránymutatásokat tartalmazó dokumentumok és megbeszélések formájában, amikor a társjogalkotók még javában tárgyaltak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletről.

35 A Bizottság több, iránymutatásokat tartalmazó dokumentumot fogadott el, hogy segítse a tagállamokat a helyreállítási és rezilienciaépítési tervük kidolgozásában:

• 2020. szeptember 17-én a tagállami helyreállítási és rezilienciaépítési tervekhez általános iránymutatást fogadott el, amelyet 2021. január 22-én módosított és egy új változattal váltott fel; valamint
• 2021. február 12-én közzétette a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel kapcsolatos kritérium alkalmazásáról szóló technikai iránymutatást⁷.

E dokumentumokat továbbá a nemzeti kontrollrendszerek önértékelési ellenőrzőlistái egészítették ki.

36 A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek elkészítéséhez, valamint az RRF-rendelet kidolgozásához és elfogadásához rendelkezésre álló szoros időkeret miatt a Bizottságnak részben a jogi szöveg véglegesítése előtt és a tagállami helyreállítási és rezilienciaépítési tervek elkészítésével párhuzamosan kellett kidolgoznia az iránymutatásokat tartalmazó dokumentumokat. Ennek érdekében a Bizottság a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozására vonatkozó főbb iránymutatásokat tartalmazó dokumentumából két változatot tett közzé (lásd: 34. bekezdés). Ennek következtében a tagállamoknak néhány esetben a folyamat során ki kellett igazítaniuk a helyreállítási és rezilienciaépítési tervüket. Ez különösen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvre vonatkozó iránymutatást érintette, amelyet az RRF-rendelettel egy időben fogadtak el, és amely előírta, hogy a tagállamoknak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben szereplő minden egyes reform és beruházás tekintetében ki kell tölteniük egy jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel kapcsolatos ellenőrzőlistát.

37 Megállapítottuk, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelése nagyrészt a Bizottság és a tagállamok közötti folyamatos párbeszédre épült, amely kétoldalú találkozókból, levelezésből és információcseréből állt. Az ilyen információcsere további megkönnyítése érdekében a Bizottság a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatban egy online „kérdés-felelet” platformot is létrehozott, amely további magyarázatokkal és iránymutatással szolgál a tagállamok számára. A tagállami hatóságok a velük folytatott beszélgetések során megerősítették e támogatás hasznosságát.

38 Az RRF-rendelet 18. cikkének (5) bekezdése azt is előírja, hogy a tagállamok kérhetik, hogy a Bizottság szervezze meg más tagállamokkal a bevált gyakorlatok cseréjét. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslatról szóló véleményünkben⁸ üdvözöltük ezt a lehetőséget. A Bizottság szerint csupán egy (az általunk vizsgált mintában nem szereplő) tagállam kért hivatalosan ilyen cserét, de később visszavonta e kérését.

39 Az általunk megkérdezett tagállami hatóságok többsége azonban örömmel fogadta volna, ha a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekkel kapcsolatos tárgyalás folyamat során intenzívebb párbeszédet folytathatott volna a többi tagállammal. Néhány tagállam saját kezdeményezésére informális kétoldalú találkozókat szervezett, de a tagállami helyreállítási és rezilienciaépítési tervek közötti szinergiák előmozdítását célzó aktív bizottsági szerepvállalás megkönnyítette volna a folyamatot, és ösztönözte volna, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben több országra kiterjedő projektek is szerepeljenek.

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek valószínűleg hozzájárulnak a hat pillérhez, de az országspecifikus ajánlások megvalósítása terén továbbra is hiányosságok mutatkoznak

A Bizottság értékelése igazolta, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek – változó mértékben ugyan, de – hozzájárulnak a hat pillérhez

40 Megvizsgáltuk, hogy a Bizottság hogyan értékelte, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek az RRF-rendeletben meghatározott kritériumokkal összhangban megfelelően hozzájárulnak-e mind a hat pillérhez (lásd: 1. háttérmagyarázat).

41 A Bizottság részletes feltérképező elemzés alapján értékelte a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek hat pillérhez való hozzájárulását, minden egyes komponens esetében értékelve, hogy az jelentősen vagy legalább részben hozzájárult-e az egyes pillérekhez (lásd: IV. melléklet). A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a mintában szereplő összes helyreállítási és rezilienciaépítési terv átfogóan és kellően kiegyensúlyozott módon járult hozzá mind a hat pillérhez, és e téren mindegyik „A” minősítést kapott.

42 A Bizottság feltérképező elemzése megerősítette, hogy a mintánkban szereplő valamennyi helyreállítási és rezilienciaépítési terv legalább egy komponense mind a hat pillérrel foglalkozott. A Bizottság a komponensek szintjén végezte el a feltérképező elemzést, amelynek keretében megvizsgálta az egyes intézkedéseket annak meghatározása céljából, hogy a komponens mely (fő) pillérekhez járul hozzá. Megjegyezzük azonban, hogy a komponensen belül nem minden intézkedés járul hozzá közvetlenül az adott pillérhez.

43 A helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben szereplő számos komponens több pillérrel is foglalkozik, így a komponensek és a pillérek közötti ok-okozati összefüggés eltérő, ennélfogva pedig a komponensek valószínűsíthető hozzájárulásának mértéke is változó. A komponensek és a pillérek közötti kapcsolat általában szorosabb a „digitális transzformációhoz” és a „zöld átálláshoz” hasonló konkrétabb pillérek esetében az olyan tágabb és általánosabb pillérekhez képest, mint az „intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés” és a „társadalmi és területi kohézió”.

44 Ráadásul, mivel az egyes komponensek olyan reformokat is tartalmaznak, amelyeknek nem feltétlenül van költségvonzatuk, nehéz meghatározni, hogy a források milyen arányban járulnak hozzá az egyes pillérekhez. Következésképpen pénzügyi szempontból nem egyértelmű, hogy a hat pillérrel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet által előírt „kellően kiegyensúlyozott módon” foglalkoznak-e. Ezen túlmenően a rendelet ezzel összefüggésben nem határozza meg, hogy mi is minősül „kellően kiegyensúlyozott” válaszlépésnek.

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek foglalkoznak ugyan az országspecifikus ajánlásokkal, de e téren továbbra is hiányosságok mutatkoznak

45 A 2011-ben bevezetett európai szemeszter az Unió gazdasági, költségvetési, munkaügyi és szociálpolitikai koordinációs ciklusa. A Bizottság ennek keretében elemzi a tagállamokban végbemenő gazdasági és társadalmi fejleményeket és a tagállamok előtt álló kihívásokat. E kihívások kezelése érdekében a Tanács minden évben a Bizottság javaslatai alapján – az európai szemeszter fő eredményeként – országspecifikus ajánlásokat ad ki minden tagállam számára. Míg korábban az európai szemeszter keretében megvalósuló szakpolitikai koordináció és az országspecifikus ajánlások végrehajtása nem kapcsolódott semmilyen pénzügyi allokációhoz, ez megváltozott azzal, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe országspecifikus ajánlásokat megvalósító intézkedéseket is belefoglaltak.

46 Az RRF-rendelet értelmében a helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek a 2019. és 2020. évi országspecifikus ajánlások egészét vagy jelentős részét megvalósító intézkedéseket kell tartalmazniuk. A Bizottság az értékelése során négy elemet vesz figyelembe (lásd: 2. háttérmagyarázat).

47 Ellenőriztük, hogy a bizottsági értékelés biztosította-e, hogy a mintában szereplő tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveiben foglalt intézkedések hozzájárulnak-e a vonatkozó országspecifikus ajánlások megvalósításához, és megkérdeztük a tagállami hatóságokat, hogy további információkat szerezzünk az országspecifikus ajánlások szempontjából releváns intézkedések helyreállítási és rezilienciaépítési tervükbe való beépítésének folyamatáról.

48 A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tervezeteinek értékelése során a Bizottság hiányosságokat tárt fel az országspecifikus ajánlások egyes elemei tekintetében, és felkérte a tagállamokat, hogy javasoljanak további intézkedéseket. Ez egyes esetekben sikeresebb volt (pl. a közkiadások minőségének értékelése Franciaországban, a kiadások felülvizsgálata Olaszországban vagy az igazságszolgáltatás és a korrupcióellenes intézkedések Horvátországban), mint más esetekben, mivel a végleges helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben nem foglalkoztak az országspecifikus ajánlások (főként a 2019. évi ajánlások) egyes alrészeivel.

49 A Bizottság a benyújtott helyreállítási és rezilienciaépítési tervek esetében elvégezte a munkadokumentumában foglalt feltérképező elemzést, amely megmutatta, hogy mennyire kielégítően foglalkoztak az országspecifikus ajánlásokkal, és azonosította azokat, amelyekkel nem. A hat pillérhez hasonlóan ezt az elemzést is komponensenként (az intézkedések adott csoportjai, lásd: 04. bekezdés) végezték el, és adott esetben az egyes intézkedéseket is figyelembe vették. A mintában szereplő hat tagállam esetében a bizottsági értékelés szerint a 2019. és 2020. évi országspecifikus ajánlások mindegyikét részben (maradtak hiányosságok) vagy teljes egészében (nem maradtak hiányosságok) megvalósították, ezért a mintánkban szereplő összes végleges helyreállítási és rezilienciaépítési terv „A” minősítést kapott. A 2. táblázat áttekintést nyújt a Bizottság által azonosított fennmaradó hiányosságokról.

50 Az intézkedés szintjén végzett feltérképező elemzésünk során nagyjából ugyanarra az eredményre jutottunk az országspecifikus ajánlásokat illetően, mint a Bizottság. Lényegesebb különbségek Olaszország tekintetében vannak, ahol további hiányosságokat tártunk fel az országspecifikus ajánlások egyes elemei tekintetében (a kataszteri rendszer és a nyugdíjrendszer reformja, valamint a pénzügyi ágazat reformjának egyes részei), amelyek nem szerepeltek a bizottsági szolgálati munkadokumentumban (lásd: 3. táblázat).

51 Megállapítottuk, hogy a mintában szereplő helyreállítási és rezilienciaépítési tervek általában lefedték a 2020. évi országspecifikus ajánlásokat. Ugyanakkor maradt még némi hiányosság az országspecifikus ajánlások egyes elemeivel kapcsolatban, például az egészségügyi rendszerrel (Spanyolország), illetve a beruházásokkal és a szabályozási környezettel (Franciaország) kapcsolatban, amelyekkel a tervek szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön kívül fognak foglalkozni. Mindazonáltal nem volt minden esetben világos, hogy ezek miért nem inkább a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben szerepeltek, különösen a fontos, határokon átnyúló intézkedések (pl. a Spanyolország és Franciaország közötti villamosenergia-összeköttetések) esetében, amelyek természetüknél fogva jól illeszkednének a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe.

52 A feltárt hiányosságok többsége a 2019. évi országspecifikus ajánlásokat érinti, amelyek nagyrészt olyan visszatérő strukturális kihívásokat jelentenek, amelyekkel a tagállamok már évek óta küzdenek. A német helyreállítási és rezilienciaépítési terv például semmilyen intézkedést nem tartalmaz a verseny üzleti szolgáltatások és szabályozott szakmák terén való fokozására, pedig ez Németország esetében 2011 óta szerepel az országspecifikus ajánlásokban. Emellett több helyreállítási és rezilienciaépítési terv nem foglalkozott az országspecifikus ajánlások nyugdíjrendszer fenntarthatóságával (Németország, Franciaország, Olaszország és részben Spanyolország) vagy adózással (Németország és Olaszország) kapcsolatos elemeivel.

53 Összességében úgy véljük, hogy a Bizottság értékelése arra az eredményre jutott, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek hozzájárultak a 2019. és 2020. évi országspecifikus ajánlások többségéhez. Ugyanakkor az ellenőrzési mintánkban szereplő tagállamokban az országspecifikus ajánlások néhány fontos elemével továbbra sem foglalkoztak, amelyek nagyrészt olyan visszatérő strukturális kihívásokhoz kapcsolódnak, amelyekkel a tagállamok már évek óta küzdenek. Továbbá sem az RRF-rendelet, sem a Bizottság nem határozta meg, hogy az értékelés során mi minősül az országspecifikus ajánlások „jelentős részének”. Az értékelés ezért bizonyos mértékig egyéni elbíráláson alapul, különösen azokban az esetekben, ahol a Bizottság több hiányosságot és/vagy súlyos hiányosságokat tárt fel.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön belül meghatározott kulcsfontosságú feltételek értékelése megfelelő volt ugyan, de nem volt teljesen átlátható

54 Annak megítéléséhez, hogy a Bizottság értékelése a jelentős károkozás elkerülését célzó elv, a zöld és a digitális címkézés és a költségbecslések tekintetében megfelelő volt-e, a mintánkban szereplő hat tagállam mindegyike esetében hét intézkedést választottunk ki (lásd: 20. bekezdés).

55 A mintában szereplő intézkedések kapcsán megvizsgáltuk, hogy a Bizottság megfelelően értékelte-e a következőket:

• a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt intézkedések okoznak-e jelentős kárt a környezeti célkitűzések tekintetében a taxonómiai rendelet⁹ 17. cikke értelmében (a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelés);
• a tervezett intézkedések végrehajtása várhatóan eredményesen hozzájárul-e a zöld és a digitális átálláshoz, ideértve az intézkedések és az alkalmazott együtthatók megjelölését is;
• a becsült költségek észszerűek és valószerűek-e, arányosak-e a várható gazdasági és társadalmi előnyökkel, és azokat nem fedezik-e más uniós forrásokból.

A Bizottság értékelése elismerte a jelentős károkozás elkerülését célzó elv teljesítését, de a kompenzációs intézkedésekre irányuló mérföldkövek vagy célok nem kerültek módszeresen beépítésre

56 Ahhoz, hogy egy helyreállítási és rezilienciaépítési tervet jóváhagyjanak, minden intézkedésnek meg kell felelnie a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek (lásd: 3. háttérmagyarázat).

57 A Bizottság technikai iránymutatást adott ki a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelése során történő alkalmazásáról (lásd: 34. és 36. bekezdés). Előírta tagállamok számára, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervükben foglalt minden egyes intézkedéshez nyújtsanak be egy jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel kapcsolatos ellenőrzőlistát.

58 A Bizottság ezt követően értékelte a benyújtott intézkedéseket és a hozzájuk tartozó, jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel kapcsolatos ellenőrzőlistákat, és további visszajelzést adott vagy feltételeket szabott, amelyek bekerültek a Tanács végrehajtási határozatában elfogadott végleges mérföldkövek és célok közé. A mintában szereplő intézkedések esetében megállapítottuk, hogy a Bizottság:

• biztosította, hogy az ellenőrzőlisták foglalkozzanak a környezetvédelmi célkitűzésekkel;
• szükség esetén további tájékoztatást kért, visszajelzést adott és egyes intézkedések esetében azok módosítását vagy elhagyását javasolta, többek között meghatározott intézkedések és a vonatkozó mérföldkövek és célok szövegezése kapcsán;
• több helyreállítási és rezilienciaépítési terv esetében helyesen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel összeegyeztethetetlennek minősülő intézkedések egyes részeinek kizárását kérte. Ezeket ezt követően eltávolították a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekből. Egyes esetekben azonban az ilyen intézkedéseket a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön kívüli forrásokból is lehet finanszírozni, ami ellentétes a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel.
• biztosította, hogy a valószínűleg környezeti hatással járó intézkedések esetében a tagállamok a kitöltött ellenőrzőlistákban kifejtsék, hogyan kerülhető el a jelentős károkozás. Ebbe a mérséklési intézkedésekre vonatkozó javaslatok is beletartoznak.

59 Megjegyezzük azonban, hogy a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel kapcsolatos ellenőrzőlistákra vonatkozó bizottsági értékelési dokumentáció több munkadokumentumra oszlott, és hiányzott belőle egy olyan összefoglaló lista, amely minden intézkedés tekintetében tartalmazta volna a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel kapcsolatos összes értékelést, ily módon alátámasztva a bizottsági szolgálati munkadokumentumban szereplő általános következtetést és a Bizottság végleges értékelését.

60 Ezenkívül az esetleges káros intézkedések hatásának mértékét és jellegét sem az ellenőrzőlistában, sem más formában nem számszerűsítették. Ez megnehezítette annak értékelését, hogy az ismertetett megfontolások és a javasolt mérséklési intézkedések elegendőek-e a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelés biztosításához.

61 Ezenkívül amikor csak mérséklési intézkedések megléte esetén adható kedvező értékelés a jelentős károkozás elkerüléséről, a mérséklési intézkedések nem kerültek be módszeresen mérföldkövek vagy célok formájában a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe. Következésképpen ezek teljesítése nem feltétele a kifizetésnek, és semmilyen jogalap nincs a végrehajtásuk előírására vagy nyomon követésére.

A Bizottság ellenőrizte, hogy a mintában szereplő intézkedések hozzájárulnak-e a zöld és a digitális átálláshoz

62 A Bizottság több elem alapján értékelte, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek hozzájárulnak-e a zöld és a digitális átálláshoz (lásd: 4. háttérmagyarázat).

63 A 42 intézkedésből álló mintánk tekintetében ellenőriztük a Bizottság értékelését (lásd: 20. bekezdés). Ezen intézkedések esetében ellenőriztük, hogy a beavatkozási területek és együtthatók (a zöld/digitális átálláshoz való teljes hozzájárulás esetében 100%, a részleges hozzájárulás esetében 40%, illetve a hozzájárulás hiánya esetében 0%) bizottsági értékelése összhangban van-e az RRF-rendelettel, valamint megfelelőek-e az intézkedésekhez rendelt végleges címkék.

64 A következőket állapítottuk meg:

• a Bizottság részletesen értékelte a tagállamok által a különböző intézkedések kapcsán alkalmazott beavatkozási területeket és együtthatókat. A mintában szereplő különböző intézkedésekkel kapcsolatban konzultáltak különösen az Energiaügyi, az Éghajlat-politikai, a Versenyjogi és a Regionális és Várospolitikai Főigazgatósággal, a Közös Kutatóközponttal, valamint a zöld és digitális átállással foglalkozó horizontális csoportokkal;
• a mintában szereplő intézkedések közül a Bizottság több esetében már a kidolgozási szakaszban visszajelzést adott a tagállamoknak arról, hogy nem megfelelő beavatkozási területeket alkalmaztak, vagy szükséges-e az intézkedések további (külön intézkedésekre vagy alintézkedésekre való) bontása, amelyekhez eltérő együtthatók társulnak. A tagállamok a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tervezetében minden esetben elvégezték a szükséges változtatásokat, és a Bizottság a végleges változatokat e tekintetben megfelelőnek ítélte;
• egyes intézkedéstípusok esetében az RRF-rendelet nem tartalmazott beavatkozási területeket vagy zöld együtthatókat. A következetes értékelés biztosítása érdekében azonban a Bizottság további belső iránymutatással szolgált arra vonatkozóan, hogy miként kezelendők az ilyen (pl. az elektromos és hibrid autókkal kapcsolatos) intézkedések a taxonómiai rendelettel összhangban;
• a Bizottság a munkadokumentumában minden egyes tagállam vonatkozásában szerepeltette a zöld és a digitális átálláshoz hozzájáruló intézkedések végleges listáját.

65 Azt azonban még nem lehet tudni, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben szereplő intézkedések milyen mértékben járulnak hozzá a gyakorlatban az uniós éghajlat-politikai célkitűzésekhez. Az egyik nemrégiben készült jelentésünkben például arra a következtetésre jutottunk, hogy a fő célterületek – például a vasúti közlekedés, a villamos energia és a biomassza – éghajlat-politikai hozzájárulását az uniós költségvetés kapcsán túlbecsülték, és a bejelentett kiadások nem mindig kapcsolódtak éghajlat-politikai intézkedésekhez¹⁰.

A becsült költségekkel kapcsolatos minősítés bizonyos intézkedésekre vonatkozó információk hiányát tükrözte

66 A helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben feltüntetett becsült költségek értékelése különösen releváns, mivel más uniós eszközöktől eltérően az RRF a költségvisszatérítés helyett kizárólag a mérföldkövek és célok teljesítésén alapul. Következésképpen a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben szereplő intézkedések becsült költségeit csak akkor értékelik, amikor a Bizottság értékeli a helyreállítási és rezilienciaépítési terveket, és azok a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása során nem befolyásolják a források tényleges kifizetését.

67 A Bizottságnak az RRF-rendeletben meghatározott értékelési kritériumok alapján kellett értékelnie az egyes helyreállítási és rezilienciaépítési tervek becsült összköltségét (lásd: 5. háttérmagyarázat).

68 Az RRF-rendeletnek megfelelően a Bizottság a becsült összköltségeket az 5. háttérmagyarázatban említett kritériumok alapján értékelte. Az RRF-rendelet nem határozza meg, hogy e négy kritérium alapján hogyan lehet egy összevont, általános minősítést adni a költségekre vonatkozóan. A Bizottság azonban mind a négy kritérium, valamint az összevont általános minősítés tekintetében is kidolgozott egy minősítési rendszert.

69 Eddig minden helyreállítási és rezilienciaépítési terv „B” minősítést kapott a költségszámítás tekintetében. Megállapítottuk, hogy az egyes kritériumokat, valamint a helyreállítási és rezilienciaépítési terv egészét illetően az „A” minősítés elérésére vonatkozó követelmény viszonylag ambiciózus, a „C” minősítéshez képest viszont viszonylag alacsony, ami valószínűtlenné teszi, hogy a „B” minősítésen kívül más minősítést adjanak. Ennek következtében a Bizottság által a mintánkban szereplő tagállamok esetében feltárt hiányosságok gyakorisága és súlyossága közötti különbségek ellenére mindegyik tagállam ugyanazt a minősítést („B”) kapta. E hiányosságok a tervezési szakaszban bizonyos intézkedések tekintetében felmerülő információhiánytól kezdve egészen odáig terjednek, hogy az alapul szolgáló feltételezések nem minden egyes intézkedés esetében teljesen valószerűek (lásd: VI. melléklet). Ezenkívül, mivel egyes beruházások innovatívak, a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben szereplő költségszámításuk nagyrészt szakmai megítélésen, nem pedig korábbi adatokon alapul.

70 A mintánkban szereplő 42 intézkedés esetében (lásd: 20.bekezdés) ellenőriztük a tagállamok által szolgáltatott költségszámítási információkat, a Bizottság által a költségek kapcsán kért kiegészítő információkat, a Bizottság becsült összköltségek értékeléséről szóló saját belső munkadokumentumait, valamint a bizottsági szolgálati munkadokumentumokban szereplő, költségszámításra vonatkozó bizottsági következtetéseket.

71 A tagállamok minden egyes intézkedéshez adatlapot készítettek, amelyben feltüntették a költségszámítással kapcsolatos információkat, például a költségekkel kapcsolatos, alapul szolgáló feltételezéseket, a referenciaköltségeket, például a múltbeli vagy összehasonlító adatokat, valamint azt, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből nyújtott finanszírozás kiegészít-e más uniós programok és eszközök keretében nyújtott támogatást, és nem ugyanazokat a költségeket fedezi-e.

72 A Bizottság szükség esetén kiegészítő információkat kért, különösen a módszertannal és az alapul szolgáló feltételezésekkel kapcsolatban. A mintában szereplő intézkedések esetében megállapítottuk, hogy a becsült költségek ellenőrzéséhez információkat szereztek be. Azokban az esetekben, amikor a Bizottság nem szerzett be elegendő információt, ezt az értékelés és a minősítés esetében is figyelembe vette. E folyamat során a költségszámítás értékelésére vonatkozó belső iránymutatásokkal összhangban szükség esetén konzultált az érintett főigazgatóságokkal (többek között az Energiaügyi Főigazgatósággal, a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatósággal, valamint a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatóságával). Úgy véljük, hogy a „B” minősítés megfelelően tükrözi a néhány területen felmerült információhiányt és a költségszámítással kapcsolatban feltárt hiányosságokat.

A folyósítási profilok nem a mögöttes mérföldkövek és célok költségeit tükrözték, hanem tárgyalások eredményeképp születtek

73 Egy adott részlet keretében folyósított összeg nem feltétlenül a kifizetési kérelemben szereplő mérföldkövek és célok elérésének becsült költségein alapul, hanem sokkal inkább az érintett tagállammal folytatott tárgyalások eredményétől. E tárgyalások során a mérföldkövek és célok arányát, illetve viszonylagos fontosságukat veszik figyelembe.

74 Az EU-27 országaiban a részletek teljes száma (a vissza nem térítendő támogatás esetében) négytől (Ciprus) tízig (Belgium, Horvátország, Olaszország, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia) terjed, az egyes részletek esetében elérendő mérföldkövek és célok száma pedig kettőtől (Csehország – hetedik részlet) 114-ig (Portugália – kilencedik részlet).

75 A kifizetési profilok meghatározására szolgáló folyamat azonban – lévén tárgyalás eredménye volt – nem volt átlátható. Bár ez a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelésekor nem feltétlenül jelent problémát, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása során mégis problematikus lesz, mivel a szóban forgó tagállam számára folyósított kifizetésnek tükröznie kell a mérföldkövek és célok bármilyen részleges elérését. Az a tény, hogy az egyes részletek keretében kifizetett összeg – ahelyett, hogy az alapul szolgáló költségeket tükrözné – tárgyalás eredménye, megnehezíti annak meghatározását, hogy milyen csökkentés lenne megfelelő. Ellenőrzésünk idejéig a Bizottság még nem határozta meg a kifizetések részleges csökkentésének kiszámítására szolgáló módszertant.

76 A gyakorlatban a mintában szereplő hat tagállam esetében jelentős eltérések figyelhetők meg a kifizetési profilokban, mind az egyes részletek teljes finanszírozásának aránya, mind az egyes részletek folyósításához elérendő mérföldkövek és célok száma tekintetében (4. ábra).

A Bizottság értékelése nyomán javult a mérföldkövek és célok minősége, de néhány fontos kérdéssel még nem foglalkoztak

77 Az RRF-rendelettel összhangban a mérföldköveknek és céloknak valamely reform vagy beruházás megvalósítása irányába tett előrehaladást kell mérniük, ahol a mérföldkövek minőségi eredményeket, a célok pedig mennyiségi eredményeket jelentenek. A mérföldkövek és célok elérése képezi a tagállamok által benyújtott kifizetési kérelmek alapját, így azok a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának meghatározó elemeivé válnak.

78 Az RRF-rendelettel és a tagállamoknak szóló iránymutatással¹¹ összhangban a Bizottságnak a 8. kritérium (a végrehajtás nyomon követésére szolgáló intézkedések, beleértve a mérföldköveket, a célokat és a kapcsolódó mutatókat) kapcsán értékelnie kellett a mérföldköveket és a célokat (lásd: 6. háttérmagyarázat).

A Bizottság értékelési folyamata átfogó volt

79 A mérföldkövek és a célok Bizottság általi értékelését egy 42 intézkedésből álló minta alapján ellenőriztük hat RRP-ben. Ezen intézkedések tekintetében megvizsgáltuk, hogy a tanácsi végrehajtási határozatban elfogadott végső mérföldkövek és a célok megfelelnek-e a fenti kritériumoknak. Elvégeztük továbbá a mintánkban szereplő hat helyreállítási és rezilienciaépítési terv mérföldköveinek és célértékeinek általánosabb elemzését, hogy képet kapjunk azok sajátosságairól és időbeli eloszlásáról, illetve arról, hogy a tagállamok miként határozzák meg azokat.

80 A mintában szereplő 42 intézkedés esetében arra a következtetésre jutottunk, hogy a Bizottság és a tagállamok közötti információcserét követően a mintában szereplő mérföldkövek és célok értékelési folyamata összességében átfogó volt. A Bizottság különösen a mérföldkövek és célok leírásának pontosítását kérte, aminek köszönhetően egyértelműbb lett a tervezett eredmények leírása, néhány esetben pedig pontosabb megfogalmazást javasolt. A Bizottság továbbá előírta a mérföldkövek és célok számának csökkentését annak érdekében, hogy egyes helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kezelhetőbbek legyenek, más esetekben pedig részletesebb mérföldköveket és célokat kért, hogy azok, különösen a nagyszabású intézkedések esetében, kellően lefedjék a különböző szakaszokat.

81 A dokumentációs nyomvonal azonban általában töredékes, és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek különböző elemeire vonatkozó elemzések több bizottsági munkadokumentumban találhatók. Ezenkívül a tárgyalások során nem állt rendelkezésre áttekintés az összes tervezett mérföldkőről és célról. A Bizottság az egyes helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tekintetében a RRF-rendelet előírásai alapján minőségi értékelést, nem pedig összehasonlító értékelést végzett, holott ez utóbbi a tagállamok körében megkönnyítette volna bevált gyakorlatok azonosítását.

Egyes mérföldkövek és célok nem egyértelműek

82 Ellenőrzésünk során elsősorban arra összpontosítottunk, hogy a mérföldkövek és célok egyértelműek-e, mivel ezek teljesítése szükséges az intézkedések előrehaladásának méréséhez és a források kifizetésének indoklásához. A mérföldkövekről és célokról készített általános elemzésünkben megállapítottuk, hogy mind a hat helyreállítási és rezilienciaépítési terv tartalmaz olyan mérföldköveket és célokat, amelyek nem teljesen egyértelműek (lásd: a 4. táblázat néhány példája). Ha a mérföldkövek és a célok nem kellően egyértelműek, az azzal a kockázattal jár, hogy így ezeket nehéz értékelni, és fennáll a kockázat, hogy az eredetileg kitűzött célt nem teljesítették.

Egyes esetekben a végrehajtás legfontosabb szakaszait nem fedik le teljes mértékben mérföldkövek és célok

83 A Bizottság belső gyakorlati iránymutatása előírja, hogy a mérföldköveknek és célértékeknek tükrözniük kell a szóban forgó intézkedés végrehajtásának legfontosabb szakaszait (kezdeti – időközi – végső). A mérföldkövekre és célokra vonatkozó általános elemzésünkben megállapítottuk, hogy a mérföldkövek/célok átlagos száma intézkedésenként 1,7-től (Horvátország) 3,2-ig (Németország) terjedt (lásd: 5. táblázat).

84 A végrehajtás legfőbb szakaszainak lefedése különösen fontos a beruházások esetében, amelyek gyakran összetettek és hosszabb távon valósulnak meg, ezért előrehaladásuk nyomon követéséhez lépcsőzetes mérföldkövekre és célokra van szükség. A mintában szereplő hat helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő mérföldkövekre és célokra vonatkozó általános elemzésünkben azonban olyan beruházásokat is találtunk, amelyekhez csak egy mérföldkövet, illetve célt határoztak meg (lásd: a 6. táblázat néhány példája).

Bizonyos intézkedések mérföldkövei és céljai azt mutatják, hogy azok 2026. augusztus 31. után fognak teljesülni

85 A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt a Covid19-világjárványra válaszul tervezték, ezért fontos, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt észszerű határidőn belül végrehajtsák. A Bizottság honlapján az olvasható, hogy „a tagállamok a 2026-ig végrehajtandó reformokra és beruházásokra vonatkozó terveket nyújtanak be…"¹². Az RRF-rendelet részletesen meghatározza, hogy:

• a helyreállítási és rezilienciaépítési tervet kellően indokolni kell és alá kell támasztani. A terv mindenekelőtt a következő elemeket tartalmazza: … tervezett mérföldkövek, célok, valamint a reformok és a beruházások végrehajtására vonatkozó indikatív menetrend, amely reformokat és beruházásokat legkésőbb 2026. augusztus 31-ig kell befejezni (a 18. cikk (4) bekezdésének i) pontja);
• a bizottsági javaslat tartalmazni fogja azt a – legkésőbb 2026. augusztus 31-re eső – határidőt is, ameddig mind a beruházási projektek, mind a reformok tekintetében teljesíteni kell a végső mérföldköveket és célokat (a 20. cikk (5) bekezdésének d) pontja);

86 A mintánkban szereplő helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben felsorolt egyes intézkedések azonban magukban foglalnak egy kezdeti vagy köztes mérföldkövet, illetve célt is, amelyet a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtási időszakának vége előtti utolsó hónapokban kell teljesíteni. Ez azt eredményezheti, hogy a beruházás nem fejeződik be 2026. augusztus 31-ig (lásd: 7. táblázat), ami nincs összhangban az RRF-rendelettel (lásd: 85. bekezdés).

A Bizottság iránymutatása a hatásmutatók helyett a teljesítménymutatókat részesíti előnyben

87 A tagállamoknak szóló bizottsági iránymutatás¹³ kimondja, hogy:

• a mérföldkövek és célok […] vagy inputmutatók, vagy jobb megoldásként outputmutatók alapján jelezhetik a reformok és beruházások végrehajtásának különböző szakaszait;
• kerülni kell a hatásmutatókat […], mivel az ilyen mutatók kiszámíthatatlanok és olyan egyéb tényezőktől függnek, amelyekre a tagállamoknak nincs befolyásuk.

88 Az iránymutatásnak megfelelően az ellenőrzési mintánkban szereplő hat helyreállítási és rezilienciaépítési tervben felsorolt mérföldkövek és célok többsége outputorientált (pl. a felújított épületek / a felújított vasútkilométerek / a létrehozott töltőállomások száma). A mintában szereplő helyreállítási és rezilienciaépítési tervek legalább fele azonban inputmutatókat tartalmazó és általában bizonyos összegű támogatás felhasználására vonatkozó intézkedéseket is magában foglalt (pl. Németország, Spanyolország és Franciaország).

89 A hatásmutatók jellegüknél fogva hosszabb időhorizontúak, ami nem biztos, hogy jól illeszkedik a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz korlátozott végrehajtási időkeretéhez. Megjegyezzük azonban, hogy a hatásmutatók hiánya, az outputmutatók előnyben részesítése, sőt a mérföldkövekre és célokra vonatkozóan az inputmutatók alkalmazása jelentősen korlátozni fogja az intézkedések teljesítményére és végső soron a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz meglehetősen általános uniós szakpolitikai célkitűzéseire gyakorolt hatására vonatkozó mérések lehetőségét.

A mérföldkövek és célok meghatározásának koncepciója tagállamonként eltérő

90 A mérföldkövek és célok meghatározására vonatkozó harmonizált koncepció hiánya kihat a tagállamok közötti összehasonlíthatóságra, és kockázatot jelent az egyenlő bánásmód szempontjából is. Habár a Bizottság ösztönözte a harmonizált megközelítést, különösen azáltal, hogy iránymutatással és példákkal szolgált a reformokat és a beruházásokat illetően, nem végezte el a különböző tervek összehasonlító elemzését az egyes tagállamokban uralkodó eltérő helyzet miatt. A mérföldkövekre és célokra vonatkozó általános elemzésünkben eltéréseket találtunk a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek között a mérföldkövek és célok meghatározása tekintetében, ezeket a következő bekezdések tárgyalják.

A mérföldkövek és célok közötti különbségtétel nem mindig egyértelmű

91 A mintánkban szereplő hat helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a mérföldkövek és célok teljes száma 129 (Németország) és 527 (Olaszország) között, a mérföldkövek és célok aránya pedig 2:3 (Franciaország és Olaszország) és 4:1 (Görögország) között változik (lásd: 5. ábra).

92 Míg a mérföldkövek és célok teljes számát nagyrészt az elkülönített források és a helyreállítási és rezilienciaépítési terv hatóköre határozza meg, a mérföldkövek és a célok arányának különbsége arra is utalhat, hogy eltérő koncepciót alkalmaznak a mérföldkövek és a célok meghatározásakor, valamint kifejezheti azt is, hogy a kettő között hogyan tesznek különbséget az egyes tagállamok. Míg a legtöbb helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a beruházás megvalósulását általában számszerűsíthető célérték formájában mérték (felújított házak száma, újraerdősített területek stb.), különösen a görög terv gyakran tartalmazott ehelyett egy nem számszerűsíthető mérföldkövet, nevezetesen egy zárójelentés elkészítését. Ezeket a mérföldköveket ugyanakkor néha a tanácsi végrehajtási határozat leíró szakaszában vagy az operatív megállapodásban bemutatott „ellenőrzési mechanizmusról” szóló szakaszban számszerűsítették.

93 A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 2. cikkének (4) bekezdése a mérföldköveket minőségi, a célokat pedig mennyiségi eredményekként határozza meg. Ha eltérnek ettől a különbségtételtől, az a következő kockázatokat rejti magában:

• azokban az esetekben, amikor a mérföldköveket számszerűsítették a leírásban/ellenőrzési mechanizmusban, jogbizonytalanság áll fenn azzal kapcsolatban, hogy az ilyen számszerűsítés milyen mértékben képezi a kifizetési feltétel részét, mivel a mérföldkövek természetüknél fogva nem számszerűek, és elérésüket minőségi mutató segítségével mérik;
• azokban az esetekben, amikor a számszerűsíthető teljesítéshez mérföldkövet rendelnek, és a leírás/ellenőrzési mechanizmus nem tartalmaz számszerűsítést, nehéz lehet meghatározni, hogy mi tekinthető sikeres végrehajtásnak. Emellett a számszerűsített célérték (pl. bizonyos számú házak felújítása) helyett nem számszerűsített mérföldkövek (pl. zárójelentés benyújtása) alkalmazása kockázatot jelent az egyenlő bánásmód szempontjából is, mivel az előbbi elérése nehezebb lehet.

A határon átnyúló projektek célértékeit nem feltétlenül hangolták össze

94 A határokon átnyúló projektek különleges szerepet játszanak a harmonizált megközelítés szempontjából. Mivel a határokon átnyúló projektek jellegüknél fogva hasonlóak, különösen előnyös lenne esetükben harmonizált megközelítést alkalmazni. A határokon átnyúló projektek azonban nem feltétlenül alkalmaztak hasonló mérföldköveket és célokat (lásd: 8. táblázat).

Eltérések a mérföldkövek és célok meghatározásában

95 Megállapítottuk, hogy a mérföldkövek és célok meghatározása során nem volt harmonizált megközelítés. A 2026 augusztusa után végrehajtott intézkedések és az inputmutatókkal rendelkező intézkedések tekintetében feltárt hiányosságok nem azonos mértékben fordultak elő a mintában szereplő helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben:

• egyes helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben (pl. Görögország és Horvátország) a mérföldkövek és célok arra utaltak, hogy az adott intézkedést 2026 után hajtják végre, más tervekre (pl. Spanyolországban) ez nem volt jellemző;
• hasonlóképpen, egyes helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben (pl. Németország és Spanyolország esetében) jóval gyakrabban szerepeltek inputmutatók.

96 Noha egyetértünk a Bizottsággal abban, hogy az értékelés során figyelembe kell venni az egyes tagállamok sajátos körülményeit, hiányoljuk az összehasonlító elemzést.

A nyomonkövetési és kontrollintézkedések bizottsági értékelése átfogó volt ugyan, de részben olyan rendszereken alapult, amelyeket még be sem vezettek

97 Annak értékeléséhez, hogy milyen szerepet játszott a Bizottság a megfelelő nyomonkövetési és ellenőrzési keretrendszerek tagállamokon belüli elfogadásának előmozdításában, megvizsgáltuk, hogy a Bizottság megfelelően értékelte-e a következőket:

• a tagállamok által a helyreállítási és rezilienciaépítési tervükben javasolt nyomonkövetési és végrehajtási intézkedések;
• a tagállamok által a korrupció, a csalás, az összeférhetetlenség és a kettős finanszírozás megelőzésére és felderítésére javasolt ellenőrzési és kontrollintézkedések.

A tagállami nyomonkövetési és végrehajtási intézkedések bizottsági értékelése átfogó volt ugyan, de részben olyan rendszereken alapult, amelyeket még be sem vezettek

98 Az RRF-rendelet¹⁴ értelmében a Bizottságnak egy sor elem alapján értékelnie kell a tagállamok által a helyreállítási és rezilienciaépítési tervük hatékony nyomon követésére és végrehajtására javasolt intézkedéseket (7. háttérmagyarázat).

99 Ellenőriztük, hogy a Bizottság értékelte-e a mintában szereplő tagállamok nyomonkövetési és végrehajtási intézkedéseit, különösen azok struktúráját, a különböző szerveik feladat- és felelősségi köreit, valamint a szükséges kapacitást.

100 A mintában szereplő hat tagállamban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek nyomon követésére és végrehajtására szolgáló struktúrák jelentősen eltérnek egymástól attól függően, hogy mennyire összetett a tagállami struktúra, és hogy a tagállam meglévő rendszerekre és szervekre támaszkodik (Németország, Franciaország, Horvátország), vagy újakat kell bevezetnie (Görögország, Spanyolország, Olaszország). A VII. melléklet összefoglalja a mintában szereplő hat tagállam által javasolt rendszereket.

101 Megállapítottuk, hogy a bizottsági szolgálati munkadokumentumokban dokumentált bizottsági értékelés kielégítően bemutatta a mintában szereplő tagállami végrehajtási, nyomonkövetési és beszámolási struktúrákat és rendszereket, valamint azok szervezeti felépítését, feladat- és felelősségi köreit, továbbá ismertette a fennálló kockázatokat. A bizottsági értékelés arra a következtetésre jutott, hogy a tagállamok által javasolt nyomonkövetési és végrehajtási intézkedések megfelelőek, ezért „A” minősítést adott¹⁵.

102 A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek hatékony nyomon követésével és végrehajtásával kapcsolatos, egyes tagállamok esetében az értékelés során feltárt kockázatok csökkentése érdekében a Bizottság a mintánkban szereplő hat tagállam közül öt esetében egyedi, (az előfinanszírozás kivételével) az első kifizetés előtt elérendő mérföldköveket javasolt. Ezeket a tanácsi végrehajtási határozatok mellékleteiben vezették be (lásd: VIII. melléklet). Az egyedi mérföldkövek például a következők voltak: „a kapacitásokkal kapcsolatos aggályok enyhítése érdekében a végrehajtásban részt vevő intézmények munkaterhének vizsgálata” (Horvátország) vagy „fontos közigazgatási reformok végrehajtása a koordinációs struktúrák, nyomonkövetési rendszerek és végrehajtási mechanizmusok létrehozása, valamint a nyomon követéshez és a végrehajtáshoz szükséges személyzet és támogató személyzet biztosítása érdekében” (Olaszország).

103 Bár általánosságban egyetértünk a Bizottság értékelésével, az részben olyan rendszereken alapult, amelyeket az értékelés idején még be sem vezettek. Ez kockázatokat rejt magában, különösen olyan esetekben, amikor lényegesek a még hiányzó elemek. Ha nem áll rendelkezésre teljes mértékben működőképes nyomonkövetési rendszer, fennáll annak a kockázata, hogy a mérföldkövek vagy célok a valóságban nem valósulnak meg, amíg az egyedi mérföldköveket el nem érik.

104 Továbbá az a tény, hogy a nyomonkövetési rendszerek vagy a végrehajtó szervek részben még nem álltak rendelkezésre a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek jóváhagyásának időpontjában, szintén korlátozta igazgatási kapacitásuk bizottsági értékelését. Néhány esetben (például Németország és Franciaország esetében) a Bizottság a tagállamok állítására hagyatkozott, amelyben megerősítették, hogy elegendő kapacitással rendelkeznek a helyreállítási és rezilienciaépítési terv hatékony végrehajtásához és nyomon követéséhez, míg más esetekben (például Horvátország esetében) a Bizottság aggályainak adott hangot a nemzeti végrehajtó szervek igazgatási kapacitásával kapcsolatban.

105 Néhány közelmúltban kiadott véleményünkben¹⁶ megállapítottuk, hogy a tagállamoknak elegendő idővel és megfelelő igazgatási kapacitással kell rendelkezniük az uniós források felhasználásához. A 2014–2020-as programozási időszakban a legalacsonyabb felhasználási arányt felmutató tagállamok némelyike az elkövetkező években jelentős támogatást fog kapni az Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből (lásd: IX. melléklet). A 2020-ra vonatkozó éves jelentésünkben¹⁷ azt is kiemeltük, hogy nem feltétlenül áll majd rendelkezésre elegendő igazgatási erőforrás ahhoz, hogy képesek legyenek kezelni a jelentős forrásnövekedést. Különösen azokban a tagállamokban, ahol a közberuházások nagy részét már most is az Unió finanszírozza, ez növelheti annak kockázatát, hogy a tagállamok esetleg nem tudják elkölteni a rendelkezésükre álló forrásokat, és nem tudnak kedvező ár-érték arányt biztosítani.

Az ellenőrzési és kontrollintézkedések bizottsági értékelése megfelelő volt ugyan, de gyakran a még teljesítésre váró követelményektől függött

106 Az RRF-rendelettel összhangban a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a tagállamok bevezették az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges megfelelő kontrollrendszereket (lásd. 8. háttérmagyarázat)¹⁸. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz ellenőrzési és kontrollrendszere elsősorban az egyes tagállamok megfelelő rendszereire támaszkodik. A tagállamoknak elegendő információt kell benyújtaniuk azokról a kontrollrendszerekről, amelyeket különösen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás fő elveinek való megfelelés biztosítása érdekében fognak bevezetni.

107 Ellenőriztük, hogy a Bizottság értékelte-e a tagállamok kontrollintézkedéseit, különösen azok struktúrájának egyértelműségét, a különböző szerveik feladat- és felelősségi köreit, a tervezett rendszereket és folyamatokat, valamint a szükséges kapacitást.

108 A Bizottság iránymutatást dolgozott ki a tagállamok számára¹⁹, és önértékelési ellenőrzőlistát bocsátott rendelkezésre. A következőket állapítottuk meg:

• a Bizottság foglalkozott a mintában szereplő hat tagállam kontrollrendszereinek lényeges szempontjaival, és átfogó belső ellenőrzőlista alapján ellenőrizte, hogy eleget tesznek-e az RRF-rendelet valamennyi kritériumának (lásd: 8. háttérmagyarázat). Megállapítottuk, hogy a mintánkban szereplő helyreállítási és rezilienciaépítési tervek esetében megfelelő elemzést végzett és az értékelést kellően részletes dokumentációval támasztotta alá;
• a Bizottság az e tagállamokban alkalmazott kontrollintézkedések kapcsán konzultált az érintett főigazgatóságokkal (pl. a Költségvetési Főigazgatósággal, a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatóságával, Regionális és Várospolitikai Főigazgatósággal).

109 A Bizottság a mintában szereplő mind a hat tagállamot „A” minősítéssel értékelte, ugyanakkor adott esetben jelezte azokat a hiányosságokat vagy elégtelenségeket, amelyek miatt az első kifizetés előtt kiegészítő intézkedéseket kell végrehajtani (lásd: VIII. melléklet). Külön mérföldkövek voltak például: a különböző ellenőrző és kontrollszervek szerepének és felelősségi körének meghatározása (például Franciaországban), megbízatásuk hatókörének meghatározása (például Görögországban), vagy az ellenőrző szervek stratégiáinak elfogadása vagy módosítása a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközért felelős külön egységek létrehozása érdekében (például Horvátországban). A nyomonkövetési és végrehajtási rendszerhez hasonlóan (lásd: 103. bekezdés) ez is kockázatot jelent, mivel a Bizottság az értékelés idején még nem tudta megvizsgálni a meglévő rendszereket.

110 Továbbá a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nem minden tagállam fogja használni a bizottsági adatbányászati és kockázatértékelő eszközt azon projektek, kedvezményezettek és vállalkozók azonosításához, amelyek esetében felmerülhet a csalás, az összeférhetetlenség és a szabálytalanságok kockázata. Az ellenőrzési mintánkban szereplő tagállamok közül öt (Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország és Olaszország) használni fogja a bizottsági adatbányászati és kockázatértékelő eszközt, amelynek fontosságára egy korábbi ellenőrzés során is rávilágítottunk²⁰. Az eszköz használata a Tanács döntése értelmében nem volt kötelező, ennélfogva arra nem volt szükség ahhoz, hogy a tagállamok kontrollrendszerei pozitív értékelést kapjanak. A közös adatbányászati és kockázatértékelő eszköz azonban kulcsfontosságú szerepet játszik az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, pontosabban a csalás, az összeférhetetlenség és a kettős finanszírozás megelőzésében, valamint az átláthatóság és az elszámoltathatóság fokozásában.

111 Bár a Bizottság átfogóan értékelte a tagállamok kontrollrendszereit, az a tény, hogy egyedi mérföldkövek váltak szükségessé, azt jelzi, hogy mind a Bizottság, mind a tagállamok elismerték: az értékelés idején a mintában szereplő tagállamokban a kontrollrendszerek részben még nem működtek. Tehát az, hogy e területen az összes helyreállítási és rezilienciaépítési terv „A” minősítést kapott, legalább részben azzal magyarázható, hogy az RRF-rendelet csak „A” (megfelelő) vagy „C” (elégtelen) minősítést tett lehetővé, a „C” minősítés pedig az helyreállítási és rezilienciaépítési terv egészének elutasítását eredményezte volna. A teljes mértékben működőképes kontrollrendszer hiánya azzal a kockázattal jár, hogy az Unió pénzügyi érdekei e mérföldkövek teljesítéséig nem részesülnek kellő védelemben.

Következtetések és ajánlások

112 Arra a következtetésre jutottunk, hogy a folyamat összetettségére és az időkorlátokra tekintettel a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek bizottsági értékelése összességében megfelelő volt. Ugyanakkor több hiányosságot, kockázatot és jövőbeli figyelmet érdemlő területet azonosítottunk, például tárgyalások eredményeként létrejött folyósítási profilokat, nem egyértelműen meghatározott mérföldköveket és célokat, illetve az értékelés idején még nem teljesen működő nyomon követési és kontrollrendszereket (lásd: következő bekezdések).

113 Megállapítottuk, hogy a Bizottság hatékonyan irányította az értékelési folyamatot. A szervezeti felépítés és a Bizottságon belüli megosztott felelősség biztosította az összes érintett szereplő bevonását. Az értékelés átfogó belső iránymutatásokon és ellenőrzőlistákon alapult, de az értékelők ezeket nem rendszeresen, illetve nem egységesen használták a minőségi értékelés során. A Bizottság munkája során született és a végső bizottsági értékelést alátámasztó fő dokumentumok rendelkezésre álltak és azokat nyilvántartásba vették ugyan, de azokat nem lehetett minden esetben könnyen nyomon követni (24–32. bekezdés).

1. ajánlás. Az értékelési eljárások és a dokumentáció javítása

A Bizottság:

1. a jövőbeli értékelések során tökéletesítse az eljárást annak biztosításához, hogy a folyamat minden lépését kövessék, és az értékelés minőségi elemeit teljes mértékben figyelembe vegyék;
2. a folyamat átláthatóságának és hatékonyságának növelése érdekében biztosítsa, hogy a végső értékelés dokumentációját és a végső értékeléshez vezető indokokat kellően dokumentálják és a fő dokumentumok könnyen nyomon követhetők legyenek.

Megvalósítás céldátuma: bármilyen jövőbeli értékelés esetében.

114 A Bizottság támogatást nyújtott a tagállamoknak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek teljes kidolgozási szakaszában, és iránymutatásokat tartalmazó dokumentumokat adott ki a folyamat előmozdítása érdekében. A korlátozottan rendelkezésre álló idő miatt az iránymutatásokat a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekkel párhuzamosan dolgozták ki, ami néhány esetben a folyamat során szükségessé tette a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kiigazítását. A Bizottság továbbá képzéseket is nyújtott, valamint biztosított egy online „kérdés-felelet” platformot is, ami megkönnyítette az információk megosztását. A Bizottság csekély szerepet játszott a tagállamok közötti bevált gyakorlatok cseréjének előmozdításában, pedig az megkönnyítette volna az értékelési folyamatot, és ösztönözte volna, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben több országra kiterjedő projektek is szerepeljenek (34–38. bekezdés).

2. ajánlás. A tagállamok körében a bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítása

A bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjének helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása során történő előmozdítása érdekében a Bizottság proaktívan segítse elő a tagállami hatóságok között a közös érdekű kérdésekben folytatott eszmecserét.

Megvalósítás céldátuma: a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtási időszakában.

115 A Bizottság – miután a komponensek szintjén feltérképezést végzett, bár nem elemezte az összes egyedi intézkedést – értékelésében elismerte, hogy foglalkoztak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz fő szakpolitikai célkitűzéseivel, köztük a hat pillérrel, (lásd: 40–44. bekezdés). A komponensek esetleges hozzájárulásának mértéke változó, és a hatása a gyakorlatban még nem mutatkozott meg.

116 Megállapítottuk, hogy a bizottsági értékelés arra jutott, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek általában véve foglalkoztak a 2019. és 2020. évi országspecifikus ajánlásokkal és az európai szemeszter keretében azonosított kapcsolódó kihívásokkal. Az országspecifikus ajánlások, különösen a 2019. éviek néhány fontos szempontjával a lefedettséget illetően azonban továbbra sem foglalkoztak kielégítően. Általánosabban fogalmazva, bizonyos mértékig megítélés tárgyát képezi annak értékelése, hogy mi minősül az országspecifikus ajánlások „jelentős részének” (45–52. bekezdés).

3. ajánlás. A végrehajtott intézkedések országspecifikus ajánlásokhoz való hozzájárulásának nyomon követése

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása során a Bizottság:

1. hangolja össze a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatban elért eredményekről való beszámolást az európai szemeszter keretében történő beszámolással annak biztosítása érdekében, hogy megfelelően nyomon kövessenek minden országspecifikus ajánlást, köztük azokat is, amelyekkel a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek nem foglalkoznak közvetlenül;
2. az európai szemeszter meglévő beszámolási keretében szolgáljon tájékoztatással arról, hogy milyen mértékben járul hozzá a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz az országspecifikus ajánlások végrehajtásához.

Megvalósítás céldátuma: 2022-től.

117 A Bizottság az értékelése során arra jutott, hogy az elfogadott helyreállítási és rezilienciaépítési tervek csak olyan intézkedéseket tartalmaznak, amelyek megfelelnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek, vagy amelyeket mérséklési intézkedések kísérnek, amennyiben azok valószínűleg környezeti hatással járnak, ahogyan az a mintánkban szereplő intézkedések esetében is megfigyelhető volt. A dokumentációból azonban hiányzott egy olyan összefoglaló lista, amely alátámasztotta volna a végső bizottsági értékelésben szereplő általános következtetést. Ráadásul a valószínűleg környezeti hatással járó intézkedések esetében a hatást sok esetben nem számszerűsítették. Emellett a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben a mérföldkő vagy a cél nem tartalmazott szisztematikusan mérséklési intézkedéseket. Következésképpen ezek teljesítése nem feltétele a kifizetésnek, és semmilyen jogalap nincs a végrehajtásuk előírására vagy nyomon követésére. Végezetül, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek nem megfelelő intézkedések a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön kívül finanszírozhatók, ami viszont ellentmond a jelentős károkozás elkerülését célzó elv alkalmazásának (56–60. bekezdés).

4. ajánlás. Az átláthatóság javítása és a jelentős károkozás elkerülését célzó elv nyomon követése

A Bizottság:

1. kérje fel a tagállamokat, hogy a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel kapcsolatos jövőbeli önértékelések során szükség esetén adjanak számszerűsített becslést az intézkedések környezeti hatásáról, és amennyiben ilyen becsléssel szolgálnak, azt az értékelésben vegyék figyelembe;

Megvalósítás céldátuma: bármilyen jövőbeli értékelés esetében.

1. foglaljon bele mérséklési intézkedéseket is a mérföldkövekbe és a célokba, amennyiben azok a jelentős károkozás elkerülését célzó elv tekintetében relevánsak az intézkedés pozitív értékelése szempontjából, és a végrehajtás során ellenőrizze az e mérföldkövekben és célokban foglalt feltételek teljesülését.

Megvalósítás céldátuma: bármilyen jövőbeli értékelés esetében és 2022-től.

118 A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek becsült összköltségeinek bizottsági értékelése megfelelő volt. A „B” minősítés minden esetben egyes intézkedések példátlan jellegét, következésképpen pedig a róluk rendelkezésre álló információk hiányát tükrözte. Továbbá az egy adott részlet keretében fizetendő összeg meghatározásához használt módszertan nem átlátható, mivel az a tagállamokkal tárgyalt feltételeken alapul. A Bizottság által feltárt hiányosságok gyakorisága és súlyossága a mintában szereplő egyes tagállamokban eltérő annak ellenére, hogy ugyanolyan minősítést („B”) kaptak. Ezenkívül az ellenőrzés idején a Bizottság még nem határozta meg a kifizetések felfüggesztésének vagy részleges csökkentésének kiszámítására szolgáló módszertant (lásd: 66–76. bekezdés).

119 A Bizottság értékelése hozzájárult a mérföldkövek és célok minőségének javításához. Ellenőrzési munkánk során azonban kiderült, hogy számos mérföldkő és cél nem kellően egyértelmű, nem fedi le a végrehajtás kulcsfontosságú szakaszait, vagy azt jelzi, hogy egyes intézkedések 2026 augusztusának végéig esetleg nem fejeződnek be. Megállapítottuk továbbá, hogy mivel a mérföldkövek és célok meghatározása során nem alkalmaztak harmonizált megközelítést, a tagállamok helyzete nem volt összehasonlítható. Emellett a Bizottság ajánlásának megfelelően a mérföldkövek és célok általában az outputhoz, sőt az inputhoz kapcsolódnak, nem pedig a hatás méréséhez. A mérföldkövek és célok tekintetében általunk feltárt hiányosságok (lásd: előző alszakaszok) nem ugyanolyan mértékben fordultak elő a mintánkban szereplő összes helyreállítási és rezilienciaépítési tervben (77–96. bekezdés).

5. ajánlás. Annak biztosítása, hogy a mérföldköveket és célokat megfelelően meghatározzák és azokra egyértelmű ellenőrzési mechanizmusok vonatkozzanak

A Bizottság:

1. az operatív megállapodásokban szerepeltessen egyértelmű ellenőrzési mechanizmusokat a mérföldkövekre és célokra vonatkozóan, hogy teljesítésük egyértelműen értékelhető legyen;

Megvalósítás céldátuma: 2023 közepe.

1. biztosítsa a mérföldkövek és célok megfelelő meghatározását, különösen azt, hogy azok kellően egyértelműek legyenek, tükrözzék a végrehajtás legfőbb szakaszait és azokat következetesen határozzák meg a tagállamokban, figyelembe véve ugyanakkor az egyes helyreállítási és rezilienciaépítési tervek sajátosságait.

Megvalósítás céldátuma: bármilyen jövőbeli értékelés esetében.

120 A Bizottság átfogóan értékelte a tagállamok által javasolt nyomonkövetési és kontrollintézkedéseket, és számos hiányosságot tárt fel, amelyek elsősorban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtásához és nyomon követéséhez szükséges, elégtelen adminisztratív kapacitással, valamint az értékelés idején csak részben működő ellenőrzési struktúrákkal függtek össze. Ezeket a hiányosságokat az érintett tagállamokkal egyeztetett egyedi mérföldkövek bevezetésével orvosolták, amelyeket még a Bizottság első kifizetésének teljesítése előtt végre kell hajtani. Ezért a bizottsági értékelés bizonyos fokig inkább egy kötelezettségvállaláson alapult, mintsem az akkor ténylegesen fennálló rendszereken (98–112. bekezdés).

121 Megjegyezzük továbbá, hogy néhány tagállam azon döntése, hogy nem használja a bizottsági adatbányászati és kockázatértékelő rendszert, csökkenti e rendszer általános hasznosságát, és növeli annak kockázatát, hogy nem derül fény a csalásra és a kettős finanszírozásra (110. bekezdés).

6. ajánlás. A nyomon követésre és a kontrollokra vonatkozó egyedi mérföldköveknek való megfelelés ellenőrzése, és a bizottsági adatbányászati és kockázatértékelő rendszer használatának ösztönzése

A Bizottság:

1. alaposan ellenőrizze a nyomon követési és kontrollrendszerekhez kapcsolódó egyedi mérföldkövek kielégítő teljesítését és időben történő végrehajtását;
2. ösztönözze a tagállamokat, hogy használják a bizottsági adatbányászati és kockázatértékelő eszközt.

Megvalósítás céldátuma: 2023 vége.

A véleményt 2022. július 21-i luxembourgi ülésén fogadta el a Számvevőszék.

Mellékletek

I. melléklet. – A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelési kritériumai és minősítése

II. melléklet. – A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek benyújtásának és értékelésének aktuális állása 2022. június 1-jén

III. melléklet. – A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek fő jellemzőinek áttekintése az ellenőrzési mintában szereplő hat tagállam esetében

IV. melléklet. – A mintában szereplő hat tagállamban kiválasztott intézkedések

V. melléklet. – A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek hat pillére és a Bizottság által az ellenőrzési mintában szereplő hat tagállam esetében a tervekhez jelentősen hozzájárulóként értékelt komponensei

VI. melléklet. – A Bizottság által a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek becsült összköltségeivel kapcsolatban feltárt hiányosságok áttekintése az ellenőrzési mintában szereplő hat tagállam esetében

VII. melléklet. – A tagállamok ellenőrzési és végrehajtási struktúráinak áttekintése az ellenőrzési mintában szereplő hat tagállam esetében

VIII. melléklet. A végrehajtásra, a nyomon követésre és a kontrollrendszerekre vonatkozó egyedi mérföldkövek áttekintése a mintában szereplő hat tagállam esetében

IX. melléklet. – A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz maximális pénzügyi hozzájárulása az európai strukturális és beruházási alapok felhasználási arányához és allokációihoz viszonyítva

Rövidítések

CSR: Országspecifikus ajánlás

DG ECFIN: Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság

DNSH: A jelentős károkozás elkerülését célzó elv

RECOVER: A Főtitkárság Helyreállítási és Rezilienciaépítési Munkacsoportja

RRF: Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz

RRP: Helyreállítási és rezilienciaépítési tervek

SWD: Bizottsági szolgálati munkadokumentum

Glosszárium

A jelentős károkozás elkerülése: Az az elv, miszerint a beruházási intézkedések nem járhatnak jelentős káros környezeti hatással.

Bizottsági adatbányászati és kockázatértékelő rendszer: A Bizottság által kifejlesztett adatbányászati és kockázatértékelő eszköz, amely támogatja az irányító hatóságokat az európai strukturális és beruházási alapok és a közös agrárpolitika alapjainak igazgatásában és kezelésében.

Digitalizáció: A digitális technológia és a digitalizált információk fokozottabb integrálása és felhasználása a folyamatok és feladatok egyszerűbbé, gyorsabbá, hatékonyabbá, illetve gazdaságosabbá tétele érdekében.

Európai szemeszter: Éves ciklus, amely keretet biztosít az uniós tagállamok gazdaságpolitikáinak összehangolásához és az előrehaladás nyomon követéséhez.

Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz: A Covid19-világjárvány és a zöld és digitális transzformáció gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítését célzó uniós pénzügyi támogatási mechanizmus.

Helyreállítási és rezilienciaépítési terv: A tagállam által a Helyreállítási és Rezilienciaépítési eszköz keretében tervezett reformokat és beruházásokat tartalmazó dokumentum.

NextGenerationEU: Finanszírozási csomag, amelynek célja, hogy segítse az uniós tagállamokat a Covid19-világjárvány gazdasági és társadalmi hatásaiból való kilábalásban.

Országspecifikus ajánlás: Éves iránymutatás, amelyet a Bizottság az európai szemeszter részeként ad ki az egyes tagállamoknak makrogazdasági, költségvetési és strukturális politikáikról.

Személyzeti munkadokumentum: Akár belső, akár intézményen kívüli megvitatás céljára készített, nem kötelező erejű bizottsági dokumentum.

A Bizottság válaszai

https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=61946 

Időrendi áttekintés

https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=61946 

Ellenőrző csoport

Ellenőrzéseinek eredményeit a Számvevőszék különjelentésekben mutatja be, amelyek egy adott költségvetési területhez kapcsolódó uniós szakpolitikákkal és programokkal, illetve az irányítással kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Hogy ellenőrzési munkája maximális hatást érjen el, témái megválasztásakor és feladatai megtervezésekor a Számvevőszék tekintetbe veszi a teljesítmény-, illetve megfelelőségi kockázatokat, az érintett bevétel vagy kiadás nagyságát, a várható fejleményeket, valamint a politika és a nagyközönség érdeklődését.

Ezt a teljesítmény-ellenőrzést a piacszabályozás és versenyalapú gazdaság ellenőrzésére szakosodott, Mihails Kozlovs számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara végezte. Az ellenőrzést Ivana Maletić számvevőszéki tag vezette, Sandra Diering kabinetfőnök és Tea Japunčić kabinetattasé, Sabine Hiernaux-Fritsch ügyvezető, Giuseppe Diana feladatfelelős, valamint Daniela Hristova, Marion Schiefele és Jacques Sciberras számvevők támogatásával. Nyelvi támogatás: Michael Pyper.

Végjegyzetek

¹ A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló (EU) 2021/241 rendelet 3. cikke.

² Az (EU) 2021/241 rendelet.

³ Az (EU) 2021/241 rendelet V. melléklete.

⁴ Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének (1) bekezdése.

⁵ Az (EU) 2021/241 rendelet (20) cikke.

⁶ Az RRF-rendeletnek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe beillesztendő REPowerEU-fejezet tekintetében történő módosítására irányuló bizottsági javaslat, COM(2022) 231.

⁷ A Bizottság technikai iránymutatása a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet keretében történő alkalmazásáról, C(2021) 1054.

⁸ 06/2020. sz. vélemény (az EUMSZ 287. cikkének (4) bekezdése és 322. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2020) 408), 38. bekezdés.

⁹ (EU) 2020/852 rendelet a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról.

¹⁰ 09/2022. sz. különjelentés: „A 2014–2020-as uniós költségvetés éghajlat-politikai kiadásai: alacsonyabbak, mint a beszámolók szerint”.

¹¹ Commission guidance to Member States Recovery and resilience plans, SWD(2021) 12, 1/2. rész.

¹² Recovery and Resilience Facility – From Plans to Payments [Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – A tervektől a kifizetésig] weboldal.

¹³ Commission guidance to Member States Recovery and resilience plans, SWD(2021) 12, 1/2. rész, 34. oldal.

¹⁴ Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének h) pontja.

¹⁵ Az (EU) 2021/241 rendelet V. mellékletének 2.8. szakasza szerint ez a rész „A”(megfelelő intézkedések), „B” (minimális intézkedések) vagy „C” (elégtelen intézkedések) minősítést kaphat.

¹⁶ 04/2020. sz. vélemény (2020. július 14.) a javasolt REACT-EU rendeletről és az esb-alapokat szabályozó közös rendelkezésekről szóló rendeletről; és 06/2020. sz. vélemény (az EUMSZ 287. cikkének (4) bekezdése és 322. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2020) 408).

¹⁷ 2020. évi éves jelentés, 2. fejezet.

¹⁸ Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének j) pontja.

¹⁹ Commission guidance to Member States Recovery and resilience plans, SWD(2021) 12, 1/2. rész.

²⁰ 01/2019. sz. különjelentés: „Az uniós kiadásokat érintő csalások elleni küzdelem: intézkedésre van szükség”.

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (https://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2022

PDF	ISBN 978-92-847-8732-6	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/115064	QJ-AB-22-019-HU-N
HTML	ISBN 978-92-847-8720-3	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/137510	QJ-AB-22-019-HU-Q

SZERZŐI JOGOK

© Európai Unió, 2022

Az Európai Számvevőszék dokumentumainak felhasználását a nyíltadat-politikáról és a dokumentumok további felhasználásáról szóló 6–2019. sz. számvevőszéki határozat szabályozza.

Ellenkező rendelkezés (pl. egyedi szerzői jogi nyilatkozatokban foglaltak) hiányában az Európai Unió tulajdonában lévő számvevőszéki tartalmak a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) licenc alá tartoznak. Ezért főszabály szerint a további felhasználás a forrás és a változtatások megfelelő feltüntetésével megengedett. A Számvevőszéktől származó tartalmak további felhasználásakor azok eredeti értelme és mondanivalója nem torzulhat. A Számvevőszék nem vonható felelősségre a továbbfelhasználás esetleges következményeiért.

Ha az adott tartalomban azonosítható magánszemélyek is érintettek (például ha egy kép a Számvevőszék munkatársait ábrázolja vagy harmadik fél is szerepel a források között), adott esetben további engedélyt is be kell szerezni.

Amennyiben ez megtörtént, akkor a vonatkozó engedély érvényteleníti a fenti általános érvényű engedélyt, és az abban foglalt, egyértelműen meghatározott felhasználási korlátozások érvényesek.

Az olyan tartalmak felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek nem az Európai Unió tulajdonát képezik, adott esetben közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni.

Fotók, 1. ábra: © Depositphotos.

Az iparjogvédelem alatt álló szoftverek és dokumentumok – pl. szabadalmak, márkajelzések, bejegyzett formatervezési minták, logók és nevek – nem tartoznak a Számvevőszék továbbfelhasználási politikájának hatókörébe.

Az Európai Uniónak az europa.eu címtartomány alá tartozó intézményi weboldalai külső oldalakra mutató hivatkozásokat is tartalmaznak. Ezek nem tartoznak a Számvevőszék hatáskörébe, ezért ajánlott elolvasni az ott közzétett adatvédelmi és szerzői jogi rendelkezéseket.

Az Európai Számvevőszék logójának használata

Az Európai Számvevőszék logója kizárólag a Számvevőszék előzetes hozzájárulásával használható fel.

KAPCSOLATBA SZERETNE LÉPNI AZ EU-VAL?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct központ is működik. Keresse meg online az Önhöz legközelebb eső központot (european-union.europa.eu/contact-eu/meet-us_hu).

Telefonon vagy írásban
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

• az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
• a rendes díjszabású telefonszámon: +32 22999696,
• az alábbi nyomtatvány használatával: european-union.europa.eu/contact-eu/write-us_hu.

INFORMÁCIÓKAT KERES AZ EU-RÓL?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén (european-union.europa.eu).

Uniós kiadványok
Az op.europa.eu/hu/publications címen uniós kiadványok tekinthetők meg és rendelhetők. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi dokumentációs központjától (european-union.europa.eu/contact-eu/meet-us_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálon bármelyik hivatalos nyelven hozzáférhetők az EU jogi tartalmai és az 1951-től megjelenő jogszabályai (eur-lex.europa.eu).

Uniós nyílt hozzáférésű adatok
A „data.europa.eu” portálon az uniós intézmények, szervek és ügynökségek nyílt hozzáférésű adatkészletei érhetők el. Az adatok ingyen letölthetők és felhasználhatók, úgy kereskedelmi, mint nem kereskedelmi célokra. Emellett a portálon keresztül a különböző európai országok számos adatkészlete elérhető.