Az ERFA és az ESZA projektjeinek kiválasztása és monitoringja a 2014–2020-as időszakban továbbra is nagyrészt outputorientált

Összefoglalás

I

Az Unió a 2014–2020-as programozási időszakra közel 349,4 milliárd eurót irányzott elő a kohéziós politikával kapcsolatos célkitűzései megvalósítására. E szakpolitika célja, hogy támogassa a munkahelyteremtést, a vállalkozások versenyképességét, a gazdasági növekedést, a fenntartható fejlődést és az életminőség javulását. E célkitűzések elérése érdekében finanszírozást irányoznak elő a tagállami kedvezményezettek által megvalósított projektek számára. A támogatandó projekteket a tagállami hatóságok választják ki, és ezek követik nyomon a végrehajtásukat is. Kritikus jelentőséggel bír, hogy e finanszírozást eredményesen osszák el, vagyis úgy, hogy a várt eredmények megvalósuljanak.

II

E cél támogatása érdekében a Bizottság különféle intézkedéseket vezetett be, amelyekkel az eredmények erőteljesebb középpontba állítását igyekszik elérni a 2014–2020-as időszakban. Korábbi jelentéseinkben pozitívan értékeltük az ezek révén elért előrelépéseket. Rámutattunk azonban egyszersmind az intézkedések eredményességét és a kohéziós politikára fordított kiadásokkal kapcsolatos monitoringinformációk minőségét érintő súlyos hiányosságokra is. E jelentés összegzi és továbbgondolja e korábbi megállapításokat.

III

Megvizsgáltuk, hogy mennyire sikerült a projektkiválasztás mikéntjébe integrálni az eredményközpontúságot, és hogy mennyire tudják bizonyítani a Bizottság és a tagállamok az uniós költségvetés elköltésének megfelelő voltát. Ennek keretében megvizsgáltuk a kohéziós forrásokat felhasználó projektek kiválasztásának és monitoringjának szabályait.

IV

Megállapítjuk, hogy a régóta megfogalmazott szándékok ellenére a kiválasztási eljárások kialakítása és maguk az eljárások továbbra is az outputokat és a felhasználást, nem pedig az eredményeket hangsúlyozzák. Ezenfelül a monitoring hiányosságai miatt nehezen volt értékelhető, hogy az uniós finanszírozás milyen mértékben járult hozzá az Unió és a tagállamok célkitűzéseinek megvalósulásához. Konkrétan az általunk megvizsgált operatív programokat illetően a következő megállapításokat tettük:

• A projektek kiválasztását illetően a potenciális kedvezményezetteket jól tájékoztatták, és megfelelő támogatást nyújtottak számukra az uniós finanszírozáshoz való hozzáféréshez. Az általunk megvizsgált eljárásokat úgy alakították ki, hogy támogassák az operatív programok célkitűzései szempontjából releváns projektek kiválasztását, ám a kiválasztási kritériumok ritkán követelték meg a pályázóktól, hogy a projektek szintjén számszerű eredménymutatókat határozzanak meg. Ezenkívül a projektek kiválasztására többnyire érkezési sorrend alapján került sor. Csupán egy kiválasztási eljárásban pontozták és rangsorolták egymással szemben a pályázatokat.
• Ami a monitoringot illeti, megállapítottuk, hogy a monitoringrendszerek csak késői szakaszban váltak működőképessé, főként a jogszabályi keret késedelmes elfogadása miatt. A monitoringadatok gyűjtésére és összesítésére használt egyes IT-rendszerekben továbbra is fennállnak hiányosságok. Ezenfelül az érintett monitoringrendszerek ellenőrzéseinek lassú előrehaladása azzal a további kockázattal jár, hogy a 2019-es eredményességi felülvizsgálatig már nem lesz elég az idő a szükséges korrekciós intézkedések elvégzésére.
• A monitoringinformációk továbbra is nagyrészt outputorientáltak. A Bizottságnak az eredményeket mérő fő jelentése a fő outputmutatókat a végrehajtott finanszírozás mellett mutatja be. Az eredmények elérését illetően azonban kevés az információ.

V

Következésképpen az alábbiakat ajánljuk:

• A projektek kiválasztásának egységes és valóban eredményorientált megközelítését biztosítandó a tagállamok gondoskodjanak arról, hogy sor kerüljön a projektpályázatok egymással való összehasonlítására, írják elő a kedvezményezetteknek minden egyes projekt tekintetében legalább egy valódi eredménymutató meghatározását, és a pályázatokra vonatkozó értékelő jelentésben végezzék el a várt eredmények és mutatók értékelését.
• Az eredményorientált monitoring biztosítása érdekében a tagállamok foglaljanak a támogatási megállapodásba egy vagy több valódi és számszerű eredménymutatót, amelyek értékei beépülnek majd az OP szintjén megszabott eredménymutatók értékébe, a Bizottság pedig az ERFA tekintetében határozzon meg közös eredménymutatókat, amelyek az „eredmények” fogalmának közös meghatározásán alapulnak.
• A Bizottság tökéletesítse a teljesítményre vonatkozó beszámolást és biztosítsa, hogy 2019-ben érdemi eredményességi felülvizsgálatra kerüljön sor.

Bevezetés

A kohéziós politika az Unió fő beruházási politikája

01

A kohéziós politika az Unió fő beruházási politikája. Célja, hogy támogassa a munkahelyteremtést, a vállalkozások versenyképességét, a gazdasági növekedést, a fenntartható fejlődést és az életminőség javulását. Az Unió költségvetésének körülbelül egyharmadát fordítják a kohéziós politikára. Ez a 2000–2006-os programidőszakban folyó árakon körülbelül 230 milliárd eurót, a 2007–2013-as időszakban 346,5 milliárd eurót, a 2014–2020-as időszakban pedig 349,4 millió eurót tett ki.

02

A kohéziós politika megvalósítása az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) keretében történik. Ezek az alapok az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alappal (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alappal (ETHA) együtt az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) részei. Az alapokat operatív programokon keresztül hajtják végre, amelyek beruházási prioritásokat és egyedi célkitűzéseket határoznak meg¹. Ezek azt is leírják, hogyan fogják felhasználni a forrásokat a programidőszak alatt a projektek finanszírozására. Az operatív programokat a tagállamok és régióik hajtják végre. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok és régióik választják ki, követik nyomon és értékelik a projekteket.

A 2014–2020-as időszakban a Bizottság és a tagállamok egyik fő prioritása a teljesítményorientáltság

03

Az Európa 2020 stratégia az Unió tízéves időtartamra szóló munkahelyteremtési és növekedési stratégiája. A 2010-ben indult stratégia célja az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés feltételeinek megteremtése. A Bizottság az Európa 2020 stratégiában meghatározott célkitűzések és célok elérését szem előtt tartva 2010-ben hangsúlyozta, hogy az eredmények középpontba helyezésével javítani kell a kohéziós politika eredményességét².

04

A 2014–2020-as programidőszak kohéziós politikájára vonatkozó jogalkotási csomag ezért jelentős változtatásokat vezetett be azzal a céllal, hogy növelje a teljesítményre helyezett hangsúlyt³. A főbb intézkedések a következők:

• Előzetes feltételrendszer⁴ bevezetése, amely előírja a tagállamoknak, hogy 2016 végéig teljesítsenek az esb-alapok eredményes felhasználásához szükséges bizonyos feltételeket (pl. a szakpolitikai/stratégiai keretek megléte). Ezek egyikének, a 7. sz. általános előzetes feltételnek⁵ része egy „[o]lyan eredménymutató-rendszer megléte, amely szükséges a várt eredmények eléréséhez leghatékonyabban hozzájáruló intézkedések kiválasztásához, az előrehaladás monitoringjához”.
• Az eredményességi tartalék bevezetése, amelynek keretében az operatív programok számára kiutalt uniós források egy részét félreteszik, és csak akkor szabadítják fel, ha bizonyos mutatók (főként kiadási és outputmutatók) elérnek valamely előre meghatározott részcélt. E tartalék 2019-ben történő felszabadítására a 2019-ben elvégzett eredményességi felülvizsgálat alapján kerül majd sor⁶.
• Megerősített beavatkozási logika a programozási eljárás során⁷, amely a tagállamok számára előírja szükségleteik felmérését, és azt, hogy az eredmények egy sorát célként szabják maguknak még azelőtt, hogy a kohéziós források elköltésének helyét és mikéntjét mérlegelnék.
• A teljesítménymutatók következetesebb alkalmazása az eredmények elérése felé tett előrelépés mérésére⁸.

A projektkiválasztás és a monitoring jelentősége a teljesítmény elérésében

05

2017-ben megállapítottuk⁹, hogy a Bizottság és a tagállamok sikeresen dolgoztak ki megbízhatóbb beavatkozási logikán alapuló operatív programokat. Ez azt jelenti, hogy az operatív programok következetesen határozzák meg a beavatkozások céljait (egyedi célkitűzések/eredmények), és ezek megvalósításának módját (szükséges finanszírozás, elvégzendő intézkedések és várható outputok).

06

A szakpolitikai eredményességhez azonban nem csak az lényeges, hogy a programozási eljárás során világos célokat tűzzenek ki és szem előtt tartsák az elérendő eredményeket. Alapvetően fontos az is, hogy az OP végrehajtási szakasza alatt eredményorientált megközelítést kövessenek, mivel a szakpolitika eredményességét leginkább a finanszírozott projektek minősége és az általuk képviselt – kézzelfogható eredményekben megmutatkozó – hozzáadott érték fogja meghatározni. A teljesítmény eléréséhez ily módon alapvető a projektek kiválasztása, a monitoring és a beszámolás. Az 1. ábra áttekintést nyújt az operatív programok végrehajtási ciklusáról és az érintett szervekről. Az ellenőrzésünk szempontjából lényeges folyamatokat sárgával kiemeltük.

A fő résztvevők és a projektek kiválasztásában és monitoringjában betöltött szerepük

07

A projekteket az operatív programok irányításáért felelős nemzeti és regionális hatóságok választják ki. Ezek az irányító hatóságok – vagy a közreműködő szervezetek, amelyekre hatásköröket ruháznak át – állapítják meg a kiválasztási kritériumokat, szervezik meg a kiválasztási bizottságokat, és döntenek arról, hogy mely projektek részesülnek európai finanszírozásban. Az operatív programok tárgyalásában a Bizottság döntő szerepe van, ezzel szemben a projektek kiválasztásában nem vesz részt. Az operatív programok monitoringbizottságaiban játszott tanácsadói szerepén keresztül a Bizottság mégis részese az eljárásnak¹⁰: itt hagyják ugyanis jóvá a projektek kiválasztásakor alkalmazott módszertant és kritériumokat. A Bizottság egyszersmind útmutatást is nyújt, a bevált gyakorlatok és a tagállamokkal megosztott tapasztalatok alapján.

08

A projektek monitoringjáért a tagállamok a felelősek. Az irányító hatóságok monitorozzák az operatív programok és a projektek végrehajtását, összesítik a monitoringinformációkat, majd éves végrehajtási jelentéseket nyújtanak be a Bizottságnak. A monitoringbizottság szintén felülvizsgálja az operatív programok végrehajtását, és jóváhagyja az éves végrehajtási jelentéseket. A Bizottság szerepe e téren is arra korlátozódik, hogy útmutatást ad, az irányító hatóságokkal közösen megvizsgálja az operatív programok teljesítményét, és észrevételeket tesz az éves végrehajtási jelentésekkel kapcsolatban.

09

Beszámolással kapcsolatos szerepét gyakorolva ugyanakkor a Bizottság a tagállamok éves végrehajtási jelentéseiből és stratégiai jelentéseiből készített éves összefoglaló jelentést nyújt be (2017-ben és 2019-ben) a zárszámadásért felelős hatóságnak (Európai Parlament), valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának¹¹.

Az ellenőrzés hatóköre és módszere

10

Ellenőrzésünk arra a kérdésre kereste a választ, hogy a 2014–2020-as programidőszakban eredményorientált volt-e a projektek kiválasztása, illetve az ERFA- és ESZA-projektek monitoringrendszere. Mivel az operatív programok végrehajtása már kellően előrehaladott állapotban járt, ennek a – más, már elvégzett ellenőrzésekre építő – ellenőrzésnek az alkalmával vált most először lehetővé, hogy az első eredmények elérhetővé válásával a végrehajtási szakasz egészén keresztül végigkövessük az „eredményorientált megközelítést”. Ez nagyon lényeges a 2019-re tervezett eredményességi felülvizsgálat szempontjából is.

11

Az első részben az ellenőrzött operatív programok tekintetében alkalmazott kiválasztási eljárások általunk végzett elemzéséről számolunk be. Értékeljük e kiválasztási eljárások kialakítását, különösen a kiválasztási kritériumok meghatározását és azok eredményorientáltságát, valamint a pályázatok értékelésének szakaszát. A második részben az alkalmazott irányítási és kontrollrendszereket, valamint az ellenőrzött operatív programok irányító hatóságai/közreműködő szervezetei által az operatív teljesítmény program szintjén és nemzeti szinten való mérése érdekében eddig végzett monitoringot vizsgáljuk meg. Megvizsgáljuk az adatok megbízhatóságát és rendelkezésre állását, valamint hogy révükön mennyire keletkeznek releváns információk az irányításhoz és a Bizottságnak történő beszámoláshoz.

12

Összesen 34 projektet vizsgáltunk meg (a projektek felsorolását lásd: I. melléklet). Az ERFA-ra és az ESZA-ra, konkrétabban pedig három tematikus célkitűzésre¹² összpontosítottunk (a 11 tematikus célkitűzés leírását lásd: II. melléklet).

• 3. tematikus célkitűzés: a kkv-k versenyképességének fokozása (16 projekt),
• 8. tematikus célkitűzés: a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása (12 projekt), valamint
• 9. tematikus célkitűzés: a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység és bárminemű megkülönböztetés elleni fellépés (6 projekt).

13

Négy tagállam (a Cseh Köztársaság, Franciaország, Olaszország és Finnország) hét operatív programján belül, közvetlenül az irányító hatóság (vagy a közreműködő szervezet) által 20 kiválasztási eljárás keretében (a felsorolást lásd: III. melléklet) kiválasztott projekteket (a felsorolást lásd: IV. melléklet) vizsgáltunk. Ezeket az operatív programokat és tagállamokat a kiutalt finanszírozás volumene és a projektvégrehajtási szakasz szerint választottuk ki. A projektek kiválasztása a kapott támogatás összegén és az ellenőrzés időpontjáig elért előrehaladás mértékén alapult. Az V. melléklet felsorolja, hogy a kiválasztott projektek mely prioritási tengelyhez, beruházási prioritásokhoz és egyedi célkitűzésekhez kapcsolódnak. A kapcsolódó output- és eredménymutatókat az ERFA tekintetében a VI. melléklet, az ESZA tekintetében pedig a VII. melléklet sorolja fel.

14

Áttekintettük azokat az intézkedéseket is, amelyeket a Bizottság az ESZA és az ERFA tekintetében a projektek kiválasztásával és az operatív programok monitoringjával kapcsolatban általánosan tett.

Észrevételek

A projektek kiválasztása nem összpontosít kellőképpen az eredményekre

15

Az irányító hatóságok által bevezetett és alkalmazott kiválasztási eljárások révén elsősorban azokat a projekteket kellene kiválasztani, amelyek a legrelevánsabbak az elérni kívánt célkitűzések szempontjából, és amelyek esetében a legnagyobb a valószínűsége annak, hogy eredményeket hoznak, valamint hogy a rendelkezésre álló pénzeszközöket a szabályokkal összhangban költik el. Ellenőriztük, hogy a kiválasztási eljárások kialakításában (pl. a pályázatok értékelésére használt kiválasztási kritériumok, a projektek értékelésére használt módszer, valamint a potenciális ajánlattevők rendelkezésére álló dokumentáció), valamint a kiválasztási eljárások végrehajtásában, és ily módon a kiválasztott projektekben milyen mértékben tükröződnek az eredmények.

16

A Számvevőszék korábbi ellenőrzési munkájából¹³ az derült ki, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak sikerült megalapozottabb beavatkozási logikán alapuló operatív programokat kidolgozniuk, amelyekben tehát egyértelmű kapcsolat áll fenn a fejlesztési szükségletek, az egyedi célkitűzések és az eredménymutatók között. Ilyen beavatkozási logikának kellene érvényre jutnia a projektkiválasztási eljárásokban is. Megítélésünk szerint több olyan kulcsfontosságú szempont van, amelyet az irányító hatóságoknak az eljárások kialakításakor figyelembe kell venniük azok eredményorientáltságának biztosítására:

• az alkalmazott kiválasztási kritériumok biztosítsák, hogy a projektek igazodjanak az OP célkitűzéseihez;
• a kiválasztási kritériumok támogassák olyan projektek kiválasztását, amelyek esetében nemcsak számszerűsített outputmutatók, hanem számszerűsített eredménymutatók is rendelkezésre állnak a projekt nyomán megvalósult eredmények méréséhez;
• a kedvezményezettek kapjanak ösztönzést pályázatok benyújtására, hogy nagyszámú projekt közül lehessen választani;
• végezetül: a projektek kiválasztása alapuljon a pályázatok közvetlen összehasonlításán, hogy rá lehessen mutatni a finanszírozásra legalkalmasabb és így elsőbbségre érdemes projektekre.

17

A következő bekezdések ismertetik, hogy az irányító hatóságok milyen mértékben alkalmazták e változókat a beérkezett pályázatok feldolgozása során, és ezek hogyan befolyásolták az eredményorientált projektek kiválasztását (lásd: 18–38. bekezdés).

A kiválasztási eljárások támogatják az operatív programok célkitűzései szempontjából releváns projektek kiválasztását

18

A 2014–2020-as programidőszakra szóló jogalkotási keret két olyan intézkedést vezetett be, amely az operatív programok célkitűzései szempontjából releváns projektek kiválasztását célozza előmozdítani:

• az operatív programoknak „vezérelveket”¹⁴ kell meghatározniuk az egyes prioritási tengelyeken belül a projektek kiválasztása tekintetében;
• az irányító hatóságoknak olyan kiválasztási eljárásokat és kritériumokat kell kialakítaniuk, „amelyek biztosítják, hogy a műveletek hozzájáruljanak a megfelelő prioritás szerinti egyedi célkitűzések és eredmények eléréséhez”¹⁵.

19

Ezeken kívül még a következő követelményeket vezették be a 2014–2020-as időszak tekintetében az eredményorientáltabb projektek kiválasztásának előmozdítására:

• A 7. sz. általános előzetes feltétel keretében egy „[o]lyan eredménymutató-rendszer[t kell bevezetni és alkalmazni], amely szükséges a várt eredmények eléréséhez leghatékonyabban hozzájáruló intézkedések kiválasztásához” (lásd még: 4. bekezdés).
• Az irányító hatóságoknak egyszersmind olyan kiválasztási eljárásokat és kritériumokat kell kialakítaniuk, „amelyek biztosítják, hogy a műveletek hozzájáruljanak a megfelelő prioritás szerinti […] eredmények eléréséhez”¹⁶.

20

A „vezérelvek” útmutatásként szolgálnak a projektek kiválasztásához, és részletezik az alkalmazandó fő kiválasztási kritériumokat. A vezérelvek, amelyekhez a finanszírozásban részesíthető projektek leírása is társul, és amelyek példákat is megadnak ilyen projektekre és a kedvezményezettekre, ily módon jó áttekintést nyújtanak arra vonatkozóan, hogy milyen típusú projekteket kell az egyes egyedi célkitűzések keretében finanszírozni. Ezek a vezérelvek szolgálnak kiindulópontul a kiválasztási kritériumok kidolgozásakor, és a kiválasztási kritériumok közvetlenül is utalhatnak ezekre.

21

Megállapításunk szerint egyes alapelvek általános jellegűek voltak, de arra mindegyik elv kitért, hogy a kiválasztott projekteknek összhangban kell lenniük az operatív programnak az egyes prioritási tengelyek keretében leírt egyedi célkitűzéseivel. Az általunk megvizsgált kiválasztási eljárások esetében a kiválasztási kritériumok összhangban voltak a vezérelvekkel. Minden eljárás magában foglalt legalább egy, a projektek relevanciájára és az egyedi célkitűzéshez való hozzájárulására vonatkozó kritériumot.

22

Összességében elmondható, hogy az általunk megvizsgált kiválasztott pályázatokat a kiválasztási eljárás keretében meghatározott kritériumok alapján értékelték. Megállapításunk szerint az ezen ellenőrzés céljából megvizsgált 34 projekt releváns volt az OP egyedi célkitűzéseinek szempontjából.

A projektpályázatok értékelésekor kevéssé beszélhetünk eredményközpontúságról, és az értékelésekben ritkán szerepeltek számszerű eredmények

23

Megvizsgáltuk, hogy az irányító hatóságok a gyakorlatban hogyan végzik a projektek kiválasztását, és különösen azt, hogy a projektjavaslatok egyértelműen tartalmaznak-e elvárt eredményeket és célkitűzéseket, világosan meghatározott és számszerűsített (az egyedi célkitűzésekhez kapcsolt) output- és eredménymutatók kíséretében. Azt is értékeltük, hogy az irányító hatóságok felmérték-e, hogy az egyes pályázók képesek-e elérni a várt eredményeket.

24

Megállapításunk szerint az általunk megvizsgált 20 kiválasztási eljárásból 18 tartalmazott olyan kritériumokat, amelyek megkövetelték, hogy a kedvezményezett ismertesse a projekt várt eredményeit (lásd: VIII. melléklet). A 20 eljárásból azonban csak négy foglalt magában olyan kritériumokat, amelyek megkövetelték az eredménymutatók projektszinten történő számszerűsítését (a 17., 18., 19. és 20. eljárás). Ezek az eredménymutatók pedig három esetben nem feleltek meg közvetlenül az OP szintjén meghatározott mutatóknak (példaként lásd: 1. háttérmagyarázat).

25

A kiválasztott projektekre vonatkozó 34 pályázat általunk elvégzett felülvizsgálata megerősíti e megállapításokat. Az összes pályázat megadott az outputmutatókra vonatkozó számszerűsített információkat, amely mutatók megfeleltek az OP szintjén meghatározott mutatóknak, vagy ezek az adatok az informatikai rendszerből közvetlenül kinyerhetőek voltak (például az olyan mutatók esetében, mint a támogatásban részesülő vállalkozások száma). A várt eredménymutatókról azonban csak 14 pályázat tartalmazott számszerűsített adatokat, amelyek közül hatban az eredménymutatók nem feleltek meg közvetlenül az operatív program mutatóinak. A többi pályázat főként szöveges leírást adott meg (lásd: 2. ábra és VIII. melléklet).

26

Ami a pályázatok értékelését illeti, megállapítottuk, hogy az irányító hatóságok értékelték a projektek általános kivitelezhetőségét és sikerük valószínűségét. Amíg azonban a várt eredmények megvalósíthatóságának értékelésére mind a 18 ERFA-projekt esetében sor került, ilyen értékelést az általunk megvizsgált 16 ESZA-projektből csak 2 esetében végeztek. Megállapítottuk azt is, hogy az értékelő jelentésekben a megvalósíthatóságra vonatkozó értékelés homályosan fogalmazott, hét jelentés kivételével¹⁷, amely részletesebben leírást adott a mutatók relevanciájáról és a célok elérésének valószínűségéről.

27

Ami a pályázatok pontozását illeti, megállapításunk szerint a várt eredmények megvalósítása csak 11 esetben számított bele a pontozásba. Ez azt jelzi, hogy amennyiben a tervezett projektek igazodtak a kiválasztási eljárásban meghatározott intézkedéstípusokhoz, az irányító hatóságok feltételezték, hogy a tervezett projektek hozzá fognak járulni az operatív program célkitűzéseihez. E hozzájárulás nagyságrendje azonban nem állt figyelmük középpontjában.

A kedvezményezetteket ösztönözték, hogy pályázzanak támogatásra

28

Annak biztosításához, hogy a források a programozási időszak során kellő időben felhasználásra kerüljenek és egyben az eredményközpontúság szavatolásához fontos, hogy elegendő számú pályázó tudjon jó pályázatot benyújtani. Az, hogy az irányító hatóság a potenciális pályázók körében népszerűsítse a felhívást és azzal kapcsolatban útmutatást nyújtson, a kiválasztási eljárások általános eredményességét meghatározó fontos tényező. Több pályázó esetén valószínűbb, hogy jobb projektek kerülnek kiválasztásra.

29

A felhívásoknak a potenciális pályázók körében való népszerűsítését célzó intézkedéseket az irányító hatóságok az uniós rendeletben megszabott részletes követelmények alapján készítették elő. Ezeket az operatív program – rendelet által előírt¹⁸ – kommunikációs stratégiájának részeként jóváhagyásra benyújtották a monitoringbizottságoknak.

30

Megállapításunk szerint az irányító hatóságok bátorították a kedvezményezetteket, hogy vegyenek részt a kiválasztási eljárásokban. Először is: az irányító hatóságok több forrás révén népszerűsítették a felhívást a potenciális pályázók körében. Így például bevonták a kereskedelmi kamarákat, a helyi üzleti szövetségeket, valamint internetes eszközöket is alkalmaztak. Az irányító hatóságok a monitoringbizottságokban szerzett ismereteik alapján támaszkodtak partnerekre is, akik saját hálózataikban köröztették a küszöbön álló felhívásokra vonatkozó információkat.

31

Továbbá: a finanszírozásról az irányító hatóságok által a pályázóknak nyújtott útmutatás nyilvánosan hozzáférhető volt, és – az ellenőrzés időpontjában egy irányító hatóság kivételével – meghatározta a támogatás világos feltételeit, részletes tájékoztatást nyújtott a pályázati eljárásról és a finanszírozási szabályokról, és kifejezetten hivatkozott az alkalmazandó kiválasztási kritériumokra.

A kiválasztási eljárásoknak rendszerint nem volt része a projektpályázatok összehasonlítása, ami azzal a kockázattal járt, hogy a legjobb projekteket nem választják ki

32

Az eljárások általunk elvégzett felülvizsgálata során ellenőriztük, hogy a finanszírozásra benyújtott projekteket egymáshoz képest is értékelték-e. Ez is olyan lényeges intézkedés, amellyel biztosítható, hogy a legeredményorientáltabb projekteket válasszák ki.

33

A megosztott irányítás keretében az irányító hatóságok határozták meg, majd a monitoringbizottságok hagyták jóvá a kiválasztási eljárásokat, az uniós rendeletekben¹⁹ foglalt követelmények és a Bizottság útmutatása²⁰ alapján. Sem az esb-alapokról szóló rendeletek, sem a bizottsági iránymutatások nem határozzák meg, milyen típusú kiválasztási eljárás alkalmazandó; ez az irányító hatóságok mérlegelésére van bízva.

34

Az általunk megvizsgált 20 eljárásból 10 ideiglenes pályázati felhívás, 6 állandó pályázati felhívás, 3 közvetlen odaítélési eljárás, egy pedig megismételt felhívás volt (a részleteket lásd még: III. melléklet). Megállapításunk szerint a kiválasztási eljárások során egy kivétellel (IT, piemonti operatív program, 13. sz.) nem került sor a projektpályázatok közötti összehasonlításra. Ennek következtében előfordulhat, hogy a támogatást nem a legjobb projekteknek utalták ki. Ezt a problémát a felkeresett operatív programok némelyike esetében bizonyos fokig enyhítette az, hogy informális (francia és finn OP) vagy formális (Olaszország, Puglia) előválogatás útján az irányító hatóságok a legalkalmasabb projektekre korlátozhatták a pályázatok benyújtását. A következőket állapítottuk meg:

• A húsz eljárásból tizenöt az érkezési sorrendben történő kiszolgálás elvén alapult, vagyis ha a pályázat megfelelt a kritériumoknak, és elegendő forrás állt rendelkezésre, akkor kiválasztásra került. E tizenöt eljárásból 13 esetében történt formális vagy informális előválogatás. Megállapításunk szerint egyes pályázatok esetében a kiválasztáshoz előírták egy minimális pontszám elérését (lásd: 4., 5. kiválasztási eljárás – cseh OPEIC, és 16., 17., 18., 19. és 20. sz. kiválasztási eljárás – finn OP).
• A három közvetlen odaítélés esetében – értelemszerűen – nem volt verseny (lásd: 1., 3. és 12. sz. kiválasztási eljárás).
• Egy esetben (Olaszország, piemonti OP, 8. sz. kiválasztási eljárás)²¹ a támogatást az előző, 2007–2013-as programozási időszakban már kiválasztott projekteknek ítélték oda, egyszerűen meghosszabbítva ezek időtartamát. A közreműködő szervezet ily módon elkerülhette, hogy megszakadjon a fiataloknak nyújtott képzés, és megkezdhette a források felhasználását. Ugyanakkor ez a megoldás megakadályozta a potenciális új pályázók részvételét.

A monitoringadatok minősége veszélyben van, és ezek többnyire outputorientáltak

35

Ellenőriztük, hogy a monitoringrendszerek lehetővé teszik-e meghatározott mutatókra vonatkozó adatok módszeres gyűjtését, módot adva ezzel az elért előrehaladás projekt- és programszinten, valamint uniós szinten való mérésére. Azt is megvizsgáltuk, hogy az ezekről történő beszámolás lehetővé tette-e a finanszírozott projektek sikerének, vagyis az uniós költségvetés eredményes és hatékony felhasználásának bizonyítását.

36

A következő részben értékeljük, hogy fennálltak-e a célkitűzések megvalósítására irányuló monitoringot és az arról való beszámolást lehetővé tevő feltételek. Először azt ellenőriztük, hogy az irányító hatóságok az alapok végrehajtása előtt létrehoztak-e jól működő monitoringrendszereket. Azt is megvizsgáltuk, hogy a kedvezményezettek által jelentett teljesítményinformációk megbízhatóak és teljes körűek-e, és azokat kellő időben szolgáltatják-e. Az irányító hatóságok és a Bizottság szerepét is górcső alá vettük.

37

Végezetül megvizsgáljuk, hogy az alkalmazott rendszerek eredményorientált teljesítményinformációkat állítottak-e elő; konkrétabban azt tekintjük, hogy érdemi összesített információkat generáltak-e, mivel ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy az éves monitoring és beszámolás révén tagállami és uniós szinten be lehessen számolni a források eredményes felhasználásáról.

Előfordulhat, hogy nem nyújtható kellő időben bizonyosság a monitoringadatok minőségére vonatkozóan a 2019-es eredményességi felülvizsgálathoz

38

Annak monitoringját, hogy az operatív programok mennyire haladtak előre célkitűzéseik megvalósítása felé, különféle forrásokból gyűjtött adatok alapján végzik. Ezeket az adatokat az OP és a tagállam szintjén összesítik, és ezek képezik az OP monitoringbizottságának és a Bizottságnak küldött jelentések alapját. Ahhoz, hogy helyes képet lehessen alkotni az OP vagy a tagállam szintjén fennálló helyzetről, alapvető, hogy a gyűjtött adatok megbízhatóak, teljes körűek és kellő időben szolgáltatottak legyenek. Ennek eléréséhez az irányító hatóságoknak monitoringrendszert kell létrehozniuk, amely adatgyűjtést és az adatok forrására irányuló ellenőrzéseket is magában foglal. Az adatok minőségére vonatkozó bizonyosság megszerzéséhez a Bizottság az ellenőrző hatóságok által tagállami szinten elvégzett ellenőrzési munkára, valamint saját ellenőrzési munkájára támaszkodik.

39

Konkrétan az eredményességi felülvizsgálattal összefüggésben az is fontos, hogy az adatokat és az ezeket előállító rendszereket minél előbb ellenőrizzék, lehetővé téve ezzel a tagállami hatóságok számára, hogy az adatminőség esetlegesen feltárt hiányosságait még jóval 2019. június vége előtt orvosolják. Ekkor küldik majd el ugyanis – az eredményességi felülvizsgálatot és az eredményességi tartalék kiutalását megalapozó – 2018-as éves végrehajtási jelentéseket a Bizottságnak.

Kiterjedt uniós szabályrendszer szabja meg, hogy a tagállamoknak hogyan kell létrehozniuk monitoringrendszereiket a 2014–2020-as időszakra

40

Az operatív programok szintjén előállított adatok módszeres gyűjtésének és monitoringjának megvalósítása érdekében a 2014–2020-as programidőszak szabályozási kerete több változtatást vezetett be az adatgyűjtési és monitoringintézkedések terén:

• Az irányító hatóságoknak olyan irányítási és kontrollrendszert kell bevezetniük és alkalmazniuk, amely megfelelő beszámolási és monitoringrendszereket ölel fel²².
• Az irányító hatóságok a felelősek azért, hogy monitoring- és beszámolási célból az operatív programhoz rendelt mutatókra²³ vonatkozó összes adat nyilvántartására szolgáló számítógépes rendszert hozzanak létre.
• A 7. sz. általános előzetes feltétel keretében az irányító hatóságoknak „[o]lyan eredménymutató-rendszer[t kell létrehozniuk és alkalmazniuk], amely szükséges a várt eredmények eléréséhez leghatékonyabban hozzájáruló intézkedések kiválasztásához, az előrehaladás monitoringjához”²⁴. Az operatív programok számára előírták, hogy 2016. december 31-ig bizonyítsák az összes előzetes feltételrendszer teljesítését²⁵ (lásd: 4. bekezdés).
• A tagállamoknak 2015. december 31-ig²⁶ biztosítaniuk kellett, hogy a kedvezményezettek és az irányító hatóság, az igazoló hatóságok, az ellenőrző hatóságok és a közreműködő szervezetek közötti valamennyi információcserére elektronikusan is legyen lehetőség²⁷.

41

A Bizottság külön útmutatást²⁸ is készített munkatársai és a tagállami felelős hatóságok számára a tagállamok irányítási és kontrollrendszerei értékelésének közös módszertanáról, amely a megfelelő monitoring- és beszámolási rendszerek meglétére is kiterjed.

A teljesítményinformációk nem mindig megbízhatóak és teljes körűek, valamint nem mindig állnak időben rendelkezésre, és ez kihat a tagállamok által kiadott végrehajtási jelentésekre

A kedvezményezettek által jelentett adatok

42

Ami az ERFA-t illeti, az eredménymutatókhoz szükséges adatokat sok esetben a nemzeti statisztikai szervektől gyűjtik össze (példákat lásd: VI. melléklet). A fennmaradó adatok a kedvezményezettektől érkeznek. Az ESZA esetében a jelentett adatok többsége a kedvezményezettektől gyűjtött adatokon alapul (lásd: VII. melléklet). Az irányító hatóságok a kedvezményezettektől gyűjtött adatok helyességét a projekt befejezésekor ellenőrzik, amikor beérkezik hozzájuk a kedvezményezettek zárójelentése. A projekt végrehajtása alatt sor kerülhet helyszíni ellenőrzésekre is, mintavétel alapján.

43

Az alkalmazott rendszerek több valószínűségi és következetességi ellenőrzést automatikusan elvégeznek a kedvezményezettek által szolgáltatott adatokon, különösen az ESZA esetében. Az irányító hatóságok olyan eszközökkel is rendelkeznek, amelyekkel ellenőrzik a résztvevőkre vonatkozó adatok hiánytalanságát, és amelyek révén a hiányos adatokat szolgáltató kedvezményezettektől további tájékoztatást kérhetnek.

44

Ellenőrzésünk problémákra derített fényt a gyűjtött adatok minőségével kapcsolatban. Egy általános problémát tártunk fel az ESZA által társfinanszírozott fellépések résztvevőire vonatkozó adatok teljeskörűségét és helyességét illetően. Ezeket az adatokat a nemzeti jogszabályok²⁹ különleges adatnak minősítik, így a résztvevők dönthetnek arról, hogy bejelentik-e ezeket. A tagállamok és a Bizottság számára nehézséget okoz ezen adatok pontosságának ellenőrzése is. Egy, az adatgyűjtést érintő további hiányosságot a 2. háttérmagyarázat ismertet.

45

A teljesítményadatok megbízhatóságára irányuló ellenőrzése során (2014–2020) a Bizottság az adatok megbízhatóságát érintő más problémákról is beszámolt, például ezekről:

• bizonyos adatokat nem gyűjtöttek, így egyes eredmények rögzítetlenül és ezért beszámítatlanul maradtak az OP előrehaladásának megállapítása során, ami a helyzet nem helytálló értelmezéséhez vezetett;
• a közös mutatók (például a 26. közös outputmutató: „kutatószervezetekkel együttműködő vállalkozások”) meghatározásával kapcsolatos félreértés az irányító hatóságok részéről, amelynek következtében túlbecsülték az e mutató keretében jelentett vállalatok számát;
• kettős beszámítás/nem korlátozták a „kiszolgált lakosságra” vonatkozó mutató felső értékét a térségbeli lakosok számára, ami ellentmondásos értékekhez vezetett.

A teljesítményinformációk rendelkezésre állása és megbízhatósága

46

Kulcsfontosságú, hogy abban az időpontban, amikor az irányító hatóságok megkezdik a programok végrehajtását, jól működő monitoringrendszerek álljanak rendelkezésre azt biztosítandó, hogy időben elő lehessen állítani az adatokat, és így sor kerülhessen a monitoringra.

47

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó uniós szintű jogszabályi keret késedelmes, 2013. decemberi elfogadása késleltette a monitoringhoz használt IT-rendszerek fejlesztését. Az ESZA mutatói esetében az adatok érzékenységének és a mutatók meghatározásának fokozottan összetett volta miatt még a 2014. év jó részében is további megbeszélésekre volt szükség. Ez tovább késleltette az IT-rendszerek elkészültét. Két esetben más tényezők okozták a késedelmet: a régiók átszervezése (Franciaország, Lotaringia és Vogézek OP), illetve egy új, egységes informatikai rendszer kialakítása a 2014–2020-as időszakban végrehajtott valamennyi esb-alappal kapcsolatban (Cseh Köztársaság).

48

A késedelem hatásai láthatóak az eredménymutatók rendszerének meglétére vonatkozó 7. előzetes feltétel végrehajtásának mértékében. 2016 végén, amikor lejárt a cselekvési tervek elkészítésének határideje, 50 terv még mindig hiányos volt, vagyis az összes OP mintegy 11%-a még nem teljesítette ezt a követelményt. 2018 februárjának végére azonban a 7. előzetes feltétellel kapcsolatos összes cselekvési terv elkészült.

49

2017 első félévében, a programidőszak megkezdése utáni negyedik évben azt állapítottuk meg, hogy egyes IT-rendszerek még mindig voltak nem teljesen működőképesek; ez kockázatot jelent a gyűjtött adatok teljeskörűségére és pontosságára nézve (példákat lásd: 3. háttérmagyarázat). A teljesítményadatok megbízhatóságára irányuló ellenőrzése (2014–2020)³⁰ során a Bizottság felhívta a figyelmet a kedvezményezettekkel történő adatcserét biztosító elektronikus rendszerek hiányára: emiatt a mutatókra vonatkozó adatokat az irányító hatóság kézzel viszi be a rendszerbe, ez pedig gépelési hibák potenciális forrása.

A tagállamok által kiadott végrehajtási jelentések

50

Az irányító hatóságoknak minden OP tekintetében éves végrehajtási jelentést kell benyújtaniuk a Bizottságnak, amelyet a monitoringbizottság hagy jóvá. Az éves végrehajtási jelentés kulcsfontosságú – többnyire a közös és a programspecifikus mutatókra vonatkozó számszerű és minőségi – információkkal szolgál az OP végrehajtására vonatkozóan³². A 2017 júniusában benyújtott 2016-os éves végrehajtási jelentések voltak a Bizottságnak küldött első olyan jelentések, amelyek ismertették a „program célkitűzéseinek megvalósításában elért előrehaladást”³³. A Bizottság minőségi felülvizsgálatot végez az éves végrehajtási jelentésekre nézve (például megvizsgálja, hogy a résztvevők száma arányban áll-e a lefedett területek lakosságával).

51

2017 végén még mindig volt 26 olyan éves végrehajtási jelentés, amelyet a Bizottság a teljesítménykeretben alkalmazott mutatókhoz szükséges egyes adatok hiánya, az OP végrehajtása tekintetében nyújtott tájékoztatás és a jelentett adatok összhangjának hiánya vagy egyes közölt adatokhoz tartozó magyarázatok hiánya miatt nem fogadott el. Az ERFA operatív programjainak mintegy 40%-a esetében semmilyen értéket nem jelentettek 2017-ben az eredményességmérési keret mutatóit illetően, amelyekre vonatkozóan az ellenőrzés időpontjában nem állt rendelkezésre semmilyen bizottsági elemzés.

52

Az éves végrehajtási jelentésekben feltárt hiányosságok kérdésessé teszik a szolgáltatott információk megbízhatóságát, valamint azt, ahogy az éves végrehajtási jelentésekre³⁴ épülő, a Bizottság által kiadott dokumentumok – mégpedig a Parlamentnek és a Tanácsnak, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának benyújtott éves összefoglaló jelentés, illetve (csak 2017-ben és 2019-ben) az elért eredményeket összefoglaló stratégiai előrehaladási jelentés – ismertetik a mostanáig elért előrehaladás mértékét.

Az irányítási és kontrollrendszerekre és a gyűjtött adatok megbízhatóságára irányuló ellenőrzések későn kezdődtek, így korlátozott a monitoringrendszerekkel kapcsolatos bizonyosság mértéke, és kevesebb idő áll rendelkezésre a feltárt hiányosságok orvoslására

53

A teljesítményinformációk ellenőrzésére és javítására szolgáló megfelelő intézkedésekre van szükség ezek minőségének – és ezáltal a monitoring és a beszámolás keretében való felhasználhatóságának – biztosításához. A követendő gyakorlat szerint az adatokat előállító rendszerekre – és a kapcsolódó korrekciós intézkedésekre – irányuló ellenőrzéseket azelőtt kell végrehajtani és lezárni, mielőtt az adatok bekerülnének az éves végrehajtási jelentésekbe és a stratégiai jelentésekbe.

54

A jogszabályi keret alapján mind a tagállami ellenőrző hatóságok, mind a Bizottság³⁵ ellenőrzi a monitoringrendszerek működését. Ezeknek az ellenőrzéseknek különösen a teljesítményadatok gyűjtésére, nyilvántartására és tárolására szolgáló megbízható rendszerek meglétét kell biztosítaniuk, és értékelniük kell, hogy ezek a teljesítményadatok megbízhatóak-e.

Az irányítási és kontrollrendszerek működésének az ellenőrző hatóságok általi értékelése

55

Az irányító hatóságok szintjén alkalmazott rendszerek értékelésére az operatív programok végrehajtásának korai szakaszában sor került, a kijelölési eljárás részeként³⁶. Ezen eljárás során egy független ellenőrző szervnek (gyakran az ellenőrző hatóságnak) kellett jelentést és véleményt készítenie arra vonatkozóan, hogy az irányító hatóságok teljesítették-e a belsőkontroll-környezetre, a kockázatkezelésre, az irányításra és a kontrolltevékenységekre, valamint a monitoringra vonatkozó kritériumokat³⁷. A kijelölést az operatív programoknak történő köztes kifizetés első benyújtása előtt kellett elvégezni. E kijelölés nélkül tehát az operatív programok nem részesülhetnek visszatérítésben. E szakaszban az ellenőrzés a rendszerek és eljárások meglétét foglalja magában, nem terjed ki azonban a helyes végrehajtásra, amelyet az ellenőrző hatóságok irányítási és kontrollrendszerekre irányuló rendszerellenőrzéseivel összefüggésben ellenőriznek.

56

Az operatív programok késői jóváhagyása és az informatikai rendszerek késői elkészülte miatt (lásd: 47. bekezdés) a kijelölési eljárás is késedelmet szenvedett. Ebben nemzeti tényezők is közrehatottak (a régiók 2015. évi átszervezése Franciaországban; összetett irányítási struktúrák, például a francia PON FSE operatív programban 13 felhatalmazott irányító hatóság és 120 közreműködő szervezet vesz részt). Az ellenőrzésünk során megvizsgált operatív programok esetében az irányító hatóságokat 2016. szeptember és 2018. február között jelölték ki, miután a programidőszakból több mint kettő, illetve négy év már eltelt (lásd: IV. melléklet).

57

Az operatív programok késői végrehajtása és a gyűjtött adatok emiatti korlátozott mennyisége miatt helyszíni vizsgálataink idején, vagyis 2017 első felében a rendszerellenőrzések még éppen csak megkezdődtek. Az adatok minőségét érintő esetleges problémákra így 2017 második feléig nem derült fény. Ez csaknem négy évvel a hétéves programidőszak kezdete utánra esett, illetve másfél évvel azelőttre, hogy az eredményességi tartalék kiutalásának alapját képező, 2018. évi éves végrehajtási jelentéseket továbbítják a Bizottságnak.

A Bizottság ellenőrzései

58

A Bizottság azon túlmenően, hogy a tagállamokban elvégzett ellenőrzési munkára és az ott alkalmazott rendszerekre támaszkodik, saját ellenőrzéseket is végez. Ezek két típusba sorolhatóak: egyrészt a „korai, megelőzési célú rendszerellenőrzések”, amelyek célja, hogy a Bizottság a végrehajtás korai szakaszában észszerű bizonyosságot szerezzen arra nézve, hogy az irányítási és kontrollrendszerek jól működnek, másrészt a „teljesítményadatok megbízhatóságára irányuló ellenőrzések”. Tekintettel azonban az előbb említett késedelmekre, és minthogy ezek miatt a monitoringrendszerek is késve készültek el, és az érintett adatokat minimális mértékben jelentették, ezeket az ellenőrzéseket a tervezettnél később végezték el. Különösen így volt ez az ERFA esetében: az ellenőrzések csak a 2016-os éves végrehajtási jelentések beérkezése után kezdődhettek meg. 2017 végig a Bizottságnak 12 tagállamban összesen 23 ellenőrzést sikerült elvégeznie: 12, teljesítményadatok megbízhatóságára irányuló ellenőrzést és 11 korai, megelőzési célú rendszerellenőrzést.

59

Ezen ellenőrzések többsége esetében a beszámolás 2018 elején még folyamatban volt. A Bizottság szerint az ellenőrzött rendszerekre vonatkozó előzetes eredmények meglehetősen kedvezőek, bár egyes hiányosságokat is kiemeltek. Ugyanakkor azonban az ERFA operatív programjainak körülbelül 40%-a a 2017-ben benyújtott, 2016-os éves végrehajtási jelentésekben nem jelentett semmilyen értékeket az eredményességmérési keret mutatói³⁸ tekintetében. Ezen operatív programok tekintetében 2018 februárjáig a Bizottság nem végzett ellenőrzést annak megállapítására, hogy a beszámolás hiánya a végrehajtás késedelmével vagy a működőképes adatjelentési rendszer hiányával magyarázható-e.

60

A rendszerellenőrzések késői elvégzéséből következően a monitoringrendszerek állapotának áttekintése nem teljes. Különösen könnyen előfordulhat, hogy a hiányosságokat későn tárják fel, és már nem lesz elegendő idő a szükséges kiigazítások elvégzésére. Ez veszélyezteti az eredményességi felülvizsgálat 2019-es végrehajtását, amelynek az alapját a tagállamok által a 2019. június 30-ig benyújtandó 2018-as éves végrehajtási jelentésekben jelentett adatok képezik majd.

Előfordulhat, hogy az eredményességi felülvizsgálat nem reális részcélokon alapul

61

Az általunk felkeresett operatív programok esetében a 2015. évi éves végrehajtási jelentések vagy az ellenőrzés időpontjában rendelkezésre álló monitoringinformációk alapján azt észleltük, hogy egyes esetekben az operatív programok már megvalósították a 2023-ra kitűzött célokat, de előfordult a célok alulteljesítésének kockázata is. A felkeresett operatív programok esetében nem nyújtottak be módosítási kérelmet a célok reálisabb értékre való kiigazítása érdekében. Csak egy program (Cseh Köztársaság, OPEIC) kért eddig módosítást, elsősorban a juttatások prioritási tengelyek közötti átcsoportosításával kapcsolatban, és ezt jóvá is hagyták. Másrészt a Bizottság szerint 2018 februárjában a meglévő 430 operatív programban alkalmazott 17 480 mutatóból a megfelelő 2023-as célértéket 1445 esetben felfelé, 941 esetben pedig lefelé módosították.

62

Ez jelzi, hogy a teljesítménymérési keret részcéljainak³⁹ egy része már nem reális. Amennyiben a részcélokat felül kell vizsgálni, akkor az operatív programot is módosítani kell, ezt azonban csak tagállamok kezdeményezhetik⁴⁰. Tekintettel a módosítási eljárás időtartamára (amelyet a rendelet három hónapban szab meg), fennáll annak a kockázata, hogy az eredményességmérési keret mutatói által 2018 végére elért értékeket nem reális részcélokkal vetik össze.

A gyűjtött adatok alapján előállított információk még mindig többnyire outputorientáltak

63

A teljesítményinformációkat azért gyűjtik, hogy a tagállamok és a Bizottság felhasználhassák ezeket beszámolási célra, és így el lehessen őket számoltatni a finanszírozás révén megvalósított eredményekért.

64

Az eredmények elérésének méréséhez alapvetőek a kedvezményezettek és az irányító hatóságok között aláírt támogatási megállapodásokban megállapított eredménymutatók és célértékek. Annak mérését és monitoringját azonban, hogy a projektek mennyiben járulnak hozzá az OP célkitűzéseinek megvalósításához, a monitoringrendszerek felépítésében fennálló több fontos probléma is csorbítja.

Főként outputmutatókra támaszkodó felépítés, különösen az ERFA esetében a végrehajtás első éveiben, valamint a projektszinten meghatározott számszerű eredménymutatók hiánya

65

A jelenlegi felállás számos jól meghatározott mutató esetében lehetővé teszi a módszeresebb adatgyűjtést, noha a mutatók száma nagyon nagy. A közös mutatók megléte azt is lehetővé teszi, hogy ezeket az adatokat az OP, a tagállamok és az Unió szintjén összesítsék. Az ERFA esetében azonban a logikai keret felépítésében az operatív programok szintjén meghatározott számos eredménymutató nem kapcsolódik közvetlenül a finanszírozott beavatkozásokhoz. Ezek a mutatók gyakran nemzeti mutatók, amelyek külső tényezők hatását is figyelembe veszik, és főként a nemzeti statisztikai hivataloktól származnak (példákat lásd: 4. háttérmagyarázat; lásd még: VI. melléklet). Ezek az eredménymutatók nem választják külön az ERFA-beavatkozásoknak betudható hatást, ezért nem lehet őket az operatív programok közvetlen eredményeire vonatkoztatni.

66

Annak hatásait mérséklendő, hogy az ERFA-projektek által előidézett eredmények gyakran csak (jóval) a projekt befejeződése után materializálódnak, amikor már nem monitorozzák magukat a projekteket, az irányító hatóságoknak a prioritási tengely szintjén kell értékeléseket végezniük⁴¹. Ezen értékelések keretében a programozási időszak során legalább egyszer értékelik, hogy az esb-alapokból származó támogatás miként járult hozzá az egyes prioritások célkitűzéseihez. Tekintve azonban a végrehajtás késői kezdetét, a már elvégzett értékelések száma még mindig alacsony. Ennek következtében az operatív programok előrehaladását egyelőre főként az outputmutatókkal mérik.

67

Projektszinten megállapítottuk, hogy a támogatási megállapodások nem tértek k szisztematikusan az eredménymutatókra (lásd: 25. bekezdés). Az ezen ellenőrzés keretében megvizsgált 18 ERFA-projektből csak hat⁴² esetében szerepeltek eredménymutatók a pályázatokban és így a támogatási megállapodásban. Ezek az eredménymutatók azonban nem egyeztek meg az OP szintjén alkalmazott mutatókkal. Ez azt jelenti, hogy nem használhatók fel beszámolási célra vagy az OP célkitűzéseinek megvalósítása terén tett előrehaladás mérésére. Az eredménymutatókat négy másik esetben⁴³ nem számszerűsítették (azaz nem adtak meg célértéket), ami megakadályozta, hogy értékeljék az OP célkitűzéséhez való hozzájárulásukat, és korlátozta annak mérését, hogy a projekt eredményei mennyiben járultak hozzá az outputokhoz.

68

Az ESZA-projektek esetében a 16 projektből 7 esetében említettek eredménymutatókat. A fennmaradó projektek esetében a leírt eredmények vagy nem kapcsolódtak az OP mutatóihoz, vagy nem számszerűsítették őket. Ez bármely adott projekt esetében lehetetlenné teszi az elért értéknek valamely becsült célértékkel való összevetését. Az ESZA esetében azonban a közös eredménymutatók értékeinek mérésére akkor is sor kerül, ha az eredményeket és az eredménymutatókat nem határozták meg a projektek szintjén vagy nem számszerűsítették, mivel a projektek kedvezményezettjeinek jelenteniük kell ezeket az adatokat az irányító hatóságok informatikai rendszereiben.

69

Éves jelentéseinkben korábban már említettük a projektek szintjén meghatározott eredménymutatók hiányát⁴⁴. Ez a hiány megnehezíti annak mérését és monitoringját, hogy a projektek milyen mértékben járulnak hozzá az OP célkitűzéseinek megvalósításához.

Az eredményességi tartalék felszabadítása olyan mutatókon alapul, amelyek többnyire bemenet- és outputorientáltak

70

A tagállamok a mutatók három típusával bizonyíthatják a program végrehajtása terén elért előrehaladásukat a (2018-ig elérendő) részcélok és a (2023-ig elérendő) célértékek tekintetében: ezek a pénzügyi, az output- és az eredménymutatók. Ezeket kulcsfontosságú végrehajtási lépések egészíthetik ki azon projektek mérése érdekében, amelyek folyamatban vannak vagy a tervek szerint el fognak indulni, de amelyeknél 2018 decemberéig nem valószínű bármely output elérése. Az eredményességmérési keretben használt mutatóknak összességében reprezentatívnak kell lenniük a prioritási tengelybe tartozó intézkedések tekintetében. Ahhoz, hogy az eredményességi tartalék felszabadítható legyen, e mutatók 2018 végéig elért értékeinek a részcél értékének 75%-a és 85%-a közé kell esniük.

71

Mint arról egy korábbi számvevőszéki jelentés⁴⁵ is beszámolt, a kohéziós politika keretében az eredményességmérési keretben használt mutatók zömmel outputokhoz (57%) vagy kulcsfontosságú végrehajtási lépésekhez (9%) kapcsolódtak, vagy pénzügyi mutatók (33%) voltak, miközben az eredménymutatók használata továbbra is marginális maradt. A tartalék felszabadítása így továbbra is nagymértékben bemenet- és outputorientált marad, és nem az eredményekre összpontosul (lád még: 62. bekezdés).

Az uniós szintű beszámolás zömmel outputmutatókat érint

72

A Bizottság 2017. évi stratégiai jelentésének⁴⁶ (amely a 2016-os éves végrehajtási jelentések alapján elkészített 2017. évi éves összefoglaló jelentést is magában foglalja) az a fő célja, hogy beszámoljon az esb-alapok által az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítása felé tett előrelépésekről. A jelentés azonban főként a végrehajtás mértékét, valamint a fő outputmutatók tekintetében 2016 végéig elért értékeket mutatja be. Nem ismertet az eredmények elérésére vonatkozó semmilyen információt, kivéve az ESZA következő eredménymutatóit: azon résztvevők száma, akik a képzés után azonnal állást találtak, valamint azon résztvevők száma, akik a képzés után azonnal képesítést szereztek. Az ERFA esetében ez azzal is magyarázható, hogy nincsenek közös eredménymutatók; a tagállami szinten használt mutatókat ezért nem lehet összesíteni.

73

Mint arról nemrégiben beszámoltunk, létezik egy olyan alapvető probléma, amely különösen az eredménymutatókat érinti. Az ERFA és az ESZA eredménymutatói valójában eltérő dolgokat mérnek, eltérő módokon⁴⁷. Az alapspecifikus rendeletek ezenkívül az „eredmény” fogalmát is eltérően értelmezik. Az ERFA eredménymutatói nem használhatóak az operatív programok közvetlen eredményeinek mérésére. Ráadásul a különböző teljesítménymutatók nagy száma igazi kihívássá teszi a teljesítményinformációk gyűjtését és a róluk való beszámolást⁴⁸.

Következtetések és ajánlások

74

Noha az operatív programok felépítése immár eredményorientáltabb, és ahhoz határozottabb beavatkozási logika és kiterjedt mutatókészlet tartozik, összességében mégis azt állapítjuk meg, hogy az ERFA és az ESZA keretében megvalósuló projektek kiválasztása nem teljes mértékben eredményorientált, és az alkalmazott monitoring még mindig inkább outputorientált.

A kiválasztási eljárások fontos szempontokat tekintve nem voltak eredményorientáltak

75

Az általunk felkeresett operatív programok esetében a kiválasztási eljárásokat használták fel arra, hogy támogassák az operatív programok célkitűzései szempontjából releváns projektek kiválasztását. Ezeknek az eljárásoknak azonban nem képezik szisztematikusan részét olyan kiválasztási kritériumok, amelyek megkövetelnék, hogy az OP szintjén meghatározott számszerűsített eredménymutatóknak megfelelő mutatókat határozzanak meg a projektek szintjén is. Ebből adódóan a pályázatok ritkán tartalmaztak eredménymutatókat; még ha ez elő is fordult, e mutatók nem feltétlenül egyeztek meg az OP mutatóival, vagy nem voltak számszerűsítve. Továbbá az értékelő jelentéseknek csupán egyharmada tartalmazta a várt eredmények külön értékelését az OP célkitűzéseivel összevetve (lásd: 18–27. bekezdés).

76

Megállapításunk szerint az irányító hatóságok több csatornán keresztül átfogó tájékoztatást nyújtottak az operatív programokról, az uniós finanszírozáshoz való hozzáférésről és a kiválasztási eljárásokról. A kedvezményezetteket általában jól tájékoztatták, vagy szakosodott szervezetek támogatására támaszkodhattak (lásd: 28–31. bekezdés).

77

A megvizsgált 20 eljárásból azonban csak egynél pontozták és rangsorolták egymáshoz képest a pályázatokat. A projekteket általában az érkezési sorrend alapján hagyták jóvá. Ennek következtében előfordulhatott, hogy nem a legjobb projekteket részesítették finanszírozásban (lásd: 32–34. bekezdés).

Kockázatok állnak fenn a monitoringadatok minőségét érintően, amelyek továbbra is inkább outputorientáltak, semmint eredményorientáltak

78

Megállapításunk szerint a jogszabályi keret késői elfogadását követően egyes operatív programok monitoringrendszerei a program indulásakor nem működtek, és még ellenőrzésünk idején sem voltak teljes mértékben működőképesek. Az adatokat ezért manuálisan vitték be egy későbbi szakaszban. Az IT-rendszereken kívül is folyt adatgyűjtés, ami hibákat okozott, és ezek egyes esetekben befolyásolták az éves végrehajtási jelentésekben ismertetett adatokat (lásd: 35–52. bekezdés).

79

A szabályozási keret késői elfogadása a legtöbb OP esetében a végrehajtás késői megkezdéséhez vezetett. 2016 végéig csak kevés adatot gyűjtöttek az IT-rendszerekben. Ebből adódóan a monitoringrendszerekre és az adatok megbízhatóságára és rendelkezésre állására vonatkozó bizonyosság biztosításához szükséges ellenőrzések többnyire csak 2017-ben kezdődtek meg. Ezen ellenőrzések eredményei csak 2017 végén váltak elérhetővé, amikor a hétéves programidőszak már a negyedik évében járt. Ez azt jelenti, hogy a monitoringadatok tekintetében nyert bizonyosság egyelőre csak részleges. A Bizottság így nem rendelkezik áttekintéssel a monitoringrendszerek, ezen belül az informatikai rendszerek működését illetően. Az eredményességi felülvizsgálatra 2019-ben kerül majd sor, és a még rendelkezésre álló időben fennáll annak a kockázata, hogy az esetleges korrekciós intézkedéseket nem lehet időben befejezni, és hogy az eredményességi felülvizsgálat nem alapul majd helyes információkon (lásd: 53–60. bekezdés).

80

Megállapításunk szerint a teljesítménymérési keret részcéljainak egy része már nem reális. Amennyiben a részcélokat felül kell vizsgálni, akkor nem lehetünk bizonyosak abban, hogy az operatív programon végrehajtandó módosítások az eredményességi felülvizsgálatra időben elvégezhetőek (lásd: 61. és 62. bekezdés).

81

Ami az eredménymutatókat illeti, az ERFA és az ESZA mutatói eltérő dolgokat mérnek eltérő módokon. Ez nem is csoda, hiszen az „eredmény” fogalmát az alapspecifikus rendeletek eltérően értelmezik. Mindkét alap esetében feltártuk annak kockázatát, hogy nem feltétlenül megvalósítható uniós szinten a teljesítményadatok (különösen az eredményre vonatkozó adatok) érdemi összesítése⁴⁹. Ajánlottuk továbbá⁵⁰, hogy a Bizottság dolgozzon ki közös meghatározást az „outputok” és az „eredmények” fogalmára (lásd: 73. bekezdés).

82

Az ERFA esetében sok eredménymutató gyakran folyamodik egyéb forrásokhoz, például nemzeti statisztikai hivataloktól származó adatokhoz. Az értékeléseknek az operatív programok célkitűzéseivel összevetve kellene mérniük az eredményeket. Tekintettel azonban a végrehajtás késői elindulására, ellenőrzésünk időpontjában kevés értékelés állt rendelkezésre. Ebből adódóan az ERFA esetében nehéz nyomon követni, hogy a projektek milyen mértékben járulnak hozzá az operatív programok célkitűzéseinek eléréséhez (lásd: 63–69. bekezdés). Ez a probléma az ESZA-ra is vonatkozik, mivel sok támogatási megállapodásban nem szerepelnek számszerű eredménymutatók.

83

Hasonlóképpen az eredményességmérési keret alapját túlnyomórészt output- és pénzügyi mutatók alkotják. Ez azt jelenti, hogy az eredményességi tartalék felszabadítását főként e mutatótípusok fogják megalapozni, nem pedig a megvalósított eredmények és az OP célkitűzései felé tett tényleges előrelépések. Emellett a Bizottság jelentéseiben közzétett információk többnyire az outputokhoz kapcsolódnak, az ESZA kivételével, ahol egyes eredménymutatók összesített értéke is meg van adva (lásd: 70–72. bekezdés).

1. ajánlás. Eredményorientált kiválasztás

A projektek kiválasztásának következetes és valóban eredményorientált megközelítését biztosítandó a tagállamok:

1. alkalmazzanak olyan kiválasztási kritériumokat, amelyek megkövetelik a kedvezményezettektől, hogy legalább egy valódi eredménymutatót meghatározzanak annak közös meghatározása alapján, hogy projektjük esetében mi tekinthető „eredménynek”, bázisértékkel és célértékkel együtt. Ezen eredménymutató értéke épüljön be az OP szintjén meghatározott eredménymutatók értékébe is;
2. a pályázatokra vonatkozó értékelő jelentésbe foglalják bele e várt eredmények és mutatók értékelését;
3. annak eldöntésekor, hogy milyen kiválasztási eljárást alkalmaznak, gondoskodjanak arról, hogy sor kerüljön a projektpályázatok egymással való összehasonlítására.

Ajánlott megvalósítási határidő: a 2019-től közzétett ajánlattételi felhívásoktól kezdve.

2. ajánlás. Eredményorientált monitoring

1. Hogy figyelemmel lehessen kísérni azt, hogy a projektek miként járulnak hozzá az OP célkitűzéseihez, a tagállamok foglaljanak a támogatási megállapodásba számszerű eredménymutatókat, amelyek értékei beépülnek majd az OP szintjén megszabott eredménymutatók értékébe.

   Ajánlott megvalósítási határidő: a 2019-től közzétett ajánlattételi felhívásoktól kezdve.

2. Annak érdekében, hogy az ERFA monitoringkerete eredményorientáltabbá váljon, és különösen hogy lehetőség nyíljon a teljesítményinformációk összesítésére, a Bizottság határozzon meg ezen alap tekintetében közös eredménymutatókat, az „eredmények” fogalmának közös meghatározására alapozva.

   Ajánlott megvalósítási határidő: a következő többéves pénzügyi keret előkészítése.

3. ajánlás. Beszámolás a teljesítményről és a 2019. évi eredményességi felülvizsgálat előkészítése

Annak érdekében, hogy a Bizottság hatékonyabban tudjon beszámolni a teljesítményről, és megbízható adatok és reális részcélok figyelembevételével érdemben el tudja végezni az eredményességi felülvizsgálatot, a Bizottság:

1. a Bizottság és az ellenőrző hatóságok által végzett ellenőrzésekre (a szükséges rendszerellenőrzésekre / teljesítményadatok megbízhatóságára irányuló ellenőrzésekre) támaszkodva tekintse át az operatív programok monitoringrendszereinek fő hiányosságait és az ezekkel kapcsolatos bizonytalanságokat;
2. biztosítsa, hogy az operatív programoknak – a tagállamok által kért és a teljesítménymérési keret részcéljainak indokolt felülvizsgálatához kapcsolódó – módosításaira az eredményességi felülvizsgálathoz időben sor kerüljön.

Ajánlott megvalósítási határidő: az eredményességi felülvizsgálat lezárása előtt.

A jelentést 2018. június 27-i luxembourgi ülésén fogadta el az Iliana IVANOVA számvevőszéki tag elnökölte II. Kamara.

Glosszárium

Beavatkozási logika: A felmért szükségletek, a célkitűzések, a (tervezett és allokált) bemenetek (inputok), a (megcélzott és megvalósított) kimenetek (outputok), valamint a (tervezett és tényleges) eredmények közötti kapcsolat.

Beruházási prioritások: A tagállamoknak minden prioritási tengely tekintetében meg kell határozniuk operatív programjaikban a beruházási prioritásokat és a megfelelő egyedi célkitűzéseket. E prioritásokról felsorolást adnak az ERFA-t, az ESZA-t és a KA-t szabályozó egyedi rendeletek.

Egyedi célkitűzés: Az előirányzott eredmény, amelyhez az uniós intézkedés hozzá kíván járulni.

Előzetes feltételrendszer: Azok a feltételek, amelyeknek a tagállamoknak meg kell felelniük ahhoz, hogy az európai strukturális és beruházási alapokból finanszírozást kaphassanak. A tagállamok számára előírták, hogy a 2014–2020-as programozási időszak operatív programjainak kidolgozása során értékeljék, hogy teljesültek-e ezek a feltételek. Amennyiben nem, cselekvési terveket kellett készíteni a feltételek 2016. december 31-ig történő teljesítéséhez.

Eredmények: A kedvezményezetteknél a beavatkozásban való részvételük befejeztével azonnal jelentkező változások (pl. egy út megépítése révén jobban megközelíthető lesz egy terület; állást szerez egy gyakornok).

Eredményességi tartalék: Az ERFA, ESZA és KA, illetve az EMVA és az ETHA számára előirányzott források 6%-ának megfelelő összeg, amelyet a 2019-es eredményességi felülvizsgálat után, bizonyos követelmények teljesülése vagy túlteljesítése esetén bocsátanak rendelkezésre.

Eredményességmérési keret: Valamely operatív program minden egyes prioritási tengelyére nézve meghatározott részcélok és célértékek összessége, a teljesítményorientált megközelítés fontos pillére.

Eredménymutatók: A támogatott projektek révén létrejött eredmények vagy az operatív program szintjén megvalósított eredmények mérésére használt értékek.

Európa 2020 stratégia: Az Unió 2010–2020-as időszakra vonatkozó növekedési stratégiája, amelynek célja, hogy lehetővé tegye a válságból való kilábalást. A stratégia öt kiemelt célra oszlik, amelyek a következő területekre vonatkoznak: foglalkoztatás; kutatás és fejlesztés; éghajlat- és energiapolitika; oktatás; társadalmi befogadás és a szegénység csökkentése.

Európai partnerségi magatartási kódex: A 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben kifejtett elvek, amelyek célja a tagállamok támogatása a partnerségek megszervezésében, a partnerségi megállapodások és operatív programok elkészítése és végrehajtása érdekében.

Európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok): Az esb-alapok elnevezés öt külön alapot takar, amelyek célja, hogy a többéves pénzügyi keret hétéves költségvetési időszakára vonatkozó szakpolitikai kereteken belül csökkentsék a regionális egyenlőtlenségeket az Unió egész területén. Ezek az alapok: az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA), a Kohéziós Alap (KA), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA).

Irányító hatóság: Az irányító hatóság egy tagállam által egy adott operatív program irányítására kijelölt közjogi vagy magánjogi szervezet. Feladatai közé tartozik a támogatandó projektek kiválasztása, a projektek végrehajtásának monitoringja, valamint a Bizottságnak történő beszámolás a pénzügyi szempontokról és a megvalósított eredményekről.

Kimenetek (outputok): Amit a beavatkozásra fordított erőforrásoknak köszönhetően előállítottak vagy megvalósítottak (pl. munkanélkülieknek nyújtott képzés, megépült szennyvíztisztítók száma vagy megépített utak hossza).

Kiválasztási/odaítélési kritériumok: A kiválasztási eljárások során alkalmazott, előre meghatározott kritériumok, amelyek révén értékelhető a pályázónak a javasolt intézkedés vagy munkaprogram megvalósítására irányuló képessége.

Monitoring: A kiadások, kimenetek és eredmények rendszeres vizsgálata, amelynek alapján naprakészen lehet tájékozódni arról, hogy a projektek/programok a kívánt módon haladnak-e előre.

Monitoringbizottság: Egy adott operatív program végrehajtását nyomon követő bizottság. Az „illetékes tagállami hatóságok képviselőiből” áll (pl. az irányító, igazoló és ellenőrző hatóság, a közreműködő szervezetek, a munkaadói és munkavállalói szervezetek, valamint a civil társadalom képviselői). A Bizottság megfigyelői szerepet tölt be benne.

Mutató: Egy adott célhoz rendelt mérhető helyettesítő érték, amely információval támasztja alá az arra irányuló értékelést, hogy milyen mértékben érték el az adott célt.

Operatív program (OP): Egy tagállam prioritásait és egyedi célkitűzéseit, valamint azt meghatározó program, hogy a forrásokat (uniós és tagállami köz- és magán-társfinanszírozás) miként használják fel az adott (jelenleg hétéves) időszakban projektek finanszírozására. Az adott operatív programba tartozó projekteknek hozzá kell járulniuk az OP prioritási tengelyeinek szintjén meghatározott bizonyos számú célkitűzés teljesüléséhez. Az operatív programok az ERFA-ból, a KA-ból, illetve az ESZA-ból részesülhetnek finanszírozásban. Az operatív programot a tagállam készíti el, és azt az uniós költségvetésből történő kifizetések folyósítása előtt a Bizottságnak jóvá kell hagynia. Az operatív programokat a programozási időszakban csak mindkét fél egyetértésével lehet módosítani.

Outputmutatók: A támogatott műveletek kimeneteinek (outputjainak) vagy az operatív program szintjén megvalósult kimeneteknek a mérésére használt értékek.

Pénzügyi mutatók: A valamely projektre, intézkedésre vagy programra annak támogatható költségeivel kapcsolatban rendelkezésre álló pénzeszközök (éves) lekötése és kifizetése szempontjából elért előrehaladás nyomon követésére használt értékek.

Prioritási tengely: Egy tematikus célkitűzéshez társuló egy vagy több beruházási prioritás. Az operatív programokban a finanszírozást az egyes prioritási tengelyek köré szervezik.

Rövidítések jegyzéke

CPR: Közös rendelkezésekről szóló rendelet

EB: Európai Bizottság

EH: Ellenőrző hatóság

ERFA: Európai Regionális Fejlesztési Alap

Esb-alapok: Európai strukturális és beruházási alapok

ESZA: Európai Szociális Alap

ÉVJ: Éves végrehajtási jelentés

FIH: Felhatalmazott irányító hatóság

IH: Igazoló hatóság

IH: Irányító hatóság

IP: Beruházási prioritás

KA: Kohéziós Alap

Kkv-k: Kis- és középvállalkozások

KSK: Közös stratégiai keret

KSZ: Közreműködő szervezet

OP: Operatív program

PA: Prioritási tengely

SO: Egyedi célkitűzés

TÁ: Tagállam

TO: Tematikus célkitűzés

Az ellenőrző csoport

Ellenőrzéseinek eredményeit a Számvevőszék különjelentésekben mutatja be, amelyek egy adott költségvetési területhez kapcsolódó uniós szakpolitikákkal és programokkal, illetve az irányítással kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Hogy ellenőrzési munkája maximális hatást érjen el, témái megválasztásakor és feladatai megtervezésekor a Számvevőszék tekintetbe veszi a teljesítmény-, illetve szabályszerűségi kockázatokat, az érintett bevétel vagy kiadás nagyságát, a várható fejleményeket, valamint a politika és a nagyközönség érdeklődését.

Ezt a teljesítmény-ellenőrzést a kohéziós, növekedési és társadalmi befogadási beruházások kiadási területeire szakosodott, Iliana Ivanova számvevőszéki tag elnökölte II. Kamara végezte. Az ellenőrzést Ladislav Balko számvevőszéki tag vezette Branislav Urbanič kabinetfőnök és Zuzana Franková, a kabinet attaséja, valamint Myriam Cazzaniga ügyvezető, Pekka Ulander feladatfelelős és Michaela Binder, kirendelt nemzeti szakértő támogatásával.

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2018

PDF	ISBN 978-92-847-0565-8	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/829616	QJ-AB-18-018-HU-N
HTML	ISBN 978-92-847-0506-1	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/60579	QJ-AB-18-018-HU-Q

© Európai Unió, 2018

Az olyan fényképek és más anyagok felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek szerzői jogainak nem az Európai Unió a tulajdonosa, közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni.

KAPCSOLATBA SZERETNE LÉPNI AZ EU-VAL?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct információs központ is működik. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központot: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Telefonon vagy e-mailben
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

• az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
• a rendes díjszabású telefonszámon: +32 22999696, vagy
• e-mailen: https://europa.eu/european-union/contact/write-to-us_hu

INFORMÁCIÓKAT KERES AZ EU-RÓL?

Online
Az Europa portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén: https://europa.eu/european-union/index_hu

Uniós kiadványok
Az EU Bookshopból uniós kiadványok tölthetők le/rendelhetők meg díjmentesen/fizetés ellenében: https://op.europa.eu/hu/publications. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi információs központjától (lásd: https://europa.eu/european-union/contact_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálról bármelyik hivatalos nyelven letölthetők az EU jogi tartalmai és az 1952-től megjelenő jogszabályai: http://eur-lex.europa.eu

Az EU által gondozott nyílt hozzáférésű adatok
A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (http://data.europa.eu/euodp/hu/home?) uniós adatkészletekhez biztosít hozzáférést. Az adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók.