A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése az uniós költségvetésben: a szavak után eljött a tettek ideje

Összefoglalás

I

A nemek közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapvető értéke. Széles körben elismert továbbá, hogy az egyben a gazdasági növekedés jelentős hajtóereje is. A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése azt jelenti, hogy a szakpolitikai döntéshozatal és végrehajtás valamennyi szakaszában és területén aktívan elő kell mozdítani a nők és a férfiak közötti egyenlőséget. A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének alapját az Európai Unió működéséről szóló szerződés fekteti le azáltal, hogy arra kötelezi az Uniót, hogy minden tevékenységében törekedjen a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására.

II

A Bizottság elkötelezte magát a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének megvalósítása mellett, az Európai Parlament és a Tanács pedig hangsúlyozta, hogy az Uniónak teljesítenie kell a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére vonatkozó magas szintű kötelezettségvállalásait. A három intézmény a 2014–2020-as, illetve a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (TPK) folytatott tárgyalások során egyetértett abban, hogy az uniós költségvetés-tervezésben fontos figyelembe venni a nemek közötti egyenlőséget.

III

Ellenőrzésünk hátterében az áll, hogy a legfontosabb érdekelt felek érdeklődésüknek adtak hangot e terület kapcsán, illetve a téma most azért is különösen releváns, mert a Bizottság nemrégiben új stratégiát tett közzé a nemek közötti egyenlőségre vonatkozóan. A téma továbbá azért is időszerű, mert a 2021‑2027-es új TPK és a Next Generation EU eszköz keretében jelentős összegű uniós forrás kerül majd felhasználásra.

IV

Megvizsgáltuk, hogy a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítása érdekében a 2014 óta tartó időszakban ténylegesen alkalmazták-e az uniós költségvetések kapcsán a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének elvét. Elsősorban azt értékeltük, hogy megfelelő-e a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését támogató bizottsági keret, hogy az Unió költségvetési ciklusa kapcsán figyelembe vették-e a nemek közötti egyenlőséget, és hogy a nemek közötti egyenlőség szempontját integrálták-e az általunk kiválasztott öt uniós finanszírozási programba, nevezetesen az öt európai strukturális és beruházási alapból háromba, valamint az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapba és az Erasmus+ programba. Ezek a programok együttesen a 2014–2020-as TPK mintegy 66%-át teszik ki. Elemeztünk továbbá néhány, a 2021–2027-es TPK-hoz és a Next Generation EU eszközhöz kapcsolódó főbb bizottsági finanszírozási javaslatot.

V

Arra a következtetésre jutottunk, hogy a Bizottság mindeddig nem tett eleget a nemek közötti egyenlőség uniós költségvetésen belüli általános érvényesítésére irányuló kötelezettségvállalásának. Megállapítottuk, hogy a Bizottság nemi esélyegyenlőségi stratégiája nem ösztönzi kellőképpen, intézményi kerete pedig – bár megerősítették – egyelőre nem támogatja teljes mértékben a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését. Megállapítottuk, hogy az uniós költségvetési ciklus nem vette kellőképpen figyelembe a nemek közötti egyenlőség szempontját. A Bizottság kevés figyelmet fordított az általunk megvizsgált szakpolitikák és programok nemi szempontú elemzésére. Ritkán használt nemek szerint lebontott adatokat és mutatókat, és kevés információt tett közzé az uniós költségvetés nemek közötti egyenlőségre gyakorolt átfogó hatásáról. Azokon a területeken azonban, ahol részletesen meghatározták a jogi követelményeket, ez megkönnyítette a nemek közötti egyenlőség szempontjának beépítését a programokba.

VI

A következő ajánlásokat tesszük a Bizottságnak:

• erősítse meg a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének támogatására szolgáló intézményi keretet;
• készítsen nemi szempontú elemzést a kapcsolódó szükségletekről és hatásokról, és aktualizálja minőségi jogalkotási iránymutatásait;
• szisztematikusan gyűjtse, elemezze és tegye közzé az uniós finanszírozási programok kapcsán már rendelkezésre álló, nemek szerint lebontott adatokat;
• használjon a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célkitűzéseket és mutatókat az előrehaladás nyomon követése érdekében;
• dolgozzon ki rendszert a nemek közötti egyenlőség támogatására elkülönített és felhasznált források nyomon követésére, és évente számoljon be a nemek közötti egyenlőség terén elért eredményekről;
• értékelje, hogy a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési tervei figyelembe veszik-e a nemek közötti egyenlőség szempontját, és számoljon be erről.

Bevezetés

A nemek közötti egyenlőség és a gazdasági növekedés

01

A nemek közötti egyenlőség az Európai Unióról szóló szerződés 2. és 3. cikkében meghatározott alapvető uniós értékek egyike. Azt az elvet testesíti meg, hogy a nők és a férfiak azonos jogokra, felelősségekre és lehetőségekre tarthatnak számot. Jelentésünk „nőkről” és „férfiakról” tesz említést, ugyanis az uniós szerződések ezeket a kifejezéseket használják. Ugyanakkor elismerjük, hogy a nemi identitás nem korlátozódik erre a két lehetőségre.

02

Széles körben elismert, hogy a nemek közötti egyenlőség a gazdasági növekedés jelentős hajtóereje¹. A Bizottság 2020 és 2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégiája² a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) tanulmányára³ hivatkozva megállapítja, hogy „a nemek közötti egyenlőség több munkahelyet és nagyobb termelékenységet teremt”. A tanulmány becslése szerint a nemek közötti egyenlőség fokozása 2050-ig 6,1–9,6%-os egy főre jutó uniós GDP-növekedést eredményezhetne, sőt egyes uniós tagállamok GDP-je esetében a potenciális hatás 2050-ig akár a 12%-ot is elérheti (lásd: 1. ábra).

03

A Bizottság megbízásából a Covid19-válság hatásairól készített tanulmányok⁴ arra mutatnak, hogy a válság gazdasági szempontból aránytalan mértékben sújtja a nőket. Az Európai Parlament⁵ elismeri, hogy a világjárvány súlyosbította a nemek közötti meglévő strukturális egyenlőtlenségeket, és amellett érvelt, hogy a Covid19 utáni helyreállítást célzó fellépések során a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést kell alkalmazni, valamint le kell vonni a korábbi gazdasági válságoknak a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt káros hatásaival kapcsolatos tanulságokat.

04

Több tanulmány⁶ is arra a következtetésre jutott, hogy az utóbbi években néhány országban csökkent a jogegyenlőség támogatottsága. A Bizottság lassúnak minősíti a nemek közötti teljes egyenlőség megvalósítása felé tett előrehaladást: kijelentette, hogy „a tagállamok 100-ból átlagosan 67,4 pontot értek el az EU 2019. évi nemek közötti egyenlőség mutatója szerint, és az eredmény mindössze 5,4 ponttal javult 2005 óta”⁷. A helyzet azonban jelentősen eltérő a különböző tagállamokban⁸. Az EIGE által kidolgozott nemek közötti egyenlőségi mutató hat területen (munka, tudás, hatalom, pénz, egészség és idő) méri a nemek közötti egyenlőséget. A Bizottság⁹ a munkaerőpiacot a nemek közötti egyenlőtlenség egyik kulcsterületeként emelte ki. Rámutatott, hogy 2017-ben a nők uniós munkaerőpiaci jelenléte körülbelül 11,5 százalékponttal, átlagos fizetésük pedig körülbelül 16%-kal volt alacsonyabb a férfiakénál.

A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése: a nemek közötti egyenlőség megvalósításának egyik eszköze

05

A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése jelenti az egyik eszközt a nemek közötti egyenlőség megvalósítására. Egyszerű elv áll mögötte: a nők és férfiak közötti egyenlőséget aktívan elő kell mozdítani a szakpolitikai döntéshozatal és végrehajtás valamennyi szakaszában, beleértve azokat a területeket is, amelyek látszólag nem kapcsolódnak ehhez a szemponthoz. A megközelítés célja a nemi előítéletek megszüntetése a kormányzás és a közpolitika valamennyi területén alkalmazott folyamatokra és szervezeti gyakorlatokra összpontosítva. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) azt ajánlja, hogy a nemek közötti egyenlőség előmozdítására irányuló célzott fellépések mellett a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének is teret kell biztosítani¹⁰.

06

A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése különböző módszerek és eszközök kombinációjával valósítható meg. A nemi szempontú elemzés meghatározó eszközt jelent a szakpolitikai ciklus egészére nézve. Az ilyen elemzés arra használható, hogy azonosítsák a nők és férfiak helyzetében és szükségleteiben fennálló különbségeket (nemi szükségletek felmérése), valamint hogy megbecsüljék egy szakpolitika vagy program nőkre és férfiakra gyakorolt hatását (előzetes és utólagos nemi szempontú hatásvizsgálatok). A nemek közötti egyenlőség nyomon követését és értékelését a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos egyértelmű célkitűzések és mutatók alapján kell elvégezni, figyelemmel kísérve az e célok elérése felé tett haladást. A nemi szempontú elemzésekhez, illetve a nemek közötti egyenlőség nyomon követéséhez és értékeléséhez megbízható, nemek szerint lebontott adatokat¹¹ kell szisztematikusan gyűjteni és elemezni.

07

A nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés azt jelenti, hogy a költségvetési folyamat valamennyi szintjén figyelembe veszik a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését. A fent leírt eszközök alkalmazásával arra törekszik, hogy oly módon igazítsa ki a közkiadásokat és -bevételeket, hogy azok jobban kompenzálják az egyenlőtlenségeket.

Az Unió elkötelezettsége a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének előmozdítása iránt

08

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. cikke előírja, hogy az Uniónak minden tevékenységében törekednie kell a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására – ez a rendelkezés képezi a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének alapját.

09

Az Unió 1995-ben az ENSZ pekingi nyilatkozatában és cselekvési platformjában, valamint az ENSZ 2015-ben elfogadott fenntartható fejlődési céljai keretében is elkötelezte magát amellett, hogy megvalósítsa a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését. Sőt, a nemek közötti egyenlőség egy külön fenntartható fejlődési cél tárgyát képezi („A nemek egyenlőségének megvalósítása, minden nő és lány társadalmi szerepének megerősítése”, 5. fenntartható fejlődési cél). A szempont ugyanakkor az összes többi fenntartható fejlődési cél elérése szempontjából is lényeges, horizontális kérdés.

10

Az Európai Parlament és a Tanács többször hangsúlyozta, hogy az Uniónak teljesítenie kell a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére vonatkozó magas szintű kötelezettségvállalásait, és határozott támogatásának adott hangot a nemek közötti egyenlőségnek a többéves pénzügyi keretben (TPK) és az uniós költségvetésben való érvényesítését illetően. A 2014–2020-as TPK-ról folytatott tárgyalások során az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodott abban, hogy az időszak költségvetési eljárásaiban lehetőség szerint „a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő elemeket” alkalmaznak¹². Ezt a megközelítést a 2021–2027-es TPK és a Next Generation EU eszköz kapcsán is megerősítették. 2020 júliusában¹³ az Európai Tanács arra a következtetésre jutott, hogy a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretnek a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése révén is elő kell mozdítania az esélyegyenlőséget.

11

A 2. ábra áttekintést nyújt a nemek közötti egyenlőség és annak általános érvényesítése kapcsán 2014 óta elfogadott főbb európai parlamenti és tanácsi állásfoglalásokról és következtetésekről.

A Bizottságnak a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésével kapcsolatos kötelezettségvállalása és felelőssége

12

1996-ban a Bizottság „A nők és férfiak esélyegyenlőségének valamennyi közösségi politikába és tevékenységbe történő beépítése” című közleményében hivatalosan is kötelezettséget vállalt a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére¹⁴. Így fogalmaz: „a nők és férfiak körülményei, helyzete és szükségletei közötti különbségek valamennyi közösségi szakpolitikában és fellépésben való szisztematikus figyelembevétele […] az általános érvényesítés Bizottság által elfogadott alapelvének alapvető jellemzője”.

13

A Bizottság 1996 óta elkötelezett a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése iránt, és ennek végrehajtásában több szervezeti egysége is részt vesz (lásd: 3. ábra).

14

Az EIGE a nemek közötti egyenlőség előmozdítására létrehozott uniós ügynökség. Az EIGE 2010-ben kezdte meg operatív tevékenységét; 2011 óta a Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság (DG JUST) hatáskörébe tartozik. Az EIGE feladatai közé tartozik a nemek közötti egyenlőség valamennyi uniós szervnél való általános érvényesítésével kapcsolatos szakértelem biztosítása, valamint a nemek közötti egyenlőség valamennyi uniós szakpolitikába való beépítését támogató eszközök kidolgozása.

Az ellenőrzés hatóköre és módszere

15

Ellenőrzésünk során azt vizsgáltuk, hogy a 2014-től 2021 februárjáig terjedő időszakban alkalmazták-e a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését az uniós költségvetésben. Hátterében az áll, hogy a legfontosabb érdekelt felek érdeklődésüknek adtak hangot e terület kapcsán, illetve a téma most azért is különösen releváns, mert a Bizottság nemrégiben új stratégiát tett közzé a nemek közötti egyenlőségre vonatkozóan. A téma továbbá azért is időszerű, mert a 2021–2027-es új TPK és a Next Generation EU eszköz keretében jelentős összegű uniós forrás kerül majd felhasználásra.

16

Értékeltük, hogy megfelelő-e a nemek közötti egyenlőség uniós költségvetésben való általános érvényesítése révén a nemek közötti egyenlőség előmozdítását célzó bizottsági keret. Elemzésünk a „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)” című dokumentumra és a 2014–2019-es ciklusban működő Bizottság¹⁵ intézményi keretére is kiterjedt. Elemeztük továbbá a 2019–2024-es Bizottság¹⁶ szerepét és felelősségi köreit, valamint a 2020–2025-ös időszakra szóló új nemi esélyegyenlőségi stratégiát is.

17

Értékeltük azt is, hogy a nemek közötti egyenlőséget megfelelően figyelembe vették-e az uniós költségvetési ciklusban. A 2014–2020-as TPK-ra összpontosítottunk, beleértve az adott időszakra vonatkozó éves uniós költségvetéseket és a kapcsolódó beszámolási dokumentumokat is. Elemeztünk továbbá néhány, a 2021–2027-es TPK-hoz és a Next Generation EU eszközhöz kapcsolódó főbb bizottsági finanszírozási javaslatot.

18

Értékeltük, hogy a kiválasztott uniós finanszírozási programok kapcsán figyelembe vették-e a nemek közötti egyenlőség szempontját. Ellenőrzésünk az Erasmus+ programra, valamint az ötből három európai strukturális és beruházási alapra – Európai Szociális Alap (ESZA), Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) – terjedt ki. Két tagállamban, Spanyolországban és Romániában 12 program dokumentumalapú felülvizsgálatát végeztük el. Azért választottuk ezeket a tagállamokat, mert több kritériumunknak is megfeleltek, többek között az EIGE mutatójában szereplő pozícióik, az EIGE által a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés céljára kidolgozott eszköztár tesztelése, az esb-alapokból származó finanszírozás összege, valamint e finanszírozás GDP-arányos relatív jelentősége tekintetében.

19

Független szakértőt vettünk igénybe annak értékelésére, hogy az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) programjai esetében mekkora figyelmet fordítottak a nemek közötti egyenlőségre. Szakértőnk négy, Spanyolországból, Írországból, Romániából és Svédországból származó esettanulmányt használt fel. Ezeket olyan megfontolások alapján választották ki, mint a földrajzi egyensúly és az egyes országokon belüli mezőgazdasági üzemek eltérő jellemzői.

20

A kiválasztott alapok együttesen 66%-át teszik ki a 2014–2020-as TPK-nak (1087 milliárd euró).

21

Bár a fejlesztési támogatásra vonatkozóan is megemlítünk néhány példát, ez a terület nem tartozik ellenőrzésünk hatálya alá. Az oktatásra irányuló uniós humanitárius segítségnyújtásról szóló különjelentésünk¹⁷ a nemek közötti egyenlőség e területen való általános érvényesítéséről is közölt elemzést. Ellenőrzésünk nem terjedt ki az uniós finanszírozási programokhoz nem kapcsolódó intézkedésekre (például a nők arányának javítására a Bizottság vezetői pozícióiban), sem pedig a szabályozási intézkedésekre (például a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelvre). Nem vizsgáltuk továbbá a célzott intézkedéseket (például a nők elleni erőszak leküzdésére irányuló programokat) sem.

22

A Bizottság ellenőrzésünk szempontjából leginkább releváns főigazgatóságai a Jogérvényesülési Főigazgatóság (DG JUST), a Költségvetési Főigazgatóság (DG BUDG), valamint az általunk kiválasztott uniós finanszírozási programokért elsődlegesen felelős főigazgatóságok voltak: az EMGA és az EMVA esetében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (DG AGRI), az ERFA esetében a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság (DG REGIO), az ESZA esetében a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága (DG EMPL), az Erasmus+ esetében pedig az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság (DG EAC). Ellenőrzésünk szempontjából a Bizottság Főtitkársága is releváns volt, csakúgy, mint az Eurostat és az EIGE.

23

Ellenőrzési kritériumként a vonatkozó uniós jogszabályokat és nemzetközi kötelezettségvállalásokat (09. bekezdés), valamint a Bizottság, a tagállamok és az EIGE által kiadott iránymutatásokat és utasításokat vettük figyelembe. Emellett felhasználtuk a nemzetközi szervezetek – különösen az Európa Tanács és az OECD – által kidolgozott, általánosan elfogadott kritériumokat is.

Észrevételek

A Bizottság még nem rendelkezik maradéktalanul eredményes kerettel ahhoz, hogy támogassa a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését az uniós költségvetésben

24

Jelentésünk e szakaszában a nemek közötti egyenlőség uniós költségvetésen belüli általános érvényesítésének bizottsági keretére összpontosítunk. A 4. ábra a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését támogató keretnek az OECD és az Európa Tanács által meghatározott, a Bizottság kontextusába átemelt alapvető előfeltételeit mutatja be.

A Bizottság nemi esélyegyenlőségi stratégiája nem ösztönzi kellőképpen a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését

25

Értékeltük, hogy az Uniónak van-e a nemek közötti egyenlőségre, illetve azon belül a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére vonatkozó megfelelő stratégiája. Ehhez a 4. ábrán bemutatott kritériumokat alkalmaztuk.

A 2016–2019-es időszakra vonatkozóan a Bizottság a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó korábbi stratégiáját egy nem kötelező erejű dokumentummal váltotta fel

26

Amikor a Bizottság kidolgozta a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó, a 2016-tól kezdődő időszakra szóló uniós stratégiai keretet, számos érdekelt fél arra szólította fel a Bizottságot, hogy egy stratégia keretében határozza meg a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó céljait (lásd: 5. ábra).

27

A biztosok testülete 1996 óta – mióta a Bizottság hivatalosan elkötelezte magát a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése mellett (12. bekezdés) – mindhárom nemi esélyegyenlőségi stratégiát bizottsági közlemény formájában fogadta el. A 2014–2019-es Bizottság azonban nem közleményként közzétett stratégia formájában határozta meg a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó céljait. Ehelyett azok a „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)” című önálló szolgálati munkadokumentumban¹⁸ kerültek közzétételre. A bizottsági szolgálati munkadokumentumok pusztán tájékoztató jellegű dokumentumok, amelyek sem jogilag, sem politikailag nem kötelezik semmire a Bizottságot.

28

Az érdekelt felek ezt követő felhívásait arra, hogy a dokumentum státuszát egy közlemény elfogadása révén meg kellene erősíteni, nem vették figyelembe (szintén lásd: 5. ábra).

29

A Bizottság ezt a döntést azzal indokolta, hogy az ágazati stratégiák esetében törekszik a közlemények használatának elkerülésére. Megjegyezzük azonban, hogy a Bizottság más stratégiákat elfogadott közleményként¹⁹. A 2016–2019-es stratégiai kötelezettségvállalásról szóló dokumentumról a Bizottság megbízásából 2019-ben készített értékelés²⁰ szerint a kötelezettségvállalás szolgálati munkadokumentumként történő közzététele „politikai leminősítést jelentett a korábbi stratégiához képest”, ami korlátozta annak hatását. A jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos 2019-ben hasonló következtetést vont le a 2014–2019-es időszakra vonatkozóan²¹.

A „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)” című dokumentum nem tartalmazott tervet a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének végrehajtására és nyomon követésére

30

A 2016–2019-es stratégiai kötelezettségvállalási dokumentum nem vezetett be végrehajtási tervet a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére vonatkozóan. Előírta, hogy a hatásvizsgálatokban és értékelésekben figyelembe kell venni a nemek közötti egyenlőséget, de nem határozott meg mutatókat az előrehaladás nyomon követésére. Nem tartalmazott a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését célzó egyéb intézkedéseket sem, például nemek szerint lebontott adatok gyűjtését, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célkitűzések beépítését valamennyi uniós programba, illetve kapcsolódó képzések megrendezését – az előző, 2010–2015. évi stratégiát kísérő szolgálati munkadokumentum tartalmazta mindezeket a fellépéseket²².

31

A 2016–2019-es stratégiai szerepvállalásról szóló dokumentum előkészítését célzó konzultációk²³ nyomán számos konkrét intézkedési javaslat született: ilyen volt többek között az uniós szakpolitikák nemi szempontú elemzése, a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés előmozdítása, az EIGE szakértelmének teljes körű kihasználása, valamint a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos képzés biztosítása a Bizottság valamennyi munkatársa számára. A végleges dokumentumba azonban ezek egyikét sem foglalták bele. A Bizottság szerint ennek az volt az oka, hogy szolgálati munkadokumentumról van szó, amely sem jogilag, sem politikailag nem kötelező érvényű a Bizottság számára.

32

A 2016–2019-es stratégiai kötelezettségvállalási dokumentum előírja a DG JUST számára, hogy készítsen belső végrehajtási jelentéseket és tegyen közzé éves eredményjelentéseket. E dokumentumok egyike sem tette lehetővé a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének nyomon követését. Belső végrehajtási jelentések helyett a DG JUST mindössze belső táblázatokat készített. Az összegyűjtött információkat azonban nem validálta és egy, a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó, a főigazgatóságok képviselőiből álló szolgálatközi csoport (ISG) határain túl nem is köröztette azokat. A nemek közötti egyenlőségről szóló éves eredményjelentések („Jelentés a nők és férfiak esélyegyenlőségéről az Európai Unióban”) különböző főigazgatóságoktól gyűjtött tényszerű információkat tartalmaztak, különösen a célzott intézkedésekre vonatkozóan. A Bizottság megítélése szerint ezek az éves jelentések inkább a polgárokkal és a civil társadalommal folytatott kommunikáció eszközeként szolgálnak, mintsem monitoringeszközként.

33

A Bizottság nem követte nyomon a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése terén elért általános előrehaladását. A Tanács és az EIGE kidolgozott egy mutatókészletet a Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Platform keretében a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére tett uniós kötelezettségvállalások végrehajtásának rendszeres nyomon követésére. Ezt a mutatókészletet kizárólag a tagállamok számára dolgozták ki. Az Eurostat szintén meghatározott egy mutatókészletet az Unió által a fenntartható fejlődési célok terén elért eredmények nyomon követésére és az azzal kapcsolatos évenkénti beszámolásra. Ez a mutatókészlet azonban nem tartalmazza azt a konkrét mutatót, amelyet az ENSZ az 5. fenntartható fejlődési cél keretében a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének nyomon követésére javasol.

A 2020 és 2025 közötti időszakra szóló új nemi esélyegyenlőségi stratégia fokozza a Bizottságnak a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése iránti elkötelezettségét, de konkrét intézkedésekre mindeddig nem került sor

34

2020 márciusában a 2019–2024-es biztosi testület bizottsági közleményben elfogadta a 2020 és 2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégiát²⁴, amelyben tovább fokozta a Bizottság elkötelezettségét a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése mellett (lásd: 6. ábra).

35

A 2020–2025. évi nemi esélyegyenlőségi stratégia kimondja, hogy a Bizottság „hangsúlyosabban érvényesíti majd a nemek közötti egyenlőséget azáltal, hogy a szakpolitika kidolgozásának mindegyik szakaszában szisztematikusan beépíti a nemi dimenziót valamennyi belső és külső uniós szakpolitikai területen”. A 2016–2019. évi stratégiai szerepvállalásról szóló dokumentumhoz (30. bekezdés) hasonlóan azonban nem tartalmaz olyan konkrét intézkedéseket, amelyek célja a nemek közötti egyenlőség szisztematikus figyelembevétele valamennyi uniós szakpolitikai területen.

A Bizottság intézményi keretét megerősítik, de az egyelőre nem támogatja teljes mértékben a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését

36

Megvizsgáltuk, hogy a Bizottság megfelelő intézményi kerettel rendelkezik-e a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének támogatásához. Ehhez a 4. ábrán bemutatott kritériumokat alkalmaztuk.

A 2014 és 2019 közötti időszakban a Bizottság nem hozta létre a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének végrehajtásához és nyomon követéséhez szükséges mechanizmusokat

37

2010 óta a Bizottság nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó részlege a DG JUST-hoz tartozik. A jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos 2014–2019. évi megbízatása azonban nem foglalta magában célkitűzésként a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének a Bizottság egészében való irányítását és nyomon követését. 2016 és 2020 között a DG JUST stratégiai és irányítási terveiben a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése nem szerepelt a főigazgatóság célkitűzései között sem. Ezzel ellentétben a 2009 és 2014 közötti időszakban az e szakpolitikai területért felelős biztos megbízatása magában foglalt egy, a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítéséhez kapcsolódó célkitűzést is, és a DG JUST konkrét célkitűzései között szerepelt a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének előmozdítása.

38

A többi bizottsági főigazgatóság közül csak a DG DEVCO stratégiai terve tartalmazott célkitűzéseket arra nézve, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontját figyelembe vegye a saját szakpolitikai területén (lásd: 1. háttérmagyarázat). A 2014–2019-es Bizottság költségvetésért felelős tagjának megbízatása és a DG BUDG célkitűzései nem tartalmaztak hivatkozást a nemek közötti egyenlőség uniós költségvetésen belüli általános érvényesítésére. A Főtitkárság a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését nem tekintette a szakpolitikai koordináció egyik célkitűzésének.

39

A főigazgatóságok nem voltak kötelesek olyan alkalmazottakat vagy részlegeket kijelölni, akik szakpolitikai szinten támogatják a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését. Nagyon kevés főigazgatóság rendelkezett kifejezetten a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekért felelős munkatárssal, részleggel vagy szektorral, bár a főigazgatóságok többsége tagot delegált a DG JUST vezette ISG munkacsoportba. A 2016–2019-es stratégiai kötelezettségvállalásról szóló dokumentumról a Bizottság megbízásából 2019-ben készített értékelés azt ajánlotta, hogy vezető tisztviselők legyenek felelősek a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekért és a DG JUST-tal való kapcsolattartásért.

40

A Bizottság nem írta elő főigazgatóságai számára, hogy fogadjanak el végrehajtási tervet a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére. Ehelyett 2015-ben a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos levelet intézett az összes többi biztoshoz, amelyben megkérdezte tőlük, hogyan tervezik figyelembe venni a nemek közötti egyenlőség szempontját a tárcáikban.

41

A 2016–2019-es stratégiai kötelezettségvállalási dokumentum az ISG-t bízta meg a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének a Bizottság egészében történő nyomon követésével és irányításával kapcsolatos feladatokkal. Az ISG azonban nem rendelkezett hatáskörrel arra, hogy eredményesen lássa el azokat. Az ISG-nek csak kevés tagja volt saját főigazgatóságán belül hivatalosan felelős a nemek közötti egyenlőséget érintő kérdésekért. A Bizottság megbízásából 2019-ben készített értékelés azt ajánlotta, hogy javítsák a főigazgatóságok közötti koordinációt az ISG-n belül, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontját koherensebben építhessék be a szakpolitikai döntéshozatalba.

42

A 2016–2019-es stratégiai szerepvállalásról szóló dokumentum értelmében az ISG-nek továbbá mérlegelnie kellett, hogy 2017-ben jelentést adjon-e ki a nemek közötti egyenlőség Bizottságon belüli általános érvényesítéséről. Az ISG nem adott ki ilyen jelentést. A Bizottság megbízásából 2019-ben készített értékelés ezt jelentős hiányosságnak minősítette, és javasolta, hogy készítsék el ezt a jelentést. Az ezzel kapcsolatos fejleményeket a Bizottság mindeddig nem ellenőrizte.

A 2014–2019-es Bizottság nem biztosított elegendő képzést és szakértelmet a főigazgatóságoknak ahhoz, hogy azok eredményesen végre tudják hajtani a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését

43

A Bizottság nem alakított ki stratégiát a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére irányuló képzések vonatkozásában. Csak egyetlen bevezető tanfolyam állt rendelkezésre, amelyen a részvétel nem volt kötelező. Nagyon kevés főigazgatóság – az általunk ellenőrzött főigazgatóságok közül egyik sem – kínált képzéseket a nemek közötti egyenlőség saját szakpolitikai területeihez kapcsolódó szempontjairól. Az információk és gyakorlatok belső megosztásának megkönnyítése érdekében a DG JUST 2014-ben létrehozott egy, a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésével foglalkozó intranetes oldalt, azt azonban nem frissítette rendszeresen.

44

Az EIGE különböző – többek között uniós – szintű hatóságok általi használatra is kidolgoz eszközöket (13. bekezdés). Iránymutatásokat és eszköztárakat készített a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére vonatkozóan²⁵, amelyek útmutatást nyújtanak a nemi szempontú elemzésről és hatásvizsgálatról, a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezésről és a nemi esélyegyenlőségi képzésekről. Az uniós ügynökségekről szóló különjelentésünkben²⁶ azt javasoltuk, hogy a Bizottság „biztosítsa, hogy az ügynökségek technikai szakértelmét és a bennük rejlő egyéb potenciált következetesen használják fel”.

45

Megállapítottuk, hogy a Bizottság nemigen használta fel az EIGE-nek a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésével kapcsolatos eszközeit és szakértelmét, különös tekintettel a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezésre. 2019-ben például az EIGE eszköztárat dolgozott ki a 2021–2027-es esb-alapoknak a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezéséhez. Az eszköztár része volt a nemek közötti egyenlőségre elkülönített források nyomon követésére szolgáló rendszer is, amelyet több tagállam is tesztelt. Bár a Bizottság örömmel vette az eszköztárat, nyomatékosan javasolta az EIGE-nek, hogy a nyomonkövetési rendszert ne tegye közzé az eszköztár többi részével együtt²⁷. Mialatt az EIGE kidolgozta ezt az eszközt, a Bizottság ezzel egyidejűleg létrehozott egy alcsoportot a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kiadások nyomon követésére, de az EIGE-t nem vonta be ebbe a munkába.

A 2019–2024-es Bizottság tisztázta az egyenlőség általános érvényesítésével kapcsolatos szerepeket és felelősségi köröket

46

A 2019–2024-es Bizottság egyenlőségért felelős biztosa nemcsak a nemek közötti egyenlőségért, hanem az egyenlőség valamennyi kategóriájáért felelős. Létrehozták az Esélyegyenlőségi Munkacsoportot, hogy hat megkülönböztetésért felelős tényező (nem, faji vagy etnikai származás, vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, kor és szexuális irányultság) kapcsán támogassa a biztos munkáját és segítse az egyenlőséggel kapcsolatos szempontok általános érvényesítését. A munkacsoport elnöki tisztét a Főtitkárság látja el, amely egyben annak működtetéséért is felelős. Minden főigazgatóság felkérést kapott, hogy nevezzen ki egy esélyegyenlőségi koordinátort.

47

A munkacsoport feladata az esélyegyenlőség általános érvényesítése a Bizottságon belül. 2021 februárjában a munkacsoport iránymutatást adott ki valamennyi főigazgatóság számára az esélyegyenlőség általános érvényesítéséről az uniós szakpolitikák és programok kidolgozása, végrehajtása és értékelése során. 2020. évi munkaprogramja előírja továbbá, hogy képzési stratégiát kell kidolgoznia az esélyegyenlőség általános érvényesítésére vonatkozóan. Az EIGE nem tagja a munkacsoportnak, és ellenőrzésünk idején nem is állt rendszeres kapcsolatban vele.

48

Az új rendelkezések központi szerepet biztosítanak a Főtitkárságnak, amely kötelezettséget vállalt annak biztosítására, hogy a szakpolitikai döntéshozatal során figyelembe vegyék az egyenlőség szempontját. A DG BUDG az uniós költségvetéseknek az éves és többéves ciklusok során történő kezeléséért felelős központi bizottsági szervezeti egység. Feladatai közé tartozik a stratégiai költségvetés-tervezés és az éves költségvetési folyamat irányítása, valamint a költségvetés végrehajtásáról való beszámolás²⁸. Ezért kulcsszerepet játszhat abban, hogy a nemek közötti egyenlőség általánosan érvényesüljön az uniós költségvetés-tervezésben. Ugyanakkor nem ruháztak rá ehhez mérten jelentős felelősségi köröket.

Az uniós költségvetési ciklus nem vette kellőképpen figyelembe a nemek közötti egyenlőséget

49

Ebben a szakaszban azt vizsgáljuk meg, hogy a Bizottság figyelembe vette-e a nemek közötti egyenlőséget a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban. Ezt a 7. ábrán bemutatott négy intézkedés nyomon követése mentén fogjuk megtenni.

Az általunk megvizsgált szakpolitikák és programok esetében a Bizottság kevés figyelmet fordított a nemi szempontú elemzésre

50

A 2018. évi OECD-segédanyag ismerteti a helyes nemi szempontú elemzés főbb jellemzőit. Hangsúlyozza a tényeken alapuló nemi szempontú elemzés fontosságát a szakpolitikai ciklus valamennyi szakaszában. Különösen a nemi szempontú szükségletfelmérésekre és a nemi szempontú hatásvizsgálatokra összpontosít (06. bekezdés).

51

Mivel az Unió éves költségvetését hétéves többéves pénzügyi keret határozza meg, e többéves pénzügyi keret kidolgozásakor fontos figyelembe venni a nemek közötti egyenlőséget. A többéves pénzügyi keretre vonatkozó átfogó jogalkotási javaslatot a főbb uniós finanszírozási programokra vonatkozó ágazati javaslatok kísérik. A Bizottság minőségi jogalkotási programja keretében ezek a javaslatok hatásvizsgálat tárgyát képezik.

52

Értékeltük, hogy a 2014–2020-as és a 2021–2027-es TPK keretében általunk ellenőrzött uniós finanszírozási programokra vonatkozó ágazati javaslatokhoz kapcsolódó nyolc hatásvizsgálat tartalmazott-e nemi szempontú elemzést. Ellenőriztük továbbá, hogy a többéves pénzügyi keretre és a Next Generation EU tervre vonatkozó átfogó jogalkotási javaslatok tartalmaztak-e a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére vonatkozó követelményt.

53

A Bizottság iránymutatásokat dolgozott ki arra nézve, hogyan kell értékelni a hatásvizsgálatok végzése során a jogalkotási javaslatok potenciális gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait. A 2014–2020-as TPK-ra vonatkozó iránymutatások²⁹ útmutatást tartalmaznak a javasolt jogszabályok nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásának meghatározására és értékelésére vonatkozóan. Az általunk áttekintett hatásvizsgálatok nem tartalmaztak ilyen értékelést. Csak néhány alkalommal tettek említést a nemek közötti egyenlőségről, és azok sem minősültek valódi nemi szempontú elemzésnek (06. bekezdés).

54

Az Európai Bizottság 2021–2027-es TPK-ra vonatkozó hatásvizsgálati iránymutatásai³⁰ azt ajánlják, hogy a szakpolitikai döntéshozatal során vegyék figyelembe a nemek közötti egyenlőséget, de csak akkor, ha ez „arányosan” megtehető. Az általunk elemzett nyolc hatásvizsgálat közül az ESZA+ hatásvizsgálata tartalmazott bizonyos korlátozott mértékű nemi szempontú elemzést, a KAP hatásvizsgálata pedig röviden ismertette a nők helyzetét a vidéki térségekben. A többi hatásvizsgálat egyike sem adott semmiféle magyarázatot arra, miért ne lett volna „arányos” egy ilyen vizsgálat elvégzése. A hatásvizsgálatok minőségének értékelésével megbízott bizottsági szerv (a Szabályozói Ellenőrzési Testület) elemzése megerősíti, hogy a hatásvizsgálatokban igen ritkán kerül szóba a nemek közötti egyenlőség. 2017-ben és 2018-ban a Testület által vizsgált 129 hatásvizsgálat közül csak 6 tett bármilyen formában említést a nemek közötti egyenlőségről.

55

A Bizottság fenti két többéves pénzügyi keretre vonatkozó átfogó jogalkotási javaslatai csak általánosságban és csak az igazságügy szakpolitikai területével kapcsolatban tettek említést a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítéséről, illetve az „egyenlőségről”. A Next Generation EU eszközről szóló javaslat egy olyan hivatkozást tartalmaz, amely kiemeli a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos intézkedések fontosságát. Emellett azonosítja a Covid19-válságnak néhány, a nőkre gyakorolt hatását. Megjegyzi például, hogy a válság különösen nehéz volt az egyedülálló szülők számára, akiknek 85%-a nő.

56

Megjegyezzük, hogy a Next Generation EU eszköz legnagyobb részét képező Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében az Unió kötelezettséget vállal arra, hogy figyelembe veszi a nemek közötti egyenlőséget. A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek ki kell fejteniük, hogy a javasolt intézkedések várhatóan hogyan fogják előmozdítani a nemek közötti egyenlőséget és az esélyegyenlőséget, és hogy hogyan tervezik általánosan érvényesíteni ezeket a célkitűzéseket. E tervek bizottsági értékelése kiterjed majd azoknak az egyes tagállamok társadalmi rezilienciájához való hozzájárulására, valamint arra is, hogy ténylegesen enyhítik-e a Covid19-válság társadalmi hatásait. A Tanács ezen értékelés alapján határoz arról, hogy jóváhagyja-e az érintett terveket. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló, 2022 közepén benyújtandó bizottsági végrehajtási jelentés értékelést fog tartalmazni arról, hogy a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési tervei hogyan járultak hozzá a nők és a férfiak közötti egyenlőtlenségek csökkentéséhez. Amint azonban a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló véleményünkben³¹ megjegyeztük, a közös mutatók hiánya miatt nehéz lesz nyomon követni az eredményeket, így a nemek közötti egyenlőség terén elért eredményeket is.

57

A helyes nemi szempontú elemzés lehetővé tétele és a megfelelő, tényeken alapuló intézkedések kidolgozása érdekében a szakpolitikai döntéshozóknak hozzáféréssel kell rendelkezniük olyan statisztikákhoz, amelyek pontosan tükrözik a nemek közötti különbségeket és egyenlőtlenségeket. Az ilyen statisztikák segítenek nyomon követni a szakpolitikák hatását, feltárni, hogy hol lehetne még többet tenni a nemek közötti szakadék áthidalásáért³², és lehetővé teszik a nők és férfiak között a különböző társadalmi és gazdasági dimenziók tekintetében fennálló különbségek mérését³³.

58

Ezért megvizsgáltuk a nőkre és férfiakra lebontott adatok (nemek szerint lebontott adatok) és az ilyen adatokon alapuló statisztikák rendelkezésre állását. Az Unió statisztikai hivatala, az Eurostat a rendelkezésére álló 2786 adatkészlet körülbelül kétharmadából állít elő nemek szerint lebontott adatokat az uniós szociálpolitika fő területeiről³⁴. Emellett bizonyos más uniós szakpolitikai területekről is közzétesz nemek szerint lebontott információkat, de nem mindegyikről: a közlekedésben részt vevő utasok számáról például nem áll rendelkezésre ilyen adat. A Bizottság szintén rendelkezik egy olyan weboldallal, amely a nyilvánosság számára elérhetővé teszi az Európai Unió intézményei és szervei által közzétett adatokat³⁵. A portálon elérhető 15 749 adatkészletnek körülbelül negyede tartozik a „Lakosság és társadalom” területhez, amely közvetlenül releváns a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos statisztikák szempontjából. Ezeknek mintegy fele érhető el nemek szerinti bontásban. Az EIGE a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos statisztikákat is készít, ilyen például a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó mutató (04. bekezdés). Az EIGE nemek közötti egyenlőségre vonatkozó statisztikákat tartalmazó adatbázisa 1888 mutatóra vonatkozó adatokat tartalmaz.

59

Ezek a források együttesen nagy mennyiségű, nemek szerint lebontott adathoz biztosítanak hozzáférést. Az általunk ellenőrzött alapok esetében azonban nemigen találtunk bizonyítékot arra, hogy a Bizottság szisztematikusan felhasználta volna azokat a nemi szempontú elemzések és döntéshozatal céljára. A fenti két többéves pénzügyi keret kapcsán áttekintett hatásvizsgálatok közül csak egy (az ESZA+-hoz kapcsolódó³⁶) tett – egyetlen alkalommal – említést a nemek közötti különbségekről, ami arra utal, hogy nemek szerint lebontott adatokat használhattak fel.

A Bizottság kevés, kifejezetten a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célkitűzést határozott meg

60

Az OECD 2018. évi segédanyaga szerint a kormányoknak a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos teljesítménycélokat kell meghatározniuk a különböző szakpolitikai területeken, hogy nyomon követhessék a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó célok felé tett előrehaladást. Az Unió általános költségvetését szabályozó költségvetési rendelet nem tartalmaz konkrét követelményeket a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célkitűzésekre nézve, de előír egy általános követelményt a programok célkitűzéseinek meghatározása kapcsán.

61

Az egyes programok célkitűzéseit a programindokolás tartalmazza. Ez az egyes évek költségvetés-tervezetéhez csatolt jelentés tájékoztatást nyújt arról, hogy az előző években milyen eredményeket sikerült elérni a program célkitűzéseinek megvalósítása terén. Értékeltük, hogy a 2014–2020-as TPK éves költségvetés-tervezeteihez csatolt programindokolások alapján alkalmaztak-e a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célkitűzéseket a különböző szakpolitikai területeken. A 2021–2027-es TPK esetében megvizsgáltuk a programokra vonatkozó jogalkotási javaslatokat, hogy megbizonyosodjunk róla, tartalmaznak-e a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célkitűzéseket.

62

A 2014–2020-as TPK-ban szereplő 58 kiadási program közül négy – a Jogok, egyenlőség és polgárság (REC) program, az Európai Szociális Alap (ESZA), az Erasmus+ és az egészségügyi program – utalt a célkitűzései között kifejezetten a nemek közötti egyenlőség előmozdítására. A bizottsági javaslatok alapján a 2021–2027-es TPK programjai közül csak a REC program (amely idővel a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek programmá alakult át) és az ESZA+ tartalmazott kifejezetten a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó célkitűzéseket.

A Bizottság nem követte eredményesen nyomon, hogy az uniós költségvetés mennyiben járul hozzá a nemek közötti egyenlőség megvalósításához

63

Az OECD 2018. évi segédanyaga szerint a nyomonkövetési mechanizmusok lehetővé teszik az előrehaladás értékelését, a döntéshozatal javítását, valamint a programok és források oly módon történő kiigazítását, hogy azok nagyobb hatást tudjanak elérni. Az Unió költségvetési rendelete előírja, hogy a célkitűzések elérését teljesítménymutatók segítségével kell nyomon követni.

64

A Bizottság a programindokolásokban teljesítménymutatókkal kapcsolatos adatokat is közzétesz. Ezeket a mutatókat a programok alapjogszabályai vagy a kapcsolódó másodlagos jogszabályok határozzák meg. Értékeltük, hogy a 2014–2020-as TPK programindokolásai tartalmaztak-e a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célkitűzések elérésének nyomon követésére szolgáló mutatókat.

65

A 2020-ban közzétett, 58 kiadási programra vonatkozó programindokolások több mint 1000 mutatót tartalmaztak. Ezek közül 5 program 29 mutatója kapcsolódott a nemek közötti egyenlőséghez. Ezek a mutatók a nemek közötti egyenlőség – például a nemek közötti bérszakadék – kapcsán idővel bekövetkező változásokat mérik. Tizenkilenc mutató nemek szerint lebontott adatokon – például a nemek szerinti foglalkoztatási rátán – alapult. Ezek a programok a 2014–2020-as TPK teljes összegének 21,7%-át teszik ki (lásd: 8. ábra). A 2021–2027-es TPK-ra vonatkozó bizottsági javaslatokban az általunk azonosított 29, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos mutatóból csak tízet tartottak meg.

A Bizottság kevés információt bocsátott rendelkezésre arról, hogy az uniós költségvetés összességében milyen hatást gyakorol a nemek közötti egyenlőségre

66

Ha a nyilvánosságot tájékoztatják a költségvetés nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásáról, ez elősegíti a szisztematikus felügyeletet és az elszámoltathatóságot³⁷. Ide tartozhat többek között a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célkitűzésekre elkülönített és felhasznált források összegének nyilvánosságra hozatala, valamint a programok teljesítményéről való beszámolás. Ez a gyakorlat megkönnyíti a Parlament általi ellenőrzést (lásd: 2. háttérmagyarázat).

67

Az uniós költségvetés teljesítményéről szóló két fő bizottsági jelentés az éves költségvetés-tervezethez csatolt programindokolás-csomag, valamint az éves zárszámadási eljáráshoz benyújtott éves irányítási és teljesítményjelentés (AMPR). Értékeltük, hogy a Bizottság e két jelentésben beszámolt-e az uniós költségvetésnek és finanszírozási programjainak a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt átfogó hatásáról.

A Bizottság egyre több, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos információt tesz közzé az uniós költségvetés-tervezet kapcsán, de azok bemutatása nem eléggé rendszerezett

68

Néhány programindokolás a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítéséről is tartalmaz egy szakaszt. A 2016-ban (az első olyan évben, amikor ez az információ felbukkant) közzétett 58 programindokolás közül 20 tartalmazott ilyen részt; a 2020-ban közzétett programindokolások esetében ez a szám 34-re emelkedett³⁸. Ez azt jelenti, hogy a kiadási programokat kísérő programindokolásoknak immár 59%-a – ami a 2014–2020-as TPK forrásainak 88%-át fedi le – tartalmaz a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos mennyiségi vagy minőségi információkat.

69

Ezen információk kapcsán azonban feltártunk néhány hiányosságot is. A 2020-ban közzétett 34 olyan programindokolás közül, amely a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos információkat is tartalmazott, mindössze 10 (29%) adott pénzügyi becslést az uniós költségvetés nemek közötti egyenlőséghez való hozzájárulásáról. Az ESZA és az ERFA alá tartozó programokhoz tartoztak ilyen programindokolások, az EMGA, az EMVA és az Erasmus+ programokhoz azonban nem. Mivel azonban nincs közös rendszer az uniós költségvetés keretében a nemek közötti egyenlőségre elkülönített és felhasznált források nyomon követésére, a főigazgatóságok különböző módszerek segítségével készítettek becslést programjaiknak a nemek közötti egyenlőséghez való hozzájárulásáról. Emiatt nem lehetett kiszámítani a teljes uniós költségvetésre vonatkozó átfogó hozzájárulás mértékét. A Bizottság egyéb horizontális szakpolitikák esetében sikerrel nyomon követi a források elosztását és felhasználását (lásd: 3. háttérmagyarázat). A nemek közötti egyenlőségre nézve azonban nem vezettek be ilyen rendszert.

70

A 9. ábra összefoglalja a programindokolásokban bemutatott, nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos információkat, beleértve a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célkitűzéseket (62. bekezdés), mutatókat 65. bekezdés) és pénzügyi becsléseket (69. bekezdés).

71

A 2020 és 2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégiában a Bizottság kötelezettséget vállal annak „mérlegelésére”, hogy a 2021–2027-es TPK-ban programszinten méri a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kiadások szintjét. 2020 novemberében a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament megállapodott abban, hogy a Bizottságnak ki kell dolgoznia egy módszert a 2021–2027-es TPK releváns kiadásainak programszinten történő mérésére. Ezen intézményközi megállapodás értelmében a Bizottság a megvalósíthatóság tesztelése céljából, bizonyos központilag irányított programok esetében 2023 januárjától alkalmazza majd a módszert⁴². Ez azt jelenti, hogy középtávon a Bizottság nem fogja tudni igazolni, hogy az uniós finanszírozási programok együttesen mekkora összeget használtak fel a nemek közötti egyenlőség támogatására.

Az éves irányítási és teljesítményjelentés nagyon kevés információval szolgált a nemek közötti egyenlőség terén elért eredményekről

72

Az éves irányítási és teljesítményjelentés a Bizottság integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéscsomagjának része⁴³, az éves zárszámadási eljárás egyik kulcsfontosságú eleme. Az éves irányítási és teljesítményjelentés 1. szakasza értékeli a szakpolitikai célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeket. Az uniós költségvetés teljesítményéről szóló jelentésünkben⁴⁴ felhívtuk a figyelmet, hogy kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy az uniós kiadási programok hogyan járulnak hozzá a nemek közötti egyenlőséghez.

73

Az első éves irányítási és teljesítményjelentés⁴⁵ 2016. évi közzététele óta a Bizottság soha nem számolt be kifejezetten a nemek közötti egyenlőségről mint horizontális prioritásról, és arról az egyes szakaszokban sem közölt elemzést. Az éves irányítási és teljesítményjelentés egyéb horizontális prioritásokra fordított kiadásokról azonban beszámol. 2019. évi éves irányítási és teljesítményjelentésében⁴⁶ a Bizottság kijelentette, hogy a horizontális szakpolitikai célkitűzéseket jobban integrálni kell a költségvetésbe, különös tekintettel az éghajlattal kapcsolatos kiadásokra, a biológiai sokféleség védelmére és a fenntartható fejlődési célokra. Ettől eltekintve az éves irányítási és teljesítményjelentés nem tett említést a nemek közötti egyenlőségről.

A jogszabályi előírások részletes meghatározása megkönnyítette a nemek közötti egyenlőség szempontjának beépítését a programokba

74

Jelentésünk utolsó szakaszában konkrét programokra összpontosítva értékeljük, hogy a Bizottság figyelembe vette-e a nemek közötti egyenlőséget az ESZA, az ERFA és az EMVA, az EMGA és az Erasmus+ esetében. Megvizsgáltuk, végeztek-e nemi szempontú elemzéseket, és meghatároztak-e a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célkitűzéseket. Célunk annak megállapítása volt, hogy a Bizottság képes volt-e igazolni a programoknak a nemek közötti egyenlőség terén elért eredményeit.

75

Nemcsak a TPK-n belüli pénzügyi jelentőségük miatt összpontosítottunk erre az öt alapra, hanem azért is, mert megvan bennük a potenciál a gazdasági növekedés ösztönzésére és a nemek közötti egyenlőség előmozdítására (02. bekezdés). Az ESZA Unió-szerte támogat a foglalkoztatással, a társadalmi befogadással, az oktatással és a képzéssel kapcsolatos projekteket. Az ERFA célja a kiegyensúlyozott fejlődés előmozdítása az Unió különböző régióiban. Az EMVA az Unió vidéki térségeinek sajátos kihívásaira összpontosít. Az EMGA célja, hogy közvetlen kifizetések révén biztosítsa a mezőgazdasági termelők jövedelmét. Az Erasmus+ pedig az oktatás és képzés támogatására biztosít uniós finanszírozást a növekedés előmozdítása érdekében.

Az esb-alapok jelentős potenciállal rendelkeznek a nemek közötti egyenlőség előmozdítására, de a 2014–2020-as TPK-időszak tekintetében nem sok információt találtunk az eredményekről

76

Az uniós finanszírozás több mint felét az öt európai strukturális és beruházási alap révén folyósítják. Ezek az alapok a Bizottság és a tagállamok megosztott irányítása alá tartoznak. Az ESZA-t, az ERFA-t és az EMVA-t Spanyolországban és Romániában ellenőriztük. Munkánk e két ország partnerségi megállapodásaira és 12 programjára terjedt ki.

77

A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó jogszabályi előírások az esb-alapokról szóló egyedi rendeletek esetében eltérőek. A közös rendelkezésekről szóló rendelet⁴⁷ azonban a 2014–2020-as TPK kapcsán közös rendelkezéseket állapít meg az esb-alapokra vonatkozóan. E rendelet 7. cikke értelmében a tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell a férfiak és nők közötti egyenlőség elősegítését és a nemek közötti egyenlőség elvének figyelembevételét a programok előkészítése, végrehajtása, monitoringja és értékelése során. A rendelet előírja, hogy különféle eszközök – például előzetes értékelések és előzetes feltételrendszerek, monitoringbizottságok, kiválasztási eljárások és kritériumok – felhasználásával minden területen törekedni kell a nemek közötti egyenlőség előmozdítására.

78

A 2021–2027-es TPK-ra vonatkozó új közös rendelkezésekről szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslat eredetileg egyáltalán nem tartalmazott a 2014–2020. évi közös rendelkezésekről szóló rendelet 7. cikkében foglaltakhoz hasonló rendelkezéseket. A kezdeti felülvizsgálatok után azonban a dokumentum egy későbbi változatába ismét beillesztettek ilyen rendelkezéseket. Az új közös rendelkezésekről szóló rendelet továbbá az esb-alapoknak a nemek közötti munkaerő-piaci egyensúly, a munka és a magánélet közötti egyensúly, illetve a gyermekgondozási infrastruktúra javítására irányuló beruházások céljára történő felhasználásának feltételeként a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó nemzeti stratégiai keret létrehozását is előírja a tagállamok számára.

Az általunk megvizsgált programok előkészítése során figyelembe vették a nemek közötti egyenlőség szempontját

79

A Spanyolországban és Romániában vizsgált programok esetében megállapítottuk, hogy az előkészítési szakaszban gyakrabban tartották tiszteletben a nemek közötti egyenlőség figyelembevételére vonatkozó kötelezettséget, mint a végrehajtási és nyomonkövetési szakaszban. A programok mindegyike tartalmazott nemi szempontú elemzést, és kialakításuk során – különböző mértékben – figyelembe vették a nemek közötti egyenlőség szempontját. Emellett mindkét tagállam előzetes értékelést végzett arról, hogy a tervezett intézkedések valószínűleg sikeresek lesznek-e a nemek közötti egyenlőség előmozdítása terén. Találtunk néhány példát arra is, hogy a kiválasztási eljárások során ösztönözték a nemi szempontú elemzéseket (lásd: 4. háttérmagyarázat).

Az általunk megvizsgált programokban ritkán vettek figyelembe a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célkitűzéseket, és kevés információ állt rendelkezésre a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásukról

80

A programoknak meg kell felelniük az azokat finanszírozó alapokra vonatkozó egyedi jogszabályokban és a közös rendelkezésekről szóló rendeletben meghatározott általános célkitűzéseknek. A tagállamoknak lehetőségük van arra is, hogy a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos saját célkitűzésekkel egészítsék ki azokat. Spanyolország a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos egyedi célkitűzéseket és mutatókat is hozzárendelt az ESZA egyes beruházási prioritásaihoz, Románia azonban ezt nem tette meg. Az általunk megvizsgált többi alap nem fogalmazott meg a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célkitűzéseket.

81

A közös rendelkezésekről szóló rendelet előírja, hogy minden tagállamnak éves végrehajtási jelentést kell benyújtania az egyes programokra vonatkozóan. Pontosítja továbbá, hogy a 2016. és 2018. évi jelentéseknek tartalmazniuk kell a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség előmozdítása érdekében tett intézkedések értékelését.

82

A jelentések az összes kiválasztott program esetében tartalmaztak egy olyan szakaszt, amely – többnyire minőségi, de néha mennyiségi – adatokat közölt a nemek közötti egyenlőség előmozdítását célzó konkrét intézkedésekről, valamint ismertette a nemek közötti egyenlőség figyelembevételét biztosító intézkedéseket. Az eredményekről és a hatásokról azonban a jelentések nem adtak közre információkat.

83

E jelentések alapján 2017-ben és 2019-ben a Bizottság is közzétette az esb-alapok végrehajtásáról szóló saját jelentéseit. 2018-ban emellett egy összefoglaló végrehajtási jelentést is kiadott az esb-alapok keretében 2014 és 2017 között végrehajtott programokról. Ezek a jelentések azonban kevés információt tartalmaztak a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatban.

84

A esb-alapok – Bizottság által működtetett – nyílt adatplatformja adatokat szolgáltat a finanszírozott tevékenységek résztvevőiről. Ezek az adatok azonban nem tartalmaznak a nemre való utalást. Következésképpen egyik esb-alap vonatkozásában sem érhetőek el nyilvánosan nemek szerint lebontott konszolidált adatok a közös mutatók egyikéről sem.

Az EMGA keretében a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések nemsemlegesek voltak

85

A közös agrárpolitika (KAP) kiadásai az uniós finanszírozás több mint egyharmadát teszik ki. A KAP kiadásainak mintegy háromnegyedét kitevő EMGA főként közvetlen kifizetések formáját öltő jövedelemtámogatást nyújt a mezőgazdasági termelőknek. Ez az uniós költségvetés legnagyobb egyedi programja, amely a 2014–2020-as TPK-ban több mint 300 milliárd eurós költségvetéssel szerepelt.

A közvetlen kifizetésekről szóló rendelet nem veszi figyelembe a nemek közötti egyenlőséget, sőt korlátozza a tagállamok erre való képességét

86

A 2014–2020-as közvetlen kifizetésekről szóló rendelet nem tartalmaz jogi követelményeket a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését vagy a nemek közötti egyenlőséget illetően. A 2020 utáni KAP-ra vonatkozó bizottsági javaslatokról szóló véleményünkben⁴⁸ rámutattunk, hogy ha például egy adott tagállamot aggasztja a közvetlen kifizetések nemek szerinti megoszlása, ezen „csekély lehetősége” lenne változtatni, mivel a közvetlen kifizetések kialakítását nagyrészt a javasolt uniós jogszabályok határozzák majd meg.

87

Erre szakértőnk négy esettanulmánya (19. bekezdés) közül kettőben is találtunk példákat. Andalúzia (Spanyolország) regionális költségvetésében a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést alkalmaz. Programjainak mintegy 90%-át felhasználja a nemek közötti egyenlőség előmozdítására. Mezőgazdasági Garanciaalapja esetében azonban Andalúzia nem tudja ezt megtenni, mivel a közvetlen kifizetések rendszere nem hagy teret a nőkre irányuló pozitív fellépésnek⁴⁹. Svédország szintén a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést alkalmaz, és olyan alapadatokkal rendelkezik, amelyek bizonyítják, hogy a mezőgazdaságban egyenlőtlenségek állnak fenn. A svéd hatóságok azonban kifejtették, hogy mivel ezt a szakpolitikát csak végrehajtják, annak megtervezésében nem vesznek részt, és mivel a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet értelmében nem kötelező, azt nem használhatják fel az egyenlőtlenségek korrigálására.

Az adathiány és a nemi szempontú elemzés hiánya a nemek közötti egyenlőtlenségek állandósulásának kockázatát hordozza magában

88

A KAP felülvizsgálatairól hatásvizsgálatok készülnek azzal a céllal, hogy az ne mélyítse el az uniós mezőgazdasági termelők közötti egyenlőtlenségeket életkoruk, a mezőgazdasági üzem mérete vagy régió szerint. Ugyanakkor nem veszik kifejezetten figyelembe a férfi és a női mezőgazdasági termelők közötti különbségeket. A 2020 utáni KAP-ról szóló véleményünkben (86. bekezdés) megállapítottuk, hogy a Bizottság a hatásvizsgálatában a fenntartható fejlődési célokkal összefüggésben figyelembe vette a nemek közötti egyenlőséget, de ez a jelek szerint nem gyakorolt érezhető hatást a javaslatra.

89

Véleményünkben azt is bíráltuk, hogy nem állnak rendelkezésre pontos információk a mezőgazdasági termelők háztartási jövedelméről, és hogy a tagállamok számára nem írják elő a mezőgazdasági üzemek rendelkezésre álló jövedelmére vonatkozó statisztikák összeállítását. Az ilyen, nemek szerint lebontott statisztikák hiánya szintén fontos adathiányt jelent a közvetlen kifizetések nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásainak vizsgálata tekintetében.

90

Szintén jelentős adathiánynak tekinthető a közvetlen kifizetések kedvezményezettjeire vonatkozó, nemek szerint lebontott statisztikák hiánya. Az EMGA-rendelet nem ír elő ilyen statisztikák szolgáltatására vonatkozó követelményt. A Bizottság nem rendelkezett adatokkal a nőknek és férfiaknak folyósított kifizetések arányáról. Szakértőnk esettanulmánya azonban megállapította, hogy a Svéd Mezőgazdasági Tanács rendelkezik ilyen adatokkal, és azok szerint 2019-ben Svédországban a kérelmezők 16%-a volt nő, akik azonban a kifizetett támogatásnak csupán 7%-át kapták. Írországban – az Ír Mezőgazdasági Termelők Szövetsége szerint – 2019-ben a támogatható földterület 10%-át birtokolták, a kifizetéseknek pedig csupán 8%-át kapták nők⁵⁰. Mivel a közvetlen kifizetések területalapú kifizetések, amelyeket a mezőgazdasági tevékenység céljára földterülettel rendelkező mezőgazdasági termelőknek (a továbbiakban: mezőgazdasági üzemek) folyósítanak, számos tényező magyarázza ezeket a számadatokat.

91

Egy, az Európai Parlament által 2019-ben megrendelt tanulmány⁵¹ megállapította, hogy „a női mezőgazdasági termelők jóval kevesebb hozzáféréssel, ellenőrzéssel és tulajdonjoggal rendelkeznek föld és egyéb termelőeszközök felett, mint férfi társaik”. A Mezőgazdasági Szakmai Szervezetek Bizottsága szerint⁵² a nők nehezen jutnak hitelhez. Az Eurostat nem rendelkezik nemek szerint lebontott információkkal a mezőgazdasági üzemek tulajdonlásáról, de adatokat szolgáltat a mezőgazdasági üzemek birtokosairól. A birtokosok nemcsak tulajdonosai lehetnek a gazdasági üzemnek, de bérelhetik vagy lízingelhetik is azt, illetve akár vagyonkezelők is lehetnek. Az Eurostat adatai szerint 2016-ban Európában a mezőgazdasági üzemek birtokosainak mindössze 30%-a volt nő⁵³.

92

Az Eurostat adataiból kiderül az is, hogy a nők jellemzően kisebb gazdaságokkal rendelkeznek: 2016-ban a nagyobb gazdaságoknak csak 16%-át, a kisebb gazdaságoknak ezzel szemben 35%-át birtokolták nők⁵⁴. A Bizottság 2017-ben úgy becsülte, hogy az egy üzemre jutó kibocsátás jóval kevesebb volt a női gazdálkodók esetében (2013-ban valamivel kevesebb, mint 12 000 euró), mint a férfi gazdálkodóknál (közel 40 000 euró). Becslése szerint továbbá a női mezőgazdasági termelők sokkal kisebb földterület (12%) fölött gyakoroltak ellenőrzést, mint a férfiak (61% – a fennmaradó rész vállalatok tulajdonában van)⁵⁵. A 2020 utáni KAP-ról szóló véleményünkben megjegyeztük, hogy a Bizottság adatai szerint „a támogatások [értsd: a mezőgazdasági termelőknek nyújtott jövedelemtámogatás] háromötödét férfiak kapják és csak egynyolcadát nők, a fennmaradó részben pedig vállalatok részesülnek”.

93

Mindez arra mutat, hogy egyértelműen szükség van a mezőgazdasági termelőknek közvetlen kifizetés formájában kifizetett jövedelemtámogatás nemi szempontú elemzésére, figyelemmel a jövedelemelosztásra, valamint annak a földtulajdonnal, a támogatható földterülettel és a kifizetések kedvezményezettjeivel való kapcsolatára is. Ehhez szélesebb körű adatokat kell gyűjteni és terjeszteni a mezőgazdasággal foglalkozó nőkről. Az Európai Parlament már 2017-ben felszólította a Bizottságot és a tagállamokat⁵⁶, hogy mérjék fel a nők vidéki jövedelemhez való hozzájárulását, és határozzák meg a nők mezőgazdaságban betöltött szerepét. Hangsúlyozta továbbá, hogy a tagállamoknak naprakész statisztikákat kellene szolgáltatniuk a nők földtulajdonlásáról.

A Bizottság nem vette figyelembe a nemek közötti egyenlőséget az Erasmus+ valamennyi aspektusában

94

Az Erasmus+ az európai oktatást, képzést, ifjúságot és sportot támogató uniós program. A program mobilitási eleme lehetőséget biztosít a tanulóknak és az oktatóknak arra, hogy külföldön tanulva, dolgozva, illetve önkéntes munkát végezve fejlesszék készségeiket.

95

A 2014–2020-as TPK keretében az Erasmus+ programot szabályozó rendelet preambulumbekezdései szerint a program célkitűzései között szerepel a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítása. Bár a rendelet főszövegében nincsenek kötelező erejű jogi követelmények a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére vagy a nemek szerint lebontott adatok gyűjtésére vonatkozóan, az I. melléklet a program 25 fő mutatója közül 2 esetében előírja nemek szerint lebontott adatok gyűjtését.

96

A 2021–2027-es TPK Erasmus+ programra vonatkozó jogalkotási javaslata kezdetben nem tartalmazott a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére vonatkozó jogi rendelkezéseket, és nem írta elő nemek szerint lebontott adatok gyűjtését sem. Az Európai Parlament azonban olyan módosítást javasolt⁵⁷, amely előírja az Erasmus+ valamennyi mennyiségi mutatójának nemek szerinti bontását.

A Bizottság kevés figyelmet fordított a nemek közötti egyenlőségre a program előkészítése során

97

A 2014–2020-as TPK keretében működő Erasmus+ programról készített bizottsági hatásvizsgálat figyelembe vette ugyan a nemek közötti egyenlőséget, de csak korlátozott mértékben. A vizsgálat mindössze egy táblázatot tartalmazott, amely ismertette az egyes szakpolitikai javaslatoknak a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt várható hatásait, de nem elemezte megfelelően a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szükségleteket és hatásokat.

98

A 2021–2027-es TPK hatásvizsgálata a nemek közötti egyenlőséget azon témák egyikeként emelte ki, amelyekkel az Erasmus+ programnak foglalkoznia kell. A nemek közötti egyenlőséget az Erasmus+ jövőjéről szóló 2017. évi nyilvános konzultáció is kihívásként emelte ki. Tehát egyértelműen megállapítást nyert az az iránti igény, hogy az Erasmus+ program egészében figyelembe kell venni a nemek közötti egyenlőséget. Ennek ellenére a jogalkotási javaslatban a Bizottság mindössze az Erasmus+ program egyetlen területe („Sport”) kapcsán javasolta, hogy aktívan mozdítsák elő a nemek közötti egyenlőséget.

99

A Bizottság rendelkezik az ahhoz szükséges adatokkal, hogy az Erasmus program kapcsán – akár tanulmányterületenként is – nemi szempontú elemzést végezzen vagy megvizsgálja a nemek közötti egyensúlyt. Az Erasmus+ programról szóló 2019. évi éves jelentés azonban nem közöl információkat a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásról vagy ahhoz kapcsolódó eredményekről, és nemek szerint lebontott adatokat sem tartalmaz. A hallgatók vagy résztvevők összlétszámáról rendelkezésre állnak adatok, ezeket azonban nem bontják le nemek szerint.

100

A 2020-ban közzétett programindokolásokban a Bizottság kijelentette, hogy az Erasmus+ résztvevői körében eddig az időpontig „kiváló” volt a nemek közötti egyensúly, de számadatokat nem közölt. Annak ellenére jutott erre a következtetésre, hogy 2019-ben egy, szintén a Bizottság megbízásából készült tanulmány⁵⁸ jelezte: a nemek között jelentős különbség van az Erasmus+ programon belül, mégpedig több nő vesz részt benne, mint ahány férfi. A legfrissebb rendelkezésre álló bizottsági adatok⁵⁹ azt mutatják, hogy 2014–2018-ban a vizsgált területeken jelentős különbségek voltak a nemek aránya között. Az informatika területén például mintegy két és félszer több volt a férfi résztvevő, mint a nő, míg a művészetek és a bölcsészettudományok területén sokkal több női résztvevő volt. Ez arra utal, hogy az Erasmus+ program tervezésekor figyelembe kell venni a nemi szempontokat, és olyan átfogó elemzéseket kell végezni konkrét tématerületek szerinti bontásban, amelyek túlmutatnak a résztvevők teljes számán.

Következtetések és ajánlások

101

Összességében elmondható, hogy a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését még nem alkalmazzák az uniós költségvetés egészében. Még nem készült el teljesen az annak támogatására szolgáló keretrendszer, hogy a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének elvét az uniós költségvetés valamennyi területén alkalmazzák. Megállapítottuk, hogy az uniós költségvetési ciklus nem vette kellőképpen figyelembe a nemek közötti egyenlőség szempontját. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a Bizottság mindeddig nem tett eleget a nemek közötti egyenlőség uniós költségvetésen belüli általános érvényesítésére irányuló kötelezettségvállalásának.

102

Konkrétabban megállapítottuk, hogy a Bizottság nemi esélyegyenlőségi stratégiája nem mozdítja elő kellőképpen a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését. A 2016 és 2019 közötti időszakra vonatkozóan a Bizottság a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó korábbi stratégiáját egy nem kötelező erejű dokumentummal váltotta fel, amely nem tartalmazott a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének végrehajtására és nyomon követésére vonatkozó tervet. A 2020 és 2025 közötti időszakra szóló új nemi esélyegyenlőségi stratégia fokozza a Bizottságnak a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése iránti elkötelezettségét, de még mindig hiányoznak az alapvető előfeltételek és a konkrét intézkedések (25–35. bekezdés).

103

Megállapítottuk, hogy a Bizottság intézményi keretét megerősítik ugyan, de az egyelőre nem támogatja teljes mértékben a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését. A 2014 és 2019 közötti időszakban a Bizottság nem vezette be a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének végrehajtásához és nyomon követéséhez szükséges mechanizmusokat. Nem biztosított elegendő képzést és szakértelmet a főigazgatóságok számára ahhoz, hogy eredményesen meg tudják valósítani a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését. A 2019–2024-es Bizottság tisztázta az egyenlőség általános érvényesítésével kapcsolatos szerepeket és felelősségi köröket. Az új rendelkezések központi szerepet biztosítanak a Főtitkárságnak, amely kötelezettséget vállalt annak biztosítására, hogy a szakpolitikai döntéshozatal során figyelembe vegyék az egyenlőség szempontját. A Költségvetési Főigazgatóságot azonban, amely az uniós költségvetés irányításáért felel, és amely kulcsszerepet játszhat a nemek közötti egyenlőségnek az uniós költségvetés-tervezésben való érvényesítésében, nem ruházták fel hasonlóan fontos feladatkörökkel. A Bizottság képzési stratégia kidolgozását tervezi az egyenlőség általános érvényesítésére vonatkozóan (36–48. bekezdés).

1. ajánlás. A Bizottság intézményi keretének megerősítése

A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének támogatására szolgáló intézményi keret megerősítése és a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése iránti elkötelezettségének konkrét fellépésekbe való átültetése érdekében a Bizottság:

1. tisztázza a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésével kapcsolatos szerepköröket valamennyi szakpolitikai területen, a főigazgatóságokon belül nevezzen ki ebben illetékes alkalmazottakat, valamint készítsen terveket a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének az egyes szakpolitikai területeken történő végrehajtására;
2. gondoskodjon róla, hogy a Költségvetési Főigazgatóság eredményesen irányítsa, koordinálja és nyomon kövesse a nemek közötti egyenlőség uniós költségvetésen belüli általános érvényesítését (azaz a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést);
3. a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítéséről szóló képzést tegye elérhetővé a személyzet minden tagja számára;
4. gondoskodjon róla, hogy a főigazgatóságok megosszák egymással az információkat és a gyakorlatokat, és a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése során következetesen használják fel a rendelkezésre álló eszközöket és szakértelmet, beleértve az EIGE révén elérhetőeket is.

Időkeret: 2021 decemberéig.

104

Megállapítottuk, hogy az uniós költségvetési ciklus nem vette kellőképpen figyelembe a nemek közötti egyenlőség szempontját. Az általunk megvizsgált szakpolitikák és programok esetében a Bizottság kevés figyelmet fordított a nemi szempontú elemzésre. Az általunk áttekintett nyolc hatásvizsgálat közül az ESZA+ hatásvizsgálata tartalmazott bizonyos korlátozott mértékű nemi szempontú elemzést, a KAP hatásvizsgálata pedig röviden ismertette a nők helyzetét a vidéki térségekben. Megállapítottuk, hogy a jogalkotási javaslatok potenciális gazdasági, társadalmi és környezeti hatásainak értékelésére vonatkozó bizottsági iránymutatások nem eléggé konkrétak, és nem biztosítják a nemek közötti egyenlőség megfelelő figyelembevételét. Véleményünk szerint a nemi szempontú elemzések alkalmazása nélkülözhetetlen a nemek közötti egyenlőség felé történő előrelépéshez (50–55. bekezdés).

2. ajánlás. Nemi szempontú elemzések végrehajtása

Annak érdekében, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontja jobban beépüljön az uniós költségvetési ciklusba, a Bizottság:

1. a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt következmények elemzésének megerősítése érdekében aktualizálja a jogalkotási javaslatok lehetséges gazdasági, társadalmi és környezeti hatásainak értékelésére vonatkozó minőségi jogalkotási iránymutatásait;

Időkeret: 2021 decemberéig.

2. az uniós finanszírozási programok és eszközök kapcsán készítsen nemi szempontú elemzést a kapcsolódó szükségletekről és hatásokról, és hatásvizsgálatok, értékelések és teljesítményjelentések formájában számoljon be ezen elemzések eredményeiről, illetve indokolja, ha nem végzett ilyen elemzést.

Időkeret: 2022 januárjától.

105

Összességében az általunk megvizsgált alapok esetében nemigen találtunk bizonyítékot arra, hogy a Bizottság szisztematikusan alkalmazott volna nemek szerint lebontott adatokat a nemi szempontú elemzések céljára (57–59. bekezdés). Az általunk ellenőrzött programok tekintetében megállapítottuk, hogy az esb-alapokra vonatkozó közös mutatók egyikéről sem érhetők el nyilvánosan nemek szerint lebontott konszolidált adatok (84. bekezdés). Jelentős adathiányokat állapítottunk meg a mezőgazdaság kapcsán, mivel nem állnak rendelkezésre nemek szerint lebontott statisztikák a mezőgazdasági üzemek jövedelmének eloszlásáról, a földtulajdonról és az EMGA közvetlen kifizetéseinek kedvezményezettjeiről (89–93. bekezdés). Az Erasmus+ programra vonatkozó beszámolás esetében utalás történik a hallgatók vagy résztvevők összlétszámára, de ezeket a számadatokat nem bontják le nemek szerint, holott ezek az adatok rendelkezésre állnak 99. bekezdés).

3. ajánlás. Nemek szerint lebontott adatok gyűjtése és elemzése

A nemi szempontú elemzések jobb megalapozása érdekében, valamint hogy lehetővé tegye a nők és a férfiak helyzete közötti különbségek mérését és a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése hatásainak nyomon követését és a kapcsolódó beszámolást, a Bizottság:

1. szisztematikusan gyűjtse, elemezze és tegye közzé a közvetlen irányítás alá tartozó uniós finanszírozási programok kapcsán már rendelkezésre álló, nemek szerint lebontott adatokat;
2. a megosztott irányítás alá tartozó uniós finanszírozási programok jogi követelményeivel összhangban szisztematikusan konszolidálja és elemezze a tagállamok által szolgáltatott információkat, valamint számoljon be azokról;
3. a küszöbönálló jogalkotási javaslatokban írja elő követelményként az uniós finanszírozási programokra vonatkozó, nemek szerint lebontott adatok szisztematikus gyűjtését és benyújtását.

Időkeret: 2022 januárjától.

106

Megállapítottuk, hogy a Bizottság kevés, kifejezetten a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célkitűzést határozott meg. A 2014–2020-as TPK-ban szereplő 58 kiadási program közül csak négy utalt a célkitűzései között kifejezetten a nemek közötti egyenlőség előmozdítására. A 2021–2027-es TPK-ra vonatkozó bizottsági jogalkotási javaslatokban csak két program tartalmazott kifejezetten a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó célkitűzéseket (60–62. bekezdés).

107

A Bizottság nem követte eredményesen nyomon, hogy az uniós költségvetés mennyiben járul hozzá a nemek közötti egyenlőség megvalósításához. A 2020-ban közzétett programindokolások több mint 1000 mutatót tartalmaznak; ebből mindössze öt program kapcsán találtunk összesen 29, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos mutatót. Az általunk vizsgált öt program közül csak az ERFA és az Erasmus+ rendelkezett a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos mutatóval. A 2021–2027-es TPK valószínűleg még kevesebb ilyen mutatót tartalmaz majd, mivel a javasolt jogszabályban az általunk azonosított mutatók közül csak tízet tartottak meg (63–65. bekezdés). Azokon a területeken azonban, ahol részletesen meghatározták a jogi követelményeket, ez megkönnyítette a nemek közötti egyenlőség szempontjának beépítését a programokba (74–100. bekezdés).

4. ajánlás. A nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célkitűzések és mutatók használata

Hogy az uniós költségvetés egészében jobban figyelembe vegye a nemek közötti egyenlőséget mint horizontális prioritást és lehetővé váljon az elért fejlődés mérése, a Bizottság:

1. a 2021–2027-es uniós finanszírozási programokban és eszközökben azonosítsa és használja fel a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos meglévő adatokat, köztük azokat a mutatókat, amelyek kapcsán nemek szerint lebontott adatok elérhetőek;
2. a jövőbeni jogalkotási javaslatokba – a nemi szempontú elemzések eredményeinek függvényében – illesszen be a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célkitűzéseket és teljesítménymutatókat.

Időkeret: 2022 januárjától.

108

A Bizottság az uniós költségvetés teljesítményéről szóló két fő jelentésben – az egyes évek költségvetés-tervezeteihez csatolt programindokolásokban, valamint a zárszámadás céljára kiadott éves irányítási és teljesítményjelentésben – kevés információt bocsátott rendelkezésre az uniós költségvetés nemek közötti egyenlőségre gyakorolt általános hatásáról. Nem létezett közös rendszer a főigazgatóságok által a nemek közötti egyenlőség támogatására elkülönített források nyomon követésére, így a Költségvetési Főigazgatóság nem tudott érdemben átfogó becslést készíteni arról, hogy az uniós költségvetés mennyiben járul hozzá a nemek közötti egyenlőséghez. Megjegyezzük, hogy 2020 novemberében a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament megállapodott abban, hogy a Bizottságnak ki kell dolgoznia egy módszert a 2021–2027-es TPK releváns kiadásainak programszinten történő mérésére. E megállapodás értelmében a Bizottság a megvalósíthatóság tesztelése céljából, bizonyos központilag irányított programok esetében 2023 januárjától alkalmazza majd ezt a módszert. Megállapításunk szerint a Bizottság javaslatot tett arra, hogy forrásokat különítsen el bizonyos horizontális szakpolitikai kérdésekre, a nemek közötti egyenlőség azonban nem volt ezek között (66–73. bekezdés).

5. ajánlás. A nemek közötti egyenlőségről való beszámolás javítása

Az elszámoltathatóság és a költségvetési átláthatóság javítása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a 2021–2027-es TPK-ban programszinten megbízható információk álljanak rendelkezésre a nemek közötti egyenlőségre elkülönített és felhasznált pénzeszközökről, a Bizottság:

1. dolgozzon ki megbízható, valamennyi uniós finanszírozási programra – így a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre is – alkalmazható rendszert a nemek közötti egyenlőség támogatására elkülönített és felhasznált források nyomon követésére;

Időkeret: 2022 decemberéig.

2. az éves irányítási és teljesítményjelentésben és a költségvetés-tervezetben évente számoljon be a nemek közötti egyenlőség terén elért eredményekről, valamint a nemek közötti egyenlőség támogatására valamennyi uniós finanszírozási programban – beleértve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt is – elkülönített és felhasznált források összegéről;

Időkeret: fokozatosan 2024 januárjától az összes uniós finanszírozási program teljes lefedettségéig.

3. elemezze, hogy helyénvaló lenne-e javaslatot tenni arra, hogy az uniós költségvetés egy bizonyos százalékát a nemek közötti egyenlőség támogatására használják fel.

Időkeret: a 2027 utáni időszakra vonatkozó javaslatok előkészítése során.

109

Megjegyezzük, hogy a Next Generation EU eszköz legnagyobb részét képező Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében az Unió kötelezettséget vállal arra, hogy figyelembe veszi a nemek közötti egyenlőséget. A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek ki kell fejteniük, hogy a javasolt intézkedések várhatóan hogyan fogják előmozdítani a nemek közötti egyenlőséget, és hogy hogyan tervezik általánosan érvényesíteni ezeket a célkitűzéseket. A közös mutatók hiánya miatt azonban nehéz lesz nyomon követni az eredményeket, így a nemek közötti egyenlőség terén elért eredményeket is (56. bekezdés).

6. ajánlás. Annak értékelése és beszámolás arról, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz figyelembe veszi-e a nemek közötti egyenlőség szempontját

A Bizottság értékelje a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveiben javasolt intézkedéseket, és később számoljon be arról, hogy azok hozzájárultak-e a nemek közötti egyenlőség megvalósulásához.

Időkeret: 2021 májusától.

A jelentést 2021. május 4-i luxembourgi ülésén fogadta el a Tony Murphy számvevőszéki tag elnökölte V. Kamara.

Rövidítések

AMPR: Éves irányítási és teljesítményjelentés

DG AGRI: Az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága

DG BUDG: Az Európai Bizottság Költségvetési Főigazgatósága

DG DEVCO: Az Európai Bizottság Nemzetközi Együttműködési és Fejlesztési Főigazgatósága

DG EAC: Az Európai Bizottság Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatósága

DG EMPL: Az Európai Bizottságon belül A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága

DG JUST: Az Európai Bizottság Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatósága

DG REGIO: Az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága

EIGE: A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete

EMGA: Európai Mezőgazdasági Garanciaalap

EMVA: Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap

ERFA: Európai Regionális Fejlesztési Alap

Esb-alapok: Európai strukturális és beruházási alapok

ESZA: Európai Szociális Alap

ESZA+: Európai Szociális Alap Plusz

Eurostat: Az Európai Unió Statisztikai Hivatala

ISG: A nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó szolgálatközi csoport

OECD: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet

REC: Jogok, egyenlőség és polgárság

SDG: Fenntartható fejlődési cél

SWD: Önálló szolgálati munkadokumentum

TPK: Többéves pénzügyi keret

Glosszárium

A közös rendelkezésekről szóló rendelet: Az öt európai strukturális és beruházási alap mindegyikére alkalmazandó szabályokat meghatározó rendelet.

A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése: A nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdések szisztematikus figyelembevétele a szakpolitikák, eszközök, programok és alapok életciklusának minden szakaszában.

A nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés: A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése a költségvetési folyamat valamennyi szintjén.

A nemek közötti egyenlőség: Az az elv, hogy a nőknek és férfiaknak, a lányoknak és a fiúknak azonos jogokkal, szabadságokkal és lehetőségekkel kell rendelkezniük.

A nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos mutatók: Olyan mérési eredmények, amelyek egy adott területen a nők és férfiak közötti kapcsolatokban bekövetkezett változásokat mutatják meg.

Erasmus+: Az európai oktatás, képzés, ifjúságpolitika és sport támogatását célzó uniós program, amely elsősorban egyetemisták részére biztosít lehetőséget külföldi tanulásra és tapasztalatszerzésre.

Európai Mezőgazdasági Garanciaalap: A mezőgazdasági termelők részére történő közvetlen kifizetéseket, illetve a mezőgazdasági piacokat szabályozó vagy támogató intézkedéseket finanszírozó uniós alap.

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: A vidékfejlesztési programokhoz nyújtott uniós hozzájárulást finanszírozó uniós alap.

Európai Regionális Fejlesztési Alap: Uniós alap, amely a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló beruházások finanszírozásával erősíti a gazdasági és társadalmi kohéziót.

Európai strukturális és beruházási alapok: Az öt fő uniós alap, amelyek mindegyike a gazdasági fejlődés támogatását célozza Unió-szerte: az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap.

Európai Szociális Alap: Oktatási és foglalkoztatási lehetőségek teremtését, valamint a szegénység kockázatának kitettek helyzetének javítását célzó uniós alap.

Éves irányítási és teljesítményjelentés: A Bizottság által az uniós költségvetés irányításáról és az elért eredményekről évente készített jelentés.

Hatásvizsgálat: Egy szakpolitikai kezdeményezés vagy más intézkedés várható vagy tényleges hatásainak (előzetes, illetve utólagos) elemzése.

Kedvezményezett: Az uniós költségvetésből vissza nem térítendő támogatásban, illetve hitelben részesülő, vagy egy uniós finanszírozású tevékenységnek végső soron hasznát látó természetes vagy jogi személy.

Közvetlen kifizetések: Közvetlenül a mezőgazdasági termelőknek folyósított agrártámogatás.

Megosztott irányítás: Az uniós költségvetés végrehajtásának olyan módozata, amikor – a közvetlen irányítással ellentétben – a Bizottság bizonyos végrehajtási feladatokat a tagállamokra bíz, de azokért továbbra is viseli a végső felelősséget.

Minőségi jogalkotás: Az uniós politikát és jogalkotást irányító koncepció, amely azon az elven alapul, hogy a rendeleteknek a lehető legkisebb költséggel kell elérniük célkitűzéseiket, és hogy a jogszabályokat átlátható módon, tényekre alapozva, a polgárok és az érdekelt felek bevonásával kell megtervezni.

Nem: Társadalmi és kulturális percepció, amely különbséget tesz a nők és férfiak, illetve a lányok és fiúk jellemzői között, és ennek megfelelően úgy érzékeli, hogy a nők és a férfiak bizonyos eltérő szerepekkel és feladatokkal rendelkeznek.

Nemek szerint lebontott adatok: Nőkre és férfiakra vonatkozóan külön gyűjtött és táblázatba foglalt adatok, amelyek lehetővé teszik a nők és férfiak közötti különbségek mérését a különböző társadalmi és gazdasági dimenziók tekintetében.

Nemi szempontú elemzés: A nők és férfiak helyzetében és szükségleteiben fennálló különbségeknek (nemi szükségletek felmérése), valamint egy szakpolitika vagy program nőkre és férfiakra gyakorolt (valószínűsíthető) hatásának vizsgálata (nemi szempontú hatásvizsgálatok).

Többéves pénzügyi keret: Az Unió kiadási terve, amely (szakpolitikai célkitűzéseken alapuló) prioritásokat és felső határokat határoz meg, és általában hét évre szól. Ez biztosítja azt a struktúrát, amelyen belül meghatározzák az éves uniós költségvetéseket, az egyes kiadási kategóriák kiadásainak korlátozásával.

Zárszámadás: Az Európai Parlament éves határozata, amely véglegesen jóváhagyja a költségvetés Bizottság általi végrehajtását.

Ellenőrző csoport

Ellenőrzéseinek eredményeit a Számvevőszék különjelentésekben mutatja be, amelyek egy adott költségvetési területhez kapcsolódó uniós szakpolitikákkal és programokkal, illetve az irányítással kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Hogy ellenőrzési munkája maximális hatást érjen el, témái megválasztásakor és feladatai megtervezésekor a Számvevőszék tekintetbe veszi a teljesítmény-, illetve szabályszerűségi kockázatokat, az érintett bevétel vagy kiadás nagyságát, a várható fejleményeket, valamint a politika és a nagyközönség érdeklődését.

Ezt a teljesítmény-ellenőrzést az uniós finanszírozásra és igazgatásra szakosodott, Tony Murphy számvevőszéki tag elnökölte V. Kamara végezte. Az ellenőrzést Eva Lindström számvevőszéki tag vezette Katharina Bryan kabinetfőnök, Johan Stålhammar kabinetattasé, Karin Andersson kabinetasszisztens és Amanda Ramer kabinetgyakornok, Margit Spindelegger ügyvezető, Elisa Gómez és Rogelio Abarquero Grossi feladatfelelősök, Giuseppe Diana és Marilena Elena Friguras számvevők, Quirino Mealha kirendelt nemzeti szakértő, valamint Joniada Goçaj és Thomas Hebenstreit gyakornokok támogatásával. Grafikák: Jesús Nieto Muñoz. Nyelvi támogatás: Richard Moore. Informatikai támogatás: Emanuele Fossati és Danilo De Pascalis. Statisztikai támogatás: Bogomil Kovachev. Titkársági feladatok: Valérie Tempez-Erasmi és Manuela Magliocca.

Végjegyzetek

¹ Többek között: McKinsey Global Institute, How advancing women’s equality can add $12 trillion to global growth, 2015. szeptember; World Economic Forum, Global Gender Gap Report 2020, 2019. december; IMF, Gender Inequality and Economic Growth: Evidence from Industry-Level Data, 2020. július; IMF, Women, Work, and the Economy: Macroeconomic Gains from Gender Equity, 2013. december; Åsa Löfström, Umeå University, Gender equality, economic growth and employment.

² COM(2020) 152 final.

³ EIGE, Economic Benefits of Gender Equality in the European Union.

⁴ Európai Bizottság: Economic sectors at risk due to COVID-19 disruptions: will men and women in the EU be affected similarly?, 2020; Európai Bizottság: The impact of sex and gender in the COVID-19 pandemic, 2020.

⁵ Az Európai Parlament 2021. január 21-i állásfoglalása a Covid19 okozta válság és a válságot követő időszak nemi dimenziójáról.

⁶ Többek között: Európai Parlament: Backlash in Gender Equality and Women’s and Girls’ Rights, 2018. június; UN Women, Democratic backsliding and the backlash against women’s rights: Understanding the current challenges for feminist politics; EIGE, Beijing + 25: The fifth review of the implementation of the Beijing Platform for Action in the EU Member States, 2020.

⁷ COM(2020) 152 final: „Az egyenlőségközpontú Unió: a 2020–2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia”.

⁸ EIGE, Gender Equality Index. View countries. 2020. évi kiadás.

⁹ SWD(2019) 101 final: 2019 report on equality between women and men in the EU.

¹⁰ OECD, Toolkit for Mainstreaming and Implementing Gender Equality, 2018.

¹¹ Jelentésünkben a „nemek szerint lebontott adatok” kifejezés nők és férfiak szerint bontott adatokat jelent.

¹² Az Európai Parlament 2013. november 19-i jogalkotási állásfoglalása a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendelet tervezetéről.

¹³ Az Európai Tanács 2020. június 17–21-i következtetései.

¹⁴ COM(96) 67 végleges.

¹⁵ A 2014–2019-es Bizottság 2014. november 1-jétől 2019. november 30-ig volt hivatalban.

¹⁶ A 2019–2024-es Bizottság 2019. december 1-jén lépett hivatalba.

¹⁷ A Számvevőszék 2/2021. sz. különjelentése: „Az oktatásra irányuló uniós humanitárius segítségnyújtás támogatja a rászoruló gyermekeket, de hosszabb távra kellene szólnia és több lányhoz kellene elérnie”.

¹⁸ SWD(2015) 278 final.

¹⁹ Például az áruk és szolgáltatások egységes piaca kapcsán (COM(2015) 550 final).

²⁰ Evaluation of the strengths and weaknesses of the Strategic Engagement for Gender Equality 2016–2019, a DG JUST megbízásából, 2019.

²¹ Az EIGE szakértői fóruma 2019. április 3–4-i ülésének jegyzőkönyve.

²² SEC(2010) 1079.

²³ DG JUST, Visions for gender equality, 2015; A nők és férfiak közötti esélyegyenlőséggel foglalkozó tanácsadó bizottság: Opinion on Gender Equality in the EU in the 21st century: remaining challenges and priorities, 2014; DG JUST, Report on the Forum on the future of gender equality in the EU, 2015.

²⁴ COM(2020) 152 final.

²⁵ EIGE, Gender mainstreaming.

²⁶ A Számvevőszék 22/2020. sz. különjelentése: Az uniós ügynökségek jövője – A nagyobb rugalmasság és a szorosabb együttműködés lehetőségei.

²⁷ Az EIGE 2019. novemberi 33. igazgatótanácsi ülésének jegyzőkönyve.

²⁸ A Költségvetési Főigazgatóság 2020 és 2024 közötti időszakra szóló stratégiai terve.

²⁹ SEC(2009) 92.

³⁰ SWD(2017) 350 final.

³¹ A Számvevőszék 6/2020. sz. véleménye a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról.

³² ENSZ, Integrating a Gender Perspective into Statistics, 2016.

³³ EIGE, Glossary and thesaurus.

³⁴ Az Eurostat adatbázisa, 2021.3.17.

³⁵ A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja, 2021.3.17.

³⁶ SWD(2018) 289 final.

³⁷ OECD, Designing and Implementing gender budgeting. A path to action, 2019.

³⁸ Illetve egy további egy speciális eszköz esetében.

³⁹ OECD DAC Rio Markers for Climate. Handbook.

⁴⁰ A Számvevőszék 1/2020. sz. áttekintése: Az uniós költségvetés éghajlat-politikai kiadásainak nyomon követése.

⁴¹ A Számvevőszék 31/2016. sz. különjelentése: Az uniós költségvetés legalább egyötöde szolgáljon éghajlat-politikai célt: halad az ambiciózus munka, de nagy a kockázata, hogy nem teljesülnek a várakozások.

⁴² Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére vonatkozó ütemtervről.

⁴³ Az EUMSZ 318. cikke és a költségvetési rendelet 247. cikke (1) bekezdésének e) pontja.

⁴⁴ Európai Számvevőszék: „Az Európai Számvevőszék jelentése az Európai Unió költségvetésének teljesítményéről – 2019. év végi állapot”.

⁴⁵ COM(2016) 446 final: „2015. évi éves gazdálkodási és teljesítményjelentés az uniós költségvetésről”.

⁴⁶ COM(2020) 265 final.

⁴⁷ Az 1303/2013/EU rendelet.

⁴⁸ Az Európai Számvevőszék 7/2018. sz. véleménye a 2020 utáni közös agrárpolitikára vonatkozó bizottsági rendeletjavaslatokról.

⁴⁹ Gender Impact Report on the 2020 Budget of the Autonomous Region of Andalusia, 2019.

⁵⁰ IFA Diversity Strategy Towards 2025, 2019. október.

⁵¹ Európai Parlament: The professional status of rural women in the EU, 2019.

⁵² Mezőgazdasági Szakmai Szervezetek Bizottsága: Challenges and opportunities in achieving gender equality and the empowerment of rural women and girls, 2017.

⁵³ Farm indicators by agricultural area, type of farm, standard output, sex and age of the manager and NUTS 2 regions, kivonat: 2020. december.

⁵⁴ A gazdaság mérete az euróban kifejezett standard termelési értéken alapul: kis gazdaság < 8000 euró; nagyobb gazdaság ≥ 25 000 euró.

⁵⁵ Az Európai Bizottság hírei: Future of CAP: Where are all the women?, 2017.

⁵⁶ Az Európai Parlament 2017. április 4-i állásfoglalása: „A nők és szerepük a vidéki térségekben”.

⁵⁷ Az Európai Parlament 2019. március 28-i jogalkotási állásfoglalása az „Erasmus” elnevezésű program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról. 170. módosítás.

⁵⁸ Európai Bizottság: Erasmus+ higher education impact study, 2019.

⁵⁹ A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja: Erasmus mobility statistics 2014–2018.

⁶⁰ Intézményközi Megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről.

⁶¹ https://europa.eu/!Cg88wR

Időrendi áttekintés

Esemény	Időpont
Az ellenőrzési feladatterv elfogadása / az ellenőrzés megkezdése	2019.12.13.
A jelentéstervezet hivatalos megküldése a Bizottságnak (illetve más ellenőrzött szervezeteknek)	2021.3.10.
A végleges jelentés elfogadása az egyeztető eljárás után	2021.5.4.
A Bizottság (illetve más ellenőrzött szervezetek) hivatalos válaszainak beérkezése az összes uniós nyelven	2021.6.1.

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2021

PDF	ISBN 978-92-847-6039-8	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/230781	QJ-AB-21-009-HU-N
HTML	ISBN 978-92-847-6053-4	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/033966	QJ-AB-21-009-HU-Q

SZERZŐI JOGOK

© Európai Unió, 2021.

Az Európai Számvevőszék dokumentumainak felhasználását a nyíltadat-politikáról és a dokumentumok további felhasználásáról szóló 6–2019. sz. számvevőszéki határozat szabályozza.

Ellenkező rendelkezés (pl. az egyedi szerzői jogi nyilatkozatokban foglaltak) hiányában az Európai Unió tulajdonában lévő számvevőszéki tartalmak a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) engedély alá tartoznak. Ennek értelmében a további felhasználás a forrás és a változtatások megfelelő feltüntetésével megengedett. A dokumentumok további felhasználásakor azok eredeti értelme és mondanivalója nem torzulhat. A Számvevőszék nem vonható felelősségre a továbbfelhasználás esetleges következményeiért.

Ha az adott tartalomban azonosítható magánszemélyek is érintettek (például ha egy kép a Számvevőszék munkatársait ábrázolja) vagy harmadik fél is szerepel a források között, adott esetben további szerzői jogokat is figyelembe kell venni. Amennyiben engedély kiadására kerül sor, az érvényteleníti a fenti általános érvényű engedélyt, és annak egyértelműen tartalmaznia kell a felhasználással kapcsolatos esetleges korlátozásokat.

Az olyan tartalmak felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek nem az Európai Unió tulajdonát képezik, adott esetben közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni:

4., 6. és 7. ábra: ikonok: Pixel perfect, https://flaticon.com.

Az iparjogvédelem alatt álló szoftverek és dokumentumok – pl. szabadalmak, márkajelzések, bejegyzett formatervezési minták, logók és nevek – nem tartoznak a Számvevőszék továbbfelhasználási politikájának hatókörébe, így azok engedélyét a felhasználó nem kapja meg.

Az Európai Uniónak az europa.eu címtartomány alatt található intézményi weboldalai külső oldalakra mutató hivatkozásokat is tartalmaznak. Ezek nem tartoznak a Számvevőszék hatáskörébe, ezért ajánlott elolvasni az ott közzétett adatvédelmi és szerzői jogi rendelkezéseket.

Az Európai Számvevőszék logójának használata

Az Európai Számvevőszék logója kizárólag a Számvevőszék előzetes hozzájárulásával használható fel.

KAPCSOLATBA SZERETNE LÉPNI AZ EU-VAL?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct információs központ is működik. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központot: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Telefonon vagy e-mailben
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

• az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
• a rendes díjszabású telefonszámon: (+32 2) 29-99-696, vagy
• e-mailen: https://europa.eu/european-union/contact_hu

INFORMÁCIÓKAT KERES AZ EU-RÓL?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén: https://europa.eu/european-union/index_hu

Uniós kiadványok
A következő címen uniós kiadványok tölthetők le/rendelhetők meg díjmentesen/fizetés ellenében: https://op.europa.eu/hu/publications. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi információs központjától (lásd: https://europa.eu/european-union/contact_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálról bármelyik hivatalos nyelven letölthetők az EU jogi tartalmai és az 1952-től megjelenő jogszabályai: http://eur-lex.europa.eu

Az EU által gondozott nyílt hozzáférésű adatok
A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (http://data.europa.eu/euodp/hu) uniós adatkészletekhez biztosít hozzáférést. Az adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók.