Az Europol által a migránscsempészet elleni küzdelemhez nyújtott támogatás: értékes partner, de nem megfelelő az adatforrások felhasználása és az eredménymérés

Összefoglalás

I

A migránscsempészés – más néven illegális bevándorláshoz történő segítségnyújtás – az egész világon elterjedt bűncselekmény, amely veszélyezteti a migránsok életét és kihívást jelent a nemzetközi határok integritására nézve. Ez a bűnszervezetek egyik legjövedelmezőbb bűnözői tevékenysége, amely az utóbbi években komoly humanitárius és biztonsági kihívást jelentett az Unió számára. 2015 és 2016 folyamán az Európai Unió a migránsok példátlan mértékű beáramlásának volt tanúja: több mint egymillió személy lépett jogellenesen az Unió területére. Az Europol becslése szerint az érkezettek nagy többségét migránscsempészek segítették.

II

Az Europol, az Európai Unió bűnüldözési együttműködési ügynöksége 2016-ban létrehozta a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központját, amelynek célja, hogy proaktív módon támogatást nyújtson a tagállamoknak a migránscsempészetet folytató szervezett bűnözői hálózatok felszámolásához. Mivel az Europol nem rendelkezik végrehajtó hatáskörrel (nem tartóztathat le bűnözőket), főként azáltal segíti a tagállamokat, hogy platformot biztosít a bűncselekményekkel kapcsolatos információcsere számára, valamint koordinálja a tagállami nyomozásokat, továbbá operatív és stratégiai támogatást nyújt azokhoz.

III

Megvizsgáltuk, hogy az Europol és különösen a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja eredményes támogatást nyújtott-e a tagállamoknak a migránscsempészet elleni fellépés terén. Az ellenőrzés a 2016 (a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja létrehozásának éve) és 2019 közötti időszakot ölelte fel. Adott esetben 2020-as adatokat is megvizsgáltunk. E fő ellenőrzési kérdés megválaszolásához az alábbi két alkérdést vizsgáltuk:

• Eredményes volt-e az Europol mint a migránscsempészettel kapcsolatos információcsere-platform?
• Az Europol eredményes koordinációt és támogatást biztosított-e a migránscsempészet elleni küzdelem terén?

IV

Következtetésünk szerint az Europol összességében értékes támogatást nyújtott, de folyamatos nehézségekkel küzd a külső információforrások teljes körű kihasználása terén, illetve az általa nyújtott támogatás eredményeit nem méri szisztematikusan, így nehéz azokat bemutatni. Az ellenőrzés hozzájárul az arról folytatott vitához, hogy az Unió hogyan kezeli a migrációs nyomást, és megállapításainak az a célja, hogy megerősödjön az Europol szerepe a tagállamok bűnüldöző hatóságainak hatékony támogatásában. A következtetések az Europolról szóló rendelet folyamatban lévő felülvizsgálatát is befolyásolhatják.

V

Megállapítottuk, hogy a tagállamok bűnüldöző hatóságai és harmadik felek aktívan szolgáltattak információkat az Europolnak, bár az szerepvállalás mértéke partnerenként eltérő volt. Az információcsere folyamatosan bővült 2016 és 2019 között. E pozitív tendencia ellenére azt állapítottuk meg, hogy az Europol által kapott információk teljességét csorbítják a kiemelt fontosságú harmadik országokkal való nemzetközi megállapodások megkötésére irányuló kétoldalú tárgyalások megkezdése terén tapasztalt problémák és az, hogy az Europol nem gyűjthet közvetlenül információkat magánszervektől és nem elemezheti azokat.

VI

Az Europolnak mint európai bűnügyi információs központnak hozzáféréssel kell rendelkeznie az összes releváns adatbázishoz. Jelenleg azonban nem minden releváns külső adatforrás áll az Europol rendelkezésére, vagy nem használja fel őket kellőképpen.

VII

Felmérésünkből az derül ki, hogy a tagállamok és a harmadik országok méltányolják az Europol által szolgáltatott információkat, de az Europol és a tagállamok adatbázisai között még nem valósult meg a teljes interoperabilitás. Problémákat találtunk az Europol más uniós ügynökségekkel folytatott adatcseréjével kapcsolatban is.

VIII

Az Europol partnerei értékelik az általa nyújtott stratégiai és operatív támogatást, de e támogatás eredményeit nehéz ellenőrizni, mivel azokról az Europol nem készít átfogó felmérést. Ennek oka az, hogy nincs a tagállamok számára kidolgozott szisztematikus eljárás az Europol támogatásával elért eredményekre vonatkozó adatszolgáltatásra. Az Europol ezenkívül nem határozott meg teljesítménymutatókat a pénzmosás és a közokirat-hamisítás elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseihez, amelyek ugyancsak kapcsolódnak a migránscsempészethez. Emiatt nem áll rendelkezésre teljes körű felmérés az Europol migránscsempészet elleni küzdelemmel kapcsolatos teljesítményéről.

IX

Az általa nyújtott operatív támogatás keretében az Europol segítséget nyújt a konkrét, kiemelt vagy nem kiemelt fontosságúként besorolható ügyekben a tagállamok és a nem uniós partnerországok által folytatott nyomozásokhoz. Az ügyek megfelelő kritériumok alapján történő rangsorolása segíti az Europolt abban, hogy oda juttasson erőforrásokat, ahol a legnagyobb szükség van azokra. Ez az eljárás az érintett munkatársak szakmai megítélésén alapul, de azt – a nagy értékű célpontként támogatásra kijelölt elsőbbségi ügyek kivételével –nem dokumentálták teljes mértékben. Ezért nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték annak igazolására, hogy az Europol az erőforrásait azon ügyekre fordítja, amelyeknél leginkább szükség van rájuk.

X

E következtetések alapján az alábbiakat javasoljuk az Europolnak:

• használjon fel minden releváns külső információforrást;
• fokozza a partnereivel folytatott adatcserét;
• javítsa a teljesítménymonitoringot és a beszámolást a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja tevékenységeire nézve;
• tegye átláthatóvá az ügyrangsorolási eljárását azáltal, hogy teljes mértékben dokumentálja, hogyan dönt arról, hogy mely ügyeket kezeli prioritásként.

Bevezetés

01

Az Unióba irányuló és az azon belül folyó embercsempészet és emberkereskedelem kiemelt bűnügyi fenyegetést jelent az Unió számára¹, továbbá a súlyos és szervezett nemzetközi bűnözés elleni küzdelem terén a 2018–2021-as időszakra vonatkozóan meghatározott tanácsi prioritások² között is szerepel. Mindkettő profitforrásnak tekinti az embereket. A migránscsempészés és az emberkereskedelem azonban más-más bűncselekménynek minősül (lásd: 1. háttérmagyarázat).

02

A migránscsempészés az egész világon elterjedt bűncselekmény, amely veszélyezteti a migránsok életét és a kihívást jelent a nemzetközi határok integritására. A bűnszervezetek e jövedelmező bűntevékenysége³ az utóbbi években komoly humanitárius és biztonsági kihívást jelentett az Unió számára.

03

2015 és 2016 folyamán az Európai Unió a migránsok példátlan mértékű beáramlásának volt tanúja. Több mint egymillió ember érkezett az Unióba, többségük a Szíriában dúló háború elől menekült, de más országokból is sokan jöttek⁴. Leggyakrabban a Földközi-tenger nyugati, középső és keleti térségében, valamint a Nyugat-Balkánon húzódó útvonalakat használják. Bár az Unióba irregulárisan érkezők száma azóta több mint 90%-kal csökkent, a fejlődő országok elhúzódó gazdasági instabilitása és az általuk kínált lehetőségek hiánya a Covid19-válság hatásával együtt középtávon az Unióba irányuló irreguláris migráció újabb hullámát indíthatja el⁵.

04

A migránscsempészet jellegénél fogva illegális, ezért nagyon nehéz mérni. Az Europol becslése szerint az Unió határait jogellenesen átlépők körülbelül 90%-a veszi igénybe migránscsempészek, főként bűnözői csoportok segítségét. Ezek a csoportok más bűncselekményekben, például közokirat-hamisításban vagy emberkereskedelemben is részt vesznek.

05

Több mint 122 országból származnak azok a migránscsempészek, akik segítséget nyújtanak az Unióba irányuló utazásokhoz. A jelentések eltérő becsléseket adnak az embercsempészet nagyságrendjére vonatkozóan: az Unió egészére kiterjedő hálózatok csak 2015-ben hozzávetőleg 4,7 és 5,7 milliárd euró közötti összegben⁶ tettek szert bevételre.

06

A migránscsempészet elleni küzdelemre irányuló bűnüldöző tevékenységek a tagállamok hatáskörébe tartoznak. Az Uniónak az a szerepe, hogy segítse őket ebben a küzdelemben. A migránscsempészetre adott uniós válasz több intézményt (az Európai Unió Tanácsa, az Európai Parlament és a Bizottság⁷), ügynökséget (Europol, Frontex, Eurojust, Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA), eu-LISA, CEPOL) és másokat (Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ), közös biztonsági és védelmi missziók) érintő összehangolt megközelítést igényel.

07

A migránscsempészettel kapcsolatos legfontosabb uniós jogszabály („segítségnyújtási irányelv”⁸) előírja, hogy minden tagállamnak megfelelő szankciókat kell alkalmaznia mindenkivel szemben, aki szándékosan segítséget nyújt egy uniós állampolgársággal nem rendelkező személynek ahhoz, hogy a tagállam területére beutazzon, azon átutazzon, vagy ott jogellenesen tartózkodjon⁹. Noha a segítségnyújtási irányelv meghatározza a humanitárius segítségnyújtás általános jellemzőit és mentességet biztosít az ilyen esetekben, az egyes tagállamok a saját meghatározásuk szerint állapítják meg, hogy mi minősül migránscsempészetnek¹⁰.

08

A tagállamok, az uniós intézmények és ügynökségek, valamint más érintett felek – például az Interpol és a nem uniós országok – az uniós tagállamok által irányított ad hoc strukturált multidiszciplináris platform keretében működnek együtt. Ez az EMPACT, azaz az „Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen”. Az EMPACT négyéves szakpolitikai ciklusokat dolgoz ki a szervezett nemzetközi bűnözés elleni uniós küzdelemre vonatkozóan.

09

Az Europol¹¹ a migránscsempészet elleni küzdelem egyik fő uniós szereplője. Feladata a tagállamok bűnüldöző hatóságainak segítése, illetve a súlyos és szervezett bűnözés megelőzésével és az ellene való küzdelemmel kapcsolatos együttműködés előmozdítása. Az Europol nem rendelkezik végrehajtói hatáskörrel, ez továbbra is nemzeti hatáskörbe tartozik.

10

2016 februárjában, egy irreguláris bevándorlási hullámot követően az Europol létrehozta a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központját (EMSC), amely az ügynökség egyik műveleti egységének, a Súlyos és Szervezett Bűnözés Elleni Európai Központnak a részét képezi.

11

Az EMSC célja, hogy támogatást nyújtson a tagállamoknak a migránscsempészetet folytató bűnözői hálózatok felszámolásához. Ennek érdekében segíti a tagállamokat és a nem uniós partnerországokat abban, hogy lehetővé tegyék az információcserét és jobban összehangolják a migránscsempészet elleni küzdelemmel kapcsolatos műveleteiket. Elősegíti továbbá a tagállamok, a nem uniós partnerországok és más európai ügynökségek közötti fokozott együttműködést (lásd: 1. ábra).

12

Az EMSC két célzott platformot, úgynevezett elemzési projekteket (AP) irányít, amelyek egy-egy konkrét bűncselekménnyel foglalkoznak: az egyik a migránscsempészetre, a másik (Phoenix) pedig az emberkereskedelemre irányul. Az elemzési projektek többféle módon, egyebek mellett operatív elemzéssel és helyszíni kiküldetésekkel támogatják a tagállami nyomozásokat. Minden egyes elemzési projektet olyan szabályrendszerrel hoznak létre, amely meghatározza annak célját és az információhoz való hozzáférési jogokat, beleértve azt is, hogy az elemzési projekt milyen információkat kezelhet, és mely tagállamok és társult harmadik felek vehetnek részt benne. Az elmúlt három évben az EMSC éves költségvetése stabilan valamivel több mint 10 millió euró környékén alakult, ami magában foglalta ugyanezen időszak átlagosan 48 fős személyzetének költségeit is.

13

Az Europol más operatív egységei is támogatják a migránscsempészet elleni küzdelmet: a műveleti központ keresztellenőrzéseket végez a bejövő adatokon, a stratégiai elemző csoport koordinálja a stratégiai elemzést, a szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó egység pedig a migránscsempészettel kapcsolatos internetes tevékenységek feltárásához nyújt támogatást az EMSC-nek.

14

Az Europol egyik legfontosabb célja, hogy uniós platformot biztosítson partnerei számára a bűncselekményekkel kapcsolatos információcsere céljára. Elsősorban a tagállamok közötti információcsere előmozdítása céljából bocsát rendelkezésre operatív információkat, mivel az információk más érdekelt felekkel (pl. uniós ügynökségekkel, nem uniós országokkal) való megosztása külön együttműködési és munkamegállapodásokban meghatározott feltételekhez kötött.

15

Az Europol által a tagállamoknak nyújtott támogatás három fő technológiai pilléren nyugszik: ezek az Europol Információs Rendszer, az Europol elemzőrendszere és a Biztonságos Információcsere Hálózati Alkalmazás (lásd: 2. háttérmagyarázat és 2. ábra).

Az ellenőrzés hatóköre és módszere

16

Teljesítményellenőrzésünk célja annak megállapítása volt, hogy az Europol eredményes támogatást nyújtott-e a tagállamoknak a migránscsempészet elleni küzdelem terén. E fő ellenőrzési kérdés megválaszolásához az alábbi két alkérdést vizsgáltuk meg:

1. Eredményes volt-e az Europol mint a migránscsempészettel kapcsolatos információcsere-platform?
2. Az Europol eredményes koordinációt és támogatást biztosított-e a migránscsempészet elleni küzdelem terén?

17

Ez az első alkalom, hogy ellenőriztük az Europol operatív tevékenységeit, egyúttal a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja és más, a migránscsempészet elleni küzdelemben részt vevő Europol-egységek tevékenységeit is. Az ellenőrzés célja, hogy gazdagítsa az arról folyó vitát, hogy az Unió hogyan kezeli a migrációs nyomást, és megállapításai arra irányulnak, hogy megerősítsék az Europol által a tagállamok bűnüldöző hatóságainak eredményes támogatásában betöltött szerepet. A következtetések az Europolról szóló rendelet folyamatban lévő felülvizsgálatát is befolyásolhatják.

18

Az ellenőrzés a migránscsempészetre összpontosít és nem terjed ki az emberkereskedelemre. Az EMSC 2016-os létrehozásától 2019-ig tartó időszakot öleli fel. Ahol rendelkezésre álltak, a 2020-as adatokat is megvizsgáltuk. Elemeztük azt is, hogy az Europol hogyan működött együtt a migránscsempészet elleni küzdelemben részt vevő más uniós szervekkel. A fenti kérdések megválaszolása érdekében megvizsgáltuk az Europolnak a migránscsempészet elleni küzdelemmel kapcsolatos tevékenységeire vonatkozó teljesítménymonitoring- és beszámolási keretet is.

19

Ellenőrzési megállapításaink statisztikai adatok elemzésén alapulnak, és a megállapításokat a dokumentumok áttekintése és a főbb érdekelt felekkel készített interjúk támasztják alá. Az ügynökség szolgáltatásaival való elégedettség megállapításához a 27 tagállam bűnüldöző hatóságainak és 13 nem uniós ország (Albánia, Grúzia, Izland, Izrael, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Norvégia, Szerbia, Svájc, Törökország, Ukrajna és az Egyesült Királyság) hatóságainak elküldött kérdőívre kapott válaszokat használtuk. Egy kivételével mind a 40 ország válaszolt a kérdőívre.

20

Videokonferenciákat tartottunk az ellenőrzött szervezetek és az érdekelt felek, többek között az Europol, az Eurojust, a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság, a Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság, a Frontex, az Interpol és a közös műveleti iroda részvételével. Mivel a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó korlátozások miatt nem volt lehetőség helyszíni ellenőrző látogatásra, videokonferenciát tartottunk Szerbia (tranzitország), Spanyolország (frontország) és Németország (célország) bűnüldöző hatóságaival.

21

Az Europol által kezelt operatív személyes adatok pontosságának és relevanciájának értékelése – azok érzékeny jellege miatt – kívül esett ellenőrzésünk hatókörén. Ezért e két szempont tekintetében nem tudtuk ellenőrizni az általános adatminőséget.

Észrevételek

Az Europol információcsere-platformként szolgál, de hiányos adatok és interoperabilitási problémák akadályozzák

22

Ahhoz, hogy a bűncselekményekkel kapcsolatos európai információs platformként elláthassa feladatát, az Europolnak elegendő információt kell kapnia a tagállamoktól és a nem uniós országoktól, valamint hozzáféréssel kell rendelkeznie valamennyi releváns adatforráshoz. Az Europol által nyújtott szolgáltatás értéke nagyrészt attól függ, hogy partnerei milyen aktívan cserélnek információt az Europollal. Az alábbi bekezdésekben a következőket vizsgáljuk meg:

1. az Europol partnerei milyen aktívan cserélnek információt az ügynökséggel;
2. az Europol rendelkezik-e hozzáféréssel az összes releváns adatforráshoz;
3. a tagállamok és a nem uniós országok elégedettek-e az ügynökségtől kapott információkkal.

Az információcsere fokozódik, de számos probléma befolyásolja annak teljeskörűségét

23

Az Europolhoz egyre több üzenet érkezik a SIENA-alkalmazáson keresztül. Az Europolnak küldött, konkrét bűnügyi nyomozásokra vonatkozó operatív információkat tartalmazó üzenetek, valamint az Europol által a partnereinek küldött kimenő üzenetek száma folyamatos növekedést mutat. Ennek következtében nőtt a migránscsempészéssel kapcsolatos új ügyek száma, amint azt a 3. ábra mutatja. Minden uniós tagállam és minden olyan nem uniós ország, amellyel az Europol operatív megállapodást kötött, információkat tölt fel az Europol adatbázisába.

24

E pozitív tendenciák ellenére találtunk olyan problémákat, amelyek befolyásolják az Europol által megszerzett információk teljeskörűségét. E problémák többsége nem a migránscsempészethez kötődik, és kívül esik az Europol hatáskörén. Ezek közül a legfontosabbak:

1. az egyes tagállamok eltérő mértékben aktívak az Europol adatbázisainak feltöltését illetően;
2. a kiemelt fontosságú harmadik országokkal való nemzetközi megállapodások megkötésére irányuló kétoldalú tárgyalások megkezdése terén tapasztalt problémák;
3. az Europol nem gyűjthet közvetlenül információkat magánszervektől és nem elemezheti azokat.

25

A tagállamok aktív részvétele kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy az Europol hiánytalan adatokkal rendelkezzen. Számos érdekelt fél kiemelte, hogy a tagállamoknak több operatív információt kellene szolgáltatniuk az Europolnak. Gyakran megalapozott operatív vagy jogi indokok miatt nem osztják meg az információkat az Europollal vagy nem kerül sor kétoldalú kapcsolatfelvételre más tagállamokkal. Nincs szükség például arra, hogy a szervezeti, illetve adminisztratív kommunikációról az Europolt is tájékoztassák. Előfordulhat, hogy a nyomozók a nyomozás korai szakaszában nem kapnak engedélyt az ügyésztől az érzékeny adatok megosztására. A folyamatban lévő nyomozás veszélyeztetésének elkerülése vagy a nemzetbiztonsági érdekek védelme érdekében korlátozó információkezelési eljárásokat lehet alkalmazni. Az is előfordulhat, hogy bizonyos információk kívül esnek az Europol megbízatási körén.

26

Mindemellett a tagállamok általi információmegosztásának mértéke attól is függ, hogyan szervezik meg információmegosztási struktúrájukat. Néhány tagállam nem fejlesztett ki automatizált adatfeltöltőket, vagyis minden adatot kézzel kell bevinni az Europol Információs Rendszerbe vagy a Biztonságos Információcsere Hálózati Alkalmazásba. Ez az adminisztratív teher befolyásolja a tagállamok hajlandóságát arra, hogy információkat osszanak meg az Europollal. Emellett egyes országokban az Europol rendszereihez való hozzáférést központosították, másutt a nyomozók közvetlen hozzáféréssel rendelkeznek. Ezt szemlélteti a 4. ábra, amelyen látható, hogy nagy különbségek vannak a tagállamok között a bűnüldöző szerv tagjai számára elérhető SIENA hozzáférési pontok száma tekintetében, ami korlátozza azon képességüket, hogy a megfelelő információkat időben elküldjék az Europolnak.

27

Az adatok teljeskörűségét az információk késedelmes rendelkezésre állása is befolyásolja. Ezenkívül egyes beérkező fájlokat, illetve adatokat az Europol strukturálatlan formában kap meg. Ezért munkatársainak manuálisan kell beilleszteniük ezeket az információkat az adatbázisokba. Az Europol kifejlesztett egy új adatbeviteli eszközt („Data Intake Utility”), amely segíteni fogja az adatok strukturálását a SIENA-alkalmazásba történő bevitelkor.

28

Ezenkívül növekvő tendenciát mutattunk ki a tagállamok között, az Europol bevonása nélkül (vagyis az ügynökség nem kapja meg az üzenetek másolatát) folyó kétoldalú információcsere tekintetében. Az ilyen üzenetek átfogó részaránya a 2016-os 46%-ról 2019-ben 62%-ra nőtt, de tagállamonkénti értékek eltérnek egymástól (lásd: 5. ábra).

29

A migránscsempészet elleni küzdelem eredményes támogatása érdekében az Europolnak hozzáféréssel kell rendelkeznie a származási és tranzitországokban folytatott bűnügyi nyomozások operatív adataihoz. E célból az Europol korábbi jogszabályok alapján 17 megállapodást írt alá harmadik országokkal. További nyolc kiemelt fontosságú harmadik országot jelölt meg, amelyekkel nemzetközi megállapodásokat szándékozik kötni (lásd: 6. ábra). 2017 decemberében a Bizottság azt javasolta a Tanácsnak, hogy engedélyezze a tárgyalások megkezdését ezen országokkal. A Tanács 2018. júniusban megadta az engedélyt. A Bizottság azonban 2021 júliusáig csak egy országgal kezdte meg a tárgyalásokat.

30

A személyes adatok cseréjével járó nemzetközi megállapodások megkötése összetett folyamat, mivel erre csak olyan országok esetében kerülhet sor, amelyek az uniós normákkal lényegében egyenértékű adatvédelmet biztosítanak¹². Nemzetközi megállapodás nélkül azonban a harmadik országoknak kevés előnyük származik abból, hogy operatív adatokat osztanak meg az Europollal, mivel az ügynökség cserébe nem küldhet nekik rendszeresen személyes adatokat tartalmazó információkat¹³.

31

Az Europol a migránscsempészetre vonatkozó személyes adatok magánfelektől (például online szolgáltatók) való beszerzése során is korlátokba ütközik. Magánfelektől közvetve, nemzeti rendőri egységen vagy hatóságon keresztül kaphat személyes adatokat. Ha azonban a magánfelek saját kezdeményezésükre közvetlenül az Europolnak nyújtják be az adatokat (például ha egy internetszolgáltató proaktívan értesíti az Europolt a migránscsempészethez kapcsolódó illegális online tartalomról), az ügynökség kizárólag az illetékes nemzeti rendőri egység vagy hatóság azonosítása céljából kezelheti az adatokat¹⁴. Az Europol nem kezelheti az adatokat elemzési vagy keresztellenőrzési célból, és négy hónapon belül törölnie kell azokat, kivéve, ha a tagállam vagy a harmadik ország hatóságai újra benyújtják az adatokat. Ez késedelmeket okozhat, és végül az ilyen adatok elavulttá vagy a nyomozás szempontjából irrelevánssá válhatnak.

32

Az Europol-rendelet 2020-as átdolgozása során a Bizottság azt javasolta, hogy az Europol számára lehetővé kell tenni, hogy személyes adatokat kaphasson magánfelektől, tájékoztathassa ezeket a magánfeleket a hiányzó információkról, és felkérhesse a tagállamokat, hogy más magánfelektől kérjék további információk megosztását¹⁵. 2021 júniusáig az Európai Parlament és a Tanács még nem fejezte be a rendelettervezettel kapcsolatos jogalkotási munkát.

Az Europol nem használja ki kellőképpen a külső adatforrásokat

33

A bűncselekményekkel kapcsolatos információcsere európai platformjaként az Europolnak hozzáféréssel kell rendelkeznie valamennyi releváns külső (nem Europol) adatbázishoz, hogy információkat gyűjthessen és azokat összevethesse az összes vonatkozó információforrással. Ezeket az információforrásokat a 3. háttérmagyarázat és a 7. ábra ismerteti. Ez különösen fontos a harmadik országokból származó adatoknak a vonatkozó uniós adatbázisokkal való összevetésekor. Jelenleg azonban az Europol nem fér hozzá minden releváns adatforráshoz és néhányat nem is használ ki kellő mértékben.

34

Az Europol aktívan – 2020 szeptemberétől teljes körű hozzáféréssel – használja a Schengeni Információs Rendszert. 2021 márciusától az Europol csatlakozott a SIRENE-hálózathoz, így az ügynökség információcserét folytathat a hálózat kapcsolattartó pontjaival, az úgynevezett SIRENE-irodákkal. A tagállamokat jogszabály kötelezi arra, hogy értesítsék az Europolt minden olyan információról („találatról”), amelyhez a terrorizmussal kapcsolatos megfelelő SISII figyelmeztető jelzés tartozik¹⁶, de a más jellegű bűncselekményekkel – többek között a migránscsempészettel – kapcsolatos jelzésekhez tartozó információkról nem (bár az e területekre vonatkozó egyéb információkat kicserélhetik a SIRENE-hálózaton keresztül). Az ilyen kulcsfontosságú, közel valós idejű információk rendszerszintű hiánya korlátozhatja az Europolnak a migránscsempészek nyomon követésére való képességét.

35

Az Europol az Interpol adatbázisait is használja. Az Europol SIENA-alkalmazása és az Interpol I-24/7 kommunikációs rendszere között azonban nincs automatikus interfész. Az információkat át kell vinni egyik rendszerből a másikba.

36

Az Europol csak nagyon ritkán használ más, a migránscsempészet terén releváns európai adatbázisokat. Rendelkezik ugyan hozzáféréssel az Eurodac-rendszerhez, de a jogi korlátok miatt a gyakorlatban soha nem végzett lekérdezést a rendszerben a migránscsempészettel kapcsolatban¹⁷. 2018-ban mindössze kettő, 2019-ben nyolc, 2020-ban pedig hat lekérdezést indított az előzetes utasinformációk, illetve az utasnyilvántartási adatállomány kapcsán.

37

Az Europol nem fér hozzá a Vízuminformációs Rendszerben tárolt adatokhoz annak ellenére, hogy az ügynökség számára a rendszerhez való hozzáférést lehetővé tevő jogalap (a VIS-rendelet) 2008 óta létezik, valamint a hozzáférés technikai és funkcionális követelményeit 2018-ban kidolgozták. Az európai adatvédelmi biztos 2021. márciusi véleményének megfelelően az Europol jelenleg a személyes adatok védelmének javítását célzó technikai kérdésekkel foglalkozik, csak ezek rendezése után kap majd hozzáférést a rendszerhez. A VIS-rendszerhez való hozzáférés hiánya elszalasztott lehetőség az Europol számára, hogy olyan információkhoz jusson, amelyek fontosak a migránscsempészek által működtetett vízumcsalási rendszerek elleni küzdelem szempontjából.

38

Az Europol-adatbázisok, a főbb uniós adatbázisok (SISII, VIS, Eurodac és a jövőbeli rendszerek, különösen a határregisztrációs rendszer és az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer), valamint az Interpol-adatbázisok közötti interoperabilitásnak 2023-ig tovább kell javulnia, amint azt az interoperabilitásról szóló, 2019. évi rendelet¹⁸ előírja. A rendelet hiánytalan végrehajtásával lehetővé fog válni az összes adatbázis egyidejű lekérdezése.

39

Az Europolnak a prümi mechanizmuson keresztül megosztott adatokhoz sincs hozzáférése. Ennek oka az, hogy nincs az ügynökségnek az ilyen adatokhoz hozzáférést biztosító konkrét jogalap.

Partnerei értékelik az Europoltól kapott információkat, de az eredményes adatmegosztást interoperabilitási problémák hátráltatják

40

Felmérésünk azt mutatja, hogy a tagállamok és a harmadik országok nagyra értékelik az ügynökség által szolgáltatott információt. Az elégedettség összesített átlagos pontszáma (10-es skálán) 8,5 pont (lásd: 8. ábra). Leginkább az eredményes adatmegosztást befolyásoló interoperabilitási problémák terén kellene javulást elérni.

41

A tagállamok bűnüldöző hatóságai jelenleg nem férnek hozzá az Europol elemzőrendszeréhez (EAS). Arról, hogy a keresett információ megvan-e az Europol elemzőrendszerében, úgy tudnak meggyőződni, ha a SIENA révén vagy egy összekötő tisztviselőn keresztül nyújtanak be kérelmet. Mivel ez az eljárás időigényes, a nemzeti és Europol rendszerek közötti interoperabilitás hiánya rontja az adatok cseréjének hatékonyságát.

42

Az Europol 2020-ban elindított egy új, QUEST+ projektet, hogy lehetővé tegye a nemzeti hatóságok számára, hogy saját nemzeti rendszereikből végezzenek lekérdezést az Europol elemzőrendszerében. Így azonnal – külön hivatalos csatornák igénybevétele nélkül – láthatják, hogy van-e egyezés (találat) az Europol elemzőrendszerében, de ez nem ad nekik közvetlen hozzáférést a rendszerben aktuálisan tárolt információkhoz, ugyanis találat esetén minden további információt külön kell kikérniük. Az Europol informatikai infrastruktúráját érintő általános átszervezés részeként a projekt befejezése az erőforrások rendelkezésre állásától függ. 2021-ben tervezik egy kísérleti szakasz megkezdését, legfeljebb hat tagállam részvételével.

43

Noha a tagállamok hozzáférnek az Europol másik adatbázisához, az Europol Információs Rendszerhez (EIS), de az nincs teljeskörűen összehangolva a nemzeti rendszerekkel. Az Europol 2016-ban elindította az „Europol-rendszerek lekérdezése” (QUEST) projektet (lásd: 9. ábra), amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok bűnüldöző hatóságai saját nemzeti rendszereikből férhessenek hozzá az Europol Információs Rendszerhez. A QUEST 2017-ben indult el, de egyelőre csak két információkategóriára terjed ki: a személyekre és a lőfegyverekre. 2021. június végére várhatóan további kategóriák (például szállítóeszközök, kommunikációs eszközök és személyazonosító okmányok) lesznek elérhetők.

44

További problémákat is találtunk az Europol más uniós ügynökségekkel folytatott adatcseréjével kapcsolatban. A migránscsempészet elleni küzdelem egyik legfontosabb szereplője a Frontex, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, amely operatív személyes adatokat biztosít az Europol számára (például gyanúsítottak nevét és címét). Az Europol viszont nem oszthat meg személyes adatokat a Frontexszel, ami által lehetővé válna, hogy ez utóbbi ellenőrizze saját operatív adatainak pontosságát, elmélyítse a határellenőrzési műveletekkel kapcsolatos saját hírszerzési információit, vagy kiterjesztett kockázatértékeléseket végezzen az újonnan kialakuló fenyegetések lokalizálásához.

45

Ennek egyik oka a Frontex 58/2015. számú igazgatótanácsi határozata volt, amely a 2011-es Frontex-rendelet alapján nem engedélyezte a személyes adatok fogadását az Europoltól. A másik ok az volt, hogy az európai adatvédelmi biztos – a 2016-os Frontex-rendelet alapján – 2018-ban elutasító záradékot adott ki arról, hogy a Frontex személyes adatokat fogadjon az Europoltól. A legutóbbi, 2019-es Frontex-rendelet azonban megszüntette ezt a joghézagot, amikor kifejezetten rendelkezett a személyes adatok Europol és Frontex közötti cseréjéről¹⁹. A Frontex a migrációs hullámok megfigyelése vagy a műveletei során gyűjtött adatokat most már megoszthatja az Europollal a határokon átnyúló bűncselekményekkel gyanúsított személyek azonosítása céljából.

46

A migránscsempészet elleni eredményes küzdelemhez szükség van a bűnüldöző és az igazságügyi hatóságok gördülékeny együttműködésére. Noha a 2016-os Europol-rendelet előírja az Europol és az Eurojust adatbázisai közötti kölcsönös közvetett hozzáférés kialakítását²⁰, de e téren egyelőre lassú az előrehaladás. A SIENA-alkalmazáson keresztül lehetőség van a félautomatikus adatcserére, de a teljesen számítógépesített hozzáférési megoldás az Eurojust fejlesztésre szoruló informatikai rendszerei miatt még várat magára.

47

A 2016 előtt hatályban lévő jogi keret szerint²¹ az Europol adatfeldolgozása rendszerspecifikus volt: előírta, hogy melyik adatot melyik rendszerben lehet kezelni. A 2016-os Europol-rendelet ezzel szemben már nem rendszerspecifikus. Az Europol adatfeldolgozására irányadó szabályok most a feldolgozás céljától függenek (kapcsolódások azonosítása, tematikus és stratégiai elemzés, operatív elemzés, az információcsere elősegítése)²². Az ügynökség ezért azt tervezi, hogy a meglévő különálló rendszereiről áttér egy integrált, átfogó, központi adattároló és operatív környezetre.

48

Az Europol eddig a migránscsempészet területén nem használt olyan innovatív informatikai eljárásokat, mint amilyen az adatbányászat vagy a mesterséges intelligencia. A teljes informatikai infrastruktúrájának ilyen jellegű átalakítása lehetőséget ad arra, hogy megkezdje ezen eljárások alkalmazását.

Az Europol partnerei értékelik az általa nyújtott stratégiai és operatív támogatást, bár az eredményeket nem lehet értékelni, az eljárások pedig nem elég strukturáltak

49

Az Europol tevékenységének hozzáadott értéke nem csupán a partnereivel folytatott információcseréből ered, hanem az általa nyújtott stratégiai és operatív támogatásból is. Az alábbi bekezdésekben azt vizsgáljuk, hogy az Europol:

1. értékes stratégiai és operatív támogatást nyújt-e;
2. ér-e el eredményeket, és beszámol-e ezekről;
3. rendelkezik-e a támogatás nyújtásához szükséges belső eljárásokkal;
4. jól koordinálja-e a tevékenységeit a partnereivel.

Az Europol értékes támogatást nyújt

50

Az alábbi 10. ábra áttekintést ad az Europol által nyújtott stratégiai és operatív támogatásról.

51

Az Europol által nyújtott stratégiai támogatás változó összetettségű jelentésekből áll, amelyek általános áttekintést adnak a bűnözés aktuális helyzetéről és tendenciáiról az Unióban (lásd: 4. háttérmagyarázat). Ezeket a stratégiai jelentéseket ismétlődő és eseti jelleggel készíti, amivel lehetővé teszi, hogy a tagállamok megelőző intézkedéseket tegyenek. A stratégiai támogatással összefüggésben az Europol ugyancsak döntő szerepet játszik az EMPACT-platformban (lásd: 08. bekezdés), amely segíti a stratégiai prioritások meghatározását az Unió egésze számára, és támogatja ezek operatív szintű végrehajtását.

52

Az Europol operatív segítségnyújtásának része, hogy egyes ügyekben támogatja a tagállamok és harmadik országok nyomozásait: ezek besorolásuk szerint egyaránt lehetnek nem elsőbbségi (alaptámogatás) vagy elsőbbségi támogatási ügyek, illetve nagy értékű célpont ügyében való nyomozások (ezeket az elsőbbségi ügyek közül választják ki még egy rangsorolási folyamat keretében), amint azt a 11. ábra mutatja. Az operatív támogatás két fő részből áll:

1. Operatív támogatás – az Europol közvetlen helyszíni támogatást nyújt a tagállamoknak a műveletek során; az Europol szakértői például adatokat nyerhetnek ki az olyan mobileszközökből, mint az okostelefonok vagy táblagépek.
2. Nyomozati támogatás – a támogatás jellege attól függ, hogy a szóban forgó ügy elsőbbségi ügy, nem elsőbbségi ügy vagy nagy értékű célpont ügyében való nyomozás:

1. A nem elsőbbségi ügyek esetében az Europol az adatokat összeveti a saját adatbázisaival.
2. Az elsőbbségi ügyek esetében az Europol operatív elemzési támogatást (pl. az érintett bűnszövetkezetre, annak módszereire, korlátaira és szándékaira vonatkozó információkat) nyújt a nyomozóknak, valamint műveletek koordinációs támogatását, illetve operatív ülések finanszírozását biztosítja.
3. A nagy értékű célpontok ügyében folyó nyomozások intenzívebb támogatást kapnak, mint az elsőbbségi ügyek. Ezek magukban foglalják az operatív terv elkészítését, valamint egy operatív munkacsoport létrehozását a hírszerzési és nyomozási tevékenységek – köztük a terepen folyó műveletek – koordinálására.

53

Az Europol partnerei összességében elégedettek voltak az ügynökségtől kapott támogatás minőségével. Az Europol stratégiai támogatását tízes skálán 8,0 pontra értékelték, az operatív támogatását pedig 8,4 pontra (lásd: 12. ábra).

Az Europol által nyújtott operatív és stratégiai támogatás eredményeit nehéz ellenőrizni, mivel azokról nem készít átfogó felmérést

54

Bár a tagállamok és a harmadik országok pozitívan értékelték az Europol munkáját, a teljesítménymutatók mérését akadályozták a meglévő beszámolási rendszerek korlátai. Ennek okait az alábbiakban elemezzük.

55

Az Europolnak nincsenek olyan mutatói, amelyekkel szisztematikusan mérhetné, hogy a migránscsempészet területén a tagállami ügyekhez nyújtott segítségének (pl. elemzési jelentés készítése) lettek-e operatív eredményei valamelyik tagállamban, például őrizetbe vételek, szervezett bűnözői csoportok feloszlatása vagy vagyonlefogalalás formájában. Ez főként azért van, mert a tagállamoknak nincs az ilyen adatokra vonatkozó adatközlési kötelezettsége az Europol felé. A másik ok az, hogy az adatgyűjtés folyamata strukturálatlan, mivel az Europol nem adott utasításokat a partnereinek arra nézve, hogyan számoljanak be az elért eredményekről. Az Europol az „akciónapokhoz” kapcsolódó őrizetbe vételek számáról viszont gyűjt adatokat (lásd: 5. háttérmagyarázat).

56

Az Europol azonban az akciónapok után nem mindig frissíti az őrizetbe vételekre vonatkozó számadatait, a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja pedig nem végez szisztematikus adatgyűjtést a többi eredményről, például a vagyonlefoglalásokról. A felmérésünk azt mutatja, hogy csak a tagállamok 33%-a tájékoztatja szisztematikusan az Europolt a migránscsempészet területén nyújtott támogatásának eredményeiről.

57

A migránscsempészetre vonatkozó megbízható statisztikai adatok gyűjtése is nehéz feladatnak bizonyult az Europol számára. Három, a 2015-ös, 2016-os és 2017-es referenciaévre kiterjedően kísérleti adatgyűjtést végzett az (uniós jogértelmezés szerinti) „jogellenes be- és átutazáshoz, valamint jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtásra” vonatkozó büntető igazságszolgáltatási adatok területén. A 2018-as referenciaévtől kezdve az adatgyűjtést beillesztették az Eurostat éves bűnügyi statisztikai kérdőívébe. A tagállamok önkéntes alapon működtek közre a projektben, mivel nincs olyan jogalap, amely adatközlésre kötelezné őket. Az adatközlő tagállamok száma az évek folyamán fokozatosan nőtt. Mára a tagállamok többsége közli az adatokat, bár ezek nem mindig teljes körűek. 2021 júliusáig az Eurostat még semmilyen statisztikát nem adott közre a migránscsempészésről, főként az adatok minőségével kapcsolatos aggályok miatt.

58

A migránscsempészetről az Europol és a Frontex is gyűjt statisztikai adatokat a tagállamoktól. A Frontex a kockázatelemzéséhez, valamint operatív és stratégiai okokból, az Europol pedig azért, hogy be tudjon számolni a Tanács felé az EMPACT-platformról. Az Europol, a Frontex és az Eurostat nem hangolja össze egymással az adatgyűjtési folyamatot.

59

A Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja 2018-ban szervezeten belül elkezdett információt adni az őrizetbe vételek éves számáról, egy évvel később erről a számadatról elkezdett beszámolni a Bizottságnak is. Az EMSC nem közölt adatokat erről a mutatóról egyik nyilvános jelentésében sem, mivel a bűnügyi igazságszolgáltatási eljárások végeredményeire vonatkozó rendszeres frissítés hiányából fakadóan úgy véli, hogy nem áll rendelkezésre megbízható adat a letartóztatások számáról. Bár az akciónapokról szóló sajtóközleményekben meg szokott jelenni az őrizetbe vételek száma, erről nincs nyilvánosan hozzáférhető, egységes adat. Az azonosított embercsempészekre vonatkozó éves adatok csak a hírhedt bűnözők (nagy értékű célpontok) tekintetében állnak rendelkezésre²⁵.

60

Más uniós szervek azonban közadatokkal is szolgálnak az eredményekről. A Tanács EMPACT-platformról szóló jelentései statisztikai adatokat közölnek a migránscsempészet területén elért eredményekről (őrizetbe vételek száma, bűnözői vagyoneszközök lefoglalása). Az Eurojust éves jelentései hasonlóképpen az összesített operatív végeredményekről (őrizetbe vett gyanúsítottak és lefoglalt bűnözői vagyoneszközök) közölnek számadatokat.

61

A Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja 2019-ben öt nagy értékű célpontot azonosított, és mindegyiküket őrizetbe is vették. A Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjának támogatásával a tagállamok 598 személyt vettek őrizetbe az akciónapokon végzett műveletek keretében. Az Europol nem adta meg pontosan az őrizetbe vett személyek besorolását (a szervezetekben magas pozíciót betöltő bűnözők vagy más, műveleti szintű személyek, mint például a szervezett bűnözői csoportoknak dolgozó kamionsofőrök).

62

Ugyanebben az évben 10 989, migránscsempészettel gyanúsított személyt azonosítottak az Unióban. Értelemszerűen nem minden gyanúsított bizonyul migránscsempésznek és kerül őrizetbe. Az akciónapok számához képest az őrizetbe vételek száma mindazonáltal alacsony. Az Europol összehangolja a migránscsempészettel és más bűnözési területekkel, például a közokirat-hamisítással vagy a pénzmosással kapcsolatos tevékenységeit. Az Europol pénzmosás és közokirat-hamisítás területén végzett tevékenységeire vonatkozóan nem határoztak meg teljesítménymutatót (pl. a felderített hamis okmányok száma vagy a lefoglalt pénzügyi eszközök értéke). Az illegális internetes tartalmak eltávolítása tekintetében az Europol meghatározott egy teljesítménymutatót, de nem tudta elérni a hozzá kapcsolódó célértéket (lásd: Melléklet, 3. táblázat).

63

Miután az Europol úgy döntött, hogy csak a magas szintű mutatókra hívja fel a felső vezetés figyelmét, 2020-tól kezdve az outputmutatókra nem határoz meg külön célértékeket. A programozási dokumentumok a migránscsempészetre vonatkozó mutatókat a „súlyos és szervezett bűnözés” alá tartozó egyéb tevékenységekre vonatkozókkal egy csoportba vonták össze (lásd: Melléklet, 1. táblázat és 2. táblázat).

64

A Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjának nem mindig sikerült elérnie az outputmutatókra kitűzött célértékeket, és a célokat olykor az előző évi teljesítmény alatt határozta meg (lásd: Melléklet, 15. ábra, 16. ábra és 17. ábra).

Az Europol nem dokumentálja teljeskörűen az ügyek rangsorolását

65

Az Europol objektív kritériumokat határozott meg a nem elsőbbségi és elsőbbségi ügyek, illetve nagy értékű célpontok ügyében folyó nyomozások megkülönböztetéséhez (lásd: 52. bekezdés). A kritériumok alkalmazásához kialakított egy rangsorolási eljárást, és ennek meghatározta a részletes munkafolyamatát. A gyakorlatban az Europol vezető szakemberei és elemzői a rangsorolási folyamatot általános iránymutatásként használják annak eldöntéséhez, hogy egy ügy kapjon-e elsőbbségi besorolást, de döntésüket végső soron szakmai megítélésükre, a rendelkezésre álló forrásokra és az ügy alakulásában rejlő lehetőségekre alapozzák. Ennek érdekében gyakran közös értékeléseket készítenek az Europol tagállamokban működő összekötő irodáival („összekötő iroda”), illetve a helyszíni nyomozókkal. Mivel ez a rangsorolási folyamat nincs dokumentálva, nem tudtuk ellenőrizni, hogy helyesen alkalmazzák-e.

66

Bár az ügyek összesített száma 2016 és 2019 között a kétszeresére nőtt, az elsőbbségi ügyek száma nem emelkedett (lásd: 13. ábra). Az Europol 2016-ban a 2057 ügy közül 93-at minősített elsőbbséginek, 2019-ben pedig a 4426 ügy közül 104-et.

Az Europol összehangolja tevékenységeit partnereivel, de nem szisztematikusan

67

A bűnüldöző hatóságok támogatása mellett az Europol a tevékenységeit is összehangolja partnereivel. Ezek közé tartoznak az uniós ügynökségek, a harmadik országok, a nemzetközi szervezetek és a regionális bűnüldöző szervezetek (lásd: 14. ábra). Az Europol partnereivel készített interjúkból és a felmérésünkre adott válaszaikból kiderül, hogy kedvezően vélekednek az Europol koordinátori szerepéről.

68

Az együttműködés erősítése érdekében az Europol több innovatív partnerséget is támogat és részt vesz azokban:

• a migránscsempészettel foglalkozó közös összekötő munkacsoport (JLT): ez a tagállamokból és harmadik országokból az Europol székhelyére kiküldött összekötő tisztviselőket fogja össze. Az EMSC rendszeresen ülésezik a JLT összekötő tisztviselőivel, és a felmérésünkben megkérdezett válaszadók többsége úgy találta, hogy ez javította a tagállamok között a migránscsempészet kapcsán folyó együttműködést és koordinációt;
• egy információs központ: ez javítja az információ megosztását azáltal, hogy összefogja az olyan partnereket, mint a Frontex és az Interpol, de a kevésbé megszokott feleket, például a közös biztonság- és védelempolitikai missziókat is. Az információs központ célja az általános tendenciák, illetve konkrét ügyek megvitatása;
• a bécsi közös operatív iroda: ez egy regionális operatív platform a nyugat-balkáni és a Földközi-tenger középső térségében húzódó útvonal mentén működő, migránsokat csempésző szervezett bűnözői csoportok után folytatott nemzetközi nyomozásokhoz. Támogatja a határokon átnyúló rendőrségi együttműködést, és a műveleteibe bevonja a nemzetközi nyomozókat.

69

Az Europol azonban nem folytat strukturált együttműködést a migránscsempészet elleni küzdelemben részt vevő más európai koordinációs platformokkal, mint amilyen a Délkelet-európai Bűnüldözési Központ, a Délkelet-európai Rendőri Együttműködési Egyezmény vagy az Integrált Küzdelem a Szervezett Bűnözés Ellen a Balti-tengeri Régióban.

70

Az Europolnak ezenkívül az Európán kívüli regionális bűnüldözési együttműködési platformokkal (ASEANAPOL, AMERIPOL, AFRIPOL) sincs munkamegállapodása.

71

Felmérésünk és a nem uniós partnerországok képviselőivel készített interjúk végezetül azt mutatják, hogy az Europol bevonja őket a tevékenységeibe, bár nem mindig szisztematikusan. A felmérésünkre adott válaszukban egyes harmadik felek jelezték, hogy szeretnének intenzívebben részt venni az operatív tevékenységekben az Europollal. Az ilyen jellegű részvétel azonban nemcsak az Europoltól függ, hanem az érintett nyomozást vezető tagállamok hajlandóságától is.

Következtetések és ajánlások

72

Megvizsgáltuk, hogy az Europol milyen támogatást nyújtott a migránscsempészet elleni küzdelem kapcsán a tagállamoknak. Összességében azt a következtetést vontuk le, hogy az Europol értékes partner és fontos információcsere-platform. Ugyanakkor folyamatos nehézségekkel küzd a külső információforrások teljes körű kihasználása terén, illetve az általa nyújtott támogatás eredményeit nem méri szisztematikusan, így nehéz azokat bemutatni.

73

Értékeltük az Europol mint a bűnözéssel kapcsolatos információcsere európai platformjának szerepét. Megállapítottuk, hogy a tagállamok bűnüldöző hatóságai és harmadik felek aktívan szolgáltattak információkat az Europolnak, bár a szerepvállalás mértéke partnerenként eltérő volt. Az információcsere 2016 és 2019 között folyamatosan bővült (23. bekezdés).

74

E pozitív tendencia ellenére találtunk olyan problémákat, amelyek befolyásolják az Europol által megszerzett információk teljességét. E problémák többsége nem a migránscsempészethez kötődik, és kívül esik az Europol hatáskörén. Ezek közül a legfontosabbak: i. a tagállamok eltérő mértékű aktivitása, ami az Europol adatbázisainak információkkal való feltöltését illeti; ii. uniós szinten a kiemelt fontosságú harmadik országokkal való nemzetközi megállapodások megkötésére irányuló kétoldalú tárgyalások megkezdése terén tapasztalt problémák; iii. az, hogy feladatainak ellátásához az Europol nem gyűjthet közvetlenül információkat magánfelektől és nem elemezheti azokat (24–32. bekezdés).

75

Az Europolnak mint európai bűnügyi információs központnak hozzáféréssel kell rendelkeznie az összes releváns adatbázishoz. Jelenleg azonban nem minden releváns adatforrás elérhető az Europol számára, vagy a lehetőségekhez mérten nem használja ki őket (33–39. bekezdés).

1. ajánlás. Az Europol használjon fel minden releváns információforrást

Annak érdekében, hogy információs platformjának adatai teljesebbek legyenek, az Europol:

1. vegye igénybe a nemrégiben létrehozott SIRENE-irodát, valamint a PNR/API és az Eurodac adatbázisait a releváns információknak a vonatkozó jogi keretek által meghatározott különleges feltételek mellett történő megszerzésére;
2. elemzési célokra építse ki a hozzáférést a VIS-adatbázishoz;
3. támogassa a Bizottságot arra irányuló jogalkotási javaslatok előkészítésében, hogy az ügynökség hozzáférhessen más releváns adatforrásokhoz, például a prümi mechanizmushoz és a SIS-kereteken keresztül elérhető további információ-kategóriákhoz.

Határidő: 2022. június

76

Felmérésünk azt mutatja, hogy a tagállamok és a harmadik országok összességében méltányolják az ügynökség által szolgáltatott információkat. Az Europol és a tagállamok adatbázisai között azonban még nem valósult meg a teljes átjárhatóság, ami miatt kevésbé hatékony az adatcsere. Az Europol elindította az „Europol-rendszerek lekérdezése” (QUEST) projektet, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy saját nemzeti rendszereikből férhessenek hozzá az Europol Információs Rendszerhez. A projekt a tervek szerint 2021 végére készül el teljesen. 2020-ban elindult egy új QUEST+ projekt. Ez lehetővé fogja tenni a nemzeti hatóságok számára, hogy saját nemzeti rendszereikből végezzenek lekérdezést az Europol elemzőrendszerében. 2021-ben tervezik egy kísérleti szakasz megkezdését, legfeljebb hat tagállam részvételével (40–43. bekezdés).

77

Problémákat találtunk az Europol más uniós ügynökségekkel folytatott adatcseréjével kapcsolatban is. A migránscsempészet elleni küzdelemben az egyik legfontosabb érdekelt fél a Frontex, amely operatív adatokat biztosít az Europol számára. Az Europol viszont nem oszthat meg személyes adatokat a Frontexszel, mivel az jogi okokból egyelőre nem fogadhat operatív személyes adatokat. Továbbá, bár a 2016-os Europol-rendelet előírja a kölcsönös közvetett hozzáférést az Europol és az Eurojust adatbázisai között, az ilyen hozzáférés kialakításában egyelőre lassú az előrehaladás. Az Europol az alaptevékenységeiben, többek között a migránscsempészet területén eddig nem használta ki az innovatív informatikai lehetőségeket, például az adatbányászatot vagy a mesterséges intelligenciát. A teljes informatikai infrastruktúrájának tervezett átalakítása lehetőséget ad erre (44–48. bekezdés).

2. ajánlás. Az Europol és partnerei közötti adatcsere fokozása

Az Europol a nemzeti bűnüldöző hatóságokkal és az érintett uniós ügynökségekkel együttműködve javítsa az adatcserét az alábbiak révén:

1. a nemzeti bűnügyi adatbázisok és a saját adatbázisok közötti interoperabilitás növelése a QUEST és QUEST+ projektek időben történő befejezésével;
2. a Frontexszel való együttműködés megerősítése a kölcsönös adatcsere révén, az Eurojusttal pedig az adatbázisokhoz való közvetett hozzáférésen keresztül;
3. innovatív informatikai lehetőségek kihasználása az adatkezeléshez és a partnereivel való adatcseréhez.

Határidő: 2022. június

78

A tagállamok és a nem uniós partnerországok kedvezően vélekednek az Europol által nyújtott stratégiai és operatív támogatásról. A stratégiai támogatás eseti és rendszeres jelentések készítéséből áll. Az operatív támogatás bűnügyi hírszerzési információk elemzése vagy helyszíni nyomozások formájában valósulhat meg, azon ügyekre összpontosítva, amelyekben nagy értékű célpontként azonosított bűnözők érintettek (50–53. bekezdés).

79

Az Europol által nyújtott támogatás eredményeit nehéz bemutatni, mivel az ügynökség nem tudja azokat átfogóan mérni. Az őrizetbe vételek számával kapcsolatos mutató csak az akciónapokon történt őrizetbe vételekre vonatkozik, más eredményekre, például a lefoglalt vagyontárgyakra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre mutatók. Ennek oka az, hogy a tagállamok nem alkalmaznak szisztematikus eljárást a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjának támogatásával elért eredményekkel kapcsolatos adatszolgáltatásra. Következésképpen az EMSC nyilvános éves jelentései nem tartalmazzák az őrizetbe vételek számát (54–62. bekezdés).

80

Az Europol nem határozott meg teljesítménymutatókat a – migránscsempészettel is összefüggő – pénzmosás és közokirat-hamisítás elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseire vonatkozóan (62. bekezdés). 2019-ig az Europol közzétett programozási dokumentumai kifejezetten a migránscsempészethez kapcsolódó teljesítménymutatókra vonatkozó célértékekről számoltak be. 2020-tól kezdve azonban a külső beszámolásban a célértékek a súlyos szervezett bűnözés egészére vonatkozóan csoportosítva szerepelnek. A vonatkozó teljesítménymutatók tehát csak a szervezeten belül állnak rendelkezésre (63–64. bekezdés).

3. ajánlás. A Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja által folytatott tevékenységek teljesítménymonitoringjának és az azokról való beszámolásnak a javítása

A Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjának tevékenységeire vonatkozó teljesítménymonitoring és beszámolás javítása érdekében az Europol:

1. kérje fel a tagállamokat és a nem uniós partnereket, hogy számoljanak be arról, milyen eredményeket sikerült elérniük az ügynökség által a migránscsempészéssel összefüggő elsőbbségi ügyekhez nyújtott támogatás segítségével;
2. alakítson ki külön mutatókat a közokirat-hamisítás és a pénzmosás elleni küzdelemre irányuló munkájához;
3. éves nyilvános jelentéseiben tegyen közzé konszolidált éves adatokat arról, milyen eredményeket sikerült elérnie a tagállamok és a nem uniós partnerek számára a migránscsempészet területén nyújtott támogatása révén;
4. programozási dokumentumaiban vezesse be újra a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjára vonatkozó, kiválasztott teljesítménymutatókat és éves célokat.

Határidő: 2022. 1. negyedév

81

Az ügyek megfelelő kritériumok alapján történő rangsorolásának eljárása segíti az Europolt abban, hogy oda juttasson erőforrásokat, ahol a legnagyobb szükség van azokra. Ez a folyamat részben az érintett szakértő személyzet szakmai megítélésén alapul, de nincs teljes körűen dokumentálva. Ezért nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték annak igazolására, hogy az Europol az erőforrásait azon ügyekre fordítja, amelyeknél leginkább szükség van azokra (65–66. bekezdés).

82

Az Europol a tevékenységeit koordinálja más érdekelt felekkel, de nem mindig szisztematikusan. Ennek érdekében innovációs partnerségeket hozott létre európai csoportosulásokkal, ami gyors információcserét és intenzív együttműködést tesz lehetővé. Az Europol arra is törekszik, hogy munkamegállapodásokat kössön regionális bűnüldöző szervezetekkel. Az Europol azonban nem folytat strukturált együttműködést a migránscsempészet elleni küzdelemben részt vevő más európai együttműködési keretrendszerekkel (67–71.) bekezdés.

4. ajánlás. Az Europol tegye átláthatóbbá az ügyek rangsorolásának folyamatát

Annak bizonyítására, hogy a legfontosabb ügyeket választja ki, az Europol:

1. gyűjtsön bizonyítékokat arra nézve, hogy szisztematikusan és következetesen alkalmazza a beérkező ügyek kategorizálására szolgáló rangsorolási kritériumokat;
2. vezessen nyilvántartást a rangsorolási folyamat során vizsgált összes ügyről.

Határidő: 2021 vége

A jelentést 2021. július 13-i luxembourgi ülésén fogadta el a Bettina Jakobsen számvevőszéki tag elnökölte III. Kamara.

Melléklet

Melléklet - Az Europol migránscsempészettel kapcsolatos beszámolása és teljesítménymutatói

2019-ben az Europol a következő jelentéseket készítette, amelyek a migránscsempészet elleni tevékenységeiről tartalmaznak információkat:

• Az Europol-rendelet 16. cikke (5) bekezdésének d) pontjában előírt „Europol programozási dokumentum”, amely tartalmazza a hároméves célkitűzéseket és az éves munkaprogramot.
• Az Europol-rendelet 16. cikke (5) bekezdésének d) pontjában előírt „Europol konszolidált éves tevékenységi jelentés”, amely az éves munkaprogram végrehajtására vonatkozó információkat tartalmazza.
• „A Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjának éves tevékenységi jelentése”, amely tájékoztatja a nyilvánosságot a központ tevékenységeiről. Ez a jelentés külön mutatókat tartalmaz „a jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz történő segítségnyújtásra” (migránscsempészet) és az „emberkereskedelemre” vonatkozóan.
• „A Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjának az illegális bevándorláshoz történő segítségnyújtásról szóló jelentése”, az EMSC tevékenységeivel kapcsolatos információkat tartalmazó, kéthavonta készülő, nem nyilvános jelentés, amelyet elküldenek a Bizottságnak. Hét kategóriába sorolt 41 fő teljesítménymutatót (KPI)²⁶ tartalmaz, amelyek az EMSC alaptevékenységeinek teljesítményét mérik.
• „A Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja, illetve a migránscsempészettel kapcsolatos elemzési projekt hozzájárulása az Europol műveleti igazgatóságának negyedéves monitoring jelentéséhez”, szervezeti szinten az Europol műveleti igazgatóságának küldött belső dokumentum. A jelentés statisztikai adatokat közöl hat kiválasztott mutatóról, és ismerteti a tevékenységekkel kapcsolatos tendenciákat.
• Az Europol in brief(„Europol dióhéjban”) című jelentés, amely az Europol tevékenységeivel kapcsolatos információkat és számadatokat foglalja össze a nyilvánosság számára.

Betűszavak és rövidítések

AFRIPOL: Az Afrikai Unió rendőrségi együttműködési mechanizmusa

AMERIPOL: Amerika rendőrségeinek közössége

AP: Elemzési projekt

API: Előzetes utasinformáció

ASEANAPOL: Az ASEAN nemzeti rendőrségi vezetői

EAS: Europol elemzőrendszer

EIS: Europol Információs Rendszer

EMPACT: Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen

EMSC: A Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja

Eurodac: Európai ujjnyomat-azonosító rendszer

Eurojust: Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége

Europol: A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége

Frontex: Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség

HVT: Nagy értékű célpont

IRU: A szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egység

JLT: Közös összekötő munkacsoport – migránscsempészet

MS LEA: A tagállamok bűnüldöző hatóságai

PNR: Utasnyilvántartási adatállomány

QUEST: Europol-rendszerek lekérdezése

SIENA: Biztonságos Információcsere Hálózati Alkalmazás

SIRENE: Kiegészítő információ kérése a nemzeti kapcsolattartó pontoktól

SISII: Schengeni Információs Rendszer

VIS: Vízuminformációs Rendszer

Glosszárium

A Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja: Az Europolon belüli szervezeti egység, amely a migránscsempészet és az emberkereskedelem problémájával foglalkozik.

Akciónap: Az Unió nemzeti bűnüldöző hatóságai által, az Europol támogatásával végrehajtott összehangolt közös művelet a határokon átnyúló szervezett bűnözés ellen.

Biztonságos Információcsere Hálózati Alkalmazás: Az uniós tagállamok bűnüldöző hatóságai és harmadik felek közötti, az Europol bevonásával vagy anélkül folyó kommunikációra szolgáló csatorna.

Elemzési projekt: Nemzetközi bűnügyi nyomozások és bűnüldözési operatív műveletek támogatása céljából végrehajtott operatív elemzések platformja.

Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen: Ad hoc struktúra a szervezett és súlyos nemzetközi bűnözés által az Unióra jelentett legfőbb fenyegetések kezelésére, amely az uniós tagállamokat, intézményeket és ügynökségeket, valamint más köz- és a magánszférabeli nemzetközi partnereket tömörít.

Europol elemzőrendszer: Kizárólag az Europol munkatársai számára hozzáférhető, biztonságos információs rendszer a nemzeti bűnüldöző hatóságok és az Europol más partnerei által szolgáltatott operatív információk tárolására és feldolgozására.

Europol Információs Rendszer: Az Europol és a tagállamok által használt adatbázis azokról a személyekről, akiket valamely tagállam jogszabályainak értelmében vagy az Europol hatáskörébe tartozó bűnözési területen bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak vagy elítéltek.

Europol: Uniós ügynökség, amelynek célja, hogy támogassa a tagállamokat a legalább két tagállamot érintő terrorizmus, kiberbűnözés és szervezett bűnözés egyéb formáinak megelőzése és a velük kapcsolatos nyomozás terén.

Nagy értékű célpont: Olyan személy, akiről feltételezhető, hogy az elmúlt év során az Europol-rendelet 3. cikke szerinti (egy vagy több) bűncselekményt tervezett meg, készített elő vagy követett el, ezáltal két vagy több tagállam számára komoly kockázatot jelent a súlyos és szervezett bűnözés tekintetében.

Prümi mechanizmus: A különösen a terrorizmus, a határokon átnyúló bűnözés, valamint az illegális migráció elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2005. évi szerződést aláíró tagállamok csoportja.

A Bizottság, az EKSZ, a Frontex, az Eurojust és az Europol válaszai

A Bizottság és az EKSZ válaszai

https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=59363 

A Frontex válaszai

https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=59363 

Az Eurojust válaszai

https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=59363 

Az Europol válaszai

https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=59363 

Végjegyzetek

¹ Europol (2017), European Union serious and organised crime threat assessment.

² A Tanács következtetései a szervezett és súlyos nemzetközi bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos, a 2018 és 2021 közötti időszakra szóló uniós prioritások meghatározásáról – A Tanács következtetései (2017. május 18.).

³ Smuggling of Migrants, az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala, 2011.

⁴ Az Európai Bizottság tájékoztatója: „Az Unió és a migrációs válság”, 2017.

⁵ A Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja, 4. éves jelentés, 2020.

⁶ Europol (2017), European Union serious and organised crime threat assessment, 50. o.

⁷ Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság (HOME), Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság (JUST), a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatósága (INTPA), az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága (NEAR).

⁸ A Tanács 2002. november 28-i 2002/90/EK irányelve a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás meghatározásáról, HL L 328.

⁹ A segítségnyújtási irányelv 1. cikke.

¹⁰ Az Európai Parlament tanulmánya: Fit for purpose? The Facilitation Directive and the criminalization of humanitarian assistance to irregular migrants: 2018. évi frissített változat.

¹¹ Az Európai Parlament és a Tanács 2016. május 11-i (EU) 2016/794 rendelete a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol).

¹² A C‑311/18. sz. „Data Protection Commissioner kontra Facebook Ireland Ltd és Maximillian Schrems” ügyben hozott, 2020. július 16-án közzétett ítélet, különösen a 104–108. bekezdés.

¹³ Kivételekről az Europol-rendelet 25. cikke rendelkezik.

¹⁴ Az Europol-rendelet 26. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

¹⁵ COM(2020) 796 final, 2020.12.9., 26. cikk

¹⁶ A rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról szóló (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 48. cikkének (8) bekezdése.

¹⁷ Az Eurodac-rendelet 21. cikke csak abban az esetben engedélyezi az Europolnak az Eurodac-rendszerben való keresést, „ha az Europol számára műszakilag és jogilag hozzáférhető bármely információfeldolgozó rendszerben tárolt adatok összehasonlítása nem vezetett az érintett személyazonosságának a megállapításához”.

¹⁸ Az Európai Parlament és a Tanács 2019. május 20-i (EU) 2019/818 rendelete az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén.

¹⁹ Az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. november 13-i (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 90. cikke.

²⁰ A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikke.

²¹ A 2009/371/IB tanácsi határozat 10–14. cikke.

²² Az Europol-rendelet 18. és 19. cikke.

²³ https://www.europol.europa.eu/socta-report

²⁴ https://www.europol.europa.eu/migrant-smuggling-use-of-small-boats-to-cross-english-channel-0

²⁵ Az Europol konszolidált 2019. évi éves tevékenységi jelentése, 22. oldal.

²⁶ Információcsere–adatkezelés, MARE közös műveleti csapat, operatív elemzés, operatív ülések, akciónapok, helyszíni kiküldetés/támogatás, stratégiai és tematikus ülések.

Időrendi áttekintés

https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=59363

Ellenőrző csoport

Ellenőrzéseinek eredményeit a Számvevőszék különjelentésekben mutatja be, amelyek egy adott költségvetési területhez kapcsolódó uniós szakpolitikákkal és programokkal, illetve az irányítással kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Hogy ellenőrzési munkája maximális hatást érjen el, témái megválasztásakor és feladatai megtervezésekor a Számvevőszék tekintetbe veszi a teljesítmény-, illetve szabályszerűségi kockázatokat, az érintett bevétel vagy kiadás nagyságát, a várható fejleményeket, valamint a politika és a nagyközönség érdeklődését.

Ezt a teljesítmény-ellenőrzést a külső fellépések, biztonságpolitika és jogérvényesülés kiadási területeiért felelős, Bettina Jakobsen számvevőszéki tag elnökölte III. Kamara végezte. Az ellenőrzést Bettina Jakobsen számvevőszéki tag vezette Katja Mattfolk kabinetfőnök és Paolo Rexha kabinetattasé, Sabine Hiernaux-Fritsch ügyvezető, Piotr Senator és Roberto Ruiz Ruiz feladatfelelős, valamint Andrej Minarovic és Erik Kotlarik számvevők támogatásával. Nyelvi támogatás: Michael Pyper.

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2021

PDF	ISBN 978-92-847-6535-5	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/96992	QJ-AB-21-019-HU-N
HTML	ISBN 978-92-847-6549-2	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/468570	QJ-AB-21-019-HU-Q

SZERZŐI JOGOK

© Európai Unió, 2021.

Az Európai Számvevőszék dokumentumainak felhasználását a nyíltadat-politikáról és a dokumentumok további felhasználásáról szóló 6–2019. sz. számvevőszéki határozat szabályozza.

Ellenkező rendelkezés (pl. az egyedi szerzői jogi nyilatkozatokban foglaltak) hiányában az Európai Unió tulajdonában lévő számvevőszéki tartalmak a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) licenc alá tartoznak. Ennek értelmében a további felhasználás a forrás és a változtatások megfelelő feltüntetésével megengedett. A dokumentumok további felhasználásakor azok eredeti értelme és mondanivalója nem torzulhat. A Számvevőszék nem vonható felelősségre a továbbfelhasználás esetleges következményeiért.

Ha az adott tartalomban azonosítható magánszemélyek is érintettek (például ha egy kép a Számvevőszék munkatársait ábrázolja) vagy harmadik fél is szerepel a források között, adott esetben további szerzői jogokat is figyelembe kell venni. Amennyiben engedély kiadására kerül sor, az érvényteleníti a fenti általános érvényű engedélyt, és annak egyértelműen tartalmaznia kell a felhasználással kapcsolatos esetleges korlátozásokat.

Az olyan tartalmak felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek nem az Európai Unió tulajdonát képezik, közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni.

Az iparjogvédelem alatt álló szoftverek és dokumentumok – pl. szabadalmak, márkajelzések, bejegyzett formatervezési minták, logók és nevek – nem tartoznak a Számvevőszék továbbfelhasználási politikájának hatókörébe, így azok licencét a felhasználó nem kapja meg.

Az Európai Uniónak az europa.eu címtartomány alá tartozó intézményi weboldalai külső oldalakra mutató hivatkozásokat is tartalmaznak. Ezek nem tartoznak a Számvevőszék hatáskörébe, ezért ajánlott elolvasni az ott közzétett adatvédelmi és szerzői jogi rendelkezéseket.

Az Európai Számvevőszék logójának használata

Az Európai Számvevőszék logója kizárólag a Számvevőszék előzetes hozzájárulásával használható fel.

KAPCSOLATBA SZERETNE LÉPNI AZ EU-VAL?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct információs központ is működik. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központot: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Telefonon vagy e-mailben
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

• az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
• a rendes díjszabású telefonszámon: (+32 2) 29-99-696, vagy
• e-mailen: https://europa.eu/european-union/contact_hu

INFORMÁCIÓKAT KERES AZ EU-RÓL?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén: https://europa.eu/european-union/index_hu

Uniós kiadványok
A következő címen uniós kiadványok tölthetők le/rendelhetők meg díjmentesen/fizetés ellenében: https://op.europa.eu/hu/publications. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi információs központjától (lásd: https://europa.eu/european-union/contact_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálról bármelyik hivatalos nyelven letölthetők az EU jogi tartalmai és az 1951-től megjelenő jogszabályai: http://eur-lex.europa.eu

Az EU által gondozott nyílt hozzáférésű adatok
A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (http://data.europa.eu/euodp/hu) uniós adatkészletekhez biztosít hozzáférést. Az adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók.