Európai statisztikák Lehetőségek a minőség további javítására

Összefoglaló

I A hivatalos statisztika olyan közjószág, amelynek célja a gazdasági, demográfiai, társadalmi és környezeti jelenségek leírása. Elengedhetetlen a politikusok és az üzleti vezetők, de a magánszemélyek és a háztartások tényeken alapuló döntéshozatalának támogatásához is. Ami az Uniót illeti, minden területen szükség van statisztikai adatokra – az uniós szakpolitikák kidolgozásától, végrehajtásától, nyomon követésétől és értékelésétől kezdve az uniós források összegyűjtéséig és elosztásáig –, a kiváló minőség pedig döntő fontosságú. A minőség a következő kritériumok mentén valósul meg: relevancia, pontosság, összehasonlíthatóság és koherencia, időszerűség és időbeli pontosság, valamint hozzáférhetőség és érthetőség.

II 2012-ben közzétettünk egy különjelentést az európai statisztikák minőségéről. A 2016-os hasznosulásvizsgálatunk során megállapítottuk, hogy egyes elfogadott javító intézkedéseket nem hajtottak végre teljeskörűen. Mivel az európai statisztikák terén is történtek új fejlemények, úgy döntöttünk, hogy ugyanebben a témában egy újabb ellenőrzést végzünk. Célunk, hogy a megállapításaink és ajánlásaink elősegítsék az Eurostat minőségirányítási folyamatainak eredményességét, és ezáltal előmozdítsák az európai statisztikák megbízhatóságának javítását.

III Ezen ellenőrzés keretében azt vizsgáltuk, hogy a Bizottság eredményesen gondoskodik-e kiváló minőségű európai statisztikákról. E kérdés megválaszolásához megvizsgáltuk, hogy a Bizottság a statisztikák előállítását illetően rendelkezik-e átfogó stratégiával és eredményes programokkal (a 2013–2020-as időszakban 489 millió eurót különített el erre a célra). Azt is megvizsgáltuk, hogy az Eurostat megfelelő támogatást nyújt-e, bevezette-e az adatok megbízható minőségértékelését, és biztosítja-e, hogy az adatokhoz minden felhasználó átlátható és egyenlő hozzáféréssel rendelkezzen. Ehhez három tematikus területen (munkaerőpiac, vállalkozások és egészségügy) választottunk ki statisztikai tevékenységeket, és ellenőriztük, hogy az Eurostat értékelő munkája szavatolta-e a 2017–2020-as adatgyűjtések minőségét. Végezetül megvizsgáltuk, hogy teljes mértékben kiaknázták-e a szakértői értékelésekben az európai statisztikák minőségének biztosítása tekintetében rejlő potenciált.

IV Általános következtetésünk az, hogy a Bizottság által szolgáltatott statisztikák általában megfelelő minőségűek a szakpolitikai döntéshozók, a vállalkozások és a polgárok számára. Azonban még mindig akadnak hiányosságok, amelyekkel foglalkozni kell.

V Az Eurostat statisztikai stratégiái tükrözik az egymást követő programokban meghatározott prioritásokat, de nem mérik az előrelépéseket. Az európai statisztikai tanácsadó bizottság, a felhasználók fő képviseleti szerve nem képviseli eredményesen az összes felhasználót, többek között a tudományos és kutatói közösség együttes véleményét. Továbbá a statisztikák nem elégítik ki maradéktalanul a felhasználói igényeket, mivel az ellenőrzött területeken lényeges adathiány mutatkozik.

VI Az európai statisztikai program keretében nyújtott finanszírozás megnövelése ellenére a rendszeres európai statisztikák előállítása részben még mindig a Bizottság más szervezeti egységei által nyújtott finanszírozástól függ. Az általunk elemzett 13 uniós finanszírozású projekt némelyike innovációs fókusz híján nem szolgált hozzáadott értékkel, mivel csupán kötelező tevékenységeket finanszírozott.

VII Az Eurostat tagállamoknak nyújtott támogatása nagyrészt megfelelő. Az Eurostat azonban csak korlátozott ellenőrzési hatáskörrel rendelkezik az általunk vizsgált területeken. Megállapítottuk továbbá, hogy a tagállamok minőségjelentéseit sem a statisztikai folyamatok között, sem az egyes statisztikai folyamatokon belül nem hangolták össze és a részletesség tekintetében is eltérések mutatkoznak. Ezenkívül az Eurostat nem vizsgálja behatóan az összes minőségi szempontot, például az összehasonlíthatóságot és a koherenciát. Az egészségügyi és vállalkozási statisztikáknál az időszerűség is problémás lehet, mivel egyes adatkészleteket akár 24 hónappal a referenciaév után is be lehet nyújtani.

VIII Az Eurostat kidolgozott egy közzétételi naptárat, amely azonban nem elég részletes. Az Eurostat nem rendelkezik általános felülvizsgálati vezérelvvel, nem ismerteti honlapján teljes körűen az adatközlés előtti hozzáférésre vonatkozó szabályokat, és nem tesz közzé átfogó listát a kiemelt hozzáféréssel rendelkező felhasználókról.

IX Az európai statisztikai rendszerhez kapcsolódó szakértői értékelés kialakítása ugyan javult, ám az értékelések gyakorisága és a nemzeti statisztikai rendszerek hatóköre még mindig nem elégséges ahhoz, hogy a minőség folyamatosan javuljon. Emellett a Bizottság és a tagállamok csak részben foglalkoztak a 2013–2015-ös szakértői értékelés keretében kiadott, a függetlenség és a pártatlanság fokozására vonatkozó főbb ajánlásokkal.

X Az ellenőrzés alapján azt javasoljuk, hogy a Bizottság:

• az európai statisztikai tanácsadó bizottság reprezentativitásának javításával gondoskodjon a felhasználói igények jobb kielégítéséről;
• törekedjen az európai statisztikai program pénzügyi függetlenségének fokozására és az innovatív projektek előtérbe helyezésére;
• javítsa a tagállamok minőségjelentéseit és az európai statisztikák minőségértékelését;
• gondolja át a statisztikák előzetes közzétételének jelenlegi gyakorlatát;
• mérje fel, hogy lehetséges-e megerősíteni az európai statisztikairányítási tanácsadó testület megbízatását.

Bevezetés

A tudás hatalom: a hivatalos statisztika szerepe

01 A hivatalos statisztika „a demokratikus társadalom információs rendszerének nélkülözhetetlen eleme, amely adatokat szolgáltat a kormányzat, a gazdaság és a nyilvánosság számára a gazdasági, demográfiai és társadalmi helyzetről, illetve a környezet állapotáról”¹. A statisztikát mint közjószágot nemzeti statisztikai hivatalok és nemzetközi szervezetek dolgozzák ki, készítik és teszik közzé. A hivatalos európai statisztika az Unió egészére, az uniós tagállamokra és régiókra, valamint az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) országaira terjed ki.

02 A kiváló minőségű európai statisztika fontos szerepet játszik abban, hogy a szakpolitikai döntéshozók kialakíthassák és nyomon követhessék a növekedésre és a fenntartható fejlődésre irányuló gazdasági, demográfiai, szociális és környezetvédelmi politikákat. Az uniós források beszedése és felosztása szempontjából is döntő jelentőséggel bír, és a vállalkozások, a kutatók és a nagyközönség számára is nélkülözhetetlen. A Covid19-világjárvány rávilágított, hogy sürgősen szükség van gyors, rugalmas és összehangoltabb statisztikai rendszerek által szolgáltatott, közel valós idejű adatokra (lásd: I. melléklet).

03 A minőség többdimenziós fogalom, de egyszerűen meghatározva: „felhasználásra alkalmas” vagy „célnak megfelelő”. Az európai statisztikák kapcsán a minőség a következő kritériumok mentén valósul meg: relevancia, pontosság, összehasonlíthatóság és koherencia, időszerűség és időbeli pontosság, valamint hozzáférhetőség és érthetőség (lásd:1. táblázat). E dimenziók összefüggnek egymással, és némelyikük között kompromisszumokat kell kötni.

Az európai statisztikák készítésére vonatkozó jogi keret

04 Az uniós jogi keret – főként az uniós intézmények igényeit követve – az idők során módosult. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés² kimondja, hogy a statisztikák készítésének „a pártatlanság, a megbízhatóság, a tárgyilagosság, a tudományos függetlenség, a költséghatékonyság és a statisztikai adatok bizalmas kezelésének tiszteletben tartásával kell történnie; az nem róhat túlzott terheket a gazdasági szereplőkre”.

05 Az európai statisztikákról szóló rendelet³ létrehozza az európai statisztikai rendszert (ESR) mint az Eurostat (a Bizottság főigazgatósága, egyben az Unió statisztikai hivatala) és az európai statisztikák kidolgozásáért, készítéséért és közzétételéért az egyes tagállamokban felelős nemzeti statisztikai hivatalok és egyéb nemzeti hatóságok partnerségét. A partnerségnek tagjai az EFTA-országok statisztikai hivatalai is.

06 A rendelet meghatározza továbbá az ESR szervezésének módját, felvázolja partnereinek fő feladatait, valamint keretet biztosít az európai statisztikák közös statisztikai elveken alapuló fejlesztéséhez, előállításához és közzétételéhez. A rendelet jogalapot biztosít továbbá az európai statisztikai programok (ESP, a továbbiakban: programok) kidolgozásához, amelyek meghatározzák az európai statisztikák kidolgozásának, készítésének és közzétételének fő területeit és célkitűzéseit a többéves pénzügyi keretével megegyező időszakra. A 489 millió eurós teljes összegből az előző program (2013–2020) 193 millió euró összegű vissza nem térítendő támogatást nyújtott az ESR-országoknak (további 181 millió eurót más főigazgatóságok által átadott előirányzatok formájában). A jelenlegi (2021–2027-es) program 552 millió euró⁴ kiadással tervezett, amely magában foglalja a 74 millió eurót kitevő 2021. évi kötelezettségvállalási előirányzatokat is⁵. A Bizottság jelenleg a rendelet felülvizsgálatát fontolgatja, hogy figyelembe vegye az új adatforrásokat, technológiákat és ismereteket, és középpontba helyezze a válság esetén végzendő adatmegosztást és statisztikai válaszlépéseket.

07 A rendeletben megállapított statisztikai elveket az európai statisztika gyakorlati kódexe (a továbbiakban: gyakorlati kódex) fejti ki bővebben, amely kódex célja az európai statisztikák iránti általános bizalom fenntartása⁶. Az európai statisztika gyakorlati kódexét legutóbb 2017-ben vizsgálták felül (lásd: 1. ábra).

Az európai statisztikai rendszer irányítása

08 A közérdekű európai statisztikák (az Unió és a tagállamok általi) előállításához szükséges adatok gyűjtéséért két, külön jogi keret által szabályozott és ebből adódóan eltérő irányítási struktúrájú statisztikai rendszer felel: az európai statisztikai rendszer (ESR)⁷ és a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER)⁸.

09 Az ESR-t az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága irányítja, amelynek elnöki feladatait az Eurostat látja el, és amely a tagországok nemzeti statisztikai intézeteinek képviselőiből áll. A bizottság szakmai iránymutatást nyújt az ESR számára a statisztika fejlesztésével, előállításával és közzétételével kapcsolatban. A bizottság felel az európai statisztika gyakorlati kódexéért is.

10 Az Eurostat az Unió statisztikai hatóságaként működik. Az Eurostat feladata, hogy a nemzeti statisztikai hatóságokkal szoros együttműködésben elöl járjon a statisztikák harmonizációja terén. Fő feladata, hogy a tagállamok által benyújtott adatok minőségének értékelésével összehasonlítható európai statisztikai adatokat dolgozzon fel és tegyen közzé.

11 Az ESR-t az európai statisztikai tanácsadó bizottság⁹ (a továbbiakban: tanácsadó bizottság) segíti, az európai statisztika gyakorlati kódexének végrehajtása kapcsán végzett tevékenységeit pedig a független statisztikai szakértőkből álló európai statisztikairányítási tanácsadó testület¹⁰ felügyeli (lásd: 2. ábra).

Az ellenőrzés hatóköre és módszere

12 Az ellenőrzés általános célja annak felmérése volt, hogy a Bizottság eredményesen gondoskodik-e kiváló minőségű európai statisztikákról. Ebben a dokumentumban az Eurostatra hivatkozunk, amikor olyan területekről számolunk be, amelyekért az Unió statisztikai hivatalaként az Eurostat tartozik kizárólagos felelősséggel.

13 Ellenőrzési kérdésünk megválaszolásához megvizsgáltuk a következőket:

• a Bizottság rendelkezik-e a kiváló minőségű statisztikák előállítását szolgáló átfogó stratégiával és eredményes programokkal;
• az Eurostat megfelelő támogatást nyújt-e, megbízhatóan értékeli-e a kapott adatok minőségét, és az európai statisztikák közzététele során biztosítja-e, hogy minden felhasználó átlátható és egyenlő hozzáféréssel rendelkezzen;
• teljes mértékben kiaknázta-e a szakértői értékelésekben rejlő lehetőségeket a statisztikák minőségének biztosítása és további javítása érdekében.

14 2012-ben közzétettünk egy különjelentést az európai statisztikák minőségéről¹¹. 2016-os hasznosulásvizsgálatunk során megállapítottuk, hogy az ajánlások némelyikét még mindig nem hajtották végre teljeskörűen. Ennek és az európai statisztikák terén történt új fejlemények fényében úgy döntöttünk, hogy ugyanebben a témában egy újabb ellenőrzést végzünk. Ezért megvizsgáltuk, hogy milyen előrelépés történt a 2013 januárja és 2021 decembere közötti időszak során. Célunk, hogy a megállapításaink és ajánlásaink elősegítsék az Eurostat minőségirányítási folyamatainak eredményességét, és ezáltal előmozdítsák az európai statisztikák minőségének javítását.

15 Három tematikus területet választottunk ki (munkaerőpiac, vállalkozások és egészségügy), és a 2017–2020-as adatgyűjtésekre összpontosítva a 223/2009/EK rendeletben meghatározott minőségi kritériumokkal összhangban azt vettük górcső alá, hogy az Eurostat értékelő munkája biztosította-e a statisztikák kiváló minőségét. Elemzésünk során a következő statisztikai tevékenységekre összpontosítottunk (lásd: II. melléklet):

• uniós munkaerő-felmérés (LFS);
• a vállalkozások szerkezeti statisztikái;
• egészségügy, mégpedig „egészségügyi kiadások”, „nem kiadásokhoz kapcsolódó egészségügyi adatok” és „halálokokra vonatkozó adatok”.

16 A mintánkban szereplő tagállamokban (Horvátország, Olaszország, Ciprus, Litvánia és Finnország) megvizsgáltunk minden minőséggel kapcsolatos szempontot (lásd: 03. bekezdés). Ami az időszerűséget, az időbeli pontosságot és a teljességet illeti, az előzetesen hozzáférhető dokumentumoknak köszönhetően az összes uniós tagállamot lefedtük. A mintánkat hat kritérium alapján választottuk ki, hogy biztosítsuk a relevanciát, a lényegességet, a széles földrajzi lefedettséget és azt, hogy megfelelő legyen a különböző – azaz a felméréseken, illetve adminisztratív adatokon alapuló – statisztikai rendszerek elegye.

17 Ellenőrzési munkánk kiterjedt továbbá arra is, hogy a Bizottság más szervezeti egységei (A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága [DG EMPL], Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság [DG GROW], Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság [DG SANTE]), valamint az európai statisztikairányítási tanácsadó testület és a tanácsadó bizottság mivel járul hozzá az európai statisztikák előállításához. Nem vizsgáltuk viszont a tagállamok által küldött adatok minőségét, a KBER által készített európai statisztikákat, illetve az új adatforrások kiaknázását.

18 Munkánk során különböző forrásokból származó kritériumokat alkalmaztunk, többek között a hivatalos statisztika bevett alapelveit, az azoknak megfelelő végrehajtási iránymutatásokat és a nemzetközi bevált gyakorlatokat (lásd: III. melléklet).

19 Az adatok és a statisztikák elemzése mellett megvizsgáltuk a vonatkozó jogszabályokat, nemzetközi iránymutatásokat és ajánlásokat, valamint a Bizottság és a kiválasztott tagállamok által rendelkezésre bocsátott dokumentumokat – többek között az ellenőrzés teljes hatókörére kiterjedő részletes kérdőívünkre adott válaszaikat is. Vizsgálatunk egy olyan mintára terjedt ki, amely az Eurostat által a 2013–2020-as program keretében kezelt három tematikus terület szempontjából releváns 13 vissza nem térítendő támogatásból állt (lásd: IV. melléklet). Ezek a támogatások olyan projektekhez kapcsolódnak, amelyeket az öt vizsgált uniós tagállam nemzeti statisztikai intézetei vagy más nemzeti hatóságai hajtanak végre.

20 Interjúkat készítettünk a Bizottság, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ, az öt tagállam nemzeti statisztikai hivatala és egyéb nemzeti hatóságai, valamint három nemzetközi szervezet (ILO, OECD és WHO) munkatársaival. Megfigyelőként részt vettünk az ESR bizottság ülésein is, továbbá interjúkat készítettünk az ESR irányító testületeinek (az európai statisztikairányítási tanácsadó testület és a tanácsadó bizottság), az EFTA Statisztikai Hivatal, az Európai Nemzeti Statisztikai Társaságok Szövetségének és a Királyi Statisztikai Társaság jelenlegi és korábbi tagjaival, valamint a munkaerőpiaci, vállalkozási és egészségügyi statisztika terén jártas szakértőkkel. A Covid19-járvány következtében kialakult helyzet miatt az interjúkat minden esetben kizárólag videokonferencia útján tartottuk meg.

Észrevételek

A stratégia és a programok megfeleltek ugyan az elvárásoknak, de nem fordítottak kellő figyelmet az innovációra és nem elégítették ki az összes felhasználói igényt

21 A Bizottság a stratégiai prioritásait főként egymást követő programokon keresztül valósítja meg, amelyeket úgy kell kialakítani, hogy megfeleljenek az európai statisztikákat felhasználók igényeinek, és szükség esetén felül kell vizsgálni úgy, hogy figyelembe vegyék a nem várt változásokat (lásd: 3. ábra). Az alábbi részekben a következőket vizsgáljuk meg:

1. a Bizottság statisztikai programjait és az Eurostat stratégiai terveit megfelelően alakították-e ki, azok átfogóak és eredményesen nyomon követhetők-e;
2. a programok megfelelnek-e a felhasználók igényeinek;
3. a programok a nemzeti statisztikai rendszereknek nyújtott támogatások révén biztosítják-e a ráfordítások megtérülését.

A stratégiai tervek és programok nagyrészt megfeleltek az intézményi elvárásoknak, de nem mérték az elért eredményeket

22 Megvizsgáltuk a 2013–2020-as programot, valamint az Eurostat 2016–2020-ra és 2020–2024-re vonatkozó stratégiai terveit, a 2013 óta készült éves statisztikai munkaprogramokat, valamint a programok nyomon követésével és értékelésével kapcsolatos dokumentumokat. Megvizsgáltuk továbbá a 2021–2027-es időszakra szóló uniós „Egységes piac programon” belüli jelenlegi programot, a 2013–2020-as időszak prioritásainak meghatározásához használt mechanizmust, valamint az ESR keretében 2019 során folytatott, az e prioritások 2021–2027-es időszakot érintő módosítására irányuló megbeszélések tartalmát.

23 Megállapítottuk, hogy a 2013–2020-as programot nagyrészt úgy alakították ki, hogy megfeleljen az európai statisztikák intézményi felhasználói elvárásainak és igényeinek, valamint hogy az egy nyomonkövetési keretrendszert is magában foglalt. A Bizottság azonban később úgy ítélte meg, hogy a program eredményességének méréséhez eredetileg használt fő teljesítménymutatók némelyike nem kapcsolódott a program célkitűzéseihez, illetve nem tudta kimutatni az uniós finanszírozás hatását. E fő teljesítménymutatókat más mutatókkal helyettesítették (lásd: 4. ábra). Ezzel a helyettesítéssel és a felhasználói elégedettségi felmérés módszertani változtatásaival sem vált lehetővé a nyolcéves időszak egésze alatt elért eredmények mérése.

A felhasználói igényeket nem elégítették ki kellő mértékben, és továbbra is hiányoznak adatok

24 A statisztikák relevanciájának biztosítása érdekében azokat elsősorban a felhasználókat szem előtt tartva kell elkészíteni. Előállításuk nem öncélú, hanem azokat kell szolgálnia, akik az adatokat a szakpolitikák és az eredmények javítása céljából használják. Ezt a célt szem előtt tartva az Eurostatnak konzultálnia kell a felhasználók minden típusával, hogy figyelembe tudja venni igényeiket stratégiájának tervezése során. A tanácsadó bizottságnak a felhasználók fő képviseleti szerveként gondoskodnia kell arról, hogy a felhasználók igényeit figyelembe vegyék a programtervezési folyamatban, illetve kapcsolatokat kell létesítenie a statisztikák felhasználóinak nemzeti tanácsaival¹² (lásd: 5. ábra).

25 Az Eurostat számos csatornát igénybe vesz, hogy meghatározza, melyek a felhasználói igények. Többek között évente meghallgatásokat tart, hogy konzultáljon a Bizottság más szervezeti egységeivel, kétévente felhasználói elégedettségi felmérést szervez, alkalmanként pedig szűkebb körű konzultációkat folytat konkrét termékekről (pl. a helyreállításra vonatkozó európai statisztikai irányítópult).

26 A tanácsadó bizottság kiemelten kezeli az uniós szakpolitikákból és kezdeményezésekből eredő igényeket. A Bizottság által kinevezett 12 tag pedig inkább személyes minőségében vesz részt, mintsem azokat a tudományos egyesületeket, egyetemeket és kutatóintézeteket képviselné, ahonnan érkeztek¹³; következésképp nem mondható, hogy kollektív nézőpontot képviselnének. A többi kulcsfontosságú felhasználót és érdekelt felet, például a civil társadalmat, a kiszolgáltatott helyzetben lévő és marginalizált csoportokat képviselő nem kormányzati szervezeteket és a nemzetközi szervezeteket nem vonják be.

27 Megalakulása óta a tanácsadó bizottság nem tett jelentős előrelépést azon a téren, hogy kapcsolatokat létesítsen a nemzeti statisztikák felhasználóival. Még a statisztikák felhasználóinak 23 nemzeti tanácsáról is csak 2021-ben készített áttekintést, és ekkor készített terveket a velük való együttműködés megerősítéséről. Ezenkívül munkánk során megállapítottuk, hogy Olaszországban felfüggesztették a felhasználók tanácsának tevékenységét, Horvátországban pedig egyáltalán nem működik ilyen tanács.

28 Ellenőrzésünk során hiányosságokat tártunk fel a „nem kiadásokhoz kapcsolódó egészségügyi” és a morbiditási statisztikákban. A nem kiadásokhoz kapcsolódó – például erőforrásokra és tevékenységekre vonatkozó – egészségügyi statisztikák előállítása önkéntesen történik, az adatkészletek pedig továbbra is hiányosak, mivel nem minden tagállam nyújtja be a megállapodás szerinti összes adatot az Eurostatnak. A minimumkövetelmények jegyzékét meghatározó végrehajtási rendelettervezetet nemsokára elfogadják, és az első adattovábbítás 2023-ban várható. Hacsak egyes tagállamoknak nem engedélyeznek eltérést, várhatóan javulni fog a minőség (beleértve a teljességet is). A morbiditási statisztikák kidolgozása több mint 10 éve folyik, de azokat még mindig nem véglegesített¤ék.

29 Az általunk feltárt másik fontos hiányosság a kkv-k uniós fogalommeghatározásához kapcsolódik, amelyet az Eurostat nem megfelelően alkalmaz, mivel egyes tagállamokban nehézségekbe ütközik az összes pénzügyi adat megszerzése. Az európai statisztikák esetében a kkv-k besorolása kizárólag a foglalkoztatottak számán alapul (250 főnél kevesebb), és figyelmen kívül hagyja a pénzügyi kritériumokat (éves forgalom és mérlegfőösszeg).

Az uniós statisztika finanszírozására nem áll rendelkezésre elegendő forrás, és a finanszírozás nem részesíti kellően előnyben az innovatív projekteket

30 A Bizottságnak foglalkoznia kell a legfontosabb felhasználói igényekkel, és a nemzetközi iránymutatásokban ajánlottaknak megfelelően ki kell egészítenie a nemzeti finanszírozást: elegendő pénzügyi erőforrást kell a nemzeti statisztikai rendszerek rendelkezésére bocsátania (lásd: III. melléklet). A programok forráselosztása éves munkaprogramok keretében történik: ezeket a Bizottság dolgozza ki és fogadja el, és a vissza nem térítendő támogatásokon, közbeszerzéseken és egyéb megállapodásokon keresztül történő finanszírozásra terjednek ki. A 2021–2027-es többéves pénzügyi keret a programra 552 millió eurót – évi mintegy 78,9 millió eurót (29%-kal többet, mint a 2013–2020-as időszak éves átlaga) – irányoz elő. Az ESR-hez való éves uniós hozzájárulás a hivatalos statisztikák előállítása becsült összköltségének 2,4%-át teszi ki (ami az Eurostat által végzett költségértékelő felmérés szerint 2020-ban mintegy 3 milliárd eurónak felelt meg¹⁴).

31 A vissza nem térítendő támogatások a legszélesebb körben használt és legismertebb eszközei annak, hogy az intézményi felhasználók által azonosított igényeknek megfelelően ösztönözzék új statisztikák kidolgozásának fejlesztését. A támogatások keresletvezéreltek és az olyan statisztikai tevékenységek fejlesztésével kapcsolatos projektköltségek mintegy 70%-át finanszírozzák, mint az új felmérési modulok létrehozása, a személyes adatgyűjtés és a telefonos interjúk.

32 Az Eurostat más szervezeti egységek (pl. a DG EMPL és a DG SANTE) által, a programon kívül finanszírozott támogatásokat is kezel (lásd: 6. ábra). A program keretében finanszírozott támogatásokhoz hasonlóan e támogatások célja az, hogy ösztönözzék a főigazgatóságok sajátos igényeit kielégítő statisztikák fejlesztését, bár néha olyan statisztikai tevékenységek céljára is szolgálnak, amelyek eleve kötelezőek. Ezzel összefüggésben 2012-ben a következőket ajánlottuk: „Az európai statisztika gyakorlati kódexének teljes körű alkalmazása érdekében a Bizottság: e) […] fokozatosan vezesse ki a statisztikák előállítására vonatkozó, más főigazgatóságok által átadott operatív előirányzatok mechanizmusát”. Úgy véljük, hogy a jelenlegi szabályozás, amelynek értelmében az Eurostat pénzügyileg más főigazgatóságoktól függ, nem felel meg teljes mértékben a kellő erőforrások biztosítására vonatkozó nemzetközi ajánlásoknak és bevált gyakorlatnak, és nem segíti elő az intézményi függetlenséget.

33 Megállapítottuk, hogy az uniós támogatások nagyrészt az intézményi szükségleteket fedezik, jelentős részük a kötelező statisztikai tevékenységeket finanszírozza, és azokat néhány esetben a nemzeti statisztikai rendszerek rendszeres személyzeti költségeire fordítják. Csak néhány támogatás finanszíroz olyan innovatív projekteket (pl. morbiditási statisztikákkal kapcsolatos kísérleti tanulmányokat), amelyek jelentős hozzáadott értékkel bírnak, és amelyeket egyébként nemzeti szinten nem finanszíroznának.

34 A finanszírozott projekteket értékelni kell annak ellenőrzése érdekében, hogy elérik-e célkitűzéseiket, és a befektetett erőforrásokkal arányos hasznot hajtanak-e. Az egyes támogatásokat értékelték ugyan, de az eredmények minőségértékeléséhez nem fűztek indokolást, ami korlátozhatja a nyomon követés lehetőségét és csökkentheti az eredmények fenntarthatóságát.

Az Eurostat megfelelő támogatást nyújt a nemzeti statisztikai rendszereknek, de továbbra is hiányosságok tapasztalhatóak az értékelés és a közzététel terén

35 Az Eurostat feladata az európai statisztikák fejlesztése, előállítása és közzététele¹⁵. E célból támogatást nyújt a nemzeti statisztikai hivataloknak, a meghatározott kritériumok szerint értékeli a tagállamoktól kapott adatok minőségét (lásd: 03. bekezdés), majd egységbe foglalja és közzéteszi az eredményeket. A „relevancia”, illetve a „hozzáférhetőség és érthetőség” minőségi kritériumokkal a 24–29., illetve az 59–69. bekezdésben foglalkozunk.

36 Az Eurostatnak eredményes minőségirányítási rendszert kell működtetnie, írásbeli eljárásokkal az egyes tematikus területek minőségértékelésére¹⁶ (lásd: 7. ábra).

37 A következő szakaszokban azt vizsgáljuk meg, hogy az Eurostat:

1. megfelelő támogatást nyújt-e a nemzeti statisztikai hivataloknak;
2. megbízhatóan értékeli-e a beérkező adatok minőségét;
3. a statisztikák közzététele során biztosítja-e minden felhasználó átlátható és egyenlő hozzáférését.

Az Eurostat megfelelő támogatást nyújt a nemzeti statisztikai rendszereknek

38 Az európai statisztikák minőségének javítása terén játszott koordinátori szerepében az Eurostatnak időben, megfelelő támogatást kell nyújtania a tagállamoknak, és együttműködési hálózatokat kell létrehoznia a tudásmegosztás előmozdítása érdekében¹⁷. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapítottuk, hogy az Eurostat általában időben, megfelelő támogatást nyújt a tagállamoknak. Például a Covid19-világjárvány kitörésével több területen is a korábbiakban nem tapasztalt mértékű igény merült fel a kormányok, a média és a közvélemény részéről a gyors és megbízható statisztikák iránt (lásd: I. melléklet). Röviddel a világjárvány kitörése után az Eurostat iránymutatásokat és módszertani feljegyzéseket adott ki a munkaerő-felméréshez hasonló adatkészletek előállítására vonatkozóan.

39 Az Eurostat azonban a támogatásnyújtást illetően – különösen az időkeret tekintetében – nem rendelkezik belső írásbeli eljárásokkal. Találtunk példákat olyan összetett módszertani problémákra, amelyek megoldása hosszú időt vett igénybe. Például az egészségügyi számlák 2011-es rendszerének 2015-ös bevezetése óta fennáll az a probléma, hogy miként kellene kezelni a tartós ápolás-gondozásra vonatkozó adatokat (a szociális és az egészségügyi adatok megkülönböztetése)¹⁸. A probléma e területen az adatok teljességét és összehasonlíthatóságát érinti. 2022 februárjában egy munkacsoport elkezdett foglalkozni ezzel a kérdéssel, és várhatóan 2023 végére jelentést készít.

A tagállamok minőségjelentései nem teljesen harmonizáltak és dokumentáltak

40 Az ESR-kézikönyv iránymutatást nyújt arra vonatkozóan, hogy az ESR-partnerek hogyan készítsék el a statisztikai folyamatok és eredmények teljes körére irányuló minőségjelentéseket a statiszitka készítői és felhasználói számára. Az iránymutatásoknak való megfelelés érdekében e jelentéseket minden egyes statisztikai adatkészlet vonatkozásában egységesíteni kell a statisztikai folyamatok között és azokon belül azt biztosítandó, hogy az adatgyűjtési és -validálási folyamatokra vonatkozó alapvető információk elérhetőek legyenek a statisztika felhasználói és előállítói számára.

41 Megvizsgáltuk, hogy a tagállamok által az ellenőrzésünkben érintett három tematikus területen benyújtott minőségjelentések összhangban állnak-e az ESR kézikönyvvel, és a bennük foglalt információk megfelelőek és kellően egységesítettek-e ahhoz, hogy segítségükkel megfelelően meg lehessen érteni és értékelni lehessen a hozzájuk tartozó statisztikai outputokat.

42 Az ágazati rendeletek értelmében a tagállamok kötelesek legfeljebb ötéves időközönként minőségjelentéseket és metaadatokat küldeni az Eurostatnak. Ha két jelentés között hosszú idő telik el, az növeli annak kockázatát, hogy a két adatkészlet között megváltozik a források és a módszerek leírása. Ezenfelül a mintánkban szereplő öt tagállam közül az egyik tagállam (Horvátország) még nem nyújtotta be a „halálokokra” vonatkozó adatok kapcsán várt minőségjelentését. Nem írja elő jogszabályi követelmény a nem kiadásokhoz kapcsolódó egészségügyi adatokra vonatkozó minőségjelentés benyújtását; a tagállamoktól azonban egy metaadat-állomány benyújtását várják el, amely nincs összhangban a minőségjelentések szerkezetével.

43 A jelentéstételt illetően a statisztikai tevékenységek között, sőt még azokon belül is vannak különbségek. A mintánkban szereplő tagállamokban eltérő a jelentések részletessége: egyesek nem szolgáltatnak elegendő információt ahhoz, hogy az adatminőség megítélhető és értékelhető legyen. Ezenkívül a „halálokok” kivételével a minőségjelentések szerkezete nem követi az iránymutatásokat. E következetlenségek hiányos információkat eredményeznek, amelyek megtéveszthetik a felhasználókat.

Az Eurostat minőségértékelése nem biztosította teljes mértékben az adatok megbízhatóságát

44 Az Eurostat jogi felhatalmazással rendelkezik arra, hogy a tagállamokban helyszíni ellenőrzéseket végezzen olyan statisztikai területeken, mint a túlzott hiány esetén követendő eljárás és a bruttó nemzeti jövedelem. Az ellenőrzésünk által érintett három területen nem rendelkezik hasonló hatáskörökkel. Mivel a számos finanszírozási eszközön – például az új Helyreállítási és Rezilienciaépítési Alapon – keresztül nyújtott uniós hozzájárulásokat olyan európai statisztikák alapján számítják ki, amelyek esetében az Eurostat nem rendelkezik ellenőrzési hatáskörrel (pl. munkaerő és népesség), és ezért nem tudja biztosítani a megbízhatóságot, fennáll annak a veszélye, hogy az ilyen adatokon alapuló uniós források elosztása hibás lehet.

45 Az Eurostat az általunk vizsgált tematikus területek mindegyikén írásbeli eljárásokat dolgozott ki az adatok validálására. Ezek az eljárások azonban nem foglalják magukban az adatok minőségének tagállamokon belüli mélyrehatóbb – például helyszíni – ellenőrzését.

46 Az Eurostat felhasználói kézikönyveket és iránymutatásokat is kidolgozott az uniós statisztikai jogszabályoknak való megfelelés nyomon követésével kapcsolatban. Ezen iránymutatások nem foglalkoznak egy szemponttal, mégpedig azzal, hogy milyen ütemterv szerint kell az Eurostatnak magának fellépnie abban az esetben, ha úgy találja, hogy egy tagállam nem tartja be a szabályokban meghatározott határidőket.

47 Az Eurostat számos informatikai eszközt használ a validálási ellenőrzések elvégzéséhez (az olyan kérdések kapcsán, mint a logika, a valószínűség, a következetesség, a felülvizsgálati arányok és az éves változás mértéke). Ezen ellenőrzések némelyike be van ágyazva a kérdőívet tartalmazó fájlba, amelyet a tagállamoknak ki kell tölteniük, hogy a hibákat még a küldés előtt feltárhassák és kijavíthassák. A validálások elvégzése után a tagállamok jóváhagyásra megkapják a validálási jelentést; csak a jóváhagyást követően lehet az adataikat szélesebb körben közzétenni.

48 Az Eurostat, az OECD és a WHO összegyűjtik az „egészségügyi kiadásokra” vonatkozó adatokat és a „nem kiadásokhoz kapcsolódó egészségügyi adatokat”, egymás között felosztják azok validálását, majd ugyanígy elvégzik az ellenőrzéseket. A munkaerő-felméréssel, a „halálokokkal” és az „egészségügyi kiadásokkal” kapcsolatos adatok validálása minden tagállam esetében hasonló. Az egyes tagállamokra vonatkozó végső minőségértékelések azonban strukturálatlanok, valamint nem dokumentálják a feltárt összes problémát és nem javasolnak megoldásokat azokra. A többi tematikus területre („nem kiadásokhoz kapcsolódó egészségügyi adatokra” és a vállalkozások szerkezeti statisztikáira) vonatkozóan kaptunk adatkészleteket, végleges minőségértékeléseket viszont nem. Megállapítottuk, hogy az Eurostat tudatában volt a saját validálási munkájából vagy a tagállamok által nyújtott információkból fakadó adatminőségi problémáknak. Egyes adatminőségi problémák megoldása hosszú időt vesz igénybe (lásd például: a 39. bekezdésben szereplő, a tartós ápolás-gondozásra vonatkozó adatokkal kapcsolatos fejtegetés).

49 Az ellenőrzésünk által lefedett időszak alatt a három ellenőrzött területen hiányosságokat találtunk az adatok pontosságával kapcsolatban (lásd: 1. háttérmagyarázat).

50 Megvizsgáltuk, hogy az Eurostat elemezte-e a fogalmi kereteknek való megfelelést, valamint az adatok összehasonlíthatóságának és koherenciájának mértékét, és hiányosságokat találtunk az ellenőrzésünk által érintett valamennyi tematikus területen (lásd: 2. háttérmagyarázat).

51 Azt is megállapítottuk, hogy a „halálokokra” vonatkozó adatok terén jelentős eltérések mutatkoznak, ami azt jelzi, hogy a harmonizációra vonatkozó számos iránymutatás ellenére azt nem ugyanúgy kódolják minden tagállamban. A 8. ábra a „halálokokra” vonatkozó adatok rossz összehasonlíthatóságát szemlélteti a demencia tekintetében: jelentős különbségek vannak az egyes tagállamok között a demencia – az egyik legköltségesebb betegség¹⁹ és a magas jövedelmű országokban a második vezető halálok²⁰ – kódolása terén. Ezenkívül az Alzheimer-kór aránya – habár világszinten az összes demenciás eset²¹ 60–70%-át teszi ki – a „halálokok” „demencia” kategóriáján belül 2018-ban a máltai 3,4%-tól a romániai 99,9%-ig terjedt. Nagy eltéréseket találtunk a légzőszervi betegségek, például a tüdőgyulladás és az influenza miatti halálesetek arányában is.

52 Az egészségügyi eredményekben mutatkozó különbségek nemcsak az eltérő egészségügyi rendszereknek vagy a népesség eltérő egészségi állapotának tudható be, hanem annak is, hogy a nemzeti, illetve automatizált kódolási gyakorlatok nem összehasonlítható adatokat eredményezhetnek.

53 Az eredményes döntéshozatal szempontjából fontos a statisztikák időszerűsége és időbeli pontossága. A három ellenőrzött terület tekintetében az ágazati rendeletek referencia-időszakokat és határidőket határoznak meg, amelyeken belül, illetve ameddig a tagállamoknak be kell nyújtaniuk az adatokat és a minőségjelentéseket/metaadat-állományokat az Eurostatnak (lásd: 9. ábra). A legtöbb tagállam csak a rendeletekben előírt esetekben és módon nyújt be adatokat.

54 Ahogy azt a 9. ábra is szemlélteti, egyes területeken a statisztikákat akár 24 hónappal a referencia-időszakot követően is be lehet nyújtani, ami az adatfelhasználók számára csökkenti azok hasznosságát. 2018-ban, 2019-ben és 2020‑ban csak hat, kilenc, illetve nyolc tagállam küldött önkéntesen egészségügyi kiadásokra vonatkozó adatokat a referenciaév végét követő négy hónapon belül, ami időszerűbb adatokat jelent. Ráadásul új igények felmerülése esetén az ESR nem rendelkezik a szükséges eljárási rugalmassággal ahhoz, hogy gyorsan új adatkészletekkel reagáljon. Ez különösen a Covid19-járvánnyal összefüggésben vált nyilvánvalóvá, amikor is nem álltak azonnal rendelkezésre adatok az egészségügyi és a vállalkozási statisztikákhoz. Ez kiváltképp a halálokokra vonatkozó adatokat érintette: alternatív módszereket kellett találni a halálozási arányszámok kiszámítására, nevezetesen önkéntes adatgyűjtést kellett szervezni a heti halálesetekre nézve, hogy kiszámítható legyen a havi megnövekedett arányú mortalitás (lásd: V. melléklet).

55 Az ellenőrzésünk által érintett valamennyi statisztikai területen hiányosságokat tapasztaltunk az időbeli pontosság terén. A felhasználói igények kielégítése szempontjából az egész folyamat hiábavalóvá válik, ha késedelmesen nyújtanak be időközben elavulttá vált adatokat. A tagállami adatszolgáltatások tényleges időpontjáról rendelkezésre álló információk bizonyítják, hogy a munkaerő-felmérés és az egészségügyi statisztikák terén az előírt határidőkhöz képest késedelmek voltak tapasztalhatók. Az egészségügyi statisztikák késedelmeire a 3. háttérmagyarázat hoz példákat. A vállalkozások szerkezeti statisztikái tekintetében nem állt rendelkezésre ilyen információ, így ezen a területen nem tudtuk értékelni a helyzetet.

56 Az uniós aggregált adatok összeállításakor az Eurostatnak szükség esetén meg kell becsülnie a tagállami adatokat. Megállapítottuk, hogy a tagállamok gyakran nem vagy késve szolgáltattak adatokat az ellenőrzésünk által érintett három tematikus területre vonatkozóan. Ilyen esetben (például a nem kiadásokhoz kapcsolódó egészségügyi adatokat és a vállalkozások szerkezeti statisztikáit illetően) az Eurostat becsléseket használt az uniós aggregált adatok előállításához. Az egyik kivétel a „halálokok” 2018‑as uniós aggregátuma volt, amelyet azért nem állítottak elő, mert az Eurostat nem készített becslést Franciaország tekintetében (lásd: 3. háttérmagyarázat).

A Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott híján vannak a harmonizált információknak és a monitoringmutatóknak

57 Végezetül a Bizottságnak háromévente jelentést kell benyújtania a Parlamentnek és a Tanácsnak az általa közzétett statisztikák minőségéről, az egészségügyi statisztikák kivételével. Megvizsgáltuk a két legutóbbi – a munkaerő-felmérésre és a vállalkozások szerkezeti statisztikáira vonatkozó – jelentést. Megállapítottuk, hogy a két jelentés eltérő részletességű volt, és az információk nem voltak elegendőek ahhoz, hogy világos képet lehessen kapni a meglévő hiányosságokról (lásd: 4. háttérmagyarázat).

58 Egyik jelentés sem használt részletes monitoringmutatókat a munkaerő-felmérésre és a vállalkozások szerkezeti statisztikáira vonatkozó rendeletek tekintetében elért eredmények kimutatására. Az egyes statisztikai termékeket illetően megfelelő mutatókra van szükség, hogy megfelelően nyomon lehessen követni a rendeletek végrehajtását és az adatminőségre vonatkozó harmonizált információk összeállítását.

A közzétételi eljárásokat nem hangolták össze kellőképpen

59 A statisztikák közzététele terén a hozzáférhetőség és az érthetőség biztosítása érdekében az Eurostatnak többek között megfelelő írásbeli eljárásokkal, közzétételi renddel és naptárral kell rendelkeznie²². A közzétételi rendnek különbséget kell tennie a különböző típusú kiadványok és bontások között, a közzétételi naptárat, illetve az adat-felülvizsgálati rendet és naptárat pedig előzetesen nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

60 Az általunk vizsgált dokumentumokból az derül ki, hogy az Eurostat számos eszközt és eljárást hozott létre, például a közzétételi folyamatra alkalmazott szerkesztői szabályokat vezetett be. Nincsen azonban olyan szabály, amely időkeretet határozna meg az Eurostat számára az adatgyűjtéstől az adatok közzétételéig, és olyan követelmény sincs, hogy a tagállamok által szolgáltatott valamennyi adatot ugyanazon a napon kellene közzétenni. 2021 közepe óta az Eurostat a gyakorlati kódexszel összhangban a fő termékekkel kapcsolatban éves adatközlési naptárt dolgozott ki és tett közzé.

61 Ellenőriztük a munkaerő-felméréssel és az egészségügyi kiadásokkal kapcsolatos adatok – mint az egyetlen rendelkezésünkre bocsátott adatállomány – közzétételének dátumait. A 2018–2020-as időszakban az Eurostat nem minden tagállam munkaerő-felmérési adatát tette közzé ugyanabban az időpontban. Ugyanez vonatkozott az egészségügyi kiadásokkal kapcsolatos adatokra is, mivel néhány tagállam (lásd: 54. bekezdés és 3. háttérmagyarázat) késve nyújtotta be az adatokat és a validálási folyamat során késve válaszolt az Eurostat megkereséseire. A közzétételi késedelmek miatt meghosszabbodott a referenciaév és a közzététel időpontja közötti időszak.

62 Az Eurostat a gyakorlati kódexszel összhangban kidolgozta és közzétette a fő termékek 2022. évi éves közzétételi naptárát. Az általunk ellenőrzött három tematikus terület tekintetében azonban egyes részleteket (mutatók, besorolási szint szerinti bontások, referencia-időszakok, felülvizsgált tételek stb.) nem tettek közzé.

63 Az adat-felülvizsgálati rend és naptár egyik célja, hogy tájékoztassa a felhasználókat a tervezett módosítások várható hatásáról az összehasonlíthatóságra nézve, ezáltal jobban felkészítve őket az idősorokban bekövetkező törések előrejelzésére és kezelésére (lásd: III. melléklet). Megállapítottuk, hogy az Eurostat adatszolgáltatás esetén, illetve amennyiben felülvizsgálatra vagy kiigazításra volt szükség, frissítette az adatokat. Az Eurostat nem rendelkezik általános adat-felülvizsgálati renddel, de egyes olyan területekre vonatkozóan, mint a vállalkozási statisztikák, specifikus politikákat dolgoztak ki. Más területeken – például az „egészségügyi kiadások” és a „halálokok” esetében – felülvizsgálják ugyan az adatokat, de ezekre nem vonatkozik közös politika: a felülvizsgálatokra az egyes tagállamok politikájától függően kerül sor.

A közzététel előtti hozzáférés csorbíthatja az egyenlőséget és lehetővé teheti információk kiszivárogtatását

64 A hivatalos statisztikák iránti bizalom megteremtése érdekében az uniós jogi keret és a nemzetközi statisztikai alapelvek egyaránt előírják, hogy minden felhasználót egyenlő bánásmódban kell részesíteni²³. A vonatkozó nemzetközi iránymutatások még egyértelműbbek, mivel az egyidejű hozzáférésre is utalnak (lásd: III. melléklet).

65 A 2014. évi szakértői értékelésben az európai statisztikairányítási tanácsadó testület (ESGAB) úgy ítélte meg, hogy számos érv szól az előzetes közzététel teljes betiltása mellett, és ezen intézkedés hatásának teljes körű vizsgálatát javasolta (lásd: VI. melléklet, 2014/11.). Azóta az ESGAB négy további ajánlást fogalmazott meg, többek között az előzetes közzététel által érintett statisztikák közzététele gyakoriságának és számának csökkentésére, valamint az ESR-partnerek előzetes közzétételi gyakorlatának összehangolására és átláthatóságára vonatkozóan (2015/5., 2015/6., 2015/7., 2018/1²⁴.). Megállapításunk szerint az Eurostat elért némi haladást ezen ajánlások végrehajtása terén. 2021-ben az ESGAB azzal a kéréssel fordult az Eurostathoz, hogy kritikusan vizsgálja felül a statisztikák előzetes közlésére vonatkozó Bizottságon belüli gyakorlatát (lásd: VI. melléklet, 2021/4.). Válaszképp az Eurostat beleegyezett, hogy áttekintést nyújt a Bizottság más szervezeti egységeivel létrejött egyetértési megállapodások jelenlegi helyzetéről.

66 Az ESR szintjén a gyakorlati kódex alapján indokolt az előzetes közzététel²⁵. Az Eurostat bizonyos kulcsfontosságú adatokhoz előzetes hozzáférést biztosít saját felső vezetése, a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság, a Foglalkoztatási Főigazgatóság és az EKB, valamint a média számára. Az akkreditált hírügynökségek elektronikus úton előzetesen – hírzárlattal – megkapják a sajtóközleményeket²⁶. Ezzel szemben az olasz nemzeti statisztikai hivatal kizárólag sajtótájékoztató keretében biztosít előzetes hozzáférést az újságírók számára, külső kapcsolattartók bevonása nélkül (zárt rendszer)²⁷. Véleményünk szerint az Eurostat intézkedése nem biztosítja az adatszivárgás elkerülését.

67 Az uniós makrogazdasági adatokhoz a közzététel előtt biztosított hozzáférés a gazdasági nyerészkedés kockázatával jár azok részéről, akik előzetes hozzáférést kapnak az adatokhoz (lásd: 5. háttérmagyarázat). A közzététel előtti hozzáférés gazdasági előnyszerzésre teremthet lehetőséget, ami súlyos piactorzuláshoz vezethet.

68 Az átláthatóság érdekében az a nemzetközi bevált gyakorlat, hogy a sajtóközleményekhez csatoljanak egy listát a közzététel előtti hozzáférésre jogosultak nevével. Az Eurostat honlapja azonban nem nyújt átfogó tájékoztatást arról, hogy mely felhasználók, illetve mely álláshelyeket betöltő személyek jogosultak a közzététel előtti hozzáférésre.

69 Az ESR-ben legalább tíz ország (Csehország, Dánia, Horvátország, Olaszország, Lengyelország, Szlovénia, Finnország, Svédország, Izland és Norvégia) megszüntette azt a gyakorlatot, hogy a kormányok, illetve a média számára közzététel előtti hozzáférést biztosítson. Az ESR-en belül tehát továbbra sem hangolták össze a közzététel előtti hozzáféréssel kapcsolatos gyakorlatokat (lásd: 65. bekezdés).

Nem aknázták ki teljes mértékben a szakértői értékelések javító potenciálját

70 A szakértői értékelések révén azt vizsgálják, hogy az Eurostat és a nemzeti statisztikai rendszerek összességükben eleget tesznek-e a gyakorlati kódexben foglalt alapelveknek, amelyek az ESR közös minőségbiztosítási keretének sarokkövét képezik. A nemzeti statisztikai rendszerek szakértői értékelését egy szakértői csoport, az Eurostatét pedig az ESGAB végzi. A gyakorlati kódex első, 2005-ös elfogadása óta az ESR keretében három alkalommal szerveztek önszabályozó szakértői értékelést, ami azt jelenti, hogy az ezekre vonatkozó döntéseket az ESR-bizottság belsőleg hozza meg (lásd: 2. ábra). A következő szakaszokban a következőket vizsgáljuk meg:

1. a Bizottság eredményesen végrehajtotta-e a második szakértői értékelés ajánlásait;
2. az Eurostat eredményesen nyomon követte-e a nemzeti statisztikai rendszerek által a második szakértői értékelés ajánlásainak végrehajtása terén elért eredményeket;
3. a nemzeti statisztikai rendszerekre vonatkozó szakértői értékelések harmadik fordulójának kialakítása megfelel-e a célnak.

A Bizottság megfelelő előrehaladást ért el a szakértői értékelésben megfogalmazott ajánlások többsége terén

71 Annak biztosítása érdekében, hogy az ESGAB ajánlásai a lehető legnagyobb hatást érjék el, fontos, hogy a Bizottság haladéktalanul és a lehetőleg maradéktalanul végrehajtsa azokat. Ha nem így jár el, azt megfelelően, a nemzetközi statisztikai iránymutatásokkal, ajánlásokkal és bevált gyakorlatokkal összhangban lévő módon kell indokolnia.

72 Az ESGAB 2014-ben végezte el az Eurostattal kapcsolatos második szakértői értékelést, és 16 ajánlást adott ki a következő hat fő terület kapcsán: a felsővezetői kinevezési és felmentési eljárások alapjául szolgáló jogszabályok; a statisztikai jogszabályok szerkezete; az európai statisztikák koherenciája; közzététel; kommunikáció és felhasználók; valamint a koordináció (lásd: VI. melléklet). Az Eurostat erre válaszul egy 20 javító intézkedést tartalmazó végrehajtási tervet dolgozott ki²⁸.

73 Megállapítottuk, hogy a Bizottság megfelelő előrehaladást ért el a szakértői értékelésben foglalt ajánlások többsége terén, különösen a jogszabályok szerkezetével, valamint a kommunikációval és a felhasználókkal kapcsolatos ajánlások tekintetében. A függetlenség és pártatlanság terén azonban nem fogadtak el néhány fő ajánlást (a felsővezetők kinevezésére és felmentésére vonatkozó jogszabályok, a közzététel előtti hozzáférés – lásd: 64–69. bekezdés), illetve nem foglalkoztak velük eredményesen²⁹.

74 A 2014-es szakértői értékelés során az ESGAB négy – az Eurostat felső vezetésének felvételére, kinevezésére és felmentésére vonatkozó uniós jogszabályok teljes körére kiterjedő – ajánlást adott ki (lásd: VI. melléklet, 2014/1–2014/4.). Az Eurostat azonban nem fogadta el ezeket az ajánlásokat, és így megfelelő javító intézkedéseket sem javasolt. Az Eurostat szerint az ajánlások vagy túlmutattak a gyakorlati kódexen (2014/1., 2014/2. és 2014/4.), vagy azokat az uniós jogi keret már kellőképpen szabályozta (2014/3.). A következő szakértői értékelés során (2021) az ESGAB e téren megismételte több ajánlását (lásd: VI. melléklet, 2021/1. és 2021/2.), amelyeket az Eurostat továbbra sem fogadott el.

75 2012-ben egyúttal a következőket ajánlottuk³⁰: „Az európai statisztika gyakorlati kódexének teljes körű alkalmazása érdekében a Bizottság: […] d) az ESGAB kedvező véleménye, valamint az Európai Parlament és a Tanács támogatása alapján határozott idejű megbízással történő kinevezés révén mozdítsa elő az Európai Unió fő statisztikusának szakmai függetlenségét”. Az Európai Parlament támogatása ellenére ajánlásunkat nem hajtották végre, mivel a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a meglévő jogi keret megfelelő, és a szükséges biztosítékokat már bevezették.

A szakértői értékelésen alapuló javító intézkedések tagállami végrehajtásának Eurostat általi értékelése nagyrészt a statisztikai hivatalok közötti kölcsönös bizalmon alapul

76 Az Eurostat koordinációs szerepe a szakértői értékelések eredményeként a tagállamoknak tett ajánlások eredményes nyomon követésére is kiterjed. A második szakértői értékelést (2013–2015) követően az Eurostat éves kérdőívek segítségével követte nyomon a nemzeti statisztikai hivatalok által elfogadott javító intézkedések végrehajtását (2016–2019). Általános elvként az egész nyomonkövetési gyakorlat nagyrészt a bizalmon alapult, mivel a javító intézkedéseket a nemzeti statisztikai hivatalok felelősségi körében hajtották végre, és nekik kellett biztosítaniuk, hogy azok megfelelőek, teljesek és kellően dokumentáltak legyenek. Az Eurostat csak a nyomon követés utolsó, 2019-es fordulójában tett erőfeszítéseket arra, hogy a tagállamoknak kiküldött pontosítási felkérések révén ellenőrizze a jelentésekben leírt előrehaladást.

77 A 10. ábra azt mutatja, hogy a nemzeti statisztikai hivatalok az idők során milyen előrehaladást értek el a második szakértői értékelésből eredő javító intézkedések végrehajtása terén. A rendelkezésre álló legfrissebb monitoringjelentés szerint 2019 végén a 910 azonosított intézkedésből 155-öt (17%) még mindig nem hajtottak végre teljes körűen (részletesebb bontásban lásd: VII. melléklet).

78 Megállapítottuk, hogy a javító intézkedések végrehajtása ott ütközött akadályokba, ahol azok a nemzeti statisztikai hivatalon kívüli szervektől függtek, vagy ahol hiányzott a szükséges politikai akarat, illetve támogatás. Az ilyen jellegű (pl. a nemzeti statisztikai hivatal vezetőinek kinevezésével és felmentésével, az adminisztratív adatokhoz való hozzáféréssel, a felügyeleti szervek létrehozásával kapcsolatos) intézkedések jellemzően jogszabályi változásokat tettek szükségessé, de néhány intézkedés humán- vagy pénzügyi erőforrásoktól vagy akár informatikai fejlesztésektől függött.

79 Olaszországban és Finnországban megrekedt a jogalkotási folyamat, és az intézkedéseket több mint hét évvel a második szakértői értékelés után még mindig nem hajtották végre. Horvátországban és Cipruson a szükséges jogszabályi változtatásokat jelentős, mintegy ötéves késéssel hajtották végre. A főbb érdekelt felek (minisztériumok, parlament) magas szintű képviselőit nem vonták be elég korán a szakértői értékelési folyamatba ahhoz, hogy az megkönnyíthette volna az intézményi felépítéssel és irányítással (szakmai függetlenség) kapcsolatos kérdéseket érintő kulcsfontosságú intézkedések végrehajtását.

80 A nemzeti statisztikai hivataloknak a szakmai függetlenség mellett megfelelő humán-, pénzügyi és technikai erőforrásokra van szükségük statisztikai programjaik végrehajtásához (lásd: III. melléklet). Megvizsgáltuk az ESGAB éves jelentéseit, a tagállamok szakértői értékeléseit és az erőforrásokra vonatkozó információkat, valamint megkérdeztük a mintánkban szereplő öt országot és más érdekelt feleket, hogy mi a véleményük a nemzeti statisztikai rendszerek irányításáról.

81 Megállapítottuk, hogy a szakmai függetlenség továbbra sem biztosított minden esetben, különösen a nemzeti statisztikai hivatalok vezetőinek kinevezése és felmentése esetében. Mivel az egyéb nemzeti hatóságok általában egy minisztériumhoz tartoznak, ezek függetlensége még kevésbé biztosított. Megfigyelésünk alátámasztja az Eurostat azon megállapítását, hogy 2019 decemberében a szakmai függetlenséggel kapcsolatos 72 javító intézkedésből 25-öt (35%) még mindig nem hajtottak végre (lásd: VII. melléklet).

82 Néhány nemzeti statisztikai hivatal a pénzügyi függőségükkel kapcsolatos gondjait is megosztotta velünk, felhozva, hogy nem rendelkeznek kellő erőforrásokkal az új statisztikák iránti növekvő kereslethez és a szükségessé váló jelentős technológiai beruházásokhoz képest. E tekintetben a Tanács 2021 novemberében elismerte, hogy mind az Eurostatot, mind a nemzeti rendszereket kellő humán- és pénzügyi erőforrásokkal kell ellátni, hogy folytatni tudják az új adatforrásokra és a digitális technológiákra irányuló munkájukat³¹.

A szakértői értékelések kialakítása az idők során javult, de továbbra is jelentős hiányosságok tapasztalhatók

83 A szakértői értékelések célja annak kimutatása, hogy az ESR-partnerek eleget tesznek-e a gyakorlati kódexben foglalt alapelveknek, amelyek az európai statisztikák minőségének biztosítása érdekében létrehozott közös minőségbiztosítási keret sarokkövét képezik. Ezzel szemben a legtöbb fejlett, nem európai statisztikai rendszer csak önértékelést végez. A szabályoknak való megfelelésen túl a másik cél az, hogy a statisztikai hivatalok számára ajánlásokkal szolgáljanak statisztikai rendszereik javításához és fejlesztéséhez. A 11. ábra a szakértői értékelések főbb szakaszait mutatja be.

84 A 2. táblázat szemlélteti, hogy az idők során miként alakultak a szakértői értékelések kialakításának főbb elemei. Az első szakértői értékelés (2005–2007) elsősorban a gyakorlati kódex ismertségének növelésére irányult, és minden résztvevő számára bevezető gyakorlatként szolgált. Az értékelésnek azonban jelentős hiányosságai is voltak³². A második fordulóban (2013–2015) javulást értek el a kialakítás szempontjából, külső szakértőket is bevontak, és nagyobb nemzetközi elismerést értek el. A harmadik forduló (2021–2023) során néhány további ESGAB-ajánlást is végrehajtottak. A mintánkban szereplő tagállamok általában elégedettek voltak az Eurostatnak a kialakítás folyamatához való hozzájárulásával, és hangsúlyozták, hogy a kezdetektől fogva bevonták őket a módszertan kidolgozásába.

85 Az érdekelt felekkel folytatott megbeszéléseink során megállapítottuk: egyetértés van abban, hogy az ESR folyamatos minőségjavulásához kellő gyakorisággal kell szakértői értékeléseket végezni. A második és a harmadik forduló között átlagosan hét és fél év, Szlovákia esetében pedig majdnem 10 év telik el. Ilyen időbeli eltolódással nem lehet megfelelően érzékelni az olyan változások hatásait, mint a technológiai fejlődés vagy az új adatforrások, amelyeket az ESR-nek szem előtt kell tartania és tudnia kell azokhoz alkalmazkodni.

86 Ahhoz, hogy a szakértői értékelések átfogóak és valamennyi országgal szemben méltányosak legyenek, azoknak az egyes nemzeti statisztikai rendszerek kritikus jellemzőit is teljes egészében értékelniük kell. A 2020-as módszertan értelmében azonban országonként legfeljebb hat másik nemzeti hatóság vehet részt, ami önkényes küszöbérték, és nem veszi figyelembe, hogy az európai statisztikák előállítása milyen mértékben decentralizált az egyes országokon belül (lásd: VIII. melléklet). Ráadásul az ajánlott módszertan homályos és szubjektív volt, és nem alkalmazott minden ország tekintetében összehasonlítható kiválasztási szempontokat. Ezenkívül a részt vevő egyéb nemzeti hatóságok kiválasztása a nemzeti statisztikai hivatalok révén történik, nem pedig uniós szinten, ahogy azt a gyakorlat hitelessége és következetessége megkívánta volna. Sem az ESGAB-nak, sem a szakértői értékelésben részt vevő szakértőknek nem volt beleszólásuk az egyéb nemzeti hatóságok kiválasztásába.

87 Számos nemzeti statisztikai hivatal háromra korlátozta az egyéb nemzeti hatóságok számát. Ez egy újabb önkényes küszöbérték, amely azzal a kockázattal jár, hogy az európai statisztikák szempontjából kulcsfontosságú más nemzeti hatóságokat kizárnak. Egy nemzeti statisztikai hivatal kifejezetten kimondta, hogy eleve csak három egyéb nemzeti hatóságot szándékozik kiválasztani. Ily módon nem vonta be a szakértői értékelésbe a „halálokokkal” kapcsolatos adatokért felelős másik nemzeti hatóságot – egy olyan szervet, amely két egymást követő évben nem küldte meg a szükséges adatokat az Eurostatnak.

88 Az ESGAB-ot azzal a céllal hozták létre, hogy a nemzeti rendszerek hiányosságaira³³ reagálva javítsák az Eurostat és az ESR³⁴ függetlenségét, integritását és elszámoltathatóságát. Az ESGAB szerepe azonban arra korlátozódik, hogy éves jelentést nyújtson be a Parlamentnek és a Tanácsnak, amely a gyakorlati kódex ESR egészét érintő végrehajtása kapcsán végzett független értékelését tartalmazza, és amely inkább az Eurostatra, mintsem a nemzeti statisztikai rendszerekre helyezi a hangsúlyt. 2012-ben azt javasoltuk, hogy felügyeleti funkció létrehozásával bővítsék az ESGAB feladatkörét³⁵. Bár az ajánlást elfogadták, annak végrehajtása nem volt eredményes.

89 Jelenleg az ESR keretében végzett szakértői értékelések „önszabályozó” jellege azt jelenti, hogy azok kialakításáról (ütemezés, hatály, megközelítés, az egyéb nemzeti hatóságokra vonatkozó kiválasztási eljárás, valamint a szakértői csoportok összetétele és kiválasztása) olyan partnerek közötti konzultáció révén születik megállapodás, akik inkább a különböző nemzeti, mintsem a szélesebb uniós perspektívát képviselik. Hiába a nemzeti érdekektől való függetlensége, ha nem az ESGAB dönt a kialakítás főbb szempontjairól.

Következtetések és ajánlások

90 Általános következtetésünk az, hogy a Bizottság által szolgáltatott európai statisztikák általában megfelelő minőségűek a szakpolitikai döntéshozók, a vállalkozások és a polgárok számára. Azonban még mindig akadnak hiányosságok, amelyekkel foglalkozni kell.

91 Az Eurostat stratégiai tervei főként az egymást követő európai statisztikai programokban meghatározott intézményi prioritásokat tükrözik. A célkitűzések elérése terén tett előrehaladást azonban nem mérik (lásd: 22–23. bekezdés).

92 Az európai statisztikai tanácsadó bizottság, a felhasználók fő képviseleti szerve jelenlegi összetételében nem képviseli eredményesen az összes felhasználót, többek között a nemzetközi szervezeteket és a tudományos és kutatói közösség együttes véleményét. Ezenkívül az európai statisztikai tanácsadó bizottság nem tett jelentős előrelépést a felhasználók nemzeti tanácsaival kialakított kapcsolatok terén. A statisztikák nem elégítik ki maradéktalanul a felhasználói igényeket, mivel az ellenőrzött területeken lényeges adathiány mutatkozik. Az európai statisztikai program nem mindig helyezte előtérbe az arra irányuló intézkedéseket, hogy az európai statisztikák relevanciájának javítása érdekében kezeljék e hiányosságokat, az Eurostat pedig nem alkalmazza helyesen a kkv fogalommeghatározását (lásd: 24–29. bekezdés).

1. ajánlás. A felhasználói igények jobb kielégítése

A felhasználói igények jobb kielégítése érdekében a Bizottság tegyen javaslatot az európai statisztikai tanácsadó bizottság reprezentativitásának javítására azáltal, hogy a bizottságban valamennyi felhasználó rendelkezzen kiegyensúlyozott és eredményes képviselettel, és a bizottság munkáját az adott területeken jártas szakértők támogassák.

Megvalósítás céldátuma: 2023

93 Az európai statisztikai program keretében nyújtott fokozott finanszírozás ellenére az európai statisztikák előállítása részben még mindig a Bizottság más szervezeti egységeinek finanszírozásától függ. A nyújtott finanszírozás nagyrészt az intézményi szükségleteket fedezi. Néhány uniós támogatás ugyan innovatív projekteket finanszíroz, jelentős részük viszont kötelező statisztikai tevékenységeket; éppen ezért korlátozott az a hozzáadott érték, amellyel az európai statisztikai program az innovatív projektek elősegítése terén szolgálhat. Az egyes támogatásokat értékelték ugyan, de az eredmények minőségértékeléséhez nem fűztek indokolást, ami korlátozhatja a nyomon követés lehetőségét és csökkentheti az eredmények fenntarthatóságát (lásd: 30–34. bekezdés).

2. ajánlás. Törekvés az európai statisztikai program pénzügyi függetlenségének fokozására és az innovatív projektek előtérbe helyezésére

A Bizottság:

1. értékelje annak megvalósíthatóságát, hogy csökkentsék a következő európai statisztikai program számos finanszírozási forrástól való függőségét;
2. kezelje kiemelten az egyértelműen uniós hozzáadott értékkel bíró innovatív projekteket.

Megvalósítás céldátuma: 2024

94 Az Eurostat megfelelő minőségirányítási rendszerrel rendelkezik. A tagállamoknak nyújtott támogatása nagyrészt megfelelő. Nincsenek azonban olyan belső iránymutatások, amelyek meghatároznák a támogatásnyújtás kereteit, továbbá az összetett módszertani problémák megoldása hosszú időt vehet igénybe, ami az adatminőség számos szempontjára, többek között az összehasonlíthatóságra is hatással van (lásd: 35–39. bekezdés).

95 Megállapításunk szerint a tagállamok minőségjelentései nem mindig felelnek meg az iránymutatásoknak, és azokat sem a statisztikai folyamatok között, sem az egyes statisztikai folyamatokon belül nem hangolták össze. A részletesség szintje tagállamonként eltérő, ami megnehezíti az adatminőség megfelelő megítélését és értékelését. Statisztikai tevékenységtől függően eltérő gyakorisággal nyújtanak be minőségjelentéseket, ráadásul a jelentéstétel nem minden statisztikai tevékenység esetében kötelező. E hiányosságok a felhasználók számára hiányos információkat eredményeznek (lásd: 40–43. bekezdés).

96 Az Eurostatnak nincs felhatalmazása arra, hogy helyszíni ellenőrzést végezzen az általunk ellenőrzött három területen. Az Eurostat validálja a tagállamok által benyújtott adatokat, de nem mindig dokumentálja megfelelően az értékelése eredményét. Nem vizsgálja behatóan az összes adatminőségi szempontot, például az összehasonlíthatóságot és a koherenciát (lásd: 44–52. bekezdés).

97 Az időszerűség különösen az egészségügyi és vállalkozási statisztikákat érinti, hiszen egyes adatkészleteket a referenciaév után akár 14–24 hónappal is be lehet nyújtani. A „halálokokra” vonatkozó valós idejű adatok hiánya miatt a Covid19-cel összefüggő mortalitást alternatív módszerekkel becsülik meg. A késedelmes adatszolgáltatás miatt a felhasználók szempontjából az egész folyamat hiábavalóvá válik. Az Eurostat rendelkezik a rendeleteknek való megfelelés értékelésére vonatkozó iránymutatásokkal, de határidők meghatározására ezek nem terjednek ki. Az ESR nem rendelkezik a gyors reagáláshoz szükséges rugalmassággal. Egy esetben, amikor nemzeti szinten adathiány mutatkozott a „halálokokra” vonatkozóan, az Eurostat nem készített becsléseket, így nem állnak rendelkezésre uniós aggregátumok (lásd: 53–56. bekezdés).

98 Amennyiben jogszabály előírja, a Bizottság jelentéseket nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a statisztikák minőségéről. Ezek azonban nem adnak világos képet a meglévő hiányosságokról, továbbá nem tartalmaznak olyan részletes monitoringmutatókat, amelyek segítségével kimutatható lenne a rendeletek tekintetében elért előrehaladás. Egyes fő ágazati rendeletek, például az egészségügyre vonatkozóan, nem írják elő ilyen jelentések benyújtását (lásd: 57–58. bekezdés).

3. ajánlás. A tagállamok minőségjelentéseinek és az európai statisztikák minőségértékelésének javítása

A Bizottság:

1. biztosítsa, hogy a tagállamoktól kapott minőségjelentések közös standardokon alapuljanak, továbbá teljes és összehasonlítható információkat tartalmazzanak;
2. végezzen alaposabb és jobban dokumentált értékeléseket a munkaerőpiaci, vállalkozási és egészségügyi statisztikák terén az adatok pontosságának, időszerűségének és időbeli pontosságának, összehasonlíthatóságának és koherenciájának javítása érdekében.

Megvalósítás céldátuma: 2024

99 Bár az Eurostat kidolgozott egy közzétételi naptárat a statisztikák közzétételéhez, a naptár bizonyos részleteket illetően hiányos. Ezenkívül az Eurostat még nem rendelkezik általános adat-felülvizsgálati renddel, és nem ugyanazon a napon teszi közzé minden tagállam munkaerő-felmérését és egészségügyi kiadásokkal kapcsolatos adatait (lásd: 59–63. bekezdés).

100 Az Eurostat egyes bizottsági szervezeti egységek és médiacsatornák részére a közzétételt megelőzően hozzáférést biztosít olyan adatokhoz, amelyek gazdasági előnyök szerzésére és kiszivárogtatásra adhatnak lehetőséget. Az Eurostat honlapján nem részletezik teljeskörűen a közzététel előtti hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseket, és nem tették közzé a kiemelt hozzáféréssel rendelkező felhasználók listáját sem (lásd: 64–69. bekezdés).

4. ajánlás. A statisztikák előzetes közzétételével kapcsolatos jelenlegi gyakorlat felülvizsgálata

A Bizottság:

1. gondosan mérlegelje a közzététel előtti hozzáférés biztosításának szükségességét és hozzáadott értékét;
2. ha folytatja az eddigi gyakorlatot, tegyen közzé átfogó információkat a közzététel előtti hozzáférésről, és erősítse meg az esetleges kiszivárogtatásokkal szembeni biztosítékokat.

Megvalósítás céldátuma: 2023

101 A Bizottság megfelelő előrehaladást ért el a szakértői értékelésben foglalt ajánlások többsége terén, többek között a jogszabályok szerkezetével, valamint a kommunikációval és a felhasználókkal kapcsolatos ajánlások tekintetében. A függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó néhány fő ajánlást azonban nem fogadott el (lásd: 70–75. bekezdés).

102 A szakértői értékelésen alapuló javító intézkedések tagállami végrehajtásának Eurostat általi értékelése nagyrészt a statisztikai hivatalok közötti kölcsönös bizalmon alapul. Egyes javító intézkedések végrehajtását hátráltatta, hogy azok a nemzeti statisztikai hivatalon kívüli szervektől függtek, illetve hogy azokat politikailag nem támogatták. Több fő javító intézkedést, például a nemzeti statisztikai jogszabályok módosítását csak részben hajtották végre. Ezenkívül továbbra sem jellemző minden tagállamra a szakmai függetlenség, különösen az egyéb nemzeti hatóságok szintjén (lásd: 76–82. bekezdés).

103 Amióta első ízben használatba vették, kialakítását tekintve javult az Eurostat és az ESR gyakorlati kódexnek való megfelelésének értékeléséhez használt szakértői értékelési eszköz. A szakértői értékelések azonban nem kellően gyakoriak ahhoz, hogy lehetővé tegyék a minőség folyamatos javítását, és nem mindig fedik le átfogóan a nemzeti statisztikai rendszereket. Hiába a nemzeti érdekektől való függetlensége, ha az európai statisztikairányítási tanácsadó testület korlátozott szerepet tölt be a szakértői értékelések kialakításában (lásd: 83–89. bekezdés).

5. ajánlás. Annak felmérése, hogy lehetséges-e megerősíteni az európai statisztikairányítási tanácsadó testület megbízatását

A Bizottság mérje fel, hogy kiterjeszthető-e, illetve helyénvaló-e kiterjeszteni az európai statisztikairányítási tanácsadó testület jelenlegi megbízatását arra, hogy döntsön a szakértői értékelés valamennyi főbb elemének kialakításáról.

Megvalósítás céldátuma: 2023

A jelentést 2022. október 26-i luxembourgi ülésén fogadta el a Mihails Kozlovs számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

Mellékletek

I. melléklet. Hivatalos statisztikák a Covid19-válság idején

A Covid19 jelentős kihívások elé állította a statisztikai rendszereket, jelentős terhet róva a statisztikai műveletekért felelős hatóságokra. A legnagyobb kihívást a közegészségügyi statisztikák időben történő szolgáltatásának biztosítása és a gazdaság „reálszektorára”, különösen a háztartásokra és a kkv-kra vonatkozó megfelelő információk rendelkezésre bocsátása jelentette.

A világjárvány kezdetben megzavarta a vállalkozásoktól és a háztartásoktól származó adatok áramlását, ami problémát jelentett a hivatalos statisztikák szempontjából. Lehetetlenné vált a hagyományos személyes adatgyűjtési módszerek alkalmazása, több felmérést nem tudtak elvégezni, illetve el kellett halasztani. A Covid19-válság a meglévő szabályokat illetően az értelmezés és a megfelelőség szempontjából is kihívást jelentett. Ennek következtében a hivatalos statisztikák készítését gyorsan hozzá kellett igazítani a megváltozott körülményekhez. Széles körben elterjedtek az alternatív adatgyűjtési módszerek, például a telefonhívások, az internetes alkalmazások vagy a nagy adathalmazokra épülő technológiák. Ez az átállás azonban hatással lehet az adatok minőségére és összehasonlíthatóságára. Kezdetben a szakpolitikai döntéshozók és a média a szinte valós idejű globális járványügyi adatok iránti igényt elsősorban a hivatalos statisztikai rendszerektől függetlenül működő, például a Johns Hopkins Egyetem által kifejlesztett eredménytáblákon keresztül elégítették ki. Később a WHO és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) is létrehozta saját eredménytábláit, ami segített ugyan pótolni a hiányt, de az összehasonlíthatóság terén problémák merültek fel.

Az ESGAB szerint az ESR pozitívan reagált a Covid19-válságra. Bár a világjárvány a statisztikai adatok előállításának több szakaszát is súlyosan érintette, az ESR-ben részt vevő országoknak és az Eurostatnak sikerült megszakítás nélkül folytatniuk a kiemelt mutatók kidolgozását. Hogy a megváltozott környezetben továbbra is biztosítani lehessen a statisztikák minőségét és összehasonlíthatóságát, az Eurostat több mint 30 iránymutatást tett közzé, mind általános, mind ágazati módszertani kérdésekről. Az Eurostat a honlapján létrehozott egy külön részt is, ahol a felhasználók számára biztosítja a legfrissebb információkat. Az Eurostat rendelkezésre bocsátotta a Covid19-cel kapcsolatos adatkészletek listáját, és útjára indította a helyreállításra vonatkozó európai statisztikai irányítópultot, amely jelenleg 27, a helyreállítás szempontjából releváns egészségügyi, szociális, gazdasági, üzleti és környezetvédelmi témájú mutatót tartalmaz. Végezetül az Eurostat több új, válságspecifikus mutatót (pl. heti halálozás és havi megnövekedett arányú mortalitás) vezetett be a világjárvány hatásainak jobb felmérése céljából. 2020 novemberében a nemzeti statisztikai hivatalok vezetői és az Eurostat megállapodtak az ESR-t érintő jövőbeli válságokra adandó összehangolt válaszlépésekről, az úgynevezett „wiesbadeni memorandumról”, amely megkönnyítheti a jövőbeli válságok közös megközelítését.

II. melléklet. Kiválasztott statisztikai tevékenységek

III. melléklet. Nemzetközi statisztikai iránymutatások, ajánlások és bevált gyakorlatok: néhány példa

IV. melléklet. Az ellenőrzésre kiválasztott projektek felsorolása

V. melléklet. A Covid19-cel összefüggő halálesetekre vonatkozó időszerűbb adatokkal kapcsolatos alternatívák keresése

A Covid19-cel összefüggő első európai haláleseteket 2020 februárjában erősítették meg. Azonban nem lehet arra számítani, hogy a „halálokokra” vonatkozó 2020. évi teljes európai statisztikákat 2023 előtt közzéteszik (lásd: 10. ábra). A világjárvány idején felmerülő információs igények kielégítésére két, közel valós idejű adatkészletet gyűjtöttek: a Covid19-cel összefüggő halálesetek száma napi szinten, valamint az alapvető demográfiai eseménynek minősülő halálesetek száma heti szinten.

A Covid19-cel összefüggő halálesetek száma: Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) egészségügyi minisztériumoktól, közegészségügyi intézetektől és hasonló forrásokból származó adatok alapján tette rendszeresen közzé a Covid19-cel összefüggő európai halálesetek számát. Világméretben ugyanilyen statisztikákat a WHO és a Johns Hopkins Egyetem tett közzé. A „halálokok” besorolásában mutatkozó nemzeti különbségek, valamint a nem kellő vagy túlzott lefedettségből fakadóan felmerülő számos probléma miatt azonban az adatok jelentősen eltérhetnek egymástól, ami megnehezítheti az egyes országok összehasonlítását. Belgium például a világjárvány kezdetén minden olyan halálesetet, amelyben a Covid19 valószínűleg szerepet játszott, ténylegesen Covid19 okozta halálesetként regisztrált anélkül, hogy laboratóriumi vizsgálatokat kért volna. Ezzel szemben Olaszországban pozitív teszteredmény kellett ahhoz, hogy a haláleseteket a Covid19-nek tulajdonítsák, Ciprus pedig ötvözte a két megközelítést.

Halálesetek és megnövekedett arányú mortalitás Ezt a módszert – amely a nemzeti statisztikai hivatalok felelősségi körébe tartozik – a szakértők a világjárvány halálozásra gyakorolt teljes hatása megfelelőbb mérési módjának tartják, jóllehet nem veszi figyelembe a közelmúltbeli demográfiai változásokat, például a népesség elöregedését. E módszer rögzíti a Covid19-cel összefüggő, de nem megfelelően diagnosztizált és bejelentett haláleseteket, valamint a világjárvány általános körülményeinek tulajdonítható egyéb okokból bekövetkezett haláleseteket is. Az ESR 2020 áprilisában vezette be a halálesetekre vonatkozó hetenkénti adatgyűjtést, és 2020 decemberében kezdte meg a megnövekedett arányú mortalitás adatainak közzétételét. A nemzeti statisztikai hivatalok továbbra is önkéntesen küldik meg az Eurostatnak a halálesetekre vonatkozó hetenkénti adatokat.

Az alábbi táblázat a 2020-ra és 2021-re vonatkozó – a két módszertan alapján kiszámított – adatokat mutatja az uniós tagállamokban és az EFTA-országokban. A megnövekedett arányú mortalitás alapján a halandóság mintegy 34%-kal magasabb, mint az ECDC Covid19-cel összefüggő halálesetekre vonatkozó adatai.

VI. melléklet. Az ESGAB ajánlásai, 2014 és 2021

VII. melléklet. A nemzeti statisztikai hivatalok javító intézkedéseinek összefoglalása – 2019. december 31-i állapot

VIII. melléklet. A nemzeti statisztikai rendszerek lefedettsége a szakértői értékelések harmadik fordulójában

Rövidítések

CoD: halálokok

CoP: az európai statisztika gyakorlati kódexe

DG EMPL: Európai Bizottság, A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága

DG GROW: Európai Bizottság, Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság

DG SANTE: Európai Bizottság, Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság

ECDC: Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ

EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás

EKB: Európai Központi Bank

ESP: európai statisztikai program

ESR: európai statisztikai rendszer

ILO: Nemzetközi Munkaügyi Szervezet

Kkv-k: kis- és középvállalkozások

LFS: munkaerő-felmérés

NSI: nemzeti statisztikai hivatal

OECD: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet

ONA: egyéb nemzeti hatóság

SBS: a vállalkozások szerkezeti statisztikája

WHO: Egészségügyi Világszervezet

Glosszárium

A statisztikák intézményi felhasználói: Nemzeti vagy nemzetközi szervezet, például nemzeti kormány vagy nemzeti központi bank, illetve uniós intézmény, szerv vagy szervezeti egység.

Adathiány: Egy adott célhoz szükséges adatok rendelkezésre állásának hiánya.

Adatok: Minőségi vagy mennyiségi változókra vonatkozó, például tényekkel vagy mérésekkel kapcsolatos olyan értékek halmaza, amelyekből információkat lehet előállítani.

Az egészségügyi számlák rendszere: Az ESR-ben részt vevő országok egészségügyi elszámolásának standard gazdasági kerete, amely a nemzeti számlák rendszerével módszertanilag összeegyeztethető elszámolási szabályokat alkalmaz annak érdekében, hogy átfogó, következetes és nemzetközileg összehasonlítható, valamint a főbb felhasználói igényeknek megfelelő számlákat hozzon létre.

Civil társadalom: A társadalom kormánytól és üzleti szférától elkülönülő azon része, amely a közszférában közös érdekeket képviselő társulásokból és egyéb csoportosulásokból áll.

Fő teljesítménymutató: Számszerűsíthető mérőszám, amely a teljesítményt a fő célkitűzésekhez viszonyítva mutatja be.

Halálok: Az a betegség vagy sérülés, amely a közvetlen halálhoz vezető kóros események folyamatát elindította, vagy a halálos sérülést okozó baleset vagy erőszakos cselekmény körülményei.

Kis- és középvállalkozás: Az alkalmazottak száma és bizonyos pénzügyi kritériumok alapján meghatározott méretű vállalat vagy egyéb szervezet. A kisvállalkozásoknak 50‑nél kevesebb alkalmazottjuk van, és forgalmuk vagy mérlegfőösszegük nem haladja meg a 10 millió eurót. A középvállalkozások 250-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak, és legfeljebb 50 millió eurós forgalmat bonyolítanak le vagy mérlegfőösszegük legfeljebb 43 millió euró.

Megnövekedett arányú mortalitás: A válság során mért, mindenféle okból bekövetkezett halálesetek száma, amely meghaladja a „normális” körülmények között megfigyelhető halálesetek számát.

Metaadatok: Más adatokat meghatározó és leíró adatok.

Mikroadatok: Egyes személyekre, háztartásokra, vállalkozásokra vagy szervezetekre vonatkozó adatok.

Morbiditás: Egészségügyi probléma előfordulásának gyakorisága.

Munkanélküli: Az a 15/16–74 éves munkanélküli, aki a referenciahéten nem rendelkezett munkával, a következő két héten belül munkába tud állni (vagy aki már talált munkát a következő három hónapon belüli kezdéssel), és az előző négy hét során valamikor aktívan munkát keresett.

Pártatlanság: Az az elv, miszerint a statisztikákat semleges módon kell fejleszteni, előállítani és közzétenni, méghozzá oly módon, hogy valamennyi felhasználó egyenlő bánásmódban részesüljön.

Relatív standard hiba: A becslés statisztikai pontosságának mérőszáma. A kisebb relatív standard hibák megbízhatóbb eredményekre, a nagyobb relatív standard hibák pedig kevésbé megbízható eredményekre utalnak.

Standardizált halálozási arányszám: A különböző időszakok közötti és a különböző közösségek közötti összehasonlíthatóság javítása céljából az adott népesség standard kormegoszlással kiigazított halálozási arányszáma.

A Bizottság válaszai

https://www.eca.europa.eu/HU/Pages/DocItem.aspx?did=62590

Időrendi áttekintés

https://www.eca.europa.eu/HU/Pages/DocItem.aspx?did=62590

Ellenőrző csoport

Ellenőrzéseinek eredményeit a Számvevőszék különjelentésekben mutatja be, amelyek egy adott költségvetési területhez kapcsolódó uniós szakpolitikákkal és programokkal, illetve az irányítással kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Hogy ellenőrzési munkája maximális hatást érjen el, témái megválasztásakor és feladatai megtervezésekor a Számvevőszék tekintetbe veszi a teljesítmény-, illetve megfelelőségi kockázatokat, az érintett bevétel vagy kiadás nagyságát, a várható fejleményeket, valamint a politika és a nagyközönség érdeklődését.

Ezt a teljesítmény-ellenőrzést a piacszabályozás és versenyalapú gazdaság ellenőrzésére szakosodott, Mihails Kozlovs számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara végezte. Az ellenőrzést Pelczné Gáll Ildikó számvevőszéki tag vezette Bara Claudia Kinga kabinetfőnök, Varga Zsolt kabinetattasé, Sabine Hiernaux-Fritsch ügyvezető, Athanasios Koustoulidis feladatfelelős, valamint Maria Isabel Quintela és Ezio Guglielmi számvevők támogatásával. Nyelvi támogatás: Thomas Everett.

Végjegyzetek

¹ Az Egyesült Nemzetek Gazdasági és Szociális Tanácsa, A Gazdasági és Szociális Tanács 2013. július 24-i 2013/21. sz. határozata a hivatalos statisztika alapelveiről, 2013.

² Az EUMSZ 338. cikke.

³ A legutóbb az (EU) 2015/759 rendelettel módosított, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 87., 2009.3.31.).

⁴ A 2021. április 28-i (EU) 2021/690 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkének (2) bekezdése.

⁵ A jóváhagyott 2021. évi költségvetés 03 02 05 sz. „Kiemelkedő minőségű statisztikák előállítása és terjesztése Európáról” című jogcímcsoportja, elérhető: https://data.europa.eu/eli/budget/2021/1/oj.

⁶ A 223/2009/EK rendelet 11. cikke.

⁷ A 223/2009/EK rendelet 4. cikke szerint.

⁸ A KBER statisztikai funkciója a KBER és az EKB alapokmányának 5. cikkén alapul.

⁹ A 234/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal létrehozott bizottság.

¹⁰ A 235/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal létrehozott bizottság.

¹¹ A Számvevőszék 12/2012. sz. különjelentése: „A Bizottság és az Eurostat javította-e a megbízható és hiteles európai statisztikák készítésének folyamatát?”.

¹² Lásd: 2008. március 11-i 234/2008/EK határozat 1. és 3. cikke.

¹³ Lásd: a 2008. március 11-i 234/2008/EK határozat 4. cikke.

¹⁴ Eurostat, Support for the Final Evaluation of the European Statistical Programme 2013–2020, 2021. július, 43. o.

¹⁵ A 223/2009/EK rendelet 6. cikke.

¹⁶ A Bizottság 2012/504/EU határozata és az európai statisztika gyakorlati kódexe.

¹⁷ A 223/2009/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdése, 7., 15. és 18. cikke, valamint a Bizottság 2012/504/EU határozata.

¹⁸ A Bizottság (EU) 2015/359 rendelete az 1338/2008/EK rendelet végrehajtásáról.

¹⁹ El-Hayek, Y., Tip of the Iceberg: Assessing the Global Socioeconomic Costs of Alzheimer’s Disease and Related Dementias and Strategic Implications for Stakeholders, Journal of Alzheimer’s Disease, 70, 2019, 323–341. o.

²⁰ WHO, The top 10 „causes of death, 2020. december 9.

²¹ WHO, Dementia: Key facts, 2021. szeptember 2.

²² A 2017-es gyakorlati kódexben kidolgozottak szerint.

²³ A módosított 223/2009/EK rendelet 2. cikke és 18. cikkének (1) bekezdése, az Eurostatról szóló 2012. évi bizottsági határozat 6. cikkének (2) bekezdése, valamint az ENSZ kodifikált elvei (a hivatalos statisztikára vonatkozó alapelvek [UNFP] és a nemzetközi statisztikai tevékenységeket szabályozó elvek).

²⁴ Az ESGAB 2015. évi éves jelentése és az ESGAB véleménye a konfidenciaszinttel kapcsolatos bizottsági kötelezettségvállalások végrehajtásáról (2018).

²⁵ 6. elv: „Minden felhasználó ugyanabban az időpontban egyenlő hozzáféréssel rendelkezik a statisztikai közleményekhez. Külső felhasználók számára csak korlátozott mértékben és kellően indokolt esetben biztosítanak kiemelt, közzététel előtti hozzáférést, amit ellenőriznek és nyilvánosságra hoznak”.

²⁶ Protocol on impartial access to Eurostat data for users, 2014. január.

²⁷ ISTAT, Embargo: a policy for transmitting correct information.

²⁸ ESGAB’s recommendations and Eurostat’s improvement actions in response to the recommendations.

²⁹ Az ESGAB 2021. évi éves jelentése.

³⁰ A Számvevőszék 12/2012. sz. különjelentése.

³¹ A Tanács következtetései az uniós statisztikákról, a Tanács (ECOFIN) által, annak 2021. november 9-én tartott ülésén jóváhagyott formában.

³² Lásd: az Európai Számvevőszék 12/2012. sz. különjelentése: „A Bizottság és az Eurostat javította-e a megbízható és hiteles európai statisztikák készítésének folyamatát?” és az ESGAB 2011. évi éves jelentése.

³³ COM(2005) 217 végleges és W. Radermacher (2011), European Statistics: People Count.

³⁴ A 235/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal létrehozott bizottság.

³⁵ A Számvevőszék 12/2012. sz. különjelentése: „A Bizottság és az Eurostat javította-e a megbízható és hiteles európai statisztikák készítésének folyamatát?”.

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (https://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2022

PDF	ISBN 978-92-847-9030-2	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/464234	QJ-AB-22-023-HU-N
HTML	ISBN 978-92-847-9063-0	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/0501	QJ-AB-22-023-HU-Q

SZERZŐI JOGOK

© Európai Unió, 2022

Az Európai Számvevőszék dokumentumainak felhasználását a nyíltadat-politikáról és a dokumentumok további felhasználásáról szóló 6–2019. sz. számvevőszéki határozat szabályozza.

Ellenkező rendelkezés (pl. egyedi szerzői jogi nyilatkozatokban foglaltak) hiányában az Európai Unió tulajdonában lévő számvevőszéki tartalmak a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) licenc alá tartoznak. Ezért főszabály szerint a további felhasználás a forrás és a változtatások megfelelő feltüntetésével megengedett. A Számvevőszéktől származó tartalmak további felhasználásakor azok eredeti értelme és mondanivalója nem torzulhat. A Számvevőszék nem vonható felelősségre a továbbfelhasználás esetleges következményeiért.

Ha az adott tartalomban azonosítható magánszemélyek is érintettek (például ha egy kép a Számvevőszék munkatársait ábrázolja vagy harmadik fél is szerepel a források között), adott esetben további engedélyt is be kell szerezni.

Amennyiben ez megtörtént, akkor a vonatkozó engedély érvényteleníti a fenti általános érvényű engedélyt, és az abban foglalt, egyértelműen meghatározott felhasználási korlátozások érvényesek.

Az olyan tartalmak felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek nem az Európai Unió tulajdonát képezik, adott esetben közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni:

2. ábra – ikonok: Az ábrák kidolgozása a Flaticon.com eszközeinek felhasználásával történt. © Freepik Company S.L. Minden jog fenntartva.

Az iparjogvédelem alatt álló szoftverek és dokumentumok – pl. szabadalmak, márkajelzések, bejegyzett formatervezési minták, logók és nevek – nem tartoznak a Számvevőszék továbbfelhasználási politikájának hatókörébe.

Az Európai Uniónak az europa.eu címtartomány alá tartozó intézményi weboldalai külső oldalakra mutató hivatkozásokat is tartalmaznak. Ezek nem tartoznak a Számvevőszék hatáskörébe, ezért ajánlott elolvasni az ott közzétett adatvédelmi és szerzői jogi rendelkezéseket.

Az Európai Számvevőszék logójának használata

Az Európai Számvevőszék logója kizárólag a Számvevőszék előzetes hozzájárulásával használható fel.

KAPCSOLATBA SZERETNE LÉPNI AZ EU-VAL?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct központ is működik. Keresse meg online az Önhöz legközelebb eső központot (european-union.europa.eu/contact-eu/meet-us_hu).

Telefonon vagy írásban
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

• az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
• a rendes díjszabású telefonszámon: +32 22999696,
• az alábbi nyomtatvány használatával: european-union.europa.eu/contact-eu/write-us_hu.

INFORMÁCIÓKAT KERES AZ EU-RÓL?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén (european-union.europa.eu).

Uniós kiadványok
Az op.europa.eu/hu/publications címen uniós kiadványok tekinthetők meg és rendelhetők. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi dokumentációs központjától (european-union.europa.eu/contact-eu/meet-us_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálon bármelyik hivatalos nyelven hozzáférhetők az EU jogi tartalmai és az 1951-től megjelenő jogszabályai (eur-lex.europa.eu).

Uniós nyílt hozzáférésű adatok
A „data.europa.eu” portálon az uniós intézmények, szervek és ügynökségek nyílt hozzáférésű adatkészletei érhetők el. Az adatok ingyen letölthetők és felhasználhatók, úgy kereskedelmi, mint nem kereskedelmi célokra. Emellett a portálon keresztül a különböző európai országok számos adatkészlete elérhető.