A belső villamosenergia-piac integrációja: Összetett jogi struktúra, késedelmek, irányítási hiányosságok és nem teljes körű piacfelügyelet hátráltatják az ambiciózus célkitűzés maradéktalan megvalósítását

Összefoglaló

I A teljes mértékben integrált belső energiapiac kialakítása mindig is fontos kérdés volt, de az uniós polgárokat jelenleg sújtó energia- és megélhetésiköltség-válság miatt még sürgetőbbé vált. A jól működő belső villamosenergia-piac a következő előnyökkel jár:

• a legjobb villamosenergia-árak biztosítása;
• biztonságos energiaellátás;
• a zöld átállás megvalósítása.

II A teljes mértékben integrált belső energiapiac kiépítése 1996-ban kezdődött meg, amikor az első (1996) és a második (2003) energiaügyi csomag nyomán a nemzeti energiamonopóliumok fokozatosan megnyíltak a verseny előtt. E két energiaügyi csomagot 2009-ben egy harmadik követte. Az egyik fő célkitűzés a villamosenergia-piacok integrációjának felgyorsítása volt, mégpedig a szervezett nagykereskedelmi piacokon alkalmazott kereskedelmi gyakorlatok harmonizálása és ezáltal a határokon átnyúló verseny előmozdítása révén. A csomagot egy sor bizottsági végrehajtási rendelet egészítette ki (hálózati szabályzatok és iránymutatások), amelyekre a harmonizált piaci szabályok, illetve a hálózatok üzemeltetésére és összekapcsolására vonatkozó szabályok meghatározásához volt szükség. A harmadik villamosenergia-csomag fontos kiegészítése volt továbbá a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló rendelet (REMIT), amely keretet hozott létre a nagykereskedelmi energiapiacok nyomon követésére a piaci manipuláció felderítése és megakadályozása érdekében.

III Ellenőrzésünk célja annak értékelése volt, hogy az uniós szintű fellépés hozzájárult-e a villamosenergia-piaci szabályozás eredményes, hatékony és egységes alkalmazásához, ezáltal segítve a belső villamosenergia-piac megfelelő működését. Az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) a nemzeti szabályozó hatóságok (NSZH) uniós szintű koordinációja révén kulcsszerepet játszik az uniós villamosenergia-piac zökkenőmentes működésének biztosításában. A jogi keret azonban nem biztosít az Ügynökség számára végrehajtási eszközöket, és ha a Bizottság nem támogatja megfelelően a konvergenciatörekvéseit, előfordulhat, hogy nem tudja majd elérni kitűzött céljait.

IV Ellenőrzésünk során értékeltük, hogy 2015-től kezdve a Bizottság (iránymutatások használatán alapuló) szabályozási megközelítése és az ACER monitoringja hozzájárult-e az uniós belső villamosenergia-piac integrációjának és működésének javításához. Az ellenőrzés arra összpontosított, hogyan alkalmazta a Bizottság az üzemi és kereskedelmi szabályzatokat és iránymutatásokat a villamosenergia-piac integrációjának biztosítására, valamint hogyan követte nyomon a Bizottság és az ACER a villamosenergia-piacokra vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások végrehajtását. Ellenőrzésünk során megvizsgáltuk a piaci visszaélések ACER általi felügyeletét és az ACER átláthatóságát is.

V Összességében azt állapítottuk meg, hogy a belső villamosenergia-piac megvalósítását a Bizottság szabályozási eszközökkel kapcsolatos döntései is hátráltatták. Ezek nyomán ugyanis összetett struktúra alakult ki a határokon átnyúló kereskedelemre vonatkozó szabályok tekintetében, ami késedelmekhez vezetett a végrehajtás terén. A belső villamosenergia-piac megvalósítását az uniós irányítási keret hiányosságai is hátráltatták. A Bizottság és az ACER nyomonkövetési megközelítése sem vezetett az uniós villamosenergia-piac működésének kellő javításához. Emellett a piaci visszaélések és manipulációk felderítésére és megakadályozására irányuló piacfelügyelet sem volt teljes körű.

VI Bár az elmúlt tíz évben sikerült elérni néhány jelentős eredményt, a villamosenergia-piacok összekapcsolása lassan haladt. Az eredeti 2014-es határidőt 2009-ben jelölték ki, de megállapítottuk, hogy 2021 végéig, azaz hét évvel a határidő után még az iránymutatások egyikét sem hajtották végre teljes mértékben: végrehajtásuk szintje piaconként és országonként eltérő volt, és különféle késedelmek halmozódtak fel. Arra lehetett számítani, hogy az iránymutatások növelni fogják a rendelkezésre álló határkeresztező átviteli kapacitásokat, és ezáltal fokozzák a piac-összekapcsolás eredményességét. Azonban – bár az ACER egyre intenzívebben törekedett a rendszerüzemeltetők közötti fokozott koordinációra – nem történt jelentős előrelépés.

VII A belső villamosenergia-piac kiteljesítésének célját hátráltatta az elégtelen hatásvizsgálat, a szabályozási eszközök megválasztása és az uniós irányítási keret hiányosságai. A szabályokat a gyakorlati alkalmazás szempontjából is tisztázni kellett, a Bizottság üzemi és kereskedelmi szabályzatai és iránymutatásai ugyanakkor nem tették azokat kellően világossá, ami bonyodalmakhoz és késedelmekhez vezetett a határokon átnyúló kereskedelemre vonatkozó szabályok harmonizációja terén. Az ACER-re ezért döntő és egyedülálló szerep hárult annak ösztönzésében, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok, valamint a hálózati és a piaci szereplők között kötelező erejű megállapodások (az iránymutatások végrehajtásához szükséges „feltételek és módszertanok”) szabályozzák a technikai részleteket. Az ACER általában kellő időben hozott döntéseket az ilyen technikai részletek tartalmával kapcsolatos nézeteltérések feloldása kapcsán.

VIII A Bizottság leginkább az ACER-re támaszkodik az üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások egységes végrehajtásának monitoringja terén. Az ACER azonban nem követte nyomon megfelelően a tagállamok közötti egységes végrehajtást, és beszámolása sem volt kielégítő. Ez különösen az információ- és adathiánynak, a nyomon követés hiányának, a nyomonkövetési stratégia hiányának, a korlátozott erőforrásoknak, valamint a Bizottsággal a monitoring terén folytatott elégtelen koordinációnak tudható be. A Bizottság szabályozási megközelítése jelentősen és szükségtelenül növelte az ACER, a nemzeti szabályozó hatóságok, valamint a rendszerüzemeltetők és a piaci szereplők adminisztratív terheit, erőforrásigényeit és költségeit.

IX Mindemellett a piaci visszaélések és manipulációk felderítésére és megakadályozására irányuló piacfelügyelet sem volt teljes körű. Az ACER felügyelete 2017 végén vált teljesen működőképessé, de az adatgyűjtés nem volt átfogó, és az összegyűjtött adatok értékelése a visszaélésszerű magatartásformáknak csak egyes kategóriáira terjedt ki. Ezenkívül az ACER nem biztosított elegendő forrást az összegyűjtött adatok elemzésére, ami szintén hátráltatta értékelését. Az ACER továbbá nem tudta támogatni a határokon átnyúló potenciális piaci visszaélésekkel kapcsolatos, egyre növekvő számú ügy kivizsgálását. Végezetül az ACER kevés eszközzel rendelkezett annak biztosítására, hogy a piacfelügyeleti szabályokat nemzeti szinten megfelelően alkalmazzák. Az ACER felügyelete végső soron – a fent ismertetett okok miatt – nem eredményezett nagyszámú szankciót.

X Mindemellett az ACER nem rendelkezett megfelelő irányítási struktúrával és a szükséges hatáskörökkel ahhoz, hogy eredményesen koordinálni tudja a nemzeti hatóságoknak az ambiciózus integrációs projektek megvalósítására irányuló intézkedéseit. Ráadásul az ACER fő átláthatósági és elszámoltathatósági eszköze – a weboldala – nem működik eredményesen.

XI A következőket javasoljuk a Bizottságnak:

• egyszerűsítse a szabályozási keretet;
• javítsa a hálózati iránymutatások monitoringkeretét;
• tökéletesítse az ACER irányítását;
• mérje fel, hogy szükség van-e külön keretre a bírságok egységes alkalmazásához.

XII Az ACER-nek pedig a következőket javasoljuk:

• vizsgálja felül az iránymutatások monitoringjára elkülönített forrásokat;
• fokozza a nagykereskedelmi villamosenergia-piac integritásának felügyeletét;
• javítsa munkájának átláthatóságát és elszámoltathatóságát.

XIII A villamosenergia-piacok küszöbönálló reformjára irányuló uniós intézkedések lehetőséget fognak kínálni a Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács számára, hogy orvosolják az ellenőrzésünk során feltárt hiányosságokat.

Bevezetés

Az ellenőrzési terület bemutatása

Szakpolitikai háttér

01 2015 februárjában az Európai Bizottság közzétette az energiaunióra vonatkozó csomagot, amely magában foglalja a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiáját és az energiaunió ütemtervét. Az éghajlat-politikára összpontosító, reziliens energiaunió célja az, hogy biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energiával lássa el az uniós fogyasztókat – a háztartásokat és a vállalkozásokat egyaránt.

02 A második dimenzió, vagyis a teljes mértékben integrált belső villamosenergia-piac működésének biztosítása révén az Unió arra törekszik, hogy megfelelő infrastruktúra biztosításával lehetővé tegye az energia szabad, technikai vagy szabályozási akadályok nélküli áramlását az Unió teljes területén. A határokon átnyúló villamosenergia-kereskedelemnek lehetővé kell tennie, hogy a legolcsóbban előállított villamos energiát attól függetlenül eljuttassák a vállalkozásokhoz és a polgárokhoz, hogy azt az Unión belül hol állítják elő. Ma az Unióban léteznek ugyan európai szinten meghatározott energiaügyi szabályok, de valójában a gyakorlatban 27 nemzeti szabályozási keret van érvényben. A 2015. évi uniós energiastratégia¹ szerint integrált energiapiacra van szükség a verseny fokozása és a piac hatékonyságának növelése érdekében.

03 Mindennek a megvalósítása nincs híján a nehézségeknek. Az Unió éghajlat-politikai célkitűzéseinek eléréséhez több uniós energiaszükségletet kellene megújuló energiaforrásokból fedezni. A szétaprózódott villamosenergia-termelés (amelyben különböző energiaközösségek és kistermelők vesznek részt), a megújuló energiaforrások időszakos jellege és a gazdaságilag életképes tárolási megoldások jelenlegi hiánya új kihívásokat teremt a villamosenergia-hálózatok irányítása, valamint a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozása terén.

04 A villamos energia belső piacának megvalósítása számos előnnyel járna.

• Összességében így lehetne a legjobb villamosenergia-árakat biztosítani az európai fogyasztók számára, mivel a legolcsóbb erőforrásokat lehetne felhasználni a villamosenergia-igények kielégítésére, bárhol helyezkedjenek is el azok Európában.
• Ez a megoldás növelné az Unió energiaellátásának biztonságát, mivel váratlan zavarok esetén a tagállamok meg tudnák osztani erőforrásaikat.
• Az energiaunió a zöld átállással kapcsolatos uniós célkitűzések eléréséhez is költséghatékony módon hozzájárulna azáltal, hogy javítaná az energiaellátás rugalmasságát, és biztosítaná, hogy a piaci szereplők az aktualizált villamosenergia-termelési előrejelzéseknek megfelelően kiigazíthassák pozícióikat.

05 A nemzeti piacok integrációjára irányuló uniós szintű törekvések ellenére a kiskereskedelmi villamosenergia-árak továbbra is jelentős eltéréseket mutatnak az egyes országok között. A tagállamok nemzeti adók és szabályozott hálózati díjak révén még mindig erősen befolyásolják a kiskereskedelmi árakat², és nem hagynak teret a versenynek. Lásd: 2. ábra.

06 Emellett 2021 második felében és 2022 első felében (ellenőrzésünk véglegesítésének időpontjáig) a villamosenergia-árak Európa-szerte példátlan csúcsot értek el a nagykereskedelmi piacokon. Ezeket a csúcsokat főként a fosszilis tüzelőanyagok magas ára indokolta, amelyet részben az ukrajnai háború, részben pedig különböző másodlagos tényezők – például a szén-dioxid-kibocsátási egységek – még tovább súlyosbítottak (lásd: 3. ábra). Az áremelkedésnek leginkább azok a tagállamok voltak kitéve, amelyek nem kapcsolódtak szorosan az Unió villamosenergia-hálózatához, valamint azok, amelyek jelentős mértékben támaszkodtak a gázra a villamosenergia-termelés során.

Nagykereskedelmi villamosenergia-piacok

07 A nagykereskedelmi piacokon a villamosenergia-termelők értékesítik a villamos energiát a nagy ipari fogyasztóknak és a villamosenergia-szolgáltatóknak. A szolgáltatók ezt követően a kiskereskedelmi piacokon értékesítik a villamos energiát a végső fogyasztóknak. A kereskedés fizikai szállítási napjától függően a nagykereskedelmi villamosenergia-piacok négy szegmens (időkeret) köré szerveződnek: forward (határidős), másnapi, napon belüli és kiegyenlítő piacok; ezeket részletesen az I. melléklet ismerteti.

08 Egyes tagállamokban a villamos energiával többnyire szervezett villamosenergia-tőzsdéken kereskednek. Ezeken a tőzsdéken főként másnapi időtávon, szabványos termékek felhasználásával kereskednek a villamos energiával. Uniós szinten azonban a villamosenergia-kereskedés döntő része a szervezett villamosenergia-tőzsdéken kívül, úgynevezett tőzsdén kívüli (OTC) kereskedés keretében zajlik.

Az uniós szabályozási keret

09 Az Unió energiapolitikájával kapcsolatos felelősséget az Unió és tagállamai megosztva viselik³. Több olyan uniós szakpolitikai eszköz is létezik, amelyek célja az uniós villamosenergia-piacok integrálása. Egyaránt tartoznak ide versenypolitikai elemek, az egyes szereplők és piacok szabályozására szolgáló eszközök, valamint a hálózati beruházások uniós finanszírozását biztosító intézkedések. A hatályos átfogó joganyag a villamos energiáról szóló irányelvből (e-irányelv) és a villamos energiáról szóló rendeletből (e-rendelet) tevődik össze, amelyek együttesen meghatározzák a nemzeti villamosenergia-piacok integrációjára vonatkozó közös elveket és szabályokat, például harmonizálnak egyes, a nagykereskedelmi piacokkal kapcsolatos, nemzetközi vonatkozású szempontokat.

10 Ezen túlmenően az uniós jogalkotó feljogosítja a Bizottságot, hogy bizottsági végrehajtási rendeletek (üzemi és kereskedelmi szabályzatok, illetve iránymutatások) elfogadása útján végrehajtsa a jogszabályokban előírt rendelkezéseket. Az iránymutatások értelmében továbbá a nemzeti szabályozó hatóságoknak (NSZH) el kell fogadniuk vagy az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségének (ACER) jóvá kell hagynia bizonyos kötelező erejű megállapodásokat, az ún. feltételeket és módszertanokat (TCM).

11 Mielőtt 1996-ban megkezdődött a belső energiapiac integrációja, a nemzeti energiapiacokat többnyire monopóliumok uralták. Az integráció első szakaszában ezek a monopóliumok fokozatosan megnyíltak a verseny előtt. Ez volt az első (1996) és a második (2003) energiacsomag központi eleme, amely átfogóan megváltoztatta az Unió energiapiacaira irányadó szabályozási keretet. E csomagok célja többek között az volt, hogy legkésőbb 2007. július 1-jétől a fogyasztók az általuk választott szolgáltatótól szabadon vásárolhassanak villamos energiát.

12 2009-ben egy harmadik energiacsomag is hatályba lépett. Ez további intézkedéseket tartalmazott az Unió belső energiapiaca integrációjának előmozdítására, továbbá létrehozta az ACER-t és a Villamosenergia-piaci Átvitelirendszer-üzemeltetők Európai Hálózatát (ENTSO-E). Az ACER-t bízták meg a nemzeti szabályozó hatóságok fellépésének koordinálásával és szükség esetén az uniós szintű szabályozási hézagok megszüntetésével is⁴.

13 A harmadik energiacsomagot a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló 2011. évi rendelet (REMIT)⁵ egészíti ki, amely a piac integritásával, a bennfentes információkkal és a piaci visszaéléssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik, és jogalapot vezet be ahhoz, hogy a nagykereskedelmi energiapiacokat figyelemmel lehessen kísérni a piaci manipuláció felderítése és megakadályozása érdekében. A REMIT fontos szerepet ró az ACER-re e feladat kapcsán.

14 A negyedik, „Tiszta energia minden európainak” (CEP) című energiacsomag (2019) tovább épít a meglévő energiapolitikai keretre. Új szabályokat vezet be a kiskereskedelmi villamosenergia-piacokon folyó verseny előmozdítása, a megújuló energiaforrások jobb piaci integrációja, a villamosenergia-források megfelelőségének uniós szintű összehangolása, valamint a kereslet aggregálás és energiatárolás révén történő kezelése érdekében. Emellett a harmadik energiacsomag kapcsán megállapított hiányosságok némelyikével – például az ACER hatáskörének hiányosságaival – is foglalkozik.

Az Unió energiapolitikája: kinek mi a feladata

15 Az Európai Bizottságon belül az Energiaügyi Főigazgatóság (DG ENER) felel az európai energiapolitikának az EUMSZ 194. cikke szerinti kidolgozásáért és végrehajtásáért. Ez az energiapiac működésének és az Unión belüli energiaellátás biztonságának a biztosítását, valamint az energiahálózatok összekapcsolásának előmozdítását foglalja magában. A Bizottság feladatai a következők:

1. szükség esetén szakpolitikai dokumentumok, stratégiák és jogalkotási intézkedések előterjesztése;
2. az uniós jognak való megfelelés biztosítása annak ellenőrzése révén, hogy az energiacsomagokat helyesen ültették-e át a nemzeti jogba, és a tagállamok eredményesen alkalmazzák-e azokat;
3. üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások elfogadása.

16 Az ACER az az uniós ügynökség, amely előmozdítja a belső villamosenergia- és gázpiacok teljes kiépítését, és koordinálja a nemzeti szabályozó hatóságok munkáját a határokon átnyúló vonatkozású kérdésekben⁶. Az ACER feladatai a következők: 1) tanácsadás a Bizottságnak, az ENTSO-E-nek és a nemzeti szabályozó hatóságoknak az energiapiac szerkezetével és az ellátás biztonságával kapcsolatban, 2) a nagykereskedelmi energiatermékek kereskedelmével kapcsolatos visszaélések felderítése és megelőzése, valamint 3) annak nyomon követése, hogyan hajtják végre például az üzemi és kereskedelmi szabályzatokat/iránymutatásokat a villamosenergia- és gázpiacokon. Az ACER végrehajtási hatáskörrel is rendelkezik, így meghatározott területeken határozatokat hozhat. Ezek a határozatok közvetlenül kötelező hatályúak a címzett nemzeti szabályozó hatóságokra vagy piaci szereplőkre nézve. Az ACER döntéshozó szerve, a Szabályozók Tanácsa az egyes tagállamok nemzeti szabályozó hatóságainak képviselőiből áll.

17 A nemzeti szabályozó hatóságokat a nemzeti jogalkotó hozza létre, és azoknak teljes mértékben függetlennek kell lenniük a nemzeti kormányoktól. Egyéb feladatok mellett a nemzeti szabályozó hatóságok felelősek az uniós üzemi és kereskedelmi szabályzatoknak és iránymutatásoknak való megfelelés biztosításáért a tagállamokban. A nemzeti szabályozó hatóságok hatáskörükön belül végrehajtási illetékességgel rendelkeznek, vizsgálatokat folytathatnak és szankciókat szabhatnak ki. Általános kötelezettségük továbbá, hogy előmozdítsák a villamos energia uniós belső piacát.

18 Az átvitelirendszer-üzemeltetők (TSO), amelyek nemzeti szintű, szabályozott szervezetek, a nagyfeszültségű villamosenergia-rendszerek és rendszerösszekötők biztonságát és stabilitását (kiegyenlítő piacok) kezelik nemzeti vagy övezeti szinten, amellett a hálózati díjakból és a szűk hálózati keresztmetszetekből bevételekre is szert tesznek. Együttműködésük keretét az ENTSO-E⁷ hálózat biztosítja, amelynek célja a jól működő és integrált belső villamosenergia-piac létrehozása. Az ENTSO-E hálózat tagjainak feladata, hogy olyan üzemi és kereskedelmi szabályzatokat és iránymutatásokat, platformokat és eszközöket dolgozzanak ki, amelyek lehetővé teszik az uniós rendszerüzemeltetők rendes és vészhelyzeti körülmények közötti koordinációjának biztosítását, továbbá hogy figyelemmel kísérjék mindezeknek a végrehajtását.

19 A kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetők (NEMO) a nemzeti szabályozó hatóságok által kijelölt nemzeti szervek, amelyek feladata annak biztosítása, hogy az Unióban működő villamosenergia-tőzsdék összekapcsolódjanak és megfelelően működjenek a másnapi és a napon belüli időtávok tekintetében.

20 Az elosztórendszer-üzemeltetők (DSO) a villamos energia kezeléséért és a végső fogyasztók részére történő elosztásáért felelős nemzeti szervezetek. Az elosztórendszer-üzemeltetők feladatköre immár a helyi villamosenergia-termelés és -fogyasztás optimalizálását is magában foglalja.

21 A piaci szereplők különböző gazdasági szerepkörökkel és piaci hatáskörökkel rendelkeznek, és versenyeznek a villamos energia nagy- vagy kiskereskedelmi piacain. Közéjük tartoznak a villamosenergia-termelők, a nagy végső fogyasztók, a villamosenergia-szolgáltatók, az átviteli- és elosztórendszer-üzemeltetők számára kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók és a brókerek. A kis végső fogyasztók – nevezetesen a háztartások és az évi 600 MWh-nál kisebb energiafogyasztású egyéb fogyasztók – a villamosenergia-szolgáltatóktól (közművállalatoktól) vásárolnak villamos energiát a kiskereskedelmi piacokon.

A legfrissebb fejlemények

22 2021 októberében, válaszul a gáz- és villamosenergia-árak kivételes emelkedésére az Unióban, a Bizottság egy sor intézkedést terjesztett elő⁸. A kiszolgáltatott fogyasztók energiaszegénységgel szembeni védelmében különféle intézkedésekre – például ársapkák és átruházási mechanizmusok alkalmazására – tett javaslatot. A magas energiaköltségek iparra gyakorolt hatásának enyhítése érdekében is javasolt intézkedéseket, többek között az állami támogatási szabályok módosítását. 2022 márciusában, mivel az ukrajnai háború következtében tovább romlott a helyzet, a Bizottság javaslatot tett egy cselekvési tervre⁹, amely több intézkedést irányzott elő az Unió Oroszországtól való gázfüggőségének középtávú csökkentésére. A Bizottság által 2022 májusában javasolt REPowerEU terv¹⁰ bővebb magyarázatot is fűzött mindehhez. A Számvevőszék nemrégiben véleményt¹¹ tett közzé a REPowerEU RRF-rendeletbe való beépítésére irányuló, javasolt módosításokról.

Az ellenőrzés hatóköre és módszere

23 16/2015. sz. különjelentésünkben megállapítottuk, hogy a belső energiapiac 2014-ig történő megvalósítására irányuló uniós célkitűzés nem teljesült. Leszögeztük: még hosszú utat kell megtenni addig, amíg a harmadik energiaügyi csomag végrehajtását teljes mértékben befejezettnek lehet tekinteni¹². Ez az egyik fő oka annak, hogy ellenőrzésünk során azt is értékeltük, hogy a Bizottság szabályozási megközelítése és az ACER 2015 óta kifejtett felügyeleti tevékenysége nyomán javult-e az Unió belső villamosenergia-piacának működése. Emellett a Számvevőszék mindeddig még nem ellenőrizte sem a REMIT-et, sem az üzemi és kereskedelmi szabályzatokat és iránymutatásokat.

24 Ellenőrzésünk másik oka az, hogy az ACER a nemzeti szabályozó hatóságok uniós szintű koordinációja révén kulcsszerepet játszik az uniós villamosenergia-piac zökkenőmentes működésének biztosításában. A jogi keret azonban nem biztosít az Ügynökség számára végrehajtási eszközöket, és ha a Bizottság nem támogatja megfelelően a konvergenciatörekvéseit, előfordulhat, hogy nem tudja majd elérni kitűzött céljait.

25 Jelentésünk célja az érdekelt felek tájékoztatása és ajánlások megfogalmazása a szakpolitika továbbfejlesztésének és a villamosenergia-piac további integrációjának támogatása érdekében.

26 A fő ellenőrzési kérdés az volt, hogy a Bizottság szabályozási megközelítése és az ACER felügyelete hozzájárult-e a belső villamosenergia-piac integrációjához. A fő ellenőrzött szervezetek az ACER és a Bizottság voltak.

27 Az ellenőrzés elsősorban a következőkre irányult:

• a belső villamosenergia-piac integrációja terén elért előrehaladás;
• az üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások Bizottság általi alkalmazása a villamosenergia-piac integrációjának biztosítása érdekében;
• a villamosenergia-piacokra vonatkozó üzemi és kereskedelmi iránymutatások végrehajtásának a Bizottság és az ACER általi monitoringja;
• a piaci visszaélések és az átláthatóság ACER általi felügyelete (REMIT);
• az ACER irányítási struktúrája és hatáskörei.

28 Megvizsgáltuk a villamosenergia-piacok integrálására irányuló uniós fellépéseket, amelyek főként a nagykereskedelmi villamosenergia-piacokat érintették (mivel sem a Bizottság, sem az ACER nem rendelkezik jelentős hatáskörökkel a kiskereskedelmi piacokon, és a határokon átnyúló kereskedés főként a nagykereskedelmi piacokon folyik). Ezen belül górcső alá vettük, hogy az ACER hogyan látta el a villamosenergia-piacra vonatkozó három fő iránymutatás – a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás (CACM)¹³, a hosszú távú kapacitásfelosztásra vonatkozó iránymutatás (FCA)¹⁴ és a villamos energia kiegyenlítő szabályozásáról szóló iránymutatás (EB)¹⁵ –, valamint a REMIT rendelet végrehajtásának felügyeletével kapcsolatos tevékenységét.

29 Az ellenőrzési kritériumokat az alkalmazandó jogszabályokból, az ACER tervezési dokumentumaiból, a nemzetközi bevált gyakorlatokból (többek között nemzetközi szervezetek, például a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség (IRENA) bevált gyakorlataiból), valamint a rendelkezésre álló értékelésekből és tanulmányokból vezettük le. Az alkalmazott kritériumokat illetően az egyes szakaszok elején találhatók további információk.

30 Ellenőrzési bizonyítékokat a következő módokon gyűjtöttünk:

• az összes vonatkozó bizottsági dokumentum és az ACER operatív jelentései, belső iránymutatásai, a vezetőség elszámoltathatósági dokumentációja és egyéb vonatkozó dokumentumok áttekintése és elemzése;
• nemzetközi szervezetek (Nemzetközi Energiaügynökség, Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség, OECD) jelentéseinek, valamint a rendelkezésre álló tudományos kutatásoknak és tanulmányoknak az áttekintése a bevált gyakorlatok feltárása érdekében;
• kérdőívek, interjúk és találkozók az ellenőrzött szervezetek munkatársaival és egy, a villamosenergia-ágazatban idevágó szakértelemmel rendelkező külső szakértővel, akit közbeszerzési eljárás keretében választottunk ki.

31 Ellenőrzésünk a 2015 közepétől 2021 közepéig terjedő időszakot vizsgálta. Ezért az energiaválság hatásainak enyhítése érdekében ennél később hozott intézkedések nem tartoztak az ellenőrzés hatókörébe.

32 Ellenőrzésünk a harmadik energiacsomagra összpontosított. Nem foglalkoztunk a megújuló energiára vonatkozó célokkal, az energiahatékonysággal, a kiskereskedelmi piacokkal és a végfelhasználókat célzó energiaelosztó rendszerekkel, sem az ACER TEN-E rendelet szerinti tevékenységeivel.

Észrevételek

Az ambiciózus tervekhez képest lassan halad a villamosenergia-piacok integrációja

33 A villamosenergia-piacok integrációjának célja, hogy valamennyi uniós fogyasztó számára választási lehetőségeket biztosítson, új üzleti lehetőségeket nyisson meg, és felszámolja a határokon átnyúló kereskedelem akadályait, hogy hatékonyságjavulást, versenyképes árakat és magasabb színvonalú szolgáltatásokat valósítson meg, ezáltal pedig hozzájáruljon az ellátás biztonságához és a fenntarthatósághoz. A belső villamosenergia-piac kiteljesítésének 2014-ig meg kellett volna történnie¹⁶. Az Unió által a határokon átnyúló kereskedelem akadályainak elhárítására használt jogi eszközök a villamosenergia-rendelet és -irányelv, valamint másodlagos jogszabályok (lásd: 09–14. bekezdés).

34 Ebben a szakaszban a következő jogalkotási célkitűzéseket alkalmaztuk ellenőrzési kritériumként (lásd fent):

• a piaci integráció előmozdítása az egész Unióra kiterjedő piac-összekapcsolás (azaz a tagállami villamosenergia-tőzsdék összekapcsolása) révén;
• a rendszerösszekötők mindenkor rendelkezésre álló kereskedelmi célú kapacitásának biztosítása.

Elméletileg e két tényező elősegíti az Unió nagykereskedelmi villamosenergia-piacain mérvadó árak közelítését.

35 Az uniós jogalkotók megbízták a Bizottságot, hogy fogadjon el üzemi és kereskedelmi szabályzatokat a szervezett rövid távú piacok (másnapi, napon belüli és kiegyenlítő piacok) összekapcsolásának irányítására vonatkozó műszaki szabályok harmonizálása érdekében. A piacok összekapcsolása várhatóan felgyorsítja a rövid távú villamosenergia-piacok integrációját. Emellett lehetővé teszi, hogy a villamos energia piaci árát és forgalmazott mennyiségét az egész Unió villamosenergia-ellátása és határkeresztező átviteli kapacitása alapján számítsák ki. Ezenkívül a határidős villamosenergia-piacok fellendítése érdekében létre kellett hozni egy, a jövőbeli határkeresztező átviteli kapacitás elosztására szolgáló rendszert is. E rendszer bevezetése az átvitelirendszer-üzemeltetők és a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetők feladata volt, amelyet a nemzeti szabályozó hatóságok felügyelete és az ACER koordinálása alatt álló különböző műszaki projektek révén kellett megvalósítaniuk.

36 A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az átvitelirendszer-üzemeltetők a villamosenergia-piacok uniós integrációjának célkitűzéseivel összhangban bocsássanak rendelkezésre átviteli kapacitásokat és fektessenek be rendszerösszekötőkbe.

Még nem zárult le a piacoknak a piac-összekapcsolás révén történő integrációja

37 Az elmúlt két évtizedben jelentős, de lassú előrelépés történt az európai villamosenergia-tőzsdék összekapcsolására irányuló különböző kezdeményezések révén (lásd: II. melléklet). Az Európai Tanács azon célkitűzése, hogy 2014-ig megvalósuljon az energiapiacok integrációja, még 2021 végéig sem teljesült. 2015-ben a Bizottság ismételten hangsúlyozta, hogy a belső energiapiac kiépítése kulcsfontosságú célkitűzés, és azt az Energiaügyi Főigazgatóság 2016–2020-as stratégiai tervébe is belefoglalta. A piacok összekapcsolása azonban csak az Energiaügyi Főigazgatóság 2020–2024-es stratégiai tervében, azaz ötéves késéssel jelent meg a célkitűzések között. A Bizottság 2015 és 2017 között már elfogadta a három vonatkozó hálózati iránymutatást (lásd: III. melléklet), de az ACER információi szerint 2021 végéig az iránymutatások egyikét sem hajtották végre teljes mértékben az Unióban.

38 A piacok egyenetlen ütemben haladtak előre, amiről az is tanúskodik, hogy az összekapcsolandó három piaci szegmensben mekkora hatékonyságkülönbségek mutatkoznak a rendszerösszekötők használatában (lásd: 4. ábra). Emellett a rövid távú piacok összekapcsolása eddig legalább 1 milliárd euró¹⁷ összegű társadalmi előnyt teremtett évente: viszonyításképpen a villamosenergia-piacok évtizedek óta zajló integrációja az ACER becslése szerint összesen mintegy évi 34 milliárd euró értékű nyereséget hozott (2021-re vetítve). Az e becslés alapjául szolgáló forgatókönyv azonban nem számolt a határokon átnyúló kereskedelemmel¹⁸. Még bőven van tennivaló az európai régiók villamosenergia-piacainak további integrációja terén.

39 A végrehajtás szintén egyenlőtlen volt a különböző országokban. A másnapi piacokon a gazdasági előnyök zöme (évente mintegy 1 milliárd euró) annak köszönhető, hogy 2015 előtt önkéntesen összekapcsoltak 19 nyugati villamosenergia-tőzsdét: ezek nagyrészt lefedik Észak-nyugat-Európa területét, és kereskedett mennyiségük az áramtőzsdéken kereskedett uniós villamosenergia-mennyiség mintegy háromnegyedét teszi ki. A CACM-iránymutatás eredményeként a másik hét országban kétoldalú összekapcsolások révén értek el haladást a 2015–2022-es időszakban. 2022-re valamennyi áramtőzsde összekapcsolása megtörtént ezen időkeret tekintetében. A CACM-iránymutatás a napon belüli piacokon segítette elő több összekapcsolódás létrejöttét. 2021 végéig azonban ezek a csatlakozások az ACER erőfeszítései ellenére sem fejeződtek be, holott a Bizottság tervei szerint azoknak 2018-ig meg kellett volna valósulniuk. Az Energiaügyi Főigazgatóság a 2020–2024-es időszakra szóló stratégiai tervében új, 2024-es határidőt határozott meg anélkül, hogy magyarázatot adott volna a késedelmekre.

40 A kiegyenlítő piacok integrációja kevésbé előrehaladott, mint a többi rövid távú piacoké. 2021 végéig még körülbelül tíz olyan TCM-et nem fogadtak el, amelyek a hálózati iránymutatások szerint szükségesek a kiegyenlítő szabályozási piacok összekapcsolásához. Emellett 2021 végéig az üzemi és kereskedelmi szabályzatok által előírt négy célzott, határokon átnyúló kereskedési platform közül csak kettő kezdte meg működését. Ezek a piacok mind az ellátás biztonságának fokozása és ezáltal az Unión belüli áramkimaradások megelőzése, mind pedig a változó megújuló energiaforrások piaci integrációja szempontjából fontosak (lásd: I. melléklet).

41 A határidős piacok azért fontosak, mert mind a termelők, mind a fogyasztók számára lehetőséget kínálnak a szélsőséges áringadozások kockázatának fedezésére, és adott esetben stabilabbá tehetik a termelők befektetési kilátásait. A Bizottság által elfogadott hálózati iránymutatásoknak nem az volt a céljuk, hogy összekapcsolják ezeket a piacokat, hanem csupán hogy egy, az átviteli jogok árverésére szolgáló, az egész Unióra kiterjedő platform révén megerősítsék a határokon átnyúló rendszerösszekötő kapacitások hatékony felhasználását a jövőbeli kereskedelemben. Az előrehaladás részleges és egyenetlen volt az Unióban: az átvitelirendszer-üzemeltetők nem ítéltek oda ilyen jogokat valamennyi uniós belső határon¹⁹. 2022-ben az ACER arról is beszámolt, hogy a határidős piacok alacsony likviditása korlátozza a jelenlegi áringadozások fedezésének lehetőségeit²⁰, és elismerte, hogy a piac kialakítását hiányosságok jellemzik²¹.

42 Bár a másnapi piac-összekapcsolási kezdeményezések terén sikerült eredményeket elérni, a határokon átnyúló teljes árkonvergencia nem valósult meg (lásd: 5. ábra). Emellett a globális energiaár-válság és az ukrajnai háború miatt a villamosenergia-árak országok közötti eltérései 2021 második fele óta meredek növekedésnek indultak. Ennek egyik fő oka a kevés határkeresztező átviteli kapacitás. A villamos energia határokon átnyúló kereskedelmének a 2015 utáni időszakban bekövetkezett stagnálása az árkonvergencia hiányára és arra vezethető vissza, hogy a másnapi piacok meglévő összekapcsolásai többségében még a CACM-iránymutatás 2015. évi elfogadását megelőzően valósultak meg (lásd: 39. bekezdés és II. melléklet).

A hálózati iránymutatások végrehajtása és az ACER igyekezete ellenére sem nőtt a rendszerösszekötők szabadkapacitása

43 Az átvitelirendszer-üzemeltetőknek jogi kötelezettsége, hogy a lehető legnagyobb rendszerösszekötő-kapacitást tegyék elérhetővé a piac számára²², mivel ez az uniós villamosenergia-piacok további integrációjának és az árak konvergenciájának az előfeltétele. Még ha a piacok össze is vannak kapcsolva, előfordulhat, hogy nem sikerül megvalósítani az árkonvergenciát, amennyiben a villamosenergia-hálózatok szintjén jelentkező szűk keresztmetszetek akadályozzák a határokon átnyúló kereskedelmet. A következő lehetőségek állnak rendelkezésre a kapacitás növelésére és a torlódások csökkentésére:

• az összekapcsolási kapacitás kiszámításának a szomszédos átvitelirendszer-üzemeltetők általi jobb összehangolása, ami kevesebb hálózati szűk keresztmetszetet eredményez;
• beruházások rendszerösszekötőkbe, ami nagyobb beépített rendszerösszekötő kapacitást eredményez.

44 A hálózati iránymutatások végrehajtása ellenére nem történt jelentős előrelépés a rendelkezésre álló kapacitások szintje tekintetében: az ACER kimutatása szerint 2020-ban több régiónak sem sikerült megfelelően teljesítenie az uniós jogalkotó azon célkitűzését, hogy legkésőbb 2025-ig az egyes tagállamok telepített rendszerösszekötő kapacitásainak legalább 70%-át a határon átnyúló kereskedelem rendelkezésére bocsássák (lásd: 1. táblázat). 2016 kapcsán is hasonló helyzetről számoltak be²³.

Megjegyzés: Az átdolgozott e-rendelet azt a kötelezettséget vezette be valamennyi átvitelirendszer-üzemeltető számára, hogy övezetközi átviteli kapacitásának legalább 70%-át elérhetővé kell tennie a piac számára; ennek a követelménynek legkésőbb 2025 végéig meg kell felelni. Felsorolt régiók: Törzshálózat (Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia és Németország/Luxemburg, együttesen Közép-nyugat-Európa, valamint Horvátország, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia, együttesen Közép-kelet-Európa), észak-olaszországi régió (Ausztria, Észak-Olaszország, Franciaország és Szlovénia), Délkelet-Európa (Bulgária, Görögország és Románia), Délnyugat-Európa (Franciaország, Portugália és Spanyolország).

Forrás: Az ACER 2020. évi piacellenőrzési jelentése, 49. o.

45 Ez részben az ingadozó megújuló energiaforrások térnyerésének tudható be, amely nem volt stratégiai célja a villamosenergia-piaci integrációnak, és amely torlódásokat okozhat a belföldi hálózatokban és rendszerösszekötőkben, növelheti a szűk keresztmetszetek kezelésének költségeit, és csökkentheti a határokon átnyúló kereskedelem számára rendelkezésre álló átviteli kapacitást. Az ENTSO-E átláthatósági platformjának adatai azt mutatják, hogy 2015 és 2017 között az átvitelirendszer-üzemeltetőknek a hálózati szűk keresztmetszetek megszüntetésére irányuló korrekciós intézkedésekkel kapcsolatos költségei mintegy 25%-kal, 999 millió euróról 1,27 milliárd euróra nőttek. Németországban például az összköltségnek csaknem felét tette ki az az összeg, amelyet az átvitelirendszer-üzemeltetők a termelésük korlátozása miatt fizetett kompenzációként fizettek ki a megújulóenergia-termelőknek (mert azok kénytelenek voltak kevesebbet termelni)²⁴.

46 2002-ben az Európai Tanács célul tűzte ki, hogy a villamosenergia-hálózatok összekapcsolása 2005-ig érje el az egyes tagállamok termelési kapacitásának 10%-át. A határidőt 2020-ig meghosszabbították, 2030-ra pedig új, 15%-os célt tűztek ki²⁵. Az uniós szintű intézkedések ellenére a Bizottság éves tevékenységi jelentéseiből az derül ki, hogy a tagállamok nem értek el jelentős előrelépést: 2011-ben még 11 tagállam névleges rendszerösszekötő kapacitása maradt el a célszinttől, és 2019-re ez a helyzet nem javult.

A határokon átnyúló kereskedelemre vonatkozó harmonizált szabályok irányát megszabták, de a szakpolitikai keretet hiányosságok jellemzik

47 Az egységes villamosenergia-piac és a teljes piaci integráció előfeltétele a határokon átnyúló kereskedelemre vonatkozó szabályok harmonizált kerete²⁶. Az uniós társjogalkotók különböző jogi eszközökkel hozták létre ezt a keretet (lásd: 09–14. bekezdés). A Bizottság üzemi és kereskedelmi szabályzatai és iránymutatásai uniós rendeletek, amelyek célja a közös piaci szabályok, valamint a hálózatüzemeltetési és csatlakozási szabályok meghatározása. Az uniós rendeletek teljes egészében kötelezőek és közvetlenül alkalmazandók valamennyi tagállamban²⁷. Ebben a szakaszban a villamosenergia-piac további integrációjának lehetővé tétele érdekében alkalmazott szabályozási eszközöket értékeljük.

48 Ellenőrzési kritériumként a vonatkozó uniós jogalapokban (a Szerződések, a villamosenergia-rendelet és -irányelv, nyolc üzemi és kereskedelmi szabályzat és iránymutatás) és a Bizottság minőségi jogalkotási eszköztárában előírt követelményeket alkalmaztuk. Emellett az OECD szabályozási hatásvizsgálatokkal kapcsolatos bevált gyakorlatait is felhasználtuk a villamosenergia-piacok üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások révén történő integrálására rendelkezésre álló szakpolitikai lehetőségek előzetes értékelését célzó bizottsági munka vizsgálatához. A hatóságoknak az új szabályozási javaslatok megfogalmazására irányuló szakpolitikai folyamat korai szakaszában kell elkészíteniük a hatásvizsgálatot, mivel azok a szabályozási javaslatokban rejlő kompromisszumok átláthatóvá tétele révén elősegíthetik a szakpolitikai koherencia javítását²⁸.

49 A 2015–2017-es időszakban a Bizottság négy üzemi és kereskedelmi szabályzatot és négy iránymutatást fogadott el. Ezek közül három iránymutatásnak igen nagy volt az alkalmazási köre, mivel azok valamennyi időtávon szabályozták az egész Unióra kiterjedő villamosenergia- és átviteli piacokat (lásd: III. melléklet).

A TCM-eken alapuló szabályozás bonyodalmakhoz és késedelmekhez vezetett a határokon átnyúló kereskedelemre vonatkozó szabályok harmonizációja terén

50 Az e-rendelet előírta, hogy a Bizottságnak üzemi és kereskedelmi szabályzatokat kell elfogadnia a villamos energia határokon átnyúló kereskedelmére vonatkozó szabályok harmonizálása érdekében. Az üzemi és kereskedelmi szabályzatok elfogadása érdekében az ENTSO-E, a Bizottság és az ACER a 2009–2017-es időszakban összetett szövegezési folyamatokban vett részt és konzultációt folytatott az érdekelt felekkel (lásd: 6. ábra), ennek ellenére azonban nem minden technikai részlet került megvitatásra. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy az összes piaci szabályra vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzatok helyett iránymutatásokat fogad el, amelyekhez TCM-eken keresztül írják elő a további műszaki részleteket, és ezt követően a nemzeti szabályozó hatóságokra vagy az ACER-re ruházza a különböző TCM-ekre vonatkozó határozatok elfogadását.

51 Ennek következtében a piaci szabályok szabályozási kerete összetettebbé vált, és a Bizottság iránymutatásait nem lehetett teljes mértékben és azonnal alkalmazni, miközben nem határozták meg azt a határidőt, amikor az iránymutatás teljes mértékben hatályba lépne. Így az iránymutatások későbbre halasztották a szabályok kidolgozásának nagy részét, ami egyrészt nagyobb rugalmasságot tett lehetővé, másrészt azonban lelassította vagy bonyolította az iránymutatások végrehajtását és a piacok általános integrációját. Ezenfelül bár TCM-ek útján tisztázták az iránymutatásokat, azok kapcsán nem ugyanazokat a standardokat alkalmazták az előkészítő munka tekintetében, például nem végeztek előzetes hatásvizsgálatokat.

52 A TCM-ek jóváhagyási folyamatai összetettek, hosszadalmasak és időigényesek voltak, és túlzott adminisztratív terhet jelentettek. Megállapítottuk, hogy az ACER és a nemzeti szabályozó hatóságok a 2016–2021-es időszakban 161 TCM-et hagytak jóvá a négy iránymutatás tekintetében; ezek többségét a nemzeti szabályozó hatóságok hagyták jóvá. Egyes TCM-ek esetében a módosításokat az eredeti jóváhagyással azonos eljárással kellett elfogadni (összesen 35 módosítás). Néhány módosítás esetében a nemzeti szabályozó hatóságoknak nemzeti szintű operatív szabványokat is el kellett fogadniuk. Ráadásul a CACM-iránymutatás közelgő felülvizsgálata új TCM-módosítási hullámot vonhat maga után²⁹.

53 A TCM-ek elfogadása 2016-ban kezdődött meg, és megállapításunk szerint 2021 végén még 11 TCM várt jóváhagyásra. Annak ellenére, hogy az ACER rendszeresen nyomon követte a késedelmeket és módszeresen beszámolt azokról a Bizottságnak, az átvitelirendszer-üzemeltetők és a nemzeti szabályozó hatóságok számos TCM esetében nem tartották be az iránymutatásokban azok elfogadására vonatkozóan előírt határidőket.

54 A TCM-ek hosszadalmas elfogadása többek között a következőknek volt betudható:

• nézetkülönbségek a különböző tagállamok nemzeti érdekeit érvényesíteni próbáló nemzeti szabályozó hatóságok között, illetve a nemzeti szabályozó hatóságok és az átvitelirendszer-üzemeltetők között, amit tovább súlyosbít az iránymutatásokban előírt döntéshozatali folyamat rossz hatékonysága. A Bizottság orvosolt néhány hatékonysági problémát, de a hálózati iránymutatások jogszabályi módosításai vagy későn (2019-ben vagy 2021-ben) történtek meg, vagy még meg sem kezdődtek;
• a késések továbbgyűrűző hatása. A TCM-ek közötti kölcsönös összefüggések miatt az egyes TCM-ek késedelmei nyomán a későbbi TCM-eket is késedelmesen fogadták el: például a kapacitásszámítási régiókra vonatkozó TCM késői elfogadása miatt az összehangolt kapacitásszámításról szóló TCM-javaslat elfogadása is késedelmet szenvedett.

55 Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóságok nem tudtak megállapodásra jutni, közös kérésükre, illetve az egész Unióra kiterjedő TCM-ek esetében (2019-től) az ACER-nek hat hónapon belül kell határozatot hoznia a benyújtott TCM-javaslatokról³⁰. Az ACER rendszerint időben elfogadta a határozatokat. Bár az ACER-nek egyre több TCM-ről kellett döntést hoznia, a 2016–2021-es időszakban elfogadott 50 határozat közül csak kettőt tett közzé két hónapos késéssel.

56 Az ACER TCM-ekre vonatkozó határozatainak viszonylag nagy részét támadták meg a fellebbezési tanácshoz benyújtott fellebbezések útján. Számos fellebbezés az iránymutatásokban meghatározott eljárások, kritériumok és hatáskörök többféle értelmezhetőségéhez kapcsolódott.

A végrehajtási rendeletekre vonatkozó bizottsági hatásvizsgálat hiányosságai gyengítették a szakpolitikai keretet

57 A hálózati iránymutatások elfogadása előtt a Bizottság a belső szabályoknak megfelelően³¹ konzultált az érdekelt felekkel és hatásvizsgálatokat készített. A hatásvizsgálatokat azonban a Bizottság a konzultációs folyamat vége felé tette közzé, ami nagyban csökkentette azok hasznosságát. Ezenkívül a Bizottság Hatásvizsgálati Testülete nem ellenőrizte a CACM- és az FCA-iránymutatások hatásvizsgálatának minőségét. A dokumentumok továbbá nem foglalkoztak a végrehajtás és az irányítás egyes kulcsfontosságú szempontjaival. Nem értékelték például az érintett szereplők végrehajtási terheit és költségeit, és nem vitatták meg, hogy a szabályozási eszközök (pl. TCM-ek) kiválasztásával kapcsolatos döntések milyen következményekkel járnak az iránymutatások végrehajtására és későbbi monitoringjára nézve.

58 Megállapítottuk továbbá, hogy a hatásvizsgálatok felsoroltak bizonyos monitoringmutatókat az iránymutatások nyomán elért végeredmények nyomon követésére, ezeket azonban nem határozták meg egyértelműen és nem rendeltek hozzájuk előzetes célértékeket (amelyek révén mérhető lenne a jogszabályok által a piacokra és a társadalmi jólétre gyakorolt utólagos hatás). Ez potenciálisan gyengítette a szabályok nyomon követését, mivel az ACER nem adott elegendő iránymutatást az ilyen típusú monitoringot illetően. Az ACER később fokozatosan kidolgozott ilyen mutatókat (lásd: 80. bekezdés). A Bizottság megemlített bizonyos mutatókat, amelyeket az ACER nem követett nyomon (pl. a napon belüli és a kiegyenlítő szolgáltatások árainak alakulása). A Bizottság nem tett említést bizonyos kulcsfontosságú teljesítménymonitoring-mutatókról, például a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetők által a villamosenergia-tőzsdék összekapcsolására használt algoritmusok teljesítményére vonatkozó mutatókról, amelyeket később belefoglaltak a TCM-ekbe.

59 Egy másik kulcsfontosságú szempont, amelyet a CACM- és FCA-iránymutatásokra vonatkozó hatásvizsgálat nem elemzett teljes körűen, a kapcsolt villamosenergia-tőzsdéken és ajánlattételi övezetekben forgalmazott energia kapcsán alkalmazott árképzési módszerek megválasztása volt. Az előírt módszereket (pl. a blokkmegbízások elutasítása³²) nem elemezték és nem vitatták meg, mivel a kulcsfontosságú technikai részletekről az ACER egy későbbi szakaszban, TCM-ek útján döntött. A TCM-eket azonban nem támasztják alá hatásvizsgálatok.

60 Amint a jelenlegi energiaválság rámutat, az árképzési szabályok kialakítása során nem készültek fel arra, hogy válsághelyzetekben az árképzési módszerek túlzott nyereséget eredményezhetnek (lásd: 1. háttérmagyarázat). A Bizottság által az ilyen torzulások korrigálására javasolt válságintézkedések egyike az extraprofit megadóztatása, de a Bizottság nem vizsgálta meg, hogy ezek milyen hatást gyakorolhatnak az Unió belső energiapiacain belüli versenyre³³.

61 A Bizottság hatásvizsgálataiban nem elemzett egy lényeges tényezőt, amely hozzájárulhatna a villamosenergia-piacok jobb működéséhez, nevezetesen a villamos energia iránti keresletnek a nagykereskedelmi piaci árakat követő rugalmasságát. Ez különböző eszközök felhasználásával érhető el: ilyen például a kereslet összesítése, az energiatárolás, a kompenzált keresletcsökkentés, illetve az elosztórendszer-üzemeltetők és az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti koordináció. Egy közelmúltbeli bizottsági tanulmány³⁴ rámutatott, milyen problémák hátráltatják a nagykereskedelmi piaci integrációt a kisfogyasztók keresletének rugalmassága tekintetében. Közéjük tartozik például az adatösszesítési keret tisztázatlansága, valamint a hálózati és a piaci szereplők közötti adattovábbítás problémái. A kereslet rugalmasságából fakadó társadalmi előnyök óvatos becslés szerint évente 3–5 milliárd euróra tehetők³⁵.

A piaci integrációval kapcsolatos uniós szintű monitoring és beszámolás nem teszi lehetővé a problémák időben történő észlelését

62 Tekintettel a megengedett rugalmasságra és a hálózati iránymutatások végrehajtásának összetettségére (lásd: előző szakasz), az ACER és a Bizottság által végzett folyamatos és szisztematikus monitoring kulcsfontosságú kontrollt jelent, amely biztosítja a tagállamok közötti koherens és homogén végrehajtást és a végrehajtási problémák időben történő észlelését. Mind a Bizottság, mind az ACER rendelkezik jogi hatáskörrel az üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások végrehajtásának és gazdasági hatásainak monitoringja tekintetében. A Bizottság és az ACER monitoring- és beszámolási keretének értékelését a jogalap és az OECD-standardok alapján végeztük el (lásd: 2. háttérmagyarázat).

63 A jelenlegi jogi keret értelmében az ACER megbízatással rendelkezik az uniós üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások végrehajtásának és gazdasági hatásainak nyomon követésére, valamint arra, hogy a feltárt végrehajtási problémákról beszámoljon a Bizottságnak. Ebben a szakaszban a jogi keretnek a nemzeti szabályozó hatóságok, az átvitelirendszer-üzemeltetők és a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetők általi végrehajtása, valamint a végrehajtásnak a piaci integrációra gyakorolt hatásai tekintetében elemezzük az ACER monitoring- és beszámolási keretét⁴¹.

64 Emellett szintén ellenőrzési kritériumként alkalmaztuk azokat a jogszabályi követelményeket, amelyek értelmében az ACER köteles biztosítani, hogy a közvélemény és adott esetben az érdekelt felek objektív, megbízható és könnyen hozzáférhető tájékoztatást kapjanak, többek között a munkájának eredményével kapcsolatban⁴².

65 Az ACER-nek a piaci integráció hatásainak értékelése és a Bizottság és az uniós jogalkotó számára nyújtott tanácsadás céljára használt egyik fő eszköze a villamosenergia és a földgáz nagy- és kiskereskedelmi piacainak monitoringjáról készített éves piacellenőrzési jelentés (MMR), amelynek célja, hogy azonosítsa a belső piac kiteljesítését akadályozó esetleges tényezőket és kezdeményezze azok orvoslását⁴³. Ez a jelentés ezért az üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások által a villamosenergia-piac integrációjára gyakorolt hatások nyomon követéséhez is eszközül szolgál (lásd még: 63. bekezdés). Az ACER ilyen módon véleményt nyilváníthat az ezen akadályok megszüntetését célzó potenciális intézkedésekről.

66 A monitoringtevékenység nyomán az ACER ajánlásokat tehet a nemzeti szabályozó hatóságoknak a szabályok végrehajtását illetően, illetve a Bizottságnak az üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások módosítására vagy – amennyiben nem hajtják végre megfelelően szabályokat – a tagállamok elleni jogérvényesítési intézkedések foganatosítására nézve. Az ACER nem rendelkezik jogérvényesítési hatáskörrel, hanem általános koordinátorként segíti a nemzeti szabályozó hatóságokat az uniós jog alkalmazásában és végrehajtásában.

67 Ellenőriztük azt is, hogyan koordinálta a Bizottság és az ACER a jogszabályok monitoringjával kapcsolatos tevékenységeiket. A Bizottságnak jogszabályi kötelezettsége az e-rendelet és az üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások tagállamok általi egységes és pontos végrehajtásának nyomon követése és érvényesítése. A Bizottságnak gondoskodnia kell a Szerződéseknek, valamint az intézmények által azok alapján elfogadott intézkedéseknek az alkalmazásáról⁴⁴. Az energiaunió létrehozása szempontjából az elsődleges célkitűzés a hatályos energiapolitikai és kapcsolódó jogszabályok maradéktalan végrehajtása és szigorú érvényesítése⁴⁵. A Bizottságnak emellett feladatkörébe tartozik az ACER támogatása és az ACER által tett ajánlások hasznosulásának vizsgálata is.

Az ACER monitoring- és beszámolási keretének jelentős hiányosságai

68 Az uniós jogszabályok nem határozzák meg, hogy az ACER-nek hogyan kell nyomon követnie az üzemi és kereskedelmi szabályzatok/iránymutatások általános végrehajtását és azok hatásait (pl. gyakoriság, várt outputok), és hogyan kell azokról beszámolnia a Bizottságnak. A Bizottság nem dolgozott ki ilyen beszámolási keretet (pl. a jelentések gyakoriságát és tartalmát illetően). Ezenkívül az ACER sem fogadott el konkrét monitoringstratégiát.

69 2016-tól kezdődően az ACER éves munkaprogramjai következetesen megemlítették, hogy a monitoring kritikus feladat. A munkaprogramok azonban nem tisztázzák elég egyértelműen a monitoring és a beszámolás tervezett módját, holott az ACER köteles bemutatni az összes várt outputot⁴⁶. Ez gyengítheti az ACER elszámoltathatóságát, és akadályozhatja az érdekelt feleket az ACER adatigényeinek és a végrehajtás monitoringjában való részvételének megértésében.

70 Megállapítottuk, hogy az ACER különböző forrásokat használt fel a monitoringtevékenységek elvégzéséhez szükséges információk beszerzésére, például az alábbiakat:

• rendszeres eszmecsere a nemzeti szabályozó hatóságok szakértőivel az ACER villamosenergia-munkacsoportjában és a kapcsolódó munkacsoportokban;
• konzultációk az érdekelt felek európai bizottságai⁴⁷, a Firenzei Fórum⁴⁸ és az üzemi és kereskedelmi szabályzat végrehajtásával és monitoringjával foglalkozó csoport⁴⁹ keretében;
• az ENTSO-E monitoringjelentései⁵⁰ és a honlapján közzétett egyéb információk;
• részvétel az érdekelt feleknek az üzemi és kereskedelmi szabályzatok/iránymutatások különböző projektjeinek végrehajtásával foglalkozó (regionális vagy uniós lefedettségű) monitoringülésein;
• a nemzeti szabályozó hatóságoknak küldött kérdőívek/felmérések;
• egy internetalapú eszköz, amely lehetővé tette a nemzeti szabályozó hatóságok számára, hogy bejelentsék és közzétegyék a TCM-ek elfogadását (2019 óta)⁵¹; a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetőknek és az átvitelirendszer-üzemeltetőknek nem biztosítottak ilyen eszközt a TCM-re irányuló javaslatok elfogadásához.

71 E kommunikációs források némelyike nem volt teljesen eredményes, ami akadályozta az ACER-t abban, hogy kellő időben átfogó információkat szerezzen, és csorbította képességét arra, hogy feltárja a problémákat. A nemzeti szakértők szakértői munkacsoportban való részvétele vagy jelenléte például önkéntes, és a nemzeti szabályozó hatóságokkal kötött megállapodáson alapul; a kisebb nemzeti szabályozó hatóságok általában kevésbé aktívak (lásd: VI. melléklet). A források elégtelensége miatt az ACER személyzete is csak szórványosan vett részt az érdekelt felek monitoringülésein⁵².

72 Az ACER honlapján rendelkezésre álló információk nem nyújtanak rendszeres és felhasználóbarát nyilvántartást az elfogadandó vagy végrehajtandó projektekről és TCM-ekről, és nem hasonlítják össze a végrehajtási célokat és határidőket az aktuális eredményekkel.

73 Az ACER-nek az üzemi és kereskedelmi szabályzatok/iránymutatások végrehajtásáról szóló nyilvános jelentéseit nem támasztja alá semmilyen kifejezett kockázatértékelés, és sem elkészítésük, sem a jelentések száma nem szisztematikus. Ami a három piaci iránymutatást illeti, amelyek az érdekelt felek legnagyobb körére vannak hatással, 2019-ben csak egy végrehajtás-ellenőrzési jelentést (IMR) tettek közzé, amely nem terjedt ki a villamos energia kiegyenlítő szabályozására vonatkozó iránymutatásra. Ez a jelentés ráadásul nem tartalmaz átfogó áttekintést az összes TCM-ről, és nem mutatja be azt sem, milyen szakaszban van a végrehajtás az egyes tagállamokban. A jelentés az előterjesztett ajánlások tekintetében sem teljesen egyértelmű. Nem világos például, hogy az ajánlások közül melyeket címezték a Bizottságnak. Az ACER és a Bizottság 2021-ben részlegesen megvizsgálta e jelentés hasznosulását.

74 Az iránymutatások lehetővé tették az általános követelményektől való eltérést, amennyiben a nemzeti szabályozó hatóságok eltérési határozatai kellően indokoltak voltak. Az ACER nem követte nyomon az eltérések egységes alkalmazását és nem adott ki ajánlásokat a nemzeti szabályozó hatóságoknak erre vonatkozóan, így az eltérések a jogi követelmények megkerülésének eszközévé válhatnak.

75 Tekintettel arra, hogy az ACER nem rendelkezik jogérvényesítési hatáskörökkel, a rendszeres beszámolásnak köszönhetően mind a nyilvánosság, mind a Bizottság kellő időben jobb rálátást nyerhetett volna az üzemi és kereskedelmi szabályzatok/iránymutatások végrehajtásának hiányosságaira, nőhetett volna a nemzeti szabályozó hatóságok kölcsönös nyomásgyakorlása, és az ACER koordinált módon segíthette volna őket a monitoringban és a jogérvényesítésben.

A korlátozott erőforrások akadályozták az ACER-t a monitoringban és a beszámolásban

76 Az ACER-en belül a Villamosenergiai Osztály az a fő szervezeti egység, amely nyomon követi az energiapiaci integrációt (lásd: IV. melléklet). A Bizottság 2019-ben és 2020-ban jelentősebb létszámnöveléseket hagyott jóvá, hogy a Villamosenergiai Osztály el tudja látni a CEP-ben meghatározott új feladatait. A 2016–2020-as időszakban az ACER nem nyújtott be érdemi kérelmet a szervezeti egység létszámnövelésére vonatkozóan.

77 A végrehajtás monitoringjával megbízott munkatársak igen jelentős részét rendszeresen átcsoportosították a TCM-ek, módosítások és TCM-fellebbezések jóváhagyására. Ez részben annak tudható be, hogy a vártnál magasabb lett az ilyen eljárások száma.

78 A Villamosenergiai Osztály egyéb tevékenységei – például az alábbiak – kapcsán is kénytelen volt szűkíteni azok hatókörét az erőforrások hiánya miatt:

• a piacellenőrzési jelentések hatókörének korlátozása (lásd: 80. bekezdés);
• az ACER uniós hálózati díjszabási teljesítményértékelésről való beszámolásának késedelme és hatókörének korlátozása.

79 Megjegyezzük, hogy az ACER nem módosította éves munkaprogramjait annak érdekében, hogy azok tükrözzék a munkateherben és az erőforrások elosztásában bekövetkező váratlan változásokat (amint azt az ACER pénzügyi szabályzata előírja).

Az ACER piacellenőrzési jelentései hasznosak, de felhasználhatóságukat rontják az adatgyűjtés nehézségei és a nyomon követés hiánya

80 Megállapítottuk, hogy az ACER idővel relevánsabbá tette a piacellenőrzési jelentéseket azáltal, hogy több mutatót épített be a piaci integrációra vonatkozóan, magyarázatot adott a módszertanokra, és alaposabban elemezte a belső piac kiteljesítése előtt álló akadályokat. Megállapítottuk továbbá, hogy bizonyos területek (pl. a rendszerösszekötőkbe történő beruházások, a határokon átnyúló kereskedelem volumene, árkonvergencia minden időtávra) még elemzésre szorulnak. Ezenkívül az ACER által feltárt hét piaci akadályt (pl. a megújuló energiaforrások támogatási rendszereit) nem követték nyomon. Az ACER bejelentette, hogy 2022-ben nem tesz közzé teljes körű jelentést, amivel azt kockáztatja, hogy nem fognak teljesülni a jogszabályi előírások.

81 Az ACER-nek nehézségei voltak a releváns mutatók kidolgozása terén, mivel nehezen tudta beszerezni a szükséges adatokat (például a 2020. évi piacellenőrzési jelentés céljára⁵³). Emellett nem létezik olyan koherens uniós energetikai adatstratégia, amely kapcsán a Bizottság vagy az ACER módszeresen és átfogóan gyűjtené az energiapiacokkal kapcsolatos adatokat. Az Egyesült Államokban egy szövetségi ügynökség felel az amerikai energiapiacokra vonatkozó adatok gyűjtéséért és terjesztéséért⁵⁴. Az Eurostat, az Energiaügyi Főigazgatóság és az ACER különböző adatfolyamokat tesz közzé eltérő hozzáférhetőségi idősor-időtartamokkal és ellenőrzési eljárásokkal, ami ellehetetleníti az adatok szisztematikus felhasználását.

82 Az uniós nagykereskedelmi villamosenergia-piacokra vonatkozó adatok gyűjtésének és közzétételének egyik fő platformja az átláthatósági platform, amelyet 2015 óta az ENTSO-E kezel⁵⁵. Az ACER e platformnak az egyik fő felhasználója. Egy 2017. évi bizottsági tanulmányból kiderül, hogy az átláthatósági platformban meglenne a potenciál arra, hogy átfogó energiaadatokat szolgáltasson az Unióban, a jelenlegi végrehajtása azonban hiányosságokkal küzd, amelyek az adatok minőségére és hozzáférhetőségére vezethetők vissza⁵⁶. A Bizottság nem végzett utóellenőrzést a tanulmány kapcsán. Az ACER csak 2018-ban írt alá együttműködési megállapodást az ENTSO-E-vel a hálózati iránymutatások monitoringjához szükséges adatok szolgáltatásáról. 2021-ben az ACER még mindig nehézségekbe ütközött az adatokhoz való hozzáférés terén⁵⁷.

83 A hálózati iránymutatásoknak a nagykereskedelmi piacok integrációjára és működésére gyakorolt hatásaival kapcsolatos elégtelen információ befolyásolhatja az ACER által a nemzeti szabályozó hatóságok, a Bizottság és a nyilvánosság irányába teljesített beszámolásának pontosságát, valamint az iránymutatások és a TCM-ek végrehajtásával kapcsolatos problémák időben történő észlelését.

84 A piacellenőrzési jelentés egyik fő erőssége, hogy ajánlásokat fogalmaz meg. 2016 óta a piacellenőrzési jelentések rendszeresen tartalmaztak ajánlásokat, illetve fogalmaztak meg a nagykereskedelmi villamosenergia-piacok integrálásához szükséges nagyobb ívű fellépésekre vonatkozó prioritásokat. Az e-rendelet értelmében a piacellenőrzési jelentések ajánlásai nyomán az ACER véleményeket is kiadhat. A 2015–2021-es időszakban azonban az ACER sem a Bizottságnak, sem az Európai Parlamentnek nem nyújtott be hivatalos véleményt⁵⁸.

85 Nem alkalmaztak módszeres megközelítést azt illetően, hogy a piacellenőrzési jelentésekben mennyi ajánlást fogalmaznak meg – ez kiadásonként és kötetenként változott. Az ajánlások gyakran egyszerűen a szakpolitikai célkitűzésekre emlékeztetnek, emellett néha nem is tartalmaznak új információt, pusztán megismétlik az uniós jogszabályokban már előírt jogszabályi kötelezettségeket. Az ajánlások hatását tovább gyengíti, hogy nem egyértelmű, kihez szólnak, hogy nem tartalmaznak egyértelmű elképzelést arról, hogyan lehetne megoldani az uniós szakpolitikák révén az azonosított piaci akadályokat, valamint hogy nem jelölnek meg határidőket. Hatásukat tovább gyengíti, hogy a későbbi piacellenőrzési jelentésekben nem követik nyomon őket. Ilyen hiányosságokra a piacellenőrzési jelentések 2019. és 2020. évi kiadásaiban is felfigyeltünk.

Az ACER átvitelirendszer-üzemeltetőkre irányuló monitoringtevékenysége nem eredményezett jelentős előrehaladást a villamosenergia-infrastruktúrák összekapcsolása terén

86 A monitoring az ACER fő eszköze a villamosenergia-hálózatok további integrációjának előmozdítására, még akkor is, ha a monitoring önmagában nem biztosítja az üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások tagállamok általi következetes végrehajtását. Megvizsgáltunk három, a hálózati kapacitás erősítése szempontjából lényeges monitoringszempontot (lásd: 43–46. bekezdés):

• az ajánlattételi övezetek konfigurációjának rendszeres felülvizsgálata;
• a rendszerösszekötőkbe történő beruházások monitoringja;
• rendszeres beszámolás a határkeresztező átviteli kapacitások rendelkezésre állásáról.

87 Mind a határkeresztező átviteli kapacitást bővítő beruházások, mind az ajánlattételi övezetek megfelelő konfigurációja a kereskedelmi kapacitás rendelkezésre állásának fenntartható maximalizálásához vezetnek valamennyi időtávon. Ez elengedhetetlen a határokon átnyúló kereskedelem bővítése és a megújuló energiaforrások belső piaci integrációja szempontjából. Az Unión belül rendelkezésre álló övezetközi kapacitások között fennálló különbségek azzal a kockázattal járnak, hogy a piaci szereplők nem élveznek egyenlő esélyeket a kereskedési lehetőségekhez való hozzáférés tekintetében. Az átvitelirendszer-üzemeltetők strukturális jelleggel csökkenthetik a rendelkezésre álló övezetközi kapacitásokat a nem megfelelő ajánlattételi övezetek miatt kialakuló övezeten belüli torlódások megszüntetése érdekében.

88 Az ACER nyomon követte az uniós ajánlattételiövezet-konfigurációt, és bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi konfiguráció nem megfelelő. Az elégtelen döntéshozatali hatáskörök (a végső döntést a tagállamoknak kell meghozniuk az ENTSO-E elemzése alapján), módszertani hiányosságok, a CACM-iránymutatás nem egyértelmű rendelkezései és a bizonyítékok (az adatok hiányára visszavezethető) elégtelen volta miatt azonban ez a monitoringtevékenység nem vezetett az ajánlattételi övezetek átalakításához, és az ACER sem kérte annak nyomán felülvizsgálat elvégzését⁵⁹ (lásd: V. melléklet).

89 Az ACER kétévente kiadott vélemények révén követi nyomon az ENTSO-E által kidolgozott tízéves hálózatfejlesztési tervekben szereplő, a határkeresztező átviteli kapacitásra irányuló beruházásokat. Megállapítottuk azonban, hogy 2019-ben a határokon átnyúló vonatkozású beruházási projektek mintegy felének végrehajtása az ACER általi monitoring ellenére is késedelmet szenvedett⁶⁰.

90 Az ACER a 2012. évi első piacellenőrzési jelentéstől kezdődően rendszeresen nyomon követi az átvitelirendszer-üzemeltetőknél rendelkezésre álló övezetközi átviteli kapacitásokat is. Az átvitelirendszer-üzemeltetők jogi kötelezettsége, hogy a rendszerösszekötők és a határkeresztező áramlásokat befolyásoló átviteli hálózatok maximális kapacitását elérhetővé tegyék a piac számára. Monitoringtevékenysége során az ACER észrevette, hogy az átvitelirendszer-üzemeltetők helytelenül számították ki az övezetközi átviteli kapacitást, de nem tudta megakadályozni a kapacitások indokolatlan csökkentését (lásd: 44. bekezdés).

91 Az ACER által a keretben feltárt hiányosságokra reagálva az uniós jogalkotó az új e-rendelet (2019) révén kötelező célt fogadott el a kereskedelem számára rendelkezésre álló minimális összekapcsolási kapacitáshányadra vonatkozóan (legkésőbb 2025-re az egyes tagállamokban a telepített kapacitás 70%-a⁶¹).

92 Mivel a 70%-os követelmény alkalmazása nem volt egyértelmű, az ACER hozott néhány korlátozott hatókörű intézkedést az átvitelirendszer-üzemeltetők és a nemzeti szabályozó hatóságok összehangolt kapacitáshányad-számításának koordinálására⁶². Annak ellenére, hogy az ACER jogilag nem köteles nyomon követni azt⁶³, és hogy az ENTSO-E nem értett egyet a számításokkal:

• az ACER ajánlást adott ki a nemzeti szabályozó hatóságoknak és az átvitelirendszer-üzemeltetőknek a cél egyértelműsítése érdekében⁶⁴;
• mivel az ajánlás nem volt kötelező erejű, néhány átvitelirendszer-üzemeltető és nemzeti szabályozó hatóság úgy határozott, hogy eltér attól, mivel nem értettek egyet vele. Az ACER 2021-ben két monitoringjelentést is közzétett a 70%-os célértékről. Az ACER nem észlelt látható javulást a rendelkezésre álló övezetközi kapacitások tekintetében.

A bizottsági monitoring hiányosságai felvetik a határokon átnyúló kereskedelemre vonatkozó uniós szabályok be nem tartásának kockázatát

93 A Bizottság a végrehajtás nyomon követése során nagyban támaszkodott az ACER beszámolására. Az ACER-nek nincsen jogszabályi kötelezettsége arra, hogy feltárja és jelentse a határokon átnyúló kereskedelemre vonatkozó uniós szabályok megsértését. Az ACER 2021 decemberében elfogadott egy megfelelőség-ellenőrzési keretrendszert a nemzeti szabályozó hatóságok által az uniós szintű szervezetek (például az ENTSO-E) és az átvitelirendszer-üzemeltetők határokon átnyúló hatásokkal járó kötelezettségei tekintetében hozott jogérvényesítési intézkedések koordinálására. A Bizottság ezért hiányosságokkal szembesült a monitoring kapcsán, mivel az ACER-re való támaszkodás nem volt elegendő annak figyelemmel kíséréséhez, hogy a tagállamok megfelelnek-e az üzemi és kereskedelmi szabályzatoknak/iránymutatásoknak és az e-rendeletnek. Nem született együttműködési megállapodás vagy ütemterv az ACER és a Bizottság monitoring-feladatköreinek tisztázására és a redundanciák elkerülésére. A Bizottság hálózati iránymutatásokra vonatkozó hatásvizsgálatai csak az ACER-ről és az ENTSO-E-ről tettek említést, azt azonban nem ismertették, hogy a Bizottság milyen szerepet tölt be a monitoringkeretben.

94 A Bizottság megfigyelőként rendszeresen részt vett az ACER irányító szerveinek és munkacsoportjainak, valamint az érdekelt feleknek az ülésein, de 2021 végéig nem készített saját jelentéseket a megfelelőségi vagy szabályossági ellenőrzésekről.

95 A 2016–2020-as időszakra vonatkozó éves tevékenységi jelentésekben az Energiaügyi Főigazgatóság kevés piaci integrációs mutatót (árkonvergencia és összekapcsolási cél) követett nyomon, és nem tűzött ki célt az árkonvergencia tekintetében. Az ACER egy másik árkonvergencia-mutatót követett nyomon. Ráadásul az Energiaügyi Főigazgatóság 2020–2024-es időszakra szóló új stratégiai terve értelmében ezeket a mutatókat a továbbiakban nem is fogják már nyomon követni.

96 A Bizottság és az ACER nem követte nyomon, hogy a tagállamok hogyan ültettek át megfelelő és összehasonlítható szankciókat a nemzeti jogba, és hogy a nemzeti szabályozó hatóságok hogyan hajtották végre az üzemi és kereskedelmi szabályzatokat/iránymutatásokat és más uniós jogszabályokat. A korábbi e-rendelet (2009) nem kötelezte a tagállamokat az üzemi és kereskedelmi szabályzatok/iránymutatások megszegésének szankcionálására. A villamos energiáról szóló 2009/72/EK irányelv szankciók kiszabásáról rendelkezik azon esetekben, ha „nem teljesítik az ezen irányelv szerinti kötelezettségeiket vagy a szabályozó hatóság vagy az Ügynökség vonatkozó, jogilag kötelező erejű határozatát”, illetve ilyen szankciók kiszabására történő javaslattételről az illetékes bíróságok felé⁶⁵. A villamos energiáról szóló átdolgozott rendelet (2019) pontosan szabályozza a tagállamok arra irányuló kötelezettségét, hogy meghatározzák az 59. cikk értelmében elfogadott üzemi és kereskedelmi szabályzatok és a 61. cikk értelmében elfogadott iránymutatások rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat.

97 Amennyiben nem választják szét egyértelműen a monitoringgal kapcsolatos feladatköröket a Bizottság és ACER között, ez azzal a kockázattal jár, hogy nem lesz hatékony az uniós energiaügyi szabályok betartásának nyomon követése. Ez ronthatja a nemzeti szabályozó hatóságok által az uniós villamosenergia-piaci szabályok monitoringja és végrehajtása céljából követett gyakorlatok konvergenciáját, és ezáltal gátolhatja a regionális piacok integrációja terén elért előrehaladást.

Tíz év elteltével a piacfelügyelet végrehajtása még mindig nem teljes körű

98 Hogy az európai nagykereskedelmi energiapiacokon nyitott és tisztességes legyen a verseny, elengedhetetlen, hogy az árak a keresletet és a kínálatot tükrözzék, és ne torzuljanak bennfentes kereskedelem vagy a piaci manipuláció egyéb formái miatt. Az ilyen torzulások ugyanis megrendítenék a piaci szereplőknek a piac integritásába vetett bizalmát, és azzal az eredménnyel járnának, hogy egyes szereplők kilépnének a piacról, ami gyengítené a piaci versenyt. Ez áremelkedéshez vezetne, ezáltal pedig végső soron megnőne a háztartások és a vállalkozások villanyszámlája. A piacokat ezért olyan szabályok mentén kell kialakítani, amelyek visszatartják a szereplőket a visszaélésszerű magatartástól, illetve alkalmasak az ilyen visszaélések felderítésére⁶⁶.

99 A piacokat érintő manipuláció felderítése és megakadályozása érdekében a REMIT rendelet létrehozott egy keretet a nagykereskedelmi energiapiacok monitoringjára. A REMIT rendelettel kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 1348/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet tovább pontosította az ügyletekre és az alapvető adatokra vonatkozó beszámolási kötelezettségeket. Ebben a szakaszban e rendelet követelményeit alkalmaztuk ellenőrzési kritériumként annak értékelésére, hogyan hajtották végre a nagykereskedelmi villamosenergia-piac felügyeletét.

100 A piaci szereplőknek minden uniós szintű nagykereskedelmi energiapiaci ügyletet be kell jelenteniük az ACER-nek. Az ACER ezt követően átvilágítja ezeket az információkat, hogy feltárja az esetleges piaci visszaéléseket, és szükség esetén riasztásokat küld a megfelelés érvényesítéséért és a szankciók kiszabásáért felelős nemzeti szabályozó hatóságoknak, illetve koordinálja azok munkáját. Hogy a nemzeti szabályozó hatóságok összehangolt és következetes módon végezzék a REMIT szerinti tevékenységüket, az ACER iránymutatást tesz közzé a REMIT alkalmazásáról, amely azonban nem kötelező erejű.

101 A tagállamok felelősek annak biztosításáért, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok hatásköreiknél fogva képesek legyenek eredményes, visszatartó erejű és arányos szankciókat kiszabni a REMIT rendeletet megsértő piaci szereplőkkel szemben⁶⁷. A piaci szereplők szabályozási arbitrázsának megelőzése érdekében a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy minden tagállamban egységes legyen a szankciókra irányuló jogi szabályozás.

A piacfelügyelet csak hat évvel a REMIT jóváhagyása után kezdte meg működését, amelyet az informatikai rendszer összeomlása is hátráltatott

102 Megállapítottuk, hogy 2017 volt az ügyletek bejelentésének első teljes éve. Az ACER 2017 második felében kezdte el rendszeresen használni felügyeleti szoftverét a bejelentett adatok automatikus szűrésére. A REMIT ütemtervét a 7. ábra szemlélteti.

103 Mindössze két és fél évnyi piacfelügyeleti tevékenység után összeomlott a REMIT információs rendszerének az a komponense (ARIS), amely betáplálja a bejelentett ügyleteket az ARIS adatbázisba, mert túlterhelté vált a bejelentett ügyletek növekvő száma miatt, amellett krónikusan alulfinanszírozott volt. Az ismételt leállások következtében 2020 júliusától 2021 márciusáig nem álltak rendelkezésre a piacfelügyelethez szükséges adatok. Ebben az időszakban gyakorlatilag nem volt tényleges piacfelügyelet, és a potenciális piaci visszaélések felderítetlenül maradhattak volna. A piacfelügyelet 2021 közepétől indult fokozatosan újra, a 2020. júliustól decemberig felgyűlt hátralékot azonban statisztikai módszerekkel – azaz az alacsony prioritású riasztásokhoz használt, egyszerűsített értékelési forma használatával – osztályozták. A statisztikai elemzés eredménye azonban nem elegendő ahhoz, hogy annak alapján vizsgálat indítására kérjék fel a nemzeti szabályozó hatóságokat.

Az adatgyűjtés nem átfogó, nem foglalkozik a fő kockázati területekkel, és kevés hozzáadott értéket teremt a piac átláthatósága szempontjából

104 A REMIT előírja a piaci szereplők számára, hogy minden nagykereskedelmi energiapiaci ügyletet be kell jelenteniük az ACER-nek, és az átláthatóság érdekében közzé kell tenniük a bennfentes információkat és az alapvető adatokat. A REMIT az ACER-től is megköveteli, hogy bizonyos feltételek mellett ossza meg az általa gyűjtött adatokat. Értékeltük, hogy a piacon végrehajtott tranzakciókhoz kapcsolódó adatok és információk gyűjtése átfogó volt-e, és teljesítették-e az átláthatósági követelményeket. Ellenőriztük azt is, hogy az ACER az előírás szerint megosztotta-e az általa gyűjtött adatokat, és kutatási célokra is megosztott-e gyűjtött, kereskedelmi szempontból nem érzékeny adatokat, ami hozzájárulna az átláthatóság előmozdításához.

105 Az Energiaügyi Főigazgatóság által szolgáltatott⁶⁸ és prominens adatszolgáltatóktól beszerzett adatok szerint a tőzsdén kívüli kereskedelem (OTC) 2019-ben a forgalmazott villamosenergia-mennyiség 68%-át, 2020-ban pedig 74%-át tette ki (a kétoldalú tőzsdén kívüli kereskedelem részaránya 2019-ben 44%, 2020-ban pedig 46% volt). A nagykereskedelemben forgalmazott villamos energia nagyobbik részével tehát a legkevésbé átlátható piacokon kereskednek, ahol nagyobb a manipuláció esélye. Megállapítottuk, hogy az ACER nem egyezteti módszeresen a villamosenergia-tőzsdéken és a tőzsdén kívül forgalmazott villamos energia éves mennyiségére vonatkozó REMIT-adatokat a DG ENER által közzétett adatokkal, így nem tudja feltárni, hogy a REMIT informatikai rendszere minden tőzsdén kívüli kereskedést rögzít-e, és nem tud intézkedni az esetleges eltérésekkel kapcsolatban.

106 Az áramtőzsdéken kívüli kereskedéssel kapcsolatban az ACER-nek bejelentett adatokat több szempontból is minőségi problémák jellemzik⁶⁹. A piaci szereplők kötelesek adatot szolgáltatni, azonban nem kötelesek betartani az ACER beszámolási iránymutatásait, ezek ugyanis nem kötelező erejűek. Emiatt az ACER nem tudja garantálni, hogy a benyújtott adatok hiánytalanok, illetve megfelelő minőségűek, ezáltal pedig nem tudja maradéktalanul feldolgozni az összegyűjtött adatokat. Csökkenti a REMIT eredményességét, hogy a villamos energia nagykereskedelmi piacának legnagyobb része nem áll teljes körű ellenőrzés alatt.

107 A kiegyenlítő szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekhez kapcsolódó ügyleteket csak az ACER kérésére kell bejelenteni⁷⁰. Az ACER mindeddig soha nem kért be ilyen információkat⁷¹. Piaci manipuláció azonban a kiegyenlítő piacon is előfordul. Három esetben az Egyesült Királyság nemzeti szabályozó hatósága összesen 50 millió font összegű bírságot rótt ki, ami a villamos energia nagykereskedelmi piacán a szabályozás megsértése miatt eddig alkalmazott összes jogerős szankció 99,3%-át teszi ki (lásd: VII. melléklet). Az adatgyűjtés hiánya az értékelés hiányához vezet, ami csökkenti az ACER piacfelügyeletének átfogó jellegét.

108 Az ACER nem tudja nyomon követni az elmúlt években kialakult új kereskedelmi módszereket. A REMIT jogi keretét elfogadása óta nem frissítették. Következésképpen a bejelentendő adatokkal kapcsolatos jogi követelmények már nem megfelelőek, ami akadályozza a teljes körű felügyeletet.

109 A REMIT előírja⁷² a piaci szereplők számára, hogy az átláthatóság érdekében tegyék közzé a bennfentes információkat⁷³ és az alapvető adatokat⁷⁴. A végrehajtási rendelet⁷⁵ értelmében a bennfentes információk közzététele történhet a piaci szereplő honlapján, amelynek internetes hírcsatornákat kell biztosítania, hogy az ACER hatékonyan össze tudja gyűjteni ezeket az információkat, vagy pedig harmadik felek által működtetett bennfentes információs platformokon (IIP) keresztül.

110 Az ACER-nek folyamatosan értékelnie kell a különböző piaci kategóriák és kereskedési módok működését és átláthatóságát, és ezekről a REMIT-tel kapcsolatos tevékenységeiről szóló éves jelentésében be kell számolnia⁷⁶. 2017 – a REMIT szerinti felügyelet megkezdése – óta azonban már nem tesznek közzé ilyen jelentést (a 2017. évi jelentés alapjául szolgáló munkát 2016-ban végezték el).

111 Az ACER nem éves jelentésében, hanem a REMIT-ről szóló negyedéves jelentéseiben tett közzé információkat a különböző piaci kategóriák és kereskedési módok működéséről és átláthatóságáról. Az információszolgáltatás azonban kevésbé részletes. A jelentések például nem tartalmaznak információt a kereskedett mennyiségekről vagy arról, hogy a termelők és az átvitelirendszer-üzemeltetők teljesítik-e a közzétételi követelményeket. A korábbi években a REMIT-tel kapcsolatos tevékenységekről közzétett éves jelentések gyakorlatával ellentétben a negyedéves REMIT-jelentések ajánlásokat sem tartalmaznak. Emellett az ACER 2018-ban egy nyílt levelet⁷⁷ tett közzé, amelyben beszámolt a piaci szereplők közzétételi tevékenységeire vonatkozó elemzésének eredményéről. Az ACER arra a következtetésre jutott, hogy nagyobb átláthatóságra van szükség a bennfentes információk közzététele tekintetében.

112 A REMIT-alkalmazásra vonatkozó 2019. évi iránymutatásában, az átláthatóság növelése érdekében az ACER leghatékonyabb megoldásként a bennfentes információs platformok proaktív használatát ajánlotta⁷⁸. 2020 óta az ACER nyilvántartást vezet azon bennfentes információs platformokról, amelyek megfelelnek a bennfentes információk hatékony közzétételére vonatkozó minőségi minimumkövetelményeknek⁷⁹. A nyilvántartásba vett bennfentes információs platformok jegyzékét az ACER honlapján teszik közzé. Az ACER REMIT-iránymutatása azonban jogilag nem kötelező erejű⁸⁰. A piaci szereplők ezért továbbra is választhatják azt a kevésbé eredményes megoldást, hogy a bennfentes információkat saját vállalatuk honlapján teszik közzé.

113 Az ACER-nek meg kell osztania az általa összegyűjtött információkat a nemzeti szabályozó hatóságokkal és más érintett hatóságokkal, köztük a nemzeti pénzügyi hatóságokkal, a nemzeti versenyhatóságokkal, valamint az ESMA-val⁸¹, feltéve, hogy ezek a hatóságok teljesítenek bizonyos, az adattovábbításra vonatkozó biztonsági követelményeket⁸². Az ACER jelenleg azzal a tíz nemzeti szabályozó hatósággal⁸³ osztja meg az összegyűjtött adatokat, amelyek megfelelnek a biztonságos csatlakozásra vonatkozó követelményeinek. További öt hatóság esetében folyamatban van a biztonságos kapcsolat kialakítására irányuló munka⁸⁴. A más intézményekkel való információmegosztás korlátozott és csak eseti alapon történik. Figyelemre méltó, hogy nincs szisztematikus megosztás a Versenypolitikai Főigazgatósággal⁸⁵, annak ellenére, hogy a REMIT megsértése – például kapacitás-visszatartás esetén – a versenyjogot is sértheti. Csupán két pénzügyi szabályozó hatóság jelezte érdeklődését a REMIT-adatok iránt. Az adatok felhasználására irányuló érdeklődés hiánya miatt az illetékes hatóságok nem használják ki a rendelkezésre álló információkat.

114 Az ACER-nek kutatási célokra rendelkezésre kell bocsátania kereskedelmi szempontból nem érzékeny kereskedelmi adatbázisát, sőt dönthet úgy is, hogy a piac átláthatóságának javítása érdekében közzéteszi azt⁸⁶. Erőforrások hiányában azonban⁸⁷ még nem tett közzé és csak nagyon csekély mértékben osztott meg adatokat. Pedig az adatok közzététele és megosztása javítaná a nagykereskedelmi villamosenergia-piac átláthatóságát, mivel lehetővé tenné az érdekelt harmadik felek számára, hogy piacelemzéseket végezzenek, amelyek kiegészíthetnék az ACER saját felügyeleti munkáját.

115 Felfigyeltünk arra is, hogy az ACER általában nem tudja kinyerni a kereskedelmi adatbázisából a villamosenergiapiac-ellenőrzési jelentéseinek elkészítéséhez hasznos információkat, például a szervezett piacokon (OMP) és a tőzsdén kívül (OTC) forgalmazott villamos energia mennyiségét, illetve időszakok szerint leválogatott adatokat. Az ACER ahelyett, hogy felhasználná a birtokában lévő információkat, külső adatszolgáltatóktól, díj ellenében ismét beszerzi azokat. Így az összegyűjtött adatokat jelenleg sem maga az ACER, sem pedig az Energiaügyi Főigazgatóság vagy harmadik felek nemigen használják fel a piaci manipuláció felderítésén túlmutató feladatokhoz. Az ACER szerint a REMIT-díjak (lásd: 139. bekezdés) várhatóan biztosítják az ACER számára a REMIT-adatok felhasználásának ösztönzéséhez szükséges erőforrásokat, és ezáltal növelik majd azok értékét⁸⁸.

Az ACER piacfelügyelete nem teljes körű

116 Értékeltük, hogy átfogó volt-e a bejelentett ügyleteknek – a piaci manipuláció feltárása érdekében végzett – monitoringja, mivel ez az eredményes felügyelet egyik előfeltétele. Az ACER kétlépcsős eljárást alkalmaz a nagykereskedelmi energiatermékekkel folytatott kereskedelmi tevékenység nyomon követésére (az első lépés az automatikus szűrés, a második lépés pedig manuális kezdeti értékelésből és elemzésből tevődik össze – lásd: 8. ábra), hogy egy speciális felügyeleti szoftver (SMARTS) és szakosodott munkacsoportok segítségével felderítse és megelőzze a piaci manipulációt és a bennfentes kereskedelmet⁸⁹.

117 A nemzeti szabályozó hatóságok monitoringtevékenységeire vonatkozó, 2016 óta évente végzett felmérések szerint az ACER fontos szerepet játszik a folyamatban, mivel a nemzeti szabályozó hatóságok csak a villamosenergia-piac egy kis részét tudják lefedni, így a fennmaradó rész monitoringja tekintetében az ACER-re támaszkodnak.

118 Az ACER riasztásokat dolgozott ki azon kockázatosként azonosított gyakorlatok kapcsán, amelyek jogsértésre utalhatnak. A 2017-ben az ACER által közzétett, szerinte az eredményes felügyelethez szükséges elemeket tartalmazó első listán 20 ilyen gyakorlat szerepelt⁹⁰. A listát első alkalommal 2021-ben frissítették szakértőkkel folytatott konzultációk alapján. Az ACER listájának jelenlegi változata 29 gyanús gyakorlat részleteit tartalmazza a folyamatos piacok vonatkozásában. Az ACER listája emellett az aukciós piacokon alkalmazott 15 ilyen gyakorlat részleteit is tartalmazza.

119 Az ACER kockázatértékelése szerint a feltárt gyakorlatok azok, amelyek a legnagyobb hatást fejtik ki, és amelyek a leggyakrabban fordulnak elő. Megállapítottuk, hogy a manipuláció felderítésére kiadott riasztások kevesebb mint felét fedik le az ACER listáján szereplő nagy és közepes kockázatú gyanús gyakorlatoknak. Ebből következőleg még többet kell tenni ahhoz, hogy az ACER által végzett monitoringot megfelelően eredményesnek lehessen tekinteni.

120 Ezt a feladatot az ACER teljes személyzetének mindössze 5,5%-a (2021-ben 108 fő, lásd: 4. táblázat) végzi, holott az elengedhetetlen az ACER megbízatásának teljesítéséhez. A növekvő számú ügylet feldolgozásáért stabil, de létszámhiánnyal küzdő munkacsoport (2017 óta hat elemző, 2019-ben pedig öt elemző, köztük két csoportvezető) volt felelős. Ez jelentősen növeli az elemzők által manuálisan feldolgozott, nagy kockázatú riasztások átlagos számát (lásd: 2. táblázat), ami azzal a kockázattal jár, hogy romlik a felügyelet minősége és teljessége.

121 Az emberi erőforrások szűkössége miatt az ACER-nek a feladatok rangsorolásához kellett folyamodnia: a kiadott riasztásoknak így csak töredékét értékelték manuálisan⁹¹. A meglévő riasztások továbbfejlesztése és a további riasztások kidolgozása (lásd: 118. bekezdés) jelentősen lelassult, ami rontja a piacfelügyelet lefedettségét⁹² és végső soron a REMIT eredményességét. Az ACER által végzett felügyeleti tevékenység eredményeként azonosított potenciális REMIT-jogsértések száma jelenleg alacsony (az ACER a 2017–2021-es időszakban az 431 azonosított esetből csak 20-at tárt fel – lásd még:VIII. melléklet), ezáltal az ACER kevésbé eredményesen járul hozzá a piacfelügyelethez⁹³.

Az ACER nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a piaci visszaélések megelőzése érdekében nemzeti szinten biztosítsa a szabályok következetes végrehajtását

122 Értékeltük, hogy az ACER rendelkezik-e a megfelelő eszközökkel annak biztosításához, hogy a REMIT-et a tagállamok szintjén megfelelően alkalmazzák, képes-e koordinációt és támogatást biztosítani a nemzeti szabályozó hatóságoknak a vizsgálataikhoz, valamint hogy felügyelete milyen hatást gyakorol a piaci visszaélés esetén alkalmazott bírságok tekintetében.

123 A jelenlegi jogi keret értelmében az ACER nem rendelkezik hatáskörrel sem vizsgálatok lefolytatására, sem a piaci visszaélések elleni szabályok érvényesítésére. Ezeket a feladatokat a nemzeti szabályozó hatóságok látják el saját nemzeti jogi kereteiken belül⁹⁴. Az ACER értesíti a nemzeti szabályozó hatóságokat, ha gyanús magatartást észlel. Ezt követően a nemzeti szabályozó hatóságok saját értékelésük alapján döntenek arról, hogy indítanak-e vizsgálatot vagy sem. A nemzeti szabályozó hatóságok visszajelzést adnak az ACER-nek azokról az ügyekről, amelyek kapcsán nem járnak el.

124 Szükség esetén az ACER hivatalosan is felkérheti a nemzeti szabályozó hatóságokat vizsgálat indítására⁹⁵, azonban semmilyen módon nem tud érvényt szerezni az ilyen felkéréseknek, így ez az eszköz nem tekinthető teljes mértékben eredményesnek. Az ellenőrzött időszakban az ACER egyszer sem élt ezzel a hatáskörével.

125 Az ACER felelős annak biztosításáért, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok a REMIT rendeletben előírt feladataikat koordinált és egységes módon hajtsák végre⁹⁶. E célból az ACER feladata, hogy iránymutatást készítsen, bár az nem kötelező erejű⁹⁷. Megállapítottuk, hogy az ACER közzétesz a REMIT alkalmazására vonatkozó iránymutatást és rendszeresen frissíti azt – jelenleg a hatodik kiadás van érvényben. Az ACER útmutatókat is közzétesz, amelyek részletes információkkal szolgálnak a visszaélések különböző típusairól⁹⁸. A technikai iránymutatásokat tartalmazó dokumentumokat a piacfigyeléssel foglalkozó állandó bizottság rendszeres ülésein a nemzeti szabályozó hatóságok képviselői elé terjesztik és megvitatják velük.

126 A bírságokat a nemzeti jogalkotók állapítják meg. A REMIT csak bizonyos általános elveket tartalmaz, valamint előírja a tagállamok számára, hogy értesíteniük kell a Bizottságot a bírságokra vonatkozó rendelkezésekről és azok módosításairól⁹⁹. Megállapítottuk, hogy az Energiaügyi Főigazgatóság nem hozott intézkedéseket annak biztosítására, hogy a bírságok minden tagállamban egységesek legyenek. Ennek eredményeként a bírságok összege pár ezer eurótól több tízmillió euróig terjedhet (lásd: VII. melléklet).

127 Tekintettel a fent ismertetett laza végrehajtási feltételekre és a tagállamokban alkalmazott bírságok közötti jelentős különbségekre, úgy véljük, fennáll a kockázata annak, hogy a piaci szereplők kihasználhatják a kiskapukat, vagy ami még rosszabb, hogy a tagállamok versenyezhetnek egymással, hogy minél megengedőbb környezetet biztosítsanak a piaci szereplőknek a bírságok és a végrehajtás tekintetében. Ez hátrányosan érintené a piac integritását.

128 A határokon átnyúló tranzakcióknak a piaci szereplők által bejelentett összes tranzakción belüli aránya az utóbbi években nőtt, 2017-ben 51,5%, 2021-ben már 69% volt. A határokon átnyúló piaci visszaélés gyanúját felvető esetek száma is növekedett, a 2017. évi 20-ról (az összes új eset 24%-a) 2021-ben 51 esetre (az összes új eset 47%-a). Emelkedett a határokon átnyúló ügyeket érintő ügyhátralékok száma is (lásd: 3. táblázat).

129 Számos nemzeti szabályozó hatóság nem rendelkezik megfelelő eszközökkel az összetett piacok elemzésére vagy a multinacionális dimenziók figyelembevételére¹⁰⁰. Az eltérő nemzeti prioritások miatt az uniós belső piac fejlődésére hatást gyakorló, határokon átnyúló ügyek olykor háttérbe szorulnak.

130 Az ACER nem tud ehhez támogatást nyújtani, pedig áttekintéssel rendelkezik a határokon átnyúló kereskedelemről, ami elméletileg értékes előnyt jelent. Az ACER szerint¹⁰¹ ez az ellentmondás az erőforrások hiányából fakad. A koordinációs támogatás valójában az ügyekre vonatkozó találkozók (legfeljebb évente kétszer) és a piacfigyeléssel foglalkozó állandó bizottság ülésein folytatott megbeszélések (évente hat) szervezésére korlátozódik. Az ACER vizsgálati csoportokat hozhat létre és koordinálhat a határokon átnyúló hatással járó jogsértésekre való reagálás céljából. Az ACER azonban forráshiány miatt már nem vesz részt a határokon átnyúló nyomozócsoportokban¹⁰².

131 Az ACER tevékenysége csekély hatást gyakorolt a nagykereskedelmi villamosenergia-piacon elkövetett piaci visszaélések felderítésére és azok szankcionálásának kikényszerítésére. A piaci manipuláció miatt eddig kiszabott valamennyi bírság kettő kivételével¹⁰³ vagy az ACER által nem ellenőrzött piaci ágazatokban elkövetett visszaélésekhez (lásd: 107. bekezdés), vagy olyan jogsértésekhez kapcsolódik, amelyek 2017 utolsó negyedéve, azaz az ACER piacfelügyeleti tevékenységének megkezdése előtt történtek (lásd: 102. bekezdés és VII. melléklet).

Az ACER rendszeresen jelezte a piacfelügyelet végrehajtása terén fennálló költségvetési hiányt, azonban nem különítette el megfelelően a forrásokat

132 A jogi keret értelmében az ACER számára megfelelő erőforrásokat kell biztosítani feladatainak ellátásához¹⁰⁴. Értékeltük, hogy a Bizottság biztosította-e az ACER számára a szükséges forrásokat, és hogy az ACER megfelelően allokálta-e el azokat megbízatásának teljesítése érdekében.

133 A 2016–2021-es időszakra vonatkozó programozási dokumentumaiban az ACER rendszeresen aggályainak adott hangot azzal kapcsolatban, hogy nem rendelkezik elegendő személyzettel, illetve forrással, ami veszélyeztetheti a megbízatásának teljesítésére való képességét. Bár az emberi és pénzügyi erőforrások hiányát a legtöbb tevékenység esetében kockázatként azonosították, a Bizottság és az ACER csak a REMIT-tevékenységek esetében minősítette azokat kritikus kockázatnak. Az ACER szerint az emberi és pénzügyi erőforrások hiánya volt az oka annak, hogy számos REMIT-tevékenységet töröltek a prioritások közül, és ez vezetett az ARIS 2020. évi összeomlásához is (lásd: 103. bekezdés).

134 Az Európai Parlament megbízásából készült független tanulmány¹⁰⁵ megállapította, hogy tartós eltérés van az ACER által igényelt költségvetés és a Bizottság által biztosított összeg között. A tanulmány szerint az eltérés oka az, hogy amikor új feladatokat bíztak az ACER-re (például a REMIT kapcsán), alábecsülték a forrásigényeket, valamint az ACER megbízatásának maga az ACER és a költségvetési hatóságok általi eltérő értelmezése.

135 Az ACER 2017–2021-es programozásidokumentum-tervezeteiről szóló véleményeiben a Bizottság azt ajánlotta, hogy az ACER úgy oldja meg a költségvetési megszorításokat, hogy a jogszabályban ráruházott feladatokra összpontosít, csökkenti a támogató tevékenységeken dolgozó személyzet létszámát, és növeli a frontvonalbeli tevékenységekhez rendelt személyzetet.

136 Megállapítottuk azonban, hogy a 2016–2021-es időszakban a szervezeti szolgáltatási osztály mérete 47%-kal nőtt annak ellenére, hogy az ACER számos horizontális tevékenységet kiszervezett¹⁰⁶, és ez az osztály vette igénybe az ACER által felvett ideiglenes személyzet legnagyobb részét. Ugyanebben az időszakban az ACER személyzete összességében 17%-kal nőtt. Az erőforrásokra leginkább rászoruló két REMIT-osztály csak 14%-kal gyarapodott ebben az időszakban (lásd: 4. táblázat).

137 Emellett 2021 decemberében az ACER igazgatóságához tartozó stratégia-végrehajtási és kommunikációs csoportnak több, teljes munkaidős egyenértékben kifejezett álláshelyet juttattak (hat teljes munkaidős egyenérték és két ideiglenes alkalmazott), mint a piacfelügyeleti csoportnak (6 teljes munkaidős egyenérték és két gyakornok). Az ACER elismeri, hogy a piacfelügyeletért felelős csoport létszámhiánnyal küzd (lásd: 120. bekezdés). Az álláshelyek ACER általi elosztása ellentétes az (EU) 2019/942 rendelet 41. cikkének (5) bekezdésével, amely kimondja, hogy a kommunikációs tevékenységekhez rendelt erőforrások nem veszélyeztethetik az ACER fő tevékenységeit.

138 Az ACER több alkalommal figyelmeztetett arra, hogy a REMIT informatikai rendszere nem rendelkezik elegendő forrással. Megállapítottuk, hogy az évek során az alulfinanszírozottság számos területen problémákat okozott (például elavult és elégtelen infrastruktúra és szoftverek, nem megfelelő felhasználói támogatás és a hosszú távú adattárolási szolgáltatások hiánya).

139 2021-ben az ACER sikeresen végrehajtott egy, a REMIT-tevékenységek finanszírozására szolgáló díjak (REMIT-díjak) beszedésére irányuló bizottsági határozatot¹⁰⁷. Ez 8,8 millió euró többletbevételi forrást biztosított az ACER számára. Ez a többletbevétel – amelyet részben ellensúlyozott, hogy 2,5 millió euróval csökkentették az uniós költségvetésből az ACER költségvetéséhez fizetett hozzájárulást – lehetővé tette az ACER számára, hogy a REMIT informatikai rendszerének működési kiadásaira szánt 2021. évi költségvetési összeget 6,2 millió euróra növelje, ami 88%-kal volt magasabb, mint a 2020. évi végleges költségvetés. A REMIT informatikai rendszerével összefüggő operatív kiadásokhoz kapcsolódó átvitelek összege azonban 2021-ben négyszer magasabb volt, mint 2020-ban (2021: 4,0 millió euró, 2020: 1,1 millió euró). Összefoglalva: bár a kötelezettségvállalási előirányzatok felhasználási aránya elérte a 97,58%-ot, a REMIT-díjak által az első évben generált pénzforgalom nagy része azonban abban az évben nem került felhasználásra.

140 2020-ban az ACER hangsúlyozta, hogy a REMIT informatikai rendszerébe történő beruházásokat többek között a finanszírozás hiánya miatt halasztották el¹⁰⁸. Emellett az ACER késleltette 2021. évi költségvetésének végrehajtását, amit a REMIT-díjak eredményes beszedésével kapcsolatos bizonytalansággal indokolt. Emiatt több operatív projektet csak késve, 2021. április 30. (a 2021. évi REMIT-díjak első részletének kiegyenlítési határideje) után indítottak el¹⁰⁹. A REMIT-díjak kétharmadát azonban már 2021. április vége előtt beszedték, és évek óta tudvalevő volt, mely területeken esedékes a REMIT informatikai rendszerének fejlesztése. Mindezek fényében jobb tervezésre és gyorsabb fellépésre lett volna szükség.

Az ACER konvergenciaeszközei és irányítási struktúrája nem segítik elő eredményes működését és elszámoltathatóságát

141 Az ACER-rendelet szerint az ACER fő feladata a nemzeti szabályozó hatóságok munkájának összehangolása a villamosenergia-piacok határokon átnyúló kereskedelmére vonatkozó szabályok összehangolt végrehajtása érdekében. Ebben a szakaszban az uniós jogi kerethez és más uniós referenciaszervek (például a hasonló uniós ügynökségek és a Bizottság) hatásköreihez viszonyítva értékeltük az ACER hatásköreit. Az ACER-t kellő felhatalmazással kell felruházni ahhoz, hogy szabályozási feladatait hatékonyan, átláthatóan, észszerűen és mindenekelőtt függetlenül végezhesse¹¹⁰. Az ACER irányítási struktúráját emellett az OECD ajánlásai alapján is értékeltük: ezek értelmében biztosítani kell, hogy a szabályozó ügynökségek objektív, pártatlan és következetes módon, összeférhetetlenség, elfogultság és illetéktelen befolyás nélkül hozzák meg döntéseiket¹¹¹. Az OECD javasolja azt is, hogy az állami szervezetek és tisztviselők gondoskodjanak az átláthatóságról az összeférhetetlenségi helyzetek megoldása, illetve kezelése során¹¹².

142 Az uniós intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek emellett a nyilvánosság számára minél átláthatóbb módon kell végezniük munkájukat a civil társadalom részvételének biztosítása és ezáltal a jó kormányzás előmozdítása érdekében¹¹³. A jogszabályok előírják, hogy az ACER-nek átlátható módon tájékoztatnia kell munkájáról a nyilvánosságot és minden érdekelt felet¹¹⁴. Az ACER online átláthatóságát is értékeltük: e célból összevetettük azt más uniós referenciaszervek (például a hasonló uniós ügynökségek és a Bizottság) eszközeivel.

Az ACER konvergenciaeszközei nem teszik lehetővé a nemzeti szabályozó hatóságok teljes körű koordinációját

143 Monitoringtevékenysége során az ACER gyakran ütközött problémába a bizalmas adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó hatásköre kapcsán (lásd: 81. és 82. bekezdés). Az átdolgozott ACER-rendelet (3. cikk) felhatalmazta az ACER-t arra, hogy kötelező erejű határozatok útján kérjen be információkat a nemzeti szabályozó hatóságoktól, az átvitelirendszer-üzemeltetőktől, az ENTSO-E-től és a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetőktől. Az ACER azonban nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy e határozatok be nem tartása esetén szankciókat szabjon ki. A Bizottság például rendelkezik ilyen hatáskörrel, amennyiben a tagállamok nem szolgáltatnak számára elegendő információt¹¹⁵.

144 Az ACER a főbb szereplőknek (például az ENTSO-E-nek és a nemzeti szabályozó hatóságoknak) címzett véleményeket és ajánlásokat fogadhat el, és élt is ezzel a lehetőséggel. Az ACER-rendelet összességében nem kötelezi az ACER-t ezek nyomon követésére. A címzetteknek (például a nemzeti szabályozó hatóságoknak, a Bizottságnak vagy az ENTSO-E-nek) nem kell beszámolniuk az ACER felé a vélemények, illetve ajánlások hasznosításáról, és nem kell magyarázatot adniuk, ha nem hajtják végre azokat. Az ESMA-rendelet például az ESMA ajánlásaira vonatkozóan előír ilyen kötelezettséget (azaz a „tartsd be vagy indokold meg” elv alkalmazását)¹¹⁶.

145 Hasonlóképpen az ACER-rendelet arra sem kötelezi az ACER-t, hogy nyomon kövesse kötelező erejű határozatainak (pl. a TCM-ek elfogadásáról szóló határozatok) betartását. Az ACER nem rendelkezik hatáskörrel ezek végrehajtásának kikényszerítésére, a Bizottság pedig soha nem élt jogérvényesítési hatáskörével a TCM-ek kapcsán.

146 Ezenkívül az ACER-rendelet nem biztosít az ACER-nek bizonyos olyan felügyeleti konvergenciaeszközöket, amelyek más uniós ügynökségek (pl. EBH, ESMA) rendelkezésére állnak: ilyenek például a nemzeti szabályozó hatóságok szakértői értékelései vagy az uniós jog megsértése kapcsán saját kezdeményezésre végzett vizsgálatok. Ezek az előjogok segíthetnék az ACER tanácsadó és szabályozási dokumentumainak végrehajtását, előmozdíthatnák a nemzeti szabályozó hatóságok felügyeleti gyakorlatai kapcsán végzett koordináció eredményességét, illetve lehetővé tennék az ENTSO-E munkájának jobb összehangolását az uniós érdekekkel.

147 Az átvitelirendszer-üzemeltetők a határokon átnyúló kereskedelemből jelentős szűkkeresztmetszet-kezelési bevételre tesznek szert a másnapi piacokon (lásd: 18. bekezdés). A nemzeti szabályozó hatóságoknak ellenőrizniük kell, hogy az átvitelirendszer-üzemeltetők – az e-rendelettel összhangban – ezt a bevételt rendszerösszekötő kapacitásba fektetik-e be. Az ACER-nek nincs konkrét felhatalmazása arra, hogy értékelje a szűkkeresztmetszet-kezelési bevételek átvitelirendszer-üzemeltetők általi felhasználását, és hogy összehangolja a nemzeti szabályozó hatóságok felügyeleti gyakorlatait ezen a területen.

Az ACER irányítási struktúrája hátráltatja az Ügynökség eredményes működését és függetlenségét

148 Az ACER igazgatójának a fő szabályozási dokumentumokkal (többek között az ACER TCM-ek elfogadásával kapcsolatos határozataival, valamint bevált gyakorlatainak, ajánlásainak és véleményeinek többségével) kapcsolatban ki kell kérnie a nemzeti szabályozó hatóságok tagállamonként egy képviselőjéből álló szabályozói tanács (BoR) véleményét. A szabályozói tanács hagyja jóvá az ACER igazgatójának kinevezését is, aki ezeket a szabályozási tervezeteket jóváhagyásra benyújtja a szabályozói tanácsnak. Bár a szabályozói tanács köteles kizárólag az Unió egészének érdekeit szem előtt tartva eljárni, az ACER-rendelet nem tartalmaz olyan jogszabályi biztosítékokat, amelyek megakadályoznák, hogy a képviselők azokban a szabályozói testületi határozatokban is közreműködjenek, amelyek ellentétesek az adott nemzeti szabályozó hatóságok határozataival vagy nemzeti érdekeivel (amelyeket a nemzeti szabályozó hatóságoknak – jogi státuszuk értelmében – védeniük kell). Ennek az az oka, hogy adott esetben eltérően értékelhetik az ACER beavatkozásaiból származó nemzeti és uniós szintű nettó előnyöket. Összehasonlításképpen: az ESMA-rendeletbe a 2019. évi felülvizsgálat során beépítettek néhány ilyen biztosítékot¹¹⁷.

149 Ellenőrzésünk során hiányosságokat tártunk fel arra nézve is, hogyan hajtja végre az ACER a szabályozói tanácsi és az igazgatási tanácsi tagok érdekeltségi nyilatkozatainak kezelésére és közzétételére vonatkozó belső szabályait¹¹⁸. Az összeférhetetlenség nyilvánosság általi ellenőrzését elősegítené, ha átláthatóbbá válnának az ACER testületeinek és munkacsoportjainak döntéshozatali folyamatai (pl. a jegyzőkönyvek és a szavazási eredmények közzététele – lásd: IX. melléklet).

150 Mivel a szabályozói tanács kétharmados többséggel adja ki véleményeit, a Bizottság aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy egy kis kisebbség megvétózhatja az ACER igazgatójának javaslatait, ami a szabályozási kezdeményezések kudarcához vagy késedelméhez vezethet, valamint hogy visszatérő problémák merültek fel a nemzeti szabályozó hatóságok kormányoktól való függetlenségével és erőforrásaik megfelelőségével kapcsolatban (ez az e-irányelv követelménye)¹¹⁹. Az átdolgozott ACER-rendelet azonban nem tartalmazott reformokat e kockázatok csökkentésére. 2021-ben egy szabályozói tanácsi értekezlet során aggályok merültek fel a nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségével, valamint a felelősségi köröknek a nemzeti szabályozó hatóságok és a nemzeti kormányok közötti elhatárolásával kapcsolatban¹²⁰. Ezenkívül az ACER külső szakértelme nagyban támaszkodik a nemzeti szabályozó hatóságok munkacsoportokba bevont szakértőire. A fent említett összeférhetetlenségek a nemzeti szabályozó hatóságok szakértői esetében is felmerülhetnek. Ennek ellenére nekik nem kell összeférhetetlenségi nyilatkozatot aláírniuk.

151 Bár jelentős forrásokat különítettek el a stratégia és a kommunikáció megvalósítására, az ACER kulcsfontosságú kommunikációs eszközét – a weboldalát – nem működtetik eredményesen. Egyes alapvető dokumentumok például nem könnyen hozzáférhetők, vagy egyáltalán nem teszik közzé azokat. A honlap nem rendelkezik a jó kormányzási eszközként való működéshez szükséges átláthatósággal; sőt bizonyos esetekben még a szabályozási követelményeknek sem felel meg (lásd: IX. melléklet).

Következtetések és ajánlások

152 A belső villamosenergia-piac megvalósítására irányuló ambiciózus és összetett projektet hátráltatta a Bizottság szabályozási eszközökkel kapcsolatos döntése, amelynek nyomán összetett jogi struktúra alakult ki a határokon átnyúló kereskedelemre vonatkozó szabályok tekintetében, ami késedelmekhez vezetett. Az uniós irányítási keret hiányosságai szintén akadályt jelentettek. A Bizottság szabályozói megközelítése, illetve a Bizottság és az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) monitoringmegközelítése nem járult hozzá kellőképpen az uniós villamosenergia-piac működésének javításához. Emellett a piaci visszaélések és manipulációk felderítésére és megakadályozására irányuló piacfelügyelet nem volt teljes körű.

153 A villamosenergia-piacok integrációja – vagyis az a folyamat, amelynek során az összes nemzeti villamosenergia-piacot az uniós hálózati iránymutatások szerint összekapcsolják – lassan haladt előre a 2015–2021-es időszakban. Az integráció a piaci időtávok (szegmensek) tekintetében egyenetlen mértékben haladt előre, és még 2021 végéig, hét évvel az eredeti határidő után sem fejeződött be, holott a főbb összekapcsolási projektek már az iránymutatások elfogadása előtt, önkéntesen megkezdődtek. Az iránymutatások egyikét sem hajtották végre teljes mértékben. Nem használják még ki teljes mértékben a határokon átnyúló kereskedelem növekedése nyomán megvalósuló fokozott árkonvergenciából fakadó gazdasági előnyöket sem. A villamosenergia-piacok integrációjának eredményességét az is akadályozta, hogy nem történt előrelépés az övezetközi rendszerösszekötők rendelkezésre álló kapacitása terén (lásd: 37–46. bekezdés).

154 A Bizottság által a 2015–2017-es időszakban elfogadott üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások fontos lépést jelentettek az uniós jogalkotó azon célkitűzéseinek megvalósításában, hogy előmozdítsa a határokon átnyúló versenyt a villamosenergia-termelés terén, és felszámolja a határokon átnyúló kereskedelem szabályozási akadályait. A Bizottság szabályozási megközelítése – nevezetesen az a döntése, hogy az ún. feltételeket és módszertanokat (TCM) a nemzeti szabályozó hatóságok és az ACER fogadják el – azonban a legtöbb szabály esetében túlságosan összetett és késedelmes végrehajtáshoz vezetett.

155 Annak ellenére, hogy az ACER időben jóváhagyta a hatáskörébe tartozó TCM-eket, késedelmek mutatkoztak a szabályzatok/iránymutatások végrehajtásában, különösen a TCM-ek nagy száma, a nemzeti szabályozó hatóságok és az átvitelirendszer-üzemeltetők TCM-ekre vonatkozó megállapodásainak késedelme, valamint a hálózati iránymutatásokban meghatározott jóváhagyási eljárások rossz hatékonysága miatt (lásd: 50–56. bekezdés). Hatásvizsgálataiban a Bizottság nem elemezte kellőképpen a bevezetett piactervezés és -irányítás hatásait, különös tekintettel a szabályozási munkának a nemzeti szabályozó hatóságokra és ACER-re történő átruházásával kapcsolatos fontos szempontokra, valamint a piaci szerkezet koherenciájára, például arra, milyen hatásokat gyakorolnak az árképzési módszerek az inputpiacokon zavart okozó válsághelyzetekben, illetve a megújuló energia növekedése tükrében (lásd: 57–61. bekezdés).

1. ajánlás. A szabályozási keret végrehajtásának egyszerűsítése

A Bizottság:

1. az üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások kidolgozása során szisztematikusan értékelje, milyen költségekkel és hasznokkal jár, ha azok végrehajtását a továbbiakban feltételek és módszertanok elfogadása útján szabályozza, különös tekintettel az ACER, a nemzeti szabályozó hatóságok és az egyéb érintettek adminisztratív terheinek csökkentésére;
2. a jelenlegi energiaválságra és a megújuló energia növekedésére tekintettel értékelje újra a villamos energia nagykereskedelmi árképzésére vonatkozó uniós szabályokat;
3. vezessen be a kereslet rugalmasságát ösztönző szabályokat.

Megvalósítás céldátuma: 1a) és 1b): 2023, 1c): 2025

156 A Bizottság azon döntése, hogy a piaci szabályok végrehajtása során hálózati iránymutatásokra és TCM-ekre támaszkodik és mellette az érdekelt felek kölcsönös nyomásgyakorlására hagyatkozik, nagyobb mozgásteret hagy a tagállamoknak a végrehajtás terén, mint a közvetlen szabályozás tenné. Ehhez azonban szükséges, hogy az illetékes uniós szervek (a Bizottság és az ACER) erős monitoringhatáskörrel rendelkezzenek annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamokban egységesen javuljon a végrehajtás.

157 Az ACER és a Bizottság együttesen felelős az üzemi és kereskedelmi szabályzatok/iránymutatások nemzeti szabályozó hatóságok általi egységes végrehajtásának koordinálásáért. Az ACER nyomon követte a TCM-ek elfogadását, jelezte a késedelmeket, és általában kellő időben jóváhagyta a hatáskörébe tartozó TCM-eket (lásd: 54. bekezdés). Az egyértelmű monitoringstratégia hiánya és az erőforrások szűkössége miatt azonban nem követte nyomon módszeresen a hálózati iránymutatások és a TCM-ek követelményeinek végrehajtását, és nem számolt be arról rendszeresen a Bizottságnak és a nemzeti szabályozó hatóságoknak (lásd: 68–78. bekezdés). A piaci szabályok hatásainak ACER általi monitoringját az is hátráltatta, hogy nem állt rendelkezésre elegendő adat, így annak alapján nem intézhettek megalapozott ajánlásokat a nemzeti szabályozó hatóságokhoz. Az ACER nem segítette elő a piaci integráció előmozdítását szolgáló új intézkedések meghozatalát azáltal, hogy véleményeket adott volna ki a Bizottság és a Parlament számára (lásd: 80–85. bekezdés).

158 A Bizottság és az ACER nem rendelkezett közös keretrendszerrel a szabályzatok/iránymutatások monitoringjához (lásd: 93–97. bekezdés). Az ACER monitoringtevékenysége nem járult hozzá a nemzeti szabályozó hatóságok jogérvényesítési intézkedéseinek összehangolásához. Részben a hálózati iránymutatások nem egyértelmű rendelkezései, illetve a rossz minőségű vagy hiányzó adatok (pl. átláthatósági platform) miatt az ACER által végzett monitoring nem vezetett előrelépéshez a főbb végrehajtási szempontok – azaz az ajánlattételi övezetek felülvizsgálata és a rendszerösszekötő kapacitások maximalizálása – terén (lásd: 86–92. bekezdés). Ennek eredményeként az ACER nem tudta kihasználni képességét arra, hogy előmozdítsa az iránymutatások nemzeti szabályozó hatóságok általi időbeni és konvergens végrehajtását és ezáltal végső soron az uniós villamosenergia-piac integrációját.

2. ajánlás. A hálózati iránymutatások monitoringkeretének javítása

1. A Bizottság és az ACER tisztázza az üzemi és kereskedelmi szabályzatok/iránymutatások végrehajtásának és hatásainak monitoringjára irányuló stratégiáját, és alkalmazza azt egységesen és következetesen az idők során és a különböző tagállamokban.
2. A Bizottság az ACER támogatásával vizsgálja felül az átláthatósági platform és az uniós energiaügyi adatkeret hiányosságait, és szükség esetén fogadjon el korrekciós jogalkotási intézkedéseket.

Megvalósítás céldátuma: 2a): 2023, 2b): 2025

159 A nagykereskedelmi villamosenergia-piacok integritásának (REMIT) ACER általi monitoringja nem kimerítő jellegű (lásd: 117–121. bekezdés). Az adatgyűjtés nem volt átfogó és nem foglalkozott a fő kockázati területekkel (lásd: 105–108. bekezdés), és a REMIT informatikai rendszerének működését alulfinanszírozottság hátráltatta (lásd: 103. bekezdés). Ezenkívül az eltérő nemzeti megközelítések, valamint az ACER korlátozott hatáskörei és erőforrásai miatt következetlen volt a piaci visszaélésekkel szembeni szabályok érvényesítése. A nemzeti szabályozó hatóságok döntő szerepet játszanak a végrehajtási folyamat legfontosabb szempontjai tekintetében (lásd: 123–127. bekezdés), és az ACER nem rendelkezik eszközökkel ahhoz, hogy hozzáadott értéket biztosítson az egyre gyakoribbá váló, határokon átnyúló vizsgálatok koordinálásához (lásd: 128–130. bekezdés). Az ACER felügyelete nem eredményezett nagyszámú szankciót (lásd: 131. bekezdés).

160 Eddig a legnagyobb hangsúlyt a jó minőségű adatok gyűjtésére helyezték. Ez a REMIT egyik kulcseleme, de másodlagos jelentőségű a rendelet fő céljához, vagyis ahhoz képest, hogy biztosítani kell a piacfelügyelet elvégzését (lásd: 100. bekezdés) és hogy az így kapott adatokat a piac átláthatóságának fokozására kell felhasználni (lásd: 113–115. bekezdés).

161 Bár történt előrehaladás, hatálybalépése után tíz évvel – a fent ismertetett okok miatt – a REMIT-rendelet még nem teljesítette ki a piaci visszaélések megelőzésére és a nagykereskedelmi villamosenergia-piac átláthatóságának előmozdítására irányuló potenciálját. Következésképpen fennáll annak a kockázata, hogy a piaci manipuláció torzítja az uniós villamosenergia-piacot, ami a végső fogyasztók kárára válik (lásd: 102–140. bekezdés).

3. ajánlás. Az ACER által a nagykereskedelmi piacok integritása felett gyakorolt felügyelet megerősítése

A piacfelügyelet javítása és az esetleges piaci torzulások megelőzése érdekében az ACER hajtsa végre maradéktalanul a REMIT-rendeletet, például azáltal, hogy kiegészíti a REMIT-piacfelügyelet adatlefedettségét, bővíti az általa nyomon követett visszaélésszerű magatartások körét, valamint vizsgálati csoportok létrehozásával segíti a határokon átnyúló vizsgálati együttműködést.

Megvalósítás céldátuma: 2025.

162 A 2016–2021-es időszakban az ACER többször is figyelmeztetett alulfinanszírozottságára és arra, és hogy az erőforrások hiánya negatív hatással lesz megbízatásának teljesítésére. Az ACER régóta küzd strukturális költségvetési hiánnyal (lásd: 133–134. bekezdés); ugyanakkor egyes bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy ezeket a problémákat tovább súlyosbítja, hogy az ACER rosszul gazdálkodik emberi és pénzügyi erőforrásaival (lásd: 135–140. bekezdés).

163 2021-ben az ACER sikeresen beszedte az első évi REMIT-díjakat, ami 8,8 millió eurós új bevételi forrást biztosított számára. A REMIT-díjak által generált pénzforgalom nagy része azonban 2021-ben nem került felhasználásra. A jövőben fontos lesz, hogy az ACER a lehető legjobban kihasználja a rendelkezésére álló jelentős kiegészítő pénzügyi forrásokat a strukturális problémák mielőbbi rendezésére.

4. ajánlás. A REMIT-díjak felhasználásának felgyorsítása az ACER piacfelügyeleti hiányosságainak kezelése érdekében

Az ACER gyorsítsa fel a REMIT-díjak révén szerzett pénzügyi többletforrások felhasználását a REMIT-tevékenységekkel kapcsolatos hiányosságok (például elavult informatikai rendszer, létszámhiány) orvoslására. Az ACER a megállapított prioritásaival összhangban kísérje jobban figyelemmel a különböző szervezeti egységeinek személyzeti igényeit.

Megvalósítás céldátuma: 2023 végéig.

164 Az ACER-rendelet aktualizálására irányuló bizottsági kezdeményezések ellenére az ACER továbbra sem rendelkezik kellőképpen eredményes hatáskörökkel és irányítással ahhoz, hogy elő tudja mozdítani az uniós villamosenergia-piaci szabályoknak a nemzeti szabályozó hatóságok, az átvitelirendszer-üzemeltetők és a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetők általi egységes végrehajtását (lásd: 143–150. bekezdés).

5. ajánlás. Az ACER irányításának javítása

A Bizottság értékelje az ACER irányítását és tegyen javaslatot annak javítására oly módon, hogy függetlenebbé váljon a nemzeti szabályozó hatóságoktól és a nemzeti érdekektől, bővüljenek végrehajtási hatáskörei és javuljanak konvergenciaeszközei.

Megvalósítás céldátuma: 2025.

165 Az ACER fő kommunikációs eszköze – a weboldala – nem működik eredményesen. Egyes, az érdekelt felek és a nyilvánosság számára kulcsfontosságú dokumentumok nem könnyen hozzáférhetők, vagy egyáltalán nem teszik közzé azokat. A honlap nem rendelkezik a kommunikációs eszközként való működéshez szükséges átláthatósággal; sőt bizonyos esetekben még a szabályozási követelményeknek sem felel meg (lásd: 151. bekezdés).

6. ajánlás. Az ACER átláthatóságának és elszámoltathatóságának javítása

Az ACER a honlapján található dokumentumokhoz és adatokhoz való nyilvános hozzáférés megkönnyítésével, határozatainak és adatainak a jogi követelményekkel összhangban történő teljes körű és időben történő közzétételével, valamint bevált gyakorlatokon alapuló, egyértelműen meghatározott átláthatósági politika bevezetésével javítsa munkájának átláthatóságát és elszámoltathatóságát.

Megvalósítás céldátuma: 2024-ig.

166 A bírságok az uniós jogi követelményeknek való megfelelés biztosításának fontos eszközei. Az Unión belüli egyenlő versenyfeltételek biztosításához el kell érni, hogy a bírságok következetesek legyenek a tagállamokban.

167 Sem a Bizottság, sem az ACER nem követte nyomon, hogy a tagállamok hogyan ültettek át megfelelő és összehasonlítható bírságokat a nemzeti jogba, és hogy a nemzeti szabályozó hatóságok hogyan hajtották végre az üzemi és kereskedelmi szabályzatokat/iránymutatásokat és más uniós jogszabályokat. A REMIT-rendelet csak bizonyos általános elveket ír elő, a bírságok összegét a nemzeti jogalkotók határozzák meg. Megállapítottuk, hogy a Bizottság sem az üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások, sem a REMIT esetében nem törekedett annak biztosítására, hogy a tagállamokban egységes bírságokat alkalmazzanak (lásd: 96. és 126. bekezdés).

7. ajánlás. A szankciók következetes alkalmazását biztosító keret szükségességének értékelése

Az uniós szabályoknak való megfelelés előmozdítása és a szabályozási arbitrázs megelőzése érdekében a Bizottság:

1. értékelje, hogy az uniós szabályok megsértése esetén alkalmazandó bírságokat minden tagállamban jogszabályba foglalták-e és következetesen alkalmazzák-e;
2. szükség esetén dolgozzon ki egy olyan keretet, amely meghatározza a bírságokra vonatkozó közös minimumkövetelményeket.

Megvalósítás céldátuma: 2023.

A jelentést 2022. december 13-i luxembourgi ülésén fogadta el a Mihails Kozlovs számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

Mellékletek

I. melléklet. Nagykereskedelmi villamosenergia-piacok

A villamos energia sajátos árucikk. Különböző jellemzői miatt négyféle nagykereskedelmi villamosenergia-piacra van szükség.

• Előállítása után a villamos energia nem tárolható gazdaságosan. Emellett egyes erőművek csak lassan változtathatják meg termelésüket, mivel az indulás több órát vesz igénybe, ami jelentős áremelkedéseket eredményezhet, amelyeket azután továbbhárítanak a fogyasztókra. Ezért van szükség olyan másnapi piacokra, ahol a termelést egy nappal előre lehet tervezni és értékesíteni.
• Mivel egyre nő a megújuló energia aránya, a termelési kapacitás gyorsan változhat. A tényleges szél- és napenergia-termelést például lehetetlen előre megjósolni, szinte csak valós időben lehet megállapítani. Emellett mivel a megtermelt villamos energia nem tárolható, az infrastruktúra kiesése a kínálat azonnali csökkenéséhez vezet. Emiatt olyan piacokra is szükség van, ahol a tervezett kereslet rövid időn belül kiigazítható: erre szolgálnak a napon belüli piacok.
• Az áramkimaradás kockázatának megelőzése érdekében folyamatosan össze kell párosítani a hálózati keresletet és kínálatot. Ehhez olyan piacokra van szükség, ahol a fizikai szállítás idejéhez közel az átvitelirendszer-üzemeltetők (TSO) beszerezhetik a hálózat egyensúlyának fenntartásához szükséges energiát: ezek a kiegyenlítő piacok.
• Mivel az azonnali árak a tárolás hiánya miatt hajlamosak az ingadozásra, fontos, hogy a kiskereskedők és a termelők határidős piacokon fedezzék kockázataikat (évekkel, hónapokkal vagy hetekkel a szállítási határidő előtt).

Mivel a hálózatokat a biztonságos kapacitáskorlátoknak megfelelően kell üzemeltetni, az átvitelirendszer-üzemeltetők a rendszerösszekötő kapacitást az ajánlattételi övezetek közötti szállítási ügyletekhez rendelik. Az ajánlattételi övezetek olyan hálózati területek, amelyeket elméletileg nem érinthet strukturális szűk keresztmetszet. Ehhez a nagykereskedelmi piacok típusától függően különböző elosztási módszereket alkalmaznak. A másnapi piacokon az átvitelirendszer-üzemeltetők implicit módon értékesítik az átviteli kapacitást egy olyan algoritmus használatával, amely megfelelteti egymásnak a villamosenergia-kínálatot és -keresletet, illetve az övezetközi kapacitást. A határidős piacon az átviteli jogokkal a villamos energiától elkülönítve kereskednek. Az átvitelirendszer-üzemeltetők korrekciós intézkedéseket (pl. újraelosztás és ellenkereskedelem) is hozhatnak a nem tervezett hálózati szűk keresztmetszetek feloldása érdekében.

II. melléklet. A villamosenergia-tőzsdék összekapcsolása terén bekövetkezett főbb fejlemények

Önkéntes piac-összekapcsolás:

• 1996–2000: A norvég és svéd azonnali villamosenergia-piacok összekapcsolódnak (Nord Pool – másnapi, napon belüli, kiegyenlítési időtávok); Finnország és Dánia csatlakozik a Nord Poolhoz;
• 2006: Belgium, Franciaország és Hollandia összekapcsolja piacait (háromoldalú piac-összekapcsolás, azaz TMC);
• 2010: Németország és Luxemburg csatlakozik a TMC-hez (így létrejön a kontinentális nyugat-európai régió, azaz CWE);
• 2012: Csehország, Magyarország és Szlovákia összekapcsolása;
• 2013: Ausztria csatlakozik a CWE-hez;
• 2014: A CWE, az Egyesült Királyság, a Nord Pool, Észtország, Lettország és Litvánia összekapcsolása; Spanyolország és Portugália összekapcsolása a CWE-vel; Magyarország összekapcsolása Romániával (így létrejön a 4M MC);
• 2015: Olaszország összekapcsolása Franciaországgal, Ausztriával és Szlovéniával (így létrejön a 19 összekapcsolt tagállamból álló MRC térség);
• 2015: A CWE megvalósítja az áramlásalapú piac-összekapcsolást.

Kötelező intézkedések (a piaci iránymutatások/TCM-ek elfogadását követően):

• 2018: 15 tagállam (CWE és más kontinentális tagállamok) napon belüli piacainak összekapcsolása;
• 2019: Hét további tagállam csatlakozik a napon belüli piacok összekapcsolásához;
• 2020: Olaszország és Görögország másnapi piacainak összekapcsolása;
• 2021: Görögország és Bulgária másnapi piacainak összekapcsolása; a 4M MC és az MRC másnapi piacainak összekapcsolására irányuló átmeneti projekt; Románia és Bulgária másnapi piacainak összekapcsolása; Olaszország napon belüli piacának összekapcsolása a többi 22 összekapcsolt tagállaméval.

III. melléklet. A hálózati iránymutatásokban foglalt főbb követelmények áttekintése

IV. melléklet. Az ACER szervezeti diagramja

V. melléklet. Az ajánlattételi övezetek ACER általi monitoringjának áttekintése

Az ajánlattételi övezetek olyan földrajzi területek, amelyeken belül a piaci szereplők anélkül kereskedhetnek villamos energiával, hogy ügyleteik lehetővé tétele érdekében átviteli kapacitást kellene szerezniük. A CACM-iránymutatás kimondja, hogy a kapacitások piaci szereplők közötti felosztásának az ajánlattételi övezetek közötti határokon lévő átviteli szűk keresztmetszetek szabad árképzésén kell alapulnia. Az ajánlattételi övezetek megfelelő konfigurációja növelheti a kereskedelem és végső soron a határokon átnyúló kereskedelem és verseny számára rendelkezésre bocsátott átviteli kapacitást. Az ajánlattételi övezetek felosztás, egyesítés, illetve az övezethatárok kiigazítása útján módosíthatók.

A CACM-iránymutatás előírja, hogy az ACER:

• az ENTSO-E technikai jelentése alapján háromévente értékelje az ajánlattételi övezetek konfigurációja által a piaci hatékonyságra gyakorolt hatást (a továbbiakban: piaci jelentés);
• kezdeményezze a meglévő ajánlattételiövezet-konfigurációknak az érintett átvitelirendszer-üzemeltetők általi felülvizsgálatát, amennyiben úgy észleli, hogy a piac nem kellően hatékony.

A CACM-iránymutatás nem határozza meg az ajánlattételi övezetek konfigurációját, de lehetővé teszi az ACER, a nemzeti szabályozó hatóságok, az átvitelirendszer-üzemeltetők és a kapacitásszámítási régióban lévő tagállamok számára, hogy felkérjék az érintett átvitelirendszer-üzemeltetőket a meglévő ajánlattételiövezet-konfigurációk felülvizsgálatára. E felülvizsgálat alapján az átvitelirendszer-üzemeltetők közös javaslatot nyújtanak be, amelyről az érintett tagállamok döntenek.

Az ACER a CACM-iránymutatásnak megfelelően két piaci jelentést nyújtott be (2018-ban és 2021-ben). Ezen túlmenően az ACER az ENTSO-E-vel közösen kísérleti projektet hajtott végre az ajánlattételi övezetek értékeléséről és felülvizsgálatáról (a projekt még a CACM-iránymutatás elfogadása előtt, 2012-ben indult, és 2018-ban fejeződött be).

Bár az ACER az iránymutatás rendelkezései szerint három évre (2015–2017) vonatkozóan hatékonysági problémák meglétét bizonyította, 2018. évi átfogó értékelése nem foglalt egyértelműen állást azt illetően, hogy szükség van-e konkrétan valamely ajánlattételi övezet módosítására. Értékelését követően az ACER 2018-ban nem indított felülvizsgálatot, csupán általános ajánlásokat fogalmazott meg további vizsgálatokra vonatkozóan.

Az egyértelmű következtetések hiányára kétféle okot találtunk:

• Az ACER azzal érvelt, hogy a háttérben az adatok és információk hiánya áll, beleértve az ENTSO-E által szolgáltatott elégtelen bizonyítékokat is.
• Az ACER értékelése az ENTSO-E által (a kísérleti projekt keretében az ACER kérésére) készített 2018. évi felülvizsgálati jelentésen alapult, amely csak bizonyos uniós régiókat fedett le, nem pedig az ENTSO-E 2018 októberében közzétett technikai jelentésén, mivel az ENTSO-E késett ezzel a jelentéssel (a jogszabályi határidőt három hónappal meghosszabbították)./li>

Ezenkívül a jogi keret hiányosságai is hozzájárultak, hogy az ACER érvei és következtetései kevésbé voltak egyértelműek. A CACM-iránymutatás nem határozza meg az ajánlattételi övezet fogalmát, és nem ír elő konkrét kritériumokat az ilyen övezetek ACER általi értékelésére vonatkozóan. Nem világos, hogy a piaci jelentés teljes mértékben értékelte-e a konfigurációnak a piaci hatékonyságra gyakorolt hatását: Az ACER nem alkalmazott olyan kritériumokat, mint a piaci likviditás és a piaci erő (holott ezeket a CACM-iránymutatás megemlíti, lásd: 33. cikk).

Az ACER 2021-ben elvégezte az ajánlattételi övezetek második értékelését (a 2018–2020-as időszakra vonatkozóan). Ez sem hatékony nem volt, sem határozott következtetésre nem jutott. Voltaképp átfedésben volt az ajánlattételi övezetekről az e-rendelet végrehajtása nyomán készített, 2020-ban elindított és akkor éppen folyamatban lévő felülvizsgálattal (14. cikk). Ezenkívül az ACER megismételte azt a következtetést, hogy „az ajánlattételiövezet-konfigurációk egyelőre nem a mögöttes strukturális szűk keresztmetszeteket tükrözik, hanem leggyakrabban a nemzeti határokat követik”. A jelentés igazolta, hogy számos régió gyenge teljesítményt nyújtott a piac hatékonysága tekintetében. A második jelentés azonban ismét nem tett javaslatot a konfiguráció megváltoztatására, csak részletesebb tanulmányokra.

Nincs olyan jogi követelmény, amely értelmében az ACER-nek utólagos értékelést kellene készítenie az ajánlattételi övezetek felülvizsgálatáról. Ugyanakkor az ACER 2018-ban kiadott piaci jelentése, valamint a CACM- és az FCA-iránymutatásokról szóló végrehajtási és monitoringjelentés (2019) javaslatokat tartalmazott az ajánlattételi övezetek felülvizsgálati folyamatának Bizottság általi módosítására a kísérleti projektből levont tanulságok alapján. Az ACER javaslatai érezhető hatással jártak: az új e-rendelet (14. cikk) konkrétabb jellemzőkkel rendelkező felülvizsgálati folyamat elindítását írja elő (pl. egyértelműbb lépések és határidők, a módszertan ACER általi jóváhagyása stb.). Ugyanakkor továbbra sem világos, hogy a CACM-iránymutatásban meghatározott felülvizsgálati folyamatra vonatkozó eljárások és kritériumok milyen mértékben alkalmazandók továbbra is mind erre a módosított felülvizsgálatra, mind pedig a közeljövőben esedékes más felülvizsgálatokra. A CACM-iránymutatást nem módosították az e-rendelet új követelményei alapján.

Ez az új felülvizsgálati folyamat (amelyet az átdolgozott e-rendelet 14. cikke ír elő) jelentős (több mint egy évi) késedelmet szenvedett az ACER további információkérései miatt, amelyek ahhoz voltak szükségesek, hogy dönteni tudjon azokról az alternatív konfigurációkról, amelyeket az ajánlattételi övezetek átvitelirendszer-üzemeltetők által végzendő, soron következő felülvizsgálatai során figyelembe kell venni.

VI. melléklet. A nemzeti szabályozó hatóságok részvétele az ACER villamosenergia-munkacsoportjában (2019–2021)

VII. melléklet. A nemzeti szabályozó hatóságoknak a REMIT rendelet nagykereskedelmi villamosenergia-piaccal kapcsolatos vetületeire irányuló végrehajtási határozatai (2022. június 4-i állapot)

VIII. melléklet. A REMIT esetleges új megsértéseinek száma évente és nemzeti szabályozó hatóságonként

IX. melléklet. Az ACER weboldala: egy rosszul működtetett alapvető átláthatósági eszköz

Az ACER weboldala a Bizottság és más uniós ügynökségek honlapjához viszonyítva elmarad a várakozásoktól. Többek között:

• A weboldal nem felhasználóbarát. A Bizottság vagy az ESMA honlapjához képest az egész weboldalra kiterjedő keresőeszköz pontatlan és egy adott dokumentumra rákeresve gyakran nem ad találatot. Mivel nem állnak rendelkezésre szűrési lehetőségek, a külső felhasználók nem tudnak konkrét kritériumok alapján dokumentumcsomagokat lehívni. A szűrőeszköz, amely elvileg lehetővé teszi a külső felhasználók számára a nemzeti szabályozó hatóságok TCM-ekkel kapcsolatos értesítéseiben való keresést, nem működik¹²².
• Nem minden TCM érhető el nyilvánosan az ACER weboldalán, és nem jelzi semmi, hogy mely változatok vannak hatályban, illetve melyeket helyeztek már hatályon kívül.
• A weboldal nem ad tájékoztatást arról, hogyan lehet hozzáférést kérni az ACER-től a közvetlenül nem hozzáférhető dokumentumokhoz.
• Az ACER nem tesz közzé dokumentumokat (például az ülések jegyzőkönyveit vagy napirendjeit, az ülések résztvevőinek listáját, cselekvési terveket, dokumentumokat, jelentéseket) az ACER állandó vagy ideiglenes munkacsoportjainak és szakértői csoportjainak tevékenységeiről. Az ACER belső szabályai átláthatóságot írnak elő a szervezetekkel és az önfoglalkoztató személyekkel folytatott találkozók tekintetében¹²³.
• A szabályozói tanács üléseinek jegyzőkönyvei nem dokumentálják, hogy mely nemzeti szabályozó hatóságok szavaztak az egyes határozatok és vélemények ellen, és miért.
• Egyáltalán nem tesznek közzé bizonyos dokumentumokat, amelyek közzététele jogszabályi követelmény¹²⁴, például az igazgatási tanács vagy a szabályozói tanács üléseinek háttérdokumentumait¹²⁵. Ezenkívül egyes igazgatói és igazgatási tanácsi határozatok sem voltak elérhetők¹²⁶, és a szabályozói tanács 2022-ben nem tett közzé hivatalos dokumentumokat¹²⁷.
• Az egyes piacellenőrzési jelentésekre vonatkozó adatokat például a piacellenőrzési jelentés adott kiadásához csatolják, ahelyett, hogy létrehoznának egy átfogó adatbázist, amely szűrők alapján kereshető és képes idősorokat generálni¹²⁸.
• Az ACER nem tesz közzé a REMIT-adatbázisból származó adatokat (lásd: 114. bekezdés), és egyes, a piacellenőrzési jelentésekkel kapcsolatos adatokat sem¹²⁹ (amihez nem fűznek nyilvános indokolást).

Betűszavak és rövidítések

ACER: Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége

CACM: A kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás

DG COMP: Az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága

DG ENER: Az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatósága

DSO: Elosztórendszer-üzemeltető

ENTSO-E: Villamosenergia-piaci Átvitelirendszer-üzemeltetők Európai Hálózata

E-rendelet/irányelv: A villamos energiáról szóló rendelet/irányelv

ESMA: Európai Értékpapírpiaci Hatóság

EU-DSO: Európai elosztórendszer-üzemeltető

IMR: Végrehajtás-ellenőrzési jelentés

NEMO: Kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető

NSZH: Nemzeti szabályozó hatóság

OECD: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet

REMIT: Rendelet a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról

TCM: Feltételek és módszertanok

TSO: Átvitelirendszer-üzemeltető

Glosszárium

Ajánlattételi övezet: A legnagyobb földrajzi terület, amelyen belül a piaci résztvevők anélkül képesek villamos energiával kereskedni, hogy átviteli kapacitást kellene vásárolniuk.

Átviteli kapacitás: A villamosenergia-hálózat ajánlattételi övezetei között szállítható energia mennyisége.

Átvitelirendszer-üzemeltető: A nemzeti nagyfeszültségű hálózatért felelős vállalat.

Energiatőzsde: A hivatalos szabályok szerinti nagykereskedelmi villamosenergia-kereskedelem virtuális piaca.

Feltételek és módszertanok: Az üzemi és kereskedelmi szabályzatokat és iránymutatásokat kiegészítő, azok végrehajtásához szükséges műszaki előírások.

Hálózati torlódás: Az a helyzet, amikor a villamosenergia-kínálat meghaladja a hálózati kapacitást.

Határidős piac: Az a piac, amelyen a villamos energiával és az átviteli jogokkal napokkal, hetekkel vagy hónapokkal a szállítás előtt kereskednek.

Kiegyenlítő villamosenergia-piac: A villamosenergia-hálózat kínálatának és keresletének kiegyensúlyozásához szükséges energia átvitelirendszer-üzemeltetők által kezelt, valós idejű kereskedelmének piaca.

Másnapi piac: Az a piac, amelyen a villamosenergiával és az átviteli kapacitásokkal a szállítási nap előtti napon kereskednek.

Nagykereskedelmi villamosenergia-piac: Az a piac, amelyen az energiatermelő és a kiskereskedelmi vállalatok kereskednek a villamos energiával; beletartoznak a pénzügyi közvetítők, az energiakereskedők és a nagyfogyasztók is.

Napon belüli piac: Az a piac, amelyen a villamosenergiával és az átviteli kapacitásokkal a villamosenergia-szállítási napon kereskednek.

Rendszerösszekötő: Fizikai átviteli hálózati összeköttetés két ajánlattételi övezet vagy ország között.

Tőzsdén kívüli kereskedés: A piaci szereplők között kétoldalúan vagy brókeren keresztül, energiatőzsde bevonása nélkül folytatott kereskedelem.

A Bizottság válaszai

https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=63214

Az ACER válaszai

https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=63214

Időrendi áttekintés

https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=63214

Ellenőrző csoport

Ellenőrzéseinek eredményeit a Számvevőszék különjelentésekben mutatja be, amelyek egy adott költségvetési területhez kapcsolódó uniós szakpolitikákkal és programokkal, illetve az irányítással kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Hogy ellenőrzési munkája maximális hatást érjen el, témái megválasztásakor és feladatai megtervezésekor a Számvevőszék tekintetbe veszi a teljesítmény-, illetve megfelelőségi kockázatokat, az érintett bevétel vagy kiadás nagyságát, a várható fejleményeket, valamint a politika és a nagyközönség érdeklődését.

Ezt a teljesítmény-ellenőrzést a piacszabályozás és versenyalapú gazdaság ellenőrzésére szakosodott, Mihails Kozlovs számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara végezte. Az ellenőrzést Mihails Kozlovs számvevőszéki tag vezette Edite Dzalbe kabinetfőnök és Laura Graudina kabinetattasé, Valeria Rota és Juan Ignacio Gonzalez Bastero ügyvezetők, Stefano Sturaro feladatfelelős és Adrian Savin helyettes feladatfelelős, valamint Marc Hertgen és Satu Levelä-Ylinen számvevők támogatásával. Nyelvi támogatás: Richard Moore és Laura Mcmillan. Adattámogatás: Varga Zsolt.

Balról jobbra: Adrian Savin, Stefano Sturaro, Laura Graudina, Mihails Kozlovs, Edite Dzalbe, Juan Ignacio Gonzalez Bastero.

Végjegyzetek

¹ Az EU energiastratégiája (2015), 3. o.

² A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági És Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: „2020. évi jelentés az energiaunió helyzetéről az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról szóló (EU) 2018/1999 rendelet értelmében”, 2020.10.14., COM(2020) 950 final, 10. o.

³ Az EUMSZ 194. cikke.

⁴ Az Európai Parlament és a Tanács 713/2009/EK rendelete (2009. július 13.) az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról.

⁵ Az Európai Parlament és a Tanács 1227/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról.

⁶ https://www.acer.europa.eu/

⁷ https://www.entsoe.eu/

⁸ COM(2021) 660 final, 2021. október 13.: „Az emelkedő energiaárak kezelése: a cselekvés és a támogatás eszköztára”.

⁹ COM(2022) 108 végleges, 2022. március 8.: „REPowerEU: Közös európai fellépés a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiáért”.

¹⁰ https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_22_3131

¹¹ 04/2022. sz. vélemény: REPower EU.

¹² Az Európai Számvevőszék 16/2015. sz. különjelentése, 113. és 115. bekezdés.

¹³ A Bizottság (EU) 2015/1222 rendelete (2015. július 24.) a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás létrehozásáról (CACM-rendelet).

¹⁴ A Bizottság (EU) 2016/1719 rendelete (2016. szeptember 26.) a hosszú távú kapacitásfelosztásra vonatkozó iránymutatás létrehozásáról (FCA-rendelet).

¹⁵ A Bizottság (EU) 2017/2195 rendelete (2017. november 23.) a villamos energia kiegyenlítő szabályozására vonatkozó iránymutatás létrehozásáról.

¹⁶ Az Európai Tanács 2011. február 4-én elfogadott következtetései.

¹⁷ Az ACER 2013. évi piacellenőrzési jelentése, 288. bekezdés.

¹⁸ Az ACER végső értékelése az uniós nagykereskedelmi villamosenergia-piac kialakításáról, 2022. április, 22. o.

¹⁹ Az ACER 2020. évi piacellenőrzési jelentése a nagykereskedelmi villamosenergia-piacról, 53. o.

²⁰ Az ACER végső értékelése az uniós nagykereskedelmi villamosenergia-piac kialakításáról (2022), 37. és 44. o.

²¹ https://www.ceer.eu/documents/104400/-/-/8fca26ef-8791–7da0–1fa2-e64518b4ebf8

²² Az előző e-rendelet 16. cikkének (3) bekezdése és I. mellékletének 1.7. bekezdése, valamint a jelenlegi e-rendelet 16. cikkének (4) bekezdése.

²³ Az ACER 2016. évi piacellenőrzési jelentése.

²⁴ https://eepublicdownloads.entsoe.eu/clean-documents/Publications/ENTSO-E general publications/ENTSO-E_PowerFacts_2019.pdf

²⁵ Az Európai Tanács 2002. március 15–16-i és 2014. október 23–24-i következtetései.

²⁶ Az e-rendelet (74) preambulumbekezdése.

²⁷ Az EUMSZ 288. cikke.

²⁸ OECD Recommendation of the Council on Regulatory Policy and Governance, 2012.

²⁹ https://www.acer.europa.eu/events-and-engagement/news/acer-provides-recommendation-reasoned-amendments-capacity-allocation-and congestion management regulation

³⁰ Lásd például: a CACM-iránymutatás 9. cikkének (11) bekezdése.

³¹ A Bizottság minőségi jogalkotási eszköztára.

³² Adapting market design to high shares of variable renewable energy (IRENA, 2017), 2.2. szakasz.

³³ „REPowerEU: Közös európai fellépés a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiáért”, COM(2022) 108 final.

³⁴ https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/38fbccf2–35de-11eb-b27b-01aa75ed71a1/language-en

³⁵ Az ACER 2013. évi piacellenőrzési jelentése, 237. bekezdés.

³⁶ https://documents.acer.europa.eu/en/The_agency/Organisation/Documents/ Energy Prices_Final.pdf

³⁷ Investment perspectives in electricity markets (SWD(2015) 142).

³⁸ https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/be5268ba-3609–11ec-bd8e-01aa75ed71a1/language-en

³⁹ OECD Best Practice Principles for Regulatory Policy Regulatory Enforcement and Inspections, 2014.

⁴⁰ OECD Recommendation of the Council on Regulatory Policy and Governance, 2012.

⁴¹ Az ACER-rendelet ((EU) 2019/942 rendelet) 5. cikke (1) bekezdésének e) pontja és az előző ACER-rendelet (713/2009/EK rendelet) 6. cikkének (6) bekezdése.

⁴² Az ACER-rendelet ((EU) 2019/942 rendelet) 14. cikkének (2) bekezdése és az előző ACER-rendelet (713/2009/EK rendelet) 10. cikkének (2) bekezdése.

⁴³ Az előző e-rendelet 11. cikke és a jelenlegi e-rendelet 15. cikke.

⁴⁴ Az EUSZ 17. cikke.

⁴⁵ COM(2015) 80 végleges.

⁴⁶ Az ACER pénzügyi szabályzatáról szóló 8/2019. sz. igazgatási tanácsi határozat 32. cikke.

⁴⁷ Az érdekelt felek uniós bizottságai (ESC-k) azért jöttek létre, hogy a végrehajtási időszakban tájékoztassák az érdekelt feleket és konzultáljanak velük a villamosenergia-ipari üzemi és kereskedelmi szabályzatokban, illetve iránymutatásokban foglalt követelményekről. 2015 óta az ACER és az ENTSO-E három ESC-t szervezett közösen: egyet-egyet mindhárom – a piaci, a rendszerüzemeltetési és a hálózati csatlakozási – szabályzatcsoport számára.

⁴⁸ https://ec.europa.eu/info/events/european-electricity-regulatory-forum-florence-forum_en#past-events

⁴⁹ https://www.entsoe.eu/network_codes/esc/#network-code-implementation-and-monitoring-group

⁵⁰ Az ENTSO-E „piacjelentés” néven éves jelentést tesz közzé a CACM és az FCA végrehajtásáról (2016–2021), valamint eddig két jelentést adott ki a kiegyenlítő piacra vonatkozó iránymutatásról (2020,2022): https://www.entsoe.eu/network_codes/monitoring/.

⁵¹ https://surveys.acer.europa.eu/eusurvey/runner/ACERnotification

⁵² Lásd: az ACER CACM/FCA-iránymutatásokról szóló végrehajtási jelentésének 123. bekezdése: az erőforrások hiánya miatt az ACER nem tudta aktívan követni az összes kapacitásszámítási régióban folytatott valamennyi vitát.

⁵³ 2020. évi piacellenőrzési jelentés a nagykereskedelmi villamosenergia-piacról, 15. o. (i. és ii. táblázat).

⁵⁴ https://www.eia.gov/

⁵⁵ Az 543/2013/EU bizottsági rendeletnek megfelelően.

⁵⁶ A review of the ENTSO-E Transparency Platform - Output 1' (2017).

⁵⁷ ACER: Report on the result of monitoring the margin available for cross-zonal electricity trade in the EU in the second half of 2020.

⁵⁸ Az előző e-rendelet 11. cikkének (3) bekezdése és az új e-rendelet 15. cikkének (3) bekezdése.

⁵⁹ A CACM-iránymutatás 34. cikkének (7) bekezdése.

⁶⁰ Az ACER 6/2019. sz. véleménye.

⁶¹ Az átdolgozott e-rendelet 16. cikke.

⁶² Az ACER 1/2019. ajánlása az övezetközi kereskedelem céljára rendelkezésre álló minimális kapacitáshányad végrehajtásáról; az ACER két jelentése az Unióban az övezetközi villamosenergia-kereskedelemre rendelkezésre álló kapacitáshányad nyomon követésének eredményéről (közzététel: 2020 és 2021).

⁶³ Az átdolgozott e-rendelet 15. cikke csak azt írja elő az átvitelirendszer-üzemeltetők számára, hogy éves megfelelőségértékeléseiket és megfelelési terveiket nyújtsák be az ACER-nek.

⁶⁴ Az ACER 1/2019 ajánlása az (EU) 2019/943 rendelet 16. cikkének (8) bekezdése értelmében az övezetközi kereskedelem céljára rendelkezésre álló minimális kapacitáshányad végrehajtásáról.

⁶⁵ A 2009/72/EK irányelv 37. cikke (4) bekezdésének d) pontja.

⁶⁶ (EU) 1227/2011 rendelet, (1), (2) és (3) preambulumbekezdés.

⁶⁷ A REMIT rendelet 18. cikke.

⁶⁸ Negyedéves jelentés az európai villamosenergia-piacokról, 2020. negyedik negyedév.

⁶⁹ REMIT Quarterly Q2/2022; 6. REMIT-fórum, előadás, 86. dia.

⁷⁰ Az 1348/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 4. cikke.

⁷¹ Az intézkedés mellőzéséről szóló levelek: 2015. január 7. (ACER-VZ-pp 2015–3), 2016. december 15. (ACER-VZ-MG-mm-up-201 6–662) és 2017. december 14. (ACER-VZ-MG-tl-653). 2018-ban megszüntették a intézkedés mellőzéséről szóló leveleket, a szakpolitikát azonban fenntartották, pusztán hozzáadták a programozási dokumentumhoz. Lásd például: a 2019. évi programozási dokumentum 115. oldalán található 2.10. szakasz: „Ezen túlmenően az Ügynökség 2019-ben nem kéri az 1348/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerint az Ügynökség kérésére bejelentendő szerződésekről való beszámolást.”

⁷² Az 1227/2011/EU rendelet 4. cikke.

⁷³ Az 1227/2011/EU rendelet 2. cikkének (1) bekezdése.

⁷⁴ Vagyis olyan információ, amely a villamos energia termelésére, tárolására, fogyasztására, átvitelére vagy szállítására szolgáló létesítmények kapacitására és használatára vonatkozik, beleértve az e létesítmények tervezett vagy nem tervezett rendelkezésre nem állását is.

⁷⁵ Az 1348/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 10. cikke.

⁷⁶ Az 1227/2011/EU rendelet 7. cikkének (3) bekezdése.

⁷⁷ A belső információk közzétételéről és a belső információs platformok használatáról szóló, 2018. május 30-i nyílt levél – ACER-VZ-az-JWS-tl-2018–266.

⁷⁸ Az ACER iránymutatása a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló, 2011. október 25-i 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásáról, 4.2.1. szakasz.

⁷⁹ https://www.acer-remit.eu/portal/list-inside-platforms

⁸⁰ Az 1227/2011/EU rendelet 16. cikkének (1) bekezdése.

⁸¹ Az 1227/2011/EU rendelet 10. cikke.

⁸² Az 1227/2011/EU rendelet 12. cikkének (1) bekezdése.

⁸³ AT, FR, SI, DK, DE, SE, NL HU, FI, BE.

⁸⁴ IT, LT, RO, LV, CZ – az ACER 2021. március 4-i tájékoztatója.

⁸⁵ 2021. évi REMIT fórum – rendkívüli ülés: „REMIT adatok és technológia” – REMIT adatjellemzők – 3. dia.

⁸⁶ Az 1227/2011/EU rendelet 12. cikkének (2) bekezdése.

⁸⁷ Az ACER 2020–2022-es programozási dokumentuma, 79. o.

⁸⁸ 2021. évi REMIT-fórum, rendkívüli ülés: „REMIT adatok és technológia” – Információkezelés és technológia, 7. dia.

⁸⁹ 2016. évi éves jelentés a REMIT-ről, 25. o.

⁹⁰ 2017. évi konszolidált éves tevékenységi jelentés, 8. o.

⁹¹ 2020. évi konszolidált éves tevékenységi jelentés, 34. o.

⁹² 2020. évi konszolidált éves tevékenységi jelentés, 33. o.

⁹³ Az ACER 2017 utolsó negyedévében kezdte meg piacfelügyeleti tevékenységét.

⁹⁴ Az 1227/2011/EU rendelet 13. cikke.

⁹⁵ Az 1227/2011/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdése.

⁹⁶ Az 1227/2011/EU rendelet 16. cikkének (1) bekezdése.

⁹⁷ Az 1227/2011/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdése.

⁹⁸ 1/2017. sz. iránymutató feljegyzés: Wash Trades; 1/2018. sz. iránymutató feljegyzés: Transmission Capacity Hoarding; 1/2019. sz. iránymutató feljegyzés: Layering and Spoofing.

⁹⁹ Az 1227/2011/EU rendelet 18. cikke.

¹⁰⁰ „A nemzeti szabályozó hatóságok egyharmada hangsúlyozta az erőforrások (finanszírozás) hiányát, ami véleményük szerint nem felel meg a nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségét előíró elveknek” – az Európai Energiaszabályozók Tanácsának jelentése: Monitoring NRAs Independence, 2021. április, 7. o.

¹⁰¹ 2020. évi konszolidált éves tevékenységi jelentés, 17. o.

¹⁰² 2020. évi konszolidált éves tevékenységi jelentés, 33. o.

¹⁰³ A BNETZ (DE NRA) 2021. szeptember 30-i határozatai, amelyek az Energy Denmark A/S-t (Dánia) 200 000 euró, az Optimax Energy GmbH-t (Németország) pedig 175 000 euró megfizetésére kötelezik.

¹⁰⁴ Az átdolgozott (EU) 942/2019 (ACER-) rendelet (37) preambulumbekezdése.

¹⁰⁵ Budget and staffing needs for the Agency for the Cooperation of Energy Regulators (ACER), PE 658.177, 2020. november.

¹⁰⁶ 2010 szeptemberében az ACER a személyzet fizetésére és jogosultságaira vonatkozó számításokkal a PMO-t, könyvelésének vezetésével pedig 2017 szeptemberében a Költségvetési Főigazgatóságot bízta meg. Emellett az informatikai támogatást, karbantartást és fejlesztést is kiszervezte külső vállalkozókhoz [ARIS szoftver és infrastruktúra] és a Bizottsághoz [ABAC, ARES, SYSPER].

¹⁰⁷ A Bizottság (EU) 2020/2152 határozata (2020. december 17.).

¹⁰⁸ 2020. évi konszolidált éves tevékenységi jelentés.

¹⁰⁹ 2021. évi konszolidált éves tevékenységi jelentés, 84. o.

¹¹⁰ Az ACER-rendelet (az (EU) 2019/942 rendelet) (33) preambulumbekezdése.

¹¹¹ OECD Recommendation of the Council on Regulatory Policy and Governance, 2012.

¹¹² OECD Recommendation of the Council on OECD Guidelines for Managing Conflict of Interest in the Public Service, 2003.

¹¹³ Az EUMSZ 15. cikke.

¹¹⁴ Az átdolgozott (EU) 942/2019 (ACER-) rendelet 14. cikkének (2) bekezdése.

¹¹⁵ Az előző e-rendelet 22. cikke és az e-rendelet 66. cikke.

¹¹⁶ Az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról szóló 1095/2010/EU rendelet 14., 15. és 16. cikke. Az EBH- és az EIOPA-rendelet is tartalmaz hasonló rendelkezéseket.

¹¹⁷ Például a nemzeti szabályozó hatóságok már nem szavazhatnak a vitacsoportokban az őket érintő uniósjog-sértési esetekről (az ESMA-rendelet 41. cikke).

¹¹⁸ Az ACER igazgatási tanácsának 02/2015. sz. határozata.

¹¹⁹ Lásd még: a harmadik energiacsomag bizottsági értékelése: SWD(2016) 412 final, 7.1.1. szakasz.

¹²⁰ https://documents.acer.europa.eu/Official_documents/BoR/Meeting_Docs/A21-BoR-98–02.pdf

¹²¹ A nettó átviteli kapacitás a rendszerösszekötőn keresztül egy bizonyos irányban átadható, előzetesen kiszámított maximális energiamennyiséget jelenti, az üzembiztonsági tartalék (biztonsági tényező) leszámításával.

¹²² https://surveys.acer.europa.eu/eusurvey/publication/ACERnotification

¹²³ 2017–35. sz. igazgatói határozat a szervezetekkel vagy önfoglalkoztató személyekkel tartott találkozókra vonatkozó információk közzétételéről.

¹²⁴ Az (EU) 2019/942 rendelet 14. cikkének (4) bekezdése és a korábbi, 713/2009/EK rendelet 10. cikkének (4) bekezdése.

¹²⁵ Például az ACER 2020. évi jelentése a szűk keresztmetszetekből származó jövedelem felhasználásáról.

¹²⁶ Például nem tettek közzé hivatalos igazgatói határozatot a REMIT-bizottság létrehozásáról.

¹²⁷ https://acer.europa.eu/the-agency/organisation-and-bodies/board-of-regulators/bor-official-documents

¹²⁸ Például: https://ec.europa.eu/energy/data-analysis/energy-union-indicators/scoreboard_en.

¹²⁹ 2020. évi piacellenőrzési jelentés a nagykereskedelmi villamosenergia-piacról, 15. o. (az i. és ii. táblázat adatai).

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (https://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2023

PDF	ISBN 978-92-847-9349-5	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/22879	QJ-AB-23-003-HU-N
HTML	ISBN 978-92-847-9321-1	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/042542	QJ-AB-23-003-HU-Q

SZERZŐI JOGOK

© Európai Unió, 2023

Az Európai Számvevőszék dokumentumainak felhasználását a nyíltadat-politikáról és a dokumentumok további felhasználásáról szóló 6–2019. sz. számvevőszéki határozat szabályozza.

Ellenkező rendelkezés (pl. egyedi szerzői jogi nyilatkozatokban foglaltak) hiányában az Európai Unió tulajdonában lévő számvevőszéki tartalmak a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) licenc alá tartoznak. Ezért főszabály szerint a további felhasználás a forrás és a változtatások megfelelő feltüntetésével megengedett. A Számvevőszéktől származó tartalmak további felhasználásakor azok eredeti értelme és mondanivalója nem torzulhat. A Számvevőszék nem vonható felelősségre a továbbfelhasználás esetleges következményeiért.

Ha az adott tartalomban azonosítható magánszemélyek is érintettek (például ha egy kép a Számvevőszék munkatársait ábrázolja vagy harmadik fél is szerepel a források között), adott esetben további engedélyt is be kell szerezni.

Amennyiben ez megtörtént, akkor a vonatkozó engedély érvényteleníti a fenti általános érvényű engedélyt, és az abban foglalt, egyértelműen meghatározott felhasználási korlátozások érvényesek.

Az olyan tartalmak felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek nem az Európai Unió tulajdonát képezik, adott esetben közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni.

Az 1. háttérmagyarázat ábrája: © Next Kraftwerke GmbH.

Az iparjogvédelem alatt álló szoftverek és dokumentumok – pl. szabadalmak, márkajelzések, bejegyzett formatervezési minták, logók és nevek – nem tartoznak a Számvevőszék továbbfelhasználási politikájának hatókörébe.

Az Európai Uniónak az europa.eu címtartomány alá tartozó intézményi weboldalai külső oldalakra mutató hivatkozásokat is tartalmaznak. Ezek nem tartoznak a Számvevőszék hatáskörébe, ezért ajánlott elolvasni az ott közzétett adatvédelmi és szerzői jogi rendelkezéseket.

Az Európai Számvevőszék logójának használata

Az Európai Számvevőszék logója kizárólag a Számvevőszék előzetes hozzájárulásával használható fel.

KAPCSOLATBA SZERETNE LÉPNI AZ EU-VAL?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct központ is működik. Keresse meg online az Önhöz legközelebb eső központot (european-union.europa.eu/contact-eu/meet-us_hu).

Telefonon vagy írásban
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

• az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
• a rendes díjszabású telefonszámon: +32 22999696,
• az alábbi nyomtatvány használatával: european-union.europa.eu/contact-eu/write-us_hu.

INFORMÁCIÓKAT KERES AZ EU-RÓL?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén (european-union.europa.eu).

Uniós kiadványok
Az op.europa.eu/hu/publications címen uniós kiadványok tekinthetők meg és rendelhetők. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi dokumentációs központjától (european-union.europa.eu/contact-eu/meet-us_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálon bármelyik hivatalos nyelven hozzáférhetők az EU jogi tartalmai és az 1951-től megjelenő jogszabályai (eur-lex.europa.eu).

Uniós nyílt hozzáférésű adatok
A „data.europa.eu” portálon az uniós intézmények, szervek és ügynökségek nyílt hozzáférésű adatkészletei érhetők el. Az adatok ingyen letölthetők és felhasználhatók, úgy kereskedelmi, mint nem kereskedelmi célokra. Emellett a portálon keresztül a különböző európai országok számos adatkészlete elérhető.