A kulturális helyszínekre irányuló uniós beruházások: jobb összpontosításra és több koordinációra lenne szükség

Összefoglalás

I

Az európaiak többsége úgy érzi, hogy mind személy szerint számukra, mind közösségük, régiójuk, országuk és az Európai Unió egésze számára fontos a kulturális örökség. A kultúra tág fogalom, amely különféle tevékenységeket foglal magában. Különjelentésünkben „kulturális helyszínek” kifejezés alatt azt a fizikai infrastruktúrát értjük, amely lehetővé teszi az európaiak számára a kultúra megtapasztalását.

II

Az Unió kulturális keretét elsősorban a Szerződések határozzák meg, amelyek átfogó célkitűzésként írják elő az Unió számára, hogy tiszteletben kell tartania kulturális sokszínűségét, és biztosítania kell Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását. A kultúra területe főként a tagállamok hatáskörébe tartozik, az Unió csak ösztönözheti a tagállamok közötti együttműködést és támogathatja, illetve kiegészítheti fellépéseiket.

III

A kulturális helyszínekre irányuló ERFA-beruházások eredményességének és fenntarthatóságának értékelése érdekében górcső alá vettük az uniós kulturális keret megfelelőségét és a finanszírozási intézkedésekkel való összehangolását, valamint az ERFA-finanszírozás végrehajtását.

IV

Az ellenőrzés a beruházások gazdasági, társadalmi és kulturális hatásaira, valamint az érintett helyszínek pénzügyi és fizikai fenntarthatóságára összpontosított. Megvizsgáltuk a Bizottság munkáját, és elvégeztük hét tagállam 27 projektjének értékelését, továbbá interjúkat készítettünk a terület szakértőivel.

V

Az ellenőrzés összességében azt állapította meg, hogy a jelenlegi keret nem kellőképpen célirányos és több koordináció lenne szükséges a kulturális helyszínekre irányuló ERFA-beruházások eredményességének és fenntarthatóságának biztosításához. A következőket tapasztaltuk:

VI

Ami a kulturális helyszínekre irányuló uniós beruházások keretrendszerét illeti:

• A Bizottság átfogó Európa 2020 stratégiája nem foglalkozik a kultúra kérdésével. A kultúrával kapcsolatos uniós alapvető stratégiai keret összetett és csak részben tükröződik az uniós finanszírozásban. A Bizottság szerint továbbra is kihívást jelent a célkitűzések érvényre juttatása a tagállami és szakpolitikai döntéshozatalban.
• A Bizottság több olyan kezdeményezést is kidolgozott, amely támogathatja a kulturális helyszíneket, az uniós kulturális kezdeményezések azonban csak kis mértékben hatnak a kedvezményezettek számára elérhető uniós források mértékére. Az ERFA-rendelet nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek kedveznének az uniós kulturális kezdeményezésben részt vevő kulturális helyszíneknek. Emellett az uniós alapok kulturális helyszínekre irányuló beruházásai között is csekély a koordináció.
• Az Unió szintjén az infrastrukturális beruházásokat főként az ERFA-ból finanszírozzák, amely a tagállamok mintegy egyharmadában fontos finanszírozási forrást jelent a kulturális helyszínekre irányuló közberuházások számára. Az ERFA azonban nem kezeli prioritásként az ilyen beruházásokat, mivel az a Szerződések egy másik célkitűzését, nevezetesen a társadalmi és gazdasági kohézió elősegítését támogatja. Nemzeti szinten találtunk példákat a kulturális helyszínek magánforrásokon alapuló finanszírozását célzó tagállami kezdeményezésekre.

VII

Ami az általunk ellenőrzött ERFA-projektek eredményességét és fenntarthatóságát illeti:

• Bár az Unió fokozni kívánja a kulturális fellépések társadalmi hatását, az ERFA-ból finanszírozott operatív programok és projektek elsősorban gazdasági célkitűzéseket követnek. Az ellenőrzött operatív programok a kulturális szempontokkal foglalkoznak legkevésbé, és a legtöbb irányító hatóság egyáltalán nem veszi figyelembe kritériumként a kulturális szempontokat a projektek kiválasztása során.
• A projektek teljesítményét az ellenőrzésünk során vizsgált lezárt projektek közül csak néhány esetében lehetett értékelni. A projektek működtek ugyan, de számos hiányosságot tártunk fel a mutatók kiválasztása és a kapcsolódó beszámolás terén, amelyek miatt a bejelentett adatok alapján nem feltétlenül lehet következtetéseket levonni a projektek teljesítményét illetően.
• Az ERFA kizárólag akkor finanszírozhatja a veszélyeztetett helyszínek megóvási munkálatait, ha azok közvetlen gazdasági és társadalmi hatást gyakorolnak, és ugyanez igaz a Kreatív Európa programra is. A gazdasági hatás elérését gyakran a turizmust ösztönző stratégiák révén valósítják meg, ami kedvezőtlenül hathat az örökségi helyszínek állagmegóvására.
• Az ellenőrzött kulturális helyszíneknek általában állami támogatásokat kell igénybe venniük működési és beruházásai költségeik finanszírozásához. A jelenlegi finanszírozási keret nem ösztönzi kellőképpen a bevételtermelést. Az ERFA jövedelemtermelő projektekre vonatkozó követelményei miatt minél több nettó bevételt termel egy-egy projekt, annál kevesebb uniós támogatásban részesül. Az általunk ellenőrzött kiválasztási eljárások ritkán ösztönözték a bevételtermelő tevékenységeket.

VIII

Hogy a kulturális helyszínekbe történő beruházások kapcsán biztosítható legyen a gondos pénzgazdálkodás, javasoljuk, hogy a Bizottság:

1. a Szerződések hatókörén belül fejlessze tovább a jelenlegi stratégiai kulturális keretrendszert;
2. ösztönözze a magánfinanszírozás bevonását Európa kulturális örökségének megóvásába;
3. erősítse meg az ERFA által finanszírozott kulturális helyszínek pénzügyi fenntarthatóságát;
4. lépjen fel konkrétabb módon az örökségi helyszínek megóvásáért.

Bevezetés

A kultúra és a kulturális helyszínek

01

Az európaiak többsége úgy érzi, hogy mind személy szerint számukra, mind közösségük, régiójuk, országuk és az Európai Unió egésze számára fontos a kulturális örökség¹. A kultúra egyben erőforrás is. A Bizottság megállapította, hogy a kultúra hajtóerőként hat a növekedés és a munkahelyteremtés területén, segíti a társadalmi befogadást, és hozzájárul az Unió nemzetközi kapcsolatainak megerősítéséhez². Az Eurostat statisztikái szerint 2018-ban a kulturális ágazat 8,7 millió főt foglalkoztatott az Unióban, ami a teljes foglalkoztatotti létszám 3,8%-át teszi ki³.

02

A kultúra tág fogalom, amely különböző gazdasági ágazatokhoz (például feldolgozóipar, szolgáltatások és kommunikáció) tartozó különféle tevékenységeket (például kézműipar, művészetek és audiovizuális tevékenységek) foglal magában. Különjelentésünkben „kulturális helyszínek” kifejezés alatt azt a fizikai infrastruktúrát értjük, amely lehetővé teszi az európaiak számára a kultúra megtapasztalását. Különbséget teszünk az örökségi helyszínek (régi történelmi helyszínek) és az új kulturális infrastruktúra (többek közt a művészeteket, zenét vagy színházat szolgáló új épületek) között.

03

A kultúrával kapcsolatos uniós szintű szakpolitikai folyamat 2017-ben nyert lendületet, amikor ösztönözni kezdték az uniós vezetőket arra, hogy lépjenek fel aktívabban az oktatás és a kultúra fejlesztéséért⁴. A közelmúltban – a 2019–2024-es időszakra szóló új stratégiai menetrendjében – az Európai Tanács kötelezettséget vállalt arra, hogy „beruház[…] a kultúrába és a kulturális örökségünkbe, amelyek az európai identitás gyökerét jelentik”⁵.

Szakpolitikai keret

04

A Szerződések előírják, hogy „az Unió tiszteletben tartja saját kulturális […] sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását”⁶, és hogy az Uniónak támogatnia kell a kultúrát a tagállamokban⁷. A Szerződések meghatározzák az uniós szakpolitikai fellépés területeit is (a kultúra terjesztése, kulturális örökség, nem kereskedelmi jellegű kulturális cserék, művészi és irodalmi alkotások, külső együttműködés). Általános követelményként előírják azt is, hogy a más szakpolitikai területeken teendő fellépéseknek figyelembe kell venniük a kulturális szempontokat („általános érvényesítés”)⁸.

05

Az Európai Unió nem rendelkezik jogalkotási hatáskörrel a kultúra területén. A kapcsolódó szakpolitikai döntéshozatal továbbra is a tagállamok kezében van. 2017-ben a tagállamok államháztartási kiadásaik 1%-át fordították kulturális szolgáltatásokra: ez azt jelenti, hogy uniós polgáronként 132 eurót költöttek a kulturális tevékenységek támogatására. Ennek mintegy 15%-át fordították kulturális beruházásokra (azaz kulturális javak beszerzésére, felépítésére vagy felújítására, beleértve a kulturális helyszíneken végzett fizikai munkát). Az I. melléklet részletesebben bemutatja az Unióban a kulturális szolgáltatásokra és kulturális beruházásokra fordított államháztartási kiadásokat.

06

A kultúrával kapcsolatos uniós együttműködés keretét a Bizottság európai kulturális menetrend formájában határozza meg. A Bizottság 2007-ben fogadta el az első ilyen menetrendet⁹, 2018-ban pedig a megújított változatát¹⁰ (az ún. új kulturális menetrend). Az új menetrend három stratégiai célkitűzést követ.

• Társadalmi dimenzió – a kultúrában és a kulturális sokszínűségben rejlő lehetőségek kiaknázása a társadalmi kohézió és a jóllét érdekében a kulturális életben való részvételnek, a művészek mobilitásának és az örökség védelmének az előmozdítása révén.
• Gazdasági dimenzió – a munkahelyteremtés és növekedés elősegítése a kulturális és kreatív ágazatokban a művészeteknek és a kultúrának az oktatásban való hangsúlyosabbá tétele, a releváns készségek előmozdítása és a kulturális innováció ösztönzése révén.
• Külső dimenzió – a nemzetközi kulturális kapcsolatok megerősítése a fenntartható fejlődés és a béke elősegítése céljából a kultúrában rejlő lehetőségek lehető legjobb kiaknázásával.

07

Az új menetrend felvázolja a Bizottság által teendő fellépéseket, és felszólítja a tagállamokat, hogy foglalkozzanak különböző konkrét témákkal. A tagállamok a Miniszterek Tanácsa által elfogadott kulturális munkaterv formájában határozzák meg a kultúrával és a munkamódszerekkel kapcsolatos uniós szintű együttműködés prioritásait. A legutóbbi munkaterv¹¹ a 2019–2022-es időszakra vonatkozott.

Fenntarthatóság és kultúra

08

Az Unió és tagállamai aktívan részt vesznek több olyan többoldalú fórum és szervezet – például az Európa Tanács és az UNESCO – munkájában is, amelyek a kultúrával, illetve a kulturális örökséghez kapcsolódó szakpolitikával foglalkoznak. Az uniós tagállamok a közelmúltban kötelezettséget vállaltak arra, hogy törekednek az UNESCO által kidolgozott fenntartható fejlődési célok¹² elérésére, és ennek nyomán megerősítették a Szerződésekben foglalt fenntartható fejlődési célkitűzést¹³. A Tanács jelenlegi, 2019–2022-es kulturális munkaterve kapcsán szintén prioritásként említi a kulturális örökség fenntarthatóságát.

A Bizottság irányítási rendszere

09

A kultúrához kapcsolódó intézkedések kidolgozásáért és végrehajtásáért jelenleg az Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatóság (DG EAC) felelős. A kultúrával kapcsolatos uniós szakpolitikák kidolgozásának támogatása érdekében a Bizottság bevezette a Kreatív Európa programot: jelenleg ez az egyetlen olyan alap, amely kifejezetten az Unió kulturális és kreatív ágazatait célozza meg¹⁴.

10

A kultúrával összefüggő infrastrukturális beruházások uniós finanszírozása kizárólag az európai strukturális és beruházási alapokból (esb-alapok) történhet. A kulturális helyszínekre irányuló beruházások esetében az esb-alapok közül az ERFA¹⁵ jelenti a fő uniós finanszírozási forrást. Az ERFA forrásainak felhasználása a Bizottság és a tagállamok közötti megosztott irányítás keretében történik. Ez azt jelenti, hogy a partnerségi megállapodásokat és az ERFA operatív programokat a tagállamok dolgozzák ki, és a Bizottságnak jóvá kell hagynia azokat.

11

Az általános érvényesítés elve mentén több más uniós forrásból is szerezhető támogatás mind az Unión belüli, mind az azon kívüli, kultúrához kapcsolódó projektek számára. Emiatt – más uniós szakpolitikák és finanszírozási eszközök révén – több főigazgatóság is részt vesz a kulturális stratégiai keret tényleges végrehajtásában (lásd: II. melléklet).

Az ellenőrzés hatóköre és módszere

12

Tekintettel arra, hogy a kultúra egyre kiemeltebb figyelmet kap az Unió szintjén, úgy döntöttünk, hogy ellenőrzést végzünk a kulturális helyszínekre irányuló uniós beruházások eredményességéről és fenntarthatóságáról, vagyis az új kulturális infrastruktúra és az örökségi helyszínek megvásárlásáról, helyreállításáról, illetve felépítéséről. Ennek érdekében ellenőriztük az ilyen beruházások céljára rendelkezésre álló fő uniós alapot (ERFA), valamint értékeltük a következő szempontokat:

1. rész: Az uniós kulturális keret megfelelősége és a finanszírozási intézkedésekkel való koordináció a kulturális helyszínekre irányuló beruházások esetében

• A kulturális helyszínekre irányuló, uniós finanszírozású beruházások tekintetében jelenleg hatályban lévő, uniós szintű stratégiai és jogszabályi keret megfelelősége.
• A bizottsági kezdeményezések koordinálása a különböző pénzügyi és szakpolitikai eszközök – különösen a Kreatív Európa program és az EMVA – között.
• Az ERFA-finanszírozás koordinációja más uniós alapokkal.

2. rész: Az ERFA-finanszírozás végrehajtása

• A tagállamok számára a partnerségi megállapodások és operatív programok elfogadásához nyújtott bizottsági támogatás és iránymutatás, amelynek célja annak biztosítása, hogy a kulturális helyszínek finanszírozása tényleges és fenntartható eredményeket hozzon.
• A kulturális helyszínekre irányuló ERFA-projektek eredményessége és fenntarthatósága.

13

Ellenőrzésünk a kulturális helyszínekre irányuló ERFA-beruházások gazdasági, társadalmi és kulturális hatásaira, valamint az érintett helyszínek pénzügyi és fizikai fenntarthatóságára összpontosított; hatóköre a „beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés tekintetében a 2007–2013-as, valamint a 2014–2020-as programozási időszakra, továbbá a 2020 utáni programozási időszakkal kapcsolatos tervezetre terjedt ki.

14

Uniós szinten a kultúráért felelős főigazgatóság (DG EAC), valamint az ERFA-ért felelős főigazgatóság (DG REGIO) munkáját vizsgáltuk meg. A tagállamok szintjén:

• felkerestünk három tagállamot (Olaszország, Lengyelország és Portugália), továbbá – szűkebb területet vizsgálva – négy további tagállam (Horvátország, Franciaország, Németország és Románia) tekintetében adminisztratív ellenőrzést végeztünk. Azért választottuk ezeket a tagállamokat, mert ezek kapják a legtöbb támogatást az ERFA-ból a kulturális helyszínekre irányuló beruházásokra;
• értékeltünk 14 operatív programot (a vizsgált operatív programok jegyzékét lásd: III. melléklet);
• ellenőriztünk 27 projektet, közülük 15 esetében helyszíni, 12 esetében pedig dokumentumalapú ellenőrzést végeztünk (lásd: 1. táblázat és IV. melléklet)). A projekteket szerteágazó kritériumok – többek között az elköltött vagy lekötött összeg, a helyszín típusa (örökségi helyszínek vagy új kulturális infrastruktúrák), az esetlegesen elnyert címek, valamint az uniós kezdeményezésekben való részvétel – alapján választottuk ki. Emellett egy felmérést is végeztünk mindezen projektek kedvezményezettjei körében. A kérdőívet valamennyi kedvezményezett megválaszolta. Elvégeztük 21 kiválasztási eljárás ellenőrzését is (lásd: V. melléklet).

	2007–2013		2014–2020	Összesen
	Örökségi helyszínek	Új kulturális infrastruktúra	Örökségi helyszínek
Projektek száma	10	11	6	27
Ebből helyszíni ellenőrzéssel érintett:
- Olaszország	3	0	2	5
- Lengyelország	1	2	2	5
- Portugália	1	2	2	5
Ebből dokumentumalapú ellenőrzéssel érintett:
- Németország	1	2	n.a.	3
- Franciaország	0	3	n.a.	3
- Horvátország	1	2	n.a.	3
- Románia	3	0	n.a.	3

Forrás: Európai Számvevőszék.

15

Végezetül interjút készítettünk egyes nemzetközi szervezetek (az UNESCO Világörökségi Központja, az Európa Tanács „Kulturális útvonalak” programja, ICOMOS) és az Europa Nostra nem kormányzati szervezet tisztviselőivel, valamint a három felkeresett tagállam tizenegy nemzeti szakértőjével, hogy jobb rálátást nyerjünk a kulturális helyszínek szükségleteire és nehézségeire, és hogy értesüljünk a bevált gyakorlatokról.

16

Reméljük, hogy az ellenőrzés nyomán tisztább kép rajzolódik ki az Unió kulturális helyszínekre irányuló intézkedéseinek relevanciájáról és eredményességéről. Tágabb értelemben pedig bízunk abban is, hogy ellenőrzésük a jelenleg arról folyó vitához is hozzájárul majd, mekkora jelentőséggel kell bírnia a kultúrának az Európai Unióban.

Észrevételek

A kulturális helyszínekre irányuló uniós beruházások jelenlegi keretrendszere nem elég célzott és nem történik elég koordináció

A kultúrával kapcsolatos uniós fellépések stratégiai kerete összetett és csak részben tükröződik az uniós finanszírozásban

17

A kulturális helyszínekre irányuló uniós beruházások megfelelően kialakított keretrendszere kulcsszerepet játszik abban, hogy a beruházások a lehető leginkább hozzájáruljanak a keretben meghatározott célkitűzések eléréséhez. Ennek előfeltétele, hogy a kultúrára irányuló uniós fellépések egyértelmű stratégiai kereten alapuljanak, amellett szoros koordináció folyjon a szabályozási keretek (például az uniós alapokra vonatkozó jogszabályok) és a nem szabályozási keretek (például a stratégiák) között. A célkitűzéseket egyértelműen kellene meghatározni azonosított igények alapján, és az intézkedéseket is hasonlóképpen kellene megtervezni. A célkitűzéseknek realisztikusnak kellene lenniük, és azokat megfelelő szakpolitikai eszközöknek és finanszírozásnak kellene kísérnie. Az érdekeltekre vonatkozó követelményeket kompetenciáikkal összhangban kellene megállapítani. A keret nyomon követése alapvető fontosságú ahhoz, hogy értékelni lehessen a célkitűzések elérése felé megtett előrelépést.

Párhuzamosan több olyan uniós stratégiai keret is létezik, amelyek kihatnak a kultúrára irányuló uniós fellépésekre

18

Az Unió stratégiai irányvonalait tízéves tervekben (lisszaboni stratégia és Európa 2020 stratégia) fogalmazzák meg. Ezek a tervek nem foglalkoznak a kultúra kérdésével, továbbá nem hangolják össze őket sem a Bizottság ötéves megbízatási ciklusaival, sem pedig az Unió hétéves finanszírozási ciklusaival.

19

Ami az uniós szintű kultúrpolitikai tervezést illeti, az Unió rendelkezik egy szakpolitikai kerettel, amely különböző szinteken határoz meg felelősségi köröket (lásd: 04–07. bekezdés). Ezt a keretet legmagasabb szinten a Szerződések és az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásai (pl. a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005. évi UNESCO-egyezmény) határozzák meg. A részleteket a bizottsági menetrendek és a Tanács négyéves kulturális munkatervei dolgozzák ki: ezek együttesen alkotják az Unió alapvető kulturális keretét, amelyet számos stratégiai jelentőségű dokumentum egészít ki (lásd: VI. melléklet). Egy korábbi kiadványunkban már beszámoltunk arról, hogy bonyolult, sőt zavaró is lehet a több, egymást átfedő időszakokkal és célkitűzésekkel rendelkező stratégiai keret párhuzamos létezése (lásd: 1. kép)¹⁶.

20

A bonyolult helyzetet tovább súlyosbítja, hogy különböző szereplők (a Bizottság, a Tanács és a tagállamok) egyidejűleg, egymástól függetlenül dolgoznak ki és hajtanak végre fellépéseket a kultúra terén anélkül, hogy módszeresen figyelembe vennék a bizottsági menetrendeket. A Bizottságon belül a kulturális szempontokat különböző szakpolitikák keretében is figyelembe veszik („általános érvényesítés”), amelyekért különböző szervezeti egységek felelősek.

Nem követik nyomon megfelelően a Bizottság kulturális menetrendje célkitűzéseinek teljesülését

21

A kultúra terén tett uniós fellépéseket meghatározó fő közös stratégiai célkitűzéseket a bizottsági menetrendek állapítják meg (lásd: 06. bekezdés). E menetrendek alapján nem határoztak meg egyértelmű operatív célkitűzéseket. Bár minden célkitűzés kapcsán számos példát találhatunk uniós intézkedésekre, nem egyértelmű, hogy az Unió mit kíván elérni ezen intézkedések révén. Az új menetrend egyáltalán nem rendelkezik a megállapított célkitűzések elérésének nyomon követéséről, és mutatókat sem határoz meg az előrehaladás mérésére. A Bizottság szerint ennek az az oka, hogy a Bizottság és a tagállamok nem határoztak meg közös célkitűzéseket, mutatókat vagy célértékeket a kultúrpolitikai tervezés terén. A Bizottság továbbá nem használja fel a programszinten elérhető (azaz a különböző uniós programok kapcsán meghatározott) mutatókat az új menetrend sikeres végrehajtásának értékelésére.

22

A tagállamokkal ezen a területen a Tanács kulturális munkatervei keretében hajtanak végre összehangolt fellépéseket, mégpedig a tagállamok közötti együttműködést segítő, nem kötelező jellegű kormányközi keret, az ún. nyitott koordinációs módszer (OMC) útján. A Bizottság szerint továbbra is „kihívást jelent” a nyitott koordinációs módszer keretében születő „ajánlásoknak a nemzeti és európai szintű döntéshozatalban való figyelembevétele”¹⁷. Bár a mintánkban szereplő tagállamok kultúrpolitikai kerete többé-kevésbé követi az új menetrend gazdasági és társadalmi célkitűzéseit, egyik sem hivatkozik konkrétan az új menetrendre, és a 2007. évi menetrendről is csak kettő tesz említést.

A kultúra számára forrásokat biztosító főbb uniós alapok nem veszik figyelembe a bizottsági menetrendet

23

Az uniós finanszírozás szempontjából a kultúra nem annyira önmagában jelent alapvető prioritást, mint inkább egyéb uniós prioritások és célkitűzések (pl. a város- és vidékfejlesztés, a vállalkozások vagy a turizmus támogatása) elérésének eszközeként. Ezekkel a prioritásokkal különböző uniós alapok foglalkoznak. Az egyetlen, kifejezetten a kultúrára irányuló uniós alap a Kreatív Európa program, amely azonban a finanszírozás szempontjából igen kis súlyt képvisel. Az alap a 28 tagállamban és 8 az Unión kívüli országban mintegy évi 209 millió eurót irányoz elő az uniós költségvetésből¹⁸ a kultúra támogatására. Ez az összeg nagy vonalakban néhány egyedi kulturális helyszín éves működési költségének felel meg. A Párizsi Nemzeti Operaház költségei például 2018-ban 200,8 millió euró körül alakultak¹⁹.

24

Az ellenőrzésünk során megvizsgált 12 olyan uniós alap közül, amelyek lehetőséget biztosítanak a kultúra támogatására, csak a Kreatív Európa programról szóló rendelet hivatkozik a Bizottság 2007. évi menetrendjére (lásd: II. melléklet). A két egymást követő bizottsági menetrendet csak azután hozták létre, hogy már elfogadták az esb-alapok többéves pénzügyi keretét (lásd: 1. kép), ezért azokat az esb-alapok tervezése során nem lehetett figyelembe venni.

A Bizottság több olyan kezdeményezést is kidolgozott, amely támogathatja a kulturális helyszíneket, de a finanszírozási intézkedésekkel csekély a koordináció

25

A kulturális helyszínekre irányuló uniós beruházások céljára csak úgy lehet megfelelő keretet létrehozni, ha eredményes koordinációs intézkedések vannak hatályban a kulturális helyszínek népszerűsítését segítő különböző szakpolitikák között. A Bizottságon belüli koordinált fellépés révén biztosítható az uniós alapok közötti komplementaritás és a tervezett kezdeményezéseket támogató pénzügyi források hatékony felhasználása.

A Bizottság több kezdeményezést is kidolgozott a kulturális helyszínek támogatására

26

A Bizottság az elmúlt évtized során kimerítő listát állított össze a kulturális helyszínek népszerűsítésére irányuló kezdeményezésekről, különös tekintettel az örökségi helyszínekre. A legutóbbi ilyen kezdeményezés a 2018-ban létrehozott Kulturális Örökség Európai Éve, az első ágazatokon átívelő és integrált európai megközelítés a kulturális örökség terén, amely nyomán kidolgozták a kulturális örökségért való fellépés európai keretét²⁰. A kezdeményezések között volt továbbá a fenntartható turizmus előmozdítását, illetve egyes kulturális helyszínek reflektorfénybe állítását célzó díjak és címek odaítélése (lásd: 2. táblázat).

Cím/díj	Leírás
Európa Kulturális Fővárosa (1985 óta)	Ezt a címet minden évben két különböző európai város kapja meg azok kulturális életének és kulturális fejlődésének bemutatása érdekében.
„Európai Örökség” díj (2002 óta)	A díj célja az örökség megőrzésével, kezelésével, valamint a kapcsolódó kutatással, oktatással és kommunikációval kapcsolatos bevált gyakorlatok népszerűsítése.
Kiemelt Európai Turisztikai Célterületek (2006 óta)	E kezdeményezés feltörekvő, nem hagyományos európai úti célok láthatóságának javítása révén népszerűsíti a fenntartható turizmust.
Európai Örökség cím (2013 óta)	Ezt a címet olyan örökségi helyszíneknek ítélik oda, amelyek szimbolikus európai értéket képviselnek. Szellemi örökségnek is odaítélhető.
A Kulturális Örökség Európai Évének logója (2018 óta)	Ezt a logót a kulturális örökség európai éve kapcsán szervezett rendezvények és ünnepségek során használják.
Az Intelligens Turizmus Európai Fővárosa (2019 óta)	Ez a kezdeményezés fenntarthatóságukért, megközelíthetőségükért, digitalizáltságukért, kulturális örökségükért és kreativitásukért jutalmazza a turisztikai célpontokat.

Forrás: Európai Számvevőszék.

27

Az általunk felkeresett tagállamok hatóságai különösen az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezést tartották eredményesnek (az 1. háttérmagyarázatban bemutatunk egy példát a kedvező hatására, amelyet a portugál hatóságok osztottak meg velünk). Az egyik általunk vizsgált kedvezményezett megerősítette, hogy amikor Wrocław 2016-ban az Európa Kulturális Fővárosa címet viselte, jelentősen nőtt a látogatók száma. Az általunk megkérdezett szakértők szintén dicsérték a Bizottság egyes közelmúltbeli kezdeményezéseit (például a 2018 óta létező Kulturális Örökség Európai Éve, az új kulturális menetrend).

28

Nemzetközi szinten további címek is odaítélhetők a kulturális helyszíneknek (lásd: VII. melléklet). Olyan sok a párhuzamosan létező cím és díj, hogy már nem teljesen világos, milyen értéket képviselnek.

A Bizottság kulturális kezdeményezéseit kevéssé koordinálják az ERFA finanszírozási konstrukcióival

29

Megvizsgáltuk, hogyan koordinálják a DG EAC kulturális kezdeményezéseit az ERFA-val. Ehhez megkérdeztük a felkeresett projektek kedvezményezettjeit az Európai Örökség cím és más bizottsági kezdeményezések hatásairól. A Bizottság kulturális kezdeményezései nemigen könnyítik meg az ERFA-forrásokhoz való hozzájutást a kedvezményezettek számára. Sem az ERFA-rendeletben, sem az ellenőrzésünk során vizsgált ERFA operatív programokban nincsenek olyan rendelkezések, amelyek előnyben részesítenék a valamely bizottsági kulturális kezdeményezésben már részt vevő projekteket.

30

Az UNESCO kulturális helyszínek számára rendelkezésre állnak finanszírozási lehetőségek az ERFA keretében. A 2014–2020-as programozási időszakra a jelenlegi ERFA-rendelet magasabb küszöbértéket határoz meg az UNESCO kulturális helyszínek tekintetében (legfeljebb 20 millió euró ERFA társfinanszírozási támogatás az UNESCO, azonban csak 10 millió euró az egyéb kulturális helyszínek számára)²¹. Az általunk megvizsgált 21 kiválasztási eljárásból öt esetében az UNESCO-cím birtoklását kritériumként vették figyelembe a projektek kiválasztása során. A tagállami hatóságok a nemzeti címkéket is fontosnak tekintették: az ellenőrzött kiválasztási eljárások közül négy előnyt biztosított az ilyen címkével rendelkező projekteknek.

31

Projektmintánkban két helyszín rendelkezett Európai Örökség címmel, és egy vett részt az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezésben. Az ERFA-finanszírozásban részesítendő projektek kiválasztása során a tagállami hatóságok nem vették figyelembe kritériumként, hogy a kulturális helyszínek részt vesznek-e uniós kezdeményezésekben (lásd: V. melléklet). Erre a Bizottság sem tett javaslatot az operatív programok jóváhagyását megelőzően tett észrevételeiben. Az európai örökségi helyszínek figyelemmel kíséréséért felelős európai panel kijelentette, hogy amennyiben a címben részesülő helyszínek nem kapnak finanszírozást, az adott esetben ronthatja a cím fenntarthatóságát és láthatóságát²². A Parlament is aggályosnak tartja a cím kérdését, és javasolta, hogy növelni kellene annak láthatóságát²³.

A kulturális helyszínekre irányuló beruházások esetében nem érvényesül kellőképpen az uniós alapok közötti komplementaritás

32

Az általános érvényesítés elvével összhangban a Bizottság 2007. évi menetrendjében meghatározott célkitűzések végrehajtása valójában különböző szakpolitikákban érvényesül, így azt 15 különböző bizottsági főigazgatóság által irányított alapok támogatják. A különböző főigazgatóságok közötti koordinációt elsősorban a kultúrával és a kulturális örökséggel foglalkozó szolgálatközi csoporton keresztül, illetve a kapcsolódó programok és rendeletek elfogadása során szolgálatközi konzultáció révén bonyolítják.

33

E koordináció eredményei nem jelennek meg egyértelműen az uniós alapokra vonatkozó különböző rendeletekben. A rendeletek – eltérő mértékben bár, de – tükrözik a 2007. évi menetrend bizonyos elemeit (a Kreatív Európa program kivételével), ugyanakkor egyik uniós alap sem hivatkozik konkrétan a menetrendre, és legtöbbjük nem is emeli ki a kultúrát célkitűzésként (lásd: 24. bekezdés és II. melléklet).

34

A közös rendelkezésekről szóló rendelet²⁴ (CPR) szabályokat állapít meg az alapok közötti koordináció előmozdítása érdekében, nevezetesen létrehoz egy közös stratégiai keretet, és előírja a tagállamok számára, hogy számoljanak be a partnerségi megállapodásokban és az operatív programokban érintett uniós alapok közötti koordinációról. Megállapítottuk, hogy konkrétan a kulturális helyszínek kapcsán hiányosságok jellemzik ezt a koordinációt.

35

Először is bár az örökségi helyszíneket – célkitűzéseik függvényében – potenciálisan különböző esb-alapokból lehet finanszírozni, a Bizottság a partnerségi megállapodások és az operatív programok elfogadása során konkrétan az örökségi helyszínek esetében nem értékeli az ezen uniós alapok használata kapcsán elérhető komplementaritásokat és szinergiákat. Az operatív programokban és partnerségi megállapodásokban ismertetett koordinációs intézkedések általános jellegűek és nem tesznek mindig konkrétan említést a kulturális helyszínekről. Elemeztük, hogy a partnerségi megállapodások, a nemzeti EMVA-programok és az ERFA operatív programok keretében hogyan tesznek különbséget az EMVA-ból, illetve az ERFÁ-ból végrehajtott, kulturális helyszínekre irányuló beruházások között. Négy tagállamban nem volt egyértelmű a két alap közötti különbség, olyannyira, hogy mindkét uniós alapból lehetséges volt ugyanazon projekttípus finanszírozása.

36

Másodszor, az ellenőrzésünk során vizsgált tagállamok közül három esetében a mintánkban szereplő stratégiai dokumentumok nem tettek említést a Kreatív Európa programmal, illetve annak elődalapjával (Kultúra program²⁵) való koordinációról. Végezetül a projektek szintjén a mintákban szereplő, 21 értékelt kiválasztási eljárás közül négy jutalmazta konkrétan a más uniós alapokkal való komplementaritást a finanszírozási kritériumok között, bár konkrétan a Kreatív Európa programról ezek sem tettek említést. Következésképp a mintákban szereplő kulturális helyszínek közül csak egy esetében egészített ki egy Kreatív Európa projekt egy ERFA projektet.

Az ERFA a tagállamok kulturális helyszínekre irányuló beruházásainak strukturáló eszköze, de ezek a beruházások az alap szempontjából nem minősülnek prioritásnak

37

A kulturális helyszínekre irányuló beruházások megfelelő keretszabályozása esetén az ilyen beruházások céljára a legtöbb finanszírozást biztosítani képes uniós alapok – különösen az ERFA – rendelkezéseinek tükrözniük kellene az Unió kulturális keretét. E célból a Bizottság kultúrával kapcsolatos célkitűzéseinek egyértelműen tükröződniük kellene a tagállamok partnerségi megállapodásaiban és operatív programjaiban.

Nem kísérik külön figyelemmel, hogy az Unió összesen mennyit költ kulturális helyszínekre irányuló beruházásokra

38

Bár a kultúrával kapcsolatos kiadások csak kis részét teszik ki az ERFA teljes költségvetésének (a 2014–2020-as programozási időszakban mintegy 4,7 milliárd eurót terveznek e célra, ami a teljes költségvetés 2,3%-a), ezzel együtt is az ERFA jelenti a kulturális helyszínekre irányuló beruházások legjelentősebb uniós finanszírozási forrását. A közös rendelkezésekről szóló rendelet előírja a tagállami hatóságok számára, hogy beavatkozási kategóriák szerinti bontásban beszámoljanak a kiadásokról. Az egyik ilyen kategória „az állami kulturális javak és örökség védelme, fejlesztése és népszerűsítése”. A kategória azonban szélesebb körű, mint az infrastrukturális beruházások, és azt a tagállamok nem használják egységesen. A kultúrára irányuló ERFA-beruházások hatókörének és a kapcsolódó monitoringintézkedéseknek az időbeni alakulását a VIII. melléklet mutatja be.

39

2014-ben a Bizottság feltérképezte a kulturális örökséggel kapcsolatos fellépésekre rendelkezésre álló uniós forrásokat²⁶. Ez a munka azonban nem volt teljes körű²⁷. Nem nyújtott például részletes és naprakész adatokat a kulturális örökségre előirányzott, illetve fordított uniós finanszírozási összegekről, beleértve a kapcsolódó fizikai beruházásokat. Ez az információ egyelőre ismeretlen, mert nem mindegyik uniós alap írja elő a tagállamok és a kedvezményezettek számára, hogy módszeresen információt szolgáltassanak a kulturális intézkedésekről.

40

A Bizottság igyekezett harmonizálni a kultúrára fordított államháztartási kiadásokkal és azok hatásaival kapcsolatos, különféle típusú statisztikai adatokat. Az uniós kulturális statisztika alapvető referenciaadatait az európai statisztikai rendszer „Kultúra” hálózata által 2012-ben közzétett jelentés²⁸ tartalmazza. Az Eurostat nyomon követi a hálózat munkáját²⁹. A kulturális örökségért való fellépés európai keretének^*** (egy folyamatban lévő kezdeményezés) szintén egyik alapvető elve az uniós szinten rendelkezésre álló ismeretalap fejlesztése. Mindeddig azonban nem létezik kötelező jellegű uniós adatgyűjtési és beszámolási keret a kultúrával, illetve a kulturális helyszínekkel kapcsolatban.

Az ERFA keretet biztosít a tagállamok kulturális helyszínekre irányuló beruházásai számára

41

Egy 2017. évi ellenőrzési jelentésünkben³⁰ megállapítottuk, hogy a jelenlegi ERFA-rendelet strukturáltabb megközelítést alkalmaz az uniós intézkedések kapcsán, mint a 2007–2013-as programozási időszakban, mivel előírja, hogy az operatív programoknak konkrétabban meg kell határozniuk a fellépések céljait (konkrét célkitűzések/eredmények) és ezek tervezett elérési módját (szükséges finanszírozás, végrehajtandó fellépések és várható outputok). Ez különösen igaz abban az esetben, ha a fellépéseket beruházási prioritások (mint például a kulturális örökség) mentén tervezik meg (lásd: 44. bekezdés).

42

A 2014–2020. évi keret a kulturális helyszíneknek nyújtott ERFA-támogatás mérésére szolgáló mutatók tekintetében is felülmúlja jogelődjét, mivel a jelenlegi rendelet közös outputmutatót határoz meg a kulturális helyszínekre vonatkozóan. A 2021–2027-es időszakra a Bizottság tovább kívánja növelni a kulturális helyszínekkel kapcsolatos közös mutatók számát, valamint első alkalommal közös eredménymutatókat is be kíván vezetni (lásd: VIII. melléklet). Egy közelmúltbeli számvevőszéki véleményben üdvözöltük a közös mutatók bevezetését és kijelentettük, hogy azok fontos lépést jelentenek a teljesítményközpontúság fokozása irányában³¹.

43

Az ERFA-keret fontosságát jól mutatja az általunk felkeresett három tagállam kulturális stratégiája. A lengyel kulturális stratégia az ERFA céljául kitűzött gazdasági és társadalmi kohézió megvalósításának eszközeként látja a kultúrát. Olaszországban a kormány nemzeti finanszírozási programot dolgozott ki a kultúrával kapcsolatos nemzeti ERFA operatív program³² kiegészítésére, azonos célkitűzésekkel és finanszírozási kritériumokkal. Portugáliában a Bizottság uniós finanszírozást igényelt egy felméréshez, amely elemzi a kulturális helyszínekkel kapcsolatos beruházási igényeket és prioritásokat állapít meg ezek tekintetében.

Az ERFA néhány tagállamban fontos finanszírozási forrást jelent a kulturális helyszínekre irányuló közberuházások számára

44

Az ERFA-rendelet egy sor tematikus célkitűzést és beruházási prioritást határoz meg, amelyek közül a tagállamok igényeik szerint válogathatnak. A 2014–2020-as programozási időszakban a kulturális helyszíneknek nyújtott támogatás kifejezetten a 6. tematikus célkitűzésen („A környezet megőrzése és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása”) belül a 6c. beruházási prioritáshoz („A természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése”) tartozó örökségi helyszínekre irányul. A kulturális helyszínek más beruházási prioritások keretében – például az innovációhoz (TO1) vagy a kkv-k versenyképességéhez (TO3) nyújtott ERFA támogatás révén –, illetve a foglalkoztatást (TO8) vagy a társadalmi befogadást (TO9) előmozdító, szélesebb körű területfejlesztési stratégia részeként is támogatáshoz juthatnak. A 6e. beruházási prioritás részét képező városrehabilitációt szintén előszeretettel választják prioritásként a kulturális helyszíneket támogató operatív programok.

45

A 2010-től 2017-ig tartó időszak során az ERFA körülbelül évi 750 millió eurót ruházott be kulturális helyszínekbe. Ez a tagállamok körülbelül egyharmadában több mint 25%-át, Portugáliában és Görögországban pedig több mint 50%-át tette ki a kulturális szolgáltatásokra irányuló teljes állami beruházásnak (lásd: 1. ábra). Az alap tehát számos tagállamban fontos finanszírozási forrást jelentett a kulturális helyszínekre irányuló beruházások számára. Projektszinten felmérésünk szerint a projektek 44%-át nem hajtották volna végre az ERFA támogatása nélkül, 48%-ukat pedig elhalasztották volna vagy csak csökkentett hatókörrel valósították volna meg.

46

Nemzeti szinten példákat találtunk arra, hogy a tagállamok hogyan diverzifikálják a kulturális helyszínek bevételi forrásait és hogyan fejlesztenek ki magánforrásokra építő finanszírozási rendszereket (lásd: 2. háttérmagyarázat). A kulturális örökség finanszírozásának diverzifikációjával a Tanács is foglalkozott a 2019–2022-es időszakra vonatkozó kulturális munkatervében³³.

Az ERFA nem kezeli prioritásként a kulturális helyszínekre irányuló beruházásokat

47

Az ERFA célja a gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdítása, amely az EUSZ értelmében az Unió egyik fő küldetése³⁴. Ez az Európa 2020 stratégiában az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés kapcsán meghatározott célkitűzésekkel együttesen azt eredményezte, hogy az ERFA kerete főként gazdasági és társadalmi megfontolásokon nyugszik. A kulturális helyszínekbe való beruházás ezért nem más, mint egy eszköz, amely csak akkor részesül finanszírozásban, ha társadalmi-gazdasági hatást gyakorol.

48

A társadalmi-gazdasági logika mellett a 2014–2020-as ERFA-rendelet korlátozásokat vezetett be a kulturális helyszínekre irányuló ERFA-beruházások kapcsán, így az alap ezentúl csak kis nagyságrendű infrastruktúrákat finanszírozhat. Nem világos, hogy ez a rendelkezés hogyan járul hozzá a Bizottság kulturális menetrendjében meghatározott célkitűzésekhez. Az eredeti rendeletből ezenkívül nem derül ki egyértelműen, mit takar a „kis lépték” fogalma, ami bizonytalanságot szült az ERFA-ból finanszírozható projekttípusokat illetően.

49

Az ERFA erre vonatkozó korlátozását többféleképpen értelmezték. A Bizottság először közigazgatási szempontból a legfeljebb 5 millió euró (az UNESCO helyszínek esetében 10 millió euró) összköltségű beruházásokat minősítette kis léptékűnek³⁵. Miután 11 tagállam panaszt tett a Bizottságnál³⁶, utóbbi kijelentette, hogy rugalmasan kezeli a különböző kis léptékű infrastruktúraelemek egyetlen integrált művelet részeként történő támogatását. A jogalappal kapcsolatban csak négy évvel később a 2014–2020-as felülvizsgált ERFA-rendelet tisztázta a helyzetet, amely 10 millió euróban (az UNESCO helyszínek esetében 20 millió euró) határozta meg az ERFA-támogatásra való jogosultság szintjét.

50

E finanszírozási korlát miatt a 2014–2020-as időszakra irányuló tárgyalások idején a Bizottság éppen vizsgálta a kulturális helyszínekbe történő beruházásokat, így azok nem váltak prioritássá az ERFA-beruházások tekintetében. A három felkeresett tagállam, illetve a mintánkban szereplő operatív programok és partnerségi megállapodások esetében a Bizottság a tárgyalások során nem minősítette prioritást élvező területnek a kulturális beruházásokat, és azon nézetének adott hangot, hogy a kultúrával kizárólag az e-kultúrán keresztül³⁷ (Olaszország és Lengyelország), illetve a kulturális és kreatív ágazatok népszerűsítése kapcsán³⁸ (Lengyelország és Portugália) kell foglalkozni. A Bizottság ezenfelül javasolta a kulturális beruházásokat célzó előirányzatok csökkentését (Lengyelország és Olaszország), és minden esetben korlátozásokat vezetett be a finanszírozást illetően.

51

Az ERFA keretében nem értékelik egyedileg a tagállamok kultúrpolitikáját. A mintákban szereplő partnerségi megállapodások és operatív programok esetében a Bizottság nem írta elő a tagállamoknak, hogy amikor kulturális intézkedéseket hagynak jóvá a 2014–2020-as programozási időszakra, azokat a Bizottság európai kulturális menetrendjével összhangban tervezzék meg.

Az ellenőrzött ERFA-projektek eredményessége és fenntarthatósága vegyes képet mutatott

52

A kulturális helyszínekre irányuló ERFA-projektek eredményességét a projektek célkitűzéseinek és tervezett eredményeinek elérése alapján értékeltük. Különös figyelmet fordítottunk a gazdasági, társadalmi és kulturális célkitűzések elérésére, mivel azok továbbgyűrűző hatást fejtenek ki a társadalomra.

53

A fenntarthatóság értékelése során azt vizsgáltuk, hogy a helyszín képes-e tovább folytatni tevékenységét. Ebbe beletartozik a rendszeres karbantartás és szükség esetén a fizikai infrastruktúra helyreállítása, amihez pénzügyi és humán erőforrásokra is szükség van. Ezek a tevékenységek csak magát a kulturális helyszínt érintik.

54

Az említett célkitűzések és fenntarthatósági tényezők összefüggnek egymással (lásd: 2. kép). A kulturális beruházási projektek elviekben mindhárom célkitűzés elérését, valamint a kulturális helyszín fenntarthatóságát is befolyásolják. Ezek a hatások azonban ellentétes irányúak is lehetnek. A gazdasági célkitűzések például javíthatják a helyszín pénzügyi fenntarthatóságát, ugyanakkor kedvezőtlenek lehetnek a helyszín megóvása tekintetében (pl. túlzott turizmus, a fenntartási költségek csökkentése). Bizonyos társadalmi célkitűzések pedig a pénzügyi fenntarthatóság romlásához vezethetnek (pl. alacsonyabb belépődíjak) vagy hátráltathatják az állagmegóvást (pl. túlzsúfoltság). A kulturális célkitűzések javíthatják a társadalmi befogadást és gazdasági hatásokat generálhatnak, ugyanakkor negatívan befolyásolhatják a helyszín pénzügyi fenntarthatóságát (pl. a kínálatban szereplő kulturális tevékenységek bővülésével párhuzamosan nőhetnek a költségek).

Az ellenőrzött lezárult projektek működtek, és főként gazdasági célkitűzéseket követtek, ezek eléréséről azonban nem lehetett minden esetben megbizonyosodni

55

Az ERFA-projekteknek el kell érniük a projektkiválasztás során meghatározott célkitűzéseket. A célkitűzések elérésének mérése érdekében az ERFA-projektek kezdeményezettjeinek releváns mutatókat kell meghatározniuk és megbízhatóan be kell számolniuk a célértékek teljesítéséről. Az ERFA-projekt lezárultát követően a kulturális helyszíneknek aktívan működniük kell és hozzá kell járulniuk a finanszírozást biztosító operatív program célkitűzéseinek eléréséhez.

A megvizsgált ERFA operatív programok és projektek inkább a gazdasági, mintsem a társadalmi és kulturális célkitűzéseket tartják szem előtt

56

Az ERFA célkitűzéseivel összhangban a mintákban szereplő operatív programok mindegyike a gazdasági versenyképesség javításának vagy a térség fejlesztésének eszközeként tekint a kulturális helyszínekre (lásd: IX. melléklet)). Ezt a turizmus népszerűsítésével vagy városfejlesztési stratégiák révén kívánják megvalósítani (lásd: 3. háttérmagyarázat).

57

A gazdasági célkitűzések kiemelt szerepét az operatív program és a projekt szintjén meghatározott eredménymutatók elemzése is bizonyítja. Az ellenőrzött prioritási tengelyek esetében a 32 meghatározott eredménymutató közül 26 az ERFA-intézkedések gazdasági hatásait méri. A IX. melléklet összefoglalja, hogyan mérik az eredménymutatók az ellenőrzött prioritási tengelyek különböző célkitűzéseinek elérését. Világosan kitűnik belőle, mennyire fontos szerepet játszik a gazdasági dimenzió: mindkét programozási időszakban minden egyes ellenőrzött prioritási tengely rendelkezett gazdasági célkitűzéssel.

58

A projektek szintjén a 2014–2020-as időszak ellenőrzött projektjei kapcsán a kedvezményezettek által kiválasztott valamennyi eredménymutató, a 2007–2013-as programozási időszak 59 eredménymutatójából pedig 45 a projektek gazdasági hatását méri (lásd: 2. ábra).

59

Ami a társadalmi célkitűzéseket illeti, a Bizottság (a menetrendekben), a Parlament³⁹ és a Tanács⁴⁰ is messzemenően hangsúlyozta, hogy meg kell erősíteni a kulturális fellépések társadalmi hatását. Különös figyelmet fordítottak a migránsok integrálására, a nemek közötti egyensúly előmozdítására, valamint a kulturális és az egyéb ágazatok közötti partnerségek keretében folytatott munkára. Az uniós tagállamok európai ügyekért felelős miniszterei és kulturális miniszterei a kulturális örökség védelméről tartott közelmúltbeli informális találkozójukon az európai fiatalok kulturális örökséggel kapcsolatos szerepvállalásának és tudatosságának fokozására szólítottak fel⁴¹.

60

A társadalmi célkitűzésekkel rendelkező, ellenőrzött prioritási tengelyek célja elsősorban a kulturális helyszínek elérhetőségének javítása vagy a társadalmi kohézió fokozása volt. A projektek társadalmi szempontjainak mérésére leggyakrabban használt mutató a látogatószám volt (lásd: 2. ábra). Azt többségében nem mérték külön e célt szolgáló mutatók segítségével, hogy a kulturális helyszínek milyen hatást fejtenek ki a látogatókra, például a jóllét elősegítése, a hátrányos helyzetű csoportok támogatása vagy az oktatási intézkedések előmozdítása révén. Ennek ellenére az általunk felkeresett 11 lezárt projekt közül 10 esetében – eltérő mértékben – sor került társadalmi jellegű tevékenységekre (lásd: 4. háttérmagyarázat).

61

Ami a kulturális célkitűzéseket illeti, az általunk ellenőrzött prioritási tengelyek célja elsősorban a kulturális örökség megóvása volt. Nem mindegyik rendelkezett egyértelműen meghatározott kulturális céllal, és amelyek igen, a legtöbb esetben azok sem tűztek ki eredménymutatókat a célkitűzések elérésének mérésére (lásd: IX. melléklet). Az ERFA irányító hatóságai a projektek kiválasztása során az ellenőrzött eljárások közel fele esetében nem ítélték relevánsnak a kulturális szempontokat (lásd: V. melléklet)).

Az ellenőrzés idején mindegyik ellenőrzött lezárt projekt működött, de gyakran nem lehetett értékelni a projektek teljesítményét

62

Az általunk felkeresett 11 lezárt projekt mindegyike működött az ellenőrzés idején, és a helyszíneket irányító szervezetek elkötelezetten dolgoztak azok megóvásáért és népszerűsítéséért. Annak értékelésére, hogy a projektek mennyire eredményesen érték el a hozzájuk rendelt célértékeket, elemeztük a mintánkban szereplő, eredménymutatókkal rendelkező 17 lezárt projekt kedvezményezettjei által bejelentett 71 eredménymutató teljesülését (lásd: IV. melléklet).

63

A meghatározott időszakon belül csak az ellenőrzött projektek kevesebb mint egyharmada érte el az összes célértéket. A fennmaradó projektek kapcsán nem lehet következtetést levonni azok teljesítményéről (lásd: 3. ábra). Ellenőrzésünk időpontjáig azonban további három projekt is megvalósította célértékeit. Ennek ellenére számos hiányosságot találtunk a mutatók kiválasztása és az azokról való beszámolás kapcsán.

64

A mutatók kiválasztását illetően megjegyezzük, hogy hat projekt egyáltalán nem rendelkezett eredménymutatóval. Ez azt jelenti, hogy lezárt projektek körülbelül egynegyede esetében nem mérhető eredménymutatóval a célkitűzések teljesülése. Ezenfelül a 71 eredménymutatóból 16 nem alkalmas arra, hogy következtetést vonjunk le belőlük a projekt eredményességére nézve, mivel azok nem relevánsak a projekt célkitűzései szempontjából. További 12 mutató valójában nem eredmény-, hanem outputmutató.

65

Az ellenőrzés idejéig lezárt 11 felkeresett projekt mindegyike rendelkezett eredménymutatóval. Elemeztük, hogy mennyire megbízhatóak az e mutatók elérésével kapcsolatban a kedvezményezettek által bejelentett információk, és arra a következtetésre jutottunk, hogy 35 olyan esetből, amelyben a bejelentés szerint elérték a célértéket, számítási hibák, az eredmények elérését megerősítő bizonyítékok hiánya vagy a becslések ellenőrizhetetlensége miatt 18 nem volt megbízható (lásd: 3. táblázat).

	Eredménymutatók	Ebből látogatók száma
Összesen	35	13
Megbízható	16	2
Nem megbízható	18	11
Ebből
helytelen számítás	6	3
bizonyítékok hiánya	7	5
nem ellenőrizhető becslések	5	3

Forrás: Európai Számvevőszék.

66

A felkeresett projektek kedvezményezettjei leggyakrabban a látogatók számát használták mutatóként, de ez az adat gyakran megbízhatatlan volt (lásd: 3. táblázat). A kilenc olyan felkeresett lezárt projekt közül, amely mutatóként alkalmazta a látogatók számát, csak kettő esetében tudtuk számításokkal megerősíteni az irányító hatóságoknak bejelentett látogatószámot. Ezenfelül nem mindig egyértelmű a turisták számának növekedése és a kivitelezett munka típusa közötti összefüggés. A 11 felkeresett örökségi helyszín közül három esetében a fellépések hatóköre részleges helyreállítási munkákra (például a tető javítására vagy bizonyos helyiségek felújítására) korlátozódott, ami önmagában, illetve közvetlenül nem vezethet a látogató turisták számának növekedéséhez.

Az operatív program célkitűzéseinek elérése nem függ közvetlenül az egyedi projektek teljesítményétől

67

Egy korábbi jelentésükben már megállapítottuk, hogy a 2014–2020-as időszak ERFA-eredménymutatói nem kapcsolódnak kifejezetten a programból finanszírozott fellépésekhez⁴². Ami az ellenőrzött operatív programokat illeti, a meghatározott eredménymutatók mindkét programozási időszak esetében többnyire szintén csak korlátozottan képesek mérni a célkitűzések felé való haladást. Az operatív programok eredménymutatóinak közel felére nem gyakorolnak közvetlen hatást az ERFA-projektek egyedi eredményei, inkább külső tényezők befolyásolják őket (lásd: 5. háttérmagyarázat). Projektszinten még az sem gyakorol közvetlen hatást az operatív program szintjén elért eredményekre, ha a projekt eléri az eredménymutatók kapcsán meghatározott célértékek több mint felét, mert az operatív programok nem tartalmazzák ezeket a mutatókat.

Nem kap kellő figyelmet a kulturális helyszínek fenntarthatósága

68

A projekt minden szakaszában biztosítani kell az uniós beruházások fenntarthatóságát. Ennek első lépéseként a pályázati szakaszban ellenőrizni kell, hogy a kedvezményezettek megfelelő kapacitással rendelkeznek-e a helyszín (további) működtetéséhez. Ezért az uniós beruházásban részesülő kulturális helyszíneknek arra kell törekedniük, hogy a lehető legnagyobb mértékben önfinanszírozóvá válhassanak⁴³ (azaz hogy működési bevételeik fedezzék a működési költségeiket). A karbantartás alapvető fontosságú a kulturális helyszínek megóvása szempontjából, ezért azt megfelelően meg kell tervezni a jövőbeni munkálatok költségeinek csökkentése és a helyszín állapotromlásának megelőzése érdekében. Monitoringintézkedéseket kell bevezetni annak értékelésére, hogy az uniós beruházások eredményei az idő múlásával is fennmaradnak-e.

Az ERFA követelményrendszere nem foglalkozik a finanszírozott kulturális helyszínek megóvásával

Különösen az örökségi helyszínek szorulnak folyamatos karbantartásra, és számos kockázat veszélyezteti megóvásukat

69

A Velencei és a Krakkói Charta⁴⁴ elismeri, hogy az örökség megóvása szempontjából elengedhetetlen a rendszeres karbantartás. Valamennyi felkeresett kedvezményezett arról számolt be, hogy rendszeresen elvégzi helyszíne fizikai állapotának értékelését, a karbantartás mikéntjéről azonban a kedvezményezettek döntenek, így az minden helyszínen más-más formát ölt. Az ICOMOS kiemelte, hogy az Unióban működő kulturális helyszínek nem fordítanak elég figyelmet a megelőzésre és a rendszeres karbantartásra. A felkeresett örökségi helyszínek közül csak egy rendelkezett naprakész, költségvetést is tartalmazó, többéves karbantartási tervvel. Ezt a helyes gyakorlatot az UNESCO világörökségi helyszínek esetében kötelező⁴⁵ (lásd: 6. háttérmagyarázat), de minden más kulturális örökségi helyszín esetében is ajánlott⁴⁶ alkalmazni.

70

Az általunk felkeresett 11 örökségi helyszín többségén végeztek karbantartási munkálatokat, és néhány kedvezményezett kijelentette, hogy a jövőben további ilyen munkálatokat is tervez. Három esetben a múltbeli karbantartás hiánya miatt teljes körű felújítást kellett végezni a helyszíneken. Ez jól mutatja a rendszeres karbantartás fontosságát.

71

A megelőző karbantartás azért is fontos, hogy kezelni lehessen a kulturális helyszínek megóvását fenyegető különböző kockázatokat. Felmérésünk eredményei arra mutatnak, hogy a fizikai megóvás szempontjából az örökségi helyszíneket fenyegeti a legtöbb közvetlen veszély (lásd: 4. ábra). Fő kockázatként a helyszín fizikai állapotát érintő helyi körülményeket (például eső, szél, por) és a szennyezést azonosították. Mindazonáltal mind az új kulturális infrastruktúra, mind az örökségi helyszínek kedvezményezettjei számára az irányítási és intézményi tényezők (például elégtelen pénzügyi és humán erőforrás, irányítási terv hiánya) jelentik a legnagyobb kockázatot.

Az ellenőrzött ERFA-projektek esetében nem volt finanszírozási követelmény a karbantartás és a kockázatértékelés

72

Az ellenőrzött kedvezményezettek egyike esetében sem volt követelmény az ERFA-finanszírozás igénylése során annak bizonyítása, hogy a projekt lezárulta után hogyan gondoskodnak a helyszín megóvásáról, és karbantartási tervet sem kellett benyújtaniuk. Ami konkrétan az örökségi helyszíneket illeti, az ERFA-finanszírozás kapcsán a helyszínen elvégzendő fizikai munkálatok sürgősségét sem tekintették fontos tényezőnek: mindössze négy kiválasztási eljárás biztosított előnyt azoknak a helyszíneknek, amelyek kapcsán sürgősebb munkálatokra volt szükség. A 21 ellenőrzött kiválasztási eljárás közül 13 esetében azonban a tagállami hatóságok előírták a kedvezményezettek számára bizonyos, a tagállami jogszabályokban meghatározott minőségi standardok betartását a projekt kapcsán elvégzendő munkálatok során (lásd: V. melléklet).

73

Az ERFA-rendelet előírja a katasztrófakezeléssel kapcsolatos, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást is figyelembe vevő nemzeti vagy regionális kockázatértékelések meglétét. Ez feltétele az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdításával kapcsolatos tematikus célkitűzés kapcsán folyósított ERFA-finanszírozás eredményes és hatékony felhasználásának. Az ERFA keretrendszere nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy nemzeti vagy regionális kockázatértékeléseikben az örökségi helyszíneikkel – azaz a természeti veszélyeknek fokozottan kitett kulturális helyszíneikkel – is foglalkozzanak. Egy közelmúltbeli bizottsági tanulmány kijelentette ezzel kapcsolatban, hogy a kulturális örökség természeti és emberi eredetű katasztrófáktól való védelmét még mindig hátráltatja, hogy a kulturális örökséget továbbra sem tekintik teljes mértékben kockázatkezelési prioritásnak a vészhelyzetekben, és nem integrálják ilyenként a vonatkozó tervekbe⁴⁷. A Bizottság 2019 decemberében – a tagállamokkal közösen – a katasztrófakockázat-kezelésre vonatkozó beszámolási iránymutatás kidolgozásával orvosolta ezt az aggályt: a kulturális helyszínekről is említést tevő iránymutatás arra ösztönzi a tagállamokat, hogy térképezzék fel a kulturális örökséget fenyegető katasztrófakockázatok potenciális hatását, valamint számoljanak be és szolgáltassanak adatot azokról⁴⁸. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogyan fogják a tagállamok végrehajtani ezt az iránymutatást.

Kompromisszumot kell kötni a fenntartható turizmus, valamint az örökségi helyszínek gazdasági és társadalmi célkitűzései között

74

A tagállamok elsősorban a turizmus előmozdítására irányuló stratégiák révén igyekeznek társadalmi-gazdasági hatást generálni az ERFA-beruházások segítségével a kulturális helyszíneken (lásd: 56. bekezdés). E beruházások hatását a helyszínek látogatószámának növekedésével mérik (lásd: 66. bekezdés). Ezek a stratégiák kontraproduktívak lehetnek az olyan örökségi helyszínek megóvása szempontjából, amelyek már egyébként is küzdenek a tömegturizmussal. A felmérésünkre választ adó örökségihelyszín-kezelők 38%-a említette az örökségi helyszínekkel kapcsolatos kockázatok között a tömegturizmus miatti állagromlást (lásd: 4. ábra). A felkeresett projektek némelyike már intézkedéseket hozott a turisták számának korlátozására vagy a turistaforgalom fenntarthatóbb kezelésére (lásd: 7. háttérmagyarázat).

75

Ezekben az esetekben a helyszín megóvását kellene prioritásnak tekinteni, függetlenül a közvetlen gazdasági vagy társadalmi hatástól. Jelenleg azonban ha valamely helyszín várhatóan nem gyakorol ilyen hatásokat, az ERFA nem tud finanszírozást nyújtani neki, még akkor sem, ha sürgős munkálatokra van szükség (lásd: 56–61. bekezdés). Ugyanez a helyzet a Kreatív Európa program esetében is. A múltban pedig volt lehetőség erre, mégpedig az 1997 és 2000 között működő Raphael program⁴⁹ keretében, amelynek célkitűzései között volt az európai kulturális örökség megóvása, karbantartása és fejlesztése is.

Az Unió újabban egyre többet tesz a kulturális örökség megóvásáért

76

Miután 2019-ben lángra kapott a párizsi Notre-Dame katedrális, a 28 uniós tagállam kulturális miniszterei felszólítottak egy, az európai örökség megóvásával foglalkozó uniós hálózat létrehozására, és megállapodtak abban, hogy a kulturális helyszínek megóvásával kapcsolatos kérdéseket be kell vonni az uniós szakpolitikák hatókörébe⁵⁰.

77

A Bizottság közvetett módon, környezetvédelmi és energiahatékonysági rendeletek révén foglalkozik az örökségi helyszínekkel kapcsolatos kockázatcsökkentéssel. A tagállamok 2012 óta kötelesek felmérni, hogy a jelentős környezeti hatással járó köz- és magánprojektek milyen hatást gyakorolnak az örökségi helyszínekre⁵¹. 2018 óta a tagállamok „a jelentős felújítás alá vont épületekkel kapcsolatban […] figyelembe veszik […] a tűzbiztonságot és az intenzív szeizmikus tevékenységhez kapcsolódó kockázatokat”⁵².

78

A Kulturális Örökség Európai Éve keretében a Bizottság kezdeményezést indított a veszélyeztetett örökségek kapcsán, amelynek keretében elvégezte az Unión belüli kockázatkezelési gyakorlatok összehasonlító elemzését, hogy elősegítse a tagállamok közötti tapasztalatcserét és együttműködést a természeti és emberi eredetű katasztrófák által a kulturális örökségre gyakorolt hatások enyhítése terén (lásd: 73. bekezdés). Szintén a kulturális örökség európai éve keretében egy, az ICOMOS által vezetett szakértői csoport minőségi elveket dolgozott ki a kulturális örökségre potenciálisan hatást gyakorló, uniós finanszírozású projektek számára⁵³. A Bizottság egyelőre nem foglalt állást arról, hogy ezeket az elveket uniós szinten is érvényesíteni kívánja-e, és ha igen, milyen módon.

Az ellenőrzött kulturális helyszínek általában állami támogatásokra támaszkodnak és szinte semmi nem ösztönzi őket arra, hogy növeljék bevételeiket

Az ellenőrzött kulturális helyszínek általában állami támogatásokra támaszkodnak

79

Elemeztük azoknak a kulturális helyszíneknek az önfinanszírozási rátáját, amelyek kapcsán már lezárult az ERFA-projekt. Az önfinanszírozási ráta azt mutatja meg, hogy a működési költségek milyen arányát fedezi a helyszín operatív tevékenységéből keletkező jövedelem („saját forrás”). Akkor tekintünk egy helyszínt önfinanszírozónak, ha saját bevétele eléri vagy meghaladja a működési költségek szintjét. Értékelésünket a helyszínek 2018. évi pénzügyi beszámolójára alapoztuk.

80

2018-ban – három projekt kivételével – az ellenőrzött, hozzáférhető adatokkal rendelkező 21 kulturális helyszín egyike sem volt önfinanszírozó. A kulturális helyszínek elsődlegesen állami támogatásokból fedezik működésüket. Magánadományokban is részesülhetnek ugyan, de ezek nem képviselnek jelentős súlyt. A 2018-ban adományban részesült 11 kulturális helyszín közül 8 esetében az adományok az egyes helyszínek teljes éves működési költségének csak kevesebb mint 3%-át fedezték.

81

A kulturális helyszínek beruházási költségeik finanszírozása tekintetében is nagymértékben függnek a támogatásoktól. A 23 ellenőrzött lezárt projekt közül 13 esetében az ERFA beruházási projekteket teljes mértékben közforrásokból (uniós, illetve tagállami vagy helyi közforrásokból) finanszírozták. Magánadományban csak két ellenőrzött projekt részesült. A közforrásokra való támaszkodás kockázatot jelent a kulturális helyszínek folyamatos működése szempontjából, mivel a közhatóságok csökkenthetik a finanszírozást (lásd 8. háttérmagyarázat).

A jelenleg finanszírozási keret nem ösztönzi kellőképpen a bevételtermelést

82

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet előírja, hogy a kedvezményezetteknek rendelkezniük kell a finanszírozott projekt végrehajtásához szükséges pénzügyi kapacitással⁵⁴. A nettó bevételt termelő projektek tekintetében a rendelet arra is kötelezi a kedvezményezetteket, hogy jelezzék előre az uniós projekt által generált bevételeket és kiadásokat, hogy meg lehessen határozni, milyen arányban szükséges (illetve egyáltalán szükséges-e) uniós forrásokból finanszírozni a beruházási költségeket⁵⁵. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendeletjavaslat előírja a tagállamok számára annak vizsgálatát, hogy a kedvezményezett rendelkezik-e a szükséges forrásokkal a működési és fenntartási költségek fedezéséhez⁵⁶.

83

Az irányító hatóságok tehát gyakran alkalmazzák kritériumként a projektek pénzügyi fenntarthatóságát: az általunk ellenőrzött 21 kiválasztási eljárás közül 20 tartalmazott ilyen kritériumokat, akár a projektek uniós finanszírozásra való jogosultságának előfeltételeként (tehát befogadhatósági kritériumként), akár a projektkiválasztás során elnyerhető pluszpontokért (tehet kiválasztási kritériumként) (lásd: V. melléklet).

84

Az irányító hatóságok azért ítélték a felkeresett projekteket pénzügyileg fenntarthatónak, mert elvben intézményi támogatási keret garantálja pénzügyi fenntarthatóságukat. Az esetek túlnyomó részében azonban a tényleges önfinanszírozási ráta alacsonyabb a projektpályázatban eredetileg előrevetített aránynál (lásd: 5. ábra). A projekt lezárultát követő három év elteltével a 16 olyan ellenőrzött kulturális helyszín közül, amely kapcsán adatok álltak rendelkezésre, csak kettő teljesítette eredeti előrejelzését, hat esetében pedig az önfinanszírozási ráta az eredeti érték felét sem érte el. Ezt különböző tényezőkkel lehet magyarázni, például túlzottan optimista pénzügyi előrejelzésekkel vagy a kulturális helyszín tervezett gazdasági modelljének jelentősebb változásával.

85

Az ERFA keretrendszere nem ösztönzi a kedvezményezetteket bevételeik növelésére. Az ERFA bevételtermelő projektekre vonatkozó követelményei miatt minél több nettó bevételt termel a projekt, annál kevesebb uniós támogatásban részesül⁵⁷. A négy felkeresett örökségi helyszín esetében azonban nem volt igazán releváns az előrejelzett bevétel- és költségáramlás. Ennek az az oka, hogy az uniós beruházások a kulturális helyszín bizonyos részeire irányultak (például tető vagy egy bizonyos helyiség), amelyekhez hozzá kellett rendelni a helyszín teljes kiadásainak és bevételeinek egy adott részét, ezt pedig esetenként nem átlátható becslések és feltevések alapján tették meg.

86

Ezenfelül az általunk ellenőrzött kiválasztási eljárások ritkán ösztönözték a bevételtermelő tevékenységeket. A pályázók csak egyetlen esetben kaphattak legfeljebb 3 pontot azért, ha projektjük növelte az aktuális magánfinanszírozási arányt. Valamennyi megkérdezett nemzeti szakértő úgy nyilatkozott, hogy a kulturális helyszínek nem használják ki teljes mértékben a bevételtermelő tevékenységekre való lehetőségeket (pl. ajándékboltok működtetése, helyiségek bérbeadása, belépődíjstratégiák kidolgozása, fokozott szponzorálás (lásd: 4. táblázat).

Tagállam/projekt		Belépődíjak (pl. látogatás, műsor, kiállítás)	Üzletek (pl. ajándéktárgyak, könyvesbolt)	Vendéglátás (pl. kávézó, étterem)	Helyiségek kiadása	Adomány-szervezés (pl. szponzorálás, adományozás)
Portugália	OLIVA Creative Factory	X	X	X	X
	Viana do Castelo-i kulturális központ	X
	Katedrálisok útja	X	X			X
Olaszország	Pompeii	X	X	X	X	X
	Villa Campolieto	X			X	X
	San Carlo színház	X	X	X	X	X
	Sant Antonio kolostor
Lengyelország	A Lengyel Nemzeti Rádió Szimfonikus Zenekara	X			X
	Szolidaritási Központ	X	X	X	X	X
	Four Domes Pavilion múzeum	X	X		X	X

Forrás: Európai Számvevőszék.

87

Projektszinten sok esetben jogi és pénzügyi akadályok csökkentették az ellenőrzött kulturális helyszínek arra való képességét és ösztönzését, hogy diverzifikálják saját bevételeiket. Az általunk megkérdezett szakértők szerint a kulturális helyszínek gyakran ellentétes irányú ösztönzőkkel szembesülnek. Előfordulhat például, hogy a többletbevételek generálása később a közfinanszírozás csökkentését eredményezi. Az igazgatási és pénzügyi szempontból autonóm kulturális helyszínek átlagosan magasabb önfinanszírozási rátával rendelkeznek (lásd: 6. ábra).

Kompromisszumot kell találni a pénzügyi fenntarthatóság, valamint a kulturális és társadalmi célkitűzések elérése között

88

A pénzügyi megszorítások néha kényszerű döntésekhez vezetnek. E döntések nyomán előfordulhat, hogy kevesebbet ruháznak be a fizikai infrastruktúra megóvásába, hogy csökken a kínált kulturális tevékenységek palettája, vagy hogy a belépődíj megemelése miatt csökken a kulturális helyszín hozzáférhetősége. Egyensúlyt kell teremteni aközött, hogy mit várnak el társadalmi és kulturális szinten a kulturális helyszínektől, és hogy azok mivel képesek ténylegesen megbirkózni (lásd: 9. háttérmagyarázat).

A projektek lezárulása után a tagállamok csak korlátozott monitoringot végeznek

89

A jogalap⁶⁰ előírja a kedvezményezettek számára, hogy az uniós projektek jellegét és célkitűzéseit öt éven át fenn kell tartaniuk (az ún. tartóssági időszak). E kötelezettség megsértése pénzügyi korrekciók kiszabásához és az odaítélt uniós források visszavételéhez vezethet. Az uniós jogi keret nem határozza meg, hogy a tagállami irányító hatóságoknak hogyan kell biztosítaniuk e követelmények teljesülését. A megfelelő monitoring-intézkedések meghatározása a tagállamok felelőssége.

90

Az irányító hatóságok főként a végrehajtási szakaszban követik nyomon a projekteket. Bár a mintánkban szereplő lezárt projektek kapcsán meghatározott eredménymutatók mintegy negyede esetében a projekt lezárásáig nem sikerült elérni a célértékeket (lásd még: 3. ábra), a kedvezményezetteknek semmiféle pénzügyi következménnyel nem kellett szembenézniük. Egy korábbi jelentésükben megállapítottuk, hogy az ösztönző mechanizmusokat alkalmazni is szükséges, és azoknak tényleges pénzügyi előnyökhöz vagy szankciókhoz kell vezetniük⁶¹. Az ICOMOS kijelentette, hogy az Unió és a tagállamok által az uniós finanszírozású projektek kapcsán meghatározott monitoringeljárások nem veszik kellőképpen figyelembe a kulturális ágazat sajátosságait és túl nagy hangsúlyt helyeznek a pénzügyi szempontokra, anélkül, hogy megfelelően felmérnék a projektek tényleges minőségét és kulturális hatását (lásd: 10. háttérmagyarázat).

91

A projekt lezárulta után a felkeresett tagállamok monitoringrendszerei nem biztosítják a projektek teljesítményének módszeres ellenőrzését. Az ötéves tartóssági időszak alatt a tagállami hatóságok tetszésük szerinti gyakorisággal, eseti alapon ellenőrizhetik a teljesítményt, ezt követően azonban senki nem követi azt figyelemmel.

92

A projektek szintjén csak a felkeresett kulturális helyszínek egyikével kapcsolatban végeztek utólagos értékelést az ERFA-projekt gazdasági, társadalmi vagy kulturális hatásának elemzésére.

93

A kulturális örökségi helyszínek esetében az ERFA monitoringrendszere éles ellentétben áll az UNESCO, az Európa Tanács „Kulturális útvonalak” programja, valamint – az Európai Örökség cím kapcsán – maga a Bizottság által bevezetett intézkedésekkel. Bár finanszírozást nyújt, az ERFA nem írja elő a projektek lezárulta utáni gyakori nyomon követést. A tagállamok igen eltérő gyakorlatokat követnek ebben a tekintetben az ötéves tartóssági időszak során. A 2014–2020-as programozási időszak esetében a felkeresett tagállamok közül kettő végzi el bizonyos projektek helyszíni ellenőrzését, de csak egy hajt végre a kedvezményezettek által benyújtott jelentéseken alapuló adminisztratív ellenőrzéseket. Ezzel szemben az említett nemzetközi címek módszeres monitoringot írnak elő, holott adott esetben finanszírozást sem biztosítanak (lásd: VII. melléklet).

Következtetések és ajánlások

94

Az ellenőrzés összességében azt állapította meg, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő keret a kulturális helyszínekre irányuló ERFA-beruházások eredményességének és fenntarthatóságának biztosítására.

A kulturális helyszínekre irányuló uniós beruházások nem elég célzottak és koordináltak

95

A Szerződések átfogó célkitűzésként írják elő az Európai Unió számára, hogy tartsa tiszteletben kulturális sokféleségét, és biztosítsa Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását. A kultúra főként a tagállamok hatáskörébe tartozik. Az Unió csak ösztönözheti a tagállamok közötti együttműködést és támogathatja vagy kiegészítheti fellépéseiket (05–16. bekezdés).

96

A Bizottság átfogó Európa 2020 stratégiája nem foglalkozik a kultúra kérdésével. A kultúrára vonatkozó alapvető uniós stratégiai keret a kultúrára irányuló uniós fellépéseket meghatározó közös stratégiai célkitűzésekből áll, amelyeket a Tanács dolgozott ki kulturális munkaterveiben, és a Bizottság a kulturális menetrendjében rögzített. Ez a keretrendszer igen összetett. A kerettel párhuzamosan sok általános uniós stratégiai keret és célkitűzés létezik, egymást átfedő időszakokkal és több felelősségi szinttel. A Bizottság által meghatározott stratégiai célkitűzések alapján nem születtek egyértelmű operatív célkitűzések, és nem szabályozzák rendelkezések a meghatározott célkitűzések elérésének nyomon követését, illetve nem írtak elő mutatókat az előrehaladás mérésére. A Bizottság szerint továbbra is kihívást jelent a célkitűzések érvényre juttatása a tagállami szintű szakpolitikai döntéshozatalban (17–22. bekezdés).

97

A kultúrával kapcsolatos stratégiai keret csak részben tükröződik az uniós finanszírozásban. A kulturális szempontokat különböző szakpolitikákba foglalták bele (az általános érvényesítés elve alapján), és elsősorban más uniós prioritások és célkitűzések különböző uniós alapok segítségével történő elérésének eszközeként tekintenek rájuk. Az ellenőrzésünk során megvizsgált 12 olyan uniós alap közül, amelyek lehetőséget biztosítanak a kultúra támogatására, csak a – költségvetési szempontból kevés forrás felett rendelkező – Kreatív Európa programról szóló rendelet hivatkozik a Bizottság 2007. évi menetrendjére. Ez kétségeket vet fel a menetrend hasznosságát illetően (23–24. bekezdés).

98

A Bizottság számos kezdeményezést dolgozott ki a kulturális helyszínek támogatására, az uniós kulturális kezdeményezések azonban csak igen korlátozott hatást gyakorolnak a kedvezményezettek számára elérhető ERFA-források mértékére. Az UNESCO-helyszínek esetében az ERFA-rendelet magasabb finanszírozási felső határt ír elő, az uniós címmel rendelkező vagy uniós kulturális kezdeményezésben részt vevő kulturális helyszínekre azonban nem vonatkozik ilyen rendelkezés. Ezenfelül nemigen koordinálják az uniós alapok kulturális helyszínekre irányuló beruházásait sem (25–36. bekezdés).

99

Az Unió szintjén az infrastrukturális beruházásokat főként az ERFA-ból finanszírozzák. Az ERFA a tagállamok mintegy egyharmadában fontos finanszírozási forrást jelent a kulturális helyszínekre irányuló beruházások számára. Az ERFA azonban nem kezeli prioritásként az ilyen beruházásokat, mivel az a szerződések egy másik célkitűzését, nevezetesen a társadalmi és gazdasági kohézió elősegítését támogatja. Találtunk példákat a kulturális helyszínek finanszírozását célzó tagállami kezdeményezésekre, illetve magánforrásokra épülő finanszírozási rendszerek kidolgozására is (lásd: 37–51. bekezdés).

1. ajánlás. A kultúrára irányuló jelenlegi stratégiai keretet tovább kell fejleszteni a Szerződések hatókörén belül

1. A Bizottság – hatáskörét szem előtt tartva – javasolja a tagállamoknak, hogy a következő kulturális munkatervben határozzanak meg egyértelmű stratégiai és operatív célkitűzéseket. Ezeket a célkitűzéseket rendszeresen figyelemmel kell kísérni célértékeket és mérföldköveket is meghatározó mutatók segítségével.
2. A Bizottság határozza meg és ossza ki az e célkitűzések végrehajtásával kapcsolatos felelősségi köröket, és gondoskodjon a Bizottságon belüli megfelelő koordinációról.
3. Azonosítsa továbbá a bevált gyakorlatokat az uniós támogatásban részesülő kulturális projektek kialakítását, kiválasztását, finanszírozását, végrehajtását és nyomon követését illetően, és ossza meg azokat az érdekeltekkel. A dokumentum térjen ki különösen a karbantartási tervek létrehozására, a társadalmi tevékenységek kidolgozására és a kulturális helyszíneknek az uniós kezdeményezésekben való részvételére.

Határidő: 2022. december.

2. ajánlás. Ösztönözni kell a magánfinanszírozás bevonását Európa kulturális örökségének megóvásába

Az uniós Szerződésekben rögzített, Európa kulturális örökségének megóvására irányuló célkitűzés jobb teljesítése érdekében:

1. A Bizottság gyűjtse össze a tagállamoktól az alternatív finanszírozási forrásokkal kapcsolatos bevált gyakorlatokat.
2. A Bizottság a tagállamokkal egyeztetve vizsgálja meg egy olyan rendszer kialakítását, amely magánforrásokra alapozza az örökségi helyszínek finanszírozását.
3. A Bizottság a hasonló potenciális kezdeményezéseket hangolja össze a többi uniós kulturális kezdeményezéssel (pl. Európai Örökség cím, Európa Kulturális Fővárosa).

Határidő: 2022. december.

Az ellenőrzött ERFA-projektek eredményessége és fenntarthatósága vegyes képet mutatott

100

Bár az Unió fokozni kívánja a kulturális fellépések társadalmi hatását, az ERFA-ból finanszírozott operatív programok és projektek elsősorban gazdasági célkitűzéseket követnek. A kulturális helyszínekbe történő beruházásokat a versenyképesség javítását vagy a helyi térségek fejlesztését szolgáló eszköznek tekintik. Az általunk ellenőrzött operatív programok a kulturális szempontokkal foglalkoznak legkevésbé, még akkor is, ha azok egyértelműen szerepelnek a célkitűzések között. Az ERFA irányító hatóságai a projektek kiválasztása során gyakran nem ítélték relevánsnak a kulturális szempontokat (52–61. bekezdés).

101

A projektek teljesítményét nem mindegyik ellenőrzött, lezárt projekt esetében lehetett értékelni. A projektek ellenőrzésünk időpontjában működtek, de számos hiányosságot tártunk fel a mutatók kiválasztása és a kapcsolódó beszámolás terén, amelyek miatt a bejelentett adatok alapján nem feltétlenül lehet következtetéseket levonni a projektek teljesítményét illetően. Ezenfelül – az ERFA eredménymutatóinak jellege miatt – az operatív programok célkitűzéseinek elérése nem függ mindig közvetlenül az egyedi projektek teljesítményétől (62–67. bekezdés).

102

Az ERFA követelményrendszere nem foglalkozik a finanszírozott kulturális helyszínek állagmegóvásával. Bár a kulturális helyszíneknek folyamatosan karbantartásra van szükségük és fennmaradásukat számos kockázat veszélyezteti, az uniós finanszírozás igénylése során az ellenőrzött ERFA-projektek egyike esetében sem volt követelmény annak ismertetése, hogy a projekt lezárulta után hogyan gondoskodnak a helyszín megóvásáról, és karbantartási tervet sem kellett benyújtaniuk. Az ERFA ezenfelül kizárólag akkor finanszírozhatja a veszélyeztetett helyszínek megóvási munkálatait, ha azok várhatóan közvetlen gazdasági és társadalmi hatást gyakorolnak, és ugyanez igaz a Kreatív Európa programra is. A múltban a Raphael uniós program keretében pedig e feltétel nélkül is volt lehetőség e munkálatok finanszírozására. A már jelenleg is a tömegturizmus problémájával küzdő helyszínek esetében a gazdasági hatás elérése kedvezőtlenül hathat állaguk megóvására, mivel előbbit gyakran a turizmust ösztönző stratégiák révén valósítják meg (68–75. bekezdés).

103

Az Unió újabban egyre többet tesz a kulturális örökség megóvásáért. Ami azonban a tagállamokat illeti, az ERFA keretrendszere nem kötelezi őket arra, hogy az uniós jogszabályok által előírt nemzeti vagy regionális kockázatértékeléseikben az örökségi helyszíneikkel is foglalkozzanak, holott azok vannak a leginkább kitéve a természeti veszélyeknek (76–78. bekezdés).

104

Az ellenőrzött kulturális helyszínek általában állami támogatásokra támaszkodnak működési és beruházási költségeik tervezése során. Az ERFA keretrendszere nem ösztönzi a kedvezményezetteket bevételeik növelésére. Az ERFA bevételtermelő projektekre vonatkozó követelményei miatt minél több nettó bevételt termel egy-egy projekt, annál kevesebb uniós támogatásban részesül. Az általunk ellenőrzött kiválasztási eljárások ritkán ösztönözték a bevételt generáló tevékenységeket (79–88. bekezdés).

105

A projektek lezárulása után csak korlátozott monitoringot végeznek. A felkeresett tagállamok monitoringrendszerei az uniós jogszabályok által előírt ötéves tartóssági időszak során lehetővé teszik a projektek teljesítményének eseti alapon történő ellenőrzését, ezt követően azonban megszűnik a nyomon követés. Ezenfelül a projektek teljesítménye az ellenőrzött projektek egyike esetében sem befolyásolta a kedvezményezettek által kézhez kapott ERFA-finanszírozás összegét (89–93. bekezdés).

3. ajánlás. Meg kell erősíteni az ERFA által finanszírozott kulturális helyszínek pénzügyi fenntarthatóságát

Hogy ne tántorítsák el a kedvezményezetteket saját bevételeik növelésétől, a Bizottság kellő elemzés után tegyen javaslatot egyszerűsített támogatási formákra a kulturális helyszínekre irányuló ERFA-beruházások tekintetében.

A köztámogatásoktól való függőség csökkentése érdekében az ERFA-finanszírozás odaítélésekor a projektkiválasztási szakaszban részesítsék előnyben az olyan projekteket, amelyek terveket tartalmaznak a kulturális helyszínek saját forrásból történő finanszírozásának javítására (például a saját bevételi források diverzifikálása és fokozott szerephez jutása).

Határidő: a 2021–2027-es programozási időszakra szóló operatív programokra irányuló tárgyalások megkezdésének időpontjáig.

4. ajánlás. Konkrétabban kell fellépni az örökségi helyszínek megóvásáért

Az operatív programokról folytatott tárgyalások során a Bizottság javasolja a tagállamoknak, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendeletre irányuló javaslat által előírt nemzeti vagy regionális katasztrófakockázat-kezelési tervben foglalkozzanak az örökségi helyszínekkel is. Így a tagállamok ösztönzést kapnának arra, hogy azonosítsák és megfelelő intézkedésekkel enyhítsék az örökségi helyszíneket fenyegető fenntartási kockázatokat.

Határidő: a 2021–2027-es programozási időszakra szóló operatív programokra irányuló tárgyalások megkezdésének időpontjáig

A jelentést 2020. február 26-i luxembourgi ülésén fogadta el az Iliana Ivanova számvevőszéki tag elnökölte II. Kamara.

Mellékletek

I. melléklet. A kulturális szolgáltatásokra fordított 2017. évi államháztartási kiadások áttekintése

Kulturális szolgáltatásokra fordított kiadások lakosonként és az összes államháztartási kiadás százalékában

Kulturális szolgáltatásokra fordított tőkeberuházás (abszolút összegként és a kulturális szolgáltatásokra fordított összes államháztartási kiadás százalékában)

II. melléklet. A kulturális célkitűzésekkel rendelkező uniós alapok áttekintése

Program	Program neve	Felelős főigazgatóság	Általános célkitűzések száma	… ebből említést tesz a kultúráról	Konkrét célkitűzések vagy beruházási prioritások száma	… ebből kulturális tartalommal rendelkezik	Hivatkozik az Unió kulturális menetrendjére?	Rendelkezésre áll forrás a kulturális helyszínekre irányuló beruházások céljára?
A TPK 1a. fejezete: Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért
Horizont 2020	Kutatási és innovációs keretprogram	RTD	1	0	16	0	Nem	Nem
CEF	Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz	MOVE	2	0	8	0	Nem	Nem
ERASMUS+	Uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram	EAC	6	0	13	1	Nem	Nem
ESBA	Európai Stratégiai Beruházási Alap / uniós garancia	ECFIN	7	1	27	1	Nem	Igen
A TPK 1b. fejezete: Gazdasági, társadalmi és területi kohézió
ERFA	Európai Regionális Fejlesztési Alap	REGIO	1	0	40	4	Nem	Igen
ESZA	Európai Szociális Alap	EMPL	0	0	20	0	Nem	Nem
KA	Kohéziós Alap	REGIO	1	0	16	0	Nem	Nem
A TPK 2. fejezete: Fenntartható növekedés: természeti erőforrások
EMVA	Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap	AGRI	3	0	27	2	Nem	Igen
ETHA	Európai Tengerügyi és Halászati Alap	MARE	4	0	17	1	Nem	Igen
LIFE	Környezetvédelmi és éghajlat-politikai program	ENV	4	0	22	0	Nem	Nem
A TPK 3. fejezete: Biztonság és uniós polgárság
Európa a polgárokért	Európa a polgárokért	HOME	2	0	2	0	Nem	Nem
Kreatív Európa	Kreatív Európa program	EAC	2	2	4	4	Igen	Nem

Forrás: Európai Számvevőszék, az uniós rendeletek, a vonatkozó pályázati felhívások és a 2007. november 16-i tanácsi állásfoglalással elfogadott 2007. évi európai kulturális menetrend alapján.

III. melléklet. Ellenőrzött prioritási tengelyek és kapcsolódó operatív programok

Ellenőrzött operatív programok

Programidőszak	Tagállam	Operatív program	Cím	Ellenőrzött prioritási tengelyek (PT)
2014–2020	Portugália	2014PT16M2OP002	Központi régió	7. PT – A területek fenntarthatóságának megerősítése 9. PT – A városi hálózat megerősítése
	Olaszország	2014IT16RFOP001	Kultúra és fejlesztés	1. PT – A kulturális célú adományozás növelése
	Lengyelország	2014PL16M1OP001	Infrastruktúra és környezet	VIII. PT – A kulturális örökség védelme és a kulturális erőforrások fejlesztése
	Franciaország	2014FR16M0OP012	Nord-Pas-de-Calais	4. PT – A régió változásokhoz való alkalmazkodóképességének fejlesztése, vonzerejének és láthatóságának növelése
	Horvátország	2014HR16M1OP001	Versenyképesség és kohézió	6. PT – Környezetvédelem és az erőforrások fenntarthatósága
	Románia	2014RO16RFOP002	Regionális operatív program	5. PT – A városi környezet fejlesztése, valamint a kulturális örökség megóvása, védelme és fenntartható hasznosítása
	Németország	2014DE16RFOP008	Mecklenburg-Elő-Pomeránia	4. PT – A fenntartható és integrált városfejlesztés elősegítése
2007–2013	Portugália	2007PT161PO002	Északi régió	II. PT – Meghatározott erőforrások gazdasági támogatása III. PT – A regionális dimenzió megerősítése IV. PT – Helyi és városi kohézió
	Olaszország	2007IT161PO001	Kulturális, természeti és turisztikai látványosságok	1. PT – A kulturális és természeti örökség regionális szintű támogatása és integrációja
	Lengyelország	2007PL161PO002	Infrastruktúra és környezet	XI. PT – Kultúra és kulturális örökség
	Franciaország	2007FR162PO017	Nord-Pas-de-Calais	4. PT – Területi dimenzió
	Horvátország	2007HR161PO003	Regionális versenyképesség	1. PT – A regionális infrastruktúra fejlesztése és korszerűsítése, a régiók vonzerejének növelése 2. PT – A horvát gazdaság versenyképességének növelése
	Románia	2007RO161PO001	Regionális operatív program	5. PT – Fenntartható fejlődés és az idegenforgalom előmozdítása
	Németország	2007DE162PO010	Alsó-szászországi regionális program (Lüneburgon kívüli terület)	3. PT – A fenntartható növekedést szolgáló egyedi infrastruktúra támogatása

IV. melléklet. Az ellenőrzött projektek jegyzéke

Tagállam	Projekt neve	Programozási időszak	Helyszíni ellenőrzés (Igen/Nem)	Helyszín típusa	Autonómia szintje	Helyzet az ellenőrzés idején	Teljes ERFA összeg (millió euró)*	Output-mutatók száma	Eredmény­mutatók száma
Portugália	Coimbrai Egyetem	2014–2020	Igen	Örökségi helyszín	Autonóm	folyamatban	N.a.	1	0
Portugália	Convento Abrantes	2014–2020	Igen	Örökségi helyszín	Nem autonóm	folyamatban	N.a.	1	1
Portugália	OLIVA	2007–2013	Igen	Új kulturális infrastruktúra	Nem autonóm	Lezárult (2015)	6,9	12	9
Portugália	Rota das Catedrais	2007–2013	Igen	Örökségi helyszín	Autonóm	Lezárult (2015)	1,9	9	7
Portugália	Centro Cultural de Viana	2007–2013	Igen	Új kulturális infrastruktúra	Nem autonóm	Lezárult (2014)	10,7	2	1
Lengyelország	Jasna Góra Częstochowa	2014–2020	Igen	Örökségi helyszín	Autonóm	Lezárult (2018)	4,1	2	3
Lengyelország	Toruń - old town	2014–2020	Igen	Örökségi helyszín	Nem autonóm	folyamatban	N.a.	5	4
Lengyelország	Európai Szolidaritási Központ, Gdańsk	2007–2013	Igen	Új kulturális infrastruktúra	Autonóm	Lezárult (2014)	24,9	1	2
Lengyelország	Pawillon of 4 domes Wroclaw	2007–2013	Igen	Örökségi helyszín	Autonóm	Lezárult (2015)	12,2	2	2
Lengyelország	NOSPR Katowice	2007–2013	Igen	Új kulturális infrastruktúra	Autonóm	Lezárult (2014)	33,7	2	2
Olaszország	Palazzo Lanfranchi, Matera	2014–2020	Igen	Örökségi helyszín	Nem autonóm	folyamatban	N.a.	1	1
Olaszország	Ex Convento di Sant'Antonio	2014–2020	Igen	Örökségi helyszín	Nem autonóm	Lezárult (2017)	2,7	1	2
Olaszország	Teatro di San Carlo di Napoli	2007–2013	Igen	Örökségi helyszín	Autonóm	Lezárult (2010)	19,7	0	1
Olaszország	Villa Campolieto	2007–2013	Igen	Örökségi helyszín	Autonóm	Lezárult (2015)	4,2	1	4
Olaszország	Pompei (Casa dell’Efebo)	2007–2013	Igen	Örökségi helyszín	Autonóm	Lezárult (2015)	0,6	3	1
Románia	Mănăstirea Moldovita	2007–2013	Nem	Örökségi helyszín	Autonóm	Lezárult (2012)	1,1	6	8
Románia	Muzeul Judetean, Buzău (Bodzavásár)	2007–2013	Nem	Örökségi helyszín	Autonóm	Lezárult (2015)	4,7	3	11
Románia	Palatul Patriarhiei, Bukarest	2007–2013	Nem	Örökségi helyszín	Autonóm	Lezárult (2015)	12,6	7	1
Franciaország	Centre Eurorégional des cultures urbaines (Lille)	2007–2013	Nem	Új kulturális infrastruktúra	Nem autonóm	Lezárult (2014)	3,6	2	0
Franciaország	Halle au sucre (Dunkerque)	2007–2013	Nem	Új kulturális infrastruktúra	Nem autonóm	Lezárult (2014)	6,9	2	0
Franciaország	Musée du Louvre Lens	2007–2013	Nem	Új kulturális infrastruktúra	Autonóm	Lezárult (2012)	35,0	2	0
Horvátország	Muzej Rijeka (Karlovac)	2007–2013	Nem	Új kulturális infrastruktúra	Autonóm	Lezárult (2016)	4,7	8	3
Horvátország	Kneževa palača (Zadar)	2007–2013	Nem	Örökségi helyszín	Nem autonóm	Lezárult (2016)	4,7	3	4
Horvátország	Ivanina kuća bajke (Ogulin)	2007–2013	Nem	Új kulturális infrastruktúra	Autonóm	Lezárult (2013)	0,9	5	3
Németország	Dom-Museum Hildesheim	2007–2013	Nem	Örökségi helyszín	Nem autonóm	Lezárult (2015)	3,5	0	0
Németország	Kulturetage Oldenburg	2007–2013	Nem	Új kulturális infrastruktúra	Autonóm	Lezárult (2011)	2,0	0	0
Németország	Sprengel Museum Hannover	2007–2013	Nem	Új kulturális infrastruktúra	Nem autonóm	Lezárult (2015)	11,6	0	0

Megjegyzés: A mutatók a projektek gazdasági, társadalmi vagy kulturális dimenziójára utalnak.

Forrás: Európai Számvevőszék.

V. melléklet. A 21 ellenőrzött kiválasztási eljárás áttekintése

A táblázat áttekintést nyújt azokról a szempontokról, amelyek betartását az irányító hatóságok az ERFA-finanszírozás igénylésekor a kedvezményezetteknek előírták. Jelezzük, hogy a követelményeket befogadhatósági vagy kiválasztási kritériumnak tekintették-e. A (támogathatósági kritériumokat is magukban foglaló) befogadhatósági kritériumok teljesülése elengedhetetlen ahhoz, hogy a kedvezményezettek támogathatónak minősüljenek. A kiválasztási kritériumok teljesítése előnyt biztosít a kedvezményezett számára (többletpontok formájában), de nem kötelező.

	2007–2013-as programozási időszak			2014–2020-as programozási időszak
Az irányító hatóságok által előírt szempontok / Azon kiválasztási eljárások százalékos aránya, amelyek kötelezően előírták a kedvezményezetteknek a szempontnak való megfelelést	Befogadhatósági kritérium	Kiválasztási kritérium	Maximális átlagos súlyozás (ha alkalmaztak ilyet)	Befogadhatósági kritérium	Kiválasztási kritérium	Maximális átlagos súlyozás (ha alkalmaztak ilyet)
A projekt gazdasági hatása			23%			26%
A projekt társadalmi hatása			17%			16%
A látogatószám növekedése			17%			12%
Integráció helyi fejlesztési stratégiával			12%			13%
A projekt kulturális hatása
– A projekt kulturális minősége			N.a.			11%
– Kulturális cím elnyerése (UNESCO vagy nemzeti)			10%			12%
– Részvétel uniós kezdeményezésekben (vagy címet odaítélő programokban)			N.a.			N.a.
– A fizikai beavatkozás sürgőssége			11%			11%
– A jó hírnévre és a kulturális örökség előmozdítására gyakorolt hatás			N.a.			8%
A terület helyreállítása/karbantartása
– Az elvégzendő munkálatok minősége			12%			15%
– Fizikai karbantartás, karbantartási tervek			0%			N.a.
Pénzügyi fenntarthatóság
– A projekt költséghatékonysága			15%			6%
– A pénzügyi fenntarthatóság bizonyítása			12%			7%

	A szempont az összes ellenőrzött kiválasztási eljárás 75–100%-ában kötelező
	A szempont az összes ellenőrzött kiválasztási eljárás 50–75%-ában kötelező
	A szempont az összes ellenőrzött kiválasztási eljárás 25–50%-ában kötelező
	A szempont az összes ellenőrzött kiválasztási eljárás kevesebb mint 25%-ában kötelező
	A szempont egyetlen ellenőrzött kiválasztási eljárásban sem kötelező

Forrás: Európai Számvevőszék.

VI. melléklet. A kulturális helyszínek szempontjából releváns főbb szakpolitikai dokumentumok jegyzéke

Dokumentum címe	Dokumentum típusa	Dátum
A kulturális örökség valamennyi uniós szakpolitikai területen történő előtérbe helyezésének szükségessége	A Tanács következtetései	2018
A kulturális örökségért való fellépés európai kerete	Bizottsági szolgálati munkadokumentum	2018
A kulturális örökség európai éve	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/864 határozata	2017
A kulturális és kreatív ágazatokra vonatkozó koherens uniós politika	A Parlament állásfoglalása	2016
A kulturális örökség integrált európai megközelítése felé	A Parlament állásfoglalása	2015
A kulturális örökség integrált európai megközelítése felé	A Bizottság közleménye	2014
A kulturális örökséghez kapcsolódó fellépések feltérképezése az uniós politikákon, programokon és tevékenységeken belül	A Bizottság közleménye	2014
A fenntartható Európa stratégiai erőforrásául szolgáló kulturális örökség	A Tanács következtetései	2014
A kulturális és kreatív ágazatok előtérbe helyezése az Unión belüli növekedés és foglalkoztatás érdekében	A Bizottság közleménye	2012

Forrás: Európai Számvevőszék.

VII. melléklet. Az Európai Örökség, a Világörökség és a Kulturális Útvonalak címkék főbb jellemzői

	Európai örökség (EU) 1)	Világörökség (UNESCO) 2)	Kulturális útvonalak (Európa Tanács) 3)
Alapítás éve	2011	1972	1987
Felelős hatóságok	Tagállamok	Részes államok	Európa Tanács, kibővített részleges megállapodás a kulturális útvonalakról (EPA)
Díjazott helyszínek/hálózatok száma	38 helyszín	1092 helyszín, ebből 373 az Unióban	38 létrehozott európai hálózat
Díjazott helyszínekkel/hálózatokkal rendelkező országok száma	18	167	62
Főbb átfogó elvek	Az európai integráció, történelem, kultúra és értékek előmozdítása	Kiemelkedő egyetemes értékű örökség védelme	A közös európai identitás és értékek, a kultúrák közötti párbeszéd, az európai emlékezet, a történelem és a kulturális örökség előmozdítása
A cím odaítélésének fő kritériumai	Európai jelentőség	Kiemelkedő egyetemes érték	Európai érték + páneurópai dimenzió + európai emlékezet, történelem és örökség
Nyomon követés gyakorisága	Négyévente	Hatévente	Háromévente
A helyszín szintjén végzett értékelés	Saját beszámoló alapján	Saját beszámoló alapján	Független szakértő végzi
Főbb ellenőrzött szempontok	Visszajelzés az „Európai Örökség” cím hatásáról (előnyök, látogatók száma stb.), a következő időszakra tervezett tevékenységek, kommunikációs szükségletek	Megóvási állapot, irányítás, nyomonkövetési eljárások, tevékenységek, kockázatok, új jogszabályok, a címke hatása	Témák, tevékenységek, a hálózatok irányítása, kommunikáció és kiadványok, idegenforgalmi és gazdasági hatás, pénzügyi helyzet, irányítás
A veszélyeztetett területek reaktív megfigyelése	Nem	Igen	Nem
Visszavonás lehetősége	Igen	Igen	Igen, egy évi rendkívüli értékelést követően

Forrás: Európai Számvevőszék, a következők alapján: 1) az Európai Parlament és a Tanács 1194/2011/EU határozata az Európai Örökség címre vonatkozó európai uniós fellépés létrehozásáról (HL L 303., 2011.11.22., 1. o.); 2) 2017 Operational guidelines for the implementation of the World Heritage Convention; 3) az Európa Tanács „Kulturális útvonalak” programjától származó információk és a CM/Res(2013)67 határozat: Revising the rules for the award of the „Cultural Route of the Council of Europe” certification.

VIII. melléklet. A kulturális helyszínekre irányuló beruházásokkal kapcsolatos ERFA-keretszabályozás alakulása

	2007–2013 1)	2014–2020 2)	A Bizottság javaslata a 2021–2027-es időszakra 3)
A kulturális helyszínekhez kapcsolódó beruházási prioritások	A rendelet nem határoz meg konkrét célkitűzéseket vagy beruházási prioritásokat	6c. beruházási prioritás: „a természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése” 8b. beruházási prioritás: „Az egyes természeti és kulturális erőforrások fejlesztése, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítása” 9a. beruházási prioritás: A (…) szociális infrastruktúrába történő beruházás (…) a társadalmi, kulturális és rekreációs szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés megteremtésével”	5i. egyedi célkitűzés: „Integrált társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi fejlődés, kulturális örökség és biztonság előmozdítása városi területeken” 5ii. egyedi célkitűzés: „Integrált helyi társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi fejlődés, kulturális örökség és biztonság előmozdítása, többek között vidéki és part menti területeken, közösségvezérelt helyi fejlesztés révén is”
Kiadások kódja	058 A kulturális örökség megőrzése 059 Kulturális infrastruktúra, kivéve a kulturális szolgáltatásokat	094 Az állami kulturális javak és örökség védelme, fejlesztése és népszerűsítése	129 A kulturális örökség védelme, fejlesztése és népszerűsítése és kulturális szolgáltatások
Outputmutatók	A kulturális helyszínekre vonatkozóan nem határoztak meg alapmutatót	Fenntartható turizmus „A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése”	Közös mutató: RCO 77 – Támogatott kulturális és turisztikai infrastruktúra kapacitása
Eredménymutatók	Nincs a kultúrára vonatkozó alapmutató	A rendelet nem határoz meg közös eredménymutatókat	Közös mutatók: RCR 77 – Turisták/látogatások a támogatott helyszíneken RCR 78 – A támogatott kulturális infrastruktúrát igénybe vevő felhasználók száma

Forrás: Európai Számvevőszék, az alábbi dokumentumok alapján: ¹⁾ az 1083/2006/EK és 1828/2006/EK rendelet; ²⁾ az 1301/2013/EU rendelet; ³⁾ a kiadási kódok tekintetében lásd: a közös rendelkezésekről szóló rendeletre (CPR) irányuló javaslat (COM(2018) 375 final, 2018.5.29.) 1–22. melléklete; a többi információ tekintetében lásd: az ERFA/KA-rendeletre irányuló javaslat (COM(2018) 372 final, 2018.5.29.) 1. és 2. melléklete. 

IX. melléklet. A mintában szereplő prioritási tengelyek fő célkitűzései és azok eredménymutatókkal történő mérése

	Társadalmi		Kulturális		Gazdasági
	2014–2020	2007–2013	2014–2020	2007–2013	2014–2020	2007–2013
Horvátország	A foglalkoztatottság növelése	Eredménymutató létezik, annak ellenére, hogy célkitűzést nem határoztak meg.	A kulturális örökség támogatása	Sem célkitűzést, sem eredménymutatót nem határoztak meg.	A foglalkoztatás és az idegenforgalmi bevételek növelése	Az üzleti környezet és a kkv-k versenyképességének fejlesztése
Franciaország	A társadalmi átalakulás előmozdítása	A társadalmi kohézió előmozdítása	A regionális örökség megőrzése és fejlesztése	Az örökségi helyszínek rehabilitációja és a Louvre-Lens múzeum felépítése	A gazdasági átalakulás előmozdítása	A regionális kiválóság és vonzerő fokozása
Németország	Sem célkitűzést, sem eredménymutatót nem határoztak meg.	Eredménymutató létezik, annak ellenére, hogy célkitűzést nem határoztak meg.	A kulturális örökség fenntarthatóbb használata	Sem célkitűzést, sem eredménymutatót nem határoztak meg.	A városok vonzerejének megőrzése	A turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása a versenyképesség javítása érdekében
Olaszország	A kulturális örökség használatára vonatkozó feltételek és előírások javítása	A kulturális és természeti erőforrások használatának javítása	A kulturális örökség kínálatára vonatkozó feltételek és normák javítása	A kulturális és természeti erőforrások megóvásának javítása	A kulturális örökség és az idegenforgalom előmozdítása a nemzeti növekedés érdekében	A regionális területek vonzerejének növelése
Lengyelország	A kulturális helyszínek elérhetőségének javítása	A kultúrához való hozzáférés javítása és a kulturális örökség eredményes használata	Sem célkitűzést, sem eredménymutatót nem határoztak meg.	A kulturális infrastruktúra fejlesztése és a kulturális örökség megóvása	A gazdasági versenyképesség javítása	Lengyelország vonzerejének növelése
Portugália	A lakosság elégedettségének javítása	Helyi és városi kohézió a kollektív szolgáltatások megerősítése révén	A kulturális örökség megerősítésének előmozdítása	A kultúra és a kreativitás előmozdítása	A régió turisztikai célpontként való megerősítése	Meghatározott erőforrások gazdasági támogatása
Románia	Az életminőség javítása	Munkahelyteremtés az idegenforgalom fejlesztése révén	A kulturális örökség és identitás megőrzése és hasznosítása	A kulturális örökség helyreállítása és fenntartható hasznosítása	A helyi fejlesztés megerősítése	Fenntartható fejlődés és az idegenforgalom előmozdítása

	Nincs eredménymutató ehhez a célkitűzéshez
	1 vagy 2 eredménymutató
	3 vagy több eredménymutató

Forrás: Európai Számvevőszék.

Betűszavak és rövidítések

CPR: A közös rendelkezésekről szóló rendelet

DG: Főigazgatóság

ERFA: Európai Regionális Fejlesztési Alap

Esb-alapok: Európai strukturális és beruházási alapok

OMC: Nyitott koordinációs módszer

OP: Operatív program

PM: Partnerségi megállapodás

Glosszárium

Európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok): Az öt fő uniós alap, amelyek mindegyike a gazdasági fejlődés támogatását célozza Unió-szerte: az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap. Az öt alapra közös szabályok vonatkoznak.

Gazdasági célkitűzés: Általában a termelékenységhez, illetve a foglalkoztatáshoz kapcsolódó cél.

Kulturális célkitűzés: A tárgyi és immateriális kulturális sokféleség (kulturális helyszínek, koncertek, képzőművészeti kiállítások stb.) megőrzésére és további gyarapítására irányuló célkitűzés.

Operatív program (OP): Az Unió által finanszírozott kohéziós projektek meghatározott időszakra történő végrehajtásának alapvető kerete, amely tükrözi a Bizottság és az egyes tagállamok közötti partnerségi megállapodásokban meghatározott prioritásokat és célkitűzéseket.

Partnerségi megállapodás (PM): A Bizottság és valamely tagállam(ok) vagy harmadik ország(ok) között egy uniós kiadási program keretében létrejött megállapodás, amely például stratégiai terveket, beruházási prioritásokat, kereskedelmi vagy fejlesztésisegély-nyújtási feltételeket tartalmaz.

Társadalmi célkitűzés: Valamennyi társadalmi csoport (beleértve a hátrányos helyzetűeket és a fogyatékkal élőket is) kulturális helyszínekhez való hozzáférésének biztosítására, a tudás közkinccsé tételére, valamint az oktatás és a foglalkoztatás előmozdítására irányuló cél.

Ellenőrző csoport

A Számvevőszék különjelentésekben mutatja be az uniós szakpolitikákra és programokra, illetve egy adott költségvetési területhez kapcsolódó, irányítással kapcsolatos kérdésekre irányuló ellenőrzéseinek eredményeit. Hogy ellenőrzési munkája maximális hatást érjen el, témái megválasztásakor és feladatai megtervezésekor a Számvevőszék tekintetbe veszi a teljesítmény-, illetve szabályszerűségi kockázatokat, az érintett bevétel vagy kiadás nagyságát, a várható fejleményeket, valamint a politika és a nagyközönség érdeklődését.

Ezt a teljesítmény-ellenőrzést a kohéziós, növekedési és társadalmi befogadási beruházások kiadási területeire szakosodott, Iliana Ivanova számvevőszéki tag elnökölte II. Kamara végezte. Az ellenőrzést Pietro Russo számvevőszéki tag vezette Chiara Cipriani kabinetfőnök, Benjamin Jakob kabinetattasé, Emmanuel Rauch ügyvezető, Sara Pimentel feladatfelelős, valamint Ana Popescu, Bernard Witkos, Dana Smid Foltynova, Jussi Bright, Paulo Manuel Carichas, Sabine Maur‑Helmes, Thierry Lavigne és Tristan Le Guen számvevők támogatásával. Nyelvi támogatás: Hannah Critoph és Richard Moore.

Balról jobbra: Sabine Maur-Helmes, Tristan Le Guen, Chiara Cipriani, Benjamin Jakob, Pietro Russo, Emmanuel Rauch, Sara Pimentel, Jussi Bright, Dana Smid Foltynova.

Végjegyzetek

¹ Cultural Heritage, az Eurobarométer 466. sz. tematikus felmérése az Európai Bizottság megbízásából, 2017. december.

² A Bizottság közleménye: „Európai kulturális program a globalizálódó világban”, COM(2007) 242 végleges, 2007.5.10.

³ Eurostat: Culture statistics, negyedik kiadás, 2019, 64. o.

⁴ Az Európai Tanács 2017. december 14-i ülése, EUCO 19/1/17.

⁵ Új stratégiai menetrend, 2019–2024, Európai Tanács.

⁶ Az EUSZ 3. cikkének (3) bekezdése.

⁷ Az EUMSZ 167. cikkének (1) bekezdése.

⁸ Az EUMSZ 167. cikkének (4) bekezdése: „Az Unió a Szerződések egyéb rendelkezései alá tartozó tevékenysége során, különösen kultúrái sokszínűségének tiszteletben tartása és támogatása érdekében, figyelembe veszi a kulturális szempontokat”.

⁹ A Bizottság közleménye: „Európai kulturális program a globalizálódó világban”, COM(2007) 242 végleges, 2007.5.10.

¹⁰ A Bizottság közleménye: „Az új kulturális menetrend”, COM(2018) 267 final, 2018.5.22.

¹¹ A Tanács következtetései a 2019–2022-re szóló kulturális munkatervről (HL C 460., 2018.12.21., 12. o.).

¹² ENSZ: Transforming our world: the 2030 Agenda for Sustainable Development, 2015. szeptember 25.

¹³ Az EUSZ 3. cikkének (3) bekezdése.

¹⁴ Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1295/2013/EU rendelete a Kreatív Európa program (2014–2020) létrehozásáról (HL L 347., 2013.12.20., 221. o.). A Kreatív Európa program az audiovizuális ágazatra is kiterjed.

¹⁵ Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1301/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről (HL L 347., 2013.12.20., 289. o.).

¹⁶ Az Európai Számvevőszék „A teljesítményorientáltság megvalósítása a kohéziós politika terén” című, 2019. júniusi tájékoztatójának 16–18. bekezdése.

¹⁷ A Bizottság jelentése a 2011 és 2014 közötti időszakra szóló kulturális munkaterv végrehajtásáról és hasznosságáról, COM(2014) 535 final, 2014.8.25., 12. o., valamint a Bizottság jelentése az európai kulturális menetrend végrehajtásáról, COM(2010) 390 végleges, 2010.7.19., 8. o.

¹⁸ Lásd: a Kreatív Európa program 24. cikke.

¹⁹ Annual performance review - Cultural spending – a zárszámadási törvény melléklete, francia pénzügyminisztérium, 2018, 223. o.

²⁰ Szolgálati munkadokumentum, SWD(2018) 491 final, 2018.12.5.

²¹ Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettel (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.) módosított, az ERFA-ról szóló 1301/2013/EU rendelet 3. cikkének (1) bekezdése.

²² Az Európai Örökség címről szóló nyomonkövetési paneljelentés, 2016. december 19.

²³ Az Európai Parlament állásfoglalása a Kreatív Európa program végrehajtásáról, P8_TA(2017)0062, 2017. március 2.

²⁴ Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

²⁵ Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 1855/2006/EK határozata a Kultúra program (2007–2013) létrehozásáról (HL L 372., 2006.12.17., 1. o.).

²⁶ Mapping of Cultural Heritage actions in the European Union policies, programmes and activities, 2014. évi változat (https://www.europa-creativa.eu/Files/uploads/29–2014-heritage-mapping_en.pdf) és 2017. évi frissítés (https://ec.europa.eu/culture/sites/culture/files/2014-heritage-mapping-version-2017_en.pdf).

²⁷ Uo., 2014. és 2017. évi változat, 2. o.

²⁸ Az európai statisztikai rendszer „Kultúra” hálózatának (ESSnet-Culture) zárójelentése, 2012.

²⁹ Lásd például: Eurostat, Guide to culture statistics, 2018. évi kiadás.

³⁰ 2/2017. sz. különjelentés: „A Bizottság tárgyalásai a 2014–2020-as partnerségi megállapodásokról és kohéziós programokról: a kiadások célzottabban irányultak az Európa 2020 stratégia prioritásaira, de a teljesítménymérés rendszere egyre bonyolultabbá vált”.

³¹ A 6/2018. sz. számvevőszéki vélemény 59. bekezdése.

³² Programma di Azione e Coesione Complementare al PON Cultura e Sviluppo 2014–2020.

³³ Lásd: 07. bekezdés.

³⁴ Az EUSZ 3. cikkének (3) bekezdése.

³⁵ A bizottsági szolgálatok belső iránymutatása a szakreferensek számára: Definition of „small-scale” in relation to infrastructure under the ERDF Regulation, 1.0. verzió, 2014. július 7.

³⁶ A lengyel képviselet tájékoztató feljegyzése a Tanács részére: Az Európai Regionális Fejlesztési Alap révén a 2014–2020-as időszakban megvalósuló kis nagyságrendű kulturális infrastruktúrák esetében a felső értékhatár növelésének szükségessége, 8561/15, 2015. május 6.

³⁷ A 2. tematikus célkitűzés keretében („Az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása”).

³⁸ A 3. tematikus célkitűzés keretében („A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása”).

³⁹ Az Európai Parlament állásfoglalása a Kreatív Európa program végrehajtásáról, P8_TA(2017)0062, 2017. március 2.; az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalás-tervezete a Kreatív Európa program (2021–2027) létrehozására irányuló javaslatról, A8–0156/2019, 2019.3.4.

⁴⁰ A Tanács következtetései az innovációt, a gazdasági fenntarthatóságot és a társadalmi befogadást ösztönző kulturális és kreatív összekapcsolódásokról (HL C 172., 2015.5.27., 13. o.).

⁴¹ Az uniós tagállamok kultúráért és európai ügyekért felelős minisztereinek informális találkozóján elfogadott közös nyilatkozat az európai örökség védelméről, Párizs, 2019. május 3.

⁴² „A Bizottság tárgyalásai a 2014–2020-as partnerségi megállapodásokról és kohéziós programokról: a kiadások célzottabban irányultak az Európa 2020 stratégia prioritásaira, de a teljesítménymérés rendszere egyre bonyolultabbá vált” című, 2/2017. sz. számvevőszéki különjelentés 116. és 117. bekezdése.

⁴³ A Bizottság tematikus útmutató-tervezete a szakreferensek számára: Support to culture, tourism and sport related investments, 1. változat, 2013.05.13.

⁴⁴ Velencei Charta: „Nemzetközi charta a műemlékek és műemléki együttesek konzerválására és restaurálására”, 1964; Krakkói Charta: „Az épített környezet védelmének és restaurálásának alapelvei”, 2000.

⁴⁵ ICCROM, UNESCO, ICOMOS: Management Guidelines for World Heritage Sites, 1998; ICOMOS: Evaluations of Nominations of Cultural and Mixed Properties, Report for the World Heritage Committee, 43^rd session, WHC-19/43.COM/INF.8B1, 2019.

⁴⁶ A Velencei Charta 4. cikke.

⁴⁷ Európai Bizottság: Safeguarding Cultural Heritage from Natural and Man-Made Disasters, A comparative analysis of risk management in the EU, 2018.

⁴⁸ A biztosi kollégium 2019 decemberében fogadta el a beszámolási iránymutatást, amely ugyanebben a hónapban meg is jelent (HL C 428., 2019.12.20., 8. o.).

⁴⁹ Az Európai Parlament és a Tanács 2228/97/EK határozata a kulturális örökségre vonatkozó közösségi cselekvési program létrehozásáról (HL L 305., 1997.11.8., 31. o.).

⁵⁰ Lásd: 59. bekezdés.

⁵¹ Az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, a 2014/52/EU irányelvvel (HL L 124., 2014.4.25., 1. o.) módosított 2011/92/EU irányelv 3. cikkének d) pontja.

⁵² Az energiahatékonyságról szóló, az (EU) 2018/844 irányelvvel (HL L 156., 2018.6.19., 75. o.) módosított 2012/27/EU irányelv 7. cikke.

⁵³ ICOMOS: European Quality Principles for EU-funded interventions with potential impact upon cultural heritage, 2019.

⁵⁴ A közös rendelkezésekről szóló rendelet 125. cikke (3) bekezdésének d) pontja.

⁵⁵ A közös rendelkezésekről szóló rendelet 61. cikke.

⁵⁶ COM(2018) 375 final, a 67. cikk (3) bekezdésének d) pontja.

⁵⁷ Lásd még: a 6/2018. sz. számvevőszéki vélemény 97. bekezdése.

⁵⁸ Louvre Lens: 5 ans de gratuité de la galerie du temps et du pavilion de verre: bilan et perspectives, 2018. március, 12. o.

⁵⁹ Nord-Pas-de-Calais/Picardie francia régió regionális számvevőszéke: Établissement public de coopération culturelle « Louvre-Lens » Exercices 2011 et suivants, Relevé d’observations définitives, 2015, 9. o.

⁶⁰ A közös rendelkezésekről szóló rendelet 71. cikke.

⁶¹ „A teljesítményorientáltság megvalósítása a kohéziós politika terén” című, 2019. júniusi számvevőszéki tájékoztató 54–56. bekezdése.

Kronológia

Esemény	Dátum
Az ellenőrzési feladatterv elfogadása / az ellenőrzés megkezdése	2018.12.12.
A jelentéstervezet hivatalos megküldése a Bizottságnak (illetve más ellenőrzött szervezeteknek)	2020.01.06.
A végleges jelentés elfogadása az egyeztetési eljárás után	2020.02.26.
A Bizottság (illetve más ellenőrzött szervezetek) hivatalos válaszainak beérkezése az összes uniós nyelven	2020.03.24.

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2020

PDF	ISBN 978-92-847-4448-0	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/66917	QJ-AB-20-005-HU-N
HTML	ISBN 978-92-847-4433-6	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/212722	QJ-AB-20-005-HU-Q

SZERZŐI JOGI NYILATKOZAT

© Európai Unió, 2020

Az Európai Számvevőszék dokumentumainak felhasználását a nyíltadat-politikáról és a dokumentumok további felhasználásáról szóló 6–2019. sz. számvevőszéki határozat szabályozza.

Ellenkező rendelkezés (pl. az egyedi szerzői jogi nyilatkozatokban foglaltak) hiányában az Európai Unió tulajdonában lévő számvevőszéki tartalmak a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) licenc alá tartoznak. Ennek értelmében a további felhasználás a forrás és a változtatások megfelelő feltüntetésével megengedett. A dokumentumok további felhasználásakor azok eredeti értelme és üzenete nem torzulhat. A Számvevőszék nem vonható felelősségre a továbbfelhasználás esetleges következményeiért.

Ha az adott tartalomban azonosítható magánszemélyek is érintettek (például ha egy kép a Számvevőszék munkatársait ábrázolja vagy harmadik fél is szerepel a források között), adott esetben további szerzői jogokat is figyelembe kell venni. Amennyiben engedély kiadására kerül sor, az érvényteleníti a fenti általános érvényű engedélyt, és annak egyértelműen tartalmaznia kell a felhasználással kapcsolatos esetleges korlátozásokat.

Az olyan tartalmak felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek nem az Európai Unió tulajdonát képezik, közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni.

1. háttérmagyarázat, fotó: © Capital Europeia da Cultura Guimarães 2012.

2. kép: ikonok: Pixel perfect, https://flaticon.com.

3. háttérmagyarázat, fotók: © Katowice város.

4. háttérmagyarázat, fotó: © Luciano Romano.

7. háttérmagyarázat, fotó: © Henrique Patricio.

10. háttérmagyarázat, 1. fotó: Forrás: Scheda ispettiva, Casa dell’Efebo I 7, 11, a Parco Archeologico di Pompei jóvoltából.

10. háttérmagyarázat, 2. fotó: Forrás: Relazione tecnica, Casa dell’Efebo, 2016. január, a Parco Archeologico di Pompei jóvoltából.

Az iparjogvédelem alatt álló szoftverek és dokumentumok – pl. szabadalmak, márkajelzések, bejegyzett formatervezési minták, logók és nevek – nem tartoznak a Számvevőszék továbbfelhasználási politikájának hatókörébe, így azok licencét a felhasználó nem kapja meg.

Az Európai Uniónak az europa.eu címtartomány alatt található intézményi weboldalai külső oldalakra mutató hivatkozásokat is tartalmaznak. Ezek nem tartoznak a Számvevőszék hatáskörébe, ezért ajánlott elolvasni az ott közzétett adatvédelmi és szerzői jogi rendelkezéseket.

Az Európai Számvevőszék logójának használata

Az Európai Számvevőszék logója kizárólag a Számvevőszék előzetes hozzájárulásával használható fel.

Kapcsolatba szeretne lépni az EU-val?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct információs központ is működik. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központot: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Telefonon vagy e-mailben
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

• az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
• a rendes díjszabású telefonszámon: (+32 2) 29-99-696, vagy
• e-mailen: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Információkat keres az EU-ról?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén: https://europa.eu/european-union/index_hu

Uniós kiadványok
A következő címen uniós kiadványok tölthetők le/rendelhetők meg díjmentesen/fizetés ellenében: https://op.europa.eu/hu/publications. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi információs központjától (lásd: https://europa.eu/european-union/contact_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálról bármelyik hivatalos nyelven letölthetők az EU jogi tartalmai és az 1952-től megjelenő jogszabályai: http://eur-lex.europa.eu

Az EU által gondozott nyílt hozzáférésű adatok
A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (http://data.europa.eu/euodp/hu) uniós adatkészletekhez biztosít hozzáférést. Az adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók.