különjelentés
Az uniós vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris kiválósági központok: további eredményekre van szükség
A jelentés bemutatása Az uniós CBRN kiválósági központok létrehozására irányuló kezdeményezés az Uniót kívülről veszélyeztető vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetések és kockázatok enyhítésére szolgáló fő eszköz. Vannak arra mutató jelek, hogy az – egyelőre enyhének minősülő – kockázatok egyre növekednek, és ha ténylegesen bekövetkeznének ilyen események, azok jelentős hatással járhatnának a globális szintű egészségügyre, környezetre és gazdaságra. A kezdeményezés a partnerországok képességeinek erősítésére törekszik kapacitásépítési projektek és egy együttműködési hálózat révén. Vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy az uniós CBRN kezdeményezés valóban enyhítette a CBRN fenyegetést, de továbbra is vannak még nehézségek. Jelentésünkben javaslatokat teszünk a kezdeményezés tökéletesítésére.
 |
Összefoglalás
IAz Európai Unió a CBRN kiválósági központok létrehozására irányuló kezdeményezés (a továbbiakban: a kezdeményezés) révén 2010 óta törekszik a határain kívülről érkező vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) kockázatok enyhítésére. A kezdeményezés az Unió eddigi legnagyobb polgári külső biztonsági programja, amelynek finanszírozása a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközön (IcSP) keresztül történik, és költségvetése a 2014–2020-as időszakra 130 millió euró. A kezdeményezés az Uniót kívülről érő vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetések és kockázatok enyhítésére szolgáló fő eszközök egyike1.
IIAnnak értékeléséhez, hogy a kezdeményezés milyen mértékben járult hozzá az Uniót kívülről fenyegető vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris kockázatok enyhítéséhez, megvizsgáltuk a kockázatkezelés módszerét, a kezdeményezés partnerországokbeli végrehajtását, valamint a monitoring- és értékelési rendszereket. Mindehhez azokat az ajánlásokat vettük alapul, amelyeket a kezdeményezés létrehozását tárgyaló, „A kiválósági központok létrehozására irányuló uniós kezdeményezés eredményesen járulhat-e hozzá az Uniót kívülről fenyegető vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris veszélyek mérsékléséhez?” című, 17/2014. számú különjelentésünkben megfogalmaztunk.
IIIMegállapítottuk, hogy a kezdeményezés hozzájárult a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetések enyhítéséhez, de továbbra is vannak még nehézségek. A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) a 17/2014. sz. különjelentésünkben megfogalmazott hat ajánlásból hármat teljes mértékben, kettőt pedig részben hajtott végre. A partnerországok jelenleg már fokozottan részt vesznek a projektek kezdeményezésében és végrehajtásában, fontosabb szerepet kapott a regionális szintű szervezés, továbbá javult a döntéshozók és a végrehajtó szervek közötti együttműködés. Bár történtek előrelépések, az uniós külképviseletek szerepvállalása és a projektvégrehajtás sebessége továbbra sem kielégítő. Az egyik – a Bizottság által is elfogadott – korábbi ajánlásunk, amely az uniós támogatásoknak az Unió biztonsága szempontjából legrelevánsabb területekre való összpontosítását javasolta, nem valósult meg.
IVNem dolgoztak ki megfelelő, a kezdeményezés tevékenységeire irányuló kockázatkezelési módszereket sem a kezdeményezés egészét tekintve, sem a projektkiválasztás szakaszára, sem a partnerországok igényeinek meghatározásához.
VA Bizottság a partnerországok számára olyan eszközöket és módszertant biztosít, amelyek segítségével felmérhetik saját igényeiket és nemzeti cselekvési terveket dolgozhatnak ki a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris kockázatok enyhítésére. A kockázatok azonosítását és prioritások szerinti rangsorolását tekintve azonban nem ad megfelelő útmutatást. Ennek ellenére az igényfelmérési kérdőív és a nemzeti cselekvési tervek továbbra is a kezdeményezés alapelemeit képezik. A Bizottság azonban nem tud minden esetben elég gyorsan reagálni a partnerországok igényeik felmérésével és prioritások szerinti besorolásával kapcsolatos segítségkérésére; ez a kérdőívek és a cselekvési tervek kidolgozásában egyaránt jelentős késedelmet okozhat.
VIA korábbi ajánlásaink nyomán megvalósuló fejlesztéseken kívül a partnerországok a kezdeményezés több más szempontját is továbbfejlesztették. A kezdeményezés elősegítette a biztonság és az együttműködés kultúrájának terjedését. A legtöbb partnerországban kijelölték a CBRN nemzeti csoportokat. A projektek során a legtöbb tervezett output megvalósult; az érdekeltek leginkább az operatívkapacitás-építési tevékenységeket értékelték.
VIIKezdeményezték a regionális együttműködést is, bár az egyelőre még nem valósult meg, ugyanis a partnerországok között nincs elég kapcsolat, és azok elsőként inkább nemzeti szintű igényeiket kívánják kielégíteni.
VIIIElőző, 17/2014. sz. különjelentésünk óta javult az uniós külképviseletek bevonása is, noha azok a kezdeményezés népszerűsítésében és a politikai akarat mozgósításában nem voltak kellően aktívak. A CBRN kezdeményezés nem képezte módszeresen részét a szakpolitikai, biztonsági, illetve politikai párbeszédnek. A bizottsági főigazgatóságok nem kommunikáltak megfelelően egymással és az adományozó szervezetekkel a rendelkezésre álló potenciális forrásokról.
IXAz egyértelmű célok, a releváns mutatók és a helyszínen gyűjtött adatok hiánya megnehezítette a projektek hosszú távú eredményének és hatásának, illetve a kezdeményezés egészének az értékelését.
XA CBRN webalapú portálja – mint a kezdeményezéshez kapcsolódó tevékenységek végrehajtásának és irányításának operatív adatbázisa – jelentős potenciállal rendelkezik, azonban jelenleg még nem tekinthető a tevékenységek, a levont tanulságok és a bevált gyakorlatok eredményes, teljes körű, aktualizált és strukturált adattárának.
XIEzért a következő ajánlásokat tesszük a Bizottságnak és az EKSZ-nek:
- a tevékenységeket rendszerszintű kockázatértékelés alapján rangsorolják;
- helyezzenek nagyobb hangsúlyt a kezdeményezés regionális dimenziójára;
- növeljék tovább az uniós külképviseleteknek a kezdeményezésben játszott szerepét;
- határozzák meg a lehetséges szinergiákat és az egyéb elérhető finanszírozási forrásokat;
- a monitoring és az értékelés javítása révén növeljék a tevékenységek elszámoltathatóságát és láthatóságát;
- alakítsák át a webalapú portált úgy, hogy az könnyű hozzáférést biztosítson a kezdeményezés keretében végrehajtott tevékenységekkel kapcsolatos valamennyi információhoz.
Bevezetés
01Az olyan és hasonló epizódok, mint pl. a közelmúltban a szaringáz és a klórgáz használata Irakban és Szíriában, a VX idegméreg alkalmazása Kuala Lumpur repülőterén 2017 februárjában, az ebolajárvány kitörése Nyugat-Afrika országaiban a 2014 és 2016 közötti időszakban, vagy a fukusimai atomreaktor 2011-ben bekövetkezett összeomlása mind élesen emlékeztetnek arra, hogy a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) veszélyek milyen súlyos következményekkel járhatnak. Akár véletlenszerűen, akár szándékosan szabadulnak fel, illetve terjednek el, a vegyi anyagok, a pandémiák, a járványos állatbetegségek, a sugárzó vagy nukleáris anyagok világszinten óriási veszélyt jelentenek az egészségre, a környezetre és a gazdaságra.
02A Bizottság szerint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) kockázatok tényleges bekövetkeztének valószínűsége alacsony ugyan, azonban ha ez mégis megtörténik, az jelentős következményekkel jár2. Míg a nemzetközi közösség többsége olyan nemzetközi szerződéseket és egyezményeket3 kötött, amelyek szabályozzák a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fegyverek és anyagok használatát, néhány állam ezeket nem hajtotta végre, más államokban pedig a megállapodások ratifikálása még várat magára. A vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris összetevők beszerzése és rosszhiszemű felhasználása azonban valóság és az ezekkel kapcsolatos fenyegetés várhatóan tovább nő majd az elkövetkező években4. Az ilyen összetevők rosszhiszemű felhasználása mellett természeti és ember okozta balesetek is bekövetkezhetnek.
03Az Európai Unió szintjén az Európai Bizottság Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatósága (DG HOME) koordinálja az Unió belső területén a CBRN-politikát5, amelynek célja a kapcsolódó fenyegetések és kockázatok enyhítése. Mivel a CBRN-fenyegetések nem ismernek határokat, az Unió sem korlátozhatja kizárólag saját területére a fellépéseit. Az Európai Tanács, az Európai Unió Tanácsa6 és az Európai Parlament7 több ízben hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy az Unió CBRN-nel kapcsolatos kérdéseket érintő belső és külső biztonsági politikáját össze kell hangolni. Az Európai Bizottság szintén kijelentette, hogy az Unió külső fellépéseinek összhangban kell lenniük az uniós belső biztonsági politikával, azt ki kell egészíteniük és ahhoz hozzá kell járulniuk8. A biztonsági ágazatoknak nyújtott egyre növekvő támogatást az EU 2016-os globális kül- és biztonságpolitikai stratégiája is elősegíti9.
04Az uniós CBRN kiválósági központok létrehozására irányuló kezdeményezés (a továbbiakban: a kezdeményezés), amelyet a Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatósága (DG DEVCO) irányít, az Uniót kívülről érő CBRN-fenyegetések enyhítését célzó fő – de nem egyetlen – eszköz. A DG DEVCO más, szintén a fenyegetések enyhítését célzó fellépései többek között a kettős felhasználású termékek (mind polgári, mind katonai alkalmazású CBRN-anyagok) exportellenőrzési rendszerének szigorítása, valamint a kettős alkalmazású technológiai szakértelemmel rendelkező tudományos szakemberek átirányítása.
05A kezdeményezés fő célkitűzése a CBRN-fenyegetések kezeléséért felelős nemzeti és regionális hatóságok, valamint közigazgatási szervek hosszú távú kapacitáserősítése és a közöttük folyó hosszú távú együttműködés ösztönzése10. A kezdeményezés főként kapacitásépítési projekteket finanszíroz, a haszon azonban nem korlátozódik csupán a projektekre. A kezdeményezés fő eleme együttműködési CBRN-hálózatok (vagy kiválósági központok) létrehozása és konszolidálása a partnerországokon belül, illetve közöttük. A regionális titkárságok köré szerveződő hálózat célja a tudás és a tapasztalatok megosztása.
06A kezdeményezés a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz (IcSP)11 pénzügyi szempontból legjelentősebb intézkedése és az Unió legnagyobb polgári külső biztonsági programja. Az IcSP olyan konfliktusokkal, békével és biztonsággal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik, amelyek más uniós együttműködési eszközök keretében nem kezelhetők eredményesen12.
07A kezdeményezés költségvetése a 2009–2013-as időszakra 109 millió euró volt, a 2014–2020-as időszakra pedig 130 millió euró áll rendelkezésre. Az éves költségvetés tehát átlagosan 22 millió euróról 19 millió euróra csökkent a két időszak között (lásd: I. melléklet).
08A kezdeményezés 2010 májusában indult el13, elindítását „A kiválósági központok létrehozására irányuló uniós kezdeményezés eredményesen járulhat-e hozzá az Uniót kívülről fenyegető vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris veszélyek mérsékléséhez?” c. 17/2014. sz. különjelentésben vizsgáltuk meg. Megállapítottuk, hogy a címben feltett kérdésre a válasz igen, azonban még néhány tényezőt véglegesíteni kell (lásd: II. melléklet). A kezdeményezés szervezeti felépítése, noha némiképp módosult a legutóbbi ellenőrzés óta, továbbra is bonyolult, mivel mind uniós szervekből (Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ), DG DEVCO, Közös Kutatóközpont (JRC)), mind nem uniós szereplőkből (az ENSZ Régióközi Bűnügyi és Igazságügyi Kutató Intézete (UNICRI), az irányítócsoport, regionális titkárságok, nemzeti csoportok), valamint CBRN szakértőkből, polgári és katonai szereplőkből, illetve további nemzetközi szervezetekből álló kiterjedt hálózatra épül (lásd: 1. ábra). Korábbi ellenőrzésünk óta a legfontosabb változást a JRC és a DG DEVCO által megbízott helyszíni szakértők nagyobb mértékű bevonása jelenti.
1. ábra
A CBRN kiválósági központok létrehozására irányuló kezdeményezés működésének áttekintése
Forrás: Európai Számvevőszék.
Ez a felépítés, amely a CBRN számos szereplőjének bevonásával vegyíti az alulról felfelé haladó módszert, valamint a nemzeti és a regionális megközelítéseket, a kezdeményezést egyedülálló támogatási mechanizmussá teszi. A partnerországokbeli kormányzatok ún. „országos kapcsolattartókat” jelölnek ki: ezek a személyek a kormányzatok elsődleges képviselői a kezdeményezéssel kapcsolatos minden kérdésben, és feladatuk a CBRN szereplőivel való nemzeti (a nemzeti csoportok, a projektkedvezményezettek és más helyi szereplők közötti) és nemzetközi szintű kapcsolattartás.
10A kiválósági központok nyolc regionális titkárság köré épülnek (lásd: III. melléklet). A regionális titkárságok a regionális és nemzetközi szintű együttműködést ösztönző és elősegítő platformok, amelyek kapcsolatot tartanak fenn a régiójukban működő országos kapcsolattartókkal és támogatást is nyújtanak nekik, regionális kerekasztal-megbeszéléseket szerveznek, elősegítik az információcserét, bizonyos mértékben nyomon követik a regionális tevékenységeket és népszerűsítik a kezdeményezést.
Az ellenőrzés hatóköre és módszere
11Az uniós CBRN kiválósági központok létrehozására irányuló kezdeményezéssel foglalkozó teljesítményellenőrzésünk egyik fő célja az volt, hogy áttekintsük, az EKSZ és a Bizottság milyen intézkedéseket hozott a 17/2014. sz. különjelentésünkben megfogalmazott ajánlások végrehajtása érdekében. Az ajánlások a következők voltak:
- az uniós támogatásnak az Unió biztonsága szempontjából legrelevánsabb földrajzi területekre való összpontosítása;
- a regionális titkárságok kapacitásának fejlesztése;
- az uniós külképviseletek szerepének bővítése;
- a partnerországok bevonása a projektek kezdeményezésébe és végrehajtásába;
- a projektjavaslatok, illetve a projektek végrehajtása közötti idő csökkentése;
- a döntéshozó és a végrehajtó szervek közötti együttműködés fejlesztése.
Míg korábbi ellenőrzésünk során a kezdeményezés létrehozására összpontosítottunk, a mostani ellenőrzéskor kibővítettük az ellenőrzés hatókörét és a kockázatkezelési módszereket, a kezdeményezés partnerországokbeli végrehajtását, valamint a monitoring- és értékelési rendszert is értékeltük. A következő kérdésre kerestük a választ: A kiválósági központok létrehozására irányuló uniós kezdeményezés jelentős mértékben hozzájárult-e az Uniót kívülről fenyegető vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN-) kockázatok mérsékléséhez?
13E kérdés megválaszolásához az alábbi három alkérdést fogalmaztuk meg:
- A Bizottság és az EKSZ megfelelő kockázatkezelési módszert fogadott-e el?
- A kezdeményezést kellő mértékben kidolgozták-e a partnerországokban?
- Eredményes monitoring és értékelési rendszereket hoztak-e létre a kiválósági központok létrehozására irányuló kezdeményezés eredményeinek értékeléséhez és a róluk való beszámoláshoz?
Ellenőrzésünkre 2017. február és október között került sor. Áttekintettük az igazoló dokumentációt és interjúkat készítettünk a Bizottság (DG DEVCO, JRC, DG ECHO, DG NEAR és DG HOME), az EKSZ, az UNICRI és az irányítócsoport képviselőivel, valamint az országos kapcsolattartók Brüsszelben megrendezett 5. nemzetközi találkozójának résztvevőivel.
15Három partnerországot kerestünk fel helyszíni vizsgálat céljából: Grúziát (2017 júniusában), valamint Jordániát és Libanont (2017 szeptemberében). Ezek az országok az Unió szomszédságában és a kezdeményezés kiemelt területén találhatók, közülük az első kettőben regionális titkárság is működik14. Interjút készítettünk a regionális titkárságok vezetőivel, a regionális koordinátorokkal, a helyszíni technikai segítségnyújtási szakértőkkel, az országos kapcsolattartókkal, az uniós külképviseletekkel, 15 kedvezményezettel és három (projekteket végrehajtó) uniós vállalkozóval. Ahhoz, hogy átfogó információkat szerezzünk a kezdeményezésről, felmérést készítettünk mind a nyolc regionális titkársággal, valamint egy további szereplőkből álló minta (alább felsorolt) tagjaival. A következőktől kaptunk írásos válaszokat, amelyeket elemeztünk:
- a regionális titkárságok (8-ból 5 válaszolt);
- az országos kapcsolattartók (18-ból 11 válaszolt);
- az uniós külképviseletek (18-ból 14 válaszolt);
- a projektvégrehajtók (7-ből 6 válaszolt);
- az uniós CBRN kapcsolattartók (10-ből 5 válaszolt).
Észrevételek
A tevékenységek kockázatokon alapuló rangsorolása még nem valósult meg
A tevékenységeket és a kiadásokat sürgősen rangsorolni kell
16A korlátozott erőforrások legmegfelelőbb felhasználása érdekében 17/2014. sz. különjelentésünkben a támogatásnak az Unió biztonsága szempontjából legrelevánsabb területekre való irányítását javasoltuk. A DG HOME szerint az Unió biztonsága szempontjából a legközvetlenebb vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) kockázatok elsősorban a közel-keleti országoknak és a keleti partnerség országainak15 területén merülnek fel, ezeket az észak-afrikai országok követik: ezen országok együttesen a partnerországok 20%-át teszik ki. Ugyanakkor a DG DEVCO által földrajzi prioritásként kezelt területek (Délkelet- és Kelet-Európa, a Közel-Kelet, Észak-Afrika és a Száhel-övezet, Afrika atlanti-óceáni régiója, valamint Kelet- és Közép-Afrika) a partnerországok 70%-át fedik le, közülük azonban sokat nem tekintenek relevánsnak az Uniót közvetlenül érintő CBRN-kockázatok felmerülése szempontjából.
17A DG DEVCO és az EKSZ arra ösztönözte a partnerországokat, hogy még többen csatlakozzanak a kezdeményezéshez. Így tovább nőtt a partnerországok száma ahelyett, hogy a tevékenységek kevesebb számú országra összpontosultak volna16. Legutóbbi ellenőrzésünktől 2017 októberéig a partnerországok száma 15-tel (43-ról 58-ra) nőtt (lásd: IV. melléklet), és továbbra is fokozódó érdeklődés övezi a kezdeményezést17. Mivel a források végesek, a földrajzi terjeszkedés miatt az országok átlagosan kevesebb pénzügyi támogatásban részesülnek.
18A 17/2014. sz. különjelentés készítésekor megvizsgáltuk az első 40 projekt kiválasztásakor és végrehajtásakor alkalmazott rendszereket. Összevetettük az 1–40. projekt (első időszak) és a 41–60. projekt (második időszak) finanszírozási összegeit. A 2. ábra alapján elmondható, hogy az EU szempontjából prioritási területnek számító Délkelet- és Kelet-Európa projektjei részesültek összességében a legnagyobb mértékű támogatásban (21%), azonban ez a régió a későbbi időszakban kevesebb támogatást kapott. A 41. projekttől kezdve ugyanakkor Afrika atlanti-óceáni régiója vette át a legjelentősebb kedvezményezett helyét, amelynek országai (Marokkótól eltekintve) nem tartoznak a szomszédság országai közé. A délkelet-ázsiai régió a harmadik legnagyobb kedvezményezett, azonban a kockázatokat tekintve nem tartozik a kiemelt prioritású területek közé. Noha a kockázatok nagyobbak a Közel-Kelet, illetve Észak-Afrika és a Száhel-övezet országaiban (lásd: 16. bekezdés)18, a második időszakban – az Öböl-menti Együttműködési Tanácshoz tartozó régiótól eltekintve – ezek a régiók részesültek a legkisebb mértékű finanszírozásban: a projektfinanszírozás összesen 13%-ában, illetve 9%-ában. Az EU szempontjából a legközvetlenebb CBRN-kockázatokat jelentő régiók (lásd: 16. bekezdés) összesen a projektfinanszírozási összegek 43%-át kapták. A projekteket tehát nem annak alapján rangsorolták, hogy földrajzi elhelyezkedésükhöz milyen kockázat kapcsolódik. Ez nincs összhangban korábbi, a Bizottság által is elfogadott ajánlásunkkal.
19A régiók keresletvezérelt vagy alulról építkező megközelítést19 követve projektjavaslatokat nyújtanak be a DG DEVCO felé. A Bizottság ugyanakkor a finanszírozandó projektek kiválasztásakor nem kockázatokon alapuló kritériumokat alkalmaz, noha saját munkadokumentumában az a megjegyzés szerepel, hogy az Unió biztonságát növelné, ha szélesebb körben alkalmaznák a fenyegetések és a kockázatok értékelését20. A projektjavaslatok besorolása ehelyett érkezési sorrend alapján történik, a Bizottság ugyanis azt reméli, hogy ez ösztönzi majd a versenyt a régiók között. A gyakorlatban a kezdeményezésre előirányzott források nagyszámú partnerország között kerülnek elosztásra.
2. ábra
Finanszírozási előirányzatok régiónként 2010 és 2017. október között
Forrás: Európai Számvevőszék, a CRIS adatbázisból és a CBRN portálról származó, valamint a JRC által rendelkezésre bocsátott adatok alapján.
Egyetlen tematikus terület sem kap továbbá prioritást. Míg eredetileg az Unió belső területére vonatkozó CBRN-politika21 elsősorban a megelőző intézkedésekre összpontosított, a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközre vonatkozó jogi keret22 nem pontosítja, mely külső enyhítő intézkedésnek (felkészültség, megelőzés, felderítés vagy elhárítás) kell nagyobb prioritást kapnia. A DG HOME és a DG DEVCO szakértői ugyanakkor azt javasolják, hogy első lépésként a CBRN jellegű anyagok létezését kell megállapítani és tárolásukat biztosítani. Mindössze három olyan projektet találtunk, amelyek a CBRN-létesítmények és a bennük található anyagok meghatározására irányultak. A 66 projektből csupán 5 foglalkozott kifejezetten a vegyi eredetű kockázatok kezelésével (a kiadások 9%-a) (lásd: V. melléklet), noha az Európai Unió Helyzetelemző Központja (INTCEN) szerint e fenyegetés esetében a legvalószínűbb a tényleges bekövetkezés.
212017 óta a Bizottság a kezdeményezést még egyéb biztonsági vonatkozású kérdések (pl. terrorizmusellenes fellépés, kiberbűnözés elleni küzdelem, a kritikus infrastruktúrák védelme, a hamisított gyógyszerek kereskedelme elleni küzdelem, tengerhajózási biztonság és a robbanószerek) kapcsán is alkalmazza. Mivel a kezdeményezésre rendelkezésre álló források végesek, a Bizottság az újabb tevékenységeket a kiválósági központok struktúráját felhasználva, de más költségvetési sorokból tervezi finanszírozni. Ugyanakkor maguknak a hagyományos CBRN-kockázatoknak a kezeléséhez továbbra is jelentős forrásokra van szükség23. A CBRN területén az országos kapcsolattartók rengeteg erőfeszítést tettek, és arra lehet számítani, hogy ennek eredményei láthatók is lesznek. A kezdeményezés más tematikus területre való kiterjesztése azonban többletmunkával jár, holott maga a CBRN területén is rengeteg még a tennivaló.
A partnerországok igényeinek és prioritásainak meghatározása továbbra is túl sok időt vesz igénybe, és nem alapul rendszeres kockázatértékelésen
22A JRC igényfelmérési kérdőívet dolgozott ki a partnerországok számára. A kérdések általános jellegűek voltak, és olyan témákat érintettek, mint a CBRN-létesítményekkel és -anyagokkal kapcsolatos biztonsági és védelmi intézkedésekre irányadó nemzeti jogi, illetve intézményi keret megléte vagy hiánya az adott partnerországban. A kockázat fogalma nem képezte részét a JRC módszertanának és nem volt kellő útmutatás arról, hogyan kell meghatározni és prioritás szerint rangsorolni a kockázatokat. A kockázatok mérséklését célzó CBRN nemzeti cselekvési tervek a kérdőív segítségével azonosított igények alapján kerültek kidolgozásra.
23A Közös Kutatóközpont szakértői támogatást nyújtottak ugyan a partnerországok CBRN nemzeti csoportjainak24 a kérdések megválaszolásához, azonban a kérdőív még így is a partnerországok önértékelésén alapul. A Bizottság azt javasolja, hogy a kérdőív megválaszolásakor és a nemzeti cselekvési terv kidolgozásakor a minisztériumok és más elismert kapcsolattartók25 képviselői is vegyenek részt az országos munkacsoportokban (lásd: 1. ábra). Elemzésünk rámutatott, hogy a nemzeti csoportok nem vontak be módszeresen szakértőket a CBRN minden egyes területéről.
242017 októberéig az 58 partnerország közül 26 (45%) véglegesítette az igényfelmérési kérdőívet, és mindössze 18 partnerország (31%) dolgozott ki nemzeti cselekvési tervet. Négy partnerország igényfelmérési kérdőív nélkül dolgozta ki a cselekvési tervet (lásd: I. melléklet).
25Annak hátterében, hogy nem minden partnerország dolgozott ki a kérdőív alkalmazásával nemzeti cselekvési tervet, többek között az az ok is állhat, hogy az eljárás önkéntes alapon történik, tehát csak akkor, ha megvan hozzá a politikai akarat. Egy másik ok az egyes partnerországokra jellemző politikai bizonytalanság, ami bonyolulttá teszi a tervezést. Végezetül a Közös Kutatóközpont sem tudott elég gyorsan reagálni valamennyi, a kérdőívvel és a nemzeti cselekvési tervvel kapcsolatos segítségkérésre.
26A partnerországok részéről a kérdőívvel és a nemzeti cselekvési tervvel kapcsolatban egyre nagyobb számban érkező kérések és a kezdeményezés egyre szélesebb körű alkalmazása a végletekig leterhelte a Közös Kutatóközpont humán erőforrásait. A kezdeményezésre elkülönített erőforrások 2015 és 2017 között 200 emberhónapról 105 emberhónapra csökkentek. A Közös Kutatóközpont képtelen volt megbirkózni a nagy munkaterheléssel, ami jelentős késedelmeket okozott a műhelytalálkozók megszervezésében. A 2017. október 31-i állapot szerint a kérelmek benyújtását, illetve a megelőző műhelytalálkozón való részvételt követően átlagosan 19 hónapot vett igénybe a kérdőívvel és a nemzeti cselekvési tervvel kapcsolatos műhelytalálkozók megszervezése. Fennáll a kockázat, hogy amennyiben a kérdőívvel és a nemzeti cselekvési tervvel kapcsolatos feladatokat nem végzik el időben, elveszik a lendület, és ezzel a kezdeményezés hitelessége is csorbulhat.
A kezdeményezés egyes szempontjait kellő mértékben kidolgozták a partnerországokban
A kezdeményezés elősegítette a CBRN irányítási rendszerének javítását a partnerországokban és elmélyítette a regionális együttműködést…
27A kezdeményezés két legnagyobb sikerének a CBRN nemzeti csoportok létrehozása és a regionális együttműködés elindítása tekinthető. Az országos struktúrák létrehozásának elhúzódása a tevékenységek végrehajtását is késleltette. 2017 októberére azonban az országok döntő többsége (lásd: I. melléklet) kijelölte az országos kapcsolattartót és létrehozta a nemzeti csoportot, amelyek célja az ügynökségek közötti együttműködés biztosítása és a CBRN nemzeti szintű irányításának javítása. A kérdőív és a nemzeti cselekvési terv tovább javította az irányítást (lásd: 22. és 24. bekezdés).
28A regionális titkárságok26 támogatják a partnerországokat igényeik felmérésében és kielégítésében, és elősegítik közöttük a koordinációt, továbbá hozzájárulnak a CBRN-hálózat létrehozásához. 17/2014. sz. különjelentésünkben megjegyeztük ugyanakkor, hogy nem rendelkeznek megfelelő technikai szakértelemmel. A DG DEVCO azzal, hogy hét regionális titkársághoz hat helyszíni technikai segítségnyújtási szakértőt (betűszóval „OSA”, a továbbiakban „helyszíni szakértő”) rendelt ki27, teljes mértékben végrehajtotta ajánlásunkat. A helyszíni szakértők szakmai segítséget nyújtanak a nemzeti csoportoknak, az országos kapcsolattartóknak és a regionális titkárságoknak, és ezzel hozzájárulnak a partnerországokban a CBRN irányítási rendszerének kiépítéséhez. Képzéseket és más tevékenységeket szerveznek, koordinálják a nemzeti csoportok üléseit, továbbá előkészítik a kérdőívvel és a nemzeti cselekvési tervvel kapcsolatos műhelytalálkozókat, és ezeken részt is vesznek. Az igények és a projektek megfogalmazása, a feladatmeghatározások megszövegezése és a regionális projektek végrehajtásának nyomon követése révén hozzájárulnak továbbá a regionális együttműködés javításához. A partnerországoknak általában kedvező a véleménye a helyszíni szakértőkről.
29A regionális titkárságok a nemzetközi szervezetekkel28 is elmélyítették az együttműködést és javították a koordinációt (lásd: 1. háttérmagyarázat). Hat partnerországot segítettek például abban, hogy támogatást kaphassanak a biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezmény végrehajtását támogató egységtől.
1. háttérmagyarázat
A nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés elmélyítése
Az ebolaválságot követően, 2017 októberében a G7 globális partnerség olasz elnöksége és az uniós CBRN kiválósági központok műhelytalálkozót szerveztek 11 afrikai országgal, hogy meghatározzák azokat az intézkedéseket, amelyekkel enyhíthetők Afrikában a biológiai biztonsággal és biológiai védelemmel kapcsolatos kockázatok.
Ez volt az első olyan alkalom, hogy a számos nemzetközi kezdeményezés és kötelezettség29 alapján kidolgozott igényfelméréseket és cselekvési terveket összevetették: így lehetővé vált a különböző kezdeményezésekkel kapcsolatban meglévő információk koordinálása és összevonása. A DG DEVCO a tervek szerint tovább folytatja majd ezt a tevékenységét, hogy a jövőbeni fellépések céljából tovább tökéletesítse a biológiai biztonsággal és biológiai védelemmel kapcsolatos legfőbb prioritásokra irányuló intézkedéseket.
17/2014. sz. különjelentésünkben arról számoltunk be, hogy a partnerországokat nem vonták be kellő mértékben a projektek kiválasztásába, noha a kezdeményezésnek jellege szerint alulról építkező megközelítéssel kellett volna létrejönnie.
31A 33. sz. projekt óta (2013. március) a projekteket regionális kerekasztal-megbeszélések keretében vitatják meg, és azóta a DG DEVCO kétszer annyi alulról építkező30 (20), mint felülről építkező (9) projektre tett javaslatot (lásd: VI. melléklet). A projektek legalább fele31 helyi szakértőket is bevon a végrehajtásba. Előző, 17/2014. sz. különjelentésünkben megfogalmazott ajánlásunk teljes mértékben megvalósult. A helyi szereplők immár jobban magukénak érzik a kezdeményezéshez kapcsolódó projekteket, és nagyobb mértékben jellemző rájuk az egyeztetési kultúra is.
32Ajánlásainkban a projektjavaslatok benyújtása és a projektek végrehajtása közötti idő csökkentését javasoltuk, az azonban továbbra is hosszú (lásd: VI. melléklet) – átlagosan a 18 hónapot is meghaladja. A Bizottság a közelmúltban megváltoztatta az egyes kedvezményezettek igényeinek felmérésével kapcsolatos megközelítését, túl korán van még azonban ahhoz, hogy megállapíthassuk, az új módszer milyen mértékben gyorsítja fel a projekttevékenységek megkezdését. Megállapításunk ezért: az ajánlás részben megvalósult.
33Regionális cselekvési tervek mindeddig nem készültek. Az eddig véglegesített nemzeti cselekvési tervek nyomán viták alakultak ki a lehetséges regionális tevékenységekről, illetve projektekről. A regionális titkárságok – néha a helyszíni szakértők támogatásával – a regionális prioritások megállapítása érdekében információkat gyűjtenek a nemzeti szintű igényekről és összegzik azokat. Három régióban azonban a megnövekedett bizalom és a nagyobb felelősségvállalás eredményeként új, „hazai” regionális megközelítés látott napvilágot (lásd: 2. háttérmagyarázat).
2. háttérmagyarázat
A regionális igények felmérése
2016 áprilisában került sor először a délkelet-ázsiai partnerországok nemzeti szakértőinek találkozójára, amelynek keretében – a kérdőív és a nemzeti cselekvési terv elemzése, a korábbi és a jelenlegi projektek, illetve a prioritások listái alapján – megvitatták a regionális prioritásokat. A találkozó nyomán hét regionális projektjavaslat született. Noha ez mindenképpen a kezdeményező kedv növekedését mutatja, a javaslatokat jelentős mértékben módosítani kellett, így döntés született arról, hogy 2018-tól kezdve helyszíni szakértőt rendelnek ki a régióba.
A délkelet- és kelet-európai titkárság elemezte a régió eddigi nemzeti cselekvési terveit és a korábbi projektjavaslatokat (köztük az elutasítottakat is). Felkérték továbbá az országos kapcsolattartókat, hogy készítsenek listát prioritásaikról. A régió ezen információk alapján 2016-ban egy tíz prioritásból álló regionális stratégiát fogadott el. A régió jelenleg véglegesíti egy vegyi- és biológiaihulladék-feldolgozásra vonatkozó projektjavaslat feladatmeghatározását.
Afrika atlanti-óceáni régiójában az országos kapcsolattartók véleménye szerint a projektvégrehajtók által javasolt tevékenységek nem voltak összhangban a helyi igényekkel, mert a feladatmeghatározásokat nem elég konkrétan fogalmazták meg. Helyi szakértőket bíztak meg az információk gyűjtésével és elemzésével, valamint a tényleges igények meghatározásával és projektjavaslatok kidolgozásával. Két közelmúltbeli projektjavaslathoz32 ilyen módon dolgozták ki a feladatmeghatározást. Ezzel a gyakorlattal lerövidíthetőnek bizonyult a bevezető szakasz.
A projektek tervezett outputjainak némelyike vagy mindegyike megvalósult. Számos projekt tartalmazott képzést, amelynek jellege az általános bevezetéstől és tájékoztatástól kezdve az operatívabb kapacitásépítési képzésekig terjedt. A projektek esetenként az uniós tagállamokba szervezett tanulmányutakat, CBRN-felszerelések szállítását, oktatási anyagok – kézikönyvek, bevált gyakorlati útmutatók, módszertani kézikönyvek és nemzeti reagálási tervek – kidolgozását is magunkban foglalták, amelyek eredményeit jogszabályok és rendeletek elfogadásakor és felülvizsgálatakor is felhasználták (lásd: 3. háttérmagyarázat).
3. háttérmagyarázat
A sikertörténetek díjazása
Az országos kapcsolattartókat és a regionális titkárságok vezetőit arra ösztönzik, hogy jutalmazzák a kezdeményezéssel kapcsolatos sikertörténeteket. A kiválósági központoknak az országos kapcsolattartók 5. éves találkozóján megrendezett díjkiosztója az ilyen és hasonló pozitív eredményeket tüntette ki.
Zambia kapta a legnagyobb nemzeti sikertörténetért járó díjat, amiért felülvizsgálta a CBRN-kockázatkezelésre vonatkozó teljes nemzeti jogszabályi keretét. Ennek eredményeként elfogadta a terrorizmusellenes törvény 2015-ös, 2. sz. módosítását, amelynek alapján létrejött a nemzeti terrorizmusellenes központ. Ennek feladata többek között a CBRN-kockázatok feltárása, ellenőrzése és az azokra való reagálás.
A kezdeményezés keretében végzett elméleti feladatok és szimulációs terepgyakorlatok33 nagy elismerést kaptak a partnerországok részéről34 (lásd: 4. háttérmagyarázat). A felmérés résztvevői szerint több terepgyakorlat (és ezekhez kapcsolódó előzetes képzések) támogatására lenne szükség, mivel szerintük ez a gyakorlatiasabb tanulási módszer a legmegfelelőbb.
4. háttérmagyarázat
FALCON I elméleti feladat
Az Öböl-menti Együttműködési Tanács országai utolsóként csatlakoztak a kezdeményezéshez. Noha regionális projekt kidolgozására még nem került sor, a regionális titkárság 2016 februárjában műhelytalálkozó és elméleti feladat szervezésével teremtett dinamikát a régióban. A főként az Egyesült Arab Emírségek és a nukleáris terrorizmus elleni küzdelemre irányuló globális kezdeményezés által finanszírozott események elsősorban a nukleáris veszélyek feltárásával és az azokra való reagálással foglalkoztak. Az első ilyen jellegű esemény, a „FALCON” gyakorlat célja a regionális együttműködés elmélyítése és az információk hatékonyabb megosztása, valamint az egyes országok által elfogadott nemzeti forgatókönyvek továbbfejlesztése volt35. A nukleáris terrorizmus elleni küzdelemre irányuló globális kezdeményezés, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és a Vámigazgatások Világszervezete megfigyelőként vett részt az eseményen.
A második gyakorlatra a tervek szerint 2018–2019-ben kerül sor. A FALCON II elsősorban a sugárzásérzékeléssel és az arra való reagálással kapcsolatos képességekre összpontosít majd, de elméleti és gyakorlati feladatok is részét képezik.
… azonban még most is jelentős akadályok nehezítik a kezdeményezésben rejlő teljes potenciál elérését …
36Az előző szakaszban említett eredmények ellenére még mindig jelentős akadályok állnak fenn, amelyek hátráltatják a kezdeményezésben rejlő teljes potenciál elérését a nemzeti, regionális és nemzetközi szinten összekapcsolt CBRN-közösség létrehozása terén.
… a partnerországokban
37Több tényező is hátráltatta a CBRN irányítási rendszerének megerősítését és a kockázatok enyhítését a partnerországokban. Ilyen tényező volt többek között a nemzeti csoport egészét és különösen az országos kapcsolattartót illetően a megbízás és a jogi státusz korlátozása. További akadály volt, hogy nem találtak elegendő munkatársat a nemzeti csoportba, továbbá a politikai bizonytalanság és a finanszírozási hiányosságok. A helyszíni szakértők több országban is sikeresen koordinálták a nemzeti csoportok üléseit, ez a támogatás azonban nem tartható fenn hosszú távon.
38Az országos kapcsolattartók kulcsszerepet játszanak a hálózaton belül, mivel ők koordinálják a CBRN-szereplők egyes országokban végzett tevékenységeit, és ők az országos kapcsolattartók is a kezdeményezést illető kérdésekben. A Bizottság arra törekszik, hogy e központok minden CBRN-nel kapcsolatos kérdésben „egyablakos ügyintézési pontokká” váljanak. A nemzeti csoportban részt vevő intézmények és az egyes országok kormányzatai azonban gyakran nem adnak nekik eléggé kiemelt szerepet és megfelelő hatásköröket.
39A 17/2014. sz. különjelentés közzététele óta a DG DEVCO mindössze négy uniós külképviselet (Nairobi, Manila, Dakar és Iszlámábád) mellé rendelt ki hosszú távra megbízott regionális együttműködési IcSP-tisztviselőket36. Az első két ilyen országban működik regionális titkárság, a második kettőben azonban nem. A hosszú távra megbízott regionális együttműködési IcSP-tisztviselők a kirendelés szerinti régión belül kapcsolatot tartanak fenn a többi uniós külképviselettel. Feladataik ugyanakkor nem korlátozódnak kizárólag a CBRN-nel kapcsolatos kérdésekre, hanem más biztonságot érintő területeken is tevékenykednek37.
40Az uniós külképviseletek már aktívabban vesznek részt a kezdeményezés népszerűsítésében és az országon, illetve a régiókon belül a politikai akarat mozgósításában, ez azonban még mindig nem elegendő. A CBRN-nel kapcsolatos kérdések nem képezték módszeresen részét a szakpolitikai, biztonsági, illetve politikai párbeszédnek. Tájékoztatásuk mértéke gyakran attól függött, hogy jelen van-e hosszú távra megbízott regionális együttműködési IcSP-tisztviselő a régióban. A kiemelt régiók egyes országaiban az uniós külképviselet nem vett részt a CBRN-nel kapcsolatos tevékenységekben. Véleményünk szerint összességében az EKSZ és a Bizottság részben hajtották végre ezzel kapcsolatos korábbi ajánlásunkat.
… illetve a régióban és azon túl
41Horizontális elemzésünk arra mutatott rá, hogy a legtöbb projekt a regionális együttműködést nem határozta meg kiemelt célkitűzésként, mivel a partnerországok mindegyike először saját nemzeti igényeit kívánja kielégíteni. Tény, hogy egyértelműen szükség van a nemzeti szintű CBRN-kockázatenyhítő kapacitások fejlesztése és a regionális együttműködés elmélyítése közötti megfelelő egyensúly megteremtésére, azon projektek esetében azonban, amelyekre nézve kellő mértékű adat állt a rendelkezésünkre, a nemzeti és a regionális tevékenységek aránya 70:30 volt.
42A nemzeti és regionális szintű CBRN-hálózatok megerősítése elsődleges követelmény ahhoz, hogy bármely, CBRN anyagokkal kapcsolatos esemény bekövetkeztekor megfelelő reagálásra legyen lehetőség. A kezdeményezés célja, hogy elősegítse a partnerországok közötti kooperációt és együttműködést, ennek ellenére a regionális kapcsolatfelvételre nem gyakran került sor. Évente általában kétszer rendeznek a projektek megvitatásához regionális kerekasztal-megbeszéléseket (lásd: 1. ábra és I. melléklet), ezekre azonban csak egyszer hívják meg a nemzeti szakértőket, ami miatt korlátozódik az eseményen jelen lévő szakértelem. A DG DEVCO is rendez éves rendszerességgel találkozót, amelyen csak a regionális titkárságok vezetői vesznek részt. Az országos kapcsolattartók és a helyszíni szakértők azt állították, hogy rendszeresebben lenne szükség regionális találkozók megrendezésére, nemzetközi szakértők meghívására, rövid műhelytalálkozók, illetve képzések, és az eddiginél több elméleti és terepgyakorlat szervezésére.
43Jelenleg nincs sem vitafórum, sem olyan egyéb hely, amely alkalmas lehetne a CBRN területét érintő iránymutatások, bevált gyakorlatok, tanulmányok vagy a nemzetközi tapasztalatok és a más programok (pl. a „Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem” program, a hetedik kutatási keretprogram, a rendőrségi együttműködést támogató eszköz vagy a Horizont 2020) keretében finanszírozott uniós projektek eddigi tapasztalatainak a partnerországokkal való megosztására.
… az egyéb finanszírozási lehetőségek feltárásában
44A kezdeményezés jövője nagymértékben függ a nemzeti cselekvési tervek végrehajtásától. A nemzeti cselekvési tervek számos olyan intézkedést sorolnak fel (lásd az V. melléklet példáit), amelyeket egyedül a nemzeti költségvetések és a kezdeményezésre nemzeti szinten rendelkezésre álló források felhasználásával nem lehet teljes körűen végrehajtani. Léteznek azonban erre más felhasználható források, többek között az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz, az Európai Fejlesztési Alap vagy a Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz.
45A nemzeti cselekvési program alapvető fontosságú dokumentum a CBRN területén a támogatók koordinációjának elősegítése szempontjából, amely kulcsszerepet játszik abban, hogy további források irányuljanak a nemzeti szintű kapacitásépítés felé (lásd: 5. háttérmagyarázat).
5. háttérmagyarázat
A grúziai nemzeti cselekvési terv kidolgozása
2015-ben Grúzia elfogadta 2015–2019-es CBRN nemzeti cselekvési tervét. Noha kidolgozása nem a kezdeményezés igényfelmérési módszertana alapján történt, a cselekvési tervet az elsők között fogadták el a partnerországok között.
A cselekvési terv 30 prioritást és 118 egyedi intézkedést tartalmaz. A grúz intézményközi koordinációs tanács évente szervezett ülések keretében vitatja meg a nemzeti cselekvési terv végrehajtását. Az eseményre az adományozók is meghívást kapnak.
Az adományozók 2017 novemberében megrendezett koordinációs ülésének legfőbb eredményeként született meg az a grúz fél által összeállított igényfelmérési dokumentum, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson az adományozóknak, így az Uniónak is, a CBRN területén nyújtandó támogatások megtervezésében. Két uniós tagállam ajánlott fel támogatást, egyrészt a sürgősségi orvosi ellátás, illetve a polgári védelem terén, másrészt CBRN-képzés nyújtását katonai egységek számára. Ezenkívül egy jelentős nem uniós adományozó bejelentette, hogy a jövőben a Grúziának nyújtott, CBRN-nel kapcsolatos minden támogatását ehhez a nemzeti cselekvési tervhez igazítja majd.
Az uniós külképviseletek jelentős szerepet játszhatnak az egyéb finanszírozási források felderítésében. Ezek olyan CBRN-témákra vonatkozhatnak, mint pl. az élelmiszerbiztonság, a biológiai biztonság és biológiai védelem, a vegyi szennyezés, a biztonsági előírások vagy a hagyományos fejlesztési ágazatokban (pl. mezőgazdaság, környezetvédelem, egészségügy, igazságügy) finanszírozott projektek esetében a CBRN-nel kapcsolatos jogi keretek. A felmérésben részt vevő uniós külképviseletek többsége azonban nem keresett kiegészítő forrásokat a CBRN-tevékenységekhez.
47Döntő többségük arról számolt be, hogy az uniós tagállamokkal még nem került sor adományozói koordinációs találkozókra.
48Annak ellenére, hogy a kezdeményezés és általában véve az Unió számára a szomszédságpolitika kiemelt területnek minősül, a DG NEAR részvétele mindeddig csekélynek volt mondható. Ha a DG DEVCO intenzívebb kapcsolatot tartana fenn a többi érintett bizottsági főigazgatósággal (pl. A DG NEAR-rel és a DG ECHO-val), akkor az megkönnyítené azoknak a hiányosságoknak a kezelését is, amelyekre a kezdeményezés mindeddig nem talált megoldást.
Nem megfelelő monitoring és értékelés
49A kezdeményezésnek közzé kell tennie az általa elért eredményeket, hogy ezzel is irányt adjon a jövőbeni stratégiai és operatív döntéseknek, érdeklődést keltsen és ösztönözze a sikerhez elengedhetetlen politikai elkötelezettséget.
50A kezdeményezés nyomon követéséért a DG DEVCO viseli az átfogó felelősséget, ehhez azonban visszajelzést vár a többi szereplőtől, akik a következő csatornákon gyűjtenek adatokat és követik nyomon, illetve értékelik a kezdeményezés tevékenységeit:
- a CBRN kiválósági központok webalapú portálja (a portál);
- a projektvégrehajtókkal közös irányítóbizottsági ülések;
- koordinációs bizottságok az EKSZ, a JRC, az UNICRI, az irányítócsoport és a helyszíni szakértők részvételével;
- az UNICRI, az irányítócsoport, a helyszíni szakértők és a projektvégrehajtók jelentései;
- eredményorientált helyszíni megfigyelő missziók;
- a JRC értékelő jelentései.
A portál: potenciális információs és monitoringeszköz
51A portál egy korlátozott hozzáférésű webalapú platform, amelyen elvileg – a DG DEVCO szerint – valamennyi projektdokumentáció megtalálható. Célja az is, hogy tájékoztassa az érdekelteket a tervezett tevékenységekről, bemutassa a legfontosabb ülések jegyzőkönyveit és a kapcsolattartási listákat. Az így közzétett információ azonban szórványos, hiányos, nem megfelelően strukturált, és felhasználóbarát (illetve mobilbarát) formátumban nehezen hozzáférhető. A portál fenntartásáért a JRC felelős, a projektdokumentációt azonban a DG DEVCO bocsátja a rendelkezésére. A portál jelenleg sem operatív és irányítási eszközként (lásd: VII. melléklet), sem vitafórumként (lásd: 43. bekezdés)) nem bontakoztatja ki a benne rejlő lehetőségeket.
52A projektvégrehajtók a portál felhasználásával tájékozódnak a korábbi projektekről. Mivel a portál adatai nem teljes körűek, és nem tartalmazza a projektoutputok teljes körű jegyzékét sem, a projektvégrehajtók számára nem áll módszeresen rendelkezésre ez az információ. Emiatt bizonyos tevékenységeket kétszeresen végeztek el. Egyes, a CBRN-ről szóló bevezető képzési programok például több projektben is szerepelnek, a képzési anyagokat azonban, noha hasonlóak, nem használták fel újra, pedig ezzel csökkenthették volna a projektköltségeket.
Egyéb monitoringeszközök
53A DG DEVCO, a JRC, a regionális titkárságok és az országos kapcsolattartók a portálon kívül sem gyűjtötték és összegezték módszeresen az információkat. A résztvevők nagy száma, a nem megfelelő nyilvántartás és a projektekkel kapcsolatos hiányos információk bonyolulttá teszik és hátráltatják a bizottsági felügyeletet, monitoringot és projektértékelést.
54A DG DEVCO az irányítóbizottsági üléseken követte nyomon a projekttevékenységeket. Mivel azonban a főigazgatóság nem tartotta megfelelően nyilván az adatokat, ezért nem tudtuk megerősíteni, hogy az ülésekre rendszeresen sor került-e és hogy betartották-e a szerződéses kötelezettségeket.
5517/2014. sz. különjelentésünkben javasoltuk a döntéshozó és a végrehajtó szervek közötti együttműködés fejlesztését, például a koordinációs bizottság ismételt életre hívásával. Ezek az ülések, amelyeket 2014 óta – általában évente kétszer – újra megrendeznek, globális áttekintést nyújtanak a különböző főbb szereplők38 által végzett tevékenységekről, és ezzel elősegítik a kezdeményezés irányítását. Úgy tekinthető tehát, hogy a 17/2014. sz. különjelentésünkben megfogalmazott ajánlás teljes mértékben teljesült.
56A DG DEVCO a külső szakértők által végzett helyszíni látogatások alapján is nyomon követi az eredményeket. Ellenőrzésünk idején a kezdeményezés keretében végrehajtott 60 projektre vonatkozóan mindössze hat eredményorientált monitoringjelentés készült el véglegesen, amelyek egyike a helyszíni technikai segítségnyújtással foglalkozott. A JRC által végrehajtott projektekre nézve nem került sor eredményorientált monitoring célú látogatásra, noha a JRC maga nem tudja elvégezni ezek értékelését.
Az eredmények értékelése nem kielégítő
57Amiatt, hogy sem a kezdeményezés, sem a projektek szintjén39 nem voltak világos és jól meghatározott célok, illetve megfelelő végeredmény-, illetve hatásmutatók, nem voltak értékelhetők a CBRN kockázatok és fenyegetések enyhítését és az ezekre való felkészülést szolgáló kapacitások növelése terén elért eredmények. Továbbá a kezdeményezés teljesítménye sem volt mérhető, mert a projektek végeredményei és hatása nem kapcsolódtak az átfogó célkitűzésekhez.
58A projektek értékeléséért a JRC felelős, azonban 2016 szeptembere óta a legtöbb projekt értékelésével külső szakértőket bíz meg. Az értékelések mindegyike dokumentumalapú volt, és a JRC információin alapult. Megállapítottuk, hogy az értékelések egyharmadát a projektdokumentáció hiányosságai miatt nem fejezték be (lásd: 51. bekezdés).
59Annak ellenére, hogy az értékelés dokumentumok alapján történt, a végleges értékelések elkészítése a zárójelentések közzétételét követően átlagosan 19 hónapot vett igénybe (a projekt lezárásától számítva pedig még ennél is hosszabb időt). A félidős értékelések véglegesítésére csak akkor került sor, amikor a projektek már majdnem teljesen elkészültek. Az ajánlások – amennyiben készültek ilyenek – a gyakorlatban gyakran feleslegesnek bizonyultak, mivel túl késő volt az alkalmazásukhoz40.
60A legtöbb projekt önálló tevékenységre vonatkozik és nem íródik egy hosszabb távú tervbe, ami pedig nem kedvez a fenntarthatóságnak. A vizsgált projektek döntő többsége esetében nem irányoztak elő intézkedéseket az eredmények fenntarthatóságának biztosításához. Noha egyes projektek az elsősegélynyújtóknak biztosítottak CBRN-felszereléseket, számos partnerország alapvető felszereléssel sem rendelkezik, így a tevékenységek végrehajtását lassítja a technikai kapacitás nem megfelelő volta. Mivel a CBRN területe nem tartozik az elsődleges prioritások közé, csekély mértékű nemzeti finanszírozás áll rendelkezésre, ami a már elért eredmények fenntartását is veszélyezteti. A projektek lezárását követően mindössze néhány képzési tevékenység folytatódott – köztük az oktatók számára tartott képzések.
Következtetések és ajánlások
61A kezdeményezés az Unió eddigi legnagyobb polgári külső biztonsági programja. A koncepció egy egyedi regionális és intézményközi, számos szereplő bevonásán alapuló megközelítésre épül (lásd: 8–10. bekezdés). Összességében a kezdeményezés az Uniót kívülről érő vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetések és kockázatok enyhítésére szolgáló fő eszközök egyike (lásd: 4. bekezdés). Megállapítottuk, hogy a kezdeményezés hozzájárult a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetések enyhítéséhez, de továbbra is vannak még nehézségek (lásd: 16–60. bekezdés).
62A Bizottság és az EKSZ a 17/2014. sz. különjelentésünkben megfogalmazott hat ajánlásból hármat teljes mértékben, kettőt pedig részben hajtott végre (II. melléklet és 11., 16–21., 28., 30–32., 39–40. és 55. bekezdés). A partnerországok jelenleg már nagyobb mértékben részt vesznek a projektek kezdeményezésében és végrehajtásában, fontosabb szerepet kapott a regionális szintű szervezés, továbbá javult a döntéshozók és a végrehajtó szervek közötti együttműködés. Bár történtek előrelépések, az uniós külképviseletek szerepvállalása és a projektvégrehajtás sebessége továbbra sem kielégítő (27–48. bekezdés). Az egyik – a Bizottság által is elfogadott – korábbi ajánlásunk, amely az uniós támogatásoknak az Unió biztonsága szempontjából legrelevánsabb területekre való összpontosítását javasolta, nem valósult meg (lásd: 16–21. bekezdés).
63A kezdeményezés sikere attól függ, hogy irányítói mennyire tudnak alkalmazkodni a jelenlegi nehézségekhez és mennyiben tudják kezelni azokat. A következő ajánlások célja, hogy elősegítsék az ellenőrzés során megállapított hiányosságok kiküszübölését, valamint a kezdeményezés hatékonyabbá és fenntarthatóvá tételét.
64Nem dolgoztak ki megfelelő, a kezdeményezés tevékenységeire irányuló kockázatkezelési módszereket sem a kezdeményezés egészét tekintve, sem a projektkiválasztás szakaszára, sem a partnerországok igényeinek meghatározásához (18–23. bekezdés).
65A Bizottság a partnerországok számára olyan eszközöket és módszertant biztosít, amelyek segítségével felmérhetik saját igényeiket és nemzeti cselekvési terveket dolgozhatnak ki a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris kockázatok enyhítésére (lásd: 22. és 23. bekezdés). A kockázatok azonosítását és prioritások szerinti rangsorolását tekintve azonban nem ad megfelelő útmutatást (lásd: 23. bekezdés). Ennek ellenére az igényfelmérési kérdőív és a nemzeti cselekvési terv továbbra is a kezdeményezés alapelemeit képezi. A Bizottság azonban nem tud minden esetben elég gyorsan reagálni a partnerországok igényeik felmérésével és prioritások szerinti besorolásával kapcsolatos segítségkérésére; ez a kérdőívek és a cselekvési tervek kidolgozásában egyaránt jelentős késedelmet okozhat (lásd: 26. bekezdés).
1. ajánlás – Rendszerszintű kockázatértékelés alapján rangsorolják a tevékenységeket
A Számvevőszék azt javasolja, hogy a Bizottság és az EKSZ:
- az Uniót fenyegető külső vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris kockázatok meghatározásához végezzen közös uniós elemzést, amelynek alapján átfogóan hajthatók végre a belső és a külső fellépések.
A Bizottság:
- az igényfelmérésekbe és a nemzeti cselekvési tervek módszertanába építse be a rendszerszintű kockázatfelméréseket;
- minden esetben reagáljon gyorsan a partnerországoknak az igényfelmérés és a nemzeti cselekvési terv véglegesítésével kapcsolatos segítségkérésére.
Ajánlott megvalósítási határidő: 2019. június.
66A korábbi ajánlásaink nyomán megvalósuló fejlesztéseken kívül a partnerországok a kezdeményezés több más szempontját is továbbfejlesztették. A kezdeményezés elősegítette a biztonság és az együttműködés kultúrájának terjedését (lásd: 22. és 31. bekezdés). A legtöbb partnerországban kijelölték a CBRN nemzeti csoportokat. A projektek során a legtöbb tervezett output megvalósult; az érdekeltek leginkább az operatívkapacitás-építési tevékenységeket értékelték (lásd: 34–35. bekezdés).
67Kezdeményezték a regionális együttműködést is, bár az egyelőre még nem valósult meg, ugyanis a partnerországok között nincs elég kapcsolat, és azok elsőként inkább nemzeti szintű igényeiket kívánják kielégíteni (lásd: 33., 41–43. bekezdés).
2. ajánlás – Helyezzenek nagyobb hangsúlyt a kezdeményezés regionális dimenziójára
A Bizottság növelje a regionális tevékenységek – köztük a terepgyakorlatok és az elméleti képzések – számát.
Ajánlott megvalósítási határidő: 2019. december.
68Előző, 17/2014. sz. különjelentésünk óta javult az uniós külképviseletek kezdeményezésbe történő bevonása is, noha azok a kezdeményezés népszerűsítésében és a politikai akarat mozgósításában nem voltak kellően aktívak (lásd: 39. és 40. bekezdés). A CBRN kezdeményezés nem képezte módszeresen részét a szakpolitikai, biztonsági, illetve politikai párbeszédnek.
3. ajánlás – Növeljék tovább az uniós külképviseleteknek a kezdeményezésben játszott szerepét
A Bizottság és az EKSZ közösen:
- minden uniós külképviseleten bízza meg a kijelölt kapcsolattartókat, illetve a hosszú távra megbízott regionális együttműködési IcSP-tisztviselőket CBRN-feladatokkal;
- a szakpolitikai, biztonsági, illetve politikai párbeszédbe építsék be a CBRN-nel kapcsolatos kérdéseket is.
Ajánlott megvalósítási határidő: 2018. december.
69A bizottsági főigazgatóságok nem kommunikáltak megfelelően egymással és az adományozói közösséggel a rendelkezésre álló potenciális forrásokról (lásd: 44–48. bekezdés).
4. ajánlás – Határozzák meg a lehetséges szinergiákat és az egyéb elérhető finanszírozási forrásokat
A DG DEVCO és az EKSZ működjön együtt a többi érintett bizottsági főigazgatósággal, különösen a DG NEAR-rel, valamint más adományozókkal a lehetséges szinergiák és az olyan egyéb elérhető finanszírozási források feltárása érdekében, amelyeket hatékonyabban lehetne felhasználni a CBRN-tevékenységek támogatásához.
Ajánlott megvalósítási határidő: 2019. június.
70A bizottsági monitoring és értékelés az elégtelen és szórványos információk, az adatok hiányos nyilvántartása és a partnerországok nem kellő mértékű bevonása miatt nem volt megfelelő (lásd: 51–60. bekezdés). Az egyértelmű célok, a releváns mutatók és a helyszínen gyűjtött adatok hiánya megnehezítette a projektek hosszú távú eredményének és hatásának, illetve a kezdeményezés egészének az értékelését.
5. ajánlás – A monitoring és az értékelés javítása révén növeljék a tevékenységek elszámoltathatóságát és láthatóságát
A Bizottság:
- a kezdeményezés átfogó célkitűzése alapján határozzon meg a projektek szintén alkalmazható konkrétabb célkitűzéseket, lehetővé téve, hogy az eredmények a projektek szintjétől egészen a nemzeti és regionális szintig, illetve átfogóan az egész kezdeményezés szintjéig mérhetőek legyenek;
- határozzon meg végeredmény- és hatásmutatókat, amelyek segítségével a kitűzött célokhoz viszonyítva mérhető a kezdeményezés eredményessége.
Ajánlott megvalósítási határidő: 2019. december.
71A CBRN webalapú portálja – mint a kezdeményezéshez kapcsolódó tevékenységek végrehajtásának és irányításának operatív adatbázisa – jelentős potenciállal rendelkezik, azonban jelenleg még nem tekinthető a tevékenységek, a levont tanulságok és a bevált gyakorlatok eredményes, teljes körű, aktualizált és strukturált adattárának (lásd: 51–59. bekezdés).
6. ajánlás – Alakítsák át a webalapú portált úgy, hogy az könnyű hozzáférést biztosítson a kezdeményezés keretében végrehajtott tevékenységekkel kapcsolatos valamennyi információhoz
A Bizottság gondoskodjék arról, hogy:
- minden releváns információ – a megfelelő hozzáférési jogosultságokkal – elérhető legyen a webalapú portálon;
- a bevált gyakorlatok és az iránymutatások hozzáférhetőek legyenek a CBRN portálon.
Ajánlott megvalósítási határidő: 2018. december.
A jelentést 2018. április 24-i luxembourgi ülésén fogadta el a Karel PINXTEN számvevőszéki tag elnökölte III. Kamara.
a Számvevőszék nevében
Klaus-Heiner Lehne
elnök
Mellékletek
I. melléklet
A kezdeményezés számokban
| Időszak | 2009–2013 | 2014–2017 | 2020 |
| Költségvetés | 109 millió euró Éves átlag= ± 22 |
76 millió euró Éves átlag = ± 19 |
|
| 130 millió euró | |||
| Előirányzott összegek | 97 millió euró projektekre | ||
| 41 millió euró segítségnyújtásra (kapacitásépítés és irányítás) | |||
Forrás: Európai Számvevőszék, a CRIS adatbázis alapján.
A 8 régió és az 58 partnerország, 2017. október
| A következők száma: | AAF | NAS | SEEE | MIE | ÖET | ECA | CA | SEA | Összesen |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Partnerországok | 10 | 6 (+1) | 10 | 3 | 3 | 11 | 5 | 10 | 58 |
| Országos kapcsolattartók | 10 | 6 | 10 | 3 | 3 | 11 | 5 | 9 | 57 |
| Nemzeti csoportok | 10 | 1 | 9 | 3 | 0 | 10 | 3 | 8 | 46 |
| Kerekasztal-megbeszélések | 12 | 7 | 14 | 9 | 5 | 9 | 6 | 13 | n.a. |
| Véglegesített igényfelmérési kérdőívek | 6 | 1 | 4 | 2 | 1 | 5 | 3 | 4 | 26 |
| Véglegesített nemzeti cselekvési tervek | 4 | 0 | 3 | 1 | 0 | 4 | 0 | 6 | 18 |
Forrás: Európai Számvevőszék, a JRC dokumentumai, helyszíni technikai segítségnyújtási jelentések, a kerekasztal-megbeszélések jegyzőkönyvei és a CRIS adatbázis alapján.
II. melléklet
A 17/2014. sz. különjelentésben megfogalmazott ajánlások hasznosulásának vizsgálata
| Ajánlások | Jelenlegi állapot | Hivatkozás a szövegben |
|---|---|---|
| A legközvetlenebb haszon megvalósulása érdekében az uniós támogatásnak az Unió biztonsága szempontjából legrelevánsabb földrajzi területekre való összpontosítása. | Nem valósult meg | 16–21. bekezdés |
| A szakértelem növelése révén a regionális titkárságok kapacitásának fejlesztése. | Maradéktalanul megvalósult | 28. bekezdés |
| Az uniós külképviseletek szerepének bővítése, különösen a regionális titkársággal is rendelkező országokban. | Részben megvalósult | 39–40. bekezdés |
| Intézkedések meghozatala annak érdekében, hogy a partnerországok ne csak a projektek kezdeményezésében, hanem a végrehajtásában is részt vegyenek. Ez növelné a partnerországok elkötelezettségét az intézkedések iránt és biztosítaná az intézkedések fenntarthatóságát is. | Maradéktalanul megvalósult | 30–31. bekezdés |
| A projektjavaslatok, illetve a projektek végrehajtása közötti idő csökkentésének érdekében az eljárások hatékonyabbá tételére irányuló törekvések folytatása. | Részben megvalósult | 32. bekezdés |
| A döntéshozó és a végrehajtó szervek közötti együttműködés fejlesztése, például a koordinációs bizottság ismételt életre hívásával. | Maradéktalanul megvalósult | 55. bekezdés |
Forrás: Európai Számvevőszék.
III. melléklet
Regionális titkárságok és partnerországok, 2017. október
| Rövidítés | Régió | Részt vevő országok |
|---|---|---|
| SEA | Délkelet-Ázsia | Brunei, Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld, Vietnam |
| AAF | Afrika atlanti-óceáni régiója | Benin, Kamerun, Elefántcsontpart, Gabon, Libéria, Mauritánia, Marokkó, Szenegál, Sierra Leone, Togo |
| NAS | Észak-Afrika és a Száhel-övezet | Algéria, Burkina Faso, Líbia, Mali, Marokkó, Niger, Tunézia |
| SEEE | Délkelet- és Kelet-Európa | Albánia, Örményország, Azerbajdzsán, Bosznia-Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Grúzia, Moldova, Montenegró, Szerbia, Ukrajna |
| CA | Közép-Ázsia | Afganisztán, Kirgizisztán, Pakisztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán |
| MIE | Közel-Kelet | Irak, Jordánia, Libanon |
| ECA | Kelet- és Közép-Afrika | Burundi, Kongói Demokratikus Köztársaság, Etiópia, Ghána, Kenya, Malawi, Ruanda, Seychelle-szigetek, Tanzánia, Uganda, Zambia |
| ÖET | Az Öböl-menti Együttműködési Tanács országai | Egyesült Arab Emírségek, Katar, Szaúd-Arábia |
Forrás: Európai Számvevőszék, a DG DEVCO és az EKSZ adatai alapján.
IV. melléklet
A kezdeményezés földrajzi megoszlása
V. melléklet
Példák CBRN prioritásokra, négy partnerország cselekvési terve alapján
Forrás: Az UNICRI poszterei az Elefántcsontpart, Libanon, Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság és Grúzia által megosztott információkon alapján.
VI. melléklet
A projektek jegyzéke
| Nem | Projektcím | Költségvetés (euró) | Régió | Alulról építkező | Az ötlet megfogalmazása | Kezdőnap | Zárónap | Érintett CBRN területek |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 66 | MEDISAFE – Az illegális gyógyszerkereskedelem elleni küzdelem és a gyógyszerek biztonságosságának növelése Kelet- és Közép-Afrikában | Előkészületben | ECA | hibrid | CB | |||
| 65 | A vegyi- és biológiaihulladék-gazdálkodás megerősítése a közép-afrikai országokban a biztonsági és védelmi kockázatok hatékonyabb enyhítése érdekében | 3 000 000 | CA | Igen | 2016. 06. 02. | CB | ||
| 64 | EU P2P – Kettős felhasználású termékekre irányuló exportellenőrzési program, 2017 | 3 000 000 | NAS, SEEE | Nem | RN | |||
| 63 | Speciális CBRN felszerelések biztosítása határellenőrzéssel megbízott személyzet képzéséhez | 1 000 000 | NAS | Igen | Az 55. sz. projekthez kapcsolódóan | CBRN | ||
| 62 | Helyszíni technikai segítségnyújtás CBRN kiválósági központok számára | Előkészületben | SEA | n.a. | CBRN | |||
| 61 | Vegyi anyagok és a hozzájuk kapcsolódó hulladékok körültekintő kezelése Délkelet-Ázsiában (SEACHEM) | 2 999 815 | SEA | I | 2014. 04. 03. | 2017. 09. 01. | 2020. 09. 01. | C |
| 60 | Kelet- és közép-afrikai kiválósági központoknak a nukleáris biztonság terén nyújtott támogatás | 3 500 000 | ECA | Igen | 2016. 11. 08. | 2019. 11. 07. | RN | |
| 59 | A CBRN kiválósági központok regionális titkárságainak megerősítése az Öböl-menti Együttműködési Tanácshoz tartozó régióban | 285 000 | ÖET | n.a. | 2015. 09. 15. | 2016. 09. 14. | CBRN | |
| 58 | Speciális felszerelés biztosítása CBRN-kriminalisztika céljára a kiválósági központok délkelet- és kelet-európai régiójában | 1 871 115 | SEEE | Igen | 2014. 04. 08., az 57. sz. projekthez kapcsolódóan | 2017. 01. 15. | 2018. 04. 30. | CBRN |
| 57 | A CBRN események ügyében folyó nyomozásokhoz kapcsolódó helyszínelési kriminalisztikai képességek megerősítése a kiválósági központok délkelet- és kelet-európai régiójában | 1 399 670 | SEEE | Igen | 2014. 04. 08. | 2020. 01. 14. | CBRN | |
| 56 | Helyszíni technikai segítségnyújtás 2 Helyszíni technikai segítségnyújtás a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris kiválósági központok algíri és taskenti regionális titkárságai számára | 2 130 250 | CA, NAS | n.a. | 2019. 11. 10. | CBRN | ||
| 55 | A CBRN jellegű anyagok ellenőrzését és felderítését elősegítő határellenőrzési kapacitás erősítése | 3 500 000 | NAS, AAF | Igen | 2013. 07. 02. | 2019. 09. 30. | CBRN | |
| 54 | Kapacitásépítés a CBRN eseményekkel szembeni egészségügyi készültség és reagálás terén | 2 999 965 | MIE | Igen | 2014. 02. 26. | 2019. 07. 17. | CBRN | |
| 53 | A nemzeti jogi keretek megerősítése és speciális képzés nyújtása a biológiai biztonság és a biológiai védelem területén a közép-ázsiai országokban | 5 000 000 | CA | Igen | 2015. 03. 25. | 2015. 12. 22. | 2018. 12. 21. | B |
| 52 | Speciális felszerelés biztosítása CBRN-elsősegélynyújtók számára a kiválósági központok délkelet-európai régiójában | 1 697 563 | SEEE | Igen | 2013. 07. 10., a 44. sz. projekthez kapcsolódóan | 2015. 12. 11. | 2018. 06. 10. | CBRN |
| 51 | Helyszíni technikai segítségnyújtás a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris kiválósági központok grúziai, kenyai és marokkói regionális titkárságai számára | 2 969 700 | SEEE, CEA, AAF | n.a. | 2015. 09. 15. | 2018. 09. 14. | CBRN | |
| 50 | Speciális felszerelés biztosítása a CBRN készültségi és reagálási kapacitás fejlesztése céljából | 2 634 042 | AAF, ECA | Igen | 2014. 04. 01. | 2015. 10. 01. | 2019. 06. 30. | CBRN |
| 49 | Pakisztáni egészségügyi projekt | 927 608 | CA | Nem | 2015. 01. 05. | 2018. 01. 04. | B | |
| 48 | Járványok regionális kezelésének javítása a CBRN kiválósági központok partnerországaiban, Afrika atlanti-óceáni régiójában. | 3 499 600 | AAF | Igen | 2014. 06. 01. | 2016. 01. 01. | 2018. 12. 31. | B |
| 47 | Uniós tájékoztató program a kettős felhasználású termékekről – Délkelet-Ázsia | 3 472 100 | SEA | Igen | 2014. 04. 03. | 2015. 09. 01. | 2018. 08. 31. | CBRN |
| 46 | Délkelet-Ázsia CBRN-kapacitásának fejlesztése a CBRN-kockázatok enyhítése terén, a CBRN elsősegély, a biológiai biztonság és a biológiai védelem, a figyelemfelkeltés és a jogi keretek vonatkozásában | 3 000 000 | SEA | Igen | 2014. 04. 03. | 2015. 07. 10. | 2018. 07. 09. | CBRN |
| 45 | Mozgó Laboratórium létrehozása helyszíni beavatkozások céljára az Ebola-járvány kitörésének helyszínein, és ehhez kapcsolódóan CBRN kapacitásépítés Nyugat-Afrikában (EUWAM-Lab) | 2 579 854 | AAF | Nem | 2014. 09. 18. | 2017. 11. 17. | B | |
| 44 | A CBRN elsősegélynyújtási kapacitások fejlesztése és a regionális együttműködés elmélyítése Délkelet-Európában, a dél-kaukázusi régióban, Moldovában és Ukrajnában | 2 953 550 | SEEE | Igen | 2013. 07. 10. | 2015. 01. 01. | 2018. 04. 30. | CBRN |
| 43 | Uniós tájékoztató program a kettős felhasználású termékekről | 2 249 250 | SEEE, MIE, GCC, NAS, CA | Nem | 2015. 09. 01. | 2017. 06. 30. | CBRN | |
| 42 | Vegyi biztonság és védelem a közép-kelet-afrikai régióban | 2 978 000 | ECA, AAF | Igen | 2014. 05. 06. | 2015. 01. 05. | 2018. 01. 04. | C |
| 41 | Veszélyes vegyi létesítmények és a kockázatok enyhítése Afrika atlanti-óceáni régiójában | 3 000 000 | AAF, NAS | Igen | 2014. 06. 01. | 2015. 01. 01. | 2017. 12. 31. | C |
| 40 | Egészségügyi laboratóriumok megerősítése a potenciális biológiai fenyegetések minimálisra csökkentése érdekében | 4 495 712 | SEEE, NAS, MIE, CA | Nem | 2013. 12. 18. | 2017. 12. 17. | B | |
| 39 | Az egészségbiztonság megerősítése a kikötőkben, a repülőtereken és a szárazföldi határátkelőkön | 1 432 757 | CA, GCC, MIE, NAS | Nem | 2013. 07. 24. | 2015. 11. 23. | B | |
| 38 | A kettős felhasználású termékekre vonatkozó exportellenőrzési tájékoztatás | 3 500 000 | CA, MIE | Nem | 2013. 12. 30. | 2019. 07. 29. | CBRN | |
| 37 | A kórokozó-átvivővel terjedő betegségek megelőzése a földközi-tengeri és a fekete-tengeri régióban új hálózatok létrehozása révén – MEDILABSECURE | 3 626 410 | SEEE, MIE,NAS | Nem | 2014. 01. 06. | 2018. 07. 05. | B | |
| 36 | A Mediterrán Intervenciós Járványügyi Képzési Program (MediPIET) továbbfejlesztése és megszilárdítása | 6 400 000 | SEEE, MIE,NAS | Nem | 2014. 01. 01. | 2017. 12. 31. | B | |
| 35 | AAF – Hulladékgazdálkodás | 3 871 800 | AAF | Igen | 2013. 03. 20. | 2014. 01. 01. | 2017. 12. 31. | CB |
| 34 | Kapacitáserősítés a CBRN-reagálás, valamint a kémiai és az egészségügyi veszélyhelyzetek területén | 3 914 034 | MIE | Igen | 2012. 09. 01. | 2013. 12. 23. | 2017. 06. 22. | CBRN |
| 33 | A CBRN-vonatkozású nemzeti jogi keret szigorítása, valamint speciális és műszaki képzés biztosítása a CBRN-felkészültségi és reagálási képesség javításához | 2 699 069 | AAF, ECA | Igen | 2013. 03. 20. | 2013. 09. 15. | 2017. 02. 28. | CBRN |
| 32 | A Mediterrán Intervenciós Járványügyi Képzési Program (MediPIET) létrehozása | 400 000 | MIE, NAS, SEEE, AAF | Nem | 2013. 01. 01. | 2014. 12. 31. | B | |
| 31 | Egyetemeknek és intézeteknek a vegyi anyagok kettős felhasználásával kapcsolatos aggodalmakra irányuló figyelemfelkeltést célzó hálózata | 614 883 | CA, MIE, AAF, NAS, SEEE, SEA | Igen | 2012. 12. 21. | 2015. 04. 20. | C | |
| 30 | Nukleáris kriminalisztikával foglalkozó kiválósági hálózat a délkelet-ázsiai régióban | 600 000 | SEEE, SEA | Igen | 2012. 12. 21. | 2016. 12. 20. | RN | |
| 29 | Regionális humánerőforrás-fejlesztés nukleáris biztonság, védelem és biztosítékkezelés céljából egy thaiföldi egyetemi mesterképzési program keretében | 624 451 | SEA | I | 2012. 12. 21. | 2016. 03. 20. | RN | |
| 28 | Nukleáris és radioaktív anyagokra vonatkozó integrált nemzeti biztonsági rendszer kifejlesztésének támogatása | 1 000 000 | SEA | I | 2012. 12. 21. | 2016. 12. 20. | RN | |
| 27 | Biológiai fenyegetések kezelése | 480 000 | SEA | I | 2012. 12. 21. | 2015. 06. 30. | B | |
| 26 | A CBRN-vonatkozású nemzeti jogi keretek megerősítésének előfeltétele | 299 936 | MIE, NAS | Igen | 2012. 12. 17. | 2014. 12. 16. | CBRN | |
| 25 | A biológiai védelemmel/biológiai biztonsággal/biológiai fenyegetések kezelésével kapcsolatos ismeretek fejlesztése és a bevált gyakorlat átadása | 434 010 | MIE | Nem | 2012. 12. 12. | 2015. 04. 11. | B | |
| 24 | A radioaktív és nukleáris anyagok felderítésére, kezelésére és a lakosság védelmére szolgáló módszertan kidolgozása | 599 830 | AAF | Igen | 2012. 12. 18. | 2017. 12. 17. | RN | |
| 23 | Kapacitásépítés a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok jelentette fenyegetések azonosítása és kezelése érdekében | 492 405 | AAF, SEEE, MIE, NAS, SEA | Nem | 2012. 12. 10. | 2014. 12. 09. | CBRN | |
| 22 | Speciális technikai képzés nyújtása az elsődleges válaszintézkedéseket végrehajtók képességeinek javítására a CBRN-események bekövetkezése esetén | 677 766 | AAF, SEA | Igen | 2012. 12. 17. | 2014. 12. 16. | CBRN | |
| 21 | A CBRN-anyagok azonosításával és felderítésével foglalkozó regionális határ-ellenőrzési kapacitás kiépítése | 700 000 | AAF, SEA | Igen | 2012. 12. 21. | 2016. 12. 20. | CRN | |
| 20 | nem kötöttek szerződést | |||||||
| 19 | Eljárások és iránymutatások kidolgozása a szabályozási ellenőrzés alá tartozó CBRN-anyagokra vonatkozó biztonságos információkezelési rendszerek és adatcsere-mechanizmusok létrehozása és tökéletesítése érdekében | 400 000 | AAF, CA, ECA, MIE, NAS, SEEE, SEA | Nem | 2013. 03. 01. | 2015. 06. 30. | CBRN | |
| 18 | Egyetemeknek és intézeteknek a biotechnológia területén alkalmazott kettős felhasználással kapcsolatos aggodalmakra irányuló figyelemfelkeltést célzó nemzetközi hálózata | 399 719 | AAF, CA, MIE, NAS, SEEE, SEA | Nem | 2013. 03. 01. | 2014. 12. 31. | B | |
| 17 | Nemzeti reagálási terv létrehozása Ghánában és Kenyában vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) anyagokkal kapcsolatos, nem engedélyezett eseményekre való válaszadás érdekében | 240 000 | ECA, AAF | Igen | 2013. 05. 15. | 2015. 05. 15. | CBRN | |
| 16 | Integrált nemzeti nukleáris biztonsági rendszer kifejlesztésének támogatása | 400 000 | NAS, AAF | Igen | 2013. 01. 01. | 2015. 09. 30. | RN | |
| 15 | A biológiai védelem és a biológiai biztonság megerősítése egy laboratóriumi izobank-rendszer kifejlesztésével | 480 000 | SEA | Nem | 2013. 08. 01. | 2015. 06. 30. | CBRN | |
| 14 | Speciális és műszaki képzés nyújtása az elsődleges válaszintézkedéseket végrehajtók képességeinek javítása érdekében | 400 000 | SEEE | Nem | 2013. 04. 01. | 2015. 03. 31. | CBRN | |
| 13 | A vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok jelentette fenyegetések meghatározását és az azokra való reagálást célzó kapacitásépítés és figyelemfelkeltés a szubszaharai Afrika országaiban | 319 924 | ECA | Nem | 2013. 01. 01. | 2015. 06. 30. | CBRN | |
| 12 | Az Európai Unió és a délkelet-ázsiai országok közötti tapasztalatcsere a biológiai védelemre és a biológiai biztonságra vonatkozó jogszabályok és szabályozások szigorításáról, valamint az érintett laboratóriumi irányítási rendszerekről a regionális kiválósági központ közreműködésével – 2. fázis | 320 000 | SEA | Nem | 2013. 04. 01. | 2015. 03. 31. | B | |
| 11 | PA vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokkal való visszaélés kockázatainak értékelésére szolgáló bevált gyakorlat és ügynökségek közötti eljárások előmozdítása | 1 915 452 | AAF, MIE, NAS, SEEE, SEA | Nem | 2013. 01. 01. | 2014. 12. 31. | CBRN | |
| 10 | A CBRN-fenyegetések mérséklésével kapcsolatos e-tanulási kurzusok kidolgozása | 399 806 | AAF, CA, ECA, MIE, NAS, SEEE, SEA | Igen | 2013. 01. 01. | 2015. 03. 31. | CBRN | |
| 9 | A CBRN-eseményekre vonatkozó libanoni nemzeti reagálási terv | 159 900 | MIE | Nem | 2013. 01. 01. | 2014. 12. 31. | CBRN | |
| 8 | A CBRN-vonatkozású nemzeti jogi keretek megerősítésének előfeltétele | 800 000 | SEA | Igen | 2013. 01. 01. | 2015. 06. 30. | CBRN | |
| 7 | A biológiai védelemmel, illetve a biológiai biztonsággal kapcsolatos iránymutatások, eljárások és szabványosítás | 1 199 576 | SEEE, SEA | Igen | 2013. 01. 01. | 2015. 03. 31. | B | |
| 6 | A vegyi és a biológiai hulladékra vonatkozó ismeretek fejlesztése és a bevált gyakorlat átadása | 480 000 | SEA | Igen | 2013. 01. 01. | 2014. 12. 31. | CB | |
| 5 | A CBRN-anyagok behozatalának/kivitelének monitoringjára vonatkozó ismeretek fejlesztése és a bevált gyakorlat átadása | 1 440 000 | AAF, CA, MIE, NAS | Nem | 2013. 01. 01. | 2014. 12. 31. | CBRN | |
| 4 | Az ügynökségek közötti CBRN-reagálásra vonatkozó ismeretek fejlesztése és a bevált gyakorlat átadása | 959 675 | SEEE, SEA | Igen | 2013. 01. 01. | 2014. 12. 31. | CBRN | |
| 3 | A biológiai védelemmel/biológiai biztonsággal/biológiai fenyegetések kezelésével kapcsolatos ismeretek fejlesztése és a bevált gyakorlat átadása | 1 920 000 | AAF, NAS, SEEE, SEA | Igen | 2013. 01. 01. | 2015. 06. 30. | B | |
| 2 | Kapacitásépítés a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok jelentette fenyegetések azonosítása és kezelése érdekében | 160 000 | SEEE | Nem | 2013. 01. 01. | 2015. 03. 31. | CBRN | |
| 1 | A kriminalisztikai kapacitás azonosítása és megerősítése a szervezett bűnözés és a vegyi anyagok tiltott kereskedelmének megelőzése területén, beleértve az élvonalban dolgozó vámtisztviselők képzését és felszerelését is | 640 000 | SEEE | Nem | 2013. 01. 01. | 2015. 03. 31. | C |
Forrás: A CBRN-portál és a CRIS adatbázis.
VII. melléklet
A portálon közzétett, illetve nem közzétett információk
Forrás: Európai Számvevőszék.
Rövidítések és betűszavak
AAF: Afrika atlanti-óceáni régiója
CA: Közép-Ázsia
CBRN: Vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris
DG DEVCO: A Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatósága
DG ECHO: Az Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatósága
DG NEAR: Az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága
ECA: Kelet- és Közép-Afrika
EKSZ: Európai Külügyi Szolgálat
IcSP: A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz
INTCEN: Az Európai Unió Helyzetelemző Központja
JRC: Közös Kutatóközpont
MIE: Közel-Kelet
NAP: Nemzeti cselekvési terv
NAQ: Igényfelmérési kérdőív
NAS: Észak-Afrika és a Száhel-övezet
NFP: Országos kapcsolattartó
ÖET: Öböl-menti Együttműködési Tanács
SEA: Délkelet-Ázsia
SEEE: Délkelet- és Kelet-Európa
UNICRI: Az ENSZ Régióközi Bűnügyi és Igazságügyi Kutató Intézete
Végjegyzetek
1 További fellépések többek között a kettős felhasználású termékek (mind polgári, mind katonai alkalmazású CBRN-anyagok) exportellenőrzési rendszerének szigorítása, valamint a kettős alkalmazású technológiai szakértelemmel rendelkező tudományos szakemberek átirányítása.
2 COM(2017) 610 final, 2017. október 18.: „Cselekvési terv a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris biztonsági kockázatokkal szembeni felkészültség fokozásáról”.
3 Például: az ENSZ BT 1540. sz. határozata, a vegyifegyver-tilalmi egyezmény, a biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezmény és a hasadóanyag-tilalmi szerződés.
4 Pool Reinsurance Company, Terrorism threat and mitigation report (Jelentés a terrorista fenyegetésről és annak enyhítéséről), 2016. augusztus–december, Clingendael Strategic Monitor 2017.
5 A Tanács következtetései a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) biztonság európai unióbeli növeléséről – uniós CBRN-cselekvési terv. 15505/1/09 REV 1 dokumentum, 2009. november 12.
COM(2014) 247 final: „Közlemény a CBRNE-kockázatok felderítésének és mérséklésének új uniós megközelítéséről”.
COM(2017) 610 final.
6 Tervezet – A Tanács következtetései az Európai Unió 2015–2020-as időszakra szóló megújított belső biztonsági stratégiájáról, 2015. június 10., 9798/15 dokumentum.
A Tanács következtetései az Európai Számvevőszék „A kiválósági központok létrehozására irányuló uniós kezdeményezés eredményesen járulhat-e hozzá az Uniót kívülről fenyegető vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris veszélyek mérsékléséhez?” c. 17/2014. sz. különjelentéséről, 2015. október 26., 13279/15 dokumentum.
Az Európai Tanács elnökének, az Európai Bizottság elnökének és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete főtitkárának közös nyilatkozata, EU–NATO együttes nyilatkozat, 2016.
A Tanács következtetései az EU terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos külső tevékenységeiről, 10384/17 dokumentum, 2017. június 19.
7 Az Európai Parlament 2015. április 29-i állásfoglalása a Bizottság 2013. évi mentesítéséhez kapcsolódó számvevőszéki különjelentésekről, P8_TA(2015)0119.
Az Európai Parlament 2015. július 9-i állásfoglalása az európai biztonsági stratégiáról, P8_TA(2015)0269.
Az Európai Parlament 2016. november 23-i állásfoglalása a közös biztonság- és védelempolitika végrehajtásáról, P8_TA(2016)0440.
8 SWD(2017) 278 final, „Az uniós biztonságpolitika átfogó értékelése, amely a következő dokumentumot kíséri: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak és a Tanácsnak: Kilencedik eredményjelentés a hatékony és valódi biztonsági unió megvalósításáról.”
9 „Közös jövőkép, közös fellépés: erősebb Európa”. Az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiája, 2016. június.
10 A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz 5. cikkére vonatkozó éves cselekvési program (2017): A CBRN anyagokkal kapcsolatos kockázatok enyhítéséről és az azokkal szembeni felkészültségről szóló cselekvési dokumentum.
11 Az Európai Parlament és a Tanács 2014. március 11-i 230/2014/EU rendelete a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 1. o.).
12 A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz (IcSP), tematikus stratégiai dokumentum, 2014–2020. 2014 és 2020 közötti többéves indikatív program (melléklet).
13 A kísérleti projekteket és a tervezést a CBRN anyagokkal kapcsolatos kockázatok enyhítésére és az azokkal szembeni felkészültségre vonatkozó 2009-es éves cselekvési program keretében finanszírozták.
14 A délkelet-kelet-európai és a közel-keleti regionális titkárságok.
15 Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova és Ukrajna.
16 2017-ben Etiópia, Kuvait, Pakisztán és Sierra Leone, 2018 márciusában pedig Mongólia is csatlakozott a kezdeményezéshez.
17 Kazahsztán szintén jelezte csatlakozási szándékát.
18 A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet 2017-es évkönyve.
19 A partnerországok (a nemzeti csoport) meghatározzák a saját országukban jelentkező konkrét igényeket, és regionális szinten megvitatják, hogy a közös CBRN-kockázatok és -fenyegetések mely fellépésekkel kezelhetők.
20 SWD(2017) 278 final, 1. rész, 13. o.
21 A Tanács következtetései a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) biztonság európai unióbeli növeléséről – uniós CBRN-cselekvési terv. 15505/1/09 REV 1 dokumentum, 2009. november 12.
22 A 230/2014/EU rendelet.
A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz (IcSP), tematikus stratégiai dokumentum, 2014–2020.
23 Az első CBRN cselekvési terv alapján az uniós tagállamoknak 124 fellépést kellett végrehajtaniuk a megelőzés, felderítés, felkészültség és elhárítás tekintetében.
24 A CBRN nemzeti csoportok koordinálják a munkát és osztják meg az információkat saját országukban az olyan intézmények között, mint pl. a CBRN-kockázatok enyhítésében különböző szinteken részt vevő minisztériumok, ügynökségek, valamint kutatási és oktatási intézmények.
25 Többek között az INTERPOL, az Egészségügyi Világszervezet, az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1540. sz. határozatával létrehozott bizottság, a biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezmény, az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet, a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, a természeti vagy ember okozta katasztrófák megelőzését, valamint az azokra való felkészültséget és reagálást célzó program stb. kapcsolattartói.
26 A regionális titkárságok egy titkárságvezetőből és egy UNICRI regionális koordinátorból állnak.
27 Az egyik helyszíni szakértő két régióhoz is tartozik (Észak-Afrika és a Száhel-övezet, illetve Közel-Kelet).
28 Az Egészségügyi Világszervezettel, a biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezménnyel, a vegyifegyver-tilalmi egyezménnyel, az Interpollal és az ENSZ Biztonsági Tanácsával.
29 Az uniós CBRN kiválósági központok létrehozására irányuló kezdeményezés, az Egészségügyi Világszervezet által elfogadott Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok, az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1540. sz. határozata és a biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezmény.
30 Ellenőrzésünk hatóköre a 60. projektig terjedt ki. Ehhez a számításhoz azonban a 66. projektig valamennyi projektet figyelembe vettük. A helyszíni technikai segítségnyújtási projekteket ugyanakkor kizártuk.
31 A helyszíni technikai segítségnyújtással és az eszközszállítással kapcsolatos projektek kivételével.
32 A veszélyes áruk szállításával és az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos projektjavaslat.
33 Az elméleti feladatok voltaképpen a részvevők közötti beszélgetések az elhárítási intézkedések meghatározásáról és kiválasztásáról. A terepgyakorlatok a műveleti képességnek, azaz a CBRN-eseményre való reagálásnak a teszteléséből állnak.
34 Például a 4., 9., 17., 21., 22., 23., 33., 34., 42., 44., 46. és 47. projekt.
35 Az eseményen, amelynek az Egyesült Arab Emírségek adott helyszínt, a Jordán Hásimita Királyság, a Marokkói Királyság, a Katari Állam, a Szaúd-arábiai Királyság, Kuvait Állam, az Ománi Szultánság és a Bahreini Királyság vett részt.
36 Az ammáni hosszú távra megbízott regionális együttműködési IcSP-tisztviselői álláshelyet a DG NEAR-hoz helyezték át.
37 Például a terrorizmus elleni küzdelem, a kritikus infrastruktúrák védelme és a tiltott kereskedelemmel szembeni fellépés területén.
38 A DG DEVCO, az EKSZ, a helyszíni szakértő, az UNICRI és az irányítócsoport.
39 A projektek közel 70%-a esetében.
40 Például: a 6. sz. projekt végleges értékelése a következő ajánlást tartalmazta: „Javítani kell az idő és a pénzügyi források kezelését. Ha nem áll elegendő forrás rendelkezésre, erről a problémáról értesítsék kellő időben a projektet felügyelő illetékes személyeket”. A 22. sz. projekt utólagos értékelésében a következő ajánlás szerepelt: „A veszélyhelyzet-reagálási területeket határozzák meg szélesebb körben, hogy az érdekeltek szélesebb köre legyen bevonható, többek között az egészségügyi szolgáltatók is”.
| Esemény | Dátum |
|---|---|
| Az ellenőrzési feladatterv elfogadása / az ellenőrzés megkezdése | 2017.4.25 |
| A jelentéstervezet hivatalos megküldése a Bizottságnak (vagy más ellenőrzött félnek) | 2018.3.2 |
| A végleges jelentés elfogadása az egyeztető eljárás után | 2018.4.24 |
| A Bizottság és az EKSZ hivatalos válaszainak beérkezése az összes uniós nyelven | 25.5.2018 |
Az ellenőrző csoport
Ellenőrzéseinek eredményeit a Számvevőszék különjelentésekben mutatja be, amelyek egy adott költségvetési területhez kapcsolódó uniós szakpolitikákkal és programokkal, illetve az irányítással kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Hogy ellenőrzési munkája maximális hatást érjen el, témái megválasztásakor és feladatai megtervezésekor a Számvevőszék tekintetbe veszi a teljesítmény-, illetve szabályszerűségi kockázatokat, az érintett bevétel vagy kiadás nagyságát, a várható fejleményeket, valamint a politika és a nagyközönség érdeklődését.
Ezt a teljesítmény-ellenőrzést a külső fellépések, biztonságpolitika és jogérvényesülés kiadási területeiért felelős III. Kamara végezte. Az ellenőrzési jelentés elfogadásakor a kamara elnöke és a jelentésért felelős számvevőszéki tag Karel Pinxten volt, akinek feladatait hivatali ideje lejártakor, 2018. április 30-án, Bettina Jakobsen vette át. Az ellenőrző csoport tagjai voltak: Sabine Hiernaux-Fritsch ügyvezető, Aurelia Petliza feladatfelelős, valamint Michiel Sweerts és Dirk Neumeister számvevők. A nyelvi támogatást Hannah Critoph biztosította.
Elérhetőség
EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG
Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors
Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu).
Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2018
| ISBN 978-92-872-4703-2 | ISSN 1977-5733 | doi:10.2865/91055 | QJ-AB-18-011-HU-N | |
| HTML | ISBN 978-92-872-7256-0 | ISSN 1977-5733 | doi:10.2865/026088 | QJ-AB-18-011-HU-Q |
© Európai Unió, 2018
Az olyan fényképek és más anyagok felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek szerzői jogainak nem az Európai Unió a tulajdonosa, közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni.
KAPCSOLATBA SZERETNE LÉPNI AZ EU-VAL?
Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct információs központ is működik. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központot: https://europa.eu/european-union/contact_hu
Telefonon vagy e-mailben
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást
- az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
- a rendes díjszabású telefonszámon: +32 22999696, vagy
- e-mailen: https://europa.eu/european-union/contact/write-to-us_hu
INFORMÁCIÓKAT KERES AZ EU-RÓL?
Online
Az Europa portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén: https://europa.eu/european-union/contact_hu
Uniós kiadványok
Az EU Bookshopból uniós kiadványok tölthetők le/rendelhetők meg díjmentesen/fizetés ellenében: https://op.europa.eu/hu/publications. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi információs központjától (lásd: https://europa.eu/european-union/contact_hu).
Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálról bármelyik hivatalos nyelven letölthetők az EU jogi tartalmai és az 1952-től megjelenő jogszabályai: http://eur-lex.europa.eu
Az EU által gondozott nyílt hozzáférésű adatok
A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (http://data.europa.eu/euodp/hu/home?) uniós adatkészletekhez biztosít hozzáférést. Az adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók.