Tőkepiaci unió: lassú indulás egy nagyratörő cél felé

Vezetői összefoglaló

I

A tőkepiaci unió (CMU) az Európai Unió átfogó kezdeményezése, amelyet hivatalosan a Bizottság cselekvési terve indított el 2015-ben. A tőkepiaci unió fő célkitűzése egy olyan egységes tőkepiac létrehozása, amelyben a vállalatok – különösen a kkv-k – jobban hozzáférhetnek a nem banki finanszírozáshoz, és amely elmélyíti és jobban integrálja a helyi tőkepiacokat. A banki finanszírozás kiegészítése, a magánszektor kockázatmegosztásának erősítése és az általános kockázatcsökkentés révén a tőkepiaci unió elvileg stabilabb pénzügyi rendszert eredményez, amely alkalmasabb a növekedés serkentésére, a munkahelyteremtésre, valamint arra, hogy Európát a külföldi tőkebefektetés számára vonzóbbá tegye.

II

A tőkepiaci unióra irányuló 2015. évi cselekvési terv, valamint annak 2017. évi félidős értékelése nagyszámú intézkedést tartalmazott, amelyeknek együttesen 2019 végéig meg kellett volna teremteniük a tőkepiaci unió alapjait. Annak tudatában, hogy a Bizottság és az érdekeltek különösen fontosnak tekintik ezt a kiemelt kezdeményezést, úgy véljük, jelentésünk kellő időben jelenik meg ahhoz, hogy támogatni tudja a tőkepiaci unió továbbfejlesztését. Jelentésünk azt vizsgálja, hogy a Bizottság milyen sikerrel hajtotta végre feladatait, illetve rámutat azokra a problémákra, amelyek hatással lehetnek a tőkepiaci unió eddigi és jövőbeni sikerére.

III

Az ellenőrzés során azt vizsgáltuk, hogy sikeresek voltak-e az eredményes tőkepiaci unió kiépítését célzó bizottsági fellépések. Ezen átfogó kérdés megválaszolásához értékeltük, hogy a Bizottság elérte-e a vállalatfinanszírozási forrásainak diverzifikálására irányuló célkitűzését, érdemben fellépett-e a tőkepiacok további integrálása és elmélyítése érdekében, felszámolta-e a piaci szereplők határokon átnyúló tevékenysége előtt álló akadályokat, valamint megfelelően kidolgozta-e és nyomon követte-e a tőkepiaci unió projektjét.

IV

Átfogó következtetésünk szerint a Bizottság törekedett a tőkepiaci unió kiépítésére – ami egyáltalán nem könnyű feladat –, de munkájának eredményei még nem mutatkoztak meg. Sok intézkedés, amelyet a Bizottság hatáskörén belül megtehetett, csak szűk területeket fedett le a tőkepiaci unió célkitűzései közül. Ezek a fellépések (többnyire puha intézkedések, például a legjobb gyakorlatok terjesztését szolgáló elemzések készítése) természetüknél fogva nem voltak alkalmasak arra, hogy jelentős lendületet adjanak a tőkepiaci unió megvalósítása felé vezető úton való előrehaladásnak. A Bizottságot az is korlátozta, hogy számos kulcsfontosságú fellépés csak a tagállamok által vagy azok teljes támogatásával vihető véghez.

V

A vállalatok finanszírozási forrásainak diverzifikálására irányuló intézkedések a problémák túl szűk körére összpontosítottak ahhoz, hogy strukturális eltolódást idézhessenek elő és gyorsíthassanak fel az uniós piaci finanszírozás növelése irányában, és nem fejtettek ki jelentős hatást. Az értékpapírosítási jogszabály ugyan pozitív lépésnek tekinthető, azonban még nem hozta meg az európai értékpapírosítási piac számára a pénzügyi válságot követően várt fellendülést és nem segítette a bankokat abban, hogy növeljék hitelezési kapacitásukat, ami többek között a kkv-knak is előnyös lett volna. A tranzakciók továbbra is a hagyományos eszközkategóriákban (pl. jelzáloghitel-szerződések, gépjárműhitelek) és bizonyos tagállamokban koncentrálódnak.

VI

A helyi tőkepiacok fejlődését illetően a Bizottság kihasználta az európai szemeszter folyamatában betöltött koordinációs szerepét. Ugyanakkor a Bizottság nem dolgozott ki átfogó és világos uniós stratégiát, és nem javasolta, hogy valamennyi, kevésbé fejlett tőkepiaccal rendelkező tagállam hajtson végre megfelelő reformokat. A Bizottság arra használta a keresletvezérelt strukturálisreform-támogató programot (SRSP), hogy egyebek közt a tőkepiaci unió szempontjából releváns projekteket finanszírozzon. Ugyan a strukturálisreform-támogató program beavatkozási logikája hivatalosan nem irányult az uniós tőkepiacok sajátos igényeire, projektszinten a tőkepiaci unió célkitűzéseit is kezelték. Ugyanakkor a keresletvezérelt megközelítés nem segítette elő, hogy minden tagállam a szükségleteinek megfelelő támogatást kapjon, és eredményei eleddig nem mutatkoztak meg.

VII

Megjegyezzük, hogy a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv nem hozott áttörést a határokon átnyúló tőkeáramlások fő akadályainak felszámolása terén. Ezek az akadályok gyakran a nemzeti törvényekre (például a fizetésképtelenségi jog és a forrásadó területén), illetve a pénzügyi oktatás hiányára vezethetők vissza. Az akadályok kezelésében nem történt érdemi előrehaladás, részben a tagállamok támogatásának hiánya miatt.

VIII

A tőkepiaci unió kialakítását illetően a célkitűzések nem mindig voltak elég konkrétak és mérhetők. Ezenkívül a projekt indulása előtt nem határozták meg annak prioritásait. A bizottsági monitoring a jogalkotási intézkedések előrehaladásának ellenőrzésére korlátozódott. A Bizottság nem követte nyomon rendszeresen és következetesen a tőkepiaci unió célkitűzéseinek elérése felé való előrehaladást.

IX

A tőkepiaci unióra irányuló projekt eredményességének javítása érdekében a következőket javasoljuk a Bizottságnak:

1. javasoljon megfelelően célzott fellépéseket a kkv-k tőkepiacokhoz való hozzáférésének további elősegítésére;
2. segítse elő a helyi tőkepiacok elmélyítését és jobb integrálását;
3. kezelje a határokon átnyúló befektetéseket hátráltató főbb akadályokat;
4. dolgozzon ki egyedi célkitűzéseket, kritikus intézkedéseket, valamint a tőkepiaci unió nyomon követésére irányuló eljárásokat.

X

Emellett a Tanácsot arra kérjük, fontolja meg, hogyan vihető tovább a saját tőke és a hitel aszimmetrikus adóügyi megítélésének orvoslására vonatkozó bizottsági javaslat.

Bevezetés

01

A tőke szabad mozgása a négy alapszabadság egyike – az áruk, szolgáltatások és személyek szabad mozgása mellett – és az Európai Unió egyik fő célkitűzése. Az európai tőkepiac létrehozásának fontosságát és előnyeit régóta taglalják, többek között az 1966-os Segré-jelentésben, a 2001-es Lámfalussy-jelentésben, valamint több korábbi bizottsági közleményben (pl. 1996-ban, 1998-ban és 2011-ben). Bár a tőkepiacok fejlesztésének és integrációjának hangsúlyai, dimenziói és kihívásai időközben változtak, az Uniónak soha nem sikerült jól működő, integrált tőkepiacot kialakítania.

02

A tagállamok között földrajzi egyenlőtlenségek mutatkoznak helyi tőkepiacaik kapitalizációját, likviditását és mélységét illetően. A nyugati és északi tagállamok jellemzően mélyebb tőkepiacokkal és önmagukat erősítő tőkeközpontokkal rendelkeznek, míg a keleti és déli tagállamok lemaradással küzdenek ezen a téren (lásd: 1. ábra). Mindeddig London volt az Unió legfontosabb pénzügyi központja. Az Egyesült Királyság kilépése az Unióból kihívást jelent a tőkepiaci unió projektje számára.

03

A pénzügyi válságot követően tett erőfeszítések ellenére a legtöbb uniós tagállam gazdasága továbbra is erősebben támaszkodik a bankhitelekre, mint a tőkepiaci finanszírozásra (pl. magántőke, kockázati tőke, kötvények). Az európai kkv-k általában az olcsóbb banki finanszírozást választják, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy megtartsák a teljes tulajdonjogot. Bár a nem banki finanszírozás jelentősége az elmúlt évtizedben egyre nőtt, 2018-ban az euróövezetben a bankhitelek még mindig az összes nem pénzügyi vállalati hitelfinanszírozás 45%-át tették ki, ami ugyanakkor alacsonyabb a 2007-es 60%-os aránynál¹. A hagyományok és kultúra fontos tényezők ebből a szempontból: ezt példázza az is, hogy gyakori a hazai vállalkozásokkal szembeni részrehajlás (tehát az a tendencia, hogy a portfólió nagy részét belföldi eszközökbe ruházzák be). A vállalatokra vonatkozó, könnyen hozzáférhető információk hiánya, valamint az elégtelen pénzügyi jártasság szintén akadályt jelent és korlátozza a befektetők tőkepiaci eszközök iránti keresletét.

04

A tőkepiaci unió (CMU) a Bizottság nagyszabású kezdeményezéseként indult el, hivatalos kezdetét a 2015. évi bizottsági cselekvési terv fémjelzi. Ezt a kiemelt projektet – amely az európai beruházási terv beruházási környezet javítását célzó harmadik pillérének egyik eleme – a Bizottság tíz szakpolitikai prioritásának részeként harangozták be. A tőkepiaci unió célja a bankunió kiegészítése azáltal, hogy növeli a magánszféra általi kockázat-megosztást és biztosítja az átfogó kockázatcsökkentést, illetve idővel a gazdasági és monetáris unió megerősítése.

05

A tőkepiaci unióra sosem volt akkora szükség, mint napjainkban. A brexit rámutatott a mélyebb és integráltabb uniós tőkepiacok kiépítésének politikai szükségességére, mivel az Egyesült Királyság, a legnagyobb és legmélyebb tőkepiaccal rendelkező tagállam és a startup-finanszírozás legfontosabb európai központja 2020. január 31-én hivatalosan kilépett az Unióból. Emellett a globális verseny élesedik, ahogy azt egyebek közt az is mutatja, hogy innovatív európai kkv-k hagyják el az Uniót, hogy jobb finanszírozási lehetőségeket és olyan környezetet keressenek, amely jobban támogatja a gyorsan növekedő vállalkozások pénzeszközökkel való ellátását. Az elmúlt hónapokban a Bizottság a Covid19-világjárvány okozta gazdasági bizonytalanságot is elkezdte olyan további tényezőként emlegetni, amely a tőkepiaci unió mellett szól, mivel az magánfinanszírozást mozgósíthat és meggyorsíthatja a gazdaság fellendülését.

A tőkepiaci unió célkitűzései

06

A tőkepiaci unió egyik fontos célja, hogy segítse a bankfinanszírozástól való erős függés csökkentését, valamint a tőkeszerzés költségeinek visszaszorítását, különösen a kkv-k esetében. A Bizottság szerint e célt egy olyan stabil pénzügyi rendszer kiépítésével kell elérni, amelyben a mélyebb és integrált tőkepiacok a polgárok megtakarításainak nagyobb részét vennék fel és nagyobb szerepet játszanának a vállalkozásfinanszírozásban. Az Unió banki ágazata is élvezné a tőkepiaci unió előnyeit, mivel az az európai értékpapírosítási piac élénkítését célzó intézkedéseket is tartalmaz.

07

A bankunió kiegészítése, valamint a kockázatok piaci szereplők közötti elosztása révén a tőkepiaci unió hozzájárul egy stabilabb pénzügyi rendszer kiépítéséhez, amely alkalmasabb a növekedés serkentésére, a munkahelyteremtésre, valamint arra, hogy Európát a külföldi tőkebefektetés számára vonzóbbá tegye. Végezetül pedig az integráltabb, likvidebb és mélyebb európai pénzügyi piacok nem csak növelnék a határokon átnyúló befektetések áramlását, de az euró nemzetközi szerepét is erősítenék.

08

A 2015. évi cselekvési terv és annak 2017. évi félidős értékelése egy sor jogalkotási és nem jogalkotási intézkedést tartalmazott, hét beavatkozási területre osztva, amelyeknek együttesen többek közt azt kellett volna elérniük, hogy egységes szabályozási keretté alakítsák a szétaprózódott pénzügyi jogszabályokat. A jogszabályi keret és a nem jogalkotási intézkedések olyan befektetési ökoszisztéma felépítését célozzák, amely stimulálja a tőkepiacokhoz való hozzáférést és a gazdasági növekedést. A rendelet ugyanakkor bár megkönnyítheti a piac működését, de nem diktálhatja azt.

09

A tőkepiaci unió programja egyelőre befejezetlen, a munka még folyamatban van. Mindeddig a legtöbb jogalkotási aktust még nem, vagy csak nemrég hajtották végre. A Bizottság egy új tervezet előkészítése érdekében életre hívta a tőkepiaci unióval foglalkozó magas szintű fórumot, amely 28 magas szintű tőkepiaci szakértőből áll. A fórum 2020 júniusában közzétett zárójelentése egy sor szakpolitikai javaslatot tartalmaz². A Bizottság 2020 szeptemberében tette közzé új cselekvési tervét³.

Szerepek és felelősségi körök a tőkepiaci unióban

10

A szubszidiaritás elve szerint a tőkepiaci unió bizonyos kulcsfontosságú szakpolitikai területei (pl. adórendszer, fizetésképtelenség és pénzügyi oktatás) a tagállamok felelősségi körébe tartoznak. A tőkepiaci unióra irányuló kezdeményezés sikere ezért nem csak a Bizottságtól függ, hanem az Európai Parlament, a Tanács és a tagállamok politikai akaratától és ambíciójától is.

11

A Bizottságon belül a tőkepiaci unió projektjének tervezését, általános végrehajtását és koordinálását a Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatósága (DG FISMA) végzi, bár más bizottsági részlegek is részt vesznek benne. A Bizottság 2020-ban a Strukturálisreform-támogató Szolgálat (SRSS) helyettesítésére létrehozott Strukturálisreform-támogató Főigazgatósága (DG REFORM) más feladatok mellett technikai támogatást nyújt a strukturálisreform-támogató programon (SRSP) keresztül⁴ a tagállamok hazai tőkepiacainak megerősítéséhez. A tőkepiaci unió működtetéséhez nincs konkrét költségvetés hozzárendelve.

12

A tőkepiaci unió működtetése szempontjából kulcsfontosságú egyéb szervek a három európai felügyeleti hatóság:

• az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA), az Unió értékpapírpiacának szabályozó szerve, amely végrehajtási intézkedéseket javasol és meghatározza a technikai szabályokat;
• az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság; valamint
• az Európai Bankhatóság.

Az ellenőrzés hatóköre és módszere

13

A tőkepiaci unió fontossága miatt ellenőriztük annak kialakítását, végrehajtását és eredményességét. Jelentésünk célja az érdekelt felek tájékoztatása és ajánlások tétele a Bizottság számára a tőkepiaci unió további fejlesztésével kapcsolatos munkájának segítése érdekében.

14

Az általunk vizsgált tevékenységek a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési tervben foglalt hét beavatkozási területből négyet érintenek, nevezetesen a következőket: i. innovatív, induló és a tőzsdén nem jegyzett vállalkozások finanszírozása, ii. a vállalkozások nyílt piacokra való bejutásának és ottani tőkebevonásának megkönnyítése, iii. banki kapacitások mozgósítása a gazdaság egészének támogatása érdekében, és iv. a határokon átnyúló befektetések elősegítése.

15

A fő ellenőrzési kérdés az volt, sikeresek voltak-e a Bizottság eredményes tőkepiaci unió kiépítését célzó fellépései. E kérdés megválaszolásához értékeltük, hogy a Bizottság:

1. segített-e a vállalatok, különösen a kkv-k finanszírozásának diverzifikálásában;
2. segített-e a mélyebb és jobban integrált helyi tőkepiacok kialakításában;
3. eredményesen járt-e el a határokon átnyúló tevékenység főbb akadályainak kezelése terén; valamint
4. meggyőző teljesítménymérési keretet biztosított-e a tőkepiaci unió számára.

16

Ellenőrzésünk keretében megvizsgáltuk a Bizottságnál hozzáférhető dokumentumokat, és interjút készítettünk a Bizottság illetékes tagjaival. Mintavételt követően 54-ből 10 olyan, a tőkepiaci unió szempontjából releváns projektet értékeltünk, amelyeket a strukturálisreform-támogató programból és annak előkészítő intézkedéséből finanszíroztak a 2016–2019-es időszak során. Ezt a mintát szakmai mérlegelésünk alapján választottuk ki (a projektek listáját lásd: I. melléklet), olyan projektekre összpontosítva, amelyekre kevésbé fejlett tőkepiacokkal rendelkező tagállamokban került sor (lásd: 1. ábra). A kiválasztott projektek a végrehajtás terén viszonylag előrehaladottak voltak, így eredményeik nagyobb eséllyel voltak megfigyelhetők.

17

Emellett információgyűjtés céljából hatóságokkal és érdekelt felekkel is felvettük a kapcsolatot kilenc kiválasztott tagállamból: Bulgáriából, Csehországból, Észtországból, Olaszországból, Litvániából, Luxemburgból, Hollandiából, Lengyelországból és Romániából. Meghallgattuk az ESMA, az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap alkalmazottait, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), valamint egy sor vállalkozói és befektetői szövetség és értéktőzsde szakértőit és képviselőit is.

18

Minden tagállamban felmérést készítettünk a helyi tőkepiacok szabályozásáért és felügyeletéért felelős hatóságokkal (pénzügyminisztériumok, illetékes nemzeti hatóságok és központi bankok), európai és nemzeti vállalkozói, beruházói és bankszövetségekkel, valamint az Unióban működő értéktőzsdékkel.

19

Ellenőrzésünkre 2019 szeptembere és 2020 februárja között került sor. Ellenőrzési munkánkat a COVID-19 járvány kitörése előtt véglegesítettük, jelentésünk ezért nem veszi figyelembe a világjárvány nyomán bekövetkezett új szakpolitikai fejleményeket és egyéb változásokat.

Észrevételek

A Bizottság által a kkv-k finanszírozásának diverzifikálására hozott intézkedések eddig nem eredményeztek katalizátorhatást

20

Az Unióban mindig is a banki hitelezés volt a vállalatok, különösen a kkv-k finanszírozásának elsődleges forrása. A tőkepiaci unióra irányuló kezdeményezés középpontjában a kkv-k számára nyújtott új finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés áll, a banki alapú finanszírozást piaci alapú finanszírozással (azaz kockázati tőkével, magántőkével) kiegészítve.

21

Az elmúlt évtizedekben Európa rengeteg induló innovatív vállalkozást, úgynevezett „unikornisokat”, azaz olyan, gyorsan növekvő induló innovatív vállalkozásokat termelt ki, amelyek összértéke meghaladja az 1 milliárd dollárt (lásd: 2. ábra). Korai növekedési szakaszát követően egyre több ilyen vállalat hagyja el az Uniót a növekedési lehetőségekért. A Bizottság e tendencia megállítása érdekében a tőkepiaci unió hatókörén belül hozott intézkedések révén támogatta a kkv-k tőzsdén való jegyzéssel kapcsolatos tevékenységeit.

22

A kkv-k sokaságán belül nagyfokú a heterogenitás a méret, az ágazat, a kor, a tevékenység és a tulajdoni szerkezet tekintetében, és a különböző országok között is számos eltérés mutatkozik. A gyorsan növekvő kkv-k az Unióban működő 25 millió vállalkozás mintegy 11%-át teszik ki⁵. A Bizottság régóta törekszik a gyorsan növekvő kkv-k különféle finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elősegítésére, kezdve a kockázati tőkére vonatkozó 1998. évi bizottsági cselekvési tervvel⁶. A kkv-k finanszírozásának problémája – amely növekedési szakaszaik függvényében változik (lásd: 3. ábra) – több más bizottsági intézkedés, például a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének javításáról szóló 2011. évi cselekvési terv⁷ tárgyát is képezte. A tőkepiaci unióról szóló 2015. évi cselekvési terv a fenti kezdeményezések folytatása (lásd: II. melléklet).

23

A tőkepiaci unióról szóló 2015. évi cselekvési tervben és annak 2017. évi felülvizsgálatában a Bizottság célja az volt, hogy két beavatkozási területre összpontosítva javítsa a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférését: i. innovatív, induló és a tőzsdén nem jegyzett vállalkozások finanszírozása, valamint ii. a vállalkozások nyílt piacokra való bejutásának és ottani tőkebevonásának megkönnyítése. A javasolt szabályozási módosítások főként a korábbi szabályok felülvizsgálatai voltak (tájékoztatók, kkv-tőkefinanszírozási piacok, európai kockázatitőke-alapok [EuVECA]).

24

A Bizottság beavatkozási területe volt még iii. a banki kapacitások megerősítése a gazdaság egészének támogatása érdekében, többek között fedezett kötvények és értékpapírosítás útján. Ez a szakpolitikai intézkedés nem kapcsolódik közvetlenül a kkv-k finanszírozásához, de foglalkozik azzal, hogyan építhetik le a bankok hitelállományukat (azaz csökkenthetik mérlegeiket) a magánszektornak történő hitelnyújtás megnyirbálása nélkül.

25

Azt megvizsgálandó, hogy a tőkepiaci unió keretében tett fellépések elérték-e a kkv-k finanszírozásának diverzifikálására irányuló célkitűzésüket, értékeltük, hogy a Bizottság:

1. jobb lehetőségeket biztosított-e a vállalkozásoknak arra, hogy első nyilvános részvénykibocsátásukat megelőzően, a növekedési szakaszban finanszírozhassák bővülésüket (lásd: 3. ábra; egyebek közt kockázati tőke és magántőke útján);
2. javította-e a kkv-k nyilvános piacokhoz való hozzáférését (azaz segítette-e az első nyilvános részvénykibocsátás szakaszát);
3. csökkentette-e azon információs akadályokat, amelyek meggátolják a kkv-kat a finanszírozási források, a lehetséges befektetőket pedig a befektetési lehetőségek azonosításában; valamint
4. lehetővé tette-e a bankoknak, hogy hitelezési kapacitásukat felszabadítsák a kkv-k támogatásának céljára.

A kockázatitőke-finanszírozás és a sajáttőke-bevonás támogatása terén elért részleges eredmények

26

A tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terven belül a Bizottság bevezetett egy intézkedéscsomagot a kockázatitőke-finanszírozás és sajáttőke-bevonás támogatására az Unióban. Az intézkedések közé tartozik a szabályozási reform, a páneurópai alapok alapjának létrehozása, valamint az adózási ösztönzőkkel kapcsolatos bevált gyakorlatok előmozdítása (lásd: 1. táblázat).

27

Az uniós kockázatitőke- és magántőke-piacokat továbbra is a tagállamok közötti jelentős különbségek jellemzik mind a kkv-k finanszírozási hiánya, mind a finanszírozási források rendelkezésre állása terén, különösen az intézményi befektetők tekintetében. Az Unió központi és periferikus részeinek piacain valóban rendkívül nagy a fragmentáció a kockázatitőke- és a magántőke-befektetések (azaz a finanszírozáshoz jutó portfólióvállalatok lokalizációja) terén, amelyek főként néhány tagállamban (nevezetesen Franciaországban, Németországban, Hollandiában, Dániában és Svédországban) összpontosulnak.

28

Az EuVECA-ról és az európai szociális vállalkozási alapokról (ESZVA) szóló rendeletek felülvizsgálata volt az első a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési tervben foglalt jogalkotási intézkedések közül, amelyek célja a határokon átnyúló tevékenységekre összpontosító kockázatitőke-vállalatok népszerűsítése és az európai kockázatitőke-piac kevésbé fejlett területei fejlesztésének támogatása. Ez az intézkedés azonban csak azokban a tagállamokban növelte eredményesen a nyilvántartásba vett EuVECA-alapok számát, amelyek jól fejlett kockázatitőke-piacokkal rendelkeztek (pl. Franciaország és Hollandia).

29

Az újonnan nyilvántartásba vett EuVECA- és ESZVA-alapokra vonatkozó adatelemzésünk, valamint a piaci szereplőkkel és érdekeltekkel készült interjúink alapján kiderült, hogy a kockázatitőke-alapok többsége továbbra sem használja az EuVECA, illetve ESZVA címkéket, és azok nem bizonyultak meghatározónak a piacbővítés és a kkv-k finanszírozása szempontjából. Az uniós közigazgatási szervek körében végzett felmérésünk eredményei alapján a válaszadók 22%-a szerint az EuVECA-rendelet 2017-es módosításai nem növelték az uniós kockázatitőke-vállalatokba tett befektetések szintjét, míg 45%-uk szerint ezt még túlságosan korai megítélni.

30

A páneurópai kockázatitőke-alapok alapjának létrehozása az uniós költségvetésen keresztül 410 millió eurót injektálhat a piacba⁸. Ez az intézkedés a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv egyetlen finanszírozási fellépése. A cselekvési terv keretein kívül a Bizottság a kkv-k finanszírozása terén is aktív, és központi és megosztott irányítású programjai révén jelentős forrásokat biztosít. Bár a célként kitűzött 2,1 milliárd euró magán-, illetve állami befektetőktől való összegyűjtése (azaz az alapba injektált összeg megötszörözése) még várat magára, a három alapok alapja révén végrehajtott tőkenövelési és befektetési műveletek terén haladás látható, ami azzal a hatással jár, hogy nő a magánbefektetések volumene és az uniós kockázatitőke-piac mérete.

31

A magántőke- és kockázatitőke-piacok támogatása érdekében a Bizottság közzétett továbbá egy (bevált gyakorlati példákat is tartalmazó) jelentést a kockázatitőke-befektetésekkel és az üzletiangyal-befektetésekkel kapcsolatos adóösztönző-rendszerekről, és e jelentést két munkaértekezlet keretében is bemutatta. A tagállamokban később nem követték nyomon ezt az intézkedést.

32

A Bizottság jogalkotási javaslatot nyújtott be a hitelfinanszírozás adóelőnyének kezelése érdekében. A legtöbb tagállamban a hitelkamatokat és a tőkejövedelmeket eltérően kezelik, ami meggátolja a piacok fejlődését és integrációját. Mivel a tőkejövedelemmel ellentétben a kamat leírható a társaságiadó-alapból, a hitelfinanszírozás adóügyi szempontból előnyösebb, ami befolyásolja a vállalatok és a befektetők pénzügyi döntéseit. Ezért a saját tőke költsége a becslések szerint 45%-kal magasabb, mint a hitelből finanszírozott tőkéé⁹.

33

A Bizottság a tőkepiaci unió keretében kísérletet tett e probléma kezelésére azáltal, hogy a közös összevont társaságiadó-alapról (KÖTA) szóló javaslat részeként javasolta a részvénykibocsátásra vonatkozó társasági adójóváírási keret bevezetését. A javasolt megoldást azonban még nem hajtották végre, mivel a Tanács – amely továbbra is kizárólagos felelősséget visel az adóügyekért – nem adta meg hozzájárulását.

Javítani kell a kkv-k nyilvános piacokhoz való hozzáférését

34

A kkv-k a nyilvános piacon jóval nehezebben jutnak tőkefinanszírozáshoz, mint a nagyobb vállalatok, mivel tartanak a tulajdonjog elvesztésétől, valamint nem rendelkeznek akkora kapacitással a közzétételi követelmények teljesítéséhez és a kapcsolódó költségek viseléséhez (amelyek akár a bevont összeg 15%-át is elérhetik). A Bizottság célul tűzte ki a nyilvános részvény- és értékpapír-kibocsátás egyszerűsítését és költségeinek csökkentését, a befektetők védelme mellett. E célból a Bizottság intézkedéscsomagot vezetett be (lásd: 2. táblázat).

35

A makrogazdasági környezetnek – például a piac likviditása, a befektetők „étvágya”, a kamatlábak szintje, a gazdasági növekedés várható mértéke, a várható adómérték és az inflációs ráta – nagyobb hatása lehet, mint egy tájékoztató közzétételének, így inkább ezek a tényezők határozhatják meg, hogy egy vállalat belevág-e az IPO-ba vagy sem. A pénzügyi válságot követően az Unión belül ingadozott az IPO-k száma, amely 2019-re összesen 90-re emelkedett, azonban a 2009 előtti értékek nem álltak helyre (lásd: 4. ábra). Az IPO-k teljes száma az Unióban 2011-ben volt a legnagyobb, amikor a nyilvántartott IPO-k száma elérte a 415-öt¹⁰.

36

A kkv-k nyilvános piacokhoz való hozzáférése eddig nem erősödött jelentősen és olcsóbb sem lett, ahogyan azt interjúink és felméréseink is mutatják. A tájékoztató közzétételével kapcsolatos költségek csupán kismértékben csökkentek, a folyamat pedig továbbra is nehézkes és hosszadalmas. Ezenfelül a tájékoztató közzétételével kapcsolatos költségek nagy részét a vonatkozó tanácsadási szolgáltatások költségei teszik ki, amelyeket a Bizottság fellépései nem tudnak könnyen befolyásolni.

37

Ezen túlmenően a rendelet változtatásai, valamint a tájékoztatót igénylő értékhatárt el nem érő kibocsátásokra vonatkozó nemzeti szabályok harmonizációjának hiánya teret engednek a szabályozási arbitrázsnak. Ha egy vállalat 8 millió eurónyi tőkét tervez bevonni, azonban az illetősége szerinti ország 1 millió euró fölött tájékoztatási kötelezettséget ír elő, akkor az ilyen vállalat határokon átnyúló kibocsátást (azaz sajáttőke-alapú közösségi finanszírozást) hajthat végre online egy olyan másik országbeli platformon keresztül, ahol a 8 millió eurót meg nem haladó kibocsátásokra nem vonatkozik tájékoztatási kötelezettség.

38

Megjegyezzük emellett, hogy a 2015. évi cselekvési terv előkészítése során a Bizottság nem fontolta meg a kkv-k IPO-it támogató finanszírozási injekció lehetőségét, például egy köz-magán alap formájában. Ugyanakkor a Bizottság 2020 márciusában bejelentette azon szándékát, hogy létrehozzon egy nyilvános kibocsátásokba befektető köz-magán alapot¹¹.

39

A kkv-tőkefinanszírozási piacokról szóló rendelet – a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv egy másik intézkedése – tartalmazta a piaci visszaélésekről szóló rendelet módosításait és a tájékoztatókkal kapcsolatos szabályok további változtatásait, hogy leegyszerűsítse a kkv-k számára a részvény- és kötvénykibocsátást a kkv-tőkefinanszírozási piacokon. Ezenfelül a Bizottság további szabályokat is javasolt a multilaterális kereskedési rendszerek kkv-tőkefinanszírozási piacokként való nyilvántartásának elősegítésére és a nyilvánosan jegyzett kkv-k részvényei likviditásának támogatására annak érdekében, hogy e piacokat vonzóbbá tegye a befektetők, kibocsátók és köztes szereplők számára. A jogalkotási intézkedést 2019-ben fogadták el és 2020. januárban lépett hatályba. Ezen intézkedés hatálybaléptetése azt a pozitív üzenetet küldte a kkv-ökoszisztéma felé, hogy az uniós szakpolitikai döntéshozók készek a szövegeket a kkv-k előnyére megváltoztatni.

Korlátozott hatás a tájékoztatási akadályok leküzdését illetően

40

A tájékoztatási akadályok jelentik az egyik legfőbb olyan problémát, amely a kkv-finanszírozási piac keresleti és kínálati oldalára is kihat. A keresleti oldalon a kkv-k nehézségekkel szembesülnek az elérhető finanszírozási lehetőségek feltárása terén, míg a kínálati oldalon a befektetők nehezen képesek megítélni a kkv-k hitelképességét. A Bizottság mindkét problémát megpróbálta orvosolni (lásd: 3. táblázat).

41

A keresleti oldalon a Bizottság ösztönözte a bankok által a kkv-k elutasított hitelkérelmeire adott visszajelzésre vonatkozó magas szintű elvekkel kapcsolatos, nem kötelező érvényű megállapodást a bankszövetségek és a kkv-szövetségek között. Megjegyezzük, hogy a kezdeményezés teljes egészében az ágazat szerepvállalásától függ. Az elvek továbbra sem ismertek a teljes bankszektor előtt, és az ilyen visszajelzés nem lenne jelentős hatással a kkv-k hitelkérelmeire, mivel az euróövezetben 2019-ben azoknak mindössze 6%-át utasították el.

42

A kínálati oldalon a kkv-kra vonatkozó információkat tartalmazó páneurópai információs rendszer kidolgozására irányuló kísérleteket leállították, mivel költségvetés és szakértelem hiányában nem voltak megvalósíthatók. A Bizottság következtetése szerint az uniós fellépés csak akkor fog hozzáadott értéket eredményezni, ha a helyi és nemzeti hatóságok előbb megoldást találnak.

43

Megjegyezzük, hogy egy egész Unióra kiterjedő, a vállalatok nyilvános pénzügyi és nem pénzügyi információihoz hozzáférést nyújtó digitális platform – az európai egységes adathozzáférési pont (ESAP) – létrehozásáról az átláthatósági irányelv 2013-as elfogadása óta viták folynak. Még ha a projekt különösen releváns is lehetne a tőkepiaci unió szempontjából az információs akadályok legyőzése szempontjából, a Bizottság nem foglalta bele a cselekvési tervébe, hanem az ESMA-hoz delegálta azt. 2017-ben az ESMA megszüntette a projekt prioritását a költségvetés hiánya, a tagállamokból származó cégadatok összehasonlíthatatlansága és a tagállamok által benyújtott cégadatok hitelesítésére való felhatalmazás hiánya miatt.

A kkv-k számára új bankhitelek generálását célzó fellépések eddig nem jártak észlelhető hatással

44

A tőkepiaci unióra vonatkozó, a banki kapacitások mozgósításával kapcsolatos beavatkozási terület alá tartozó bizottsági intézkedések célja az volt, hogy segítsék a vállalatok és a gazdaság egészének banki finanszírozását. Megvizsgáltuk, hogy a Bizottság értékpapírosítási keretrendszerre, fedezett kötvényekre és biztosítékkal fedezett európai befektetési jegyekre irányuló fellépései eredményesek voltak-e a uniós vállalatok támogatására rendelkezésre álló banki kapacitások bővítésének elősegítésében (lásd: 4. táblázat).

45

Mivel a kkv-k rendszerint nem férnek hozzá közvetlenül a tőkepiacokhoz, egy működőképes értékpapírosítási piac lehetővé teszi az illikvid hitelek piacképes értékpapírokká alakítását. Ezért az a kkv-k közvetett finanszírozási eszközének tekinthető. A tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv hatálya alá tartozó intézkedés – az új egyszerű, átlátható és egységesített (STS) értékpapírosítási keretrendszer – a szabályozó szerv és az ágazat kezdeményezése, amelynek célja lényegében egy, a legmagasabb minőségű értékpapírosítást jelölő etalon létrehozása volt.

46

Bár ezt a javaslatát a Bizottság a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési tervén belül „könnyen elérhető gyümölcsnek” tekintette, a jogalkotási eljárás mégis több mint két évet vett igénybe. Bár az STS értékpapírosítási rendelet 2019 januárja óta hatályos, a rendelet értelmezéséhez és az annak való megfelelés biztosításához szükséges másodlagos jogszabályok és iránymutatások többsége csak 2020 szeptemberében lépett hatályba.

47

Megjegyezzük, hogy a Bizottság az értékpapírosítási rendelethez készített hatásvizsgálatában nem szolgáltatott adatokat vagy becslést arra vonatkozóan, hogy az európai értékpapírosítási piac mekkora hányada felelne meg az új STS-kritériumoknak. A jogi egyértelműség hiánya – amit a másodlagos jog és az iránymutatások késedelmes elfogadása okozott – rövid távon negatívan hat az STS-ügyletekre¹² (az első STS-ügyletet 2019. március 21-én bonyolították le, közel három hónappal a hatálybalépés dátuma után), a helyzet azonban fokozatosan javult, és még ugyanabban az évben 143 értékpapírosításra került sor. 2020 júniusáig további 165 értesítést nyújtottak be, így számuk összesen 308-ra nőtt.

48

2019-ben az új STS-címke az uniós piaci részesedés közel felét lefedte (46%, mintegy 100 milliárd euró értékben; lásd: 5. ábra), azonban az értékpapírosítási piac összességében nem mutatta a növekedés jeleit. Az értékpapírosítási ügyletek nagyrészt a hagyományos eszközkategóriákra koncentrálódnak, például a jelzáloghitelekre és a gépjárműhitelekre.

49

Az elért eredményeket tekintve megjegyezzük, hogy a kkv-k értékpapírosítási kibocsátása továbbra is a 2007–2008-as pénzügyi válság hatásaitól szenved és alacsony szinten marad (az összes 2019-es kibocsátás 10,6%-a, lásd: 6. ábra). 2019-ben a kkv-ügyletek kibocsátásainak összesített mennyisége (23 milliárd euró) elmaradt a 2007–2008-as értékektől és a tőkepiaci uniót megelőző 2014–2015-ös időszaktól, a kkv-kölcsönök értékpapírosítása pedig 2020 júniusáig az STS-ügyletek mindössze 1%-át tette ki. Ezenfelül a kkv-k értékpapírosítása néhány tagállamban koncentrálódik (Belgiumban, Olaszországban és Spanyolországban, a 2020. júniusi kintlevőségek mértéke alapján).

50

Megjegyezzük, hogy 2019 decemberében a Tanács felkérte a Bizottságot annak értékelésére, hogy létrehozzon-e uniós címkéket – többek között a következőket: „kkv-értékpapírosítás”, „biztosítékkal fedezett európai kkv-befektetési jegyek (ESN)”, „kkv-befektetési alapok” és hitelkihelyezési alapok – a kkv-k finanszírozási feltételeinek javítása érdekében¹³. Továbbá a Bizottság az EBB csoporttal közösen értékpapírosítási eszközöket vezetett be a kkv-k finanszírozásának segítésére, főként a közép-, kelet- és délkelet-európai (CESEE) régióban. Mindazonáltal ezek az ügyletek nem eredményezték több magánszereplő részvételét.

A helyi tőkepiacok fejlesztésére irányuló erőfeszítéseket hiányosságok jellemzik

51

A jól működő helyi piacok támogatják a magánszektor általi finanszírozást és befektetést, amely gazdasági növekedést és munkahelyteremtést eredményez¹⁴. Az uniós tőkepiacok még mindig heterogének és Nyugat- és Észak-Európában koncentrálódnak (lásd: 1. ábra).

52

A tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv célja a helyi tőkepiacok fejlesztése egyedi kapacitásaik megerősítése és integrációjuk elősegítése révén. Mindazonáltal a végrehajtott szakpolitikai intézkedéseknek teljes mértékben figyelembe kell venniük a szubszidiaritás elvét. A helyi piacok fejlesztéséért elsősorban a nemzeti és regionális hatóságok felelősek.

53

A Bizottság finanszírozási forrásokat – például kockázati tőkét vagy hitelgaranciákat – is biztosít a kkv-k támogatására az Európai Bizottság által központilag irányított programokon – például a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő programon (COSME) –, illetve a megosztott irányítású európai strukturális és beruházási alapokon (azaz az Unió és a tagállamok által megosztva irányított alapokon) keresztül. E fellépések nem tartoznak a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv hatálya alá. Az uniós támogatás számos különböző pénzügyi eszközt (saját tőke és hitel, hitelgarancia és kockázati tőke, kapacitásépítési és kockázatmegosztási eszközök) fed le¹⁵.

54

A Bizottság más módon is támogathatja a helyi tőkepiacok fejlődését: az európai szemeszteren, egy 2010-ben bevezetett éves költségvetési és gazdaságpolitikai koordinációs cikluson keresztül, amelynek célja az Unió gazdasági és társadalmi fenntarthatóságának javítása. A Bizottság minden évben elvégzi az egyes országok költségvetési, makrogazdasági és strukturálisreform-tervezeteinek elemzését, és a tagállamoknak országspecifikus ajánlásokat tesz az elkövetkező 12–18 hónapra vonatkozóan, amelyeket a Tanács jóváhagy és formálisan elfogad.

55

A strukturálisreform-támogató program keretében az Unió technikai támogatást nyújt az uniós tagállamoknak intézményi, közigazgatási és növekedésserkentő reformjaikhoz, beleértve tőkepiacaik fejlesztését is. A strukturálisreform-támogató program keresletvezérelt, vagyis a tagállamok dönthetnek arról, hogy benyújtanak-e a Bizottsághoz támogatandó projektjavaslatokat.

56

Értékeltük, hogy:

1. a Bizottság rendelkezik-e átfogó stratégiával a helyi tőkepiacok fejlesztésére;
2. az európai szemeszter folyamatát felhasználták-e a tőkepiaci unióval kapcsolatos tagállami reformok támogatására;
3. valóban segítséget jelentett-e a strukturálisreform-támogató program keretében nyújtott technikai támogatás a tőkepiacok fejlesztése szempontjából.

Nincsen átfogó stratégia a helyi tőkepiacok fejlesztésére

57

A tőkepiaci unió 2017. évi félidős értékelése keretében a Bizottság tervbe vette az Unió helyi és regionális tőkepiacainak fejlesztésére vonatkozó átfogó uniós stratégia kidolgozását. Ez a tőkepiaci unió menetrendjére kerülő kilenc új prioritás egyike volt. A Bizottság nem tett közzé külön stratégiai jelentést, ahogyan azt például a fenntarthatóság szempontjait érvényesítő finanszírozás és a FinTech vállalkozások esetében tette 2018 márciusában¹⁶. Helyette pusztán jelentést készített¹⁷ – kilenc hónapos késéssel – azon fellépésekről, amelyek nemzeti vagy regionális szintű végrehajtása fejleszthetné a tőkepiacokat. Ez elmaradt a félidős értékelés keltette várakozásoktól (lásd: III. melléklet). Nem volt igazán stratégia abban az értelemben, hogy nem mutatott be hosszú távú perspektívát, amely átfogóan lefedte volna a tőkepiac valamennyi szegmensét, és nem tartalmazott semmilyen, a Bizottság által meghozandó konkrét intézkedést.

58

Felmérésünkben a tagállami hatóságok többsége úgy vélte, hogy a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv leginkább egyenmegoldáson alapuló megközelítést alkalmazott, és nem támogatta konkrétan a helyi piacok fejlődését (lásd: 5. táblázat).

Az európai szemeszterben rejlő lehetőségeket nem használják ki teljes mértékben a tőkepiaci reformok előmozdítására

59

Megvizsgáltuk, hogy az országjelentések keretében azonosítottak-e a tőkepiacok fejlődését érintő fontos kockázatokat, valamint hogy a Bizottság biztosított-e országspecifikus ajánlásokat a fejletlen tőkepiaccal rendelkező tagállamok számára.

60

Mintánk alapján azt állapítottuk meg, hogy az országjelentések fontos kockázatokat azonosítottak, és megfelelő alapot jelentettek az országspecifikus ajánlások megfogalmazásához, amelyek célja a tőkepiacok fejlesztése és az alternatív finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés megkönnyítése a vállalatok számára. Egyes esetekben azonban a 2018-as, illetve 2019-es országjelentések jobban is tükrözhették volna a piaci fejlemények, az irányítás, a felügyelet kapcsán és más területeken tapasztalt kihívásokat. Mi több, a mintánkban foglalt országjelentések egyike sem tartalmazott a belföldi tőkepiacokra hivatkozó specifikus mutatókat.

61

Megfigyelésünk szerint a 2016–2019-es időszak során – azaz a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv elfogadását követően – kilenc tagállamtól kérték, hogy hajtson végre a tőkepiacokra és a bankrendszeren kívüli finanszírozásra irányuló reformokat. A IV. melléklet tartalmazza azon ajánlások jegyzékét, amelyeket figyelembe vettünk.

62

A kevésbé fejlett uniós tőkepiacokra vonatkozó elemzésünk kimutatta (lásd: V. melléklet), hogy a Bizottság tíz tagállam esetében legalább egymást követő négy évben nem tett ezzel közvetlenül összefüggő reformok végrehajtására vonatkozó ajánlást, bár e tagállamok tőkepiacai az uniós átlagnál továbbra is kevésbé fejlettek. Közülük öt (Bulgária, Horvátország, Görögország, Lettország és Szlovákia) esetében a Bizottság javaslatokat tett a pénzügyi ágazat átfogóbb kihívásai – például a pénzügyi szolgáltatások felügyelete vagy az igazságszolgáltatási rendszer – kapcsán, amelyek (bár főként közvetett módon, de) kihathatnak a helyi tőkepiacra. Így öt, kevésbé fejlett tőkepiaccal rendelkező tagállam¹⁸ esetében nem adtak ki olyan országspecifikus ajánlást, amely közvetlenül vagy közvetve kapcsolódott volna a tőkepiaci unió célkitűzéseihez.

63

Bár elismerjük, hogy a tőkepiacok témája csak egy az európai szemeszter folyamata során kezelendő számos szakpolitikai kihívás közül, mindazonáltal a Bizottság nem dokumentálta egyértelműen, hogy milyen kritériumok és indokok alapján választotta ki azon területeket, amelyek vonatkozásában országspecifikus ajánlásokat készített¹⁹. Nem találtunk továbbá olyan ajánlásokat, amelyek kifejezetten a helyi tőkepiacok határokon átnyúló integrációjának előmozdítását célozták volna a vonatkozó reformok megtervezése és végrehajtása érdekében.

64

A Számvevőszék európai szemeszterről szóló különjelentésével²⁰ összhangban arra is felfigyeltünk, hogy a tőkepiaci unió szempontjából releváns reformok egyazon országspecifikus ajánláson belül is keveredtek más, attól gyakran független szakpolitikai területekkel (pl. foglalkoztatás, társadalmi befogadás). Továbbá a tőkepiacokkal kapcsolatos országspecifikus ajánlásokból hiányoztak a célértékek, amelyekhez egy egyértelmű végrehajtási menetrend alapján az előrehaladást viszonyítani lehetne²¹.

65

A 2016., 2017. és 2018. évi, tőkepiaci unióval kapcsolatos országspecifikus ajánlások tekintetében megjegyezzük, hogy a Bizottság értékelése szerint a 2019 végéig elért előrehaladás részlegesnek tekintendő. Egyetlen érintett tagállam sem hajtotta végre teljes körűen vagy jelentős mértékben a javasolt reformokat, ami arra utal, hogy az erre szánt idő túl rövid volt, vagy hogy a tagállamok részéről nem volt elég politikai akarat az országspecifikus ajánlások végrehajtására.

A technikai segítségnyújtást általában nagyra értékelik, az eredmények azonban még váratnak magukra

66

Értékeltük, hogy a kevésbé fejlett piacokkal rendelkező tagállamoknak előnye származott-e a strukturálisreform-támogató program alá tartozó projektekből, valamint hogy a projektek hozzáadott értéket jelentettek-e és pozitív eredményekhez vezettek-e a tagállamokban.

67

A tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési tervben a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy 2016 3. negyedévéig stratégiát dolgoz ki a tagállamok számára tőkepiaci kapacitásuk növelésére biztosítandó technikai segítségnyújtás kapcsán. Ez az intézkedés kiegészítette volna az Unió helyi és regionális tőkepiacokra vonatkozó átfogó stratégiáját (lásd: 57. bekezdés). A Bizottság 2016 szeptemberében – a strukturálisreform-támogató programról szóló rendelet elfogadására várva – arról számolt be, hogy fejlesztette a technikai segítségnyújtási kapacitásait, és együtt dolgozna a tagállamokkal a kiemelt területek azonosításán, azonban semmilyen stratégiai dokumentumot nem tett közzé.

68

A strukturálisreform-támogató program révén biztosítandó segítségnyújtás keresletvezérelt és nem igényel tagállami társfinanszírozást. A teljes folyamatciklust lefedi a projekt előkészítésétől és megtervezésétől kezdve annak végrehajtásáig. A 2016–2019-es időszak során a strukturálisreform-támogató program és annak előkészítő intézkedése 20 tagállamban 54, a tőkepiaci unió szempontjából releváns projektet finanszírozott 14,31 millió euró költségvetéssel.

69

Ami a nemzeti hatóságok technikai segítségnyújtás igénylésekor adott indoklásait illeti, a mintánkban vizsgált tíz igénylés mindegyike uniós prioritásként említette a tőkepiaci unió végrehajtását. Az esetek felében (öt igénylés) a hatóságok azt állították, hogy az igénylés összhangban volt saját reformmenetrendjükkel. A mintában vizsgált tagállamok közül csak egy (Litvánia) kapott a tőkepiaci unió szempontjából releváns országspecifikus ajánlást, a projekttel kapcsolatos igénylés pedig ezt az országspecifikus ajánlást releváns körülményként említette. További két tagállam (Bulgária és Olaszország) átfogóbb országspecifikus ajánlásokat kapott (a fizetésképtelenséggel és a felügyelettel kapcsolatban), igényléseik azonban nem kapcsolódtak ezekhez.

70

A 7. ábrán látható a jóváhagyott projektek száma és azok tagállamonkénti költségvetése. Az ábra jól mutatja, hogy a kevésbé fejlett tőkepiacokkal rendelkező országok között jelentős eltérések vannak (pl. Horvátországban és Romániában Bulgáriához, Magyarországhoz és Szlovákiához képest).

71

A Strukturálisreform-támogató Szolgálat kilenc tagállamban támogatott sikeresen egynél több, a tőkepiaci unió szempontjából releváns projektet. Megállapítottuk azonban, hogy hat kevésbé fejlett tőkepiacokkal rendelkező tagállam (Szlovákia, Bulgária, Magyarország, Görögország, Ciprus és Ausztria) csak egy, a tőkepiaci unió szempontjából releváns projektet hajtott végre vagy egyet sem. Ezek közül három tagállam csak nagyon kis számú igénylést nyújtott be (Szlovákia és Bulgária egyet-egyet), vagy akár egyet sem (Ausztria).

72

Ugyan a strukturálisreform-támogató program beavatkozási logikája hivatalosan nem irányult az uniós tőkepiacok sajátos igényeire, a tőkepiaci unió célkitűzéseivel minden egyes projekt foglalkozott. Továbbá a kiválasztott projektek egyértelműen összefüggtek az azonosított nemzeti szükségletekkel, és a Bécsi Kezdeményezés által 2018-ban a szakpolitikai intézkedésekre vonatkozóan azonosítottprioritások többségére is kiterjedtek²². Megjegyeztük, hogy a közép-, kelet- és délkelet-európai országok csoportján belül a pénzügyi jártassághoz kapcsolódó hat beadott igénylésből csak egyet választottak ki (Csehország), holott ez a kevésbé fejlett tőkepiacok esetében kulcsfontosságú probléma (lásd: 82. bekezdés). A többit részben a projektek éretlensége miatt utasították el.

73

A Strukturálisreform-támogató Szolgálat háromlépcsős/szakaszos megközelítést akart alkalmazni a beavatkozások sorrendjének felállítása során, azaz először átfogóan elemezné a tőkepiacok jelenlegi fejlettségi állapotát, majd segítené a piaci infrastruktúrához való hozzáférés javítását, végül pedig támogatná a tőkepiaci hozzáférés elmélyítését és kiszélesítését célzó erőfeszítéseket. E célból a Strukturálisreform-támogató Szolgálat hét tág területet és a potenciálisan támogatandó, a tőkepiaci unió szempontjából releváns projektek 26 típusát határozta meg²³. Az e megközelítést bemutató dokumentumot a helyszínen átadták a 2017-ben és 2018-ban meglátogatott kiválasztott tagállamoknak.

74

A viszonylag kevésbé fejlett tőkepiaccal rendelkező 13 tagállam közül hatban (Litvánia, Szlovénia, Szlovákia, Magyarország, Görögország és Ciprus) a Strukturálisreform-támogató Szolgálat nem követte szorosan ezt a megközelítést. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kiválasztott projektek nem lettek volna relevánsak, vagy nem mozdították elő a tőkepiacok fejlődését. Míg e tagállamok esetében nem létezett a tőkepiacra vonatkozó diagnózis vagy stratégia, a Strukturálisreform-támogató Szolgálat jóváhagyott olyan, ezen országok által benyújtott projekteket, amelyek tőkepiacaik bizonyos szektorait célozták meg.

75

2020 márciusáig a tagállamok mindössze két esetben nyújtottak be több ország részvételével zajló projektigénylést (mindkettőt Észtország, Lettország és Litvánia, lásd: 1. háttérmagyarázat). A strukturálisreform-támogató program mindkettőt jóváhagyta. Bár az ilyen projektek valamennyi részt vevő tagállam közötti koordinációja komoly kihívást jelent, potenciális eredményeik és a régióra gyakorolt hatásuk jelentős lehet.

76

Az időszerű teljesítés és a részcélok betartása tekintetében számos hiányosságra bukkantunk a mintánkban vizsgált projektek kapcsán. Szinte valamennyi projekt esetében a szerződéskötési és a végrehajtási fázis az előzetesen becsültnél hosszabb ideig tartott, és a végső eredmények benyújtása is késett a Strukturálisreform-támogató Szolgálat előzetes elemzéséhez képest. Öt projekt esetében az igényléstől a véglegesítésig jelentős idő (30–40 hónap) telt el (vagy fog várhatóan eltelni), főként a fenti késedelmek miatt.

77

Az elért eredmények terén még nem vonható le végleges következtetés, mivel a legtöbb projekt végrehajtása az ellenőrzés lezárásakor még folyamatban volt. Hasonlóképpen, felmérésünkben a tagállami hatóságok többsége (57%) nem nyilatkozott a nekik nyújtott technikai támogatás fontosságát illetően, mivel úgy vélték, hogy az alapos értékeléshez több időnek kell eltelnie. Mindazonáltal megjegyezzük, hogy mintánkban vegyesek voltak az eddigi eredmények. A nyolc befejezett projekt fele esetében i. a vállalkozó kezdeti javaslatai közül végül nem mindegyik került bele a végső jelentésbe, illetve nem mindegyiknek a végrehajtását fontolták meg a nemzeti hatóságok, valamint ii. a tanulmányokba belefoglalt ajánlások általános végrehajtási aránya meglehetősen alacsony.

78

A strukturálisreform-támogató programról szóló rendeletben előírtaknak megfelelően a Strukturálisreform-támogató Szolgálat nyomon követi az általa nyújtott technikai támogatás eredményeit. Ezzel összefüggésben a Strukturálisreform-támogató Szolgálat két kérdőívet juttat el a kedvezményezett hatóságoknak. A projekt végrehajtásában részt nem vevő piaci szereplőket nem vonták be a felmérésbe, holott azokat helyzetük alkalmassá tenné a független, gyakorlatias és átfogóbb visszajelzésre.

A Bizottság hatáskörén belül megtett bizonyos lépéseket, azonban nem kezelte teljes körűen a határokon átnyúló befektetéseket hátráltató legfontosabb akadályokat

79

A határokon átnyúló beruházásokat hátráltatja a nemzeti határok mentén széttöredezett európai piac. A piaci integráció hiányát tükrözi a kollektív befektetési alapok (ÁÉKBV-k és alternatív befektetési alapok) által birtokolt olyan eszközök alacsony aránya, amelyek háromnál több országban vannak értékesítésre bejegyezve. A statisztikák szerint míg a kollektív befektetési alapok európai piaca nőtt, a piaci tevékenységek néhány országban összpontosulnak²⁴. 2017 júniusában a kezelt eszközök 70%-át kizárólag belföldi piacon történő értékesítésre bejegyzett befektetési alapok birtokolták²⁵.

80

2017. március 24-i jelentésükben²⁶ a Bizottság és a tagállamok a határokon átnyúló tőkeáramlás akadályainak három típusát azonosították, amelyek a befektetési ciklus különböző szakaszaiban jelentkeznek. A jelentés eredményeképpen elkészült egy közös cselekvési ütemterv, amely csak azon akadályokat tartalmazta, amelyek kezelésére a tagállamok hajlandóak voltak. A tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv részeként a Bizottság 2016-ban létrehozott egy szakértői csoportot – az Európai Kereskedés Utáni Fórumot (EPTF) – az értékpapírok kereskedés utáni vonatkozásai és a Giovannini-akadályok (a határokon átnyúló klíring és elszámolás hatékonyságának 2001-ben és 2003-ban azonosított hiányosságai) felszámolása terén elért előrehaladás átfogó értékelésének elvégzésére²⁷. A Bizottság és a tagállamok által azonosított akadályok némelyikére az EPTF is felhívta a figyelmet 2017. május 15-i jelentésében²⁸. Mindkét jelentés felveti, hogy a határokon átnyúló tőkeáramlás számos akadálya évtizedek óta megoldatlan.

81

A két jelentés alapján a Bizottság jogalkotási és nem jogalkotási intézkedéseket is javasolt a határokon átnyúló tőkeáramlás akadályainak csökkentése érdekében. Megvizsgáltuk a tőkepiaci unió keretében hozott, a befektetők és különösen a kkv-k pénzügyi jártasságával, a fizetésképtelenségi joggal és a forrásadóval kapcsolatos intézkedéseket (lásd: 8. ábra).

A Bizottság többet is tehetett volna a kkv-k pénzügyi jártasságának előmozdításáért

82

Az OECD pénzügyi jártassággal foglalkozó felmérései megerősítik, hogy a pénzügyi ismeretek, magatartás és attitűdök tekintetében mért pénzügyi jártasság szintje Unió-szerte továbbra is heterogén. A felmérések azt is kimutatják, hogy a nem, az életkor, a digitális készségek és a pénzügyi reziliencia a pénzügyi jártasságot befolyásoló tényezők²⁹. A pénzügyi jártasság szintjeinek fent említett heterogenitása a kkv-k körében is nyilvánvaló. A Bizottság és az Európai Központi Bank SAFE-felmérése³⁰ szerint a kisvállalatok vezetői kisebb bizalommal fordulnak finanszírozásért sajáttőke- és kockázatitőke-szolgáltatókhoz, mint bankokhoz. Ez a tendencia Közép- és Kelet-Európában markánsabb, mint az Unió más részein.

83

Bár a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv nem tartalmazott a pénzügyi jártasság kérdésének kezelésére irányuló konkrét kötelezettségvállalást, a Bizottság és a tagállamok megállapították, hogy az elégtelen pénzügyi jártasság olyan akadályt képez, amely a befektetőket elriasztja határokon átnyúló kitettségeik fenntartásától, illetve növelésétől. A közös cselekvési ütemtervben kötelezettséget vállaltak „a bevált gyakorlatok cseréjének megkezdésére a pénzügyi jártassággal kapcsolatos programok terén, a határokon átnyúló vonatkozások figyelembevételével”.

84

E kötelezettségvállalással összhangban egy 18 tagállamból álló alcsoport – Horvátország elnökletével – magára vállalta a feladatot és 2018-ban elkészített egy informális dokumentumot, amelyet a tőke szabad mozgásának akadályaival foglalkozó közös bizottsági és tagállami szakértői csoport jóváhagyott. Egyebek között az informális dokumentum javasolja, hogy a tagállamok mérjék a pénzügyi jártasság szintjét, és hajtsanak végre tényalapú és hozzáférhető pénzügyi oktatási programokat. Kijelenti továbbá, hogy hiányoznak a kkv-k határokon átnyúló dimenzióját kezelő kezdeményezések. Ezenfelül a dokumentum szerint „a kkv-k pénzügyi jártasságának határokon átnyúló dimenzióját nehéz lenne kezelni mindaddig, amíg még nemzeti szinten is sok a tennivaló”. Egyes tagállamok kérték az Uniót, hogy foglalkozzon ezzel a fontos problémával.

85

A pénzügyi oktatás terén az elsődleges hatáskör a tagállamoké. Az informális dokumentum ajánlásai nyitva hagyják annak kérdését, hogy az Uniónak hogyan kellene gyakorolnia hatáskörét annak érdekében, hogy támogassa a tagállamokat a pénzügyi jártasság elősegítésében, többek között a kkv-k körében. A Bizottság még nem döntött a további lépésekről. A közigazgatási szervek körében végzett felmérésünkben a válaszadók 73%-a úgy vélte, hogy a Bizottságnak a tagállamokkal karöltve konkrét fellépéseket kellett volna javasolnia és finanszíroznia a tőkepiaci unióra vonatkozó kezdeményezésen belül a pénzügyi jártasság lakossági befektetők és vállalkozók körében történő növelése érdekében. Ehhez ugyanakkor hiányzott a tagállamok támogatása, ezért is függesztették fel a tőke szabad mozgásának akadályaival foglalkozó szakértői csoport működését 2018-ban³¹.

86

Megjegyezzük, hogy a szakértői csoport pénzügyi jártasságról szóló informális dokumentuma nem értékelte szisztematikusan, hogyan használják jelenleg is a meglévő uniós finanszírozási programokat és platformokat – többek között az Enterprise Europe Network hálózatot és az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot – a pénzügyi jártasság elősegítésére, és azok hogyan lennének eredményesebben használhatók e célra. Például a Bizottság által 2008-ban létrehozott Enterprise Europe Network célja, hogy egyebek közt pénzügyi és finanszírozási tanácsadás révén segítse a vállalkozásokat az innovációban és a nemzetközi léptékű növekedésben. Hasonlóképpen az Európai Beruházási Tanácsadó Platformon keresztül elérhető szolgáltatások közé tartozik a vállalatok megfelelő finanszírozási forrásokhoz való hozzáférési képességének fokozását célzó pénzügyi tanácsadás³².

A Bizottság fellépései várhatóan nem eredményezik majd a fizetésképtelenségi eljárások jelentős konvergenciáját

87

A stabil és hatékony fizetésképtelenségi keretrendszerek elősegítik a határokon átnyúló tőkepiaci ügyleteket. A tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv szerint az alacsony hatékonyságú és eltérő fizetésképtelenségi törvények jelenleg megnehezítik a befektetők számára a hitelkockázatok értékelését, különösen a határokon átnyúló befektetések esetében. A Bizottság szerint a fizetésképtelenségi és szerkezetátalakítási eljárások konvergenciája fokozná a jogbiztonságot a külföldön befektetők számára, és így ösztönözné a határokon átnyúló tevékenységeket.

88

A tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési tervben és annak félidős értékelésében foglaltaknak megfelelően a Bizottság két jogalkotási kezdeményezést és egy nem jogalkotási intézkedést javasolt a fizetésképtelenség témakörében.

• A megelőző szerkezetátalakításról és a második esélyekről szóló irányelv³³ főként az életképes vállalatok fizetésképtelenné válását megelőző szerkezetátalakítási eljárásokra és az adósságelengedést eredményező eljárásokra vonatkozóan állapít meg minimumszabályokat.
• A követelések engedményezésének harmadik felekre kifejtett hatásaira alkalmazandó jogról szóló rendeletjavaslat³⁴ célja egységes kollíziós szabályok bevezetése, amelyek világossá teszik, hogy a kedvezményezetteknek az engedményezett követelések feletti jogcímszerzés érdekében mely törvényeket kell betartaniuk.
• Az értékpapírügyletek tulajdoni hatásai tekintetében alkalmazandó jogról szóló közlemény³⁵ tisztázza, hogy különböző módokon lehet meghatározni egy értékpapírszámla fenntartásának vagy vezetésének helyét, és hogy valamennyi fogalommeghatározás ugyanannyira érvényes annak meghatározása szempontjából, hogy melyik kollíziós szabályok alkalmazandók fizetésképtelenség vagy egyéb jogvita esetén.

89

Míg a két jogalkotási aktus továbbra is a Tanács jóváhagyására és a nemzeti jogokba való átültetésre vár, a fellépések egyike sem alkalmas a fizetésképtelenségi eljárások konvergenciájának jelentős növelésére, mivel nagyrészt a piaci szereplők olyan problémáit kezeli, amelyekkel azok a fizetésképtelenségi eljárások megindítása előtt szembesülnek, például a az életképes vállalatok szerkezetátalakítása és a tulajdonjogok tisztázása. Emellett támogatják a piaci szereplőket a fizetésképtelenség következményei – például a túlzott eladósodás és az új üzleti vállalkozás beindításának nehézségei – kapcsán. Bár a fizetésképtelenségi eljárások konvergenciája nem tartozik a tőkepiaci unió fő célkitűzései közé, a Bizottság kifejezte azon szándékát, hogy a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv keretében támogassa az ilyen konvergenciát³⁶.

90

Ezidáig a Bizottság tartózkodott a fizetésképtelenségi eljárások központi elemeinek harmonizálására irányuló további fellépéstől. Ennek oka, hogy az anyagi fizetésképtelenségi jog továbbra is kizárólagos tagállami hatáskör, és az Unió szerepe a határokon átnyúló vonatkozású polgári ügyekben történő igazságügyi együttműködés fejlesztésére korlátozódik. A Bizottsággal készített interjúk szerint a szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvjavaslatról folytatott tanácsi tárgyalások alatt, illetve már a tényleges javaslat előtt a tagállamokkal folytatott előzetes tanácskozások során nyilvánvaló volt, hogy a tagállamok nem szívesen foglalkoznak a fizetésképtelenségi törvények központi területeivel.

91

Ugyanakkor az anyagi fizetésképtelenségi joggal kapcsolatos uniós összehasonlító tanulmány³⁷ szerint – amelyet a Bizottság rendelt meg 2016-ban – a fizetésképtelenségi eljárások vonatkozásainak harmonizálása terén akad még tennivaló. Egyfelől a tanulmány rámutatott, hogy a nemzeti fizetésképtelenségi keretrendszerek között hatalmas különbségek vannak, amelyek megnehezítik a harmonizáció tárgyát képező közös koncepció kialakítását. Másfelől a tanulmány olyan kérdéseket vetett fel, amelyek továbbvitelét az uniós jogalkotónak helyénvaló lenne megfontolnia. Ide tartoznak a fizetésképtelenségi szakértők képesítései és képzése, a követelések rangsorolása és a prioritások sorrendje, a megtámadási és módosítási keresetek és a formális fizetésképtelenségi eljárásokkal kapcsolatos eljárási kérdések.

92

A közigazgatási szervek körében végzett felmérésünk eredményei azt mutatják, hogy a válaszadók több mint 50%-a szerint a Bizottságnak elsősorban a) a fizetésképtelenségi eljárások indításának feltételei, b) a fizetésképtelenség fogalommeghatározása, valamint c) a fizetésképtelenségi követelések rangsorolása kapcsán kellene közös nevezőt találnia (lásd: 9. ábra). A válaszadók 23%-a jelezte, hogy a Bizottságnak a megtámadási keresetek kapcsán is közös álláspontot kellene kialakítania.

A Bizottság jól kidolgozott magatartási kódexet tett közzé a forrásadóval kapcsolatban, amely azonban nem kötelező érvényű

93

A forrásadó a passzív bevételre – többek között a kamatokra, osztalékokra, jogdíjakra és tőkejuttatásokra – kivetett közvetlen adót jelent. Az adót a lakóhely szerinti vagy a származási ország tartja vissza, esetleg mindkettő: ebben az esetben a befektetőnek kérelmeznie kell az adó visszafizetését vagy visszatérítését. A Bizottság és a tagállamok a határokon átnyúló akadályokról szóló jelentésükben (lásd: 80. bekezdés) a határokon átnyúló befektetések akadályaként azonosították a forrásadó-kedvezmény igénylésének diszkriminatív és nehézkes folyamatát. Hasonlóképpen az EPTF felhívta a figyelmet, hogy az uniós kereskedés utáni környezet javítása érdekében kiemelten fontos fellépni a forrásadó-beszedés alacsony hatékonyságú eljárásaival kapcsolatban³⁸.

94

E problémák kezelésére a Bizottság 2017. december 11-én közzétette a forrásadóval kapcsolatos magatartási kódexet. Ez főként azt javasolja, hogy a kormányok lépjenek fel egyszerűsített adó-visszatérítési eljárások, többek között a forrásadó-kedvezmény megadásával kapcsolatos szabványosított és harmonizált rendszer végrehajtása érdekében, hogy az adóegyezményekben foglalt jogokat és mentességeket közvetlenül alkalmazzák és bevezessék. A kódex azonban nem kötelező érvényű és egyes pontokon nem kellőképp határozott, például azon határidők terén, ameddig a tagállami adóhatóságoknak fel kell dolgozniuk a visszatérítési kérelmeket.

95

Bár a Bizottság aktívan ösztönzi az Unión belüli forrásadó-eljárások egyszerűsítését, mindeddig tartózkodott attól, hogy egy nem kötelező erejű magatartási kódexnél többet javasoljon, mivel ha más úton indulna el, komoly jogi és politikai akadályokkal szembesülne. Így – a nehézségekkel teli nemzetközi vitákra is tekintettel – nem tett javaslatot az EUMSZ 115. cikkén alapuló irányelvre vonatkozóan sem, mivel ahhoz:

• a Bizottságnak bizonyítania kellene, hogy tétlensége közvetlen hatással van a belső piac megfelelő működésére, valamint
• a Tanács egyhangú jóváhagyása és különleges jogalkotási eljárás lenne szükséges.

96

A Bizottság 1975 óta törekszik arra, hogy közös megoldást találjon az osztalékokat terhelő forrásadóra vonatkozóan (az EUMSZ 115. cikke), de mindeddig nem járt sikerrel. A tagállamok többsége elutasította az adózás egyes területein a minősített többségi szavazásra történő fokozatos áttérésről szóló közelmúltbeli bizottsági közleményt³⁹.

97

Ehelyett a Bizottság egy kérdőív és a tagállamokkal folytatott munkaértekezletek révén követte nyomon a magatartási kódex végrehajtását. Mindkettő többek között a következő fejlesztendő területeket emelte ki:

• a visszatérítési kérelmek digitális úton történő benyújtása, valamint
• az adóügyi illetőség alternatív igazolásának elfogadására vonatkozó lehetőség bevezetése.

98

Továbbá az Unió adóügyi csúcstalálkozójának keretében a tagállami adóhatóságok 2020 májusában megállapodtak arról, hogy a Bizottság célzott munkafolyamatot fog megszervezni a forrásadó-eljárásokkal kapcsolatos jelenlegi kihívások kezelésére alkalmas jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezések – többek között egy esetleges forrásadókedvezmény-rendszer – feltérképezésére.

99

2020. július 15-én a Bizottság közzétette az igazságos és egyszerű adózásra vonatkozó cselekvési tervét⁴⁰. Mivel a forrásadóval kapcsolatos magatartási kódex ellenére a határokon átnyúló befektetések adóügyi akadályai továbbra is fennállnak, a Bizottság bejelentette, hogy jogalkotási kezdeményezést fog javasolni a forrásadó-könnyítés közös és szabványosított, az egész Unióra kiterjedő rendszerének bevezetéséről, amit az adóhatóságok közötti információcsere- és együttműködési mechanizmus fog kiegészíteni. 2022-ben a Bizottság hatásvizsgálat készítését tervezi, amely esetlegesen a forrásadó-könnyítési rendszert bevezető tanácsi irányelvre irányuló bizottsági javaslatot eredményezhet.

A tőkepiaci unió nem rendelkezett meggyőző teljesítménymérési kerettel

100

Megvizsgáltuk, hogy a Bizottság:

1. meghatározott-e konkrét, mérhető, elérhető, észszerű és időszerű célkitűzéseket, és megfelelően határozta-e meg az intézkedések fontossági sorrendjét;
2. egyértelműen kommunikált-e a nyilvánossággal a tőkepiaci unióról;
3. bevezetett-e egy átfogó nyomonkövetési rendszert.

A tőkepiaci unió célkitűzései meglehetősen elnagyoltak, a prioritásokat pedig későn határozták meg

101

A tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési tervet és annak félidős értékelését részletes gazdasági elemzés egészítette ki. Ami a Bizottság tőkepiaci unióról szóló 2015. évi zöld könyvével és annak 2017. évi frissítésével kapcsolatos konzultációs folyamatot illeti, a Bizottság megfelelően szervezte meg a folyamatot és jól kommunikálta az eredményeket – ezt felmérésünk is megerősítette. A tőkepiaci unió főként a pénzügyi ágazat és négy nagy tagállam érdeklődését keltette fel. Más vállalkozások/kkv-k és a kevésbé fejlett tőkepiaccal rendelkező tagállamok részéről kisebb volt az érdeklődés.

102

A tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv a célkitűzések három szintjére épül: két átfogó, három stratégiai és három műveleti célkitűzésre. A műveleti célkitűzések vonatkozásában a cselekvési terv hét beavatkozási területre oszlik, amelyek további 25 egyedi célkitűzésre tagolódnak. Az egyedi célkitűzések végrehajtása összesen 71 intézkedés révén történik. Ezt a beavatkozási logikát (azaz célkitűzés-fát; lásd: 10. ábra) csak a félidős értékelés során mutatták be nagy vonalakban. A négy ellenőrzött beavatkozási terület, azok számos egyedi célkitűzése, a mögöttes intézkedések és azok kereszthatásai közötti összefüggéseket egyetlen bizottsági dokumentum sem fejtette ki, noha ezt a minőségi jogalkotás keretrendszere előírja⁴¹.

103

A projekt szempontjából fontos lett volna már kezdetben meghatározni a cselekvések prioritását és sorrendjét, mivel a cselekvési terv és a félidős értékelés egyaránt nagyszámú intézkedést tartalmazott. Az intézkedések nem azonos súllyal estek latba: némelyek előkészítő, adminisztratív, illetve nyomonkövetési jellegűek voltak, míg másokat stratégiai jellegűnek szántak és jogalkotási javaslatokhoz vagy más, nem jogalkotási intézkedésekhez kapcsolódtak. A Bizottság nem állította fel a 2015. évi cselekvési tervben foglalt fellépések egyértelmű fontossági sorrendjét. Ehelyett a prioritás szerinti sorrendre csak a különböző fellépések időzítéséből lehetett következtetni, amely azok megvalósíthatóságát és az előkészítő munka szükségességét tükrözi.

104

Ennek oka az, hogy a cselekvési tervet sietősen készítették el, így nem került sor annak előzetes elemzésére, hogy melyik intézkedéseknek lehet a többinél nagyobb hatása. Kilenc kiemelt fellépést csak a 2017. évi félidős értékelés során vezettek be. Felméréseinkből és interjúinkból kiderült, hogy a tőkepiaci unió projektjének narratívája nem volt teljesen világos, és annak láthatósága a szakmai célközönségre korlátozódott. Ráadásul még az egyes beavatkozási területek egyedi célkitűzései sem voltak egyértelműek és mérhetők.

105

A tőkepiaci unió célkitűzéseinek támogatása érdekében a Bizottság egyes esetekben általános becsléseket alkalmazott (lásd: 2. háttérmagyarázat).

106

A tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv nem szükségszerűen sorolt fel minden olyan folyamatban lévő vagy bizottsági megfontolás alatt álló fellépést, amely illeszkedett a projekt célkitűzéseihez. Példa erre az európai egységes adathozzáférési pont (lásd: 43. bekezdés).

Nem volt reális, hogy a tőkepiaci unióra irányuló intézkedések teljesíteni tudják a Bizottság által keltett magas elvárásokat

107

A tőkepiaci unió elindítását és az ezzel a kiemelt projekttel kapcsolatos kommunikációt a piaci szereplők a Bizottság részéről jelentős pozitív hatás elérése érdekében tett komoly kötelezettségvállalásként értékelték. A projekttel kapcsolatos kommunikáció azonban olyan elvárásokat támasztott, amelyek meghaladták a Bizottság által javasolt intézkedések révén és a Bizottság hatáskörén belül realisztikusan elérhető szintet.

108

2015. évi cselekvési tervével a Bizottság szándéka az volt, hogy 2019-ig lefekteti egy jól működő tőkepiaci unió alapjait. Az uniós vállalatok bankhitel-függősége és az Unió tőkepiacainak fejlődési hiányosságai számos strukturális tényezőt tükröznek, amelyeket nem lehetséges egy cselekvési terv révén néhány év alatt enyhíteni vagy megváltoztatni. 2019 márciusában a Bizottság ennek ellenére az elért haladásról szóló jelentésében kijelentette, hogy megfelelő időben teljesítette ígéretét.

109

Ugyanakkor egyes közszférabeli szervezetek (Nemzetközi Valutaalap, Európai Központi Bank), magánpiaci szövetségek (Európai Pénzpiaci Szövetség, Európai Bankszövetség), ágazatvezérelt kezdeményezések (Market4Europe) és agytrösztök (Bruegel, Európai Politikai Tanulmányok Központja, Eurofil) elemzései arra utalnak, hogy a tőkepiaci unió távolról sem valósult meg és még rengeteg a tennivaló. Ezt magas szintű piaci mutatók is alátámasztják, például az Európai Központi Bank pénzügyi integrációs mutatói, a hitel/bankhitel arány vagy a háztartások pénzügyi eszközeinek összetétele. Valójában ezek a mutatók nem változtak jelentősen a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv elindítása előtti állapothoz képest.

110

Felméréseink válaszadóinak körében megoszlanak a vélemények azt illetően, hogy a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv és annak felülvizsgálata túlzottan nagyratörő, nem elég szigorú, vagy éppen jól átgondolt és célkitűzéseinek megfelelő volt-e. Azok a válaszadók, akik túl ambiciózusnak ítélték a tőkepiaci uniót, elsősorban azt tették szóvá, hogy a bonyolultsága rontja a megvalósíthatóságát. Másodsorban úgy vélték, hogy a Bizottság alábecsülte a tőkepiaci unióra és a félidős felülvizsgálatra vonatkozó intézkedések társjogalkotók általi jóváhagyásához szükséges időt. Az általunk megkérdezett érdekeltek körében visszatérő nézet, hogy a tőkepiaci unió jelentős ambíciót igényel és azt a Bizottságnak kell vezérelnie, ugyanakkor a projektnek elég realisztikusnak és megvalósíthatónak kell lennie ahhoz, hogy haladást lehessen elérni.

111

A kulcsfontosságú fellépések és mozgatórugók más szereplőktől, különösen a társjogalkotóktól és a tagállamoktól is függnek. Ahogy fentebb jeleztük (pl. a 85., 90. és 96. bekezdésben), a nemzeti hatáskörbe tartozó területek kapcsán elengedhetetlen a tagállamok támogatása. A Bizottság a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési tervben és a félidős értékelésben kijelentette, hogy egyedül nem képes a tőkepiaci unió kiépítésére, és hogy a projekt sikere a tagállamok politikai akaratától és az ágazat szerepvállalásától is függ.

112

A jogalkotási intézkedések tekintetében a Bizottság egy meglehetősen szűk, 13 kezdeményezésből álló jogalkotási programra összpontosított (lásd: VI. melléklet). A Bizottságnak azonban sok esetben jelentősen csökkentenie kellett kezdeti ambícióját, hogy a társjogalkotók között megállapodás születhessen, ahogyan az például az európai felügyeleti hatóságok felülvizsgálata esetében történt, vagy ki kellett hagynia a tőkepiaci unióból olyan politikailag ellentmondásos kérdéseket, mint például a biztonságos európai eszköz.

113

Bizonyos esetekben a jogalkotási eljárás még akkor is a vártnál tovább tartott, amikor a Bizottság többnyire időben nyújtotta be a tőkepiaci unióval kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó jogalkotási javaslatait (lásd: 46. bekezdés). A Tanácsban hasonlóképpen elakadt a KÖTA-ról szóló bizottsági irányelvjavaslat is, amely a hitelfinanszírozás adóelőnyének kezelése szempontjából fontos lett volna (lásd: 33. bekezdés). Mostanáig 13-ból mindösszesen 12 jogi intézkedés elfogadására és hatálybalépésére került sor, főként a tőkepiaci unió menetrendjének vége felé. A hatályos intézkedések közül mindössze ötöt alkalmaznak már jelenleg is (részben vagy egészében), míg a fennmaradó hét csak fokozatosan, 2022 közepétől vagy akár még később lesz alkalmazandó (lásd: VI. melléklet).

114

A nem jogalkotási intézkedések (azaz szakértői tanulmányok, bevált gyakorlatok, konzultációk) többsége hasznosnak bizonyult a bizonyos piaci szegmensekkel kapcsolatos ismeretek bővítése és megosztása tekintetében, sőt néhány esetben azok jogalkotási javaslatot is eredményeztek (pl. közösségi finanszírozás, fedezett kötvények). Előkészítő és nem kötelező jellegük miatt azonban nem érhettek el valódi változást. Példa erre az értékpapírügyletek tulajdoni hatásai tekintetében alkalmazandó jogról szóló bizottsági közlemény, amely a korábbi állapothoz képest nem javította jelentősen a jogbiztonságot.

A Bizottság nem követte nyomon rendszeresen a tőkepiaci unió célkitűzéseinek elérése felé való átfogó előrehaladást

115

A nyomon követés elengedhetetlen ahhoz, hogy a szakpolitikai döntéshozók és az érdekeltek ellenőrizhessék, hogy a szakpolitika végrehajtása megfelelően halad-e, és hogy olyan információkhoz jussanak, amelyek segítségével értékelhetik, hogy az elérte-e a kitűzött célokat⁴⁴. A nyomon követésre különböző szinteken (nevezetesen a stratégia szintjén, illetve az egyes szakpolitikai intézkedések szintjén), különböző időben (a szakpolitika végrehajtásnak megkezdéséig, illetve az intézkedések végrehajtása közben vagy után) és eltérő gyakorisággal (évente, negyedévente stb.) kerülhet sor.

116

Ellenőriztük, hogy a Bizottság megfelelően megszervezte-e a tőkepiaci unió végrehajtásának átfogó nyomon követését. Ide tartozik a tőkepiaci unióval kapcsolatos fejlemények nyomon követéséhez használt mutatók és az ezekkel kapcsolatos beszámoláshoz használt adatok kiválasztása.

117

A Bizottság ezidáig számos eszközt (lásd: 11. ábra) használt a tőkepiaci unióhoz kapcsolódó fellépések és a tőkepiaci fejlemények értékeléséhez és a kapcsolódó beszámoláshoz. Azonban ezen eszközök egyike sem kifejezetten a tőkepiaci unió hét beavatkozási területével kapcsolatos átfogó előrehaladás rendszeres nyomon követését célozza.

118

Míg a Bizottság a Gazdasági és Pénzügyi Stabilitási és Integrációs Áttekintés (EFSIR) – egy általános célú kiadvány, amely 2007-ben jelent meg először – 2016. évi kiadásában hozzákezdett a tőkepiaci unió hét beavatkozási területe szempontjából releváns tőkepiaci fejlemények értékeléséhez⁴⁵, később már nem frissítette ezt a keretrendszert. A 2016-os EFSIR számos kulcsfontosságú mutatója esetében ezenfelül hiányoztak a referencia- és célértékek.

119

A Bizottság a 2016-os EFSIR keretében megállapított nyomonkövetési rendszer fenntartásának elmaradását főként a tőkepiaci unió kezdetleges állapotával (számos szakpolitikai intézkedésnek még folyamatban volt a hatálybaléptetése), valamint azon jelentős késedelemmel indokolta, amelyet követően a pénzügyi struktúrák módosításainak hatásai jelentkeznek a kvantitatív statisztikákban. Ezek a problémák azonban nem gátolhatták a Bizottságot abban, hogy nyomonkövetési intézkedéseket hozzon és azokat idővel tovább fejlessze.

120

2020-ban – azaz a tőkepiaci unió indulása után öt évvel – a Tanács felkérésére a Bizottság megrendelt egy tanulmányt annak érdekében, hogy kidolgozza a tőkepiaci unió előrehaladásának nyomon követéséhez használatos fő teljesítménymutatók eredménytábláját. A felkérésnek megfelelően a vállalkozó megpróbált kidolgozni egy tényalapú beavatkozási logikát. E megközelítés keretében a vállalkozó megpróbálta meghatározni, hogyan hatnak a tőkepiaci unióval kapcsolatos szakpolitikai intézkedések rövidebb távú végeredményei (pl. a bejegyzés költségei) a tőkepiaci unió fő célkitűzéseire (pl. a pénzügyi vállalkozásnak nem minősülő cégek által jegyzett sajáttőke- és hitelfinanszírozás bankhitelekhez viszonyított aránya).

121

Végleges jelentéstervezetében a tanácsadó négy területre vonatkozóan több mint 50 mutatót javasolt⁴⁶ az eredménytáblába való felvétel céljára, és javasolta, hogy a Bizottság a fő teljesítménymutatók eredménytáblájának megtervezése során alaposabban gondolja végig annak célját, felhasználói körét, szerkezetét és fenntartását. Eközben a Bizottság lépéseket tett további – például a piaci integrációra vonatkozó – mutatók kidolgozása érdekében, mivel a vállalkozó munkája alapján kiderült, hogy a beavatkozási logika szempontjából szükséges rövidebb távú végeredménymutatók közül sok nem áll rendelkezésre vagy nem felel meg a célnak (amennyiben átlépik a három „piros vonal” egyikét)⁴⁷.

122

A mutatókkal kapcsolatos beszámoláshoz megfelelő adatok szükségesek. Megjegyezzük, hogy a tőkepiaci unióval kapcsolatos egyedi szakpolitikai intézkedések előrehaladásának nyomon követéséhez szükséges adatok időnként nem voltak elérhetők, illetve nem álltak rendelkezésre megfelelő minőségben és részletességgel. Ez a tőkepiaci unió végrehajtása terén elért előrehaladás átfogó mérésére irányuló terveket is gátolhatja. Különösen a befektetési alapok határokon átnyúló eloszlására vonatkozó megbízható információk hiánya képez jól ismert adathiányt, amelyet ellenőrzésünk során az ESMA is elismert.

123

A tőkepiaci unió kialakítási szakaszában a Bizottság megpróbálta a legtöbbet kihozni a helyzetből azáltal, hogy számos forrásból, többek között az ESMA-tól származó adatokat halmozott fel. Például míg az ESMA információkkal rendelkezik a nyilvántartásba vett EuVECA- és ESZVA-alapokról, más adatokat – például a bevont tőkére és eszközölt befektetésekre vonatkozóan – nem bizottsági forrásokból, például az Invest Europe-tól szereztek meg. Az ESMA ezenfelül a nem-STS értékpapírosítási piacra vonatkozó becslései során nagyrészt magánforrásokra (pl. BAML) támaszkodik. A magánszférabeli adatszolgáltatók igénybevétele problémákat okozhat, mivel az adatok összeállítása időigényes, gyakran költséges, a Bizottság pedig nem feltétlenül alkalmas azok minőségének megítélésére.

124

A Bizottság lépéseket tett annak érdekében, hogy a tőkepiaci unióval kapcsolatos vonatkozó jogszabályokba adatszolgáltatási záradékokat építsen be, hogy a nyomon követéshez és értékeléshez szükséges információkat – ha azok más forrásokból nem elérhetők és hozzáférhetők – összegyűjthesse. A tőkepiaci unióról szóló új jogszabály⁴⁸ például 2022-től kezdve kötelezi az ESMA-t az ÁÉKBV-k, ABAK-ok és más alapok nemzetközi eloszlására vonatkozó adatok nyilvántartásának fenntartására. A Bizottság hangsúlyozta, hogy az ágazatra terhelendő további beszámolási kötelezettségeket gondosan meg kell indokolni.

Következtetések és ajánlások

125

Az Európai Unió túlnyomórészt hitelalapú pénzügyi rendszerrel rendelkezik, amely erősen támaszkodik a banki finanszírozásra. A Bizottság erőfeszítéseket tett a piaci alapú finanszírozás felé való elmozdulásért, valamint a bankunió tőkepiaci unióval való kiegészítéséért. A tőkepiaci unió fő célja az uniós tőkepiacok fejlesztésének és integrációjának előmozdítása, valamint a kkv-k alternatív finanszírozásának növelése. Álfogó következtetésünk szerint a Bizottság megtette az első lépéseket e kihívást jelentő célkitűzés elérése felé, de az eredmények egyelőre nem mutatkoznak meg.

126

Számos intézkedés, amelyet a Bizottság hatáskörén belül megtehetett, csak kis lépést jelent célkitűzései felé, így ezek egyelőre nem tudtak a változás katalizátoraként működni az Unióban. Bár a nem kötelező erejű (puha) intézkedések – például a jelentések vagy bevált gyakorlatok – hozzájárultak a bizonyos piaci ágazatokra vonatkozó ismeretek bővítéséhez, jellegüknél fogva sokuk meglehetősen korlátozott hatással bírt. A Bizottságot továbbá az is akadályozta, hogy számos kulcsfontosságú fellépés csak a tagállamok által vagy azok teljes támogatásával vihető véghez.

127

A tőkepiaci unióra vonatkozó 2015. évi cselekvési terv a korábbi tervek folytatásaként készült, nagyrészt korábbi elképzeléseket átvéve, és már előkészítés alatt álló intézkedéseket foglalt magában vagy a meglévő szabályozások (azaz a kibocsátási tájékoztatók, EuVECA) kalibrálását javasolta a tőkepiacok bizonyos szegmenseinek előmozdítása érdekében. Számos, a kkv-k finanszírozási forrásainak diverzifikálására irányuló szakpolitikai intézkedés túl szűk kérdéskörrel foglalkozott ahhoz, hogy strukturális elmozdulást kezdeményezhessen és katalizálhasson a piaci finanszírozás növelése felé Európában (lásd: 20–39. bekezdés).

128

A Bizottság által a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv keretében tett erőfeszítések ellenére a kkv-k finanszírozási piacán jelen lévő információs akadályok elhárítását célzó bizottsági fellépések csak nagyon kis hatással bírtak a piaci résztvevők érdekeinek összehangolását illetően. A Bizottság egy releváns projektet – az ESAP-ot – nem foglalt bele a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési tervbe, mivel az már a tőkepiaci unióra irányuló 2015. évi cselekvési terv előtt is vita tárgyát képezte. Ennek eredményeképpen az információs akadályok mind a keresleti, mind a kínálati oldalon még mindig jelen vannak (lásd: 40–43. bekezdés).

129

A banki finanszírozás jelentette kihívást illetően a Bizottság kezdeményezésekkel próbálta növelni azok kapacitását arra, hogy hitelt tudjanak nyújtani az uniós vállalkozások számára. Bár az STS-kezdeményezés pozitív lépés volt, nem hozta meg a várt hatást az európai értékpapírosítási piac és a kkv-k finanszírozásának támogatása területén. Az értékpapírosítási tranzakciók továbbra is nagyrészt a hagyományos eszközkategóriákon belül (azaz jelzáloghitelek, gépjárműhitelek) és bizonyos tagállamokban koncentrálódnak (lásd: 44–50. bekezdés).

1. ajánlás. A Bizottság javasoljon célirányos fellépéseket a kkv-k tőkepiacokhoz való hozzáférésének további elősegítése érdekében

Javasoljuk, hogy a Bizottság:

1. hozzon olyan intézkedéseket, amelyek vonzóbbá teszik a sajáttőke-finanszírozást és a nyilvános kibocsátást a vállalatok, elsősorban a kkv-k számára;
2. hozzon intézkedéseket a tőkeszolgáltatók és -felhasználók (különösen a kkv-k) közötti információs aszimmetria hatásának csökkentése érdekében (nevezetesen az ESAP megalapozása révén); valamint
3. módosítsa a jogszabályi keretet a kkv-k általi értékpapírosítás vonzóbbá tétele érdekében, kellően figyelembe véve a lehetséges kockázatokat.

Határidő: 2022 1. negyedév

130

A Bizottság hangot adott azon törekvésének, hogy támogatni kívánja a tagállamok tőkepiacainak fejlődését, különös tekintettel a nagy felzárkózási potenciállal bíró országokra. A cél érdekében szélesebb körű uniós koordinációs folyamatokat (európai szemeszter) és finanszírozási eszközöket (pl. strukturálisreform-támogató program) alkalmazott, azonban nem fogta össze ezeket specifikus, átfogó és világos uniós stratégia keretében (lásd: 51–58. bekezdés).

131

Az európai szemeszter többnyire a tőkepiaci unió szempontjából releváns kihívásokat azonosít. Ugyanakkor a tőkepiaci unióra vonatkozó 2015. évi cselekvési terv elfogadása és a téma brexitet követő fokozott relevanciája ellenére a Bizottság tíz, kevésbé fejlett tőkepiacokkal rendelkező tagállam számára nem javasolta közvetlenül releváns reformok végrehajtását (lásd: 59–65. bekezdés).

132

Miközben a Bizottság a strukturálisreform-támogató program keretében technikai támogatást biztosít a tagállamokra rótt pénzügyi és adminisztratív terhek alacsonyan tartásával, ez a támogatás nem ágyazódik be egy meghatározott stratégiába. A technikai támogatás keresletvezérelt modellje nem segítette elő a tagállamok szükségleteit kielégítő támogatás biztosítását. Ezenfelül a több országot érintő projektek továbbra is kivételt jelentenek a strukturálisreform-támogató program keretében. A legtöbb projekt még folyamatban volt vagy nemrégiben fejeződött be. Mindazonáltal mintáink vegyes eredményeket mutattak a reformok mértékét és előrehaladását illetően. A legtöbb esetben továbbá nem tartották be a végrehajtás eredeti határidejét, és a Strukturálisreform-támogató Szolgálat elemzése nem tükrözte megfelelően a végrehajtással járó kockázatokat (lásd: 66–78. bekezdés).

2. ajánlás. A Bizottság segítse elő a tőkepiacok elmélyítését és jobb integrációját

Javasoljuk, hogy a Bizottság:

1. dolgozzon ki átfogó stratégiát a helyi tőkepiacok szükségleteinek kezelésére;
2. bocsásson ki országspecifikus ajánlásokat azon tagállamok számára, amelyeknek fejlődniük kell a piaci alapú finanszírozás területén; valamint
3. az eredményekre összpontosítva erősítse meg a technikai támogatás jelenlegi keresletvezérelt modelljét a leginkább rászoruló tagállamok elérése érdekében.

Határidő: 2022 4. negyedév

133

A határokon átnyúló tőkeáramlás több akadálya évtizedeken keresztül megoldatlan maradt. A Bizottság megállapította, hogy ezek az akadályok gyakran a nemzeti törvényekre (például a fizetésképtelenségi jog és a forrásadó területén), illetve a pénzügyi jártasság hiányára vezethetők vissza. Ennek megfelelően – és a Tanács kérésére – cselekvési tervet alakított ki a fentiek kezelésére a tagállamok közreműködésével, ami ahhoz vezetett, hogy a cselekvési tervbe csak azok az akadályok kerültek be, amelyekkel a tagállamok hajlandóak voltak foglalkozni (lásd: 79–81. bekezdés).

134

A tőkeáramlás nemzeti akadályainak elhárításával foglalkozó szakértői csoport 2018-ban azt javasolta a tagállamoknak, hogy mérjék fel a pénzügyi jártasság szintjét és hajtsanak végre pénzügyi oktatási programokat az OECD elveivel összhangban. A Bizottság egyelőre nem nyilvánította ki, fogja-e támogatni a tagállamok erőfeszítéseit, és ha igen, hogyan tenné ezt – például azáltal, hogy az érintett uniós finanszírozási programok felülvizsgálata révén ösztönzi a fogyasztók, befektetők és kkv-k pénzügyi jártasságának elősegítését Európa-szerte (lásd: 82–86. bekezdés).

135

A Bizottság fizetésképtelenséggel kapcsolatos fellépéseiben megvan a lehetőség a tulajdonjogok tisztázására, a korai szerkezetváltás elősegítésére, valamint arra, hogy második esélyt adjon a vállalkozóknak. Ugyanakkor valószínűtlen, hogy ezek a fizetésképtelenségi eljárások konvergenciájához vezetnének. Mivel a fizetésképtelenségi anyagi jog a tagállamok kizárólagos hatáskörében marad, a támogatásuk nélkül a Bizottságnak kevés mozgástér jut (lásd: 87–92. bekezdés).

136

A Bizottság forrásadóra vonatkozó etikai kódexe javaslatokat tesz a nehézkes adókedvezmény-igénylési és adó-visszaigénylési folyamatok kezelésének követendő gyakorlataira. A kódex azonban a tagállamok önkéntes kötelezettségvállalásain alapul, valamint ahhoz, hogy kötelezőbb jelleggel elő lehessen írni a nemzeti gyakorlatok közelítését a kódex ajánlásai alapján, a Tanács egyhangú jóváhagyására lenne szükség. A forrásadóval kapcsolatos eljárások ilyen módon történő reformjára irányuló korábbi kísérletek nem jártak sikerrel (lásd: 93–99. bekezdés).

3. ajánlás. Kezelni kell a határokon átnyúló befektetéseket hátráltató kulcsfontosságú akadályokat

Javasoljuk, hogy a Bizottság:

1. mérje fel, miként mozdíthatja elő jobban a pénzügyi jártasságot – többek között a kkv-k körében –, és hogyan támogathatja a tagállamok e téren tett fellépéseit;
2. értékelje a nemzeti fizetésképtelenségi eljárások elemei – például a fizetésképtelenségi eljárás megindításának kritériumai, a követeléseket rangsoroló hierarchia, a prioritások sorrendje és a megtámadási intézkedések – közelítésének vagy harmonizálásának lehetőségeit, és mozdítsa elő a kapcsolódó reformokat;
3. hatásvizsgálat végeredménye alapján tegyen javaslatot a Tanácsnak egy, a forrásadóra vonatkozó adókedvezmény-rendszerről szóló irányelvre.

Határidő: 2022 4. negyedév

137

A Bizottság tőkepiaci unióval kapcsolatos célkitűzései sok esetben elnagyoltak voltak. A prioritásokat csak a folyamat későbbi szakaszában tűzték ki. A Bizottság e projekttel kapcsolatos kommunikációja komolyabb várakozásokat támasztott, mint amit saját fellépései révén el tudott érni. Néhány esetben a társjogalkotók jelentősen mérsékelték a Bizottság eredeti javaslatainak ambícióit, vagy a javaslatok az egyetértés hiánya miatt elakadtak a Tanácsban (lásd: 100–114. bekezdés).

138

A bizottsági monitoring a jogalkotási intézkedések terén elért előrehaladásra korlátozódott, és nem követte nyomon rendszeresen és következetesen a tőkepiaci unió fő célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredményeket. Ezenfelül a Bizottság jelenleg nem képes értékelni, hogy szakpolitikai fellépései – mind a jogalkotási, mind a nem jogalkotási intézkedések – mennyiben járulnak hozzá a tőkepiaci unió célkitűzéseinek eléréséhez. Ezen túlmenően a tőkepiaci unió célkitűzései terén elért haladás nyomon követéséhez szükséges adatok összegyűjtése időigényes, gyakran költséges, a Bizottság pedig nem feltétlenül alkalmas azok minőségének megítélésére. Nem minden adat áll rendelkezésre megfelelő minőségben és részletességben. Ezek a hiányosságok különösen kedvezőtlenül befolyásolják a tőkepiaci unióra vonatkozó második cselekvési terv 2020. szeptemberi közzétételét (lásd: 115–119. bekezdés).

139

A tőkepiaci unió elindítása után öt évvel a Bizottság lépéseket tett egy mutató-eredménytábla kidolgozása érdekében. Az eredménytábla a tőkepiaci unió átfogó sikerességének értékelését tenné lehetővé. Az eredménytáblának tényalapú beavatkozási logikán és megfelelően kiválasztott mutatókon kell alapulnia. A mutatók összeállításához szükséges adatokat elérhetővé kell tenni, szem előtt tartva, hogy az ágazatra háruló beszámolási terheket a szükséges minimumra kell korlátozni (lásd: 120–124. bekezdés).

4. ajánlás. Egyedi célkitűzések kidolgozása, kritikus intézkedések és a tőkepiaci unió nyomon követése

Javasoljuk, hogy a Bizottság:

1. határozzon meg egyedi célkitűzéseket, és már korai szakaszban foglalkozzon a tőkepiaci unió célkitűzéseinek elérésére alkalmas kritikus intézkedésekkel;
2. rendszeresen kövesse nyomon a tőkepiaci unió célkitűzései terén tett előrehaladást és számoljon be arról;
3. válasszon megfelelő mutatókat, amelyek megbízható, időszerű és elérhető adatokon alapulnak.

Határidő: 2021 4. negyedév

A jelentést 2020. október 20-i luxembourgi ülésén fogadta el az Alex Brenninkmeijer számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

Mellékletek

I. melléklet. A tőkepiaci unió szempontjából releváns, a strukturálisreform-támogató program alá tartozó ellenőrzött projektek áttekintése, 2017–2018

Tagállam	SRSS azonosító	SRSP projekt	Főbb eredmény 2020 márciusában	Költségvetés (euró)
Bulgária	SRSP2017/445	Egyablakos ügyintézési pont kialakítása az információk piaci résztvevők általi közzétételéhez és terjesztéséhez („egyablakos ügyintézési pont”)	Egyablakos ügyintézési rendszer „tervrajzának” technikai specifikációi és működési terve (2020. február 21.)	425 000
Csehország	SRSP2017/360	A cseh üzleti angyalok elemzése és az üzleti angyalok népszerűsítése	Tanulmány az informális kockázatitőke-befektetés jelenlegi helyzetének leírására az országban (2018. október 16.)	70 000
Csehország	SRSP2017/446	A cseh tőkepiac fejlesztésére irányuló nemzeti stratégia előkészítése	A cseh tőkepiac fejlesztésére irányuló 2019–2023-as nemzeti stratégiáról szóló magyarázó jelentés (elfogadva 2019 márciusában)	62 000
Észtország	SRSP2017/344	Tőkepiac-diagnosztika	Az észt tőkepiacról szóló diagnosztikai jelentés (2019. február 15.)	100 000
Észtország	SRSP2017/39	A fedezett kötvényekre és értékpapírosításra vonatkozó jogi és szabályozási keret reformja	A fedezett kötvényekre vonatkozó törvénytervezet és indoklása (elfogadva 2019. február 13-án)	150 000
Olaszország	SRSP2017/508	Az olasz tőkepiac és a tőkepiaci unió – A finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés – Diagnosztika	Olaszország 2020-as tőkepiaci értékelése (2020. január 31.)	550 000
Litvánia	SRSP2017/444	A befektetési környezet fejlesztése intézményi befektetők számára	Diagnosztikai tanulmány (2018. július) és prezentáció (2018. szeptember)	150 000
Lengyelország	SRSP2017/42	A tőkepiaci fejlesztés stratégiájának felvázolása	Tőkepiaci fejlesztési stratégia Lengyelország számára (2019. október 1.)	150 000
Románia	SRSP2017/44	A román Nemzeti Fejlesztési Bank elindítása – a román fejlesztési bank – EximBank S.A.	Végrehajtási tanulmány a román fejlesztési bankról (2019. július 18.)	448 125
Litvánia	SRSP2018/31	Kkv sajáttőke-támogatási eszköz	Jogszabálytervezet és végrehajtási terv, beleértve a működési változásokat (2019. augusztus 7.)	65 000

Megjegyzés: A kedvezményezett minden esetben a nemzeti Pénzügyminisztérium, vagy annak megfelelője volt (Olaszország: Gazdasági és Pénzügyminisztérium; Románia: Pénzügyminisztérium)

Forrás: Európai Számvevőszék, a Strukturálisreform-támogató Szolgálat adatai alapján.

II. melléklet. A Bizottság tőkepiaci unióra vonatkozó 2015. évi cselekvési terve és annak elődei – a pénzügyi hozzáférésre összpontosító válogatott fellépések

Kockázati tőkére irányuló cselekvési terv, 1998	Cselekvési terv a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének javítására, 2011	Tőkepiaci unióra vonatkozó cselevési terv, 2015
Tájékoztató – egységes engedélyezési eljárás nagyvállalatoknak és kkv-knak	A tájékoztatóról szóló irányelv módosítása az arányos közzétételi szabályokért a kkv-k számára	A tájékoztatóról szóló uniós rendelet (hatálybalépés: 2019. július)
A hitelfinanszírozás és a sajáttőke-finanszírozás cégek számára jelentett költségeinek részletes vizsgálata Európa-szerte	Kkv-tőkefinanszírozási piac címke a MiFID-ben	A piaci visszaélésekről szóló rendeletet módosító kkv-tőkefinanszírozási piaci rendelet
Kockázatitőke-alapok: Egyes zárt végű alapokra vonatkozó közösségi jogszabályok	Az EuVECA-/ESZVA-rendeletre irányuló első jogalkotási javaslat (nem fogadták el)	Az EuVECA-/ESZVA-rendelet felülvizsgálata (elfogadva, hatályos 2018 óta)
A kockázatitőke-alapok adóztatása – Az adókörnyezet tisztázása	A határokon átnyúló kockázatitőke-befektetések adóügyi akadályainak vizsgálata	A kockázati tőkéhez és az informális befektetők számára biztosított adókedvezményekről szóló tanulmány
Hitel/saját tőke adóügyi megítélésének vizsgálata	Nincs intézkedés	A hitelfinanszírozás adóelőnyével is foglalkozó, a közös összevont társaságiadó-alapról szóló jogalkotási javaslat
Nincs intézkedés	Egypontos hozzáférés uniós szinten szabályozott információkhoz	A páneurópai információs rendszerek fejlesztési lehetőségeinek feltérképezése
Nincs intézkedés	A kkv-k sajáttőke-finanszírozása: Sajáttőke-finanszírozási eszköz a COSME és a Horizont 2020 keretében – alapok alapjai; a kkv-hitelportfóliók EBB/EBA általi értékpapírosítása	Páneurópai kockázatitőke-alapok alapjainak programja, VentureEU az EBB/EBA keretében
Nincs intézkedés	Az Enterprise Europe Network megerősítése a kkv-k jobb tájékoztatásának biztosítására
Nincs intézkedés	A kkv-hitelezési piac értékelése, beleértve az átláthatósági mechanizmust	A bankok által a kkv-k visszautasított hitelkérelmeivel kapcsolatban biztosítandó visszajelzésre vonatkozó magas szintű európai elvek

Forrás: Európai Számvevőszék.

III. melléklet. A tőkepiaci unió keretében a helyi tőkepiacok fejlesztésére irányuló fellépés

IV. melléklet. A minden tagállam számára közzétett közvetlen országspecifikus ajánlások áttekintése, 2014–2019

A tőkepiaci unió előtt		A tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv elfogadása után (2015. szeptember)
2014	2015	Tagállam	2016	2017	2018	2019
		Belgium	x	x
		Bulgária
		Csehország
		Dánia
	x	Németország	x	x	x
		Észtország
x		Írország			x
Program	Program	Görögország	Program	Program	Program
x		Spanyolország
x		Franciaország
		Horvátország
x		Olaszország			x	x
Program	Program	Ciprus	x	x	x	x
		Lettország
		Litvánia	x
		Luxemburg
x	x	Magyarország
x	x	Málta
x	x	Hollandia
		Ausztria		x	x	x
		Lengyelország
x	x	Portugália	x	x	x
		Románia
	x	Szlovénia	x	x	x	x
		Szlovákia
		Finnország
x	x	Svédország
x		Egyesült Királyság
26-ból 10 38%	26-ból 7 27%	A tőkepiaci unió szempontjából releváns orszáspecifikus ajánlást kapott tagállamok	27-ből 6 22%	27-ből 6 22%	27-ből 7 26%	28-ból 4 14%
157	102	Az összes országspecifikus ajánlás	89	78	73	97

Forrás: Európai Számvevőszék, a Bizottság CESAR-adatbázisa alapján; az Európai Parlament EGOV tájékoztatója, Országspecifikus ajánlások: áttekintés, 2019. szeptember.

V. melléklet. A kevésbé fejlett tagállamoknak tett közvetlen és átfogóbb országspecifikus ajánlások áttekintése, 2016–2019

Rangsorolás	Tagállam	Közvetlen országspecifikus ajánlások	Átfogóbb országspecifikus ajánlások
28	Litvánia	Finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés (2016)	NINCS
27	Románia	NINCS
26	Szlovénia	Finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés (2016–2019)	NINCS
25	Szlovákia	NINCS	Igazságügy (2017)
24	Bulgária	NINCS	Felügyelet (2016, 2017, 2019), fizetésképtelenség (2016–2019)
23	Lettország	NINCS	Fizetésképtelenség (2016)
22	Észtország	NINCS
21	Magyarország	NINCS
20	Horvátország	NINCS	Fizetésképtelenség (2017)
19	Görögország	NINCS	Fizetésképtelenség (2019)
18	Lengyelország	NINCS
17	Csehország	NINCS
16	Ciprus	Finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés (2016–2019)	Fizetésképtelenség (2016–2018), felügyelet (2019)
15	Ausztria	Finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés (2017–2019)	NINCS

Megjegyzés: 1) A rangsorolás alapja a helyi tőkepiacok mélysége a következő alapján: Asimakopoulos és Wright, A new sense of urgency: The future of Capital Markets Union, New Financial, 2019. november. 2) „Közvetlen országspecifikus ajánlásnak” főként a Bizottság belső taxonómiája szerint a „finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésre” és a „hitelfinanszírozás előnyben részesítésének csökkentésére” tett ajánlásokat tekintettük. A tőkepiaci unióval kapcsolatos „túlcímkézést” elkerülendő a bankszektort is érintő kérdésekkel – például a fizetésképtelenségi rendszerekkel, a pénzügyi ágazat felügyeletével és a nemteljesítő hitelek értékesítésével – foglalkozó ajánlásokat „átfogóbb országspecifikus ajánlásokként” soroltuk be. 3) A 2018-ig érvényben lévő gazdasági kiigazítási programok miatt Görögország csak 2019-ben kapott országspecifikus ajánlásokat.

Forrás: Európai Számvevőszék, a Bizottság CESAR-adatbázisa alapján.

VI. melléklet. A tőkepiaci unióval kapcsolatos jogalkotási intézkedések áttekintése, 2020. július

	Intézkedés	Határidő	Bizottság	Parlament	Tanács	Elfogadás	Alkalmazás kezdete
1	EuVECA-/ ESZVA-értékelés	2016 3. negyedév	2016. július			2017. október	2018. március
2	A tájékoztatóról szóló rendelet (értékelés)	2015 4. negyedév	2015. november			2017. június	2019. július
3	STS értékpapírosításról szóló rendelet	2015 3. negyedév	2015. szeptember			2017. december	2019. január
4	Páneurópai magánnyugdíjtermék (PEPP)	2017 2. negyedév	2017. június			2019. június	12 hónappal a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok közzétételét követően
5	Az európai felügyeleti hatóság értékelése, beleértve a pénzmosás elleni küzdelem szabályait	2017 3. negyedév	Elfogadva: 2017. szeptember 20.	Tárgyalási megbízás kelte: 2018. december	Tárgyalási megbízás kelte: 2019. február	2019. december	2020. január és 2022. január
6	A befektetési vállalkozások felülvizsgálata	2018 2. negyedév	Elfogadva: 2017. december 20.			2019. november	2021. június
7	Közösségi finanszírozás	2017 4. negyedév (hatásvizsgálat) 2018 1. negyedév	Elfogadva: 2018. március 8.	Tárgyalási megbízás kelte: 2018. november	Tárgyalási megbízás kelte: 2019. június	2020 4. negyedév	2021 4. negyedév
8	Fedezett kötvények	2018 1. negyedév	Elfogadva: 2018. március 12.	Tárgyalási megbízás kelte: 2018. november	Tárgyalási megbízás kelte: 2018. november	2019. november	2022. július
9	A befektetési alapok határokon átnyúló eloszlása	2018 1. negyedév (hatásvizsgálat) 2018 2. negyedév	Elfogadva: 2018. március 12.			2019. június	2021. augusztus
10	Szabályok a kkv-k tőkefinanszírozási piachoz való könnyebb hozzáférésének érdekében	2018 2. negyedév (hatásvizsgálat) 2018 3. negyedév	Elfogadva: 2018. május 24.			2019. november	2019. december vagy 2021. január
11	Európai piaciinfrastruktúra-rendelet (felügyelet)	2017 2. negyedév	Elfogadva: 2017. június 13.	Tárgyalási megbízás kelte: 2018. május	Tárgyalási megbízás kelte: 2018. december	2019. május	2019. június – 2019. december – 2020. június vagy 2021. június
12	A megelőző szerkezetátalakítás keretei, a második esély, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedések (DG JUST)	2016 4. negyedév	Elfogadva: 2016. november 22.			2019. június	2021. július, 2024. július és 2026. július
13	A követelések engedményezésének harmadik felekre kifejtett hatásaira alkalmazandó jog (DG JUST)	2017 4. negyedév	Elfogadva: 2018. március 12.	Tárgyalási megbízás kelte: 2019. február	Még nem született megállapodás

Forrás: Európai Számvevőszék, az Európai Bizottság információi alapján.

Betűszavak és rövidítések

ABA: alternatív befektetési alap

ABAK-irányelv: alternatívbefektetésialap-kezelői irányelv

ÁÉKBV: átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás

BAML: Bank of America Merrill Lynch

CMU: tőkepiaci unió

EFAMA: Európai Alap- és Vagyonkezelők Szövetsége

ESAP: európai egységes adathozzáférési pont

ESMA: Európai Értékpapírpiaci Hatóság

ESZVA: európai szociális vállalkozási alap

EuVECA: európai kockázatitőke-alap

IPO: első nyilvános részvénykibocsátás

Kkv: kis- és középvállalkozás

KÖTA: közös összevont társaságiadó-alap

SRSP: Strukturálisreform-támogató program

SRSS: Strukturálisreform-támogató Szolgálat (jelenleg: DG REFORM)

STS értékpapírosítás: Egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás

Glosszárium

A pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (MiFID): A pénzügyi piacokat szabályozó és a befektetők védelmét javító uniós jogi keret. Az eredeti irányelv helyébe 2018-ban a MiFID II lépett.

A piac mélysége: Egy adott piacon folyó kereskedés volumenének mutatója.

A tőkepiaci unióval foglalkozó munkacsoport: A Bécsi Kezdeményezés keretében létrehozott platform, amelynek célja a közép-, kelet- és délkelet-európai pénzügyi trendekkel kapcsolatos információcsere támogatása, és ezáltal a helyi tőkepiacok fejlesztése. A platform tagjai az érintett országok állami és magánszektorának, valamint különböző nemzetközi intézményeknek a képviselői, koordinátora a Bizottság.

Alapok alapja: Befektetési tőkealap, amely nem közvetlenül értékpapírokba, hanem más alapokba fektet be.

Alternatív befektetési alapok (ABA): Minden, az uniós ÁÉKBV-irányelv hatálya alá nem tartozó befektetési alap, amelyek ehelyett az alternatívbefektetésialap-kezelői (ABAK-) irányelv hatálya alá tartoznak. Ide tartoznak a fedezeti alapok, a kockázatitőke-alapok, a magántőke-befektetési alapok és az ingatlanbefektetési alapok.

Átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás (ÁÉKBV): Olyan befektetési eszköz, amely összevonja a befektetők tőkéjét, és azt pénzügyi eszközök – például részvények, kötvények és egyéb értékpapírok – portfólióján keresztül összevonva fekteti be. Az uniós irányelv tárgyát képező ÁÉKBV-k egyetlen tagállam által kiadott egységes engedély alapján az Unió egész területén nyilvánosan forgalmazhatók lakossági befektetők számára.

Az európai kockázatitőke-alapról (EuVECA) szóló rendelet: A minősített kockázatitőke-alapok és az alapkezelő társaságok számára az egész Unióra kiterjedő önkéntes útlevél alapjául szolgáló rendelet.

Az európai szociális vállalkozási alapról (ESZVA) szóló rendelet: A szociális vállalkozásokra összpontosító, minősített alternatív befektetési rendszerek számára az egész Unióra kiterjedő önkéntes útlevél alapjául szolgáló rendelet.

Bécsi Kezdeményezés: 2009 januárjában létrehozott fórum, amely az uniós bankszektor valamennyi fő állami és magánszereplőjét összefogva segíti a feltörekvő európai gazdaságokat a globális gazdasági válság kezelésében.

Első nyilvános részvénykibocsátás: Egy vállalat első részvényeinek első nyilvános értékesítése.

Értékpapírosítás: Különböző típusú illikvid pénzügyi eszközök – például jelzálogok, kölcsönök és lízingek – összevonása és azok likvid, forgalomképes értékpapírokként, például kötvényekként történő értékesítése befektetők számára.

Európai egységes adathozzáférési pont: A tőzsdén jegyzett társaságok jogszabályban előírt információihoz gyors és könnyű hozzáférést biztosító tervezett uniós internetes portál.

Európai szemeszter: Éves ciklus, amely keretet biztosít az uniós tagállamok gazdaságpolitikáinak összehangolásához és az előrehaladás nyomon követéséhez.

Fedezett kötvény: Bank vagy más hitelintézet által kibocsátott, biztosítékkal – általában jelzáloghitelekkel vagy közszektor-hitelezéssel – fedezett kötvénytípus.

Forrásadóra vonatkozó adókedvezmény: Az adó levonásakor alkalmazott adókedvezmény egy formája.

Hitelfinanszírozás adóelőnye: Gazdasági torzulás, amelyet az okoz, hogy az adósság utáni kamatfizetések a legtöbb társaságiadó-rendszerben levonhatók az adóból, de a sajáttőke-finanszírozási célú osztalékfizetések nem.

Kkv-tőkefinanszírozási piac: Az előző három év során 200 millió eurónál kisebb átlagos piaci tőkeértékű vállalatok által kibocsátott részvényekre irányuló egyfajta multilaterális kereskedési rendszer.

Kockázatitőke-alap: Olyan befektetési alap, amely olyan szakmai befektetők pénzét kezeli, akik erős növekedési potenciállal rendelkező kkv-kba kívánnak befektetni.

Közös összevont társaságiadó-alap (KÖTA): Egységes szabályrendszer a vállalatok adóköteles nyereségének kiszámítására az Unióban.

Mély tőkepiac: Olyan piac, amelyen nagy mennyiségű értékpapírral kereskednek nagyon kis vételi és ajánlati árfolyamréssel.

Multilaterális kereskedési rendszer: A pénzügyi eszközökkel való kereskedés önszabályozó mechanizmusa, amely alternatívát jelent a hagyományos tőzsdékkel szemben, és azoktól eltérően nem csak engedélyezett piacműködtető, hanem befektetési társaság is működtetheti.

Strukturálisreform-támogató program (SRSP): Uniós program, amely testre szabott támogatást nyújt a tagállamok intézményi, igazgatási és növekedésösztönző reformjaihoz anélkül, hogy nemzeti társfinanszírozásra lenne szükség.

Unikornis vállalat: 1 milliárd USD-t meghaladó értékű, magánkézben lévő induló vállalkozás, amelyet az ilyen vállalkozások ritkasága miatt neveznek így.

Ellenőrző csoport

A Számvevőszék különjelentésekben mutatja be az uniós szakpolitikákra és programokra, illetve egy adott költségvetési területhez kapcsolódó, irányítással kapcsolatos kérdésekre irányuló ellenőrzéseinek eredményeit. Hogy ellenőrzési munkája maximális hatást érjen el, témái megválasztásakor és feladatai megtervezésekor a Számvevőszék tekintetbe veszi a teljesítmény-, illetve szabályszerűségi kockázatokat, az érintett bevétel vagy kiadás nagyságát, a várható fejleményeket, valamint a politika és a nagyközönség érdeklődését.

Ezt a teljesítmény-ellenőrzést a piacszabályozás és versenyalapú gazdaság ellenőrzésére szakosodott, Alex Brenninkmeijer számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara végezte. Az ellenőrzést Rimantas Šadžius számvevőszéki tag vezette Mindaugas Pakštys kabinetfőnök és Tomas Mackevičius kabinetattasé, Marion Colonerus ügyvezető, Anna Ludwikowska feladatfelelős, valamint Athanasios Koustoulidis, Ezio Guglielmi, Nadiya Sultan és Karolina Beneš számvevők segítségével. Nyelvi támogatás: Victoria Gilson és Richard Moore.

Végjegyzetek

¹ Európai Számvevőszék, az Európai Központi Bank 2017. évi éves jelentése alapján, 36. o.

² A tőkepiaci unióval foglalkozó magas szintű fórum zárójelentése: A New Vision for Europe’s Capital Markets Union, 2020. június 10.

³ A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: „Tőkepiaci unió a polgárok és a vállalkozások számára – új cselekvési terv”, COM(2020) 590 final, 2020. szeptember 24.

⁴ Az (EU) 2017/825 rendelet és az (EU) 2018/1671 rendelet.

⁵ Az adatok forrása: www.statista.com.

⁶ SEC(1998) 552 végleges, 1998. március 31.

⁷ COM(2011) 870 végleges.

⁸ Az Európai Számvevőszék 17/2019. sz. különjelentésének 20. bekezdése.

⁹ SWD(2015) 183 final.

¹⁰ IPO Watch Europe 2011 és IPO Watch Europe 2019.

¹¹ Politikai iránymutatás a hivatalba lépő következő Európai Bizottság számára (2019–2024).

¹² EUROFI Regulatory Update – 2020. április: Relaunching securitisation in the EU, 21. o.

¹³ A Tanács következtetései a tőkepiaci unió elmélyítéséről, 2019. december 5.

¹⁴ OECD Report to G20 Finance Ministers and Central Bank Governors, 2015. szeptember; Report of the Vienna Initiative Working Group on Capital Markets.

¹⁵ A Számvevőszék 17/2019. sz. különjelentése és a Számvevőszék 2/2020. sz. különjelentése.

¹⁶ Financing a sustainable European Economy – Final report 2018.

¹⁷ SWD(2019) 99 final.

¹⁸ Csehország, Észtország, Magyarország, Lengyelország és Románia.

¹⁹ A Számvevőszék 16/2020. sz. különjelentése, 49–50. bekezdés.

²⁰ A Számvevőszék 16/2020. sz. különjelentése, 5. háttérmagyarázat.

²¹ A Számvevőszék 16/2020. sz. különjelentése, 51. és 63. bekezdés és 4. ajánlás.

²² Report of the Vienna Initiative Working Group on Capital Markets, 67. o.

²³ Strukturálisreform-támogató Szolgálat, Európai Bizottság: Technical assistance in the area of Capital Markets Union, 1. változat, 2017. április.

²⁴ Lásd például: EFAMA Quarterly Statistical Release No 76, 2019. március; ESMA Annual Statistical Report 2020; valamint ALFI, Global Fund Distribution 2019.

²⁵ COM(2018) 92 final.

²⁶ COM(2017) 147 final.

²⁷ Giovannini-csoport (2001. november), Cross-Border Clearing and Settlement Arrangements in the European Union.

²⁸ COM(2015) 468 final.

²⁹ OECD/INFE (2020), International Survey of Adult Financial Literacy.

³⁰ Bécsi Kezdeményezés (2018. március 12.). A tőkepiaci unióval foglalkozó munkacsoport jelentése, http://vienna-initiative.com/resources/themes/vienna/wp-content/uploads/2018/03/VI-CMU-Working-Group-Final-Report-March-2018.pdf.

³¹ A Pénzügyi Szolgáltatásokkal Foglalkozó Bizottság ülésének jegyzőkönyve, 2018. május 3.

³² https://eiah.eib.org/about/index

³³ Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1023 irányelve (2019. június 20.) a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról (szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv) (HL L 172., 2019.6.26.).

³⁴ COM(2018) 96 final.

³⁵ COM(2018) 89 final.

³⁶ COM(2015) 468 final, 30. o.

³⁷ Az Európai Unió kiadványa, Study on a new approach to business failure and insolvency, 2016.

³⁸ Az EPTF jelentése, 2017. május 15.

³⁹ COM(2019) 8 final, „Úton a hatékonyabb és demokratikusabb uniós adópolitikai döntéshozatal felé” – 2019. január 15.

⁴⁰ COM(2020) 312 final.

⁴¹ A minőségi jogalkotás eszköztárának 16. eszköze: How to set objectives.

⁴² Zöld könyv: A tőkepiaci unió kiépítése és https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/MEMO_15_5733.

⁴³ Ian Bell et al., Relaunching securitisation in the EU in the Eurofi, Regulatory Update, 2020. április, 20. és 22–24. o.

⁴⁴ Európai Bizottság. A minőségi jogalkotás eszköztárának 41. eszköze: Monitoring Arrangements and Indicators, https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/file_import/better-regulation-toolbox-41_en_0.pdf.

⁴⁵ A hetedik beavatkozási területet – „a felügyelet megerősítése” – a 2017. évi félidős értékelés során választották le a „határokon átnyúló befektetés elősegítése” területről.

⁴⁶ A négy terület a következő: 1) a nyilvános részvény- és hitelpapírpiacokon kereskedő vállalatok finanszírozása; 2) innovatív, induló és a tőzsdén nem jegyzett vállalkozások finanszírozása; 3) tőkepiacok használata a banki kapacitások megerősítéséhez; 4) a lakossági részvétel elősegítése.

⁴⁷ A mutatókat elutasították, ha azok átlépték a három „piros vonal” – a megismételhetőség, a földrajzi lefedettség, az idősorok vagy az országok közötti változatosság hiánya – egyikét.

⁴⁸ Az (EU) 2019/1156 rendelet 12. cikkének (1) bekezdése.

⁴⁹ „A nyilvános és magánpiaci szereplők további növekedésének ösztönzésére és a tőkepiacok tagállamokba és régiókba való integrálására”.

⁵⁰ Csak általánosságban hivatkozik a 2018-as EFSIR azon megállapítására, hogy a közép-, kelet- és délkelet-európai országok az uniós GDP 8%-át adják, ám az Unió tőkepiacainak csak 3%-át.

⁵¹ A svéd számvevőszék 2018-as ellenőrzése kimutatta, hogy e számlák közel 4 milliárd eurónyi (42 milliárd SEK) adóbevétel-kiesést okozhattak.

⁵² Felmérés a vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáféréséről az euróövezetben, https://www.ecb.europa.eu/stats/ecb_surveys/safe/html/index.en.html.

⁵³ COM(2020) 281 final és COM(2020) 280 final.

⁵⁴ COM(2020) 282 final.

⁵⁵ COM(2020) 590.

⁵⁶ Forrás: InvestEurope, 2020.

⁵⁷ COM(2020) 281 final.

⁵⁸ (EU) 2017/1129 rendelet.

⁵⁹ (EU) 2017/1129 rendelet.

⁶⁰ COM(2019) 136 final és SWD(2019) 99 final.

⁶¹ (EU) 2017/825 rendelet.

⁶² Az (EU) 2017/1991, az (EU) 2017/2402, az (EU) 2019/1238 és az (EU) 2019/1156 rendelet, valamint az (EU) 2019/1160 és az (EU) 2019/2162 irányelv.

⁶³ COM(2018) 113.

⁶⁴ Az (EU) 2019/1023 irányelv.

⁶⁵ COM(2020) 590.

⁶⁶ https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32009H0784&from=EN

⁶⁷ COM(2020) 282 final.

⁶⁸ A technikai támogatási eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2020) 409 final), 2020.5.28.

⁶⁹ COM(2020) 590.

Kronológia

Esemény	Időpont
Az ellenőrzési feladatterv elfogadása / az ellenőrzés megkezdése	2019.07.16.
A jelentéstervezet hivatalos megküldése a Bizottságnak (illetve más ellenőrzött szervezeteknek)	2020.08.05.
A végleges jelentés elfogadása az egyeztetési eljárás után	2020.10.20.
A Bizottság (illetve más ellenőrzött szervezetek) hivatalos válaszainak beérkezése az összes uniós nyelven	2020.11.09.

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2020

PDF	ISBN 978-92-847-5437-3	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/31166	QJ-AB-20-023-HU-N
HTML	ISBN 978-92-847-5421-2	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/40236	QJ-AB-20-023-HU-Q

SZERZŐI JOGOK

© Európai Unió, 2020

Az Európai Számvevőszék dokumentumainak felhasználását a nyíltadat-politikáról és a dokumentumok további felhasználásáról szóló 6–2019. sz. számvevőszéki határozat szabályozza.

Ellenkező rendelkezés (pl. az egyedi szerzői jogi nyilatkozatokban foglaltak) hiányában az Európai Unió tulajdonában lévő számvevőszéki tartalmak a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) licenc alá tartoznak. Ennek értelmében a további felhasználás a forrás és a változtatások megfelelő feltüntetésével megengedett. A dokumentumok további felhasználásakor azok eredeti értelme és mondanivalója nem torzulhat. A Számvevőszék nem vonható felelősségre a továbbfelhasználás esetleges következményeiért.

Ha az adott tartalomban azonosítható magánszemélyek is láthatóak (például a Számvevőszék munkatársait ábrázoló képeken) vagy a tartalom harmadik fél munkáját ábrázolja, akkor az erre vonatkozó jogokat is meg kell szerezni. Amennyiben ez megtörtént, akkor a vonatkozó engedély érvényteleníti a fenti általános érvényű engedélyt, és az abban foglalt, egyértelműen meghatározott felhasználási korlátozások érvényesek.

Az olyan tartalmak felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek nem az Európai Unió tulajdonát képezik, adott esetben közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni:

8. ábra: Ikonok © 2010–2020 Freepik Company S.L. Minden jog fenntartva.

Az iparjogvédelem alatt álló szoftverek és dokumentumok – pl. szabadalmak, márkajelzések, bejegyzett formatervezési minták, logók és nevek – nem tartoznak a Számvevőszék továbbfelhasználási politikájának hatókörébe, így azok licencét a felhasználó nem kapja meg.

Az Európai Uniónak az europa.eu címtartomány alá tartozó intézményi weboldalai külső oldalakra mutató hivatkozásokat is tartalmaznak. Ezek nem tartoznak a Számvevőszék hatáskörébe, ezért ajánlott elolvasni az ott közzétett adatvédelmi és szerzői jogi rendelkezéseket.

Az Európai Számvevőszék logójának használata

Az Európai Számvevőszék logója kizárólag a Számvevőszék előzetes hozzájárulásával használható fel.

Kapcsolatba szeretne lépni az EU-val?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct információs központ is működik. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központot: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Telefonon vagy e-mailben
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

• az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
• a rendes díjszabású telefonszámon: (+32 2) 29-99-696, vagy
• e-mailen: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Információkat keres az EU-ról?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén: https://europa.eu/european-union/index_hu

Uniós kiadványok
A következő címen uniós kiadványok tölthetők le/rendelhetők meg díjmentesen/fizetés ellenében: https://op.europa.eu/hu/publications. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi információs központjától (lásd: https://europa.eu/european-union/contact_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálról bármelyik hivatalos nyelven letölthetők az EU jogi tartalmai és az 1952-től megjelenő jogszabályai: http://eur-lex.europa.eu

Az EU által gondozott nyílt hozzáférésű adatok
A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (http://data.europa.eu/euodp/hu) uniós adatkészletekhez biztosít hozzáférést. Az adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók.