Különjelentés
A Közép-afrikai Köztársaság számára létrehozott Bêkou vagyonkezelői alap: ígéretes kezdet, egyes hiányosságok ellenére is
A jelentés bemutatása: A Bizottság által kezelt első uniós vagyonkezelői alap, a Közép-afrikai Köztársaság számára létrehozott Bêkou vagyonkezelői alap 2014-ben kezdte meg működését, a világ egyik legkevésbé fejlett országát segítendő. Értékeltük az alap létrehozásának indokoltságát, az alap irányítását és eddig elért céljait. Megállapításunk szerint az adott körülmények között egyes hiányosságok dacára is megfelelő döntés volt az alap létrehozása. Az alap irányítása az alábbi három szempontból még nem érte el teljes potenciálját: az érintett felek közötti koordináció; az eljárások átláthatósága, gyorsasága és költséghatékonysága; a nyomonkövetési és értékelési mechanizmusok. Általában véve azonban az alap eddig pozitív eredményeket könyvelhet el. Ajánlásaink segíthetik a Bêkou és más uniós vagyonkezelői alapok jobb kidolgozását és irányítását.
 |
Összefoglaló
IA vagyonkezelői alap olyan alap, amelyet egy vagy több adományozó pénzügyi hozzájárulásával meghatározott fejlesztési célra hoznak létre, gyakran válsághelyzetekre, például természeti katasztrófákra vagy konfliktusokra reagálva. Az Európai Bizottságnak 2013 óta van lehetősége vészhelyzeti intézkedések, vészhelyzetet követő és tematikus intézkedések céljára szolgáló, „külső fellépésekre képzett uniós vagyonkezelői alapok” létrehozására.
IIA Közép-afrikai Köztársaság számára létrehozott Bêkou uniós vagyonkezelői alap, amely az Európai Bizottság által kezelt első ilyen alap, 2014 júliusában kezdte meg működését. Adományozói az Európai Unió, Franciaország, Németország, Hollandia, Olaszország és Svájc, amelyek összesen 146 millió euróval segítik az ország válságból való kilábalását és az újjáépítést.
IIIA Közép-afrikai Köztársaságot évtizedek óta a rossz kormányzás, a szegénység magas aránya és az ismétlődő konfliktusok jellemzik. A KAK a világ egyik legkevésbé fejlett és legszegényebb országa, amely 2016-ban az ENSZ humán fejlettségi mutatójának legutolsó helyén szerepelt.
IVEllenőrzésünk arra vonatkozott, hogy milyen tapasztalatokat szerzett az Európai Bizottság az első saját vagyonkezelői alapjával. Értékeltük, hogy indokolt volt-e az alap létrehozása, mennyire volt sikeres az irányítása, és hogy elérte-e eddigi céljait.
VMegállapításunk szerint ugyan nem került sor sem formálisan strukturált értékelésre a finanszírozási eszköz kiválasztásáról, sem átfogó szükségletelemzésre, az adott körülmények között mégis megfelelő volt mind a Bêkou vagyonkezelői alap létrehozása, mind annak kialakítása.
VIA Bêkou vagyonkezelői alap irányítása még nem érte el teljes potenciálját, mégpedig három szempontból: az alap kevés hatást gyakorolt a felek közötti koordinációra; az eljárások lehetnének átláthatóbbak, gyorsabbak és költséghatékonyabbak; a nyomonkövetési és értékelési mechanizmusok teljes körű kidolgozása még várat magára.
VIIÁltalában véve a Bêkou vagyonkezelői alap eddig pozitív eredményeket könyvelhet el. Támogatást sikerült vonzania, ám újabb adományozókat csak keveset; projektjei javarészt megvalósították a várt outputokat. Az alap révén nő az uniós intézkedések ismertsége.
VIIITöbb ajánlással igyekszünk segíteni a Bizottságot a Bêkou vagyonkezelői alap – és általában az uniós vagyonkezelői alapok – jövőbeni kidolgozásának és irányításának javításában. Javasoljuk, hogy a Bizottság:
- dolgozzon ki további iránymutatásokat a támogatás eszközeinek megválasztásához és a vagyonkezelői alapok beavatkozási hatókörének meghatározását segítő szükségletelemzésekhez,
- javítsa az adományozók koordinációját, a kiválasztási eljárásokat és a teljesítménymérést, valamint optimalizálja az adminisztratív költségeket.
Bevezetés
Az uniós vagyonkezelői alapok: a fejlesztési támogatás új eszköze
01A vagyonkezelői alap olyan alap, amelyet egy vagy több adományozó pénzügyi hozzájárulásával meghatározott fejlesztési célra hoznak létre, és amelyet általában egy nemzetközi szervezet, például a Világbank vagy az ENSZ kezel. A vagyonkezelői alapok az 1990-es évektől kezdve váltak népszerűvé, és egyre gyakrabban szolgálnak a nemzetközi együttműködés finanszírozási eszközéül. Gyakran válsághelyzetekre, például természeti katasztrófákra vagy konfliktusokra válaszul hozzák létre őket.
022013 óta az Európai Bizottság és más adományozók között létrejött megállapodás révén lehetőség van vészhelyzeti, vészhelyzetet követő és tematikus intézkedések céljára szolgáló, „külső fellépésekre képzett uniós vagyonkezelői alapok” létrehozására1. Minden vagyonkezelői alap esetében a Bizottság elnökölte igazgatótestületet hoznak létre, amely biztosítja a támogatók és a hozzájárulást nem fizető tagállamok képviseletét, és dönt a források felhasználásáról.
03A Közép-afrikai Köztársaság számára létrehozott Bêkou2 vagyonkezelői alap 2014 júliusában kezdte meg működését azzal a céllal, hogy segítse az ország válságból való kilábalását és az újjáépítést. Az Európai Bizottság jelenleg négy vagyonkezelői alapot irányít, ezek közül a Bêkou alap volt az első3. Az első négy adományozó az Európai Unió (EU), Franciaország, Németország és Hollandia voltak, míg Olaszország és Svájc 2015-ben lépett partnerségre. 2016 végén a Bêkou vagyonkezelői alapnak történt felajánlások teljes összege 146 millió euró volt, ennek mintegy háromnegyede az Unió költségvetéséből és az Európai Fejlesztési Alapból származott. 2016 végéig ténylegesen 86 millió euró érkezett be.
04Az alap létrehozásáról szóló megállapodás megfogalmazása szerint az alap fő célkitűzése „koherens és célzott támogatással segíteni a lakosság veszélyeztetett csoportjai ellenállóképességének erősítését, illetve a Közép-afrikai Köztársaság válságból való kilábalása és az újjáépítés minden aspektusát, koordinálni a rövid-, közép- és hosszú távú intézkedéseket, valamint segíteni a szomszédos országokat a válság következményeinek kezelésében”4.
A Közép-afrikai Köztársaság: egy ország válságban
05A KAK a világ egyik legkevésbé fejlett és legszegényebb országa, amely 2016-ban az ENSZ humán fejlettségi mutatójának legutolsó helyén szerepelt, jóllehet jelentős ásványi lelőhelyekkel és egyéb olyan nyersanyagokkal rendelkezik, mint pl. uránkészletek, kőolaj, arany, gyémánt, kobalt, faanyag és vízenergia. Az ország 4,5 millió lakosa hatalmas, 623 000 km2-nyi területen él (ez kb. Franciaország és Belgium területe együttvéve). A függetlenség 1960. évi elnyerése óta a Közép-afrikai Köztársaságot konfliktusok, rossz kormányzás, a szegénység magas aránya és egyenlőtlenség, valamint a magánszektor beruházásainak hiánya jellemzi. A KAK legtöbb lakosának bizonytalan helyzettel kell szembenéznie, a lakosság több mint fele humanitárius segélyre szorul. Körülbelül 450 000 személy kényszerült elhagyni lakóhelyét, és hasonló számban menekültek a szomszédos országokba is.
06Az előző kormányt megdöntő erőszakhullámot követően 2014-től 2016-ig átmeneti kormány irányította az országot. 2016 márciusában demokratikus választásokat követően új elnök és új kormány lépett hivatalba. 2016 októberében a KAK hatóságai és az adományozók ötéves nemzeti gazdaságélénkítési és béketeremtési tervet tettek közzé.
072014-ig a KAK a „támogatások páriájának”5 számított, mivel a nemzetközi adományozói közösség kevés támogatásban részesítette. Ettől kezdve az országnak nyújtott támogatás jelentősen megnőtt. A folytatódó konfliktusok miatt azonban a lakosság továbbra is rászorul a humanitárius segélyekre6.
08Az Európai Unió több mint harminc éve folytat partnerséget a Közép-afrikai Köztársasággal, és ma is az ország egyik legfontosabb fejlesztési partnerének számít. 2013 és 2016 között az Unió több mint 500 millió euró támogatással segítette az országot7. Az Unió „átfogó megközelítést”8 fogadott el, amelynek keretében támogatást biztosít a Bêkou vagyonkezelői alapon keresztül, hagyományos fejlesztési támogatást nyújt, katonai téren három közös biztonsági és védelmi politikai missziót és műveletet működtet, valamint tevékeny a polgári válságkezelés és a humanitárius segítségnyújtás terén is.
09Az ENSZ különböző ügynökségei és Franciaország szintén jelentős szerepet játszanak a Közép-afrikai Köztársaságban. A II. melléklet felsorolja az ENSZ-nek a KAK területén tevékeny hét vagyonkezelői alapját. Számos más partner, például az Afrikai Fejlesztési Bank, a Világbank és az Unió más országai szintén nyújtanak támogatást az országnak.
Az ellenőrzés hatóköre és módszere
10Teljesítmény-ellenőrzésünk arra vonatkozott, hogy milyen tapasztalatokat szerzett az Európai Bizottság az első saját vagyonkezelői alapjával. Értékeltük, hogy indokolt volt-e az alap létrehozása, mennyire volt sikeres az irányítása, és hogy elérte-e eddigi céljait.
11Az ellenőrzés az alap 2014-es elindításától a 2016. év végéig terjedő időszakot ölelte fel. Megvizsgáltuk az alap mind a tizenegy projektjét és azok 31 támogatott szerződését (lásd: I. melléklet). Elemeztünk különböző, az alap létrehozására és a projektek kidolgozására, a végrehajtó szervezetek kiválasztásának eljárására, valamint a projektek nyomon követésére és értékelésére (köztes jelentések és külső értékelő jelentések) vonatkozó dokumentumokat. Helyszíni látogatást tettünk a Közép-afrikai Köztársaságban és az alap adományozói közül háromnak a székhelyén, így interjúkat készíthettünk különböző érdekelt felekkel és felkereshettünk három projektet.
Észrevételek
Bár e döntések korlátozott hatókörű elemzésen alapultak, az adott körülmények között mind a Bêkou alap létrehozása, mind annak kidolgozása megfelelő volt
12Ez a szakasz röviden áttekinti az ország helyzetét a Bêkou vagyonkezelői alap létrehozásakor, majd az alap kidolgozásának a következő két szempontját elemzi: a vagyonkezelői alap mint finanszírozási eszköz, illetve a Bêkou alap beavatkozási hatóköre.
A Bêkou vagyonkezelői alap létrehozása az ország nehéz helyzetére adott gyors reakció volt
13A Közép-afrikai Köztársaság helyzetét 2014-ben még a 2012-ben eszkalálódott súlyos politikai és biztonsági válság határozta meg, amely korábban nem látott méretű humanitárius válságot és gazdasági recessziót okozott. 2013 decemberében az ENSZ kihirdette, hogy az országban ún. 3. válságszintű9 veszélyhelyzet áll fenn. A helyzetet a humanitárius és fejlesztési kihívások egyfajta egyidejűsége10 jellemezte, a gyenge állami hatóságok nem tudták ellátni a lakosság szükségleteit.
© Francia Vöröskereszt.
Ebben a helyzetben az uniós támogatásnyújtást jelentős mértékben korlátozta, hogy nem volt demokratikusan megválasztott kormány, hiszen a Bizottság így nem tudott nemzeti indikatív programot (NIP11) elfogadni a 11. Európai Fejlesztési Alap (EFA) keretében a Közép-afrikai Köztársaságnak juttatott nemzeti keretösszegre nézve.
15Az, hogy a KAK számára létrehozták a Bêkou vagyonkezelői alapot, gyors reakciót jelentett arra a szükséghelyzetre, hogy egy összehangoló eszköz útján össze kellett kapcsolni a sürgősségi segélyt, a helyreállítást és a fejlesztést. A megfelelő támogatási eszköz megválasztásáról 2014 első felében mind az Európai Bizottságon belül, mind az adományozók széles körével és a KAK átmeneti kormányával zajlottak politikai és technikai jellegű viták. Ezek a megbeszélések konszenzushoz vezettek, különösen arra nézve, hogy a támogatásnyújtás különböző módjaira van szükség, hogy integrálni kell a humanitárius és a fejlesztési megközelítést, valamint hogy a források összevonása révén túl kell lépni a támogatások puszta összehangolásán. Ez a közös elemzés alapozta meg a Bêkou vagyonkezelői alap létrehozását.
16Az alapot nagyon rövid időn belül jött létre: az első tárgyalások 2014 elején zajlottak le, majd a Bizottság, Franciaország, Németország és Hollandia már 2014 júliusában aláírta az alap létrehozásáról szóló megállapodást.
A Bizottság nem készített formálisan strukturált elemzést a finanszírozási eszköz megválasztásáról
17A költségvetési rendelet több feltételt szab uniós vagyonkezelői alapok létrehozásához: i) az uniós intézkedés képviseljen hozzáadott értéket, vagyis a vagyonkezelői alap célkitűzései legyenek jobban teljesíthetők uniós, mint nemzeti szinten; ii) járjon politikai láthatósággal és igazgatási előnyökkel; iii) ne hozzanak létre vagyonkezelői alapot akkor, ha az csupán már létező finanszírozási csatornákat vagy hasonló eszközöket kettőzne meg, kiegészítő jelleg nélkül.
18A segélyhatékonysággal foglalkozó magas szintű fórumokon tett uniós kötelezettségvállalások (lásd: 1. háttérmagyarázat) és a DG DEVCO iránymutatásai azt javasolják, hogy a vagyonkezelői alapok ne váljanak standard végrehajtási eszközzé.
1. háttérmagyarázat
A segélyhatékonysággal foglalkozó magas szintű fórumok szerint új támogatási csatornákat csak mérséklettel érdemes létrehozni
A segélynyújtás korszerűsítésére irányuló folyamatos erőfeszítés négy fő mérföldköve: a segélyhatékonysággal foglalkozó magas szintű fórumok (2003-ban Róma, 2005-ben Párizs, 2008-ban Accra és 2011-ben Puszan). Ezek az rendezvények, amelyeken már több mint 100 ország vett részt, a segélyhatékonyság alapelveinek megfogalmazásához vezettek.
A 2008-as accrai fórum után tett egyik vállalás az volt, hogy „az adományozók odahatnak, hogy a segélynyújtás már meglévő csatornái kerüljenek alkalmazásra, és szükség esetén ezeket erősítsék meg, mielőtt új, külön csatornákat hoznának létre, esetleg elaprózva ezzel a segélyeket és bonyolultabbá téve a nemzeti szintű koordinációt”12. Egy kerekasztal arra hívta fel az adományozókat, hogy „kétszer is gondolják meg, mielőtt új alapot hoznának létre, és érvényesítsék egyértelműen a hozzáadott érték elvét”13. A 2011-es puszani fórumon az Unió újfent megerősítette az önkorlátozásra vonatkozó, az alapok további burjánzásának elkerülésére irányuló accrai vállalást14.
Mind az ENSZ, mind a Világbank határozott meg eljárásokat annak indoklására, hogy miért vagyonkezelői alapot választanak segélynyújtási eszközként. Például az ENSZ többrésztvevős vagyonkezelői alapokkal foglalkozó hivatala (MPTFO) segíti az ENSZ-et az összevont finanszírozási mechanizmusok kezelésében, és kiadott olyan kézikönyveket, amelyek útmutatást nyújtanak vagyonkezelői alapok létrehozásához. Ezek javasolják megvalósíthatósági tanulmány készítését, illetve az ilyen alapok funkcióinak és többletértékének elemzését15.
20A Bizottság a rendelkezésre álló iránymutatásaiban jelenleg pusztán megismétli a költségvetési rendelet előírásait. Egyelőre még nem dolgozta ki annak a módját, hogy ezeket egy arra vonatkozó gyors strukturált értékelés elvégzésére használja, hogy melyek a vagyonkezelői alapok előnyei más eszközökhöz képest. A Bizottság ugyan szervezett több tárgyalást (lásd: 15. bekezdés), ám a Bêkou vagyonkezelői alap létrehozását nem előzte meg a költségvetési rendeletben előírt formálisan strukturált értékelés.
Nem mutatta ki átfogó szükségletelemzés, hogy milyen hiányosságok pótlását szolgálja a Bêkou vagyonkezelői alap
21A szükségletelemzés fontos lépés a fejlesztési támogatás beavatkozási hatókörének megtervezésében, mivel ez segíti a szükségletek azonosítását és a támogatások rangsorolását. Segít annak biztosításában is, hogy egy új finanszírozási eszköz ne kettőzzön meg valamely már meglévő eszközt, és alapul szolgálhat olyan támogatási forma kidolgozásához is, amely elősegíti a más adományozókkal való feladatmegosztást.
22A Bêkou vagyonkezelői alap létrehozását megelőzően készült különböző belső bizottsági dokumentumok elismerték, hogy a KAK-nak segítségnyújtásra van szüksége, de az ezt kísérő szükségletelemzés hiányos volt. Hiányoztak ugyanis a következők: általános igényfelmérés a KAK-ra nézve; a létező támogatási eszközök által kielégített igények felmérése, s ebből következően annak elemzése is, hogy mely hiányosságokat kell pótolnia a nyújtandó támogatásnak; a szükséges pénzügyi források értékelése és a támogatások rangsorolása.
23A Bêkou vagyonkezelői alap fő célkitűzése az alap létrehozásáról szóló megállapodás megfogalmazása szerint: „koherens és célzott támogatással segíteni a lakosság veszélyeztetett csoportjai ellenállóképességének erősítését, illetve a Közép-afrikai Köztársaság válságból való kilábalása és az újjáépítés minden aspektusát, koordinálni a rövid-, közép- és hosszú távú intézkedéseket, valamint segíteni a szomszédos országokat a válság következményeinek kezelésében”16. Ez elég tág megfogalmazás. Egy átfogó szükségletelemzés alapján részletesebben meg lehetett volna fogalmazni a célkitűzéseket (lásd még: 50. bekezdés). A szükségletelemzés azt is világosabbá tehette volna, hogy az alap tevékenységei hogyan és miért relevánsak a célkitűzés szempontjából, és hogy az alap milyen konkrét hézagkitöltő funkciót tölt be.
24Stratégiai szinten a Bizottság megbizonyosodott arról, hogy a Bêkou vagyonkezelői alap nem kettőz meg más létező finanszírozási csatornákat. 2014 és 2016 között a KAK számára juttatott nemzeti EFA-támogatás kis számú tevékenységet finanszírozott, s ezek a Bêkou vagyonkezelői alap hatókörén kívül eső olyan területekre összpontosultak, mint az oktatás vagy a nemzeti egészségügyi szakpolitikák17. Igaz, hogy legalább hét ENSZ-alap tevékeny a KAK területén, de közülük hat a Bêkou alap hatókörén egyértelműen kívül eső tematikus területeken működik. Az egyetlen kivétel az Ezingo, amely az ENSZ többrésztvevős vagyonkezelői alapja, s amely szintén a KAK stabilizálására és helyreállítására összpontosít. Ez az alap azonban jelentős mértékben különbözik a Bêkou vagyonkezelői alaptól mind a támogatási volumen és a tevékenységi szint, mind a finanszírozott projektek és a kedvezményezettek típusa tekintetében18.
25A projektek szintjén a Bêkou alap hasonló igényeket elégített ki, mint a korábbi uniós támogatás tette. Sőt, egyes projektek folytonosságot biztosítanak a korábban más uniós támogatási eszközök által finanszírozott projektekkel (lásd: 2. háttérmagyarázat). A korábbiakhoz képest azonban más megközelítést és további ellenállóképesség-erősítő tevékenységeket vezettek be. A többi projekt némelyike innovatív, és különbözik a korábban a KAK-ban finanszírozott projekttípusoktól. Példa erre a gazdaságélénkítési projekt, amely mikrofinanszírozást nyújt helyi kisvállalkozásoknak.
2. háttérmagyarázat
A Bêkou alap olyan projektjei, amelyek hasonló igényeket elégítenek ki, mint más, szintén uniós támogatással finanszírozott projektek: néhány példa
A Bêkou alap egyes projektjei más uniós eszközök által támogatott tevékenységeket vettek át. Néhány példa:
- Az ECHO-nak az egészségügyi ágazatban működő civilszervezetekhez kötődő két projektjét a Bêkou vagyonkezelői alapnak ugyanazon civilszervezetekhez kapcsolódó projektjei váltották fel. Ez a két civilszervezet 25 helyi egészségügyi központot segített abban, hogy jobb elsődleges egészségügyi szolgáltatásokat tudjon nyújtani. Az említett két szervezet egyikének a DG ECHO, az UNICEF és az ENSZ humanitárius alapja is nyújtott támogatást az egészségügyi ágazatban végzett tevékenységeihez.
- 2014-ben a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló uniós eszköz Bangui 3. és 5. kerületében a Bêkou vagyonkezelői alap városrehabilitációs projektjéhez hasonló munkaerő-igényes munkálatokat (travaux à haute intensité de main d’oeuvre) finanszírozott. E támogatási megközelítés keretében helyi munkaerőt alkalmaznak az alapvető városi rehabilitációs tevékenységek elvégzésére. A cél egyrészt az infrastruktúra helyreállítása, ám egyben az is, hogy a legkiszolgáltatottabb csoportoknak bevétele keletkezzék.
- A 10. EFA keretében 2014-ben elindult volna egy élelmezésbiztonsági projekt, ám ezt később törölték. A projekt segítette volna a FAO-t közösségi ellenállóképesség-fejlesztő (caisses de résilience) programok finanszírozásában, elősegítette volna a közösségek közötti párbeszédet a nomád legeltetési útvonalak mentén, és javította volna Bangui környékén az élelmezésbiztonságot, hasonlóan a Bêkou alap élelmezésbiztonsági projektjéhez. Hasonló tevékenységekre vonatkozik öt olyan szerződés, amelyet 2014 óta ezzel a szervezettel és civilszervezetekkel az Unió fejlesztési együttműködési eszközének keretében kötöttek (szarvasmarha-tenyésztők támogatása, közösségek közötti párbeszéd, ellenállóképesség az élelmezés terén).
- A Bêkou alap egy projektjének célja állati ökoszisztémák védelme volt a KAK északkeleti és délkeleti részén. Ezt a 10. EFA keretében végrehajtott projekt előzte meg, amelynek keretében az ország északkeleti részén folytak hasonló tevékenységek.
Az adományozók közössége és a fejlődő országok e bizonytalan és válságos helyzetben fontosnak tekintették, hogy az adományozók között partnerség álljon fenn19. A nemzeti gazdaságélénkítési és béketeremtési terv 2016. októberi közzététele előtt nem létezett a KAK adományozóira nézve közös stratégiai keret. A nemzeti gazdaságélénkítési terven alapuló, folyamatban lévő kezdeményezések eredményeképpen 2017 folyamán egyértelműbbé válhat a feladatmegosztás meghatározása (lásd: 3. háttérmagyarázat).
3. háttérmagyarázat
A nemzeti gazdaságélénkítési és béketeremtési terv 2017–2021-ben: a jövőbeni munkamegosztás alapja
A KAK új nemzeti stratégiáját, a 2016 októberében közzétett ún. 2017–2021-es nemzeti gazdaságélénkítési és béketeremtési tervet a KAK kormánya az EU, az ENSZ és a Világbank-csoport támogatásával állította össze. A stratégia három kiemelt pillért javasol: i. a béke, a biztonság és a megbékélés előmozdítása; ii. az állam és a lakosság közötti szociális szerződés megújítása; iii. a gazdaságélénkítés és termelőágazat helyreállításának elősegítése20. A terv tizenegy stratégiai célkitűzésre bomlik le, az összes igény becslés szerint 3,2 milliárd dollár21.
A Bêkou vagyonkezelői alap potenciálisan a nemzeti gazdaságélénkítési és béketeremtési terv mindhárom pillérén belül támogat fellépéseket. Amint a 14. bekezdésben leírtuk, az alap létrehozásakor az EFA-támogatást hátráltatta, hogy nem létezett a KAK-ra vonatkozó nemzeti indikatív program (NIP). A DG DEVCO jelenleg dolgoz ki a 11. EFA keretében nemzeti indikatív programot, összesen 382 millió euró összegben, ebből 208 millió euró új forrás. A NIP-ben szintén szerepelhetnek mind a három pillérbe tartozó intézkedések. A NIP-források egy része át fog kerülni a Bêkou vagyonkezelői alapba. Összesen a KAK 31 adományozója kívánja a nemzeti gazdaságélénkítési és béketeremtési terv legalább egy pillérét finanszírozni. 2017 márciusáig a Bêkou vagyonkezelői alap, az egyéb uniós eszközök és más adományozók közötti munkamegosztás még nem került részletes meghatározásra.
A Bêkou vagyonkezelői alap irányítása még nem érte el teljes potenciálját
28A következő három szempontból vizsgáltuk meg a Bêkou vagyonkezelői alap irányítását: a többi adományozóval és a KAK hatóságaival történő koordináció; az eljárások átláthatósága és sebessége, valamint a támogatásnyújtás költséghatékonysága; az alap nyomonkövetési és értékelési mechanizmusai.
A Bêkou vagyonkezelői alap kevés hatást gyakorolt a felek közötti koordinációra
29A tapasztalat azt mutatja, hogy vészhelyzetben és vészhelyzetet követően a nemzetközi közösség reakciója szervezetlenné válhat és szétforgácsolódhat a helyi közigazgatás gyengesége és az adományozók ezzel egy időben tapasztalható hirtelen megszaporodása miatt. Ez hátráltatja az ország újjáépítéséhez való eredményes és fenntartható hozzájárulást. Az uniós vagyonkezelői alapokat kifejezetten ilyen helyzetekre tervezték. Egy vagyonkezelői alap megfelelő megoldást jelenthet ezekben, mivel közösen kell fellépnie az Unió és az alap adományozói nevében22.
30Tekintettel arra, hogy a KAK-ban számos adományozó és egyéb szereplő tevékenykedik, igen fontos a koordináció. A vagyonkezelői alapok hasznos platformként szolgálhatnak az alaptól független finanszírozással megvalósuló projektek koordinációjának javításához is. Ez elsősorban az alap adományozói közötti koordinációra, de potenciálisan a más adományozók közötti, szélesebb körű koordinációra is vonatkozik. A Bêkou alapot olyan koordinációs mechanizmusnak szánták, amely lehetővé fogja tenni, hogy a nemzetközi közösség összehangoltan járuljon hozzá a KAK stabilizálásához23. A létrehozók szándéka szerint a Bêkou vagyonkezelői alap „a tagállamok közötti koordináción túllépve egy valódi közös szervezetet hoz létre”24, pl. a következők révén: egyrészt az erőforrások, másrészt a projektelemző, -azonosító és -végrehajtó kapacitások összevonása; közös missziók; külön szervezeti egység az adományozókkal történő koordinálás és a partnerekkel való kapcsolattartás céljára; közös tematikus munkacsoportok.
31Kevés bizonyíték van arra, hogy a Bêkou vagyonkezelői alap létrehozása segített volna a 29. bekezdésben leírtak szerint erősíteni az adományozói tevékenységet a KAK-ban akár közvetlenül az alap létrehozása után, akár a köztes időszakban (lásd: 4. háttérmagyarázat). Az alapon kívüli adományozói tevékenység 2014 óta hasonló szinten maradt, vagy esetenként akár növekedett is (más adományozók szerepvállalására nézve lásd még: 55–61. bekezdés). Az alap irányítói a KAK-ban működő támogatási eszközök és szereplők elaprózódottságát komoly kihívásnak ítélték.
4. háttérmagyarázat
Egyes adományozók 2014 óta növelték az alapon kívüli tevékenységüket
Németország növeli a KAK-ban kifejtett kétoldalú tevékenységét. 2016-ban a Szövetségi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Minisztérium a Közép-Afrikai Köztársaságot választotta kétoldalú partnerországai egyikéül. A német Kreditanstalt für Wiederaufbau fejlesztési bank nemrégiben 11 millió eurós projektet indított az egészségügyben.
2016 októberében Olaszország saját fejlesztési együttműködési irodát nyitott Banguiban.
A DG DEVCO egy nemzeti indikatív programra támaszkodva folytatja majd az EFA-támogatásokat.
A Bêkou alap adományozóin túlmenően a Világbank is tervezi, hogy saját vagyonkezelői alapot hoz létre a KAK számára.
A KAK fejlesztési támogatásainak koordinációs mechanizmusai 2016 végén nem működtek. Az ENSZ-szervezetek és nemzetközi civilszervezetek által vezetett humanitárius klaszterek (ágazati csoportok) tevékenysége a humanitárius segítségnyújtásra irányul. A KAK átmeneti kormánya 2014-ben létrehozta a fejlesztési segélyek megfelelő koordinációs struktúráit, de ezek soha nem léptek működésbe. A KAK hatóságai és az adományozói közösség jelenleg végzik a 2016 októberében elfogadott nemzeti gazdaságélénkítési és béketeremtési terv keretében a fejlesztési segélyek végrehajtására irányuló intézményi keret létrehozását25. Ennek a keretnek része lesz egy olyan támogatási koordinációs mechanizmus, amely döntéshozó szerepet fog ruházni az ENSZ Ezingo vagyonkezelői alapjára és a Világbank lehetséges jövőbeli vagyonkezelői alapjára, míg a Bêkou vagyonkezelői alap csak tanácsadói szerepet fog betölteni.
33A Bêkou vagyonkezelői alapnak nincsenek meghatározott eljárásai arra, hogy szisztematikusan összehangolja projektjeit az alap más adományozóinak projektjeivel. Az alap által létrehozott koordinációs mechanizmusok voltaképpen az alap saját irányítási struktúrái (a vagyonkezelői alap igazgatótestülete és az operatív bizottság). Noha az operatív bizottság egyik feladata a projektek elfogadása, mégsem segítette elő a Bêkou vagyonkezelői alap adományozói által finanszírozott egyéb projektekkel való koordináció megvitatását. A programozási dokumentumok készítésekor nem tekintik át szisztematikusan és teljes körűen az egyazon területen működő egyéb projekteket.
34A Bêkou vagyonkezelői alap Banguiban működő képviselője egyes projektek esetében – követendő gyakorlatként – formális mechanizmusok hiányában is végzett bizonyos mértékű koordinációt (lásd: 5. háttérmagyarázat). A Bêkou vagyonkezelői alap azonban ennél szisztematikusabb koordinációt is biztosíthatna egyrészt belső jelleggel, a saját adományozói között, másrészt potenciálisan a nemzetközi közösségen belül is.
5. háttérmagyarázat
Projektek adományozói koordinációjának követendő gyakorlata: három példa
Szinergiákat hoztak létre a Bêkou vagyonkezelői alap gazdaságfellendítési projektje, illetve két olyan projekt között, amelyeket egy uniós tagállam fejlesztési ügynöksége finanszírozott. A projektek tervezési szakaszában még ritka volt a koordináció, a projekt 2016-os elindítása után viszont már jobban megindult. Több megbeszélést szerveztek az ügynökség, a Bêkou vagyonkezelői alap Banguiban működő képviselője és a végrehajtó szervezetek között, hogy megvitassák, hogyan lehet szinergiákat teremteni a három projekt között.
2016 októberében a Bêkou vagyonkezelői alap Banguiban működő képviselője adományozókat és helyi hatóságokat hívott össze egy élelmezésbiztonsággal foglalkozó műhelytalálkozóra. E találkozóra alapozva, a viták eredményét figyelembe véve a Bêkou vagyonkezelői alap csoportja pályázati felhívást tett közzé.
Az egészségügyi projekt keretében finanszírozott technikai segítségnyújtásnak köszönhetően az országszerte egészségügyi intézményekben tevékenykedő hat civilszervezet havi rendszerességű üléseken koordinálhatta tevékenységét. Bár eredetileg nem volt tervbe véve, a koordináció alkalmanként kiterjedt a Bêkou vagyonkezelői alapon kívüli szereplőkre is, ami segített elkerülni a párhuzamokat más adományozók tevékenységével, és azt is eredményezte, hogy a civilszervezetek összehangolták munkamódszereiket.
© Francia Vöröskereszt.
Van némi bizonyíték arra, hogy működése során a Bêkou vagyonkezelői alap koordinációt végez a KAK hatóságaival (lásd például: 5. háttérmagyarázat). A KAK kormánya úgy tervezi, hogy a jövőben nagyobb szerepet vállal az alap irányításában, és rendszeresebben hozzájárul projektjeinek megtervezéséhez, végrehajtásához és nyomon követéséhez.
Az eljárások átláthatóbbak, gyorsabbak és költséghatékonyabbak lehetnének
36A költségvetési rendelet előírja, hogy a vagyonkezelői alapokat az átláthatóság elvével összhangban kell végrehajtani26. Az alap létrehozásáról szóló megállapodás rugalmas eljárások alkalmazását írja elő annak biztosítására, hogy a Bêkou vagyonkezelői alap reagálásra kész legyen, és hogy a támogatást gyorsan meg lehessen szervezni. A költségvetési rendelet azt is előírja, hogy a vagyonkezelői alapban összegyűlt összegek maximum 5%-át lehet az alap igazgatási költségeinek fedezésére visszatartani. Értékeltük a kiválasztási eljárások átláthatóságát és gyorsaságát, valamint a Bêkou vagyonkezelői alap más támogatási csatornákhoz viszonyított költséghatékonyságát.
A kiválasztási eljárások átláthatósága
37A Bêkou vagyonkezelői alap által a projektek végrehajtó szervezeteinek kiválasztásánál alkalmazott eljárások kereteit nem szabályozták az uniós vagyonkezelői alapokról szóló iránymutatásokban. A követett eljárások néhány kivételtől eltekintve a „Beszerzések és támogatások az Európai Unió külső tevékenységében – Gyakorlati útmutató” (PRAG)27 előírásain alapultak.
38Korlátozott számú szolgáltatási szerződés kivételével a Bêkou vagyonkezelői alap három különböző módszert alkalmazott a projekteket végrehajtó szervezetek kiválasztására: négy esetben felhatalmazáson alapuló együttműködési megállapodást kötött, tíz esetben közvetlen odaítélésre, tizenkét esetben pedig meghívásos pályázatot követő odaítélésre került sor28. Az egyes módszerek meghatározásait, valamint azok előnyeit és hátrányait az 1. táblázat mutatja be.
| Típus | Felhatalmazáson alapuló együttműködési megállapodás | Közvetlen odaítélés | A Bêkou vagyonkezelői alap meghívásos pályázatát követő odaítélés |
|---|---|---|---|
| Meghatározás | A Bizottság a pénzeszközök kezelésével egy felhatalmazott tagállami szervet (vagy más harmadik országbeli adományozót) bíz meg. | Versenyeztetés nélkül választanak ki egy szervezetet. | Előre meghatározott számú szervezetet kérnek fel pályázat elkészítésére. |
| Előnyök |
|
|
|
| Hátrányok |
|
|
|
Forrás: PRAG.
39Mivel nem határozták meg, hogy a Bêkou vagyonkezelői alap ténylegesen milyen kiválasztási eljárásokat alkalmazzon, sem azt, hogy a PRAG-hoz képest milyen rugalmasan járhat el, a végrehajtó szervezetek kiválasztása nem volt teljesen átlátható.
40A felhatalmazáson alapuló együttműködési megállapodások alkalmazását az alap létrehozásáról szóló megállapodás is említi a 10. cikkében, amely szerint mindig az ilyen megállapodásokat „kell előnyben részesíteni, amikor csak megfelelő választ jelentenek az Alap által finanszírozott fellépések költsége, eredményessége és európai szintű ismertsége tekintetében”. A kiválasztott szervezetek ugyan szakértői voltak a szóban forgó területeknek, ám – elsősorban a jóváhagyásukhoz kötődően – nem készült indokolás arra nézve, hogy miért épp ezekhez a szervezetekhez folyamodtak. Emellett potenciális összeférhetetlenség is felmerül, mivel ezen szervezetek némelyike képviselteti magát az alap operatív bizottságában, ahol a projekteket – és ez esetben a végrehajtó szervezeteket – kiválasztják29.
41A közvetlen odaítélések közül öt esetben korábbi munka második szakaszáról volt szó. A többi esetben az odaítélés a KAK-ban már jelen lévő szervezetek és azok képességeinek áttekintése alapján történt. Ez érthető is, ha tekintetbe vesszük, milyen nehezek voltak a helyszíni feltételek az odaítélés idején. Egy esetben mégis azt állapítottuk meg, hogy – mivel nem csak egy szervezet tudta volna elvégezni a feladatot – lehetőség nyílt volna a versenyeztetés valamilyen formájára30.
42Minden egyes meghívásos pályázatnál egyedi kiválasztási eljárást alkalmaztak, a PRAG néhány elemét átvéve, ám egyes szakaszokban különböző rugalmasabb eljárásokat is alkalmazva. Ebből adódóan nem egyértelmű, hogyan történt a végrehajtó szervezetek kiválasztása.
A kiválasztási eljárások gyorsasága
43A Bêkou vagyonkezelői alapra vonatkozó rugalmassági előírások révén időt lehetne megtakarítani a Bizottság által alkalmazott hagyományosabb megközelítésekhez képest. Az alkalmazott struktúra és döntéshozatali folyamat miatt, illetve mert az alap még csak viszonylag rövid ideje létezik, nincs sok értelme az egyéb uniós támogatásokra vonatkozó eljárásokkal való összehasonlításnak. Ennek ellenére feltártunk néhány olyan esetet, ahol a végrehajtó szervezetek kiválasztásakor időt lehetett volna megtakarítani.
44A Bêkou vagyonkezelői alap például időmegtakarítást érhetett volna el, ha a kiválasztási eljárás során megvitatta volna a projektek tartalmát az érintett szervezetekkel. A megbeszélések tartamát és számát mindhárom alkalmazott eljárásfajta esetében csökkenteni lehetett volna. A 26 odaítélés közül 14 esetben a projekt tartalmának megtárgyalása 100 napnál tovább tartott. Az átlagos időtartam 148 nap volt, a leghosszabb 503 nap31, a legrövidebb pedig 18 nap32. Míg a meghívásos pályázatoknál a tárgyalások átlagosan csak 50 napot vettek igénybe, a felhatalmazáson alapuló együttműködési megállapodásoknál és a közvetlen odaítéléseknél az átlagos időtartam 197 nap, illetve 245 nap volt. Ha a megbeszéléseket másként bonyolították volna le, a megállapodásokat korábban lehetett volna véglegesíteni. Egyes kérdéseket például a Bizottság munkatársai – eltérő összetételben – több alkalommal is megtárgyaltak, ami erősen megnövelte a két fél közötti véleménycserék gyakoriságát. Ha a bizottsági munkatársak a tárgyalások előtt gyakrabban érintkeztek volna egymással, az lerövidíthette volna az eszmecseréket.
45Öt esetben annyira elhúzódtak a megbeszélések, hogy végül visszamenőlegesen kellett kiadásokat jóváhagyni33. Ez a korai szakaszokban negatívan hatott e projektek végrehajtására, mivel az aláírt megállapodás hiánya jogbizonytalanságot eredményezett a végrehajtó szervezetek számára.
A támogatásnyújtás költséghatékonysága
46Az ENSZ szervezetei, a Világbank és az Afrikai Fejlesztési Bank mind külön díjakat számítanak fel a vagyonkezelői alapok kezeléséért. Ez a kezelési díj egyikük esetében sem alacsonyabb a Bêkou vagyonkezelői alap számára előírt 5%-nál34. Az EFA és az általános költségvetés keretében nyújtott egyéb uniós külső támogatás esetében szintén 5% feletti teljes díjat számítanak fel.
47A Bêkou vagyonkezelői alap kezelési díjába nincsen beleszámítva sem az igazgató fizetése, sem az irodai költségek. Ily módon az alap kezelése során felmerült összes költség magasabb, mint ami az alap beszámolójában szerepel. A Bêkou vagyonkezelői alap kezelésének teljes költségét nem számították ki. Ezeknek a problémáknak a fennállását egy belső bizottsági ellenőrzés is megerősítette.
48Ahogy az minden fejlesztési támogatás esetében érvényes, a támogatásnyújtás teljes költsége nem csak a kezelési díjból áll. A Bêkou vagyonkezelői alapon kívül a szerződést kötött nemzetközi szervezetek és civilszervezetek is felszámítják saját adminisztrációs költségeiket. Ez általában a szerződési érték egy bizonyos százaléka, legfeljebb 7%. Ezek azonban a szerződés-végrehajtás keretében más szervezetekre is ruházhatnak át feladatokat, ami az adminisztratív költségek újabb rétegét vonja magával. Különösen költséges megoldást jelentenek a felhatalmazáson alapuló együttműködési megállapodások, mivel ezek automatikusan a kezelési költségek újabb rétegével járnak (lásd: a fenti 1. táblázat). Az ilyen típusú támogatások felhasználásának előnyeit mindig azzal együtt kell szemlélni, hogy milyen többletköltséggel járnak.
49Az alap létrehozásáról szóló megállapodás 3.8. cikke szerint a Bêkou vagyonkezelői alap valamennyi munkatársa végül Banguiban fog dolgozni. Jelenleg az alapnak csak egy képviselője van Banguiban, míg hét alkalmazottja 2016-ban Brüsszelben dolgozott. A közbiztonság jelenlegi helyzete miatt az uniós képviseleten dolgozó külföldiek száma korlátozott. A KAK helyzetének javulásával ez a szám várhatóan növekedni fog. Még nem készült számítás annak megállapítására, hogy az 5%-os díjplafonon belül (lásd: 36. bekezdés) maradva lehetséges-e valamennyi munkatársat a Közép-Afrikai Köztársaságba áthelyezni35.
A nyomonkövetési és értékelési mechanizmusok teljes kidolgozása még várat magára
50A nyomonkövetési és értékelési mechanizmusok fontosak annak érdekében, hogy fel lehessen mérni az alap teljesítményét és szükség esetén helyesbítő intézkedéseket lehessen elfogadni. Tekintve, hogy a Bêkou alap volt az Európai Bizottság által kezelt első uniós vagyonkezelői alap, értékes tanulságokkal szolgálhat az ilyen jellegű támogatási eszközök jövőbeli igénybevételét illetően.
51A Bêkou vagyonkezelői alapnak nincs olyan keretrendszere, amelynek révén fel tudná mérni a teljesítményt az alap szintjén, mivel az átfogó célkitűzésére vonatkozóan nem határozott meg olyan átfogó eredményláncot, amely megfelelő mutatókkal párosítva felsorolná a várt eredményeket (outputok, végeredmények, hatás)36. Például noha az alap létrehozásáról szóló megállapodás és más dokumentumok is utalnak rá, hogy mi lenne elvárható az alaptól (az ellenállóképesség erősítése, a koordináció javítása, a támogatásnyújtás gyorsítása, kritikus tömegű finanszírozás mozgósítása, a politikai láthatóság biztosítása), ezek alapján mégsem dolgoztak ki SMART célkitűzéseket37.
522016 végén nem állt rendelkezésre olyan szisztematikus eljárás, amely segített volna a Bizottságnak abban, hogy felhasználja a Bêkou alappal kapcsolatban szerzett tapasztalatait a vagyonkezelői alapok kidolgozásának és kezelésének javítására. Több olyan lépésre sor került azonban, amely ilyen szempontból releváns. Ilyen tevékenységek többek között: publikációk közzététele a Bêkou vagyonkezelői alapról, konferenciák, munkaértekezletek és találkozók szervezése, különösen az uniós vagyonkezelői alapok képviselőivel, valamint előadások tartása.
53Projektszinten meg vannak határozva a célkitűzések, az eredmények és a tevékenységek. Tizenegy projektből kettő azonban nem rendelkezik mutatókkal, nyolc projekt esetében pedig homályosak a mutatók vagy nincsenek célértékek. Hasonló problémák mutatkoztak a szerződések szintjén: egyes célkitűzések csak részben SMART jellegűek, a mutatók pedig néha nem egyértelműek, vagy nincsenek hozzájuk rendelt célértékek (részletesen lásd: III. melléklet).
A nehéz körülmények ellenére általában véve a Bêkou vagyonkezelői alap eddig pozitív eredményeket könyvelhet el
54Három szempontból vizsgáltuk az alap eredményeit: mennyi támogatást sikerült vonzania, milyen outputokat hoztak létre a projektek, és mennyivel nőtt általa az uniós intézkedések ismertsége. Ezek ugyanis – többek között – a Bêkou vagyonkezelői alaptól várható előnyök.
A Bêkou alapnak támogatást sikerült vonzania, ám újabb adományozókat csak keveset
55A Bêkou vagyonkezelői alaptól azt várták, hogy a KAK viszonylatában új adományozókat serkentsen támogatásnyújtásra, illetve több támogatás nyújtására ösztönözzön. A KAK eleinte a „támogatások páriájának” számított, mivel a 2012–2013-as válságot megelőző években az országnak nyújtott összes támogatás évente csupán kb. 250 millió amerikai dollárt tett ki (lásd: 1. ábra). Ez a támogatás 2014-ben volt a legmagasabb, 610 millió dollár38.
1. ábra
A KAK-nak nyújtott összes támogatás, 2006–2015 (millió USD)
Forrás: A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatbázisa, az egyes országoknak és régióknak folyósított hivatalos fejlesztési támogatás [DAC2a] 2006 és 2015 között, elérhető a www.oecd.org/dac/stats/idsonline címen.
A nemzeti gazdaságélénkítési és béketeremtési terv megvalósításához szükséges fejlesztési támogatás összege ötéves időszakra (2017–2021) nézve kb. 3,2 milliárd USD. A 2016. novemberi adományozói konferencián az adományozók a KAK-nak nyújtandó több mint kétmilliárd dollár fejlesztési segélyről tettek szándéknyilatkozatot, ami az igények jelentős részét fedezi.
57A Bêkou vagyonkezelői alap 2016 végéig összesen 146 millió euró támogatási felajánlást vonzott (lásd: 2. ábra). Ez több, mint az ENSZ Ezingo vagyonkezelői alapja által vonzott 25 millió euró (lásd: II. melléklet), és összehasonlítható a 11. EFA keretében nyújtott, várhatóan 208 millió euró értékű kétoldalú támogatással39.
2. ábra
A Bêkou vagyonkezelői alapnak tett felajánlások
Forrás: A Bizottság által szolgáltatott adatok.
Az alap forrásainak háromnegyede az Unió költségvetéséből és az EFA-ból származik. A hozzájárulás több mint egyharmadrészt a KAK számára nyújtott olyan támogatás, amely kiegészíti az országnak már korábban, más uniós finanszírozási csatornákon keresztül felajánlott összegeket.
59Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia és Svájc már a Bêkou alap létrehozása előtt is nyújtott támogatást a KAK-nak, de 2014 előtt viszonylag alacsony összegekről volt szó. 2014-től kezdődően mind az alapon, mind más támogatási csatornákon keresztül került sor támogatásnyújtásra (az adományozóknak a KAK-ban kifejtett tevékenységéről részletesebben lásd: 4. háttérmagyarázat).
60Az Európai Parlament két alkalommal is felhívta a tagállamokat, hogy növeljék a Bêkou-alapba történő hozzájárulásukat. 2016-ban a Parlament a 2014-es EFA-költségvetés zárszámadása során felszólította „a tagállamokat, hogy vegyék ki jobban részüket annak biztosításában, hogy az alap teljes mértékben működőképessé váljon”40.
61Egyes tagállamok továbbra is támogatják az ENSZ vagyonkezelői alapjait, ahogy azt korábban a Bêkou vagyonkezelői alap esetében is tették (lásd: II. melléklet). Az ENSZ-nek a KAK számára elkülönített humanitárius alapja tizenegy adományozóval bír, ezek között van Belgium, Dánia, Németország, Írország, Luxemburg, Hollandia, Svédország, Svájc és az Egyesült Királyság. Franciaország és Hollandia az ENSZ Ezingo alapjának is adományoznak.
A legtöbb projekt nehéz helyzetben is meghozta a várt eredményeket
62A tizenegy projektre vonatkozó 31 szerződés közül 20-nak a végrehajtása volt eléggé előrehaladott állapotban ahhoz, hogy legalább részben el tudjuk végezni a teljesítmény értékelését. Értékelésünket ugyan korlátozták egyes tényezők41, mégis úgy ítéljük meg, hogy a legtöbb projekt megvalósította a várt outputokat.
63Három szerződés (két tanulmány és egy technikai segítségnyújtási szerződés) teljes mértékben megvalósította a várt outputokat. Tizenegy szerződés esetében a legtöbb output megvalósult (példát lásd: 6. háttérmagyarázat). Hat folyamatban lévő szerződés 2016 végéig még nem valósította meg az outputjait, és fennáll a veszélye annak, hogy ezek a projekt befejezéséig nem is valósulnak meg (részletesebben lásd: 65. bekezdés). A III. melléklet részletesebben értékeli az egyes szerződéseket.
6. háttérmagyarázat
Példa az outputokra: az egészségügyi projekt
Hat civilszervezet kapott támogatást a Bêkou vagyonkezelői alaptól azt elősegítendő, hogy országszerte 80 egészségügyi létesítmény jobb elsődleges egészségügyi szolgáltatásokat tudjon nyújtani.
E támogatás eredményeképpen kb. 2 millió orvosi konzultációra kerülhetett sor. A civilszervezetek több mutatóra nézve túlteljesítették a meghatározott célszámokat, pl. a konzultációk számát, a szaksegítséggel kísért szülések számát és a felkeresett nők számát tekintve. Ezekben a létesítményekben gyermekek, terhes és szoptató nők, valamint az életet veszélyeztető sürgősségi helyzetekben lévők díjtalanul részesültek egészségügyi ellátásban, gyógyszerekben és laboratóriumi vizsgálatokban.
Az egyes létesítményekben tervezett tevékenységekre – pl. felújítás, munkatársak képzése, alapvető gyógyszerek és laboratóriumi felszerelések beszerzése, körzeti koordináció és felügyeleti tevékenységek – időben vagy minimális késedelemmel sor került. Például Bria prefektúrában a nyolc egészségügyi létesítményből hatot felújítottak, míg Vakaga prefektúrában hét létesítmény felújítására és felszerelésére került sor.
© Francia Vöröskereszt.
Számos belső és külső tényező játszott szerepet azokban az esetekben, amikor a célkitűzések nem teljesültek; a legnagyobb gondot a projektek számára a közbiztonság helyzete jelentette (lásd: III. melléklet).
65Sok kézzelfogható output megvalósult ugyan, ám a mélyrehatóbb hosszú távú hatásokkal járó eredményekhez rendszerint több idő kell. Például az élelmezésbiztonsági projektben az állatállomány vakcinázási kampányai sikeresek voltak, míg a konfliktusmegelőzésnek és a nomád legelőútvonalak újratervezésének az esetleges második szakaszban is folytatódnia kell. Az egészségügyi projekt esetében a hat civilszervezet az első szakaszban sikeresen nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat, és terv szerint elkészült a nemzeti gyógyszerbeszerzési ügynökség reformjára vonatkozó tanulmány is, a közegészségügyi szolgáltatások reformjára irányuló intézkedések viszont több időt igényelnek.
© Francia Vöröskereszt.
Az alap révén nő az uniós intézkedések ismertsége
66A Bêkou alaptól elvárták az uniós intézkedések láthatóságának növelését mind projektszinten, mind az alap szintjén, politikai láthatóság formájában.
67A projektpartnerek számos ilyen tevékenységet végeztek a helyszínen. Láthatósági terveikkel összhangban szerepelt ezek között promóciós anyagok és dokumentumfilmek készítése, tudományos cikkek írása, nemzeti műhelytalálkozók szervezése a tevékenységek eredményeiről, ünnepségek és képzések, rádióadások, újságírói látogatások, stb.
68Az alap egészét tekintve több mint 30 láthatósági tevékenységre került sor, kb. 191 000 euró értékben. A Bêkou vagyonkezelői alap 2015-ös éves tevékenységi jelentésében szerepel egy rész a láthatósági tevékenységekről, amely bemutatja a fő kommunikációs célkitűzéseket, a nagyközönség számára nyilvános eseményeket, a projekteket, a „capacity4dev” weboldalt42 és kommunikációs anyagokat.
69Több olyan konferenciát szerveztek, amelyek növelték az uniós láthatóságot (példákat lásd: 7. háttérmagyarázat). A világ minden tájáról több mint 80 ország küldöttsége vett részt 2016 novemberében egy brüsszeli konferencián, az ENSZ, a Világbank és mások magas szintű képviselőivel együtt. A konferencia 2 milliárd euró összegben eredményezett szándéknyilatkozatokat.
7. háttérmagyarázat
A Bêkou vagyonkezelői alap több rendezvényt szervezett
A Bêkou vagyonkezelői alap csoportja mind Banguiban, mind Brüsszelben számos műhelytalálkozót és konferenciát szervezett, kiadványt és sajtóközleményt tett közzé: a média ezekről széles körben tájékoztatott.
Például az „Ellenállóképesség és élénkítés, a fejlődés útja” c. műhelytalálkozó (Bangui, 2016. június) több mint 200. résztvevőt vonzott nemzeti hatóságok, civilszervezetek, az adományozók, ENSZ-ügynökségek, nemzetközi civilszervezetek és a média részéről. A workshop alkalmat adott a KAK helyzetének és gondjainak és a lakosság igényeinek áttekintésére. A találkozó tizenkét ajánlást intézett a KAK kormányához, a projektpartnerekhez és az országban tevékenykedő adományozókhoz.
Példaként említhető a Közép-afrikai Köztársaságról szóló magas szintű nemzetközi konferencia (Brüsszel, 2015. május), ahol több mint 300. résztvevő között jelen volt a KAK elnöke, miniszterei, európai parlamenti képviselők, az ENSZ és civilszervezetek képviselői is. A konferencia eredményeképp új pénzügyi szándéknyilatkozatok születtek, a Bêkou vagyonkezelői alap pedig Olaszország és Svájc személyében két új adományozóra tett szert.
Következtetések és ajánlások
70A Bêkou vagyonkezelői alap humanitárius és fejlesztési szempontból nehéz időszakban jött létre, amikor a gyenge állami hatóságok nem tudták ellátni a lakosság szükségleteit. Egyrészt úgy véljük, hogy az alap kialakítása és irányítása az alább javasoltak szerint javítható annak érdekében, hogy elérje teljes potenciálját, másrészt viszont elismerjük, hogy az alap létrehozása helyénvaló volt, és az alap pozitív eredményeket ért el.
A Bêkou vagyonkezelői alap létrehozása
71A Bêkou vagyonkezelői alapot nagyon rövid idő alatt hozták létre. Míg a költségvetési rendelet bizonyos feltételeket ír elő vagyonkezelői alapok létrehozását illetően, a Bizottság még nem dolgozott ki ezek alapján olyan elemzési keretet, amelynek révén formálisan strukturált értékelést végezhetne arra nézve, hogy melyek a vagyonkezelői alapok előnyei más finanszírozási eszközökhöz képest (lásd: 13–20. bekezdés).
72A Bêkou vagyonkezelői alap beavatkozási hatóköre nem alapult átfogó szükségletelemzésen. Egy ilyen elemzés világosabbá tehette volna, hogy az alap tevékenységei hogyan és miért relevánsak a célkitűzés szempontjából, és hogy az alap milyen konkrét hiánybetöltő szerepet lát el (lásd: 21–27. bekezdés).
1. ajánlás. További útmutatást kell kidolgozni a támogatás eszközeinek megválasztásához és a vagyonkezelői alapok beavatkozási hatókörének meghatározását segítő szükségletelemzésekhez
A Bizottság a következőképp pontosítsa az uniós vagyonkezelői alapokra vonatkozó iránymutatásait:
- alakítson ki egy irányadó elveket tartalmazó elemzési keretrendszert, amely tömör és strukturált értékelést ad arról, hogy melyek a vagyonkezelői alapok előnyei a többi támogatási eszközöz képest;
- vezessen be módszereket olyan szükségletelemzések elvégzésére, amelyek kimutatják, hogy a tervezett vagyonkezelői alap beavatkozási hatóköre megfelelő, és hogy az alap konkrét hiánybetöltő szerepet lát el.
Az útmutatások kidolgozásánál ügyelni kell arra, hogy ne hosszabbítsák meg szükségtelenül a vagyonkezelői alapok létrehozásának folyamatát és ne korlátozzák azok rugalmasságát.
Határidő: 2018. október
A Bêkou vagyonkezelői alap irányítása
73A Bêkou vagyonkezelői alap mind a saját adományozói között, mind a nemzetközi közösségen belül csak kevés hatást gyakorolt a felek közötti koordinációra A Bêkou vagyonkezelői alap Banguiban működő képviselője egyes projektek esetében – követendő gyakorlatként – formális mechanizmusok hiányában is végzett bizonyos mértékű koordinációt (lásd: 29–35. bekezdés).
74A Bêkou vagyonkezelői alapnál ténylegesen alkalmazandó kiválasztási eljárások részleteinek hiánya miatt a végrehajtó szervezetek kiválasztásának módja nem volt teljesen átlátható. Potenciális összeférhetetlenség merült fel a felhatalmazáson alapuló együttműködési megállapodásokkal kapcsolatban. A projektek tartalmának megvitatásával időt lehetett volna megtakarítani (lásd: 36–44. bekezdés).
75Összességében a Bêkou alap által felszámított 5%-os kezelési díj hasonlít a más fejlesztési támogatási csatornáknál szokásoshoz, de a teljes irányítási költséget még nem számították ki. Ezenkívül, ahogy az minden fejlesztési támogatás esetében érvényes, a támogatásnyújtás teljes költsége nem csak az alap kezelési díjából áll (lásd: 46–49. bekezdés). Meggyőződésünk szerint fontos tisztázni a vagyonkezelői alap mint eszköz igénybevételének teljes költségét, hogy a jövőben a Bizottság értékelhesse, költséghatékony eszközről van-e szó az uniós támogatás más módjaihoz képest.
76Az alap szintjén a Bêkou vagyonkezelői alapnak nincs a teljesítmény mérésére szolgáló keretrendszere, mivel konkrét célkitűzéseit és az azoknak megfelelő mutatókat még nem dolgozták ki. Ez megnehezíti az alap monitoringját és az elért eredmények értékelését. A Bizottságnak még nem áll rendelkezésére olyan szisztematikus eljárás, amely segíthetne felhasználni a Bêkou alap tapasztalatait a vagyonkezelői alapok kidolgozásának és irányításának javítására (lásd: 50–53. bekezdés).
2. ajánlás. Javítani kell az adományozók koordinációját, a kiválasztási eljárásokat és a teljesítménymérést, valamint optimalizálni az adminisztratív költségeket
A Bizottság:
- koordinálja szisztematikusabban a Bêkou vagyonkezelői alapon keresztül nyújtott támogatást az egyéb kétoldalú támogatások adományozóival;
- a végrehajtó szervezetek kiválasztására vonatkozó bizottsági szabályok és eljárások alkalmazásakor világosan számoljon be az olyan esetekről, ha e szabályok alól bármilyen kivételt tesz; vezessen be rendelkezéseket az összeférhetetlenség elkerülésére, és vizsgálja meg, hogyan lehetne gyorsítani a kiválasztási eljárásokat, különösen a projekttartalom megtárgyalásának szakaszában;
- számítsa ki a Bêkou alap teljes irányítási költségét, és találja meg a módját a végső kedvezményezettekhez elérkező támogatási összeg maximalizálásának;
- határozzon meg SMART célkitűzéseket a Bêkou alap számára megfelelő mutatókkal, annak érdekében, hogy figyelemmel lehessen kísérni és ki lehessen mutatni az alap előnyeit, az uniós vagyonkezelői alapokra vonatkozó iránymutatásaiba pedig építsen be a tanulságok levonására alkalmas folyamatot.
Határidő: 2018. október
A Bêkou vagyonkezelői alap eredményei
77A Bêkou vagyonkezelői alap eddig összesen 146 millió euró támogatási felajánlást vonzott. Ezek a források azonban túlnyomórészt az uniós költségvetésből és az Európai Fejlesztési Alapokból származnak. A többi adományozó mindegyike már az alap létrehozását megelőzően is nyújtott támogatást a KAK-nak, de 2014 előtt viszonylag alacsony összegekről volt szó (lásd: 55–61. bekezdés).
78A projektek szintjén – noha gondot jelentett a közbiztonság helyzete – 20 szerződés közül 14 vagy minden várt outputot, vagy azok túlnyomó többségét megvalósította (lásd: 62–65. bekezdés).
79Az alap révén nő az uniós intézkedések ismertsége. A projektpartnerek láthatósági tevékenységeket végeztek a helyszínen: az alap egészét tekintve több mint 30 ilyen tevékenység zajlott le sikeresen (lásd 66–69. bekezdés).
A jelentést 2017. június 20-i luxembourgi ülésén fogadta el a Karel PINXTEN számvevőszéki tag elnökölte III. Kamara.
a Számvevőszék nevében
Klaus-Heiner LEHNE
elnök
Mellékletek
I. melléklet
A projektek és szerződések felsorolása
II. melléklet
Az ENSZ-nek a KAK területén tevékeny hét vagyonkezelői alapja
Források: http://mptf.undp.org, www.unocha.org/cerf 2017. március 16-tól.
III. melléklet
Színkódos összefoglaló a projektoutputokról
Jelmagyarázat: zöld – teljesen megvalósult, sárga – túlnyomórészt megvalósult; narancssárga – túlnyomórészt (még) nem valósult meg; vörös– nem valósult meg; szürke – nem került értékelésre, végrehajtása nem haladt előre kellő mértékben.
Részletek: 2. szerződés: időtartamát 1,5 hónappal meghosszabbították; 3. szerződés: időtartamát 1 hónappal meghosszabbították; 5. szerződés: Az uniós hozzájárulás 1,7 millió euróról 2,2 millió euróra nőtt; 8. szerződés: Az uniós hozzájárulás 47 000 euróról 53 000 euróra nőtt, és időtartamát 5 hónappal meghosszabbították; 18. szerződés: időtartamát 8 hónappal meghosszabbították.
Betűszók és rövidítések
DG DEVCO: A Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatósága
DG ECHO: Az Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatósága
EFA: Európai Fejlesztési Alap
ENSZ: Egyesült Nemzetek Szervezete
FAO: Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete
IMF: Nemzetközi Valutaalap
KAK: Közép-afrikai Köztársaság
MEP: Az Európai Parlament képviselője
NGO: civilszervezet
NIP: Nemzeti indikatív program
OECD: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
PRAG: Beszerzések és támogatások az Európai Unió külső tevékenységében – Gyakorlati útmutató
SMART: konkrét, mérhető, megvalósítható, releváns és határidős
UNDP: Az ENSZ Fejlesztési Programja
UNICEF: Az ENSZ Gyermekalapja
Végjegyzetek
1 A külső fellépésekre képzett uniós vagyonkezelői alapok létrehozásának jogi keretét a költségvetési rendelet (az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.)) 187. cikke biztosítja.
2 Bêkou jelentése szangó nyelven: „remény”.
3 A másik három ilyen alap: a) a 2014 decemberében a szíriai válságra válaszul létrehozott Madad vagyonkezelői alap; b) a 2015-ben elindított vészhelyzeti afrikai migrációs vagyonkezelői alap; c) a 2016-ban a konfliktus utáni folyamat támogatására létrehozott kolumbiai vagyonkezelői alap.
4 A Bêkou vagyonkezelői alapot a Közép-afrikai Köztársaság számára létrehozó megállapodás, „A Bêkou uniós vagyonkezelői alap”, 2. cikk, A vagyonkezelői alap célkitűzései.
5 A fejlesztési együttműködés résztvevői egyedileg döntenek arról, hogy mely országokat támogatnak és milyen mértékben. Ez egyensúlytalanságot okozhat, ami a támogatás szétaprózódása miatt hátrányosan befolyásolhatja annak eredményességét, és megtörténhet, hogy a támogatók főként egyes – „kedvenc” – országokat céloznak meg, míg más országoknak – „a támogatások páriáinak” – alkalmasint jóval kevesebb segély jut (http://www.oecd.org/dac/aid-architecture/fragmentation-orphans.htm).
6 Az ENSZ humanitárius irodája arról számolt be, hogy 2017 márciusáig a KAK számára szükséges humanitárius segítségnek csak 5%-a, 400 millió dollár érkezett be, ezért a kiosztott adagok nagyságát a felére kellett csökkenteni.
7 Európai Bizottság – Tájékoztató: „Az Európai Unió átfogó megközelítése a Közép-afrikai Köztársaságban (2013–2016)”, Brüsszel, 2016.11.11.
8 A Lisszaboni Szerződés szorgalmazza, hogy az Unió külső tevékenységeinek különböző területei legyenek összhangban egymással, illetve az Unió más szakpolitikáival. A Szerződés hatálybalépését követően, az általa létrehozott új intézményi keretek között az Unió – eszközeinek és erőforrásainak teljes skáláját kihasználva – erősítette mind azt a törekvését, mind az arra irányuló képességét, hogy külső tevékenységei egységesebbek, eredményesebbek és stratégiaibb jellegűek legyenek (JOIN (2013) 30 final, 2013.12.11., „Az EU átfogó megközelítése a külső konfliktusok és válságok tekintetében”).
9 A globális humanitárius rendszer a legsúlyosabb, nagyszabású humanitárius válságok esetén alkalmazza ezt a besorolást.
10 A segítségnyújtást eredetileg egyfajta lineáris sorozatnak vagy kontinuumnak gondolták el: ennek értelmében a sürgősségi segélyt a helyreállítás, majd a klasszikus fejlesztési együttműködés követné. Az 1990-es évek tapasztalata azonban azt mutatta, hogy a válsághelyzet összetettsége miatt sok esetben nem jelent megfelelő választ, ha a sürgősségi segélyt, a helyreállítást és a fejlesztést három különálló, egymást követő folyamatként kezelik. Ha ezeket egyidejű, egymással párhuzamos és összekapcsolódó folyamatokként kezeljük, akkor felismerhető, hogy ezek a helyzetek valójában különböző eszközök egyidejű alkalmazását követelik meg (lásd: az Európai Parlament politikai tájékoztatója, „A sürgősségi segély, a helyreállítás és a fejlesztés összekapcsolása: a segítségnyújtás eredményesebbé tétele”, 4–5. o.).
11 A nemzeti indikatív programok fontos lépést jelentenek az EFA keretében nyújtott uniós támogatások programozásában. Az uniós támogatás stratégiáját és prioritásait meghatározó NIP a partnerországgal szoros együttműködésben készül. Az Uniónak ezért a NIP elfogadásához nemzeti kormányra is szüksége van. Ebben az időszakban a Közép-afrikai Köztársaságot egy demokratikus választással nem legitimált átmeneti kormány irányította.
12 Az accrai cselekvési program 19. pontja, a segélyhatékonysággal foglalkozó magas szintű fórum harmadik ülése, 2008.
13 9. kerekasztal, Támogatási architektúra, Összefoglalás, a segélyhatékonysággal foglalkozó magas szintű fórum harmadik ülése, 7. o.
14 A segélyhatékonysággal foglalkozó magas szintű fórum Puszanban megrendezésre kerülő negyedik ülésén képviselendő közös uniós álláspont, 2011, 28. pont, 6. o.
15 A kézikönyv hat lehetséges funkciót sorol fel azok megfelelő hozzáadott értékével: koherencia (hézagkitöltő funkció), konszolidáció (a szétaprózódás mérséklése), szakosodás vagy tematikus jelleg, kockázatkezelés, a nemzeti rendszerek megerősítése, innováció. (MPTFO: Összevont alapok kidolgozása a teljesítmény érdekében, az MPTFO által készített kézikönyv, 2015; lásd különösen: 2. táblázat, vii. o., valamint 3. táblázat, 6. o.).
16 A Bêkou vagyonkezelői alapot a Közép-afrikai Köztársaság számára létrehozó megállapodás, „A Bêkou uniós vagyonkezelői alap”, 2. cikk, A vagyonkezelői alap célkitűzései.
17 Ez eltér a Bêkou alap projektjeitől, amelyek elsősorban az egyes egészségügyi létesítmények szintjén nyújtottak támogatást. A nemzeti egészségügyi szakpolitikát az Egészségügyi Minisztérium határozza meg.
18 Az ENSZ Ezingo vagyonkezelői alapja 25 millió dollárt kezel. Mind ENSZ-ügynökségeknek, mind – költségvetési támogatás formájában – állami hatóságoknak nyújt támogatást.
19 Lásd különösen: az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának magas szintű ülésén a miniszterek és ügynökségvezetők által elfogadott tíz alapelv a bizonytalan államokban és helyzetekben történő megfelelő nemzetközi fellépésről. Az alapelvek leszögezik, hogy még erős kormányzati szerepvállalás hiányában is fontos, hogy megegyezés szülessen a nemzetközi szereplők közötti gyakorlati koordinációs mechanizmusokról.
20 Közép-afrikai Köztársaság: Nemzeti gazdaságélénkítési és béketeremtési terv, 2017–2021 (RCPCA), készítette a KAK kormánya az EU, az ENSZ és a Világbank-csoport támogatásával, 26–41. o.
21 Uo., 0.1. táblázat, 2. melléklet.
22 Az alap létrehozásáról szóló megállapodás, 4–6. preambulumbekezdés.
23 Az alap létrehozásáról szóló megállapodás, 3. és 5. preambulumbekezdés.
24 http://ec.europa.eu/europeaid/bekou-trust-fund-introduction_hu
25 Közép-afrikai Köztársaság: Nemzeti gazdaságélénkítési és béketeremtési terv, 2017–2021, készítette a KAK kormánya; az EU, az ENSZ és a Világbank-csoport támogatásával, V. fejezet, 5.2. ábra, 45. o.
26 A költségvetési rendelet 187. cikke.
27 A gyakorlati útmutató ismerteti az Unió általános költségvetéséből és az Európai Fejlesztési Alapból finanszírozott uniós külső fellépésekre alkalmazandó szerződéskötési eljárásokat. A gyakorlati útmutatót a külső fellépések finanszírozására és végrehajtására használt eszközökért felelős bizottsági főigazgatóságok és részlegek használják.
28 A kiválasztási eljárásokat összesen 26 szerződésre vonatkozóan ellenőriztük. A másik öt szerződés közül három (a 7., a 8. és a 29. szerződés) szolgáltatásokra vonatkozott, míg a másik kettő (12. és 14. szerződés) az Egészség II programhoz tartozott, és ezeknél 2016 végén a kiválasztási eljárás még folyamatban volt.
29 Összeférhetetlenség azért fordulhat elő, mert a finanszírozandó projekteket eredetileg az operatív bizottság választja ki: ezeket a projekteket aztán olyan szervezeteknek ítélhetik oda, amelyek munkatársai tagjai az operatív bizottságnak.
30 A 15. sz. szerződés esetében.
31 A 31. sz. szerződés esetében.
32 A 3. sz. szerződés esetében.
33 9., 10., 11., 13. és 30. sz. szerződés; ugyanez szükséges lesz a 12. és 14. sz. szerződés esetében is.
34 Az ENSZ-szervezetek a vagyonkezelői alapba befizetett összegek 7%-át jogosultak visszatartani a közvetett programtámogatási költségekre, ezen felül pedig 1%-os adminisztrációs díjat. A Világbank standard vagy egyedi díjat számít fel, a standard díj legalább 5%. Az Afrikai Fejlesztési Bank jelenleg legalább 5%-os díjat számít fel.
35 Alkalmazottat külképviseleten foglalkoztatni többe kerül, mint Brüsszelben.
36 A Bêkou vagyonkezelői alapot az EFA és az uniós költségvetés különböző eszközei finanszírozzák (lásd: 2. ábra). Az utóbbiak rendelkeznek nyomonkövetési, beszámolási és értékelési keretrendszerekkel (az ún. „MORE keretrendszerek”), amelyeket általános és konkrét célkitűzések, mutatók, mérföldkövek és célértékek alkotnak. A beszámolási kötelezettségek közé tartozik különösen az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai külső fellépések finanszírozására szolgáló eszközök végrehajtásáról bemutatott éves jelentés. Jelenleg ezen eredménybeszámoló, illetve a Bêkou vagyonkezelői alap beszámolási rendszere között kevés a kapcsolat.
37 A költségvetési rendelet 30. cikke szerint a költségvetésben foglalt minden tevékenységi ágra nézve konkrét, mérhető, teljesíthető, releváns és időhöz kötött (SMART) célkitűzéseket kell megszabni.
38 Ennek háromnegyede volt humanitárius segély, amelynek célja az azonnali veszélyhelyzeti segélynyújtás. A fejlesztési támogatás célkitűzése strukturáltabb és hosszabb távra szól.
39 A nemzeti indikatív program teljes összege 382 millió euró, ebből 208 millió euró új forrás.
40 Európai Parlament, „Jelentés az EFA-k költségvetésének zárszámadásáról, A8-0137/2016”, 38. pont. Egy 2015. évi állásfoglalás „felszólítja a tagállamokat és a többi adományozót, hogy fokozzák hozzájárulásaikat a… Bêkou vagyonkezelői alaphoz” (EP-állásfoglalás, 2015.10.8., 2015/2874(RSP), 23. pont).
41 A célkitűzések és a mutatók meghatározásában tapasztalt hiányosságokról lásd: 53. bekezdés. Ennél a fejezetnél elemzésünket elsősorban a rendelkezésre álló bizonyítékok dokumentációs áttekintésére alapoztuk, mivel a helyszínen csak három projektet tudtunk felkeresni. A következő három forrásból származó bizonyítékokat használtunk fel: külső értékelő jelentések, a kivitelezők által készített időközi jelentések, valamint a szerződéses mutatóknak a Bêkou vagyonkezelői alap által készített nyomon követő táblázata.
42 https://europa.eu/capacity4dev/
| Esemény | Dátum |
|---|---|
| Az ellenőrzési feladatterv elfogadása / az ellenőrzés megkezdése | 4.10.2016 |
| A jelentéstervezet hivatalos megküldése a Bizottságnak (vagy más ellenőrzött félnek) | 5.5.2017 |
| A végleges jelentés elfogadása az egyeztető eljárás után | 20.6.2017 |
| A Bizottság (vagy más ellenőrzött fél) válaszainak beérkezése az összes uniós nyelven | 12.7.2017 |
Az ellenőrző csoport
Különjelentéseiben a Számvevőszék olyan ellenőrzéseinek eredményeit mutatja be, amelyek egy adott költségvetési területtel kapcsolatos uniós szakpolitikákra és programokra vagy irányítási témákra vonatkoznak. Annak érdekében, hogy ellenőrzései maximális hatást érjenek el, ezek megválasztásakor és megtervezésekor a Számvevőszék tekintetbe veszi a teljesítménnyel, illetve szabályszerűséggel kapcsolatos kockázatokat, az érintett bevétel vagy kiadás nagyságát, a várható fejleményeket, valamint a politika és a nagyközönség érdeklődését.
Ezt a teljesítmény-ellenőrzést a külső fellépések, biztonságpolitika és jogérvényesülés kiadási területek ellenőrzéséért felelős, Karel Pinxten számvevőszéki tag elnökölte III. Kamara végezte. Az ellenőrzést Bettina Jakobsen számvevőszéki tag vezette, Katja Mattfolk kabinetfőnök és Kim Størup, a kabinet attaséja, valamint Beatrix Lesiewicz ügyvezető és Laura Gores feladatfelelős támogatásával. Az ellenőrző csoport tagjai Nóirín O’Grady és Florin-Alexandru Farcas voltak.
Elérhetőség
EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG
A Közép-afrikai Köztársaság számára létrehozott Bêkou vagyonkezelői alap: ígéretes kezdet, egyes hiányosságok ellenére is
(az EUMSZ 287. cikke (4) bekezdésének második albekezdése alapján)
Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu).
Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2017
| ISBN 978-92-872-7840-1 | ISSN 1977-5733 | doi:10.2865/739309 | QJ-AB-17-011-HU-N | |
| HTML | ISBN 978-92-872-7858-6 | ISSN 1977-5733 | doi:10.2865/555017 | QJ-AB-17-011-HU-Q |
© Európai Unió, 2017
Az olyan fényképek és más anyagok felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek szerzői jogainak nem az Európai Unió a tulajdonosa, közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni.
HOGYAN JUTHAT HOZZÁ AZ EURÓPAI UNIÓ KIADVÁNYAIHOZ?
Ingyenes kiadványok:
- egy példány:
- az EU Bookshopból (http://bookshop.europa.eu),
- több példány, valamint plakátok, térképek rendelése:
- az Európai Unió képviseletein keresztül (http://ec.europa.eu/represent_hu.htm),
- nem uniós országokban a küldöttségektol (http://eeas.europa.eu/delegations/index_hu.htm),
- a Europe Direct szolgáltatáson keresztül (http://europa.eu/europedirect/index_hu.htm)
- vagy a 00 800 6 7 8 9 10 11 telefonszám tárcsázásával (ingyenesen hívható az EU egész területérol) (*).
Megvásárolható kiadványok:
- az EU Bookshopból (http://bookshop.europa.eu).