Európai Számvevőszék 2017 Tevékenységi jelentés

Európai Számvevőszék

Magunkról

Az Európai Számvevőszék az Unió külső ellenőre,

a hét uniós intézmény egyike. A számvevőszéki tagok 28 fős kollégiumában a tagok mindegyikét más-más uniós tagállam delegálja. Mintegy 900 ellenőrt és adminisztratív alkalmazottat foglalkoztatunk, az Unió minden országából.

Intézményünket 1977-ben alapították, székhelyünk Luxembourgban található.

Munkánk

Azt ellenőrizzük, hogy az Unió megbízhatóan vezeti-e a könyvelését, helyesen alkalmazza-e pénzügyi szabályait, valamint hogy az uniós szakpolitikák és programok megfelelő értékarányosságot biztosítanak-e.

Munkánk során elősegítjük az Unió pénzügyi gazdálkodásának javítását, valamint ösztönözzük az elszámoltathatóságot és az átláthatóságot. Felhívjuk a figyelmet a kockázatokra, bizonyosságot nyújtunk, jelezzük a hiányosságokat és a sikereket, és iránymutatással szolgálunk az uniós döntéshozóknak és jogalkotóknak.

Észrevételeinket és ajánlásainkat az Európai Parlamentnek, az Európai Unió Tanácsának, a nemzeti parlamenteknek, valamint a szélesebb nyilvánosságnak mutatjuk be.

A Számvevőszék épületei Luxembourg Kirchberg városrészében, 2017

Elnöki előszó

Kedves Olvasó!

Az Európai Számvevőszék 1977-ben kezdte meg működését. 40 év elteltével elégedetten tekinthetünk vissza azokra a tevékenységeinkre, amelyekkel sikeresen járulhattunk hozzá a közpénzek elszámoltathatóságának és az Unió pénzgazdálkodásának javításához.

Az évfordulóról 2017 októberében emlékeztünk meg hivatalosan Luxemburg nagyhercege és nagyhercegnéje, Kersti Kaljulaid, Észtország elnöke, Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének részvételével. E prominens vendégek részvétele is megerősítette az Európai Unió „pénzügyi lelkiismereteként” betöltött szerepünket.

Az év során azonban nemcsak a múltba, hanem a jövőbe is tekintettünk. Megtárgyaltuk és elfogadtuk a 2020-ig tartó jelenlegi többéves pénzügyi keretből hátralevő három évre szóló stratégiánkat. Ahhoz, hogy meg tudjuk őrizni az európai polgárok Unióba és az uniós intézményekbe vetett bizalmát, világos, megbízható és elérhető információkat kell a rendelkezésükre bocsátanunk. Az embereknek saját szemükkel kell megbizonyosodniuk arról, hogy az Unió tisztességesen jár el, a jogállamiság elvét alkalmazza, a közpénzek elköltése terén óvatosan jár el, világos szakpolitikai célokkal rendelkezik, és eléri az általa ígért eredményeket. Intézményünk az Unió külső ellenőreként végzi el annak ellenőrzését, hogy mindezek teljesülnek-e, és erről jelentést készít.

Az év során uniós szakpolitikák és programok széles köréről adtunk ki különjelentéseket és áttekintő kiadványokat, mint pl. állapotfelméréseket és gyorsvizsgálatokat. Ezenkívül számos véleményt adtunk ki jogszabályjavaslatokról, és ahogy eddig minden évben, éves jelentéseket tettünk közzé az uniós költségvetésről és az Európai Fejlesztési Alapokról, valamint az uniós ügynökségekről és számos más uniós szervről.

E tevékenyégi jelentésben átfogó beszámolót adunk 2017-ben végzett tevékenységeinkről, valamint bemutatjuk a szervezetünkkel, költségvetésünkkel és személyzetünkkel kapcsolatos fő adatokat.

Kellemes olvasást kívánok!

Klaus-Heiner LEHNE
elnök

Gyors áttekintés a 2017-es évről

Tevékenységeink

• 28 darab, az uniós szakpolitikák és programok eredményességét és hozzáadott értékét vizsgáló különjelentést készítettünk, többek között az ifjúsági munkanélküliség, a környezetvédelem, a migráció és a bankunió témakörében;
• állapotfelmérést végeztünk az energiaügyekkel és éghajlatváltozással kapcsolatos uniós fellépésekről és gyorsvizsgálatot az uniós intézmények álláshelyeinek csökkentéséről;
• öt véleményt bocsátottunk ki olyan új vagy aktualizált uniós jogszabályokról, amelyek jelentős pénzgazdálkodási hatással járnak, többek között az uniós költségvetési rendeletről és az európai politikai pártok finanszírozásáról;
• éves jelentéseket készítettünk az uniós költségvetés végrehajtásáról, illetve az Európai Fejlesztési Alapokról, és rövid összefoglaló jelentést tettünk közzé a 2016-os uniós ellenőrzésekről;
• ötvenöt különálló éves jelentést adtunk ki a különböző tagállamokban működő uniós ügynökségek, szervek és közös vállalkozások éves beszámolóiról, valamint két, ezeket összefoglaló jelentést;
• találkozókat, szemináriumokat és konferenciákat szerveztünk az intézményi partnereinkkel és társintézményekkel, pl. az uniós tagállamok legfőbb ellenőrző intézményeinek vezetőiből álló uniós Kapcsolattartó Bizottsággal, valamint konferenciát tartottunk az ifjúsági munkanélküliség, az energiapolitika, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a hatásvizsgálatok témakörében.

A Számvevőszék vezetősége

• Két új számvevőszéki tagot is üdvözölhettünk: Juhan Parts (Észtország) 2017. január 1-jén, Gállné Pelcz Ildikó (Magyarország) pedig 2017. szeptember 1-jén lépett hivatalba;
• új többéves stratégiát adtunk ki, amely iránymutatásként szolgál 2018 és 2020 között végzett tevékenységünkre és irányításunkra vonatkozóan;
• felülvizsgáltuk munkaprogramunk kialakítását annak érdekében, hogy ellenőrzési prioritásaink megtervezése során stratégiaibb jellegű, következetes, az intézmény egészére kiterjedő megközelítést biztosítsunk;
• felülvizsgáltuk kockázatkezelési politikánkat és megerősítettük pénzügyi eljárásainkat;
• az uniós intézmények közötti megállapodás jegyében tovább csökkentettük munkatársaink létszámát, ugyanakkor esélyegyenlőségi politikát alkalmaztunk a munkaerő-felvétel során és az emberierőforrás-menedzsment terén;
• elvégeztük a környezetközpontú irányítási rendszerünk EMAS és az ISO 14001:2015 szabvány szerinti környezetvédelmi tanúsítását.

Tevékenységeink

Pénzügyi ellenőrzés

Az uniós költségvetés különböző területeire vonatkozóan különféle ellenőrzéseket végzünk:

• A teljesítmény-ellenőrzések az uniós szakpolitikák és programok hatékonyságára, eredményességére, illetve gazdaságosságára vonatkoznak. Ezek az értékarányossági ellenőrzések egy adott irányítási vagy költségvetési területre vonatkoznak: olyan kritériumok alapján választjuk ki őket, mint pl. a közérdek, a javítási lehetőségek, illetve a szabálytalanság vagy a rossz teljesítmény kockázata;
• A pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzések az éves beszámolók megbízhatóságát és a mögöttes tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét vizsgálják (főleg a megbízhatósági nyilatkozat elkészítése céljából), valamint azt értékelik, hogy az adott költségvetési területekhez tartozó rendszerek, illetve tranzakciók megfelelnek-e a vonatkozó szabályoknak és rendeleteknek.

Az ellenőrzési munkánk során összegyűjtött bizonyítékok alapján jelentéseink egyértelmű következtetéseket vonnak le az uniós költségvetési számvitel és pénzgazdálkodás állapotáról, valamint arról, hogy mennyiben teljesülnek az uniós szakpolitikai célkitűzések. Ez segíti intézményünket abban, hogy gyakorlati és költséghatékony ajánlásokat tudjon adni.

2017-es helyszíni vizsgálatok

Noha ellenőrzési munkánk zömét luxembourgi székhelyünkön végezzük, 2017-ben számvevőink számos helyszíni látogatást tettek más uniós intézményeknél, ügynökségeknél és szerveknél, illetve uniós külképviseleteken, a tagállami hatóságoknál országos, regionális és helyi szinten, valamint az uniós források kezelésében részt vevő nemzetközi szervezeteknél, például az ENSZ-nél. Ezenkívül helyszíni vizsgálatokat végzünk az uniós források egyéb felhasználóinál az Unió területén belül és azon kívül is. E vizsgálatok révén közvetlen ellenőrzési bizonyítékokat szerzünk azoktól, akik uniós szakpolitikák és programok irányításában részt vesznek, uniós pénzeszközöket szednek be, illetve kifizetéseket folyósítanak azokból, valamint a források végső kedvezményezettjeitől is.

Az egyes tagállamokban, illetve kedvezményezett országokban végzett ellenőrzési munka gyakorisága és intenzitása az ellenőrzés típusától függ. 2017-ben számvevőink a tagállamokban és az Unión kívül összesen 3670 napot töltöttek helyszíni ellenőrzéssel (2016: 4246).

Az ellenőrzést végző csoportok általában két vagy három ellenőrből állnak, a vizsgálatok hossza pedig néhány naptól néhány hétig terjed. Az Unión belül a helyszíni vizsgálataink gyakran az érintett tagállamok legfőbb ellenőrző intézményével (számvevőszékével) együttműködve történnek.

Számvevőink ezenkívül 2300 napot töltöttek a brüszszeli és luxembourgi székhelyű uniós intézményeknél, Unió-szerte a decentralizált ügynökségeknél és szerveknél, nemzetközi szervezeteknél, pl. az ENSZ-nél és az OECD-nél, valamint könyvvizsgáló magáncégeknél (2016: 2510). Az ellenőrzési munkát egyre nagyobb mértékben videokonferenciák és más információs technológiák, pl. biztonságos adat- és dokumentummegosztás révén végezzük az ellenőrzési bizonyítékok beszerzése és alátámasztása érdekében.

5970 ellenőrzéssel töltött nap 2017-ben

Csalások feltárása

Az uniós költségvetés kárára elkövetett csalások elleni küzdelemben szorosan együttműködünk az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF). Minden olyan esetben értesítjük az OLAF-ot, amikor ellenőri munkánk során az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció vagy más jogellenes tevékenység gyanúja merül fel. Az ilyen eseteket az OLAF kivizsgálja, majd dönt arról, hogy nyomozást indít-e az adott ügyben, szükség szerint a tagállami hatóságokkal is együttműködve.

Noha ellenőrzéseinket nem kifejezetten csalások feltárásának céljával végezzük, néhány esetben felmerül a gyanú, hogy szabálytalan vagy tisztességtelen tevékenységre kerülhetett sor. 2017-ben 13 csalásgyanús esetet továbbítottunk az OLAF-nak (2016: 11), amelyek a 2016-os és 2017-es pénzügyi évekre irányuló megbízhatósági nyilatkozattal kapcsolatos munkánk, illetve más ellenőrzési feladatok elvégzése során jutottak tudomásunkra.

Kiadványok

Ellenőrzési jelentéseink és véleményeink az Unió elszámoltathatósági láncának alapvető elemei, mivel ezek alapján – elsősorban az éves zárszámadási eljárás keretében – elszámoltathatóak az uniós költségvetés kezelésének felelősei. Ez elsősorban az Európai Bizottságra, de a többi uniós intézményre és szervre is vonatkozik. A megosztott irányítás keretében fontos szerep jut a tagállami nemzeti, regionális és helyi közigazgatási szerveknek is: ilyen irányítású terület pl. a mezőgazdaság és a kohéziós kiadások területe, melyekre együttesen az uniós költségvetés mintegy 80%-a irányul.

Kiadványaink a következők szerint csoportosíthatók:

• a különjelentések egy-egy kiadási vagy szakpolitikai területre, illetve költségvetési vagy irányítási kérdésre vonatkozó, kiválasztott ellenőrzések eredményeit mutatják be;
• az éves jelentések főként az uniós költségvetés és az Európai Fejlesztési Alapok pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzéseinek eredményeit tartalmazzák, de költségvetési gazdálkodással, valamint teljesítménnyel kapcsolatos szempontokat is vizsgálnak;
• külön tesszük közzé az uniós ügynökségekről, decentralizált szervezetekről és közös vállalkozásokról szóló különálló éves jelentéseket;
• a pénzgazdálkodást jelentősen befolyásoló új vagy átdolgozott jogszabályokról véleményeket teszünk közzé, akár más intézmény kérésére, akár saját kezdeményezésre;
• áttekintő kiadványaink például a következők:
  • állapotfelmérések: egy-egy összetett, tágan értelmezett szakpolitikai területről vagy irányítási kérdésről készített leíró-elemző jellegű dokumentumok, amelyekben összegyűjtött tapasztalataink és ismereteink segítségével gyakran több szempontból, átfogóan mutatjuk be az adott témát;
  • tájékoztatók: jellegüket tekintve hasonlóak az állapotfelmérésekhez (szintén szakpolitikai vagy irányítási területekről készített leíró-elemző jellegű dokumentumok), de összefogottabb témákat érintenek;
  • gyorsvizsgálatok: egy-egy konkrét kérdésre vagy problémára összpontosítva állapítják meg és mutatják be a kapcsolódó tényeket, és szükség esetén elemzést is nyújtanak e tények értelmezéséhez.

Minden kiadványunk elérhető weboldalunkon (eca.europa.eu). Jelentésünk végén felsoroljuk a 2017-ben közzétett összes különjelentésünket, véleményünket és áttekintő kiadványunkat.

Kiadványok száma 2017-ben

Éves jelentések

2016-os éves jelentés az uniós költségvetésről

Az uniós költségvetésről szóló 2016-os éves jelentésünkben megvizsgáltuk, hogyan használták fel az uniós forrásokat az év során, és rámutattunk, hogy hol volt a legnagyobb a szabálytalan felhasználás kockázata. Emellett a 2014–2020-as pénzügyi keret vonatkozó fejezetei szerint külön értékeltük az Uniós költségvetés egyes főbb tevékenységi területeit, és tájékoztatást nyújtottunk a költségvetési és pénzgazdálkodásról, valamint a teljesítménnyel kapcsolatos szempontokról. Elemeztük továbbá a hibák okait, és javítási céllal ajánlásokat fogalmaztunk meg.

Számvevőink mintegy 1000, a kedvezményezetteknek folyósított kifizetést ellenőriztek az uniós költségvetés minden kiadási területéről. Más szóval körülbelül ezer olyan esetet értékeltünk, amikor – az uniós tagállamokban, illetve nem uniós országokban – uniós forrásokból került sor kiemelt infrastrukturális projektek, kkv-k, kutatási szervezetek, mezőgazdasági termelők, diákok támogatására.

Éves jelentésünk bemutatásával veszi kezdetét a 2016-os uniós költségvetés végrehajtásának európai parlamenti zárszámadási eljárása. Éves jelentésünket szeptember 28-án mutattuk be az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága (CONT) előtt, majd ezt követően a Parlament plenáris ülésén, illetve a Gazdasági és Pénzügyi Tanács és a tagállamok parlamentjei előtt.

„A 2016-os éves jelentés történelmi fontosságú, mivel az előzőekhez képest jelentős változás történt. Most történt meg ugyanis első alkalommal, hogy az uniós kiadásokra vonatkozóan a korábbi elutasító vélemények helyett korlátozott véleményt tudtunk adni.”

Az egyes uniós kiadási területekre jellemző becsült hibaszintek összehasonlítása, 2014–2016

„Az idén kiadott hitelesítő vélemény jelentős előrelépést jelent az uniós pénzgazdálkodás terén. Ideje új szemszögből tekintenünk arra, milyen módon ellenőrizzük az Unió költségvetését.

• A jövőben nagyobb figyelmet kívánunk fordítani az Európai Bizottságnál és a tagállamok közigazgatásában alkalmazott belső kontrollokra az elszámoltathatóság ösztönzése és az uniós pénzgazdálkodás további javítása érdekében.
• Ezenkívül jobban összpontosítunk a teljesítményre, ezzel biztosítva, hogy az uniós polgárok pénzügyi hozzájárulása értékarányos beruházásokat eredményezzen.

Az uniós kiadások teljesítményére és az elért eredményekre történő összpontosítás fontosságát Joachim Zeller európai parlamenti képviselő, a Parlament 2016-os zárszámadási eljárásának előadója is hangsúlyozta:

„Fontos a hibaarányról és az arról történő tájékoztatás, hogy például a strukturális alapok pénzeszközeit szabályszerűen használták-e fel, de azzal is foglalkoznunk kell, hogy a források felhasználásával milyen eredményeket sikerült elérni.”

Az Európai Fejlesztési Alapokról szóló éves jelentés

Az Európai Fejlesztési Alapok (EFA) az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államoknak, illetve a tengerentúli országoknak és területeknek nyújtanak pénzügyi támogatást. Az alapokat a tagállamok finanszírozzák, irányításuk pedig – az uniós költségvetés keretén kívül –az Európai Bizottság, illetve egyes támogatások esetében az Európai Beruházási Bank (EBB) feladata.

Az EFA általános hibaszintjének kb. egyharmadát a közbeszerzési szabályok be nem tartása okozza. Fontos hibatípus még a valójában fel nem merült vagy nem támogatható kiadásokkal kapcsolatos hiba.

Az EFA-ról szóló éves jelentésünk, amelyet az uniós költségvetésről szóló éves jelentéssel együtt teszünk közzé, honlapunkról (eca.europa.eu) letölthető.

Különálló éves jelentések

Az európai uniós ügynökségek, egyéb szervek és közös vállalkozások az Európai Unió különböző országaiban találhatók, és az uniós polgárok számára alapvető fontosságú területeken – pl. egészségügy, biztonság, védelem, szabadság és jogérvényesülés, valamint kutatás – hajtanak végre egyedi feladatokat.

2017-ben megvizsgáltuk, hogy beszámolóik megbízhatók-e és hogy az ezek alapjául szolgáló tranzakciók megfelelnek-e a szabályoknak. A beszámolókra vonatkozó véleményünk kialakításakor figyelembe vettük a könyvvizsgáló magáncégek által elvégzett ellenőrzéseket is, ha ezek rendelkezésre álltak. Ellenőriztük ezenkívül a Sisnet kommunikációs infrastruktúráját, az európai iskolákat, az Egységes Szanálási Testület függő kötelezettségeit, valamint a Galileo Közös Vállalkozás felszámolását. Az ellenőrzési eredmények összesített formában történő bemutatására törekedve 2018-ban várhatóan egy közös jelentést készítünk az ügynökségekről.

Ügynökségek (3,4 milliárd eurós költségvetés, 10 364 alkalmazott)

Ellenőrzésünk megállapította, hogy mind a 41 ügynökség beszámolója megbízható és valós képet adott. Az összes ügynökség esetében jogszerűek és szabályszerűek voltak a beszámolók alapjául szolgáló tranzakciók, kivéve az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal esetében, amelyre vonatkozóan a közbeszerzési alapelvek megsértése miatt korlátozott véleményt adtunk ki.

Közös vállalkozások (1,8 milliárd eurós költségvetés, 633 alkalmazott)

Mind a nyolc közös vállalkozás beszámolója megbízható volt, azaz minden lényeges szempontból híven tükrözték a pénzügyi helyzetet, a 2016-os gazdasági események eredményét és a pénzforgalmat.

Hét közös vállalkozás esetében a beszámolók alapjául szolgáló tranzakciók megfeleltek a vonatkozó szabályoknak, azonban az ECSEL Közös Vállalkozás esetében korlátozott véleményt adtunk ki, mert nem tudtunk észszerű bizonyosságot szerezni a hetedik kutatási keretprogramhoz kapcsolódó támogatáskifizetésekre vonatkozó belső kontrollok megbízhatóságáról.

Valamennyi különálló éves jelentés és a két, ezeket összefoglaló jelentés elérhető weboldalunkon (eca.europa.eu).

Különjelentések

2017-ben 28 különjelentést tettünk közzé. Ezekben a jelentésekben elsősorban azt vizsgáltuk, hogy teljesültek-e bizonyos kiválasztott uniós szakpolitikák és programok céljai, hogy azok hatékonyan és eredményesen valósítottak-e meg eredményeket, valamint hogy az uniós finanszírozás teremtett-e hozzáadott értéket. Javítási célú ajánlásokat is megfogalmaztunk, pl. pénzügyi megtakarításokra, jobb munkamódszerekre, a pazarlás elkerülésére, illetve a szakpolitikai célkitűzések várt eredményeinek költséghatékonyabb megvalósulására vonatkozóan.

Különjelentéseink az Unió előtt álló kihívásokat tükröző témákra összpontosítottak, mint pl. a természeti erőforrások fenntartható és környezetbarát felhasználása, a növekedés serkentése és a befogadás ösztönzése, a migráció és a globális fejlődés kihívásai, az egységes piac és a bankunió, valamint az elszámoltathatóság és hatékonyság biztosítása az Európai Unió működésében.

28 különjelentésünk közül kettőt emelnénk ki: az élelmiszer-pazarlással foglalkozó jelentésben a teljes élelmiszer-ellátási láncra kiterjedően vizsgáltuk meg, hogy az uniós szakpolitikák alkalmasak-e a pazarlás elleni küzdelem céljára, a görögországi pénzügyi válsággal foglalkozó jelentésünkben pedig azt vizsgáltuk meg, hogy az Unió miként reagált gazdasági kiigazítási programokkal az egyik tagállamában bekövetkezett pénzügyi és adósságválságra.

Különjelentés: Az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem: az Európai Uniónak alkalma nyílik az élelmiszer-ellátási lánc erőforrás-hatékonyságának javítására

Az élelmiszer-pazarlás globális problémát jelent

Az élelmiszer-pazarlás világméretű probléma, amely az elmúlt években a közvélemény és a politika érdeklődésének előterébe került, különösen a növekvő világnépesség élelmiszer-szükséglete miatt. A jelenlegi becslések szerint világszerte az emberi fogyasztásra előállított élelmiszer körülbelül egyharmada kárba vész, amely hatalmas gazdasági és környezeti költségekkel jár.

Az uniós számvevők megvizsgálták, hogy az Európai Unió milyen szerepet játszhat az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben

Különösen az eddig tett lépéseket vizsgáltuk, valamint a különböző uniós szakpolitikai eszközök élelmiszer-pazarlást csökkentő hatásmechanizmusát. Elsősorban az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem leginkább előnyben részesített eszközeire, a megelőzésre és az adományozásra összpontosítottunk.

Ellenőreink interjúkat készítettek a szakpolitikáért felelős bizottsági szervezeti egységek munkatársaival, áttekintették a vonatkozó dokumentumokat és öt tagállamban helyszíni vizsgálatot végeztek (Olaszország (Lazio), Hollandia, Portugália Románia és Finnország). Ezek során felkeresték az illetékes minisztériumokat és helyszíni látogatásokat tettek. Ezenkívül konzultációt folytattak az élelmiszeripari és kiskereskedelemi szereplőkkel, továbbá kutatókkal és a jótékonysági szervezetekkel is.

Európai Számvevőszék: az Unió többet tudna tenni és többet is kellene tennie az élelmiszer-pazarlás elleni eredményesebb küzdelem érdekében

Számvevőink megállapították, hogy bár számos uniós szakpolitikában megvan az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem potenciálja, ezt mégsem aknázzák ki. Az eddigi lépések nem voltak összefüggőek és folyamatosak, valamint az Európai Bizottság szintjén is hiányzott a koordináció. Jelentésünk számos elszalasztott lehetőséget és olyan potenciális fejlesztést tárt fel, amelyek nem igényelnek új jogszabályokat vagy további közforrásokat, és ajánlást tett a meglévő szakpolitikák jobb összehangolására, valamint az élelmiszer-pazarlás csökkentésére irányuló egyértelmű szakpolitikai célkitűzésre.

A jelentést bemutattuk az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának és a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak, az Európai Unió Tanácsának és Unió-szerte több nemzeti parlamentnek. Az Európai Parlament és a Tanács egyaránt üdvözölte a jelentést és támogatásukról biztosították annak következtetéseit. A jelentés számottevő sajtófigyelmet kapott, különösen a közösségi médiában.

Különjelentés: Az Európai Bizottság beavatkozása a görög pénzügyi válságba

Görögországnak segítségre volt szüksége pénzügyi stabilitásának biztosításához

A 2008-as pénzügyi válságot gazdasági visszaesés és adósságválság követte Európában, ami rávilágított a görög gazdaság sebezhető pontjaira. 2010 áprilisában Görögország képtelenné vált szükségleteinek a pénzügyi piacokról való életképes finanszírozására, ezért pénzügyi segítséget kért az euróövezeti tagállamoktól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF).

Azóta Görögország három, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF (az úgynevezett Trojka) által közösen irányított gazdasági kiigazítási programban vett részt. A harmadik program végrehajtása az európai stabilitási mechanizmus (ESM) bevonásával történt. Az összesen 368,6 milliárd euró összegű támogatást a görög hatóságok és a hitelezők közötti megállapodásban rögzített szakpolitikai feltételekhez kötötték.

E programok Görögország gazdasági helyzetének stabilizálását célozták: biztosították a szükséges pénzügyi eszközöket, megelőzve ezzel a görög gazdasági válság átterjedését az euróövezet többi részére. Ezért cserébe Görögország átfogó strukturális reformok végrehajtására vállalt kötelezettséget.

Az uniós számvevők azt vizsgálták, hogy az Európai Bizottság megfelelően irányította-e a gazdasági kiigazítási programokat

Az ellenőrzés egy olyan teljesítményellenőrzés-sorozatunk része volt, amelyet az elmúlt években a 2008-as pénzügyi válságra válaszul végrehajtott intézkedések és reformok témájában indítottunk. Számvevőink azt értékelték, hogy az Európai Bizottság hogyan kezelte az első két görögországi programot, illetve hogyan alakította ki a harmadikat. Áttekintették az uniós pénzügyi segítségnyújtási programokhoz kapcsolódó dokumentumokat, elemezték a programok feltételeit, valamint interjúkat készítettek a Bizottság, a tagállami hatóságok (pl. ágazati minisztériumok), a Görög Nemzeti Bank, ágazati szövetségek és érdekeltek, továbbá az IMF, az ESM és az OECD munkatársaival.

Európai Számvevőszék: a görög gazdasági kiigazítási programok hiányosságaik ellenére lehetővé tettek egyes reformlépéseket

A számvevők megállapították, hogy a görögországi gazdasági kiigazítási programok rövid távú pénzügyi stabilitást biztosítottak és lehetővé tették a reform bizonyos mértékű előrehaladását, Görögország gazdaságának fellendülését azonban csak korlátozott mértékben segítették elő. Megállapítást nyert továbbá, hogy a Bizottság nem rendelkezett tapasztalattal egy ilyen folyamat irányításához, a programok nem határoztak meg megfelelően a feltételekre vonatkozó prioritásokat azok viszonylagos fontossága alapján, és ezeket nem integrálták egy szélesebb országos stratégiába, valamint a programok makrogazdasági feltevéseit sem tudták kellően megindokolni.

A jelentést bemutattuk az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának és a görögországi intézményi partnereinknek. A jelentés hatalmas médiafigyelmet kapott, 2017-ben ezzel a jelentésünkkel foglalkozott leginkább a sajtó.

Jelentős események

A Számvevőszék fennállásának 40. évfordulója

2017. október 12., Hémicycle, Luxembourg

Intézményünk fennállásának 40. évfordulója alkalmából tartott hivatalos megemlékezésünkön Luxemburg nagyhercege és nagyhercegnéje, valamint Xavier Bettel, az ország miniszterelnöke is részt vett.

Az ünnepséget a Számvevőszék elnöke, Klaus-Heiner Lehne nyitotta meg, amelyet Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke, Kersti Kaljulaid, Észtország elnöke, valamint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének beszédei követtek.

Az évfordulós ünnepségen kívül megtartottuk az európai uniós tagállamok legfőbb ellenőrző intézményei vezetőinek (uniós Kapcsolattartó Bizottság), valamint az uniós tagjelölt és potenciális tagjelölt országok legfőbb ellenőrző intézményei vezetőinek részvételével tartott éves konferenciánkat.

Az ifjúsági foglalkoztatással foglalkozó számvevőszéki konferencia – a kihívások áttekintése és megoldások keresése

2017. május 10., Európai Parlament, Brüsszel

A konferenciára az ifjúsági garanciáról szóló különjelentésünk közzétételét követően került sor, amely több más jelentéshez hasonlóan az uniós tagállamokban fennálló ifjúsági munkanélküliség problémájának megoldására irányuló uniós szakpolitikák eredményességét vizsgálta. A konferencia során Iliana Ivanova, a jelentésért felelős számvevőszéki tag és számvevőink az uniós intézményeket, a munkaadói szervezeteket és a fiatalokat képviselő szervezetek magas szintű képviselőivel vitatták meg az uniós szakpolitikák eredményességét és a következő lépéseket.

Az energiaügyekkel és éghajlatváltozással kapcsolatos uniós fellépésekről szóló számvevőszéki konferencia

2017. október 17., Európai Parlament, Brüsszel

Ez a konferencia az energiaügyekkel és éghajlatváltozással kapcsolatos uniós fellépésekről szóló, 2017 szeptemberében közzétett és később az éghajlatváltozással foglalkozó bonni ENSZ-konferencián (COP23) is bemutatott állapotfelmérésünkhöz kapcsolódóan végzett munkánk szerves részét képezte. A konferencia lehetőséget nyújtott az érdekelt felek és a témával foglalkozó köz- és magánszervezetek számára az előttünk álló kihívások megvitatására.

A konferencia szervezését az Európai Parlament Kutatószolgálatával együttműködésben végeztük. Az eseményt Phil Wynn Owen, az állapotfelmérésért felelős számvevőszéki tag és Jerzy Buzek, az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságának elnöke nyitotta meg. A konferencián a tagállamok, az uniós intézmények, a legfőbb ellenőrző intézmények, civil szervezetek és agytrösztök képviselői, valamint európai parlamenti képviselők, tudományos szakemberek és számvevőink vettek részt.

A szabályozási hatáselemzésekről szóló számvevőszéki szimpózium

2017. november 23–24., Európai Számvevőszék, Luxembourg

A kétnapos szimpóziumon körülbelül 100 résztvevő, köztük tudományos szakemberek, agytrösztök, kutatóközpontok, nemzetközi szervezetek, valamint európai, nemzeti és helyi intézmények képviselői vitatták meg a szabályozási hatáselemzésekkel kapcsolatos kérdéseket. Felhívásunkat követően tanulmányokat nyújtottak be, és a szimpózium nyújtott teret azok bemutatására és megvitatására. A szimpózium elnöke Danièle Lamarque számvevőszéki tag volt, és a Politiques et management public tudományos folyóirat látta el a társszervezői feladatokat.

Kapcsolattartás az intézményi szereplőkkel

Szorosan együttműködünk az Európai Parlamenttel, az Európai Unió Tanácsával és a nemzeti parlamentekkel. Az együttműködés alapvető fontosságú, mivel munkánk hatása nagyban függ attól, hogy ezek az intézmények hogyan használják fel ellenőrzési eredményeinket és ajánlásainkat. Ezért fontos, hogy éves munkaprogramunk megtervezése során figyelembe vegyük aggályaikat és javaslataikat.

Európai Parlament

Klaus-Heiner Lehne, a Számvevőszék elnöke 2017 februárjában mutatta be 2017-es munkaprogramunkat a bizottságok munkáját koordináló parlamenti testület, a Bizottsági Elnökök Értekezlete előtt, egyúttal valamennyi állandó parlamenti bizottságot felkérte, hogy tegyenek javaslatokat a 2018-as munkaprogramunkban szereplő potenciális ellenőrzési feladatokra. A parlamenti bizottságok háromnegyede tett javaslatot, és ezek mintegy kétharmadát építettük be munkánkba.

2017 áprilisában Klaus-Heiner Lehne részt vett az Európa Parlamentnek a 2015-ös zárszámadásról szóló plenáris vitáján. Klaus-Heiner Lehne 2017 szeptemberében mutatta be 2016-os éves jelentésünket az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága (CONT) előtt, majd októberben a Parlament plenáris ülésén. A Parlament politikai csoportjainak Elnöki Konferenciája meghívta Klaus-Heiner Lehne számvevőszéki elnököt 2017. novemberi ülésére stratégiánk és munkaprogramunk megvitatására.

Jelentéseinket és más dokumentumainkat hagyományosan a számvevőszéki tagok mutatják be az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának. E bizottságnak az év során közel 60 alkalommal tartottunk bemutatót dokumentumainkból. A számvevőszéki tagok ezenkívül más állandó bizottságokkal és küldöttségekkel is eszmecserét folytatnak. 2017-ben 23 ilyen találkozón ismertettük jelentéseinket, főként az Európai Parlament mezőgazdasági és vidékfejlesztési ügyekkel, valamint ipari-, kutatási -és energiaügyekkel, továbbá regionális fejlesztési ügyekkel, illetve foglalkoztatási és szociális ügyekkel foglalkozó szakbizottságai előtt.

Ezenkívül a számvevőszéki tagok részt vettek az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága, valamint Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága koordinátori értekezletein, mivel ezek a bizottságok különösen érdeklődtek munkánk iránt. Ezenkívül a Parlament meghívott minket, hogy a migráció kezeléséről rendezett konferencián mutassuk be a migrációs hotspotokról szóló különjelentésünket.

Tanács

2017 júniusában a Tanács soros máltai elnöksége során Klaus-Heiner Lehne számvevőszéki elnök és Leo Brincat máltai számvevőszéki tag Vallettában találkozott Helena Dallival, az európai ügyekért felelős máltai miniszterrel, és Aaron Faruggiával, az európai uniós alapok kezeléséért és a szociális párbeszédért felelős államtitkárral. 2017 szeptemberében a Tanács soros észt elnöksége alatt a Számvevőszék elnöke, valamint Juhan Parts észt számvevőszéki tag és Rimantas Šadžius, az intézményi kapcsolatokért felelős számvevőszéki tag Tallinnban találkozott Jüri Ratas észt miniszterelnökkel és Toomas Tõniste pénzügyminiszterrel.

Ezenkívül az év során a Tanács soros elnökségét betöltő mindkét ország képviselői látogatást tettek intézményünk székhelyén Luxembourgban.

2017 novemberében Klaus-Heiner Lehne számvevőszéki elnök bemutatta éves jelentésünket az uniós pénzügyminisztereknek a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN) előtt Brüsszelben.

Intézményi szinten a Tanács Költségvetési Bizottsága a fő tárgyalópartnerünk, amely valamennyi pénzügyi kérdéssel, köztük a zárszámadási eljárással is foglalkozik. 2017-ben számvevőink a Tanács többi döntéselőkészítő testületével, főként a strukturális intézkedésekkel, a környezetvédelemmel, illetve a mezőgazdasági pénzügyi kérdésekkel foglalkozó tanácsi munkacsoportokkal is számos találkozót tartottak, amelyeken bemutatták jelentéseinket.

Tagállami kormányok és parlamentek

Az év során Klaus-Heiner Lehne, a Számvevőszék elnöke számos magas szintű kormányzati képviselővel találkozott az uniós tagállamokban, többek között Andrzej Duda lengyel elnökkel Varsóban, Marcelo Rebelo de Sousa portugál elnökkel és António Costa miniszterelnökkel Lisszabonban, Mariano Rajoy spanyol miniszterelnökkel Madridban, valamint Nathalie Loiseau európai ügyekért és Gérald Darmanin költségvetésért felelős francia miniszterekkel Párizsban, ezenkívül Sabine Thillaye-jal, a francia nemzetgyűlés európai ügyekért felelős bizottságának elnökével is találkozott. Ezekre a látogatásokra Janusz Wojciechowski (Lengyelország), João Figueiredo (Portugália), Baudilio Tomé Muguruza (Spanyolország) és Danièle Lamarque (Franciaország) is elkísérték.

2017-ben a számvevőszéki tagok 14 tagállam nemzeti parlamentjében mutatták be 2016-os éves jelentésünket: a Cseh Köztársaságban, Görögországban, Spanyolországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Luxemburgban, Máltán, Hollandiában, Lengyelországban, Portugáliában, Szlovéniában, Finnországban és Svédországban. Ezenkívül a nemzeti parlamentek illetékes bizottságainak is számos különjelentést mutattak be.

Együttműködés a legfőbb ellenőrző intézményekkel

Az uniós tagállamok legfőbb ellenőrző intézményeinek Kapcsolattartó Bizottsága

2017-ben székhelyünkön rendeztük meg a 28 uniós tagállam legfőbb ellenőrző intézményeinek vezetőiből álló Kapcsolattartó Bizottság éves ülését, amelynek elnökségét az Európai Számvevőszék látta el. Az ülésen megvitatott témák elsősorban arra irányultak, hogy a legfőbb ellenőrző intézmények mit tehetnének annak érdekében, hogy helyreálljon az uniós polgárok bizalma a nemzeti és nemzetek feletti intézményekben.

Ezenkívül a következő témakörökkel foglalkozó munkacsoportok tevékenységeiben működtünk közre, illetve vettünk részt: az európai bankunió, strukturális alapok, az Európa 2020 stratégia, költségvetés-politikai ellenőrzés, hozzáadottérték-adó, költségvetési számviteli standardok az uniós tagállamok számára (EPSAS), valamint a szabálytalanságok és csalások megelőzése és az ezek elleni küzdelem.

Az uniós tagjelölt és potenciális tagjelölt országok legfőbb ellenőrző intézményeinek hálózata

A tagjelölt és potenciális tagjelölt országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Koszovó*, Montenegró, Szerbia és Törökország) legfőbb ellenőrző intézményei számára is támogatást nyújtunk, főként a Kapcsolattartó Bizottsághoz hasonló hálózat révén. 2017-ben a hálózathoz tartozó legfőbb ellenőrző intézményekből kilenc ellenőr vett részt gyakornoki programunkban. Ezenkívül aktívan hozzájárultunk a hálózat által többek között a csalás és korrupció elleni küzdelemmel foglalkozó találkozókhoz és az ezekkel kapcsolatban végzett tevékenységekhez, valamint a pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzések témakörében szervezett műhelytalálkozókhoz.

Részt vettünk továbbá egy, a közbeszerzésekre irányuló párhuzamos teljesítmény-ellenőrzésben, amelyet a svéd számvevőszék irányított.

2017 októberében intézményünk adott otthont annak a találkozónak, amelyen a hálózathoz tartozó legfőbb ellenőrző intézmények vezetői elfogadták a 2018-ra és az azt követő évekre vonatkozó munkatervüket.

INTOSAI/EUROSAI

2017 során is aktívan részt vettünk az INTOSAI tevékenységeiben, különösen a szakmai standardalkotó bizottság (PSC) alelnökeként, valamint a pénzügyi ellenőrzési és számviteli, szabályszerűségi ellenőrzési és teljesítmény-ellenőrzési albizottságok tagjaként. Az INTOSAI más munkacsoportjainak és az EUROSAI-munkacsoportok tevékenységeiben is aktívan közreműködtünk. Az EUROSAI igazgatótanácsi tagjaként betöltött megbízatásunk a 2017. májusi X. EUROSAI-kongresszussal fejeződött be.

• INTOSAI: a legfőbb ellenőrző intézmények nemzetközi szervezete.
• EUROSAI: a legfőbb ellenőrző intézmények európai szervezete.

A Számvevőszék vezetősége

A számvevőszéki tagok kollégiuma

A számvevőszéki tagok megbízatási ideje hat év, és megbízatásuk megújítható. Feladataikat teljes mértékben függetlenül, az Európai Unió általános érdekében látják el, erről a hivatalba lépése előtt minden számvevőszéki tag az Európai Bíróság előtt tesz esküt.

A számvevőszéki tagok 28 fős kollégiumában a tagok mindegyikét más-más uniós tagállam delegálja. A tagokat az egyes tagállami kormányok jelölése alapján az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően az Európai Unió Tanácsa nevezi ki.

2017-ben a Tanács két új tagot nevezett ki:

• Juhan Partst (Észtország), 2017. január 1-jétől,
• Pelczné Gáll Ildikót (Magyarország), 2017. szeptember 1-jétől.

Elnök

A tagok maguk közül választják meg a Számvevőszék elnökét 3 éves, megújítható időtartamra. Szerepe szerint az elnök primus inter pares, azaz első az egyenlők között. Az elnök egyéb feladatai mellett felügyeli a Számvevőszék tevékenységét, és intézményünk külkapcsolati képviseletét is ellátja. Az elnöki tisztséget 2016 szeptembere óta Klaus-Heiner Lehne (Németország) tölti be.

Ellenőrzési kamarák és bizottságok

A tagok öt kamaránk valamelyikéhez tartoznak. Jelentéseinket, véleményeinket és áttekintő kiadványainkat a kamarák fogadják el. Minden kamara egy-egy uniós szakpolitikai témakör szerint végzi munkáját. A kamarák élén az adott kamarában tevékenykedő számvevőszéki tagok közül választott kamarai elnök áll. Az egyes tagok saját ellenőrzési feladataikért felelősek, és munkájukat a kabinetjeik segítik.

2017 decemberében az öt ellenőrzési kamara elnökei a következők voltak: Phil Wynn Owen (Egyesült Királyság), Iliana Ivanova (Bulgária), Karel Pinxten (Belgium), Baudilio Tomé Muguruza (Spanyolország) és Lazaros S. Lazarou (Ciprus). Az ellenőrzés-minőségi bizottság elnöki tisztségét Danièle Lamarque (Franciaország) töltötte be. Rimantas Šadžius (Litvánia) az intézményközi kapcsolataink koordinációjáért volt felelős.

Az általános stratégiai és adminisztratív kérdésekben az adminisztratív bizottság és adott esetben a tagok kollégiuma dönt. Mindkét testület elnöki tisztjét a Számvevőszék elnöke látja el.

Az Európai Számvevőszék szervezeti diagramja (2017. december 31-i állapot)

Elnök

I. Kamara

A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás

II. Kamara

Kohéziós, növekedési és társadalmi befogadási beruházások

III. Kamara

Külső fellépések, biztonságpolitika és jogérvényesülés

IV. Kamara

Piacszabályozás és versenyalapú gazdaság

V. Kamara

Az uniós finanszírozás és igazgatás

Az ellenőrzésminőségi bizottságért felelős tag

Stratégia

Az elkövetkező 3 év kiemelt jelentőségű időszak lesz az Európai Unió számára, amelynek során sarkalatos döntéseket kell meghozni. Tudatában vagyunk annak, hogy az Európai Unió előtt álló kihívások sikeres kezeléséhez áttekinthető, megbízható és hozzáférhető adatokat kell biztosítani az uniós polgárok számára. Az embereknek meg kell bizonyosodniuk arról, hogy az Unió tisztességesen jár el, a jogállamiság elvét alkalmazza, az adófizetők pénzének felhasználása terén óvatosan jár el, világos célokkal rendelkezik, valamint eléri az általa ígért eredményeket. Az Unió külső ellenőreként mi ehhez járulhatunk hozzá.

2017 júliusában tettük közzé a 2018–2020-as időszakra szóló stratégiánkat, amelyben a következő négy stratégiai célt tűztük ki:

• egyértelmű üzenetek közvetítése célközönségeink felé;
• az uniós fellépések teljesítménnyel kapcsolatos szempontjainak előtérbe helyezése;
• a megbízhatósági nyilatkozat hozzáadott értékének növelése;
• szervezetünknek az általunk létrehozott termékekhez való igazítása.

Független ellenőrzéseink révén feltárjuk, hogy az uniós kiadások és az Unió más fellépései terén mi működik és mi nem, segítjük az uniós polgárokat annak eldöntésében, hogy az uniós intézmények megfelelő eredményeket hoznak-e számukra, és ezzel hozzájárulunk az Unióba vetett bizalom megerősítéséhez. Ehhez az ellenőrzéseinknek is a számunkra legfontosabb érdekeltek, az európai polgárok igényeihez kell igazodniuk.

A 2018–2020-as időszakra vonatkozó stratégia öt kiemelt területet határoz meg a Számvevőszéknek az elkövetkező években végzendő munkájára vonatkozóan.

A stratégia kidolgozása során nagyban támaszkodtunk belső és külső konzultációkra. A stratégiát megvitattuk munkatársainkkal, valamint bevontunk európai parlamenti képviselőket, az uniós tagállamok képviselőit, az Európai Bizottságot, más legfőbb ellenőrző intézményeket és nem intézményi szereplőket is, pl. tudományos szakembereket, agytrösztöket, civil szervezeteket és a magánszférában működő könyvvizsgálókat.

A Számvevőszék 2018–2020-as időszakra vonatkozó stratégiája a weboldalunkon érhető el (eca.europa.eu).

Munkaprogram

2017 januárjában új programozási eljárások bevezetése mellett döntöttünk, amelyeket első ízben a tavaly októberben kiadott 2018-as éves munkaprogramban alkalmaztunk.

A munkaprogram kialakítása főként az alábbiak szerint módosult:

• az ellenőrzési feladatokra vonatkozóan a Számvevőszék szervezetének egészére kiterjedő portfóliót dolgoztunk ki;
• központosított kiválasztási folyamatot vezettünk be az ellenőrzésekre irányuló ötletek potenciális ellenőrzési feladatként történő kiválasztására, majd végleges ellenőrzési javaslatba foglalására;
• rugalmasabb erőforrás-elosztást alkalmazunk az ellenőrzési kamarák között a munkaterheléssel összhangban;
• termékportfóliónkat áttekintő jellegű kiadványokat eredményező ellenőrzési feladatokkal bővítettük;
• meghatároztuk a magasabb prioritású, szűkebb határidővel rendelkező ellenőrzési feladatokat.

Az Európai Parlamentben a Bizottsági Elnökök Értekezletével megállapodtunk egy olyan eljárásról, amelynek keretében valamennyi állandó parlamenti bizottság az ellenőrzések témájára irányuló javaslatot tehet a Számvevőszéknek.

2018-as munkaprogramunk a weboldalunkon érhető el (eca.europa.eu).

A teljesítmény mérése

A 2013–2017-es időszakban hét fő teljesítménymutatót (KPI) alkalmaztunk, amelyek tájékoztatják a vezetést arról, hogyan halad a kitűzött célok elérése, segítik a döntéshozatalt, és tájékoztatják partnereinket a teljesítményünkről.

E mutatók a munkánk minőségének és hatásának fő összetevőit mérik, különös figyelmet fordítva a főbb érdekelt felek véleményére, valamint az erőforrások felhasználásának hatékonyságára és eredményességére.

A 2018–2020-as időszakra vonatkozóan aktualizált teljesítménymutatók 2018-ban lépnek hatályba.

Munkánk minősége és hatása

Jelentéseink minőségét és hatását az érdekelt felek által adott értékelések, szakértői vizsgálatok, és az uniós pénzgazdálkodás tökéletesítésére tett ajánlásaink hasznosulásának vizsgálata alapján értékeljük. Mérjük ezenkívül médiamegjelenéseinket is.

Az érdekelt felek által adott értékelések

Felkértük legfőbb intézményi és társintézményi partnereinket – az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságát és Költségvetési Bizottságát, a Tanács Költségvetési Bizottságát, a Bizottság és az uniós ügynökségek fontosabb ellenőrzött részlegeit, valamint az uniós tagországok legfőbb ellenőrző intézményeinek vezetőit –, hogy osztályozzák jelentéseinket.

2017-ben, a korábbi évekhez hasonlóan, a válaszadók nagy többsége „jónak”, illetve „nagyon jónak” értékelte jelentéseink hasznosságát és hatását.

Partnereink által adott értékelések

Szakértői vélemények

Minden évben független külső szakértők tekintenek át minőség-ellenőrzési céllal egy számvevőszéki jelentésekből álló mintát, tartalom és bemutatás szempontjából. 2017-ben a külső szakértők hat különjelentést*, valamint a 2017-es éves jelentéseket vizsgálták. A jelentések minőségét különböző szempontokból négypontos – a „súlyosan hiányos”-tól (1) a „kiváló minőségű”-ig (4) terjedő – skálán osztályozták. Az elmúlt évek értékelési eredményei alapján jelentéseink minősége folyamatosan kielégítő.

Szakértői vélemények a Számvevőszék jelentéseiről

Az ajánlások hasznosulásának vizsgálata

Az év során rendszeresen figyelemmel kísértük, hogy az ellenőrzött felek milyen mértékben valósították meg ajánlásainkat.

2017 végéig a 2014-ben kibocsátott ajánlásaink 92%-a valósult meg.

A Számvevőszék ajánlásainak megvalósulása a kibocsátás éve szerint

Médiajelenlét

Tevékenységünk és intézményünk médiajelenlétét is figyelemmel kísérjük. 2017 során az elektronikus médiában a tevékenységeinkkel és intézményünkkel kapcsolatban megjelent cikkek 65%-a az általunk közzétett különjelentésekre hivatkozott.

2016-hoz képest 11%-kal nőtt különjelentéseink médiamegjelenése. 2017-ben a görögországi pénzügyi válságról, a migrációs hotspotokról, a halászati kontrollrendszerről, a zöldítésről és a Natura 2000 hálózatról szóló különjelentéseink kapták a legnagyobb médiafigyelmet.

Médiahivatkozások

Különjelentéseink médiamegjelenésének 2017-ben bekövetkezett növekedése egy évek óta megfigyelhető tendenciába illeszkedik. 2013-ban még kevesebb mint 1500, 2017-re azonban már közel 7000 online cikk jelent meg az összes különjelentésre vonatkozóan. Egy különjelentés 2013-ban átlagosan kevesebb mint 30 cikkben szerepelt, 2017-re azonban ez a szám közel 130-ra nőtt.

A számvevőszéki különjelentések átlagos online médiahivatkozásainak száma

Az erőforrások felhasználása

Teljesítménymérési rendszerünk részeként az erőforrás-felhasználásunkat is értékeljük, különösen abból a szempontból, hogy mennyire vagyunk képesek időben elvégezni az ellenőrzéseket, végrehajtani munkaprogramunkat, valamint biztosítani munkatársaink szakmai alkalmasságát.

Az ellenőrzések időtartama

2017-ben átlagosan 14,6 hónapot vett igénybe egy ellenőrzési feladat végrehajtása az ellenőrzés elindításától a vonatkozó különjelentés elfogadásáig. Ez a legjobb eredmény a 2013–2017-es időszak kezdetétől számítva. Az év során közzétett jelentéseink közül nyolc esetében (29%) az ellenőrzés végrehajtása kevesebb mint 13 hónapot vett igénybe. A közzétételig számított idő átlagosan 16 hónap volt, ami 2016-hoz képest két hónappal kevesebb. Ez a pozitív tendencia azt jelzi, hogy a költségvetési rendeletben meghatározott 13 hónapos cél elérése érdekében tett intézkedések eredményesnek bizonyultak.

Az ellenőrzési feladat elindításától a jelentés elfogadásáig

A jelentések közzététele

2017-ben különjelentéseink 65%-át tettük közzé az eredeti terveknek megfelelően. A fennmaradó különjelentések közzétételére némi késéssel, 2018-ban kerül majd sor. Éves jelentéseinket és valamennyi különálló éves jelentésünket terv szerint tettük közzé.

Szakmai képzés

A Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) ajánlásainak megfelelően igyekszünk személyenként átlagosan évi 40 órányi (5 napnyi) szakmai képzést nyújtani ellenőreinknek.

2017-ben az ellenőrönkénti 6,7 nap szakmai képzéssel ismét túlteljesítettük ezt a célt.

Ha a nyelvi képzést is számításba vesszük – amire azért van szükség, hogy ellenőreink minden uniós tagállamban hatékonyan végezhessék munkájukat –, ellenőreink 2017-ben átlagosan évi 8,3 nap képzésben részesültek.

Más munkatársaink (azaz nem az ellenőrök) esetében célunk évente átlagosan 16 óra (2 nap) nem nyelvi jellegű szakmai képzés nyújtása. 2017-ben átlagosan 2,3 nap képzéssel teljesítettük ezt a célt.

Szakmai képzéssel töltött napok átlagos száma ellenőrönként és évenként

Munkatársaink

A munkaerő megoszlása

2017-ben befejeztük a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló 2013. decemberi intézményközi megállapodás által előírt, egy 5 éves időszak (2013–2017) során teljesítendő 5%-os létszámcsökkentést.

2017 végén 853 tisztviselő és ideiglenes alkalmazott dolgozott intézményünkben, közülük 548-an az ellenőrzési kamarákban (118-an a számvevőszéki tagok kabinetjeiben).

A munkaerő megoszlása a Számvevőszéken belül

Munkaerőfelvétel

Munkatársaink sokrétű elméleti és szakmai háttérrel rendelkeznek. Munkaerő-felvételi politikánk az uniós intézmények általános alapelveit és foglalkoztatási feltételeit követi, és a szervezet minden szintjén esélyegyenlőségre törekszik.

Alkalmazotti állományunk állandó tisztviselőkből és ideiglenes szerződéssel foglalkoztatott munkaerőből áll. Az állások betöltésére általában az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) szervez nyílt versenyvizsgákat. 2017-ben 72 alkalmazottat vettünk fel: 29 tisztviselőt, 13 ideiglenes alkalmazottat, 24 szerződéses alkalmazottat (közülük heten még az év vége előtt elhagyták a Számvevőszéket) és hat kirendelt nemzeti szakértőt.

Ezenkívül háromtól öt hónapig tartó szakmai gyakorlati lehetőségeket is biztosítottunk 71 egyetemi végzettséggel rendelkező gyakornok számára.

A vezetők állampolgársága és neme, 2017. december 31.

Életkor szerinti megoszlás

Életkori megoszlás szerint a 2017. december 31-én aktív foglalkoztatásban álló munkatársaink közel fele legfeljebb 44 éves.

68 igazgatónk és csoportvezetőnk közül 31 (46%) 55 éves vagy annál idősebb. Ezért a következő 5–10 évben a nyugdíjazások miatt a felső szintű vezetői állomány megújulásával kell számolni.

Életkor szerinti megoszlás

A nemek egyensúlya

Intézményünk arra törekszik, hogy munkatársai számára szakmai karrierjük minden állomásán esélyegyenlőséget biztosítson. Általánosságban sikerült elérnünk a nemek arányának egyensúlyát munkatársaink között, ellenőreink és adminisztratív munkatársaink 43%-a nő.

Az elmúlt évek során, 2015 és 2017 között, 7%-ról közel 20%-ra növeltük a nők arányát a vezetői beosztásokban. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a vezetőség minden szintjén tovább javítsuk a nemek egyensúlyát. Ezenkívül a 2018–2020-as időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi politikánk az életkorral és a csökkent munkaképességgel kapcsolatos kérdésekkel is foglalkozik.

A vezetői beosztásban levő munkatársak állampolgárságával és nemével kapcsolatos adatokat a következő táblázat mutatja be részletesen.

A nemek egyensúlya felelősségi szint szerint

Ellenőrzés-támogatás

Szakmai képzés

Munkatársaink folyamatos szakmai képzése alapvető fontosságú intézményünk időtállósága szempontjából. 2017-ben tovább bővítettük képzési kínálunkat e-learning és vegyes módszerű tanfolyamokkal. Folytattuk a belső és külső szakértők által tartott előadások már eddig is sikeres sorozatát az ellenőrzés és egyéb, a számvevői munka szempontjából releváns területek fejleményeiről. Számos képzést és rendezvényt szerveztünk, amelyek során a legfőbb ellenőrző intézmények szakértői osztották meg tudásukat és bevált gyakorlataikat a teljesítmény- és pénzügyi ellenőrzés területéről. Erre jó példa az évente megrendezett képzési nap, amelyet 2017 novemberében a Luxemburgi Egyetemmel együtt szerveztünk meg, és amelyen több mint 300 munkatársunk vett részt.

Szorosan együttműködünk az Európai Bizottsággal, az Európai Közigazgatási Intézettel (EIPA) és az Európai Közigazgatási Iskolával (ESA) annak érdekében, hogy képzések széles körét kínáljuk munkatársainknak az ellenőrzéssel kapcsolatos „know-how” ismeretektől kezdve a humán készségeken át a munkához kapcsolódó nyelvi képzésekig.

Ezenkívül támogatást nyújtottunk munkatársainknak a tevékenységi körünk szempontjából releváns szakmai képesítések és diplomák megszerzésében és fenntartásában. Folytattuk együttműködésünket az Université de Lorraine (Lotaringia, Franciaország) egyetemmel a „Közszervezetek és közpolitikák ellenőrzése” posztgraduális egyetemi diplomához vezető képzés, illetve a „Közszervezetek irányítása” mesterfokú képzés területén. Ezenkívül együttműködési megállapodást kötöttünk a firenzei Európai Egyetemi Intézettel (EUI). 2017-ben partnerségi megállapodást kötöttünk a Pisai Egyetemmel (Olaszország) és a Nemzetközi Pénzügyi és Számviteli Szakemberek Szövetségével (ACCA) egy közpénz-ellenőrzési és elszámoltathatósági nyári egyetem megszervezésére.

Az év során a nyertes tanulmánynak kiosztottuk a 2016-os díjat a közszféra ellenőrzése terén végzett kutatómunkáért, és a díjat 2018-ban is meg fogjuk hirdetni.

Az év során folytattuk a nem vezetői beosztásban dolgozó munkatársaink teljesítményét jutalmazó díj odaítélésének hagyományát, amellyel a díjazott az általa választott speciális külső képzésen vehet részt.

Fordítás

A Fordítás, Nyelvi Szolgáltatások és Kiadványok Igazgatósága több mint 211 000 oldalnyi dokumentum fordítását és lektorálását végezte el. Továbbra is törekedtünk a fordítási folyamatok optimalizálására és a kapcsolódó költségek csökkentésére. A hatékonyság növelése érdekében például immár valamennyi fordítási csoportunk egy kollaboratív csoportmunkát támogató informatikai rendszert használ.

Fordítóinkat egyre inkább bevonjuk a Számvevőszék fő tevékenységeibe és további szinergiákat aknázunk ki a számvevőkkel. 2017 során fordítóink egyre több alkalommal segítették számvevőinket a különjelentések és az éves jelentés megszövegezésében, valamint 38 helyszíni ellenőrzés során nyújtottak nyelvi támogatást.

Informatika

Az informatikáért felelős igazgatóságunk az információáramlás modern és biztonságos technológiával történő optimalizálásával járul hozzá ellenőrzési folyamatainkhoz.

Előrehaladást tettünk dokumentumkezelésünk terén, lehetővé téve a dokumentumkészítési, -jóváhagyási és -közzétételi folyamatok teljes digitalizálását. Egyszerűsített eszközt vezettünk be a rendszereinkhez mobil eszközökről történő távoli hozzáférés megkönnyítésére. Informatikai rendszerünket a szoftverfrissítést követően Windows 10 és SharePoint 2013 alapokra helyeztük.

Az intézményközi szinergiák további kiaknázásra érdekében a helyszíni vizsgálatokat, a hivatali utazásokat és a képzéseket kezelő saját rendszereinket a többi uniós intézmény által is használt rendszerekkel váltottuk fel.

A különböző rendszerek fejlesztésével, illetve bevezetésével egy időben kellő figyelemmel kezeltük a kockázatokat, biztosítottuk a műveleti biztonságot és az üzletmenet-folytonosságot is.

Ingatlanok

Jelenleg három épület van a tulajdonunkban (a K1, a K2 és a K3 épület), továbbá vészhelyzeti helyreállítási központunk számára irodaterületet bérlünk Luxembourgban.

K1

A K1 épület 1988-ban nyílt meg, jelenleg 310 munkatársunk számára találhatók benne irodák, valamint tárgyalótermek. Az alagsori szinteken parkolók, műszaki berendezések, tárolóhelyiségek, a könyvtár és a fő irattár, míg a legfelső emeleten csak műszaki berendezések találhatók.

A K1 épület korszerűsítésére 2008-ban került sor olyan módon, hogy megfeleljen az országos egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi előírásoknak. A K1 épületben alkalmazott technológiát lehetőség szerint a K2 és a K3 épületben alkalmazott technológiához igazították. Ennek köszönhetően a három épület egyetlen integrált technikai egységként működhet.

K2

A K2 épület 2003-ban épült meg. Az alagsori szinteken parkolók, műszaki berendezések, tárolóhelyiségek és egy edzőterem található. A legfelső emeletet teljes egészében műszaki berendezések foglalják el. A többi emeleten – legfeljebb 241 alkalmazott elhelyezésére alkalmas – irodák, valamint tárgyalótermek, egy tolmácsfülkékkel is ellátott konferenciaterem, videokonferenciatermek, kávézó és alapfelszereltségű konyhák helyezkednek el.

Felmérést készítettünk a tevékenységalapú munkahelyek kialakításának megvalósíthatóságáról és a K2 épület műszaki berendezéseinek korszerűsítéséről. A felmérés alapján bizonyos területeken lehetőség lenne a munkahelyek térkihasználásának optimalizálásra és korszerűsíteni kell egyes műszaki berendezéseket. E projektre vonatkozóan 2018-ban fog elkészülni egy részletes tanulmány, és a kapcsolódó munkálatok várhatóan 2019-ben kezdődhetnek meg.

2014 márciusában a Tanács és az Európai Parlament is egyetértett azzal, hogy az ehhez szükséges munkálatok költségeit a Számvevőszék a – már néhány éve elkészült – K3 épület megépítéséhez rendelkezésre bocsátott költségvetés fennmaradó összegéből állja.

K3

A K3 épület 2012-ben épült meg. Az alagsori szinteken parkolók, műszaki berendezések, tárolóhelyiségek, ki- és berakodás számára fenntartott helyek, hulladéktárolók, nyomda, konyhák és irattárak találhatók. A földszinten helyezkedik el az ebédlő, a kávézó és az oktatótermek. Az épület emellett helyt ad 503 munkatársunk elhelyezésére alkalmas irodáknak, valamint tárgyalótermeknek és egy informatikai helyiségnek. A hatodik emeleten fogadótermek, egy konyha és műszaki berendezések találhatók. A K3 épület „nagyon jó” BREEAM-minősítést kapott: a BREEAM a világon a legfejlettebb, az épületek fenntarthatóságát értékelő és tanúsító rendszer.

Biztonságos munkahely projekt

2017 során az intézményünk és munkatársaink biztonságának javítását célzó projekt a terv szerint haladt. Az új biztonsági ellenőrző központ, valamint a munkatársak és látogatók számára kiépített külső akkreditációs és beléptető központ 2018-ban fogja megkezdeni működését.

Környezetgazdálkodás

Uniós intézményként meggyőződésünk, hogy valamennyi tevékenységünk során kötelességünk betartani a gondos környezetgazdálkodás elveit és elköteleztük magunkat környezeti hatásaink folyamatos csökkentése mellett.

2017-ben megszereztük az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) tanúsítását. Jelenleg sikeresen üzemeltetjük az EMAS előírásainak megfelelő környezetközpontú irányítási rendszerünket és teljes mértékben megfelelünk az ISO 14 001:2015 szabvány tanúsítási követelményeinek.

Törekszünk szén-dioxid-kibocsátásunk módszeres csökkentésére. 2017-ben immár a harmadik egymást követő évben végeztük el a tevékenységeink által előidézett üvegházhatásúgáz-kibocsátás (azaz karbonlábnyomunk) vizsgálatát. Az elemzés eredményei honlapunkon (eca.europa.eu) olvashatók.

A Számvevőszék elszámoltathatósága

Pénzügyi információk

Intézményünk finanszírozása az Európai Unió általános költségvetéséből történik, az igazgatási kiadások keretében.

2017-ben költségvetésünk összege mintegy 141 millió euró volt, ami az összes uniós kiadás kevesebb mint 0,1%-ának, illetve az Unió összes igazgatási kiadásai körülbelül 1,5%-ának felel meg. A 2017-es költségvetés végrehajtási aránya 98% volt.

A 2018-as költségvetés

A 2018-as költségvetés összege a 2017-eshez képest 3,4%-os növekedést mutat.

Kockázatkezelés

Az év során a költségvetési rendelet előírásai szerint felülvizsgáltuk az egyes igazgatóságainkra vonatkozóan készített kockázatértékeléseket. Ezeknek az ellenőrzéseknek az eredményei képezik az engedélyezésre jogosult tisztviselő által az éves tevékenységi jelentésben kiadott éves nyilatkozat, valamint a következő évi kockázatértékelések alapját. Amennyiben szükséges volt, cselekvési terveket dolgoztunk ki az előzetes és az utólagos ellenőrzésekre vonatkozóan.

2017 szeptemberében az említett felülvizsgálatokat követően megerősítettük az utazási költségekkel és a hivatali gépjárművek kezelésével kapcsolatos belső kontrollokat és pénzügyi eljárásokat.

Belső és külső ellenőrzés

Belső ellenőrzés

Belső Ellenőrzési Szolgálatunk (IAS) ad kockázatkezelési tanácsokat intézményünk számára az irányítási és belső kontrollrendszereink minőségéről készült jelentések kibocsátásával. Az IAS tevékenységét egy – három számvevőszéki tagból és egy külső szakértőből álló – ellenőrző bizottság felügyeli. A bizottság rendszeresen nyomon követi az IAS éves munkaprogramjában meghatározott különböző feladatok terén elért haladást és biztosítja az IAS függetlenségét.

2017-ben az IAS megvizsgálta a 2013–2017-es időszakra vonatkozó stratégiánk végrehajtását, az Elnökségi Igazgatóság működési struktúráját, valamint a szoftverlicencek és termékek kezelését. Megvizsgálta továbbá kockázatkezelési stratégiánk végrehajtását, figyelemmel kísérte ajánlásainak végrehajtását, és meggyőződött a cselekvési tervek végrehajtásáról.

A belső ellenőr véleménye szerint 2017-ben az érvényben levő irányítási-, kockázatkezelési- és belsőkontroll-eljárások együttesen észszerű bizonyosságot nyújtanak a Számvevőszék céljainak elérésére.

A belső ellenőrzés eredményeiről minden évben beszámolunk az Európai Parlament és a Tanács számára.

Külső ellenőrzés

Éves beszámolónkat független külső ellenőr ellenőrzi. Ez fontos szempont intézményünk számára: saját magunkkal szemben is ugyanazon átláthatósági és elszámoltathatósági elveket alkalmazzuk, mint az általunk ellenőrzött szervezetekkel szemben. Külső ellenőrünk, a PricewaterhouseCoopers Sàrl által a 2016-os pénzügyi évre vonatkozó számvevőszéki beszámolóról készített jelentés 2017. október 31-én jelent meg.

Mentesítés

A többi uniós intézményhez hasonlóan a Számvevőszék is a zárszámadási eljárás hatálya alá tartozik.

2017 áprilisában az Európai Parlament a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében mentesítést adott a Számvevőszék főtitkárának, ennek értelmében 2015-re vonatkozó beszámolónk lezárult és elfogadásra került.

Mint minden évben, figyelmesen megvizsgáltunk minden olyan kérdést, amely a mentesítés során ellenőrzési tevékenységünk és irányítási feladataink tekintetében felmerült, megtettük a megfelelő lépéseket, és az ezek nyomán tett intézkedéseinkről beszámoltunk az Európai Parlamentnek.

A külső ellenőr véleménye – 2016-os pénzügyi év

A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő nyilatkozata

Alulírott, az Európai Számvevőszék főtitkára, felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőként:

• kijelentem, hogy az ezen jelentésben szereplő információk valósak és pontosak;
• továbbá, hogy észszerű bizonyossággal rendelkezem arról, hogy:
  • az ezen jelentésben leírt feladatok ellátásához rendelt erőforrásokat a kijelölt célokra használtuk fel, a gondos pénzgazdálkodás elveivel összhangban;
  • az alkalmazott kontrolleljárások biztosítják a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéhez és szabályszerűségéhez szükséges garanciákat, valamint a csalásra vagy csalás gyanújára vonatkozó állítások megfelelő kezelését;
  • a kontrollköltségek és -haszon aránya megfelelő.

Ez a bizonyosság saját megítélésemen és a rendelkezésemre álló információkon alapul, többek között az átruházás révén engedélyezésre jogosult tisztviselők jelentésein és nyilatkozatain, a belső ellenőr jelentésein és a külső ellenőr korábbi pénzügyi évekre vonatkozó jelentésein.

Megerősítem, hogy nincsen tudomásom semmi olyasmiről, ami e jelentésben nem szerepel és sérthetné az intézmény érdekeit.

Luxembourg, 2018. március 8.

Eduardo Ruiz García
Főtitkár

Melléklet – 2017-es kiadványaink: különjelentések, vélemények és áttekintő jellegő kiadványok

Különjelentések

• 30/2016. sz. különjelentés: A hondurasi kiemelt ágazatok számára nyújtott uniós támogatás eredményessége
• 33/2016. sz. különjelentés: Uniós polgári védelmi mechanizmus: az Unión kívül bekövetkezett katasztrófákra adott válaszok koordinálása nagyrészt eredményes volt
• 34/2016. sz. különjelentés: Az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem: az Európai Uniónak alkalma nyílik az élelmiszer-ellátási lánc erőforrás-hatékonyságának javítására
• 35/2016. sz. különjelentés: Hogyan használják fel a Szubszaharai-Afrika országai a hazai bevételeik hatékonyabb mozgósítására nyújtott költségvetés-támogatást?
• 36/2016. sz. különjelentés: A 2007–2013-as kohéziós és vidékfejlesztési programok lezárási eljárásainak értékelése
• 1/2017. sz. különjelentés: Tovább kell törekedni a Natura 2000 hálózat teljes potenciáljának kihasználására
• 2/2017. sz. különjelentés: A Bizottság tárgyalásai a 2014–2020-as partnerségi megállapodásokról és kohéziós programokról: a kiadások célzottabban irányultak az Európa 2020 stratégia prioritásaira, de a teljesítménymérés rendszere egyre bonyolultabbá vált
• 3/2017. sz. különjelentés: A Tunéziának nyújtott uniós támogatás
• 4/2017. sz. különjelentés: Az Unió költségvetésének védelme a szabálytalan kiadásokkal szemben: a Bizottság a 2007–2013-as időszakban fokozottan élt a kohéziós politika területén a megelőző intézkedések és a pénzügyi korrekciók lehetőségével
• 5/2017. sz. különjelentés: Ifjúsági munkanélküliség – hoztak változást az uniós szakpolitikák?
• 6/2017. sz. különjelentés: Az EU válasza a menekültválságra: a hotspot-rendszer
• 7/2017. sz. különjelentés: A tanúsító szervek új szerepe a KAP-kiadások terén: előrelépés az egységes ellenőrzési modell felé, de továbbra is jelentős hiányosságokat kell leküzdeni
• 8/2017. sz. különjelentés: Az Unió halászati kontrollrendszere: több erőfeszítésre lenne szükség
• 9/2017. sz. különjelentés: Az emberkereskedelem elleni küzdelemre nyújtott európai uniós támogatás Dél- és Délkelet-Ázsiában
• 10/2017. sz. különjelentés: A fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott uniós támogatásnak célzottabban kellene elősegítenie a tényleges generációs megújulást
• 11/2017. sz. különjelentés: A Közép-afrikai Köztársaság számára létrehozott Bêkou vagyonkezelői alap: ígéretes kezdet, egyes hiányosságok ellenére is
• 12/2017. sz. különjelentés: Az ivóvíz-irányelv végrehajtása: Bulgáriában, Magyarországon és Romániában javult a víz minősége és az ivóvízhez való hozzáférés, de továbbra is jelentősek a beruházási igények
• 13/2017. sz. különjelentés: Megvalósul-e a gyakorlatban az egységes európai vasúti forgalomirányítási rendszer létrehozására irányuló politikai döntés?
• 14/2017. sz. különjelentés: Az Európai Unió Bírósága ügykezelésének teljesítményértékelése
• 15/2017. sz. különjelentés: Előzetes feltételrendszerek és eredményességi tartalék a kohéziós politika területén: innovatív, de még nem eredményes eszközök
• 16/2017. sz. különjelentés: Vidékfejlesztési programozás: egyszerűsítésre és eredményközpontúbb megközelítésre van szükség
• 17/2017. sz. különjelentés: Az Európai Bizottság beavatkozása a görög pénzügyi válságba
• 18/2017. sz. különjelentés: Egységes európai égbolt: megújult, de még nem egységes légiforgalmi kultúra
• 19/2017. sz. különjelentés: Importeljárások: a jogszabályi keretek hiányosságai és a nem kellően eredményes végrehajtás hátrányos hatással vannak az Unió pénzügyi érdekeire
• 20/2017. sz. különjelentés: Uniós finanszírozású hitelgarancia-eszközök: születtek pozitív eredmények, de a kedvezményezettek célzottabb kiválasztására és a tagállami programokkal való jobb koordinációra van szükség
• 21/2017. sz. különjelentés: A zöldítés: bonyolultabb, környezetvédelmi szempontból egyelőre még nem eredményes jövedelemtámogatási rendszer
• 22/2017. sz. különjelentés: Választási megfigyelő missziók – Történnek erőfeszítések az ajánlások utánkövetésére, de jobb monitoringra lenne szükség
• 23/2017. sz. különjelentés: Egységes Szanálási Testület: Megkezdődött a munka a bankunióval kapcsolatos, kihívásokkal teli feladatot illetően, de hosszú utat kell még bejárni

Vélemények

• 1/2017. sz. vélemény az Unió általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet felülvizsgálatáról
• 2/2017. sz. vélemény az európai iskolák költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályzat módosításáról szóló javaslatról
• 3/2017. és 4/2017. sz. vélemény az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala költségvetési bizottsága pénzügyi szabályzatának módosítására irányuló javaslatokról
• 5/2017. sz. vélemény az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló rendeletjavaslatról

Áttekintő jellegű kiadványok

• Állapotfelmérés az energiaügyekkel és éghajlatváltozással kapcsolatos uniós fellépésekről
• Gyorsvizsgálat az álláshelyek 5%-os csökkentésének végrehajtásáról

* Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244. sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

* 2017-ben az értékelés a 3/2017., 4/2017., 5/2017., 10/2017., 14/2017., 17/2017. számú különjelentésekre terjedt ki.

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2018

© Európai Unió, 2018

A sokszorosítás a forrás feltüntetésével engedélyezett.

A következő fényképek felhasználásához vagy reprodukálásához közvetlenül a szerzői jog tulajdonosaitól kell engedélyt kérni:

* © Grzegorz Jakubowski / KPRP

* © marianorajoy

A következő fényképek esetében a reprodukálás megengedett, feltéve, hogy feltüntetik a szerzői jog tulajdonosát, a forrást és a fénykép készítőjének nevét:

* © Európai Unió, forrás: Európai Számvevőszék – Simon SCHMITT

* © Európai Unió 2017, forrás: Európai Parlament – Dominique HOMMEL

* © Európai Unió 2017, forrás: Európai Parlament – Dominique HOMMEL

* © Európai Unió 2017, forrás: Európai Parlament – Christian CREUTZ

* © Európai Unió 2012, forrás: Európai Parlament - Martin LAHOUSSE

* © Európai Unió 2013, forrás: Európai Parlament – Genevieve ENGEL

* © Európai Unió 2012, forrás: Európai Parlament – Milos BICANSKI

* © Európai Unió 2018, forrás: Európai Parlament – Christian CREUTZ

* © Európai Unió 2017, forrás: Európai Parlament – Mathieu CUGNOT

* © Európai Unió, forrás: Európai Számvevőszék – Edouard DIRRIG

* © Európai Unió, forrás: Európai Számvevőszék – Simon SCHMITT

A kiadvány 23 nyelven és a következő formátumban érhető el:

HOGYAN JUTHAT HOZZÁ AZ EURÓPAI UNIÓ KIADVÁNYAIHOZ?

Ingyenes kiadványok:

• egy példány:
  • az EU Bookshopból (http://bookshop.europa.eu),
• több példány, valamint plakátok, térképek rendelése:
  • az Európai Unió képviseletein keresztül (http://ec.europa.eu/represent_hu.htm),
  • nem uniós országokban a küldöttségektől (http://eeas.europa.eu/delegations/index_hu.htm),
  • a Europe Direct szolgáltatáson keresztül (http://europa.eu/europedirect/index_hu.htm)
  • vagy a 00 800 6 7 8 9 10 11 telefonszám tárcsázásával (ingyenesen hívható az EU egész területéről) (*).

Megvásárolható kiadványok:

• az EU Bookshopból (http://bookshop.europa.eu).