Európai Számvevőszék 2016 tevékenységi jelentés

Európai Számvevőszék

Magunkról

Az Európai Számvevőszék az Európai Unió intézménye, amelynek feladata az Unió pénzügyeinek ellenőrzése.

A Számvevőszék székhelye Luxembourg, 28 tagjának mindegyikét más-más uniós tagállam delegálja. Mintegy 900 szak- és adminisztratív alkalmazottat foglalkoztatunk, az Unió minden országából.

Munkánk

A Számvevőszék 1977 óta segíti elő az Unió pénzügyi gazdálkodásának javítását, ösztönzi az elszámoltathatóságot és az átláthatóságot, és az uniós polgárok pénzügyi érdekeinek független őreként tevékenykedik.

Azt ellenőrizzük, hogy az Unió megbízhatóan vezeti-e a könyvelését, helyesen alkalmazza-e pénzügyi szabályait és optimálisan használja-e fel pénzeszközeit. Ellenőrzési jelentéseink révén tájékoztatjuk az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a nemzeti parlamenteket és a nagyközönséget az uniós források felhasználásáról.

Elnöki előszó

Kedves Olvasó!

A 2016-os év történései alapjaiban rengették meg az Európai Uniót. Szembe kellett néznünk a populizmus térnyerésével, terrortámadásoktól kellett megvédenünk polgárainkat, meg kellett birkóznunk a migrációból fakadó nehézségekkel, és meg kellett élnünk, hogy egyik tagállamunkban népszavazást tartottak az Unióból való kilépésről: mindez nem múlt el nyomtalanul, és próbára tette sok uniós polgárnak a közös európai projektbe vetett hitét és bizalmát. Nekünk minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk azért, hogy polgáraink továbbra is bízhassanak az uniós intézmények munkájában. Úgy hiszem, ebben fontos szerepet játszik a gondos pénzügyi irányítás. Az Európai Számvevőszék ehhez a folyamathoz azzal járul hozzá, hogy az Unió pénzügyeivel foglalkozó független ellenőrzési jelentéseket tesz közzé. Kötelességünk biztosítani, hogy az uniós polgárok megtudhassák, miként használja fel az Unió a tőlük kapott forrásokat, és azt is, hogy ez a felhasználás a lehető legoptimálisabban történjék. Az Uniónak az ő nevükben megfontoltan kell finanszíroznia azokat a szakpolitikákat, programokat és projekteket, ahol az uniós fellépés tényleges változást hozhat. Az Uniónak eredményeket kell felmutatnia, és gondoskodnia kell a befektetett összegek méltányos megtérüléséről is; mindez nemcsak fenntarthatóságát biztosítja, hanem legitimitást is ad neki a polgárai szemében.

Ez a jelentés a 2016. évi tevékenységeinket mutatja be. Tájékoztat továbbá a Számvevőszék irányításáról, valamint a feladataink teljesítéséhez és céljaink eléréséhez felhasznált forrásokról is. Továbbra is ellenőriztük az Unió intézményeit és egyéb szerveit, illetve a tagállamok, harmadik országok, nemzetközi szervezetek és egyéb érdekeltek által kapott uniós forrásokat. A Szerződésben foglalt kötelezettségeinkkel összhangban éves jelentéseket készítettünk az uniós költségvetésről és az Európai Fejlesztési Alapokról, valamint az Unió valamennyi ügynökségéről és számos más uniós szervről. Az év során közzétett 36 különjelentésünk számos különböző témával foglalkozik.

Ahhoz, hogy munkánk tényleges változást hozhasson, alapvető fontosságú, hogy felismeréseinket eredményesen juttassuk el – uniós és nemzeti szinten – az érdekelt felekhez. A 2016-os évben még szorosabbra fűztük együttműködésünket az Európai Parlamenttel és az Európai Unió Tanácsával. A legtöbb uniós forrás elköltésére azonban a tagállamokban kerül sor. Ezért éppen olyan fontos az is, hogy a polgárok halljanak rólunk és tevékenységünkről.

Jelentésünk kiemelten foglalkozik a Számvevőszék irányításával és a tudásmenedzsmenttel kapcsolatos újításainkkal, és bemutatja az elmúlt év személyzeti és pénzügyi irányítására és teljesítményére vonatkozó legfőbb adatokat, valamint belső és külső ellenőrzéseink eredményeit és az éves zárszámadási eljárást is. Ahhoz, hogy továbbra is eredményesen végezhessük feladatainkat, tovább dolgoztunk intézményünk belső reformján, melynek célja a munkatársainkban és a szaktudásukban rejlő potenciál teljes kibontakoztatása.

Örömmel tölt el, hogy a 2016-ban minden eddiginél nagyobb számban megjelent jelentéseink és más ellenőrzési kiadványaink is hatékonyságunkat tanúsítják, valamint azt, hogy elköteleztük magunkat az eredmények elérése és az uniós polgárok pénzügyi érdekeinek védelme mellett.

Mindannyiuknak kellemes olvasást kívánok!

Klaus-Heiner Lehne
elnök

Gyors áttekintés a 2016-os évről

Tevékenységeink

• Éves jelentések készítése az uniós költségvetésről, illetve az Európai Fejlesztési Alapokról.
• 52 különálló éves jelentés közzététele az Unió egész területén működő, különböző uniós ügynökségekről és szervekről.
• 36, különböző irányítási téma vagy költségvetési terület – pl. az éghajlatváltozás, a tengeri szállítás, a migráció vagy a bankfelügyelet – eredményességét vizsgáló különjelentés elkészítése.
• Két vélemény kibocsátása új, illetve módosított, a pénzgazdálkodást jelentősen érintő uniós jogszabályról – az egyik az Európai Stratégiai Beruházási Alapról (ESBA), a másik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) Felügyelő Bizottságáról –, valamint egy tájékoztató készítése a 2014–2020-as időszakra szóló többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról.
• Találkozók, szemináriumok és konferenciák szervezése partnereinkkel és érdekeltekkel, többek között egy magas szintű konferencia megrendezése a pénzügyi eszközöknek az uniós költségvetés esetében történő használatáról.

A Számvevőszék irányítása

• Új elnököt választottunk Klaus-Heiner Lehne (Németország) személyében.
• Tavaly hét új számvevőszéki tagot is üdvözölhettünk: Jan Gregor (Cseh Köztársaság), Mihails Kozlovs (Lettország), Janusz Wojciechowski (Lengyelország), Samo Jereb (Szlovénia), Rimantas Šadžius (Litvánia), Leo Brincat (Málta) és João Figueiredo (Portugália); Juhan Parts (Észtország) 2017. január 1-jén érkezett a Számvevőszékhez.
• Ellenőrzési kamarákból és bizottságokból álló rendszerünket megreformáltuk: létrehoztunk egy ötödik kamarát, amelynek feladata az Unió finanszírozásának és igazgatásának ellenőrzése, valamint egy ellenőrzés-minőségi bizottságot, amely ellenőrzési munkánk minőségét hivatott biztosítani. Ezenkívül egyik tagunk teljes körű felelősséget kapott az éves jelentéssel kapcsolatban.
• A reform részeként új tudásmenedzsment-keretrendszert és új, intézményi szintű kockázatkezelési stratégiát hoztunk létre.
• Az uniós intézmények közötti megállapodás jegyében tovább csökkentettük munkatársaink létszámát, és továbbra is alkalmaztuk az esélyegyenlőség elvét a munkaerő-felvétel során és az emberierőforrás-­menedzsment terén.
• Épületeinkben magas szintű környezetgazdálkodási rendszert vezettünk be, amely kedvező környezeti szakértői értékelést kapott.

Tevékenységeink

Pénzügyi ellenőrzés

Alaptevékenységünk a pénzügyi ellenőrzés.

Az uniós költségvetés különböző területeire vonatkozóan háromféle ellenőrzést végzünk:

• a pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzések az éves beszámolók megbízhatóságát és a tranzakciók jogszabályi előírás szerinti jogszerűségét és szabályszerűségét vizsgálják (elsősorban a megbízhatósági nyilatkozat elkészítése céljából), valamint azt értékelik, hogy az adott költségvetési területekhez tartozó rendszerek, illetve tranzakciók megfelelnek-e a vonatkozó szabályoknak és rendeleteknek;
• a teljesítmény-ellenőrzések az uniós szakpolitikák és programok eredményességét és azt vizsgálják, hogy megvalósul-e a gondos pénzgazdálkodás elve (és ezen belül az értékarányosság). Ezek az ellenőrzések egy adott irányítási vagy költségvetési területre vonatkoznak: olyan kritériumok alapján választjuk ki őket, mint pl. a közérdek, a szabálytalanság vagy a rossz teljesítmény kockázata, illetve a tökéletesítési potenciál.

Az ellenőrzési munkánk során összegyűjtött bizonyítékok alapján igyekszünk egyértelmű következtetéseket levonni az uniós költségvetéssel kapcsolatos számviteli és pénzügyi irányításról, és ezen belül az egyes kiadási területekről is, valamint gyakorlati, költséghatékony ajánlásokat megfogalmazni a javítási lehetőségekről. Számvevőink ezeket a bizonyítékokat a társfinanszírozott politikák, programok és projektek vizsgálata révén szerzik egyrészt az Unió területén belül, másrészt a világon bárhol, ahol uniós források kerülnek felhasználásra.

2016-os helyszíni vizsgálatok

Noha ellenőrzési munkánk zömét luxembourgi székhelyünkön végezzük, 2016-ban számvevőink számos helyszíni ellenőrzést is végeztek mind tagállami hatóságoknál országos, regionális és helyi szinten, mind az uniós források egyéb felhasználóinál az Unió területén belül és azon kívül is. Ezek körébe tartoznak az egyéb uniós intézmények, ügynökségek és szervek, az uniós külképviseletek, de egyes nemzetközi szervezetek is, mint pl. az uniós források célba juttatásában közreműködő ENSZ. E vizsgálatok révén közvetlen ellenőrzési bizonyítékokat szereztünk azoktól, akik uniós pénzeszközöket kezelnek, szednek be, illetve kifizetéseket folyósítanak azokból, valamint a források végső kedvezményezettjeitől.

Vizsgálócsoportjaink általában két vagy három ellenőrből állnak, a vizsgálatok hossza pedig néhány naptól néhány hétig terjed. Az egyes tagállamokban, illetve kedvezményezett országokban végzett ellenőrzési munka gyakorisága és intenzitása az ellenőrzés típusától függ.

Az Unión belül a helyszíni vizsgálataink gyakran a tagállami számvevőszékekkel együttműködve történnek. 2016-ban számvevőink a tagállamokban és az Unión kívül összesen 4246 napot töltöttek helyszíni ellenőrzéssel (2015-ben: 4310).

Ezenkívül 2510 napot töltöttek vizsgálattal a brüsszeli és luxembourgi székhelyű uniós intézményeknél, Unió-szerte a decentralizált ügynökségeknél és szerveknél, nemzetközi szervezeteknél, pl. az ENSZ-nél és az OECD-nél, valamint magán könyvvizsgáló cégeknél. Az ellenőrzési munkát, amikor csak lehetett, videokonferenciák és más információs technológiák, pl. biztonságos adat- és dokumentum­megosztás révén végezték.

Jelentések és vélemények

Ellenőrzési jelentéseink és véleményeink az Unió elszámoltathatósági láncának alapvető elemei, mivel ezek alapján – elsősorban az éves zárszámadási eljárás keretében – elszámoltathatóak az uniós költségvetés kezelésének felelősei. Ez elsősorban az Európai Bizottságra, de a többi uniós intézményre és szervre is vonatkozik. A megosztott irányítás keretében fontos szerep jut a tagállami nemzeti, regionális és helyi közigazgatási szerveknek is: ilyen irányítású terület pl. a mezőgazdaság és a kohéziós kiadások területe, melyekre együttesen az uniós költségvetés mintegy 80%-a irányul.

Ellenőrzési jelentéseink három fő csoportba sorolhatók.

• Az éves jelentések főként az uniós költségvetés és az Európai Fejlesztési Alapok pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzéseinek eredményeit tartalmazzák, de költségvetési gazdálkodással, valamint teljesítménnyel kapcsolatos szempontokat is vizsgálnak.
• Külön jelennek meg az uniós ügynökségekről, decentralizált szervezetekről és közös vállalkozásokról szóló különálló éves jelentések.
• A különjelentések adott kiadási vagy szakpolitikai területekre, illetve költségvetési vagy irányítási kérdésekre vonatkozó teljesítmény- és szabályszerűségi ellenőrzések eredményeit mutatják be.

Ezenkívül a pénzgazdálkodást jelentősen befolyásoló új vagy átdolgozott jogszabályokról véleményeket is kibocsátunk, valamint vizsgálataink alapján készítünk egyéb kiadványokat (állapotfelméréseket és tájékoztatókat) is, akár más intézmény kérésére, akár saját kezdeményezésünkre.

Valamennyi ellenőrzési jelentésünk, véleményünk és más kiadványunk a honlapunkon (eca.europa.eu) mindenki számára elérhető.

Éves jelentések

2015-ös éves jelentés az uniós költségvetésről

2016-ban, a 2015-ös uniós költségvetés végrehajtásának vizsgálata során számvevőink valamennyi kiadási területet érintve mintegy 1200 tranzakció tesztelését végezték el. Más szóval 1200 olyan esetet értékeltünk, amikor – tagállamainkban, illetve nem uniós országokban – uniós forrásokból került sor kiemelt infrastrukturális projektek, kkv-k, kutatási szervezetek, mezőgazdasági termelők, diákok támogatására.

A jelentésben bizonyosságot nyújtottunk arról, hogyan használták fel az uniós pénzösszegeket az év során, és rámutattunk, hogy hol volt a legnagyobb a szabálytalan felhasználás kockázata. Emellett a 2014–2020-as pénzügyi keret vonatkozó fejezetei szerint külön értékeltük az Unió egyes főbb tevékenységi területeit, és az uniós költségvetés három fő kiadási területére vonatkozóan tájékoztatást nyújtottunk a költségvetési és pénzgazdálkodásról, valamint teljesítménnyel kapcsolatos szempontokról. Elemeztük továbbá a hibák okait, és javítási céllal hasznos és költséghatékony ajánlásokat fogalmaztunk meg.

2015-ös éves jelentésünket a korábbi évek hasonló időpontjánál egy hónappal korábban, október 13-án tettük közzé.

2016-ban magas szintű munkacsoportot hoztunk létre annak vizsgálatára, hogyan lehetne növelni éves jelentésünk többletértékét annak felhasználói – elsősorban az Európai Parlament – számára, például több földrajzi információ vagy az uniós költségvetés további területeit érintő teljesítményértékelések révén, az uniós, illetve a tagállami szintű belső kontrollrendszerekből bizonyosságot szerezve. Ezeket a javaslatokat 2017 elején fogadtuk el.

A 2015-ös éves jelentés az Európai Fejlesztési Alapokról

Az Európai Fejlesztési Alapok (EFA) uniós fejlesztési együttműködési támogatásokat nyújtanak az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államoknak, illetve a tengerentúli országoknak és területeknek. Az alapokat a tagállamok finanszírozzák, irányításuk pedig – az uniós költségvetés keretén kívül – az Európai Bizottság, illetve egyes támogatások esetében az Európai Beruházási Bank (EBB) feladata.

Megállapítottuk, hogy az EFA 2015-ös beszámolója megbízható. Az EFA-k bevételeit nem jellemzi lényeges hibaszint. A korábbi évekhez hasonlóan az EFA-kiadásokra vonatkozóan általunk megállapított hibaszint (3,8%) összességében azt mutatja, hogy az előzetes ellenőrzéseket hiányosságok jellemzik. A becsült hibaszint több mint kétharmadát a kiadásokat alátámasztó dokumentumok hiányával és a közbeszerzési szabályok be nem tartásával kapcsolatos hibák teszik ki.

Az EFA-ról szóló éves jelentésünk, amelyet az uniós költségvetésről szóló éves jelentéssel együtt teszünk közzé, honlapunkról (eca.europa.eu) letölthető.

Különálló éves jelentések

Az európai uniós ügynökségek, egyéb szervek és közös vállalkozások az Unió különböző országaiban találhatók, és az uniós polgárok számára alapvető fontosságú területeken – pl. egészségügy, biztonság, védelem, szabadság és jogérvényesülés – hajtanak végre egyedi feladatokat.

2016-ban megvizsgáltuk, hogy beszámolóik megbízhatóak-e, és az ezek alapjául szolgáló tranzakciók megfelelnek-e a szabályoknak. A beszámolókra vonatkozó véleményünk kialakításakor adott esetben figyelembe vettük a könyvvizsgáló magáncégek által elvégzett ellenőrzéseket is. Megvizsgáltuk a „Sisnet” kommunikációs infrastruktúrát, az Európai Iskolákat és az Europol nyugdíjalapját is.

A beszámolókra vonatkozó következtetésünk

Az ügynökségek, egyéb szervek és közös vállalkozások 2015-ös beszámolói megbízhatóak voltak, kivéve az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) esetében, amelyre nézve korlátozott véleményt adtunk ki.

A tranzakciókra vonatkozó következtetésünk

A 2015-ös beszámolók alapjául szolgáló tranzakciók megfeleltek a szabályoknak, kivéve az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) és a Kiváló Európai Elektronikai Alkatrészek és Rendszerek Közös Vállalkozás (ECSEL) esetében, amelyekre vonatkozóan korlátozott véleményt adtunk.

Különálló éves jelentéseink és az ezekről szóló két összefoglaló jelentésünk – az egyik az ügynökségekről és egyéb szervekről, a másik pedig a közös vállalkozásokról – honlapunkról (eca.europa.eu) letölthetők.

Különjelentések

Az év folyamán folyamatosan megjelenő különjelentéseink a teljesítmény- és szabályszerűségi ellenőrzések megállapításait, következtetéseit és ajánlásait mutatják be.

Arról, hogy a különjelentések milyen ellenőrzési témákat tárgyaljanak, a számvevőszéki tagok döntenek. Munka­programunk olyan kritériumokat vesz figyelembe, mint pl. a közérdek, a szabálytalanság vagy a rossz teljesítmény kockázata, illetve a tökéletesítési potenciál. Az ellenőrzési témák kiválasztásakor figyelembe vesszük partnereink – elsősorban az Európai Parlament – véleményét is.

Teljesítmény-ellenőrzéseink gyakran több pénzügyi évre vonatkoznak, és tárgyuk összetettségéből adódóan egy évnél tovább is eltarthatnak. Ezeket az ellenőrzési feladatokat úgy tervezzük meg, hogy azok a lehető legnagyobb hatást fejtsék ki, biztosítva ezzel erőforrásaink lehető legjobb kihasználását.

2016-ban különjelentéseink középpontjában az általános uniós célkitűzésekkel kapcsolatos olyan témák álltak, mint a többletérték teremtése és a növekedés, valamint olyan kulcsfontosságú kérdések, mint az energia és az éghajlatváltozás, a belső piac és a migráció. Különjelentéseinkben elsősorban az uniós finanszírozású szakpolitikák, programok és projektek teljesítményének értékelésére helyezzük a hangsúlyt: mindenekelőtt azt vizsgáljuk, hogy az eredmények hatékonyan és eredményesen valósultak-e meg, illetve hogy az uniós források teremtettek-e többletértéket. A jelentésekben javítási célú ajánlásokat fogalmazunk meg, pl. pénzügyi megtakarításokra, jobb munkamódszerekre, a pazarlás elkerülésére, illetve a várt szakpolitikai célkitűzések költséghatékonyabb megvalósulására vonatkozóan.

2016-ban rekordszámú, 36 különjelentést készítettünk (2015-ben: 25). Közülük kettőt szeretnénk kiemelni: az egyik a külső migrációval foglalkozott, és jól szemlélteti, hogy az Unió határain kívüli uniós kiadásokra vonatkozó ellenőrzési munkánk is fontos szerepet játszik; a másik pedig az uniós tengeri szállítás témáját tárgyalta, és rámutatott arra, hogy a külső versenyképesség növelésére való törekvés azzal a kockázattal is járhat, hogy az uniós kiadások veszítenek hatékonyságukból.

2016-ban készített különjelentéseink teljes listája jelentésünk mellékletében található.

Csalások feltárása

Noha ellenőrzéseinket nem kifejezetten csalások feltárásának céljával végezzük, néhány esetben felmerül a gyanú, hogy szabálytalan vagy tisztességtelen tevékenységre kerülhetett sor. Intézményünk együttműködik az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) az uniós költségvetés kárára elkövetett csalások elleni küzdelemben. Minden olyan esetben értesítjük az OLAF-ot, amikor ellenőri munkánk során az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció vagy más jogellenes tevékenység gyanúja merül fel. Az OLAF azután kivizsgálja az ilyen eseteket, majd dönt arról, hogy nyomozást indít-e az adott ügyben, szükség szerint a tagállami hatóságokkal is együttműködve. 2016-ban 11 ilyen csalásgyanús esetet továbbítottunk az OLAF-nak, amelyek a 2015-ös és 2016-os pénzügyi évekre irányuló megbízhatósági nyilatkozattal kapcsolatos munkánk, illetve más ellenőrzési feladatok elvégzése során jutott tudomásunkra.

Vélemények; vizsgálataink alapján készülő egyéb kiadványok

Azáltal is hozzájárulunk az uniós pénzgazdálkodás javításához, hogy véleményezünk jelentős pénzügyi hatással járó – új vagy felülvizsgált – jogszabályokra irányuló javaslatokat. E véleményeket más uniós intézmények kérik, és a jogalkotó hatóságok – a Parlament és a Tanács – felhasználják őket a munkájuk során. Saját kezdeményezésünkre is kibocsáthatunk egyéb témákról szóló állásfoglalásokat és áttekintéseket.

2016-ban két véleményt adtunk ki, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) Felügyelő Bizottságáról, illetve az Európai Stratégiai Beruházási Alapról (ESBA).

• 1/2016. sz. vélemény az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) Felügyelő Bizottságának titkársága tekintetében történő módosításáról

Véleményünk támogatja az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az OLAF Felügyelő Bizottsága titkársági feladatainak ellátásáról a továbbiakban ne maga az OLAF, hanem a Bizottság gondoskodjék, mivel az eddigi helyzet a Felügyelő Bizottság szerint egymásnak ellentmondó utasításoknak tette ki a titkárság munkatársait.

• 2/2016. sz. vélemény az ESBA kibővítésére és időtartamának meghosszabbítására irányuló javaslatról

Véleményünkben kifejtjük, hogy az Európai Bizottság azon terve, hogy a „Juncker-terv” középpontjában álló, 315 milliárd euró értékű köz- és magánfinanszírozás mozgósítását célzó beruházási alapot mindössze egy évvel elindítása után kibővítse és meghosszabbítsa, túl korai volt, és indokoltságát kevés bizonyíték támasztotta alá. Megítélésünk szerint egyelőre még túl korai volt felmérni a terv gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait, vagy következtetéseket levonni arról, hogy az ESBA eléri-e a céljait.

Tájékoztató – új kiadvány

2016-ban új kiadványtípust vezettünk be – a tájékoztatót –, amelynek célja, hogy az uniós jogalkotók, elsősorban a Tanács számára független, releváns és jól időzített betekintést nyújtson különböző témákba. 2016-ban egy ilyen tájékoztatót készítettünk, a 2014–2020-as időszakra szóló többéves pénzügyi keret (TPK) félidős értékeléséről.

• Tájékoztató – Az Európai Unió költségvetése: eljött a reform ideje?

A félidős értékelésről szóló bizottsági közleményt elemezve úgy ítéltük meg, hogy annak javaslatai nem támaszkodhattak semmilyen értékelésre a jelenlegi időszak kiadásairól, hogy teljesítményértékelésre is vajmi kevés mód lesz a következő TPK előtt, s hogy ezenkívül sürgetően szükséges szembenézni az uniós szakpolitikák finanszírozási mechanizmusainak növekvő bonyolultságával. A Bizottságnak a következőket javasoltuk: módosítsa a következő TPK kidolgozásának menetrendjét, kerítsen sort az uniós kiadások átfogó felülvizsgálatára, dolgozzon ki világosabb, egyszerűbb és koherensebb finanszírozási mechanizmusokat, és folytasson magas szintű vitát az Unió költségvetési prioritásairól.

A tájékoztatók az ellenőrzési jelentéseinktől eltérő módon készülnek, mert esetükben jobban ki tudjuk aknázni átfogó tudásbázisunkat. A tájékoztatók áttekintik az egy adott témakörrel kapcsolatos jelenlegi ismereteket, és megbízható, független és objektív tanácsadásra épülő, megalapozott politikai és általános döntéshozatalt tesznek lehetővé.

Véleményeinket és vizsgálataink alapján készülő egyéb kiadványainkat honlapunkon (eca.europa.eu) tesszük közzé.

Jelentős események

Költségvetési számvitel: Jobb beszámolók, jobb költségvetések, jobb kiadások?

2016. január 25–26., Európai Számvevőszék, Luxembourg

Műhelytalálkozót szerveztünk a költségvetési számvitellel foglalkozó szakemberek részére. A résztvevők megvitatták, hogy a pénzügyi beszámolók, a költségvetések és a makrogazdasági statisztikák elkészítésének harmonizálása vajon utat nyithat-e egy közös, az általánosan elfogadott számviteli alapelveken (GAAP) alapuló keretrendszer felé. Egy szakértői csoport mélyrehatóan vizsgálta, hogy a pénzügyi beszámolókat, nemzeti számlákat és költségvetéseket lehet-e egy és ugyanazon valóság három megjelenésének tekinteni. Érdekes perspektívát vázoltak fel a vitaülések is, amelyek többek között azt vitatták meg, milyen szerepet játszhatnak a számvevők a reformok szorgalmazásában, vagy máskülönben a reformokhoz való alkalmazkodásban.

Konferencia az uniós pénzügyi eszközökről

2016. november 15., Európai Számvevőszék, Luxembourg

Magas szintű konferenciát szerveztünk az uniós pénzügyi eszközökről, ahol a köz- és magánszférát képviselő résztvevőink azt vizsgálták, hogy a pénzügyi eszközök miként használhatók fel legjobban az uniós költségvetésből történő támogatásnyújtásra. A konferencián részt vett többek között: Ingeborg Grässle, az Európai Parlament Költségvetési Ellen­­őrzési Bizottságának elnöke, Pier Luigi Gilibert, az Európai Beruházási Alap vezérigazgatója, Vazil Hudák, az Európai Beruházási Bank alelnöke és Nicholas Martyn, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának szakpolitikáért, szabályszerűségért és teljesítményért felelős főigazgató-helyettese, akik a témát Iliana Ivanova számvevőszéki taggal vitatták meg.

A konferencia a közelmúltban kiadott „A pénzügyi eszközök szerepe az uniós költségvetés végrehajtásában – a 2007–2013-as programidőszak tanulságai ” című számvevőszéki különjelentés következtetéseit és az ESBA-ról közzétett véleményünket használta fel kiindulási pontként. A konferenciának ezt a részét a magántőke bevonásáról, a rendelkezésre álló források újrafelhasználásáról, az irányítási költségekről, valamint az ESBA- és a kkv-kezdeményezésekről szóló panelbeszélgetés követte.

A CIPFA nemzetközi szemináriuma: „Beyond base camp”

2016. november 24–25., Európai Számvevőszék, Luxembourg

Az Akkreditált Közpénzügyi és Számviteli Intézet (CIPFA) nemzetközi szemináriuma fontos esemény a közszférában dolgozó pénzügyi szakemberek és ellenőrök számára. A Számvevőszék a CIPFÁ-val közös értékeket vall, és tevékenyen kampányol a hatékony pénzgazdálkodásért és kormányzásért. A CIPFA-szeminárium beszélgetéseit az éves jelentésért felelős számvevőszéki tag, Lazaros S. Lazarou vezette. A résztvevők során számos kérdést vitattak meg, többek között a közpénzgazdálkodás javításának, az ellenőrzésnek és a könyvvizsgálatnak a lehetőségeit mai bizonytalan világunkban, valamint az elszámoltathatóságnak és a jó kormányzásnak a közpénzügyek terén felvetődő kérdéseit.

Kapcsolattartás az érdekelt felekkel

Munkánk hatása nagymértékben függ attól, hogy az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és a nemzeti parlamentek mennyire használják fel ellenőrzéseink eredményeit és ajánlásainkat.

Parlament

2016-ban elnökünk és tagjaink rendszeres kapcsolatot tartottak fenn az Európai Parlament bizottságaival, elsősorban a Költségvetési Ellenőrző Bizottsággal (CONT).

Az év elején az Európai Parlamenttel a következő év munkaprogramjáról folytatott éves konzultációnk részeként Vítor Caldeira elnök bemutatta a 2016-os munkaprogramot a CONT Bizottság és a Bizottsági Elnökök Értekezlete előtt. Áprilisban Vítor Caldeira részt vett az Európa Parlamentnek a 2014-es zárszámadásról szóló plenáris vitáján.

2016 októberében újonnan megválasztott elnökünk, Klaus-Heiner Lehne bemutatta a 2015-ös éves jelentésünket a CONT Bizottság előtt, majd később a plenáris ülésen. Novemberben, újra a CONT Bizottság előtt, a Számvevőszék 2017-es munkaprogramját is ismertette. A CONT Bizottság küldöttsége még ugyanabban a hónapban éves munkalátogatására érkezett az intézményünkbe.

2016-ban tagjaink a CONT Bizottság előtt 33 különjelentést mutattak be, valamint ismertették 2015-ös éves jelentésünk fejezeteinek megállapításait és ajánlásait. Ezenkívül felkérésre 12 különjelentést, valamint az éves jelentés „Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért” című fejezetét más parlamenti bizottságok előtt is bemutatták. Tagjaink és egyes ellenőrző csoportok ezenkívül, szintén felkérésre, különböző bizottsági munkacsoportokban, szemináriumokon és más parlamenti eseményeken is bemutatták és megvitatták ellenőrzési munkánkat. A korábbi évekhez hasonlóan közös találkozót szerveztünk a Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságával a jelenlegi munkánkkal kapcsolatos, közös érdekű témák megvitatása céljából, és az ismeretek hatékonyabb megosztása érdekében továbbra is együtt­működtünk a Parlament Kutatószolgálatával.

Tanács

Továbbra is törekedtünk a különböző tanácsi formációkkal való szorosabb együttműködésre, politikai és szakmai szinten egyaránt.

2016 januárjában Vítor Caldeira elnök találkozott Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszterrel, a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (Ecofin), valamint az Eurogroup elnökével. A találkozón a 2014-es éves jelentés ajánlásainak az azévi zárszámadás során történt hasznosítását, valamint az uniós pénzgazdálkodás előtt álló nehézségeket vitatták meg.

2016 októberében Klaus-Heiner Lehne elnök Peter Kažimir szlovák pénzügyminiszterrel és Ecofin-elnökkel, majd novemberben Edward Scicluna máltai pénzügyminiszterrel és következő Ecofin-elnökkel tartott megbeszélést 2015-ös éves jelentésünkről, a jelentés ajánlásainak az azévi zárszámadás során történt hasznosításáról, valamint egyéb folyamatban lévő ellenőrzési munkákról.

Nemzeti parlamentek

Mivel az uniós költségvetés kiadásainak 80%-át tagállami hatóságok/szervek kezelik országos, regionális és helyi önkormányzati szinten, ezért feltett szándékunk a tagállami parlamentekkel folytatott együttműködés elmélyítése: rendszeresen tájékoztatjuk őket tevékenységünkről és megvitatjuk velük ellenőrzési eredményeinket, azok következményeit, valamint ajánlásainkat. 2016-ban a számvevőszéki tagok összesen 19 tagállamban mutatták be a 2015-ös éves jelentést, és sok esetben különböző különjelentéseinket is ismertették.

Együttműködés a legfőbb ellenőrző intézményekkel

A Számvevőszék az Európai Unió külső ellenőreként elsősorban az alábbi módokon működik együtt más legfőbb ellenőrző intézményekkel:

• az uniós tagállamok legfőbb ellenőrző intézményeinek Kapcsolattartó Bizottsága;
• az uniós tagjelölt és potenciális tagjelölt országok legfőbb ellenőrző intézményeinek hálózata;
• nemzetközi közpénzügyi ellenőrzési intézmények, elsősorban a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezete (Intosai) és annak európai regionális csoportja (Eurosai).

Az uniós tagállamok legfőbb ellenőrző intézményeinek Kapcsolattartó Bizottsága

Az uniós szerződés előírja, hogy a Számvevőszék és a tagállamok nemzeti ellenőrző szervei függetlenségük megőrzése mellett a bizalom szellemében együttműködjenek. Az uniós tagállamok társintézményeivel a Kapcsolattartó Bizottságon keresztül működünk együtt aktívan: ez a bizottság évente egyszer ülésezik, és számos munkacsoport, hálózat és speciális munkacsoport keretében foglalkozik általános érdeklődésre számot tartó konkrét kérdésekkel.

2016-ban a következőkkel foglalkozó munkacsoportok tevékenységeiben működtünk közre, illetve vettünk részt: az európai bankunió, strukturális alapok, az Európa 2020 stratégia, adópolitikai ellenőrzés, hozzáadottérték-adó, valamint a szabálytalanságok és csalások megelőzése és az ezek elleni küzdelem.

Az uniós források ellenőrzésével kapcsolatos tudásunk és tapasztalatunk megosztása jegyében válogatott belső képzéseket indítottunk tagállami legfőbb ellenőrző intézményekből érkező számvevők számára.

Továbbá koordináltuk a Kapcsolattartó Bizottság együttműködési keretrendszerének felülvizsgálatát és értékelését. Az ennek eredményeként elkészült jelentést a bizottság figyelembe vette, és jóváhagyta az ajánlásokat.

Emellett adminisztratív támogatást is nyújtunk a Kapcsolat­tartó Bizottságnak, elsősorban honlapjának kezelése és a korai előrejelzési mechanizmus adminisztratív támogatása és koordinálása révén. A mechanizmus segítségével a legfőbb ellenőrző intézmények tájékoztatják egymást a munkájukkal kapcsolatos legfontosabb fejleményekről.

Megerősített együttműködés az uniós források ellenőrzése tekintetében

Folyamatos kapcsolatot tartunk fenn a tagállami legfőbb ellenőrző intézményekkel az uniós források ellenőrzése tekintetében történő együttműködés elmélyítése érdekében is, valamint hogy megvizsgáljuk, milyen témákat választhatnánk ki összehangoltan végezhető ellenőrzésre. 2016-ban egyetértési megállapodást kötöttünk Horvátország és Lengyelország legfőbb ellenőrző intézményével a JASPERS program összehangolt ellenőrzéséről: az erről szóló különjelentés elkészítését 2017-re tervezzük. Tovább egyszerűsítettük adminisztratív eljárásainkat is, mind a nemzeti legfőbb ellenőrző intézmények helyszíni vizsgálatokkal kapcsolatos tájékoztatását, mind a tagállami ellenőrzött felekkel való egyeztetéseket illetően.

Az uniós tagjelölt és potenciális tagjelölt országok legfőbb ellenőrző intézményeinek hálózata

Az uniós tagjelölt és potenciális tagjelölt országok legfőbb ellenőrző intézményeivel elsősorban a Kapcsolattartó Bizottsághoz hasonló hálózaton keresztül működünk együtt.

2016 folyamán is támogattuk a hálózatot: párhuzamos ellen­őrzéseket végeztünk az energiahatékonyság és a közbeszerzés témájában; ez utóbbi esetben a részt vevő legfőbb ellenőrző intézmények vezetőinek részvételével zajló indító ülést is mi szerveztük.

Ezenkívül a hálózat több más ülésén, illetve tevékenységében is aktívan részt vettünk, az ezeken tárgyalt témák többek között a következők voltak: lényegesség és mintavétel a pénzügyi ellenőrzésben, eredményes munkakapcsolatok kialakítása a legfőbb ellenőrző intézmények és a nemzeti parlamentek között, illetve a legfőbb ellenőrző intézmények függetlensége.

A hálózatban részt vevő legfőbb ellenőrző intézmények kilenc számvevője a 2016-os gyakornoki programunkban, 12 másik számvevője pedig belső képzéseinken vett részt.

Egyéb együttműködés

2016-ban folytattuk aktív részvételünket az Intosai és az Eurosai tevékenységeiben, elsősorban ezek releváns munkacsoportjain keresztül.

2016 júniusában vendégül láttuk az Eurosai igazgatótanácsának 44. ülését.

2016 decemberében, az Intosai-nak az Egyesült Arab Emirátusokban megrendezett XXII. Kongresszusán az Európai Számvevőszéket hivatalosan a Szakmai Standardok Bizottsága alelnökének nevezték ki, ami tükrözi azon törekvésünket, hogy a közpénzellenőrzés területén közreműködjünk a standardok kialakításának folyamatában. Nagymértékben hozzájárultunk az ISSAI 5600 standard (társintézményi értékelési útmutató) szövegezéséhez és jóváhagyásához, valamint két új környezetvédelmi ellenőrzési standard (ISSAI 5110 és 5120) kidolgozásához.

A Számvevőszék vezetősége

A Számvevőszék testülete

A Számvevőszék testülete tagországonként egy tagból áll. A számvevőszéki tagok megbízatási ideje hat év, és megbízatásuk megújítható. A Számvevőszék tagjait az egyes tagállamok jelölése alapján az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően a Tanács nevezi ki. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés előírása szerint a számvevőszéki tagoknak teljes mértékben függetlenül, az Európai Unió általános érdekében kell ellátniuk feladatukat.

A legtöbb tag az öt kamara valamelyikéhez tartozik. Jelentéseinket, véleményeinket és vizsgálataink alapján készülő egyéb kiadványainkat a kamarák fogadják el, és általános stratégiai és adminisztratív kérdésekben is a kamarák döntenek. Az egyes tagoknak saját ellenőrzési feladataik vannak. Egy tag vezeti az ellenőrzés-minőségi bizottságot, egy másik tag feladata az intézményközi kapcsolatok ko­ordinálása. A tagok munkáját a kabineteik segítik.

A jelentéseket, véleményeket és a vizsgálatok alapján készülő egyéb kiadványokat a felelős tag mutatja be elfogadásra a kamara, illetve a teljes testület előtt, ezt követően pedig az Európai Parlament és a Tanács számára.

A tagok maguk közül választják meg a Számvevőszék elnökét hároméves, megújítható időtartamra. Az elnök egyéb feladatai mellett felügyeli a Számvevőszék teljesítményét, és intézményünk külkapcsolati képviseletét is ellátja. 2016. október 1-jén Klaus-Heiner Lehne vette át Vítor Caldeira helyét az elnöki székben, aki 9 éves elnöki tevékenysége után a portugál számvevőszék (Tribunal de Contas) elnöke lett.

2016-ban a tagállami jelöléseket és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően az Európai Unió Tanácsa a következő tagokat nevezte ki az Európai Számvevőszék testületébe:

• Jan Gregor (Cseh Köztársaság), Mihails Kozlovs (Lett­ország), Janusz Wojciechowski (Lengyelország) és Samo Jereb (Szlovénia) 2016. május 7-e óta számvevőszéki tagok;
• Rimantas Šadžius (Litvánia) 2016. június 16-án lett a Számvevőszék tagja;
• Leo Brincat (Málta) és João Figueiredo (Portugália) 2016. október 1-je óta számvevőszéki tagok;
• Juhan Parts (Észtország) 2017. január 1-jén lett a Számvevőszék tagja;
• Ladislav Balko (Szlovákia) és Lazaros S. Lazarou (Ciprus) számvevőszéki tagokat 2016. május 7-én, illetve 2016. november 2-án nevezték ki újra a Számvevőszék tagjává.

Ellenőrzési kamarák és bizottságok

2016 júniusában megreformáltuk az intézményünk döntéseinek előkészítését és meghozatalát végző kamarákat és a bizottságokat. Három változást kell mindenekelőtt megemlíteni. A reform a következőket hozta létre:

• öt egyenlő kamara, egyenként öt számvevőszéki taggal; a kamara munkáját a tagjai által, maguk közül megválasztott kamarai elnök koordinálja. A kamarák már nem egyes uniós költségvetési területért vagy szervért felelősek, hanem egy uniós szakpolitikán alapuló téma jegyében végzik munkájukat, amely témák a következők: környezetvédelem, társadalom, gazdaság, külügyek és belső irányítás.
• a számvevőszéki ellenőrzés minőségét felügyelő új bizottság. Az ellenőrzés-minőségi bizottság tagjai az ellen­őrzés-minőségért felelős számvevőszéki tag, valamint a kamarákból az elnök javaslatára kijelölt két tag.
• az igazgatási bizottság új feladatokat kapott, és egy új taggal egészült ki. A bizottság továbbra is felelős a stratégiai döntéshozatal előkészítéséért, a munka­programért és szervezeti kérdésekért, de döntéshozatali feladatai egyes személyzeti kérdésekkel is kiegészültek. Az ellenőrzés-minőségért felelős új tag is csatlakozott a bizottsághoz, amelynek tagjai az elnök (egyben a bizottság elnöke), a kamaraelnökök és az intézményközi kapcsolatokért felelős tag; az üléseken a Számvevőszék főtitkára is részt vesz.

A kamarák és bizottságok reformja két további nagyszabású, a 2013–2017-es stratégia végrehajtásához kapcsolódó reformot is magában foglal: az egyik a feladatorientált szervezetté alakulás 2016-tal kezdődően, a másik egy folyamatban lévő kezdeményezés, amelynek célja egy hatékonyabb tudásmenedzsmentet lehetővé tevő intézményi hálózat létrehozása. Az új feladatorientált szerveződés szerint az ellenőrzési igazgatóságok egy vezetői csoportból (az igazgató és az ügyvezetők) és egy személyzeti csoportból (számvevők és asszisztensek) állnak.

Az egyes feladatokra az illetékes kamara jelöli ki a felelős tagot, a feladatfelelőst és az ellenőrző csoport tagjait. A kamarák és szakpolitikai szakértőik a tudásmenedzsmenttel kapcsolatos, a tudás létrehozását, fenntartását és megosztását célzó tevékenységekben is meghatározó szerepet fognak játszani. 2016-ban elindítottuk az Enabling Knowledge for Audit (Az ellenőrzéshez szükséges ismeretek közkinccsé tétele, EKA) nevű kezdeményezést is, amelynek keretében számvevőink egy-egy szakpolitikára, illetve témára vonatkozóan rövid összefoglalást készítenek: az EKA a tudás­menedzsment-folyamataink központi elemévé vált.

A reform valamennyi eleme azt célozza, hogy intézményünk feladatvégzése rugalmasabbá váljon, és – a rendelkezésünkre álló tudást, készségeket és tapasztalatot jobban kihasználva – kellő időben, releváns és színvonalas ellen­őrzéseket végezhessünk. 2013–2017-es stratégiánknak ez az egyik fő célja.

A teljesítmény mérése

A stratégiai céljainkhoz képest elért eredmények nyomon követésére, döntéshozatalunk támogatására és a teljesítményünkkel kapcsolatos információ kinyerésére hét fő teljesítménymutatót (KPI) alkalmazunk.

E mutatók a munkánk minőségének és hatásának fő összetevőit, valamint az erőforrások felhasználásának hatékonyságát és eredményességét igyekeznek mérni.

Munkánk minősége és hatása

Jelentéseink minőségét és hatását a partnereink által adott értékelések, a szakértői vizsgálatok és ajánlásaink hasznosulásának vizsgálata alapján értékeljük. Mérjük ezenkívül médiamegjelenéseinket is.

Az érdekelt felek által adott értékelések

Felkértük legfőbb partnereinket – az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottságát és Költségvetési Bizottságát, a Tanács Költségvetési Bizottságát, a Bizottság és az uniós ügynökségek fontosabb ellenőrzött részlegeit, valamint az uniós tagországok legfőbb ellenőrző intézményeinek vezetőit –, hogy osztályozzák jelentéseinket.

2016-ban, a korábbi évekhez hasonlóan, a válaszadók nagy többsége „jónak”, illetve „nagyon jónak” értékelte jelentéseink hasznosságát és hatását.

Szakértői vélemények

Minden évben független külső szakértők tekintenek át minőség-ellenőrzési céllal egy számvevőszéki jelentésekből álló mintát, tartalom és bemutatás szempontjából. 2016-ban az értékelés hat különjelentésre (13/2016., 14/2016., 23/2016., 25/2016., 27/2016. és 29/2016. sz. különjelentés – lásd: melléklet), valamint a 2015-ös éves jelentésre terjedt ki. A jelentések minőségét különböző szempontokból négypontos – a „súlyosan hiányos”-tól (1) a „kiváló minőségű”-ig (4) terjedő – skálán osztályozták.

Az elmúlt évek eredményei igen állandóak voltak, ami arra utal, hogy jelentéseink minősége kielégítő.

Az ajánlások hasznosulásának vizsgálata

Az Unió pénzgazdálkodásának javításához főként az ellen­őrzési jelentéseinkben tett ajánlásainkkal járulunk hozzá. Egyes ajánlások gyorsan végrehajthatók, míg mások megvalósítása az összetettségük miatt több időt igényel.

Szisztematikusan figyelemmel kísérjük, hogy az ellenőrzött felek milyen mértékben valósították meg ajánlásainkat. 2016 végéig a 2013-ban kibocsátott ajánlásaink 97%-a valósult meg.

2016-ban új mérföldkövet vezettünk be ajánlásaink végre­hajtásához: szisztematikusan megadjuk a határidőt is, amikorra az adott ajánlást végre kell hajtani. Ennek alapján a következő években könnyebben nyomon követhető lesz, hogy ajánlásainkat kellő időben végrehajtották-e.

Médiajelenlét

A Számvevőszék médiajelenlétét mérő mutató az intézmény médiahatásáról ad képet. Ahhoz a stratégiai célhoz kapcsolódik, hogy minél nagyobb közfigyelem irányuljon intézményünkre, kiadványainkra és ellenőrzési következtetéseinkre.

2016-ban mintegy 9000 olyan internetes cikket azonosítottunk, amelyek különjelentéseinkre, éves jelentéseinkre, valamint általában véve az intézményünkre vonatkoztak. Ezek mintegy fele az ellenőrzési jelentéseinket tárgyalta, míg a többi általánosabban foglalkozott intézményünkkel és munkánkkal. A 2015-ben megjelent internetes cikkek száma kb. 3400 volt. Ezenkívül a közösségi médiában több mint 11 500 esetben történt hivatkozás intézményünkre és
kiadványainkra, kétszer olyan gyakran, mint 2015-ben.

Jelentéseinknek a médiában való megjelenése igen eltérő lehet. A média 2016-ban legtöbbször a következő jelentéseinket említette: a külső migrációra irányuló kiadásokról, az Ukrajnának nyújtott uniós támogatásról, a határokon átterjedő egészségügyi veszélyekről, a tengeri szállításról, valamint az egységes felügyeleti mechanizmusról szóló különjelentések. A médiamegjelenésünkben megfigyelhető jelentős növekedés véleményünk szerint az alábbi tényezőknek tudható be: a különjelentések nagyobb száma, azok nagyobb aktualitása, valamint a sajtóval – mind a brüsszeli uniós tudósítókkal, mind a tagállami sajtóval – folytatott jobb kommunkáció.

Az erőforrások eredményes és hatékony felhasználása

Erőforrásaink eredményes és hatékony felhasználását abból a szempontból értékeljük, hogy mennyire vagyunk képesek végrehajtani munkaprogramunkat, időben elvégezni az ellenőrzéseket, valamint biztosítani alkalmazottaink szakmai alkalmasságát.

A munkaprogram végrehajtása

Ellenőrzéseinket és egyéb feladatainkat éves munkaprogramunk segítségével tervezzük meg, és az év során folyamatosan ellenőrizzük a haladást.

2016-ban az éves jelentések és a különálló éves jelentések a terveknek megfelelően készültek el. Különjelentéseink 80%-át az eredeti terveknek megfelelően tettük közzé. 2015-ben a különjelentéseink 69%-áról mondhattuk el ugyanezt. A fennmaradó különjelentések közzétételére némi késéssel, 2017-ben kerül majd sor.

A különjelentések elkészítése

Az elmúlt években sikeresen lerövidítettük ellenőrzési jelentéseink elkészülési idejét. 2016-ban 36 különjelentésünket a tervezett, átlagosan 18 hónapos határidőn belül készítettük el. E különjelentések közül 25 (69%) 18 hónapnál rövidebb idő alatt készült el.

Továbbra is törekedni fogunk a különjelentéseink elkészítéséhez szükséges idő lerövidítésére, vagyis arra, hogy a jelentések az új költségvetési rendeletben megadott célhatáridőn belül készüljenek el.

Szakmai képzés

A Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) iránymutatásainak megfelelően igyekszünk személyenként átlagosan évi 40 órányi (5 napnyi) szakmai képzést nyújtani ellenőreinknek.

Ellenőreink szakmai képzését illetően 2016-ban ismét teljesítettük eredeti célkitűzésünket; ez is mutatja, milyen fontosságot tulajdonítunk munkatársaink szakmai fejlődésének. Ha a nyelvi képzést is számításba vesszük – amire azért van szükség, hogy ellenőreink minden uniós tagállamban hatékonyan végezhessék munkájukat –, ellenőreink 2016-ban átlagban évi 10 nap képzésben részesültek. Valamennyi munkatársunkat (azaz nem csak a számvevőket) figyelembe véve a képzési napok száma összesen 7,9 volt.

Munkatársaink

A munkaerő megoszlása

2016 végén 839 tisztviselő és ideiglenes alkalmazott dolgozott intézményünkben (ha a szerződéses alkalmazottakat és a kirendelt nemzeti szakértőket is beleszámítjuk, az alkalmazottak száma 917 volt).

A költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló 2013. decemberi intézményközi megállapodás értelmében továbbra is évi 1%-kal csökkentettük munkatársaink számát a 2013–2017 közötti ötéves időszak során.

Ennek eredményeképpen 2016-ban 872-ről 862-re csökkentettük tisztviselőink és ideiglenes alkalmazottaink számát (ebbe nem számítanak bele a számvevőszéki tagok, a szerződéses alkalmazottak, a kirendelt nemzeti szakértők és a gyakornokok). Közülük 553 fő dolgozott az ellenőrzési kamarákban (ebből 118 fő az egyes számvevőszéki tagok kabinetjében).

Munkaerőfelvétel

Munkatársaink sokrétű elméleti és szakmai háttérrel rendelkeznek. Munkaerő-felvételi politikánk az uniós intézmények általános alapelveit és foglalkoztatási feltételeit követi, alkalmazotti állományunk állandó tisztviselőkből és ideiglenes szerződéssel foglalkoztatott munkaerőből áll. Az állások betöltésére általában az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) szervez nyílt versenyvizsgákat. 2016-ban 51 alkalmazottat vettünk fel: 19 tisztviselőt, 13 ideiglenes alkalmazottat, 14 szerződéses alkalmazottat és 5 kirendelt nemzeti szakértőt. Az év során háromtól öt hónapig tartó szakmai gyakorlati lehetőségeket is biztosítottunk 88 egyetemi végzettséggel rendelkező gyakornok számára, ezen belül egyes uniós tagjelölt országok legfőbb ellenőrző intézményeiből érkező 9 gyakornok számára. 2016. december 31-én 14 állás volt betöltetlen (az összes állás 1,6%-a).

Életkor szerinti megoszlás

Az életkori megoszlás szerint a 2016. december 31-én aktív foglalkoztatásban álló munkatársaink mintegy fele legfeljebb 44 éves.

67 igazgatónk és csoportvezetőnk közül 27 (40%) 55 éves vagy annál idősebb. Ezért a következő 5–10 évben a nyugdíjazások miatt a felső szintű vezetői állomány megújulásával kell számolni.

A nemek egyensúlya

Az emberi erőforrások igazgatása és a munkaerő-felvétel során az esélyegyenlőség elvét alkalmazzuk. Munkatársaink között mára összességében már ugyanannyi a férfi és a nő. Számvevőink 42%-a nő.

2015-höz képest a női vezetők aránya 31%-ről 36%-ra nőtt. Esélyegyenlőségi cselekvési tervünk célja, hogy minden szinten kiegyensúlyozottá tegye a nemek egyensúlyát. A legutóbbi munkaerő-felvételi kampányok nyomán az AD5–AD8 szinten a teljes létszám 51%-a női alkalmazott (ez az arány 2015-ben 50% volt). A felső és középvezetés megújulásával a különböző AD-szintű női alkalmazottak részarányának növekedése révén a vezető beosztásokban a jövőben várhatóan magasabb lesz a nők aránya.

A vezetők állampolgárságával és nemével kapcsolatos adatokat a következő ábra mutatja be.

Ellenőrzés-támogatás

Szakmai képzés

Továbbra is támogattuk munkatársaink folyamatos szakmai fejlődését egyrészt saját képzési tanfolyamok nyújtása révén, másrészt azáltal, hogy pénzügyi támogatást nyújtottunk azoknak a munkatársainknak, akik az intézményünk szerepe és tevékenysége szempontjából releváns területeket érintő szakmai képesítések és diplomák megszerzését és naprakészen tartását célzó programokban vettek részt.

Az intézményközi kereteken belül továbbra is szorosan együttműködtünk az Európai Bizottsággal és az Európai Közigazgatási Iskolával (EUSA). Emellett online tanfolyamokkal bővítettük az általunk nyújtott tanfolyamok sorát, és folytattuk a belső és külső szakértők által tartott előadások már eddig is sikeres sorozatát az ellenőrzés és egyéb, a számvevői munka szempontjából releváns területek fejleményeiről.

Az Université de Lorraine (Lotaringia, Franciaország) egyetemmel együttműködve elindítottuk továbbá a „Közszervek és közpolitikák ellenőrzése” posztgraduális egyetemi diplomához vezető képzés, illetve a „Közszervek irányítása” mesterfokú képzés kísérleti tanévét. Az éves képzési nap alkalmából hat legfőbb ellenőrző intézmény számvevői látogattak el intézményünkbe, hogy bemutassák ellenőrzési módszertanukat munkatársainknak.

Fordítás

A Fordítás és Nyelvi Szolgáltatások Igazgatósága 230 640 oldalnyi dokumentum fordítását és lektorálását végezte el; ez 16%-kal több, mint 2015-ben, és mindeddig a legnagyobb mennyiség. Érthető nyelv nevű kampányunkat folytatva konferenciát és műhelybeszélgetéseket szerveztünk a jelentések készítésében részt vevő nem angol anyanyelvű munkatársainknak. A fordítók több esetben nyújtottak támogatást a jelentések megírásához az ellenőrző csoportoknak. Fordítóink továbbá 34 helyszíni ellenőrzés során nyújtottak nyelvi támogatást, ez összesen 30 hétnyi munkát jelentett (2015: 26 helyszíni ellenőrzés, összesen 22 hét), valamint tolmácsként működtek közre több általunk szervezett eseményen.

Informatika

2016-ban Információtechnológiai Igazgatóságunk új elnevezése Az Informatika, a Munkakörnyezet és az Innováció Igazgatósága lett; idetartozik az információtechnológia, az információkezelés (könyvtár és irattár), valamint az épületekkel és az infrastruktúrával kapcsolatos szolgálatok. Az átszervezéssel arra a szükségletre reagáltunk, hogy a tevékenységalapú munkaterek kialakításakor mind a fizikai, mind a digitális összetevőket figyelembe kell venni.

Adatközpontjainkban kicseréltük és korszerűsítettük a teljes tárolási infrastruktúrát, növeltük az internet-hozzáférési és -szűrési kapacitást, e-mail rendszerünket a Lotus Notes-ról az Outlook-ra helyeztük át, valamint megkezdtük több emberierőforrás-menedzsment rendszer korszerűsítését és áthelyezését.

A különböző rendszerek fejlesztésével, illetve bevezetésével egy időben kellő figyelemmel kezeltük a kockázatokat, biztosítottuk a műveleti biztonságot és az üzletmenet-­folytonosságot is.

Ingatlanok

Jelenleg három épület van a tulajdonunkban (K1, K2 és K3 épületek), továbbá vészhelyzeti helyreállítási központunk számára irodákat bérlünk Luxembourgban. Emellett egy tárgyalótermet és három irodát bérlünk az Európai Parlament brüsszeli épületében, valamint egy irodát Strasbourgban.

A K1 épület

A K1 épület 1988-ban épült meg. 310 alkalmazott számára találhatók benne irodák, valamint tárgyalótermek. Az alagsori szinteken parkolók, műszaki berendezések, tárolóhelyiségek, a könyvtár és a fő irattár, míg a legfelső emeleten csak műszaki berendezések találhatók.

A K1 épület korszerűsítésére 2008-ban került sor olyan módon, hogy megfeleljen az országos egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi előírásoknak. A K1 épületben alkalmazott technológiát lehetőség szerint a K2 és a K3 épületben alkalmazott technológiához igazították. Ennek köszönhetően a három épület, amennyire lehetséges, egyetlen integrált technikai egységként működhet.

Feltett szándékunk, hogy munkánk hatékonyságának további növelése érdekében fejlesszük munkahelyi környezetünket. 2016-ban a K1 épület egyik emeletén egylégterű irodát hoztunk létre, ami hasznos tapasztalatokkal szolgálhat a K2 épület jövőbeni tevékenységalapú munkahelyeinek kialakításánál.

Jelenleg végzünk megvalósíthatósági tanulmányokat az épület környezetvédelmi követelményeknek való megfeleléséhez szükséges korszerűsítése céljából.

A K2 épület

A K2 épület 2003-ban épült meg. Az alagsori szinteken parkolók, műszaki berendezések, tárolóhelyiségek és egy edzőterem található. A legfelső emeletet teljes egészében műszaki berendezések foglalják el. A többi emeleten – legfeljebb 241 alkalmazott elhelyezésére alkalmas – irodák, valamint tárgyalótermek, egy tolmácsfülkékkel is ellátott konferenciaterem, videokonferencia-termek, kávézó és alapfelszereltségű konyhák helyezkednek el.

A K2 épület megfelelőségi tanúsítványa 2017 végén jár le, azaz működési engedélye eddig érvényes. A tanúsítvány lejártakor azt meg kell újítani, és ehhez az épület korszerűsítésére lesz szükség, hogy továbbra is megfeleljen az érvényes egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi előírásoknak. 2014 márciusában a Tanács és az Európai Parlament is egyetértett azzal, hogy az ehhez szükséges munkálatok költségeit a Számvevőszék a – már néhány éve elkészült – K3 épület megépítéséhez rendelkezésre bocsátott költségvetés fennmaradó összegéből állja.

A K3 épület

A K3 épület 2012-ben épült meg. Az alagsori szinteken parkolók, műszaki berendezések, tárolóhelyiségek, ki- és berakodás számára fenntartott helyek, hulladéktárolók, nyomda, konyhák és irattárak találhatók. A földszinten helyezkedik el az ebédlő, a kávézó és az oktatótermek. Az épület emellett helyt ad 503 alkalmazott elhelyezésére alkalmas irodáknak, valamint tárgyalótermeknek és egy informatikai helyiségnek. A hatodik emeleten fogadótermek, egy konyha és műszaki berendezések találhatók. A K3 épület „nagyon jó” BREEAM-­minősítést kapott: a BREEAM a világon a legfejlettebb, az épületek fenntarthatóságát értékelő és tanúsító rendszer.

Csakúgy, mint minden uniós intézmény számára, számunkra is alapvető fontosságú az alkalmazottaink biztonsága. 2016-ban intézményünk biztonságának javítását célzó projektet indítottunk, amelynek részei többek között egy új kerítés építése, a videokamerás megfigyelő rendszer tökéletesítése, csomagok ellenőrzésére szolgáló röntgenkészülékek használatba állítása, biztonságos forgóajtók felszerelése az épületek bejáratainál, továbbá új biztonsági ellenőrző központ, valamint külső akkreditációs és beléptető központ létrehozása az alkalmazottak és a látogatók számára. A projekt végrehajtása terv szerint haladt előre. Már megtörtént a csomagok ellenőrzésére szolgáló röntgenkészülékek és a biztonságos forgóajtók felszerelése, és azok működőképesek. A projekt infrastrukturális részei 2017 végéig fognak elkészülni.

Környezetgazdálkodás

Uniós intézményként meggyőződésünk, hogy valamennyi tevékenységünk során kötelességünk betartani a gondos környezetgazdálkodás elveit. 2014-ben megkezdtük az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) bevezetését, és 2016-ban intézményünk pozitív ajánlást kapott az EMAS-tanúsításhoz, környezetgazdálkodási rendszerünkre vonatkozóan pedig megszereztük az ISO 14001:2004 tanúsítást.

2016-ban – már a második egymást követő évben – értékeltük, hogy tevékenységeinek elvégzésekor milyen mértékű üvegházhatásúgáz-kibocsátást idézünk elő, törekedve a szén-dioxid-kibocsátás módszeres csökkentésére. A szénlábnyomra vonatkozó felmérés eredményei honlapunkon (eca.europa.eu) is olvashatók.

2016-ban különjelentéseink esetében elektronikus közzétételi stratégiát vezettünk be: e jelentéseinket immár online tesszük közzé, és elektronikusan terjesztjük.

A Számvevőszék elszámoltathatósága

Pénzügyi információk

A Számvevőszék finanszírozása az Európai Unió általános költségvetéséből történik. Költségvetésünk teljes mértékben az igazgatási kiadások alá tartozik. 2016-ban költségvetésünk összege mintegy 137,6 millió euró volt, ami az összes uniós kiadás kevesebb mint 0,1%-ának, illetve az összes igazgatási kiadás körülbelül 1,5%-ának felel meg. A végrehajtás aránya összességében 99% volt.

A 2017-es költségvetés

A 2017-es költségvetés összege a 2016-oshoz képest 2,7%-os növekedést mutat.

Kockázatkezelés

2016-ban belső kockázatkezelési rendszert fogadtunk el. Mindegyik igazgatóságunk felméri a tevékenységeivel kapcsolatos kockázatokat, majd azokat éves rendszerességgel felülvizsgáljuk annak érdekében, hogy cselekvési terveket dolgozzunk ki kezelésükre.

E terveket belső ellenőrzéseink megtervezése és elvégzése során is figyelembe vesszük, és meggyőződünk költséghatékonyságukról. Belső kontrollrendszereink képezik a főtitkár által munkánk hatékonyságáról és eredményességéről nyújtott éves bizonyosság alapját, amelyet ez a tevékenységi jelentés is bemutat, és amelyet a jövő évi kockázatértékeléshez is felhasználunk majd.

Belső és külső ellenőrzések

Belső ellenőrzés

Belső Ellenőrzési Szolgálatunk (IAS) az irányítási és kontrollrendszereink minőségéről készült jelentések kibocsátásával ad kockázatkezelési tanácsokat intézményünk számára. Tevékenységét egy – három számvevőszéki tagból és egy külső szakértőből álló – ellenőrző bizottság felügyeli. A bizottság rendszeresen nyomon követi az IAS éves munkaprogramjában meghatározott különböző feladatok terén elért haladást és biztosítja az IAS függetlenségét.

2016-ban az IAS megvizsgálta irányítási beszámolási rendszerünket, a szerződések kezelését, az informatikai beruházásokat, valamint a könyvtári és az irattári szolgálatok irányítását. Megvizsgálta továbbá új kockázatkezelési stratégiánk végrehajtását, figyelemmel kísérte ajánlásainak végrehajtását, és meggyőződött a cselekvési tervek végrehajtásáról.

A belső ellenőrzés eredményeiről minden évben beszámolunk az Európai Parlament és a Tanács számára.

Külső ellenőrzés

Éves beszámolónkat független külső ellenőr ellenőrzi. Ez fontos szempont intézményünk számára: saját magunkkal szemben is ugyanazon átláthatósági és elszámoltathatósági elveket alkalmazzuk, mint az általunk ellenőrzött szervezetekkel szemben. A külső ellenőr, a PricewaterhouseCoopers Sàrl által a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó számvevőszéki beszámolóról készített jelentés 2016. augusztus 30-án jelent meg.

Mentesítés

A többi uniós intézményhez hasonlóan a Számvevőszék is a zárszámadási eljárás hatálya alá tartozik. 2016 áprilisában az Európai Parlament a 2014-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetés tekintetében mentesítést adott a Számvevőszék főtitkárának, ennek értelmében 2014-re vonatkozó beszámolónk lezárult és elfogadásra került.

Figyelmesen megvizsgáltunk minden olyan kérdést, amely a mentesítés során ellenőrzési tevékenységünk és irányítási feladataink tekintetében felmerült, megtettük a megfelelő lépéseket, és az ajánlások nyomán tett intézkedéseinkről beszámoltunk az Európai Parlamentnek.

A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő nyilatkozata

Alulírott, az Európai Számvevőszék főtitkára, felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőként:

• kijelentem, hogy az ezen jelentésben szereplő információk valósak és pontosak;
• továbbá, hogy észszerű bizonyossággal rendelkezem arról, hogy:
  • az ezen jelentésben leírt feladatok ellátásához rendelt erőforrásokat a kijelölt célokra használtuk fel, a gondos pénzgazdálkodás elveivel összhangban;
  • az alkalmazott kontrolleljárások biztosítják a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéhez és szabályszerűségéhez szükséges garanciákat, valamint a csalásra vagy csalás gyanújára vonatkozó állítások megfelelő kezelését;
  • a kontrollok haszna arányban van azok költségeivel.

Ez a bizonyosság saját megítélésemen és a rendelkezésemre álló információkon alapul, többek között az átruházás révén engedélyezésre jogosult tisztviselők jelentésein és nyilatkozatain, a belső ellenőr jelentésein és a korábbi pénzügyi évek külső ellenőrének jelentésein.

Megerősítem, hogy nincsen tudomásom semmi olyasmiről, ami e jelentésben nem szerepel, és sérthetné az intézmény érdekeit.

Luxembourg, 2017. február 16.

Eduardo Ruiz García
Főtitkár

Melléklet – A 2016-os különjelentések

• A mezőgazdasági termelők jövedelmének támogatása: Megfelelő a bizottsági teljesítménymérési rendszer kialakítása és a rendszer megbízható adatokon alapul? (01/2016)
• 2014-es jelentés az Európai Számvevőszék különjelentéseinek hasznosulásáról (02/2016)
• A Balti-tenger eutrofizációja elleni küzdelem: további és eredményesebb fellépésre van szükség (03/2016)
• Az Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek a tőle várt hatás eléréséhez módosítania kell működési mechanizmusait és egyes strukturális elemeit (04/2016)
• A Bizottság gondoskodik-e a szolgáltatási irányelv eredményes alkalmazásáról? (05/2016)
• Az állatbetegségek megfékezésére irányuló felszámolási, védekezési és figyelemmel kísérési programok (06/2016)
• Hogyan kezeli épületeit az Európai Külügyi Szolgálat világszerte? (07/2016)
• Vasúti árufuvarozás az Unióban: az ágazat még nincs sínen (08/2016)
• Az Európai Unió külső migrációs politikájával kapcsolatos kiadások 2014-ig a dél-mediterrán térség és a keleti partnerség országaiban (09/2016)
• Tovább kell javítani a túlzott hiány esetén követendő eljáráson, annak eredményes végrehajtása érdekében (10/2016)
• Az adminisztratív kapacitás erősítése Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban: kevés haladás nehéz körülmények között (11/2016)
• Vissza nem térítendő támogatások alkalmazása az ügynökségeknél: nem mindig megfelelő vagy eredményessége nem mindig mutatható ki (12/2016)
• Uniós segítségnyújtás Moldova államigazgatásának megerősítésére (13/2016)
• A romák integrációjával kapcsolatos uniós szakpolitikai kezdeményezések és pénzügyi támogatás: az elmúlt évtizedben jelentős előrelépések történtek, de a gyakorlatban további erőfeszítésekre van szükség (14/2016)
• Eredményesen irányította a Bizottság az afrikai Nagy-tavak régiójában konfliktusok által sújtott lakosságnak nyújtott humanitárius segélyt? (15/2016)
• Az Unió oktatási célkitűzései: a programok összhangban vannak velük, ám a teljesítmény mérésében hiányosságok mutatkoznak (16/2016)
• Az uniós intézmények többet tehetnének a közbeszerzéseikhez történő hozzáférés javítása érdekében (17/2016)
• A fenntartható bioüzemanyagok tanúsítására szolgáló uniós rendszer (18/2016)
• A pénzügyi eszközök szerepe az uniós költségvetés végrehajtásában – a 2007–2013-as programidőszak tanulságai (19/2016)
• Az adminisztratív kapacitás erősítése Montenegróban: előrelépés történt, de sok fontos területen jobb eredményekre van szükség (20/2016)
• Uniós előcsatlakozási támogatás az adminisztratív kapacitás erősítése érdekében a Nyugat-Balkánon: metaellenőrzés (21/2016)
• A litvániai, bulgáriai és szlovákiai atomerőművek leszerelését támogató uniós programok: 2011 óta történt némi előrelépés, de még jelentős kihívások előtt állunk (22/2016)
• Tengeri szállítás az Unióban: zavaros vizeken – sok eredménytelen és fenntarthatatlan beruházás (23/2016)
• Jobban kell törekedni a kohéziós politikában alkalmazott állami támogatási szabályok megismertetésére és betartatására (24/2016)
• A mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer (MePaR) hasznos eszköz a mezőgazdasági földterületek támogathatóságának meghatározásában, de irányítása még tökéletesíthető (25/2016)
• A kölcsönös megfeleltetés eredményesebbé tétele és az egyszerűsítés elérése továbbra is kihívást jelent (26/2016)
• Az Európai Bizottság szervezetirányítási rendszere: helyes gyakorlatok? (27/2016)
• A határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyek kezelése az Unióban: fontos kérdésekben előrelépés történt, ­­de még sok a tennivaló (28/2016)
• Egységes felügyeleti mechanizmus – Ígéretes kezdet, de fejlesztésre van szükség (29/2016)
• A hondurasi kiemelt ágazatok számára nyújtott uniós támogatás eredményessége (30/2016)
• Az uniós költségvetés legalább egyötöde szolgáljon éghajlat-politikai célt: halad az ambiciózus munka, de nagy a ­kockázata, hogy nem teljesülnek a várakozások (31/2016)
• Az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás (32/2016)
• Uniós polgári védelmi mechanizmus: az Unión kívül bekövetkezett katasztrófákra adott válaszok koordinálása nagyrészt eredményes volt (33/2016)
• Az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem: az Európai Uniónak alkalma nyílik az élelmiszer-ellátási lánc erőforrás-­hatékonyságának javítására (34/2016)
• Hogyan használják fel a Szubszaharai-Afrika országai a hazai bevételeik hatékonyabb mozgósítására nyújtott költségvetés-támogatást? (35/2016)
• A 2007–2013-as kohéziós és vidékfejlesztési programok lezárási eljárásainak értékelése (36/2016)

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2017

Print	ISBN 978-92-872-6675-0	ISSN 1831-130X	doi:10.2865/782391	QJ-AA-17-001-HU-C
PDF	ISBN 978-92-872-6647-7	ISSN 2362-955X	doi:10.2865/630016	QJ-AA-17-001-HU-N
HTML		ISSN 2362-955X	doi:10.2865/24174	QJ-AA-17-001-HU-Q

© Európai Unió, 2017

A sokszorosítás a forrás feltüntetésével engedélyezett.

A következő fénykép felhasználásához vagy reprodukálásához közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni:

* © Számvevőszék – Elombard

A következő fényképek esetében a reprodukálás megengedett, feltéve, hogy feltüntetik a szerzői jog tulajdonosát, a forrást és (ahol meg van adva) a fényképész nevét:

* © Európai Unió, 2016; Forrás: EP

* © Európai Unió, 2015; Forrás: EB - Audiovizuális Szolgálat; Oliver Bunic

* © Málta EU melletti Állandó Képviselete

Ez a kiadvány további 23 nyelven hozzéférhető a következő formátumokban:

PDF

HOGYAN JUTHAT HOZZÁ AZ EURÓPAI UNIÓ KIADVÁNYAIHOZ?

Ingyenes kiadványok:

• egy példány:
  • az EU Bookshopból (http://bookshop.europa.eu),
• több példány, valamint plakátok, térképek rendelése:
  • az Európai Unió képviseletein keresztül (http://ec.europa.eu/represent_hu.htm),
  • nem uniós országokban a küldöttségektől (http://eeas.europa.eu/delegations/index_hu.htm),
  • a Europe Direct szolgáltatáson keresztül (http://europa.eu/europedirect/index_hu.htm)
  • vagy a 00 800 6 7 8 9 10 11 telefonszám tárcsázásával (ingyenesen hívható az EU egész területéről) (*).

(*) A legtöbb hívás és a megadott információk ingyenesek (noha egyes mobiltelefon-szolgáltatókon keresztül, telefonfülkékből és hotelekből a számot csak díjfizetés ellenében lehet hívni).

Megvásárolható kiadványok:

• az EU Bookshopból (http://bookshop.europa.eu).