Bevezető az Európai Számvevőszéknek az uniós közös vállalkozásokról szóló 2020. évi éves jelentéséhez

Rövidítések

A rövidítések jegyzékében a jelentésben tárgyalt uniós közös vállalkozások és egyéb uniós szervek szerepelnek.

Rövidítés	Teljes név
ABAC	A Bizottság eredményszemléletű központi pénzügyi információs rendszere
ARES	A Bizottság központi dokumentumkezelő rendszere
ARTEMIS	A beágyazott számítástechnikai rendszerekre irányuló közös technológiai kezdeményezést megvalósító Artemis közös vállalkozás
BBI	Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás
BCP	Üzletmenet-folytonossági terv
CAS	A Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóságának Közös Ellenőrzési Szolgálata
CEF	Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz
CFS	A pénzügyi kimutatásokra vonatkozó igazolás
COMPASS	A Bizottság központi elektronikus támogatáskezelési rendszere
COSO	A Treadway-bizottság támogató szervezeteinek bizottsága
CS	Tiszta Égbolt Közös Vállalkozás
GB	Irányítótestület
DG RTD	Kutatási és Innovációs Főigazgatóság
DRP	Katasztrófa utáni helyreállítási terv
EA	Végrehajtó ügynökség
EASA	Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége
ECSEL	Kiváló Európai Elektronikai Alkatrészek és Rendszerek Közös Vállalkozás
ENIAC	Az Európai Nanoelektronikai Kezdeményezés Tanácsadó Testülete
EIT	Európai Innovációs és Technológiai Intézet
EU	Európai Unió
EUAN	Az Európai Unió Ügynökségeinek Hálózata
EURATOM	Európai Atomenergia-közösség
EuroHPC	Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás
EVM	Megtermeltérték-menedzsment
FP7	Hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram (2007–2013)
F4E	Fusion for Energy Közös Vállalkozás
FCH	Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás
H2020	Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020)
ICF	A Bizottság 2017. évi belsőkontroll-keretrendszere
IKT	információs és kommunikációs technológia
IFAC	Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége
IKAA	Kiegészítő tevékenységekhez nyújtott természetbeni hozzájárulások
IKOP	Operatív tevékenységekhez nyújtott természetbeni hozzájárulások
IMI	Az Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Kezdeményezést Megvalósító Közös Vállalkozás
INTOSAI	Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezete
ISA	Az IFAC nemzetközi könyvvizsgálati standardjai
ISSAI	Az INTOSAI által elfogadott nemzetközi standardok
ITER	Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor
ITER-IO	Az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete
JU	Közös vállalkozás
TPK	Többéves pénzügyi keret
MUS	Pénzegységalapú mintavételi módszer
NFA	Nemzeti finanszírozó hatóság
OLAF	Európai Csalás Elleni Hivatal
PMO	Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatal
RAO	Illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő
S2R	Shift2Rail (Európai Vasúti Kezdeményezés) Közös Vállalkozás
SBA	A közös vállalkozások Horizont Európa program keretében történő létrehozásáról szóló egységes alap-jogiaktus
SESAR	Az „Egységes európai égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás Megvalósítását Célzó Közös Vállalkozás
SNE	Kirendelt nemzeti szakértő
TEN-T	Transzeurópai közlekedési hálózat
EUMSZ	Az Európai Unió működéséről szóló szerződés
TRL	Technológiai készenléti szint

Összefoglaló

I Megbízásunk keretében megvizsgáljuk kilenc uniós közös vállalkozás – a jelenleg a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretben (TPK) megvalósuló kutatási és innovációs program, a Horizont 2020 (H2020) keretében működő nyolc közös vállalkozás, valamint a Fusion for Energy (F4E) Közös Vállalkozás; a továbbiakban együttesen: közös vállalkozások – éves beszámolóit és az ezek alapjául szolgáló tranzakciókat.

II A 2020. december 31-ével záruló pénzügyi év tekintetében mind a kilenc közös vállalkozás beszámolójának megbízhatóságára nézve hitelesítő (korlátozás nélküli) ellenőri véleményt bocsátottunk ki. Az F4E nagymértékben javította a 2020. évi éves beszámolóban szereplő információk minőségét, amennyiben feltüntette az ITER-projekttel kapcsolatos teljesítési kötelezettségeivel járó teljes költségre vonatkozó becslést (2020-as értéken), amelyet 17,97 milliárd euróra értékelt. A figyelemfelhívó megjegyzéseket tárgyaló bekezdés felhívja a figyelmet arra, hogy a becslésről szóló főbb feltevések bármilyen változása jelentős költségnövekedést, illetve további késedelmet okozhat az ITER-projekt végrehajtásában.

III Mind a kilenc ügynökség esetében hitelesítő (korlátozás nélküli) ellenőri véleményt adtunk ki a 2020. évi éves beszámoló alapjául szolgáló bevételek és kiadások jogszerűségéről és szabályszerűségéről is.

IV A közös vállalkozások éves beszámolóira, valamint ezek mögöttes tranzakcióira irányuló ellenőrzésünk összességében megerősítette, hogy folytatódnak az előző évek jelentéseiben feltárt pozitív tendenciák. Ugyanakkor különböző észrevételeket is tettünk, rávilágítva egyes javítási lehetőségekre a költségvetési és pénzgazdálkodás, a természetbeni hozzájárulások, a támogatási kifizetések, a közbeszerzési eljárások, a humán erőforrások és a gondos pénzgazdálkodás terén.

V 2020 végén – tízéves működési időszakuk hetedik évében – a közös vállalkozások már Horizont 2020 kutatási és innovációs ütemtervük mintegy 77%-át kötelezettségvállalásba vették, de tagjaik hozzájárulási céljaiból csak körülbelül 62%-ot hajtottak végre (beleértve a kiegészítő tevékenységeket is). A közös vállalkozások igen eltérő eredményeket tudtak felmutatni a H2020 keretében folytatott tevékenységeik kapcsán az alapító rendeleteikben kitűzött hozzájárulási célértékek viszonylatában. Ezek az eltérések részben a közös vállalkozások kutatási területei közötti különbségeknek, illetve a kutatások jellegéből és az azokat végrehajtó konzorciumok méretéből adódóan eltérő projektidőtartamoknak tudhatók be. Kockázatot jelent az is, hogy a több TPK-ra is kiterjedő programokból finanszírozott és egy időben végrehajtott projektek növekvő száma miatt az igazgatási erőforrások esetleg nem lesznek elegendőek.

VI A közös vállalkozások belső kontrolljai általában eredményesek voltak, és a támogatási kifizetések kapcsán – az utólagos ellenőrzések eredményei alapján – 2020-ban a közös vállalkozások a 2%-os lényegességi küszöböt el nem érő fennmaradó hibaarányról számoltak be. Az utólagos ellenőrzési eredményekkel összhangban a támogatáskifizetésekre irányuló saját ellenőrzéseink eredményei azt mutatják, hogy a személyzeti költségek jelentik a fő hibaforrást, illetve hogy a kkv-k hajlamosabbak a hibára, mint a többi kedvezményezett. A Horizont 2020 keretprogram keretében a személyzeti költségek bejelentésére vonatkozó szabályok további észszerűsítése és az egyszerűsített költségelszámolás további alkalmazásából fakadó jogbizonytalanság mérséklése a jövendő kutatási programokra nézve előfeltétele annak, hogy a kutatási támogatási kifizetések hibaaránya a lényegességi küszöb alatt stabilizálódjon.

VII 2020-ban a közös vállalkozások megtették a megfelelő lépéseket az üzletmenet folytonosságának a Covid19-járvány alatti fenntartására, illetve a járvány által a szolgáltatásnyújtásra kifejtett esetleges hatások enyhítésére. Annak köszönhetően, hogy szorosan együttműködtek a közös felkészültségük kialakítása érdekében és enyhítő intézkedéseket hoztak, biztosítani tudták a megfelelő irányítási eljárásokat és fenn tudták tartani a tevékenységek szokásos szintjét a világjárvány ideje alatt.

VIII A korábbi években tett észrevételeink nyomán valamennyi közös vállalkozás hozott korrekciós intézkedéseket. A 2019 végén még végrehajtandó 19 ellenőrzési észrevételből 2020 végére 16-ot (84%) hajtottak végre, míg három (16%) végrehajtása folyamatban volt, illetve még nem kezdődött meg.

Az ellenőrzés tárgya

A közös vállalkozások jogi és szervezeti felépítése

01 A közös vállalkozások a Bizottság és az ipari ágazatok, valamint egyes esetekben kutatási vagy kormányközi szervezetek közötti köz-magán partnerségek, amelyeket az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 187. cikke, illetve a Fusion for Energy Közös Vállalkozás (F4E) esetében az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (Euratom-Szerződés) 45–51. cikke alapján hoztak létre a kutatás és innováció stratégiai területein megvalósított piacvezérelt projektek támogatása céljából.

02 A közös vállalkozások – különálló jogi személyként – maguk határoznak kutatási ütemtervükről és a támogatások odaítéléséről, ez utóbbiról elsősorban pályázati felhívások révén. Kivétel ez alól az F4E, a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER) projektjéhez való uniós hozzájárulás biztosításáért felelős közös vállalkozás, illetve az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás (EuroHPC), amely zömében európai szuperszámítógépek beszerzésére és karbantartására irányuló közbeszerzéseket indít.

03 Az 1. ábra a kilenc közös vállalkozást, illetve azokat a konkrét kutatási és innovációs területeket mutatja be, amelyeken azok működnek.

A Horizont 2020 keretében működő közös vállalkozások

04 A 2. ábra áttekintést nyújt a közös vállalkozások alakulásáról a hetedik keretprogram és a Horizont 2020 keretprogram során. Jelenleg nyolc közös vállalkozás hajt végre H2020-projekteket: ezek a tervek szerint egy tízéves időszak alatt, 2024-ig működnek majd, kivéve az EuroHPC Közös Vállalkozást, amelynek mandátuma nyolc évre, 2026 végéig szól.

05 Kutatási és innovációs fellépéseiket a következő területeken hajtják végre: közlekedés (CS, SESAR és S2R), zöld energia (FCH), egészségügy (IMI), körkörös gazdaság (BBI), digitalizáció (ECSEL) és szuper-számítástechnika (EuroHPC). Az EuroHPC 2020. szeptember 20-án vált önállóvá és első ellenőrzésére a 2020. évi pénzügyi évre vonatkozóan került sor.

Az Euratom keretében működő F4E célja az ITER létrehozása

06 Az ITER-projekt világszerte hét partnert tömörít: az Európai Uniót képviselő Európai Atomenergia-közösséget (Euratom)^[1], az Egyesült Államokat, Oroszországot, Japánt, Kínát, Dél-Koreát és Indiát. Az építési költségek legnagyobb részét az Unió^[2] vállalta 45%-kal. Az ITER többi tagjának részesedése egyenként hozzávetőleg 9%.

07 A Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozást (F4E) – mint az ITER-projekthez való európai hozzájárulásért felelős belföldi ügynökséget – 2007 áprilisában hozták létre 35 éves időtartamra. Fő feladatai között van Euratom által az ITER-projekt végrehajtásáért felelős ITER-IO-hoz nyújtott hozzájárulás kezelése. Az F4E Közös Vállalkozás tevékenységeket koordinál és végrehajtja a szükséges közbeszerzéseket egy demonstrációs fúziós reaktor és a kapcsolódó létesítmények megépítésének előkészítése érdekében.

08 Az F4E finanszírozását főként az Euratom (mintegy 80%) és az ITER fogadó tagállama, Franciaország (körülbelül 20%) biztosítja. A Bizottság legutóbbi (2018. évi) becslése szerint az F4E számára az ITER projekt végrehajtása európai részének finanszírozásához szükséges teljes Euratom-költségvetés mintegy 15 milliárd eurót (folyó áron) tesz ki, beleértve a nukleáris üzemeltetés 2028 és 2035 közötti költségeit is. Ehhez a fogadó tagállamnak (Franciaország) és az Euratom-tagállamoknak (ideértve a két társult államot, Svájcot és az Egyesült Királyságot) további 3,3 milliárd euróval (folyó áron) kell hozzájárulniuk. 2021 februárjában az Európai Unió Tanácsa a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből (folyó áron) mintegy 5,6 milliárd eurós Euratom-hozzájárulást hagyott jóvá az F4E számára^[3].

09 2020. január 31-én az Egyesült Királyság kilépett az Unióból és az Euratomból. A Brexit Kilépési Megállapodás értelmében az Euratommal kötendő új partnerségi megállapodásról folytatott tárgyalásokra szánt átmeneti időszak 2020. december 31-én ért véget. Az Egyesült Királyság az Euratom társult államává válik a teljes jogú tagállamokkal azonos feltételek mellett, amint ratifikálja az Egyesült Királyságnak az Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodáshoz kapcsolódó uniós programokhoz való társulásáról szóló jegyzőkönyvet.

A közös vállalkozások az Európai Unióban találhatóak

10 Hét közös vállalkozás (SESAR, CS, IMI, FCH, ECSEL, BBI és S2R) székhelye Brüsszelben, Az EuroHPC székhelye Luxembourgban, az F4E székhelye Barcelonában (Spanyolország) van, az ITER fő fúziós létesítményei pedig a franciaországi Cadarache-nál épülnek (lásd: 3. ábra).

11 A közös vállalkozások kutatási és innovációs tevékenységeiket a globális ágazati és kutatási szereplők közreműködésével valósítják meg. A közös vállalkozások forrásainak mintegy 88,5%-át az uniós tagállamokbeli résztvevők tevékenységeire nyújtandó társfinanszírozásra, mintegy 11,5%-át pedig a harmadik országokból származó résztvevők tevékenységeinek társfinanszírozására használják fel.

A közös vállalkozások irányítási modellje

12 A közös vállalkozások többsége (CS, IMI, FCH, BBI és S2R) kétoldalú modellt követ, amelyben a Bizottság és az ágazati (illetve esetenként kutatási) magánszférabeli partnerek alkotják az irányítótestületet, és mindkét oldal hozzájárul az adott közös vállalkozás tevékenységeihez. A többi közös vállalkozás (ECSEL, SESAR és EuroHPC) háromoldalú modellre épül, amelyben a részt vevő államok vagy kormányközi szervezetek, a Bizottság és – legtöbb esetben – magánszférabeli résztvevők képviseltetik magukat az irányító testületben és járulnak hozzá a közös vállalkozás tevékenységeihez.

A közös vállalkozások FP7 és H2020 keretében folytatott kutatási és innovációs tevékenységeit a tagok együttesen finanszírozzák

13 A hetedik keretprogram és a H2020 projektjeit végrehajtó közös vállalkozások esetében mind az Unió, mind partnerei hozzájárulnak a közös vállalkozások kutatási és innovációs tevékenységeihez:

•  Az Európai Unió (képviseletében a Bizottság) – elsősorban a hetedik keretprogram és a H2020 program keretében – készpénzforrásokat biztosít a közös vállalkozások kutatási és innovációs projektjeinek társfinanszírozásához^[4].
•  Az ágazati és kutatási magánszférabeli partnerek természetbeni hozzájárulást nyújtanak a közös vállalkozások azon kutatási és innovációs tevékenységeinek végrehajtása révén, amelyekbe saját pénzügyi forrásaikat, emberi erőforrásaikat, eszközeiket és technológiáikat fektették be.
•  Egyes esetekben a részt vevő államok, illetve kormányközi szervezetek szintén nyújtanak pénzügyi hozzájárulást a közös vállalkozások tevékenységeihez.
•  Az Unió és partnerei azonos mértékben járulnak hozzá a közös vállalkozások igazgatási költségeinek finanszírozásához.

14 Az előző (2007–2013-as) TPK kapcsán a közös vállalkozások mintegy 3,6 milliárd eurós finanszírozást használtak fel, ami az FP7 összköltségvetésének körülbelül 7%-át tette ki. Mivel a magánszférabeli partnerek természetbeni hozzájárulásai összegének el kell érnie az uniós társfinanszírozás összegét, a 3,6 milliárd eurós uniós finanszírozás mintegy 8,7 milliárd euró értékű kutatási és innovációs projektet generál az FP7 keretében.

15 A jelenlegi, 2014–2020-as TPK kapcsán a közös vállalkozások mintegy 7,7 milliárd eurós költségvetésből gazdálkodnak, ami a H2020 összköltségvetésének körülbelül 10%-át teszi ki. Amint azonban a 4. ábra mutatja, ez az uniós finanszírozás mintegy 19,7 milliárd euró összegű kutatási és innovációs projektet hív életre a H2020 programnak a közös vállalkozások hatáskörébe utalt területein, ideértve a részt vevő államok által az ECSEL és az EuroHPC közös vállalkozásokhoz nyújtott közvetlen hozzájárulásokat.

16 A hetedik keretprogram tekintetében a közös vállalkozásoknak biztosítaniuk kellett, hogy a magánszektorbeli tagok és egyéb partnerek által nyújtott hozzájárulások együttesen megfeleljenek legalább az uniós hozzájárulás összegének. A H2020 esetében a közös vállalkozások alapító rendelete az adott közös vállalkozás H2020 kutatási és innovációs menetrendjére nézve meghatározza az uniós készpénz-hozzájárulások maximális összegét, valamint a magánszektorbeli tagok és egyéb partnerek által nyújtandó természetbeni, illetve készpénz-hozzájárulások^[5] minimális összegét (lásd: 5. ábra).

17 A H2020 keretében a magánszektorbeli tagok által fizetendő természetbeni hozzájárulás kétféle lehet:

•  A magánszektorbeli tagoknak minden közös vállalkozás esetében egy minimumösszeggel hozzá kell járulniuk a közös vállalkozás kutatási és innovációs projektjeinek összköltségéhez, ez az úgynevezett „operatív tevékenységekhez nyújtott természetbeni hozzájárulás” (IKOP).
•  Négy közös vállalkozás (CS, FCH, BBI és S2R) esetében a magánszektorbeli partnereknek emellett egy minimumösszeget elérő természetbeni hozzájárulást is kell nyújtaniuk olyan tevékenységek finanszírozására, amelyek kívül esnek ugyan az adott közös vállalkozás munkatervén, de összeegyeztethetőek annak céljaival, ez az úgynevezett „kiegészítő tevékenységekhez nyújtott természetbeni hozzájárulás” (IKAA).

18 2020-ban az összes közös vállalkozás teljes kifizetési költségvetése 2,3 milliárd eurót tett ki (2019: 1,9 milliárd euró). A kutatási és innovációs tevékenységeket végrehajtó nyolc közös vállalkozás 2020. évi kifizetési költségvetése 1,5 milliárd euróra rúgott (2019: 1,2 milliárd euró), míg az F4E esetében 0,8 milliárd euró volt (2019: 0,7 milliárd euró).

19 2020 végén a H2020 keretében működő közös vállalkozások 241 (ideiglenes és szerződéses) alkalmazottat és 9 kirendelt nemzeti szakértőt (2019: 229 alkalmazott és 8 kirendelt nemzeti szakértő) foglalkoztattak. Az F4E 433 alkalmazottat (tisztviselőt, ideiglenes és szerződéses alkalmazottat) és két kirendelt nemzeti szakértőt (2019: 437 alkalmazott és két kirendelt nemzeti szakértő) foglalkoztatott.

A zárszámadási eljárás

20 Az éves zárszámadási eljárás időbeli lefolyását a 6. ábra szemlélteti.

Ellenőrzésünk

Megbízatásunk és más ellenőrök munkájának felhasználása

21 Az EUMSZ 287. cikke értelmében ellenőriztük kilenc közös vállalkozásnak (SESAR, CS, IMI, FCH, ECSEL, BBI, S2R, EuroHPC és F4E) a 2020. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó beszámolóját, illetve az azok alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét.

22 Véleményünket a közös vállalkozások beszámolója megbízhatóságának ellenőrzése során az uniós költségvetési rendelet 70. cikkének (6) bekezdésével és 71. cikkével összhangban az adott közös vállalkozás által megbízott független külső ellenőr végleges ellenőrzési jelentésére alapoztuk. A kockázatnak leginkább kitett területek esetében minden közös vállalkozásnál megvizsgáltuk a külső ellenőr munkájának minőségét.

23 A mögöttes kifizetések szabályszerűségének ellenőrzése során figyelembe vettük a Bizottság Közös Ellenőrzési Szolgálata (CAS) és a megbízott külső könyvvizsgáló cégek által a hetedik keretprogram és a H2020 támogatáskifizetéseire irányulóan elvégzett utólagos ellenőrzéseket is. Ezenfelül figyelembe vettük azoknak az ellenőrzéseknek az eredményeit is, amelyeket a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) végzett el 2020-ban a közös vállalkozásokat érintő folyamatok tekintetében.

A támogatáskifizetésekre vonatkozó ellenőrzési megközelítésünk

24 2018-ban és 2019-ben mintavétel alapján felülvizsgáltuk a CAS és annak szerződéses külső ellenőrei által elvégzett utólagos ellenőrzéseket. E felülvizsgálatok továbbra is fennálló ellenőrzés-minőségi hiányosságokat és módszertani eltéréseket tártak fel^[6]. Ezért a közös vállalkozások támogatáskifizetéseinek ellenőrzését illetően az utólagos ellenőrzésekből nyert bizonyosságot kiegészítettük a közös vállalkozások támogatáskifizetési tranzakcióiból vett mintára vonatkozóan a kedvezményezetteknél végzett részletes ellenőrzéssel (közvetlen tételes tesztelés). Ezeket a tranzakciókat véletlenszerűen (pénzegységalapú mintavétellel) választottuk ki az FP7- és H2020-projekteket végrehajtó hét közös vállalkozás^[7] által 2020-ban teljesített valamennyi időközi és végső támogatási kifizetésből.

Megállapításaink

Valamennyi közös vállalkozás esetében hitelesítő (korlátozás nélküli) ellenőri véleményt adtunk ki…

… az éves beszámolókról

25 Valamennyi közös vállalkozás éves beszámolójáról hitelesítő (korlátozás nélküli) ellenőri véleményt adtunk ki. Véleményünk szerint ezek a beszámolók minden lényeges szempontból híven, az alkalmazandó pénzügyi szabályzatok előírásainak és a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözik a közös vállalkozások 2020. december 31-i pénzügyi helyzetét, valamint a tárgyévben végzett műveleteik és pénzforgalmuk eredményeit.

…eltekintve az F4E kapcsán az ITER-hez való uniós hozzájárulásról tett figyelemfelhívó megjegyzéstől

26 Az F4E nagymértékben javította a 2020. évi éves beszámolóban szereplő információk minőségét, amennyiben feltüntette az ITER-projekttel kapcsolatos teljesítési kötelezettségeivel járó teljes költségre vonatkozó becslést (euróban, 2020-as értéken, nem pedig ITER-kreditekben), amelyet 17,97 milliárd euróra értékelt. A figyelemfelhívó megjegyzéseket tárgyaló bekezdés felhívja a figyelmet arra, hogy a becslésről és a kockázati kitettségről^[8] szóló főbb feltevések bármilyen változása jelentős költségnövekedést, illetve további késedelmet okozhat az ITER-projekt végrehajtásában^[9].

…a közös vállalkozások beszámolóinak alapjául szolgáló bevételekről

27 A 2020. december 31-ével záruló évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan valamennyi közös vállalkozásra nézve hitelesítő (korlátozás nélküli) ellenőri véleményt bocsátottunk ki. Véleményünk szerint a tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek voltak.

…a közös vállalkozások beszámolóinak alapjául szolgáló kifizetésekről

28 A 2020. december 31-ével záruló évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan valamennyi közös vállalkozásra nézve hitelesítő (korlátozás nélküli) ellenőri véleményt bocsátottunk ki. Véleményünk szerint a tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek voltak.

…de észrevételeink több, fejlesztésre szoruló területre is rámutatnak

29 Véleményeinktől függetlenül különböző észrevételeket tettünk, rávilágítva egyes javítási lehetőségekre a költségvetési és pénzgazdálkodás, a természetbeni hozzájárulások, a támogatási kifizetésekre vonatkozó belsőkontroll- és monitoringkeretek, a humán erőforrások, a közbeszerzési eljárások és a gondos pénzgazdálkodás terén.

A kifizetések éves tervezésében továbbra is hiányosságok állnak fenn

30 Az EuroHPC esetében a tervezettnél jóval kevesebb előfinanszírozási kifizetésre került sor a szuperszámítógépek beszerzéséhez és a támogatási megállapodásokhoz kapcsolódó szerződések kapcsán, ami alacsony, 23% körüli végrehajtási arányt eredményezett az operatív kifizetési költségvetés tekintetében. Az ECSEL 57,2 millió euró fel nem használt kifizetési előirányzatot újból aktivált a Horizont 2020 tevékenységeire vonatkozó operatív költségvetésben, de azokból csak 70%-ot tudott felhasználni az évre vonatkozó előirányzatok felhasználása előtt. A Tiszta Égbolt – ehhez hasonlóan – a H2020-projektekre fordítható újraaktivált operatív kifizetési költségvetéséből mintegy 13 millió eurót nem költött el az év előirányzatainak felhasználása előtt.

A közös vállalkozások szinte teljes mértékben végrehajtották az FP7-hez és a TEN-T-hez kapcsolódó tevékenységeiket, a Horizont 2020 programmal összefüggő tevékenységek végrehajtása azonban kihívást jelent számukra

31 2020 végén – tízéves működési időszakuk hetedik évében – a közös vállalkozások igen eltérő eredményeket tudtak felmutatni a H2020 keretében folytatott tevékenységeik végrehajtásában a vonatkozó alapító rendeletekben kitűzött hozzájárulási célértékek viszonylatában (2014–2020-as TPK). Ezek az eltérések részben a közös vállalkozások kutatási területei közötti különbségeknek tudhatók be. Az IMI például a kutatások jellegéből és az azokat végrehajtó globális konzorciumok nagy méretéből adódóan hosszú projektidőtartamokkal dolgozik. Kockázatot jelent az is, hogy a több TPK-ra is kiterjedő programokból finanszírozott és egy időben végrehajtott projektek növekvő száma miatt a pénzösszegek időbeni kezeléséhez szükséges igazgatási erőforrások esetleg nem lesznek elegendőek. Az EuroHPC 2020-ban, működésének második évében még mindig nem dolgozott ki megbízható eljárásokat a magánszektorbeli tagok és a részt vevő államok által bejelentett természetbeni hozzájárulások validálására és tanúsítására.

32 Az 1. táblázat áttekintést nyújt a tagok által e közös vállalkozások H2020-tevékenységeire 2020 végéig befizetett hozzájárulásokról. Ezek a közös vállalkozások 2020 végéig a kiegészítő tevékenységekhez nyújtott természetbeni hozzájárulásokkal együtt tagjaik hozzájárulási célértékeinek átlagosan 62%-át, anélkül 54%-át valósították meg.

A magánszektorbeli tagok jóval nagyobb mértékben járulnak hozzá a közös vállalkozások munkatervein kívüli kiegészítő tevékenységekhez

33 A magánszektorbeli tagoknak különböző típusú természetbeni hozzájárulásokat kell nyújtaniuk a H2020-tevékenységeket végrehajtó közös vállalkozások számára (lásd: 17. bekezdés).

34 A 7. ábra bemutatja a magánszektorbeli partnerek által nyújtott természetbeni hozzájárulások átlagértékének alakulását 2017 és 2020 között. Az IKAA jelentős növekedése és jelentősége ellenére sem kötelező a rájuk fordított hozzájárulások közzététele az éves beszámolóban, így azok kívül esnek ellenőrzésünk hatókörén^[10]. Következésképp fennáll annak kockázata, hogy az IKAA esetleg nem áll maradéktalanul összhangban a közös vállalkozások célkitűzéseivel. Ezt a kockázatot azonban enyhítik a közös vállalkozások IKAA-val kapcsolatos tanúsítási eljárásai.

A közös vállalkozások komoly akadályokba ütköznek a magánszektorbeli tagok által az operatív költségeikhez nyújtandó készpénzbeni hozzájárulások beszedése során

35 A BBI esetében azonban az ágazati tagok kiegészítő tevékenységekhez való teljes természetbeni hozzájárulása a 2020 végi becslés szerint csak mintegy felét érte el a Közös Vállalkozás alapító rendeletében megállapított minimális célösszegnek. Továbbá, noha a BBI alapító rendeletét 2018-ban kifejezetten úgy módosították, hogy az ágazati tagok elszámolhassák a projektszinten készpénzben teljesített legalább 182,5 millió eurós összegű hozzájárulásaikat, 2020-ban az ágazati tagok nem nyújtottak további készpénz-hozzájárulást a Közös Vállalkozás operatív költségeihez. Ez azt jelzi, hogy a Közös Vállalkozás jelentős akadályokba ütközik a magánszektorbeli tagok által nyújtott ilyen típusú hozzájárulások megszerzése során, és hogy a Horizont 2020 program végéig nem fog sikerülni elérni a minimális célértéket. A Bizottság (DG RTD) ezért 140 millió euróval csökkentette a Közös Vállalkozásnak nyújtott pénzbeli hozzájárulását. A tagok hozzájárulásában bekövetkező jelentős csökkenés kockázatot jelentett a Közös Vállalkozás Horizont 2020 programra vonatkozó kutatási és innovációs menetrendjének megvalósítása szempontjából.

A közös vállalkozások H2020 kutatási és innovációs menetrendjének mintegy 77%-át már kötelezettségvállalásba vették a végrehajtás céljából

36 Amint azt a 2. táblázat mutatja, 2020 végéig a közös vállalkozások már a H2020-tevékenységeik társfinanszírozására rendelkezésre álló maximális készpénz-hozzájárulás (átlagosan) 88%-ának megfelelő értékben ítéltek oda, illetve foglaltak támogatási megállapodásba vagy szerződésbe támogatási projekteket. Ezzel párhuzamosan az egyéb tagok az érintett közös vállalkozások alapító rendeleteiben rögzített IKOP és operatív készpénz-hozzájárulási célértékek (átlagosan) 68%-a értékében vállaltak kötelezettséget természetbeni hozzájárulás nyújtására ezekhez a projektekhez. Ez 2020 végére a közös vállalkozások H2020 kutatási és innovációs menetrendje tekintetében átlagosan 77%-os becsült végrehajtási arányt eredményezett.

A támogatási kifizetések belső kontrollja általában véve eredményes volt

37 A közös vállalkozások megbízható pénzügyi és operatív dokumentációs áttekintésen alapuló előzetes kontrolleljárásokat vezettek be. Az EuroHPC kivételével 2020 végéig a közös vállalkozások teljes mértékben végrehajtották a Bizottság 17 belsőkontroll-elven alapuló belsőkontroll-keretrendszerét (ICF). Ezek a közös vállalkozások releváns mutatókat dolgoztak ki valamennyi belsőkontroll-elvre vonatkozóan, éves önértékelést végeztek és javították kontrolltevékenységeik eredményességének nyomon követését. A bevezetett belsőkontroll-keretrendszer azonban egy folyamat, amelynek minősége a közös vállalkozások fő kontrollmutatóinak és az éves önértékelések minőségének folyamatos javításán múlik.

38 2020-ban már csak három közös vállalkozás (IMI, FCH és ECSEL) teljesített az FP7-támogatások kapcsán zárókifizetéseket. Az utólagos ellenőrzések 2020. év végi eredményei alapján az IMI és a FCH a 2%-os lényegességi küszöb alatti fennmaradó hibaarányról számolt be. Az ECSEL-t illetően a részt vevő államok nemzeti finanszírozó hatóságai által alkalmazott módszerek és eljárások jelentős eltérései nem teszik lehetővé, hogy a fennmaradó hibaarányt egységes módon számítsák ki a hetedik keretprogramhoz tartozó kifizetések tekintetében. Következésképp e kifizetésekre a DG RTD által a hetedik keretprogram egészére meghatározott fennmaradó hibaarányt alkalmaztuk, amely 2020 végén 3,51% volt. A hetedik keretprogram kapcsán 2020-ban teljesített kifizetések alacsony arányára (kb. 8,6%) tekintettel ezért úgy ítéljük meg, hogy 2020-ban az ECSEL teljes operatív kifizetéseinek fennmaradó hibaaránya a lényegességi küszöb alatt marad.

39 A H2020 program támogatáskifizetései tekintetében 2020 végén, a CAS akkor rendelkezésre álló utólagos ellenőrzési eredményei alapján a H2020-projekteket végrehajtó valamennyi közös vállalkozás a 2%-os lényegességi küszöb alatti fennmaradó hibaarányt jelentett be.

A 2020. évi támogatási kifizetéseken a kedvezményezetteknél végzett ellenőrzésünk a bejelentett személyzeti költségekre nézve ismétlődő rendszerszintű hibát tárt fel

40 A közös vállalkozások mögöttes támogatáskifizetési tranzakcióinak jogszerűségét és szabályszerűségét illetően ellenőrzésünk eredményei azt mutatják, hogy a személyzeti költségek jelentik a fő hibaforrást, illetve hogy a kkv-k hajlamosabbak a hibára, mint a többi kedvezményezett. A Horizont 2020 keretprogram keretében a személyzeti költségek bejelentésére vonatkozó szabályok további észszerűsítése és az egyszerűsített költségelszámolás további alkalmazásából fakadó jogbizonytalanság mérséklése a jövendő kutatási programokra nézve előfeltétele annak, hogy a kutatási támogatási kifizetések hibaaránya a lényegességi küszöb alatt stabilizálódjon.

41 A 2020. évi támogatáskifizetéseket illetően a feltárt hibák fő forrásai a következők voltak:

•  helytelen módszert alkalmaztak a bejelentett személyzeti költségek kiszámítására;
•  olyan óradíjakat használtak, amelyek nem egy befejezett pénzügyi éven alapultak;
•  nem tartották be a projekten ledolgozott munkaórák tekintetében megengedett felső határt;
•  indokolatlanul korrigálták a már bejelentett és elfogadott személyzeti költségeket a következő beszámolási időszakban;
•  egyéb közvetlen költségként jelentettek be a projekthez közvetlenül nem kapcsolódó költségtételeket;
•  közvetlen költségként jelentették be a projektkonzorcium részét képező másik kedvezményezettől történő beszerzést;
•  helytelen átváltási árfolyamot alkalmaztak a bejelentett költségek euróra történő átváltásakor.

Az F4E szerződéskezelést végző helyi informatikai alkalmazásának hiányosságai

42 2020 márciusában, a Covid19-világjárványra reagálva az F4E szerződéskezelést végző – korábban csak szerződésmódosítási feladatokra korlátozódó – helyi informatikai applikációjának (DACC) alkalmazási körét kiterjesztették az új szerződések kezelésére is. Noha ezen intézkedés révén az F4E fenn tudta tartani az üzletmenet-folytonosságot, a helyi informatikai alkalmazásait nem igazította teljes mértékben a felhatalmazásokra vonatkozó belső eljárásaihoz. Az F4E ugyan hozott a helyzet rendezését szolgáló enyhítő intézkedéseket, de továbbra is olyan jelentős hiányosságokat kell orvosolni, mint a fiókok virtuális identitással való megfelelő használata, valamint a jogok és a felhatalmazások megfelelő használata a jogi kötelezettségvállalások engedélyezésekor. Végezetül a DACC-rendszer bevezetése óta nem került sor az F4E számviteli rendszerének validálására.

A közös vállalkozásoknál nem elegendő a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyi állomány létszáma

43 A személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyi állomány létszámhiánya azt eredményezi, hogy a közös vállalkozásoknál nagyobb arányban van szükség kölcsönzött munkaerő vagy szerződéses alkalmazottak igénybevételére. Ez külön kockázatokat rejt magában, amelyek kedvezőtlenül érinthetik a közös vállalkozások általános teljesítményét, például a kulcskompetenciák megtartása, az elszámoltathatóság bizonytalansága és a munkaerő alacsonyabb hatékonysága tekintetében. A Tiszta Égbolt (CS) esetében például a 2017. évi 8%-ról 2020-ban 24%-ra nőtt a kölcsönzött munkaerőnek a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyi állományhoz viszonyított aránya az állandó jellegű feladatok tekintetében (pl. a jogi szolgálat asszisztense, titkársági kiegészítő személyzet, kommunikációs asszisztens és a projektfelelős asszisztense). A szerződéses alkalmazottak magas aránya jellemzően jelentős személyzeti fluktuációhoz vezet, ami még tovább nehezíti az egyébként is bizonytalan személyzeti helyzetet.

44 Működésének első évében az EuroHPC elsősorban az operatív folyamatokra és feladatokra összpontosított. A kulcsfontosságú adminisztrációs személyi állomány iránti igény egyelőre kielégítetlen maradt, ami kockázatokat hordoz a pénzügyi, költségvetési és személyzeti irányítás, valamint az operatív kifizetések és a természetbeni hozzájárulások belsőkontroll-folyamatai terén. Ezenkívül a szerződéses alkalmazottak magas aránya (74%) a közeljövőben jelentős személyzeti fluktuációhoz vezethet, ami még tovább növelheti a Közös Vállalkozás irányítási rendszerét érintő kockázatokat.

Nyílt közbeszerzési eljárások alkalmazása tudáselőny megléte esetén

45 Ismereti előny megléte esetén a közös vállalkozásoknak helyénvaló előzetes piaci felmérést végezniük az árakra vonatkozóan és előzetesen konzultálniuk a piacon jelen lévő egyéb vállalkozásokkal, hogy pontosabb árbecslést készíthessenek és a lehető legjobb ár-minőség arányt érjék el. 2020-ban például az FCH nyílt közbeszerzési eljárást indított egy hidrogéntanúsítási rendszer létrehozására irányuló projekt harmadik szakaszának végrehajtásával kapcsolatos keretszerződésre vonatkozóan. A projekt első két szakaszának megvalósítását elvégző, így tudáselőnyben lévő konzorcium volt az egyetlen pályázatot benyújtó jelölt, és pénzügyi ajánlata megközelítette a pályázati dokumentációban rögzített maximális becsült szerződéses értéket.

A közös vállalkozások nem használják teljes körűen a Bizottság e-közbeszerzési megoldását, illetve az F4E saját portált fejlesztett ki

46 Az uniós költségvetési rendelet előírja, hogy valamennyi uniós intézmény és szerv, köztük a közös vállalkozások is dolgozzanak ki az odaítélési eljárások során szolgáltatott adatok benyújtására, tárolására és feldolgozására szolgáló megoldásokat és alkalmazzák azokat, valamint ebből a célból alakítsanak ki egységes „elektronikus adatcsereközpontot” a résztvevők számára. Ezért a Bizottság jelenleg végzi az e-közbeszerzési megoldás fejlesztését az integrált finanszírozási és pályázati portál és a TED e-pályáztatási platform segítségével, ahol az összes közzétett pályázati felhívás nyilvánosan hozzáférhető. Az e-közbeszerzés megoldás már most is támogatja a nyílt és meghívásos (többek között gyorsított) eljárásokat, a közepes és az alacsony értékű szerződésekre irányuló eljárásokat, valamint az uniós intézmények és szervek – köztük a közös vállalkozások – számára elérhető kivételes tárgyalásos eljárásokat.

47 A CS, az FCH és az S2R az e-közbeszerzési megoldást vették igénybe nyílt közbeszerzési eljárásaik során 2020-ban; az IMI és a SESAR 2021 elején kezdte meg a megoldás használatát. A BBI és az ECSEL azonban nem tervezi a platform valamennyi modulja használatának megkezdését, mivel kevés nagyértékű közbeszerzési eljárást indítanak. A F4E a saját e-közbeszerzési eszközét használja, amely nincs teljes mértékben összehangolva a Bizottság e-közbeszerzési megoldásával. Az F4E e-közbeszerzési eszközének jövőbeli fejlesztése szükségtelen átfedéseket eredményezhet a Bizottság fejlesztési tevékenységével és beruházásaival.

A közös vállalkozások szinergiákra támaszkodtak a Covid19-válság leküzdése érdekében 2020-ban

48 2020-ban elemeztük a közös vállalkozások által az üzletmenet folytonosságának a Covid19-járvány alatti fenntartására hozott intézkedéseket, illetve a járvány által a szolgáltatásnyújtásra kifejtett esetleges hatásokat.

A közös vállalkozások szorosan együttműködtek, hogy biztosítsák az üzletmenet-folytonosságot a Covid19-világjárvány idején

49 A brüsszeli székhelyű közös vállalkozások (SESAR, CS, IMI, FCH, ECSEL, BBI, S2R) kis méretük és korlátozott erőforrásaik ellenére túlnyomórészt leküzdötték a Covid19-járvány hatásait, mivel 2020 márciusában a pandémia kezdetén szorosan együttműködtek a közös felkészültségük kialakítása érdekében.

50 Mivel a CS, az IMI, az FCH, az ECSEL, a BBI és az S2R székhelye is ugyanabban az épületben található, 2019 januárjában közös üzletmenet-folytonossági tervet (BCP) fogadtak el, amely tartalmaz egy 2020 januárjában tesztelt és 2020 februárjában aktualizált, közös informatikai katasztrófa utáni helyreállítási tervet is (DRP). A SESAR és az F4E saját üzletmenetfolytonosság-menedzsment dokumentumokat fogadott el 2016-ban, illetve 2017-ben, amelyeket 2019-ben aktualizáltak.

51 A közös informatikai katasztrófa utáni helyreállítási terv tesztjei elsősorban a következőkre irányultak:

•  helyszínek rendelkezésre állása és tartalék iroda elérhetősége;
•  az informatikai infrastruktúra (hardver és szoftver) rendelkezésre állása;
•  az uniós bejelentkezési fiókoknak és az alkalmazások távoli elérésének működőképessége.

A teszteredményeket elemezték, majd megoldásokat dolgoztak ki a feltárt hibák orvoslására.

52 Az F4E hasonló tesztelést végzett 2020 márciusában, és az F4E valamennyi telephelyén (Barcelona, Cadarache és Garching) a pandémia kitörésétől kezdve a távmunka volt a munkavégzés alapértelmezett módja. Következésképp a közös vállalkozások már a Covid19-világjárvány kitörése előtt rendelkeztek naprakész és hivatalosan jóváhagyott üzletmenet-folytonossági tervvel.

A közös vállalkozások összehangolták mérséklési intézkedéseiket és biztosították az irányítást

53 A brüsszeli székhelyű közös vállalkozások vezetői hetente tartottak megbeszéléseket a pandémia következményeinek, az operatív kockázatoknak és ezek mérséklése közös megközelítésének megvitatása céljából. Hasonló találkozókat tartottak az igazgatási és belső ellenőrzési részlegek vezetői is. 2020 májusában az irodai munkavégzésre kényszerülő személyzeti állomány biztonságának biztosítása érdekében a közös vállalkozások védőfelszerelésekre irányuló közös közbeszerzési eljárást indítottak az IMI vezetésével.

54 Végezetül a közös vállalkozások irányító testületei gyorsan alkalmazkodtak a Covid19-világjárványhoz azáltal, hogy virtuális üléseket tartottak, és 2020-ban is a 2019. évihez hasonló ütemben fogadták el határozataikat. Az irányítótestületi ülések száma a 2020. évi 27 üléssel (2019: 25) és 110 irányítótestületi határozattal (2019: 108) stabilan alakult.

A közös vállalkozások teljesítették a személyzettel szembeni gondossági kötelezettségüket

55 Hogy a személyzet megfelelő támogatást kapjon a Covid19-világjárvány okozta új kihívások legjobb kezeléséhez, a brüsszeli székhelyű közös vállalkozások jólléti és rezilienciaképzési programot vezettek be. 2020 októberében a brüsszeli székhelyű közös vállalkozások munkatársai részt vettek az „Munkavégzés a Covid-járvány idején” című képzésen, amelyet a SESAR kezdeményezett és okleveles professzionális tréner tartott. A képzés során elkülönített kiscsoportos foglalkozások is voltak, amelyeken a résztvevők eszmecserét folytathattak munkakörülményeikről. Továbbá a közös vállalkozások igazgatói rendszeres online üléseket szerveztek, amelyeken személyzeti ügyeket érintő kérdéseket is megbeszéltek. Az online megbeszélések gyakorisága közös vállalkozásonként, illetve a világjárvány aktuális intenzitásától függően heti és havi egy alkalom között változott.

56 2020 áprilisa és novembere között öt közös vállalkozás (SESAR, CS, IMI, ECSEL, BBI) felmérést végzett a munkatársak körében, hogy visszajelzést kapjanak a személyzettől a Covid19-világjárvány során kialakult munkakörülményekről. A felmérések túlnyomórészt két aspektusra koncentráltak: a munkavégzéssel kapcsolatos körülményekre, mint például az informatikai eszközök és a vezetőség által nyújtott támogatás rendelkezésre állása és működőképessége, valamint a kijárási korlátozás személyes tapasztalataira (pl. a munkatársakkal való kapcsolattartás szintje, a munkateher változásából fakadó stressz szintje stb.). A felmérés eredményei azt mutatták, hogy a közös vállalkozások munkatársainak többsége elégedett volt a vezetés minőségével és a vezetőség által nyújtott támogatással, és nem tapasztalt komolyabb informatikai problémákat, miközben az üzletmenet-folytonosság eredményességét magas szintűnek értékelte.

…ami hozzájárult a válság alatti stabil személyzeti helyzethez

57 A Covid19-világjárvány nem gyakorolt mérhető hatást sem a közös vállalkozások személyzeti létszámára, sem a betöltendő álláshelyeinek arányára. A brüsszeli székhelyű közös vállalkozások jelenleg az irodába való fokozatos visszatérésre irányuló bizottsági cselekvési terv szerint járnak el.

A közös vállalkozások a Covid19-világjárvány ellenére is folytatták a támogatások odaítélését…

58 A kihívásokkal teli helyzet ellenére a H2020 közös vállalkozásainak támogatási megállapodásokra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásai 889,2 millió eurós összegükkel stabil szinten maradtak 2020-ban (2019: 855,6 millió euró). Az F4E esetében az operatív közbeszerzési tevékenységek ütemét hasonló szinten tartották és az operatív szerződések költségvetési kötelezettségvállalásai a 2019. évi 670,5 millió euróról 2020-ban 826,1 millió euróra nőttek.

59 Az IMI nagymértékben segítette a Covid19-világjárványra adott közös európai válaszintézkedéseket, amelyeket a Bizottság koordinált. A Közös Vállalkozás 2020. évi költségvetéséből 45 millió eurót átcsoportosított egy 2020 márciusában közzétett gyorsított pályázati felhívás céljára, amely a koronavírus-fertőzés elleni küzdelmet szolgáló terápiás és diagnosztikai módszerek fejlesztésére fókuszált. A Bizottság a pályázati felhívás összegét H2020 pénzeszközökkel kiegészítve 72 millió euróra növelte. Több mint 140 beérkezett pályázat távértékelését folytatták le rekordidő alatt, miután jelentős módosításokat hajtottak végre a Közös Vállalkozás szokásos pályázatértékelési eljárásán. Nyolc (három kezelési, öt diagnosztikai), összesen több mint 115 millió eurót mozgósító projektet választottak ki támogatási megállapodásra, ezek végrehajtása 2020 nyara előtt megkezdődött.

60 A H2020 tevékenységeit végrehajtó közös vállalkozások esetében a támogatás nyújtásáig átlagosan eltelt idő (TTG) – vagyis a pályázatok benyújtási határideje és a támogatási megállapodások aláírása közötti időtartam – stabilan alakult és átlagosan 220 nap volt (2019: 221 nap)^[11]. Ez jóval alatta maradt a H2020 programban való részvételre vonatkozó szabályokban meghatározott legfeljebb nyolc hónapos, azaz körülbelül 240 napos időtartamnak. Ez a teljesítmény főként a közös vállalkozások arra irányuló komoly erőfeszítéseinek köszönhető, hogy időben bevezessék a pályázatok külső szakértők általi távértékeléséhez szükséges eljárásokat.

… és a kifizetések folyósítását a kedvezményezetteknek

61 2020-ban a H2020 közös vállalkozások és az F4E az operatív tevékenységeikhez kapcsolódó kifizetéseket az elmúlt négy év dinamikáját követő szinten tartották. A H2020 közös vállalkozások esetében az operatív tevékenységekhez kapcsolódó összes kifizetés csak kis mértékben, 847,1 millió euróról (2019) 827,8 millió euróra (2020) csökkent. Az F4E esetében a szerződésekhez kapcsolódó operatív kifizetések 681,3 millió euróról (2019) 741,1 millió euróra (2020) nőttek.

62 A belsőkontroll-folyamatok fenntartása – különösen a támogatások időközi és záró operatív kifizetései, valamint az összetett szerződéses kifizetések tekintetében – kihívást jelent a távmunka-feltételek mellett, ennek ellenére a késedelmes kifizetések aránya a 2019. évi átlagos 8%-ról 2020-ban átlagosan 6%-ra csökkent.

Az F4E ITER-projekthez kapcsolódó tevékenységei késedelmet szenvedtek

63 Az F4E arról számolt be, hogy számos beszállítóját érintette a Covid19-világjárvány és az ahhoz kapcsolódó korlátozások. A Közös Vállalkozás becslése szerint 2020 végéig a világjárvány néhány teljesítés esetében akár négy hónapos késedelmet is okozott, aminek következtében az F4E ITER-projekttel kapcsolatos teljesítési kötelezettségeinek költségei 47 millió euróval emelkedtek (2008-as értéken).

64 A Bizottság 2020 októberében online felmérést végzett annak megértése érdekében, hogy a Covid19-világjárvány milyen következményekkel jár az ITER-projektben részt vevő vállalatokra nézve. A válaszadók kétharmada esetében a pandémia kedvezőtlen hatással volt, például késedelmet okozott (70%), vagy csökkentette a keresletet, ami negatív pénzügyi következményekkel járt (50%). Másfelől a válaszadók 31%-a egyetértett azzal, hogy az ITER-projektben való részvételük ellenállóbbá tette vállalatukat a válság következményeivel szemben.

A korábbi évek ellenőrzési megállapításainak hasznosulása

65 A különálló éves jelentéseinkben a korábbi években tett észrevételeink és megjegyzéseink nyomán a közös vállalkozások a legtöbb esetben korrekciós intézkedéseket hajtottak végre. A 8. ábra tanúsága szerint arra a 19 észrevételre nézve, amelyekkel 2019 végéig még nem foglalkoztak, 2020-ban korrekciós intézkedésekre került sor, így 2020 végén 16 észrevétel (84%) esetében lezárult a válaszintézkedés, és három olyan észrevétel (16%) maradt, amely még folyamatban volt, illetve amellyel még nem foglalkoztak^[12].

A közös vállalkozásokhoz kapcsolódó egyéb ellenőrzések és áttekintések

66 A közös vállalkozások éves beszámolóihoz kapcsolódó éves ellenőrzési jelentés mellett 2020 folyamán kiadtunk olyan ellenőrzési különjelentéseket és áttekintéseket is, amelyek érintették a közös vállalkozásokat (lásd: 9. ábra).

Végjegyzetek

^[1] Az Euratom tagjai az uniós tagállamok, valamint két társult állam, Svájc és az Egyesült Királyság.

^[2] Az uniós tagállamok, valamint a két társult állam, Svájc és az Egyesült Királyság.

^[3] A Tanács (Euratom) 2021/281 határozata a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról szóló 2007/198/Euratom határozat módosításáról.

^[4] A SESAR az előző (2007–2013-as) többéves pénzügyi keretben a transzeurópai közlekedési hálózatra (TEN-T) irányuló programból, a jelenlegi (2014–2020-as) TPK során pedig az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF) is részesült finanszírozásban.

^[5] A SESAR esetében a magánszférabeli partnerek, illetve az Eurocontrol hozzájárulásait különálló megállapodások szabályozzák.

^[6] Lásd: a Számvevőszék 2018. évi éves jelentésének 5. fejezete (5.31–5.34. bekezdés), a Számvevőszék 2019. évi éves jelentésének 4. fejezete (4.28–4.29. bekezdés) és a Számvevőszék 2020. évi éves jelentésének 4. fejezete (4.23–4.30. bekezdés).

^[7] Az EuroHPC nem került bele a mintába, mivel 2020-ban csak előfinanszírozási kifizetéseket teljesített a támogatási megállapodásai kapcsán.

^[8] A kockázati kitettség a kockázat(ok) becsült hatásértéke, megszorozva az adott tevékenységhez kapcsolódó kockázat(ok) valószínűségével.

^[9] A figyelemfelhívó megjegyzések szerepe, hogy rávilágítsanak egy-egy olyan kérdésre, amely nem jelent ugyan lényeges hibát a beszámolóban, de jelentősége folytán elengedhetetlen a beszámoló megértéséhez.

^[10] Az egyes közös vállalkozások alapító rendelete 4. cikkének (4) bekezdése.

^[11] Ez az adat magában foglalja a H2020 közös vállalkozások által az n–1. évben közzétett összes olyan pályázati felhívást, amelyek esetében a kapcsolódó támogatási megállapodást az n. évben írták alá.

^[12] Megjegyzés: A SESAR, a CS, az IMI, az FCH, az ECSEL és az S2R esetében a közös vállalkozások által a 2020. évi ellenőrzés során tett korrekciós intézkedések nyomán a korábbi évek valamennyi észrevétele lezárult. Az EuroHPC esetében 2020-ban került sor az első ellenőrzésre.

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (https://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2021

PDF	ISBN 978-92-847-6986-5	doi:10.2865/930738	QJ-09-21-448-HU-N
HTML	ISBN 978-92-847-6995-7	doi:10.2865/394401	QJ-09-21-448-HU-Q

SZERZŐI JOGI NYILATKOZAT

© Európai Unió, 2021

Az Európai Számvevőszék dokumentumainak felhasználását a nyíltadat-politikáról és a dokumentumok további felhasználásáról szóló 6–2019. sz. számvevőszéki határozat szabályozza.

Ellenkező rendelkezés (pl. az egyedi szerzői jogi nyilatkozatokban foglaltak) hiányában az Európai Unió tulajdonában lévő számvevőszéki tartalmak a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) licensz alá tartoznak. Ennek értelmében a további felhasználás a forrás és a változtatások megfelelő feltüntetésével megengedett. A dokumentumok további felhasználásakor azok eredeti értelme és üzenete nem torzulhat. A Számvevőszék nem vonható felelősségre a továbbfelhasználás esetleges következményeiért.

Ha az adott tartalomban azonosítható magánszemélyek is érintettek (például ha egy kép a Számvevőszék munkatársait ábrázolja vagy harmadik fél is szerepel a források között), adott esetben további szerzői jogokat is figyelembe kell venni. Amennyiben engedély kiadására kerül sor, az érvényteleníti a fenti általános érvényű engedélyt, és annak egyértelműen tartalmaznia kell a felhasználással kapcsolatos esetleges korlátozásokat.

Az olyan tartalmak felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek nem az Európai Unió tulajdonát képezik, közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni.

Az iparjogvédelem alatt álló szoftverek és dokumentumok – pl. szabadalmak, márkajelzések, bejegyzett formatervezési minták, logók és nevek – nem tartoznak a Számvevőszék továbbfelhasználási politikájának hatókörébe, így azok licenszét a felhasználó nem kapja meg.

Az Európai Uniónak az europa.eu címtartomány alatt található intézményi weboldalai külső oldalakra mutató hivatkozásokat is tartalmaznak. Ezek nem tartoznak a Számvevőszék hatáskörébe, ezért ajánlott elolvasni az ott közzétett adatvédelmi és szerzői jogi rendelkezéseket.

Az Európai Számvevőszék logójának használata

Az Európai Számvevőszék logója kizárólag a Számvevőszék előzetes hozzájárulásával használható fel.

Kapcsolatba szeretne lépni az EU-val?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct információs központ is működik. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központot: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Telefonon vagy e-mailben
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

• az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
• a rendes díjszabású telefonszámon: (+32 2) 29-99-696, vagy
• e-mailen: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Információkat keres az EU-ról?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén: https://europa.eu/european-union/index_hu

Uniós kiadványok
A következő címen uniós kiadványok tölthetők le/rendelhetők meg díjmentesen/fizetés ellenében: https://op.europa.eu/hu/publications. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi információs központjától (lásd: https://europa.eu/european-union/contact_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálról bármelyik hivatalos nyelven letölthetők az EU jogi tartalmai és az 1951-től megjelenő jogszabályai: https://eur-lex.europa.eu

Az EU által gondozott nyílt hozzáférésű adatok
A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (https://data.europa.eu/euodp/hu) uniós adatkészletekhez biztosít hozzáférést. Az adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók.