Az EU 2022-ben

Bevezetés

Amint a világgazdaság lassan kezdett magához térni a koronavírus-járványt követően 2022-ben, a világ új geopolitikai válsággal szembesült. 2022. február 24-én, csaknem nyolc évvel a Krím és Szevasztopol jogellenes elcsatolása után Oroszország agressziós háborút indított Ukrajna ellen, tragikus károkat okozva az ország népének – a halálos áldozatok száma és a pusztítás mértéke azóta is folyamatosan nő. Oroszország műveletei nemcsak példátlan humanitárius válságot idéztek elő, hanem olyan súlyos energiaválságot okoztak, amilyet a hetvenes évek óta nem látott Európa. Ugyanakkor az élelmiszerárak is megugrottak az egész világon, ami tovább súlyosbította a globális élelmiszer-ellátás bizonytalanságát.

Az Európai Unió azonnal egységes és határozott választ adott. A 27 tagállam és partnereik elítélték a provokáció nélkül indított, indokolatlan agressziós háborút, majd gyorsan és határozottan felléptek, hogy gazdaságilag elszigeteljék Oroszországot, és kemény szankciókkal meghiúsítsák hadviselési képességét.

Ukrajnával szemben tanúsított rendületlen támogatását kifejezésre juttatva az EU még több politikai, humanitárius és pénzügyi segítségnyújtásban részesítette az országot. Egyúttal kivételes intézkedésként most először aktiválta az átmeneti védelemről szóló irányelvet annak érdekében, hogy azonnali védelmet tudjon nyújtani annak a több millió ukrajnai lakosnak, aki otthona elhagyására kényszerült.

Az EU ugyanakkor minden rendelkezésére álló eszközt mozgósított annak érdekében, hogy támogassa a tagállamokat azon intézkedéseik kapcsán, amelyeket az Ukrajna elleni orosz agressziós háború következményeire reagálva hoztak, próbálva megoldani a menekültek szomszédos országokba történő tömeges beáramlása nyomán kialakult helyzetet.

Oroszország agressziós háborúja változásokat idézett elő az európai biztonsági rendben is. Annak érdekében, hogy az EU biztonsági és védelmi pozíciója erősebb legyen 2030-ra, márciusban az EU elfogadta a stratégiai iránytűt (lásd a 8. fejezetet).

Emellett az Európai Bizottság REPowerEU néven korszakalkotó tervet dolgozott ki, hogy segítsen megszüntetni az EU orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét (lásd a 2. fejezetet).

Az Európai Tanács történelmi jelentőségű, 2022. júniusi döntését követően az EU megadta a tagjelölt ország státuszt Ukrajnának (lásd a 8. fejezetet).

Szolidaritás Ukrajnával

Azonnali és egységes válasz

Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújára az EU gyorsan reagált. Az EU és tagállamai közötti valódi szolidaritás jegyében az EU 2022-ben több mint 200 intézkedést fogadott el az invázióra válaszul. Válaszlépése három irányvonalat követett: Oroszország elszigetelése és felelősségre vonása az agressziós háborúért, az invázióért és a nemzetközi humanitárius jog megsértéséért, beleértve háborús bűncselekmények elkövetését is; az orosz gazdaságot súlyos következményekkel sújtó példátlan szankciócsomag, amelynek célja, hogy Oroszország ne tudja folytatni agressziós háborúját; valamint széles körű támogatás Ukrajnának. Az EU egyúttal beszüntette az orosz hatóságokkal való kapcsolatot – a civil társadalmat, az emberijog-védőket és a független médiát azonban továbbra is támogatja.

Áprilisban a világszintű szolidaritásnak köszönhetően 9,1 milliárd euró gyűlt össze az orosz invázió elől menekülők megsegítésére. Ebből 1 milliárd eurót az EU a saját költségvetéséből fedezett, további 1 milliárd eurót pedig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank bocsátott rendelkezésre. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felhívására válaszul az Európai Bizottság és a kanadai kormány a Global Citizen nemzetközi érdekvédelmi szervezettel együttműködésben elindította a „Kiállás Ukrajna mellett” elnevezésű adományozói rendezvényt és kampányt. A lengyel nép menekültekkel szemben tanúsított nagylelkűségének elismeréseképpen a rendezvényre Varsóban került sor, Andrzej Duda lengyel elnök részvételével.

---

Az EU–Ukrajna szolidaritási folyosók új logisztikai útvonalakat biztosítottak, hogy vasúti, közúti és belvízi utakon keresztül összekössék Ukrajnát a globális kereskedelmi partnerekkel. A szolidaritási folyosók létfontosságúvá váltak az ukrán gazdaság számára, és több mint 15 milliárd euró összegű jövedelemhez juttatták az ukrán mezőgazdasági termelőket és vállalkozásokat, akiknek erre égető szükségük volt. Ezenkívül segítették Ukrajnát abban, hogy a fejlődő országok élelmezésbiztonságának garantálása érdekében exportálni tudja áruit, elsősorban a gabonaféléket (lásd a 8. fejezetet), valamint lehetővé tették számára, hogy importálja azt, amire szüksége volt, a humanitárius segítségnyújtástól kezdve a takarmányig és a műtrágyákig.

---

Az ellátási láncok rezilienciáját segítő platform és az EU–Ukrajna szolidaritási folyosók – üzleti közvetítő platform segített az ukrán és az európai vállalkozásoknak, hogy kezeljék a nemzetközi ellátási láncok zavarait, és megoldást találjanak a mezőgazdasági termékek Ukrajnából való exportjára.

---

Az EU-val való közlekedési összeköttetések javítása érdekében az európai közlekedési folyosókat kiterjesztették Moldovára és Ukrajnára is. Mindkét ország hozzáférést kap az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz, amely felhasználható a szűk keresztmetszetek megszüntetésére irányuló, határokon átnyúló projektek támogatására.

A Moldovával és Ukrajnával kötött uniós megállapodások szintén megkönnyítik a határokon átnyúló áruszállítást.

---

Az új szabályok biztosították, hogy valamennyi ukrán behozatal teljes mértékben vám- és kvótamentesen léphessen be az EU-ba. Az Ukrajnára a háború előtt vonatkozó kereskedelmi korlátozások, például a dömpingellenes intézkedések és a védintézkedések felfüggesztésre kerültek.

---

A tagállami hatóságok számára közös iránymutatás tette lehetővé, hogy biztosítsák az Ukrajnából menekülők szakmai képesítéseinek gyors, méltányos és rugalmas elismerését.

---

Az új szabályok lehetővé tették az EU-ba menekülő ukránok számára, hogy továbbra is használják ukrán vezetői engedélyeiket az EU-ban, és enyhítették a hivatásos járművezetőkre vonatkozó követelményeket.

---

Megvalósult Moldova és Ukrajna villamosenergia-hálózatának a kontinentális európai villamosenergia-hálózattal való összehangolása. Ukrajna továbbá részt vesz a földgáz, a cseppfolyósított földgáz és a hidrogén közös uniós beszerzésében (lásd a 2. fejezetet).

---

Az uniós és ukrán szolgáltatók megfizethető vagy ingyenes telefonhívásokat és internethasználatot tettek lehetővé a menekültek számára, valamint ingyenes SIM-kártyákat és mobilszolgáltatásokat biztosítottak az ukránok számára Európában.

---

Az EU a 330 millió euró összegű szükséghelyzeti csomag részeként 25 millió eurót mozgósított Ukrajna kiber- és digitális rezilienciájának növelésére.

Uniós szankciók

2014 márciusa óta az EU sorozatosan szankciókat vezet be Oroszországgal szemben. Kezdetben ezt még a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálására és Ukrajna szándékos destabilizálására válaszul tette.

Az EU korlátok közé szorította Oroszország uniós tőkepiacokhoz való hozzáférését is, például azáltal, hogy számos orosz bankkal szemben elrendelte a vagyoni eszközök befagyasztását és finanszírozási tilalmat szabott ki, továbbá egyes bankokat kizárt a SWIFT-hálózatból, és limitálta a kulcsfontosságú pénzügyi piaci infrastruktúrához való hozzáférésüket. Az Orosz Központi Bankkal folytatott ügyleteket betiltotta, ami annyit tesz, hogy az említett pénzintézet nem férhet többé hozzá az uniós központi bankokban és magánintézményekben tárolt eszközeihez.

Az EU emellett a félretájékoztatás és a dezinformáció terjesztésének megakadályozása érdekében betiltotta az állami tulajdonú orosz média általi műsorszolgáltatást az EU-ban. Egyúttal lezárta légterét az orosz légi járművek, kikötőit pedig az orosz hajók előtt, és szállítási tilalmat rendelt el az orosz közúti fuvarozók számára. További intézkedések: az Oroszországból származó nyersolaj tengeri behozatalának tilalma, a G7-partnerekkel egyeztetett globális árplafon bevezetése az olajra, importtilalom az orosz szén valamennyi formájára.

Az EU és a világ országai által bevezetett szankciók kikezdték Oroszország gazdasági bázisát, és megfosztották az országot a kritikus technológiáktól és piacoktól, megnyirbálva hadviselési képességét. Oroszország jövőbeli gazdasági növekedése várhatóan jelentős mértékben lelassul, és elmarad más feltörekvő piacok, fejlődő gazdaságok és fejlett gazdaságok növekedése mögött.

• Pénzügyi üzenetszolgáltatások (mindenekelőtt SWIFT) nyújtásának tilalma 10 orosz bank részére
• Oroszországnak az EU tőke- és pénzügyi piacaihoz való hozzáférésére vonatkozó korlátozások
• Az Orosz Központi Bankkal és az Orosz Regionális Fejlesztési Bankkal folytatott ügyletek tilalma
• Az euróban denominált bankjegyek Oroszország rendelkezésére bocsátásának tilalma
• Az orosz állami tulajdonban lévő szervezetekkel folytatott ügyletek tilalma
• Az orosz szervezetek uniós hitelminősítő intézetek általi minősítésének tilalma
• A kriptotárcák rendelkezésre bocsátásának tilalma

Novemberben az Európai Unió Tanácsában megegyezés született arról, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 83. cikkének (1) bekezdésében meghatározott uniós dimenziójú bűncselekmények listájára felveszik az uniós szankciók megsértését. E döntést követően a Bizottság javaslatot terjesztett elő egy olyan irányelvre, amely meghatározza az uniós szankciók megsértésének bűncselekményi tényállásait és a megfelelő büntetéseket.

A dezinformáció elleni küzdelem

Az EU 2022-ben folytatta az olyan eszközök kidolgozására irányuló munkáját, amelyekkel a politikai és gazdasági károk, valamint a hírnévromlás okozta költségeket azokra az elkövetőkre tudja hárítani, akik káros információmanipulációt, illetve más jellegű beavatkozásokat végeznek, például a választások vagy a nyílt médiakörnyezet kárára.

Az Európai Külügyi Szolgálat fokozott kommunikációs tevékenységet folytatott, és az EUvsDisinfo weboldal révén nyomon követte, elemezte és feltárta az orosz kormány által művelt információmanipulációt és dezinformációt.

Az EU az általa biztosított közvetlen támogatást kiterjesztette Ukrajna stratégiai kommunikációs erőfeszítéseire is, miközben a háborús propaganda elleni fellépés jegyében szorosan együttműködött hasonlóan gondolkodó nemzetközi partnereivel, különösen a G7-tel és a NATO-val. A Bizottság dezinformáció elleni hálózata nyomon követte és elemezte a hamis narratívákat, és a Bizottság által készített heti jelentésekben intézkedéseket és ellennarratívákat javasolt.

A dezinformáció terjedése elleni küzdelemben az EU szoros együttműködést folytat az online platformokkal és más érdekelt felekkel. A dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódexet az érintett ágazati szereplők 2018 óta használják arra, hogy önkéntes alapon önszabályozási normákat fogadjanak el a dezinformáció leküzdése érdekében. 2022 júniusában a megerősített kódexet 34 fél írta alá (jelentős online platformok, új és szakosodott platformok, a reklámipar érdekelt felei, tényvizsgálók, továbbá kutatási és civil társadalmi szervezetek). A felülvizsgált kódex célja, hogy megnyirbálja a dezinformációt terjesztők pénzügyi ösztönzőit, biztosítsa a politikai hirdetések átláthatóságát, és megerősítse a tényellenőrző közösség szerepét.

A humanitárius válság kezelése

Oroszország agressziós háborújának kezdete óta Ukrajnában a humanitárius szükségletek soha nem látott méreteket öltöttek. 2022 végéig az országban több mint 13 millióan részesültek humanitárius támogatásban. Az Ukrajnának biztosított pénzügyi támogatás teljes összegéből az ukrajnai fegyveres konfliktus által sújtott polgári lakosságot támogató humanitárius segítségnyújtási programokra 485 millió euró értékű humanitárius támogatást különítettek el, a háború által szintén súlyosan érintett Moldova részére pedig 38 millió eurót. Az uniós humanitárius finanszírozás létfontosságú támogatást nyújtott, beleértve az olyan alapvető árukhoz és szolgáltatásokhoz biztosított hozzáférést, mint például az oktatás, az egészségügyi ellátás és az élelmezés. További 200 millió eurót az Ukrajnán belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek támogatására fordítottak.

Az EU számára az ukrán polgári lakosság védelme volt az elsődleges. Az ukrán polgári védelmi hatóságokkal együttműködve a Bizottság az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében elindította eddigi legnagyobb és legösszetettebb műveletét. Ez arra irányult, hogy a legsürgetőbb szükségletekre reagálva nem pénzbeli támogatást bocsásson Ukrajna és a szomszédos országok rendelkezésére, és biztonságosan evakuálják a fegyveres konfliktus elől menekülőket. Az uniós tagállamok és a mechanizmushoz hozzájáruló nem uniós országok által biztosított közel 78 000 tonna támogatás, valamint a rescEU-készletekből rendelkezésre bocsátott eszközök értéke év végére összesen elérte a csaknem félmilliárd eurót.

A Bizottság a tagállamokkal és az Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Irodájával együtt elosztóközpontokat hozott létre az ukrán határon és a leginkább érintett tagállamokban, hogy felgyorsítsa a menedékkérők EU-n belüli áthelyezését és a betegáthelyezéseket. Az európai közlekedési szolgáltatók már a háború kezdetén felajánlották, hogy az Ukrajnából érkező menekültek számára ingyenes fuvart biztosítanak az európai országokba.

A folyamatos kezelésre vagy sürgős orvosi ellátásra szoruló ukrán polgári személyek és katonák uniós országokba és Norvégiába irányuló egészségügyi evakuálását az uniós polgári védelmi mechanizmus koordinálta. A Bizottság logisztikai központokat hozott létre, hogy az Európából érkező segítséget megfelelő mederbe terelje, és a humanitárius partnereket a helyszínen tudja támogatni. E központok közül több helyen orvosi ellátást is biztosítottak, így például a lengyelországi Jasionkában, a romániai Jászvásáron és a szlovákiai Kassán. Itt a betegek biztonságos evakuálásáról gondoskodtak, valamint felkészülten várták a menekültek tömeges érkezését az EU-val határos országokból. Az evakuálási műveleteket a rescEU flotta új egészségügyi evakuálási repülőgépe támogatta, amelyet Norvégia üzemeltet, és az EU finanszíroz. Az év végéig több mint 1670 beteget szállítottak 19 európai ország valamelyik kórházába.

Az Ukrajnával és az ukrán lakossággal való európai szolidaritás példaértékű megnyilvánulásaként az év során az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében mind a 27 tagállam, továbbá Észak-Macedónia, Norvégia és Törökország is segítséget ajánlott fel Ukrajnának. A magánvállalatok által adományozott termékek központi elosztása érdekében további készletet kellett biztosítani a sürgősen szükséges eszközökből, például orvosi felszerelésekből és ideiglenes menedékhelyekből.

30 ország ajánlott fel segítséget.

Több mint 77 500 tonna nem pénzbeli támogatás

1260 áramfejlesztő

1105 transzformátor

185 mentőautó

125 tűzoltóautó

129 nehézgépkocsi

33 ponton és Bailey-híd

Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja azon tagállamok egészségügyi rendszereire is nyomást gyakorolt, amelyek egészségügyi ellátást biztosítottak a menekültek számára az EU-ban. Egy, az EU-val kötött megállapodásnak köszönhetően a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége pszichológiai és érzelmi támogatást tudott nyújtani a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeknek Ukrajnában, az EU-ban és az Európai Gazdasági Térség országaiban.

Az Európai Gyógyszerügynökség és a Bizottság Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatósága az ellátási láncokkal kapcsolatos esetleges problémák megelőzése érdekében szorosan nyomon követte a fontos gyógyszerekből és az orvostechnikai eszközökből meglévő készleteket, köztük a gyermekgyógyászati vakcinák és a fertőző betegségek elleni oltóanyagok rendelkezésre állását. A menekülteket befogadó tagállamok támogatást kaptak a szennyvízmegfigyelés terén is annak ellenőrzéséhez, hogy szennyvízelvezető rendszerükben jelen vannak-e különböző kórokozók. A Bizottság ezeket az intézkedéseket olyan nemzetközi partnerekkel hangolta össze, mint például az Egészségügyi Világszervezet.

Ukrajna energiarendszerét súlyosan érinti, hogy Oroszország kitartóan és szándékosan az ország energiaipari infrastruktúráját veszi célba. Az EU a tagállamokkal és magánvállalatokkal együtt több millió euró értékű vészhelyzeti energetikai berendezést szállított Ukrajnának. Ezenkívül Ukrajna számára 32 millió euró összegű segítséget gyűjtöttek össze a legsürgetőbb szükségletek fedezésére az Energiaközösség által a Bizottság kérésére létrehozott Ukrajnai Energiatámogatási Alapon keresztül. Decemberben Ursula von der Leyen elnök bejelentette, hogy az EU körülbelül 30 millió eurót mozgósítani fog arra a célra, hogy mintegy 30 millió energiatakarékos villanykörtét beszerezzen Ukrajna számára.

Az EU emellett több mint 40 millió euró értékben vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekkel szembeni ellenintézkedéseket és felszereléseket bocsátott rendelkezésre a rescEU-készletekből, és 13 millió eurót különített el az orosz megszállók által megrongált csernobili laboratóriumok helyreállítására.

A fegyveres konfliktus elől menekülők befogadása

A gyors és hatékony segítségnyújtás érdekében az Európai Unió március 4-én, az EU történetében először, példátlan gyorsasággal aktiválta az átmeneti védelemről szóló irányelvet. Amellett, hogy védelmet nyújtott az orosz agressziós háború elől menekülőknek, egyértelmű jogállást és tartózkodási engedélyt biztosítva számukra valamelyik uniós tagállamban, iskoláztatásról, szociális jóléti intézkedésekről, foglalkoztatásról, orvosi ellátásról és lakhatásról is gondoskodott számukra.

A Bizottság az igények nyomon követésére és az operatív reagálás koordinálására szolgáló központi platformként létrehozta az EU szolidaritási platformját. Az ukrán és orosz nyelven is elérhető platform lehetővé tette az uniós tagállamok számára, hogy megosszák egymással az alapvető információkat több millió menekült európai országokba való érkezésével kapcsolatban. Márciusban a Bizottság egy tíz pontból álló tervet terjesztett elő a menekültek fogadásával kapcsolatos európai koordináció megerősítésére.

A Bizottság emellett kommunikációs kampányt indított annak érdekében, hogy tájékoztassa a menekülteket az őket megillető jogokról és azokról a megbízható információforrásokról, amelyekből tájékozódhatnak, ha az EU-ba jönnek. 2022 végéig az uniós tagállamokban mintegy 4,5 millió személyt vettek hivatalosan nyilvántartásba átmeneti védelem céljából.

Oktatás konfliktusok idején

Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja súlyos csapást mért az ország oktatási rendszerére. Ez a diákokat, a tanárokat, valamint a közigazgatást és az oktatási létesítményeket egyaránt érintette, több ezrüket ért valamilyen kár. Az Európai Unió támogatásával az UNICEF tanfelszereléseket bocsátott rendelkezésre, és továbbképzéseket szervezett a tanárok számára az életvezetési készségek oktatásáról és az érzelmi támogatásról.

Az uniós becslések szerint az Ukrajnából érkező menekültek mintegy egyharmada iskoláskorú gyermek. Ezek a gyermekek ugyanolyan jogokban és védelemben részesültek, mint valamelyik uniós ország állampolgárságával rendelkező társaik. Szeptemberben, az új tanév kezdetén 20 tagállamban összesen mintegy félmillió ukrán gyermeket integráltak az iskolarendszerekbe.

A Bizottság a nemzeti oktatási rendszereket több módon is támogatta: a 2022/2023-as tanévre vonatkozó gyakorlati kézikönyvvel, az ukrán felsőoktatási képesítések gyorsított elismerésére vonatkozó iránymutatással, társaktól való tanulási lehetőségek biztosításával, online platformokkal, valamint az európai oktatást, képzést, ifjúságot és sportot támogató Erasmus+ program rugalmas finanszírozási mechanizmusain keresztül.

Júniusban a Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy vizsgálják felül az uniós iskolaprogram keretében a 2022/2023-as tanévre vonatkozó támogatási kérelmeiket annak érdekében, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukrán gyermekek ellátását is biztosítani tudják. A program gyümölcs, zöldség, tej és bizonyos tejtermékek kiosztását támogatja a gyermekek körében óvodáskortól középiskolás korig. Ennek eredményeként összesen 2,9 millió eurót átcsoportosítottak a szóban forgó országok számára.

A Bizottság elindította az MSCA4Ukraine kezdeményezést is, amelyet a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések keretében finanszíroznak. A kezdeményezésnek köszönhetően a háború elől menekülő tudósok támogatására egy 25 millió eurós költségvetést bocsátottak rendelkezésre. Így az érintettek folytatni tudták munkájukat az uniós tagállamokban és a Horizont Európához társult országokban működő tudományos és nem tudományos szervezeteknél, miközben az ukrajnai kutatási és innovációs közösségekkel meglévő kapcsolataikat is fenntartották.

2022-ben az EU 100 millió eurót különített el a lerombolt ukrán iskolák újjáépítésére, és 14 millió eurót adományozott az ukrajnai gyermekeknek szánt iskolabuszok beszerzésére és szállítására. A Bizottság szolidaritási kampányt is szervezett, amelynek keretében felkérte az állami és magánszervezeteket, hogy adományozzanak iskolabuszokat Ukrajnának. Decemberig 240 busz indult útnak Ukrajnába az uniós tagállamokból az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül.

VIDEÓ Ukrajna jövőjének hajtóereje.

Az uniós tagállamoknak nyújtott támogatás

Az EU a tagállamainak is gyors és szolidáris támogatást nyújtott, amikor elkezdték befogadni és elszállásolni az Ukrajnából menekülőket. A kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támogatás (REACT-EU) pandémiás válságkezelő eszközéből 3,5 milliárd eurót haladéktalanul elérhetővé tett ezen országoknak. A tagállamok és régióik emellett azzal a lehetőséggel is élhettek, hogy az európai menekültekre irányuló kohéziós fellépés (CARE) révén a meglévő forrásokat átcsoportosíthatták arra a célra, hogy alapvető fogyasztási javakat, pl. élelmiszereket és ruhát tudjanak biztosítani. E támogatás kiterjesztése érdekében a Bizottság júniusban bemutatta a területeknek nyújtott rugalmas támogatásról (FAST-CARE) szóló javaslatát, amellyel további segítséget kíván nyújtani a tagállamoknak a menekültek érdekében végzett munkájukhoz. A 2014–2020-as időszakra kidolgozott CARE keretében (beleértve a fent említett REACT-EU-t is) összesen mintegy 17 milliárd euró áll potenciálisan rendelkezésre, a 2021–2027-es időszakot felölelő FAST-CARE pedig hasonlóan hozzávetőleg 17 milliárd eurót biztosít.

Ezenfelül a 2014–2020-as és a 2021–2027-es belügyi alapokat is fel lehetett arra használni, hogy az uniós tagállamok támogatást kapjanak az Ukrajnából menekülők fogadásához. Az uniós frontországok számára 400 millió eurót elkülönítettek a menedékhelyek, az élelmiszer- és egészségügyi ellátás költségeinek fedezésére és a határigazgatás támogatására.

Kilenc tagállam kért támogatást az EU technikai támogatási eszközén keresztül az átmeneti védelemről szóló irányelv végrehajtásához, legyen szó az Ukrajnából menekülők uniós munkaerőpiacon való elhelyezkedésének elősegítéséről vagy az iskolai tanterveknek az ukrán tanulók igényeihez való hozzáigazításáról.

Az Oroszországgal és szövetségesével, Belarusszal folytatott együttműködési programok felfüggesztését követően az EU 26,2 millió eurót átcsoportosított. Az eredetileg e két országgal megvalósítandó projektekre előirányzott összeget ehelyett arra fordítják, hogy megerősítsék a tagállamok Moldovával és Ukrajnával folytatott együttműködését.

Az EU ezenkívül módosította 15 együttműködési program jogi keretét. Ezek határon átnyúló és transznacionális jellegűek voltak, de az orosz agressziós háború zavart okozott megvalósításukban. Ezekre a módosításokra azért került sor, hogy a tagállamokat támogató, valamint az ukránok és a moldovaiak javát szolgáló projekteket, köztük a menekülteket támogató projekteket továbbra is végre lehessen hajtani.

• A kohéziós alapok teljes rugalmassága és egyszerűsítése.
• A finanszírozás 30%-át a helyi hatóságok és a civil társadalmi szervezetek kapják.
• Rugalmasság a nyersanyag- és munkaerőhiány miatt késedelmes projektek végrehajtásában.
• Heti 100 EUR egyszerűsített támogatás menekültenként, 26 héten keresztül.
• További 3,5 milliárd EUR kohéziós előfinanszírozás.

A mezőgazdasági termelők és a halászok támogatása

A háború által leginkább sújtott uniós mezőgazdasági termelőket támogató intézkedések között szerepelt egy 500 millió euró összegű rendkívüli támogatási csomag is. Az uniós mezőgazdasági termelők fokozott támogatásban részesültek a vidékfejlesztési alapokon keresztül, ami lehetővé tette a tagállamok számára, hogy az érintett mezőgazdasági termelőknek és agrár-élelmiszeripari vállalkozásoknak egyszeri átalányösszeget fizessenek. Emellett az, hogy a gabonatermelés maximalizálása érdekében ideiglenesen lazítottak a vetésforgó szabályain a 2022/2023-as gazdasági évben, várhatóan 1,5 millió hektár területet vissza fog állítani a termelésbe.

A műtrágyapiacnak a Covid19-világjárványt követően kialakult, már eleve kihívásokkal teli helyzetét tovább súlyosbította, hogy Oroszország az energiaexportot fegyverként használja. A gázárak megugrása nyomán 2022 szeptemberében a nitrogénműtrágyák költségei mintegy 149%-kal emelkedtek az azt megelőző évhez képest. Erre reagálva a Bizottság számos kezdeményezést előterjesztett, amelyek célja, hogy mind uniós, mind globális szinten biztosítsák a műtrágyák rendelkezésre állását és megfizethetőségét. A mezőgazdasági termelőket támogató intézkedések között szerepelt olyan célirányos pénzügyi segítség is, mint például az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válságkeret révén nyújtott különleges támogatás, a műtrágyát helyettesítő alternatív megoldások támogatása, valamint a piaci átláthatóság fokozása érdekében a műtrágyapiaci megfigyelőközpont létrehozása.

Az egyre emelkedő energia- és nyersanyagárak az uniós halászat és akvakultúra-ágazat szereplőit is súlyosan érintették. A nehézségekkel küzdő ágazat megsegítése érdekében az EU aktiválta az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapot, hogy támogassa a piaci szereplőket, és konkrét válságkezelési intézkedéseket vezessen be. Ezek a kezdeményezések kiegészítik az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válságkeret révén rendelkezésre álló kezdeményezéseket. Ez utóbbiakat annak idején azzal a céllal fogadták el, hogy segítsék az uniós vállalatokat a magas energiaárak és az Ukrajna elleni orosz agressziós háború egyéb következményeinek kezelésében (további információk a 2. fejezetben).

A háborús bűncselekmények kivizsgálásához és büntetőeljárás alá vonásához nyújtott támogatás

Az EU számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy az orosz politikai döntéshozókat felelősségre vonja az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi jogszabályok és a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértéséért Ukrajnában.

Márciusban az uniós tagállamok és további partnerországok együttesen úgy határoztak, hogy az ukrajnai helyzetet közösen a Nemzetközi Büntetőbíróság elé utalják. Az EU – amellett, hogy továbbra is támogatja a Bíróság munkáját – jelezte szándékát, miszerint kész együttműködni a nemzetközi közösséggel egy olyan ad hoc nemzetközi törvényszék vagy „hibrid” törvényszék létrehozásában, amelynek célja Oroszország agressziós bűntetteinek kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása.

2022 végéig Ukrajna és 14 uniós tagállam nyomozást indított az Oroszország által Ukrajnában elkövetett nemzetközi jogi bűncselekmények ügyében. E tagállamok közül néhány már közvetlenül együttműködik Ukrajnával és az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségével (Eurojust) a közös nyomozócsoporton keresztül, amelynek feladata a bizonyítékgyűjtés, valamint a háborús és az emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálása. Az Eurojust megbízatását 2022 júniusában megerősítették, lehetővé téve számára, hogy megőrizze, elemezze és tárolja a nemzetközi jogi bűncselekményekkel kapcsolatos bizonyítékokat.

Az EU módosította továbbá az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziójának megbízatását annak érdekében, hogy az ukrán hatóságoknak az orosz agressziós háborúval összefüggésben Ukrajna ellen elkövetett nemzetközi bűncselekmények kivizsgálásában és büntetőeljárás alá vonásában is támogatást tudjon nyújtani.

A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) a nyilvánosan elérhető információk összegyűjtésére és elemzésére létrehozott egy külön munkacsoportot, amellyel Ukrajnának és a Nemzetközi Büntetőbíróságnak az online tartalmak ellenőrzésére irányuló munkáját kívánja támogatni.

2022 novemberében a Bizottság különböző lehetőségeket terjesztett a tagállamok elé arra nézve, hogy miként lehetne Oroszországgal megfizettetni az Ukrajna elleni, provokáció nélkül indított agresszió során elkövetett atrocitásokat. Rövid távon a Bizottság új pénzügyi struktúra létrehozását javasolta, amellyel az orosz állam befagyasztott és immobilizált vagyoni eszközeit kezelnék, befektetnék, majd a bevételeket Ukrajna érdekében használnák fel. Hosszabb távon, a szankciók feloldását követően ezeket a pénzeszközöket fel lehetne használni annak biztosítására, hogy Oroszország teljes kártérítést nyújtson az Ukrajnának okozott károkért.

Ukrajna újjáépítése

Oroszország agressziós háborúja már eddig is mérhetetlen pusztítást okozott az ukrán városokban és közösségekben. A Világbank becslése szerint a helyreállítás költségei akár a 600 milliárd eurót is elérhetik. Ahhoz, hogy Ukrajna újjá tudja építeni országát és gazdaságát, közös nemzetközi erőfeszítésre lesz szükség.

Ami a hosszú távú újjáépítést illeti, a Bizottság és a G7-elnökség közös szervezésében október 25-én Berlinben nemzetközi szakértői konferenciára került sor Ukrajna helyreállításának, újjáépítésének és modernizációjának témájában. A július 4–5-én a svájci Luganóban megrendezett, Ukrajna újjáépítéséről szóló konferencián tartott megbeszélésekre építve a berlini konferencia további szakértői tanácsokkal szolgált a helyreállítás folyamatával kapcsolatban. A konferencia eredménye hozzá fog járulni a Bizottság által májusban javasolt nemzetközi koordinációs platform kialakításához. Decemberben a G7-vezetők megállapodtak abban, hogy Ukrajnával és nemzetközi partnerekkel, valamint az érintett nemzetközi szervezetekkel és nemzetközi pénzügyi intézményekkel szoros együttműködésben létrehoznak egy többszereplős platformot az adományozók koordinációjára. A platform kulcsfontosságú lesz az Ukrajna rehabilitálási, helyreállítási és újjáépítési erőfeszítéseivel kapcsolatos szükségletek és erőforrások összehangolásában. A munkacsoport elnöki tisztét az EU, Ukrajna és az Egyesült Államok közösen látják majd el. A csoport munkáját a technikai titkárság fogja támogatni. Ennek lesz egy brüsszeli irodája, amelynek a Bizottság ad otthont, és egy kijevi irodája is, amelyet az ukrán kormány fog biztosítani.

Bevezetés

Az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése és a szennyezés okozta hármas válság sürgető kihívás, amely azonnali fellépést igényel. Továbbra is az európai zöld megállapodás az EU ütemterve e sürgető kihívások kezelésére.

Ráadásul a világ két történelmi jelentőségű eseménye – a Covid19-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja – még inkább megerősítette az EU elkötelezettségét amellett, hogy folytassa a zöld átállást, felgyorsítva a változás ütemét.

A 2022-ben egyre súlyosabbá váló szélsőséges időjárási események rávilágítottak arra, hogy további uniós és nemzetközi fellépésre van szükség az éghajlatváltozás elleni küzdelem, az aszályokkal szembeni reziliencia növelése és az ökoszisztémák helyreállítása érdekében. A további kezdeményezések között említendők a szennyező anyagokra vonatkozó szigorúbb szabályok, a vegyi növényvédő szerek használatának csökkentése, a csomagolási hulladék kezelése és a fenntarthatóbb jövő kialakítása.

Az európai zöld megállapodás megvalósítása

Az EU hosszú távú növekedési stratégiájának célja annak biztosítása, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon. Ezt a célt rögzítette az európai klímarendelet azzal a jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalással együtt, hogy az EU 2030-ig legalább 55%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Az EU terve ennek megvalósítására az európai zöld megállapodás. Az EU 2022-ben folytatta az éghajlat-politikai céljainak elérésére irányuló bátor fellépését.

Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló uniós politika sarokköve és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás költséghatékony csökkentésének kulcsfontosságú eszköze. Az EU ETS egy olyan piactér, ahol a résztvevők a kibocsátási határértékek betartásával a legnagyobb hatékonyság érdekében egymás között adhatják-vehetik a kibocsátási egységeket. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2022-ben elfogadta az EU ETS felülvizsgálatára irányuló bizottsági javaslatot. Politikai megállapodás született továbbá a földhasználatból, a földhasználat-megváltoztatásból és az erdőgazdálkodásból származó kibocsátásokra és szén-dioxid-elnyelésre, a Szociális Klímaalap létrehozására és a kibocsátásmentes személygépkocsikra és kisteherautókra való, 2035-ig megvalósítandó átállásra vonatkozó javaslatokról is.

Globális fellépés a bolygónkért

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, az éghajlatváltozás értékelésének első számú nemzetközi fóruma a 2022-ben közzétett három jelentésében megerősítette, hogy bolygónk gyors felmelegedése az ember által gyakorolt hatásoknak tulajdonítható, és meghatározta az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó pályákat. Az EU folytatta együttműködését a nemzetközi partnerekkel annak érdekében, hogy az ágazati célok megerősítésével, a gazdaság egészére kiterjedő célok elérésével és a nulla nettó kibocsátásra vonatkozó stratégiák kidolgozásával ambiciózusabb célokat lehessen kitűzni.

Az uniós diplomácia az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésének márciusi ülésén támogatta egy jogilag kötelező erejű, a műanyagszennyezés elleni küzdelmet segítő globális megállapodás elfogadását. A tervek szerint a tárgyalások 2024-ig le fognak zárulni. A jövőbeli megállapodás célja a meglévő kezdeményezések és megállapodások megerősítése, különösen a műanyagok életciklusának tervezési és gyártási szakaszában. A műanyag környezetbe való szivárgásának megszüntetésére irányuló átfogó cél elérése érdekében ugyanis egyesíteni kell az összes érdekelt erőfeszítéseit.

Az ENSZ éghajlatváltozási és környezetvédelmi konferenciái

2022 júniusában, az ENSZ égisze alatt létrejött Bázeli Egyezmény, Rotterdami Egyezmény és Stockholmi Egyezmény Feleinek Konferenciáján előrelépés történt a vegyi anyagok és a hulladékok megfelelő kezelése terén. Az említett három egyezmény közös célkitűzése az emberi egészségnek és a környezetnek a veszélyes vegyi anyagokkal és hulladékokkal szembeni védelme. Ennek részeként mérföldkőnek számító döntés született az elektronikus hulladék globális kereskedelmének ellenőrzéséről és az ellenőrizetlen hulladéklerakás megelőzéséről. Az EU továbbá globális szabványok kidolgozását javasolta a mikroműanyagok jelentős forrását jelentő használt gumiabroncsok kezeléséről. A résztvevők újfent szorgalmazták a régi elektromos berendezésekben és olajokban széles körben jelen lévő vegyi anyagok, a poliklórozott bifenilek 2025-ig történő kivonását.

Az ENSZ Sarm es-Sejkben (Egyiptom) tartott 2022. évi éghajlatváltozási konferenciáját (COP27) megelőzően az EU konstruktív tárgyalásokat kezdett annak érdekében, hogy a Párizsi Megállapodásban foglalt, a globális felmelegedés növekedésének legfeljebb 1,5 °C-ra való korlátozására vonatkozó célkitűzéssel összhangban ösztönözze a globális éghajlat-politikai fellépést.

Egyiptomban, a COP27 csúcstalálkozón az EU Frans Timmermans ügyvezető alelnök vezetésével arra szólította fel a feleket, hogy sürgősen tegyenek lépéseket az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére, ugyanakkor az éghajlatváltozás elkerülhetetlen, az elkövetkező évtizedekben megnyilvánuló következményeihez való alkalmazkodás érdekében is.

A konferencia résztvevői az éghajlatváltozás mérséklését célzó munkaprogramot fogadtak el az ez irányú törekvések és végrehajtás fokozása érdekében. Az EU tudatában van annak, hogy sürgősen fokozni kell a globális fellépést és támogatni kell az éghajlatváltozás által érintett legsérülékenyebb fejlődő országokat, és ezért támogatja a veszteségek és károk megelőzésére, minimalizálására és kezelésére szolgáló új alap létrehozását. Egy ilyen alap megteremti a segítségre szorulók és a segíteni tudók közötti nagyobb szolidaritás alapjait. Az EU és az Afrikai Unió a Global Gateway stratégia (lásd a 8. fejezetet) keretében bejelentette az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és a rezilienciát célzó, az „Európa együtt” megközelítés szellemében Afrikában megvalósuló kezdeményezést, amelynek keretében 1 milliárd euró került mozgósításra.

A rendezvény keretében ezenkívül az EU öt partnerországgal (Guyana, a Kongói Köztársaság, Mongólia, Uganda és Zambia) erdészeti partnerséget indított, valamint bejelentették a dél-afrikai igazságos energetikai átmenetre irányuló, ambiciózus, hosszú távú beruházási tervet. Az EU fontos stratégiai partnerségeket kötött Namíbiával és Kazahsztánnal a fenntartható nyersanyagokkal és a megújuló hidrogénnel kapcsolatban, és fokozta az együttműködést Egyiptommal a tiszta energiára való átállás terén, amely magában foglalta a megújuló hidrogénre vonatkozó stratégiai partnerséget is.

© Az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény

Az EU új, a COP27 és a COP15 konferenciákhoz kapcsolódóan elindított és évente megrendezésre kerülő, #ForOurPlanet elnevezésű kampányának célja, hogy az elkövetkező években globális támogatást nyújtson a természetvédelmi és éghajlat-politikai fellépésekhez.

Az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény májusban tartott 15. ülésszakán 38 határozatot fogadtak el, amelyek kiemelik a fenntartható földgazdálkodás szerepét a többszörös válságok kezelésében. A résztvevők együttesen kötelezettséget vállaltak az aszállyal szembeni reziliencia fokozására és a jövőbeli jólét érdekében a földterületek helyreállításába való beruházásra.

Az EU erőteljesen szorgalmazta annak elismerését, hogy az ökoszisztémák helyreállítása, az újraerdősítés és a természetalapú megoldások fontos szerepet töltenek be a föld és a talaj védelmében, és hangsúlyozta a természet védelme, valamint az aszályok és az éghajlatváltozás hatásainak kezelése között fennálló kritikus fontosságú összefüggést.

2022-ben az évtized legnagyobb, biológiai sokféleséggel foglalkozó konferenciája újabb lehetőséget kínált egy világszintű találkozóra, ahol a világ vezetői megállapodtak a biológiai sokféleségre vonatkozó új globális keretről. Az ENSZ biológiai sokféleséggel foglalkozó, eredetileg 2020-ra tervezett konferenciáját (COP15) a Covid19-világjárvány miatt két külön alkalommal kellett megszervezni. Az első részre 2021. október 11. és 15. között virtuális konferenciaként került sor Kunmingban (Kína), ahol a felek a Kunmingi Nyilatkozat elfogadásával megerősítették, hogy elkötelezettek a 2050-re vonatkozó korábbi elképzelés megvalósítása mellett, mely szerint harmóniában kell élnünk a természettel. A konferencia második felére 2022. december 7. és 19. között került sor Montrealban (Kanada). Az eseményen 196 ország találkozott, hogy globális megállapodásra jusson a természet és a bolygó védelméről, és 2050-ig elérendő hosszú távú célokat, illetve 2030-ra vonatkozó mérföldköveket határozzon meg. Az EU Virginijus Sinkevičius biztos vezetésével valamennyi féllel együttműködött, hogy nagyratörő globális megállapodást kössön a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme, helyreállítása, fenntartható használata és az azokba való beruházás érdekében.

A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény részes feleinek konferenciája 19. ülésén (CITES COP19), amelyre 2022. november 14. és 25. között került sor Panamavárosban (Panama), az EU aktívan hozzájárult a több mint 500 újonnan jegyzékbe vett faj fenntartható kereskedelmét lehetővé tevő kulcsfontosságú eredmények eléréséhez. Ez elengedhetetlen a biológiai sokféleség egészségünket, élelmezésbiztonságunkat és megélhetésünket veszélyeztető globális csökkenésének kezeléséhez.

Tények a biológiai sokféleség csökkenéséről

1 millió fajt fenyeget a kihalás veszélye.

Az emberek radikálisan megváltoztatták a Föld felszínének háromnegyedét.

A világ gabonater­melésének 75%-a függ a beporzóktól.

A világ bruttó hazai termékének a fele függ a természettől.

A rák kezelésére használt gyógyszerek 70%-a természetes vagy a természet ihlette termék.

A természet védelme és helyreállítása Európában

Szélsőséges időjárás

Európában 2022-ben rekordszintet ért el az aszály. Az európai aszálymegfigyelő központ előrejelzéseivel összhangban a terméshozamok az egész kontinensen jelentősen csökkentek, az energiatermelés pedig a vízenergia-termelés csökkenése miatt visszaesett.

A vízi élővilágot is sújtotta és az uszályokkal történő szállításban is zavarokat okozott a nagy folyók történelmileg alacsony vízszintje. Nyáron az EU területének 60%-án regisztráltak súlyos aszályokat, amelyek következtében az erdőtüzek jelentős kárt okoztak a terményekben és az infrastruktúrákban. Ez a polgári védelmi intézkedésekkel együtt több mint 2,4 milliárd euróba került az EU-nak.

A magas hőmérséklet és a csapadék súlyos hiánya Európa-szerte szinte minden folyót érintett, akadályozva az energiatermelést és a folyami közlekedést.

Ezek a szélsőséges időjárási események a jövőben elkerülhetők lesznek az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésével és az éghajlati válság kezelésével. Az EU „Irány az 55%!” intézkedéscsomagja ambiciózusabb célokat tűz ki ezen a területen. Emellett az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia hozzá fog járulni az európai polgárok, mezőgazdasági termelők és vállalkozások szélsőséges időjárással szembeni rezilienciájának a javításához.

A kombinált aszálymutató 2022. szeptemberi térképe szerint az EU területének 35%-án figyelmeztetés, 25%-án pedig riasztás volt érvényben. A legnagyobb talajnedvesség-hiány Nyugat-Európában (Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Hollandiában, Németországban, Spanyolországban stb.), valamint kelet- és délkelet-európai országokban volt tapasztalható. A növényzetet a talajnedvesség-hiány és a vegetáció hiánya miatt érő stressz szinte az EU egész területét érintette. A csapadékhiány kisebb mértékű volt és egyenletesen oszlott meg az EU területén. Görögország, Spanyolország és Olaszország déli részein, valamint Kelet-Európa egyes részein a körülmények teljes mértékben helyreálltak. Az érintett időszakban a talaj nedvességtartalmának és a növényzetnek az ideiglenes helyreállása nem volt jelentős mértékű.

Az erdők és a vadon élő állatok és növények védelme

2022-ben az erdőtüzek is súlyos problémát jelentettek. Európában eddig soha nem látott nagyságrendben, több mint 800 000 hektáron pusztított tűz. A mentőcsapatok a Kopernikusz műholdfelvételeket és más térinformatikai adatokat használó katasztrófakezelési szolgáltatásra támaszkodva nyújtottak segítséget az érintett országoknak, köztük Görögországnak, Spanyolországnak, Franciaországnak és Portugáliának, továbbá néhány nem uniós országnak a nyári tüzek megfékezéséhez.

Az európai erdőtűz-információs rendszer szerint a tűzidény a szokásos júliusi, augusztusi és szeptemberi hónapoknál tovább tartott, és az év későbbi szakaszában is számos kritikus eseményre került sor. Még a korábban általában nem érintett területeken – például Közép- és Észak-Európában – is gyakrabban fordultak elő erdőtüzek. Mivel 2022-ben a leégetett területek 38%-a Natura 2000 védett területen helyezkedett el, a biológiai sokféleség immateriális veszteségekkel járó csökkenése következtében sérülékenyebbé váltak az ökoszisztémák. Az EU Szolidaritási Alapját, amelyet 2002-ben hoztak létre azzal a céllal, hogy pénzügyi támogatást nyújtson a természeti katasztrófák által sújtott területek újjáépítéséhez, az erdőtüzek következtében Európa-szerte okozott károkra reagálva az EU 2022-ben ismét mozgósította.

Az erdők kulcsszerepet játszanak az európai ökoszisztémák és a biológiai sokféleség védelme szempontjából. Központi szerepet töltenek be a szén-dioxid megkötésében is, amely egyébként a légkörbe kerülne, tovább súlyosbítva az éghajlatváltozást. Csupán egy év leforgása alatt az erdőtüzek következtében a becslések szerint több mint 2 milliárd euró gazdasági kár keletkezett, és több mint 25 millió tonna szén-dioxid került a légkörbe. Az Unió helyzetéről szóló szeptemberi beszédében Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke bejelentette, hogy a következő erdőtűzidényre megkétszerezik az EU légi tűzoltási képességét.

Novemberben az Európai Bizottság javaslatot tett a magas színvonalú szén-dioxid-eltávolítás megbízható tanúsításának első önkéntes uniós keretére. Elfogadása esetén ez az eszköz segíteni fogja az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, és hozzá fog járulni az EU éghajlat-politikai, környezetvédelmi és szennyezőanyag-mentességi céljainak eléréséhez.

2022 végéig közel 9,5 millió fát telepítettek az EU-ban annak a kötelezettségvállalásnak a részeként, hogy az EU 2030-ig 3 milliárd fát ültet. A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós erdőstratégia részét képező kötelezettségvállalás értelmében az Európai Unióban legalább további 3 milliárd új fát kell ültetni az ökológiai elvek maradéktalan tiszteletben tartása mellett.

A szintén a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégia részét képező, a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének megszüntetését célzó felülvizsgált uniós cselekvési terv célja annak biztosítása, hogy a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós fellépés átfogó választ adjon a jelenlegi kihívásokra. A cselekvési terv négy célkitűzése a következő: a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmét ösztönző tényezők kezelése, új jogi és szakpolitikai eszközök feltárása, a végrehajtás megerősítése és a globális együttműködés előmozdítása.

Azon cél eléréséhez, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon, az EU-nak minimális szintre kell csökkentenie kibocsátásait, ugyanakkor a kibocsátást nem lehet nullára csökkenteni. A fennmaradó kibocsátások ellensúlyozására az EU-nak évente több száz millió tonna CO₂-t kell eltávolítania a légkörből.

A javasolt keret alapján tanúsítható szén-dioxid-eltávolítási típusok a következők:

Karbongazdálkodás, például az erdők és a talaj helyreállítása, valamint a vizes élőhelyek és tőzeglápok kezelése.

Tartós tárolás, például szén-dioxid leválasztásával és tárolásával járó bioenergia vagy közvetlen szén-dioxid-leválasztás és -tárolás.

Szén-dioxid tartós termékekben és anyagokban, például a faalapú építési termékekben történő tárolása.

Az uniós tanúsítási keretrendszernek köszönhetően több vállalkozás, mezőgazdasági termelő, erdész és más érdekelt fél férhet hozzá ezekhez az új lehetőségekhez azáltal, hogy harmonizált és megbízható tanúsítást vehet igénybe.

2022 júniusában a Bizottság javaslatcsomagot fogadott el a leromlott állapotú ökoszisztémák helyreállítása érdekében, ami kulcsfontosságú lépés az ökoszisztémák összeomlásának elkerülése, valamint az éghajlatváltozás és a csökkenő biológiai sokféleség legsúlyosabb hatásainak megelőzése terén. A Bizottság emellett a minőségi és változatos vetőmagok és növényi szaporítóanyagok rendelkezésre állásának biztosítását célzó jogszabályok korszerűsítésén is dolgozik a fenntarthatóság, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a biológiai sokféleség célkitűzéseinek elérése érdekében.

VIDEÓ A 2022. évi európai Zöld Hét résztvevői az uniós természet-helyreállítási jogszabályról beszélgetnek, 2022. június.

Ukrajna júniusban csatlakozott a LIFE uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikai finanszírozási eszközhöz. Ez azt jelenti, hogy Ukrajna az Oroszország agressziós háborúja által okozott súlyos károkat követően – a szennyezéstől és az ökoszisztémák pusztulásától kezdve más hosszú távú hatásokig – támogatást kaphat a környezet helyreállításához. Rövid távon a LIFE program a szükségletek elemzése révén támogathatja Ukrajna újjáépítési erőfeszítéseit, és többek között természetalapú megoldások révén segíthet a talaj és a víz szennyezésmentesítésében. Izland után Ukrajna a második olyan nem uniós ország, amely csatlakozik a LIFE programhoz.

A szennyezőanyag-mentesség felé

Összhangban azzal a céllal, hogy az EU 2050-re kiiktatja a szennyezésből eredő károkat, októberben a Bizottság szigorúbb szabályokat terjesztett elő a környezeti levegő minőségére, a felszíni, illetve felszín alatti vizekben található szennyező anyagokra, valamint a települési szennyvíz kezelésére vonatkozóan. Ezek a szabályok végső soron javítani fogják a közegészségügyet, csökkentve a korai halálesetek számát és a hosszú távú egészségügyi költségeket.

Levegőminőség

A javasolt új szabályok:

• meghatározzák a 2030-ra teljesítendő, a levegő minőségére vonatkozó átmeneti uniós előírásokat, amelyek jobban igazodnak az Egészségügyi Világszervezet iránymutatásaihoz;
• tíz év alatt több mint 75%-kal csökkentik a fő szennyező anyag, a legfeljebb 2,5 mikrométer átmérőjű szálló por (PM_2.5) koncentrációja okozta haláleseteket;
• biztosítják, hogy a légszennyezésből eredő egészségkárosodást szenvedő személyeknek joguk legyen kártérítésre az uniós levegőminőségi szabályok megsértése esetén, és jogukban álljon, hogy nem kormányzati szervezetek képviseljék őket a károk megtérítésére irányuló kollektív keresetek esetén;
• költségei nem érik el a bruttó hazai termék 0,1%-át, ugyanakkor az általuk a gazdaság és a társadalom számára biztosított előnyök legalább hétszer nagyobbak.

Vízminőség

Az új javaslatok tartalma:

• a felszíni és felszín alatti vizekben található káros anyagokra vonatkozó új és szigorúbb előírások;
• a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk az ilyen szennyező anyagok jelenlétének csökkentése érdekében;
• költséghatékonyabb és méltányosabb szennyvízkezelés „a szennyező fizet” elvvel összhangban;
• megelőző intézkedések az ipar (újfajta vagy kevesebb ipari vegyi anyag használata) és a mezőgazdasági termelők (például kevesebb vagy kevésbé káros peszticidek használata) számára.

A javaslatok az Európa jövőjéről szóló konferencia során felmerült konkrét igényekre is választ adnak (lásd a 9. fejezetet). E konferencián a polgárok a vegyi növényvédő szerek és műtrágyák használatának drasztikus csökkentésére és a fenntartható mezőgazdaság fejlesztésére szólítottak fel.

Emellett az EU és a földközi-tengeri államok javaslatot nyújtottak be a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetnek a Földközi-tenger kénkibocsátás-ellenőrzési területként való kijelölésére vonatkozóan. A javaslat célja a levegő és a víz minőségének javítása a hajózásból származó kéntartalmú szennyező anyagok csökkentése révén.

A növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló rendeletre irányuló javaslat olyan intézkedéseket vezet be, amelyek csökkentik az uniós élelmiszerrendszer környezeti lábnyomát, és hozzájárulnak az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése miatt már elszenvedett gazdasági veszteségek enyhítéséhez. A javaslat célja, hogy 2030-ig 50%-kal csökkenjen a vegyi és veszélyesebb növényvédő szerek használata, valamint a kártevők elleni védekezés környezetbarátabbá tétele. A Natura 2000 hálózattal összhangban a városi zöldterületeken, így a nyilvános parkokban és kertekben, játszótereken, iskolákban, szabadidős vagy sportpályákon, nyilvános utakon és védett területeken tilos lesz mindenféle növényvédő szer használata.

A közlekedési és az ipari kibocsátások csökkentése

2022-ben az EU elindította a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok értékláncának ipari szövetségét is, amely új kezdeményezés célja, hogy ösztönözze a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok termelését és kínálatát a légi és vízi közlekedésben. A szövetség munkája fontos lesz a nehezen dekarbonizálható ágazatok – például a légi és a tengeri közlekedés – számára szükséges alternatív üzemanyagok biztosításához. További előrelépés történt az alternatív üzemanyagoknak ezen ágazatokban történő használatára vonatkozó szabályok kidolgozása terén is. Ha e szabályokat 2023-ban sikerül elfogadni, egyértelmű utat fognak meghatározni az említett ágazatok dekarbonizációjához.

Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv korszerűsítésére irányuló bizottsági javaslat jelentősen csökkenteni fogja az ipari létesítményekből és Európa legnagyobb állattartó gazdaságaiból származó káros kibocsátásokat, miközben hosszú távú beruházási biztonságot nyújt, ösztönzi az innovációt és növeli Európa energia- és erőforrás-függetlenségét. A felülvizsgálat a meglévő irányelvre épül, és mintegy 50 000 nagy agráripari létesítményre terjed ki Európában. E létesítményeknek az ipar, a nemzeti és uniós szakértők, valamint a civil társadalom által meghatározott elérhető legjobb technikák alkalmazásával meg kell felelniük a kibocsátási határértékeknek. Az új szabályok hatékonyabb engedélyezést és célzott támogatást biztosítanak az élen járó vállalkozások innovációjához és az ipari szereplők körforgásos gazdaságot előmozdító beruházásaihoz. Ez erősíteni fogja a szennyezés csökkentése és a dekarbonizáció közötti kapcsolatot, valamint növelni fogja az átláthatóságot és a nyilvánosság részvételét az engedélyezési eljárásban.

A Bizottság novemberben új kibocsátási előírásokra irányuló javaslatot is előterjesztett. Az új Euro 7 szabványok célja annak biztosítása, hogy a személygépkocsik, a kisteherautók, a tehergépkocsik és a buszok – a jelenlegi szabályok által garantáltnál jóval hosszabb ideig – sokkal tisztább üzeműek maradjanak, különösen a legsúlyosabb légszennyezési problémákkal küzdő városokban. A javaslat a kipufogócsőből, a fékekből és a gumiabroncsokból származó kibocsátást szabályozza. Ezenkívül hozzájárul az új, szigorúbb levegőminőségi előírások eléréséhez is. Az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás át fog alakulni uniós ipari kibocsátási portállá, amelynek segítségével mindenki könnyen képet alkothat a környezetében zajló szennyező tevékenységekről.

Újdonságok az Euro 7 rendeletben

Valamennyi személygépkocsi, könnyű haszongépjármű, tehergépjármű és autóbusz esetében:

a fékekből származó kibocsátásokra vonatkozó határértékek;

a gumiabroncsok által okozott mikroműanyag-szennyezésre vonatkozó szabályok;

a járműveknek hosszabb ideig kell megfelelniük a kibocsátási szabályoknak;

hatékonyabb kibocsátási vizsgálatok;

a megfelelés digitális nyomon követése;

jobb piacfelügyeleti vizsgálatok.

A belső égésű motorral felszerelt járművek esetében:

tüzelőanyag- és technológiasemleges kibocsátási határértékek;

további szennyező anyagok szabályozása;

közúti vizsgálatok a vezetési feltételek szélesebb körének figyelembevételével.

Elektromos és hálózatról tölthető hibrid járművek esetében:

az akkumulátorok tartósságára vonatkozó követelmények.

A biogazdálkodás és a minőségi élelmiszerek ösztönzése

A fenntartható mezőgazdaság és a peszticidhasználat csökkentése elengedhetetlen a hosszú távú élelmezésbiztonság garantálásához. A tagállamok a Bizottság ajánlásait követően 2021-ben benyújtották a közös agrárpolitika reformjára vonatkozó terveiket. 2022 augusztusában a Bizottság hivatalosan jóváhagyta a közös agrárpolitikához kapcsolódó stratégiai terveket, amelyek felvázolják, hogy az egyes tagállamok hogyan kívánják felhasználni a közvetlen kifizetéseket, és milyen gazdasági beavatkozásokat irányoznak elő a vidékfejlesztés támogatása érdekében. A várhatóan 2023-ban hatályba lépő új jogszabály előkészíti az utat a méltányosabb, környezetbarátabb és hatékonyabb agrárpolitika előtt. Célja, hogy fenntartható jövőt biztosítson az európai mezőgazdasági termelők számára, célzottabb támogatást nyújtson a kisebb gazdaságoknak, és nagyobb rugalmasságot biztosítson az uniós tagállamok számára ahhoz, hogy az intézkedéseket a helyi körülményekhez igazítsák.

A Bizottság márciusban javaslatot fogadott el a mezőgazdasági termékek, a borok és a szeszes italok elnevezéseinek (földrajzi árujelzők) oltalmát biztosító rendszer megerősítésére. A földrajzi árujelzők rendszere meghatározott termékek elnevezését védi a földrajzi eredetükkel összefüggő különleges minőség, jellemzők vagy hírnév, valamint az előállításukhoz kapcsolódó hagyományos szakértelem népszerűsítése céljából.

Az Uniós Ökológiai Díjak díjátadó ünnepségére első alkalommal Brüsszelben került sor 2022 szeptemberében, az uniós ökológiai nap keretében. A nyolc, Belgiumból, Németországból, Spanyolországból, Franciaországból, Horvátországból, Olaszországból, Ausztriából és Svédországból érkező nyertes mindegyike aktívan hozzájárul az európai ökológiai ágazat növekedéséhez, innovációjához, valamint ahhoz, hogy az ágazatnak köszönhetően a mezőgazdaság mérsékelt hatást gyakoroljon az éghajlatra és a környezetre.

Fenntartható életmód

A városoknak és a polgároknak kulcsszerepet kell játszaniuk a zöld és fenntartható Európa megteremtésében. Az EU célja, hogy pénzügyi támogatás és környezetvédelmi kezdeményezések révén támogassa az emberközpontú projekteket és a helyi önkormányzatokat ennek az új világnak a közös tervezésében.

2022-ben EU-szerte 100 polgármester írta alá a Zöld város megállapodást, amelynek keretében kötelezettséget vállaltak arra, hogy fellépnek a környezetgazdálkodás következő öt területén: levegő, víz, természet és biológiai sokféleség, körforgásos gazdaság és hulladék, valamint zaj. Az uniós kezdeményezés célja, hogy városok tisztábbá, környezetbarátabbá és egészségesebbé váljanak.

A legelőször 2020-ban bejelentett új európai Bauhaus kezdeményezés összefogja a polgárokat, a szakértőket, a vállalkozásokat és az intézményeket, hogy újraálmodják a fenntartható életformát Európában és máshol. A kezdeményezés egy kísérletezésre és kapcsolatteremtésre szolgáló platform létrehozásán túl támogatja a pozitív változásokat azáltal is, hogy szép, fenntartható és befogadó projektek számára biztosítja az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap keretében létrehozott Európai Városfejlesztési Kezdeményezés célja a városi innováció, valamint a városok fenntartható jövő építéséhez szükséges képességeinek és tudásának támogatása. Az októberben közzétett első pályázati felhívás 50 millió euró összegű uniós finanszírozást bocsátott rendelkezésre az új európai Bauhaus innovatív projektjeinek támogatására. A városokat felkérték, hogy mutassanak be a körforgásos gazdasággal és a karbonsemlegességgel, a kulturális örökség megőrzésével, az épületek megfizethető lakhatási megoldások céljából való átalakításával és a városi területeknek az új európai Bauhaus értékeivel – fenntarthatóság, inkluzivitás és esztétika – összhangban történő rehabilitációjával kapcsolatos projektötleteket.

Az Új Európai Bauhaus díj 2022. évi győzteseit a júniusban első alkalommal megrendezett Új Európai Bauhaus Fesztiválon hirdették ki, amelynek keretében az EU minden tájékáról érkeztek résztvevők, hogy együtt ünnepeljenek és megosszák egymással a zöld átállással kapcsolatos helyi, kreatív megközelítéseket. A díjazott projektek 15 különböző tagállamból kerültek ki.

A fiatalok innovatív szellemiségének hangsúlyozására az Új Európai Bauhaus Fiatal Tehetségei díj a 30 év alatti fiatal alkotók projektjeinek ítélhető oda. A 2022-es ifjúság európai évét kiegészítve az új európai Bauhaus állt a DiscoverEU elnevezésű kezdeményezés középpontjában. Ez utóbbi kezdeményezés a 18 éves fiataloknak teszi évről évre lehetővé, hogy ingyen utazzanak Európán belül. Ennek keretében egy új európai Bauhaus útvonalat is kidolgoztak a résztvevők számára.

VIDEÓ A közönségszavazást „A jövő kertjei” elnevezésű ciprusi projekt nyerte, amelynek keretében a politikailag megosztott fővárosban, Nicosiában egy elhagyatott területet közösségi kertté alakítottak át.

Az EU az „Oktatás az éghajlatért” koalícióval közösen bejelentette, hogy felhívást tesz közzé a tanulási helyek átalakítására, a tanulási terek társadalomszerte történő átalakítására szolgáló hálózat létrehozása céljából.

Az Ukrajnában dúló fegyveres konfliktusra reagálva az új európai Bauhaus szakemberei elemzik a szükségszállások iránti igényt és a háború utáni újjáépítés előkészítéseként fenntartható lakóhelyeket terveznek (lásd az 1. fejezetet).

VIDEÓ A FOLK elnevezésű lengyel projekt célja a hagyományos vidéki építészet felélesztése és a lengyel kulturális örökség kincseinek megőrzése.

Fenntartható és intelligens mobilitás

A Bizottság hivatalosan elindította a „Szövetség a kibocsátásmentes légi közlekedésért” elnevezésű önkéntes európai kezdeményezést, amely a magán- és a közszféra érdekelt feleinek részvételével jött létre a hidrogénüzemű és elektromos légi járművek kereskedelmi célú használatának előkészítésére. A szövetség a 2050-re tervezett mindegy 26 000 kibocsátásmentes légi járműnek köszönhetően teljesíteni fogja azon kötelezettségvállalását, hogy az ágazatot összehangolja az EU éghajlat-politikai törekvéseivel.

Az autók és más járművek biztonságosabbá tétele, valamint az automatizált járművekre vonatkozó keret meghatározása érdekében 2022-ben hatályba lépett az általános járműbiztonsági rendelet. A keret, amely a maga nemében az első a világon, védi a fogyasztókat, valamint ösztönzi az innovációt és javítja az európai autóipar versenyképességét.

A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz – a zöld megállapodást támogató uniós finanszírozási eszköz – keretében a Bizottság Unió-szerte számos közlekedési infrastrukturális projektbe ruház be. Ezek célja a határokon átnyúló infrastruktúrák javítása és az új technológiák előmozdítása. Példaként említhető a Lyont és Torinót összekötő vasútvonalon kialakítandó alagút, a Fehmarnbelt-szoroson áthaladó állandó összeköttetés és a Rail Baltica projekt.

Annak érdekében, hogy Európa közlekedési infrastruktúrája polgári és védelmi célokra egyaránt alkalmas legyen, a Bizottság cselekvési tervet fogadott el a katonai mobilitásról, és kilátásba helyezte a katonai mobilitást segítő projektek támogatását. Más projektek az energiahatékony és kibocsátásmentes mobilitás előre jelzett növekedéséhez szükséges infrastruktúra kiépítéséhez fognak hozzájárulni.

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében összesen 25,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás áll rendelkezésre a transzeurópai közlekedési hálózat projektjeinek társfinanszírozására az uniós tagállamokban.

A vasút európai évét (2021) követően az EU megkezdte a távolsági és a határokon átnyúló vasúti személyszállítási szolgáltatások fellendítését célzó új cselekvési tervének végrehajtását. A Bizottság felkérte a vasúttársaságokat, a pályahálózat-működtetőket és a nemzeti hatóságokat, hogy javasoljanak olyan határokon átnyúló kísérleti szolgáltatásokat, amelyek kezelik a határokon átnyúló vasúti személyszállítás útjában álló, fennmaradó akadályokat. A fenntartható közlekedésre való átállás a zöld megállapodás átfogó intézkedéscsomagjának részeként biztosítani fogja, hogy az uniós közösségek és a gazdaság egészséges és biztonságos környezetben fejlődhessenek 2050-et követően.

Fel kell lendíteni a határokon átnyúló vasúti személyszállítást. 2018-ban az EU-ban a határokon átnyúló forgalom az utasforgalom esetében 7%-ot tett ki, míg az áruforgalom esetében 52%-ot. 2019-ben hetente 2804 hagyományos, nemzetközi távolsági személyszállító vonat közlekedett, a 2001-es 2545-höz képest, és a nagy sebességű, nemzetközi távolsági személyvonatok száma pedig csaknem megduplázódott, a 2001-es 637-hez képest 2019-ben 1244 volt. A nemzetközi éjszakai személyszállító vonatok száma jelentősen csökkent, a 2001-es heti 1257-ről 445-re 2019-ben. Összességében 95%-kal nőtt a határokon átnyúló nagy sebességű szolgáltatások száma, 65%-kal csökkent a határokon áthaladó éjszakai vonatok száma, és 1%-kal nőtt az összesített határokon átnyúló szolgáltatás.

Bevezetés

Az EU azon elképzelése, hogy Európa vezető szerepet töltsön be a digitális korban, szorosan kapcsolódik az EU klímasemlegességi célkitűzéséhez. A digitális évtizedként is ismert tízéves terv célértékeket határoz meg a közszolgáltatások és a vállalkozások digitalizálására, digitális infrastruktúrák – például az 5G és a szuperszámítógépek – kiépítésére, valamint annak biztosítására, hogy az európaiak rendelkezzenek azokkal a készségekkel, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy magabiztosan mozogjanak a digitális környezetben. Az EU 2022-ben elfogadott Digitális évtized 2030 szakpolitikai programja biztosítani fogja, hogy a tagállamok teljesítsék ezeket a célértékeket.

Az európai digitális évtized úttörő korszak lesz a biztonságosabb és fenntarthatóbb világ felé való átmenet terén. E célból az EU 2022-ben lépéseket tett a kiberbiztonsági szabályok aktualizálása, a digitális jogok elismerése és a digitális szolgáltatók fokozott elszámoltathatósága érdekében, miközben létrehozta a szükséges digitális infrastruktúrát és támogatta a digitális készségek fejlesztését. Emellett új szabályokat javasolt az adatokhoz való méltányosabb hozzáférésre vonatkozóan, és előrehaladást ért el a különböző ágazatok digitalizációjának szabályozása terén.

Digitalizáció a polgárok szolgálatában

Az európai digitális évtized alapja a digitalizáció emberközpontú megközelítése. Ez azt jelenti, hogy az egyének jogait és szabadságait online ugyanúgy tiszteletben kell tartani, mint offline. 2022-ben az EU elfogadta a digitális évtizedben érvényre juttatandó digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozatot, amely egyértelmű referenciapontokat határoz meg annak érdekében, hogy az emberek kellő védelem mellett és felkészülten használhassák az új technológiákat.

Az első elv az, hogy a középpontban az emberek állnak. A digitális technológiáknak védeniük kell az egyének jogait, támogatniuk kell a demokráciát, és biztosítaniuk kell, hogy a digitális szereplők mindegyike felelősségteljesen és biztonságosan járjon el. Az EU világszerte előmozdítja ezeket az értékeket. A második alapelv a szolidaritás és inkluzivitás. A technológiának egyesítenie kell az embereket, nem megosztania. Mindenkinek hozzá kell férnie az internethez, a digitális készségekhez, a digitális közszolgáltatásokhoz és a méltányos munkafeltételekhez. A harmadik elv a választás szabadsága. Tisztességes online környezetet kell biztosítani az embereknek, védeni kell őket az illegális és káros tartalmak ellen, és fel kell őket készíteni az új és kialakulóban lévő technológiákkal, például a mesterséges intelligenciával való interakcióra. A negyedik alapelv a részvétel. Az uniós polgárok számára lehetővé kell tenni, hogy minden szinten részt vehessenek a demokratikus folyamatban, és ellenőrzést gyakorolhassanak saját adataik felett. Az ötödik alapelv a biztonság és a védelem. A digitális környezetnek biztonságosnak és védettnek kell lennie. A gyermekektől az idősekig minden felhasználót fel kell ruházni a megfelelő készségekkel, és védeni kell. A hatodik alapelv a fenntarthatóság. A digitális eszközöknek támogatniuk kell a fenntarthatóságot és a zöld átállást. Az embereknek ismerniük kell eszközeik környezeti hatását és energiafogyasztását.

Kiberbiztonság és reziliencia

Az európaiak egyre több időt töltenek az interneten, és a társadalom is egyre inkább összekapcsolódik, ezért egyre több és veszélyesebb kiberfenyegetéssel kell szembenéznünk. Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja egyedülálló fenyegetést jelent Európa kibervédelmére nézve is.

2022-ben az EU aktualizálta azokat a jogszabályokat, amelyek valamennyi tagállamra kiterjedően közös, magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedéseket irányoznak elő. A 2022 decemberében közzétett új jogszabály – az úgynevezett NIS 2 irányelv – 2023. január 16-án felváltotta a kiberbiztonsági irányelvet (NIS-irányelv). Az európai kiberbiztonság általános szintjének növelése érdekében az új szabályok bővítik azon kritikus fontosságú szervezetek és ágazatok körét, amelyeknek kockázatkezelési intézkedéseket kell hozniuk.

A nyilvánosság számára elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók

Szennyvíz- és hulladékgazdálkodás

Egyes kritikus fontosságú termékek (például gyógyszerek, orvostechnikai eszközök és vegyi anyagok) gyártása

Élelmiszerek

Digitális szolgáltatások (például közösségi hálózati platformok és adatközpont-szolgáltatások)

Űripar

Postai, futárpostai szolgáltatások

Közigazgatás

Fényképek © Adobe Stock

A kritikus infrastruktúrák, például a tenger alatti kábelek, valamint a szállításra és kommunikációra használt vezetékek gyakran szorosan kapcsolódnak számos különböző digitális szolgáltatáshoz, ezért azokat védeni kell. Az Északi Áramlat gázvezetékeinek szabotázsa és más események nyilvánvalóvá tették, hogy az uniós kritikus infrastruktúrák rezilienciája veszélyben forog. A közelmúltban elfogadott jogszabályok hamarosan aktualizált és átfogó jogi keretet biztosítanak az EU számára a kritikus infrastruktúrák fizikai és kiberrezilienciájának megerősítése érdekében.

A gyorsan változó fenyegetettségi helyzet fényében az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a kritikus infrastruktúrák zavarait illetően az uniós polgári védelmi mechanizmus révén erősítsék meg a korai figyelmeztetést és a gyorsreagálást szolgáló kapacitásokat. A javaslat emellett sürgeti a kulcsfontosságú partnerekkel és a szomszédos országokkal a kritikus infrastruktúrák rezilienciája terén folytatott együttműködés megerősítését is.

Ami a mindennapi életünkben használt digitális termékeket illeti, a Bizottság 2022 szeptemberében javaslatot terjesztett elő a kibertámadásokkal szembeni rezilienciáról szóló új jogszabályra vonatkozóan. Sok termék – például babamonitorok, okoseszközök, hangvezérelt hangfalak – kiberbiztonsági szintje alacsony, ami nagy fokú sebezhetőséget és a problémák megoldására szolgáló biztonsági frissítéseket illetően következetlenségeket eredményez. Ezen túlmenően e termékek felhasználói gyakran nehezen tudják megállapítani, hogy az adott termék biztonságos-e a kiberfenyegetésekkel szemben. Az új javaslat biztosítani fogja, hogy a gyártók fokozzák termékeik biztonságát és a biztonsági tulajdonságok átláthatóságát.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály és a digitális piacokról szóló jogszabály

Az online platformok napjaink digitális világának másik kulcsfontosságú elemét jelentik. Lehetővé teszik, hogy kommunikáljunk, információhoz jussunk és online vásároljunk. Ugyanakkor a jogellenes vagy káros tartalmak és a tisztességtelen piaci gyakorlatok összefüggésében bizonyos kockázatokat is hordoznak. Az EU ezért vezette be a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt és a digitális piacokról szóló jogszabályt, amelyek 2022 novemberében léptek hatályba.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály új, korábban példa nélküli normát határoz meg az online platformok és keresőprogramok jogellenes és káros tartalmakkal kapcsolatos elszámoltathatóságára vonatkozóan. Amint a jogszabályt 2023 őszétől alkalmazni kell az online óriásplatformokra és a nagyon népszerű online keresőprogramokra, 2024 februárjától pedig az összes többi platformra, jobb védelmet fog biztosítani az internethasználók és alapvető jogaik számára az interneten. A szolgáltatók számára előnyt jelent majd az egységes belső piaci szabályrendszer, a kisebb platformok pedig könnyebben tudnak növekedni.

Ehhez kapcsolódóan a 2023. május 2-től alkalmazandó, a digitális piacokról szóló jogszabály vissza fogja szorítani a nagy online platformok, az úgynevezett kapuőrök tisztességtelen gyakorlatait. 2023. szeptember 6-ig valamennyi kapuőrt jegyzékbe veszik, és legkésőbb 2024. március 6-ig meg kell felelniük a jogszabályban meghatározott kötelezettségeknek. A jogszabály felsorolja azokat az intézkedéseket, amelyeknek a kapuőröknek meg kell felelniük; jó példa erre, hogy a kapuőrök már nem tudják kedvezőbben rangsorolni saját termékeiket, mint a platformjukon kínált, ám harmadik féltől származó hasonló termékeket.

A rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformokról szóló rendelet

A turisták védelme érdekében a Bizottság azt is javasolta, hogy tegyék átláthatóbbá a rövid távú bérbeadásra és szállásadásra vonatkozó adatokat, különösen a tulajdonosi információk, a címadatok és a cégnyilvántartási azonosítók igénylése tekintetében. Ez lehetővé teszi az érintett települések hatóságai számára, hogy a foglalási platformokkal együttműködve kiszűrjék a jogellenes hirdetéseket, és megvédjék a fogyasztókat a jogi szempontból nem megfelelő szállások igénybevételétől.

Roaming: egy újabb évtized

A 2022 júliusától hatályos új és továbbfejlesztett, barangolásról szóló rendeletnek köszönhetően külföldi utazásaink során újabb 10 évig élvezhetjük a belföldi díjszabás szerinti barangolás és a gyorsabb mobilinternet nyújtotta előnyöket. Tájékoztatást kaphatunk azokról a szolgáltatásokról is, amelyek többletköltségekkel járnak, így elkerülhetjük a váratlan díjakat, amikor telefonunk automatikusan csatlakozik műholdas hálózatokhoz. Emellett tájékoztatást kaphatunk arról is, hogy külföldi tartózkodásunk alatt az Unión belül milyen alternatív módokon érhetők el a segélyhívó szolgálatok.

Egységes töltő

Az új szabályoknak köszönhetően uniós fogyasztóként hamarosan minden elektronikus eszközünkhöz azonos töltési megoldást használhatunk, és nem lesz szükség arra, hogy minden újonnan megvásárolt eszközhöz külön töltőt vegyünk. 2024 végére az Unióban értékesített valamennyi mobiltelefont, táblagépet és fényképezőgépet fel kell szerelni univerzális C típusú USB-töltőcsatlakozóval. 2026 tavaszától ez az előírás a laptopokra is kiterjed. Ennek nyomán a fogyasztók csökkenthetik az elektronikus hulladék mennyiségét.

Az egységes töltőről szóló irányelv hatálya alá tartozó elektronikus eszközök a következők: mobiltelefonok, egerek, billentyűzetek, laptopok, e-könyv-olvasók, hordozható navigációs rendszerek, hordozható hangszórók, fejhallgatók, fülhallgatók és bluetooth-fülhallgatók, kézi játékkonzolok, digitális fényképezőgépek és táblagépek.

Fényképek © Adobe Stock

Digitális technológiák az ipar számára

Összekapcsoltság

A fokozott összekapcsoltság javítja az életminőséget, előnyös a gazdaság szempontjából; és a fenntartható életvitelhez is egyre fontosabb.

A városi, vidéki és távoli területek között azonban változatlanul jelen van a digitális szakadék. Az uniós tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből mintegy 130 milliárd eurót fektetnek be a digitális átállást előmozdító intézkedésekbe, beleértve az összekapcsoltságot szolgáló intézkedéseket is. Ez az összeg a tagállamok által az eszköz keretében 2022 végéig igényelt források 26%-ának felel meg, és jóval meghaladja a digitális kiadásokra vonatkozóan előirányzott 20%-os minimumkövetelményt (a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekkel a 6. fejezet foglalkozik részletesebben).

A 27 nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv összességében mintegy 16,5 milliárd euró ráfordítást irányoz elő az összekapcsoltságot szolgáló intézkedések terén. A cél a digitális hálózati infrastruktúra kiépítése a következő négy évben, többek között a vidéki és távoli régiókban is, lehetővé téve azok fejlődését, valamint fellendítve az innovációt és a fenntarthatóságot. Az EU az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az InvestEU program, valamint az Európai Beruházási Bank nyújtotta kölcsönök révén szintén nagyobb teret enged az összekapcsoltságot előmozdító beruházásoknak.

Az összekapcsoltságot szolgáló uniós infrastruktúra javítása érdekében a Bizottság 2022-ben az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz digitális programja keretében közzétette az első pályázati felhívásokat is. A Bizottság többféle kezdeményezéshez is társfinanszírozást nyújt. Ezek Európa fő közlekedési útvonalait és helyi közösségeit látják el 5G összeköttetéssel, fejlett technológiákat támogató alapvető hálózatokat építenek ki vagy korszerűsítenek, illetve EU-szerte lefektetik a közlekedési és energetikai infrastruktúrát szolgáló, operatív digitális platformok létrehozásának alapjait.

Digitális Európa program

A 2021 és 2027 között 7,5 milliárd eurós költségvetéssel gazdálkodó Digitális Európa program az első olyan uniós finanszírozási program, amelynek célja, hogy a digitális technológiát a közigazgatási szervek, a vállalkozások és a lakosság szolgálatába állítsa.

2022-ben számos pályázati felhívást tettek közzé. Ezek nyomán az adatterekkel, a blokklánc-infrastruktúrákkal, a fejlett digitális készségekkel kapcsolatos képzésekkel, illetve a mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos projektek, valamint a tagállamok és a Bizottság közötti hatékonyabb kiberbiztonsági együttműködést célzó tevékenységek juthatnak finanszírozási lehetőséghez.

További pályázati felhívásokat tettek közzé a nagy teljesítményű nemzeti számítástechnikai központokkal, a nemzeti szintű fejlett kvantumkommunikációs infrastruktúra-rendszerek és -hálózatok kiépítésével, valamint az európai digitális innovációs központokkal kapcsolatban.

A csipekről szóló európai jogszabály: Európa versenyképességének megerősítése

A csipek és a félvezetők valamennyi elektronikus termékben megtalálhatók, az okoseszközöktől kezdve az űr- és védelmi rendszerekig. Központi szerepet játszanak napjaink gazdaságaiban és mindennapi életünkben. A közelmúltbeli globális csiphiány zavarokat okozott az ellátási láncokban, termékhiányt idézett elő az autóktól az orvostechnikai eszközökig, és egyes esetekben még gyárakat is be kellett zárni.

Az ilyen zavarok jövőbeli megelőzése érdekében az EU javaslatot tett a csipekről szóló európai jogszabályra, amely számos stratégiai célkitűzés megvalósítása révén elő fogja segíteni az EU félvezető-ökoszisztémájának kiépítését. E célkitűzések egyike az EU kutatási és technológiai vezető szerepének megerősítése, ami növelni fogja innovációs kapacitását a fejlett csipek tervezése, gyártása és csomagolása terén. Ugyanakkor a csipekről szóló európai jogszabály egyik további célja a korszerű gyártást érintően jelentkező szakemberhiány kezelése, hogy ezen a fontos területen az EU továbbra is vonzó hely maradjon a világ legkiválóbb tehetségei számára.

Az európai adatstratégia terén elért eredmények

Az adatok – különösen az ipari adatok – hozzájárulnak a digitális gazdaság fellendítéséhez, de az ilyen adatokban rejlő lehetőségek továbbra is nagyrészt kiaknázatlanok. A Bizottság a 2022-ben előterjesztett adatmegosztási jogszabály révén valamennyi gazdasági ágazatra kiterjedően új szabályokat javasolt arra vonatkozóan, hogy az EU-ban előállított adatokat ki használhatja fel és ki férhet hozzá azokhoz.

A 2020-as európai adatstratégia célja, hogy az EU vezető szerepet töltsön be az adatvezérelt társadalomban. A 2020-as adatkormányzási rendelet megkönnyíti az ágazatok és a tagállamok közötti adatmegosztást. A 2022-es adatmegosztási jogszabály egyértelművé teszi, hogy ki teremthet értéket az adatokból. Tíz közös európai adattér, az ipartól a mobilitásig, az európai zöld megállapodástól az energiáig és az egészségügyig. A fogyasztók és a vállalkozások termékek és szolgáltatások felhasználásával adatokat állítanak elő. Az adatmegosztási jogszabály lehetővé teszi számukra, hogy alacsonyabb árat fizessenek az értékesítés utáni szolgáltatásokért és a csatlakoztatott tárgyaik javításáért. Manapság, ha egy gyári robot meghibásodik, csak a gyártó férhet hozzá az adatokhoz, így a vállalatnak nincs más lehetősége, mint hogy a gyártót hívja ki javításra. A jövőben a felhasználó kérheti, hogy egy esetleg olcsóbb szerviz is hozzáférjen az adatokhoz. A fogyasztók és a vállalkozások továbbá az ezen adatokhoz való hozzáférésen alapuló szolgáltatások igénybevételére kínálkozó új lehetőségeket is élvezhetik. Manapság a különböző gyártóktól származó berendezésekkel (traktorral, automatikus öntözőrendszerrel) rendelkező mezőgazdasági termelők nem tudják kiszervezni berendezéseik adatelemzését. Az adatokhoz kizárólag az egyes gyártók férnek hozzá. A jövőben a termelők személyre szabott tanácsokat kaphatnak egy olyan vállalattól, amely összegyűjti az adatokat a különböző berendezésekből. A fogyasztók és a vállalkozások továbbá könnyebben hozzáférhetnek majd az eszköz által gyűjtött vagy előállított adatokhoz. Manapság, ha egy kávézó tulajdonosa jobb kávét kíván felszolgálni, a kávégépgyártó vállalat pedig javítani akarja termékeit, a vállalat hozzáférhet a gép által előállított adatokhoz, hogy megtervezze a kávéfőzők következő generációját, a bártulajdonos azonban nem fér hozzá az információkhoz. Az adatmegosztási jogszabály előírja, hogy a jövőben mindkét fél kapjon hozzáférést a gép által gyűjtött valamennyi adathoz.

Ezenfelül a „GreenData4All” kezdeményezés hozzá fog járulni Európa zöld és digitális átalakulásához azáltal, hogy naprakésszé teszi a környezeti térinformatikai adatokra és a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó uniós szabályokat. A cél az, hogy az adatok könnyebben hozzáférhetők legyenek az innováció és a tényeken alapuló döntéshozatal számára.

Az egészségügyi ellátás digitalizációja az EU-ban

Az egészségügyi adatok értékes információkkal szolgálnak az egészségügyi szolgáltatók és a kutatók számára. A Covid19-világjárvány felgyorsította a digitális egészségügyi termékek és szolgáltatások fejlesztését és bevezetését, a távegészségügy pedig általánossá vált. Sőt, megmutatta, hogy válsághelyzetben a naprakész, megbízható és megtalálható, hozzáférhető, interoperábilis és újrafelhasználható egészségügyi adatok kulcsfontosságúak a hatékony ellátás biztosításához és az eredményes kezelés kialakításához.

A 2022 májusában előterjesztett európai egészségügyi adattér az első olyan közös, egy adott területre összpontosító adattér, amelynek létrehozása az uniós adatstratégiából következik, és az európai egészségügyi unió kialakításának szerves részét képezi. Az adattér az egyének érdekeit és jogait helyezi a középpontba.

A cél az, hogy az Unióban fokozott ellenőrzést gyakorolhassunk elektronikus egészségügyi adataink felett, és hogy elektronikus egészségügyi dokumentációnkat megoszthassuk egy általunk választott orvossal, akár egy másik tagállamban is. Egyúttal rendelkezésre fog állni a megbízható uniós és tagállami irányítási mechanizmusokat és biztonságos adatkezelési környezetet garantáló jogi keret is. Így a kutatók, az innovátorok, a politikai döntéshozók és a szabályozó hatóságok a természetes személyek jobb diagnosztizálásának, kezelésének és jóllétének előmozdítása érdekében uniós és tagállami szinten hozzáférhetnek a releváns elektronikus egészségügyi adatokhoz, továbbá lehetőség nyílik jobb és megalapozottabb szakpolitika kialakítására is. Az adattér célja továbbá, hogy a szabályok harmonizálása révén hozzájáruljon a digitális egészségügyi termékek és szolgáltatások valódi egységes piacához, és ezáltal fokozza az egészségügyi rendszer hatékonyságát.

Űripar

2022-ben körülbelül 500 000 mérést végeztek naponta, 22 tagállamból 176 szervezet volt nyilvántartásba véve, 13 608 közeli elhaladásra, 7 fragmentáció-elemzési eseményre, 77 visszatérés-elemzési eseményre, 756 nagy érdeklődésre számot tartó eseményre és 310 műhold megfigyelésére került sor.

Egy ilyen rendszer a világűrbe telepített infrastruktúra védelme érdekében intenzív űrmegfigyelést és nyomon követést is igényel. A 2016 óta működő, űrmegfigyelésre és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követésére szolgáló uniós rendszer az űrbeli ütközések elkerülése végett jelenleg 310 uniós műholdat követ nyomon. Annak érdekében, hogy kezelni tudja a műholdak számának és a Föld körüli pályán lévő törmelék mennyiségének exponenciális növekedését, az EU 2022-ben közös közleményt fogadott el a biztonságos űrforgalom-irányítással kapcsolatos uniós megközelítésről.

A világűr a védelem szempontjából is fontos szerepet játszik. A polgári, a védelmi és az űripar közötti szinergiákra vonatkozó cselekvési tervvel összhangban a biztonsági és védelmi szempontból kritikus technológiákra vonatkozó uniós ütemterv tájékoztatja a lakosságot és az érdekelt feleket a legújabb technológiai kezdeményezésekről, valamint az ütemterv biztonsági és védelmi vonatkozásairól. Célul tűzi ki a biztonsági és védelmi szempontból kritikus technológiákhoz és értékláncokhoz kapcsolódó uniós stratégiai függőségek csökkentését.

2.0-ás drónstratégia

A fenntartható és intelligens mobilitásra vonatkozó átfogó stratégiában bejelentetteknek megfelelően az EU novemberben elindította 2.0-ás drónstratégiáját. A stratégia 19 intézkedést tartalmaz annak érdekében, hogy 2030-ra biztonságos és fenntartható drónökoszisztéma alakuljon ki. Ezek közé tartoznak a légialkalmasságra vonatkozó közös szabályok, a pilótákkal szemben támasztott képzési követelmények, a kutatás és az innováció támogatása, valamint a „kiberbiztonsági szempontból jóváhagyott drón” önkéntes címkére vonatkozó kritériumok meghatározása. A cél továbbá a drónok használatának kiterjesztése a személy- és áruszállításra, a kritikus infrastruktúra megfigyelésére, az olajszennyezések nyomon követésére, valamint a biztonság és a védelem területére, ugyanakkor a zajjal, a biztonsággal és a magánélet védelmével kapcsolatos aggályok kezelése révén a társadalmi elfogadottság erősítése.

Digitális oktatás

Digitális oktatás és digitális készségek

Ahhoz, hogy az európaiak élhessenek az átállás jelentette előnyökkel, rendelkezniük kell azokkal a készségekkel, amelyek révén helytállnak és sikeresek a digitális világban. A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő 2022. évi mutató eredményei szerint a 16 és 74 év közötti európaiak mindössze 54%-a rendelkezik alapvető digitális készségekkel, jóllehet a digitális évtizedre vonatkozó, 2030-ra kitűzött célérték 80%. Ez alátámasztja, hogy több sürgős intézkedés is szükséges az európaiak digitális készségeinek fejlesztése terén. A 2022-ben elindított, digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó platform célja, hogy áthidalja ezt a szakadékot.

Az EU annak érdekében is együttműködést folytatott a tagállamokkal, hogy azonosítsa a magas színvonalú digitális oktatás és készségek mindenki számára történő biztosításával kapcsolatos kihívásokat. E megbeszélések eredményei beépülnek majd a digitális oktatási cselekvési tervbe. Az EU 2022-ben is iránymutatást nyújtott a tanároknak és oktatóknak a dezinformációról, valamint a mesterséges intelligencia és az adatok tanításban való etikus felhasználásáról, amelyek a digitális jártasság fontos elemei. Az Európai Digitális Oktatási Platform létrehozásának köszönhetően 2022 júniusában létrejött egy olyan közösség, amelyen belül az oktatók megoszthatják bevált gyakorlataikat.

A Girls Go Circular kezdeményezés keretében az EU 10 000 iskolás lányt vértezett fel digitális és vállalkozói készségekkel Európa-szerte.

Az EU 2022 márciusában adott otthont a digitális oktatásban érdekelt felek első fórumának.

A 2022. október 8. és 23. között 10. alkalommal megrendezett európai programozási hét keretében 77 országban 75 070 rendezvényre került sor.

Fényképek © Adobe Stock

Szuperszámítógépek és mesterséges intelligencia

Szuperszámítógépek

Európa világszínvonalú szuperszámítógépes ökoszisztémája elengedhetetlen a tudományos kiválóság és az erőteljes ipar előmozdításához. A szuperszámítógépek hálózata biztosítaná az EU technológiai szuverenitását is, ami azt jelenti, hogy fontos digitális technológiái az EU tulajdonába tartoznának.

2022 júniusában az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás (EuroHPC közös vállalkozás) – egy olyan jogalany, amely lehetővé teszi a részt vevő országok számára, hogy erőforrásaikat összevonva szuperszámítógépeket hozzanak létre – Kajaaniban (Finnország) üzembe helyezte a LUMI szuperszámítógépet. Ezt követően 2022 novemberében Bolognában (Olaszország) felavatták a Leonardo szuperszámítógépet. A LUMI és a Leonardo a két leggyorsabb szuperszámítógép Európában, és a világon a harmadik, illetve a negyedik helyen áll.

Számítástechnikai teljesítményük kiegészíti az EuroHPC közös vállalkozás meglévő szuperszámítógépeit, melyek a következők: a Discoverer Bulgáriában, a Karolina Csehországban, a MeluXina Luxemburgban és a Vega Szlovéniában. Jelenleg két további EuroHPC-szuperszámítógép kialakítása van folyamatban: a MareNostrum5 Barcelonában (Spanyolország) és a Deucalion Portugáliában.

2022-ben jelentették be, hogy Európa első exaszintű szuperszámítógépének, a Jupiternek a németországi Jülichi Szuper-számítástechnikai Központ ad majd otthont. Az exaszintű teljesítmény jelentős technológiai mérföldkő az EU számára, és nagymértékben előmozdítja az európai tudományos kiválóságot. A fejlesztés előnyös lesz az olyan kiegészítő technológiák számára, mint a kvantum-számítástechnika, a digitális ikermodell és a nagy adathalmazok.

2022 októberében EU-szerte hat helyet választottak ki az első kvantumszámítógépek elhelyezésére; e berendezéseket Csehországban, Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Lengyelországban helyezik működésbe. A kvantumszámítógépek képesek olyan számításokat végezni, amelyek összetettségük okán meghaladják a szabványos számítógépek kapacitását.

Mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia az egyik legmeghatározóbb kialakulóban lévő technológia: alkalmazása már napjainkban is számos mindennapi eszköz, például a közösségimédia-algoritmusok középpontjában áll, és olyan új technológiákat tesz lehetővé, mint az önvezető járművek.

Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2022-ben folytatta a tárgyalásokat a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályjavaslatról, amely a mesterséges intelligenciára vonatkozó közös szabályozási keretet hivatott megteremteni. A Bizottság és Spanyolország kormánya kísérleti projektet indított, melynek során a vállalkozások a mesterséges intelligenciával kapcsolatos első szabályozói tesztkörnyezetben, ellenőrzött körülmények között vizsgálhatják, hogy a keret szabályai milyen hatást gyakorolnak egyes mesterségesintelligencia-projektekre. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a szóban forgó jogszabályt 2 éven belül végrehajtsák. A vizsgálatok 2022 októberében indultak, és az eredményeket 2023 második felében teszik közzé.

Digitális pénzügyi szolgáltatások

A pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról szóló rendelet

2022 fontos mérföldkő volt a digitális pénzügyi csomag tekintetében: a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról szóló rendeletet 2022. december 14-én hirdették ki, és 2023. január 16-án lépett hatályba. A pénzügyi ágazat egyre nagyobb mértékben támaszkodik szoftverekre és digitális megoldásokra, így egyre bővül az információs és kommunikációs technológiák (IKT) jelentette kockázatok köre. Az új jogszabály biztosítani fogja, hogy a pénzügyi vállalkozások szembe tudjanak szállni az IKT-fenyegetésekkel. A bankoknak, a tőzsdéknek, az elszámolóházaknak és más pénzügyi vállalkozásoknak szigorú előírásokat kell betartaniuk az IKT-vonatkozású biztonsági események megelőzése és mérsékelt hatása érdekében. A társjogalkotók közötti megállapodás nyomán elfogadott rendelet emellett bevezet egy felvigyázási keretrendszert is a pénzügyi intézmények részére kritikus szolgáltatásokat – például felhőszolgáltatásokat – nyújtó szolgáltatókra vonatkozóan.

Az európai digitális pénzügyi szolgáltatási stratégia jellemzői a következők: a pénzügyi szolgáltatások digitális egységes piaca, az innovációt megkönnyítő, a digitális átalakulás kockázatait kezelő szabályozási keret, valamint az adatvezérelt innováció előmozdítását célzó európai pénzügyi adattér.

A kriptoeszközök piacairól szóló európai rendelet

Az EU jelentős joghatóságként a világon az elsők között dolgoz ki átfogó szabályozási keretet a kriptoeszközökre vonatkozó szabályokról, nevezetesen a kriptoeszközök piacairól szóló rendeletre irányuló javaslatot. Az új szabályok egyértelmű jogi keretet biztosítanak az olyan kriptoeszközök esetében, amelyeket más uniós pénzügyi jogszabályok még nem szabályoznak. Mindez védi a fogyasztókat, a piac integritását és a pénzügyi stabilitást.

A stabil kriptopénzek, azaz a klasszikus kriptovalutáknál kevésbé volatilis kriptovaluták esetében a megállapodás szigorú követelményeket határoz meg a letelepedésre, az engedélyezésre és a tartalékkezelésre vonatkozóan, beleértve a rendszerszinten jelentős stabil kriptopénzek uniós felügyeletét is. Emellett a kriptoeszköz-szolgáltatóknak az Unióban engedélyt kell szerezniük, mivel szolgáltatásaikat csak ennek birtokában nyújthatják Unió-szerte.

A társjogalkotók ezenfelül megállapodtak a pénzátutalásokról szóló rendelet módosítására irányuló javaslatról is. A megállapodás értelmében a kriptoeszköz-átruházásban részt vevő valamennyi kriptoeszköz-szolgáltatónak adatokat kell gyűjtenie az általa bonyolított kriptoeszköz-átruházás kezdeményezőiről és kedvezményezettjeiről, és ezeket az adatokat a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemért felelős illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátania. Ezek az új szabályok jelentősen javítani fogják a kriptoeszköz-átruházások ellenőrzését és nyomonkövethetőségét, és biztosítják a Pénzügyi Akció Munkacsoport ajánlásaiban előírt vonatkozó intézkedéseknek való megfelelést.

Bevezetés

Az EU helyreállítási terve, a NextGenerationEU 2022-ben is sok konkrét eredményt elért: fontos intézkedéseket finanszíroztak belőle a gazdaság és a társadalom rezilienciájának fokozása, valamint a zöld és a digitális átállás felgyorsítása érdekében.

Az erős első félév után az EU növekedése lassulni kezdett, az infláció pedig Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának egyik következményeként növekedésnek indult. A kihívások ellenére a munkaerőpiac továbbra is jól teljesített.

Tekintettel a jövőbeli gázellátással kapcsolatos kockázatok miatt bizonytalanná vált gazdasági kilátásokra, az EU felgyorsította a tiszta energiára való átállást, hogy véget vessen az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének. Ugyanakkor az EU folytatta az egységes piac rezilienciájának megerősítésére irányuló munkáját is, valamint támogatta az ipart és a vállalkozásokat a klímasemlegesség felé vezető úton.

Európa gazdasági növekedése

Trendek

2022 második felében az EU gazdasága kihívásokkal teli szakaszba lépett. Az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja által kiváltott sokkhatások közvetlenül és közvetve egyaránt hatással vannak az EU gazdaságára, alacsonyabb gazdasági növekedést és magasabb inflációt idézve elő. Az energia- és élelmiszer-nyersanyagok árának megugrása Unió-szerte aláásta a háztartások vásárlóerejét.

Bár Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja súlyos hatással volt az uniós gazdaság bizonyos ágazataira, a munkaerőpiac továbbra is jól teljesített, kihasználva a csökkentett munkaidős foglalkoztatás előnyeit, amelyet a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz, a SURE kezdeményezés révén támogattak. A munkanélküliség 2022-ben rekordalacsony, 6,2%-os szintre esett vissza.

Összességében az EU gazdasága várhatóan tovább fog növekedni, de a korábban vártnál lényegesen lassabb ütemben. A gazdasági konjunktúrával és az inflációval kapcsolatos előrejelzések továbbra is nagymértékben függenek a háború alakulásától és az európai gázellátásra gyakorolt hatásaitól.

Ezzel összefüggésben továbbra is prioritást jelent a NextGenerationEU helyreállítási terv fontos elemét képező, 723,8 milliárd euró értékű Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz gyors végrehajtása, mivel ez a támogatás pontosan azt nyújtja, amire Európának jelenleg szüksége van.

Új fejezet a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek számára

A NextGenerationEU kulcsfontosságú, központi eszközeként a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz azzal a céllal jött létre, hogy enyhítse a koronavírus-világjárvány társadalmi és gazdasági hatásait. További célkitűzése, hogy fenntarthatóbbá és reziliensebbé tegye az európai gazdaságokat és társadalmakat, valamint elősegítse felkészülésüket a zöld és a digitális átállás jelentette kihívásokra és lehetőségekre.

Ennek érdekében támogatja a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveiben felvázolt kulcsfontosságú beruházási és reformintézkedések végrehajtását. A legkülönfélébb intézkedések tartoznak ide, a portugáliai tömegközlekedés szénlábnyomának csökkentésétől és a szlovákiai egészségügyi szolgáltatások korszerűsítésétől kezdve az észtországi közszolgáltatások digitalizálásáig. Az Európai Bizottság becslése szerint a NextGenerationEU teljes ösztönző hatása 2027-ig 1,5%-kal is fellendítheti az EU gazdasági növekedését, és akár 1,5 millió új munkahelyet is teremthet.

A Next Generation EU teljes kerete 806,9 milliárd euró. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz összesen 723,8 milliárd euróból gazdálkodik. Ebből összesen 338,0 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatást, illetve 385,8 milliárd euró hitelt nyújt a következő területeken: Megújulás – tiszta technológiák és megújuló energiaforrások finanszírozása; Korszerűsítés – az épületek energiahatékonyságának javítása; Töltés – a fenntartható közlekedés és az elektromos töltőállomások támogatása; Csatlakozás – gyors széles sávú szolgáltatások kiépítése; Modernizálás – a közigazgatás digitalizálása; Kapacitásbővítés – az adatfelhő és a fenntartható processzorok bővítése; Átképzés és továbbképzés – oktatás és képzés finanszírozása a digitális készségek támogatása érdekében. A Next Generation EU 83,1 milliárd euróval hozzájárul más programokhoz is. Ebből 50,6 milliárd euró a REACT-EU, 10,9 milliárd euró az Igazságos Átmenet Alap, 8,1 milliárd euró a vidékfejlesztés, 6,1 milliárd euró az investEU, 5,4 milliárd euró a Horizont Európa és 2,0 milliárd euró a rescEU részesedése.

Egy júliusban közzétett jelentés megerősíti, hogy jelentős előrelépés történt a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása terén, és hogy a tagállamok ambiciózus reform- és beruházási menetrendje jó úton halad. Decemberig mind a 27 helyreállítási és rezilienciaépítési tervet jóváhagyták, és a tagállamok több mint 200 milliárd eurót különítettek el az éghajlatváltozással kapcsolatos, 130 milliárd eurót pedig a digitális kiadásokra. Ezek az összegek a tagállamok által a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében 2022 végéig igényelt források több mint 40%-át, illetve 26%-át teszik ki, vagyis jóval meghaladják a rendeletben meghatározott 37%-os, illetve 20%-os célt.

Az eszköz központi eleme a REPowerEU tervnek is, amely az Unió válasza az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja által okozott társadalmi-gazdasági nehézségekre és globális energiapiaci zavarokra. Támogatja a kapcsolódó infrastruktúra, energetikai projektek és reformok összehangolt tervezését és finanszírozását annak érdekében, hogy az energiaszerkezet javítása és az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való eltávolodás révén megbízhatóbb, megfizethetőbb és fenntarthatóbb energiaellátást biztosítson az EU számára (lásd a 2. fejezetet). Decemberben politikai megállapodás született arról, hogy a REPowerEU prioritásainak támogatása érdekében a tagállamok külön fejezeteket illesztenek be meglévő helyreállítási és rezilienciaépítési terveikbe.

Mivel az eszköz teljesítményalapú, a kifizetések attól függenek, hogy a tagállamok elérik-e azokat a mérföldköveket és célokat, amelyeket a helyreállítási és rezilienciaépítési tervükben meghatároztak a beruházásokra és reformokra vonatkozóan. Bebizonyosodott, hogy ez a rendszer egyes tagállamokban elősegíti a reformok felgyorsítását, és biztosítja a hatékony végrehajtást. A tagállamoknak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek jóváhagyásának előfeltételeként nyomonkövetési és kontrollrendszereket kellett bevezetniük, nemzeti szinten felelősséget vállalva azért, hogy e nehéz reformokat sikerre lehessen vinni.

A helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytábla weboldala átlátható áttekintést ad a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, valamint a nemzeti tervek végrehajtása terén elért haladásról.

A Bizottság segíti a tagállamokat a helyreállítási és rezilienciaépítési tervük végrehajtásában. Ehhez rendelkezésére áll a Technikai Támogatási Eszköz, egy olyan uniós program, amelynek keretében testre szabott technikai szakértelmet biztosítanak a reformok kidolgozásához és végrehajtásához. A Bizottság már 19 tagállam támogatás iránti kérelmére válaszolt. Emellett 17 tagállam technikai támogatást kap a REPowerEU terv végrehajtásához.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből fennmaradó hitelek (jelenleg 225 milliárd EUR), valamint 20 milliárd EUR értékű új támogatások, amelyek finanszírozása az eszköz keretében az alábbi források kombinációjával történik: az Innovációs Alapból (60%) és a kibocsátáskereskedelmi rendszer kibocsátási egységeinek előreütemezett értékesítéséből (40%)

5,4 milliárd EUR a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékból, amelyet a tagállamok önkéntesen átcsoportosíthatnak a REPowerEU-intézkedések finanszírozására szolgáló eszközbe

Kohéziós politikai alapok

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz

Innovációs Alap

A REPowerEU célkitűzéseit támogató nemzeti és uniós finanszírozás

Nemzeti költségvetési intézkedések

Magánberuházások

Európai Beruházási Bank

A jövő kihívásaihoz igazodó gazdasági kormányzási keret

Egy nyílt és termékeny nyilvános vitát követően a Bizottság iránymutatásokat tett közzé a gazdaságirányítási keret egyszerűsítésére és hatékonyabbá tételére. A bizottsági javaslatok célja, hogy előmozdítsák a tagállamok felelősségvállalását és a költségvetési és gazdaságpolitikák hatékonyabb végrehajtását, ugyanakkor lehetővé tegyék a reformokat és a beruházásokat, valamint a magas államadósság-ráták realisztikus, fokozatos és tartós csökkentését. Ezáltal a megreformált gazdaságirányítási keret elősegítheti a jövő zöld, digitális és reziliens gazdaságának kiépítését, miközben valamennyi tagállamban biztosítja az államháztartás fenntarthatóságát.

Horvátország előkészíti az euró bevezetését

Az EU júliusban elfogadta a szükséges végleges jogi aktust, amely lehetővé tette, hogy Horvátország 2023. január 1-jén bevezesse az eurót. Ezzel lezárult az intenzív előkészítési időszak, amelynek során Horvátország jelentős erőfeszítéseket tett a szükséges követelmények teljesítése érdekében. Az átállást a horvát hatóságok által irányított átfogó tájékoztatási kampány is előkészítette. A Bizottság és az Európai Központi Bank szintén kivette a részét ezekből az erőfeszítésekből.

Horvátországgal együtt most már 20 uniós tagállam és 347 millió uniós polgár közös valutája az euró. Az euró gyakorlati előnyeit immár a horvát polgárok és vállalkozások is élvezhetik: könnyebbé válik a külföldi utazás és tartózkodás, javul a piaci átláthatóság és a versenyképesség, valamint egyszerűsödik a kereskedelem. Az euróbankjegyek és -érmék mostantól az EU által biztosított szabadság, kényelem és lehetőségek kézzelfogható szimbólumai lesznek valamennyi horvát ember számára.

Európa gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának erősítése

Az EU kohéziós politika néven is ismert regionális politikájának célja, hogy korrigálja a régiók közötti egyenlőtlenségeket. Elősegíti az EU politikai prioritásainak, különösen a gazdasági, társadalmi és területi kohézió, valamint a zöld és a digitális átállás megvalósítását is.

2022-ben a Bizottság az összes tagállam viszonylatában elfogadta az uniós alapokról szóló, 2021–2027 közötti partnerségi megállapodásokat. Ezek a megállapodások minden finanszírozási időszakban kulcsfontosságú eszközöknek számítanak, mivel meghatározzák az egyes országok stratégiáját az uniós régiók 2021–2027-es időszakban történő uniós finanszírozására vonatkozóan. A megállapodások megkötése után 380 nemzeti, regionális és tematikus kohéziós politikai program elfogadására került sor, köztük az igazságos átmenetre vonatkozó területi tervek és 80 határokon átnyúló program elfogadására, amelyek a stratégiákat konkrét helyi kezdeményezések keretében valósítják meg.

A 2021–2027 közötti időszakra szóló Interreg Spanyolország-Portugália TOGETHER projekt az EU legnagyobb, 320 millió eurós költségvetéssel rendelkező, határokon átnyúló finanszírozási programja. Az Északnyugat-Európában, az Atlanti-óceán térségében és az Északi-sarkvidéken megvalósuló együttműködési programok együttes költségvetése 467 millió euró. Az „Együtt az igazságos átmenetért” program, és azon belül a csehországi Karlovarský, Ústecký és Moravskoslezský területére irányuló célzott beruházások költségvetése 1,64 milliárd euró.

Az igazságos átmenet biztosítása

Az igazságos átmenet mechanizmus fontos eszköz annak biztosítására, hogy a klímasemleges gazdaságra való átállás méltányos módon menjen végbe, és senki ne maradjon ki a folyamatból. A mechanizmus keretében 2029-re mintegy 55 milliárd eurónyi beruházás mozgósítását helyezték kilátásba, és ennek teljesítése már meg is kezdődött. Az igazságos átmenetre vonatkozó 70 várható területi terv közül eddig mintegy 67-et fogadtak el, 26 tagállamban.

Az első olyan projekt, amelynek finanszírozásában az Igazságos Átmenet Alap részt vett, egy új, ritkaföldfém mágneseket előállító gyár az észtországi Ida-Viru megyében. Más szénorientált és karbonintenzív régiókban is megkezdődött az alap révén biztosítandó első beruházások kiválasztása.

Az igazságos átmenet területeknek nyújtott támogatás az igazságos átmenet platformnak köszönhetően megnövekedett. Ez testre szabott támogatást nyújt, valamint lehetővé teszi az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét a platform portálján keresztül és a félévenként tartott konferenciák alkalmával.

Februárban a Bizottság közzétette a 8. kohéziós jelentést, amelyben az uniós régiók helyzetét értékeli több szakpolitikai területen, többek között a gazdaság, az energia, a közlekedés, az innováció, a demográfia és a társadalom területén. A jelentés megállapította, hogy a kohéziós politikai beruházásoknak köszönhetően a legtöbb kevésbé fejlett régió felzárkózása megindult, és csökkenőben van a különbség köztük és az EU gazdagabb térségei között. Ugyanakkor bizonyos, nagy kihívást jelentő fejlemények szakpolitikai figyelmet igényelnek. Ilyen fejlemény például az egyes területeken tapasztalható gazdasági stagnálás, a növekvő innovációs szakadék és a népesség elöregedése.

Középpontban az ember – a legkülső régiókra vonatkozó megújított stratégia

Az EU-n belüli kohézió előmozdítása érdekében a Bizottság 2022-ben korszerűsített és átdolgozott stratégiát fogadott el az EU legkülső régióinak szerepvállalására és támogatására vonatkozóan. A kilenc tengerentúli terület – a Kanári-szigetek (Spanyolország), Francia Guyana, Guadeloupe, Martinique, Mayotte, Réunion és Saint-Martin (Franciaország), valamint az Azori-szigetek és Madeira (Portugália) – továbbra is sajátos strukturális feltételekkel néz szembe, amelyek részben kihívást, részben előnyöket jelentenek, de mindenesetre testre szabott megoldásokat igényelnek. Az új stratégia az embereket helyezi a középpontba azáltal, hogy a területek 5 milliós lakosságának életkörülményeit javító konkrét intézkedéseket javasol. Ezt a zöld és a digitális átállás támogatásával, valamint a területek egyedülálló értékeire – például fiatal népességükre, kiterjedt tengeri övezeteikre, egyedülálló biológiai sokféleségükre és kutatási potenciáljukra – építve fogja megvalósítani. A stratégia egyedi támogatást nyújt, hogy a legkülső régiók teljes mértékben kiaknázhassák az uniós szakpolitikák előnyeit, és kibontakoztathassák a bennük rejlő lehetőségeket.

A stratégiát két célzott támogatási eszköz létrehozásával indították el 2022-ben: az egyik egy kis összegű támogatásokból álló, egymillió euró összértékű támogatási program, amelynek keretében a fiatalok helyi szintű projekteket hajthatnak végre általuk választott területeken, a másik eszköz pedig a fenntartható kék turizmust támogató egymillió eurós projekt. A stratégiában emellett szerepel egy új, kifejezetten a legkülső régiók számára kidolgozott, lekérhető tanácsadási eszköz létrehozása, amely segíti a legkülső területekre vonatkozó regionális fejlesztési stratégiák kidolgozását, finomítását és végrehajtását.

Válságbiztos egységes piac

Az egységes piac közel 30 éve az EU legfontosabb vívmánya, amely a vállalatok számára biztonságot, nagyobb piacot és globális ugródeszkát jelent, a fogyasztók számára pedig széles körben elérhető, minőségi termékeket és szolgáltatásokat biztosít.

A közelmúltbeli válságok azonban megrendítették az egységes piac rendes működését, különösen a Covid19-világjárvány első napjaiban, amikor mind a vállalkozások, mind a lakosság megsínylette a belépési korlátozásokat, az ellátási láncok zavarait és a szabályok kiszámíthatatlanságát. Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának hatása a közelmúltban megmutatta, hogy egyes ellátási láncok mennyire gyorsan fel tudnak bomlani, és ez azzal a kockázattal jár, hogy Európában hiány léphet fel bizonyos áruk és szolgáltatások terén, illetve a vállalkozások kénytelenek új piacokat keresni.

Ennek eredményeként a Bizottság új keretfeltételek kialakítására tett javaslatot, hogy válság idején is megőrizze az egységes piac működését. Az egységes piaci szükséghelyzeti eszköz hozzá fog járulni ahhoz, hogy az áruk, a szolgáltatások és az emberek továbbra is szabadon mozogjanak az egységes piacon, az ellátási láncok zökkenőmentesen működjenek, az alapvető áruk és szolgáltatások pedig rendelkezésre álljanak, illetve hozzáférhetők legyenek.

A világjárvány által leginkább sújtott ágazatok egyike a turizmus volt, és ez az ágazat élvezte elsőként az uniós ipar zöld és digitális átállásának felgyorsítására irányuló új kezdeményezés előnyeit. Az uniós iparstratégia 2021. évi aktualizálásával összhangban a Bizottság 2022 februárjában ismertette az idegenforgalom átállási pályáját – az iparral és a civil társadalommal közösen létrehozott tervet, amely részletezi a kettős átállás és az ágazat hosszú távú rezilienciájának eléréséhez szükséges kulcsfontosságú intézkedéseket, célértékeket és feltételeket.

Miután a Bizottság felkérte az uniós idegenforgalmi közösséget arra, hogy osszák meg konkrét intézkedéseiket és céljaikat, 2022-ben több mint 250 vállalást tettek közzé. Itt említendők többek között a hatóságok és a desztinációmenedzsmenttel foglalkozó szervezetek kezdeményezései, amelyek célja a környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból fenntartható turizmusra vonatkozó stratégiák kidolgozása és végrehajtása, valamint az idegenforgalmi szolgáltatók hozzásegítése az online foglalási eszközökkel történő munkavégzéshez és az ajánlataikkal kapcsolatos információk digitális megosztásához. A magánszektor is aktív szerepet vállal: számos nagyvállalat konkrét kötelezettségvállalásokat tesz szénlábnyomának, vízhasználatának és a keletkező hulladékmennyiségnek a csökkentésére. Ezenkívül kis és nagy magánszereplők is tűztek ki fenntartható idegenforgalmi lehetőségek biztosítására irányuló célértékeket.

Az egységes piaci szükséghelyzeti eszközre vonatkozó kezdeményezés – válságkezelési keret

Tanácsadó csoport

Koordinál és tanácsokkal látja el a Bizottságot.

Vészhelyzeti tervezés

Ez a keret akkor alkalmazandó, ha nincs válság, és az egységes piac rendesen működik.

Az egységes piac felügyelete

Bizottsági határozat útján lép életbe, ha egy esemény éberségi intézkedéseket tesz szükségessé.

Egységes piaci szükséghelyzet

Tanácsi végrehajtási jogi aktus útján lép életbe, ha egy válság súlyos hatást gyakorol az egységes piacra.

Amellett, hogy határain belül az európai gazdaság rezilienciájának megerősítésére törekszik, az EU olyan területekkel is foglalkozik, ahol a nem uniós országoktól való függőségével szembesül. 2022 februárjában a Bizottság kiadta második részletes elemzését, amely öt stratégiai területre összpontosít: ritkaföldfémek és magnézium, vegyi anyagok, napelemek, kiberbiztonság és informatikai szoftverek.

Az elemzés következtetéseire reagálva a Bizottság több kezdeményezést is elfogadott, többek között elindította az Európai Fotovoltaikusnapelem-ipari Szövetséget. Ennek célja, hogy 2025-re 30 gigawattra növelje Európa napenergia- és fotovoltaikus technológiák előállítására irányuló éves kapacitását a fotovoltaikus értéklánc minden szegmensében. E célkitűzés elérése évente 60 milliárd eurónyi új bruttó hazai terméket eredményezne Európában, és több mint 400 000 új munkahelyet teremtene.

Bár ritkán kerülnek szóba, a szabványok az egységes piac és a globális versenyképesség alapját jelentik. Legyen szó wifi-frekvenciákról, hálózathoz csatlakoztatható játékokról vagy a sílécek kötéseiről, az emberek mindennapi életének láthatatlan, de alapvető részét képezik. Az új szabványosítási stratégia részeként a Bizottság új szabályokat terjesztett elő, amelyek stratégiaibb megközelítést határoznak meg a szabványok tekintetében, és a technológiai alkalmazásokban is érvényre juttatják a demokratikus értékeket. Az új stratégia a vállalkozások és a fogyasztók javát szolgálja, mivel biztosítja a termékek és szolgáltatások átjárhatóságát, csökkenti a költségeket, javítja a biztonságot és előmozdítja az innovációt.

2022-ben a Bizottság felülvizsgált szabályokat terjesztett elő azért, hogy a tervezésre vonatkozó jogszabályok vegyék figyelembe a termékek új digitális vonatkozásait, és hogy Unió-szerte olcsóbbá, gyorsabbá és kiszámíthatóbbá váljon az ipari formatervezési minták oltalma.

Bár az EU rendelkezik a borok, szeszes italok és más mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmáról, a kézműves és ipari termékek esetében jelenleg nem létezik ilyen oltalom. A Bizottság által javasolt új szabályok hasonló módon lehetővé fogják tenni a gyártók számára, hogy oltalommal lássák el az olyan termékeket, mint a muránói üveg, a donegál gyapjúszövet, a limoges-i porcelán, a solingeni evőeszközök és a bolesławieci kerámiatárgyak, illetve hogy Európában és Európán kívül is felléphessenek a hamisítványok ellen. Emellett könnyebben felismerhetővé teszik a fogyasztók számára az ilyen termékek minőségét.

Az új szabványoknak meg kell határozniuk a hidrogén minőségét és a műszaki interoperabilitást, hogy lehetővé tegyék az iparágak hidrogén használatával történő szén-dioxid-mentesítését.

Az – elektromos autók és számos más elektronikus eszközök feltöltését szolgáló – akkumulátorokban felhasznált nyersanyagok bányászatára szigorú környezetvédelmi és munkaügyi normák vonatkoznak.

Az intelligens órák és más csatlakoztatott eszközök működtetéséhez szükséges csipek esetében biztosítani kell a kiberfenyegetésekkel szembeni biztos védelmet.

Tisztességes verseny

Mivel az európai lakosság nehéz éven ment keresztül, különösen nagy szükségük van a méltányos árú minőségi termékekre. Az Európai Bizottságnak számos eszköz áll a rendelkezésére a fogyasztók védelme és a gazdaság fenntartása érdekében. Ezek között a legerősebbek az összefonódási, állami támogatási és antitröszt-határozatok, amelyek segítségével fenntartható az egységes piacon zajló verseny elevensége és tisztességes feltételei.

Az Európai Unió Bíróságának szeptemberi ítélete példa arra, hogy az uniós versenyjogi rendszer hogyan tudja megvédeni az emberek érdekeit. Az ítélet nagyrészt megerősítette a Bizottság Google ellen hozott határozatát, és több mint 4 milliárd eurós bírságot állapított meg. Egy másik döntés, egy felvásárlás tilalma pedig arra példa, hogy a versenypolitika az innováció támogatója lehet. A meghiúsult felvásárlást az Illumina végezte volna: fel akarta vásárolni a GRAIL-t, de ez a megállapodás csökkentette volna a korai rákfelismerő tesztek választékát. Amikor az Illumina nem tudott olyan korrekciós intézkedéseket ajánlani, amelyek eloszlatták volna az aggályokat, a Bizottság megakadályozta a felvásárlást.

Fenntartható termelés és fogyasztás

Jelenlegi gazdasági modellünk, amely a természettől való elvonás, a termelés és a lecserélés hármasságán alapul, kimeríti erőforrásainkat, szennyezi környezetünket, károsítja a biológiai sokféleséget és felgyorsítja az éghajlatváltozást. Ez is az oka annak, hogy Európa olyannyira függ a máshonnan érkező erőforrásoktól. Ezt szem előtt tartva és a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv részeként a Bizottság 2022 márciusában javaslatcsomagot terjesztett elő annak érdekében, hogy a fenntartható termékek normává váljanak az EU-ban.

A javaslatok a környezettudatos tervezésre vonatkozó hatályos uniós szabályok sikerére építenek, amelyek figyelemre méltó csökkenést értek el az uniós energiafogyasztásban, és jelentős fogyasztói megtakarításokat eredményeztek. A meglévő környezettudatos tervezési követelményeknek köszönhetően csak a tavalyi évben 120 milliárd euró maradt a fogyasztók zsebében.

A fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendeletre irányuló javaslat a terméktervezéssel foglalkozik. Ez utóbbi akár 80%-ban meghatározza, hogy egy adott termék az életciklusa során milyen hatást gyakorol a környezetre. A javaslat kiterjeszti a környezettudatos tervezés meglévő keretét, és követelményeket állapít meg a termékek körforgásos jellegének, energiahatékonyságának és egyéb környezeti fenntarthatósági szempontjainak javítására.

A csomag új stratégiát is tartalmaz, amelynek célja a textíliák tartósabbá, javíthatóbbá, könnyebben újrafelhasználhatóvá és -feldolgozhatóvá tétele. További célja a „gyors divat” és a textilhulladékok elleni fellépés, valamint az eladatlan textíliák megsemmisítése elleni küzdelem, továbbá annak biztosítása, hogy a textíliák előállítása a szociális jogok teljes körű tiszteletben tartása mellett történjen.

A termékek környezet­barátabbá, körforgásosabbá és energiaha­tékonyabbá tétele a környezet­tudatos tervezésre vonatkozó követelmények révén.

A fogyasztóknak és az ellátási lánc szereplőinek szóló, a termékek környezeti fenntartha­tóságára vonatkozó információk javítása a digitális termékútlevelek bevezetésével.

Az eladatlan fogyasztási cikkek megsemmi­sítésének megelőzése.

Fenntartható üzleti modellek előmozdítása.

A zöld közbeszerzésre vonatkozó kötelező követelmények meghatározása.

A Bizottság által javasolt új szabályok biztosítani fogják, hogy a fogyasztók vásárlás során tájékozott és környezetbarát döntéseket hozhassanak. Legyen szó akár mobiltelefonról, akár konyhai készülékekről, a fogyasztók jobb tájékoztatást kapnak arról, hogy mennyi ideig használható egy termék, és hogy javítható-e. Az új szabályok tiltani fogják az úgynevezett „zöldrefestést” és azokat a módszereket is, amelyek félrevezetik a fogyasztókat a termék tartósságával kapcsolatban.

A javaslat kidolgozása során a Bizottság több mint 12 000 fogyasztóval, valamint vállalatokkal, fogyasztóvédelmi szakértőkkel és nemzeti hatóságokkal is konzultált. Általános megítélésük szerint az a legnagyobb akadálya annak, hogy a fogyasztók részt vegyenek a zöld átállásban, hogy nehézségekbe ütközik a termékekre vonatkozó környezeti állítások megbízhatóságának ellenőrzése.

Az építési termékekről szóló rendelet javasolt felülvizsgálata megerősíti és korszerűsíti a 2011 óta érvényben lévő szabályokat. Harmonizált keretet hoz létre az építési termékek környezeti és éghajlati teljesítményének értékelésére és az ezekről való tájékoztatásra.

A körforgásos gazdaságról szóló második csomagban, amelyet novemberben terjesztettek elő, a Bizottság új, uniós szintű szabályokat javasolt a csomagolás jelenségének kezelésére, amely a hulladéktermelés és egyben a fogyasztói frusztráció egyre növekvő forrása. A fogyasztók számára az új szabályok biztosítani fogják az újrafelhasználható csomagolási lehetőségek rendelkezésre állását, megszüntetik a szükségtelen csomagolást, korlátozzák a túlcsomagolást, és egyértelmű címkéket írnak elő a megfelelő újrafeldolgozás elősegítése érdekében. A csomag egy olyan kezdeményezést is tartalmaz, amely egyértelmű helyzetet teremt a fogyasztók és az ipar számára a bioalapú, komposztálható és biológiailag lebomló műanyagok tekintetében, azáltal, hogy meghatározza, hogy az ilyen műanyagok felhasználása milyen körülmények között valóban előnyös a környezet szempontjából, illetve hogyan kell az ilyen műanyagokat megtervezni, ártalmatlanítani és újrafeldolgozni.

A vállalatok kulcsszerepet játszanak a fenntartható gazdaság és társadalom kiépítésében. A Bizottság februárban előterjesztett egy vállalati fenntarthatósággal kapcsolatos elvárható gondosságról szóló irányelvre irányuló javaslatot. A javaslat célja, hogy a globális értékláncok egészében előmozdítsa a fenntartható és felelős vállalati magatartást. A vállalatoknak üzleti tevékenységük során és a vállalatirányításukban is érvényre kell juttatniuk az emberi jogi és környezetvédelmi megfontolásokat.

Az uniós tanulmányban megkérdezett fogyasztók mintegy fele úgy nyilatkozott, hogy hajlandó lenne magasabb árat fizetni egy olyan termékért, amely hosszabb ideig tart és nem szorul javításra.

Forrás: előkészítő tanulmány arról, hogy miként lehetne a fogyasztók szerepét megerősíteni annak érdekében, hogy aktív szerepet játsszanak a zöld átállásban.

Építési termékek

felelősek az EU éves hulladéktermelésének 30%-áért.

Épületek

az EU energiafogyasztásának 40%-áért.

Építőipar

az EU teljes szénlábnyomának 9,4%-áért.

Cement, acél, alumínium és műanyag

az EU szén-dioxid-kibocsátásának 15%-áért.

A fenntartható beruházások felgyorsítása

Jelentős magánberuházásokra van szükség ahhoz, hogy az EU elérje a 2050-re teljesítendő klímasemlegességi célkitűzését. A finanszírozások fenntarthatósága azt jelenti, hogy a beruházásokat a környezetbarát gazdasági tevékenységek felé kell átirányítani. Ez az elv a zöld és a digitális átállás középpontjában áll. Az EU már most is globális vezető szerepet tölt be a pénzügyi piacok környezetvédelmi, társadalmi és irányítási normáinak meghatározásában, és létrehozott egy, a maga nemében új osztályozási rendszert a fenntartható tevékenységek számára (az úgynevezett uniós taxonómiát).

2022-ben a Bizottság aktualizálta a szabályokat, és a 2023-tól alkalmazandó uniós éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzésekkel összhangban kiterjesztette azokat a gáz- és nukleáris technológiákat érintő bizonyos átállási tevékenységekre is.

Földgázzal kapcsolatos érintett tevékenységek

• Villamosenergia-termelés fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokból.
• Hő- vagy hűtési energia és villamos energia nagy hatásfokú kapcsolt termelése fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokból.
• Hő- vagy hűtési energia előállítása fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokból hatékony távfűtési és távhűtési rendszerben.

Nukleáris energiával kapcsolatos érintett tevékenységek

• Olyan fejlett („IV. generációs”) technológiák kutatása, fejlesztése és alkalmazása, amelyek minimális szintre csökkentik a hulladéktermelést és javítják a biztonsági előírásokat.
• Új atomerőmű-projektek a rendelkezésre álló legjobb („III+ generációs”) villamosenergia- vagy hőtermelési technológiákkal (2045-ig).
• Meglévő nukleáris létesítményeknek az élettartam meghosszabbítása céljából történő átalakítása és korszerűsítése (2040-ig).

Méltányos, egyszerű és korszerű adóztatás és vámügyintézés

Az EU méltányos és fenntartható üzleti környezetre irányuló hosszú távú adóprogramterve célzott intézkedéseket határoz meg a beruházások és a vállalkozói szellem előmozdítására.

Decemberben az Európai Bizottság átfogó csomagot terjesztett elő a hozzáadottérték-adóról (héa) a digitális kor összefüggésében. A célja az volt, hogy a héarendszert még hatékonyabbá tegye a modern gazdasági környezetben tevékenykedő vállalatok számára. A csomag emellett a digitalizációban rejlő lehetőségek kiaknázása révén reziliensebbé teszi az EU héarendszerét a csalásokkal szemben.

A javasolt kulcsfontosságú intézkedések közé tartozik az EU-szerte egységes héaregisztráció bevezetése, a valós idejű digitális adatszolgáltatásra való áttérés a határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások számára, valamint a személyszállításra és a szálláshely-szolgáltatásra vonatkozó héaszabályok aktualizálása. Az intézkedések révén az EU héarendszere jobban megfelel majd a mai globalizált, digitalizált üzleti környezetnek, és hatékonyabban fel tud lépni a csalások ellen.

A Bizottság új adózási átláthatósági intézkedéseket is javasolt valamennyi olyan szolgáltató számára, amelyek kriptoeszközökkel kapcsolatos tranzakciókat bonyolítanak uniós ügyfelek számára (lásd még a 3. fejezetet). A kriptoeszközök felhasználói jelenleg jelentős nyereségre tesznek szert, ami a nemzeti adóhatóságok látókörén kívül marad. Ez jelentős bevételkiesést okoz az állami költségvetéseknek. A Bizottság azt javasolta, hogy méretétől és helyétől függetlenül valamennyi kriptoeszköz-szolgáltató tegyen jelentést az EU-ban lakóhellyel rendelkező ügyfelei ügyleteiről. A javaslat továbbá kiterjeszti a meglévő jelentéstételi és információcsere-követelményeket az elektronikus pénzre és a vagyonos magánszemélyek által igénybe vett feltételes adómegállapításokra is.

Decemberben a tagállamok egyhangú megállapodásra jutottak azzal az elfogadásra váró irányelvvel kapcsolatban, amely biztosítaná, hogy az Európai Unióban a multinacionális csoportokra globális minimum-adómértéket alkalmazzanak. E történelmi jelentőségű megállapodásnak köszönhetően az EU élen fog járni a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet által 2021-ben kidolgozott, a globális adóreformról szóló megállapodás végrehajtásában. Az irányelv közös szabályrendszert tartalmaz arra vonatkozóan, hogy hogyan kell kiszámítani a 15%-os tényleges minimum-adómértéket annak érdekében, hogy azt Unió-szerte megfelelően és következetesen alkalmazzák. A 15%-os minimális adókulcsról 137 ország állapodott meg globális szinten. Végrehajtását követően az irányelv méltányosságot, átláthatóságot és stabilitást fog teremteni a nemzetközi társaságiadó-keretben. A tagállamoknak 2023. december 31-ig kell végrehajtaniuk az új szabályokat.

2022-ben a Bizottság egy szélesebb körű vitát is elindított az adózás jövőjéről, figyelembe véve a jelenlegi kihívásokat és a jövőbeli megatrendeket. Ez a folyamat novemberben egy magas szintű adóügyi szimpóziummal zárult, ahol miniszterek, a nemzetközi szervezetek vezetői, érdekelt felek és tudományos szakemberek vitatták meg a jövőbeli adószerkezettel kapcsolatos kulcsfontosságú kérdéseket.

Erősebb pénzügyi piacok

Fogyasztói pénzügyek: az azonnali fizetések bevezetésének felgyorsítása

Az azonnali fizetések lehetővé teszik az emberek számára, hogy 10 másodpercen belül bármelyik napszakban, a hét bármelyik napján pénzt utaljanak át. Ez sokkal gyorsabb és kényelmesebb a fogyasztók számára, például számlák befizetésekor vagy sürgős átutalások fogadásakor (pl. egészségügyi szükséghelyzet esetén). Emellett az azonnali fizetésnek köszönhetően jelentősen javul a pénzforgalom és csökkennek a vállalkozások költségei, különösen a kis- és középvállalkozások, köztük a kiskereskedők esetében. Októberben a Bizottság jogalkotási javaslatot terjesztett elő annak érdekében, hogy az euróban történő azonnali fizetés az EU-ban vagy az Európai Gazdasági Térség országaiban bankszámlával rendelkező valamennyi polgár és vállalkozás számára elérhetővé váljon.

A fogyasztók, a vállalkozások, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a pénzforgalmi szolgáltatók egyaránt élvezhetik az azonnali fizetések előnyeit. Az azonnali fizetések lehetővé teszik a fogyasztók, a vállalkozások és a kkv-k számára, hogy azonnal megkapják a nekik járó pénzt, és több fizetési mód közül választhatnak. A fogyasztók könnyebben kezelhetik személyes pénzügyeiket, és gyorsabban kiszállíttathatják az interneten vásárolt árukat. A vállalkozások és a kkv-k ezzel szemben költségmegtakarítást érhetnek el azáltal, hogy kiküszöbölik a fizetési biztosíték szükségességét. Továbbá javul a pénzforgalom a vállalkozások, a kkv-k és a kiskereskedők számára. A fogyasztók, a vállalkozások és a kkv-k számára egyaránt előnyös, hogy bármely napon a pénzügyi rendszerben jelenleg zárolt akár 200 milliárd euró hatékony felhasználásra történő felszabadítása évi 1,34–1,84 milliárd euró gazdasági hasznot eredményez. A pénzforgalmi szolgáltatóknak innovációs lehetőségeik is vannak, mint például az új mobilfizetési alkalmazások. Az azonnali fizetések mindenki számára előnyösek azáltal, hogy biztosítják az EU lakossági fizetési rendszerének rezilienciáját.

A hatékonyabb és reziliensebb tőkepiaci unió felé

A tőkepiaci unió az EU hosszú távú terve az egységes tőkepiac elmélyítésére. Célja, hogy beindítsa a tőke és megtakarítások formájában rendelkezésre álló pénz áramlását az egész EU-ban úgy, hogy annak a fogyasztók, a befektetők és a vállalkozások egyaránt hasznát vegyék, bárhol is legyenek.

E terv előmozdítása érdekében a Bizottság 2022-ben két javaslatcsomagot terjesztett elő. Márciusban a Bizottság javaslatot tett a központi értéktárakról szóló rendelet módosítására annak érdekében, hogy biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az értékpapír-kiegyenlítést az uniós pénzügyi piacokon. Kiegyenlítésen azt a folyamatot értjük, amely során az értékpapírok az eladónak történő készpénzfizetés ellenében a vevőnek leszállításra kerülnek. Az ügylet kiegyenlítése akár két munkanapot is igénybe vehet, ami ebben az időszakban hitel- és jogi kockázatokat eredményezhet. Ezért az EU pénzügyi rendszere szempontjából alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy ezen ügyletek kiegyenlítése biztonságos és hatékony módon történjen. A javaslat célja, hogy arányosabb és hatékonyabb szabályokat biztosítson annak érdekében, hogy csökkenjenek a központi értéktárak megfelelési költségei és szabályozási terhei, könnyebben és szélesebb körben tudjanak határokon átnyúló szolgáltatásokat nyújtani, és javuljon a határokon átnyúló felügyelet.

A második javaslatcsomag három fő területre irányul: az uniós klíringrendszer megerősítése, a fizetésképtelenségre vonatkozó szabályok harmonizálása a tagállamok között, valamint a vállalatok terheinek csökkentése a tőzsdei jegyzéssel kapcsolatban.

Bevezetés

2022-ben az EU folytatta a klímasemleges, zöld, méltányos és szociális Európa megteremtésére irányuló munkát, és előrehaladást ért el több, az Európai Bizottság által korábban indított kezdeményezés terén. A külső kihívások ellenére az EU-ban továbbra is prioritást élvez az oktatás, a szociális jogok és a munkafeltételek javítására irányuló, az Európában élők javát szolgáló kötelezettségvállalás; ez magában foglalja a megfelelő minimálbérek biztosítását, valamint a tartós ápolás-gondozás minőségének és megfizethetőségének javítását.

A rasszizmus elleni második európai csúcstalálkozón az uniós vezetők és az önszerveződő szervezetek összefogtak, hogy egységes keretbe foglalják az egyenlőséggel és a megkülönböztetésmentességgel kapcsolatos munkát. Szintén az egyenlőség kérdésére hívta fel a nyilvánosság figyelmét „A befogadás és sokszínűség európai fővárosai” díj, amelyet első alkalommal osztottak ki. Megrendezésre került az Európai Foglalkoztatási és Szociális Jogi Fórum első ülése, amelyen a megbeszélések középpontjában a méltányos és inkluzív zöld átállás megvalósításának módja állt.

Méltányos gazdaság a zöld és digitális átállásért

Annak biztosítása érdekében, hogy a klímasemleges gazdaságra való átállás kontinensszerte mindenki számára méltányos módon valósuljon meg, az EU szociálpolitikáit össze kell hangolni a zöld és digitális prioritásaival. Ezek közé tartozik a foglalkoztatási lehetőségek aktív támogatása, a minőségi és inkluzív oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz való egyenlő hozzáférés, valamint a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők szociális védelmére és a szegénység csökkentésére irányuló beruházások.

2022-ben a tagállamok előterjesztették a 2030-ig elérendő nemzeti szociális céljaikat a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv megvalósítása érdekében. A kötelezettségvállalások együttesen várhatóan a foglalkoztatásra, a készségekre és a szegénység csökkentésére vonatkozó kiemelt uniós célok elérését vagy akár meghaladását eredményezik.

A klímasemlegesség megvalósítását célzó „Irány az 55%!” intézkedéscsomag (lásd a 2. fejezetet) egyik központi javaslata a Szociális Klímaalap létrehozása volt, amelynek célja a gazdaságilag hátrányos helyzetű háztartások, kisvállalkozások és mikrovállalkozások, valamint a közlekedési felhasználók támogatása a szén-dioxid-árazás polgárokra gyakorolt hatásának kezelése révén.

Egy évvel azután, hogy az EU elfogadta a vidéki területekre vonatkozó hosszú távú jövőképét, több mint ezer – európai, nemzeti, regionális és helyi szintű – szervezet találkozott a 2022. évi Vidékfejlesztési Paktum keretében, hogy szorosabbra fűzze a hatóságok közötti együttműködést a különböző szakpolitikai területeken, és elősegítse a vidéki térségek fenntarthatóságát és gazdasági-társadalmi életképességét.

Hogyan küzd az Európai Bizottság a megkülönböztetés ellen és hogyan mozdítja elő a sokszínűséget?

• Jogszabályok, stratégiák és cselekvési tervek révén, például:
  • a rasszizmus elleni uniós cselekvési tervvel (2020–2025),
  • az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégiával (2020–2025),
  • a nemi esélyegyenlőségi stratégiával (2020–2025),
  • a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszerrel (2021–2030),
  • a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló stratégiával (2021–2030),
  • „a befogadás és a sokszínűség európai fővárosai” díjjal,
  • az Európai Sokszínűségi Hónappal,
  • a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervvel.
• Az uniós tagállamokkal való együttműködés révén.
• A Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek programon, az Európai Szociális Alapon és az Európai Szociális Alap Pluszon keresztül nyújtott finanszírozással.
• Az európai sokszínűségi charta és más önkéntes kezdeményezések támogatása révén.

A tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a 20–64 év közötti népesség foglalkoztatási rátáját legalább 78,5%-ra növelik, ami meghaladja az eredeti, legalább 78%-os uniós célt. Kötelezettséget vállaltak arra is, hogy 2030-ra minden évben az összes felnőtt legalább 57,6%-a vesz részt képzésben, szemben a legalább 60%-os uniós célkitűzéssel. A tagállamok kötelezettséget vállaltak arra is, hogy 2030-ig legalább 15,6 millióval csökkentik a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett személyek számát, ami meghaladja az Unió legalább 15 milliós célkitűzését.

A munkavállalók támogatása

Az Európai Parlament és az uniós tagállamok politikai megállapodásra jutottak a megfelelő minimálbérekről szóló irányelvről, amely keretet hoz létre annak biztosítására, hogy a nemzeti minimálbérek megfeleljenek a célnak, azaz tisztességes életminőséget biztosítsanak a munkavállalók számára. Az új szabályok elő fogják mozdítani a bérmegállapítással kapcsolatos kollektív tárgyalásokat, és javítani fogják a munkavállalóknak a minimálbérek nyújtotta védelemhez való tényleges hozzáférését az EU-ban.

Emellett hatályba lépett az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló irányelv, amely Európa-szerte nagyobb stabilitást biztosít a munkavállalóknak, és lehetővé teszi számukra, hogy megfelelő időben és teljesebb körű tájékoztatást kapjanak munkájuk alapvető szempontjairól, például a munkavégzés helyéről és a munkabérről.

A fiatalok támogatása a munkához jutásban

Az ifjúság európai éve (2022) részeként elindult az ALMA kezdeményezés („Aim, Learn, Master, Achieve”, azaz „tűzz célt magad elé, tanulj, fejleszd készségeidet, érvényesülj!”) azzal a céllal, hogy segítsen a hátrányos helyzetű (18–30 éves) fiataloknak a határokon átnyúló, uniós munkaerőpiachoz való hozzáférésben.

Az ALMA egy másik uniós tagállamban 2–6 hónapig tartó, felügyelt külföldi tartózkodást kínál a résztvevőknek, amelyet követően visszatérésükkor intenzív képzést és munkaközvetítési segítséget kapnak. A résztvevők számára a program minden szakaszában iránymutatást és tanácsadást biztosítanak. Az Európai Szociális Alap Plusz keretében finanszírozott program kiegészíti az olyan meglévő programokat, mint az Erasmus+ vagy az Európai Szolidaritási Testület, mert a fiatalok olyan csoportjának nyújt segítséget, amelyre ezek a programok nem terjednek ki.

Az európai fiatalok számára a társadalmi egyenlőtlenségek és a munkanélküliség jelentik a legfontosabb problémát.

Forrás: Európa jövője, Eurobarométer tematikus felmérés, 517. sz., 2022.

Az európaiak 88%-a személyes szempontból fontosnak tartja a szociális Európát.

Forrás: Szociális kérdések, Eurobarométer tematikus felmérés, 509. sz., 2021.

A rászorulók támogatása

A megfelelő minimáljövedelem (a minimálbértől eltérő, szociális védőhálóként szolgáló pénzbeli ellátás) mindenki számára lehetővé teszi, hogy kifizesse számláit és méltó körülmények között éljen. Ez különösen fontos gazdasági visszaesés idején, mivel segít enyhíteni a háztartási jövedelem csökkenését a leginkább rászorulók körében, hozzájárulva ezáltal a fenntartható és inkluzív növekedéshez. Bár a minimumjövedelem rendszere minden tagállamban létezik, a támogatások megfelelősége, hatóköre és eredményessége jelentősen eltér.

2021-ben az EU-ban több mint
95 millió
embert fenyegetett a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés veszélye.

A szegénység kockázatának kitett munkanélküli személyek mintegy 20%-a nem jogosult jövedelemtámogatásra.

A támogatásra jogosult népesség mintegy
30–50%-a
nem vett részt minimáljövedelem-rendszerekben.

Az ajánlás célja:

védeni a legveszélyez­tetettebbeket a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának csökkentése révén;

ösztönzőket és támogatást nyújtani azoknak a munkaerőpiaci visszailleszkedéséhez, akik képesek visszatérni a munkaerőpiacra;

hozzájárulni az EU foglalkoztatással és a szegénység csökkentésével 2030-ra kitűzött céljainak eléréséhez;

megőrizni az államháztartás fenntarthatóságát.

2022-ben a Bizottság javaslatot terjesztett elő az Európai Unió Tanácsának a megfelelő minimumjövedelemről szóló ajánlására, amely támogatja a tagállamokat minimumjövedelem-rendszereik korszerűsítésében és abban, hogy hatékonyabban tudják kiemelni az embereket a szegénységből. Az ajánlás ezenkívül előmozdítja a munkaképes személyek munkaerőpiaci integrációját.

Az ifjúság európai éve

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2022-t az ifjúság európai évének nyilvánította, ezáltal hangsúlyozva, hogy a zöld és a digitális átállás lehetőségeket kínál a fiatalok számára, és hogy az uniós szakpolitikákban érvényesíteni kell az ifjúság nézőpontját.

VIDEÓ Videó az ifjúság európai évéről.

A fiatalok számára fontos kérdésekre – például az éghajlatváltozásra és a környezetvédelemre, a foglalkoztatásra és a mentális egészségre – összpontosítva a Bizottság elindította az „Adj hangot az elképzeléseidnek” platformot, amely lehetővé teszi a fiatalok számára, hogy rögzítsék üzeneteiket az ifjúság európai éve keretében tárgyalt szakpolitikai területekkel kapcsolatban, és hangot adjanak véleményüknek.

Az aktív részvétel és szerepvállalás ösztönzése érdekében számos ifjúságpolitikai párbeszéd indult, amelynek keretében a fiatalok véleményt cserélhetnek a biztosi testület tagjaival. A Youth Talks sorozat a fiatalokat helyezte a középpontba, hogy új ötleteket terjesszenek, és arra ösztönözzék társaikat, hogy fontos szerepet töltsenek be a változás folyamatában.

Az Európai Ifjúsági Portálon megtekinthető volt az ifjúság európai évéhez kapcsolódó összes lehetőség. A weboldal többek között tartalmazott egy, a fiatal újságírók történeteit tartalmazó rovatot, valamint egy ifjúságpolitikai rovatot, amely a fiatalok közvetlen javát szolgáló kezdeményezéseket mutatta be. Az Európai Ifjúsági Portál tevékenységtérképe több mint 8500 programot kínált Európában és azon kívül.

VIDEÓ A jövőbeli uniós prioritások finanszírozásáról szóló ifjúságpolitikai párbeszéd Johannes Hahn költségvetésért és igazgatásért felelős európai biztos részvételével az ifjúság európai évének részeként, 2022. szeptember.

Oktatás, készségek és egész életen át tartó tanulás

2022-ben a tagállamok az európai oktatási térség új stratégiai keretével megerősítették együttműködésüket, és jelentős uniós finanszírozást mozgósítottak az oktatási és képzési ágazat számára. A 2017-ben létrehozott európai oktatási térségre irányuló kezdeményezés segíti a tagállamokat abban, hogy együtt reziliensebb és inkluzívabb oktatási és képzési rendszereket építsenek ki. Az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításáról szóló, 2022. évi eredményjelentés számba veszi az európai oktatási térséggel kapcsolatos kezdeményezések végrehajtását, a szakpolitikai reformokat és az uniós szintű célok megvalósítása terén elért eredményeket.

Az egyenlőség, a méltányosság, a befogadás és a nemek közötti egyenlőség területén a Tanács ajánlásokat fogadott el a fiatal önkéntesek EU-n belüli mobilitásáról annak érdekében, hogy az önkéntesség hozzáférhetőbbé váljon a kevesebb lehetőséggel rendelkezők számára. A Tanács további ajánlásokat fogadott el az iskolai sikerhez vezető utakról a korai iskolaelhagyás csökkentése érdekében.

Az EU törekvései között az is szerepelt, hogy az egyetemeken folyó oktatás és kutatás magasabb színvonalúvá és inkluzívabbá váljon. Ehhez 2022-ben két fontos mérföldkővel járult hozzá: az európai egyetemi stratégiáról szóló közleménnyel és a hatékony európai felsőoktatási együttműködéshez szükséges kapcsolatok kiépítéséről szóló tanácsi ajánlással. A cél az volt, hogy a felsőoktatási ágazatban közös értékeken alapuló, valóban európai dimenzió jöjjön létre. A kiválóság és a befogadás az európai felsőoktatás jellegzetes vonásai. Az uniós vezetők felkérték a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg az egyetemek közötti partnerségeket. Ennek eredményeképpen az „Európai Egyetemek” kezdeményezés jelenleg 44 szövetséget foglal magában, amelyek 31 ország 340 felsőoktatási intézményét tömörítik.

A tagállamokkal és az érdekelt felekkel együtt az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot célzó mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítésről szóló, 2022. évi tanácsi ajánlás segíteni fogja a készséghiány pótlását azáltal, hogy biztosítja, hogy az uniós polgárok egész életük során kihasználhassák a személyre szabott tanulási és karrierlehetőségeket.

2022-ben elindult az első 11 Erasmus+ tanárképző akadémia, amelyek 23 ország 182 szervezetét fogják össze. Ezek 3 év alatt összesen 15 millió eurót kapnak, hogy tanulási lehetőségeket és mobilitást biztosítsanak a tanárok számára. A zöld és digitális oktatás szintén kulcsfontosságú szerepet tölt be az európai oktatási térség kiteljesítésében.

Ezen túlmenően az EU részt vett az oktatás átalakítását célzó ENSZ-csúcstalálkozón is, és határozott politikai jelzést adott arról, hogy fel kell gyorsítani az ENSZ minőségi oktatásra vonatkozó 4. fenntartható fejlődési céljának elérésére irányuló erőfeszítéseket. A csúcstalálkozón méltatták a globális szinten vezető szerepet betöltő EU teljesítményét. A találkozó alkalmával az EU-t képviselő Ursula von der Leyen elnök szorgalmazta az oktatás globális finanszírozásának növelését.

2022-ben az EU és a tagállamok gondoskodtak arról, hogy a tanulók életkortól függetlenül hozzá tudjanak férni az ismeretekhez és készségekhez, hogy fenntarthatóbb életet élhessenek és megbirkózhassanak a digitális kor változó munkaerőpiacának kihívásaival. Az EU zöld és digitális átállással kapcsolatos növekvő készségigényeivel a zöld átállást és a fenntartható fejlődést szolgáló tanulásról szóló tanácsi ajánlás, az európai fenntarthatósági kompetenciakeret, valamint a digitális oktatásról és készségekről folyó strukturált párbeszéd foglalkozik.

Ezért biztosítani kell, hogy az európai munkaerő rendelkezzen a megfelelő készségekkel a modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdaságra való átálláshoz. Júniusban a Tanács ajánlást fogadott el a munkaképes korú felnőttek képzési igényeinek támogatására. Az ajánlás azt javasolja, hogy a tagállamok hozzanak létre „egyéni tanulási számlákat” a képzéshez való hozzáférés javítása és a munkavállalók foglalkoztatásának fenntartása érdekében. A cél az, hogy minden évben növekedjen a képzésben részt vevők száma.

A Tanács emellett ajánlást fogadott el a klímasemlegességre való méltányos átállás biztosításáról, amelyben felkérte a tagállamokat, hogy fogadjanak el olyan intézkedéseket, amelyek kezelik az éghajlat-, energia- és környezetvédelmi politikák foglalkoztatási és szociális vonatkozásait. Ezek az intézkedések magukban foglalják a minőségi, megfizethető és inkluzív oktatásra, képzésre és egész életen át tartó tanulásra, valamint az esélyegyenlőségre vonatkozó átfogó szakpolitikai csomagot.

Az európai készségfejlesztési program készségfejlesztési paktumának célja, hogy összehozza a köz- és magánszervezeteket azáltal, hogy elősegíti nagyszabású készségfejlesztési partnerségek létrehozását, és arra ösztönzi őket, hogy tegyenek konkrét kötelezettségvállalásokat a felnőttek továbbképzésére és átképzésére vonatkozóan. 2022-ben a paktumhoz 1000 tag csatlakozott, amelyek kötelezettséget vállaltak arra, hogy Európa-szerte konkrét képzési ajánlatokat kínálnak a munkavállalók számára, és így 6 millió ember számára biztosítanak képzést. Emellett az Erasmus+ program és más uniós programok jelentős finanszírozást biztosítanak az uniós szintű kezdeményezésekhez, valamint a nemzeti és helyi szintű oktatási és képzési reformokhoz.

Októberben a Bizottság javaslatot fogadott el, amely 2023-at a készségek európai évének jelölte ki. A javaslatban foglaltak az Európai Parlament, a tagállamok, valamint az állami és magánszereplők közreműködésével fellendítik majd az egész életen át tartó tanulást az EU-ban, és segíteni fogják az embereket a minőségi munkahelyekhez szükséges megfelelő készségek megszerzésében, ami lehetővé teszi a vállalatok számára a szakemberhiány kezelését. Az európai munkaerőben rejlő lehetőségek további kiaknázása érdekében nagyobb hangsúlyt kapnak majd a nők, a fiatalok, valamint a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő személyek.

Az egyenlőségközpontú uniót célzó intézkedések fokozása

2022-ben az Európai Bizottság folytatta széles körű esélyegyenlőségi stratégiájának végrehajtását, kitérve a nemek közötti egyenlőség elősegítésére (többek között az egyenlő díjazásra), a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni küzdelemre, a romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés felszámolására, az LMBTIQ-közösség helyzetének javítására és a fogyatékossággal élők jogainak érvényesítésére.

A nemek közötti egyenlőség

„A nemek közötti egyenlőség az EU-ban” című 2022. évi bizottsági jelentés számba veszi azokat a fő kezdeményezéseket, amelyek az elmúlt 12 hónapban a 2020–2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia kulcsfontosságú területein a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítására irányultak.

2022 júniusában a nemek közötti egyensúly vezetőtestületekben való biztosítását szolgáló irányelv formájában történelmi jelentőségű megállapodás született az uniós vállalatokban érvényesítendő nemek közötti egyensúlyról. Ezt követően az irányelvet az Európai Parlament teljeskörűen jóváhagyta. Az uniós tőzsdén jegyzett uniós vállalatok kötelesek gondoskodni arról, hogy az alulreprezentált nem aránya a nem ügyvezető igazgatók körében elérje a 40%-ot, az összes igazgatósági tag körében pedig a 33%-ot. Az irányelv egyértelmű és átlátható kinevezési eljárásokat is előír.

A Parlament és a Tanács a Bizottság 2021. évi javaslatát követően decemberben politikai megállapodásra jutott a bérek átláthatóságára vonatkozó intézkedésekről. Az új szabályok fokozzák az átláthatóságot, valamint biztosítják a nők és férfiak egyenlő díjazása elvének hatékonyabb érvényesítését, és megkönnyítik a bérdiszkrimináció áldozatai számára az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést.

26%-kal nő

a globális növekedés, ha felszámoljuk a nemek közötti szakadékot.

Forrás: „A paritás ereje: A nők egyenlőségének előmozdítása 12 billió dollárral növelheti a globális növekedést”.

Az ezredfordulós generáció legalább

egyötöde

úgy érzi, hogy hátterének valamely aspektusa miatt mindig vagy gyakran hátrányos megkülönböztetés éri. A faji és etnikai hovatartozás volt a leggyakrabban említett tényező.

Forrás: The Deloitte Global 2021 Millennial and Gen Z Survey (A Deloitte Global 2021. évi felmérése az ezredfordulós generációról és a Z generációról).

Befektetés a nőkbe és a lányokba az EU-ban és világszerte

• A nemek közötti egyenlőség ma már az új uniós költségvetés, a NextGenerationEU és az EU külső tevékenysége finanszírozásának is fontos eleme.
• A tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveiben több mint 100 különböző, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kezdeményezés szerepel.
• Az EU a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program keretében 2021 és 2027 között 1,55 milliárd EUR-t különített el.
• 500 millió EUR került elkülönítésre a globális EU–ENSZ Reflektorfény kezdeményezés keretében.
• A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz kezdeményezéseinek 85%-a előmozdítja a nemek közötti egyenlőséget.

A nemi alapú erőszak elleni küzdelem

A 2022. márciusi nemzetközi nőnapon a Bizottság uniós szintű szabályokat javasolt a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelem jegyében. A javasolt irányelv bűncselekménnyé nyilvánítaná a szexuális kényszerítést, a női nemi szervek megcsonkítását és az online erőszakot, amely a következőket foglalja magában: intim képek beleegyezés nélküli megosztása, internetes üldözés, internetes zaklatás, valamint az erőszakra vagy gyűlöletre való internetes uszítás.

A javasolt szabályok megkönnyítik az áldozatoknak az igazságszolgáltatás igénybevételét, és arra ösztönzik a tagállamokat, hogy vezessenek be egyablakos rendszert, vagyis hogy minden segítő és védelmi szolgáltatás egy helyen legyen elérhető.

A szabályok azt is előírják, hogy az áldozatok számára lehetővé kell tenni, hogy a büntetőeljárás során kártérítést követeljenek. A javaslat megfelelő és speciális védelmet és támogatást, például ingyenes segélyvonalakat és krízisközpontokat szorgalmaz a szexuális erőszak áldozatai számára, továbbá célzott támogatást nyújt a sajátos szükségletekkel rendelkező vagy veszélyeztetett csoportoknak, köztük a fegyveres konfliktusok elől menekülő nőknek.

A gondoskodó Unió

Mindenkinek joga van a megfizethető gondozási szolgáltatásokhoz: a kisgyermekkori gondozástól és neveléstől a tartós otthoni gondozásig és a közösségi szolgáltatásokig. A kora gyermekkori nevelés pozitívan hat a gyermekek fejlődésére, és az élet későbbi szakaszaiban is csökkenti a társadalmi kirekesztés és a szegénység kockázatát. A tartós ápolás-gondozás lehetővé teszi azoknak az embereknek, akik akár idős koruk, akár betegségük vagy fogyatékosságuk miatt segítségre szorulnak a mindennapi életben, hogy megőrizzék önállóságukat és méltóságteljes életet éljenek. Ezek a szolgáltatások azonban még napjainkban is sokak számára megfizethetetlenek, elérhetetlenek, illetve hozzáférhetetlenek.

2022-ben az Európai Bizottság elfogadta az európai gondozási stratégiát. A stratégia hozzájárul a gondozásban részesülők jóllétéhez, a nemek közötti egyenlőséghez és a társadalmi méltányossághoz. Ez az ambiciózus terv a megfizethető, magas színvonalú, tartós ápolás-gondozáshoz való hozzáférés megerősítésére irányul, és felülvizsgálja a Tanács által Barcelonában (Spanyolország) meghatározott, a kora gyermekkori nevelésre és gondozásra vonatkozó célokat, a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervben előirányzottaknak megfelelően.

Az ápolás-gondozásba való beruházás nemcsak azért fontos, hogy az ágazat – amelyet sok esetben nehéz munkakörülmények és alacsony bérek jellemeznek – vonzza és megtartsa a tehetséges szakembereket, hanem azért is, hogy kezelhető legyen a munkaerőhiány, és kiaknázható legyen az ágazat gazdasági és munkahelyteremtési potenciálja. Ez a beruházás a nők munkaerőpiaci részvételét is javítani fogja. A gondozási feladatok túlnyomórészt továbbra is a nőkre hárulnak: a formális gondozásban dolgozók 90%-a nő, és 7,7 millió nő esik ki gondozási feladatai miatt a foglalkoztatásból. Ezért egy hatékony gondozási ágazat ellensúlyozhatná a nemek között továbbra is fennálló egyenlőtlenségeket, például a nemek közötti bér- és nyugdíjkülönbségeket.

E problémák kezelése érdekében a Bizottság olyan konkrét intézkedéseket javasol, amelyek támogatják a tagállamokat a magas színvonalú és megfizethető gondozási szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításában, egyúttal javítják a gondozók számára a munkafeltételeket, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúlyt.

2022 augusztusától valamennyi tagállam köteles volt alkalmazni a munka és a magánélet közötti egyensúlyra vonatkozó új uniós szabályokat.

A formális gondozás területén dolgozók közel 90%-a nő.

7,7 millió nő nem dolgozik a nem fizetett gondozási feladatai miatt.

A gondozásba való beruházás 2030-ig további 13,6 millió munkahelyet teremthet az EU-ban.

2019-ben a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett gyermekeknek csupán 27%-a vett részt koragyermekkori nevelésben és gondozásban, szemben a gyermekek általános népességének 35%-ával.

A tartós ápolási-gondozási igényekkel rendelkező háztartások közel egyharmada azért nem vesz igénybe otthoni ápolási-gondozási szolgáltatásokat, mert azok számukra nem megfizethetők.

Fényképek © Adobe Stock

---

Az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia (2020–2025) végrehajtása

Az EU új iránymutatásokat adott ki az LMBTIQ-személyek egyenlőségének javítását célzó stratégiákra és cselekvési tervekre vonatkozóan, amelyek segítik a tagállamokat az LMBTIQ-közösségeik egyenlőségét biztosító intézkedések végrehajtásában. Az iránymutatások egyértelmű célokat határoznak meg az egyenlőség előmozdítása érdekében, miközben az LMBTIQ-közösség legkiszolgáltatottabb tagjaira összpontosítanak, és hatékony, jogszerű lehetőségek révén biztosítják védelmüket.

A Bizottság továbbá javaslatot fogadott el a leszármazás elismerésének tagállamok közötti harmonizálására, a gyermekek alapvető jogainak védelmére és a családok jogbiztonságának biztosítására vonatkozóan (lásd az 5. fejezetet).

Stratégia a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásáért (2021–2030)

A fogyatékossággal élő személyeknek joguk van az élet minden területén való teljes körű részvételhez, csakúgy mint mindenki másnak. Annak ellenére, hogy egyes területeken előrelépés történt, számos akadály továbbra is fennáll. A fogyatékossággal élő személyeknek csak a fele, míg a nem fogyatékossággal élő személyeknek a háromnegyede dolgozik. 2021-ben az EU 16 éves vagy annál idősebb, fogyatékossággal élő (tevékenységében akadályozott) népességének 29,7%-a volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának, míg a fogyatékossággal nem rendelkezők körében ez az arány csak 18,8% volt.

2022-ben a Bizottság nyomonkövetési keretrendszert tett közzé, amelynek segítségével nyomon követhetők a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló stratégia (2021–2030) 64 intézkedése tekintetében elért eredmények. A stratégia két kiemelt kezdeményezése már megvalósult: a fogyatékosságügyi platform létrehozása, ahol az uniós tagállamok, a civil társadalom és az intézmények együttműködnek a stratégia céljainak megvalósítása érdekében, valamint az Európai Bizottság humánerőforrás-stratégiájának megújítása, amely a sokszínűséget és a fogyatékossággal élő személyek befogadását előmozdító intézkedéseket foglal magában.

Szeptemberben elindult a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatására vonatkozó csomagot alkotó intézkedések végrehajtása, azzal a céllal, hogy javuljanak a fogyatékossággal élő személyek munkaerőpiaci eredményei. A csomag elősegíti olyan nemzeti szakpolitikák kidolgozását, amelyek bevonják a fogyatékossággal élő személyeket a zöld és digitális átállásba.

Az Európai Bizottság és az Európai Fogyatékosügyi Fórum által szervezett, a Fogyatékossággal Élők Európai Napja című konferencián Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök és Helena Dalli egyenlőségért felelős biztos adta át a 2023. évi Access City díjat, elismerve azokat a városokat, amelyek erőfeszítéseket tettek az akadálymentesség és a fogyatékossággal élő személyek bevonásának javítása érdekében. Innovatív megközelítéséért, valamint a nyilvános terek és a közlekedési infrastruktúra akadálymentesítése iránti hosszú távú elkötelezettségéért Skellefteå (Svédország) részesült a rangos elismerésben.

Az uniós fogyatékosságügyi platform egy másik olyan keretet biztosít, amely lehetővé teszi az érdekelt felek számára a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok megosztását, az egymástól való tanulást és az együttműködést.

© Adobe Stock

Valóban rasszizmusellenes Európai Unió

A 2020–2025-ös időszakra vonatkozó, rasszizmus elleni uniós cselekvési terv keretében hozott intézkedések részeként a Bizottság 2022 márciusában megtartotta a rasszizmus elleni második európai csúcstalálkozót az uniós intézmények, a tagállamok, a civil társadalom, az egyenlőséggel foglalkozó szervek és az önszerveződő szervezetek részvételével. A cselekvési terv elindítása óta a tagállamok felkérést kaptak a rasszizmus elleni nemzeti tervek kidolgozására. A csúcstalálkozó alkalmat kínált a tervek végrehajtása terén elért eredmények megvitatására, különös tekintettel a rasszizmus elleni nemzeti cselekvési tervek előkészítését és végrehajtását támogató közös irányadó elvekre.

A Bizottság ezenkívül együttműködött a tagállamokkal a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó új uniós stratégiai keretrendszer nyomon követése céljából készült, a nemzeti romastratégiai keretükről szóló értékelő jelentés elkészítésében is, elemezve a tagállamok által tett kötelezettségvállalásokat, és iránymutatást nyújtva a szükséges fejlesztésekhez.

Az EU folytatta a rasszista és idegengyűlölő gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd elleni küzdelemre, valamint a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd ellen büntetőjogi eszközökkel vívott küzdelemről szóló kerethatározat megfelelő átültetésének és végrehajtásának biztosítására irányuló munkáját, többek között kötelezettségszegési eljárások révén.

Az antiszemitizmus elleni küzdelem

A Bizottság megkezdte az antiszemitizmus elleni küzdelemre és a zsidó élet előmozdítására vonatkozó első uniós stratégia (2021–2030) végrehajtását. A Tanács 2022 márciusában következtetéseket fogadott el a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni küzdelemről, és felkérte a tagállamokat, hogy 2022 végéig dolgozzanak ki nemzeti stratégiákat az antiszemitizmus ellen. A tagállamok arra is felkérést kaptak, hogy használják az antiszemitizmusnak, valamint a holokauszt tagadásának és torzításának a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség által elfogadott, jogilag nem kötelező erejű munkadefinícióit.

Az első uniós sokszínűségi díjak

Az Európai Bizottság 2022 áprilisában kihirdette „A befogadás és a sokszínűség európai fővárosai” díj első nyerteseit. A díj célja, hogy Unió-szerte ráirányítsa a figyelmet azokra a kis- és nagyvárosokra, valamint régiókra, amelyek jó példával járnak elöl az inkluzív politikák terén. Öt tagállam települései, illetve régiói kaptak elismerést méltányosabb társadalmak kiépítése terén végzett munkájukért. A nyertesek előmozdítják a sokszínűséget és a befogadást a nem, a faji és etnikai származás, a vallás és meggyőződés, a fogyatékosság, az életkor, az LMBTIQ-jogok és a romák integrációja tekintetében.

A 2020–2025-ös időszakra vonatkozó, rasszizmus elleni uniós cselekvési terv keretében bevezetett, évente kiosztott „A befogadás és a sokszínűség európai fővárosai” díj a Bizottság által a valódi egyenlőségközpontú unió megvalósítása érdekében végzett munka részét képezi. A nyerteseket a 2022. évi Európai Sokszínűségi Hónap során hirdették ki. A téma a „hidak építése” volt, és az üzleti élet, a tudományos élet, a nem kormányzati szervezetek és az Európai Bizottság képviselői megvitatták, hogy miként lehet inkluzív munkahelyeket építeni, valamint olyan hatékony és interszekcionális befogadási és sokszínűségi politikákat kialakítani, amelyek egyszerre foglalkoznak a megkülönböztetés számos területével.

VIDEÓ Az első alkalommal átadott, „A befogadás és a sokszínűség európai fővárosai” díj nyertesei ismertetik a díj helyi hatásait, motivációikat, valamint az egyenlőbb és befogadóbb Európa megteremtésével járó általános előnyöket.

Bevezetés

Bár az évet növekvő bizonytalanság jellemezte, az EU továbbra is a multilateralizmus hajtóerejeként működött és vezető szerepet töltött be a globális kihívásokra adandó válaszok kialakításában, miközben ambiciózus szomszédságpolitikát folytatott, szolidaritásáról tett tanúbizonyságot, és átfogó partnerségeket alakított ki a globális béke, a stabilitás, a demokrácia és az emberi jogok biztosítása és előmozdítása érdekében.

Az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújára és az azt követő élelmiszer- és energiaválságra válaszul hozott intézkedéseikben az EU és tagállamai egységes és határozott fellépést mutattak. Humanitárius és sürgősségi segélyeket, valamint pénzügyi, operatív és katonai támogatást nyújtottak Ukrajnának (lásd az 1. fejezetet).

Az uniós tagállamok továbbá megerősítették elkötelezettségüket amellett, hogy nemzetközi partnereikkel szorosan együttműködve nagyobb felelősséget fognak vállalni az európai biztonság és védelem ügyében, a közös érdekek és értékek megvédéséért.

Biztonság és védelem

Azért, hogy az EU hatékonyabban tudja védelmezni a lakosságát, értékrendjét és érdekeit, illetve hozzájáruljon a nemzetközi béke és biztonság előmozdításához, a Tanács stratégiai iránytűt dolgozott ki, amelyet az uniós vezetők 2022 márciusában hagytak jóvá. Ennek célja a versailles-i nyilatkozatban meghatározott irányvonallal összhangban a beruházások növelése, az innovatív és kritikus technológiák kiaknázása, valamint az európai védelmi piac integráltabbá és versenyképesebbé tétele. A tervek közt szerepel továbbá az EU védelmi költségvetésének növelése és a tagállamok közötti koordináció javítása a felszerelések szabványosítása és a képességek tekintetében.

Az EU és a NATO közötti együttműködés továbbra is az európai stabilitás és biztonság alapvető pillére. 2022-ben további két uniós tagállam, Finnország és Svédország nyújtott be csatlakozási kérelmet a NATO-hoz, feladva régóta fennálló katonai el nem köteleződésüket.

Az év során Dánia is csatlakozott a közös biztonság- és védelempolitikában részt vevő többi 26 tagállamhoz, ami tovább erősítette az EU azon képességét, hogy vezető szerepet vállaljon a békefenntartó műveletekben, a konfliktusmegelőzésben és a nemzetközi biztonság megerősítésében.

Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának (lásd az 1. fejezetet) az európai és globális biztonsági rendre gyakorolt valószínű tartós hatásai miatt még szorosabb együttműködésre van szükség olyan partnerekkel, mint az ENSZ, a NATO, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az Afrikai Unió és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN).

Mivel a bizonytalan globális rend fenyegetettségelemzést szükségeltet, a Tanács elfogadta az EU stratégiai iránytűjét. Stratégiája és cselekvési terve négy fő pillérre épül: partnerség a közös fenyegetések ellen, gyors és határozott fellépés válság idején, beruházások a képességekbe és technológiákba, biztonság a fenyegetésekkel szemben és az uniós polgárok védelme.

Az Európai Békekeret katonai felszerelést és biztonsági infrastruktúrát biztosított az ukrán fegyveres erőknek, döntő szerepet vállalva ezzel Ukrajna védelmében. Az EU történelme során először bocsátott halált okozó felszerelést egy ország rendelkezésére, hogy az agresszióval szembeni védekezését segítse. Az Európai Békekeret segítségével az EU partnerországainak is nyújtott támogatási intézkedéseket, például Mozambiknak, Nigernek, Szomáliának, Moldovának és a nyugat-balkáni országoknak, továbbá az Afrikai Uniót is támogatta.

Az EU emellett elindította az Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási misszióját. Ez a misszió az ukrán fegyveres erők kapacitásának megerősítésére irányul annak érdekében, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni nemzetközileg elismert határain belüli területeit és megakadályozni Oroszország vagy más potenciális támadók esetleges katonai offenzíváit, illetve reagálni tudjon azokra.

Az EU és tagállamai hamar mozgósították a Bűnügyi Fenyegetettség Elleni Európai Multidiszciplináris Platformot annak érdekében, hogy biztosítsák az éberséget az Ukrajnában zajló katonai agressziót kihasználó bűnözőkkel szemben. Moldovában létrehozták a belső biztonság és a határigazgatás előmozdítására irányuló uniós támogató központot.

Az EU teljes körű operatív és pénzügyi támogatást nyújtott a frontországoknak (lásd az 1. fejezetet). Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) a nagyszámú menekült érkezésének kezelésében támogatja a helyi hatóságokat az EU Ukrajnával és Oroszországgal közös határterületein. A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) szintén jelen van a helyszínen, és szorosan együttműködik valamennyi tagállammal az olyan bűncselekmények megelőzése és leküzdése érdekében, mint az emberkereskedelem, a fegyverkereskedelem, a pénzmosás és a munkaerő-kizsákmányolás.

Szomszédságpolitika és csatlakozási tárgyalások

Nyugat-Balkán és Törökország

Az EU továbbra is elkötelezett maradt a régió európai perspektívája mellett, és júliusban tárgyalásokat kezdett Albániával és Észak-Macedóniával. Decemberben Bosznia-Hercegovina is megkapta a tagjelölti státuszt.

A 2022. évi bővítési csomag részletes áttekintést adott a „Global Gateway” stratégia részeként létrehozott, 30 milliárd euró összegű, Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv végrehajtásáról (lásd alább). Ennek célja az EU és a térség közötti nyilvánvaló társadalmi-gazdasági szakadék csökkentése és a régió energiabiztonságának javítása.

Az Európai Bizottság megerősítette a Koszovó vízumszabályozásának eltörlésére vonatkozó ajánlását (a „Koszovó” megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével). A Montenegróval és Szerbiával folytatott uniós csatlakozási tárgyalások keretében az EU szakpolitikai és szakmai szinten egyaránt fenntartotta a rendszeres párbeszédet a két országgal.

December 6-án az albániai Tiranában megtartották az első EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozót, amely fontos lehetőséget jelentett a nyugat-balkáni partnerek csatlakozási perspektívájának újbóli megerősítésére. A Bizottság bejelentette az energetikai támogatási csomagot, amely 1 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatással segíti a Nyugat-Balkánt az energiaválság kezelésében és a tiszta energiára való átállás előmozdításában. A csúcstalálkozón üdvözölték továbbá az EU és a Nyugat-Balkán távközlési szolgáltatóinak együttes nyilatkozatát az EU és Nyugat-Balkán közötti roamingdíjak jövőbeli csökkentéséről, valamint megerősítették az uniós vízumpolitikához való igazodásra vonatkozó kötelezettségvállalást.

Az EU és Törökország folytatta a magas szintű párbeszédet a közös érdeklődésre számot tartó legfontosabb területekről, nevezetesen az éghajlatváltozásról és a migrációról. A kereskedelemmel kapcsolatos intenzív együttműködés is folytatódott.

Keleti partnerség

Az Európai Tanács 2022. júniusi határozatát követően az EU tagjelölti státuszt adott Moldovának és Ukrajnának, illetve Grúziát is biztosította afelől, hogy nyitva áll előtte az európai perspektíva.

Az EU a „Global Gateway” stratégia (lásd alább) részeként tovább folytatta ambiciózus gazdaságélénkítési és beruházási tervének végrehajtását a keleti partnerség térségében, hogy támogassa a kis- és középvállalkozásokat, valamint a zöld és a digitális átállást.

Az EU 2,3 milliárd euró összegű beruházása összesen akár 17 milliárd eurónyi beruházást is mozgósíthat keleti partnerei számára a különféle ágazatokban. A beruházások többek között digitális konnektivitási projektekre irányulnak, ilyen például egy optikai kábel telepítése a Fekete-tenger alatt vagy a nagy sebességű széles sávú infrastruktúra fejlesztése. A kaukázusi régió és az EU közötti személy- és áruszállítási útvonalak szintén prioritást élveznek.

Az Azerbajdzsánnal kötött energiaügyi egyetértési megállapodás aláírása megerősítette az EU energiabiztonságát és Azerbajdzsán zöld átállását.

Mivel Belaruszban a 2020-as elnökválasztás során csalások történtek, és a belarusz állam részt vett Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújában, az EU szigorította a rezsimmel szembeni szankcióit. Az EU ugyanakkor továbbra is támogatást nyújt mind az ország határain belül, mind a száműzetésben élő belaruszoknak, és szolidaritást vállal velük.

Déli szomszédság

A „Global Gateway” stratégia (lásd alább) részét képező, a déli szomszédságra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv végrehajtása jól halad, és fontos projektek vannak kialakulóban a zöld átállás és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia kiemelt területein. 2022-ben 30 milliárd eurót kötöttek le a déli szomszédságban megvalósítandó, főként a megújuló energiához kapcsolódó infrastruktúrába történő beruházásokra.

Novemberben az EU és Egyiptom fokozta együttműködését a tiszta energiára való átállás terén, és egyetértési megállapodást írtak alá a megújuló hidrogénnel kapcsolatos stratégiai partnerségről.

Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja számos kedvezőtlen hatást gyakorolt a déli szomszédság országaira, különösen azokra, amelyek strukturálisan függenek az élelmiszer-behozataltól, és amelyek a Covid19-világjárvány miatt már amúgy is romló társadalmi-gazdasági körülményektől szenvedtek.

A Bizottság különféle programokkal támogatta a partnerországok rezilienciáját, olyan területeken, mint a gazdasági fellendülés, a szociális védelem, a munkahelyteremtés és a mezőgazdaság. Az élelmezési és rezilienciaépítési eszköz segítségével 225 millió euró összegű uniós támogatást bocsátottak a déli szomszédság rendelkezésére. A támogatás célja, hogy enyhítse az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja miatt potenciálisan kialakuló élelmiszerválságok hatását (lásd az „Élelmezésbiztonság” című szakaszt) az élelmiszer-behozataltól nagymértékben függő térségben.

Nemzetközi partnerség és humanitárius segítségnyújtás

A „Global Gateway”

2022-ben az EU tovább dolgozott azon, hogy a beruházások számára kedvező és fenntartható finanszírozást biztosító „Global Gateway” stratégiát átültesse a gyakorlatba. A stratégia 2021 végén indult azzal a céllal, hogy támogassa a jelentős beruházásokat a kemény és puha infrastrukturális projektek terén. További célkitűzése az intelligens, tiszta és biztonságos összeköttetések előmozdítása a digitalizáció terén és az energetikai és a közlekedési ágazatban, valamint az egészségügyi, oktatási és kutatási rendszerek megerősítése.

Az „Európa együtt” megközelítést követve az EU és az uniós tagállamok, fejlesztési bankok és pénzügyi intézmények megállapodtak abban, hogy 2027-ig 300 milliárd euró mozgósításában vesznek részt, amelyet a partnerországokban történő beruházásokra fordítanak. A „Global Gateway” első jelentős, Afrika és Európa közti, 150 milliárd eurós beruházási csomagját a februári EU–Afrikai Unió csúcstalálkozón indították el.

Már az első év során alapvető fontosságú beruházásokra került sor, mint például a digitális konnektivitás javítása az EU és partnerei között tenger alatti adatkábelek és földfelszíni kapcsolatok segítségével, a megújulóenergia-termelés fokozása a naperőművekbe és szélerőműparkokba történő beruházásoknak köszönhetően, valamint az oltóanyagok, gyógyszerek és egészségügyi technológiák gyártásának növelése és az azokhoz való hozzáférés megkönnyítése.

Az „Európa együtt” megközelítés szellemében az EU és tagállamai továbbra is a legjelentősebb hivatalos fejlesztési segélynyújtók a világon: a legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint 2021-ben 71,6 milliárd euró származott innen, ami a globális támogatások 41%-át teszi ki. A globális oktatási segélyek több mint felét az EU és a tagállamok adják, és ezzel világszerte száznál is több országban támogatják az oktatást. Az EU továbbra is élen jár az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjének és fenntartható fejlődési céljainak elérésére irányuló erőfeszítésekben.

2022-ben ünnepelhettük az EU és az ASEAN közötti kapcsolatok 45. évfordulóját. A jubileumi EU–ASEAN csúcstalálkozón az EU és tagállamai az „Európa együtt” megközelítés jegyében bejelentették, hogy a „Global Gateway” keretében 10 milliárd eurót mozgósítanak az ASEAN-országokban megvalósuló infrastrukturális beruházások felgyorsítása érdekében. Számos kiemelt projektet azonosítottak az indiai–csendes-óceáni térségben, például az „Európa együtt” fenntartható összeköttetésekkel kapcsolatos kezdeményezését.

2021 végéig 53,7 milliárd eurót mozgósítottak, és 47,7 milliárd eurót folyósítottak az „Európa együtt” megközelítés keretében azzal a szándékkal, hogy támogassák a partnerországoknak a világjárvány és annak következményei ellen tett erőfeszítéseit. 2022-ben az EU és tagállamai továbbra is vezető szerepet töltöttek be a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos nemzetközi szolidaritás terén: 502,2 millió adag oltóanyagot bocsátottak a partnerországok rendelkezésére. Ebből 422 millió adagot a COVAX-on keresztül (ebből 1,1 millió adagot az uniós polgári védelmi mechanizmus segítségével), 80,2 millió adagot pedig kétoldalú viszonylatban osztottak meg (ebből 38 millió adagot az uniós polgári védelmi mechanizmus segítségével).

Az EU további 300 millió eurót különített el, hogy több, főleg afrikai országban felgyorsítsák az oltóanyagok bevezetését, és növeljék az átoltottságot. További 100 millió eurót pedig az egészségügyi rendszerek megerősítésére, valamint a diagnózishoz és a kezeléshez való hozzáférés javítására különítettek el. A globális egészségügyi kapacitások megerősítése érdekében az EU segítségével létrejött egy új nemzetközi alap a világjárványok megelőzésére, illetve az azokra való felkészültségre és reagálásra. Ehhez az EU 427 millió euróval fog hozzájárulni.

2022-ben előrelépés történt az oltóanyagok, gyógyszerek és egészségügyi technológiák Afrikában történő gyártásával és azok hozzáférhetőségének javításával kapcsolatos „Európa együtt” kezdeményezés végrehajtása terén, és hasonló erőfeszítések támogatására irányuló kezdeményezést jelentettek be Latin-Amerika és a Karib-térség számára is. Ez kiegészíti és tovább erősíti az EU, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség közötti társadalmi, gazdasági és tudományos kapcsolatokat.

Az EU stratégiát terjesztett elő a tagállamok és az Öböl-menti Együttműködési Tanács közötti partnerség megerősítésére az olyan kulcsfontosságú szakpolitikai területeken, mint az energiaügy, a zöld átállás, az éghajlatváltozás, a kereskedelem és a gazdasági diverzifikáció, a regionális stabilitás és a globális biztonság, a humanitárius és fejlesztési kihívások, valamint az emberek közötti kapcsolatok szorosabbá tétele. Az EU a közös prioritások tekintetében fokozott együttműködésre törekszik az arab világ adományozóival.

Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem

Az elmúlt 30 évben az EU több mint 110 országban segített enyhíteni a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő emberek millióinak szenvedését. 2022-ben a Bizottság 2,2 milliárd euró összegű humanitárius segélyt mozgósított, hogy világszerte segítsen ellátni az érintett lakosság legsürgősebb szükségleteit. Az EU humanitárius segítségnyújtási költségvetéséből minden hetedik eurót „elfeledett vészhelyzetekre” különítenek el, például a Száhel-övezetben kialakult éhínségre.

A Bizottság folytatta a Törökországban tartózkodó 4 millió menekült humanitárius finanszírozással való támogatását, akik többségükben a szíriai háború elől menekültek el. A 2021 végén bejelentett, 325 millió euró összegű törökországi szükséghelyzeti szociális védőháló elnevezésű programot további 50 millió euró értékben bővítették humanitárius segéllyel. Ezzel együtt a Törökország számára 2012 óta nyújtott teljes uniós humanitárius finanszírozás közel 3,4 milliárd eurót tesz ki.

Az EU 2022. május 9-én és 10-én 55 ország és 22 nemzetközi szervezet részvételével már hatodik alkalommal rendezte meg a „Szíria és a térség jövőjének támogatása” elnevezésű brüsszeli konferenciát. A konferencia a legfontosabb donorkonferencia Szíria és a környező térség számára, amelyen összesen több mint 6,4 milliárd euró összegű segélyt ajánlottak fel az országon belül és a szomszédos országokban tartózkodó szíriaiak számára.

2022-ben létrejött az európai humanitárius reagálási kapacitás, egy olyan új eszköz, amely a hirtelen előálló természeti veszélyekre és az ember okozta katasztrófákra való humanitárius reagálás terén fennálló, főként logisztikai jellegű hiányosságok pótlására szolgál.

VIDEÓ Segítség egy pékségnek, hogy a háború után újraindíthassa tevékenységét, Aleppó, Szíria, 2022. március.

Az európai humanitárius reagálási kapacitásra vonatkozó kezdeményezés segíteni fogja a humanitárius szereplőket és a vészhelyzetre reagáló személyeket a menedékhelyi nem élelmiszer jellegű termékek készleteivel, valamint víz, szanitáció és higiénia, egészségügyi és logisztikai szakértők, valamint közös logisztikai szolgáltatások – például uniós humanitárius légihíd, uniós humanitárius segítségnyújtási útvonalak, utolsó kilométeren történő szállítás, szállítási szolgáltatások és raktározás – biztosítása révén.

Az uniós finanszírozású humanitárius segítségnyújtási műveletek számos ágazatra kiterjednek, többek között az élelmezésbiztonságra, az egészségügyi ellátásra, a menedékhelyek és az oktatás biztosítására szükséghelyzetekben, de a védelmi szolgáltatásokra is, ideértve a nemi alapú erőszakkal szemben való védelmet is. A segítségnyújtás a következő négy alapvető humanitárius elven alapul: emberiesség, semlegesség, pártatlanság és függetlenség.

Az EU továbbra is szilárdan elkötelezett a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának előmozdítása mellett, hogy ezáltal teljesíteni tudja humanitárius segítségnyújtási célkitűzéseit és javítani tudja humanitárius partnerei biztonságát. Ugyanakkor továbbra is világszerte kihívást jelentenek a nemzetközi humanitárius jogot sértő események.

Az EU: jelentős humanitárius segélyező Jemenben

Hét év háború után a jemeni helyzet továbbra is a világ egyik legsúlyosabb humanitárius válsága. Több millió jemeni kényszerült lakóhelye elhagyására, nyomorog és alultáplált. Emellett a lakosság több mint fele ki van téve az élelmiszer-ellátás bizonytalanságának. Az EU humanitárius segélycsomagja élelemmel, egészségügyi ellátással, oktatással, vízellátással és elszállásolással segíti a jemenieket. Hozzájárul továbbá a higiéniai szolgáltatások javításához az élelmiszer-ellátás nagyfokú bizonytalansága és az alultápláltság által sújtott területeken, a konfliktus sújtotta területeken és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült lakosság számára.

Afrika szarva

633 millió EUR (Team Europe)
a példa nélküli aszály, a Covid19 és Oroszország Ukrajna elleni agressziója miatti rendkívüli élelmiszer-ellátási bizonytalanság elleni küzdelemre.

Száhel-övezet és a Csád-tó térsége

954 millió EUR (EU és tagállamai)
Afrika-szerte az élelmiszer-ellátás súlyos, folyamatosan romló bizonytalansága elleni küzdelemre.

Szíria és a térség

6,4 milliárd EUR
a 2022. évi szíriai konferencián vállalt teljes összeg.
Az EU és tagállamai 4,8 milliárd EUR-ra tettek vállalást. 2011 óta 27,4 milliárd EUR értékben nyújtottak humanitárius és rezilienciaépítési támogatást, és ezáltal a térség legnagyobb adományozói.

Afganisztán és a régió

Több mint 115 millió EUR
a humanitárius szervezetek támogatására. (Továbbá kiegészítő finanszírozás a 2022 júniusában Kelet-Afganisztánt sújtó 5,9-es erősségű pusztító földrengést követően.)

Jemen

170 millió EUR
a konfliktus által érintett személyek számára.
A háború 2015-ös kezdete óta az EU több mint 1,2 milliárd EUR-val – 862 millió EUR értékű humanitárius segéllyel és 407 millió EUR értékű fejlesztési támogatással – járult hozzá a válság kezeléséhez.

Mianmar/Burma

27 millió EUR
a legkiszolgáltatottabbak azonnali szükségleteinek kielégítésére, beleértve a lakóhelyüket elhagyni kényszerült és a konfliktus sújtotta közösségeket is.

Élelmezésbiztonság

Az ukrán export blokádja és a növénytermesztésre szánt földterületek tönkretétele komoly kockázatot jelentett a tekintetben, hogy lesz-e elég élelmiszer az EU szomszédságában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten, de Ázsiában, a szubszaharai Afrikában és Latin-Amerikában is, és ha igen, megfizethető lesz-e. Ez különösen a búzát érintette, amely alapvető élelmiszer.

Az „Európa együtt” megközelítést alkalmazva az EU egyesítette erőforrásait és szakértelmét a tagállamokkal és a pénzügyi intézményekkel a globális élelmiszerválság kezelése érdekében, ugyanakkor teljes mértékben elismerte, hogy a nemzetközi partnerekkel folytatott többoldalú együttműködésre van szükség.

Az élelmiszer-ellátás globális szintű bizonytalanságára adandó válaszintézkedések részeként az „Európa együtt” megközelítés keretében az EU további 600 millió euró összegű támogatást mozgósított az érintett afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, illetve 225 millió eurót az észak-afrikai és közel-keleti régió megsegítésére. Ezzel együtt a globális élelmezésbiztonsághoz és élelmiszerrendszerekhez 2024-ig nyújtott uniós támogatás becsült teljes összege meghaladja a 8,3 milliárd eurót.

Az EU teljes hozzájárulása a globális biztonsághoz világszerte 8,3 milliárd euró, amely a következőképpen oszlik meg: világszinten 1,32 milliárd euró, Szubszaharai-Afrika 3,21 milliárd euró, déli szomszédság 1,12 milliárd euró, Ázsia és a csendes-óceáni térség 1,05 milliárd euró, Nyugat-Balkán és Törökország 886 millió euró, Latin-Amerika és a Karib-térség 384 millió euró, keleti szomszédság 294 millió euró.

Az EU igyekezett növelni saját élelmiszer-termelését, megkönnyíteni az Ukrajnából kiinduló élelmiszer- és takarmánykereskedelmet, és megerősíteni a helyi élelmiszer-termelést. Az ukrán mezőgazdasági hatóságok kérésére megőrizték és rugalmas módon elősegítették az uniós piacokhoz való hozzáférést mind az ukrán piacokra irányuló behozatal, mind az onnan történő kivitel tekintetében. Az EU–Ukrajna szolidaritási folyosók új logisztikai útvonalakat tettek elérhetővé, amelyek összeköttetést teremtenek Ukrajna és globális kereskedelmi partnerei között (lásd az 1. fejezetet).

Az EU továbbá támogatta az ENSZ fekete-tengeri gabonakezdeményezéssel kapcsolatos erőfeszítéseit is, hogy megkönnyítse a gabona és a kapcsolódó élelmiszerek, illetve műtrágyák biztonságos szállítását az ukrán fekete-tengeri kikötőkből a további elosztó kikötőkbe.

E kezdeményezéseknek köszönhetően 2022 májusa és decembere között az ukrán mezőgazdasági minisztériumtól kapott információk szerint mintegy 29 millió tonna mezőgazdasági terméket sikerült exportálni Ukrajnából. Decemberben további 1 milliárd eurót mozgósítottak az EU–Ukrajna szolidaritási folyosók fenntartására és bővítésére.

VIDEÓ EU–Ukrajna szolidaritási folyosók.

Kereskedelem és technológia

Új eszközök

Az EU számos új eszközt bevezetett azért, hogy kezelni tudja a kereskedelmet fegyverként használó más globális hatalmak által jelentett problémát. 2022-ben hatályba lépett a nemzetközi közbeszerzési eszköz, amely nagyobb befolyást biztosít az EU számára ahhoz, hogy elősegítse az uniós vállalatok hozzáférését az EU-n kívüli közbeszerzési piacokhoz.

Az Európai Parlamentben és az Európai Unió Tanácsában előrelépés történt a kényszerhelyzeti mechanizmus elfogadása terén. Ez a mechanizmus a gazdasági kényszerítés kezelésében lesz az EU segítségére. Olyan esetekről van szó, amikor egy nem uniós ország arra törekszik, hogy nyomást gyakoroljon az EU-ra vagy tagállamaira bizonyos szakpolitikai döntések meghozatala érdekében. Az eszköz lehetővé teszi az EU számára, hogy kereskedelmi, beruházási vagy egyéb korlátozások formájában megvalósuló ellenintézkedéseket vezessen be.

A kereskedelmi partnerségek erejéről szóló új közlemény célja, hogy fokozza az uniós kereskedelmi megállapodások hozzájárulását a fenntartható fejlődés előmozdításához, valamint az éghajlat, a környezet és a munkavállalói jogok világszerte történő védelméhez. Az új megközelítés az alapvető éghajlati és munkaügyi rendelkezések megsértése esetén lehetővé teszi kereskedelmi szankciók alkalmazását is.

Megállapodások

Júniusban az EU és Új-Zéland lezárta a szabadkereskedelmi megállapodás létrehozására irányuló tárgyalásait. A fenntarthatósággal kapcsolatos ennyire komoly vállalásokat mindeddig egyetlen uniós kereskedelmi megállapodás sem tartalmazott. A megállapodás új lehetőségeket nyit meg az európai mezőgazdasági termelők, vállalatok és munkavállalók előtt.

VIDEÓ Az EU és Új-Zéland közötti szabadkereskedelmi megállapodás aláírása, 2022. június.

2022-ben folytatódtak az Ausztráliával és Indiával kötendő kereskedelmi megállapodásokra irányuló tárgyalások is. Az EU–Mercosur kereskedelmi megállapodással kapcsolatban technikai és jogi munkát is végeztek. Politikai megállapodás született Chilével a kereskedelmi megállapodás létrehozására irányuló tárgyalások lezárásáról.

2022-ben az EU aláírta az első, átfogó, blokkok közötti légiközlekedési megállapodást a 10 ASEAN-országgal, amely az EU és az ASEAN több mint 1,1 milliárd fős összlakosságára terjed ki. A megállapodás megnyitja a piacokat, javítja a közvetlen összeköttetéseket, valamint gazdasági előnyöket és új lehetőségeket teremt annak köszönhetően, hogy egységes szabályrendszert hoz létre az EU és az ASEAN közötti valamennyi légi járatra vonatkozóan. Ez a fogyasztók, a légitársaságok és a repülőterek számára egyaránt előnyös lesz. A megállapodás magas szintű közös normákon alapul olyan területeken, mint a környezetvédelem, a munkaügyi kérdések és a tisztességes verseny, valamint a légi közlekedés biztonsága és védelme.

EU–ASEAN átfogó légiközlekedési megállapodás

A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével kötött több mint 140 kétoldalú légiközlekedési megállapodás felváltása.

Óceánok és halászat

A Kereskedelmi Világszervezetnek a káros halászati támogatások megszüntetéséről szóló új megállapodása kulcsfontosságú lépés annak biztosítása felé, hogy a halászati támogatások világszerte a fenntarthatóságot tűzzék ki központi céljuknak, és ezáltal hozzájáruljanak az óceánok védelméhez. A megállapodás tiltja az olyan támogatásokat, amelyek hozzájárulnak a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászathoz, ideértve a szabályozatlan nyílt tengeri halászatot is. Ugyancsak tilos támogatást nyújtani a túlhalászott állományok halászatához, amennyiben nem hoztak halászati gazdálkodási intézkedéseket az állomány egészséges szintre való helyreállítása érdekében.

VIDEÓ A Kereskedelmi Világszervezet 12. miniszteri konferenciájának eredményei: megállapodás a halászati támogatásokról, 2022. június.

Emellett az EU nemzetközi óceánpolitikai irányítási menetrendjéről szóló közös közlemény intézkedéseket javasolt a biztonságos, védett, tiszta, egészséges és fenntarthatóan kezelt óceánokra vonatkozóan. A menetrenddel összhangban az EU 52 önkéntes kötelezettségvállalást tett 7 milliárd euró értékben. Ez konkrét példája az EU globális vezető szerepének, amelyet a világ óceánjainak védelmében tölt be. A menetrend fontos szerepet fog játszani az európai zöld megállapodás „kék” dimenziójával kapcsolatos céljainak elérésében. Figyelembe veszi az olyan kulcsfontosságú tendenciákat, mint az éghajlatváltozás súlyosbodó hatása, a biológiai sokféleség veszélyes csökkenése és a megváltozott geopolitikai feltételek.

Az EU vállalta, hogy részt vesz a nemzetközi óceánpolitikai irányítási keret megerősítésében globális és regionális szinten, valamint 2030-ra fenntarthatóvá teszi az óceánok használatát azáltal, hogy összehangolt és kiegészítő megközelítést alkalmaz a közös kihívásokra és a halmozott hatásokra vonatkozóan.

Az EU emellett továbbra is biztonságos és védett területté igyekszik tenni az óceánt, a nemzetközi vizeken tapasztalható növekvő verseny és a többoldalú együttműködés kihívásai ellenére is.

Politikájának aktualizálásával az EU megerősítette aktív elkötelezettségét az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendje és a 14. fenntartható fejlődési cél végrehajtásának felgyorsítása mellett.

Digitális partnerségek

A Kereskedelmi és Technológiai Tanács 2022. évi miniszteri ülésén az EU és az Egyesült Államok újólag megerősítették, hogy támogatják a nyitott, globális, interoperábilis, megbízható és biztonságos internetet, amint azt az internet jövőjéről szóló nyilatkozat és az európai digitális jogokról és elvekről szóló nyilatkozat is rögzíti. A két fél megvitatta a mesterséges intelligenciára vonatkozó közös alapelvek végrehajtását is, és megállapodtak abban, hogy közös ütemtervet dolgoznak ki a megbízható mesterséges intelligencia és kockázatkezelés értékelésére és mérésére szolgáló eszközökkel kapcsolatban.

2022-ben létrejött az EU és India közti kereskedelmi és technológiai tanács, valamint az EU digitális partnersége Dél-Koreával, Japánnal és Szingapúrral.

Bevezetés

2022-ben az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság nemcsak a vészhelyzetekre való reagálás céljából folytatott szoros együttműködést egymással, hanem annak érdekében is, hogy javuljon az uniós jogalkotás, és még jobb eredményeket sikerüljön elérni az EU polgárainak szolgálatában. Tekintettel a fenntartható helyreállítás felé vezető úton előttünk álló lehetőségekre és kihívásokra, továbbra is alapvető fontosságú, hogy a lehető leghatékonyabban cselekedjünk, szem előtt tartva az EU jövőjét. Az összes uniós intézmény és tagállam közös célkitűzése és felelőssége, hogy az uniós szabályok továbbfejlesztése révén az uniós polgárok javát megfelelőbben szolgáló eredmények szülessenek.

Főbb kezdeményezések 2022-ben

Az év során az intézmények számos jelentős kezdeményezés tekintetében értek el előrelépést. Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a „Stratégiai iránytű” elnevezésű ambiciózus cselekvési tervet, amelynek célja az EU biztonság- és védelempolitikájának 2030-ig történő megerősítése, valamint annak elősegítése, hogy az uniós vezetők megállapodásra jussanak Európa védelmi ipari bázisának megszilárdítása tárgyában (lásd a 8. fejezetet).

A zöld menetrend, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés tekintetében az Európai Parlament és a Tanács megállapodott az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálatáról, a Szociális Klímaalap létrehozásáról és az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó új mechanizmus végrehajtásáról. Ezenkívül az említett intézmények között ideiglenes megállapodás jött létre az erdőirtás kockázatának csökkentése érdekében, és politikai megállapodás született a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról (lásd a 3. fejezetet).

Ami a digitalizációt érintő kulcsfontosságú kérdéseket illeti, a Parlament és a Tanács között e területen létrejött politikai megállapodás lehetővé tette a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály és a digitális piacokról szóló jogszabály véglegesítését, valamint az univerzális töltőkre vonatkozó új jogszabályok megalkotását (lásd a 4. fejezetet).

A Parlament és a Tanács politikai megállapodásra jutott továbbá a nők vezetőtestületi tagságáról szóló irányelv, a bérek átláthatóságára vonatkozó intézkedések és a megfelelő minimálbérekről szóló irányelv tárgyában is (lásd a 7. fejezetet).

A Tanács megbeszéléseket szervezett az EU külkapcsolatairól (lásd a 8. fejezetet), és megrendezte az EU–Afrikai Unió és az EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozót is. Emellett megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával (lásd a 8. fejezetet). A Parlament és a Tanács megállapodott továbbá a torzító hatású külföldi támogatásokra és a nemzetközi közbeszerzési eszközre vonatkozó kulcsfontosságú jogszabályokról.

Az Európai Unió Tanácsának elnökségét hathavonta más-más uniós tagállam látja el. 2022-ben a Parlament, a Tanács soros francia és cseh elnöksége, valamint az elnökséget 2023-ban átvevő Svédország és Spanyolország közös erőfeszítéseket tett a közös európai menekültügyi rendszerről és a migrációs és menekültügyi paktumról folytatott intézményközi tárgyalások előmozdítására, és közös ütemtervet tartalmazó megállapodást írt alá (lásd az 5. fejezetet).

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Európai Bizottsága fontos és releváns támogatást nyújtott a Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság számára, többek között a 2023. évi bizottsági munkaprogram kidolgozása kapcsán, és aktívan hozzájárult az Európa jövőjéről szóló konferencia végső ajánlásainak megfogalmazásához.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság felhívta a figyelmet az Ukrajna elleni katonai agresszió gazdasági, társadalmi és környezeti hatásaira, a Régiók Európai Bizottsága pedig elfogadta a marseille-i nyilatkozatot, amely felszólítja az európai vezetőket, hogy hallgassák meg annak az EU különböző országaiban regionális és helyi szinten megválasztott milliónyi politikusnak a véleményét, akik elkötelezettek aziránt, hogy Európát közelebb hozzák polgáraihoz.

A Parlament új elnöke

2022 elején szomorúan értesültünk az Európai Parlament elnökének, David-Maria Sassolinak a haláláról. Sassoli elnök valódi európai vezetőként és a demokrácia bajnokaként marad meg emlékezetünkben. A Parlament szolgálatában több mint egy évtizeden át végzett munkája során folyamatosan védelmezte az EU-t és annak értékeit, ugyanakkor meggyőződése volt, hogy Európának ambiciózusabb célok elérésére kell törekednie: egységesebbé kell válnia, közelebb kell kerülnie polgáraihoz, és az eddiginél is elkötelezettebben kell védelmeznie értékeit.

A félidős választáson 2022. január 18-án Roberta Metsolát választották meg új elnöknek abszolút többséggel, a leadott 690 szavazatból 458 szavazattal.

A Parlament három új parlamenti bizottságot hozott létre: a külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozó, a Covid-19-világjárvány tanulságait elemző, valamint a Pegasus kémszoftver használatának kivizsgálásával foglalkozó bizottságot.

Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke rendszeresen részt vett a vitákon, különösen azokon, amelyek az Európai Tanács üléseinek előkészítése vagy az azokat követő intézkedések, valamint az ukrajnai események tárgyában folytak. 2022. szeptember 14-én megtartotta az Unió helyzetéről szóló éves értékelő beszédet, amelyben ismertette a 2023-ra és a Bizottság megbízatásának második felére meghatározott szakpolitikai prioritásokat.

Középpontban a polgárok

Konferencia Európa jövőjéről

Az Európa jövőjéről szóló konferencia, amely egy évig tartott, és 2022-ben zárult le, lehetőséget biztosított az uniós polgároknak arra, hogy kinyilvánítsák, mit várnak az EU-tól. Ez volt a maga nemében a legátfogóbb és a legszélesebb körben folytatott konzultáció: 5 millió egyéni látogató kereste fel a többnyelvű digitális platformot, és 720 000 feletti számú résztvevő kapcsolódott be a több mint 6600 élő eseménybe, többek között a nemzeti polgári vitacsoportok és az európai polgári vitacsoportok rendezvényeibe.

Négy európai polgári vitacsoport megszervezésére került sor; minden egyes csoportot 200 polgár alkotott, akiket véletlenszerűen jelöltek ki, mind a 27 tagállamból, ügyelve arra, hogy a résztvevők földrajzi származása, neme, életkora, társadalmi-gazdasági háttere és képzettségi szintje tekintetében tükröződjön az EU sokfélesége. Külön hangsúly esett annak biztosítására, hogy az egyes vitacsoportok tagjainak egyharmadát fiatalok (16–25 évesek) tegyék ki. A résztvevők ajánlásaikat a konferencia plenáris ülésein is megvitatták, amelyeken a civil társadalom tagjai, az összes kormányzati szintet lefedő választott képviselők és más érdekelt felek találkoztak abból a célból, hogy konszenzussal jóváhagyják a konferencia keretében kidolgozott 49 javaslatot, amelyeket ezt követően az uniós intézmények elé terjesztettek.

2022. május 9-én, a konferenciának az Európa-napon megtartott záróünnepségén a résztvevők bemutatták a Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökének az összes javaslatot tartalmazó és 326 intézkedést részletesen ismertető végleges jelentést. Az eredmények áttekintése a konferencia kilenc témája köré épül, amelyek az éghajlatváltozástól az egészségügyön és az európai demokrácián át a digitális átalakulásig számos területet felölelnek.

Június 17-én a Bizottság előterjesztette az Európa jövőjéről szóló konferencia tárgyában született közleményt, amelyben értékeli a javaslatokat és felvázolja a további teendőket. Ursula von der Leyen elnök az Unió helyzetéről szóló beszédében megerősítette, hogy a polgári vitacsoportok a Bizottság szakpolitikai döntéshozatalának rendszeres szereplőivé fognak válni, és körvonalazott néhány olyan új javaslatot, amelyek a konferencia következtetéseiből erednek. A Bizottság 2023. évi munkaprogramjában szereplő új kezdeményezések több mint 80%-a közvetlenül vagy közvetve a konferencia javaslataira épül. 2022. december 2-án a Parlament, a Tanács és a Bizottság egy, a konferencia értékelésének szentelt rendezvény keretében visszajelzést adott a polgároknak arról, hogy az intézmények milyen intézkedéseket tesznek a konferencia javaslatai nyomán.

Decemberben a Bizottság szervezésében sor került az élelmiszer-pazarlás csökkentésével foglalkozó európai polgári vitacsoport első ülésére. A hulladék mennyiségének és különösen az élelmiszer-pazarlásnak a csökkentése a Bizottság 2023. évi munkaprogramjában szereplő jogalkotási javaslat tárgyát képezi, összhangban az Európa jövőjéről szóló konferencia javaslataival.

A Bizottság által a konferencia ihletésére létrehozott új online interaktív eszköz, az „Ossza meg velünk véleményét!” portál minden információt összegyűjt majd a polgári szerepvállalás előmozdítására irányuló bizottsági mechanizmusokról. Ez az új online platform egyesíteni fogja a konferencia többnyelvű digitális platformjának kulcsfontosságú elemeit, és a demokratikus szerepvállalás és innováció új rendszerének alapját fogja képezni.

A konzultatív bizottságok is maradéktalanul kivették részüket a konferencia munkájából. 2021. április 27-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a konferenciával összefüggésben állásfoglalást fogadott el „A New Narrative for Europe” (Új európai narratíva) címmel; az EGSZB továbbá 75 rendezvényt szervezett Európa-szerte, amelyek közül 45 több mint 7600 résztvevőt vonzott. Az „Organised Civil Society’s Vision for the Future of Europe” (A szervezett civil társadalom elképzelése Európa jövőjéről) című dokumentum bemutatja e konzultációk eredményeit, és részletesen ismerteti a konferencián elfogadott 326 végleges javaslatba beépülő ajánlásokat és elképzeléseket.

A Régiók Európai Bizottsága több mint 120 helyi és határokon átnyúló civil párbeszédet szervezett, és az ezek keretében felvetett ötletek és ajánlások felkerültek a platformra. A Régiók Bizottságának az európai demokráciával foglalkozó magas szintű munkacsoportja – a helyi és a regionális önkormányzatok konferenciához való hozzájárulásának részeként – elfogadta az uniós demokráciáról szóló végleges jelentését.

Európai polgári kezdeményezés

2022-ben az európai polgári kezdeményezés születésének 10. évfordulóját is ünnepeltük. A Bizottság az év egészére kiterjedő, intézményközi partnerek, kezdeményezésszervezők és multiplikátorcsoportok bevonásával zajló ünnepségsorozattal emlékezett meg erről a fontos mérföldkőről. 2022-ben kiemelt figyelmet kapott az a törekvés, hogy a polgárok jobban megismerjék az európai polgári kezdeményezést; erre többek között az Európa-naphoz kapcsolódó, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által június 2-án, az európai polgári kezdeményezés napján megszervezett események és promóciós tevékenységek adtak alkalmat.

2022-ben immár a hetedik sikeres kezdeményezés – a „Mentsük meg a méheket és a mezőgazdasági termelőket! Méhbarát mezőgazdaságot az egészséges környezetért” elnevezésű kezdeményezés – került benyújtásra a Bizottsághoz megvizsgálás céljából. Két másik olyan kezdeményezés is volt – nevezetesen „A cápauszony-leválasztás és -kereskedelem megállítása”, valamint a „Támogassuk az állatkínzás nélkül előállított kozmetikai termékeket – az állatkísérlet-mentes előállítási folyamatok melletti uniós kötelezettségvállalás érdekében” címmel indított kezdeményezés –, amelyek esetében több mint egymillió támogató aláírás gyűlt össze. A Bizottság 2023-ban fog válaszolni erre a három kezdeményezésre.

2022-ben a Bizottság 10 új kezdeményezést is nyilvántartásba vett, amelyek számos különböző terület – például a sport, az oktatás, a ruházati ágazat, a zöld energia, az állatvédelem, a vidékfejlesztés és a dohánymentes környezet – vonatkozásában szólítottak fel uniós fellépésre.

Munka a válságok közepette

2022-ben az uniós intézmények ismét nagy ellenálló képességről tettek tanúbizonyságot az előre nem látható vészhelyzetek kezelése terén. Még javában zajlott a Covid19-világjárvány által okozott károk helyreállítása, amikor Oroszország megkezdte az Ukrajnával szembeni, provokáció nélkül indított és indokolatlan agresszióját. Az uniós intézmények fáradhatatlanul dolgoztak azon, hogy támogassák az ukrán népet a szabadságért folytatott küzdelemben, és segítsék a tagállamok polgárait és vállalkozásait abban, hogy képesek legyenek megbirkózni a háború következményeivel.

A Parlament 2022. március 1-jén rendkívüli plenáris ülést tartott, amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök élő kapcsolásban bejelentkezett Kijevből, és beszédet intézett a képviselőkhöz. Hangsúlyozta, hogy az ukránok „jogaikért, szabadságukért és életükért küzdenek, valamint azért, hogy Európa egyenrangú tagjai legyenek”. A vitában Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke és Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is részt vett. A Parlament töretlen támogatásáról biztosította Ukrajnát, és szankciókat sürgetett Oroszországgal szemben, továbbá új erőfeszítések megtételére szólított fel annak érdekében, hogy Ukrajna uniós tagjelölt státuszt kapjon.

Ezt követően a Parlament rendszeresen tartott kifejezetten Ukrajnával foglalkozó plenáris vitákat, és 16 állásfoglalást fogadott el. Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán Verhovna Rada (parlament) elnöke személyesen vett részt a 2022. júniusi plenáris ülésen. Eközben ukrán miniszterek és magas rangú tisztviselők gyakran vettek részt különböző parlamenti bizottsági üléseken, és megbeszéléseket folytattak parlamenti képviselőkkel a legfrissebb helyszíni fejleményekről.

Tisztelet az ukrán nép előtt

Az Európai Parlament 2022. évi Szaharov-díját a december 14-én rendezett ünnepség keretében Ukrajna bátor népe kapta.

A minden évben megrendezett, gondolatszabadságért járó Szaharov-díj, amelynek díjazottjai elismerő oklevet és 50 000 euró jutalmat vehetnek át, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelmében tevékenykedő személyeket és szervezeteket jutalmazza.

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Franciaország és Csehország töltötte be. A Tanács határozott és egységes választ kívánt adni Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújára és az abból eredő élelmiszer- és energiaválságra. Az Európai Tanács iránymutatása alapján az Európai Unió Tanácsa felügyelte egy sor példátlan intézkedés bevezetését és az Ukrajnának nyújtott, jelentős összegű támogatás folyósítását.

A Bizottság az év során minden területen széles hatókörű fellépéseket hajtott végre Ukrajna támogatása érdekében, és 2022-ben több mint 200 intézkedést hozott az invázióra válaszul. Ezek közé tartozott számos olyan határozat elfogadása, amelyek annak biztosítására irányultak, hogy az EU képes legyen megadni a szükséges humanitárius segítséget és pénzügyi támogatást Ukrajnának, valamint segíteni a tagállamokat a háború elől menekülő ukránok fogadásában és az Ukrajna elleni orosz agresszió gazdasági következményeinek kezelésében (lásd az 1. fejezetet). Emellett több javaslatot terjesztett elő az energiapolitika felülvizsgálatára vonatkozóan, annak érdekében, hogy csökkenjen az EU orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függősége (lásd a 2. fejezetet).

Az Oroszország által Ukrajnával és népével szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan agresszió közvetlen kihívást jelent az uniós értékek és a szabályokon alapuló világrend szempontjából. A 2022. évi jogállamisági jelentés különösen nagy hangsúlyt fektetett a demokratikus értékek, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságára. A jelentés első alkalommal tartalmazott az egyes tagállamoknak címzett konkrét ajánlásokat, amelyek célja a javításra szoruló területek azonosításának megkönnyítése és a szükséges reformok végrehajtásának előmozdítása volt.

A Bizottság továbbra is ellátta a Szerződések őreként rá háruló feladatokat, és 1410 határozatot hozott az uniós jog érvényesítését célzó kötelezettségszegési eljárások tárgyában. A jogállamiság tiszteletben tartása az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes gazdálkodás és az uniós finanszírozás eredményes felhasználása szempontjából is elengedhetetlen. 2022 decemberében a Tanács a feltételrendszerről szóló rendelet alapján költségvetés-védelmi intézkedéseket fogadott el a jogállamiság elvének magyarországi megsértésével szembeni fellépés céljából.

A Bizottság és az Európai Számvevőszék – mint az EU végrehajtási, illetve ellenőrzési hatásköreit gyakorló intézmények – 2022-ben is konstruktív együttműködést folytattak egymással. Júliusi éves ülésükön a tagok megvitatták, hogy az uniós költségvetés hogyan járul hozzá az Unió politikai prioritásainak megvalósításához, milyen konkrét eredményekkel szolgálja a polgárok javát, és miként növeli a tagállami intézkedések értékét.

A válságok kezelésével egyidejűleg a Bizottság a minőségi jogalkotási programja révén folytatta az átlátható és hatékony döntéshozatal biztosítására irányuló munkáját. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy javaslatait szilárd bizonyítékokra alapozva, az „Ossza meg velünk véleményét!” portálon keresztül folytatott széles körű konzultációk révén szerzett információk figyelembevételével dolgozza ki, és azokat egy független felügyeleti szerv, a Szabályozói Ellenőrzési Testület is felülvizsgálja. A Bizottság minőségi jogalkotási keretét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet az uniós szabályozási teljesítmény méréséről szóló jelentésében az élvonalba sorolta.

A Bizottság 2022-ben megkezdte az „egy be, egy ki” megközelítés teljes körű végrehajtását, amely biztosítja, hogy az újonnan bevezetett terheket az azonos szakpolitikai területre vonatkozó, egyenértékű terhek megszüntetésével ellensúlyozzák. A megközelítés a bizottsági javaslatok költségeinek a polgárokra és a vállalkozásokra gyakorolt hatásaira összpontosít, és kiegészíti a Bizottság Célravezető és hatásos szabályozás programját (REFIT). A REFIT keretében a Bizottság szisztematikus erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az uniós jogszabályok felülvizsgálata és értékelése során ne csupán a konkrét szakpolitikai célkitűzéseket teljesítse, hanem egyúttal a túlzott bürokratikus terhek és a szükségtelen költségek azonosítása és megszüntetése érdekében is fellépjen minden egyes alkalommal. A jövőállósági platform elnevezésű magas szintű szakértői csoport ezt a munkát 10 vélemény elfogadásával támogatta, amelyekben ajánlásokat fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy miként lehetne egyszerűsíteni és hatékonyabbá tenni az uniós jogszabályokat. A Bizottság emellett arra is törekedett, hogy a minőségi jogalkotás foglalkozzon a fenntarthatósági célokkal és a digitális átalakulással, és előmozdítsa ezek megvalósulását.

Stratégiai előrejelzés

Az EU törekszik szakpolitikáinak időtállóvá tételére azáltal, hogy az előrejelzést egyre nagyobb mértékben beépíti a politikai döntéshozatalba. A stratégiai előrejelzés feltárja a kirajzolódó trendeket, a kockázatokat, az új problémákat, valamint a hozzájuk kapcsolódó potenciális következményeket és lehetőségeket, így hasznos adalékokkal szolgál a stratégiai tervezéshez, a szakpolitikai döntéshozatalhoz és a felkészüléshez. Hozzájárul továbbá az új uniós kezdeményezések kidolgozásához és a meglévő szakpolitikák felülvizsgálatához, összhangban a minőségi jogalkotási eszköztárral. Végezetül a stratégiai előrejelzés segíteni fogja az EU-t abban, hogy a növekvő bizonytalanság közepette jobban reagáljon a példa nélküli és rendkívül összetett helyzetekre.

2022-ben az előrejelzés tárgyában az európai stratégiai és szakpolitikai elemzési rendszer keretében folytatott intézményközi együttműködés a geopolitikára összpontosított. Útjára indult egy, az európai stratégiai és szakpolitikai elemzéshez kapcsolódó, a kilátások feltérképezésére irányuló kísérleti projekt, amelynek célja azon változások előjeleinek azonosítása, amelyek a jövőben jelentős hatást gyakorolhatnak az EU-ra.

A zöld és digitális kettős átállás sikeres kezelése a fenntartható, méltányos és versenyképes jövő megvalósításának sarokköve.

A Bizottság 2022. évi stratégiai előrejelzési jelentése a zöld és a digitális átállás között az új, gyorsan változó geopolitikai környezetben létrejövő kölcsönhatásokra összpontosított. A Bizottság folytatta a jövőt érintő fő megatrendek – például a migráció, az éghajlatváltozás, a digitalizáció és az egyenlőtlenségek – elemzését is. A jövőért felelős miniszterekre is kiterjedő, uniós szintű előretekintési hálózat révén szorosabbá vált a tagállamokkal folytatott együttműködés.