A növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló beruházások

Az európai beruházási terv

A beruházási terv célja a beruházások előtt álló akadályok elhárítása, a beruházási projektek láthatóságának biztosítása, az azokkal kapcsolatos technikai segítségnyújtás, valamint a pénzügyi források intelligensebb felhasználása. A 2019. évi eredmények áttekintése azt mutatja, hogy a beruházási terv jelentős makro­gazdasági hatást fejtett ki, és kézzelfogható előnyökkel járt az emberek és a vállalkozások számára egyaránt.

A Juncker-Bizottság megbízatása (2014. november – 2019. november) kezdete óta a szociális prioritásokat helyezte munkájának és az Európa jövőjéről szóló vita középpontjába. Jelentős előre­lépés történt: jelenleg több mint 241 millió ember dolgozik, mintegy 14 millióval több, mint 2014-ben, a foglalkoztatási ráta soha nem volt magasabb (73,9 %), a munkanélküliségi ráta pedig 2000 óta a legalacsonyabb. Jóllehet az ifjúsági munkanélküliség túl magas, azonban jelentős mértékben, a 2013. évi 24,1 %-os csúcsértékről 2019 novemberére 14,3 %-ra csökkent.

Gazdaságpolitika és költségvetési politika

Az európai szemeszter

Az európai szemeszter a tagállamok közötti gazdaság- és szociálpolitikai koordináció éves ciklusa, amelynek célja a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés fellendítése. E folyamat részeként az Európai Bizottság minden évben tagállamoknak szóló ajánlásokat terjeszt a Tanács elé. Az ajánlások most először – azután, hogy Görögország 2018 augusztusában kilépett a gazdasági kiigazítási programjából – mind a 28 tagállamnak szólnak.

A Bizottság idei javaslatainak átfogó célja a tagállamok ösztönzése, hogy gazdaságuk korszerűsítésével és ellenálló képességük további erősítésével bővítsék növekedési potenciáljukat. Tekintettel a jelenlegi kedvező gazdasági körülményekre és a globális bizonytalanságokra, a Bizottság valamennyi tagállamot arra kért, hogy kezeljék prioritásként a mindenki számára előnyös, fenntartható növekedést előmozdító reformokat, valamint a jól célzott beruházási stratégiákat és a felelős költségvetési politikákat. A Tanács júliusban fogadta el az ajánlásokat.

Ezen ajánlások tartalma tükrözi az éves növekedési jelentésben és az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlásban meghatározott általános prioritásokat. E két dokumentum a 2019 februárjában közzétett országjelentések részletes elemzésére, valamint az áprilisban benyújtott nemzeti programok értékelésére támaszkodott. A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés 13 tagállam esetében írt elő részletes vizsgálatot annak értékelése céljából, hogy az érintett tagállamokban fennáll-e egyensúlyhiány vagy annak kockázata. A vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy 10 tagállamban egyensúlyhiány, három tagállamban pedig túlzott egyensúlyhiány áll fenn.

Az országspecifikus ajánlások nagyobb hangsúlyt helyeznek a nemzeti szintű beruházási igények azonosítására és rangsorolására, és különös figyelmet fordítanak a regionális és területi egyenlőtlenségekre. Ez összhangban áll az egyes tagállamok vonatkozásában a jelentésekben azonosított beruházási szükségletek és szűk keresztmetszetek alapos elemzésével, és segít rangsorolni az uniós források felhasználását a következő hosszú távú uniós költségvetésben (2021–2027).

Az ajánlások elismerik, hogy a jelenlegi és jövőbeli kihívásoknak való megfelelés érdekében az egyre inkább digitalizált és globalizált gazdaságaink intelligensebb infrastrukturális, innovációs, oktatási és készségekbe történő beruházásokat igényelnek, valamint olyan további intézkedéseket, amelyek fenntartható és inkluzív szociális jóléti rendszereket biztosítanak idősödő népességünk számára.

A szemeszter tükrözte a következő, a szociális jogok európai pillérében foglalt elveket is: esélyegyenlőség és hozzáférés a munkaerőpiachoz; tisztességes munkafeltételek; valamint szociális védelem és társadalmi befogadás. Valamennyi tagállamra vonatkozóan született egy, a készségekre vonatkozó ajánlás, és számos tagállam kapott a munkaerőpiaci reformok végrehajtására vonatkozó ajánlást. További ajánlások foglalkoztak például a hátrányos helyzetű csoportok – például az alacsony képzettségű munkavállalók, a fiatalok, az idősek, a fogyatékossággal élők és a migráns háttérrel rendelkezők – helyzetének erősítését célzó szakpolitikák szükségességével. Jóllehet javulnak a szociális védelmi rendszerek, még mindig vannak hiányosságok a lefedettség terén, és akadályok nehezítik a hozzáférést.

Államháztartás

A rendezett államháztartás jelenti a gazdasági stabilitás és a fenntartható növekedés alapját. Az adósság és a hiány csökkentése fontos annak biztosításához, hogy a kormányok költségvetési tartalékkal rendelkezzenek egy esetleges visszaesés hatásainak enyhítésére. Miközben az államadósság továbbra is csökkenő tendenciát mutat az Unióban, az előrehaladás egyenetlen volt, és az állam­adósságszintek több tagállamban továbbra is túl magasak.

A makrogazdasági stabilitás a növekedés előfeltétele, ezért az EU szabályokkal és eljárásokkal rendelkezik az adósságok és a hiányok észlelésére, valamint annak megakadályozására, hogy ezek veszélyeztessék a tagállamok növekedését. Az euróövezet egyensúlyhiányai 2019-ben tovább csökkentek, de további szakpolitikai intézkedésekre van szükség. Februárban a Bizottság elemzéséből kiderült, hogy 10 tagállamban egyensúlyhiány áll fenn, míg Görögországban, Olaszországban és Cipruson az egyensúlyhiányt túlzottnak ítélték meg.

Az egyes tagállamoknak szóló országspecifikus ajánlásokra vonatkozó javaslataiban a Bizottság célokat tűz ki annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat középtávú költségvetési célkitűzéseik elérésében. Azon tagállamoknak, amelyek ezt megengedhetik maguknak, költségvetési és strukturális politikákat kellene alkalmazniuk a jó minőségű közberuházások növelésére, különösen a gazdasági növekedési potenciált javító területeken, például az oktatás és a készségek, az infrastruktúra és az innováció terén.

A Bizottság júniusban azt ajánlotta a Tanácsnak, hogy szüntesse meg Spanyolországgal szemben a túlzotthiány-eljárást, ami azt jelenti, hogy az ország hiánya tartósan a bruttó hazai termék (GDP) 3 %-a alá csökkent. Ennek eredményeként a 2011. évi 24-hez képest egyetlen tagállam sem maradt a hiányra vonatkozó uniós szabályok korrekciós ágában.

A Bizottság ugyanakkor több tagállam esetében megvizsgálta, hogy megfelelnek-e az államadósságra és a hiányra vonatkozó uniós szabályoknak, annak értékelése céljából, hogy indokolt-e túlzotthiány-eljárás megindítása. Arra a következtetésre jutott, hogy Belgium, Franciaország és Ciprus megfelel a követelményeknek, Olaszország esetében viszont indokolt a túlzott hiány esetén követendő eljárás. Az olasz hatóságok által júliusban bejelentett további költségvetési kiigazítást követően azonban a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy már nem szükséges ilyen eljárás megindítását javasolni.

A Bizottság továbbá figyelmeztetést intézett Magyarországhoz és Romániához, amiért túl messze állnak középtávú költségvetési célkitűzéseiktől, és azt ajánlotta, hogy tegyenek lépéseket e célok elérése érdekében. Görögország esetében úgy ítélte meg, hogy észszerű lépéseket tett a kiigazítási programot követő reformok terén, bár úgy tűnik, hogy egyes reformok végrehajtása lelassult, és fennáll annak a kockázata, hogy bizonyos kötelezettségvállalások nem teljesülnek.

Az adókikerülés csökkenti a nemzeti bevételeket, megzavarja a tisztességes versenyt és negatív hatást gyakorol a növekedésre. Mivel az európai szemeszter célja a nemzeti szakpolitikák összehangolása a konvergencia, valamint az erős, versenyképes és szociális Európa biztosítása érdekében, az agresszív adótervezés elleni küzdelem és az adókoordinációra való törekvés elengedhetetlen az európai polgárok és Európa versenyképességének védelméhez. Ennek eredményeként a Bizottság az agresszív adótervezés kérdésének kezelése érdekében országspecifikus ajánlásokat adott ki több tagállamnak és az euróövezet egészének.

A tőkepiaci unió

A stabil és hatékony tőkepiacok elengedhetetlenek a növekedéshez, a munkahelyteremtéshez és a beruházásokhoz. A megtakarítások és a beruházások eredményesebb összekapcsolását célzó szabályozási és egyéb reformok kombinációjából álló tőkepiaci unió az e területek előmozdítására irányuló uniós stratégia szerves részét képezi.

A tőkepiaci unió erősíteni kívánja Európa pénzügyi rendszerét oly módon, hogy alternatív finanszírozási forrásokat és több lehetőséget biztosít a lakossági és intézményi befektetőknek. Ez több finanszírozási lehetőséget jelent a vállalkozások, különösen a kkv-k és az induló vállalkozások számára, például a kockázati tőke és a tőkepiacok révén. Az erős tőkepiaci unió elengedhetetlen a bankunió kiegészítéséhez a gazdasági és monetáris unió megerősítése, illetve az euró nemzetközi szerepének alátámasztása érdekében is.

A középpontban a fenntartható finanszírozás áll, mivel a pénzügyi szektor kezd segíteni a fenntarthatóság szempontját figyelembe vevő befektetőknek abban, hogy ennek megfelelő pro­jekteket és vállalatokat válasszanak. A tőkepiaci unió elősegíti a beruházások ilyen irányba terelését, és ezáltal hozzájárul az Unió energiaügyi, éghajlat- és környezetvédelmi menetrendjéhez.

A tőkepiaci unió, amelynek kapcsán 13-ból 11 javaslatot fogadtak most el, a beruházások fő motorja lesz: további finanszírozási forrásokat biztosít az uniós vállalatok számára, és több megtakarítási lehetőséget teremt a polgároknak ahhoz, hogy gondoskodhassanak a jövőjükről. Hat javaslat arra irányul, hogy új európai termékek, címkék és útlevelek révén a lehető legeredményesebben lehessen kiaknázni az egységes piac előnyeit; öt célja a vállalatokra és a befektetőkre vonatkozó szabályok egyszerűsítése és arányosabbá tétele; kettő célja pedig a tőkepiacok felügyeletének megerősítése.

A Parlament és a Tanács áprilisban megállapodott a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó két kulcsfontosságú jogszabály célzott módosításáról: a piaci visszaélésekről szóló rendelet és a tájékoztatóról szóló rendelet módosításáról. A piaci visszaélésekre vonatkozó szabályok módosítása nagyobb egyensúlyt teremt a kisvállalkozásokra háruló adminisztrációs terhek csökkentése, valamint a befektetővédelem és a piaci integritás biztosítása között.

A tájékoztatóról szóló rendelet javasolt módosításai lehetővé teszik, hogy a kkv-tőkefinanszírozási piacokon szereplő kibocsátók a szabályozott piacra (vagyis egy nagyobb tőzsdére) való áttéréskor egyszerűbb tájékoztatót készítsenek, ami az ilyen jellegű, növekvő vállalkozások számára számottevő költségmegtakarítást jelenthet.

A tőkepiaci unió megvalósításának másik mérföldköve a páneurópai egyéni nyugdíjtermék (PEPP) bevezetése volt, amely az Unióban működő pénzügyi szolgáltatók széles köre által kínált önkéntes nyugdíj-megtakarítási rendszer. E rendszer kiegészíti majd a meglévő állami és foglalkoztatói nyugdíjrendszereket, a meglévő nemzeti magánnyugdíjrendszerek mellett. A rendeletet június 14-én fogadták el, és két év múlva válik alkalmazandóvá, amikor az első ilyen termékek várhatóan forgalomba kerülnek.

A PEPP bővebb választékot, nagyobb versenyt, fokozott átláthatóságot és rugalmasságot kínál majd a fogyasztók számára a termékopciók terén. A határt átlépő polgárok továbbra is hozzá tudnak majd jutni ugyanahhoz a termékhez, függetlenül attól, hogy hol tartózkodnak az Európai Unióban.

Július 31-től új szabályok léptek hatályba a befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazásának előmozdítása érdekében. Az aktualizált keret egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá teszi a forgalmazást, és végső soron fokozza a befektetési alapok közötti versenyt. A befektetők több választási lehetőséggel rendelkeznek, és befektetéseik magasabb értéket képviselnek majd, valamint magasabb szintű védelemben is lesz részük.

Megállapodás született egy olyan irányelvről is, amely segíteni fogja a pénzügyi nehézségekkel küzdő életképes vállalkozások hatékony szerkezetátalakítását, és lehetővé teszi a tisztességes vállalkozók számára, hogy a csődből való kilábalást követően második esélyt kapjanak.

Az Európai Parlament és a Tanács márciusban olyan új szabályokról is megállapodott, amelyek megkönnyítik a kisvállalkozások tőkepiacokon keresztül történő finanszírozását. A szabályok csökkenteni fogják a kkv-tőkefinanszírozási piacokhoz – a kis kibocsátóknak szánt kereskedési helyszínek új kategóriájához – hozzáférni kívánó vállalkozások adminisztratív terheit azáltal, hogy arányosabb megközelítést vezetnek be a jegyzésük támogatása érdekében.

A kutatás, az innováció és a technológia fellendítése

Tudományos kiválóság és áttörést hozó innováció

2019-ben a Horizont 2020 uniós keretprogram 11 milliárd EUR értékű finanszírozást biztosított a kutatás és az innováció támogatására.

Tekintettel az áttörést jelentő és diszruptív innováció növekvő gazdasági jelentőségére, valamint az Európai Innovációs Tanács kísérleti szakaszának gyors sikerére, e kísérleti szakasz fennmaradó két évére jelentős bővülés várható. A 2019–2020-as időszakra több mint 2 milliárd EUR összegű finanszírozást hagytak jóvá, amely a teljes innovációs láncot lefedi: a nem hagyományos kutatási alapból a fejlett technológiák támogatását célzó „úttörő” projektektől a „gyorsító” finanszírozásig, amely az induló vállalkozásokat és a kkv-kat támogatja az innovációk fejlesztésében és fokozásában, addig a szakaszig, amíg lehetővé válik a magánbefektetések bevonzása.

Az EU és a világűr

Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2019-ben részleges ideiglenes megállapodást kötött az EU 2021–2027-es időszakra vonatkozó űrprogramjáról annak biztosítása érdekében, hogy az EU továbbra is világszinten vezető szereplő maradjon az űrtechnológia terén, valamint hogy az európai űripar versenyképes legyen.

A 16 milliárd eurós javasolt költségvetésű program az űrkutatásra szánt teljes uniós támogatás összevonását jelentené, és több mint egyharmadával növelné a jelenlegi finanszírozási szintet. A program építene az új igényekre és a rendelkezésre álló technológiákra, megerősítené Európa vi­lágűrhöz való hozzáférését, és európai megközelítést vezetne be az innovatív és versenyképes űripar ­támogatására.

A Galileo, Európa globális műholdas rádiónavigációs rendszere a legpontosabb rendelkezésre álló globális műholdas navigációs rendszer. Szeptemberben a Galileo felhasználóinak száma – beleértve a Galileo-kompatibilis okostelefonok vagy táblagépek felhasználóit – becslések szerint elérte az 1 milliárdot. A Kopernikusz program, amely a legtöbb Föld-megfigyelési adatot biztosítja a világon, világszerte segíti az éghajlatváltozás nyomon követését, valamint a határbiztonság és a nagy katasztrófák kezelését. A Kopernikusz nap mint nap 12 terabyte adatot szolgáltat, amelyek teljes mértékben, nyíltan és szabadon hozzáférhetők az emberek és a vállalkozások számára, és valóságos aranybányát jelentenek a nagy adathalmazok feldolgozásához és a felhőalapú feldolgozáshoz. 2019 óta a Kopernikusz lehetővé teszi az adatok – különösen a képek – hatékonyabb továbbítását, az adat- és információ-hozzáférési szolgáltatások korszerűsítésének köszönhetően pedig a felhasználók könnyebben találhatják meg, tölthetik le és dolgozhatják fel az adatokat.

Uniós védelem és ipar

Az uniós polgárok háromnegyede nagyobb biztonságra vágyik (Eurobarométer, 2018. november). Az EU ezért fokozta a védelmi unió iránti ambícióját és elkötelezettségét. A 2017 decemberében aktivált állandó strukturált együttműködésben 25 tagállam vesz részt, amelyek hajlandóak szigorúbb kötelezettségvállalásokat tenni a biztonság és védelem területén történő együttműködéssel, valamint a legnagyobb kihívást jelentő missziókban való részvétellel kapcsolatban. Eddig összesen 34 projekt indult, többek között a katonai mobilitás, a tengerfelügyelet és a kiberbiztonság területén. A Bizottság ezekben a projektekben megfigyelőként működik közre a részt vevő tagállamok meghívására.

Az Európai Védelmi Alap két, összesen 590 millió eurós költségvetéssel rendelkező kísérleti programját a terveknek megfelelően hajtották végre, a védelmi kutatásra irányuló előkészítő intézkedés (2017–2019) pedig az utolsó évébe lépett. Az európai védelmi ipari fejlesztési program (2019–2020) a védelmi képességek közös fejlesztését társfinanszírozza. Munkaprogramját márciusban fogadták el, a pályázati felhívásokat pedig áprilisban tették közzé.

Beruházás régiókba, városokba és vidéki térségekbe

2019 folyamán a kohéziós politika Unió-szerte több ezer – kis és nagy – beruházás révén továbbra is támogatta a munkahelyteremtést és a növekedést. Az elmúlt 5 évben 1 millió vállalkozás részesült támogatásban, ami több százezer új munkahelyet eredményezett. Milliók kaptak segítséget a képzéshez, az oktatáshoz vagy az álláskereséshez, számtalan háztartás csatlakozott jobb széles sávú internethez, és sokan részesültek a hatékonyabb közlekedési infrastruktúra és az egészségügy területén belüli innovációk előnyeiből.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap ezenkívül a következő két tagállamnak és 10 uniós régiónak nyújtott segítséget az ipari átalakulás során: Litvánia, Szlovénia, Észak- és Kelet-Finnország (Finnország), Észak-Közép-Svédország (Svédország), Nagy-Manchester (Egyesült Királyság), Szászország (Németország), Vallónia (Belgium), Piemont (Olaszország), Kantábria (Spanyolország), Felső-Franciaország, Közép-Franciaország–Loire-völgy és Kelet-Franciaország (Franciaország). A 12 kísér­leti program mindegyike 300 000 eurónyi uniós támogatásban részesül, amelynek segítségével az erősségeik, vagyis az ún. intelligens szakosodási területeik alapján megvalósíthatják az ipari átalakulást és megtervezhetik a megvalósítási stratégiákat.

A kohéziós politikai alapok beruházásaiból az innovatív induló vállalkozások is részesülnek. Az Európai Beruházási Alapból származó, áprilisban bejelentett 32,5 millió eurós támogatásnak köszönhetően például a horvátországi kockázatitőke-alap nagy növekedési potenciállal rendelkező új projektekbe fog beruházni. A finanszírozási eszközökhöz való jobb hozzáférés több mint 100 induló vállalkozásnak jelent majd segítséget.

Ugyanebben a hónapban a Bizottság még nagyobb összegű támogatást jelentett be: az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap 4 milliárd EUR-t biztosít 25 nagy infrastrukturális projekt számára 10 tagállamban. Sokféle projekt részesül a támogatásból: a Bulgária és Görögország közötti határon átnyúló gázvezeték, a máltai vízgazdálkodás, több kutatási létesítmény egy németországi egyetemen, valamint a vasútvonalak korszerűsítése Észak-Portugáliában. A nemzeti társfinanszírozással kiegészítve a projektekre irányuló teljes beruházás eléri a 8 milliárd EUR-t.

Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

A közös agrárpolitika továbbra is hozzájárul a növekedéshez és a beruházásokhoz: támogatja a fenntartható élelmiszer-termelést, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást, a vidéki infrastruktúra korszerűsítését és a társadalmi befogadást. 2019 harmadik negyedévének végéig az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) 8 milliárd EUR értékben nyújtott támogatást a 2014–2020-as vidékfejlesztési programokhoz. A támogatást valamennyi típusú mezőgazdasági tevékenység élet- és versenyképességének megerősítésére, valamint az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdítására fordították.

A vidékfejlesztési politika célja ezenkívül a környezet védelme, valamint az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás. A mezőgazdasági termelők pénzügyi támogatásban részesülhetnek a környezetbarát gazdálkodási gyakorlatok kialakítására, a biológiai sokféleség szempontjából kedvező feltételek megteremtésére vagy a talaj szénmegkötését lehetővé tevő vizes élőhelyek helyreállítására irányuló programokhoz való csatlakozáshoz. Az EMVA-ból a mezőgazdasághoz és az erdészethez kapcsolódó ökoszisztémák helyreállítására, megőrzésére és javítására nyújtott teljes támogatás csaknem 27 milliárd EUR-t tett ki. További 2 milliárd EUR-t fordítottak az erőforrás-hatékonyság előmozdítására, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens gazdaságra való átállásra a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az erdészeti ágazatban. Az EMVA emellett csaknem 5 milliárd EUR-t biztosított a társadalmi befogadás, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés előmozdítására a vidéki térségekben.

Annak érdekében, hogy segítse a mezőgazdasági termelőket pozíciójuk megerősítésében az egyre inkább piacorientált agrár-élelmiszeripari ágazatban, a Bizottság méltányosabb és kiegyen­súlyo­zottabb élelmiszer-ellátási lánc kialakítására törekszik. Áprilisban új szabályok léptek hatályba a tisztességtelen forgalmazói magatartásra vonatkozóan, amelyek célja, hogy megvédjék a mezőgazdasági termelőket és az agrár-élelmiszeripari vállalkozásokat a tisztességtelen gyakorlatoktól. A tagállamoknak 2021 májusáig kell átültetniük a szabályokat a nemzeti jogba. Ezenkívül elfogadtak egy, az agrár-élelmiszeripari piac átláthatóságának növelésére irányuló kezdeményezést is, amely több információt fog biztosítani valamennyi piaci szereplő számára az élelmiszer-ellátási lánc mentén.

A kék gazdaság

Továbbra is fejlődik az EU kék gazdasága, amely magában foglalja az óceánokkal, tengerekkel és part menti területekkel kapcsolatos valamennyi fenntartható gazdasági tevékenységet. A kék gazdaságról szóló, májusban közzétett második uniós jelentés szerint az ágazat 2017-ben 74,3 milliárd EUR bruttó nyereséget termelt, és több mint 4 millió embert foglalkoztatott. A legfrissebb adatok magas növekedési rátát mutatnak mind a hagyományos, mind a feltörekvő kék gazdasági ágazatokban. A jelentés célja, hogy a tengerrel kapcsolatos adatok, elemzések és ismeretek javítása révén elősegítse a további növekedést.

Az uniós halászflottáról szóló 2019. évi gazdasági jelentés, amelyet augusztusban tettek közzé, azt mutatta, hogy az ágazat 2017-ben is jól teljesített. Ez főként a fenntartható halászati módszereknek, a magasabb átlagos haláraknak, a továbbra is alacsony üzemanyagáraknak és néhány fontos állomány állapota javulásának volt köszönhető. A pozitív tendencia várhatóan folytatódni fog.

Közlekedés az összekapcsolt Európáért

2019-ben az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) keretében 108 projekt összesen 538 millió EUR támogatást kapott a biztonságosabb, intelligensebb és környezetbarátabb közlekedési infrastruktúra kialakításához. Ezek közül 39 projekt (117 millió eurónyi támogatással) a tehervonatok által keltett zaj csökkentéséhez, a határokon átnyúló vasúti összeköttetések kiépítéséhez, valamint a kulcsfontosságú kikötői infrastruktúra korszerűsítéséhez fog hozzájárulni. További 109 millió EUR támogatásban részesülnek a multimodális logisztikai platformok, ami lehetővé teszi a teherszállítás különböző módjai közötti váltást. Két másik prioritás az intelligens közúti közlekedési rendszer (80 millió EUR támogatás), valamint az innováció és az új technológiák (71 millió EUR).

Márciusban az Európai Bizottság az Európai Beruházási Bankkal közösen elindította a CEF új közlekedési támogatásötvözési eszközét. Az innovatív pénzügyi eszköz támogatja az európai közlekedési ágazat környezeti fenntarthatóságához és hatékonyságához hozzájáruló projekteket. A 200 millió eurós kezdeti költségvetéssel rendelkező eszköz finanszírozza az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszerbe és az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájába történő beruházásokat. A két szervezet összefogott a közlekedésbiztonságba történő beruházások támogatása érdekében is: a biztonsá­gosabb közlekedés platformja könnyű hozzáférést biztosít a műszaki és pénzügyi tanácsadáshoz, különösen a közutak esetében.

Befektetés a vállalkozásokba

A kkv-k az európai vállalkozások 99 %-át teszik ki, és az EU gazdaságának kulcsfontosságú részét képezik. Az EU ezért a kkv-kat az üzleti környezet javítása, a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítése, valamint az EU-n belüli és kívüli terjeszkedést segítő különböző szolgáltatások nyújtása révén támogatja.

2018-ban az EU főként a kis- és középvállalkozások versenyképességét segítő program (COSME) révén számos pénzügyi eszközt tudott mozgósítani – többek között az Európai Stratégiai Beruházási Alapot (ESBA) –, amelyeknek köszönhetően 140 000 vállalkozás összesen 10 milliárd eurónyi támogatáshoz jutott.

Befektetés az emberekbe

Az oktatás és képzés reformja a legtöbb tagállamban prioritást élvez, és a 2019-es európai szemeszterben is előkelő helyen szerepelt. Az oktatásba és a készségekbe való beruházás elengedhetetlen az innováció és a termelékenység növekedésének fenntartásához, különösen a munka gyorsan változó világában, ahol egyre nagyobb a szakemberhiány. Az oktatási eredmények egyenlőtlensége veszélyezteti Európa társadalmi kohézióját és hosszú távú jólétét. A minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés a hátrányos helyzetű csoportok számára szintén elengedhetetlen, és mivel a munka világa gyorsan változik, több felnőttet kell ösztönözni készségeik folyamatos fejlesztésére és az egész életen át tartó tanulásra. Az oktatás és képzés területén minden tagállam kapott országspecifikus ajánlást.

Az európai oktatási térség 2025-ig történő kiépítésére irányuló munka részeként a Tanács májusban ajánlást fogadott el a koragyermekkori nevelésről és gondozásról, valamint a nyelvek oktatásáról és tanulásáról. A következő hónapban a Bizottság az Erasmus+ program keretében bejelentette az első 17 egyetemi szövetség megalakulását, összesen 24 tagállam 114 felsőoktatási intézményének részvételével. E szövetségek révén a felsőoktatás minősége javulni fog és vonzóbbá válik, valamint fokozódik az intézmények, a diákok és a dolgozók közötti együttműködés.

Az EU folytatta a képzésbe való beruházást is. Az Erasmus fiatal vállalkozóknak (EYE) program támogatása és társfinanszírozása lehetővé teszi az új és feltörekvő vállalkozók számára, hogy egy másik országban kkv-t működtető tapasztalt személy segítségével képezzék tovább magukat. Tavaly Európa-szerte és azon túl 1 300 új vállalkozó vett részt a programban, 120 vállalkozó számára pedig az EYE globális szintű programja bizonyulhat rendkívül hasznosnak. Ez utóbbi egy kísérleti program, amelynek Izrael, Szingapúr és két amerikai állam, New York és Pennsylvania is részese.

A több mint 3,2 milliárd EUR-ral gazdálkodó Erasmus+ oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram keretében megközelítőleg 650 000 fiatal, illetve az oktatási intézmények és ifjúsági szervezetek 237 000 munkatársa jutott jó lehetőséghez. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés 350 millió EUR-ral támogatta a különösen magas ifjúsági munkanélküliséggel küzdő régiókban élő fiatalokat.

Emberek közötti kapcsolatteremtés

A DiscoverEU utazási igazolvány mintegy 35 000 fiatal számára tette lehetővé Európa felfedezését, az Európai Szolidaritási Testületnél pedig több mint 90 000-en regisztráltak, közülük 2019-ben 12 000-en vettek részt szolidaritási tevékenységekben Európa-szerte.

Egészségesebb Európa

A Bizottság a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel és az Egészségügyi Rendszerek és Politikák Európai Megfigyelőközpontjával együttműködve mélyreható tanulmányokat készített az uniós egészségügyi rendszerekről. Az Egészségügyi helyzet az Európai Unióban és az ahhoz kapcsolódó kísérő jelentés 30 nemzeti rendszert ír le, és 2019-ben öt horizontális témáról számolt be részletesen: védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság, az egészségfejlesztés és a betegségmegelőzés digitális átalakítása, hiányosságok az egészségügyi rendszerek hozzáférhetőségében, a feladatok áthelyezése az egészségügyi dolgozók között, valamint a betegek hozzáférése a gyógyszerekhez.

Februárban az EU intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy a vényköteles gyógyszerek új ­ellenőrzési és biztonsági elemeinek bevezetésével biztosítsa a tagállamokban értékesített gyógyszerek biztonságosságát. Azóta a gyártóknak 2D-s vonalkódot és manipulálás elleni eszközt kell elhelyezniük a vényköteles gyógyszerek dobozán, a gyógyszertárak – ideértve az online gyógyszertárakat is –, valamint a kórházak pedig kötelesek ellenőrizni a gyógyszerek eredetiségét, mielőtt azokat kiadják a betegeknek. Ezzel végső fázisába érkezik a hamisított gyógyszerekről szóló 2011-es irányelv végrehajtása, amelynek célja, hogy biztosítsa az EU-ban értékesített gyógyszerek biztonságosságát és minőségét.

A megvalósításra és a folytonosságra összpontosító uniós költségvetés

Az uniós költségvetés hozzájárult az európai gazdaság megerősítéséhez és ellenálló képességének javításához, valamint a szolidaritás és a biztonság előmozdításához mind a határain belül, mind azokon túl.

A gazdasági növekedést támogató és a régiók közötti gazdasági különbségeket csökkentő intéz­kedések az előirányzott források közel felét tették ki (80 milliárd EUR-t). Az uniós finanszírozás a Horizont 2020 program keretében 12,2 milliárd EUR-ral járult hozzá a kutatáshoz és innovációhoz, többek között az új európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozás révén. Az oktatás és képzés, valamint a közlekedés és a digitális infrastruktúra költségvetése is nőtt: 2018 során az Erasmus+ program 17,8 %-kal, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz pedig 37,0 %-kal több támogatást kapott. A mezőgazdaságnak és a vidéki területeknek nyújtott támogatás csaknem 60 milliárd EUR maradt, hozzájárulva az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és a fenntartható növekedés előmozdításához. A 2019. évi költségvetés biztosította a migrációs kérdések belső dimenziójának kezeléséhez szükséges rugalmasságot: a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap 1,2 milliárd eurós támogatásából a tagállamok a nemzeti operatív programokon keresztül 386,3 millió EUR-t kaptak, a Belső Biztonsági Alapból határigazgatásra 42,7 millió EUR, biztonsági intézkedésekre pedig 92,7 millió EUR jutott. Összesen 5 millió EUR-t különítettek el az új Európai Ügyészség létrehozására, amelynek feladata, hogy büntetőeljárás alá vonja az uniós költségvetés sérelmére elkövetett bűncselekmények – többek között a csalás, a pénzmosás és a korrupció – elkövetőit.

Biztonságosabb, megfizethetőbb és jobb hálózati összekapcsoltság

A hálózati összekapcsoltság 2019-ben is fontos kérdés volt az EU számára. Gazdaságunk és társadalmunk egyre inkább digitalizálódik, és egyre több időt töltünk online termékek és szolgáltatások használatával, így a biztonságos, megbízható és megfizethető hálózati összekapcsoltság fontosabb, mint valaha.

Az EU-n kívüli európai országokba indított telefonhívások és szöveges üzenetek díja tagállamonként jelentős eltéréseket mutatott. A külföldi vezetékes vagy mobilhívások szokásos díja eddig átlagosan háromszor olyan magas volt, mint a belföldi hívások normál díja, a szöveges üzenetekért pedig átlagosan több mint kétszeres díjat kellett fizetni. A májusban bevezetett díjplafonoknak megfelelően a vezetékes vagy mobiltelefonról kezdeményezett hívások percdíja nem haladhatja meg a 0,19 EUR + áfát, a szöveges üzenetek díja pedig legfeljebb 0,06 EUR + áfa lehet. A roamingdíjak 2017-es eltörlését követően a nemzetközi hívások európai díjszabályozása egyértelmű és közvetlen előnyökkel jár a fogyasztók és a vállalkozások számára.

További kézzelfogható előnyöket kínál az a rendszer, melynek keretében a helyi önkormányzatok segítséget kaptak ingyenes vezeték nélküli internet-hozzáférési pontok (wifi-hotspotok) telepítéséhez. A WiFi4EU kezdeményezés célja, hogy Unió-szerte mintegy 8 000 település hálózati összekapcsoltsá­gát javítsa. 15 000 EUR uniós támogatás áll a helyi önkormányzatok rendelkezésére a wifi-hotspotok telepítésének finanszírozásához. Két pályázati felhívásra került sor, melyek nyomán a 2018-ban sikeresen pályázott 2 800 településen felül több mint 5 000 újabb önkormányzat részesült támogatásban. Az önkormányzatoknak 18 hónap áll rendelkezésükre, hogy a finanszírozást a nyilvános wifi-hotspotokhoz szükséges berendezésekre fordítsák.

A vidéki területek hálózati összekapcsoltsága is jelentősen javult az év során. A távoli és vidéki területeken élőknek csupán 53 %-a rendelkezik gyors internet-hozzáféréssel; az EU egészét tekintve ez az arány 82 %. E digitális szakadék áthidalása kiemelt feladat. A szélessáv-szakértői szolgálatok hálózata 2019-ben jelentősen bővült: jelenleg 116 nemzeti és regionális iroda segíti a széles sávú lefedettségnek az EU legtávolabbi területeire való kiterjesztésére irányuló erőfeszítések összehangolását. A megbízhatóbb és gyorsabb széles sávú lefedettségnek köszönhetően javulni fog az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a kormányzati szolgáltatásokhoz és az üzleti lehetőségekhez való hozzáférés, bővülnek a munkahelyteremtési és beruházási lehetőségek, és e területeken maguk a települések is jobban fejlődhetnek.

A hálózat bővítésére azután került sor, hogy a tagállamok áprilisban ígéretet tettek arra, hogy együttműködnek a digitális technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázásában annak érdekében, hogy kezeljék a szélesebb értelemben vett vidéki gazdaság, így az EU élelmiszer- és mezőgazdasági ágazata előtt álló fontos és sürgős gazdasági, társadalmi, éghajlati és környezeti kihívásokat.

A májusi európai parlamenti választásokat megelőzően a nőkkel szembeni online erőszakkal kapcsolatos figyelemfelkeltő kampány zajlott (#DigitalRespect4Her), melynek keretében női parlamenti képviselők nyilatkoztak személyes tapasztalataikról, valamint szakértők és újságírók számoltak be azokról a konkrét problémákról, amelyekkel a nők a közösségi médiában és az interneten szembesülnek.

A digitalizáció az uniós egységes piacon belüli akadályok felszámolására irányuló szélesebb körű tevékenységekhez is hozzájárul, aminek egyik kiemelkedő példája a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus adatcseréjének elindítása. A projekt révén az EU, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc társadalombiztosítási intézményei segítséget kapnak ahhoz, hogy információkat cseréljenek az olyan polgárokat érintő ügyekről, akik több országot érintve utaznak, élnek és dolgoznak. Az adatcsere 2019 januárjában vette kezdetét, és mostanra 31 országban kezdődött meg a bevezetése. Az év végéig már több mint 175 000 ügyről cseréltek információkat. A rendszert úgy alakították ki, hogy a polgárok hatékonyabban férjenek hozzá saját adataikhoz, társadalombiztosítási ellátásaikat gyorsabban és pontosabban lehessen kiszámítani, ugyanakkor a társadalombiztosítási hatóságok is hatékonyabban tudjanak fellépni a csalások ellen.

A márciusban elfogadott új szabályoknak köszönhetően a hozzáadottérték-adó (a továbbiakban: héa) online értékesítőktől való beszedése hasonlóképpen hatékonyabb lesz, mivel az online vállal­kozásoknak lehetősége lesz arra, hogy egyetlen héaazonosító számmal rendelkezzenek, ahelyett hogy minden egyes uniós tagállamban, ahová értékesítenek, be kellene jelentkezniük a héanyilvántartásba. Ez jelentősen csökkenteni fogja a határokon átnyúlóan működő kisebb vállalkozások időbeli és anyagi ráfordításait. Az új szabályok azt is elősegítik, hogy a nemzeti adóhatóságok könnyebben be tudják szedni az uniós fogyasztóknak online piactereken árukat értékesítő, nem uniós vállalkozások által fizetendő héát, ami egyúttal hozzájárul ahhoz is, hogy be tudják szedni az ágazattól azokat az adókat, amelyek elmaradása évi 5 milliárd eurós adóbevétel-kiesést okoz.

A jogok védelme a digitális korban

További kezdeményezések is bevezetésére kerültek, melyek célja, hogy védjék a fogyasztók és a vállalkozások jogait az online környezetben; ezek közé tartoznak a digitálistartalom-szolgáltatásra és a digitálisszolgáltatás-nyújtásra, valamint a termékek értékesítésére irányuló szerződésekre vonatkozó új szabályok, amelyek egyértelműsítik és egyszerűsítik az online üzleti tevékenységeket. Unió-szerte egyetlen szabályrendszer segít majd a vállalkozásoknak megérteni a kötelezettségeiket, ugyanakkor a fogyasztók számára is egyértelművé válnak a jogorvoslati lehetőségek, ha a megvásárolt digitális tartalom, szolgáltatás vagy termék – beleértve a digitális elemet tartalmazó termékeket (pl. az okoshűtőket) – hibásnak bizonyul.

Szintén új uniós szabályokat fogadtak el annak érdekében, hogy az összetett szerzői jogi szabályozásokat a digitális világ igényeihez igazítsák. Az online zeneszolgáltatások, az online videotékák, a híraggregátorok és a felhasználók által feltöltött tartalmakat biztosító platformok ma már a kreatív alkotásokhoz és sajtócikkekhez való hozzáférés fő csatornáit képezik. Az új szabályok méltányosabb díjazást biztosítanak az alkotók, és erőteljesebb jogokat a felhasználók számára, emellett egyértelműsítik a platformok felelősségeit. A cél a szerzői jogi védelem alatt álló online tartalmak határokon átnyúló hozzáférhetőségének javítása, az ilyen tartalmakat közvetítő online platformok jogainak és felelősségének újonnani meghatározása, az online sajtó és újságírás ösztönzése, az újságírók díjazásának javítása, valamint a szerzői jogi védelem alatt álló anyagok oktatási és kutatási célú felhasználásának megkönnyítése.

Európa továbbra is határozottan lépett fel a digitális gazdaságban tapasztalt tisztességtelen üzleti gyakorlatok ellen. Márciusban a Google-t 1,49 milliárd EUR bírsággal sújtották, mert versenyellenes szerződéses korlátozásokat írt elő harmadik felek weboldalaira vonatkozóan, így megakadályozta vagy visszatartotta a versenytársait attól, hogy e webfelületeken keresőreklámokat helyezzenek el. Júniusban hivatalos vizsgálat indult a Broadcom üzleti gyakorlatairól annak feltárására, hogy a vezetékes hírközlésieszköz-alkatrészek – modemek, televíziós set-top boxok – területén globális piacvezető cég jogellenes eszközökkel élve kizárta-e versenytársait a versenyből. Októberben a Bizottság ideiglenes intézkedéseket vezetett be a Broadcom tekintetében annak biztosítására, hogy állítólagos versenykorlátozó gyakorlatai megalapozottságának kivizsgálása alatt ne következzen be a versenyt veszélyeztető súlyos és helyrehozhatatlan kár. Júliusban 242 millió EUR bírságot kapott a Qualcomm, mert az okostelefonokat és táblagépeket mobilhálózatokhoz csatlakoztató lapkakészleteket önköltségi ár alatt értékesítette azzal a szándékkal, hogy ellehetetlenítse fő versenytársát az adott piaci szegmensben. Vizsgálat indult arra vonatkozóan is, hogy az Amazon hogyan használja fel a weboldalain értékesítő más kereskedőktől származó adatokat.

Júliustól új szabályok léptek életbe az online platformok és az üzleti felhasználók közötti kapcsolatokra vonatkozóan, melyek harmonizált keretet hoztak létre az átláthatósági és jogorvoslati minimumok tekintetében. A szabályok védik azokat a vállalatokat, amelyek – a fogyasztók elérése miatt – az online platformoktól függenek, és egyúttal védik a platformok innovációs potenciálját is. E szabályok betartását az onlineplatform-gazdasági megfigyelőközpont követi nyomon.

Biztonságosabb hálózatok

Az EU új szabályokat dolgozott ki a hálózatok egészének kiberbiztonságára vonatkozóan is. Ezek közé tartoznak azok az ajánlások, amelyek az új generációs 5G hálózatok biztonságára vonatkoznak, ahol a jelentős teljesítménykapacitás várhatóan a digitális termékek és szolgáltatások számának és kínálatának további bővüléséhez vezet, 2025-ben a becslések szerint 225 milliárd EUR bevételt eredményezve. Március és június között a tagállamok átfogó kockázatértékelést végeztek 5G hálózati infrastruktúrájukról és szigorították szabályaikat a nyilvános hálózatok biztonságának javítása érdekében.

Júniusban lépett hatályba az EU kiberbiztonsági szakpolitikájának jövőbeli irányát körvonalazó kiberbiztonsági jogszabály. A szakpolitika magában foglalja a termékekre, eljárásokra és szolgáltatásokra vonatkozó új kiberbiztonsági tanúsítási keret kialakításával kapcsolatos munka megkezdését és az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség fokozott szerepvállalását. Amellett, hogy kulcsszerepet játszik a tanúsítási keret kialakításában és fenntartásában, az ügynökség feladata, hogy fokozza az uniós szintű operatív együttműködést, amely magában foglalja a kiberbiztonsági események kezeléséhez segítséget kérő tagállamok támogatását és nagyszabású, határokon átnyúló kibertámadások és -válságok esetén az uniós koordináció támogatását.

Hét tagállam (Belgium, Németország, Spanyolország, Olaszország, Luxemburg, Málta és Hollandia) szintén júniusban kötelezte el magát az ultrabiztonságos kvantumhálózatok gyorsabb ütemű fejlesztése mellett annak érdekében, hogy növelje a kvantumtechnológiákkal és a kiberbiztonsággal kapcsolatos európai kapacitásokat és garantálja a jövő hálózatainak biztonságát és védelmét. Ambiciózus javaslataik olyan új kvantumkommunikációs infrastruktúrát szorgalmaznak, amely révén az információk és az adatok ultrabiztonságosan továbbíthatók és tárolhatók, és amely Unió-szerte összekapcsolná a kommunikációs eszközöket. A kvantumtechnológiákat és -rendszereket integrálná a hagyományos kommunikációs infrastruktúrákba, és két elemből állna: a földbázisú elemből, amely a stratégiai helyek nemzeti és határokon átnyúló összeköttetéseit biztosító, meglévő üvegszálas kommunikációs hálózatokat használná, valamint az űrbázisú elemből, amely a nagy távolságokat hivatott áthidalni egész Európában és a többi földrészen.

E hálózat kritikus infrastruktúrára és titkosítási rendszerekre való használata elősegíti az intelligens energiahálózatok, a légiforgalmi irányítás, a bankok, az egészségügyi létesítmények és egyéb rendszerek védelmét a feltöréssel szemben. Emellett lehetővé teszi, hogy az adatközpontok biztonságosan tárolhassák és cserélhessék az információkat, valamint hosszú távon biztosítja a bizalmas kormányzati adatok védelmét.

A Tanács májusban létrehozott egy olyan keretet, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy célzott korlátozó intézkedéseket vezessen be az olyan kibertámadásoktól való elrettentés és az azokra való reagálás érdekében, amelyek külső fenyegetést jelentenek az EU vagy tagállamai számára. Idetartoznak a nem uniós országok vagy nemzetközi szervezetek elleni olyan kibertámadások is, melyek kapcsán korlátozó intézkedésekre van szükség a közös kül- és biztonságpolitika célkitűzéseinek megvalósítása érdekében.

Felkészülés a jövő technológiáira

Mesterséges intelligencia

Ami a jövőt illeti, Európa teljes mértékben ki akarja aknázni a mesterséges intelligenciával kapcsolatos potenciális fejlesztések nyújtotta lehetőségeket, és ennek szellemében az utóbbi években jelentős beruházásokat hajtott végre mesterségesintelligencia-kapacitásának bővítése érdekében. A mesterséges intelligencia fejlődésével kapcsolatosan több aggály is felmerült, ezért 2019-ben egy magas szintű szakértői csoport etikus technológiafejlesztési iránymutatás kidol­gozását kezdte meg annak biztosítása érdekében, hogy a technológia továbbra is oly módon álljon a társa­dalom szolgálatában, hogy ne okozzon károkat. A megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó etikai irány­mutatást uniós szakértők állították össze, s várhatóan beépül az ember­központú mesterséges ­intelligenciával foglalkozó, 2020 elejére tervezett javaslatokba. Az irány­mutatás különböző témájú kérdéseket érint, köztük a hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölését a mesterségesintelligencia-rendszerek fejlesztése során, csakúgy mint a fenntarthatóságot és a környezetbarát szemléletet.

Szuper-számítástechnika

A mesterséges intelligencia fejlesztéséhez szükséges adatmennyiség jelentős számítási teljesítményt igényel, és e tekintetben Európa hagyományosan lemaradásban van a világ többi részétől. Júniusban nyolc európai helyszínt választottak ki, melyek otthont adnak az új európai szuperszámítógépeknek. A befogadó létesítmények 840 millió EUR összegű uniós és tagállami finanszírozásban részesültek. Szófia (Bulgária), Ostrava (Csehország), Barcelona (Spanyolország), Bologna (Olaszország), Bissen (Luxemburg), Minho (Portugália), Maribor (Szlovénia) és Kajaani (Finnország) azok a helyszínek, ahol helyet kapnak majd az új szuperszámítógépek, melyek a jelenlegi négy-ötszörösére növelhetik Európa szuperszámítógép-kapacitását, azzal a céllal, hogy az EU globális vezető pozícióra tegyen szert ezen a területen. A szuperszámítógépek többek között hozzájárulhatnak a személyre szabott orvoslás fejlesztéséhez, a jobb gyógyszer- és anyagtervezéshez, új biotechnológiák kifejlesztéséhez, a pontosabb időjárás-előrejelzéshez, csakúgy mint az éghajlatváltozás modellezéséhez.

Távlatok: a digitális egységes piac kiteljesítése

A digitális egységes piac kiteljesítése elő fogja segíteni, hogy a digitális gazdaságban Európa továbbra is globális vezető szerepet töltsön be. A stratégia 2015-ös elindítása óta 30 különböző jogalkotási javaslat lett előterjesztve; 2019 végéig ezek közül 28-ról született megállapodás, ami öttel több, mint az előző év végi állapot. A két fennmaradó javaslatról – az egyik az online adatvédelemre, a másik pedig az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpontra és a nemzeti koordinációs központok hálózatára vonatkozik – 2020-ban várhatóan megállapodás jön létre. Az Európai Bizottság több digitális kérdést is prioritásként kezelt, köztük az etikai iránymutatásból kiinduló, a mesterséges intelligencia emberi és etikai vonatkozásainak összehangolt európai megközelítésére vonatkozó jogszabályjavaslat előterjesztését, valamint a digitális platformokra, szolgáltatásokra és termékekre vonatkozó felelősségi és biztonsági szabályokat aktualizáló, digitális szolgáltatásokról szóló új jogszabály elfogadását.

Éghajlatsemleges Európa 2050-re

Az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás egzisztenciális fenyegetést jelent Európa és a világ számára. E probléma kezelése érdekében Európának új növekedési modellre van szüksége, amely az Európai Uniót modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá alakítja át, amelyben 2050-re nullára csökken a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, amelyben a gazdasági növe­kedés független az erőforrás-felhasználástól, és amelyből minden ember és minden régió egyformán profitál.

2018-ban a Bizottság ismertette a klímasemleges EU 2050-ig történő megvalósítására vonatkozó elképzelését, amely hét pillérre épül: az energiahatékonyság növelése; a megújuló energiaforrások használatának fokozása; egy tiszta és összekapcsolt mobilitási rendszer; versenyalapú és ­körforgásos gazdaság és ipar; összekapcsolt magas színvonalú infrastruktúrák; a biogazdaság és a természetes szén-dioxid-elnyelők előtérbe helyezése; valamint a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás alkalmazása. Az érdekeltek széles körét bevonó vitát követően és a zöld megállapodásról szóló, von der Leyen elnök által előterjesztett közlemény fényében az Európai Tanács 2019 decemberében jóváhagyta ezt a célkitűzést.

Az EU már bizonyította, hogy a gazdasági növekedés fenntartása mellett is lehetséges az üvegház­hatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése. 2018-ban a kibocsátások 23 %-kal elmaradtak az 1990-es szinttől, a gazdaság pedig 61 %-kal nőtt ugyanebben az időszakban. Azonban még ennél is többre van szükség. Gazdag tapasztalataira támaszkodva az EU utat mutat a világ többi régiójának az inkluzív zöld gazdaság megteremtésében a von der Leyen által vezetett Bizottság decemberben bemutatott kiemelt szakpolitikai kezdeményezése, az európai zöld megállapodás révén. Ennek központi eleme, hogy 2050-re Európa az első klímasemleges kontinenssé váljon.

A megállapodás ugrásszerű előrelépést jelent e célkitűzés gyakorlati megvalósításában. Új formába önti a Bizottság elkötelezettségét az éghajlati és környezeti válság kezelése mellett, és felvázolja a következő hónapok és évek feladatait. További információk „Az EU 2019-ben: a változás éve” című szakaszban találhatók.

Az Unió szándékának komolyságát bizonyítja, hogy az első európai éghajlat-politikai jogszabályban rögzítésre kerül a klímasemlegesség 2050-ig való elérésének célja. A zöld megállapodás leg­fontosabb eleme azonban, hogy igazságos és társadalmilag méltányos átmenetet vetít előre. Úgy került megtervezésre, hogy a nagy átalakulásból egyetlen egyén vagy régió se maradhasson ki, és mindenki profitáljon belőle.

Az Európai Unió az első olyan jelentős gazdasági nagyhatalom, amely törvényi szintre emelte a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségeit, és már túl is teljesítette a kibocsátások csökkentése tekintetében 2020-ra kitűzött 20 %-os célt. Az elfogadott intézkedések hiánytalan végrehajtásával az EU 2030-ra eléri a legalább 40 %-os kibocsátáscsökkentést. Viszont, mivel ennél is nagyobb erőfeszítésekre van szükség, a zöld megállapodás 50 %-os (55 %-ra törekvő) célkitűzést rögzít az 1990-es szintekhez viszonyítva.

Az EU-ban már megkezdődött a gazdaság korszerűsítése és átalakítása. 2019-ben az éghajlat-politikai fellépés minden fronton folytatódott: egyre több a tiszta üzemű jármű, csökkent a levegő szennyezettsége, technológiai megoldásokba ruháztunk be, felléptünk az erdők védelme érdekében, és igyekezünk ösztönözni az egyéni szerepvállalást is.

Az energiaunió irányítására vonatkozó új szabályokkal összhangban a tagállamok első alkalommal dolgoztak ki integrált nemzeti energia- és klímaterveket. E tervek első változatainak értékelését a Bizottság júniusban tette közzé. Eszerint az EU éghajlat-politikai céljainak eléréséhez a végleges tervekben, melyeket az idei év végéig kell benyújtani, nagyobb ambícióra van szükség.

Nemzetközi együttműködés az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén

Mivel az EU kibocsátásai a világ teljes kibocsátásainak csupán 9 %-át teszik ki, Európa nem lehet képes egyedül kezelni az éghajlatváltozás kérdését. Minden országnak együtt kell működnie a megoldás megtalálása érdekében. AZ ENSZ New Yorkban tartott szeptemberi éghajlat-politikai csúcstalálkozóján az EU-nak lehetősége nyílt megvitatni a partnerországokkal a Párizsi Megállapodás végrehajtását célzó intézkedések felgyorsítását és a törekvések fokozásának szükségességét. A Bizottság a csúcstalálkozóra készülve olyan közleményt fogadott el, amely újra megerősítette az EU eltökéltségét az éghajlat-politikai fellépés fokozása iránt.

Decemberben az uniós tárgyalók részt vettek az ENSZ madridi éghajlatváltozási konferenciáján (COP25). A Varsói Nemzetközi Mechanizmus második felülvizsgálatáról és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési terv létrehozásáról itt elért megállapodások biztató hírekkel szolgáltak.

Az uniós delegáció mindent megtett, hogy konszenzus szülessen a nemzetközi szén-dioxid-piacok kérdésében, de a COP25 nem hozta meg azt a nagyszabású eredményt, amelyre a világnak szüksége van, és amelyet sokan látni szerettek volna. Ez is megerősíti, hogy Európának vezető szerepet kell vállalnia a zöld megállapodással, és együtt kell működnie a nemzetközi partnerekkel. 2020-ban újabb éghajlat-politikai ambíciók fognak érvényesülni: novemberben Glasgowban megrendezésre kerül a COP26, és a feleknek aktualizálniuk kell nemzeti hozzájárulásaikat, valamint a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek megfelelő hosszú távú stratégiákat kell bemutatniuk. Az EU már felkészült erre.

A fűtő- és hűtőberendezésekben általánosan használt, légköri felmelegedést okozó hidro-fluor-szénhidrogének globális visszaszorítása 2019. január 1-jén megkezdődött. Ez az EU által vezetett fellépés várhatóan jelentősen hozzájárul majd a Párizsi Megállapodás azon célkitűzéséhez, miszerint a globális hőmérséklet-emelkedést jóval 2 °C alatt kell tartani.

A 2019-es év során az EU folytatta a nemzetközi éghajlat-politikai párbeszédet és együttműködést. A Bizottság Kanadával és Kínával közösen szervezett egy nagyszabású éghajlat-politikai találkozót, amelyre Brüsszelben került sor júniusban. Ezen az éghajlat-politikai fellépéssel foglalkozó harmadik miniszteri találkozón több mint 30 ország magas rangú képviselői, köztük a G20-csoport tagjainak miniszterei vettek részt.

Az EU továbbra is messzemenően elkötelezett a fejlődő országok éghajlatváltozás elleni fellépéseinek támogatása mellett. Tagjaival együtt továbbra is az éghajlatváltozást mérséklő intézkedések legjelentősebb támogatója: 2017-ben 20,4 milliárd, 2018-ban 21,7 milliárd EUR-ral járult hozzá a fejlődő országok ilyen célú kiadásaihoz.

A modern és nagyratörő energiaunió megvalósítása

A 2015-ben útjára indított energiaunió stratégiai célja a biztonságos, fenntartható, versenyalapú és megfizethető energiaszolgáltatás biztosítása az uniós háztartások és vállalkozások számára. Az energia­unió helyzetéről szóló negyedik jelentés megállapította, hogy a Bizottság teljes mértékben megvalósította a stratégiával kapcsolatos elképzeléseket. A legjelentősebb eredmények közé sorolandó a nyolc jogszabályból álló „Tiszta energia minden európainak” jogalkotási csomag májusi véglegesítése. A csomag gyökeresen át fogja alakítani Európa energiarendszerét, azt nemcsak éghajlatbaráttá téve, hanem emel­lett a fogyasztók, valamint az uniós gazdaság és annak versenyképességének szolgálatába állítva.

A csomag új és ambiciózus célokat tűz ki 2030-ra: az energiahatékonyság legalább 32,5 %-os növelését és a megújuló energiaforrások legalább 32 %-os részarányát irányozza elő az energiafelhasználásban. A villamosenergia-piacokat mélyrehatóan alakítja át a megújuló forrásokból származó energia hálózatra kapcsolása érdekében; a fogyasztók és a közösségek számára jobb pozíciót biztosít ahhoz, hogy saját áramot termelhessenek, és így lehetővé teszi mindenki részvételét az energetikai átállásban. Nagyon fontos, hogy az új szabályok megszüntetik a legszennyezőbb erőműveknek nyújtott támogatásokat.

Az EU emellett egyértelműbb és egyszerűbb energiacímkéket is elfogadott, melyek a fogyasztókat energia- és pénzbeli megtakarításokhoz segítik hozzá (Dánia éves felhasználásának megfelelő energia és háztartásonként évente átlagosan 150 EUR takarítható meg ezeknek köszönhetően 2030-ra). Ezenfelül októberben a Bizottság olyan új intézkedéseket fogadott el, amelyek fenntarthatóbbá teszik a háztartási hűtőgépeket, mosógépeket és mosogatógépeket, valamint a televíziókészülékeket. E szabályok első alkalommal határoznak meg a javíthatóságra és az újrahasznosíthatóságra vonatkozó követelményeket, hozzájárulva a gazdaság körforgásossá tételéhez.

Novemberben a Bizottság bemutatta annak a 2018-ban indított kezdeményezésnek az első eredményeit, amelynek célja segíteni 10, ipari átalakuláson áteső uniós régiót és két tagállamot egy ellenálló és karbonszegény gazdaság kiépítésében. Ennek keretében a konkrét akadályok elhárítása érdekében 12 kísérleti projekt indult, egyenként 300 000 EUR értékű uniós támogatással. Emellett az átalakulóban lévő széntermelő régiók támogatására tett erőfeszítések is folytatódtak: a Bizottság törekszik a méltányos átállás megvalósítására, amelyből egyetlen régió sem marad ki és mindegyik egyformán profitál.

Februárban 26 uniós sziget kezdte meg a tiszta energiára való átállást. Ütemterveiket 2020 közepéig teszik közzé.

Energiabiztonság és szolidaritás

Az energiauniónak a fogyasztók szempontjából alapvető eleme az energiaellátás biztonsága. Az erre való törekvés jegyében megállapodás született annak biztosítására, hogy a nem uniós országokba irányuló és nem uniós országokból érkező gázvezetékeknek meg kell felelniük az uniós energiaügyi szabályozásnak.

A balti államok ellátásbiztonságának javítása érdekében a Bizottság, Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország politikai ütemtervet írtak alá a villamosenergia-piacoknak az európai kontinentális hálózattal való összehangolásáról, Lengyelországon keresztül. Az EU 323 millió eurós vissza nem térítendő támogatást nyújtott a projekthez.

Az EU az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön keresztül folytatta a biztonságos és fenntartható energetikai infrastruktúrába irányuló beruházásokat; többek között 800 millió EUR-t fordított a kiemelt jelentőségű energiainfrastruktúra-projektekre és 750 millió EUR-t a határokon átívelő, jelentős előnyökkel járó projektekre. További 214,9 millió EUR-ral finanszírozta a „Baltic Pipe” (Balti csővezeték) gázinfrastruktúra-projektet, amely Lengyelországot és Dániát köti össze Norvégiával.

Az energiaágazatban kulcsfontosságú kérdéssé vált a kiberbiztonság, mivel minden európainak szüksége van elérhető energiára. A felmerülő kihívások kezelése érdekében az EU ajánlás formájában nyújtott útmutatást egyes kiberbiztonsági veszélyek elhárításához.

Ezenkívül tovább folytatódott az Unióban a nukleáris tudomány és technológia megbízható, biztonságos és innovatív, nem nukleáris energia előállítását célzó alkalmazásaival kapcsolatos munka. A ­lehető legmagasabb szintű nukleáris biztonság szavatolása érdekében 2019-ben is töretlenül folytatódott az Unión kívüli országokkal folytatott együttműködés.

A gazdaság dekarbonizációja

Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer továbbra is pozitív eredményeket ért el: 2018-ban 4,1 %-kal estek vissza a létesítmények kibocsátásai 2017-hez képest.

A kibocsátási egységek aktuális túlkínálatának kezelése érdekében januárban piaci stabilizációs tartalék jött létre. Ez ellenállóbbá fogja tenni a rendszert a sokkhatásokkal szemben az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek kínálatának kiigazítása révén. Az EU azzal ösztönözte a vállal­kozásokat kibocsátásaik csökkentésére, hogy csaknem 400 millió kibocsátási egységet helyezett tartalékba a 2019 szeptemberétől 2020 augusztusáig tartó időszak tekintetében, ezáltal növelve a kibocsátás költségeit és költséghatékonyabbá téve a tiszta technológiák alkalmazását. Az európai szén-dioxid-piacon 2018-ban tapasztalt magasabb árak rekordbevételeket hoztak a tagállamoknak: mintegy 14 milliárd EUR folyt be, ami több mint duplája a 2017-es bevételnek.

Decemberben az EU és Svájc lezárta azt a folyamatot, amellyel kibocsátáskereskedelmi rendsze­reik összekapcsolhatóvá váltak. 2020-tól fogva a két rendszer egységei a két fél területén egyformán használhatóak a kibocsátások ellensúlyozására. Ez a megállapodás az első a maga nemében, és bizonyítékul szolgál arra, hogy az ilyen rendszerek használatával megvalósítható a szélesebb körű nemzetközi szén-dioxid-piacok kiépítése. Korábban Izland, Liechtenstein és Norvégia kapott lehetőséget a kibocsátáskereskedelmi egységek uniós árverési platformjának teljes jogú tagként való használatára.

A szén-dioxid-piacok szilárd nemzetközi keretének kiépítését célzó nemzetközi munkát felgyorsítandó a Bizottság több konferenciát szervezett a megbízható nemzetközi kibocsátáskereskedelmi rend­szerek előtt álló akadályok lehetséges megoldásainak azonosítása érdekében.

Tiszta és fenntartható közlekedés

A tiszta és fenntartható közlekedésre való mihamarabbi átállás elengedhetetlen ahhoz, hogy mielőbb javíthassunk az európai polgárok egészségén és életminőségén, hozzájáruljunk az EU éghajlat-politikai célkitűzéseihez és lépéseket tegyünk az ipar versenyképességének fellendítéséért. Márciusban a Bizottság cselekvési ütemtervet terjesztett elő a tiszta üzemű járművekre való gyorsabb átállás biztosítása érdekében. A tiszta, biztonságos és összekapcsolt mobilitásra vonatkozó uniós menetrend keretében 2019-ben elért legfontosabb eredmények között szerepelnek a tehergépkocsikra vonat­kozó első uniós szintű szén-dioxid-kibocsátási célértékek, a személygépkocsikra és a kisteher­autókra vonatkozó új szén-dioxid-kibocsátási előírások, valamint a közigazgatási szerveket környezetbarát közlekedés használatára ösztönző új szabályok elfogadása.

A dízelbotrányt követően az EU jelentősen szigorított a szabályokon, hogy függetlenebb és megbízhatóbb járművizsgálati eljárásokat biztosítson. A könnyűgépjárművekre vonatkozó, világ­szinten harmonizált vizsgálati eljárás és a valós vezetési feltételek melletti kibocsátásokra vonatkozó új szabályok januárban léptek hatályba. Szeptembertől minden Európában értékesített új autó esetében kötelező a valós vezetési feltételek melletti kibocsátásokra vonatkozó szabályok szerint végzett NOx- (nitrogén-oxid-) mérés.

Előrelépés történt a tengeri közlekedésből származó kibocsátások kezelése terén is azáltal, hogy elfogadásra került a hajók szén-dioxid-kibocsátásának nyomon követését, bejelentését és ellenőrzését szolgáló uniós rendszer felülvizsgálatára irányuló javaslat, valamint hogy első alkalommal nyilvánosságra hozták a rendszerben tárolt adatokat. Ez fontos lépés afelé, hogy a nemzetközi hajózás méltányosan kivegye részét az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának globális csökkentéséből.

Akkumulátorok

Az akkumulátorok kulcsfontosságú szerepet játszanak a tiszta energiára való átállásban és az elektromos közlekedésben. A Bizottság a tagállamokkal és az iparág érdekelt feleivel együttműködve azon dolgozik, hogy versenyképes, fenntartható és innovatív akkumulátor-ökoszisztémát építsen ki Európában. Ez a fő célkitűzése az Európai Akkumulátorszövetségnek, amely az ágazati szereplők kezdeményezésére jött létre mintegy 260 ipari és innovációs szervezet részvételével, és jelenleg a határokon átnyúló projektekben rejlő lehetőségek értékelését végzi. A Bizottság áprilisban jelentésben számolt be az akkumulátorokra vonatkozó bizottsági stratégiai cselekvési terv végrehajtása terén elért eredményekről. Júniusban a Bizottság egy új, akkumulátorokkal foglalkozó európai technológiai és innovációs platformot hozott létre, hogy fokozza a kutatás és az innováció támogatását. Az EU emellett 2019-ben a Horizont 2020 program keretében 132 millió EUR-t bocsátott akkumulátorokkal kapcsolatos projektek rendelkezésére.

Úton a körforgásos gazdaság felé

Bár az energiatermelés és -felhasználás módjának átalakítása alapvető fontosságú az éghajlat­változás elleni küzdelemben, ez csak egy része a megoldásnak. A körforgásos gazdaság mára az EU ipari és gazdasági stratégiájának központi elemévé vált, és egyben megalapozza a hulladékkelet­kezés megelőzését, a jobb tervezést és a nagyobb arányú újrafeldolgozást célzó uniós fellépést. A Bizottság körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervének mind az 54 intézkedése megvalósult vagy megvalósulóban van, megteremtve a további fejlődés lehetőségét.

A műanyagok kérdésének kezelése kiemelt prioritást kapott, mivel előállításuk, használatuk és hulladékként való kezelésük jellemzően károsítja a környezetet, és nem teszi lehetővé a körforgásos megközelítésben rejlő nyereségek kiaknázását. E probléma egyik leglátványosabb és legriasztóbb jele, hogy évente több millió tonna műanyaghulladék kerül az óceánokba.

Júliusban új uniós szabályok léptek hatályba az európai tengerpartokokat legjobban szennyező tíz műanyag termékből származó tengeri hulladék kezelésére. Idetartoznak például az egyszer használatos műanyag tányérok, evőeszközök, szívószálak, lufipálcák és fültisztító pálcikák, amelyek használata 2021-től tilos lesz. A tagállamok megállapodtak abban, hogy 2029-re elérik a műanyag palackok begyűjtésére meghatározott 90 %-os célértéket, továbbá hogy teljesítik azt a követelményt, miszerint a műanyag palackokban 2025-ig legalább 25 %-nyi, 2030-ig pedig 30 %-nyi újra­hasznosított anyagot kell felhasználni. Ez az intézkedés a műanyagokkal kapcsolatos első páneurópai stratégia részét képezi, amelyet 2018-ban indítottak azzal a céllal, hogy 2030-ra az uniós piacon fellelhető valamennyi műanyag csomagolás újrahasznosítható vagy újrafelhasználható legyen.

Annak ellenére, hogy a műanyag csomagolások újrafeldolgozási aránya Európában csaknem megkétszereződött 2005 óta, az európaiak által évente termelt 25 millió tonna műanyaghulladéknak ez továbbra is kevesebb mint 30 %-át teszi ki. A műanyagok újrahasznosításának és újrafelhasználásának további lendületet adó erőfeszítések részeként októberben a műanyagipar több mint 170 állami és magánszereplője vállalta, hogy 2025-ig 10 millió tonna újrahasznosított műanyagot használ fel új termékek gyártása során. A kezdeményezés mögött a Műanyagkörforgási Szövetség áll, amely februárban tartotta első ülését.

Az egészségügyi és környezeti kockázatok értékelését követően januárban az Európai Vegyianyag-ügynökség arra a következtetésre jutott, hogy indokolt lenne korlátozni az uniós termékekhez szándékosan hozzáadott mikroműanyagok használatát.

Az éghajlat-politikai fellépések és az új technológiák finanszírozása

Az európai beruházási tervnek köszönhetően 2019-ben még több európai polgár tudta a szükséges energiát megújuló energiaforrásokból beszerezni, így a terv által támogatott háztartások száma elérte a 7,4 milliót. Az új innovációs alap kulcsfontosságú eszköze a Párizsi Megállapodásban rögzí­tett, az egész gazdaságot érintő uniós kötelezettségvállalások teljesítésének, valamint a Bizottság 2050-ig megvalósítandó, klímasemleges Európára irányuló stratégiai jövőképe támogatásának. Februárban a Bizottság bejelentette, hogy 10 milliárd EUR-t meghaladó értékű beruházásokat tervez több ágazatban is az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák terén, hogy az alap segítségével fokozza ezek globális versenyképességét. A finanszírozáshoz szükséges bevételeket az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer 450 millió kibocsátási egységének 2020 és 2030 közötti, árverés útján történő értékesítéséből teremtik elő. A Horizont 2020 program keretében finanszírozott kezdeményezések szintén jelentősen hozzájárulnak az új technológiák piaci bevezetéséhez.

A közpénzek önmagukban nem lesznek elegendőek az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, ezért az EU arra törekszik, hogy világszerte megkönnyítse a befektetők számára a zöld beruházási lehetőségek felismerését és kiaknázását. Argentína, Chile, India, Kanada, Kína, Kenya és Marokkó illetékes hatóságaival együttműködésben októberben jött létre a fenntartható finanszírozással foglalkozó nemzetközi platform.

A Bizottság júniusban a fenntartható növekedés finanszírozására vonatkozó cselekvési tervének részeként az éghajlattal kapcsolatos információk vállalkozások általi jelentésére vonatkozó új iránymutatást tett közzé. Ez mintegy 6 000, az Unióban bejegyzett vállalat, bank és biztosítótársaság számára nyújt gyakorlati ajánlásokat arra vonatkozóan, hogyan javíthatnák a tevékenységeik által az éghajlatra gyakorolt hatásokkal, valamint az éghajlatváltozás által a vállalkozásukra gyakorolt hatásokkal kapcsolatos jelentéseik pontosságát.

A környezet védelme

Az uniós környezetvédelmi politika és a közösen elfogadott szabályok tagállami végrehajtásának javítását célzó, 2016-os kezdeményezése részeként a Bizottság áprilisban közzétette a környezet­védelmi politikák végrehajtásának második felülvizsgálatát. A kezdeményezés nemcsak az ­egészséges környezet szempontjából elengedhetetlen, hanem új lehetőségeket is teremt a fenntartható gazdasági növekedés, az innováció és a munkahelyteremtés számára. A környezet­védelmi jogszabályok maradéktalan végrehajtásával évente mintegy 55 milliárd EUR összegű, elsősorban egészségügyi és közvetlen környezeti költséget lehetne elkerülni. A csomag egy általános közleményt és 28 országjelentést tartalmaz, amelyek bemutatják az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának jelenlegi állását, valamint az egyes tagállamok fejlődési lehetőségeit.

Az uniós erdőgazdálkodási stratégia félidős felülvizsgálatából azt a következtetést lehet levonni, hogy jelentős előrelépés történt a 2020-as célkitűzések megvalósítása felé. Elfogadása óta a stratégia elősegítette az erdők és az erdőalapú ágazat szempontjából lényeges uniós szakpolitikai területek koordinációját, előmozdítva a következetes megközelítést a hazai és a nemzetközi szakpolitikákban egyaránt. Júliusban a Bizottság új cselekvési keretet határozott meg a világ erdőinek védelmére és helyreállítására, hiszen ezek a szárazföldi fajok 80 %-ának adnak otthont, hozzájárulnak a világ népessége mintegy negyedének megélhetéséhez, és létfontosságúak az éghajlatváltozás elleni küzdelem szempontjából.

Az EU vezető szerepet tölt be a biztonságosabb, védettebb, tisztább és fenntarthatóbban kezelt óceánokért folytatott nemzetközi együttműködés terén Európában és világszerte. Márciusban közös jelentést adott ki, amely áttekintést nyújt az uniós nemzetközi óceánpolitikai irányítási menet­rendről. Eddig 50 konkrét, többek között a jogellenes halászat elleni küzdelemre és a tengerszennyezés elleni jogszabályokra irányuló intézkedést hajtottak végre sikeresen.

Az Európai Gazdasági Térség 25 éves fennállását ünnepli

Miután 2018-ban megünnepeltük az uniós egységes piac létrejöttének 25. évfordulóját, a következő évben ismét egy fontos mérföldkőhöz érkeztünk: 25 év telt el az Európai Gazdasági Térség létrehozása óta. Az 1992-ben aláírt és 1994-től hatályos EGT-megállapodás Izlandra, Liechtensteinre és Norvégiára is kiterjeszti az egységes piachoz kapcsolódó négy szabadságot és a vonatkozó szakpolitikákat. A személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke ma már csaknem ugyanolyan szabadon mozoghatnak a 31 ország alkotta EGT-ben, mint egyetlen országon belül. Az EGT-országok állampolgárai ezen országok bármelyikében tanulhatnak, élhetnek, vásárolhatnak, dolgozhatnak és nyugdíjba vonulhatnak. Több száz, a szóban forgó országok közötti szabad kereskedelmet és szabad mozgást akadályozó technikai, jogi és adminisztratív akadályt számoltunk fel. Ez lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy bővítsék tevékenységüket, a verseny pedig csökkenti az árakat és több választási lehetőséget biztosít a fogyasztók számára.

Az egységes piac működésének javítása az emberek és a vállalkozások érdekeinek figyelembevételével

Az EU folyamatosan munkálkodik az egységes piac megerősítésén és elmélyítésén annak érdekében, hogy az képes legyen választ adni az új kihívásokra, valamint előnyöket nyújtani polgárainak és vállalkozásainak.

Az erre irányuló erőfeszítések részeként az EU júniusban új szabályokat fogadott el az egységes piaci jogszabályoknak való jobb megfelelés biztosítása céljából a nem élelmiszer jellegű termékek vonatkozásában. A 2021-től alkalmazandó új szabályok meg fogják erősíteni a nemzeti hatóságok és a vámtisztviselők által végzett ellenőrzéseket, és javítani fogják az uniós piacon forgalmazott termékek ellenőrzését. Ezenkívül szorosabbra fűzik a hatóságok közötti együttműködést, és megkönnyítik az illegális termékek elleni gyors fellépést.

Az EU továbbá egy új rendeletet is elfogadott, amely megerősíti a kölcsönös elismerés elvének alkalmazását olyan termékek esetén, amelyekre nem vonatkoznak uniós szintű jogszabályok. Ezáltal a vállalatoknak több lehetőségük lesz rá, hogy tevékenységeiket más tagállamokra is kiterjesszék. 2020 áprilisától a vállalatoknak módjukban áll majd gyorsabban és naprakészebb információk révén tájékozódni a más tagállamokban alkalmazandó technikai szabályokról, valamint egyszerűsített eljárásokon keresztül igazolni, hogy termékük megfelel a vonatkozó nemzeti követelményeknek.

Ezenkívül az elektronikus számlázásra vonatkozó új szabvány, amely áprilisban lépett életbe, segíteni fogja a hatóságokat abban, hogy minden esetben automatikusan és azonnal feldolgozzák a vállalatok kifizetéseit.

Erős és innovatív ipar

Az európai iparágak számos területen a világ élvonalába tartoznak, de alkalmazkodniuk kell az olyan új kihívásokhoz, mint a gyorsan fejlődő technológiák, az éghajlatváltozás és a változó globális geopolitikai környezet. Az európai ipar új jövőképének felvázolása érdekében a Bizottság felállította az „Ipar 2030” magas szintű ipari kerekasztalt, és júniusban közzétette annak ajánlásait. Az aján­lások arra összpontosítanak, hogy az európai ipar miként tegyen szert versenyelőnyre a legfejlettebb és áttörést jelentő technológiák, a környezet és a biológiai sokféleség tiszteletben tartása, a humán tőkébe való befektetés, valamint az intelligens európai és globális szövetségek révén.

Európának ezért ipari bázisát saját erősségeire és eszközeire támaszkodva kell kiépítenie. A mesterséges intelligencia, az akkumulátorok és a kiberbiztonság csak néhány a számos stratégiai és jövőorientált terület közül, amelyen Európa versenyelőnyének növelése fellendülést eredményezhet. A stratégiai jelentőségű területek azonosítása érdekében a Bizottság létrehozta a tagállamok és az iparágak képviselőit tömörítő stratégiai fórumot, amely a novemberben közzétett jelentésében hat kiemelt területet határozott meg, továbbá ajánlásokat fogalmazott meg a jövőbeli szakpolitikai intézkedésekre és összehangolt transznacionális beruházásokra vonatkozóan.

Az erős iparágaknak is folyamatosan alkalmazkodniuk és újítaniuk kell. Az európai innovációs ­eredménytábláról szóló 2019. évi jelentés megállapította, hogy az EU további haladást ért el ezen a területen, tekintve, hogy az innovációs teljesítmény 24 tagállamban javult. Az innováció terén Svédország eredménye a legkiemelkedőbb az EU-ban, utána Finnország, Dánia és Hollandia következik. A legdinamikusabban fejlődő innovátorok közé Litvánia, Görögország, Lettország, Málta, az Egyesült Királyság, Észtország és Hollandia tartozott. Fontos megjegyezni, hogy az EU innovációs ­teljesítménye – most első alkalommal – meghaladta az Egyesült Államokét, és jelentős előnyt mutat Brazíliával, Indiával, Oroszországgal és Dél-Afrikával szemben.

Egyenlő versenyfeltételek biztosítása az egységes piacon

Az uniós versenypolitika célja, hogy támogassa a növekedést, a beruházásokat és a munkahelyterem­tést azáltal, hogy megvédi a fogyasztókat és a jogkövető vállalatokat a versenyellenes és jogellenes üzleti magatartástól. Azáltal, hogy a vállalatok egymással versengve igyekeznek csökkenteni az árakat és innovatív termékek szélesebb választékát kínálni, a fogyasztók is jobban járnak, és Európa gazdasága is erősebbé, versenyképesebbé és a befektetők számára vonzóbbá válik.

2019-ben a Bizottság 362 összefonódási határozatot, 10 antitröszt-határozatot, 5 kartellekkel kapcsolatos határozatot és 248 állami támogatási határozatot hozott. Összesen 4 milliárd EUR értékben szabott ki bírságot olyan vállalatokra, amelyekről megállapítást nyert, hogy megszegték az uniós versenyszabályokat, ezenkívül a tagállamok számára előírta, hogy legalább 65 millió EUR jogellenes és összeegyeztethetetlen támogatást fizettessenek vissza a kedvezményezettekkel.

A Bizottság az összefonódások ellenőrzése révén biztosítja, hogy a versenyt fenyegető kockázatok kiküszöbölésével kiaknázhatók legyenek az egységes piacban rejlő lehetőségek. A Bizottság a hozzá beterjesztett összefonódások többségét jóváhagyta. Ez idáig csupán tízet tiltott meg, közülük hármat 2019-ben: az Alstom Siemens általi felvásárlását a vasúti ágazatban, valamint az Aurubis Rolled Products és a Schwermetall Wieland általi felvásárlását, amelyekről februárban határozott, továbbá a Tata Steel és a ThyssenKrupp acélipari óriásvállalatok közös vállalkozását, amelyről júniusban született döntés. Ezekben az esetekben az érintett vállalatok nem javasoltak a fogyasztók és a vállalatok lehetséges kockázatokkal szembeni védelmére irányuló korrekciós intézkedéseket. Más nagy horderejű ügyekben, például a Praxair/Linde és a GSK/Pfizer ügyben az összefonódó felek megfelelő korrekciós intézkedéseket ajánlottak, így a Bizottságnak végül módjában állt jóváhagyni a szóban forgó ügyleteket.

A Bizottság fellép azokkal a vállalatokkal szemben is, amelyek tisztességtelen versenyelőny megszerzésére törekszenek. Januárban 570 millió eurós bírságot szabott ki a Mastercard társaságra a fizetési kártyák határokon átnyúló használata tekintetében bevezetett korlátozások miatt. Májusban 200 millió eurós bírság megfizetésére kötelezte az AB InBev céget, a világ legnagyobb sörgyártóját, mert az visszaélt a belga sörpiacon fennálló erőfölényével. Más vállalatokat azért bírságolt meg a Bizottság, mert korlátozták a határokon átnyúló értékesítést Európa néhány legismertebb labdarúgó-egyesületének promóciós termékei, illetve a Sanrio cég tulajdonát képező, Hello Kitty figurát ábrázoló termékek esetében. Több jelentős hollywoodi filmstúdió ügye azzal zárult, hogy az érintett filmstúdiók ígéretet tettek a fizetős televíziós műsorszolgáltatók közötti, határokon átnyúló versenyt akadályozó korlátozások felszámolására, és bizonyos kötelezettségvállalásokat ajánlottak fel, amelyeket a Bizottság márciusban jogilag kötelező erejűvé tett.

A Bizottság folytatta a kartellek felszámolására irányuló munkáját, és súlyos bírságokat szabott ki az azokban részt vevő vállalatokra. Márciusban három olyan vállalatot szankcionált 368 millió eurós bírsággal, amelyek biztonsági öveket és más biztonsági felszereléseket szállítanak európai gépjárműgyártóknak, két hónappal később pedig öt nagy bankot (Barclays, RBS, Citigroup, JPMorgan és MUFG) kötelezett vitarendezési határozat útján több mint 1 milliárd EUR megfizetésére devizákkal folytatott azonnali kereskedéssel foglalkozó kartellben való részvételért.

Ezenkívül a Bizottság ügyel arra, hogy a vállalatoknak nyújtott tagállami támogatások ne juttassanak tisztességtelen előnyhöz egyes vállalatokat másokkal szemben. Egy áprilisban meghozott, állami támogatási határozatában felszólította az Egyesült Királyságot, hogy fizettesse vissza azokat az állami támogatásokat, amelyeket multinacionális vállalatok számára nyújtott szelektív adóelőnyök formájában, a társasági adó kikerülése elleni küzdelemre irányuló rendelkezések által biztosított mentességek alapján.

A versenypolitika segítheti az EU-t abban is, hogy korszerű iparpolitikát folytasson, amint azt a hét tagállam által felajánlott és a Bizottság által jóváhagyott, az akkumulátorgyártással kapcsolatos kutatásra és innovációra irányuló, közös európai érdeket szolgáló fontos projekthez nyújtott 3,2 milliárd eurós köztámogatás is mutatja. Ez a második jelentős beruházás, amely közös európai érdeket szolgáló fontos projekt keretében valósul meg; az első a Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság által kezdeményezett és 2018 decemberében jóváhagyott, a mikroelektronika területét érintő 1,7 milliárd eurós beruházás volt.

Az áruk és a szolgáltatások szabad mozgása előtt álló akadályok felszámolása

Az EU törekedett arra, hogy egyes ágazatokban megerősítse a szabályozást és ezáltal megkönnyítse a vállalkozások számára áruik és szolgáltatásaik határokon átnyúló értékesítését, valamint javítsa az uniós piacon forgalmazott termékek biztonságosságát.

Megfelelőbb szabályozás a vegyiparban és a gyógyszeriparban

Júniusban a Bizottság közzétette a vegyi anyagokkal kapcsolatos uniós jogi szabályozás értékelését. Ebben megállapította, hogy a harmonizáció és a közös szabványok erősebbé és hatékonyabbá teszik a vegyi anyagok egységes piacát, miközben biztosítják az emberi egészség és a környezet világviszonylatban is legmagasabb szintű védelmét. Az EU egy sor intézkedést hozott a munkavállalók és a fogyasztók veszélyes vegyi anyagokkal szembeni védelme érdekében: 29 olyan, a REACH-rendeleten alapuló engedélyezési határozatot fogadott el, amelyek feltételeket határoznak meg bizonyos vegyi anyagok használatára vonatkozóan, egy esetben elutasította az engedély megadását, egy esetben pedig korlátozásokat írt elő a túliummal adalékolt szálerősítők tekintetében, mert az említett vegyi anyag spray-kben való felhasználás esetén légzőszervi problémákat okoz. Ezenkívül sor került a rákkeltő anyagokról és mutagénekről szóló irányelv naprakésszé tételére, amelynek keretében a munkahelyeken előforduló, elismerten rákkeltő vegyi anyagok listája további öt vegyi anyaggal egészült ki, vagyis az irányelv hatálya immár 27 ilyen vegyi anyagra terjed ki.

Az EU az egyenlő versenyfeltételeknek a gyógyszeripari ágazatban való megfelelőbb érvényesítésére irányuló új szabályokat is elfogadott. E szabályok megkönnyítik majd az uniós vállalatok számára, hogy generikus és biológiailag hasonló gyógyszereket exportáljanak olyan nem uniós országokba, amelyekben a szellemi tulajdon védelme lejárt vagy soha nem állt fenn, miközben az EU-n belül az innováció és a kutatás ösztönzése érdekében fennmaradnak a meglévő erős jogok.

Egységes közbeszerzési piac

Az Európai Uniónak nyílt közbeszerzési piaca van, amely a legnagyobb a világon, becsült értéke éves szinten eléri a 2 billió EUR-t. Tekintettel a közbeszerzés egyre nagyobb mértékű globalizálódására, az EU stratégiai megközelítést alkalmaz annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi ajánlattevő – legyen akár az Unión belüli vagy azon kívüli – eleget tegyen az uniós szabályoknak. E célból a Bizottság júliusban iránymutatást tett közzé a külföldi ajánlattevőknek az uniós piacon folyó közbeszerzésekben való részvételére vonatkozóan.

Jobb pénzügyi szolgáltatások

Azon törekvéseinek részeként, hogy a tőkepiaci uniót elmélyítse és integráltabbá tegye Európában, az EU elfogadott egy, a határokon átnyúló fizetésekről szóló felülvizsgált rendeletet, amely biztosítja, hogy az Unión belül, euróban teljesített, határokon átnyúló fizetések díjai összhangban legyenek az azon tagállam nemzeti pénznemében teljesített megfelelő belföldi fizetések díjaival, ahol a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő pénzforgalmi szolgáltatója működik. Ez lehetővé teszi az euróövezeten kívüli országok fogyasztói és vállalkozásai számára, hogy alacsony díjak mellett bonyolítsák euróban történő, határon átnyúló ügyleteiket, éppúgy, mint az euróövezeten belül. Ennek eredményeként például egy Bulgáriából Finnországba irányuló, euróban lebonyolított ügylet díja, amely jelenleg 15 és 24 EUR között változik, a várakozások szerint körülbelül 1 EUR-ra fog csökkenni. Az új rendelet biztosítja, hogy a valutaváltási díjak átláthatóak és összehasonlíthatóak legyenek az ATM-eknél és az árusítási helyeken, lehetővé téve a fogyasztóknak, hogy külföldi utazásaik vagy vásárlásaik során pénzt takarítsanak meg az átváltási költségeket illetően. Emellett az EU fokozta a határokon átnyúló azonnali fizetések fejlesztésének és elérhetőségének támogatására irányuló erőfeszítéseit.

Méltányos adórendszer biztosítása

Az uniós adópolitika célja az EU versenyképességének támogatása, valamint a beruházások, a növekedés és a vállalkozói szellem előmozdítása az egységes piacon. Az adórendszerek egyszerűsítésének várható eredményeként a vállalkozások számára könnyebbé válik majd, hogy tevékenységeiket az országhatárokon túlra is kiterjesszék, a polgárok számára pedig az, hogy más tagállamban dolgozzanak. Az EU emellett arra is törekszik, hogy az adók méltányosak és társadalmilag igazságosak legyenek; ennek érdekében küzdelmet folytat az adóvisszaélés ellen uniós és nemzetközi szinten egyaránt, valamint törekszik a tisztességtelen adóverseny visszaszorítása az egységes piacon belül és annak keretein kívül is.

Az adócsalás elleni küzdelem érdekében, valamint az uniós és a nemzeti bevételek beszedésére irányuló közigazgatási együttműködés megkönnyítése céljából a Bizottság májusban működésbe léptette a tranzakciós hálózatok elemzésére szolgáló eszközt, amelynek köszönhetően a csalás elleni szakértők uniós hálózatának tagjai gyorsan és könnyen hozzáférnek a határokon átnyúló ügyletekkel kapcsolatos információkhoz, és ennek eredményeként képesek haladéktalanul és összehangoltan fellépni azokban az esetekben, amikor felmerül a héacsalás eshetősége. Szeptemberben tartották az EU adóügyi csúcstalálkozójának – azaz a tagállami adóhatóságok vezetői és a Bizottság által alkotott együttműködési hálózatnak – első ülését.

Az új és a használt autókkal kapcsolatos héacsalások leküzdése érdekében a Bizottság júliusban olyan végrehajtási intézkedéseket fogadott el, amelyek előmozdítják a vámügyi és gépjármű-­nyilvántartási információk nemzeti hatóságok közötti automatizált cseréjét. Az adóvisszaélés és a tisz­tességtelen adóverseny külső kockázatainak kezelésére szolgáló közös tagállami eszköznek, vagyis az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékének az elfogadására márciusban került sor. Szeptemberben a Bizottság közzétette azokat az értékeléseket, amelyek az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló irányelvről, illetve az ­energiaadó-irányelvről készültek.

Méltányos munkavállalói mobilitás

Az EU arra törekszik, hogy egyértelmű és méltányos szabályok felállításával, a tagállamok közötti együttműködés megkönnyítésével és a visszaélések okai elleni küzdelemmel erősítse a munkavállalói mobilitást. E törekvés jegyében júliusban létrejött az Európai Munkaügyi Hatóság, amely októberben kezdte meg működését. Feladata az, hogy valamennyi tagállamban segítsen érvényt szerezni a munkaerő-mobilitásra vonatkozó szabályoknak. E feladatának oly módon tesz eleget, hogy előmozdítja a polgárok és a vállalkozások tájékoztatását az azokkal a lehetőségekkel kapcsolatos jogaikról és kötelességeikről, amelyeket kihasználva egy másik országban élhetnek, dolgozhatnak, illetve működhetnek, emellett megerősíti a tagállami hatóságok közötti együttműködést, és közreműködik a határokon átnyúló viták rendezésében. A hatóság székhelye Szlovákiában, Pozsonyban lesz, és várhatóan 2024-ben éri el teljes működési kapacitását.

Előrelépés a biztonságos, tiszta és összekapcsolt mobilitás terén

A mobilitás fontos szerepet játszik az egységes piacon belüli összekapcsoltság és integráció megvalósításában. Az EU azon munkálkodik, hogy korszerűsítse Európa közlekedési rendszereit, aminek köszönhetően az emberek élvezhetik majd a biztonságosabb közlekedés, a környezetbarátabb járművek és a jobb technológiai megoldások előnyeit, és ami egyúttal fokozza a közlekedési ágazat versenyképességét.

Márciusban a Parlament és a Tanács megállapodásra jutott az általános járműbiztonsági rendelet felülvizsgálatáról, amelynek célja, hogy új kötelező biztonsági technológiákat vezessen be minden 2022-ben vagy azt követően értékesített, nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett gépjármű tekintetében. Ez fokozott védelmet biztosít majd az uniós polgároknak, hozzájárul a közúti balesetek számának csökkenéséhez, és javítani fogja az automatizált és összekapcsolt járművek jóváhagyásának jogi keretét. Februárban a Bizottság iránymutatásokat is kidolgozott az automatizált járművek jóváhagyására vonatkozóan, júniusban pedig uniós platformot hozott létre az automatizált és összekapcsolt járművekkel folytatott kísérletek koordinálása céljából.

Az év egy korábbi szakaszában az EU intézkedéseket hozott annak érdekében is, hogy biztosítva legyen az országos főutak infrastruktúrájának biztonsági szempontból történő értékelése, célzottabbá váljanak a beruházások, és EU-szerte megteremtse az önvezető járművek használatának előfeltételeit. A Bizottság emellett új, harmonizált szabályokat fogadott el a drónforgalmat illetően is, hogy kezelni lehessen a drónok számának Európa egész területén megfigyelhető növekedéséből eredő problémákat.

Számos olyan intézkedés is született, amelyek célja a közlekedési ágazat adminisztratív terheinek csökkentése volt. Júniusban Az Európai Unió Vasúti Ügynöksége kiadta az első európai jármű­engedélyt, amely a kontinens számos országában érvényes. Megállapodás jött létre az elektronikus áruszállítási információkról szóló javaslat tárgyában is, amelynek köszönhetően megspórolható lesz a papíralapú dokumentumok kezelésére fordított idő, ami eddig több millió órát tett ki.

A közlekedési rendszerek kölcsönös átjárhatóságának javítása érdekében a Bizottság májusban a vasúti átjárhatósággal, a vonatok akadálymentességével és a vasúti zajjal foglalkozó intézkedéscsomagot fogadott el. Hatályba lépett az elektronikus útdíjszedési rendszerekkel foglal­kozó irányelv, amely fokozni fogja az átjárhatóságot az elektronikus útdíjszedés vonatkozásában, egyszerűsíti majd az adminisztratív eljárásokat, és visszaszorítja a csalást.

A gazdasági és monetáris unió elmélyítése

A mélyebb gazdasági és monetáris unió kiemelt fontosságú az EU számára, mivel erősítené gazdasági stabilitását, ellenálló képességét és növekedési potenciálját.

Júniusban az euróövezethez tartozó tagállamok további lépést tettek e cél elérése felé azáltal, hogy megállapodtak az euróövezeti költségvetési eszköz főbb jellemzőiről. A konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz célja a strukturális reformok és beruházások támogatása a növekedés serkentése, valamint az euróövezeti gazdaságok gazdasági ellenálló képességének és sokkok esetén kilábalási képességének fokozása céljából. Októberben további döntések születtek az eszköz működésének részleteiről. A források mértékéről a következő hosszú távú uniós költségvetésről folyó megbeszélések keretében születik megállapodás.

Az euróövezeti tagállamok arról is megállapodtak, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus olyan pénzügyi védőhálót biztosíthasson, amelynek aktiválására kizárólag utolsó biztosítékként kerülne sor bankszanálás esetén. Az eszköz hitelkeret vagy garanciák formájában biztosítana védőhálót az Egységes Szanálási Alap számára, és ezáltal nem az adófizetőkre hárulnának a fizetésképtelenné vált bankok szanálási költségei. A védőháló alkalmazása végső soron az európai bankszektor hozzájárulásából kerülne visszafizetésre.

Az Unió a 2008-as pénzügyi válság óta nagy haladást ért el a GMU elmélyítése terén. A Bizottság júniusi közleménye számba vette, milyen messzire jutott az EU azóta, hogy 2015-ben, az öt elnök jelentésében először megfogalmazódott a GMU elmélyítésére vonatkozó elképzelés. A közlemény szerint jelentős előrelépés történt a gazdasági kormányzási keret, valamint a költség­vetési szabályok alkalmazása terén, továbbá nagyobb hangsúly kaptak a szociális prioritások, például annak a lehetőségnek a bővítésével, hogy a szociális partnerek minden szinten megvitassák e prioritá­sokat. Ezenkívül a 2015-ben létrehozott Európai Költségvetési Tanács, amely az uniós költség­vetési keret szerves részévé vált, független értékelésekkel és tanácsadással látja el a Bizottságot.

Határozott megerősítést kaptak a bankunió és a tőkepiaci unió fő elemei, mint például az uniós bankok ellenálló képességének és szanálhatóságának erősítését célzó banki csomag, valamint az európai betétbiztosítási rendszerre irányuló javaslat. A Bizottság előterjesztette a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési tervben és a félidős felülvizsgálatban ismertetett összes jogalkotási javaslatot, megteremtve ezáltal a tőkepiaci unió alapjait. A Bizottság hat jogalkotási intézkedést terjesztett elő a termékekre, címkékre és termékútlevelekre vonatkozó új uniós szintű szabályozás bevezetése tárgyában, valamint öt jogalkotási intézkedést a vállalkozók, vállalkozások és pénzügyi intézmények szabályozásának egyszerűbbé, világosabbá és arányosabbá tétele érdekében (lásd az 1. fejezetet).

A Bizottság továbbá két jogalkotási intézkedést terjesztett elő az integráltabb és hatékonyabb tőkepiaci felügyelet biztosítására, amely központi fontosságú a tőkepiaci unió szempontjából, és elengedhetetlen a fokozott pénzügyi integrációhoz és a magánszektorbeli kockázatmegosztás növeléséhez. A Bizottság ezenkívül három jogalkotási javaslatot fogadott el annak érdekében, hogy a pénzügyi szektor élen járjon a klímasemleges, erőforrás-hatékonyabb és ellenállóképesebb körforgásos gazdaság megvalósítása felé vezető úton.

Az Európai Parlament és a Tanács e javaslatok szinte mindegyikével kapcsolatban politikai megállapo­dásra jutott; azonban még többet kell tenni. A Bizottság júniusi jelentése további előrelépést sürgetett az uniós szakpolitikai koordinációs keret és a keret szociális dimenziójának jobb átláthatósága és hatékony­sága terén. Intézményi változásokkal erősíteni lehetne az EU-n belül a demokratikus elszámoltatható­ságot, valamint a gazdasági döntéshozatalt az euróövezetben, továbbá megvalósítható lenne az Európai Stabilitási Mechanizmus integrálása az uniós jogi keretbe. Előnyösek lennének továbbá az euróövezet sokk esetén történő stabilizálására szolgáló mechanizmusok is, amelyek tartalmaz­hatnának egy beruházásstabilizáló eszközt és egy közös munkanélküliségi viszontbiztosítási rendszert.

A bankunió kiteljesítése

Az EU bank- és tőkepiacai a GMU létfontosságú elemei, amelyek együttesen elősegítik egy integrál­tabb és stabilabb uniós pénzügyi rendszer létrejöttét. Növelik a GMU kedvezőtlen sokkhatásokkal szembeni ellenálló képességét azáltal, hogy megkönnyítik a több országra kiterjedő magánszektor­beli kockázatmegosztást, egyúttal csökkentik az állami kockázatmegosztás szükségességének mértékét. Az év során mindkét projekt esetében folytatódott a munka.

Jelentős előrelépés történt a bankuniót érintő kockázatok csökkentése terén. A banki csomag áprilisi elfogadása fontos mérföldkő volt az uniós bankszektor megerősítésében. A csomag olyan átfogó refor­mok összessége, amelyek célja – az európai betétbiztosítási rendszerre irányuló javaslattal együtt – a bankok ellenálló képességének és szanálhatóságának további erősítése. Ezenkívül több fontos nemzet­közi standardot bevezet, és hozzájárul a válság utáni szabályozási menetrend teljes megvalósításához.

A Bizottság együtt dolgozott az érintett tagállamokkal a nemteljesítő hitelek magas szintjének csökkentése érdekében, többek között az európai szemeszter keretében és a bedőlt hitelek kezelésére vonatkozó, az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető, átfogó megoldások kidolgozása révén. A tagállami felügyeleti hatóságok és maguk a bankok is a válság óta figyelemre méltó előrehaladást értek el adósságszintjeik csökkentésében, hitelportfólióik minőségének javításában, valamint a likviditás növelése terén.

A Bizottság legfrissebb eredményjelentése szerint a nemteljesítő hitelek aránya az összes uniós bankot tekintve tovább csökkent, 2018 harmadik negyedévében pedig 3,3 %-ra esett vissza, folytatva a válság előtti szintek felé tartó csökkenő pályáját. 2019-ben az Európai Parlament és a Tanács új szabályokról állapodott meg azon bankok tőkekövetelményeire vonatkozóan, amelyek mérlegében nemteljesítő hitelek találhatók. A reform azt hivatott biztosítani, hogy a bankok elegendő saját forrást különítsenek el, amint új hiteleik nemteljesítővé válnak, és ösztönzőket próbál létrehozni, amelyek a nemteljesítő hitelek felhalmozódásának az elkerülése irányába hatnak.

A bankunió és a GMU elmélyítésének következő fontos lépéseként előrelépést kell elérni az euróövezet közös betétbiztosítási rendszerének kialakítása terén.

Az euró nemzetközi szerepe

Az EU erőfeszítései az euró nemzetközi használatának előmozdítására szorosan kapcsolódnak a GMU elmélyítéséhez. A GMU elmélyítése és megerősítése, az erősebb pénzügyi szektor vonzóbb nemzetközi valutává tenné az eurót, a globálisan jelentősebb euró pedig tovább erősítené az európai pénzügyi rendszert. Az euróövezet az EU-n belül is erősödik, hiszen Horvátország és Bulgária úgy döntöttek, megkezdik az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II) való belépés előkészületeit, vagyis megteszik az az első lépést az euróövezeti tagság felé.

Az euró nagyobb mértékű nemzetközi használata számos előnnyel járna az európai vállalkozások, fogyasztók és kormányok számára: egyebek mellett kisebb kereskedelmi költségekkel, alacsonyabb kamatlábakkal, a finanszírozáshoz való jobb hozzáféréssel, nagyobb jogi autonómiával és az árfolyamsokkoknak kevésbé kitett, reziliensebb pénzügyi rendszerrel.

Az Európai Bizottság 2019-ben széles körű konzultációt folytatott a devizapiacok, az energia-, a nyersanyag-, a mezőgazdasági és a közlekedési ágazat képviselőivel. E konzultációk megerősítették, hogy széles körű támogatást élvez az euró fokozottabb nemzetközi használata, valamint hogy az euró nemzetközi valutaként az amerikai dollár egyetlen életképes alternatívája. A konzultációban részt vevők egyetértettek abban is, hogy több ügyletet lehetne euróban lebonyolítani, különösen az energiatermékek és a földgáz piacán, továbbá a Bizottság egyetértett azzal, hogy dolgozni kell az azonosított akadályok felszámolásán.

Az EU haladást ért el az euró használatát támogató intézkedések terén is, beleértve a pénzügyi piaci infrastruktúrák ellenálló képességének és likviditásának növelését, az irányadó kamatlábak megbízhatóságának javítását, valamint az azonnali fizetések használatának ösztönzését célzó szabályozási módosításokat.

Méltányos lehetőségek és tisztességes verseny

Az elmélyített és méltányos GMU alapját a méltányos lehetőségek és a tisztességes verseny jelenti. Az előbbi javítása érdekében került elfogadásra júniusban a fizetésképtelenségről, a szerkezetátalakításról és a második esélyről szóló irányelv, hogy meg lehessen menteni a bajba jutott életképes vállalkozásokat, és második esélyt adni a csődbe ment, de becsületes egyéneknek.

Az új irányelv segíteni fog a pénzügyi nehézségekkel küzdő életképes vállalatoknak, hogy már korai szakaszban igénybe vehessék a megelőző szerkezetátalakítási kereteket, és ezáltal megelőzhessék a fizetésképtelenséget, folytathassák a tevékenységüket és meg tudják őrizni a munkahelyeket.

Az új szabályok értelmében az EU második esélyt ad a csődbe ment, ám tisztességes vállalkozóknak, akik tartozását – a visszaélések megelőzése miatt megfelelően megindokolt kivételekkel – legfeljebb 3 év elteltével elengedik.

A szabályoknak köszönhetően több tagállamban is növekedni fog a fizetésképtelenségi, szerkezetátalakítási és mentesítési eljárások hatékonysága, és ennek eredményeképpen lecsökken az eljárások időtartama és költsége.

A szabályok hozzá fognak járulni a tőkepiacok fejlődése útjában álló jelentős akadályok felszámolásához azáltal, hogy nagyobb jogbiztonságot nyújtanak a több tagállamban működő befektetők és az EU-szerte tevékenykedő vállalatok számára.

Az EU éberen ügyel a tisztességes verseny biztosítására a bankszektorban, és ezen a téren 2019 sem volt kivétel. Habár a szektor jelentősen fellendült a válság óta, még mindig vannak gyenge pontok, többek között egyes tagállamokban olyan bankok, amelyek a nemteljesítő hitelek magas arányával küzdenek. A Bizottság továbbra is betölti azon szerepét, hogy a verseny indokolatlan torzítása nélkül segítse őket a szerkezetátalakításban és átmeneti likviditási nehézségeik, illetve strukturális problémáik megoldásában. A szlovén bankok például befejezték a 2012–2013-ban megkezdett szerkezet­átalakítási folyamatot. Szlovénia 75 %-ban privatizálta az NLB-t és 100 %-ban az Abankát, két, korábban nehézségbe került hitelezőt. Az olasz bankok további lépéseket tettek a nemteljesítő hitelek volumenének csökkentése érdekében. Ezen a téren fontos szerepet játszott a garancia­mechanizmus bevezetése, amely lehetővé tette a bankok számára, hogy piaci feltételek mellett történjen teher­mentesítésük a nemteljesítő hitelektől. Olaszország esetében a Bizottság ezenkívül jóváhagyta egy közepes méretű regionális bank, az ország észak-nyugati területén működő Cariage 3 milliárd EUR összegű átmeneti likviditási szükségletének a kezeléséhez nyújtandó támogatást.

A társadalmi méltányosság erősítése a gazdasági és monetáris unióban

A szociális jogok európai pillére az európai szemeszter, az EU éves gazdaság- és szociálpolitikai koordinációs ciklusának szerves részévé vált. A pillér segítségével számos, a munka és a magánélet közötti egyensúllyal, az átlátható és kiszámítható munkafeltételekkel, valamint a határokon átnyúló méltányos mobilitással kapcsolatos szociálpolitikai intézkedést sikerült ösztönözni. Alapját a tagállamok által jóváhagyott 20, jövőbe tekintő szociálpolitikai elv képezi.

Új kezdet: a munka és a magánélet közötti egyensúly támogatása a szülők és a gondozók számára

A júniusban elfogadott, a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelv ösztönzi a gondozási feladatok nők és férfiak közötti egyenlőbb megosztását. Minimumkövetelményeket ír elő a tagállamok számára, és minden dolgozó szülőnek megadja a jogot arra, hogy legalább négy hónap szülői szabadságot vegyen ki, amelyből 2 hónap nem ruházható át az egyik szülőről a másikra, és amelyet a tagállamok által meghatározott megfelelő szintű juttatásnak kell kísérnie. Az irányelv bevezeti továbbá a gyermek születését követő legalább 10 napos, és legalább a betegszabadsággal azonos juttatás melletti apasági szabadságot. Az új jogszabály értelmében továbbá az ápolás-gondozást végző munkavállalók évente 5 napot a családtagjaik gondozására fordíthatnak. Ezenkívül a legfeljebb 8 éves gyermekek dolgozó szülei jogosultak arra, hogy rugalmas munkafeltételeket kérjenek (csökkentett munkaidő, rugalmas munkaidő és a munkavégzés helyszínét érintő rugalmasság). Ezeknek az új szabályoknak a célja a nők munkaerőpiaci részvételének fokozása és a nők és férfiak közötti egyenlőség javítása.

Több munkavállalót érintő új jogok

Júniusban került elfogadásra az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló irányelv. Az irányelv célja annak a meglévő kötelezettségnek a bővítése és korszerűsítése, hogy minden munkavállalót – beleértve a nem szokványos foglalkoztatási formákban dolgozókat is – tájékoztatni kell a munkafeltételeiről. Az irányelv több új minimális jogot is bevezet, például a foglalkoztatás kezdetén alkalmazott próbaidő időtartamának korlátozását. A tagállamoknak 2022 közepéig kell átültetniük az új szabályokat nemzeti jogukba.

A szociális védelemhez való jobb hozzáférés minden munkavállaló számára

A tagállamok elkötelezték magukat annak biztosítása mellett, hogy foglalkoztatási státuszától függetlenül minden dolgozó ténylegesen hozzáférjen a szociális védelemhez. A Tanács novemberben ajánlást fogadott el, hogy segítse a tagállamokat az atipikus munkavállalókat és az önfoglalkoz­tatókat érintő hiányosságok felszámolásában és a gyors ütemben digitalizálódó munkakörnyezetből fakadó kihívások kezelésében.

A multilaterális szabályok érvényesítése

A kereskedelempolitikának hatékonynak és átláthatónak kell lennie, és értékeken kell alapulnia. A 2019-ben alkalmazott uniós megközelítés irányát ezúttal is „A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű, 2015. évi stratégia alapgondolatai szabták meg: továbbra is a szigorú követelményekkel párosuló nyitottság a legjobb út afelé, hogy a globalizáció az emberek előnyére váljék.

Az év során egyre több kihívással kellett szembenézni a szabályokon alapuló multilaterális kereskedelmi rendszer és annak fő pillére, a WTO működése kapcsán. A nacionalizmus és a protekcionizmus térnyerésével elszaporodtak az egyoldalú intézkedések, és egyre inkább tartani kell attól, hogy a világkereskedelemben a nyers erő válik meghatározóvá a tisztesség helyett. Az EU a 2018-as kezdeményezéseire építve a WTO keretei között javaslatokat tett az átláthatóság növelésére, valamint az egyes konkrét kereskedelmi magatartásformákkal szembeni tagállami aggályok hatékonyabb kezelésére.

Az EU a legfontosabb kereskedelmi partnereivel karöltve törekedett a támogatásokkal és a kierőszakolt technológiatranszferekkel kapcsolatos szabályok megerősítésére. A WTO vitarendezési rendszerének életben tartása érdekében az EU javaslatokat terjesztett elő a Fellebbezési Testület tagjainak kinevezése körüli patthelyzet feloldására. Miután a három utolsó tag közül kettőnek decemberben lejárt a megbízatása, a testület határozatképtelenné vált, azaz nem tudja többé elbírálni a vitás kérdésekben benyújtott fellebbezéseket. Az Európai Bizottság azzal reagált erre a helyzetre, hogy javaslatot tett a jogérvényesítésről szóló európai uniós rendelet módosítására, ezen keresztül pedig annak biztosítására, hogy az EU akkor is határozottan meg tudja védeni érdekeit, ha kereskedelmi partnerei ellehetetlenítik a vitarendezést. Emellett az EU – a meglévő WTO-szabályok alapján – megállapodott Kanadával és Norvégiával a fellebbezések kezelésének ideiglenes módjáról, ezen belül pedig egy olyan, jogilag kötelező döntések meghozatalára képes vitarendezési rendszer felállításáról, amely a részt vevő országok közötti jogvitákban a Fellebbezési Testület működésképtelensége esetén is biztosítja a fellebbezés lehetőségét.

Védelmet nyújtó Európa

Amikor a diplomáciai erőfeszítések eredménytelennek bizonyulnak, az EU nem habozik igénybe venni a WTO vitarendezési mechanizmusát annak érdekében, hogy érvényesítse jogait, és vállalkozásai, munka­vállalói és mezőgazdasági termelői számára teljes mértékben biztosítsa a tagsággal járó előnyöket. Az EU 2019-ben eljárást kezdeményezett Törökországgal szemben a gyógyszerek területén, Indiával szemben az infokommunikációs technológiák kezelése, az Egyesült Államokkal szemben a spanyol olajbogyót érintő kiegyenlítő vámok és dömpingellenes intézkedések, Kolumbiával szemben pedig a belga, a német és a holland fagyasztott hasábburgonyával szembeni dömpingellenes intézkedések kapcsán.

Az EU a kétoldalú vitarendezési megállapodásait is igénybe vette: Dél-Koreával szemben az alapvető munkaügyi normák védelme érdekében, Ukrajnával szemben a faanyagra vonatkozó kiviteli tilalom kapcsán, a Dél-afrikai Vámunióval szemben pedig a baromfihúsimport korlátozásával összefüggésben kezdeményezett eljárást.

A WTO szabályaival és az európai uniós jogszabályokkal összhangban az EU tizenöt új vizsgálatot indított és hét új piacvédelmi intézkedést vezetett be a dömpingelt és támogatott behozatallal szemben, például a Kínából érkező elektromos kerékpárok vagy az Argentínából és az Indonéziából érkező biodízel kapcsán. Az EU emellett hat új felülvizsgálatot indított, tizenhat meglévő intézkedés alkalmazását pedig további öt évre meghosszabbította.

Az EU 2019-ben végleges védintézkedéseket vezetett be az acéltermékek 26 kategóriájának behozatalával szemben annak megelőzése érdekében, hogy az Egyesült Államok által más országokkal szemben bevezetett új vámok nyomán az acéltermékek exportőrei az EU-t vegyék célba termékeikkel. Az EU ezeket az intézkedéseket a nyár vége felé felülvizsgálta, és hozzáigazította őket az azóta kialakult helyzethez.

Az EU olyan esetekben is megvédte vállalkozásait, amikor EU-n kívüli országok piacvédelmi vizsgálatokat indítottak az EU-ból kivitt termékekkel szemben. Példaként említhető a Törökország által a gumiabroncs­import területén indított védintézkedési vizsgálat, az Indiában a bevont papír importjával szemben kezdeményezett dömpingellenes eljárás vagy Kolumbiának a fagyasztott hasábburgonyát érintő intézkedései.

Márciusban a WTO megerősítette, hogy az Egyesült Államokkal a Boeing repülőgépgyártó vállalatnak nyújtott támogatások kapcsán folyamatban lévő jogvita keretében az EU 2020-ban jogot kap arra, hogy megtorló intézkedéseket vezessen be. Az Egyesült Államok nem tett eleget a vállalatnak nyújtott jogtalan támogatásokkal összefüggő korábbi ítéleteknek, amivel jelentős kárt okozott a cég európai versenytársa, az Airbus számára. Egy másik, párhuzamosan futó, az Airbust érintő jogvita keretében a WTO októberben már feljogosította az Egyesült Államokat hasonló megtorló intézkedések bevezetésére. Az Egyesült Államok akkor több tagállami termékre kiegészítő vámot vezetett be. Az EU továbbra is elkötelezett amellett, hogy az Egyesült Államokkal tárgyalásos úton találjon kiegyensúlyozott megoldást a jogvitákra.

A Bizottság befejezte piacvédelmi eljárásainak hozzáigazítását a 2017-ben és 2018-ban korszerűsített dömping- és szubvencióellenes jogszabályokhoz. Emellett egy joghézagot is lezárt, így 2019 őszétől a tagállamok kontinentális talapzatára, illetve kizárólagos gazdasági övezetébe behozott árukkal (például a tenger alatti csővezetékek alkatrészeivel) szemben is lesz lehetőség piacvédelmi intézkedéseket alkalmazni. A Bizottság fokozta a piacvédelmi intézkedések kijátszása elleni küzdelmét: eljárást indított Kínával szemben a korrózióálló acél, a perszulfátok és az asztali kerámiaáruk területén, és ez utóbbi termékek tekintetében már intézkedéseket is bevezetett.

Áprilisban új rendelet lépett életbe, amely először határozza meg uniós szinten a közvetlen külföldi befektetések átvilágításának kereteit. Segítségével a tagállamok és a Bizottság 2020 októberétől azonosítani és kezelni tudják majd azokat a biztonsági kérdéseket, amelyek az EU-n kívülről érkező befektetésekkel kapcsolatban felmerülnek.

A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok fontos szerepet játszanak mind a gazdasági növekedés, mind pedig az Unión belüli innováció fellendítése és az EU globális versenyképességének megőrzése szempontjából. Az EU fokozta a nemzetközi színtéren a szóban forgó jogok védelmére és érvényesítésére irányuló erő­feszítéseit. Ennek jegyében együttműködési programokat hajtott végre Kínával, valamint a délkelet-ázsiai és a latin-amerikai térséggel, új támogatási projektet indított útjára Afrikával, és párbeszédet folytatott több kiemelt országgal, köztük Kínával, Thaifölddel, Törökországgal és Ukrajnával. A termékhamisítási és szellemitulajdonjog-sértési figyelőlistával kapcsolatos munkája keretében a Bizottság megerősítette együttműködését Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalával, A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségével (Europol) és Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségével, továbbá rendszeresen szervezett párbeszédet az EU-ban működő vállalkozásokkal.

Az erősödő protekcionizmus miatt a vállalkozások egyre több akadállyal szembesülnek a nemzetközi kereskedelemben. A kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról szóló éves jelentés bemutatta, hogy az EU piacrajutási stratégiája eredményesen kezeli ezeket a kérdéseket.

Az év folyamán az EU folytatta háromoldalú egyeztetéseit Japánnal és az Egyesült Államokkal a világkereskedelem legfontosabb kérdéseiről, köztük arról, hogyan lehetne egyenlő versenyfeltételeket biztosítani a gazdasági szereplők számára az iparban nyújtott támogatásokkal és a kierőszakolt technológiatranszferrel kapcsolatos új multilaterális szabályok megalkotásával.

A Kínzóeszközök Kereskedelmének Beszüntetését Célzó Szövetség alapító tagjaként az EU szilárdan kiállt a halálbüntetés és a kínzás célját szolgáló árukkal kapcsolatos eddigi álláspontja mellett. Annak nyomán, hogy a 2017-ben alapított szövetség 2018-ban szorgalmazni kezdte az ENSZ-nél egy határozat elfogadását a kérdésben, az ENSZ Közgyűlése júniusban határozatot fogadott el a kínzóeszközök kereskedelmének beszüntetéséről.

Előretekintő kereskedelempolitika

Az EU kereskedelmi megállapodásainak nemcsak új piacok megnyitása a célja, hanem az is, hogy a kereskedelem előnyeiből mindenki részesüljön. A megállapodások érvényesítik a környezetvédelem, az élelmiszer-biztonság, valamint a munkavállalói és a fogyasztói jogok területén érvényes európai uniós előírásokat, és segítik a partnerországokat nemzetközi kötelezettségeik teljesítésében. Például az EU 9 millió EUR értékben indított kapacitásépítő és ismeretterjesztő programokat annak érdekében, hogy a felelősségteljes ellátási láncokon keresztül segítse az ázsiai és a latin-amerikai fejlődő országokat a munkaügy és a környezetvédelem területén jelentkező kihívások kezelésében.

Az EU vezető szerepet vállalt a befektetők és az országok közötti vitarendezés módjának megreformálásáról az ENSZ keretei között tartott egyeztetéseken. Januárban – a globális kormányzás területén újszerű ötlettel előállva – javaslatot terjesztett az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága elé egy olyan multilaterális bíróság létrehozása érdekében, amely elbírálhatná ezeket a jogvitákat.

Az Európai Bizottság szeptemberben Brüsszelben otthont adott egy magas rangú konferenciának, amelynek témája a nők emancipációjának a kereskedelmen keresztüli előmozdítása volt.

Átlátható és inkluzív tárgyalási folyamat

Az átláthatóság és a nyilvánosság előtti felelősségvállalás továbbra is elengedhetetlen eleme az EU kereskedelempolitikájának, ezáltal biztosítható ugyanis a demokratikus folyamatok érvényesülése, a polgárok bizalma és az elszámoltathatóság. Erre a tárgyalások előtt, közben és után egyaránt szükség van, mint ahogy a megállapodások végrehajtása során is.

Korábbi gyakorlatához híven a Bizottság jelentéseket tett közzé az egyes tárgyalási fordulókról, és a nyilvánosság elé tárta a tárgyalás alatt álló kereskedelmi megállapodások szövegével kapcsolatos állásfoglalásokat és javaslatokat. Emellett közzétette harmadik átfogó éves jelentését, amelyben az EU kereskedelmi megállapodásainak végrehajtását értékeli. Ez lehetővé tette az érdekeltek, a civil társadalom és a többi európai uniós intézmény számára annak ellenőrzését, hogy az EU hogyan hajtja végre a megállapodásokat, valamint a folyamatban lévő és a jövőbeli kereskedelmi tárgyalások során hasznosítható tanulságok levonását.

A kereskedelmi megállapodásokkal foglalkozó szakértői csoport 2019-ben hat ülést tartott, és eszmét cserélt többek között az elektronikus kereskedelemmel, a WTO reformjával és a kereskedelmi megállapodások végrehajtásával összefüggésben felmerülő kérdésekről. Munkájában 28 szervezet vesz részt, melyek a vállalkozásokat, a szakszervezeteket, a fogyasztókat és a környezetvédelmi szervezeteket képviselik. A csoport tevékenysége arra irányul, hogy elősegítse a párbeszédet, és a lehető legszélesebb körben összegyűjtse az érdekeltek véleményét.

Az EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás

Júniusban az EU politikai megállapodásra jutott az Argentínát, Brazíliát, Paraguayt és Uruguayt magá­ban foglaló Mercosurral megkötendő átfogó kereskedelmi megállapodásról.

A két blokk közötti szélesebb körű társulási megállapodáshoz illeszkedő új megállapodás megszilárdítja az eddig is szoros politikai és gazdasági kapcsolatokat a két országcsoport között, és 780 millió lakosra kiterjedő piacot hoz létre. Az EU a Mercosur legfontosabb kereskedelmi és befektetési partnere, és elsőként vele kötött átfogó kereskedelmi megállapodást.

Hatálybalépését követően a megállapodás eltörli a vámok egy részét, növeli az üzleti lehetőségeket, bővíti a fogyasztók választási lehetőségeit, csökkenti a bürokráciát, fokozza a gazdasági növekedést és a versenyképességet, előmozdít olyan közös értékeket, mint például a fenntartható fejlődés, és munkahelyeket teremt. Mindemellett magas szintű munkajogi és környezetvédelmi normákat is érvénye­sít. Az EU és a Mercosur egyben elkötelezte magát az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás tényleges végrehajtása mellett is.

Gazdasági partnerségi megállapodás Japánnal

A 2018 júliusában aláírt EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás 2019. február 1-jei hatálybalépésével egy több mint 570 millió lakost felölelő szabadkereskedelmi övezet jött létre. A megállapodás csaknem teljes egészében eltörli a Japánba exportáló európai uniós vállalkozások számára éves szinten mintegy 1 milliárd EUR terhet jelentő japán importvámokat, és több régóta fennálló szabályozási akadályt is megszüntet.

A megállapodás hatására várhatóan nő a Japánba irányuló EU-export, új lehetőségek nyílnak meg az euró­pai vállalkozások előtt például a japán közbeszerzési piacokhoz való jobb hozzáférésnek köszön­hetően, bővülnek a fogyasztók választási lehetőségei, és nagyobb jelentőségre tesz szert a két fél együttes fel­lépése a világkereskedelem szabályainak alakításában. Ez az EU első olyan kereskedelmi megállapodása, amely külön kötelezettségként rögzíti a Párizsi Megállapodás végrehajtását. Az év folyamán az EU folytatta Japánnal a beruházásvédelmi előírásokról és a vitarendezésről korábban megkezdett tárgyalásokat.

Ázsia és Ausztrálázsia

Az EU június 30-án szabadkereskedelmi megállapodást és beruházásvédelmi megállapodást írt alá Vietnámmal, ami mérföldkőnek számít a két fél partnerségében. Ez az első eset, hogy az EU ilyen ambiciózus megállapodásokat köt ezeken a területeken egy feltörekvő gazdasággal. A megerősítés időpontjától függően a szabadkereskedelmi megállapodás 2020 közepén léphet hatályba, miközben az EU–Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodás november 21-én már hatályba is lépett.

A két országgal megkötött megállapodások tovább erősítik az EU szerepvállalását a térségben. Emellett az EU három tárgyalási fordulót tartott az Indonéziával kötendő kereskedelmi megállapodásról. Szintén három tárgyalási fordulóra került sor az Ausztráliával, négyre pedig az Új-Zélanddal tervezett kereskedelmi megállapodás előkészítése jegyében.

Egyesült Államok

Az Egyesült Államokkal folytatott együttműködés fókuszában továbbra is a kereskedelmet előmozdító pozitív program kialakítása, a közös érdekű kérdések kezelése és a kereskedelmi jogviták elkerülése állt. Mindez Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Donald Trump amerikai elnök 2018-as közös nyilatkozatán alapult, amely előirányozta, hogy a két fél a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése és egy pozitív transzatlanti kereskedelmi program kialakítása céljából főtisztviselői munkacsoportot hoz létre.

A munkacsoport 2019-ben szabályozási kérdésekre összpontosított. Áprilisban a Tanács megbízta a Bizottságot azzal, hogy tárgyaljon az Egyesült Államokkal az ipari vámokról és a megfelelőség­értékelésről.

Júliusban a Bizottság eredményjelentést tett közzé a közös nyilatkozat végrehajtásáról, amelyben bemutatta a például az energiaügy, a szójabab, a gyógyszerek, a kiberbiztonság vagy az orvos­technikai eszközök területén elért pozitív eredményeket. Az Egyesült Államokból az EU-ba érkező cseppfolyósított földgáz mennyisége csúcsot döntött 2019-ben, ami örvendetes hír az Unió energiabeszerzési forrásainak diverzifikálása szempontjából. Emellett a két fél foglalkozott a megfelelőség­értékelés kérdéskörével, az új és a kialakulóban lévő technológiák szabványosításával, és tovább folytatta erőfeszítéseit egyes konkrét ágazati kérdésekben is. A két fél beleegyezett abba, hogy e munka lezárultáig nem vetnek ki újabb vámokat az egymással folytatott kereskedelemben.

Júliusban az EU ígéretet tett arra, hogy megnöveli az Egyesült Államok részesedését a hormonmentes marhahús behozatali vámkontingenséből. Viszonzásul az Egyesült Államok vállalta, hogy nem állítja vissza az EU-val szembeni ellenlépéseket a hús és a húskészítmények kapcsán az EU által bevezetett intézkedésekkel kapcsolatban folyamatban lévő úgynevezett 301. szakasz szerinti vizsgálat keretében. Emellett ebben az évben lépett hatályba az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek gyártására szolgáló létesítmények helyszíni ellenőrzésének kölcsönös elismeréséről szóló megállapodás.

Kína

Az áprilisi EU–Kína csúcstalálkozón több közös kötelezettségvállalás is született. Kína vállalta egyes, a kereskedelmet eddig hátráltató akadályok lebontását, a földrajzi árujelzők (azaz a hagyományos európai élelmiszer- és italnevek) számára oltalmat biztosító megállapodás megkötését, valamint a befektetésekkel kapcsolatos átfogó tárgyalások lezárását 2020-ig.

Novemberben – kilenc év munka után – lezárultak a földrajzi árujelzők oltalmát célzó tárgyalások. Hatálybalépésétől fogva a megállapodás 200 elnevezés számára nyújt majd magas szintű védelmet, négy év elteltével pedig további 175 elnevezés kerül oltalom alá. Kína az EU második legnagyobb piaca az agrár-élelmiszeripari termékek kereskedelmében, és egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a földrajzi árujelzővel ellátott termékek értékesítésében.

Az EU és Kína hat tárgyalási fordulót tartott egy beruházási megállapodás megkötéséről, és tovább dolgozott a WTO reformján.

Déli és keleti szomszédság

Az EU–Marokkó társulási megállapodás módosítása kiterjesztette a megállapodás hatályát Nyugat-Szaha­ra népességére, egyúttal pedig megnyitotta az utat az EU–Marokkó kereskedelmi meg­állapodás elmélyítésére irányuló tárgyalások újrakezdése előtt. Májusban az EU Tunézia politikai helyzete miatt felfüggesztette az országgal kialakítani tervezett mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséggel kapcsolatos tárgyalásokat.

Az EU kétoldalú tárgyalásokat folytatott az Öböl-menti Együttműködési Tanács egyes tag­országaival a kereskedelemről és a beruházásokról. Az év elején hatályba lépett a Jordániával a származási szabályok enyhítéséről született megállapodás, amely elősegíti az országban élő szíriai menekültek foglalkoztatását.

A Grúziával, a Moldáviával és az Ukrajnával létrehozott mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség esetében a hangsúly a végrehajtáson volt. Az EU megállapodott Ukrajnával az Unióba irányuló ukrán baromfihúsexport korlátozásáról. Az EU július 6-án parafálta a Kirgizisztánnal kötött megerősített partnerségi és együttműködési megállapodást, amely fontos kereskedelempolitikai fejezeteket tartalmaz.

Latin-Amerika

2019-ben folytatódtak a Mexikóval tető alá hozandó korszerűsített globális megállapodás alá­írásának és megkötésének előkészületei. Az EU és Chile három tárgyalási forduló keretében egyeztetett 2002-es kereskedel­mi megállapodásuk naprakésszé tételéről. A cél egy olyan nagyratörő, kiegyen­súlyozott és előre­mutató megállapodás elérése, amely tovább liberalizálja a kereskedelmet és a beruházá­si környezetet, elősegíti az EU értékeinek érvényesülését, valamint foglalkozik a kereskedelem és a nemek közötti egyenlőség viszonyával. Ez utóbbi kérdésben olyan szabályok megalkotása a cél, amelyek elősegítik a nőknek a nemzetközi kereskedelemben való szerepvállalását hátráltató, illetve segítő tényezők jobb megértését, valamint olyan gyakorlati megoldások cseréjét, amelyek javítják a nők helyzetét ezen a téren.

A kereskedelmi megállapodások végrehajtása keretében júniusban megtartotta ötödik ülését az EU–Közép-Amerika Társulási Bizottság, októberben pedig ülésezett az EU, Ecuador, Kolumbia és Peru képviselőit tömörítő kereskedelmi bizottság.

Afrikai, karibi és csendes-óceáni országok

A gazdasági partnerségi megállapodások olyan megállapodások, amelyek az EU és az afrikai, a karibi és a csendes-óceáni országok és régiók között jöttek létre a kereskedelem és a fejlesztés területén. Jelenleg 31 ilyen megállapodás van ideiglenesen hatályban. A megállapodások tulajdon­képpen építőkövei egy majdani, kontinenseket összekapcsoló szabadkereskedelmi övezetnek, amelynek létre­hozása a teljes afrikai földrészre kiterjedő szabadkereskedelmi övezet kialakítását célzó afrikai erőfeszítéseket támogató, a fenntartható beruházásokra és munkahelyekre irányuló Afrika–Európa szövetség hosszú távú céljai között is szerepel. Februárban a Comore-szigetek csatlakozott a kelet- és dél-afrikai térség országaival kötött megállapodáshoz, októberben pedig tárgyalások kezdődtek a jelenlegi megállapodást alkalmazó öt országgal annak érdekében, hogy a megállapodás a vámok lebontásán túl a kereskedelmet és a beruházásokat akadályozó más tényezőkre is kiterjedjen, új lehetősége­ket teremtve a részes felek számára. Az EU a kereskedelem és a beruházások kérdés­köréről emellett a Cotonoui Megállapodást felváltani hivatott új keretmegállapodásra irányuló tárgyalások kereti között is folytatott egyeztetéseket.

A jogállamiság megerősítése

A jogállamiság az Európai Unió alapját képező egyik közös érték, melynek fenntartása a tagállamok és az uniós intézmények közös felelőssége.

A jogállamiság tiszteletben tartása minden területen elengedhetetlen az EU működéséhez, a belső piactól a bel- és igazságügyi együttműködésig. A jogállamiság fenntartása annak biztosítását is jelenti, hogy a nemzeti bírák, akik egyben uniós bírák is, betölthetik szerepüket az uniós jog alkalmazásával kapcsolatos ügyekben.

A Bizottság áprilisban helyzetértékelést végzett, amely során áttekintette az Unión belüli jogállamiság nyomon követésére, értékelésére és védelmére rendelkezésre álló eszközöket. Ez a felmérés vissza­tekintett az elmúlt évek tapasztalataira, és szélesebb körű európai vitát szorgalmazott arról, hogy miként lehetne tovább erősíteni a jogállamiságot. A múltbéli tapasztalatok rámutatnak arra, hogy jobban elő kell mozdítani az Unióban a jogállamiságot, már korán ki kell küszöbölni a jogállamiság megsértésével kapcsolatos kockázatokat, valamint hatékonyabban kell fellépni, ha ilyen esetek fordulnak elő az Unióban.

Júliusban a Bizottság elfogadott egy második közleményt, amely a saját javaslatait tartalmazta ezen a három (előmozdítás, megelőzés és reagálás) területen.

Ami az első területet (az előmozdítást) illeti, a Bizottság fokozza a jogállamiságról szóló kommunikációját a nyilvánosság felé, megerősíti az Európa Tanáccsal és más nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködést, és finanszírozást biztosít a közös jogállamisági kultúrát előmozdító érdekelt felek – köztük a civil társadalom – számára.

A második területet (a megelőzést) illetően a Bizottság éves jogállamisági felülvizsgálati ciklust hoz létre annak érdekében, hogy valamennyi tagállamban nyomon kövesse a helyzetet. E folyamat támogatása céljából évente jogállamisági jelentést készít, továbbfejleszti az uniós igazságügyi eredménytáblát, valamint fokozza a párbeszédet a többi uniós intézménnyel, a tagállamokkal és az érdekelt felekkel.

A harmadik terület (a reagálás) tekintetében a Bizottság stratégiai megközelítést fog alkalmazni a kötelezettség­szegési eljárások terén, az Európai Unió Bíróságának fejlődő ítélkezési gyakorlatára építve.

A Bizottság továbbá sürgette a többéves pénzügyi kerettel összefüggésben előterjesztett azon javaslat mielőbbi elfogadását, amely az Unió költségvetésének védelmét biztosítaná a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén.

A Bizottság számos kötelezettségszegési eljárást folytatott a jogállamisággal kapcsolatban. 2019. június 24-én és november 5-én a Bíróság jogerős ítéleteket hozott a Bizottság által Lengyelország ellen indított kötelezettségszegési eljárásokban, amelyekben megerősítette, hogy a legfelsőbb bíróság és a rendes bíróságok bírái nyugdíjkorhatárának csökkentésére vonatkozó lengyel jogszabályok sértik a bírói függetlenségre vonatkozó uniós jogot. A Bizottság továbbá 2019. október 10-én úgy határozott, hogy a Lengyelországgal szemben indított, a bírákra vonatkozó új fegyelmi rendszerrel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásokban a Bíróság elé utalja az ügyet, mivel e rendszer alá­ássa a bírói függetlenséget azáltal, hogy nem biztosítja a lengyel bírák számára a politikai ellen­őrzéssel szembeni védelemre vonatkozó garanciákat.

Az európai szemeszter keretében, és a Bizottság javaslata alapján a Tanács országspecifikus ajánláso­kat adott ki az igazságügyi rendszer működéséről Horvátország, Olaszország, Ciprus, Magyar­ország, Málta, Portugália és Szlovákia számára.

Jogvédelem és a megkülönböztetés elleni küzdelem

A fogyatékossággal élő személyek jogainak biztosítása

Az európai akadálymentesítési irányelv, amely áprilisban került elfogadásra, biztosítja, hogy bizonyos termékek és szolgáltatások – mint a mobiltelefonok, a számítógépek, az elektronikus könyvek, az elektronikus kereskedelem, a közlekedési weboldalak és a lakossági banki szolgáltatások – a fogyatékossággal élő személyek számára is hozzáférhetők legyenek.

A Bizottság májusban a lakosságot és a vállalkozásokat célzó, jogaikról és kötelezettségeikről szóló tájékoztató kampányt indított „Az EU szerepe a munkahelyi megkülönböztetés elleni küzdelemben” címmel.

A visszaélést bejelentő személyek védelme

Októberben uniós szintű előírásokat fogadtak el azon visszaélést bejelentő személyek magas szintű védelmének biztosítása érdekében, akik az uniós szabályok megsértésére vonatkozó bejelentést tesznek. Az irányelv olyan kulcsfontosságú területek széles körére terjed ki, mint a közbeszerzés, a termék-, az élelmiszer- és a közlekedésbiztonság, a környezetvédelem, a közegészségügy és a nukleáris biztonság. Az új szabályok bizalmas információközlési csatornákat hoznak létre mind a magán- és az állami szervezeteken belül, mind pedig a hatóságok felé, és védik a munkavállalókat az elbocsátással és a megtorlás egyéb formáival szemben.

A dezinformáció, a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd elleni küzdelem

Januárban a jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó uniós magatartási kódex – melyet 2016-ban írtak alá jelentős informatikai cégek – negyedik értékelése azt mutatta, hogy a kezdeményezés továbbra is pozitív eredményekkel szolgál. Az informatikai vállalatok a megjelölt tartalmak 89 %-át 24 órán belül felülvizsgálják és az esetek 72 %-ában eltávolítják azokat, szemben a 2016-os bevezetéskor mért 40 %-kal, illetve 28 %-kal. Az értékelés rámutatott azokra a területekre is, amelyeken a vállalatoknak javítaniuk kell a felhasználóknak adott visszajelzéseiket.

Az európai választások előtt a Bizottság közzétette a Facebook, a Google és a Twitter havi jelentéseit, amelyek némi előrelépést mutattak a hirdetések elhelyezésének ellenőrzése, a politikai hirdetések átláthatósága, a hamis felhasználói fiókok bezárása és az automatizált botokra vonatkozó jelölési rendszerek terén. A kódexet aláíró cégeknek azonban fokozniuk kell erőfeszítéseiket, különösen azért, hogy olyan eszközöket fejlesszenek ki, amelyek növelik a reklámoknak helyet biztosító weboldalak átláthatóságát és megbízhatóságát.

A személyes adatok erősebb védelme

Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) hatálybalépését követő első évben a Bizottság elsődleges célja a rendelet megfelelő alkalmazásának biztosítása volt. Júliusi jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy a legtöbb tagállam létrehozta a szükséges jogi keretet. A Bizottság ezután nyomon fogja követni, hogy miként felelnek meg a tagállamok az általános adatvédelmi rendeletnek, valamint korlátozni fogja az adatvédelmi keret széttagoltságát.

A vállalkozások jogkövető magatartási kultúrát alakítanak ki ezen a területen, a polgárok pedig egyre inkább tisztában vannak az adatvédelem fontosságával és saját jogaikkal, és egyre gyakrabban gyakorolják is azokat. Ezzel párhuzamosan nemzetközi szinten is folytatódik a konvergencia a magas szintű adatvédelmi normák irányába.

E globális konvergencia előnyeinek egyik példája az EU–Japán kölcsönös megfelelőségi megállapodás, amely februárban lépett hatályba és a világ legnagyobb biztonságos és szabad adatáramlási térségét hozta létre. Az adataikat Japánba továbbító európaiak élvezhetik a magas szintű adatvédelmi normák által biztosított védelmet, az uniós vállalatok pedig kiemelt hozzáférést kapnak a japán piachoz.

A Bizottság nyomon követi a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelv nemzeti jogba való átültetését is, és ennek eredményeként több kötelezettségszegési eljárást indított a tagállamokkal szemben.

Egyenlőség

A munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló új irányelv, melyet júniusban fogadtak el, a gondo­zási feladatok nők és férfiak közti egyenlő megosztását szorgalmazza. További információkért lásd az 5. fejezetet.

A Bizottság folytatta a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) személyek jogaival kapcsolatos tájékoztató tevékenységét. Az LMBTI-személyek egyenlőségének előmozdításáról szóló legutóbbi, márciusban közzétett éves jelentés áttekintést nyújt a Bizottság megkülönböz­tetés elleni küzdelemre irányuló intézkedéseiről.

A Bizottság folytatta a 2020 utáni időszakra vonatkozó előkészületeket a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerével kapcsolatban. Ez a keretrendszer alapvető fontosságú a romák integrációjának előmozdítását célzó uniós és nemzeti eszközök és struktúrák fejlesztéséhez.

Európai uniós polgárság

Januárban a Bizottság jelentést tett közzé az Európai Unió egyes tagállamai által működtetett „aranyútle­vél”-programokról. Ezek a befektetői állampolgársági és letelepedési programok lehetővé teszik, hogy valaki befektetés fejében állampolgárságot vagy tartózkodási engedélyt szerezzen egy tagállamban, anélkül hogy bizonyítaná az adott tagállammal való tényleges kapcsolatát. Ez hatással van az uniós polgárságra. Általánosságban a tagállamok ugyanis az ilyen kapcsolatot a nemzeti állampolgárság feltételéül szabják, és erre alapozva fogadták el, hogy az uniós polgárságot minden olyan személy automatikusan megkapja, aki valamely tagállam állampolgára lesz.

A Bizottság jelentése azonosította azokat a kockázatokat, amelyeket a befektetői állampolgársági és letelepedési rendszerek jelentenek az EU számára, különösen a biztonság, a pénzmosás, az adó­kijátszás és a korrupció tekintetében, és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a tagállamok által hozott intézkedések nem mindig elegendőek e kockázatok megfelelő mérséklésére. A Bizottság tagállami szakértőkből álló szakértői csoportot hozott létre, amely megvizsgálja a programokból eredő kockázatokat, és foglalkozik az átláthatósággal és a jó kormányzással kapcsolatos kérdésekkel, valamint továbbra is figyelemmel kíséri, hogy ezek a programok megfelelnek-e az uniós jognak. További információkért lásd a 8. fejezetet.

A 2019-es európai parlamenti választások védelmére irányuló széles körű erőfeszítések részeként a Bizottság támogatást nyújtott a tagállamok számára az európai választási együttműködési hálózat létrehozásához és üléseinek megszervezéséhez. Ez a hálózat egy asztal köré ülteti a választási ügyekért felelős tagállami hatóságok képviselőit, és lehetővé teszi a gyakorlati tapasztalatok cseréjét a szabad és tisztességes választásokkal kapcsolatos kérdésekben, többek között az adatvédelem, a kiberbiztonság, az átláthatóság és a tudatosságnövelés terén. Továbbra is foglalkozik majd a lehetséges kockázatokkal, megoldásokat keres, és hozzájárul ahhoz, hogy ellenállóképesebb választási és demokratikus rendszerek épüljenek ki szerte az Unióban.

Az unión belüli szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog gyakorlásának megkönnyítésére irányuló intézkedései részeként júniusban az EU a személyazonosító igazolványok és tartózkodási okmá­nyok biztonságáról szóló rendeletet fogadott el. Az új uniós rendelkezések közös minimum­szabályokat határoznak meg az uniós polgárok személyazonosító igazolványai és az uniós polgársággal nem rendelkező családtagok tartózkodási kártyái, valamint az uniós polgárok tartózkodási okmányai vonatkozásában. Ezáltal ezek az okmányok biztonságosabbak és megbízhatóbbak lesznek, ami erősíti a bizalmat és az elfogadásukat, lehetővé teszi, hogy a polgárok könnyebben utazzanak az EU-n belül, csökkenti a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának akadályait, és megszünteti azokat a joghézagokat, amiket a terroristák és más bűnözők esetlegesen kihasználhatnak.

Az uniós polgárok konzuli védelemhez való jogának azon nem uniós országokban történő megerősítése érdekében, ahol a saját tagállamuk nem rendelkezik képviselettel, új szabályok kerültek elfogadásra egy korszerű uniós ideiglenes úti okmány létrehozására. Az új szabályok biztosítani fogják, hogy az uniós polgárok gyorsan hozzájuthassanak ehhez a biztonságos és széles körben elfogadott okmányhoz bármely tagállamtól, és így biztonságban hazatérhessenek.

A fogyasztók védelme

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekkel – például a fogyasztók törvényes jogainak indokolatlan korlátozásával és az egyoldalú változtatásokkal – szembeni védelemmel kapcsolatos tudatosság növelése érdekében a Bizottság júliusban a tisztességtelen szerző­dési feltételekről szóló irányelv alkalmazására vonatkozó iránymutatást adott ki.

Novemberben elfogadták a Bizottság által 2018 áprilisában, az Új megállapodás a fogyasztói érde­kekért elnevezésű csomag részeként előterjesztett, az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtásáról és korszerűsítéséről szóló irányelvet. Az irányelv hozzáigazítja a fogyasztói jogokat az új technológiákhoz, az online környezetet érintő fontos új követelmények bevezetésével. Idetartozik például a keresési eredmények között megjelenő rejtett reklámok és a hamis fogyasztói értékelések betiltása; tájékoztatás nyújtása az online platformokon a partner kilétéről (magán­személy vagy kereskedő); valamint tájékoztatás nyújtása a rangsoroláshoz használt paraméterekről és az árak automatizált döntéshozatal útján történő személyre szabásával kapcsolatosan.

Az új szabályok emellett a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet szerinti összehangolt fellépések keretében lehetővé teszik visszatartó erejű pénzbírságok kiszabását a fogyasztói jogok „kiterjedt megsértése” esetén. A fogyasztói csoportok által elszenvedett károk esetén alkalmazandó európai kollektív jogorvoslati rendszerre vonatkozó külön javaslatról még folynak a tárgyalások a Parlament és a Tanács között.

A Bizottsággal és a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságokkal folytatott tárgyalásokat követően az Airbnb-­platform teljes mértékben összhangba hozta az értékesítési gyakorlatát és feltételeit az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal. Például most már egyértelműen megjelenik a keresési eredményeket megjelenítő oldalon a végső ár, és az, hogy az ingatlant magánszemély vagy vállalkozás kínálja-e kiadásra.

A Bizottság és az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok felhívását követően az autókölcsönző ágazat öt vezető vállalata – az Avis, a Europcar, az Enterprise, a Hertz és a Sixt – megváltoztatta az autókölcsönzés árainak feltüntetési módját, aminek köszönhetően azok teljes mértékben átláthatóvá váltak a fogyasztók számára.

A Cambridge Analytica-botrányt, valamint a Bizottsággal és az uniós fogyasztóvédelmi ha­tóságokkal folytatott hosszas párbeszédet követően a Facebook módosította szolgáltatási feltételeit. Most már egyértelműbben kifejtik, hogy a vállalat hogyan használja fel felhasználóinak az adatait profil­alkotáshoz és célzott reklámokhoz, ami számára bevételi forrást jelent, valamint hogy elismeri saját felelősségét gondatlanság esetén.

Az EU megkönnyíti az online vásárlást azáltal, hogy lehetővé teszi a fogyasztók számára a megalapozott döntéshozatalt és a biztonságos vásárlást. A #YourEURight figyelemfelkeltő kampányt 2019-ben indították el azzal a céllal, hogy emlékeztesse a fogyasztókat: komoly jogaik vannak, amikor bármely olyan internetes áruházból vásárolnak, amelyik európai fogyasztók számára értékesít.

Új szabályokat fogadtak el a fogyasztási cikkek kettős minőségével szembeni jobb fellépés érdekében. Ezzel párhuzamosan a Bizottság tisztázta, hogy mikor minősül jogellenes kereskedelmi gyakorlatnak a kettős minőségű termékek (azaz azonos vagy hasonló csomagolásban értékesített, Európa-szerte eltérő összetételű termékek) értékesítése, közös módszertant dolgozott ki, valamint 2019 júniusában közzétette egy uniós szintű tesztelési kampány eredményeit, amely különböző tagállamokból származó élelmiszereket hasonlított össze. Ez azt mutatta, hogy noha a vizsgált élelmiszeripari termékek közel egyharmada azonos vagy hasonló megjelenítésű, de eltérő összetételű volt, semmilyen konkrét földrajzi minta nem volt azonosítható. Az eredmények alapján nem vonható le következtetés arra vonat­kozóan, hogy az eltérések befolyásolják-e a minőséget, vagy hogy az egyes esetekben félre­vezető gyakorlathoz kapcsolódnak-e.

Azt követően, hogy iránymutatásokat fogadott el annak érdekében, hogy segítse a nemzeti hatóságokat az uniós fogyasztóvédelmi és élelmiszerekre vonatkozó jogszabályoknak a kettős minőségű élelmiszerek tekintetében történő alkalmazása során, a Bizottság több mint 4,5 millió EUR-t fordított a kettős minőség korlátozására és a fogyasztói szervezetek megerősítésére. Emellett áprilisban hatály­ba lépett a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatok­ról szóló irányelv.

Júniusban a Bizottság közzétette az élelmiszer-ellátási lánc működésének javításával foglalkozó magas szintű fórum zárójelentését, amely ajánlásokat fogalmaz meg a tisztességes és hatékony kereskedelmi gyakorlatokra és az átláthatóságra vonatkozóan. A jelentés kiemeli továbbá a területi ellátási korlátokkal kapcsolatos problémákat is, amelyek megakadályozzák, hogy a kiskereskedők ott szerezzék be termékeiket, ahol szeretnék. A Bizottság egy olyan projektet is elindított, amelynek célja a fogyasztók tájékozott­ságának növelése az élelmiszer-ellátási lánc mentén történő pénzelosztással kapcsolatosan.

Polgári igazságszolgáltatás

Szintén júniusban a Tanács elfogadta a Brüsszel IIa. rendelet felülvizsgálatára irányuló javaslatot, ami javítja a gyermekek védelmét szolgáló jogi szabályokat a szülői felelősséggel kapcsolatos, határokon átnyúló jogvitákban, például a felügyeleti joggal, a kapcsolattartási joggal és a gyermek jogellenes elvitelével kapcsolatos ügyekben. Az új szabályok gyorsabbá és hatékonyabbá teszik az igazság­ügyi együttműködést, ezáltal garantálják a gyermek mindenek felett álló érdekének biztosítását.

Társasági jog

Júniusban új uniós szabályokat fogadtak el annak érdekében, hogy a vállalkozók számára megkönnyítsék vállalkozásuk online és határon átnyúló nyilvántartásba vételét, új fióktelepek létrehozását, és az okiratok cégnyilvántartáshoz történő benyújtását. A novemberben elfogadott, társasági jogra vonatkozó kiegészítő szabályok megkönnyítik a társaságok határokon átnyúló átalakulását, egyesülését és szétválását, miközben biztosítják a munkavállalók, a kisebbségi részvényesek és a hitelezők jogainak fokozottabb védelmét. Az új szabályok jogbiztonságot teremtenek, pénzt takarítanak meg és csökkentik az adminisztratív terheket, továbbá biztosítják a visszaélések megakadályozásához szükséges hatásköröket.

A befektetési vállalkozások irányítására és vezetésük javadalmazására vonatkozó, novemberben elfogadott új szabályok célja, hogy arányosak legyenek a befektetési vállalkozások méretével, kockázataival és tevékenységeivel, ugyanakkor biztosítsák az esetlegesen rendszerszintű kockázatot jelentő valamennyi nagy intézmény megfelelő felügyeletét. Májusban aktualizálták a bankok irányítására és vezetésük javadalmazására vonatkozó szabályokat. Konkrétabban, megerősítették a hatóságok arra vonatkozó hatáskörét, hogy eltávolítsák a bankok vezető testületének tagjait, amennyiben felmerül a pénzmosásban vagy a terrorizmus finanszírozásában való részvétel gyanúja.

A terrorizmus és a pénzmosás elleni küzdelem

2019-ben a Bizottság fokozta a tagállamoknak nyújtott pénzügyi, működési és politikai támogatását annak érdekében, hogy felgyorsítsa a biztonsági unió végrehajtását a tagállamok részéről. Az év végére a biztonsági unióra vonatkozó 22 jogalkotási kezdeményezésből 16 jogszabály született. Az online terrorista tartalmak elleni küzdelemben az EU vezető szerepet játszott rendeletjavaslatával, amely arra kötelezi az internetes platformokat, hogy az eltávolítási végzés kézhezvételétől számított 1 órán belül távolítsák el a terrorista tartalmat. Az Európai Parlament és a Tanács jelentős haladást ért el a bizottsági javaslattal kapcsolatban, és a munka 2020 első negyedévében folytatódik majd.

Ezzel párhuzamosan a Bizottság, a tagállamok belügyminiszterei és a magánszektor képviselői elfogadtak egy uniós válsághelyzeti protokollt az interneten található terrorista vagy erőszakos szélsőséges tartalmak rohamos terjedésének megfékezésére vonatkozóan, a Christchurchi cselekvési felhívásra adott globális válasz részeként. Tovább folytatódott a nyilvános terek – többek között a terrorfenyegetések elleni – védelmére irányuló 2017. évi cselekvési tervhez tartozó intézkedések végrehajtása.

A terroristák által házilag készített robbanóanyagok összetevőjeként használt vegyi anyagok forgalmazására és az azokhoz való hozzáférésre vonatkozó aktualizált szabályok, valamint a terrorizmus finanszírozásának visszaszorítását célzó új intézkedések révén az EU folytatta arra irányuló alapvető fontosságú munkáját, hogy a terroristákat megfossza a tetteik elkövetéséhez szükséges eszközöktől. Az Unió folytatta a nemzetközi együttműködést is, többek között az utasnyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak Ausztráliával és az Egyesült Államokkal való cseréje, egy Kanadával kötendő új megállapodástervezet véglegesítése, valamint az ENSZ terrorizmusellenes együttműködési kere­tének aláírása révén.

Az év végén a Bizottság javaslatot tett arra, hogy kezdődjenek tárgyalások Japánnal a PNR-­adatok cseréjéről, valamint Új-Zélanddal a személyes adatok Új-Zéland és a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) közötti, bűnüldözési célú cseréjéről. A Bizottság emellett jóvá­hagyta a kétoldalú megállapodásokat Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Koszovó (ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével), Montenegró és Szerbia hatóságaival a nyugat-balkáni terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó közös cselekvési terv végrehajtásáról.

Az EU számos intézkedést fogadott el a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén. 2019-ben megerősítette az Európai Bankhatóság felügyeleti szerepét. Egységes, uniós szintű szabályok kerülnek bevezetésre annak érdekében, hogy a tagállami hatóságok hozzáférhessenek a nemzeti központi bankszámla-nyilvántartásokhoz vagy adatvisszanyerési rendszerekhez, és javuljon a hatóságok közötti együttműködés. Négy bizottsági jelentés hangsúlyozta továbbá a negyedik és ötödik pénzmosási irányelv teljes körű és megfelelő végrehajtásának szükségességét. Decemberben a Tanács következtetéseket fogadott el a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó stratégiai prioritásokról. A szöveg ambiciózus abban a tekintetben, hogy részletesebb szabályokat tart szükségesnek, valamint bizonyos feladatoknak az uniós szervekre való átruházását.

A bűnözés elleni küzdelem megerősítése

A Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy az EU nevében tárgyalásokat folytasson az Egyesült ­Államokkal a büntetőügyekben az elektronikus bizonyítékokhoz való, határokon átnyúló hozzáférésről szóló megállapodásról, valamint hogy részt vegyen az Európa Tanács számítástechnikai bűnözésről szóló egyezményéhez csatolandó második kiegészítő jegyzőkönyvről szóló tárgyalásokon.

2019-ben a Bizottság az Európai Ügyészség létrehozásával is foglalkozott, amely várhatóan 2020 végén kezdi meg működését. A Parlament és a Tanács Laura Codruța Kövesit nevezte ki az első ­európai főügyésszé.

Az EU fellépett a kulturális javak tiltott kereskedelmének megakadályozása érdekében. Az ilyen javak­nak az EU-ba történő bejuttatásáról és behozataláról szóló, áprilisban elfogadott rendelet célja, hogy véget vessen #/a

Erősebb európai rendszer a természeti katasztrófák kezelésére

A „Shark Bait” művelet: a Galileo műholdas navigációs rendszer segítségével végrehajtott uniós mentőakció bemutatása élőben, Ostende, Belgium, 2019. szeptember 26.

Mivel a katasztrófák Európa-szerte egyre gyakoribbá váltak, és gyakran több katasztrófa egy időben következett be, ami megnehezítette a tagállamok számára, hogy segítséget nyújtsanak egymásnak a természeti csapásokra való reagálásban, ezért az EU létrehozta a >a href="https://ec.europa.eu/echo/what/civil-protection/resceu_en"#rescEU-t, megerősítve a meglévő uniós polgári védelmi mechanizmust. A Bizottság 2019-ben is folytatta a rescEU működőképessé tételére irányuló munkát. A rescEU átmeneti flottája döntő fontosságúnak bizonyult a 2019. augusztusi görögországi erdőtüzek megfékezésében.

Az európai migrációs stratégia

2017 szeptemberében a tagállamok együttesen minden eddiginél nagyobb mértékű kötelezettségvállalást tettek az áttelepítések terén, és ennek keretében több mint 50 000 nemzetközi védelemre szoruló személy áttelepítését vállalták. A végrehajtás 2019-ben is haladt, és a Bizottság továbbra is segítette a tagállamokat vállalásaik teljesítésében. Az európai országok folyamatos erőfeszítései kulcsfontosságúak, mivel világszinten továbbra is jelentős mértékű áttelepítésre van szükség. Decem­berig 43 800 személyt telepítettek át a program keretében, ami az összes tagállami vállalás több mint 87 %-a.

Határigazgatás

Decemberben jogszabályba foglalták az uniós külső határok igazgatását megerősítő új szabályokat, amelyek lehetővé teszik majd, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség 10 000 fős műveleti személyzetből álló készenléti alakulatot hozzon létre.

A készenléti alakulat tagjai végrehajtási hatáskörökkel és saját felszereléssel fognak rendelkezni ahhoz, hogy szükség esetén beavatkozzanak az Unió külső határain, valamint azon nem uniós országokban, amelyek készek a határ- és partvédelmi csapatokat fogadni a területükön. A tagállamok (és az érintett nem uniós országok) mindenkor megőrzik szuverenitásukat, és felelősek a határaikon végzett műveletekért és a kiutasítási eljárásokért. Negyven alapjogi tisztviselő kinevezésére kerül majd sor, akik biztosítani hivatottak, hogy a készenléti alakulat tagjai tiszteletben tartsák azon harmadik országbeli állampolgárok jogait, akik a külső határokat átlépik (függetlenül attól, hogy rendszeres vagy egyszeri határátlépésről van szó) vagy visszatérési műveletek érintettjei.

A Bizottság sikeres tárgyalásokat követően jogállásról szóló megállapodást kötött öt nyugat-balkáni országgal, ami lehetővé teszi az európai határ- és partvédelmi csapatok bevetését. Az Albániával ­kötött megállapodás 2019. május 1-jén lépett hatályba, 3 héttel később pedig a határ- és part­védelmi csapatok műveleti bevetésére is sor került. A Bizottság és a Tanács finn elnöksége október 7-én Montenegróval, november 19-én pedig Szerbiával írt alá jogállásról szóló megállapodást. A Bosznia-­Hercegovinával és Észak-Macedóniával kötendő hasonló megállapodások véglegesítése még folyamatban van.

A biztonság, a migráció és a határigazgatás terén alkalmazott ­információs rendszerek

A júniusban hatályba lépett új uniós jogszabályok lehetővé teszik az adat- és információcserét a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló – belső határellenőrzés nélküli – térség működését támogató különböző információs rendszerek között. Az összekapcsolt platform (2023-ban esedékes) létrejöttét követően a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok, valamint a migrációs, vízum-, igazságügyi és rendőri hatóságok egyetlen képernyőn végezhetik majd el a személyazonosító adatok ellenőrzését az összes releváns uniós rendszer adatainak felhasználásával, és azonnal képesek lesznek megjelölni azokat, akik többszörös személyazonosságot próbálnak használni.

Folytatódott a határregisztrációs rendszer (EES) és az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásával kapcsolatos munka. A határregisztrációs rendszer lehetővé teszi majd a személyazonosító és úti okmányok adatainak, valamint a be- és kiutazás helyének és időpontjának elektronikus nyilvántartását, felváltva a jelenleg alkalmazott kézi útlevélbélyegzést. Segíteni fogja annak biztosítását, hogy a harmadik országbeli állampolgárok ne tartózkodhassanak az engedélyezettnél tovább az Unió területén, javítani fogja a külső határok ellenőrzésének minőségét és hatékonyságát, valamint segítséget fog nyújtani a tagállamoknak az egyre növekvő utasforgalom kezeléséhez. Az ETIAS révén pedig az is biztosítható lesz, hogy a nemzeti hatóságok már az EU-ba vízummentesen utazó személyek külső határokhoz való megérkezése előtt részletesebb információkkal rendelkezzenek arról, hogy a szóban forgó személyek jelenthetnek-e biztonsági vagy az irreguláris bevándorlással kapcsolatos kockázatot. Szükség esetén pedig megtagadható tőlük az utazási engedély.

Migrációkezelés és tengeri életmentés

Az EU közös műveletei és tengeri missziói több mint 760 000 ember mentéséhez járultak hozzá a tengereken, és támogatást nyújtottak a Földközi-tenger felől érkező új migránsokat befogadó tag­államoknak.

A migránscsempészet elleni 2015. évi uniós cselekvési tervvel összhangban augusztusban hatályba lépett a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatáról szóló felülvizsgált rendelet. Ez a rendelet jobb együttműködést és koordinációt biztosít a bevándorlási összekötő tisztviselők között, akiket a tagországok, a Bizottság és az uniós ügynökségek küldenek a nem uniós országokba a hatékonyabb reagálás, valamint az irreguláris bevándorlás és az ahhoz kapcsolódó, határokon átnyúló bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében.

A Bizottság továbbra is hozzájárult azokhoz az erőfeszítésekhez, amelyek célja megelőzni, hogy a potenciális migránsok irreguláris migrációs útvonalakat követve útra keljenek az EU felé, és útjuk során az embercsempészek életveszélyes helyzeteknek tegyék ki őket. Nyolc tájékoztató és figyelemfelkeltő kampányt finanszírozott, amelyek közvetlenül a harmadik országokban élő potenciális migránsok közösségeit, valamint az ilyen közösségek bizalmát élvező európai diaszpóraközösségeket szólították meg, és a migránsok megalapozott döntését elősegítő, objektív tájékoztatást nyújtottak. A Bizottság emellett 22,5 millió EUR-ra növelte a közös operatív partnerségeknek – köztük a közös nyomozócsoportoknak – nyújtott finanszírozást. A tagállamok és a nem uniós országok bűnüldöző hatóságai között létrejött ilyen partnerségek figyelmének középpontjában a nyugat- és észak-afrikai migránscsempészek állnak.

Ideiglenes megállapodások

A Földközi-tenger középső térségében történt partraszállási események egyértelműen megmutatták, hogy szolidaritáson, felelősségvállaláson és az alapvető jogok tiszteletben tartásán alapuló közös euró­pai megoldásokra van szükség. A Bizottság tevékenyen támogatta a tagállamok közötti ideiglenes megállapodások megkötését, amelyek az európai menekültügyi rendszer megreformált, ­hosszú távon is fenntartható rendszeréről való megállapodás megszületéséig megkönnyítik a földközi-­tengeri kutatási és mentési műveleteket követő partra szállást. A Bizottság – az uniós ügynökségek támogatásával és a tagállamok kérésére – 2019-ben is koordinálta az önkéntes áthelyezéseket, amelyek keretében 1 608 személy áthelyezésére került sor.

Visszatérés és visszafogadás

Az Európai Parlament és a Tanács folytatta az egyeztetéseket a visszatérési irányelv megerősíté­sére irányuló, 2018-ban benyújtott bizottsági javaslatról. A visszatérésre vonatkozó közös uniós szabá­lyok módosítása nyomán többek között egyszerűbb lesz azon személyek visszaküldése, akik a határon folytatott eljárások során nem kaptak menedékjogot, egyértelműbbé és gyorsabbá válnak a kiutasítási határozatok meghozatalával kapcsolatos eljárások, valamint a jogszerű tartózkodás megszüntetéséről szóló határozat meghozatalát követően haladéktalanul kiutasítási határozatot kell majd kiadni.

December óta egy új rendelet formájában uniós jogszabály rendelkezik az Európai Határ- és Part­védelmi Ügynökség visszatérésekkel kapcsolatos segítségnyújtási képességének megerősítéséről. ­Ezáltal az ügynökség proaktívabb módon nyújthat segítséget a tagállamoknak azok igényei szerint, és erre a kiutasítási eljárás valamennyi szakaszában lehetőség lesz.

Az Európai Unió 23 visszafogadási eszközről állapodott meg harmadik országokkal. A munka 2019-ben is folytatódott, mivel újabb hat országgal folytak tárgyalások megállapodásokról vagy a migrációs együttműködés tágabb kereteiről.

A rászorulók védelme

Menekültügyi reform

A Tanács román és finn elnökségének jelentős erőfeszítései ellenére a tagállamok nem jutottak megegyezésre, így az uniós menekültügyi politika reformjára irányuló javaslatokkal kapcsolatban nem történt előrelépés. Margarítisz Szhinász bizottsági alelnök és Ylva Johansson biztos közvetlenül decemberi hivatalba lépésük után körútra indultak, hogy meghallgassák a tagállamok kormányait. Ellátogattak Dániába, Németországba, Görögországba, Franciaországba, Olaszországba és Magyarországra. Emellett mindketten strukturált vitát folytattak az Európai Parlamentben. A konzultáció fontos eleme Ursula von der Leyen elnök arra irányuló kötelezettségvállalásának, hogy megoldás szülessen a migráció kérdésében, valamint segíteni fogja az új migrációs és menekültügyi paktumról szóló, 2020-ban benyújtandó javaslat kidolgozását.

Az uniós fogadóállomások és a Görögországnak, Ciprusnak, Máltának, Olaszországnak és Spanyolországnak nyújtott támogatás

2015 óta a Bizottság 2,2 milliárd EUR pénzügyi támogatást nyújtott a görög hatóságoknak, nemzet­közi szervezeteknek és nem kormányzati szervezeteknek a migráció kezeléséhez. A támogatásnyújtásra a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMA), a Belső Biztonsági Alap (BBA) és a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz égisze alatt került sor. Ezen túlmenően a Bizottság továbbra is strukturális támogatást biztosított a görög hatóságok számára azzal, hogy folyamatosan jelen volt az Égei-szigeteken.

2019 szeptembere óta a Bizottság állandó helyi jelenlétével is támogatja Ciprus hatóságait a migráció hatékony kezelésében. Az ország 2014 óta összesen 103,5 millió EUR uniós támogatásban részesült. Málta 2014 és 2019 vége között összesen 112,85 millió EUR uniós támogatást kapott a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból és a Belső Biztonsági Alapból.

Az Olaszországnak juttatott sürgősségi segély teljes összege a 2019-ben elkülönített 59,4 millió EUR-ral 285,2 millió EUR-ra emelkedett. Olaszország emellett 2014 és 2020 között 737,4 millió EUR uniós támogatásban részesült a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap és a Belső Biztonsági Alap égisze alatt megvalósuló nemzeti programjai keretében.

A Bizottság továbbra is támogatta Spanyolországot, és 2018 óta sürgősségi segély formájában több mint 52 millió EUR-ral járult hozzá a migránsoknak biztosított segítséghez, helyi regisztrációs és előbefogadó központok kialakításához, valamint a Guardia Civil állományából bevetett polgárőrök számának növeléséhez.

A görögországi és olaszországi uniós fogadóállomásokra, valamint a Spanyolország déli partjainál lévő regisztrációs központokba érkező migránsokat továbbra is megfelelően nyilvántartásba vették, azonosították és ujjnyomatot vettek tőlük.

A hatékony migrációkezeléshez nyújtott pénzügyi támogatás

Az EU a tagállamok által irányított nemzeti cselekvési programokon keresztül jelentős összeggel támogatja a migrációkezelés és a határigazgatás javítására irányuló tagállami erőfeszítéseket. 2019-ben a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból 467 millió EUR-t, a Belső Biztonsági Alapnak a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközéből 442,7 millió EUR-t, a rendőrségi együttműködést támogató eszközéből pedig 92,7 millió EUR-t biztosított.

Az EU–Törökország nyilatkozat

Az EU–Törökország nyilatkozat továbbra is biztosította, hogy legyen alternatívája a veszélyes útvonalaknak, és hozzájárult ahhoz, hogy kevesebben leljék halálukat az Égei-tengeren. A Törökországból Görögországba tengeri úton érkező irreguláris migránsok száma 2019-ben lényegesen alacsonyabb (körülbelül 60 000 fő) volt, mint a nyilatkozat (2015. októberi) létrejötte előtt. A tagállamok a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek közül 25 700 személyt telepítettek át (2019 végéig), ezáltal szervezett, biztonságos és legális lehetőségek nyíltak meg e közösség tagjai előtt Európa elérésére. A támogatott önkéntes visszatérésre és reintegrációra irányuló program keretében 2019-ben 3 854 személy tért vissza önként Görögországból valamely harmadik országba, közülük 3 260 fő az ország szárazföldi részéről, 594 fő pedig a szigetekről. 2016 óta a program támogatásával összesen 17 900 önkéntes visszatérésre került sor a görög szigetekről és a szárazföldi Görögországból.

Ezzel egy időben az EU a törökországi menekülteket támogató eszközön keresztül továbbra is támogatta a menekültek befogadására irányuló török erőfeszítéseket, és ennek keretében 2016 és 2019 között 6 milliárd EUR támogatást nyújtott.

2019 végére a költségvetés teljes összegét szétosztották a tevékenységek között. A lekötött 4,7 milliárd EUR-ból 3,2 milliárd EUR kifizetése történt meg. Az ún. szükséghelyzeti szociális védőháló révén továbbra is több mint 1,7 millió menekült kap havi készpénztámogatást alapvető szükségletei kielégítéséhez. Emellett több mint 500 000 menekült gyermek részesül oktatásban.

Az Európába irányuló biztonságos, rendezett és legális migráció lehetőségeinek bővítése

Vízumpolitika

Az EU folytatta a schengeni térségbe utazó harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó vízumpolitikájának aktualizálását és észszerűsítését. 2020 februárjától a felülvizsgált Vízumkódex rendelkezései nyomán csökkenni fognak az adminisztratív terhek, valamint egyszerűbbé válnak a rövid távú tartózkodás céljából utazó megbízható személyekre vonatkozó vízumeljárások, anélkül hogy mindez a biztonság rovására menne. A felülvizsgált Vízumkódex olyan új mechanizmust hoz létre, amely szigorúbb feltételeket ír elő a vízumkérelmek feldolgozása tekintetében abban az esetben, ha egy partnerország nem tanúsít kellő együttműködést az Unió területén szabálytalanul tartózkodó állampolgárainak visszafogadása terén. Az utazók egyes kategóriái esetében a tagállamok meghosszabbíthatják a vízumkérelmek feldolgozási idejét, csökkenthetik a kiadott vízumok érvényességi idejét és növelhetik a vízumdíj mértékét, valamint módosíthatják az ilyen díjak alóli mentesség feltételeit.

Vízumkönnyítés és a vízummentesség felfüggesztése

Júniusban lezárultak az EU és Belarusz közötti tárgyalások a vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodásokról, és a főtárgyalók parafálták a megállapodásokat. Jelenleg mindkét fél belső eljárásainak lezárásán dolgozik, hogy lehetővé váljon a megállapodások aláírása és megkötése. A két megállapodás aláírására és hatálybalépésére egyidejűleg kerül sor.

2017-ben megerősítették a vízummentesség-felfüggesztési mechanizmust, ezáltal megteremtve a gyors válaszadás lehetőségét sürgős esetekben. 2019 júniusában a mechanizmus keretében Albániát érintő bejelentés érkezett a Bizottsághoz Hollandiától. A bejelentés tartalmának gondos mérlegelését követően, valamint a rendelkezésre álló információk és releváns adatok alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a mechanizmus megindításához szükséges körülmények nem álltak fenn, és kötelezettséget vállalt a helyzet nyomon követésére.

Vízumkölcsönösség

Jelenleg a világ mintegy 60 országának polgárai vízum nélkül utazhatnak az EU-ba. Cserébe az uniós polgároknak is jogot kell biztosítani arra, hogy vízum nélkül utazzanak ezekbe az országokba. A kölcsönösség elve a közös vízumpolitika központi elemét képezi. Az Egyesült Államok tekintetében előrelépést sikerült elérni, amikor az Egyesült Államok kormánya szeptemberben bejelentette, hogy Lengyelország csatlakozhat a vízummentességi programjához. Habár az Egyesült Államok továbbra is fenntartotta a vízumkötelezettséget Bulgária, Horvátország, Ciprus és Románia állampolgárai számára, ez a fejlemény jól szemlélteti, hogy a Bizottság miért tanúsít türelmet az Egyesült Államok kormányával való diplomáciai egyeztetések során.

Az Egyesült Államok jelezte, hogy kész felvenni ezeket a tagállamokat a vízummentességi programba, amint azok megfelelnek az Egyesült Államok jogszabályaiban meghatározott követelményeknek, például a biztonsági együttműködés és a kisebb vízumelutasítási arány tekintetében.

Befektetői állampolgársági és letelepedési programok

A Bizottság januárban ismertette a több tagállamban működő befektetői állampolgársági és ­befektetői letelepedési programokról szóló átfogó jelentést. Ezek az úgynevezett „aranyútlevél”-, ­illetve „aranyvízum”-programok lehetővé teszik, hogy egy személy csupán bizonyos befektetés révén új állampolgársághoz vagy tartózkodási engedélyhez jusson. A Bizottság jelentése hangsúlyozta, hogy azoknak az országoknak, amelyek polgárai vízum nélkül utazhatnak az Unióba, a lehető legmagasabb szintű biztonsági és védelmi háttérellenőrzésnek kell alávetniük a befektetői állampolgársági programok keretében kérelmet benyújtó személyeket. A Bizottság a vízummentesség-­felfüggesztési mechanizmus keretében nyomon követi ennek teljesülését. A tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek esetében az állampolgársági programokat az uniós csatlakozási folyamat keretében is nyomon követik. A 7. fejezet további információkat tartalmaz a témával kapcsolatban.

A szükségleteken alapuló migráció ösztönzése

2019-ben az EU megerősítette a származási és tranzitországokkal és a nemzetközi szervezetekkel folytatott kétoldalú együttműködést az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okainak kezelése, a határigazgatás javítása, valamint az önkéntes visszatérés és az emberek mobilitásának támogatása érdekében. Emellett egy közös munkacsoport keretében az Afrikai Unióval és az ENSZ-szel is együttműködött.

A Bizottság folytatta a legális migráció lehetőségeinek megteremtését célzó munkát, hogy a munka­erőpiaci igényeknek megfelelő szakértelemmel és tehetséggel rendelkező emberek eljuthassanak az Unióba. Tavasszal a Bizottság elvégezte a legális migrációra vonatkozó uniós szabályok átfogó értékelését. E célravezetőségi vizsgálat eredményei megerősítették annak fontosságát, hogy egy, a legális migrációra vonatkozó hatékony szakpolitika képezze az átfogó európai migrációs politika központi elemét.

A Bizottság az év során a tagállamokkal együttműködésben továbbra is azon dolgozott, hogy a munkaerő-migrációval kapcsolatos kísérleti projekteket hozzanak létre a legfontosabb partner­országokkal, közülük elsőként az afrikaiakkal. E célból a Bizottság pénzügyi támogatást biztosított, többek között az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért keretében.

Integráció

Az integrációs politika nemzeti hatáskörbe tartozik. Mindazonáltal a Bizottság szakpolitikai koordináció, a gyakorlatok megosztása, valamint nyomonkövetési és finanszírozási tevékenységei ­révén ­2019-ben is támogatta a tagállamok, a helyi és regionális önkormányzatok, a nem kormány­zati szerve­zetek és más szereplők erőfeszítéseit. Ezen intézkedések célja a menekültstátuszt kapó, harma­dik országbeli állampolgárok integrációjának elősegítése volt. 2019-ben a Bizottság nyolc nagy, városok és régiók alkotta transznacionális hálózat részére nyújtott finanszírozást, amelyek több mint 40 euró­pai várost és 10 régiót fogtak össze az integrációs kérdésekben való együttműködés érdekében. A Bizottság az európai integrációs hálózat keretében számos, a nemzeti hatóságok részvételével megvalósuló kölcsönös tanulási tevékenységet támogatott. Ezek között szerepelt egy olyan innovatív program, amelynek keretében a tagállamok egymást támogatják egy konkrét integrációs politika vagy program bevezetése vagy fejlesztése során.

Az Európai Unió szomszédsága

Keleti szomszédság

2019-ben az Unió folytatta az európai szomszédságpolitika keretében a stabilitás, a biztonság és a jólét támogatására és ösztönzésére irányuló erőfeszítéseit, és erős partnerségek kialakítására törekedett a keleti és déli szomszédság országaival.

Májusban miniszteri találkozóra és magas szintű konferenciára került sor Brüsszelben a keleti partnerség fennállásának 10. évfordulója alkalmából. A 2020-ig szóló menetrend értelmében elérendő 20 eredmény mindegyikében – főként a gazdaság, a digitalizáció, a közlekedés, a konnektivitás, az energia és a mobilitás terén – sikerült előrelépést elérni a reformokat illetően, bár a kormányzás és az intézményfejlesztés vonatkozásában még vannak kihívások. A partnerség jövőjéről 2019-ben lefolytatott széles körű konzultációt követően hosszú távú szakpolitikai célkitűzéseket kell előterjeszteni a keleti partnerség 2020 első felében tartandó csúcstalálkozója előtt.

Kapcsolatok Ukrajnával

A júliusi kijevi csúcstalálkozón az EU és Ukrajna együttes nyilatkozatot fogadott el, és az Unió megerősítette elkötelezettségét Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi integritása mellett. Az Unió megerősítette azt is, hogy támogatja a minszki megállapodások végrehajtását, valamint a norman­diai négyek, az Ukrajnával foglalkozó összekötő csoport és az Európai Biztonsági és Együtt­működési Szervezet (EBESZ) arra irányuló erőfeszítéseit, hogy tartós békét jelentő megoldást sikerüljön találni a konfliktusra. A Bizottság és az ukrán kormány négy programot írt alá 109 millió EUR értékben az országnak nyújtott 2019-es éves bizottsági támogatási csomagon belül. E programok a decentralizációra, a korrupcióval szembeni küzdelemre, a civil társadalom és a fő reformokkal kapcsolatos technikai együttműködés támogatására, valamint a társulási megállapodás és az ennek részét képező mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség végrehajtására irányulnak.

Oroszország

Az Unió folytatta az Oroszországra vonatkozó kettős megközelítés alkalmazását, amely továbbra is stratégiai kihívást jelentett: egyrészt szankciókat tartott fenn Ukrajna szuverenitásának és területi integ­ritásának Oroszország általi megsértése miatt, másrészt szükség esetén szelektív együtt­működést folytatott az EU számára fontos kérdésekben, például az ifjúsági és kulturális csere­programok, valamint az EU és Oroszország közötti oktatási együttműködés terén.

Déli szomszédság

2019-ben az uniós pénzügyi és technikai segítségnyújtás hozzájárult a régió fő kihívásainak kezeléséhez, így a szíriai és a libanoni, valamint az Izrael és Palesztina (ez a megnevezés nem értelmezendő az önálló palesztin állam elismeréseként, és a tagállamoknak a kérdésben alkotott ­egyéni ­véleményeinek sérelme nélkül értendő) közötti konfliktusok, a tartós migrációs nyomás, a rossz kormány­zás és a gyenge üzleti környezet orvoslásához. Az EU és Marokkó közötti kapcsolatok új lendületet kaptak a júniusban aláírt közös politikai nyilatkozat révén, amelynek célja a közös jólétre irányuló partnerség kialakítása. A külső beruházási terv fontos szerepet játszott a magánszektor finan­szírozáshoz juttatásában, valamint a gazdasági fejlődés és a munkahelyteremtés ösztönzé­sében a déli szomszédság régiójában és Afrikában.

A Nyugat-Balkán és a bővítési folyamat

Az uniós intézmények 2019-ben is támogatták a nyugat-balkáni országok uniós tagságának perspektíváját, összhangban a nyugat-balkáni stratégiával és a kiemelt célkitűzések szófiai menetrendjével, amelyek célja a régió politikai, gazdasági és társadalmi átalakulásának megerősítése. Az Unió folytatta az együttműködés támogatását is annak érdekében, hogy a régió teljes mértékben ki tudja aknáz­ni gazdasági és társadalmi potenciálját és túllépjen a múlt örökségén. Júliusban például hatályba lépett a Nyugat-Balkánra vonatkozó regionális barangolási megállapodás, amely jelentősen csökken­tette a régióban a barangolási díjakat, és 2021-ben teljesen meg fogja őket szüntetni. A Görög­ország és Észak-Macedónia között létrejött, történelmi jelentőségű preszpa-tavi ­megállapodás ­februári hatályba­lépése komoly áttörést jelentett a régióban.

Június 12-én első alkalommal került sor a foglalkoztatás- és szociálpolitikáról szóló EU–Nyugat-­Balkán miniszteri találkozóra Luxembourgban. A Tanács elnökségi trióját alkotó három tagállam ­(Románia, Finnország és Horvátország) miniszterei a Bizottság képviselőivel közösen megbeszéléseket folytattak nyugat-balkáni partnereikkel a foglalkoztatást és a szociálpolitikát érintő kérdésekről. A találkozót a tervek szerint évente meg fogják rendezni annak érdekében, hogy eszmecserét folytassanak a foglalkoztatási kihívásokról és a régió valamennyi polgára számára előnyös szociális reformokról.

Októberben az Európai Tanács megvizsgálta a Bizottság arra irányuló ajánlását, hogy kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások Albániával és Észak-Macedóniával, és úgy határozott, hogy a 2020 májusában Zágrábban tartandó EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt még visszatér a bővítés kérdésére.

Törökország

Az EU és Törökország közötti kapcsolatokban továbbra is kihívást jelent a jogállamiság, az alapvető jogok és az igazságszolgáltatás függetlenségének tekintetében fennálló kritikus törökországi helyzet, valamint a Földközi-tenger keleti térségében fokozódó feszültség. Az Unió folytatta a menekültek támogatását a törökországi menekülteket támogató eszköz keretében, amely 6 milliárd EUR összegű finanszírozást biztosít az országban befogadott több mint 4 millió menekült megsegítésére.

Afrika és az EU kapcsolata

Az Unió egy mindeddig példa nélkül álló partnerség kialakítását kezdte meg Afrikával, és egyenlő felek közötti, valódi politikai kapcsolat kialakításába fektet be. Az Afrika–EU partnerség számos terü­letet ölel fel, például a következőket: fejlesztés, béke és biztonság, migráció, éghajlat, energiaügy, mezőgazdaság, kereskedelem, fenntartható beruházások és munkahelyek, innováció, oktatás, ifjúság, demokrácia és emberi jogok.

2019-ben előrelépések történtek a 2018-ban létrejött, fenntartható beruházásokra és munka­helyekre irányuló Afrika–Európa szövetség végrehajtása terén. Az EU már 3,7 milliárd EUR-t mobi­lizált a külső beruházási terv keretében, amely várhatóan 37,1 milliárd EUR értékben mozgósít majd beruházá­sokat az EU szomszédságában és a szubszaharai Afrikában. Szintén jól halad azon kötelezettségvállalás teljesítése, amelynek értelmében az Unió 2018 és 2020 között évi legalább 300–350 millió EUR-t irányoz elő az üzleti és a beruházási környezet megerősítésére: csak 2018-ban 718 millió EUR-t juttatott e célra.

A mobilitás terén megfelelően haladt előre a 2020-ig 35 000 diák és oktató támogatására irányuló uniós kötelezettségvállalás teljesítése: 2019 végéig mintegy 25 000 fő részesült támogatásban. Ami a gazdasági integrációt és a kereskedelmet illeti, az Unió 2020-ig 62,5 milliárd EUR biztosításával támo­gatja az afrikai kontinentális szabadkereskedelmi övezetet. Végül pedig eredményesnek bizonyult az afrikai és európai szakértők részvételével a mezőgazdaság, a digitális gazdaság, az energiaügy, illetve a közlekedés terén létrehozott négy munkacsoport munkája.

Észak-Amerika és Latin-Amerika

Az Unió továbbra is együttműködött egyik legfontosabb partnerével, az Egyesült Államokkal. Együttműködésre került sor például a Nyugat-Balkán és Ukrajna tekintetében, az energiaügy, a terrorizmus elleni küzdelem és a kiberbiztonság terén. Az Unió NATO-val való megerősített partnersége a transzatlanti biztonsági térség egyre fokozódó összekapcsoltságát tanúsítja.

Az Unió egyesítette erőit Kanadával a multilateralizmus és a szabályokon alapuló globális rend – ezen belül a szabad és tisztességes nemzetközi kereskedelmi rendszer – fenntartása érdekében. Júliusban montreali csúcstalálkozójukon mindkét fél elkötelezte magát az EU–Kanada szabad­kereskedelmi megállapodás teljes körű végrehajtása mellett.

Áprilisban a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Bizottság alelnöke ­közös közleményt adott ki, amely egy, a Latin-Amerikával és a Karib-térséggel kialakítandó erősebb és korszerűbb partnerségre irányuló jövőképet vázolt fel. E partnerség elsősorban a kereskedelemre, a beruházásokra és az ágazati együttműködésre összpontosítana. Az Unió 2019-ben is vezető szerepet vállalt a kolumbiai békemegállapodás támogatásában, megszilárdította Kubával való kapcsolatának új szakaszát a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás értelmében létrejött EU–Kuba Vegyes Tanács második miniszteri szintű ülésén, valamint létrehozta a Venezuelával foglalkozó nemzetközi kapcsolattartó csoportot az ottani válság megoldásának elősegítésére. Októberben a venezuelai menekültügyi és migrációs válsággal foglalkozó nemzetközi szolidaritási konferencián összeültek a régió országai, az EU, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) és az ENSZ Migrációs Szervezete (IOM) azzal a céllal, hogy javítsák a békeépítésre és a humanitárius segítségnyújtásra irányuló erőfeszítések összehangolását.

Ázsia és a Csendes-óceán térsége

Az Unió és az öt közép-ázsiai ország – Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán – hosszú ideje erőteljes közös érdekeken alapuló kapcsolatot tart fenn. Májusban az Unió felvázolta az említett országokkal való szorosabb partneri viszonyra vonatkozó jövőképét, amelynek középpontjában az ellenálló képesség, a jólét és a hatékonyabb együttműködés áll.

Japán

2019-ben elkezdtek beérni a 2019. februártól ideiglenesen alkalmazott 2018-as EU–Japán stratégiai partnerségi megállapodás és az ugyanezen időponttól hatályban lévő gazdasági partnerségi meg­állapodás gyümölcsei. A 26. EU–Japán csúcstalálkozóra áprilisban került sor Brüsszelben. Szeptember 7-én Jean-Claude Juncker elnök és Abe Sinzó miniszterelnök a fenntartható összeköttetésekre és a minőségi infrastruktúrára vonatkozó partnerségi megállapodást írt alá. Ez az első ilyen jellegű megállapodás, amely kiemeli a két fél közötti kapcsolat stratégiai jelentőségét. A partnerek kötelezettséget vállaltak a kapcsolat további megerősítésére.

Kína

Tekintettel Kína gazdasági erejének és politikai befolyásának növekedésére, az Európai Bizottság és a főképviselő márciusban közös közleményben vizsgálta meg az EU és Kína közötti kapcsolatokat, illetve a kapcsolódó lehetőségeket és kihívásokat. 10 konkrét intézkedést vázoltak fel, amelyeket ezt követően az Európai Tanács március 21-i ülésén vitattak meg a vezetők.

Az EU és Kína áprilisi csúcstalálkozójukon elkötelezték magukat stratégiai partnerségük elmélyítése mellett, valamint amellett, hogy a következő csúcstalálkozóig új együttműködési menetrendet fogadnak el a 2020 utáni időszakra vonatkozóan. A felek megállapodtak abban, hogy közös vasúti közlekedési folyosókat jelölnek ki az EU és Ázsia között; jelenleg a tranzitországokban szükséges helyi fejlesztésen dolgoznak. A két fél fokozza az Ázsia biztonságára irányuló tevékenységeit, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével való katonai együttműködéstől kezdve a Koreai-félsziget nukle­áris leszerelésének támogatásáig.

A nyugat felé irányuló kínai összekapcsolási törekvésekre vonatkozó koherens uniós megközelítés részeként az Unió 2019-ben stratégiaibb megközelítést alkalmazott Ázsia tekintetében. Az EU ­összeköttetésekre vonatkozó stratégiája olyan szakpolitikát szorgalmaz, amely méltányos gazdasági lehetőségeket teremtő és fenntartható összeköttetéseket ösztönző infrastrukturális projekteket ­foglal magában.

Közel-Kelet

Irán

2019-ben az Unió továbbra is támogatta az iráni nukleáris megállapodást és annak teljes körű és haté­kony végrehajtását minden vonatkozásában. Az Unió sajnálattal veszi tudomásul, hogy az ­Egyesült Államok kilépett az átfogó közös cselekvési tervből és ismét szankciókat vezetett be. ­Komoly aggodalommal figyeli, hogy Irán a megállapodásban vállalt kötelezettségeivel ellentétben álló tevékeny­ségekbe kezdett. A Tanács 2019. február 4-i következtetéseivel összhangban az EU átfogó megközelítést alkalmaz Irán vonatkozásában annak érdekében, hogy minden problematikus kérdést kezeljenek, és a szükséges kritikus felvetéseket konstruktív magas szintű párbeszéddel egyensúlyozzák ki, többek között az Iránnal az EU vezetésével regionális kérdésekről folytatott politikai párbeszéd révén.

Izrael, Palesztina és a közel-keleti békefolyamat

Az Unió változatlanul kiállt amellett, hogy az izraeli–palesztin konfliktusban a nemzetközileg elfogadásra került paraméterek alapján a kétállami megoldás elvét kellene érvényesíteni. Az Unió közel 350 millió EUR összegű pénzügyi támogatást nyújtott a palesztinoknak, és e finanszírozás jelentős része a jövőbeli palesztin állam alapjainak kiépítésére irányuló erőfeszítéseket segíti.

Szíria

Márciusban a Szíriáról szóló III. brüsszeli konferencián az Unió 560 millió EUR-t ajánlott fel 2020-ra az országban, valamint Jordániában és Libanonban folytatott humanitárius, az ellenálló képességet célzó és fejlesztési tevékenységek támogatására.

Líbia

2019-ben az uniós szerepvállalás fő célja az volt, hogy támogassa a líbiai politikai válság fenntartható megoldására törekvő nemzetközi és regionális erőfeszítéseket, és ösztönözze Líbia gazdasági fejlődését.

Biztonság és védelem

A tagállamok ma jobban meg tudják megvédeni polgáraikat, többet tudnak beruházni a védelmi együttműködésbe, hatékonyabban képesek kezelni kiadásaikat és még nagyobb mértéken képesek együttműködni partnereikkel és szomszédaikkal.

Az Unió 2019-ben további erőfeszítéseket tett a hibrid fenyegetések elleni küzdelem területén. A főképviselő és a Bizottság beszámolt a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépésre vonatkozó 2016. évi közös keret, valamint a reziliencia és a hibrid fenyegetések kezelésére szolgáló képességek megerősítéséről szóló 2018. évi közös közlemény végrehajtásáról.

Az EU még jobban megerősítette a három (keleti, nyugat-balkáni és déli) célzott stratégiai kommunikációs munkacsoportot. A külső és belső forrásokból származó dezinformáció elleni fellépés terén is történtek előrelépések. E munka során a dezinformációval szembeni 2018-as cselekvési terv volt az irányadó, és a tevékenységek fókuszában a dezinformációs tevékenységek észlelése és elemzése, a tagállamok közötti együttműködés – egy riasztási rendszer létrehozása révén történő – támogatása, a közösségimédia-platformokkal a 2018. évi gyakorlati kódex keretében való együttműködés, valamint a figyelemfelkeltő tevékenységek fokozása álltak. Az EU a nemzetközi partnerekkel – így a G7-ekkel és a NATO-val – is együttműködött ezen a területen. Lásd még a 7. fejezetet.

A hibrid fenyegetések elleni küzdelem európai kiválósági központja 2019-ben tovább fejlődött: ­tagjainak száma nőtt, jóváhagyták munkaprogramját és meghatározták működési költségvetését. A központ továbbra is támogatást nyújtott olyan fontos területeken, mint a képzés és a gyakorlatok.

Az év folyamán sor került az állandó strukturált együttműködés (PESCO) keretében vállalt kötelezettségek teljesítése terén a tagállamok által elért eredmények értékelésére. Az EU megállapította, hogy a részt vevő tagállamok előrehaladást értek el a védelmi költségvetések és a közös védelmi beruházások növelése vonatkozásában: a védelmi költségvetések összességében 3,3 %-kal bővültek 2018-ban, és 4,6 %-kal 2019-ben. A részt vevő tagállamok a nemzeti védelmi tervezés során egyre nagyobb mértékben támaszkodnak olyan uniós eszközökre, mint amilyen a módosított képességfejlesztési terv és a koordinált éves védelmi szemle, melyek kiindulási alapot jelentettek az európai védelmi ipari fejlesztési program munkaprogramjához.

Fejlesztési segély és humanitárius segítségnyújtás

Fejlesztési segély

Az Unió továbbra is kulcsszerepet játszott a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend előmozdításában. Szeptemberben a világ vezetőivel együtt részt vett az ENSZ fenntartható fejlődési célokkal foglalkozó New York-i csúcstalálkozóján, amelyet most első ízben rendeztek meg, és közös összefoglaló jelentésben számolt be az elért eredményekről.

A 2019-es Európai Fejlesztési Napok központi témáját az egyenlőtlenségek jelentették, és a Bizottság a problémakörről bizottsági szolgálati munkadokumentumot adott ki. Emellett az Unió a Reflektor­fény kezdeményezés keretében segítette a nemi alapú erőszak elleni küzdelmet, amelynek során az ENSZ-szel és új partnerországokkal együttes erőfeszítéseket tett a regionális programokkal kapcsolatos alapvető fontosságú munka folytatása érdekében, például konzultáció indult a csendes-óceáni térségben arról, hogy milyen legyen a régiónak szánt 50 millió EUR értékű program kialakítása.

Az EU tovább építette Afrikával fennálló partnerségét. A fenntartható beruházásokra és munka­helyekre irányuló Afrika–Európa szövetség jelentős előrehaladást ért el, elsősorban azáltal, hogy már eddig több mint 40 milliárd EUR értékben mozgósított beruházásokat a külső beruházási terv révén.

Reagálás a humanitárius válságokra és szükséghelyzetekre

2019-ben az 1,6 milliárd EUR összegű uniós humanitárius költségvetés emberek milliói számára nyújtott segítséget világszerte. Legnagyobb részét a szíriai és a jemeni konfliktus miatt menekültté, illetve belső menekültté vált személyek támogatására költötték. A költségvetés több mint 10 %-át fordították az „elfeledett válságok”, például a Burundiban tartózkodó regionális menekültekkel kapcso­latos helyzet, az ukrajnai konfliktus és a kolumbiai humanitárius kérdések kezelésére.

Az EU humanitárius költségvetéséből minden eddiginél nagyobb részt – 10 %-ot – szánt a szükséghelyzetben élő gyermekek biztonságos és jó minőségű oktatásának biztosítására. Vezető donor volt az ebolavírus elleni védőintézkedések terén is.

Az Unió 2019-ben 17 alkalommal aktiválta polgári védelmi mechanizmusát hirtelen bekövetkező katasztrófákra adott válaszlépésként – Albániában, Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában. Az Idai ciklon 2019-es mozambiki pusztítása idején nyolc, polgári védelmi szakértőkből álló csapat kihelyezésével, valamint víztisztító berendezések, sátrak, higiéniai csomagok és élelmiszer biztosításával nyújtott támogatást.

Emberi jogok és demokrácia

Az Unió továbbra is komoly szerepet vállalt az emberi jogok és a demokrácia védelmében világ­szerte. Egyebek mellett közös fellépéseket szervezett az ENSZ-szel, például a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény elfogadásának 30. évfordulója alkalmából az EU és az UNICEF égisze alatt megvalósuló #TheRealChallenge kiemelt kampányt, valamint új, globális vonatkozású uniós irány­mutatást adott ki a kínzás elleni küzdelemről. Az Unió aktívan részt vett a halálbüntetés elleni 7. világ­kongresszuson, számos alkalommal küldött választási megfigyelő missziókat, valamint októberben új következtetéseket fogadott el a demokráciáról.

A multilateralizmus, a globális kormányzás és a szabályokon alapuló rendszer uniós támogatása

Az EU és az Egyesült Nemzetek Szervezete közötti kapcsolatok

Az ENSZ rendszerét kétségbe vonó lépések közepette az Unió még határozottabban megerősítette a multilateralizmus és a nemzetközi szervezet melletti elkötelezettségét. Az Unió nyújtja a legnagyobb hozzájárulást az ENSZ békefenntartó misszióihoz és az ENSZ költségvetéséhez. Támogatta az ENSZ által vezetett – például Szíriát vagy Líbiát érintő – béketárgyalásokat, és olyan kezdeményezéseket indított, mint amilyen az EU, az ENSZ és az Afrikai Unió közötti háromoldalú partnerség. Az éves ENSZ-közgyűlésen megmutatkozott e támogatás súlya.

Erősebb EU–NATO partnerség

Az EU–NATO együttműködés szerves része az EU arra irányuló munkájának, hogy megerősítse az európai biztonságot és védelmet. A júniusban kiadott, a NATO és az EU által 2016-ban és 2017-ben jóváhagyott közös javaslatok végrehajtása terén elért eredményekről szóló negyedik jelentés kiemelte, hogy milyen konkrét eredmények születtek minden együttműködési területen, különösen az olyan kiemelt területeken, mint a politikai párbeszéd megerősítése, a katonai mobilitás, a hibrid fenyegetések elleni küzdelem, a párhuzamos és koordinált gyakorlatok, valamint a védelmi képességek.

Az EU a G7- és a G20-csoportban

Az Európai Unió a G7- és a G20-csoport tagjai közé tartozik. Ezeken a fórumokon azért küzd, hogy fennmaradjon a szabályokon alapuló nemzetközi rend, amelyre jelenleg nagy nyomás nehezedik a kereskedelem, a biztonság, az éghajlatváltozás és az emberi jogok terén. Az előző évekhez hasonlóan az EU 2019-ben is határozottan kiállt a nemzetközi együttműködés mellett. Az ­Oszakában (Japán) tartott G20-csúcstalálkozón az európai vezetők közötti egyeztetés kulcsfontosságú volt ­ahhoz, hogy olyan zárónyilatkozatot sikerüljön elfogadni, amely fenntartja a Párizsi Megállapodás és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend végrehajtására vonatkozó korábbi kötelezettség­vállalásokat, valamint ambiciózus előrelépéseket sürget a Kereskedelmi Világ­szervezet reformja és a digitális gazdaság adóztatását lehetővé tevő globális megoldás kialakítása terén. Augusz­tusban a biarritzi (Franciaország) G7-csúcstalálkozón a vezetők olyan nyilatkozatot fogadtak el, amely számos külpolitikai kihívást tárgyal, kitérve például az iráni, az ukrajnai, a líbiai és a hongkongi helyzetre. Az EU – az Afrikával való együttműködésre vonatkozó prioritásaival összhangban – olyan új G7-kezdeményezéseket is jóváhagyott, amelyek a közbeszerzési feltételek javítására, a digitalizáció előmozdítására, az afrikai női vállalkozók finanszírozáshoz való hozzáférésének javítására, a Száhel-övezetben folytatott együttműködés megerősítésére, a járványos betegségek elleni küzdelemre, valamint a konfliktus sújtotta területeken szexuális erőszak áldozatául esett nők támogatására irányulnak.

Az Európai Parlament

A májusi választásokat megelőző utolsó ülésszakain a leköszönő Parlament többek között egyes egyszer használatos műanyag termékeket betiltó, valamint az EU külső határainak jobb védelmét biztosító jogszabályt fogadott el. A Parlament elfogadta továbbá az új személygépkocsik és kisteherautók szén-dioxid-kibocsátásának 2030-ig történő csökkentésére irányuló nagyratörő célkitűzést. Emellett új szerzői jogi szabályokról állapodott meg, egyetértését adta az EU és Japán közötti kereskedelmi megállapodáshoz, és támogatta az ivóvíz minőségének javítására irányuló terveket. Belső eljárási szabályzatát is frissítette.

Az új parlamenti ciklus július 2-án, a május 23–26-i parlamenti választásokat követően kezdődött meg. Az 50,7 %-os részvételi arány az 1994 óta tapasztalt legmagasabb arány volt, és a 2014. évi 42,6 %-hoz képest jelentősen emelkedett.

Október 16-án a Parlament elfogadta a befejezetlen ügyek listáját, amely kulcsfontosságú az uniós intézmények között zajló olyan uniós szabálytervezetekről folytatott informális tárgyalások folytatásához, amelyeket a Parlament mandátumának lejárta előtt nem lehetett véglegesíteni. Október 22-én Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke a parlamenti képviselők előtt nyilatkozatot tett, amelyben áttekintette a Bizottság által az elmúlt 5 évben tett legfontosabb intézkedéseket és az elért eredményeket.

Az Európai Tanács

Az Európai Tanács márciusban gazdasági kérdésekről, az éghajlatváltozásról, a dezinformáció veszélyéről és a külkapcsolatokról tárgyalt. A 27 tagállam brexitet tárgyaló találkozójának központi témája az 50. cikk szerinti határidő április 12-éig vagy május 22-éig történő meghosszabbítása volt, attól függően, hogy az Egyesült Királyság az ülést követő héten ratifikálja-e a kilépésről rendelkező megállapodást. Ezt követően a 27 uniós tagállam vezetői áprilisban megállapodtak az 50. cikk szerinti határidő 2019. október 31-ig történő meghosszabbításáról.

A tagállami vezetők május 9-én informális találkozót tartottak Nagyszebenben (Románia), hogy megvitassák a 2019–2024-es időszakra szóló stratégiai menetrendet. Ezekről a megbeszélésekről további információk az „Európa jövője” című szakaszban találhatók.

Egy későbbi, májusi informális munkavacsorán az Európai Tanács tagjai áttekintették az európai parlamenti választások eredményeit, és megkezdték az uniós intézmények új vezetőinek kinevezési folyamatát.

Júniusban a vezetők folytatták a megbeszéléseket az EU magas rangú tisztviselőinek a kinevezéséről, a többéves pénzügyi keretről, az éghajlatváltozásról, a dezinformációval kapcsolatos és a hibrid fenyegetésekről, a bővítésről, az európai szemeszterről, valamint a külkapcsolatokról. Elfogadták a stratégiai menetrendet is.

A tagállami vezetők a hónap folyamán később ismét találkoztak, hogy megvitassák az uniós intézmények magas szintű pozícióiba történő kinevezéseket, és megállapodjanak azokról.

Októberben megbeszélést folytattak az EU jövőbeli költségvetéséről (2021–2027) és a stratégiai menetrend nyomon követéséről, valamint az éghajlatváltozásról, az EU bővítéséről, Törökországról és a Malaysia Airlines MH17-es járatának lelövéséről. Az Európai Tanács az 50. cikk szerinti össze­tételben ülésezett, hogy megvitassa a brexittel kapcsolatos legújabb fejleményeket. Október végén az EU-27 vezetői (az Egyesült Királyság kivételével valamennyi tagállam) megállapodtak abban, hogy az 50. cikk szerinti határidőt 2020. január 31-ig meghosszabbítják.

A vezetők ezt követően decemberben találkoztak, hogy megvitassák az éghajlatváltozás kérdését, továbbá az EU hosszú távú költségvetésére is visszatértek.

Az Európai Unió Tanácsa

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Románia és Finnország töltötte be. Az év első felében Románia olyan témákra összpontosított, mint a migráció és a biztonság, a többéves pénzügyi keret, a gazdaság és Európa globális szerepe. Az év második felében Finnország az éghajlat-politikára és a biztonságra, valamint a közös értékek – többek között a jogállamiság – megerősítésére fordított különös figyelmet annak érdekében, hogy az EU versenyképesebbé és társadalmilag befogadóbbá váljon.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Európai Bizottsága

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság számos tevékenységgel támogatta a Parlament ­„Szavazni fogok” nevet viselő kampányát. Ezek közé tartozott a „A civil társadalom és a rEUnaissance” elnevezésű februári rendezvény, amelyen Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Greta ­Thunberg klímavédelmi aktivista is részt vett.

A fenntartható demokrácia témájával foglalkozó 2019. évi civil társadalmi napok rávilágítottak, hogy a korrupció és az álhírek jelentik az európai demokráciát fenyegető legfőbb veszélyt. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság novemberben konferenciát tartott a jogállamiságról, amelyen a kormányok és a civil társadalom közötti strukturált párbeszédre szólított fel annak érdekében, hogy vissza lehessen fordítani a jogállamiság háttérbe szorulását az Unióban.

Márciusban előterjesztette „Nagyszeben és a további lépések” című jövőképét, amelyben Európa globális vezetővé válik a fenntartható fejlődés terén. Több jövőorientált véleményében ötleteket ­fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy miként lehet elérni a fenntarthatóságot és hogyan valósítható meg a digitális gazdaságra és az igazságos adóztatásra történő méltányos átmenet.

A márciusban Bukarestben megrendezett régiók és városok nyolcadik európai csúcstalálkozóján a Régiók Európai Bizottsága nyilatkozatot fogadott el „Az EU alulról felfelé történő újjáépítése régióinkkal és városainkkal” címmel, hangsúlyozva, hogy az uniós döntéseket és szakpolitikákat össze kell kapcsolni a helyi szinttel, hogy az EU visszanyerje a polgárok bizalmát és megfelelő erőforrásokkal rendelkezzen. Határozottan támogatja az aktív szubszidiaritást, kiemelve annak fontosságát, hogy a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat az uniós döntéshozatali folyamat minden szakaszába bevonják. A Régiók Európai Bizottsága a decemberi plenáris ülésén tartott ünnepi rendezvénnyel ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját.

A minőségi jogalkotás területén a Régiók Bizottsága regionális központok hálózatának (RegHub) létre­hozását kezdeményezte az uniós jogszabályok helyi és regionális szintű végrehajtásának érté­kelése céljából. A hálózat 20 régiót foglal magában, amelyek jelentést tesznek a szakpolitikák végrehajtásáról. 2019-ben az alábbi három területet értékelték: közbeszerzés, levegőminőség és határokon átnyúló egészségügyi ellátás.

Az év során mindkét bizottság szervezett eseményeket a polgárokkal folytatott strukturált konzultációk és párbeszédek állandó mechanizmusára vonatkozó közös elképzelésük népszerűsítése, valamint az Európa jövőjéről tartandó konferencián való részvételük előkészítése érdekében.

Lásd még az „Európa jövője” című szakaszt.

A minőségi jogalkotási program végrehajtása

A jogszabályok egyszerűsítése

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás

2016-ban és 2017-ben az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság két együttes nyilatkozatban állapodott meg az EU jogalkotási prioritásairól. E két nyilatkozatban 89 olyan kezdeményezést emeltek ki, amelynek prioritást kell biztosítani a jogalkotási folyamat során. A három intézmény elkötelezettnek mutatkozott aziránt, hogy jelentős előrelépést tegyen, és amennyiben lehetséges, a májusi európai parlamenti választások előtt megvalósítsa ezeket a kezdeményezéseket.

2018 közepéig a Bizottság elfogadta az együttes nyilatkozatokban bejelentett összes kezdeményezést. Az európai választások időpontjáig a bennük szereplő 89 kezdeményezésből 6 esetében jutott politikai megállapodásra vagy fogadta el hivatalosan is az Európai Parlament és a Tanács. Az év végén még 22 kezdeményezés maradt lezáratlanul.

2019-ben az Európai Bizottság sikeresen lezárta a Parlamenttel és a Tanáccsal a végrehajtási és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok közötti választásra vonatkozó, nem kötelező erejű kritériumokról folytatott tárgyalásokat. Ez a választás gyakran megnehezíti a jogalkotási tárgyalá­sokat, és a kritériumoknak segíteniük kellene a folyamatot. Ezek a tárgyalások a júliusban közzétett, a ­jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás megkötéséhez vezettek. A társjogalkotó továbbá egyetértett azzal, hogy az alkalmazott szabályozási bizottsági eljárás módo­sításával 68 meglévő jogi aktust hozzáigazítsanak a Lisszaboni Szerződéshez. Ennek során ellen­őrzik, hogy a Bizottság miként gyakorolja a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra és a végre­hajtási jogi aktusokra vonatkozó végrehajtási hatásköreit a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet­nek megfelelően.

Az uniós jog alkalmazásának ellenőrzése

Az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló éves jelentés, amelyet júliusban tettek közzé, bemutatja, hogy mit tett az Európai Bizottság 2018-ban az uniós jog nyomon követése és érvényesítése érdekében.

A Bizottság egyebek mellett határozottan fellépett a környezetvédelem, a mobilitás és a közlekedés, valamint a belső piac, az ipar, a vállalkozói szellem és a kis- és középvállalkozások területére vonatkozó szabályok érvényesítése érdekében. Támogatta a nemzeti és regionális hatóságokat a tiszta leve­gőről és a tiszta vízről szóló szabályok végrehajtásában. Fellépett továbbá azokkal a tag­államokkal szemben, amelyek elmulasztották teljesíteni a kötelezettségvállalásaikat, és nem hajtották végre az utasnyilvántartási adatállományokról, a terrorizmus elleni küzdelemről vagy a pénzmosás elleni küzde­lemről szóló uniós szabályokat. Emellett a Bizottság élt jogérvényesítési hatásköreivel, amikor néhány tagállam nem tett elég gyors lépéseket ahhoz, hogy javítsa a fogyatékossággal élő személyek hozzáférését a weboldalakhoz és mobilalkalmazásokhoz. Az uniós jog nem megfelelő alkalmazása esetén a polgárok és a vállalkozások nem érvényesíthetik jogaikat, és nem élvezhetik az e jogszabályok által biztosított előnyöket.

A minőségi jogalkotás az uniós döntéshozatal középpontjában

A Bizottság elkötelezett amellett, hogy csak akkor lépjen fel, ha az EU hozzáadott értéket képvisel és előnyöket biztosít az emberek és a vállalkozások számára, továbbá nem jár szükségtelen költségekkel. Ezt a rendelkezésre álló legjobb bizonyítékok alapján teszi, megvizsgálva a számottevő gazda­sági, társadalmi, környezeti és egyéb hatásokat. Mielőtt felülvizsgálna egy hatályos uniós jogszabályt, értékelést folytat annak megértése érdekében, hogy mi az, ami működik benne, és mi nem, elősegítve ezáltal a hatékonysága növelését.

Minőségi jogalkotási programja részeként a Bizottság fokozottabban figyelembe veszi a polgárok és az érdekelt felek véleményét, hogy igényeik jobban ki legyenek elégítve. 2015 óta több mint 400 nyilvános konzultációt szervezett európaiak milliói számára. A nyilvános konzultációk keretében azóta beérkezett hozzászólások száma több mint megnégyszereződött.

Az „Ossza meg velünk véleményét!” elnevezésű új portált – egy, az európaiak számára az uniós döntéshozatalhoz való hozzájárulás céljából létrehozott egyablakos rendszert – 2018-ban közel 900 000-szer látogatták meg, 2019-ben pedig a látogatások száma már meghaladta az 1 milliót. Áprilisban a Bizottság jelentést tett közzé, amelyben értékelte a Juncker-Bizottság által bevezetett mindazon intézkedéseket, amelyek azt célozták, hogy nyitottabb, átláthatóbb és tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal révén jobb eredményeket érjenek el az uniós polgárok és vállalkozások számára. A helyzetfelmérés eredményei egyértelműek voltak: a minőségi jogalkotás javította az ­uniós politikák kialakításának módját, és a jövőben is az uniós munkamódszerek alapját kellene képeznie, egyúttal tovább javítva eszközeit, különösen a polgárok és az érdekelt felek tájékoztatása és a tőlük érkező visszajelzések, a hatásvizsgálatok és az értékelések minősége tekintetében.

Átláthatóság és elszámoltathatóság

A közös átláthatósági nyilvántartás

Az érdekelt felekkel és a civil társadalommal való kapcsolattartás az uniós intézmények munkájának részét képezi. Ugyanakkor az átláthatóság és az elszámoltathatóság alapvetően fontos ahhoz, hogy megőrizhető legyen az európai polgárok körében az EU politikai, jogalkotási és adminisztratív eljárásainak legitimitása iránti bizalom.

Az érdekképviselet átláthatósága különösen fontos ahhoz, hogy a polgárok nyomon követhessék azon személyek tevékenységeit, akik befolyásolni kívánják az uniós jogalkotási folyamatot. A Bizottság ezért 2016-ban egy új, kötelező, az Európai Parlamentre, a Bizottságra és első ízben az Európai Unió Tanácsára is vonatkozó átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodásra irányuló javaslatot terjesztett elő. A javaslatról jelenleg folynak a tárgyalások.

Közel 12 000 szervezet szerepel jelenleg a nyilvántartásban. E szervezeteket magatartási kódex kötelezi, amely meghatározza azokat az etikai normákat, amelyeket a képviselőiknek be kell tartaniuk az uniós intézményekkel való kapcsolattartás során.

A Bizottság tagjaira vonatkozó magatartási kódex

2018-ban a Bizottság a biztosokra vonatkozó új magatartási kódexet fogadott el, amely szigorúbb szabályokat és magasabb szintű etikai normákat határoz meg, valamint számos területen nagyobb átláthatóságról gondoskodik. A Bizottság 2018 februárja óta kéthavonta közzéteszi a biztosok utazási költségeire vonatkozó információkat az érintettek weboldalán.

2019 júniusában a Bizottság közzétette a magatartási kódex alkalmazásáról szóló első éves ­jelentést. Ez megerősítette, hogy a frissített kódex elfogadása óta a Bizottság még nagyobb átláthatóságot ért el tagjai magatartását illetően.

Ezenkívül az új kódex alapján három, széles körben elismert külső tagból álló megerősített Független Etikai Bizottság jött létre, amely bármely etikai kérdésben tanácsadást nyújt.

Az év elején a Bizottság etikai iránymutatásokat tett közzé az európai parlamenti választásokon részt vevő biztosok számára. Erre az új kódex bevezetése után került sor, amely lehetővé tette számukra, hogy – a korábbi helyzettel ellentétben – anélkül vegyenek részt a választási kampányban, hogy szabad­ságot kelljen kivenniük.

A Bizottság a magatartási kódex egy új rendelkezését is átültette a gyakorlatba, amely előírja, hogy határozatokat kell közzétenni a bizottsági tagok hivatali idejük lejártát követő tevékenységeiről és a Független Etikai Bizottság vonatkozó véleményeiről. Októberben jelent meg az első kiadvány, amelyet az év vége előtt továbbiak követtek.

Dokumentumokhoz való hozzáférés

Júliusban a Bizottság elfogadta a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló jelentését. A jelentés tanúsága szerint a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló szabályok értelmében benyújtott, dokumentumokhoz való hozzáférés iránti első kérelmek száma közel 9,5 %-kal (a 2017. évi 6 716-ról 2018-ban 7 257-re), a megerősítő kérelmek száma pedig 4,4 %-kal (a 2017. évi 288-ról 2018-ban 318-ra) nőtt.

Továbbra is a Bizottság kezeli a legtöbb hozzáférési kérelmet, amelyek száma 2016 óta ­folyamatosan ­emelkedő tendenciát mutat. Az uniós polgárok és más kérelmezők tehát aktívan élnek a dokumentumokhoz való hozzáférési joggal.

2018-ban a Bizottság az esetek több mint 80 %-ában teljesen vagy részben hozzáférhetővé tette a kért dokumentumokat, és a megerősítő szakaszban felülvizsgált 288 ügy közel 41 %-ában szélesebb körű vagy akár teljes körű hozzáférést biztosított.

Ezzel párhuzamosan a Bizottság proaktív módon továbbra is nagy mennyiségű dokumentumot és információt tett közzé weboldalain és különböző nyilvános nyilvántartásaiban, az Európai Unió valamennyi tevékenységi területét lefedve. Ezek az adatok nemcsak a Bizottság nyitottságát igazolják, hanem az intézmény átfogó átláthatósági szakpolitikája részeként a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó jog jelentőségét is.

Az uniós költségvetés ellenőrzése

Az érvényben lévő ellenőrzési keret és teljesítménymérési keret célja, hogy észszerű biztosítékot nyújtson arra, hogy az uniós forrásokat a vonatkozó szabályoknak megfelelően folyósítják. Folyamatos munka folyik továbbá annak biztosítása érdekében, hogy intézkedéseket hozzanak a hibák megelőzésére, feltárására és kijavítására, és jobban az eredmények elérésére összpontosíthassanak.

A Parlament márciusban a Tanács kedvező ajánlását követően megadta az uniós költségvetés 2017. évi bizottsági végrehajtására vonatkozó végleges jóváhagyását. Az éves mentesítési eljárás lehetővé teszi a Parlament és a Tanács számára, hogy elszámoltathassa a Bizottságot a költségvetés végrehajtásáért, valamint biztosítsa, hogy az adófizetők pénzének kezelése demokratikus ellenőrzés alatt álljon.

Júliusban a Bizottság ismertette integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéscsomagját, melyben összegyűjtötte a 2018. évi uniós költségvetés végrehajtásával, teljesítményével, eredményeivel, hatékony és eredményes pénzgazdálkodásával, valamint védelmével kapcsolatosan rendelkezésre álló információkat. A jelentésekből kiderült, hogy a költségvetés a bizottsági prioritásokkal összhangban álló eredményeket hozott, és végrehajtása megfelelő volt.

A Bizottság folytatta az Európai Ügyészség létrehozására irányuló munkát. Az Ügyészség az olyan, uniós költségvetést érintő, határokon átnyúló bűncselekmények ügyében fog eljárni a 22 részt vevő tagállamban, mint például a csalás, a pénzmosás és a korrupció. Az Európai Ügyészség várhatóan 2020 végén kezdi meg tevékenységét.

Az Európai Számvevőszék októberben immár a tizenkettedik egymást követő évben állított ki jó ­bizonyítványt az EU éves beszámolójáról, amelyet megbízhatónak és valósnak minősített. A Szám­vevőszék megerősítette a kiadások szabályszerűségére vonatkozó korlátozott (és nem elutasító) véle­ményét. A becsült hibaarány általános szintje 2,6 %, ami valamivel magasabb, mint 2017-ben volt (0,2 százalékponttal), de jóval elmarad az előző évekétől. Az EU kiadásainak mintegy fele esetében ­a hibaarány nem érte el a Számvevőszék által lényegesnek tartott szintet. A költségvetés bevételi oldalán és az igazgatási kiadásokban nem derült fény lényeges hibákra.

Nemzeti parlamentek

Júliusban a Bizottság elfogadta a nemzeti parlamentekkel fenntartott kapcsolatairól, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvének az alkalmazásáról szóló 2018. évi éves jelentést. A jelentés átfogó képet ad a nemzeti parlamenteknek a Bizottsággal és más uniós intézményekkel fenntartott intenzív és gyümölcsöző kapcsolatairól. A nemzeti parlamentek 569 véleményt nyújtottak be – körülbelül ugyanannyit, mint 2017-ben. Ez azt mutatja, hogy legtöbbjük nagyon aktívan együttműködik a Bizottsággal a bizottsági kezdeményezésekkel és más témák széles körével kapcsolatban.

Mindössze 37 indokolással ellátott vélemény fogalmazott meg aggályokat azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság javaslatai mennyire tartották tiszteletben a szubszidiaritás elvét; ez azt mutatja, hogy az európai szakpolitikákról a legmegfelelőbb – európai, nemzeti vagy regionális – szinten ­döntenek, és azokat ott hajtják végre. A Jean-Claude Juncker elnök által 2018-ban létrehozott és Frans ­Timmermans első alelnök elnökletével működő, a szubszidiaritással, az arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” megközelítéssel foglalkozó munkacsoport megvizsgálta, hogy miként lehetne jobban bevonni a nemzeti parlamenteket, valamint a regionális és helyi önkormányzatokat az uniós jogszabályok és szakpolitikák előkészítésébe és nyomon követésébe. Az e téren bevezetett bizottsági intézkedések közé tartozik, hogy együttes válaszokat ad abban az esetben, ha a nemzeti parlamentek jelentős része ad hangot a szubszidiaritással kapcsolatos aggályainak, és így egyetlen nyilvános dokumentumban nyújt teljes képet a felvetett aggályokról és a Bizottság ezekkel kapcsolatos álláspontjáról.

A Bizottság tagjai által a nemzeti parlamenteknél tett látogatások vagy a nemzeti parlamentek küldött­ségeinek látogatásai a Bizottságnál (2019-ben 55 látogatás, a Juncker-Bizottság mandátumának teljes időszaka alatt pedig 915 látogatás) megerősítették a felek közötti párbeszédet.

Az európai ombudsman

Az európai ombudsmannak az Európai Unió intézményeiben és szerveiben állítólagosan előforduló hivatali visszásságokkal kapcsolatos vizsgálatai számos témára kiterjedtek, így például a döntés­hozatali folyamat átláthatóságára, a „forgóajtó-jelenségre”, a korábbi biztosok mandátumuk lejártát követő tevékenységeire, a dokumentumokhoz való hozzáférésre, az alapvető jogokra, az etikai kérdésekre, a szerződésekre, a támogatásokra vagy a személyi állományhoz kapcsolódó ügyekre. A Bizottság átlagosan az ombudsman javaslatainak (megoldási javaslatok, javítási javaslatok és ajánlások) körülbelül háromnegyedét teljesíti. A vizsgálatok mintegy 95 %-a esetében nem derül fény hivatali visszásságra.

Júniusban az ombudsman a második alkalommal kiosztott, jó közigazgatásért járó európai díjat a műanyagszennyezés csökkentésére és az egyszer használatos műanyagokkal kapcsolatos figyelemfelkeltésre irányuló bizottsági kezdeményezéseknek ítélte oda. A díj célja, hogy elismerje az uniós intézmények különböző szervezeti egységeinek olyan kezdeményezéseit, projektjeit és egyéb tevékenységeit, amelyek látható és közvetlen pozitív hatást gyakorolnak az emberek életére Európában és azon túl.

Októberben a Bizottság véleményt fogadott el az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló európai parlamenti rendelettervezetről (felülvizsgált ­alapokmány).

Decemberben a Parlament újraválasztotta Emily O’Reillyt európai ombudsmannak. Második megbízatása 5 évre szól.