Az európai beruházási terv

2015-ben az Európai Bizottság az Európai Beruházási Bank Csoporttal együtt elindította az európai beruházási tervet, amelynek középpontjában az Európai Stratégiai Beruházási Alap áll. Ez a finanszírozást új és innovatív módon közelítette meg. Az alapot az EU és az Európai Beruházási Bank Csoport 21 milliárd eurós kezdő kockázatviselési kapacitásával hozták létre, amellyel más, főként magánfinanszírozású forrásokat is mozgósítottak. Vitathatatlan sikere következtében az alapot 2018-ban továbbfejlesztették, 2020 végéig meghosszabbították, beruházási célértékét pedig 315 milliárd euróról legalább 500 milliárd euróra emelték fel. Az új szabályok megkönnyítik az alapból történő finanszírozás és az európai strukturális és beruházási alapok, illetve más uniós finanszírozási források kombinálását is.

Az EU-nak a foglalkoztatás, a növekedés és a beruházások fellendítése iránti elkötelezettsége 2018-ban kézzelfogható eredményeket hozott. A beruházási terv túltejesítette az eredeti célkitűzéseket és elvárásokat, és 2015 óta több mint 370 milliárd euró összegű beruházást mozgósított Európa-szerte, amelynek kétharmada magánforrásokból származik. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatásának köszönhetően 856 000 kis- és középvállalkozás részesül a finanszírozási eszközökhöz való jobb hozzáférés előnyeiből. A becslések azt mutatják, hogy az alap eddig már több mint 750 000 munkahely megteremtéséhez nyújtott támogatást, 2020-ra pedig a tervek szerint 1,4 millió új munkahely jön majd létre. A beruházási terv hatására eddig már 0,6%-kal növekedett az EU bruttó hazai terméke; ez a szám 2020-ra várhatóan eléri az 1,3%-ot.

Elindítása óta a beruházási terv 15 millió háztartásban segítette a nagy sebességű széles sávú internet kiépítését, hozzájárult félmillió megfizethető otthon felújításához vagy felépítéséhez, valamint 30 millió európai polgárnak biztosított jobb egészségügyi ellátást. A tervnek köszönhetően 7,4 millió háztartást láttak el megújuló energiával, a vasúti és a városi közlekedési infrastruktúra fejlesztése pedig éves szinten 95 millió utas kényelmét szolgálja. A támogatásokból valamennyi tagállam részesül, különösen a válság által leginkább sújtott országok.

A beruházási terv sikerét támogatja az Európai Beruházási Tanácsadó Platform, amely testre szabott támogatást nyújt több száz projektgazda számára, valamint a Beruházási Projektek Európai Portálja, amely a potenciális befektetők számára könnyű hozzáférést biztosít a kidolgozott projektekhez.

Gazdaságpolitika és költségvetési politika

Az európai gazdasági növekedést és munkahelyteremtést az EU gazdasági és költségvetési irányítási szabályai is támogatják. Az Unióban a gazdaságpolitikák összehangolása éves ciklusban, az úgynevezett európai szemeszter keretében történik. Ez minden év vége felé az éves növekedési jelentés közzétételével és az euróövezet gazdaságpolitikájára vonatkozó ajánlásra irányuló javaslattal indul. 2018 márciusában az Európai Bizottság gazdasági és társadalmi kihívásokat elemző országjelentéseket tett közzé valamennyi tagállamról Görögország kivételével, amely továbbra is élvezi a gazdasági kiigazítási program előnyeit.

Az országjelentések első alkalommal külön hangsúlyt fektettek a szociális jogok európai pillérének 2017 novemberében elfogadott prioritásaira. 2018-ban különös figyelmet fordítottak a munkaerő szakképzettségével kapcsolatos kihívások elemzésére és a tagállami szociális biztonsági hálók működésének módjára. Összességében a jelentések azt mutatták, hogy a tagállamok a tavalyi szakpolitikai ajánlások több mint kétharmada esetében legalább „némi haladást” elértek.

Azóta, hogy 2011-ben bevezetésre került a szakpolitikai koordináció európai szemeszterének ciklusa, a tagállamok a pénzügyi szolgáltatások terén, valamint a fiskális politika és a költségvetési irányítás terén tették a legnagyobb előrelépést. Jelentős előrelépést sikerült elérni a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés javításával, a foglalkoztatásvédelmi jogszabályokkal és a munkaszerződésekre vonatkozó keretszabályozással összefüggésben.

Májusban a Bizottság az országjelentésekben szereplő elemzése alapján szakpolitikai ajánlásokat fogalmazott meg az egyes tagállamok számára. Ezeknek az „országspecifikus ajánlásoknak” a központi eleme a fenntartható és inkluzív növekedés alapjainak hosszú távú megerősítése. A Bizottság felszólította a tagállamokat, hogy használják ki a kedvező gazdasági környezetet annak érdekében, hogy olyan strukturális reformokat hajtsanak végre, amelyek javítják az üzleti környezetet és a beruházási feltételeket, különösen a termék- és szolgáltatáspiaci reformok, az innováció támogatása, a kis- és középvállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása és a korrupció elleni küzdelem révén.

A tagállamoknak azt is javasolták, hogy erősítsék meg gazdasági ellenálló képességüket a hosszú távú kihívásokkal, például a demográfiai tendenciákkal, a migrációval és az éghajlatváltozással szemben.

A Bizottság azt is javasolta, hogy az országok olyan reformokat hajtsanak végre, amelyekkel felkészítik a munkavállalókat a jövőre, beleértve a jövő foglalkoztatási formáit és az egyre fokozódó digitalizációt. Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy csökkenteni kell a jövedelmi egyenlőtlenségeket, és munkalehetőségeket kell teremteni, különösen a fiatalok számára.

A tagállamok reformjainak támogatása érdekében a Bizottság javasolta egy reformtámogató program létrehozását is, amelyről az Európai Parlament és a tagállamok jelenleg tárgyalnak. A 25 milliárd eurós költségvetésű program célja a kiemelt reformok támogatása, valamint pénzügyi és technikai segítségnyújtás és tanácsadás.

Májusban a Bizottság felülvizsgálta az EU költségvetési szabályai kapcsán általa kiadott 2015-ös iránymutatásokat is. Az értékelés szerint a Bizottság rugalmasságról szóló iránymutatása segített megtalálni a megfelelő egyensúlyt a prudens költségvetési politika biztosítása és a gazdaság stabilizálása között. A becslések szerint ez a megközelítés az elmúlt négy évben 0,8%-kal járult hozzá az EU bruttó hazai termékének növekedéséhez, és 1,5 millió munkahely létrehozását eredményezte.

Az euróövezet összesített GDP-arányos hiányszintje a 2009. évi 6,2%-os csúcsértékéhez képest 2018-ban várhatóan a bruttó hazai termék 0,6%-ára csökkent. Az államadósság és a bruttó hazai termék aránya ugyanakkor a 2014-es 91,8%-ról 2018-ban várhatóan 86,9%-ra csökkent.

Az Európai Bizottság májusban számos lépést tett a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében. Köztük szerepelt a javaslat, hogy Franciaország esetében szüntessék meg a túlzotthiány-eljárást. Mivel Franciaország kikerült az eljárásból, 2018-ban egyetlen tagállam, Spanyolország maradt az Unió költségvetési végrehajtási eljárásainak hatálya alatt. 2011-ben ez még 24 országot érintett. Sok nehéz évet követően Görögország sikeresen lezárta gazdasági kiigazítási programját, biztosítva helyét az euróövezet és az Európai Unió szívében.

Az Európai Bizottság a válság alatt pénzügyi támogatásban részesülő országok esetében is folytatta a programot követő utólagos támogatások nyújtását. Ilyen ország volt Írország, Spanyolország, Ciprus, Portugália és Románia.

2018 márciusában az Európai Költségvetési Tanács, az Európai Bizottság független tanácsadó testülete nyilatkozatot adott ki, amelyben aggodalmának adott hangot a független dán gazdasági tanács koppenhágai térségből való tervezett áthelyezésével kapcsolatban. 2018 júniusában az Európai Költségvetési Tanács arra szólította fel a tagállamokat, különösen a magas államadóssággal rendelkező tagállamokat, hogy használják ki a kedvező gazdasági környezetet az államháztartás megerősítésére. 2018 októberében a testület közzétette második éves jelentését. A jelentés tartalmazta annak értékelését, hogy a 2017. évi értékelési ciklus során hogyan hajtották végre a Stabilitási és Növekedési Paktumot, a költségvetési döntéshozatal közösen elfogadott szabályait, továbbá javaslatokat tett a paktum egyszerűsítésére és hatékonyabbá tételére.

Az Európai Bizottság novemberben közzétett éves növekedési jelentése szerint az európai gazdaság 2019-ben várhatóan tovább bővül. A foglalkoztatás máris rekordszintre emelkedett (a munkavállalók száma elérte a 239 milliót), a munkanélküliség visszaesett a válság előtti szintre (6,8%), és ezáltal több mint 10 millió ember kapott lehetőséget a szegénységből vagy a társadalmi kirekesztettségből való kiemelkedéshez. A gazdaság növekedése azonban nem egyformán biztosít előnyöket minden polgár és ország számára, és a növekedést továbbra is veszélyezteti a globális instabilitás és több közép- és hosszú távú kihívás.

A tőkepiaci unió megvalósítása

A tőkepiaci unió a Bizottság egyik fő prioritása. Kiegészíti a bankuniót, segíti a gazdasági és monetáris unió megerősítését, és támogatja az euró nemzetközi szerepét. A tőkepiaci unió az európai gazdaság megerősítése és a munkahelyteremtést szolgáló beruházások ösztönzése terén is kiegészíti az európai beruházási tervet. Célja a tőkeforrások mozgósítása és eljuttatása minden uniós vállalkozáshoz, különösen azokhoz a kis- és középvállalkozásokhoz, amelyeknek forrásokra van szükségük a növekedéshez és bővüléshez.

A Bizottság májusban új szabályokra tett javaslatot annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások könnyebben jussanak piaci finanszírozáshoz. A kezdeményezés célja, hogy segítse az uniós vállalkozásokat abban, hogy könnyebben és olcsóbban juthassanak piaci alapú finanszírozáshoz, és ezáltal bővülhessenek. Más javaslatok arra irányulnak, hogy lendületbe hozzák a befektetési alapok határokon átnyúló piacát, előmozdítsák a fedezett kötvények mint hosszú távú finanszírozási források uniós piacának fejlődését, és nagyobb jogbiztonságot teremtsenek a határokon átnyúló értékpapírügyletekben részt vevő és követelésekkel rendelkező befektetők számára. Jelenleg jogilag nem egyértelmű, hogy melyik nemzeti jogot kell alkalmazni annak meghatározásakor, hogy a határon átnyúló követelésengedményezést követően ki a követelés tulajdonosa. A javasolt új szabályok egyértelműen meghatározzák, hogy melyik jog az irányadó e jogvitákban. Most az Európai Parlamenten és a Tanácson a sor, hogy ezeket a javaslatokat és egyéb javaslatokat a lehető leggyorsabban jogszabályokká alakítsák át a tőkepiaci unió megvalósítása érdekében.

A Bizottság és az Európai Beruházási Alap (az Európai Beruházási Bank Csoport része) ezenkívül elindított egy programot, a páneurópai kockázatitőke-alapok alapját, amely egy szándéknyilatkozati felhíváson alapul. A 410 millió euró összegű uniós finanszírozással támogatott hat részt vevő alap 2,1 milliárd euró értékű állami és magánberuházást hivatott generálni, ami pedig Európa-szerte várhatóan mintegy 6,5 milliárd euró értékű új beruházást fog eredményezni az induló és a felfutóban lévő innovatív vállalkozások javára, megduplázva ezzel az Európában jelenleg rendelkezésre álló kockázatitőke-forrásokat. Az uniós kockázatitőke-piacok korlátozottságát és egyenlőtlen fejlettségét gyakran említik mint olyan tényezőket, amelyek akadályozzák az uniós vállalatok innovációját és bővülését.

Júniusban a Bizottság új szabályokat fogadott el a biztosítók egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosításba történő befektetéseinek ösztönzésére. Az ilyen értékpapírosítás a finanszírozási források diverzifikálásának és a kockázat pénzügyi piaci szereplők közötti szélesebb körű elosztásának fontos eszköze. Ezek a szabályok a már elfogadott szabályokat kiegészítve a biztosítók egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosításba történő befektetéseinek ösztönzésére szolgálnak.

2018 végén a Parlament és a Tanács politikai megállapodásra jutott az önkéntes nyugdíjcélú megtakarításokat többek között határokon átnyúló összefüggésben is elősegítő páneurópai magánnyugdíjtermék legfontosabb elemeivel kapcsolatban. A magánnyugdíjtermék további nyugdíjcélú befektetési lehetőségeket kínál azon polgárok számára, akik erre igényt tartanak, kiegészítve a meglévő állami és foglalkoztatói nyugdíjrendszereket.

A torzulásoktól mentes verseny támogatása a növekedés és a beruházások elősegítése érdekében

Az uniós versenypolitika biztosítja, hogy az EU egységes piacán beruházni és gazdálkodni kívánó vállalkozások betartsák az Unió versenyjogi szabályait. 2018-ban a Bizottság folytatta a háztartásokat és a vállalkozásokat támogató versenyjogi szabályok érvényesítését, egyenlő versenyfeltételeket, szélesebb választékot és jobb árakat biztosítva a fogyasztók számára.

Decemberben új szabályokat és eszközöket fogadtak el annak érdekében, hogy a tagállami versenyhatóságok még hatékonyabban tudják betartatni az uniós trösztellenes szabályokat.

Az év során a Bizottság 393 összeolvadási határozatot, 10 antitröszt-határozatot, 4 kartellről szóló határozatot és 219 állami támogatási határozatot hozott, amelyek jelentős előnyökkel jártak az uniós fogyasztók számára, és hozzájárultak a növekedéshez. A Bizottság összesen több mint 6,3 milliárd euró összegben rótt ki bírságokat olyan vállalatokra, amelyek megsértették az EU versenyjogi szabályait, és az érintett tagállamok számára előírta nagyjából 1 milliárd eurónyi jogellenes és összeegyeztethetetlen támogatás visszafizettetését a kedvezményezett vállalkozásoktól. Az állami támogatással kapcsolatos esetek 91%-át egyszerűsített szabályok szerint, az általános csoportmentességi rendelet keretében kezelték, ami azt jelenti, hogy az állami támogatás helyi, regionális és nemzeti szinten is biztosítható a Bizottság bármilyen jellegű bevonása nélkül.

Fenntartható növekedés a munkahelyteremtés és a környezet támogatása érdekében

Az európai gazdaság fenntarthatóbbá tételére irányuló szélesebb körű erőfeszítések részeként a Bizottság januárban új stratégiát fogadott el a műanyagokkal kapcsolatban, amelynek célja a műanyag termékek tervezésének, előállításának, felhasználásának és újrahasznosításának átalakítása. Az új tervek szerint 2030-ig az uniós piacon lévő valamennyi műanyag csomagolásnak újrahasznosíthatónak vagy újrafelhasználhatónak kell lennie, az egyszer használatos műanyagok felhasználásának csökkennie kell, és a mikroműanyagok szándékos használatát is korlátozzák.

Májusban a Bizottság jogalkotási javaslatot terjesztett elő azzal a céllal, hogy a tengeri hulladék keletkezését annak forrásánál előzzék meg azáltal, hogy nagyobb figyelmet fordítanak a leggyakrabban az óceánokba kerülő tíz műanyag termékre, valamint az elveszett és elhagyott halászeszközökre. Decemberben az Európai Parlament és a Tanács ideiglenes politikai megállapodásra jutott az egyszer használatos műanyagokról szóló új uniós irányelvvel kapcsolatban, amely a tengeri hulladék kérdésével foglalkozó legambiciózusabb globális jogi eszköz. Az irányelv a különböző termékkategóriákra különböző intézkedéseket irányoz elő. Könnyen és megfizethető áron elérhető alternatívák esetén az egyszer használatos műanyag termékeket – például a műanyag evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, oxidatív biológiai úton lebontható műanyagból készült termékeket, expandált polisztirolból készült étel- és italtároló edényeket – kitiltják a piacról. Más termékek esetében a hangsúly a használatuk korlátozásán lesz tagállami csökkentési célú intézkedések, valamint a gyártókra vonatkozó tervezési és címkézési követelmények, illetve hulladékgazdálkodási és -eltávolítási követelmények előírása révén.

Szintén májusban a Tanács új hulladékra vonatkozó szabályokat fogadott el, hogy az EU világelső legyen a hulladékgazdálkodás és az újrafeldolgozás terén. A tagállamoknak 2025-ig a települési hulladékok legalább 55%-át, 2030-ig legalább 60%-át, 2035-ig pedig legalább 65%-át kell újrafeldolgozniuk. Egyéb jóváhagyott intézkedés többek között a hulladéklerakókra vonatkozó, 2035-ig szóló 10%-os plafon, a biohulladék kötelező szelektív gyűjtése, illetve az a szigorúbb rendszer, amelynek értelmében a gyártóknak fizetniük kell a legfontosabb újrafeldolgozható hulladékok összegyűjtéséért.

A műanyagokkal kapcsolatos európai stratégia keretén belül indított uniós szintű vállalási kampányt követően az Európai Bizottság novemberben előzetes értékelést adott ki, amely szerint az uniós ipar rendkívül elkötelezett a műanyagok újrafeldolgozása iránt – ha a vállalásokat teljes mértékben teljesítik, a kínálati oldalon 2025-ig legalább 10 millió tonna műanyagot hasznosíthatnak újra. A keresleti oldalon azonban eddig csak 5 millió tonnára várható igény, ami azt mutatja, hogy nagyobb erőfeszítésekre lesz szükség az újrafeldolgozott műanyagok jól működő uniós piacának megvalósításához.

Tovább dolgozik a Bizottság a fenntartható, körforgáson alapuló vízkészlet-gazdálkodás fejlesztésén, illetve azon, hogy minden európai számára elérhető legyen a biztonságos ivóvíz. Februárban került a jogalkotók elé az ivóvízről szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslat, melynek célja az ivóvíz minőségének javítása, a vízhez való általános hozzáférés bővítése, valamint annak elősegítése, hogy a fogyasztók megbízható információkhoz jussanak a vízellátással kapcsolatban. A javaslat egyúttal válasz volt a „Right2Water” nevű első sikeres európai polgári kezdeményezésre, amelyet 1,6 millióan támogattak. A cél az, hogy a fogyasztók a palackozott víz helyett a csapvizet válasszák, és ezáltal pénzt takarítsanak meg, valamint csökkentsék a folyókba és a tengerekbe kerülő műanyaghulladék mennyiségét és az üvegházhatásúgáz-kibocsátást.

2018 tavaszán a Bizottság javaslatokat terjesztett elő a fenntartható finanszírozásról, amelynek célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi szektor a fenntarthatóbb beruházások révén szerepet vállaljon a környezetvédelmi célkitűzések megvalósításában.

A kék gazdaság

A „kék gazdaság” fogalmába beletartozik minden óceánnal, tengerrel vagy tengerparti területtel kapcsolatos, szabályokon alapuló, fenntartható gazdasági tevékenység – a halászattól, hajóépítéstől és turizmustól kezdve az óceánenergián át a kék biotechnológiáig. 2018-ban a Bizottság közzétette első éves jelentését a gyorsan növekvő gazdasági ágazatról, amely 2030-ra globális szinten a kétszeresére fog nőni. A jelentés kiemeli, hogy a kék gazdaság évente több mint 560 milliárd eurós árbevételt generál, több mint 3,5 millió embernek ad munkát, és számos országban gyorsan növekvő ágazat. Az ágazatban foglalkoztatottak létszámának egyötödét a spanyol munkavállalók alkotják, őket követik az olaszok, az egyesült királyságbeliek és a görögök. Ez a négy tagállam együttesen a kék gazdasághoz kapcsolódó munkahelyek több mint felét biztosítja.

Regionális és várospolitika

A régiók és a városok jelentős szerepet játszhatnak a növekedés, a foglalkoztatás és a beruházások támogatásában. 2018-ban az EU további intézkedéseket hozott a versenyképességet és a munkahelyteremtést erősítő szakpolitikák támogatása, a társadalmi befogadás előmozdítása, valamint a kis- és középvállalkozások megsegítése érdekében regionális és helyi környezetben egyaránt. Számos kezdeményezés és stratégia végrehajtására került sor a növekedés és az innováció szélesebb körben történő ösztönzése érdekében, ideértve egy sor új 2018-as intézkedést is, amelyeknek az volt a célja, hogy további segítséget nyújtsanak Európa régióinak az „intelligens szakosodásban”, azaz az olyan résterületekre irányuló beruházásaikban, amelyekben a versenyképességük szempontjából fontos erősségeik rejlenek.

Ezek az intézkedések magukban foglalják a lemaradó régiókról szóló kezdeményezés folyamatos támogatását, valamint az ipari átalakulás által érintett régiókra irányuló új kezdeményezés végrehajtását. Ennek keretében 2018-ban a kísérleti intézkedésekhez tíz régió és két tagállam kapott szakértői tanácsokat és pénzügyi támogatást az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Klaszterek és Ipari Szerkezetváltás Európai Megfigyelőközpontja révén.

A Bizottság öt kohéziós politikai programot is kiválasztott, amelyek részt vesznek az adminisztratív kapacitás javítását célzó új kísérleti projektben. Görögországban, Lengyelországban, Spanyolországban, Horvátországban és Bulgáriában a programok a működésük javítása érdekében testre szabott támogatásban részesülnek. Az Európai Beruházási Tanácsadó Platform tanulmányt készített a legkülső régiók beruházási platformjairól, hogy azok jobban hozzáférhessenek a beruházási tervhez. Ezenkívül Réunion szigetén energetikai kérdésekkel foglalkozó, a Kanári-szigeteken pedig hulladékgazdálkodással foglalkozó munkacsoportokat hoztak létre, a „Horizont 2020” pedig egy olyan projektet finanszíroz, amely valamennyi legkülső régióban elősegíti a kutatási kiválóságot.

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz támogatásötvözési felhívása nyomán, amely a vissza nem térítendő támogatásokat az Európai Stratégiai Beruházási Alapból, az Európai Beruházási Banktól, a nemzeti fejlesztési bankoktól, illetve magánszektorbeli beruházóktól származó finanszírozással ötvözi, 35 projekt került kiválasztásra a biztonságos, tiszta és intelligens mobilitás területén, melyek összesen 405 millió euró összegű vissza nem térítendő támogatáshoz jutnak. Egy másik pályázati felhívásból az egységes európai égbolt és az európai légi közlekedés fejlesztését célzó projektek nyertek el összesen 290 millió euró támogatást. Az „Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatásra létesült közös vállalkozás (SESAR) keretében mintegy 9,5 millió eurónyi forrás jut a U-Space program pilóta nélküli légi járműkkel kivitelezett demonstrációs projektjeire, melyek középpontjában a drónok légi közlekedési rendszerbe való biztonságos és megbízható integrálása áll.

Finanszírozási lehetőségek, új partnerek és új piacok felkutatása a kis- és középvállalkozások számára

A kisvállalkozások az EU gazdaságának gerincét képezik. Az EU évről évre különféle finanszírozási és tanácsadási szolgáltatásokkal támogatja a kisvállalkozásokat. Az elmúlt években sikerült jelentős előrelépést elérni az európai kisvállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása terén. Az EU eddig mintegy 381 000 kisvállalkozást segített hozzá több mint 20,3 milliárd eurónyi forráshoz a kis- és középvállalkozások versenyképességét segítő COSME uniós program keretében, amelyhez az Európai Stratégiai Beruházási Alap nyújt kiegészítő támogatást.

A kutatás, az innováció és a technológia fellendítése

Tudományos kiválóság és áttörést hozó innováció

Az év folyamán a Horizont 2020 összesen 10 milliárd euró összegű pályázati felhívásokkal és egyéb fellépésekkel támogatta a kutatást és az innovációt. Példaként említhető a szén-dioxid-mentes társadalom felé való előrelépést szolgáló új generációs akkumulátorok kifejlesztésére kiírt, közel 200 millió eurós új pályázati felhívás; a körforgásos gazdaságról szóló csomaghoz fűződő gazdasági és környezeti előnyök összekapcsolására szánt közel 1 milliárd eurós támogatás; illetve az irreguláris migráció kiváltó okainak feltárására irányuló, mintegy 200 millió euróval támogatott kutatás, melynek eredményei az európai migrációs stratégiában hasznosulnak.

Emellett a köz- és a magánszféra között a tiszta energiákkal kapcsolatos innováció finanszírozása terén megvalósuló együttműködés ösztönzése jegyében – a Bill és Melinda Gates Alapítvánnyal 2018 őszén aláírt megállapodásnak köszönhetően – 100 millió eurós alap jött létre azon uniós innovátorok és vállalkozások támogatására, amelyek jelentős és tartós csökkenést képesek elérni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásában.

2018-ban nyilvánosan elérhetővé vált az európai nyílt tudományosadat-felhő, egy olyan, tudományágakon és határokon átívelő virtuális adattárolási, -megosztási és -felhasználási környezet, amely a becslések szerint 1,7 millió kutató és 70 millió szakember számára teszi elérhetővé a nyílt hozzáférésű adatok egyre bővülő körét.

Az EU és a világűr

A 2016-os európai űrstratégiára támaszkodva az EU folytatta a gazdaság és mindennapi életünk szempontjából alapvető fontosságú űrinfrastruktúra fejlesztését. 2018 júniusában a Bizottság 16 milliárd eurós űrprogramot terjesztett elő, amely tovább növelné az EU vezető szerepét a világűrben.

A Kopernikusz program világszinten a Föld-megfigyelési adatok legnagyobb szolgáltatója, amivel hozzájárul korunk olyan égető problémáinak kezeléséhez, mint a természeti katasztrófák és az éghajlatváltozás. A hetedik Kopernikusz-műhold 2018-as pályára állításával tovább nőttek az EU óceán-, föld- és légkörmegfigyelési kapacitásai. Az ugyancsak 2018-ban indított Kopernikusz adat- és információ-hozzáférési szolgáltatások egyszerű adathozzáférési, -feldolgozási és -letöltési lehetőséget biztosítanak az innovatív induló vállalkozásoknak és egyéb felhasználóknak, anélkül hogy be kellene ruházniuk költséges adattárolási és -feldolgozó létesítményekbe.

A Galileo, az EU műholdas navigációs programja pontos helymeghatározási, navigációs és időmeghatározási szolgáltatásokat kínál, melyek már az okostelefonok legújabb generációjával is elérhetőek, és nagyobb pontosságúak a korábbi, csak GPS-alapú rendszereknél. A 2018-ban pályára állított négy új műholddal (melyek egy gyermekrajzverseny nyerteseiről kapták a nevüket) tovább nőtt a Galileo teljesítménye, amely így közelebb került ahhoz, hogy teljesen független, önálló – világszerte 500 millió felhasználót vonzó – műholdas helymeghatározó rendszerré nője ki magát. A Galileo jeleit a közlekedési és vasúti irányítás, a légi közlekedés, a banki és mezőgazdasági tevékenységek területén használják, és hamarosan az önvezető autók is támaszkodni fognak rájuk.

Novemberben az Egyesült Államok Szövetségi Távközlési Bizottsága úgy határozott, hogy engedélyezi az Egyesült Államokban a Galileo-jel vételét. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok polgárai és vállalkozásai is használhatják a Galileo korszerű műholdas navigációs jeleit – hálózatba kapcsolt autók, intelligens órák, gazdálkodási tevékenységek vagy légijármű-navigáció céljára egyaránt.

A Galileo pontossága az egyik meghatározó tényezője a bajba jutott járművek lokalizálását lehetővé tevő e-segélyhívó rendszer hatékonyságának. Az e-segélyhívó rendszer, amely akár 60%-kal csökkentheti a sürgősségi segélyszolgálatok válaszadási idejét, az EU területén 2018. március 31. óta minden új gépjárműtípus kötelező tartozéka. Decemberben a Bizottság új intézkedéseket fogadott el, amelyeknek köszönhetően a Galileo jeleinek segítségével pontosabban meghatározható a vészhelyzetbe került emberek tartózkodási helye, ami hatékonyabbá teszi a mentési erőfeszítéseket. Az új szabályok értelmében az EU-ban értékesített valamennyi okostelefon képes lesz elküldeni a 112-es segélyhívó számot tárcsázó személy pontos tartózkodási helyét a segélyhívást fogadó segélyszolgálatnak.

Mivel a világűrhöz való hozzáférés stratégiai jelentőséggel bír, az EU e téren autonómiájának növelésére törekszik. 2018-ban az EU 10 millió eurós versenypályázatot írt ki a könnyű műholdakra szabott, alacsony költségű felbocsátási szolgáltatások gazdaságilag legéletképesebb megoldásaira. Az űrkutatáshoz kapcsolódó InnovFin tőkefinanszírozási kísérleti kezdeményezés mintegy 110 millió eurónyi forrást biztosít az űrágazatban megvalósuló beruházások ösztönzésére, növelve a kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok rendelkezésére álló kockázati tőkét.

Európai védelmi technológia

Az Európai Unió 2018-ban a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedés keretében 40 millió eurót fordított az innovatív védelmi technológiák és termékek együttműködésen alapuló kutatásainak finanszírozására.

Júliusban az EU elfogadta az új európai védelmi ipari fejlesztési programot, amely pénzügyi támogatást nyújt az európai védelmi iparnak az új termékek és technológiák fejlesztési szakaszában egyes, európai szinten kijelölt területeken. A program 2019-re és 2020-ra 500 millió eurós költségvetést irányoz elő az együttműködésen alapuló védelmi képességfejlesztési projektek társfinanszírozására.

Befektetés az emberekbe

2018-ban az EU ajánlást fogadott el a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés keretrendszeréről. Ebben megfogalmazott több szempontot, amelyek elősegíthetik a tanulószerződéses gyakorlati képzésben részt vevők megfelelő tanulási és munkakörülményeinek biztosítását.

Áprilisban az EU egyszerűsítette és korszerűsítette az Europass önéletrajzot, amely segít a felhasználóknak, hogy készségeiket és képesítéseiket átláthatóbb és világosabb formában prezentálják az egységes piac bármely pontján. Az Europass ugyanakkor a döntéshozókat is segíti a munkaerőpiaci igényekre és tendenciákra való jobb felkészülésben.

Az oktatási és képzési rendszerek reformja a legtöbb tagállamban prioritást élvez, és a 2018-as európai szemeszterben is előkelő helyen szerepelt. Az oktatás és képzés területén összesen húsz tagállam kapott országspecifikus ajánlást.

A hatékony oktatási és képzési rendszerek kiemelten fontos szerepet töltenek be, mivel biztosítják a fiatalok számára az ahhoz szükséges tudást, kompetenciákat és készségeket, hogy olyan munkát találjanak, amelyben ki tudnak teljesedni, és független, elkötelezett polgárokká válhatnak. Másik fontos szerepük, hogy a munkavállalók számára lehetőséget nyújtanak, hogy továbbfejlesztett készségek birtokában lépést tudjanak tartani a változó munkamódszerekkel és munkaerőpiaci igényekkel, és hozzá tudjanak járulni a termelékenység és a növekedés fokozásához.

A Bizottság 2018 első felében hat konkrét szakpolitikai intézkedést terjesztett elő az európai oktatási térség kiépítésével kapcsolatban, melynek 2025-ig kellene befejeződnie. 2018 májusában a Tanács ajánlást fogadott el az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról, amelyek segíthetik, hogy minél több ember elsajátítsa a 21. századi élethez és munkához nélkülözhetetlen alapvető készségeket; egy további ajánlás a közös értékek, az inkluzív oktatás és a tanítás európai dimenziójának előmozdításáról szól. 2018 novemberében a Tanács a képesítések és a külföldi tanulmányi időszakok eredményeinek automatikus kölcsönös elismerésére irányuló intézkedéseket fogadott el. A koragyermekkori nevelésre és gondozásra, illetve a nyelvtanításra és nyelvtanulásra vonatkozó intézkedések vitája folyamatban van. Szintén napirenden van az uniós polgárok digitális készségeinek fejlesztésére irányuló cselekvési terv végrehajtása, valamint az új technológiák oktatásban és tanulásban való alkalmazásának kérdése.

Emberek közötti kapcsolatteremtés

Európa 2018-ban ünnepelte a kulturális örökség európai évét, melynek célja az volt, hogy minél többen fedezzék fel és tegyék magukévá Európa gazdag és sokszínű kulturális örökségét, és ezáltal megerősödjön a polgárokban a közös európai térséghez tartozás érzése. Az év során több mint 7,5 millió ember vett részt a 37 országban szervezett több mint 13 000 rendezvényen. Hogy az európai év 2018 után is tartós hatást fejtsen ki, a Bizottság december 7-én 60 intézkedést terjesztett elő a kulturális örökség hosszú távú támogatására és védelmére vonatkozóan.

2018-ban a több mint 2,7 milliárd euróval gazdálkodó Erasmus+ oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram keretében megközelítőleg 600 000 fiatal, illetve az oktatási intézmények és ifjúsági szervezetek 190 000 munkatársa vett részt tanulási tevékenységekben. Márciusban a Bizottság az Erasmus+ virtuális csereprogram elindításával online változatban is elérhetővé tette mobilitási programját a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása jegyében, legalább 25 000 fiatalnak biztosítva lehetőséget készségeinek digitális tanulási eszközök révén történő fejlesztésére. Májusban a Bizottság a következő, 2021–2027-es időszak hosszú távú költségvetésére vonatkozó javaslatában 30 milliárd euróra növelte az Erasmus program finanszírozását, ami a keretösszeg megkétszerezését, a támogatható személyek megháromszorozását jelenti.

DiscoverEU

2018 júliusa és októbere között mintegy 15 000 fiatal élhetett a DiscoverEU utazási igazolvány kínálta lehetőségekkel. Az új kezdeményezés lehetővé tette számukra, hogy jobban megértsék Európa sokszínűségét és kulturális gazdagságát, új barátságokat kössenek és megerősítsék európai identitástudatukat. Novemberben a fiatalok újabb generációja kapott lehetőséget arra, hogy 2019-re ingyenes utazási igazolványt igényeljen. A Bizottság a 2020 utáni időszakra a program jelentős bővítését javasolta.

Az Európai Szolidaritási Testület

Októberben az Európai Szolidaritási Testület új lendületet kapott, miután az EU elfogadta a kezdeményezés külön jogalapját és a következő 3 évre szóló költségvetését. December végéig csaknem 100 000 fiatal regisztrált, és 11 000-en vettek részt szolidaritási tevékenységekben Európa-szerte. A Bizottság júniusban új programot javasolt az Európai Szolidaritási Testület számára a 2020 utáni időszakra, melyhez 1,26 milliárd eurós költségvetést rendelt a testület által kínált lehetőségek bővítésére. Ennek köszönhetően 2021 és 2027 között legalább 350 000 európai fiatal veheti ki a részét önkéntesként (akár nem uniós országokban zajló humanitárius segítségnyújtási műveletek keretében), gyakornokként vagy munkavállalóként a rászoruló közösségek segítéséből.

Az emberi egészség védelme és a gazdaság támogatása

2018 decemberében az európai egészségügyi miniszterek elfogadták az oltóanyagokkal megelőzhető betegségek elleni küzdelem terén folytatott uniós együttműködés megerősítésére előterjesztett bizottsági ajánlást. Az ajánlás három fő pillérre összpontosít: a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság leküzdésére és az átoltottság javítására; az EU-n belüli fenntartható oltási politikákra; valamint az uniós koordinációra és a globális egészségügyi helyzethez való hozzájárulásra.

A Bizottság és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet által novemberben közzétett, Egészségügyi pillanatkép: Európa 2018-ban című jelentés kiemelte a mentális egészség javításának, illetve a mentális zavarok megelőzésének fontosságát, mely utóbbiak a szociális következményeken túl a becslések szerint az EU GDP-jének több mint 4%-át emésztik fel. A jelentésből az is kiderült, hogy a várható élettartam folyamatos növekedése lelassult, és megmaradtak az egyes országok közötti és az országokon belüli széles szakadékok, ami különösen sújtja az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezőket. A jelentés a kockázati tényezők – köztük a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az elhízás – hatékonyabb kezelését, a korai halálozások csökkentését, az ellátáshoz való általános hozzáférés biztosítását, valamint az egészségügyi rendszerek ellenálló képességének növelését szorgalmazta. A Bizottság ezzel a jelentéssel indította útjára a második „Egészségügyi helyzet az Európai Unióban” tudásciklust, amely az EU egészségügyi helyzetére és rendszereire vonatkozó összehasonlító adatok és ismeretek elemzésével és megosztásával támogatja az egészségügyi hatóságokat a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalban.

Az egészségügyi helyzethez kapcsolódó kétéves tudásciklus előkészítése során a Bizottság szorosan együttműködött a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel és az Egészségügyi Rendszerek és Politikák Európai Megfigyelőközpontjával.

Az EU továbbra is nagy hangsúlyt helyez a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra, ezért javaslatában újabb öt rákkeltő vegyi anyag esetében írja elő a munkavállalói kitettség korlátozását. Ez a javaslat több mint 1 millió európai munkavállaló egészségének védelmét kívánja szolgálni.

A méhek és egyéb beporzók védelmében az EU újabb korlátozásokat fogadott el három neonikotinoid használatára vonatkozóan, melyek a növényvédő szerekben alkalmazott, nikotinhoz hasonló vegyi hatóanyagok. 2018 decemberétől az érintett termékek kültéri használatára teljes tilalom van érvényben, beltéri használatuk pedig kizárólag az állandó üvegházakban engedélyezett. Ezzel párhuzamosan megszületett a vadon élő beporzó rovarok pusztulásának kezelésére irányuló első uniós kezdeményezés.

Eredményközpontú uniós költségvetés

A 2018-as uniós költségvetés az európai prioritások megvalósítására, azaz a munkahelyteremtés – ezen belül is az ifjúsági foglalkoztatás – ösztönzésére, valamint a növekedés és a stratégiai beruházások fellendítésére összpontosított. Emellett továbbra is hangsúlyos szerepet kaptak benne a migrációs és biztonsági kihívások kezelését célzó erőfeszítések az EU-n belül és kívül egyaránt.

Az előirányzott forrásoknak közel a fele (77,5 milliárd euró) az európai gazdaság megerősítését, a munkahelyteremtést, valamint a vállalatok, kutatók és egyetemek globális versenyképességének növelését szolgálta. Az Unió jelentős forrásokkal támogatta a mezőgazdaságot és a vidéki területeket (közös agrárpolitika), a régiókat (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Kohéziós Alap), a kutatást és az innovációt (Horizont 2020), a kis- és középvállalkozásokat (a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program), az oktatást, a képzést és az ifjúságpolitikát (Erasmus+), valamint a közlekedést és a digitális infrastruktúrát (Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz).

Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés az ifjúsági munkanélküliség problémájának kezelésére 350 millió eurót irányozott elő a fiatalok támogatására és munkalehetőségeinek javítására. 2018-ban az EU újabb 2 milliárd eurót különített el az Európai Stratégiai Beruházási Alapra, hogy folytathassa a magánberuházások sikeres mozgósítását a stratégiai európai projektek érdekében. 59,2 milliárd eurónyi forrás jutott a fenntartható növekedés előmozdítására a mezőgazdasági termelők, a halászat, az éghajlatpolitika és a biológiai sokféleség támogatásának formájában.

A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló hosszú távú uniós költségvetés

A tagállamokkal és az európai polgárokkal folytatott több hónapos konzultációt követően májusban a Bizottság előterjesztette a 2021–2027-es időszakra szóló hosszú távú költségvetésről szóló javaslatát.

Ezt az ágazati programokra és alapokra vonatkozó teljes körű javaslatcsomag követte. A hosszú távú költségvetésről szóló javaslat az EU vezetői által 2018 februárjában az elkövetkező évtizedre vonatkozóan elfogadott uniós célkitűzéseket fordítja le a költségvetési számok nyelvére. A javasolt költségvetés az EU prioritásainak hatékony megvalósítása érdekében vegyesen javasol új eszközöket és a meglévő programok korszerűsítését. Megteremti az eszközeit annak, hogy az EU megfelelő válaszokat tudjon adni az olyan alapvető kihívásokra, mint az ifjúsági munkanélküliség, a migráció, a biztonság, vagy a technológiai és a digitális átállás. A javaslatban foglalt egyszerűsített költségvetés szorosan kapcsolódik a szakpolitikai prioritásokhoz (ld. még az EU jövőbeli hosszú távú költségvetéséről szóló külön fejezetet).

InvestEU

Az európai beruházási terv sikerére tekintettel az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a következő hosszú távú költségvetésben (2021–2027) az összes uniós finanszírozási program ugyanazt a modellt kövesse. Az elképzelés szerint az EU által jelenleg kínált számos finanszírozási program egy nagy, átfogó program, az InvestEU program ernyője alá kerülne. A beruházási terv mintájára az InvestEU program is egy alapból, egy tanácsadó platformból és egy beruházási portálból tevődne össze. Az InvestEU Alaphoz az EU 38 milliárd eurós garanciát rendelne az uniós költségvetésből arra a célra, hogy stratégiai szempontból fontos projekteket támogasson az EU-ban olyan ágazatokban, mint a fenntartható infrastruktúra; a kutatás, az innováció és a digitalizálás; a kis- és középvállalatok; illetve a szociális beruházás és készségek. Becslések szerint az alap hét év alatt több mint 650 milliárd eurónyi további beruházást generál.

A kutatás, az innováció és a technológia fellendítése

A Bizottság fontos törekvése a kutatásba irányuló beruházások fellendítése, hogy Európa a globális kutatás és innováció élvonalában maradhasson, ezért az új Horizont Európa program keretében 100 milliárd eurós keretet javasolt a kutatásra és az innovációra a 2021 és 2027 közötti időszakra. A Bizottság javaslata 16 milliárd euró uniós beruházást irányoz elő az EU űrprogramjába az űrtechnológiában elfoglalt vezető hely megerősítése céljából. A Bizottság az Európai Védelmi Alaphoz 13 milliárd eurós költségvetést rendelt. Ezzel az EU a védelmi kutatási és technológiai beruházások tekintetében Európa négy legjelentősebb szereplője közé kerül.

A mezőgazdaság és a tengeri gazdaság a növekedés szolgálatában

A Bizottság javaslata a 2021 és 2027 közötti időszakra is erőteljes támogatást irányoz elő az uniós mezőgazdaság és a vidéki területek számára, 365 milliárd eurót rendelve a közös agrárpolitika céljaihoz. A közös agrárpolitikára irányuló javaslatok az egyszerűsítésre és korszerűsítésre helyezik a hangsúlyt, hogy az agrárpolitika meg tudjon felelni a jövő kihívásainak. A mezőgazdasági jövedelem, az élelmezésbiztonság és a környezetvédelem hagyományos célkitűzései mellett olyan új társadalmi igények is megjelennek a tervezetben, mint a biztonságos, tápláló és fenntartható élelmiszerek, az élelmiszer-hulladék csökkentése és az állatjólét. A Bizottság tervei új partnerséget javasolnak az EU és a tagállamok között. Míg az EU közös célkitűzéseinek teljesítéséhez és az egységes piac zavartalan működéséhez szükséges döntések továbbra is uniós szinten születnek meg, a tagállamok a mezőgazdasági termelők és a vidéki területek igényeinek megfelelően jelölhetnek ki és tervezhetnek meg egyes szakpolitikai intézkedéseket.

A Bizottság emellett javaslatot tett egy új, 6,14 milliárd euróval gazdálkodó Európai Tengerügyi és Halászati Alapra, amely a tengeri gazdaság erőteljes támogatását szolgálja, a fokozott egyszerűsítés és eredményközpontúság jegyében. Az alap olyan új tengeri piacokba, technológiákba és szolgáltatásokba is beruházna, mint az óceánenergia és a tengeri biotechnológia. Az eddiginél több támogatás jutna a part menti közösségeknek, illetve az alap továbbra is támogatná az európai halászati ágazatot, s ezen belül is kiemelten a kisüzemi halászatot.

A kohéziós politika jövője

A Bizottság javaslata értelmében a 2021–2027 közötti időszakban 373 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező kohéziós politikai alapok az európai gazdaság modernizálását, intelligensebb, környezetbarátabb és összekapcsoltabb működését, illetve az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra való átállítását helyezik az előtérbe. A szabályok ezen a területen is egyszerűsödnének, a hét alapra ugyanaz a szabályrendszer vonatkozna, és a Bizottság rugalmasabbá tenné az eljárásokat.

Befektetés az emberekbe

A Bizottság javaslata egy új és továbbfejlesztett Európai Szociális Alap révén az Unió szociális dimenziójának további erősítésére törekszik. Az új ESZA+-ra 101,2 milliárd eurót irányozna elő, ami a jelenleginél jóval nagyobb részesedést jelent a teljes kohéziós költségvetésből. Ez várhatóan növelné a szociális beruházások láthatóságát és hatását. Az ESZA+, az Erasmus és az Európai Szolidaritási Testület együttesen potenciálisan több mint kétszeresére növeli a fiatalok támogatására szánt forrásokat a jelenlegi pénzügyi kerethez képest. Ezzel párhuzamosan az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap is megújulna, hatálya kibővülne, és felső összeghatára a jelenlegi időszakban rögzített évi 170 millió euróhoz képest évi 225 millió euróra emelkedne.

A digitális egységes piac megvalósítása

Az Európai Bizottság által 2015 óta előterjesztett 30 jogalkotási kezdeményezés közül 23-at fogadott el az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság. A Bizottság további hét, a digitális egységes piac további kiépítésére irányuló javaslata egyelőre az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyására vár.

2018-ban számos jelentős digitális kezdeményezés született. Januárban elindult a #SaferInternet4EU elnevezésű, az online biztonság, a médiaműveltség és a kiberhigiénia megerősítését szolgáló figyelemfelkeltő kampány. Szeptemberben hatályba lépett az elektronikus azonosításra vonatkozó uniós jogszabály (eIDAS-rendelet). Októberben a tagállamok olyan jogszabályokat vezettek be, amelyek a látássérült vagy egyéb fogyatékossággal élő személyek igényeihez igazított formátumok révén megkönnyítik számukra a nyomtatott anyagokhoz való hozzáférést, a decemberben életbe lépett új jogszabályok pedig megtiltották az egységes piacon belül a területi alapú, indokolatlan tartalomkorlátozást.

Film és zene határok nélkül

Az új hordozhatósági szabályoknak köszönhetően 2018. április óta az európaiak tartózkodási helytől függetlenül az egész EU-ban hozzáférhetnek azokhoz az (audiovizuális és zenei) tartalmakhoz, amelyekre a hazájukban előfizettek. Májusban a Bizottság bejelentette, hogy létrehozza az európai filmek online jegyzékét, amellyel az európai filmművészet ismertségét kívánja növelni. Ennek kísérleti változata október óta elérhető.

2018 júniusában az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság politikai megállapodást ért el az egész audiovizuális ágazat (ezen belül a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások és a videómegosztó platformok) számára méltányosabb szabályozási környezetet teremtő felülvizsgált szabályokról. A szabályok támogatják az európai audiovizuális alkotások előállítását, és garantálják az audiovizuális szabályozó szervek függetlenségét.

Biztonságosabb és egyszerűbb online vásárlás

Az e-kereskedelem szempontjából nagy jelentőséggel bíró, a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokról szóló új rendelet májusban lépett hatályba. A határokon átnyúló csomagkézbesítés magas árai terheket rónak a fogyasztókra és a kiskereskedőkre – különösen a kis- és középvállalkozásokra – egyaránt, és hátráltatják az EU-n belüli online kereskedelmet.

Az online bizalom növelése és a digitális egységes piac kiépítése

A belső piacon belüli készpénzmentes tranzakciók elektronikus azonosítására vonatkozó szabályok a szabadság új dimenzióját nyitják meg az európai polgárok előtt: a bejelentett elektronikus azonosítás alkalmazásával a polgárok az EU egész területén biztonságosan hozzáférhetnek a digitális szolgáltatásokhoz, legyen szó külföldi egyetemre történő beiratkozásról, elektronikus egészségügyi nyilvántartásban szereplő adatok lekéréséről, vállalkozás bejegyeztetéséről, az adóbevallás online kitöltéséről vagy digitális bankszámlanyitásról.

A 2018. december óta hatályos új jogszabályok tiltják a területi alapú indokolatlan tartalomkorlátozást, illetve az ügyfél állampolgársága, lakóhelye vagy székhelye alapján történő egyéb megkülönböztetést. Lehetővé teszik ugyanakkor a polgárok és a vállalkozások számára a más tagállambeli honlapokhoz való hozzáférést, és biztosítják, hogy ugyanazokhoz az árukhoz és szolgáltatásokhoz juthassanak hozzá, mint a helyi vásárlók. A Bizottság időközi jelentést is készített a kiskereskedelmi barangolási többletdíjak 2017. évi eltörlésének hatásairól.

Az EU adatgazdaságában rejlő lehetőségek teljes körű kibontakoztatása

Az akadályok lebontása hozzájárul ahhoz, hogy 2015 és 2020 között az európai adatgazdaság értéke a kétszeresére – a bruttó hazai termék 1,9%-áról annak 4%-ára – emelkedjen. Az előrejelzések szerint 2020-ra 10,4 millió foglalkoztatottja lesz az uniós adatgazdaságnak. A jelenleg érvényben lévő adatlokalizálási előírások eltörlése csökkenteni fogja az adatszolgáltatással kapcsolatos költségeket és nagyobb rugalmasságot biztosít a vállalkozások számára adatgazdálkodási és adatelemzési tevékenységeikhez, miközben bővíti az érintett szolgáltatások felhasználását és az elérhető szolgáltatók körét.

Mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia már ma is mindennapi életünk része – legyen szó az orvosoknak a gyorsabb és pontosabb diagnózis felállításához nyújtott támogatásról, vagy a mezőgazdasági termelők segítéséről abban, hogy kevesebb növényvédő szert használjanak. Ezenkívül a közigazgatási szervek is igénybe veszik a polgárok igényeinek személyre szabott megválaszolásához, illetve a közlekedési balesetek számának visszaszorítását is elősegíti. A mesterséges intelligencia az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és a természeti veszélyek előrejelzéséhez is hozzájárul.

A Bizottság 2018 áprilisában uniós megközelítés kidolgozását javasolta a mesterséges intelligenciába történő állami és magánberuházások növelése, a társadalmi-gazdasági változások előkészítése, valamint az új technológiákkal kapcsolatos felelősségi kérdések megfelelő etikai és jogi keretének biztosítása érdekében. Az uniós megközelítés célja az uniós és nemzeti szintű beruházások hatásának maximalizálása, az együttműködés ösztönzése, a bevált gyakorlatok cseréje, valamint a jövőbeni közös lépések meghatározása, amelyek biztosítják az EU globális versenyképességét ezen a területen.

Júniusban a Bizottság kinevezte a mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű szakértői csoportot, és felállította a mesterséges intelligenciával foglalkozó európai szövetséget, amely több érdekelt felet tömörítő online közösségként nyitva áll valamennyi, a mesterséges intelligencia iránt érdeklődő személy előtt.

Az áprilisi közleményt követően tavaly decemberben a Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben összehangolt tervet terjesztett elő az „európai termék” mesterséges intelligencia fejlesztésének és használatának ösztönzésére. A terv célja annak biztosítása, hogy a nemzeti és uniós szintű intézkedések kiegészítsék egymást és szinergiákat alkossanak a mesterséges intelligencia előnyeinek uniós szinten való teljes körű kihasználása érdekében. A terv a következő négy kulcsfontosságú területen javasolt együttes fellépést: a beruházások növelése, a rendelkezésre álló adatok bővítése, a tehetségek támogatása és a bizalom erősítése. Emellett stratégiai keretet biztosít a mesterséges intelligenciával kapcsolatos nemzeti stratégiákhoz. Az EU arra ösztönzi az uniós országokat, hogy 2019 közepéig dolgozzák ki a mesterséges intelligenciával kapcsolatos nemzeti stratégiáikat az uniós szinten elvégzett munka alapján.

Ezzel párhuzamosan a Bizottság 66 millió eurót ítélt oda a kis- és középvállalkozások digitalizálását uniós szinten segítő, robotikával kapcsolatos projekteknek.

Egy 52 tagú független szakértői csoport tavaly decemberben elkészítette a mesterséges intelligencia fejlesztésére és használatára vonatkozó etikai iránymutatásokat, melyeket a mesterséges intelligenciával foglalkozó szövetség vitat meg, véglegesítésük pedig 2019-ben várható. A szakértői csoport 2019 tavaszán szakpolitikai ajánlásokat is megfogalmaz majd.

Világszínvonalú szuperszámítógép-infrastruktúra kiépítése Európában

A Bizottság 2018 januárjában bemutatta az „európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozás” létrehozására irányuló terveit. Az új jogi és finanszírozási struktúra egyesíti a szuperszámítógép- és adatinfrastruktúra kiépítéséhez szükséges uniós és tagállami forrásokat, valamint ösztönzi az e területen folyó kutatást és innovációt azzal a céllal, hogy Európa a világ három fő szuperszámítógépes hatalma közé kerülhessen. Szeptemberben a tagállamok támogatták a Bizottság javaslatát, így a közös vállalkozás novemberben megkezdte működését. Feladata, hogy (a következő hosszú távú uniós költségvetésből előirányzott keret felhasználásával) olyan infrastruktúrát építsen ki és helyezzen üzembe Európa-szerte, amely javítja a kutatási és ipari szektorok adatfeldolgozási kapacitását, valamint támogatja az innovációt a szuperszámítógépes technológiák, hardverek és szoftverek terén. Mindez számos területen eredményezhet pozitív hatásokat, például az egészségügy, a megújuló energia, a gépjárművek biztonsága és a kiberbiztonság terén.

Az adatok jobb hozzáférhetősége és újrafelhasználhatósága

Áprilisban a Bizottság javasolta, hogy a közszféra információinak felhasználásáról szóló irányelv hatálya terjedjen ki az állami vállalatok által tárolt adatokra is, és korlátozzák az adataik további felhasználásáért felszámítható díjakat. Ennek célja az állami finanszírozás révén nyert kutatási eredmények újrafelhasználhatóságának megkönnyítése, valamint a tagállamok rászorítása arra, hogy dolgozzanak ki a nyílt hozzáférést biztosító intézkedéseket. Az új szabályok adott esetben technikai megoldásokat írnak elő az adatokhoz való valós idejű hozzáférés biztosítása érdekében.

Áprilisban a Bizottság új ajánlásokat fogalmazott meg a 3. adatgazdasági csomag részeként a tudományos információkhoz való hozzáféréssel és azok megőrzésével kapcsolatos technológiai változások kezelésére. Az ajánlások iránymutatást adnak a nyílt tudományhoz kapcsolódó célkitűzésekkel összhangban lévő nyílt hozzáférési politikák végrehajtására, a kutatási adatokra és az adatkezelésre, az európai nyílt tudományosadat-felhőre, valamint a szöveg- és adatbányászatra vonatkozóan. Az ajánlások emellett ösztönzőket is javasolnak, valamint meghatározzák a nyílt tudományos kutatómunka végzéséhez szükséges készségeket és azok elsajátításának módját.

A nem személyes adatok szabad áramlása

Decemberben új jogszabályok léptek életbe, amelyek az EU egész területén lehetővé teszik a nem személyes adatok indokolatlan korlátozások nélküli tárolását és feldolgozását. Az új szabályok eltörlik az adatok szabad áramlását gátló akadályokat, ami ösztönzőleg fog hatni az Unió gazdaságára, 2020-ra pedig a bruttó hazai terméknek akár 4%-át is elérheti majd az európai adatgazdaság. A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot minden fenntartott vagy tervezett adatlokalizálási korlátozásról, melyeket csak egyes, korlátozott körű speciális helyzetekben, az arányosság elvével összhangban alkalmazhatnak. A hatóságok ellenőrzési célból hozzáférhetnek az adatokhoz függetlenül attól, hogy azokat az EU-n belül hol tárolják vagy kezelik. A jogszabályok emellett ösztönzik a felhőszolgáltatásokra vonatkozó magatartási kódexek létrehozását is, amelyek megkönnyítik a felhőszolgáltatók közötti, egyértelmű határidők mellett történő váltást.

Lépést tartani a blokklánccal

A Bizottság az Európai Parlament támogatásával februárban útjára indította az Uniós Blokklánc Megfigyelőközpontot és Fórumot, amely a változások nyomon követésével foglalkozik, és a „blokklánc” (a digitális hálózaton terjesztett információcsoportok tárolásával kapcsolatos technológiák) európai érdekeltjeinek szerepvállalását fogja ösztönözni.

.eu felső szintű domainnév

Decemberben megállapodás született a 2002-ben létrehozott .eu felső szintű domainnév új szabályairól. A domainnév megkönnyíti az európai vállalkozások és polgárok részvételét az elektronikus kereskedelemben, továbbá elősegíti a digitális egységes piac fellendülését is. Az új szabályozás célja, hogy időtálló, rugalmas és átlátható internetirányítási rendszert hozzon létre az érdekeltek teljes körű bevonásával. Az egyik legfőbb újdonság, hogy a javaslat szerint az uniós polgároknak lakóhelytől függetlenül bárhol lehetőségük nyílik az .eu domainnevek bejegyzésére.

E-egészségügy

Áprilisban a Bizottság bemutatta az egészségügy és az ellátás digitális átalakításával kapcsolatos elképzeléseit. Ennek alapján a Bizottság három kiemelt területen fogja támogatni az uniós szintű együttműködést: a polgárok biztonságos hozzáférése az egészségügyi adatokhoz, a határokon átnyúlóan is; személyre szabott orvoslás és betegségmegelőzés európai szintű adatmegosztás révén; a polgárok szerepének erősítése a digitális eszközök és a személyközpontú ápolás segítségével. Első lépésként 2019 elejétől számos, e területen élen járó tagállam megkezdi az e-receptek és a digitális betegadatlapok bevezetését. 2018 novemberében 19 európai ország írta alá a genomikus információkhoz való határokon átnyúló hozzáférésről szóló nyilatkozatot.

Összekapcsoltság és digitális vállalkozói készségek

Januárban a Bizottság elfogadta a digitális oktatási cselekvési tervét, amelynek célja annak biztosítása, hogy valamennyi uniós polgár egyenlő mértékben részesüljön az otthon, az iskolában és a munkahelyen elérhető online tanulási lehetőségekből. A kezdeményezések között szerepel az iskolák nagy sebességű széles sávú internetkapcsolattal való támogatása, a Selfie elnevezésű új önértékelési eszköz kialakítása az iskolákban a technológia oktatási és tanulási célú alkalmazása terén, valamint a #SaferInternet4EU elnevezésű figyelemfelkeltő kampány. Ez utóbbi kampány február 6-án, a biztonságosabb internet napján indult. Célja a gyermekek online biztonságára való figyelemfelhívás és az olyan témák feldolgozása, mint az internetes zaklatás, az álhírterjesztés, a szexting, a káros online tartalmak, a kritikus gondolkodás, a médiaműveltség, a digitális készségek, valamint a kiberbiztonságot érintő bevált gyakorlatok.

Novemberben meghirdették a WiFi4EU elnevezésű uniós kezdeményezés első pályázati felhívását, ami jelentős lépés az ingyenes európai wifi-hotspotok létesítését támogató program megvalósításában. A WiFi4EU program költségvetése 120 millió euró a 2018 és 2020 közötti időszakban. A program támogatást nyújt a wifi-berendezések nyilvános helyeken, például parkokban, tereken, középületekben, könyvtárakban, egészségügyi központokban és múzeumokban történő kiépítéséhez.

Beruházás a széles sávú infrastruktúrába

Júniusban az Európai Parlament és a Tanács politikai megállapodásra jutott az uniós távközlési szabályok naprakésszé tételéről. Az új Európai Elektronikus Hírközlési Kódex az EU egész területén fel fogja lendíteni a nagyon nagy kapacitású hálózatokba történő beruházásokat, beleértve a távoli és vidéki területeket is. A Kódexről szóló megállapodás többek között határidőt jelölt ki arra (2020-ig), hogy meddig kell a tagállamoknak elérhetővé tenniük az 5G szolgáltatások kiépítéséhez szükséges legfőbb rádiófrekvenciákat. A Kódex decemberben lépett hatályba. Az Európai Bizottság egy olyan eszköztárat is bemutatott, amely nagyobb hozzáférést biztosít a széles sávú internetszolgáltatásokhoz a távoli és vidéki területeken, ahol a lakosság mindössze 40%-a rendelkezik gyors internetkapcsolattal, szemben a 76%-os uniós átlaggal.

„Digitális lehetőségek” gyakornoki program

Ez az uniós finanszírozású képzési kezdeményezés segíti a vállalkozásokat abban, hogy megfelelő digitális készségekkel rendelkező munkavállalókat találjanak üres álláshelyeik betöltésére. A Bizottság áprilisban útjára indította a Horizont 2020 programból finanszírozott és az Erasmus+ alá tartozó kísérleti projektet, melynek keretében 6000 gyakornoki helyet hirdetett meg a kiberbiztonság, a big data technológia, a kvantumtechnológia, a gépi tanulás és a digitális marketing területén.

Nők a digitális ágazatban

A Bizottság felismerte, hogy a nemek közötti digitális szakadék nagyon jelentős társadalmi és gazdasági következményeket von maga után, ezért útjára indította a „Nők a digitális ágazatban” elnevezésű stratégiát, amely a nők digitális társadalomban való szerepvállalásának fontosságára hívja fel a figyelmet. A stratégia célja, hogy elősegítse a nők digitális gazdaságban betöltött szerepének teljes mértékű kiaknázását, amit a médiában megjelenő sztereotípiák elleni fellépés és a pozitív példaképek népszerűsítése; a digitális készségek és az oktatás nők körében való népszerűsítése; valamint a nők digitális vállalkozói készségeinek és innovációjának támogatása által kíván megvalósítani.

Nemzetközi együttműködés

Februárban a Bizottság elfogadta a nyugat-balkáni stratégiát, amely hat kiemelt kezdeményezést indított útjára. Ezek között szerepel az a kezdeményezés is, amely az Unió hat nyugat-balkáni partnerének nyújt segítséget a sikeres digitális átállásban. A Nyugat-Balkánra vonatkozó digitális menetrend júniusban indult el azzal a céllal, hogy a régió polgárai részesülhessenek a digitális átalakulás előnyeiből. A menetrend felvázolja, hogy miként lehetne megteremteni az alacsonyabb barangolási díjak, a széles sávú internetkapcsolat és a nagyobb kiberbiztonság feltételeit, valamint hogy miként lehetne megszilárdítani az ipari szektor bizalmát, elősegíteni annak gyorsabb digitalizálását, megerősíteni a digitális gazdaságot és fellendíteni a kutatást és az innovációt.

Az EU és az Afrikai Unió digitális gazdaságért felelős közös munkacsoportja decemberben tartotta első ülését az új, fenntartható beruházásokra és munkahelyekre irányuló Afrika–Európa szövetség keretében. A munkacsoport 2019 júniusáig fogalmazza meg ajánlásait arra vonatkozóan, hogy miként lehetne fejleszteni az EU digitális egységes piacához kapcsolódó pánafrikai digitális piacot.

Méltányos digitális ökoszisztéma

Tisztességes verseny biztosítása a digitális gazdaságban

A Bizottság januárban 997 millió eurós bírságot szabott ki a Qualcommra, miután a cég visszaélt piaci erőfölényével a Long-Term Evolution alapsávú lapkakészletek piacán. Ez a technológia az okostelefonok és a táblagépek csatlakozását biztosítja a mobilhálózatokhoz, a 4G Long-Term Evolution (LTE) szabványainak megfelelően. A Bizottság feltételekkel jóváhagyta, hogy a Qualcomm felvásárolja az NXP-t. A két vállalat a félvezetőipar legjelentősebb szereplői között van. A médiaágazatban a Bizottság júniusban jóváhagyta a Sky nevű vállalat Comcast általi megszerzését. A távközlési ágazatban a Bizottság júliusban jóváhagyta az UPC Austriának a T-Mobile Austria általi felvásárlását.

Júliusban a Bizottság 4,34 milliárd euró összegű bírságot szabott ki a Google-ra, mert a vállalat megsértette az uniós antitrösztszabályokat azáltal, hogy jogszerűtlenül korlátozta az Android rendszerű eszközök gyártóit és a mobilhálózat-üzemeltetőket, hogy növelje erőfölényét az általános internetes keresés területén. A Bizottság négy külön határozatban megbírságolta az Asus, a Denon & Marantz, a Philips és a Pioneer háztartási elektronikai termékeket gyártó vállalkozásokat, mert megsértettek az EU versenyjogi szabályait azáltal, hogy rögzített, illetve minimális viszonteladói árakat írtak elő az internetes kiskereskedőiknek. A bírságok összértéke több mint 111 millió euró.

Decemberben a Bizottság közel 40 millió euró összegű bírságot szabott ki a Guess vállalatra, mert az utóbbi megsértette az EU versenyjogi szabályait azáltal, hogy korlátozta a kiskereskedőket a határokon átnyúló, más tagállamok fogyasztóit célzó online reklámtevékenység és kereskedelem folytatásában (területi alapú tartalomkorlátozás).

Szeptemberben a Bizottság jóváhagyta a piacvezető zenefelismerő program, a Shazam Apple általi tervezett felvásárlását. Az Apple Európa második legnagyobb zenestreaming-szolgáltatásának, az Apple Music-nak az üzemeltetője. Novemberben a Bizottság jóváhagyta a Fox egyes részeinek Disney általi megszerzését. A Fox és a Disney amerikai székhelyű globális médiavállalatok. A határozat feltétele, hogy a Disney maradéktalanul teljesítse a Bizottság által felvetett versenyjogi aggályok eloszlatására irányuló kötelezettségvállalásait. Szintén novemberben a Bizottság jóváhagyta a Tele2NL-nek a T-Mobile NL általi felvásárlását. A bizottsági vizsgálat következtetései szerint a tervezett ügylet előreláthatólag csekély hatással lesz a szolgáltatás minőségére és a holland mobilszolgáltatók ügyfelei által fizetendő díjakra.

A Bizottság jóváhagyta a nagyon nagy kapacitású, széles sávú hálózatokkal kapcsolatos első állami támogatási határozatokat is, amelyek engedélyezik egyes tagállamok számára az ilyen hálózatok állami támogatását, nevezetesen egyes Ausztrián, Németországon és Hollandián belüli konkrét célterületeken.

A digitális gazdaság adóztatása

Márciusban a Bizottság javaslatot tett a digitális tevékenységekre vonatkozó társasági adóval kapcsolatos uniós szabályok reformjára. Az új intézkedések az adószabályokat a digitális gazdaság közelmúltbeli bővülésének megfelelően módosítják, amivel biztosítják a digitális vállalkozások méltányos adózását az EU-n belül.

A pénzügyi szolgáltatások digitalizálásának előmozdítása

Márciusban a Bizottság cselekvési tervet fogadott el a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos technológiaalapú innovációra (FinTech) vonatkozóan azzal a céllal, hogy a pénzügyi szektor kiaknázhassa a blokklánc, a mesterséges intelligencia, a felhőalapú szolgáltatások terén és más területeken tapasztalható gyors fejlődést. A cselekvési terv célja, hogy a fogyasztók, a befektetők, a bankok és az új piaci szereplők javát szolgálva biztonságosabbá és egyszerűbbé tegye a piacokhoz való hozzáférést. Első fontos lépésként a Bizottság új jogszabályokat terjesztett elő, amely a közösségi finanszírozási platformoknak az uniós egységes piacon belüli növekedését és ezáltal különösen az induló vállalkozások és más kisvállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférését hivatott elősegíteni. Az említett jogszabályok lehetővé teszik a platformoknak, hogy uniós címkét kérelmezzenek és az EU egész területén elérhetővé tegyék szolgáltatásaikat, miközben megfelelő adatközlési, irányítási és kockázatkezelési szabályok és koherens felügyeleti intézkedések gondoskodnak a befektetők védelméről.

Méltányosság és átláthatóság az internetes közvetítő szolgáltatások felhasználói tekintetében

Áprilisban a Bizottság rendeletjavaslatot fogadott el az internetes platformok üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról. A rendeletjavaslat egyes káros kereskedelmi gyakorlatokkal foglalkozik, amelyek a platformok és az olyan üzleti felhasználók közötti egyenlőtlen üzleti kapcsolatokból erednek, akik csak az internetes platformokon keresztül tudják értékesíteni termékeiket és szolgáltatásaikat az EU-n belüli fogyasztóknak. Egy független szakértőkből álló csoport segítségével működtetett, újonnan létrehozott megfigyelőközpont szorosan nyomon fogja követni az online platformgazdaságot, és tanácsokat ad a Bizottságnak a szükséges jövőbeni kezdeményezésekről.

A kiberbiztonság megerősítése és az internet biztonságosabbá tétele

A hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelv 2018 májusában lépett hatályba. Ez az első uniós szintű, jogilag kötelező erejű kiberbiztonsági szabályrendszer, amely megteremti annak a keretét, hogy az egész Unióban megvalósuljon a hálózati és információs rendszerek magas szintű biztonsága.

A Bizottság javaslatot tett az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetencia­központ, valamint egy kapcsolódó, nemzeti koordinációs központokból álló hálózat létrehozására. A javaslat célja, hogy segítse az Unió kiberbiztonsági technológiai és ipari képességeinek fenntartását és továbbfejlesztését a digitális egységes piac biztonságának megóvása érdekében. A hálózat az új kiberbiztonsági képességek kifejlesztését és a kiberbiztonsági kompetenciák tagállami szintű bővítését hivatott segíteni. A javaslat elősegíti, hogy az EU és a tagállamok proaktív és hosszabb távú stratégiai szemléletet kövessenek a kiberbiztonsági ágazati politika tekintetében.

Küzdelem az online félretájékoztatás ellen

Áprilisban a Bizottság javaslatot tett az online félretájékoztatás kezelését célzó első intézkedéscsomagról. Ez tartalmazza a szeptemberben közzétett, félretájékoztatás elleni gyakorlati kódex egész Unióra érvényes változatának kidolgozását, amelyet az aláíró feleknek (köztük a nagy internetes platformoknak) a 2019-es európai választások előtt alkalmazniuk kell. A csomag részét képezi továbbá a tényellenőrzők független hálózatának támogatása, valamint a minőségi újságírás és a médiaműveltség népszerűsítése is. A Facebook és a Cambridge Analytica ügyleteiről napvilágra került információk megmutatták, hogy hogyan lehet személyes adatokkal visszaélni a választások kapcsán, valamint hogy milyen hatással van mindez a demokratikus intézmények ellenálló képességére. Szeptemberben Juncker elnök a szabad és tisztességes választások biztosítását célzó intézkedéseket jelentett be, a félretájékoztatásra vonatkozóan pedig egy egész Unióra kiterjedő magatartási kódexre tett javaslatot. Ezt követően a Bizottság arra kérte az online platformok és hirdetők képviselőit, hogy támogassák a kódexet.

Decemberben a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a félretájékoztatás elleni cselekvési tervet fogadott el, amely az áprilisi közleményre és az Európai Külügyi Szolgálat keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoportjának tevékenységére támaszkodik. Az utóbbi munkacsoportot 2015-ben hozták létre, amikor az Európai Tanács először ismerte fel az Oroszország által folytatott dezinformációs kampányok veszélyeit.

A félretájékoztatás elleni cselekvési terv négy fő területre összpontosít, a félretájékoztatás hatékony kezeléséhez szükséges, egész EU-ra kiterjedő képességek kifejlesztésének céljával: a) a félretájékoztatás hatékonyabb észlelése, elemzése és leleplezése; b) a tagállamok és az uniós intézmények közötti együttműködés megszilárdítása; c) a magánszektor mozgósítása a félretájékoztatás kezelése érdekében; d) tudatosságnövelés és a polgári szerepvállalás ösztönzése. A közelgő európai választásokkal összefüggésben 2019 márciusában riasztási rendszert hoznak létre az uniós intézmények és a tagállamok között.

A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló hosszú távú uniós költségvetés

Annak érdekében, hogy az Európai Unió a jövőben is élen járjon a digitális transzformációban, a Bizottság egy új Digitális Európa programra tett javaslatot, amelynek költségvetése 9,2 milliárd euró lesz (a 2021 és 2027 közötti időszakban). A program az alábbi öt konkrét terület támogatását irányozza elő: nagy teljesítményű számítástechnika; mesterséges intelligencia; kiberbiztonság és bizalom; digitális készségek; valamint a digitális transzformáció és az interoperabilitás. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz digitális része megerősíti Európa széles sávú infrastruktúráját (beleértve az 5G hálózatot) azzal a céllal, hogy összekösse a közösségeket az Európai Unióban (erre 3 milliárd eurós költségvetési keret áll rendelkezésre). A digitális stratégiába irányuló beruházásokat más olyan alapok is kiegészítik, mint például az InvestEU és a regionális fejlesztési és kohéziós politika alá tartozó alapok.

A Horizont Európa az iparban megvalósuló digitális kutatás és innováció mellett a biztonság, az egészségügy, a mobilitás, az energia és a környezetvédelem területén is támogatást nyújt (15 milliárd euró értékben). A Kreatív Európa program a MEDIA programhoz, valamint a tömegtájékoztatás szabadságát, a médiapluralizmust és a médiaműveltséget támogató további intézkedésekhez nyújt finanszírozást (1,2 milliárd euró értékben).

A 2050-ig megvalósítandó klímasemleges Európára irányuló stratégiai jövőkép

Európában, ahogy máshol is, nehezen hagyhatók figyelmen kívül az éghajlatváltozás hatásai. A hőmérséklet-emelkedés Európában már most is magasabb a globális átlagnál. Bár 2018 különösen rossz év volt az aszályok miatt, az elmúlt öt évből négyben szélsőséges hőhullámokat kellett elszenvednünk. 2018 nyarán az északi sarkkörön a hőmérő 5 °C-kal magasabb értéket mutatott a szokásosnál, miközben Közép-Európában olyan szárazság pusztított, hogy a Rajna bizonyos helyeken nem volt elég mély a belvízi hajózáshoz. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elkerülhetetlen. A kibocsátások fokozatos csökkentésének logikájáról át kell térnünk arra, hogy megközelítőleg nullát mutasson az üvegházhatásúgáz-kibocsátás értéke.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület megerősítette, hogy mielőbb fel kell gyorsítani a globális éghajlat-politikai intézkedések végrehajtását. Világszinten megközelítőleg 2070-re kell elérni az üvegházhatást okozó gázok nettó nulla kibocsátási értékét, hogy a hőmérséklet-emelkedés ne haladja meg az 1,5 °C-ot. Az EU-nak – a globális vezetőszerep vállalása és meglévő lépéselőnyének kihasználása érdekében – 2050-ig meg kell valósítania az üvegházhatásúgáz-semlegességet, ahogyan azt az Unió hosszú távú stratégiája javasolja.

Az elmúlt két év ugyanakkor vízválasztó volt Európa éghajlatváltozásra adott válasza tekintetében. Uniós szinten intenzív munka zajlott az éghajlat- és energiapolitikai jogszabályok elfogadása terén annak érdekében, hogy energiarendszerünk a karbonszegény gazdaság felé mozduljon el. Az EU a hatályos jogszabályok révén arra törekszik, hogy megtegye a szükséges lépéseket mindenki jövőjének biztosítása érdekében.

Az Európai Parlament és az Európai Tanács felkérésére válaszul a Bizottság 2018 novemberében javaslatot tett egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaság 2050-ig történő megtremtésére irányuló hosszú távú stratégiai jövőképre: Tiszta bolygót mindenkinek.

A stratégia célja az volt, hogy meghatározza az uniós éghajlat- és energiapolitika irányát és körvonalazza, hogy az EU miként járul hozzá hosszú távon a Párizsi Megállapodás arra vonatkozó céljaihoz, hogy a hőmérséklet-emelkedés jóval 2 °C alatt legyen tartható, és hogy erőfeszítéseket tegyen annak érdekében, hogy 1,5 °C alatt maradjon. Az EU ennek érdekében reális technológiai megoldásokba fog befektetni, segíti majd a polgárok szerepvállalását és összehangolja az intézkedéseket olyan kulcsfontosságú területeken, mint az iparpolitika, a pénzügyek vagy a kutatás, miközben biztosítja az igazságos átmenetet célzó társadalmi méltányosságot annak érdekében, hogy egyetlen európai polgár se maradjon ki. Az Unió e tervvel azt kívánja elérni, hogy a világ első olyan jelentős gazdaságává váljon, amely 2050-re klímasemleges lesz.

Az intézkedésekre vonatkozó megbízatás az uniós polgároktól származik. Egy 2018 novemberében közzétett Eurobarométer-felmérés szerint az európai polgárok 93%-a véli úgy, hogy az éghajlatváltozást emberi tevékenység okozza, és 85%-uk egyetért abban, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az energia hatékonyabb felhasználása gazdasági növekedést és munkahelyeket teremthet Európában.

Jövőképének kidolgozása során a Bizottság összegyűjtötte az érdekelt felek széles körét, és nyilvános konzultációt tartott, amelynek eredményeit beépítette a tanácskozásokba. A jövőkép elfogadásával széles körű vita indul a döntéshozók, az érdekelt felek és a polgárok bevonásával arról, hogyan járulhat hozzá az EU a Párizsi Megállapodás hosszú távú céljaihoz, és hogyan érhető el a szükséges átalakulás.

Az Európai Tanács 2018 decemberében felkérte a tagállamokat, hogy dolgozzanak a Bizottság stratégiáján annak érdekében, hogy 2019 első félévében iránymutatást adjanak az általános irányról és a politikai prioritásokról. Ez lehetővé tenné az Európai Unió számára, hogy 2020-ig a Párizsi Megállapodással összhangban álló, hosszú távú stratégiát terjesszen elő.

Nemzetközi együttműködés a globális éghajlat-politika terén

Röviddel a hosszú távú stratégia elfogadását követően és három évvel a Párizsi Megállapodás elfogadását követően az EU decemberben részt vett a lengyelországi Katowicében megrendezett éghajlatváltozási ENSZ-konferencián (COP24), amelyen az EU-nak két fő célkitűzése volt: először is egy megalapozott és átfogó szabálykönyv létrehozása a Párizsi Megállapodás működőképessé tétele érdekében, másodszor pedig a hosszú távú célok érdekében tett kollektív előrelépés felmérése.

A decemberi katowicei konferencia lezárásaként egy világos szabálykönyvet fogadtak el, amely voltaképpen átülteti a gyakorlatba a Párizsi Megállapodásban foglaltakat. Ennek elérésében meghatározó szerepet játszott az EU, hiszen együttműködött mind a fejlett, mind a fejlődő országok körébe tartozó szövetségesekkel, ami azt mutatja, hogy a multilateralizmus és a nemzetközi együttműködés a leghatékonyabb módja e globális kihívás kezelésének.

A szabálykönyv lehetővé teszi majd a Párizsi Megállapodás részes felei számára, hogy a megállapodás hosszú távú céljainak elérése érdekében végrehajtsák, nyomon kövessék és fokozatosan növeljék hozzájárulásuk mértékét.

A COP24 konferencián a kormányok és az érdekelt felek számba vették a Párizsi Megállapodásban kitűzött hőmérsékleti célok tekintetében elért eredményeket is, és megvizsgálták, hogy jelenleg és a nemzeti éghajlat-politikai kötelezettségvállalások következő fordulójában miként mozdíthatják elő az éghajlatváltozással kapcsolatos nagyobb ívű intézkedéseket. Ez várhatóan pozitív politikai lendületet fog adni, és globális párbeszédet indít el a hosszú távú stratégiák és a fellépés felgyorsításának szükségessége kapcsán.

2018 folyamán az EU kiemelkedő szerepet játszott az éghajlatváltozás elleni globális fellépést támogató, magas szintű rendezvényeken. Az EU, Kanada és Kína által közösen rendezett, éghajlatváltozással kapcsolatos második miniszteri konferenciának az EU adott otthont Brüsszelben, ahol 36 kormány képviselői találkoztak, sokan a világ legnagyobb gazdaságai közül. A miniszterek kiemelték a multilateralizmus jelentőségét, és megerősítették, hogy a Párizsi Megállapodás visszafordíthatatlan és megkérdőjelezhetetlen. Az EU és Kína a júliusi Kína–EU csúcstalálkozón újólag megerősítették az éghajlat-politikai fellépés iránti elkötelezettségüket, és megállapodtak abban, hogy fokozzák a kibocsátáskereskedelem terén folytatott együttműködést. Az EU emellett Kaliforniával és Új-Zélanddal is fokozta a szén-dioxid-piacok terén folytatott együttműködést.

Az EU megerősítette a hűtő- és fűtőberendezésekben széles körben használt, veszélyes éghajlat-felmelegedést okozó gázok, a fluorozott szénhidrogének mennyiségének csökkentésére irányuló megállapodást, ezzel is bizonyítva globális vezető szerepét. A 2019. január 1-jén hatályba lépett megállapodás globális végrehajtása jelentős mértékben hozzájárul majd a Párizsi Megállapodás célkitűzéséhez.

Az EU 2018-ban ahhoz is hozzájárult, hogy két fontos éghajlat-politikai megállapodás jöjjön létre a hajózási és a légi közlekedési ágazatban. A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet áprilisban megállapodott abban, hogy célul tűzi ki, hogy a 2008-as szinthez képest 2050-ig legalább 50%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb megkezdődjék az ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátásának fokozatos megszüntetése. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet júniusban jóváhagyta a légiközlekedési ágazatban a szén-dioxid-kibocsátás kezelését célzó első globális rendszerre vonatkozó szabványt. A megállapodás meghatározza azokat a szabályokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a légitársaságok 2019-től kezdődően nyomon kövessék, jelentsék és ellenőrizzék kibocsátásukat.

Az EU továbbra is határozottan elkötelezett aziránt, hogy támogassa a fejlődő országok éghajlatváltozás elleni fellépéseit. Továbbra is az EU, a tagállamok és az Európai Beruházási Bank biztosítja a legnagyobb mértékű finanszírozást az éghajlattal kapcsolatos intézkedésekhez: 2017-ben együtt 20,4 milliárd euró összegű hozzájárulást biztosítottak a fejlődő országok számára.

A modern és nagyívű energiaunió megvalósítása

Az európai energiarendszerek átalakítása elengedhetetlen ahhoz, hogy megbirkózzunk az éghajlatváltozással, vagyis meg kell változtatnunk az energia előállításának és felhasználásának módját. Az EU ezért építi ki a karbonszegény gazdaságot, amelyben az energiaellátás, a megbízható energiaár-összehasonlítási eszközökhöz való hozzáférés, valamint a saját használatra és eladásra való áramelőállítás lehetősége tekintetében nagyobb választék áll majd a fogyasztók rendelkezésére.

A tiszta energiáról szóló csomag

A „Tiszta energia minden európainak” elnevezésű 2018. évi csomag részét képező valamennyi jogalkotási javaslatról szóló megállapodás kialakította a tiszta energiára való áttérés korszerű szabályozási keretét, eleget téve az EU azon célkitűzésének, hogy globális vezető szerepre tegyen szert a megújuló energiaforrások terén, és kiemelt helyen kezelje az energiahatékonyságot.

Ez magában foglal egy új, 2030-ig legalább 32,5%-os energiahatékonyság elérésére irányuló uniós célkitűzést, valamint egy új, a megújuló energiaforrások tekintetében az EU energiaszerkezetében legalább 32%-os szint elérésére vonatkozó célkitűzést, olyan záradékkal, melyben mindkét szint esetében 2023-ig felfelé történő módosítás szerepel. Ezek az új célok rávilágítanak az EU magas szintű törekvéseire, valamint az új technológiák változásának ütemére és a méretgazdaságosság révén történő költségcsökkentésre. Mindez együttesen 2030-ra mintegy 45%-kal csökkenti majd az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, meghaladva az EU Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalását, miszerint 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 40%-kal csökkentik a kibocsátást.

A júliusban hatályba lépett új európai szabályok hozzá fognak járulni ezekhez a célokhoz, kihasználva, hogy az építőipari ágazatban – amely Európa legnagyobb villamosenergia-fogyasztója – hatalmas lehetőségek rejlenek a hatékonyságnövelésben. Ez egyértelműen megnyitja az utat az előtt, hogy 2050-re alacsony és nulla kibocsátású épületállomány jöjjön létre.

Az új szabályoknak köszönhetően az épületek intelligensebbé tétele és a költségmegtakarítás nyomán munkahelyek is létesülnek majd a felújítási és építőipari ágazatban.

Az energiahatékonyság javítása hozzájárul majd az energiaszegénység leküzdéséhez is azáltal, hogy csökkenti a leginkább felújításra szoruló régebbi épületek közüzemi számláit. Az energiaszegénység uniós tagállamok közötti kezelésére irányuló erőfeszítéseinek részeként a Bizottság januárban útjára indította az Európai Energiaszegénységi Megfigyelőközpontot. E központ javítani fogja az energiaszegénységgel kapcsolatos ismeretek és bevált módszerek mérését, nyomon követését és megosztását.

Decemberben hatályba léptek azok a jogszabályok, amelyek célja, hogy felruházzák a tagállamokat és az EU-t az energiaunió irányítását szolgáló eszközökkel. A jogszabályok biztosítani fogják, hogy a 2030-ra kitűzött energia- és éghajlat-politikai célokat és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó célokat olyan politikai folyamat kialakításával érjék el, amely az uniós országok és a Bizottság közötti együttműködés módját határozza meg.

Decemberben politikai megállapodás született az uniós villamosenergia-piac eredményesebb működésének új szabályairól is. Növelni fogják a versenyt, és lehetővé fogják tenni a fogyasztók számára, hogy aktívabban részt vegyenek a piacon, és betöltsék szerepüket a tiszta energiára való átállásban. Megállapodás született olyan intézkedésekről is, amelyek biztosítják, hogy az európai polgárok nagyobb védelemben részesüljenek a kritikus villamosenergia-ellátási hiánnyal szemben, valamint hogy megerősítsék az Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség szerepét.

Az energiahatékonysággal kapcsolatos egyéb intézkedések közé tartozott 2018-ban például a nem hatékony halogénizzók értékesítésének szeptember 1-jétől kezdődő tilalma, aminek köszönhetően az uniós fogyasztók energiaszámlái csökkentek, és ez hozzájárult az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez is.

Energiabiztonság és szolidaritás

Az energiaunió stratégiájának egyik sarokköve az ellátásbiztonság megteremtése az uniós fogyasztók számára. A balti államok ellátásbiztonságának megerősítésére irányuló erőfeszítések részeként a Bizottság elnöke, valamint Litvánia, Lettország, Észtország és Lengyelország vezetői megállapodtak arról, hogy 2025-ig összehangolják a balti államok villamosenergia-hálózatát a kontinentális európai hálózattal. A balti államok hálózatainak az Európa többi részével való teljes integrációja prioritást jelent az energiaunió számára, és nagymértékben hozzájárul az EU egységéhez és energiabiztonságához.

Szélesebb választék és biztonságosabb ellátás áll majd az uniós polgárok rendelkezésére a verseny és az energiaforrások diverzifikálása révén. Az e területen elért eredmények között szerepel például a májusban aláírt, Bulgária és Szerbia közötti földgázrendszer-összekötő létrehozására irányuló közös kötelezettségvállalás. A gázvezeték nemcsak Szerbiába, hanem a délkelet-európai régió más részeire is új szállítási útvonalat fog biztosítani.

Bulgária és Görögország miniszterelnöke júniusban politikai nyilatkozatot írt alá a két ország közötti földgázrendszer-összekötő megépítésének támogatásáról. A tagállamokat összekapcsoló egyéb fontos projektek közé tartoznak a Dánia és Lengyelország, valamint Lengyelország és Litvánia közötti földgázrendszer-összekötők.

A júliusi lisszaboni csúcstalálkozó egyértelműen kifejezésre juttatta az energetika terén megvalósuló európai szolidaritást: a portugál, francia és spanyol vezetők ekkor állapodtak meg az Ibériai-félsziget európai energiapiacba való integrációjának megerősítésére irányuló lépésekről. A Bizottság rekordösszegű, 578 millió euró értékű beruházással támogatja a szükséges infrastruktúra, a Vizcayai-öbölt átszelő villamosenergia-vezeték kiépítését, amely az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz által megvalósuló beruházások közül a legnagyobb az eddig odaítélt energetikai infrastruktúra-projektek sorában.

A Bizottság májusban kötelező erejű kötelezettségeket írt elő a Gazprom orosz vállalat számára, hogy a gáz szabadon és versenyképes árakon jusson el a közép- és kelet-európai gázpiacokra.

Az EU 2018-ban az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében 48,4 millió eurót fordított nyolc, a villamosenergia-, a földgáz- és az intelligens hálózati infrastruktúra területét érintő projektre. A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó, fenntartható energiával és közlekedéssel kapcsolatos projektek tervezett előirányzatainak több mint 50%-át (mintegy 32 milliárd eurót) helyszíni projektekre fordították. Az Unió számos régiónak aktív támogatást nyújt stratégiák kidolgozásához és konkrét intézkedések végrehajtásához az ipari átállással jellemzett régiókban végrehajtott bizottsági kísérleti intézkedések, valamint a szenet használó és nagy mennyiségű szén-dioxidot kibocsátó régiókra vonatkozó bizottsági kezdeményezés révén. Az európai beruházási terv 2018-ban is segítette az európai polgárokat abban, hogy a szükséges energiát megújuló forrásokból szerezzék be, így a terv által támogatott háztartások teljes száma elérte a 7,4 milliót. Decemberben a Bizottság 77 millió euró összegű bírságot szabott ki a bolgár Energy Holding, annak gázellátó leányvállalata, a Bulgargaz, valamint a gáz-infrastruktúrát biztosító leányvállalata, a Bulgartransgaz (a BEH csoport) számára, amiért akadályozzák a versenytársak kulcsfontosságú gázinfrastruktúrákhoz való hozzáférését Bulgáriában, megsértve ezzel az EU trösztellenes szabályait.

Az EU 2018-ban hat villamosenergiakapacitás-mechanizmust hagyott jóvá Belgiumban, Francia­országban, Görögországban, Lengyelországban, Németországban és Olaszországban, amelyek célja, hogy közép- és hosszú távon elegendő mértékű villamosenergia-ellátást biztosítsanak.

A nemzetközi fejlemények sorában fontos lépés, hogy a Bizottság számos magas szintű találkozót tartott Iránban azzal a céllal, hogy megerősítse a két fél közötti energiaügyi együttműködést. Jóllehet az Egyesült Államok kilépett az iráni nukleáris megállapodásról szóló átfogó közös cselekvési tervből, a Bizottság ragaszkodott ahhoz, hogy a szankciók feloldása a nukleáris megállapodás lényeges részét képezi.

Júliusban Juncker elnök látogatást tett a Fehér Házban Donald Trumpnál, az Egyesült Államok elnökénél, ahol megállapodtak az EU és az USA közötti stratégiai energiaügyi együttműködés megerősítésében. Különösen fontos az arra irányuló együttműködésre vonatkozó megállapodásuk, hogy az energiaellátás diverzifikációjának és biztonságának javítása érdekében növelik az Egyesült Államokból származó cseppfolyósított földgáz uniós behozatalát.

Az egyre karbonszegényebb gazdaság

A kibocsátás csökkentésére irányuló intézkedés a jólétbe és az európai gazdaság fenntarthatóságába történő befektetést jelent. Az Unió már jó úton halad afelé, hogy meghaladja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20%-os, 2020-ig történő csökkentésére vonatkozó célkitűzését. 1990 és 2017 között 22%-kal csökkent a kibocsátás, miközben az uniós gazdasági növekedés ugyanebben az időszakban 58%-ot ért el.

A Párizsi Megállapodáshoz kötődő uniós kötelezettségvállalás megvalósításának jogi kerete már készen áll. A gazdaság egészére vonatkozó, 2030-ra kitűzött célt konkrét célokra bontották az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer vonatkozásában, valamint a rendszer hatálya alá nem tartozó ágazatok – például a közlekedés, az épületek, a hulladék és a mezőgazdaság – vonatkozásában.

A jogalkotók májusban az uniós tagállamok számára kötelező erejű éves célkitűzéseket fogadtak el az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése tekintetében a 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozóan a kibocsátáskereskedelmi rendszeren kívül eső ágazatokban, amelyek a teljes uniós belföldi kibocsátás közel 60%-át teszik ki. Ezen túlmenően uniós jogszabályt fogadtak el a földhasználatból származó szén-dioxid-kibocsátás és -elnyelés szabályozására.

Lezárult az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer 2020 utáni időszakra vonatkozó felülvizsgálata. Ez a reform növelni fogja a kibocsátáscsökkentés ütemét, továbbra is kezelni fogja a kibocsátásáthelyezés kockázatát, és segíti az energiaigényes ipari ágazatokat és az energiaágazatot a karbonszegény gazdaságra való átállással kapcsolatos innovációs és beruházási kihívásoknak való megfelelésben.
A felülvizsgált jogszabály elfogadása óta bekövetkezett piaci fejlemények azt jelzik, hogy egyre nagyobb a bizalom aziránt, hogy a szén-dioxid-piac kulcsfontosságú szerepet tölt be az EU éghajlatváltozással kapcsolatos törekvéseinek megvalósításában, valamint technológiai változásokat eredményez.

A Bizottság májusban előterjesztette az európai közlekedési ágazat korszerűsítésére irányuló, még hátralevő intézkedéscsomagot (lásd még a 4. fejezetet), köztük a nehézgépjárművekre vonatkozóan elsőként létrehozott CO2-kibocsátási előírásokat. A javaslat értelmében az új tehergépkocsikból származó átlagos CO2-kibocsátásnak 2025-ben a 2019-es értéknél 15%-kal alacsonyabbnak kell lennie, és a 2030-ra javasolt indikatív csökkentési célnak legalább 30%-ot el kell érnie. Ezek a célok lehetővé fogják tenni, hogy a közlekedési vállalatok – főként a kkv-k – az alacsonyabb üzemanyag-fogyasztásnak köszönhetően jelentős megtakarításokat érjenek el. Az Európai Parlament és a Tanács decemberben politikai megállapodásra jutott a könnyűgépjárművek ágazatának szén-dioxid-mentesítésére és korszerűsítésére vonatkozó szigorú szabályokról. A 2020 utáni időszakra vonatkozóan ideiglenesen megállapodtak a személygépkocsikra és könnyű haszongépjárművekre vonatkozó új, uniós CO2-kibocsátási előírásokról. Az új személygépkocsik szén-dioxid-kibocsátásának átlaga a 2021-es értékhez képest 2030-ban 37,5%-kal, a könnyű haszongépjárművek esetében pedig 31%-kal alacsonyabb kell, hogy legyen. Ez felgyorsítja majd a tiszta mobilitásra való átállást, és egyben felkészülést is jelent az évszázad második felére elérendő klímasemlegességre. A javaslat hozzájárul majd a Párizsi Megállapodás keretében az EU által vállalt kötelezettségek teljesítéséhez, és egyúttal javítja a levegő minőségét valamennyi európai polgár számára.

A további intézkedések közé tartozik az akkumulátorokra vonatkozó átfogó cselekvési terv, amely elősegíti majd egy versenyképes és fenntartható európai „akkumulátor-ökoszisztéma” kialakítását. Az akkumulátorok ugyanolyan fontosak lesznek a 21. század gépjárműipara számára, mint amilyen a belső égésű motor volt a 20. században. Egy évvel azután, hogy az Európai Bizottság elindította az európai akkumulátoripari összefogást, jelentős előrelépés történt az európai akkumulátorgyártás létrehozása terén, hiszen már folyamatban van az első kísérleti termelőüzemek létrehozása. Az Európai Bizottság a gumiabroncsok új címkézésére is javaslatot tett, amelynek köszönhetően az üzemanyagköltségek csökkentésére szolgáló leghatékonyabb gumiabroncsok használata évente akár 125 eurós megtakarítást is jelenthet az európai háztartásoknak.

A légszennyezés elleni küzdelem

Az EU 2018 májusában határozott lépéseket tett annak érdekében, hogy megvédje a polgárokat a levegőszennyezéstől, és olyan támogatási intézkedéseket vázolt fel, amelyek segítik a tagállamokat céljaik elérésében. Idetartozik például a tiszta levegővel kapcsolatos párbeszéd („Clean Air Dialogues”) keretében a tagállamokkal való együttműködés fokozása, valamint a levegőminőség javítását célzó intézkedéseket támogató uniós finanszírozás felhasználása.

A Bizottság ezenkívül az Európai Unió Bírósága elé terjesztette az Egyesült Királyság, Franciaország, Magyarország, Németország, Olaszország és Románia ügyét. Erre azért került sor, mert az említett országok nem tartották be a levegőminőségre vonatkozó határértékeket, és nem hozták meg a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a határérték-túllépés időtartama a lehető legrövidebb legyen.

Szeptembertől minden új autó esetében kötelezővé tették az új kibocsátási vizsgálatokat, amelyeket azt megelőzően kell elvégezni, hogy azokat eladják, nyilvántartásba veszik, illetőleg azokkal európai utakon közlekednek. Az új vizsgálatok megbízhatóbb kibocsátási értékeket fognak biztosítani (valós vezetési körülmények mellett), és hozzájárulnak az új autók teljesítményébe vetett bizalom helyreállításához. 2019 januárjától a független felek, beleértve a Bizottságot is, akkreditált laboratóriumokon és műszaki szolgálatokon keresztül végezhetnek hivatalosan elismert vizsgálatokat a kibocsátási szinteknek a jármű teljes élettartama alatti vizsgálata céljából (lásd még a 4. fejezetet).

A Bizottság szeptemberben mélyreható vizsgálatot indított annak megállapítása érdekében, hogy a BMW, a Daimler és a VW (Volkswagen, Audi, Porsche) az uniós antitrösztszabályok megsértésével összejátszott-e, hogy elkerüljék a versenyt a benzin- és a dízelüzemű személygépkocsik kibocsátásának megtisztítására szolgáló technológia kifejlesztésében és bevezetésében.

A Bizottság 2018-ban számos, az alacsony kibocsátású közlekedésre való átállást kísérő támogatási intézkedést hagyott jóvá. Ezek a Németország és Portugália által bejelentett állami támogatási programok az alacsony kibocsátású járművek beszerzéséhez, a szükséges töltő-infrastruktúra kiépítéséhez és a régebbi dízelüzemű autóbuszok utólagos átalakításához kapcsolódtak.

Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás

A kibocsátások csökkentésére irányuló intézkedések mellett az EU továbbra is intézkedéseket tesz az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaira történő felkészülés és az azokhoz való alkalmazkodás érdekében. Jelenleg 25 tagállam rendelkezik alkalmazkodási stratégiával, és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást beépítették az uniós finanszírozási eszközökbe és olyan kezdeményezésekbe, mint például a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetsége, amely 2018-ban ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. A novemberben közzétett, az éghajlatváltozáshoz való uniós alkalmazkodásra vonatkozó stratégia végrehajtásáról szóló jelentés rávilágít ezekre és más sikerekre is, ugyanakkor felvázolja azokat az intézkedéseket, amelyek Európa éghajlatváltozás hatásaival szembeni sebezhetőségének mérsékléséhez szükségesek – az EU határain belül és kívül egyaránt.

A fenntarthatóság szempontjait érvényesítő finanszírozás

A 2030-ig teljesítendő uniós éghajlat- és energiapolitikai célkitűzések eléréséhez évente mintegy 180 milliárd euró összegű további beruházásra lenne szükség. A Bizottság a fenntarthatósági szempontú finanszírozással foglalkozó magas szintű szakértői csoport ajánlásai alapján cselekvési tervet indított el a fenntartható finanszírozásról, amelyet 2018 májusában jogalkotási javaslatok követtek. A jogalkotási folyamatban napirenden van az alacsony szén-dioxid-kibocsátási és a karboncsökkentési referenciamutatók új kategóriájának létrehozására irányuló javasolt módosítás, valamint a fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételekről szóló rendeletre irányuló javaslat. A Bizottság azt is javasolta, hogy fokozatosan építsenek ki egy egységes osztályozási rendszert („taxonómia”) arra vonatkozóan, hogy mi tekinthető környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységnek. E szabályok – elfogadásukat követően – erőteljes ösztönzést adnak majd a pénzügyi piac szereplőinek ahhoz, hogy fenntarthatóbb módon fektessenek be és biztosítsák az átláthatóságot annak érdekében, hogy az intézményi és a lakossági befektetők megalapozott döntéseket hozhassanak befektetéseiket illetően.

Egy másik fontos fejlemény októberben történt, amikor a Bizottság és a Bill Gates által irányított „Breakthrough Energy” egy új, 100 millió eurós beruházási alapot hozott létre „Breakthrough Energy Europe” címmel, hogy segítse az innovatív európai vállalatokat az új tisztaenergia-technológiák kifejlesztésében és forgalomba hozatalában. Ezen túlmenően a Bizottság a fenntarthatóbb és karbonszegény jövőbeli gazdaságra való európai uniós átállás elősegítése érdekében a természet-, a környezetvédelmet és az életminőséget támogató LIFE program keretében megvalósuló projektekre 243 millió euró összegű beruházási csomagot hagyott jóvá az EU költségvetéséből.

A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló hosszú távú uniós költségvetés

Az uniós éghajlat-politikai célok elérésének elősegítése érdekében a Bizottság azt javasolta, hogy a következő hosszú távú uniós költségvetés (2021–2027) legalább 25%-a járuljon hozzá az éghajlat-politikai célkitűzésekhez. A költségvetésben szerepel a LIFE programnak, az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikai finanszírozás egyik mozgatórugójának a megerősítésére irányuló javaslat, amelynek értelmében 60%-kal növelik a finanszírozást.

Az energia területén az európai energetikai infrastruktúra-hálózatokba eszközölt beruházások a hétéves időszak során a fenntartható és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens energiaunió megvalósítása, valamint a tiszta energiára való átállás támogatása érdekében 8,7 milliárd euró összegű támogatásban részesülnek. További 6,07 milliárd eurót fordítunk arra a nemzetközi projektre, amelynek célja egy olyan kísérleti létesítmény megépítése és üzemeltetése, amely a magfúzió – mint tiszta és fenntartható energiaforrás – életképességét vizsgálja. Ezen túlmenően a Bizottság javasolja, hogy a közös agrárpolitika teljes költségvetésének 40%-ával növeljék a környezet megóvására és az éghajlat-politikára vonatkozó uniós vállalásokat, ami várhatóan hozzájárul az éghajlat-politikai intézkedésekhez.

Az áttörést jelentő technológiákba való beruházás az uniós éghajlat-politikai célok elérésének előfeltétele. A felülvizsgált uniós kibocsátáskereskedelmi irányelv értelmében egy Innovációs Alap fog működni az Európai horizonttal, az InvestEU-val és a hosszú távú költségvetés alá tartozó többi uniós programmal szinergiában. Az uniós költségvetésen felül egy modernizációs alap fog további finanszírozást biztosítani tíz közép- és kelet-európai tagállam számára energiarendszereik korszerűsítéséhez és dekarbonizációjához. Az új LIFE programra irányuló javaslatban az Európai Bizottság 5,45 milliárd eurót javasolt a környezetvédelmi és éghajlat-politikai fellépések támogatását célzó projektekre, ami 1,95 milliárd euró összegű növekedést jelent.

Az egységes piac működésének javítása az emberek és a vállalkozások érdekeinek figyelembevételével

2018-ban az Unió folytatta az áruk és szolgáltatások szabad mozgása előtt álló akadályok felszámolását, és megosztotta a kiskereskedelmi ágazat fejlődéséhez hozzájáruló bevált gyakorlatokat.

2018 novemberében a Bizottság közleményt fogadott el, amely friss helyzetképet adott az egységes piac állapotáról, és felszólította a tagállamokat, hogy újítsák meg az egységes piac iránti politikai elkötelezettségüket. A digitális korszak egységes piacában rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása és gazdaságunk fenntartható növekedésének biztosítása érdekében az egységes piacnak megfelelően kell működnie, és a gyorsan változó világgal kell lépést tartania.

Azonban a mélyebb integrációhoz ma több politikai bátorságra van szükség, mint 25 évvel ezelőtt, és nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a hangzatos nyilatkozatok és a ténylegesen elért eredmények közötti szakadék áthidalására. A közlemény három fő területet emel ki, ahol további erőfeszítésekre van szükség az egységes piac elmélyítéséhez és megerősítéséhez. A Bizottság először is arra kéri a tagállamokat, hogy legyenek éberek az uniós szabályok végrehajtása, alkalmazása és érvényesítése terén, és tartózkodjanak az új akadályok emelésétől. Másodsorban arra kéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy fogadják el az egységes piac megfelelő működésének biztosítása érdekében javasolt valamennyi jogszabályt. Harmadszor a Bizottság felhívja a figyelmet a további gazdasági integrációnak a szolgáltatások, a termékek, az adózás és a hálózatos iparágak terén kínálkozó lehetőségeire, amelyek kihasználása politikai bátorságot és eltökéltséget igényel.

A Bizottság az uniós beruházási tervről és az európai harmonizált szabványokról szóló közleményeket is kiadott. Ezek jól mutatják, hogy a Bizottság kezdeményezései hogyan járulnak hozzá az emberek mindennapi életének javításához, a vállalkozások sikerességéhez, annak biztosításához, hogy Európa vonzó befektetési célpont maradjon, valamint Európa értékeinek, pozíciójának és befolyásának a világban történő előmozdításához.

Az Unió új szabályokat fogadott el annak biztosítására, hogy a nemzeti szabályozások ne akadályozzák szükségtelenül a szakemberek Unión belüli szabad mozgását. Ez a különleges képesítéseket igénylő szabályozott szakmákban, például mérnökként, jogászként vagy építészként dolgozó 50 millió ember – azaz az európai munkaerő 22%-a – számára jelent segítséget. 2020-tól az uniós tagállamoknak alaposan meg kell vizsgálniuk a tervezett jogszabályok költségeit és hasznait oly módon, hogy tesztelniük kell azok arányosságát és indokoltságát.

A 2016 januárja óta rendelkezésre álló európai szakmai kártya megkönnyíti a képzett szakemberek számára, hogy Unió-szerte szolgáltatásokat nyújtsanak. A 2018-as értékelés azt mutatja, hogy a jelenleg az általános ápolók, a gyógyszerészek, a gyógytornászok, az ingatlanügynökök és a hegyi vezetők számára rendelkezésre álló kártya hozzáadott értéket képvisel a hagyományos elismerési folyamatokhoz képest.

Az EU a több mint 3,6 millió vállalkozásban az európai munkaerő közel 9%-át foglalkoztató kiskereskedelmi ágazatra vonatkozó korlátozásokat is megvizsgálta. Az e-kereskedelem és a többcsatornás kiskereskedelem gyors fejlődése következtében az ágazat drámai átalakuláson megy keresztül. Áprilisban a Bizottság egy sor bevált gyakorlatot tett közzé egy nyitottabb, integráltabb és versenyképesebb kiskereskedelmi ágazat létrehozása érdekében, és e bevált gyakorlatok között szerepeltek a városközpontok újjáélesztésére irányuló új megközelítések is. A Bizottság arra ösztönözte a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a hatályos szabályozások megkülönböztetésmentesek, indokoltak és arányosak legyenek. A kiskereskedelmi ágazat revitalizációjára és modernizálására vonatkozó útmutató gyakorlati javaslatokat tesz a jövő kihívásainak megválaszolására.

Az élelmiszer-ellátási láncon belüli méltányosság javítása, valamint a mezőgazdasági termelők és a kisvállalkozások helyzetének megerősítése érdekében a Bizottság javaslatot dolgozott ki a legkárosabb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok betiltására.

Decemberben az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság politikai megállapodásra jutott egy olyan új szabálycsomagra vonatkozóan, amely biztosítja az uniós mezőgazdasági termelők 100%-a és a legtöbb agrár-élelmiszeripari kis- és középvállalkozás védelmét a jóhiszeműséggel és a tisztességes magatartással ellentétes gyakorlatokkal szemben.

Az egységes piaci szabályok megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság emellett számos kötelezettségszegési eljárást indított a tagállamokkal szemben, többek között a szakmai képesítések elismerése, a közbeszerzés és a kiskereskedelmi ágazat tekintetében.

A méltányos munkavállalói mobilitás és a biztonságosabb munkakörülmények megteremtése

2018-ban ünnepeltük a munkavállalók szabad mozgásáról szóló első rendeletek elfogadásának 50. évfordulóját. Ma mintegy 17 millió európai él vagy dolgozik egy másik uniós országban, ami majdnem kétszer annyi, mint 10 évvel ezelőtt.

A Bizottság javaslatot tett az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozására annak érdekében, hogy egyfelől tájékoztassa a polgárokat és a vállalkozásokat a lehetőségekről, amelyekkel élve egy másik uniós országban élhetnek, dolgozhatnak, illetve működhetnek, másfelől hogy megerősítse az arra irányuló együttműködést az uniós országok között, hogy tisztességes és hatékony módon érvényesítsék a szabályokat, a határokon átnyúló viták esetében pedig megoldások közvetítőjeként tevékenykedjen. Az új szervezet 2019-ben fog létrejönni, és kiegészíti a szociális biztonsági rendszereket összehangoló, a polgárok érdekeit 60 éve védő szabályok javítására irányuló javaslatot. Jelenleg mindkét javaslatot az Európai Parlament és a Tanács tárgyalja.

A munkáltatójuk által ideiglenesen másik tagállamba dolgozni küldött munkavállalók jogainak megvédésére irányuló új szabályok középpontjában a szolgáltatások szabad mozgása és a munkavállalókkal szembeni egyenlő bánásmód közötti egyensúly megteremtése áll. Ez biztosítani fogja az adott helyen végzett azonos munkáért járó egyenlő díjazást, egyenlő versenyfeltételeket teremtve a külföldi és helyi vállalkozások között a fogadó országban.

Egységes digitális kapu: az adminisztratív ügyek egyablakos online ügyintézése

2018-ban elfogadták az egységes digitális kapu létrehozásáról szóló rendeletet, amelynek célja, hogy megkönnyítse a polgárok és a vállalkozások számára az adminisztratív ügyek online intézését. A jövőben minden olyan közigazgatási eljárás, amely jelenleg online elérhető valamely uniós országban található felhasználók számára, hozzáférhető lesz más uniós tagállamok felhasználói számára egy olyan uniós nyelven, amely a más uniós országbeli felhasználók számára érthető. Huszonegy kulcsfontosságú eljárás lesz online elérhető, ideértve a születési anyakönyvi kivonat iránti kérelmeket vagy a gépkocsik nyilvántartásba vételét. A rendszer emellett csökkenti a határokon átnyúló adminisztratív terheket azáltal, hogy bevezeti az egyszeri adatszolgáltatás elvét, amely a hatóságok számára előírja a polgárok és a vállalkozások által már rendelkezésre bocsátott információk újrafelhasználását, és több mint 11 milliárd euró megtakarítást eredményezhet a vállalkozások számára.

Erős és innovatív ipar

Az erős és versenyképes ipar alapvető fontosságú az európai gazdaság jövője szempontjából. Az EU megújított iparpolitikai stratégiájának célja, hogy az európai ipar és az európai polgárok számára lehetővé tegye az ipari átalakulás, a digitalizáció és a dekarbonizáció lehetőségeinek kihasználását.

2018-ban az európai ipar napja azt mutatta, hogy Európa jó kiindulási helyzetben van. Az akkumulátorokra, a megújuló energiaforrásokra és az építőiparra irányuló három iparági kezdeményezés köré épülő, tiszta energiával foglalkozó első ipari fórum elindításával az EU ismét demonstrálta vezető szerepét a tiszta és fenntartható energiára való átállásban.

Az EU 10 millió eurós díjat tűzött ki az elektromos járművek innovatív akkumulátorainak kifejlesztésére, és megszervezte az európai ipar jövőképének kialakítását 2019 nyarára ajánlásokkal segítő 20 szakértőt tömörítő Ipar 2030 csoport első ülését.

Az Unió innovációs teljesítménye javulóban van, de a 2018. évi európai innovációs eredménytábla alapján további erőfeszítésekre van szükség Európa globális versenyképességének biztosításához. Az uniós országok többségében – különösen Hollandiában, Máltán és Spanyolországban – pozitív tendencia volt tapasztalható, és Svédország továbbra is élen jár az innováció terén. Az Unió folyamatosan csökkenti hátrányát fő versenytársaival, például az Egyesült Államokkal, Japánnal és Kanadával szemben. Az innovációs szakadék megszüntetéséhez és a Kínával szembeni előny megtartásához összehangolt erőfeszítésekre lesz szükség az európai innovációs potenciál kiaknázása terén.

Európának meg kell ragadnia a technológiák gyors fejlődéséből adódó lehetőségeket. Emellett pedig támogatnia kell az uniós ipar korszerűsítését olyan kezdeményezésekkel, mint a mesterséges intelligenciára vonatkozó intézkedések és az összekapcsolt és automatizált gépjárművezetésre vonatkozó stratégia. Ehhez kapcsolódva az EU értékelte a gépekre és a felelősségre vonatkozó hatályos szabályok célnak való megfelelőségét. Az értékelés azt mutatta, hogy a szabályok alkalmasak az új digitális technológiák és innovatív termékek szabályozására.

Egyszerűbb és kevésbé könnyen kijátszható adózás

A zökkenőmentesen működő egységes piacnak tisztességes és hatékony adószabályokra van szüksége. Ezt szem előtt tartva 2014 novembere óta a Bizottság 22 javaslatot terjesztett elő az adózás területén.

Az EU pénzügyminiszterei 2018 márciusában olyan szabályokat fogadtak el, amelyek célja az átláthatóság növelése a határokon átnyúló agresszív adótervezés megelőzése érdekében. 2020 júliusától kezdődően az adótervezésben közreműködők – például az adótanácsadók, a könyvelők, a bankok és az ügyvédek –, akik olyan összetett határokon átnyúló pénzügyi megoldásokat nyújtanak az ügyfeleik részére, amelyek segíthetnek az adózás kikerülésében, kötelesek lesznek beszámolni ezen struktúrákról az adóhatóságaiknak.

A Bizottság a hozzáadottérték-adó vonatkozásában az elmúlt 25 év legátfogóbb reformját valósítja meg. Ennek részeként 2017 októberében a Bizottság javaslatot tett az egységes uniós héaövezet létrehozásának fő elveire azzal a céllal, hogy hozzájáruljon az uniós tagállamok nemzeti költségvetéseinek becslések szerint jelenleg évente 50 milliárd euró kárt okozó határokon átnyúló héacsalás visszaszorításához. 2018 májusában a Bizottság bemutatta az uniós országok közötti kereskedelem adóztatására vonatkozó fő elvek végrehajtására irányuló részletes technikai intézkedéseket.

Októberben a Bizottság üdvözölte, hogy az uniós országok új eszközöket fogadtak el az uniós héarendszer hiányosságainak kiküszöbölése érdekében. A 2018 novemberében hatályba lépő új eszközökkel a tagállamok több információt tudnak majd megosztani és szorosabban együtt tudnak majd működni egymással a bűnszervezetek elleni küzdelemben.

A vámunió létrejöttének 50. évfordulója

2018-ban a vámunió létrejöttének 50. évfordulóját ünnepelhettük. Az uniós egységes piac – amely lehetővé teszi az EU-ban letelepedett vállalkozások számára, hogy belső határok nélkül értékesíthessék áruikat és beruházhassanak az Unió egész területén – nem jöhetett volna létre a vámunió által biztosított vámmentes környezet nélkül.

A tagállami vámhatóságok szerepe és feladatköre bővült az elmúlt 50 év során. Júliusban, az EU vámuniójának és a vámunió irányításának továbbfejlesztése terén elért eredményekről szóló első kétéves jelentést követően, az uniós tagállamok aláírták az uniós vámigazgatási szervek chartáját. A charta megerősíti a társadalom védelmére, a kereskedelem megkönnyítésére és az egységes cselekvésre vonatkozó elveket mind a jelen, mind a jövő tekintetében.

Jobb pénzügyi szolgáltatások

A jelenlegi szabályok szerint az euróövezet lakói és vállalkozásai számára nem jelent különbséget, hogy saját országukban vagy az euróövezet valamely másik tagállamában végeznek euróügyleteket. Az EU arra törekszik, hogy az európaiakra az euróövezeten kívüli országokban is ugyanolyan feltételek vonatkozzanak, amikor határokon átnyúló fizetési műveleteket teljesítenek, mint az euróövezetben. Decemberben az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság politikai megállapodásra jutott a javaslattal kapcsolatban, amely olcsó euróátutalásokat fog jelenteni mindenhol az Unióban, és méltányosabb valutaváltást jelent a fogyasztók számára.

A gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó új uniós szabályokról szóló májusi javaslat célja a gépjárműbalesetekben kárt szenvedők hatékonyabb védelme és a szerződők jogainak javítása. Az új szabályok biztosítani fogják, hogy az autóbalesetek károsultjai megkapják a nekik járó teljes kártérítést, még akkor is, ha a biztosító fizetésképtelen.

A fogyasztók fokozottabb védelme a biztosítási termékek piacán

A biztosítási termékek forgalmazására vonatkozóan októberben hatályba lépett új szabályoknak köszönhetően az uniós fogyasztók tájékoztatottabbá váltak. A biztosítási termékek értékesítésének módjára vonatkozó szabályok erősítik a fogyasztók védelmét. A szigorúbb szabályok várhatóan nemcsak a szerződők, hanem a biztosítótársaságok és a szolgáltatók számára is előnyösek lesznek.

Egyenlő versenyfeltételek biztosítása az egységes piacon

A Bizottságnak mint az összefonódás-ellenőrzés terén illetékes versenyhatóságnak meg kell győződnie arról, hogy az EU-ban élő embereket nem fosztják meg a versenyből eredő olyan előnyöktől, mint például az alacsonyabb árak, a fogyasztók számára biztosított szélesebb választék és a jelentősebb termékinnováció.

2018-ban a Bizottság – bizonyos feltételek mellett jóváhagyta – a Monsanto vállalat Bayer általi felvásárlását. A felek megállapodtak abban, hogy az összes azonosított versenyjogi aggályt – különösen a fúziónak az innovációra gyakorolt jövőbeli hatásait illetően – az érintett kutatási és fejlesztési eszközök elidegenítését is magában foglaló, széles körű korrekciós intézkedéscsomaggal oldják meg.

A Bizottság emellett aktívan vizsgálja és jelentős pénzbüntetésekkel sújtja a kartelleket. A Bizottság engedékenységi programja keretében a vállalatok a bírságok csökkentése fejében bennfentes bizonyítékot nyújthatnak be. 2018-ban a Bizottság 254 millió euró pénzbüntetést szabott ki az okostelefonokban és egyéb készülékekben használt kondenzátorok nyolc gyártójára – egy mentességet kérelmezővel együtt – kartellben való részvételért. A Bizottság négy tengeri autószállító társaságot is megbírságolt 395 millió euróra, és három külön kartelleljárásban 151 millió euró bírságot szabott ki autóalkatrész-beszállítókra.

Az állami támogatások uniós ellenőrzésének célja, hogy az uniós országok ne biztosítsanak más országokénál kedvezőbb adózási bánásmódot egyes vállalatok számára. Júniusban a Bizottság megállapította, hogy Luxemburg lehetővé tette az Engie csoport két vállalata számára, hogy nyereségük után szinte egyáltalán ne fizessenek adót. Luxemburgnak most körülbelül 120 millió euró be nem fizetett adót kell beszednie. Októberben a Bizottság megállapította, hogy a Szlovákia által a Jaguar Land Rover részére nyújtott 125 millió euró összegű beruházási támogatás összhangban áll az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal. A támogatás az egységes piacon belüli verseny indokolatlan torzítása nélkül járul hozzá a Nyitra régió fejlődéséhez.

Decemberben a Bizottság 1,75 milliárd euró összegű állami támogatást hagyott jóvá az európai gazdaság szempontjából kulcsfontosságú alaptechnológiának számító mikroelektronika területén 6 milliárd euró összegben megvalósuló magánszektorbeli kutatási, fejlesztési és innovációs beruházás támogatására. Ezt a közös európai érdeket szolgáló fontos projektet négy tagállamban mintegy 30 vállalkozás fogja megvalósítani kutatóhelyekkel és egyetemekkel együttműködve, és a projekt Unió-szerte jelentős tovagyűrűző hatást gyakorol más vállalatokra.

Decemberben a Bizottság a Gibraltárban a kamatok és a jogdíjak tekintetében alkalmazott társaságiadó-mentességi rendszerről, továbbá öt feltételes adómegállapításról állapította meg, hogy azok az uniós állami támogatási szabályok értelmében jogellenesek. A kedvezményezetteknek körülbelül 100 millió euró be nem fizetett adót kell megtéríteniük Gibraltár számára.

A biztonságos, tiszta és összekapcsolt mobilitás megteremtése

Az Unió a tiszta és fenntartható mobilitás felé mozdul el egészségünk és környezetünk védelme, valamint az uniós ipar versenyképességének fokozása érdekében.

2018-ban az EU véglegesítette annak a folyamatnak a megújítását, amelynek célja annak biztosítása, hogy a gépkocsigyártók szigorúan betartsák az összes uniós biztonsági, környezetvédelmi és gyártási előírást. A reformra vonatkozó javaslat a dízelbotrány nyomán született, és kiegészíti az EU-nak a tiszta, fenntartható és versenyképes autóipar megteremtését szolgáló szélesebb körű törekvéseit. A 2020-tól alkalmazandó új szabályok jelentősen növelik a gépjárművek vizsgálatának minőségét és függetlenségét, fokozzák az uniós piacon már forgalomban lévő gépkocsik ellenőrzését, és megerősítik a teljes európai felügyeleti rendszert.

Az „Európa mozgásban” kezdeményezés részeként az EU előterjesztette azokat a végleges intézkedéseket, amelyek célja az európai közlekedési rendszer korszerűsítése annak érdekében, hogy minden európai polgár részesülhessen a biztonságosabb közlekedés, a kevésbé szennyező járművek és a fejlettebb technológiai megoldások előnyeiből.

A járműbiztonsági szabályok reformja előírja, hogy a piacon forgalomba hozott valamennyi új járműmodellnek rendelkeznie kell a legújabb fejlett biztonsági technológiákkal, például a vészfékezéssel és az intelligens sebességszabályozó rendszerrel. A reform a közúti infrastruktúra biztonságosabbá tételére irányuló erőfeszítések sorába illeszkedik. A szóban forgó javaslatokról jelenleg a tagállamok és az Európai Parlament alakítja ki a végleges álláspontját.

A nem biztonságos közúti infrastruktúra jelentette kockázatokat is szisztematikusan kezelni kell, beleértve a veszélyeztetett úthasználókat, például a kerékpárosokat és a gyalogosokat érintő kockázatokat is. A javaslatok hozzájárulnak a tagállamoknak a közúti biztonság javítására irányuló erőfeszítéseihez, és különösen a közúti közlekedésbiztonság terén rosszabb teljesítményt nyújtó tagállamok felzárkózásához.

Az összekapcsolt és automatizált járművek felé történő elmozdulás révén a mobilitás biztonságosabbá, tisztábbá, befogadóbbá és hatékonyabbá válhat. A 2018-as stratégia annak biztosítására irányul, hogy fejlesszék a kulcsfontosságú technológiákat és infrastruktúrákat az Unióban, és hogy azok biztonságosak legyenek.

Az óraátállítás megszüntetése

Válaszul az Európai Parlament kérésére, valamint a polgárok és a tagállamok részéről egyre erősödő igényre, a Bizottság júliusban nyilvános konzultációt indított a nyári időszámításra vonatkozó rendelkezésekről. A nyilvános konzultáció keretében mintegy 4,6 millió válasz érkezett, ami azt jelenti, hogy ez volt az eddigi legnagyobb érdeklődést kiváltó nyilvános konzultáció. A konzultáció eredménye azt mutatta, hogy a válaszadók 84%-a támogatja az óraátállítás megszüntetését. Az eredeti ok, amiért a tagállamok ezeket a rendelkezéseket az 1970-es években bevezették (főként az energiatakarékosság érdekében), már sokkal kevésbé releváns, mivel az energiafogyasztás csökkentésére új technikák váltak elérhetővé.

A hatályos uniós szabályozás az egységes piac zavarainak elkerülése érdekében harmonizálta az óraátállításra vonatkozó szabályokat valamennyi tagállamban. Ugyanezt a célt szem előtt tartva a Bizottság szeptemberben javaslatot terjesztett elő az évszakokhoz igazodó óraátállítás megszüntetéséről. A javaslat arra szólította fel a tagállamokat, hogy összehangolt módon hozzák meg a standard időre vonatkozó (nemzeti hatáskörbe tartozó) döntésüket, függetlenül attól, hogy a szándékaik szerint a jövőben alkalmazandó állandó standard idejük egybeesik majd a jelenleg alkalmazott nyári időszámítással vagy változatlan marad (azaz a jelenlegi „téli időszámítás” marad). A javaslat jelenleg a Tanács és az Európai Parlament előtt van.

A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelme és a hamisítás elleni küzdelem

Egy olyan világban, ahol az uniós vállalatok egyre nagyobb mértékben versenyeznek az innováció, a kreativitás és a minőség terén, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelme hatékony eszköz valamennyi vállalkozás, köztük a kis- és középvállalkozások versenyképességének fokozásához.

Az európai gyógyszeripari vállalatoknak a gyorsan növekvő globális piacok kiaknázásában való segítése, valamint a munkahelyteremtésnek, a növekedésnek és a beruházásoknak az Unióban történő előmozdítása érdekében a Bizottság javaslatot terjesztett elő a szellemi tulajdonra vonatkozó szabályok kiigazítására annak érdekében, hogy az uniós székhelyű gyógyszeripari vállalatok versenyképesebbé váljanak a globális piacokon.

A termékhamisítás és a szerzői jogot sértő kalózkodás elleni küzdelem jegyében erőiket egyesítve a reklámipar szereplői önkéntes megállapodást írtak alá a szerzői jogot sértő vagy hamisítványokat terjesztő weboldalak és mobilalkalmazások reklámbevételeinek csökkentése érdekében.

Júniusban új uniós szabályok léptek életbe az üzleti titkok védelme terén. A módosítások célja a tisztességtelen versenytől való visszatartás és az együttműködésen alapuló innovációnak, valamint az értékes know-how megosztásának ösztönzése annak érdekében, hogy az Unió erősebb és versenyképesebb gazdasági térséggé váljon.

Korszerű és fenntartható közbeszerzés

Az EU-ban minden évben több mint 250 000 közigazgatási szerv összesen mintegy 2 billió eurót – azaz az uniós GDP 14%-ának megfelelő összeget – költ szolgáltatásokra, kivitelezési munkákra és árubeszerzésekre. 2018-ban a Bizottság elvégezte stratégiájának nyomon követését, hogy az adófizetők pénzének felhasználása még hatékonyabb legyen, továbbá a Bizottság ezzel hozzájárul az innovatívabb, fenntarthatóbb, inkluzívabb és versenyképesebb gazdasághoz. A Bizottság iránymutatást tett közzé, amellyel a közszektorbeli vevőket kívánja ösztönözni arra, hogy a közbeszerzést az innováció előmozdítására használják. A Bizottság továbbá egy arra irányuló ajánlást is megfogalmazott a nemzeti hatóságok számára, hogy támogassák a kkv-k részvételét, és könnyítsék meg számukra a védelmi célú közbeszerzésekben való részvételt. Egy külön iránymutatás is készült, amely segít elkerülni az európai strukturális és beruházási alapok által társfinanszírozott projekteknél előforduló leggyakoribb hibákat.

A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló hosszú távú uniós költségvetés

2018 júniusában a Bizottság egy új, 4 milliárd eurós önálló programra tett javaslatot, amelynek célja a fogyasztói jogok megerősítése és a fogyasztók védelme, valamint annak lehetővé tétele, hogy az európai kis- és középvállalkozások teljes mértékben kihasználhassák a jól működő egységes piac előnyeit. Az új program megerősíti az egységes piac irányítását, támogatja a vállalkozások versenyképességét, és előmozdítja az emberek, állatok és növények egészségét és az állatok jólétét.

A bankunió kiteljesítése

A bankunió kiteljesítése fontos lépés a gazdasági és monetáris unió elmélyítésének irányába. 2014 óta egyenletes ütemben zajlik az uniós pénzügyi ágazat kockázatainak csökkentése, ami előkészíti az európai betétbiztosítási rendszeren keresztül történő további kockázatmegosztást. Az Európai Bizottság 2015-ben az euróövezet egészére kiterjedő rendszer létrehozására tett javaslatot, a meglévő nemzeti betétbiztosítási rendszereket kiegészítendő. Az uniós jogszabályok 100 000 euró összegig jelenleg is biztosítják a bankbetétek védelmét bankcsőd esetén. A rendszer egy közös alap révén szilárdabb és egységesebb betéti védelmet nyújtana az euróövezetben.

Az Unió vezetői decemberben megállapodtak a bankunió keretében létrehozandó, az Egységes Szanálási Alapra vonatkozó védőháló részleteiről. A védőhálót az Európai Stabilitási Mechanizmus biztosítja, és célja az uniós bankrendszerbe vetett bizalom megerősítése; aktiválására jelentős bankszanálások esetén, utolsó biztosítékként kerülne sor.

Az elmúlt években jelentősen csökkentek a banki ágazat kockázatai. Az Európai Központi Bank felügyelete alá tartozó bankok 2014 óta 234 milliárd euró értékű további tőkét vontak be, és lényegesen nagyobb likviditási tartalékokkal rendelkeznek. 2018 decemberében új szabályokról született megállapodás, amelyek tovább erősítik a bankok stressztűrő képességét, és lehetővé teszik, hogy a bankok az adófizetőket terhelő költségek nélkül tudjanak kilépni a piacról.

Emellett a nemteljesítő hitelek aránya – vagyis amikor a hitelfelvevő nem képes vagy nem hajlandó visszafizetni banki hitelét – lényegesen csökkent, még azokban a tagállamokban is, ahol mértéke különösen magas volt. Novemberben az Európai Bankhatóság koordinálásával sor került az európai banki ágazat uniós szintű stressztesztjére, amely megmutatta, hogy az európai bankok ellenállóbbá váltak a makrogazdasági sokkokkal szemben. A teszt a legnagyobbak közé tartozó 48 európai bankra terjedt ki, köztük 33 olyanra, amely közvetlenül az Európai Központi Bank felügyelete alatt áll és az euróövezeti banki eszközök mintegy 70%-át birtokolja.

A Bizottság 2018 márciusában jogalkotási javaslatokat terjesztett elő a nemteljesítő hitelek fenn­maradó állományának kezelésére és azok jövőbeli esetleges felhalmozódásának megakadályozására, valamint az államkötvény-fedezetű értékpapírok fejlesztését lehetővé tevő keret létrehozására, ami hozzájárul a bankok államkötvény-portfóliójának nagyobb diverzifikációjához. Előrelépés történt a nemteljesítő hitelekre vonatkozó javaslatok terén, mivel sikerült megállapodásra jutni mindenekelőtt egy alapvető pontról: a jövőbeli nemteljesítő hitelek megfelelő banki veszteségfedezetének biztosításáról. Két másik pont kidolgozása még folyamatban van: a biztosítékkal fedezett hitelek gyorsított peren kívüli végrehajtásának lehetővé tétele, és a nemteljesítő hitelek olyan másodlagos piacainak további fejlesztése, ahol a bankok hitelgondozóknak vagy befektetőknek értékesíthetik az ilyen hiteleket.

A tagállamok által az euró bevezetése terén elért eredmények

A Bizottság májusban közzétette féléves értékelését egyes tagállamok euróövezeti csatlakozásra való felkészültségéről. Az Európai Unió Tanácsa a konvergenciajelentés alapján határoz arról, hogy egy tagállam teljesíti-e az euróövezethez való csatlakozás feltételeit. Az Európai Központi Bank által készített külön értékeléssel egyidejűleg közzétett jelentés azon hét tagállammal foglalkozik, amely kötelezettséget vállalt az euró bevezetésére, de még nem tette azt meg, nevezetesen Bulgáriával, Csehországgal, Horvátországgal, Magyarországgal, Lengyelországgal, Romániával és Svédországgal.

Noha általánosságban mind a hét tagállam jelentős nominális konvergenciát ért el, a jelentés megállapította, hogy jelenleg egyikük sem teljesíti az euróövezethez való csatlakozáshoz szükséges valamennyi hivatalos feltételt. A jelentés megállapította, hogy bár Bulgária és Horvátország az árfolyam-kritérium kivételével valamennyi konvergenciakritériumnak megfelel, csak Horvátország jogszabályai egyeztethetők össze teljes mértékben a gazdasági és monetáris unió szabályaival.

Az egyéb tényezők értékelése alapján a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy az euróövezeten kívüli tagállamok általánosságban gazdaságilag és pénzügyileg megfelelően integrálódtak az EU-ba. Ugyanakkor néhány tagállam makrogazdasági szempontból továbbra is sebezhető, és/vagy üzleti környezetével és intézményi keretével kapcsolatos kihívásokkal szembesül, amelyek kockázatot jelenthetnek a konvergenciafolyamat fenntarthatóságára nézve.

A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy támogatja az euróövezethez való csatlakozásra készülő tagállamokat. A strukturálisreform-támogató program keretében kialakított célzott munkafolyamat révén a Bizottság kérésre igényeikre szabott támogatást nyújt azoknak a tagállamoknak, amelyek be kívánják vezetni az eurót. A konvergencia elérése és a szilárd gazdasági struktúrák kiépítése elengedhetetlen az Unió egészének jóléte és az euró zökkenőmentes működése szempontjából.

A társadalmi igazságosság erősítése a gazdasági és monetáris unióban

A szociális jogok európai pillére meghatározza a jól működő és méltányos munkaerőpiacok és jóléti rendszerek legfontosabb alapelveit. Miközben a gazdasági és monetáris unió elmélyítésével és ellenálló képességének fokozásával összefüggésben különösen fontos szerepet kap a foglalkoztatás és a szociális teljesítmény, a szociális jogok európai pillérének megvalósítása közös politikai elkötelezettséget és felelősségvállalást kíván uniós szinten és – saját hatáskörükben – a tagállamok szintjén egyaránt.

A gazdasági és monetáris unió alapvető részét képezi az erőteljes szociális dimenzió. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2017 novemberében együttesen kihirdette a szociális jogok európai pillérének létrehozását. A pillér iránytűként szolgál a modern, inkluzív és versenyképes társadalmak biztosítását célzó új társadalmi kihívások kezeléséhez.

Noha a mai rugalmasabb munkafeltételek – különösen a fiatalok számára – új munkalehetőségeket teremtenek, gazdasági bizonytalansághoz és egyenlőtlenségekhez vezethetnek. A szociális jogok európai pillérének elveivel összhangban a Bizottság biztosítani kívánja, hogy – a munkaszerződés típusától függetlenül – mindenki egyenlő esélyt kapjon arra, hogy teljes értékű munkát vállalhasson, méltányos munkafeltételek mellett dolgozhasson, és megfelelő szociális védelemben részesüljön. A pillér létrehozására vonatkozó javaslat mellett az Európai Bizottság 2017-ben és 2018-ban annak gyakorlati megvalósítására irányuló konkrét kezdeményezéseket is előterjesztett.

A Bizottság márciusban például előterjesztette a szociális méltányossági csomagot, amely magában foglalja az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozására irányuló javaslatokat a méltányos munkavállalói mobilitásra vonatkozó összes uniós szabály tisztességes, egyszerű és hatékony érvényesítésének biztosításához (lásd még a 4. fejezetet).

A szociális méltányossági csomag magában foglalta a munkavállalók és az önálló vállalkozók szociális védelemhez való hozzáféréséről szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot is. A tagállami miniszterek decemberben politikai megállapodásra jutottak a javaslatról. Az ajánlás célja, hogy támogatást kapjanak az atipikus munkaviszonyban foglalkoztatottak és az egyéni vállalkozók, akik foglalkoztatási viszonyuk miatt nem részesülnek megfelelően a szociális biztonsági rendszerek nyújtotta védelemből, és ezért fokozottabb gazdasági bizonytalanságnak vannak kitéve.

Az ajánlás kiterjed az álláskeresési ellátásokat, a betegségi és egészségügyi ellátásokat, az anyasági és apasági szabadságot, a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetén nyújtott ellátásokat, a rokkantsági ellátásokat és az öregségi ellátásokat magukban foglaló szociális biztonsági rendszerekre. A cél annak ösztönzése, hogy az uniós tagállamok biztosítsák az atipikus munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók és az önfoglalkoztatók számára a szociális biztonsági rendszerekhez való csatlakozás és hozzájárulás lehetőségét, és így megszűnjenek a formális fedezettel kapcsolatos hiányosságok. Az ajánlás célja továbbá, hogy a munkavállalók a rendszer tagjaként megfelelő szociális ellátási jogosultságot szerezhessenek és azt igénybe vehessék, és növekedjen a szociális biztonsági rendszerek és jogosultságok átláthatósága.

A munka és a családi élet közötti egyensúly megteremtése

A Bizottság 2017-ben a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséről szóló új irányelvre vonatkozó javaslatot terjesztett elő. Ez a kezdeményezés a szociális jogok európai pillérének egyik legfontosabb teljesítendő célja, és az apasági, szülői és gondozói szabadságra, valamint a rugalmas munkafeltételekre vonatkozóan több új, illetve szigorúbb minimumszabályt vezet be. Az Európai Parlament és a Tanács közötti tárgyalások még folyamatban vannak, de decemberben ideiglenes megállapodás jött létre.

Átlátható és kiszámítható munkafeltételek

2018 júniusában a tagállamok megállapodásra jutottak az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló irányelvre vonatkozó bizottsági javaslatról. A javaslat célja olyan modern és rugalmas munkaerőpiac biztosítása, ahol valamennyi uniós munkavállaló írásban teljes körű tájékoztatást kap munkaviszonyának alapvető feltételeiről; az irányelv emellett új jogokat határoz meg az összes munkavállaló, többek között a nem hagyományos formában foglalkoztatottak számára. Az Európai Parlament és a Tanács között 2018 végén még folytak a tárgyalások.

A foglalkoztatási és szociális kihívások kezelése

2018-ban a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterének középpontjában a szociális jogok európai pillére állt. Következésképpen a tagállamokhoz címzett ajánlásokban még nagyobb hangsúlyt kapott a foglalkoztatás és a szociális kihívások. Az együttes foglalkoztatási jelentés tervezete új szociális eredménytáblát tartalmaz, amely a pillér 20 alapelvéhez kapcsolódó következő három területen megvizsgálja az uniós országokra jellemző tendenciákat és elért eredményeiket: esélyegyenlőség és a munkaerőpiachoz való hozzáférés, tisztességes munkafeltételek, valamint szociális védelem és társadalmi befogadás.

A 2018. évi országspecifikus ajánlások célja a kedvező gazdasági kilátások fényében az előretekintő megközelítés ösztönzése, és a fenntartható, inkluzív és hosszú távú növekedés alapjának megteremtésére helyezik a hangsúlyt. E cél eléréséhez valamennyi szint részvételére, többek között a szociális partnerek és a civil társadalom bevonására van szükség. A Tanács júliusban fogadta el az ajánlásokat.

A tagállami reformok támogatása

Miközben Európa gazdasága megerősödött és stabil növekedési pályára került, további strukturális reformokra van szükség ahhoz, hogy gazdaságaink stabilabbá, inkluzívabbá, termelékenyebbé és ellenállóbbá váljanak.

E reform-erőfeszítések támogatásához a Bizottság 2015-ben létrehozta a Strukturálisreform-támogató Szolgálatot, amely segíti a tagállamokat a reformok előkészítésében, kidolgozásában és végrehajtásában. A támogatás nyújtása kizárólag kérésre és az adott tagállam igényeire szabva történik.

A szolgáltatás iránti kereslet messze meghaladta a várakozásokat. A Szolgálat a strukturálisreform-támogató program és más források révén eddig csaknem 500 technikai támogatási projektet kezelt 25 uniós tagállamban. Idetartozik többek között a tagállamok támogatása az oktatási és egészségügyi rendszerek reformjában, az államháztartási gazdálkodás korszerűsítésében, az adóigazgatás reformjában, a közigazgatás és az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának fokozásában, a digitális gazdaság fejlesztésében, a vállalkozásbarát környezet kialakításában és a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítésében.

A horvát igazságügyi minisztérium például támogatást kapott a bíróságok igazgatásának javítására irányuló erőfeszítésekhez, a hatékony igazságszolgáltatási rendszer, valamint a jogállamiság tiszteletben tartásának megerősítése érdekében. Emellett a Bizottság támogatást nyújtott Szlovákiának az egészségügyi rendszer hatékonyságának és eredményességének fokozását célzó intézkedéseihez, valamint Lettországnak középtávú adózási stratégiájának végrehajtásához. Bulgária is részesült támogatásban a vállalkozások számára kedvezőbb környezet létrehozásához, a balti államok pedig ahhoz kaptak segítséget, hogy javítsák a régió tőkepiacainak működését.

A tagállamok növekvő igényét látva a Bizottság 2017 decemberében a strukturálisreform-támogató program rendelkezésére álló források növelésére tett javaslatot. A javaslatot 2018-ban elfogadta az Európai Parlament és a Tanács, és a program teljes költségvetése 2020-ig 222,8 millió euróra emelkedik. Ez lehetővé teszi majd az EU számára, hogy kielégítse a támogatás iránti jelentős tagállami igényeket.

Tisztességes verseny

Az elmúlt évtizedben az állami támogatások banki ágazatban végrehajtott uniós ellenőrzése jelentősen hozzájárult az ágazat helyreállításához, mivel az állami támogatás feltételeként előírta a bankok számára a szerkezetátalakítást és mérlegük megtisztítását. A Bizottság hozzájárult továbbá az uniós bankok korábbi nehézségekből eredő, még meglévő problémáinak kezeléséhez.

Cipruson a Bizottság jóváhagyta a Cyprus Cooperative Bank piacról való rendezett kilépésének finanszírozásához nyújtandó állami támogatást, többek között a bank egyes részeinek a Hellenic Bank részére történő értékesítését, valamint 6 milliárd euró összegű nemteljesítő hitel mérlegből való kivezetését. Ehhez kapcsolódóan Ciprus kötelezettséget vállalt az igazságügyi keret reformjára, a nemteljesítő hitelekkel kapcsolatos problémák kezelése és az adófizetők terheinek csökkentése céljából. Olaszországban a Banca Monte dei Paschi szerkezetátalakítási tervének részeként a 2016-ban létrehozott, támogatásban nem részesülő olasz garanciarendszeren (GACS) keresztül sikeresen értékesített 24,6 milliárd euró összegű bedőlt hitelt. 2018. január és szeptember között további kilenc piackonform GACS-műveletre került sor, és így összesen további 14,4 milliárd euró összegű bedőlt hitelt sikerült kivezetni az olasz bankrendszerből.

A Bizottság kedvező eredménnyel zárta a szlovéniai Nova Ljubljanska Banka számára 2013-ban nyújtott támogatás vizsgálatát is, és elfogadta a Szlovénia által javasolt intézkedéseket, amelyek révén biztosítható, hogy a bank a szlovén banki piac életképes szereplőjévé váljon.

2018-ban a Bizottság jóváhagyta a németországi HSH Nordbank magánbefektetőknek történő, további támogatás nélküli értékesítését. A legtöbb olyan banknál, amely a válság idején – a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében – az adófizetők terhére részesült támogatásban, időközben lezárult az állami támogatási eljárás, és e bankok újra vonzó befektetési célponttá váltak a magánbefektetők körében.

A bankszektorbeli állami támogatások ellenőrzésének továbbra is meghatározó szerepe lesz a tisztességes és versenyképes pénzügyi ágazat – a bankunióban hatályos bankszanálási előírásokkal teljes összhangban történő – fenntartásában.

Az euró nemzetközi szerepének előmozdítása

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Unió helyzetét értékelő szeptemberi beszédében bejelentette, hogy a Bizottság további kezdeményezések előterjesztésére készül, amelyek az euró nemzetközi szerepének erősítését célozzák. A decemberben bejelentett bizottsági javaslatok a nyitott, multilaterális és szabályokon alapuló globális gazdaság létrehozására irányuló uniós kötelezettségvállalás részét képezik, és az európai polgárok és vállalkozások számára kézzelfogható előnyöket teremthetnek, ideértve az alacsonyabb kereskedelmi költségeket, a nagyobb választékot, a finanszírozáshoz való jobb hozzáférést, a nagyobb autonómiát és a rugalmasabb globális pénzügyi rendszert. A javaslatok fő elemét az euró mint globális valuta vonzerejének – az európai gazdaság ellenálló képességének, valamint pénzügyi piacai mélységének, likviditásának és hatékonyságának mindenekelőtt a tőkepiaci unió létrehozásával való javítása révén történő – megerősítésére irányuló kezdeményezések jelentik. Emellett a javaslatok szorgalmazzák az euró stratégiai ágazatokban, így az energia- és a nyersanyagágazatban, valamint a közlekedés terén történő fokozottabb igénybevételét, valamint az euróövezet egységesebb képviseletét a nemzetközi színtéren.

A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló hosszú távú uniós költségvetés

2018 májusában az Európai Bizottság két javaslatot terjesztett elő, amelyek megmutatják, hogy az EU következő hosszú távú, a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó költségvetése hogyan járulhat hozzá az euróövezet és az Unió stabilitásához, konvergenciájához és kohéziójához a gazdasági teljesítmény és az ellenálló képesség fokozása mellett.

A javasolt reformtámogató program, amelynek általános költségvetése 25 milliárd euró lesz, támogatást nyújt majd az uniós tagállamok kiemelt reformjaihoz. A program három elemből áll, ezek: a reformokhoz pénzügyi támogatást biztosító reformösztönző eszköz; a technikai támogatási eszköz, amely technikai szakértelmet kínál és oszt meg; valamint az euróövezeti csatlakozás előtt álló tagállamok számára biztosított konvergenciatámogató eszköz. A program lehetővé teszi majd az EU számára, hogy kielégítse a növekedésösztönző reformok előkészítésének, kidolgozásának és végrehajtásának támogatása iránti jelentős tagállami igényeket.

Az európai beruházásstabilizáló eszközre vonatkozó javaslat hozzájárul az euróövezeti tagállamokban, valamint az európai árfolyam-mechanizmusban részt vevő tagállamokban a közberuházások szintjének stabilizálásához, valamint jelentős gazdasági sokkok esetén gazdaságuk gyors helyreállításához.

Kiegyensúlyozott és progresszív kereskedelempolitika

A nemzetközi kereskedelem az elmúlt évek során egyre nagyobb kihívásokkal szembesült: a globalizáció hatásaira vonatkozó újbóli kétségekkel, a kereskedelmi megállapodások célját és értékét vitató kérdésekkel, valamint az újraéledt protekcionizmussal. Erre válaszul az EU 2018-ban megduplázta a Kereskedelmi Világszervezetre épülő, szabályalapú nemzetközi kereskedelmi rendszer védelmével kapcsolatos erőfeszítéseit, szoros együttműködést folytatva kereskedelmi partnereivel a nemzetközi kereskedelmi szabályok korszerűsítése érdekében.

Az EU továbbra is vezető szerepet játszott a Kereskedelmi Világszervezetben. Ismételten megerősítette a szervezet iránti erős elkötelezettségét, valamint azt, hogy a továbbiakban is segít választ találni a globális multilaterális kereskedelmi rendszer fontos kérdéseire. 2018 szeptemberében az EU stratégiai dokumentumot terjesztett elő a szervezet reformjáról. Kiemelte a – növekvő kereskedelmi feszültségek középpontjában álló – támogatásokra és kényszerített technológiatranszferekre vonatkozó szabálykönyv aktualizálásának, valamint az átláthatóság szervezeten belüli növelésének szükségességét. Emellett azt is hangsúlyozta, hogy a szervezet konfliktusmegoldásra szolgáló rendszerének fenntartása érdekében meg kell szüntetni a Fellebbezési Testület tagjainak kinevezése előtt álló akadályokat.

A kereskedelempolitikának ezenkívül hatékonynak és átláthatónak kell lennie, és értékeken kell alapulnia. „A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű, 2015. évi stratégia alapjai szolgáltak iránymutatásul a 2018-ban alkalmazott megközelítéshez is: továbbra is a magas szintű előírásokkal párosult nyitottság a legmegfelelőbb módja annak, hogy a globalizáció minden európai számára előnyökkel járjon.

Az EU további erőfeszítéseket tett új kereskedelmi megállapodások tárgyalására, a meglévő megállapodások aktualizálására, valamint annak biztosítására, hogy a vállalkozások, a munkavállalók és a fogyasztók élvezhessék a kereskedelmi megállapodások előnyeit.

Előrelépés történt a közvetlen külföldi befektetések biztonsági vagy közrendi okokból történő átvilágítására irányuló kerettel kapcsolatos uniós jogszabályjavaslat terén is. A keret célja annak biztosítása, hogy az Unió alapvető érdekeinek védelme mellett továbbra is a külföldi befektetések jelentsék a növekedés egyik fő forrását az EU-ban. Novemberben a Tanács és az Európai Parlament politikai megállapodásra jutott a keret végleges formájáról. A Parlament várhatóan 2019 februárjában szavaz a megállapodásról, a Tanács pedig a tervek szerint röviddel azt követően elfogadja a rendeletet. Az új rendelet várhatóan 2019 áprilisában lép hatályba.

Piacrajutási stratégiája révén az EU kezelni képes a piaci hozzáférést gátló akadályokat szerte a világon, miközben elkötelezett maradhat a kiegyensúlyozott, szabályokon alapuló és felelősségteljes kereskedelem mellett.

Védelmet nyújtó Európa

Európa nyitott kontinens, de nem naiv. Kiáll értékei és érdekei mellett. Kereskedelempolitikája erőteljes védelmet biztosít az európai vállalkozások és munkavállalók számára olyan esetekben, amikor más országok megszegik a globális kereskedelmi szabályokat, vagy tisztességtelen nemzetközi kereskedelmi gyakorlatot folytatnak.

Amennyiben a diplomáciai fellépés nem jár sikerrel, az EU nem habozik igénybe venni a WTO vitarendezési mechanizmusát azért, hogy érvényesítse jogait, és az európai vállalkozások, munkavállalók és mezőgazdasági termelők számára teljes mértékben biztosíthassa a tagsággal járó előnyöket. Az EU 2018-ban eljárást indított Kínával szemben technológiatranszferrel kapcsolatosan, valamint az Egyesült Államokkal szemben az acél- és alumíniumtermékek behozatalát érintő egyesült államokbeli intézkedésekkel összefüggésben. A vitákkal kapcsolatos eljárások eredményekkel jártak: 2018-ban Oroszország felhagyott a Németországból és Olaszországból származó könnyű haszongépjárművekre kivetett dömpingellenes vámok alkalmazásával.

A Kereskedelmi Világszervezet szabályaival és az uniós jogszabályokkal összhangban az EU tíz új vizsgálatot indított és hét új piacvédelmi intézkedést vezetett be tisztességtelen nemzetközi kereskedelmi gyakorlat miatt. Az intézkedések között szerepeltek kínai acélra vonatkozó dömpingellenes vámok, amelyeket az EU azért vetett ki, hogy a kínai exportár tisztességes piaci értéken alapuljon. Az EU ezenkívül 17 új felülvizsgálatot indított, valamint hét meglévő intézkedést további öt évre megújított.

Júliusban az EU ideiglenes védintézkedéseket vezetett be 23 acéltermék-kategória behozatalára. Ezen intézkedések célja az, hogy kezeljék az egyéb harmadik országokból származó acél kereskedelmének az EU-ba történő esetleges eltérülését amiatt, hogy az Egyesült Államok kiegészítő vámokat vetett ki.

Az EU akkor is védelmet biztosít az uniós gazdasági ágazatok számára, ha harmadik országok piacvédelmi (dömpingellenes, szubvencióellenes vagy védintézkedésre vonatkozó) vizsgálatokat indítanak az uniós exporttal szemben. Példaként említhetők az Egyesült Államok (acél és alumínium, szolárpanel, olajbogyó), Törökország (abroncsok) vagy Izrael (kakaókrém) által indított eljárások.

2018 júniusában hatályba léptek a korszerűsített uniós dömpingellenes és szubvencióellenes jogszabályok. A dömpingkülönbözet-számítási szabályoknak az állami beavatkozások miatt torzult árak és költségek esetére vonatkozó 2017. decemberi változásai mellett ezek a korszerűsített jogszabályok az uniós piacvédelmi eszközök első legjelentősebb átalakítását jelentik a WTO 1994-es létrehozása óta. Az új rendeletek a világgazdaság előtt álló kihívásokhoz igazítják az uniós piacvédelmi eszközöket. Hatékonyabbak, átláthatóbbak és könnyebben alkalmazhatók a vállalkozások számára, és lehetővé teszik az EU számára, hogy magasabb vámokat vessen ki a dömpingelt termékekre.

A szabadalmak elsőrendű fontosságúak az uniós gazdaság és a nemzetközi kereskedelem számára, míg a szabványokhoz való hozzáférés elengedhetetlen a technológiai fejlődés szempontjából. Az EU prioritásként kezeli a szabadalmak és a szabványok közötti kapcsolatot. Októberben az EU 15 fős, a szabványhoz nélkülözhetetlen szabadalmakkal foglalkozó szakértői csoportot hozott létre. Ezek a szabadalmak a szabványosított technológia részét képezik, és a csoport szakértelemmel és tanáccsal látja el az Európai Bizottságot azzal kapcsolatban, miként lehetne javítani engedélyezésüket. A csoport november 12-én tartotta első ülését.

Az európai exportőrök változatlanul kereskedelmi akadályokkal szembesülnek világszerte. Júniusban a kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról szóló éves bizottsági jelentés azt mutatta, hogy az európai exportőrök több mint 57 ország esetében szembesültek összesen 396 akadállyal 2017-ben, ami jelentős növekedés 2016-hoz képest. A jelentés szerint az Európai Bizottság piacrajutási stratégiájának köszönhetően 8,2 milliárd euró értékű uniós exportot érintő 45 akadályt számolt fel, ami több mint kétszerese a 2016-os számnak.

Az EU továbbra is egyértelmű álláspontot képvisel a halálbüntetéshez és kínzáshoz használt eszközök kereskedelmét illetően. Szeptemberben az ENSZ Közgyűlésének keretében találkozót tartott a Kínzóeszközök Kereskedelmének Beszüntetését Célzó Szövetség, amely az EU közreműködésével jött létre 2017-ben. További hat ország – köztük Ausztrália és Új-Zéland – küldöttsége csatlakozott a Szövetséghez, és a tagok megállapodtak abban, hogy intézkedéseket hoznak a halálbüntetéshez és kínzáshoz használt eszközök kereskedelmének korlátozására és megszüntetésére, valamint hogy együttműködnek egy kötelező erejű ENSZ-határozat meghozatala érdekében.

Vezető szerepet betöltő Európa

Az EU által megtárgyalt, illetve jelenleg tárgyalás alatt álló kereskedelmi megállapodások célja annak biztosítása, hogy a kereskedelem mindenki számára előnyökkel járjon. Ezek a megállapodások hozzájárulnak ahhoz, hogy az EU jóval Európa határain túl is érvényesíteni tudja a magas szintű európai élelmiszer-biztonsági, munkavállalói jogi, környezetvédelmi és a fogyasztói jogi normákat.

Az EU vezető szerepet játszott az ENSZ keretében arról tartott megbeszélésekben, hogy miként lehetne megreformálni a befektetők és országok közötti vitarendezést. Az EU 2018-ban további lépéseket tett az ilyen viták rendezésére szolgáló – a globális kormányzás terén jelentős innovációt jelentő – multilaterális bíróság létrehozását illetően.

Júniusban Cecilia Malmström, kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos elsőként a belgiumi Gent város számára átadta a tisztességes és etikus kereskedelem európai városának járó díjat, amely a tisztességes és etikus kereskedelmi gyakorlatokat ösztönző helyi kezdeményezések elismeréseként szolgál.

Az EU–Mexikó kereskedelmi megállapodás

Áprilisban lezárultak az EU és Mexikó közötti tárgyalások egy új kereskedelmi megállapodásról. Az EU és Mexikó közötti árukereskedelem szinte egésze vámmentes lesz, a mezőgazdasági termékeket is beleértve. Az európai ipar és mezőgazdaság egyszerűbb vámeljárások előnyeit élvezheti majd.

A megállapodás a legmagasabb szintű munkaügyi, biztonsági, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi előírásokat rögzíti. Kifejezetten utal az elővigyázatosság elvére, amely lehetővé teszi a politikai döntéshozók számára az emberek, állatok és növények egészségének vagy a környezet védelme érdekében történő fellépést valamely feltételezett kockázat esetén és az általuk megfelelőnek ítélt szinten, még akkor is, ha a tudományos elemzés nem rendelkezik bizonyító erővel.

A megállapodás kötelezettséget vállal a Párizsi Megállapodás végrehajtása iránt. Emellett védi az uniós tagállamok ahhoz való jogát, hogy saját választásuk szerint szervezzék meg a közszolgáltatásaikat.

Ez az első olyan uniós kereskedelmi megállapodás, amely szembeszáll a magán- és állami szektorban jelentkező korrupcióval, így a vesztegetéssel és a pénzmosással.

A megállapodás egyenlő elbánást biztosít az európai és a mexikói cégek számára abban az esetben, ha a másik fél piacán pályáznak meg közbeszerzési szerződéseket. Az új megállapodás védelmet nyújt a szellemitulajdon-jogok számára is, és 340 hagyományos uniós regionális élelmiszer- és italtermék esetében gondoskodik arról, hogy ne lehessen azok másolatát értékesíteni Mexikóban.

A megállapodás megnyitja az utat a szolgáltatáskereskedelem, azon belül a pénzügyi szolgáltatások, a szállítás, az e-kereskedelem és a telekommunikáció előtt, ezenkívül ambiciózus versenypolitikai és szubvenciós rendelkezésekkel segíti majd az egyenlő versenyfeltételek megteremtését és a piacra jutás fokozását.

A kereskedelmi megállapodás emellett javítja a beruházási feltételeket, és magában foglalja az EU új, beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszerét, amely átláthatóságot biztosít, és garantálja a kormányok közérdekből történő szabályozási jogát. Az EU és Mexikó megállapodott abban, hogy lépéseket tesznek a multilaterális beruházási bíróság létrehozása érdekében.

Gazdasági partnerségi megállapodás Japánnal

A júliusi tokiói EU–Japán csúcstalálkozón Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Abe Sinzó japán miniszterelnök aláírta az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodást, amely az EU által valaha megkötött legnagyobb és legjelentősebb bilaterális kereskedelmi megállapodás.

Japán és az EU egyaránt erősen elkötelezett a demokrácia, az emberi jogok védelme, a szabad- és nyitott kereskedelem, a multilateralizmus és a szabályokon alapuló nemzetközi rend mellett. Japán régóta stratégiai partner az EU számára, és fontos szövetséges a nemzetközi színtéren.

A gazdasági partnerségi megállapodás 2019. február 1-jei hatálybalépésével egy 635 millió embert magában foglaló és a világ teljes bruttó hazai termékének majdnem egyharmadát előállító szabadkereskedelmi övezet jön létre. A megállapodás hozzájárul a kereskedelmi akadályok megszüntetéséhez és ahhoz, hogy az EU és Japán közösen alakíthassa a globális kereskedelmi szabályokat.

A megállapodás eltörli a Japánba exportáló uniós vállalkozások által fizetett, évi 1 milliárd eurót kitevő vámok túlnyomó többségét, és számos régóta fennálló szabályozási akadályt megszüntet, például a személygépkocsik uniós kivitelére vonatkozóan. Növelni fogja az uniós exportot, és új lehetőségeket teremt az európai vállalkozások számára, ami a polgárok javát szolgálja majd. Bővíteni fogja – különösen az uniós mezőgazdasági export számára – a lehetőségeket, és több mint 200 hagyományos élelmiszer- és italtermék nevének nyújt védelmet a japán piacon. A megállapodás megkönnyíti az uniós cégek számára, hogy Japánban szolgáltatásokat nyújtsanak. Versenypolitikai és szubvenciós rendelkezések segítik majd az egyenlő versenyfeltételek megteremtését. A megállapodás emellett külön fejezetet szán a kis- és középvállalkozásoknak. Kapcsolattartó pontokat ad meg és célzott információkkal látja el a kisebb vállalkozásokat, ami azért is nagyon fontos, mert a jelenleg Japánba exportáló vállalkozások négyötöde kis cég.

A megállapodás a legmagasabb szintű munkaügyi, biztonsági, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi előírásokat rögzíti, és teljes védelmet biztosít a közszolgáltatásoknak. Külön fejezetben foglalkozik a fenntartható fejlődéssel, és az első olyan uniós kereskedelmi megállapodás, amely konkrét kötelezettséget vállal a Párizsi Megállapodás végrehajtására.

2018-ban folytatódtak a beruházásvédelmi előírásokról és vitarendezésről megkezdett tárgyalások az EU és Japán között, és ennek keretében három találkozóra került sor.

Átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás Kanadával

2018. szeptember 21-én volt az EU és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás ideiglenes alkalmazásának első évfordulója.

A kereskedelmi megállapodás révén az uniós vállalkozások akár évi több mint 500 millió eurót is megtakaríthatnak, amely összeget korábban az exportjukra vonatkozó kanadai vámokra kellett kifizetniük. E megtakarítások csaknem 99%-ára már a legelső naptól kezdve lehetőséget biztosított a megállapodás.

Minden vállalkozás időt és pénzt takaríthat meg az egyszerűbb eljárásoknak köszönhetően. Az uniós fogyasztók pedig szélesebb választékra és alacsonyabb árakra számíthatnak.

Átlátható és inkluzív tárgyalási folyamat

Az átláthatóság és a nyilvánossággal való kapcsolattartás 2018-ban is elengedhetetlen eleme volt a kereskedelempolitikának a demokrácia, a polgárok bizalmának és az elszámoltathatóság biztosításához. Erre a tárgyalások előtt, közben és után egyaránt szükség van, ahogy a megállapodások végrehajtása során is.

Az Európai Bizottság változatlanul közzétette a tárgyalási fordulókról szóló jelentéseket, valamint a tárgyalás alatt álló kereskedelmi megállapodások szövegére vonatkozó állásfoglalásokat és javaslatokat. Emellett kiterjedt kiegészítő anyagot tett közzé az EU és Mexikó közötti kereskedelmi megállapodásról. Az Európai Bizottság 2018-ban közzétette második átfogó éves értékelő jelentését az EU kereskedelmi megállapodásainak végrehajtásáról. Ez lehetővé tette az érdekelt felek, a civil társadalom és a többi uniós intézmény számára annak ellenőrzését, hogy az EU miként hajtja végre a megállapodásokat. A jelentés emellett tanulságokkal szolgál a folyamatban lévő és a jövőbeli kereskedelmi tárgyalások számára.

Februárban az uniós kereskedelmi tárgyalásokkal foglalkozó új tanácsadó csoport megtartotta hat üléséből az elsőt. A vállalkozásokat, szakszervezeteket, fogyasztókat és környezetvédelmi szerveket képviselő 28 szervezetből álló csoport célja, hogy elősegítse a párbeszédet, valamint összegyűjtse minél többféle érdekelt fél véleményét.

Egyesült Államok

Az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelempolitika a közös érdeklődésre számot tartó kérdések kezelésére összpontosított. Júniusban az Egyesült Államok vámokat vetett ki az acél- és alumíniumtermékek uniós exportjára. Az EU megítélése szerint ezek a vámok indokolatlanok és jogellenesek voltak, így nem volt más választása, mint kiegyensúlyozó intézkedéseket bevezetni az Egyesült Államokból érkező exportra. Júliusi találkozójuk során Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Donald Trump amerikai elnök megállapodott abban, hogy főtisztviselői munkacsoportot hoznak létre a kereskedelem előmozdítására és egy pozitív transzatlanti kereskedelmi program létrehozására. A csoport célja, hogy azonosítsa, miként lehetne fokozni a szabályozási együttműködést, eltörölni az ipari termékekre (kivéve a gépjárművekre) vonatkozó vámokat, előmozdítani a szójabab kereskedelmét, az energiabiztonság megerősítése érdekében fokozni a cseppfolyósított földgáz kereskedelmét, valamint megreformálni a Kereskedelmi Világszervezetet.

A csoport felállítása óta négy politikai szintű találkozóra került sor, amelyek a szabályozási kérdésekre összpontosítottak. Már most pozitív eredményekről lehet beszámolni. Ami a cseppfolyósított földgázt illeti: az uniós cégek több hosszú távú szerződést is aláírtak egyesült államokbeli vállalkozásokkal, valamint új uniós infrastrukturális és terminálprojektek vannak folyamatban. Az Egyesült Államok hozzájárult a cseppfolyósított földgáz Unióba történő kivitelére vonatkozó engedélyezési kötelezettség enyhítéséhez. Ami a szójababot illeti: az egyesült államokbeli exportőrök nagyjából megkétszerezték uniós piaci részesedésüket. Mindkét fél beleegyezett abba, hogy e munka lezárultáig nem vetnek ki újabb vámokat egymással folytatott kereskedelmükre vonatkozóan.

Kína

Az EU 2018-ban sikeres csúcstalálkozót tartott Kínával. Emellett három tárgyalási fordulót tartott a Kínával kötendő beruházási megállapodásról. A csúcstalálkozó alkalmával sor került a piacra jutásra vonatkozó első ajánlatok cseréjére. Két tárgyalási fordulót tartottak a hagyományos élelmiszer- és italtermékek nevének védelmére irányuló megállapodásról. Kína vállalta az EU-val való együttműködést a Kereskedelmi Világszervezet arra irányuló reformja kapcsán, hogy a szervezet eleget tehessen a kor kihívásainak.

Egyéb tárgyalások

Az EU eddig 70 partnerrel kötött kereskedelmi megállapodásokat, amelyek együttesen a világ bruttó hazai termékének 40%-át állítják elő. Az EU új kereskedelmi tárgyalásokat indított azzal a céllal, hogy újabb piacokat nyisson meg az uniós export előtt, és jó eredményeket ért el a folyamatban lévő tárgyalásokon.

Déli és keleti szomszédság

A déli szomszédságban az Unió a Mediterrán Térségért 43 országának kereskedelmi miniszterei és képviselői – 2010 óta először – találkozót tartottak márciusban azzal a céllal, hogy új lendületet adjanak a regionális kereskedelmi és beruházási programnak. Cselekvési terveket fogadtak el különféle ágazatokon belüli megerősített együttműködésre, valamint a kalózkodás és a hamisítás elleni küzdelemre vonatkozóan.

Eredményekről lehet beszámolni a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségről Tunéziával folytatott tárgyalások terén, amely kapcsán két fordulóra került sor 2018-ban.

Júniusban az Európai Bizottság és az Öböl Menti Együttműködési Tanács megtartotta az EU–ÖET kereskedelmi és beruházási párbeszéden belüli második ülést.

A keleti szomszédságban az EU a Grúziával, Moldovával és Ukrajnával megkötött, mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségről szóló megállapodásainak végrehajtására összpontosított.

Latin-Amerika

2018-ban folytatódtak a tárgyalások a Mercosurral (Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay). A tárgyalások két fontos regionális piac integrálására, vámok eltörlésére, a Mercosur-régión belüli üzleti lehetőségek növelésére, a fogyasztók választási lehetőségeinek bővítésére, a bürokrácia csökkentésére, a növekedés és a versenyképesség fokozására, a fenntartható fejlődéshez hasonló közös értékek előmozdítására és munkahelyteremtésre irányulnak.

Az EU három tárgyalási fordulót tartott Chilével a 2002. évi EU–Chile szabadkereskedelmi meg­állapodás aktualizálásáról. Az EU a kereskedelem és a nemek közötti esélyegyenlőség szempontjaira vonatkozó kísérleti rendelkezések beillesztésére tett javaslatot.

Áprilisban az EU lezárta a Mexikóval kötött kereskedelmi megállapodásának korszerűsítésére vonatkozó tárgyalásokat.

Ázsia és Ausztrálázsia

Október 19-én az EU kereskedelmi és beruházási megállapodásokat írt alá Szingapúrral. Októberben a Bizottság megküldte jóváhagyásra a Tanácsnak, illetve egyetértésre az Európai Parlamentnek a Vietnámmal tárgyalt kereskedelmi és beruházási megállapodásokat. Az EU három kereskedelmi tárgyalási fordulót tartott Indonéziával. A tárgyalások célja az EU és Indonézia közötti kereskedelem és közvetlen befektetések fokozása. A cél az, hogy a Szingapúrral és Vietnámmal aláírt megállapodásokhoz hasonló megállapodás jöjjön létre.

Júniusban az EU kereskedelmi megállapodásokra irányuló tárgyalásokat indított Ausztráliával és Új-Zélanddal.

Az EU 2018-ban mindkét országgal két-két tárgyalási fordulót tartott, és 18 tárgyalási területre vonatkozóan tett közzé javaslatokat.

Az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok

Augusztusban Gambia tizennegyedik nyugat-afrikai országként aláírta az EU-val kötött régióközi gazdasági partnerségi megállapodást. Szeptemberben Mauritánia tizenötödik országként csatlakozott (így csak Nigéria aláírása hiányzik). December 6-án a Tanács jóváhagyta Szamoa csatlakozását a csendes-óceáni országokkal kötött gazdasági partnerségi megállapodáshoz. A gazdasági partnerségi megállapodások az EU és az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok és régiók között tárgyalt kereskedelmi és fejlesztési megállapodások. Jelenleg a gyakorlatba történő átültetésük zajlik mintegy 30 afrikai, karibi és csendes-óceáni állammal. Ezek a megállapodások építőköveknek tekinthetők az új, fenntartható beruházásokra és munkahelyekre irányuló Afrika–Európa szövetség egyik célját jelentő jövőbeni, kontinensek közötti szabadkereskedelmi térség kialakításához, amely a kontinentális szabadkereskedelmi övezetre irányuló afrikai erőfeszítéseket is támogatja.

A terrorizmus és a bűncselekmények elleni küzdelem Európában

Az EU folytatta a nyilvános terek védelméről szóló 2017. évi cselekvési tervének végrehajtását, amelyet több mint 100 millió euró összegű finanszírozás kísér. A vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris kockázatokkal szembeni felkészültség fokozásáról szóló 2017 októberi cselekvési terv végrehajtása az egyesült királyságbeli Salisburyben és Amesburyben történt incidensek nyomán felgyorsult.

A terrorizmus és a súlyos bűncselekmények elleni küzdelem megerősítésére három kulcsfontosságú irányelv is alkalmazandóvá vált 2018-ban, többek között az uniós utas-nyilvántartási adatállományról szóló irányelv, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló irányelv és a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló irányelv.

A Bizottság áprilisban javaslatokat tett a terrorizmusfinanszírozás megszüntetésére a pénzügyi információkhoz való hozzáférés megerősítése útján. Ezek lehetővé tennék a bűnüldöző hatóságok számára, hogy időben hozzáférjenek a súlyos bűncselekmények kivizsgálásához szükséges pénzügyi információkhoz. Az új szabályok elősegítik a nemzeti bűnüldöző hatóságok és a nemzeti pénzügyi hírszerző egységek, valamint az Europol közötti jobb együttműködést. A javaslatot jelenleg tárgyalja az Európai Parlament és a Tanács; a cél, hogy azt még a 2019 májusi európai parlamenti választások előtt elfogadják.

Szeptemberben a Bizottság új szabályokat javasolt annak érdekében, hogy a terrorista tartalmak 1 órán belül lekerüljenek az internetről. A javaslat egyértelművé teszi a nemzeti hatóságok és a tárhelyszolgáltatók szerepét, ugyanakkor erőteljes biztosítékokat is teremt, amelyek garantálják az olyan alapvető jogok tiszteletben tartását, mint a szólásszabadság és a jogilag kötelező érvényű gondossági kötelezettség.

A Bizottság kezdeményezésében továbbá azt indítványozta, hogy az Európai Tanács módosítsa a Szerződés 86. cikkét oly módon, hogy az lehetővé tegye a jogalkotó számára az Európai Ügyészség hatáskörének kiterjesztését a határokon átnyúló terrorizmus leküzdésére valamennyi tagállamban. A megerősített Európai Ügyészség uniós szinten kezelné a terrorizmus elleni küzdelem jelenlegi hiányosságait, és olyan közös uniós megközelítést alakítana ki a terrorizmus ellen, amely minden lépést magában foglal a nyomozástól és a büntetőeljárás alá vonástól a bíróság elé állításig.

A bűnözők és a terroristák szöveges üzeneteket, e-maileket és informatikai alkalmazásokat használnak a kommunikáció során. Jelenleg az összes nyomozás több mint felében szerepelnek más országokban székhellyel rendelkező szolgáltatók birtokában lévő elektronikus bizonyítékok megszerzésére irányuló, határokon átnyúló kérelmek. E bűncselekmények közel kétharmada esetében azonban nem lehet megfelelően lefolytatni a nyomozást és a büntetőeljárást, mivel a nyomozók nehezen férnek hozzá az ilyen bizonyítékokhoz kellő időben. E probléma kezelésére a Bizottság áprilisban új szabályokat javasolt annak érdekében, hogy az igazságügyi és bűnüldöző hatóságok számára megkönnyítsék az említett bizonyítékokhoz való hozzáférést, függetlenül attól, hogy azokat az Unióban hol tárolják. Decemberben a Tanács elfogadta a javasolt rendelettel kapcsolatos tárgyalási álláspontját, és megkezdi a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel, amint a Parlament elfogadja a saját tárgyalási álláspontját.

November 14-én új rendeletet fogadtak el a vagyoni eszközök határokon átnyúló befagyasztásáról és elkobzásáról. Az új szabályok meg fogják könnyíteni a bűncselekményből származó vagyon határokon átnyúló visszaszerzését, hatékonyabbá fogják tenni a jogellenes pénzeszközök befagyasztását és elkobzását, valamint védeni fogják az áldozatok kártérítéshez való jogát.

Az EU megállapodott abban, hogy javítja az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer jogi keretét, megszüntetve a rendszer hiányosságait, és segítséget nyújtva a tagállamoknak a büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgárok azonosításában. Ez a jogszabály egy központosított rendszert hoz létre abból a célból, hogy azonosítsa azokat az uniós országokat, ahonnan a nemzeti nyilvántartásokból a büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletekkel kapcsolatos részletes információk gyorsan beszerezhetők.

Hatékonyabb jogalkotás a pénzmosás ellen

A 2018 júliusa óta hatályos új pénzmosás elleni szabályok megakadályozzák, hogy az uniós pénzügyi rendszereket pénzmosásra vagy terroristák finanszírozására használják fel. 2018 októberében az EU megerősített büntetőjogi intézkedésekről állapodott meg a pénzmosás elleni küzdelem terén. Egy új irányelv fogja harmonizálni a pénzmosással kapcsolatos bűncselekményeket és szankciókat, biztosítva, hogy a veszélyes bűnözők és terroristák az egész EU-ban egyformán súlyos büntetésekkel szembesüljenek bűncselekményeik miatt. A Bizottság által júniusban közzétett módszertan alapján végrehajtották a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén stratégiai hiányosságokkal rendelkező harmadik országok és területek azonosítására irányuló megerősített politikát.

Annak ellenére, hogy a pénzmosás elleni uniós keret szilárd, az uniós bankokat érintő közelmúltbeli esetek egyértelműen arra utalnak, hogy van még mit javítani, különösen az illetékes hatóságok közötti, határokon átnyúló együttműködés tekintetében. Szeptemberben a Bizottság javaslatot terjesztett elő az uniós pénzügyi intézmények felügyeletének megerősítésére a pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos fenyegetések hatékonyabb kezelése érdekében, különösen az Európai Bankhatóságnak a pénzügyi szektor pénzmosási felügyeletével kapcsolatos megbízatásának megerősítése révén. A javaslatot jelenleg tárgyalja az Európai Parlament és a Tanács; a cél, hogy azt még a 2019. májusi európai parlamenti választások előtt elfogadják.

Ezenfelül a Bizottság áprilisban javaslatot terjesztett elő a pénzügyi és egyéb információk felhasználásának megkönnyítésére a súlyos bűncselekmények megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem érdekében. Ez a javaslat erősíteni fogja a pénzügyi információs egységek és a bűnüldöző hatóságok közötti, valamint a pénzügyi információs egységek egymás közötti együttműködését.

Végezetül a Bizottság elfogadott egy felhatalmazáson alapuló rendeletet, amely szabályozástechnikai standardokat állapít meg az elektronikuspénz-kibocsátók és a pénzforgalmi szolgáltatók központi kapcsolattartó pontjainak kijelölésére vonatkozó kritériumokra, valamint a feladataik ellátására vonatkozó szabályokat is tartalmaz.

Polgári igazságszolgáltatás

Az igazságügyi együttműködés javítása

Májusban a Bizottság két javaslatot fogadott el az igazságügyi együttműködés korszerűsítésére és digitalizálására vonatkozóan az iratok kézbesítése és a bizonyításfelvétel tekintetében. Ezek célja a polgári igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés olcsóbbá, hatékonyabbá és könnyebbé tétele a polgárok és a vállalkozások számára. Ezekről a javaslatokról jelenleg tárgyal a Tanács és az Európai Parlament.

Decemberben a Tanács és az Európai Parlament megállapodott a háromoldalú egyeztetések során a fizetésképtelenségi eljárások javasolt szabályairól, amelyek szerkezetátalakítási rendszerek létrehozását és a vállalkozók számára az újrakezdés lehetőségét biztosítanák. Ez a kezdeményezés, amelyet hivatalosan 2019-ben fognak elfogadni, növelni fogja a pénzügyi nehézségekkel küzdő, életképes vállalatok korai szerkezetátalakítási lehetőségeit a csőd megelőzése és az alkalmazottak elbocsátásának elkerülése érdekében. Továbbá azt is biztosítani fogja, hogy a becsületes vállalkozók kapjanak egy második esélyt az üzleti tevékenység folytatására egy csődöt követően.

2018 decemberében a Tanács politikai megállapodásra jutott a Brüsszel IIa. rendelet javasolt aktualizálásáról annak érdekében, hogy naprakésszé tegye a határokon átnyúló családi jogvitákban a gyermekeket védő szabályokat, valamint hogy felgyorsítsa az eljárásokat.

Társasági jog és a céginformációkhoz való hozzáférés

Áprilisban a Bizottság új szabályokat javasolt a digitális eszközök és eljárások alkalmazására a társasági jog, valamint a határokon átnyúló átalakulások, egyesülések és szétválások területén. A cél annak lehetővé tétele a vállalatok számára, hogy digitális eszközöket használjanak a hatóságokkal folytatott interakciókban a társasági jog területén, és harmonizált eljárást biztosítsanak azon vállalatok számára, amelyek az egységes piacon belül átszervezik vagy áthelyezik a tevékenységüket, miközben nagyobb jogi egyértelműséget és biztosítékokat nyújtanak a munkavállalók, a részvényesek és a hitelezők számára. Az Európai Parlamentben és a Tanácsban folyó tárgyalások 2018-ban jól haladtak, azon ambiciózus ütemterv szerint, amely a jelenlegi jogalkotási ciklus során történő elfogadást célozza.

Az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszert, amely megkönnyíti a vállalati információk fellelését az EU-ban, 2018-ben széles körben használták: a rendszer elindulása óta eltelt első 17 hónap során több mint 372 000 keresés és több mint 241 000 vállalati adatszolgáltatás történt.

A személyes adatok erősebb védelme

Az általános adatvédelmi rendelet, amely 2018 májusa óta hatályos, a polgárok, a vállalkozások és a közigazgatási szervek számára Unió-szerte erősebb és következetesebb adatvédelmi keretet hoz létre. Januárban a Bizottság útmutatót adott ki, amelyben ismertette az új rendelet által bevezetett főbb újításokat és lehetőségeket.

Az uniós intézményekre, szervekre és hivatalokra vonatkozó új adatvédelmi szabályok 2018. december 11-én léptek hatályba.

A javasolt online adatvédelmi szabályok célja, hogy biztosítsák a magánélet magas szintű védelmét az elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználói számára és az egyenlő versenyfeltételeket valamennyi piaci szereplő számára. Az új szabályok szilárd és koherens keretet biztosítanak az adatfeldolgozáshoz, és összehangolják a 2002-ben alkotott, meglévő szabályokat az általános adatvédelmi rendelettel, hogy biztosítsák a polgárok személyes adataik védelméhez való jogát.

Az adatfolyamok mind az üzleti tevékenység, mind a bűnüldözés szempontjából fontosak. Annak megállapításával, hogy egy EU-n kívüli ország megfelelő szintű adatvédelmet biztosít, a megfelelőségi határozatok lehetővé teszik a személyes adatok szabad áramlását az EU és az érintett ország között üzleti okokból, és/vagy lehetővé teszik a bűnüldöző hatóságok számára, hogy szükség esetén adatokat cseréljenek, miközben biztosítják a védelem folyamatosságát.

Júliusban az EU és Japán lezárta a kereskedelmi célú kölcsönös megfelelőségről szóló tárgyalásokat. Ezzel párhuzamosan tárgyalások folynak az EU és Dél-Korea között a kereskedelmi célú megfelelőségről, amelyek várhatóan 2019 elején fejeződnek be.

Alapvető jogok és igazságszolgáltatási rendszerek

Az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának javítása és a jogállamiság fenntartása

A hatékony igazságszolgáltatási rendszerek döntő fontosságúak az uniós jog alkalmazása és a beruházások szempontjából. 2018-ban a Bizottság az uniós igazságügyi eredménytábla alkalmazásával és az európai szemeszter keretében ösztönözte a tagállamokat igazságszolgáltatási rendszereik függetlenségének, minőségének és hatékonyságának javítására. A Tanács júliusban ajánlásokat fogalmazott meg e tárgykörben Horvátország, Olaszország, Ciprus, Portugália és Szlovákia számára.

Szeptemberben a Bizottság eljárást indított Lengyelországgal szemben az Európai Unió Bírósága előtt a bírói függetlenség elvének megsértése miatt, amelyet a Legfelsőbb Bíróság bíráira vonatkozó nyugdíjkorhatár csökkentésére irányuló új lengyel törvény okozott. A Bíróság – jogerős ítéletéig – a Bizottság valamennyi kérelmének helyt adó ideiglenes intézkedéseket rendelt el.

Az új hosszú távú uniós költségvetéssel összefüggésben a Bizottság javaslatot tett az uniós költségvetés védelméről szóló rendeletre arra az esetre, amennyiben a tagállamokban hiányosságok tapasztalhatók a jogállamiság terén.

Jogvédelem és a megkülönböztetés elleni küzdelem

Áprilisban a Bizottság uniós szintű előírásokat javasolt a visszaélést bejelentő személyek védelmére, akik jelentik azokat az uniós jogot érintő jogsértéseket, amelyek súlyos károkat okozhatnak a közérdeknek. Ez javítani fogja az uniós jog megsértésének felderítését, kivizsgálását és szankcionálását, valamint biztosítaná a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot és a tömegtájékoztatás szabadságát.

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazásáról szóló 2017. évi jelentés kiemelte a sürgető kihívásokat a tekintetben, hogy az alapvető jogok ténylegesen megjelenjenek az emberek életében. Mindez a gyűlölet-bűncselekményekre, a gyűlöletbeszédre és a nőkkel szembeni erőszakra való reagálás fejlesztésétől a szociális jogok európai pillérének előmozdításáig terjed. A jelentés kiemeli a szabad és élénk civil társadalom és a független bíróságok fontos szerepét is.

Júliusban a Bizottság felszólító levelet intézett Magyarországhoz a menekültügyi és tartózkodási kérelmek támogatására irányuló tevékenységeket büntethetővé nyilvánító törvénye miatt, valamint a személyek szabad mozgására vonatkozó uniós szabályok és az Európai Unió Alapjogi Chartája rendelkezéseinek tiszteletben tartása érdekében.

A gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd elleni online és offline küzdelem

A jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó uniós magatartási kódex továbbra is eredményes volt. A kódex 2018 januárjában közzétett harmadik értékelése szerint további előrelépés történt a rasszista és idegengyűlölő online gyűlöletbeszéd gyors felülvizsgálata és eltávolítása terén.

Az internetes vállalkozások a számukra bejelentett jogellenes gyűlöletbeszédek átlagosan 70%-át eltávolították, és teljesítették azt a célt, hogy a bejelentések többségét 24 órán belül felülvizsgálják, ezáltal 81%-nál magasabb átlagot elérve. A kódex az illegális gyűlöletbeszéd elleni küzdelem ágazati normájává vált: A Snapchat, az Instagram, a Google+ és a Dailymotion 2018-ban jelentette be részvételét.

Megkülönböztetésmentesség és egyenlőség

A tagállamok kötelesek az országukban legalább egy szervezetet – az egyenlőség előmozdításával foglalkozó szervet – létrehozni a hátrányos megkülönböztetés elemzésére és figyelemmel kísérésére, valamint az ott élők számára az egyenlő bánásmód előmozdítására és védelmére. A Bizottság júniusban intézkedéseket javasolt a tagállamok számára annak biztosítása érdekében, hogy az esélyegyenlőségi szervek hatékonyan védjék a polgárokat és küzdjenek a megkülönböztetés ellen.

Az európai fogyatékosságügyi stratégia egyik vívmánya az európai akadálymentesítési irányelvre irányuló bizottsági javaslat, amelynek célja a mindennapi termékekhez és szolgáltatásokhoz, például a mobiltelefonokhoz, a számítógépekhez, az e-könyvekhez, az e-kereskedelemhez és a banki szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása. Ez pozitív hatással lesz európaiak millióinak életére, továbbá megkönnyíti és vonzóbbá teszi a vállalkozások számára a hozzáférhető termékek és szolgáltatások létrehozását és értékesítését. 2018 novemberében ideiglenes megállapodás született, és az Európai Parlament várhatóan 2019 áprilisában fogadja el a javaslatot.

Az EU folytatta a sokszínűség előmozdítását a sokszínűségi charták egyre növekvő mozgalmának támogatásával, amelyek Európa-szerte 15 millió munkavállalót érintve, 9000 szervezet számára nyújtanak segítséget a sokféleség kezelésében. Folytatta továbbá az LMBTI-személyek egyenlőségének előmozdítására irányuló intézkedések listájának végrehajtását a jogszabályok nyomon követése, a projektek finanszírozása és a figyelemfelkeltés révén.

A Bizottság januárban részletes értékelést tett közzé a 2011–2020 közötti időszakra vonatkozó nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszeréről. Áprilisban az európai romahét keretében az EU aktívan támogatta a roma kultúrát, és megemlékezett a roma holokausztról.

A nők átlagosan még mindig 16%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak az EU-ban. A nemek közötti bérszakadék felszámolása érdekében a Bizottság megkezdte egy olyan cselekvési terv végrehajtását, amelynek célja a férfiak és a nők egyenlő bérezése, és amelytől 2020-ra mérhető előrehaladást várnak.

Az EU csatlakozott az Európa Tanácsnak a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményéhez (isztambuli egyezmény). Ez jelentős lépés egy, a nemi alapú erőszak leküzdését célzó, átfogóbb uniós jogi keret létrehozása felé.

Európai uniós polgárság

Konzuli védelem

2018 májusától alkalmazandók a konzuli védelem azon szabályai, amelyek egyértelművé teszik az uniós polgárok azon jogát, hogy más uniós tagállamok nagykövetségeitől segítséget kapjanak egy EU-n kívüli országban. 2018 augusztusában a fiatal európai utazókat célzó tájékoztató kampányt indítottak a konzuli védelemről.

Májusban a Bizottság javasolta az uniós ideiglenes úti okmányokra vonatkozó szabályok továbbfejlesztését. A javaslat célja, hogy a dokumentumot biztonságosabbá tegyék, és egyszerűsítsék az alkalmazandó eljárásokat. A javaslatot jóváhagyta a Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága, és jelenleg a Tanácsban folynak róla a tárgyalások.

Személyazonosító igazolványok

Áprilisban a Bizottság módosításokat javasolt az uniós polgárok személyazonosító igazolványainak, tartózkodási okmányainak és a nem uniós családtagok tartózkodási kártyáinak biztonsági elemei tekintetében. A javasolt szabályok korszerűsítik a biztonsági elemeket, és ezáltal megkönnyítik majd az uniós polgárok számára a szabad mozgáshoz való joguk gyakorlását. A Parlament és a Tanács úgy határozott, hogy tárgyalásokat kezd a javaslatról.

Választások

A Facebook/Cambridge Analytica botrányt követően, valamint a dezinformációs kampányok, a számítógépes támadások és a hibrid fenyegetések választásokra gyakorolt megnövekedett kockázata miatt a szabad és tisztességes európai parlamenti választások biztosítása 2019-ben a Bizottság számára prioritássá vált.

E kihívások kezelése érdekében a Bizottság 2018 szeptemberében elfogadott egy intézkedéscsomagot, amellyel a tagállami hatóságokat és más érdekelt feleket a szabad és tisztességes választások biztosítása érdekében tett közös erőfeszítéseikben támogatja.

A csomag egy sor konkrét intézkedést vázolt fel, többek között megerősített együttműködést a választási együttműködési hálózatok létrehozása révén (nemzeti és uniós szinten egyaránt); iránymutatást az adatvédelmi szabályok alkalmazására a választásokkal összefüggésben; nagyobb átláthatóságot a fizetett online politikai hirdetések és kommunikáció terén; megerősített kiberbiztonságot; a meglévő választási szabályok gondos végrehajtását az online környezetet figyelembe véve; tudatosságnövelést; valamint megfelelő szankciók alkalmazását a személyes adatokkal az európai választások eredményének tudatos befolyásolása céljából elkövetett visszaélések esetében.

A fogyasztók védelme

Áprilisban a Bizottság „Új megállapodás a fogyasztói érdekekért” címmel javaslatot terjesztett elő annak érdekében, hogy a fogyasztók teljes mértékben élvezhessék uniós jogaik előnyeit. Az új szabályok a visszaélések megelőzését szolgáló megfelelő biztosítékok mellett egy európai kollektív jogorvoslati rendszerre tesznek javaslatot arra az esetre, amikor fogyasztók csoportjait éri kár. A javasolt szabályok emellett nagyobb szankcionálási jogkört biztosítanak a tagállamok fogyasztóvédelmi hatóságai számára a szabálysértő kereskedőkkel szemben. Decemberben az Európai Parlament elfogadta az új megállapodás kollektív jogorvoslatra vonatkozó részével kapcsolatos álláspontját, míg a javaslat egyéb részeit illetően 2019 januárjára tervezte elfogadni az álláspontját.

Az új szabályok további célja, hogy a fogyasztói jogokat hozzáigazítsák az új technológiákhoz. Így például az online piactereken és platformokon történő keresés során a fogyasztókat egyértelműen tájékoztatni fogják, ha a kereskedő fizet a keresési találatokért. Az online piactereknek arról is tájékoztatniuk kell majd a fogyasztókat, hogy milyen fő algoritmusokat használnak a keresési eredmények rangsorolására, és hogy kitől vásárol a fogyasztó.

A Bizottság folytatta a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok elleni munkáját (idetartozik például az azonos termékként történő forgalmazása olyan árucikkeknek, amelyek összetevői vagy jellemzői jelentős mértékben eltérnek). Ennek keretében többek között javaslatot tett az alkalmazandó uniós jog pontosítására az „Új megállapodás a fogyasztói érdekekért” elnevezésű kezdeményezésen belül. Ezen túlmenően a Bizottság kiadta az iparvállalatokkal együttesen kialakított egységes vizsgálati módszertant, amelyet jelenleg egy uniós szintű tesztsorozat keretében alkalmaznak.

A szervezett utazásra vonatkozó új szabályok értelmében, amelyek július óta hatályosak, az utazóknak egyértelmű tájékoztatást kell kapniuk arról, hogy teljes védelem alatt álló csomagot vagy korlátozottabb védelmet biztosító utazási szolgáltatásegyüttest ajánlanak-e számukra. Az utazók erősebb jogokat kapnak, például a járattörlésekkel kapcsolatban, vagy ha az utazásszervező több mint 8%-kal megemeli az árat.

A panaszok peren kívüli rendezése

Az alternatív vitarendezési eljárás biztosítja, hogy amikor egy fogyasztói vásárlás során probléma merül fel, megfizethető és pártatlan vitarendezés álljon a fogyasztók és a kereskedők rendelkezésére. 2018 folyamán minőségi tanúsítvánnyal rendelkező vitarendezési testületek jöttek létre az összes uniós tagállamban.

Közös fellépések a fogyasztók védelme érdekében

A Bizottság számos közös fellépésben vett részt a nemzeti szervekkel a fogyasztóvédelmi szabályok érvényesítése érdekében 2018-ban. A dízelbotrányt követően a Volkswagen kötelezettséget vállalt arra, hogy 2020 végéig térítésmentesen folytatja a javításokat. Júliusban a javítási arány elérte az érintett autók 80%-át. Egy másik közös fellépés, amely a Facebookot, a Twittert és a Google+-t is érinti, jobb szolgáltatási feltételeket eredményezett több mint 250 millió közösségimédia-felhasználó számára az EU-ban. 2018-ban eljárás indult az AirBnB ellen az árképzése átláthatóságának javítása és a szolgáltatási feltételeinek az uniós normákkal való összhangba hozatala érdekében.

A veszélyes termékek fogyasztókhoz jutásának megakadályozása

A nem élelmiszer jellegű termékek riasztási rendszere lehetővé teszi a piacon talált veszélyes termékekkel, valamint a veszélyes termékek fogyasztókhoz, különösen gyermekekhez való eljutásának megakadályozására hozott intézkedésekkel kapcsolatos információk uniós szintű gyors cseréjét. 2018-ban 2257 veszélyes termékkel kapcsolatos jelzést továbbítottak a rendszerben részt vevő 31 európai nemzeti hatósághoz.

Júniusban négy online piactér: az Alibaba (az AliExpress nevében), az Amazon, az eBay és a Rakuten France aláírtak egy „termékbiztonsági vállalást”, és egyebek mellett kötelezték magukat arra, hogy 2 munkanapon belül eltávolítják a nemzeti felügyeleti hatóságok által a honlapjukon megtalált veszélyes termékeket.

Az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszer 2017. évi jelentése azt mutatja, hogy 2017-ben 3832 lehetséges élelmiszer- és takarmánybiztonsági kockázatról szóló eredeti bejelentés érkezett, amelyek közül 942 súlyos egészségügyi aggályokat felvető „figyelmeztető jelzés” besorolású volt.

rescEU

Míg a meglévő uniós polgári védelmi mechanizmus szilárd alapot biztosít a természeti és ember okozta katasztrófákra történő európai szintű koordinált reagáláshoz, a 2018-as erdőtüzek ismét bebizonyították, hogy szükség van további javításra és erősítésre e téren. A teljes tűzkárosult terület Európában 2018-ban meghaladta a 130 000 hektárt, és a tüzek kockázata várhatóan tovább nő majd az éghajlatváltozás miatt. 2018-ban Görögország, Svédország, Lettország és Portugália aktiválta az uniós polgári védelmi mechanizmust az erdőtüzek kezelése érdekében. Az uniós segítségnyújtás iránti kérelmek legnagyobb részét (35%-ot) a tűzesetek alkották.

2018 decemberében az Európai Parlament és a Tanács ideiglenes megállapodásra jutott a meglévő mechanizmus megerősítéséről szóló bizottsági javaslattal kapcsolatban. Ez a javaslat fel fogja lendíteni a katasztrófamegelőzésre és a katasztrófavédelemre irányuló beruházásokat, ösztönözni fogja az európai polgári védelmi eszköztár keretében a segítségnyújtási képességek összevonását, valamint további polgári védelmi kapacitástartalékot hoz létre uniós szinten a katasztrófákra való reagálás érdekében (az ún. rescEU-t). A rescEU kapacitások tartalmazni fogják a tűzoltó repülőgépeket és a helikoptereket, és kockázatelemzés alapján más kapacitásokra is kiterjeszthetők. A három intézmény elkötelezte magát a hivatalos elfogadás mellett, és a hatálybalépésre 2019 első felében kerül sor.

A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló hosszú távú uniós költségvetés

A 2021–2027-es időszakra szóló hosszú távú uniós költségvetés részeként a Bizottság javaslatot tett egy Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap létrehozására, amelynek javasolt költségvetése a hétéves időszakra 947 millió euró. Az alap azokra a személyekre és szervezetekre összpontosít majd, amelyek hozzájárulnak az EU közös értékeihez, jogaihoz és sokszínűségéhez.

Európai migrációs stratégia

2018 folyamán a Bizottság rendszeres eredményjelentéseket nyújtott be az európai migrációs stratégia végrehajtásáról, amelyekben áttekintette az áramlások stabilizálása és az EU külső határainak jobb igazgatása érdekében hozott intézkedéseket. E jelentésekben megvizsgálta, milyen erőfeszítéseket tett az EU annak érdekében, hogy kezelje a migráció kiváltó okait, támogassa a leginkább érintett uniós tagállamokat és az erős migrációs nyomással szembesülő szomszédos országokat, védje az úton lévő migránsokat, előmozdítsa a visszatérést és a visszafogadást, valamint előrelépéseket tegyen a jogszerű lehetőségek – például az áttelepítés – tekintetében.

A Bizottság 2018. decemberi jelentésében megállapította, hogy a migrációval kapcsolatos átfogó uniós megközelítés minden területen eredményekkel szolgált: az érkező irreguláris migránsok száma a válság előtti szintre esett vissza; sikerült elmélyíteni a partnerországokkal folytatott együttműködést; javult a külső határok igazgatása; valamint hatékonyabb eszközök állnak rendelkezésre az EU-n belüli migráció kezelésére. A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy minden szinten folytatni kell a munkát, az Unión kívül és belül egyaránt.

Határvédelem és a szabálytalan áramlások kezelése

Határigazgatás

2018-ban folytatódtak a tárgyalások arról a 2017-es bizottsági javaslatról, amely a Schengeni határellenőrzési kódexet kívánja korszerűsíteni, elismerve azt, hogy polgáraink szabad mozgáshoz való jogának megőrzése mellett biztonságukat is garantálni kell. A cél az, hogy a belső határellenőrzés ideiglenes visszaállítására vonatkozó szabályok a jelenlegi szükségletekhez igazodjanak, és szigorúbb eljárási biztosítékok lépjenek életbe annak érdekében, hogy a belső határokon történő határellenőrzés visszaállítását továbbra is csak végső lehetőségként alkalmazzák.

A migrációról szóló decemberi közleményében a Bizottság szorgalmazta a schengeni térség maradéktalan helyreállítását, hogy az ismét az ideiglenes belső határellenőrzésektől mentes térség legyen, amely egy megfelelően működő közös európai menekültügyi rendszer alapjaira épül.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség 2018-ban átlagosan mintegy 1350 szakértő kiküldésével támogatta a nemzeti határőrségeket az összes migrációs útvonalon. Júniusban a tagállamok az ügynökség támogató szerepének további megerősítésére – ezen belül az EU-n kívüli országokkal való együttműködésre, a források növelésére és a felhatalmazás bővítésére – szólítottak fel.

Válaszul a Bizottság szeptemberben javaslatot tett arra, hogy 2020-ig egy 10 000 fős operatív személyzetből álló készenléti alakulat biztosításával erősítsék meg az ügynökséget. A készenléti alakulat tagjai végrehajtási jogkörrel és saját felszereléssel rendelkeznek majd ahhoz, hogy szükség esetén bárhol – az EU külső határainak mentén és harmadik országokban is – beavatkozhassanak. A javaslat azt is biztosítja, hogy a tagállamok megőrizzék szuverenitásukat a határaikon végzett műveletek tekintetében. 2018 végéig a tagállamok a Tanácson belül megállapodtak a bizottsági javaslat egyes elemeiről (a visszatérésre és a harmadik országokkal való együttműködésre vonatkozó rendelkezésekről), és folytatódnak a minden elemre kiterjedő megbeszélések.

Az EU folytatta a tárgyalásokat a nyugat-balkáni országokkal a határigazgatási operatív együttműködési megállapodásokról, amelyek lehetővé tennék az Európai Határ- és Parti Őrség számára, hogy szükség esetén segítséget nyújtson és mozgósítsa személyzetét. Októberben az EU erre vonatkozó megállapodást írt alá Albániával, továbbá parafálták a megállapodást Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal (július) és Szerbiával (szeptember). A Montenegróval és Bosznia-Hercegovinával folytatott tárgyalások szintén sikeresen lezárultak.

A biztonság és a határigazgatás terén alkalmazott információs rendszerek

2018 októberében hatályba lépett az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról szóló rendelet. A várhatóan 2021 végéig működőképessé váló új rendszer utazást megelőző szűrést vezet be a schengeni térségbe való vízummentes beutazásra jogosult személyekkel kapcsolatos biztonsági és migrációs kockázatokra vonatkozóan.

Miután az erre vonatkozó új jogszabály 2017 decemberében hatályba lépett, a Bizottság megkezdte a schengeni térség új határregisztrációs rendszerének végrehajtását. A rendszer megerősíti az EU külső határain végzett ellenőrzéseket azáltal, hogy rögzíti a schengeni térség külső határait átlépő, harmadik országbeli állampolgárok be- és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatokat. A rendszer várhatóan 2020 végéig lép működésbe.

A Schengeni Információs Rendszer megerősítése

A Schengeni Információs Rendszer támogatja a külső határok ellenőrzését és a schengeni térség országainak bűnüldözési együttműködését. 2018 decemberében a rendszer megerősítésére vonatkozó új szabályok léptek hatályba. A módosítások közé tartoznak többek között a kiutasítási határozatokra vonatkozó új figyelmeztető jelzések, a beutazási tilalom végrehajtásának javítása, a terrorizmushoz kapcsolódó figyelmeztető jelzések feltüntetésére vonatkozó kötelezettség, valamint az eltűnt gyermekekkel és a védelemre szoruló személyekkel kapcsolatos szigorúbb rendelkezések. Emellett szigorodnak az adatvédelmi szabályok, hatékonyabbá válik az ujjnyomatok, tenyérnyomatok és arcképmások személyazonosítás céljából való alkalmazása, és egyszerűbben férhetnek hozzá a rendszerhez az uniós ügynökségek.

Interoperabilitás

2017 decemberében a Bizottság az információs rendszerek interoperabilitására vonatkozó új jogszabályra tett javaslatot annak biztosítása érdekében, hogy a határőrök, a bevándorlási tisztviselők és a bűnüldöző szervek a megfelelő időben hozzáférjenek a számukra szükséges információkhoz. 2018 végére az Európai Parlament és a tagállamok jelentős haladást értek el, lehetővé téve a javaslat 2019 első negyedévében történő elfogadását.

Visszatérés és visszafogadás

Az EU támogatásával a Nemzetközi Migrációs Szervezet pusztán 2018-ban 16 463 személy Líbiából való önkéntes hazatérését segítette elő. Az EU továbbra is együttműködik az Afrikai Unióval, az Egyesült Nemzetek Szervezetével és a líbiai hatóságokkal, hogy megszüntessék a migránsok – köztük a gyermekek – rendszeres őrizetbe vételét. Ezeknek az erőfeszítéseknek köszönhetően több mint 2700 őrizetbe vett menekültet bocsátottak szabadon.

Szeptemberben a Bizottság a visszatérési irányelv célzott felülvizsgálatára tett javaslatot, amely – az új Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendeletre irányuló javaslattal együtt – megerősíti az ügynökség felhatalmazását a visszatérés terén, javítja az uniós visszatérési politika hatékonyságát, miközben továbbra is biztosítja a migránsok alapvető jogainak tiszteletben tartását.

A kiutasítási eljárások felgyorsítása, valamint a szökés és a szabálytalan továbbutazások megelőzése érdekében a javaslat bevezeti az egyszerűsített kiutasítási eljárások alkalmazását a külső határon azon személyek esetében, akiknek a menedékjog iránti kérelmét elutasították. A javaslat bevezeti azt a kötelezettséget, hogy az elutasított menedékkérőkre vonatkozóan haladéktalanul kiutasítási határozatot kell kiadni, és így felszámol egy olyan eljárási hiányosságot, amely eddig megkönnyítette a szökést, továbbá kötelezi az illegális migránsokat az azonosításukra vonatkozó eljárások során való együttműködésre. Harmonizálja továbbá az irreguláris migránsok fogva tartásának elrendelésére vonatkozó szabályokat, többek között oly módon, hogy az őrizetre vonatkozóan három hónapos maximális időtartamot határoz meg, valamint lehetővé teszi a biztonságot és a közrendet veszélyeztető kockázatot jelentő migránsok fogva tartását. Végül pedig arra kötelezné a tagállamokat, hogy hozzanak létre nemzeti programokat az önkéntes visszatérésre hajlandó irreguláris migránsok támogatására.

A rászorulók védelme

Menekültügyi reform

Az Európai Unió továbbra is hű marad alapvető értékeihez azáltal, hogy védelmet nyújt a rászorulóknak: 2018 első kilenc hónapjában összesen 164 055 menedékkérő részesült védelemben. Két év intenzív munka eredményeként jelentős előrelépés történt a közös európai menekültügyi rendszer reformjára irányuló 2016. évi bizottsági javaslatok tekintetében, és a hét bizottsági javaslat közül öt már elfogadásra kész. Ezek a következők: a kvalifikációs rendelet, a befogadási feltételekről szóló irányelv, az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről szóló rendelet, az Eurodac-rendelet és az uniós áttelepítési keretről szóló rendelet. Bár ezek egy szélesebb körű reform részét képezik, az egyes javaslatok mindegyike kézzelfogható előnyt biztosít önmagában is, és gyors elfogadása egyértelmű változást eredményezne a gyakorlatban.

Jelentős előrelépés történt a menekültügyi eljárásról szóló rendelet és a dublini rendelet tekintetében is, amelyek az időtálló menekültügyi rendszer elengedhetetlen elemei. A tagállamok kérésére az új dublini rendelet hatálybalépéséig áthidaló eszközként átmeneti szabályozást lehetne kialakítani a jövőbeni dublini rendelet alapvető elemeinek megelőlegezésére. Ezen túlmenően és a kompromisszum elősegítése érdekében a Bizottság szeptemberben javaslatot tett az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége meghatalmazásának, eszközeinek és költségvetésének további kiterjesztésére (321 millió euró a 2019–2020-as időszakra), hogy az ügynökség – kérésre – átfogóbb segítséget nyújtson a tagállamoknak a nemzetközi védelemmel kapcsolatos eljárás során. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel együtt a közös uniós migrációkezelést támogató csapatok a szükségleteknek megfelelő időben és területen támogatást nyújtanak a tagállamok számára olyan feladatokhoz, mint a menedékkérők azonosítása és nyilvántartásba vétele, a nemzetközi védelem iránti kérelmekre vonatkozó határozatok előkészítése és az operatív segítségnyújtás.

Uniós fogadóállomások, támogatás Görögországnak, Olaszországnak és Spanyolországnak

A görög hatóságok, valamint a nemzetközi szervezetek és nem kormányzati szervezetek által a görögországi menekültügyi és humanitárius válság kezelésére tett erőfeszítések támogatására a Bizottság 2015 eleje óta több mint 816,4 millió euró sürgősségi segélyt juttatott Görögországnak. E szükséghelyzeti finanszírozás a Görögország számára a 2014–2020-as időszakra szóló nemzeti programok keretében már elkülönített 613,5 millió eurón felül értendő. Az év végén a Bizottság 252 millió euró kezelését ruházta át a Görögországban működő nemzetközi szervezetekre, köztük az UNICEF-re és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságára (UNHCR). Ezen túlmenően a Bizottság állandó strukturális támogatást nyújt a görög hatóságoknak, és folyamatosan jelen van a migrációs csomópontnak számító összes szigeten.

Olaszország számára a Bizottság 2018-ban több mint 35,5 millió eurót különített el, és így az Olaszországnak 2014 óta nyújtott sürgősségi segély teljes összege 224,9 millió eurót tesz ki. Az elkülönített sürgősségi segély kiegészíti a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból és a Belső Biztonsági Alapból Olaszország számára a 2014–2020-as időszakra nyújtott több mint 724 millió euró összegű uniós támogatást.

Júliusban – tekintettel az érkezések növekvő számára – Spanyolország 36,01 millió euró szükséghelyzeti támogatásban részesült, hogy javítsa az érkezők számára elérhető befogadási kapacitást az ország déli partjain, Ceután és Melillán, valamint segítse a visszaküldések számának növelését. A Spanyolországnak megítélt szükséghelyzeti támogatás a 2014–2020-as időszakra szóló nemzeti programok keretében a migrációkezelés, a határigazgatás és a biztonság kezelése céljából Spanyolországnak juttatott 737,5 millió eurón felül értendő.

Az olaszországi és görögországi uniós fogadóállomásokra érkező migránsokat megfelelően azonosították, nyilvántartásba vették, ujjnyomatot vettek tőlük, és adataikat ellenőrizték a vonatkozó biztonsági adatbázisokban. Az európai migrációs stratégiáról szóló decemberi eredményjelentésében a Bizottság megállapította, hogy a görögországi helyzet javult, de a görög hatóságoknak több erőfeszítést kell tenniük a befogadási feltételek javítása, a menedékjog iránti kérelmek feldolgozásának felgyorsítása és a visszatérések fokozása érdekében.

Az uniós tagállamok többsége továbbra is segített enyhíteni a Görögországra és Olaszországra nehezedő nyomást azáltal, hogy részt vettek az erre jogosult kérelmezőknek a migrációs áramlások frontvonalában álló országokból való áthelyezésében.

Az EU–Törökország nyilatkozat

A 2016-os EU–Törökország nyilatkozat továbbra is kiemelkedő szerepet játszott a Törökország szárazföldi területéről a görög szigetekre történő szabálytalan és veszélyes átkelések számának csökkentésében, a tengeren folyó életmentésben, valamint a nemzetközi védelemre szoruló szíriaiak áttelepítésének előmozdításában.

Törökország rendkívüli erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy szálláshelyet és támogatást nyújtson több mint 3,5 millió regisztrált szíriai menekült számára, és az EU bizonyította az iránti elkötelezettségét, hogy segítse Törökországot e kihívás kezelésében. A törökországi menekülteket támogató eszköz – a török hatóságokkal szoros együttműködésben – továbbra is támogatást nyújt a törökországi menekültek és befogadó közösségeik szükségleteinek kielégítéséhez. Az eszköz keretében kiosztott 1,9 milliárd euró összegű támogatás több mint 1,3 millió menekült számára nyújtott segítséget havi készpénzátutalások révén, 500 000 gyermeknek biztosított oktatást, több százezer embernek pedig egészségügyi ellátást. Az EU megkezdte az eszköz második, 3 milliárd euró összegű részletének mobilizálását.

A hatékony migrációkezeléshez nyújtott pénzügyi támogatás

A Bizottság jelentős finanszírozással támogatja a migrációkezelés és a határigazgatás javítására irányuló nemzeti erőfeszítéseket. A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap 576 millió euróval, a Belső Biztonsági Alap határigazgatást és vízumügyet támogató eszköze 567 millió euróval, a Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködést támogató eszköze pedig 92,7 millió euróval támogatta a kapacitásépítést 2018-ban, humanitárius és egészségügyi támogatást biztosítva, és elősegítve az operatív együttműködés fejlesztését. A 2014–2020-as időszakban a migráció és a biztonság területén tett nemzeti erőfeszítésekhez nyújtott uniós támogatás a becslések szerint a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap esetében mintegy 5,5 milliárd eurót, a Belső Biztonsági Alap esetében pedig 2,9 milliárd eurót tesz ki (az ügynökségek nélkül).

2018 decemberében az Európai Parlament és a Tanács módosította a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap szabályait, hogy lehetővé tegye a tagállamok számára az uniós szükséghelyzeti áthelyezési mechanizmus részére korábban lekötött finanszírozás további felhasználását, tekintettel arra, hogy ez az eszköz 2017-ben sikeresen lezárult. A módosítás lehetővé teszi, hogy a tagállamok a fennmaradó forrásokat a nemzetközi védelmet kérelmező vagy abban részesülő személyek áthelyezésére vagy áttelepítésére irányuló erőfeszítéseik folytatására, valamint a migrációval kapcsolatos egyéb, az alap hatálya alá tartozó szükségletek kezelésére használják fel.

A migráció kezelése, tengeri életmentés

A Themis művelet – a többi közös uniós művelettel és tengeri misszióval együtt – továbbra is támogatja Olaszországot a közép-mediterrán útvonalon jelentkező irreguláris bevándorlás kezelésében. Ezek a műveletek összességében több mint 690 000 emberélet megmentését segítették elő a tengereken.

Emellett az EU a török hatóságok és a NATO közreműködésével folytatta a közép-mediterrán útvonalon és az Égei-tengeren működő csempészhálózatok felszámolására irányuló erőfeszítéseit is. A márciusban a nigeri Niameyben elfogadott nyilatkozattal összhangban szorosabbra fűztük a Száhel-övezetbeli partnereinkkel folytatott együttműködést a migránscsempészettel és az emberkereskedelemmel foglalkozó hálózatok felszámolása terén.

A migránscsempészés elleni 2015-ös cselekvési tervvel összhangban a Bizottság 2018 májusában javaslatot tett azon jogszabály felülvizsgálatára, amely a tagállamok, az EU és az uniós ügynökség bevándorlási összekötő tisztviselői közötti együttműködés módját határozza meg. E felülvizsgálat célja, hogy javítsa a migrációs területen dolgozó, harmadik országokba kiküldött uniós személyzet közötti együttműködést és koordinációt. Az Európai Parlament és a Tanács közötti tárgyalások várhatóan 2019 elején kezdődnek meg, így az új szabályok 2019. május végére hatályba léphetnek.

Az Európai Tanács decemberi ülésén a bűnüldözési szempontokra összpontosító intézkedéseket hagyott jóvá azzal a céllal, hogy fokozza a migránscsempészetet folytató bűnözői hálózatok elleni küzdelmet. A konkrét intézkedések az uniós és a nemzeti szintre is kiterjedő, az érintett szervek közötti együttműködésre vonatkozó megközelítés megerősítésére, a rendelkezésre álló operatív eszközök közötti szinergiák optimalizálására, valamint az EU külső eszközeinek maximális kihasználására támaszkodnak. A fő célkitűzések között szerepel a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja operatív és analitikai kapacitásainak bővítése; az embercsempészek közötti online kommunikáció megakadályozását célzó kapacitás fokozása; harmadik országokkal való partnerségek kialakítása; valamint a bűnözői hálózatokkal kapcsolatos információk megosztása.

Az Európába jutás biztonságos és legális lehetőségeinek bővítése

Az EU migrációval kapcsolatos átfogó megközelítésének szerves részét képezi a védelemre szoruló személyek számára elérhető jogszerű lehetőségek, valamint a munkaerő-migrációra vonatkozó csatornák kialakítása. Ez együtt jár az irreguláris migrációs áramlatokra vonatkozó határozott politika kialakításával, a szigorúbb határvédelem biztosításával, a menekültügyi eljárások egyszerűsítésével és a visszaküldések eredményesebb végrehajtásával. Az Unió helyzetéről szóló szeptemberi beszédében Juncker elnök megismételte a Bizottság azon felszólítását, hogy bővíteni kell az Európába jutás legális lehetőségeit.

Áttelepítés

Az uniós áttelepítési kezdeményezések bebizonyították, hogy lehetséges a nem biztonságos és irreguláris migráció helyett biztonságos és jogszerű csatornákat kínálni a nemzetközi védelemre szoruló személyek számára. 2015 óta a különböző uniós áttelepítési programok a legkiszolgáltatottabbak közé tartozó több mint 48 700 személynek segítettek menedéket találni az EU-ban. Közülük csaknem 21 000 olyan személy volt, akit a tagállamok 2018-ban telepítettek át az eddigi legnagyobb uniós áttelepítési program keretében tett azon vállalásuk részeként, amely szerint 2019. október végéig több mint 50 000 védelemre szoruló személyt telepítenek át.

A szükségleteken alapuló migráció ösztönzése

A Bizottság a szükségleteken alapuló munkaerő-migráció vonzóbb lehetőségeinek megteremtésére irányuló javaslatokat is előterjesztett. A vonzó és versenyképesebb gazdaság megteremtésének alapvető részét képezi az új uniós kékkártyarendszer, amely a Bizottság 2016-os javaslatával összhangban a jelenlegi kékkártyához képest valódi többletértéket képvisel. Az év végére jelentős előrelépések valósultak meg a jogszerű migrációra vonatkozó, a főbb afrikai partnerországokkal folytatott uniós kísérleti projektek tekintetében is. A tervek szerint 2019-ben több projekt is elindul, és 20 millió eurót különítettek el erre a célra. Ezek a projektek hozzájárulnak ahhoz, hogy az irreguláris migrációt biztonságos, rendezett és jól irányított jogszerű migráció váltsa fel.

Integráció

A korai és hatékony integráció kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy a migráció a migránsok számára, illetve az európai társadalom gazdaságát és kohézióját tekintve egyaránt haszonnal járjon. Az Európai Unió folytatta a harmadik országbeli állampolgárok integrációjára vonatkozó, 2016. június 7-én elfogadott cselekvési terv végrehajtását. Ez átfogó keretet biztosít ahhoz, hogy a tagállamok pénzügyi támogatás és a bevált gyakorlatra vonatkozó iránymutatás révén segítséget kapjanak integrációs politikáik kialakításához és megerősítéséhez. A Bizottság a migránsok munkaerőpiaci integrációjának javítására irányuló, több érdekeltre kiterjedő megközelítést szorgalmazott, és támogatást nyújtott a helyi integrációs szereplőknek, köztük helyi és regionális hatóságoknak és nem kormányzati szervezeteknek.

Az Európai Migrációs Fórum márciusi ülésén több mint 200 érdekelt fél osztotta meg egymással a migránsok sikeres munkaerőpiaci integrációját bemutató példákat.

Vízumpolitika

Egyes nem uniós országok állampolgárainak a schengeni térségbe történő utazáshoz vízummal kell rendelkezniük. Az EU közös vízumpolitikát alakított ki a schengeni térségben való rövid távú tartózkodás tekintetében, amelynek alapját az adja, hogy közös listát vezet azokról az országokról, amelyek polgárai vízumkötelesek a külső határok átlépésekor, valamint egy másik listát azokról az országokról, amelyek állampolgárai mentesülnek e követelmény alól. 2017-ben (azaz a rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint) a 26 schengeni állam 14,6 millió rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot adott ki.

Márciusban a Bizottság a közös vízumpolitika reformját javasolta annak érdekében, hogy a szabályokat a változó biztonsági aggályoknak, a migrációval kapcsolatos kihívásoknak és a technológiai fejlődés által kínált új lehetőségeknek megfelelően módosítsa. A Vízumkódex javasolt módosításainak célja, hogy egyszerűbbé váljanak a vízumeljárások a jogszerű utazók számára, ugyanakkor fokozódjon a biztonság és mérséklődjenek az irreguláris migráció kockázatai. 2018 végére az Európai Parlament és a Tanács egyaránt elfogadta az intézményközi tárgyalásokra vonatkozó megbízatását. A társjogalkotók között tárgyalások folytak a tárgyalások 2019 elején történő lezárása érdekében.

Májusban a Bizottság javaslatot tett a Vízuminformációs Rendszer továbbfejlesztésére, hogy megfelelőbben tudjon reagálni a jelentkező biztonsági és migrációs kihívásokra, és javítsa az Unió külső határainak igazgatását. A javasolt módosítások lehetővé teszik a vízumkérelmezőkre vonatkozó védelmi háttérellenőrzés alaposabb elvégzését, valamint a biztonsági információkkal kapcsolatos hiányosságok megszüntetését, különösen a tagállamok által kibocsátott, hosszú távú tartózkodásra jogosító engedélyek tekintetében. A javaslat lehetővé fogja tenni a más uniós adatbázisokkal való teljes körű interoperabilitást. Az Európai Parlamentben és a Tanácsban 2018 végén tárgyalások folytak a tárgyalások 2019 elején történő lezárása céljából.

2018-ban folytatódtak a Belarusszal, Kínával és Tunéziával kötendő uniós vízumkönnyítési megállapodásokról szóló tárgyalások. A vízumliberalizáció tekintetében a Bizottság júliusban megerősítette, hogy Koszovó (ez a megnevezés nem érinti a státusszal kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével) teljesítette a schengeni térségbe való vízummentes utazás valamennyi feltételét.

Az Európai Bizottság 2018 decemberében közleményt tett közzé a vízumkölcsönösségről, amelyben ismertette a jelenlegi helyzetet és a lehetséges lépéseket az Egyesült Államokkal a vízumkölcsönösség tekintetében fennálló hiányosságokat illetően – ez ugyanis az egyetlen olyan eset, ahol még nem valósult meg a vízumkölcsönösség. Bulgária, Horvátország, Ciprus, Lengyelország és Románia állampolgárainak továbbra is vízumra van szükségük ahhoz, hogy az Egyesült Államokba utazhassanak. A közlemény számba vette a vízumkölcsönösség elérése felé tett előrehaladást, nevezetesen azt, hogy milyen előrelépéseket tettek e tagállamok az Egyesült Államok jogszabályai által előírt szükséges követelmények teljesítésében.

A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló hosszú távú uniós költségvetés

2018 júniusában a Bizottság javaslatot tett a migrációval és a határigazgatással kapcsolatos célzott finanszírozási eszközök kialakítására. Az érintett ügynökségek előirányzataival együtt a javasolt források összege 34,9 milliárd euró, azaz közel háromszor akkora, mint a jelenlegi 13 milliárd eurós keret (beleértve az ügynökségeket is). A Menekültügyi és Migrációs Alapra, valamint az Integrált Határigazgatási Alap részét képező határigazgatási és vízumeszközre vonatkozó javaslatok rugalmassági mechanizmust irányoznak elő, hogy a forrásokat a kihívások, szükségletek és prioritások alakulásának megfelelően lehessen elosztani.

Az Európai Unió szomszédságpolitikájában részt vevő országok

Keleti szomszédság

A 2017. évi keleti partnerségi csúcstalálkozón megerősítették az EU és a hat partnerország –Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna – egyértelmű elkötelezettségét a partnerség iránt. 2018-ban a gazdaságra, az erősebb irányításra, a jobb hálózati összekapcsoltságra és az erősebb társadalmakra irányuló reformok kerültek középpontba.

2018-ban az EU már negyedik éve tartott fenn példátlanul szoros kapcsolatokat Ukrajnával, és júliusban eredményes csúcstalálkozóra került sor, amelynek során hangsúlyozták az ország reformprogramjához nyújtott jelentős uniós támogatás folytatását. Az EU továbbra is Ukrajna legnagyobb kereskedelmi partnere és legfontosabb támogatója. Az uniós segítségnyújtás 2018-ban a foglalkoztatási készségekre, például a szakoktatás és -képzés reformjára, valamint az Energiahatékonysági Alapra összpontosult.

Az Unió 2018-ban még szorosabbra fűzte a rendkívül ambiciózus társulási megállapodás keretében fenntartott kapcsolatait Grúziával. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és az Európai Bizottság további tagjai novemberben fogadták a grúz kormány Mamuka Bakhtadze miniszterelnök vezette küldöttségét a brüsszeli Berlaymont épületben. Az EU és Grúzia több mint 25 konkrét intézkedésről állapodott meg a következő három területen: gazdaság, kereskedelem és hálózati összekapcsoltság; oktatás, kutatás és innováció; igazságügy és belső biztonság. Ezek az intézkedések előmozdítják az együttműködést és kézzelfogható előnyökkel járnak a grúz polgárok számára.

Oroszország

Az Unió és Oroszország kapcsolataiban változatlanul a nemzetközi jog tiszteletben tartása a legalapvetőbb kérdés. Az Unió Oroszországgal kapcsolatos politikáját a következő elvek vezérlik: Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának teljes körű támogatása a nemzetközileg elismert határok figyelembevételével; a minszki megállapodások (Ukrajna és Oroszország képviselői, valamint a „Donyecki Népköztársaság” és a „Luganszki Népköztársaság” szeparatistái által aláírt, Ukrajna tartós békéjének biztosítására irányuló intézkedéscsomag) teljes körű végrehajtása; a keleti partnerországokkal folytatott kapcsolatok erősítése; az Unió alkalmazkodási képességének erősítése; az Oroszországgal folytatott szelektív együttműködés szükségessége és az orosz civil társadalom támogatása iránti hajlandóság. 2018-ban az Unió együttműködött Oroszországgal a biztonsági kihívások kezelésében, így például Irán és Szíria tekintetében. Az EU megerősítette a Krím jogellenes annektálásának el nem ismerésére vonatkozó politikáját. Az EU mély aggodalmának adott hangot a kercsi-szorosi és azovi-tengeri helyzet eszkalálódása, valamint az Oroszország által elkövetett nemzetközi jogsértések miatt.

Az Európai Unió déli szomszédsága

2018-ban az Unió folytatta az együttműködést a déli szomszédság partnerországaival a fenntartható stabilitás, biztonság és növekedés számos területen történő előmozdítása érdekében, mindenekelőtt az Algériával, Egyiptommal, Jordániával és Libanonnal kialakított új európai szomszédságpolitikai prioritások alapján. Májusban megállapodás jött létre Tunéziával a 2018–2020 közötti időszakra vonatkozó politikai prioritásokról. Az EU a régió valamennyi országában támogatja a társadalmi-gazdasági fejlődést, a jó kormányzást, az emberi jogokat, a biztonságot és az irreguláris migráció kiváltó okainak kezelését.

Az Unió emellett szorosan együttműködött a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel és a magánszektorral az európai külső beruházási terv keretében és az Európai Fenntartható Fejlődési Alap létrehozása révén, amely – az EU belső beruházási tervéhez hasonlóan – pénzügyi garanciát nyújt a beruházások kockázatainak csökkentése érdekében. A terv hozzájárul a kis- és középvállalkozásokra, a nők vállalkozási tevékenységére, az energiaágazatra és a digitális infrastruktúrára, valamint számos más területre irányuló magánberuházások mobilizálásához, és célja a helyi fejlődés előmozdítása. A terv része a helyi intézmények megerősítését és a korrupció elleni küzdelmet támogató technikai segítségnyújtás is. 2018-ban Egyiptom, Jordánia, Marokkó és Libanon csatlakozott Algériához, Izraelhez és Tunéziához a földközi-tengeri térségben folytatott kutatási és innovációs partnerség (PRIMA) keretében. A PRIMA finanszírozást nyújt az éghajlatváltozás és a népességnövekedés által érintett régióban a fenntartható mezőgazdaság és a vízellátás javítását célzó kutatásokhoz és beruházásokhoz. Az EU folytatta az Unió a Mediterrán Térségért és az Arab Államok Ligája keretében megkezdett regionális együttműködés előmozdítását.

A Nyugat-Balkán és a bővítési folyamat

2018-ban az Unió szorosabbra fűzte kapcsolatait a Nyugat-Balkánnal. Az Európai Bizottság februárban közzétette a hiteles bővítési perspektívára és a fokozott uniós szerepvállalásra irányuló nyugat-balkáni stratégiát. Ez a stratégia megerősíti, hogy az uniós tagság lehetősége a Nyugat-Balkánon végrehajtandó reformok és modernizáció kulcsfontosságú hajtóereje. A stratégia hat kiemelt kezdeményezésen (jogállamiság, biztonság és migráció, társadalmi-gazdasági fejlődés, hálózati összekapcsoltság, digitális menetrend, valamint megbékélés és jószomszédi kapcsolatok) alapuló, 57 intézkedésből álló átfogó cselekvési tervet tartalmaz, amely a 2018 és 2020 közötti időszakra vonatkozik. A stratégia végrehajtásához szükséges intézkedések többségének megvalósítása 2018-ban megkezdődött, és néhány intézkedés le is zárult.

A Juncker elnök részvételével lezajlott májusi szófiai csúcstalálkozó megerősítette ezt a perspektívát. Juncker elnök így nyilatkozott: „A mai csúcstalálkozó révén még szorosabbra fűzhettük kapcsolatainkat nyugat-balkáni partnereinkkel, akik lépésről lépésre mindennap egyre közelebb kerülnek az Európai Unióhoz – mindegyik ország a maga tempójában és teljesítményének fényében. Az Európai Unióhoz kapcsolódás azt jelenti, hogy magukénak vallják értékeinket és elveinket, ideértve a jogállamiságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét és a véleménynyilvánítás szabadságát – mivel az Európai Unió mindenekelőtt az értékek és jogok közösségén alapul.”

Az Unió emellett mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási programokat indított el Albániában, Montenegróban és Szerbiában, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban pedig folytatta ezek végrehajtását. E programok hozzájárulnak az élelmiszerbiztonsághoz és -minőséghez és a vidéki megélhetés vonzerejének fokozásához.

Montenegróval és Szerbiával 2018-ban folytatódtak az uniós csatlakozási tárgyalások. A tárgyalások általános üteme a jogállamiság és – Szerbia esetében – a Koszovóhoz fűződő kapcsolatok normalizálása terén elért eredményektől is függ (ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével). Az EU üdvözölte a Görögország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között az utóbbi ország nevének kérdésében létrejött kétoldalú megállapodást, és ösztönzi annak megerősítését. Az Albánia és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság által uniós támogatással végrehajtott jelentős reformintézkedések alapján a Bizottság javasolta a csatlakozási tárgyalások megkezdését mindkét országgal. Az Unió folytatta Bosznia-Hercegovina és Koszovó reformjainak támogatását.

Törökország

Az EU és Törökország közötti kapcsolatokat továbbra is nyomás alá helyezi a jogállamiság, az alapvető jogok és az igazságszolgáltatás függetlenségének Törökországban bekövetkezett újabb romlása. A csatlakozási tárgyalások ennélfogva gyakorlatilag leálltak, és nem folytatódott az EU és Törökország közötti vámunió modernizálására irányuló munka sem. Mindazonáltal a politikai párbeszéd, valamint a jelentős közös érdeket érintő területeken – például a migráció, biztonság, kereskedelem, energiaügy, közlekedés és környezetvédelem terén – meglévő technikai szintű együttműködés folytatódott.

Afrika és az EU kapcsolata

A 2018 szeptemberében létrehozott, a fenntartható beruházásokra és munkahelyekre irányuló új Afrika–Európa szövetség célja az EU Afrikához fűződő partnerségének magasabb szintre emelése. A kezdeményezés előmozdítja majd a munkahelyteremtést Afrikában az oktatás és a készségfejlesztés támogatása, a kereskedelem fellendítése, valamint a stratégiai gazdasági ágazatokra irányuló beruházások mobilizálása révén. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Unió helyzetét értékelő 2018. évi beszédében a következőket mondta: „E szövetség elképzeléseink szerint lehetővé tenné, hogy a következő öt éven belül akár tízmillió munkahely jöjjön létre Afrikában. Olyan keretet akarunk létrehozni, amely több magánberuházást eredményez Afrikában. Nem a nulláról indulunk: a két évvel ezelőtt indított külső beruházási tervünk több mint 44 milliárd euró értékű beruházást eredményez majd az állami és a magánszektorban Afrikában. Csak a már folyamatban lévő projektek 24 milliárd eurót mobilizálnak.”

Az EU és Afrika közötti partnerség egyenlő felek partnerségét jelenti, amelyet megerősített a decemberben Bécsben tartott magas szintű fórum, középpontjában az innovációval, a beruházásokkal és a munkahelyteremtéssel, az oktatással, valamint az üzleti tevékenység és a kereskedelem támogatásával. Az Afrika–Európa szövetség három hónapon belül megkezdte az első projektek végrehajtását.

A Bécsben elindított kezdeményezések közé tartozott az uniós garanciavállalás (NASIRA kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus), amely az első ilyen jellegű eszköz az EU külső beruházási terve keretében, és célja, hogy 75 millió euró összegű uniós forrás felhasználásával a vállalkozások számára akár 750 millió euró összegű beruházást mobilizáljon a Szubszaharai-Afrikában és az EU déli szomszédságában. Ez várhatóan 800 000 munkahelyet teremt, és azokat segíti, akik általában nehezen jutnának megfizethető hitelekhez, például a kis- és középvállalkozásokat, a belső menekülteket, a menekülteket, a hazatelepülőket, a nőket és a fiatalokat. Az oktatási cserék terén az EU jó úton halad afelé, hogy teljesítse 2020-ra kitűzött célját, ami 35 000 csere megvalósítását jelenti.

Csak 2018-ban az Európai Unió több mint 540 millió eurót különített el a vállalkozási és beruházási környezet reformjának támogatására, ez jelentős mértékben meghaladja az Afrika–Európa szövetség azon kötelezettségvállalását, amely szerint a 2018 és 2020 közötti időszakban évente akár 300–350 millió euróra növeli az uniós támogatást.

Az Európai Unió elkötelezte magát egy afrikai kontinentális szabadkereskedelmi övezet létrehozásának támogatása mellett, és bejelentette, hogy 50 millió eurót fordít e cél elérésére. Az első lépésre decemberben került sor az ENSZ Afrikai Gazdasági Bizottságával létrehozott 3 millió eurós program aláírásával, amelynek célja a kontinentális szabadkereskedelmi övezet nemzeti végrehajtási stratégiáinak kidolgozása.

Az Afrika–Európa szövetség kulcsfontosságú eleme a bécsi találkozón létrehozott, a vidéki afrikai területekkel, a digitális gazdasággal, a közlekedéssel és az energiával foglalkozó közös munkacsoportokban folytatott együttműködés.

Megkezdődött az európai külső beruházási terv végrehajtása is: az EU regionális beruházási platformjain keresztül beruházási projekteket támogat Észak-Afrikában és a Szubszaharai-Afrikában, és hozzájárul kulcsfontosságú ágazatokban, így a megújuló energia, a fenntartható mezőgazdaság, a városi infrastruktúra, a hálózati összekapcsoltság és a digitalizáció terén megvalósuló beruházási programokhoz. Emellett a Fenntartható vállalkozások Afrikáért elnevezésű platform révén intenzívebbé válik a párbeszéd az európai és az afrikai magánszektor között. A következő afrikai országokban kezdődtek meg a fenntartható vállalkozások előmozdítására irányuló, köz- és magánszféra közötti párbeszédek: Dél-Afrika, Elefántcsontpart, Etiópia, Marokkó, Nigéria, Tanzánia, Tunézia és Uganda.

Jelenleg 25 további afrikai országgal folynak az előkészületek hasonló párbeszéd megkezdésére. Ez hozzájárul a munkahelyteremtés felélénkítéséhez, különösen a fiatalok és a nők esetében. A párbeszédek elindítására a 2017 novemberében Abidjanban tartott EU–Afrika üzleti fórumon került sor. E szerepvállalás részeként Juncker elnök 2018 októberében látogatást tett Tunéziában.

Az Unió folytatja az egyenlő felek közötti valódi partnerség kialakítását Afrikával. Az EU és Afrika közötti, békével és biztonsággal kapcsolatos kérdésekben folytatott megerősített együttműködés keretébe tartoznak a Száhel-övezeti G5-országok közös erői, az Afrikai Unió és az Európai Unió közötti, a békéről és biztonságról szóló egyetértési megállapodás, valamint Afrika szarva számára a biztonság és a megbékélés előmozdításához nyújtott uniós támogatás. Bár a humanitárius segítségnyújtás, a fejlesztési együttműködés, valamint a béke és biztonság megteremtéséhez nyújtott támogatás változatlanul az együttműködés fontos területeit jelenti, az Unió ezzel párhuzamosan jelentősen megerősítette gazdasági partnerségét is Afrikával. Az EU és Afrika ma már olyan új területeken is együttműködik, mint a kutatás és az innováció, valamint a stratégiai gazdasági ágazatnak számító mezőgazdaság, digitalizáció, közlekedés és energia.

Észak-Amerika és Latin-Amerika

Európa biztonsága és jóléte szempontjából alapvető kérdés az Egyesült Államokkal fenntartott erős és jól működő transzatlanti partnerség. Az EU továbbra is elkötelezett az Egyesült Államokkal való stratégiai partnerség iránt, amely közös értékeken és érdekeken, valamint a világ ügyeiben való felelős, mindannyiunk érdekét képviselő szerepvállalásra való hajlandóságon alapul. Az EU az elmúlt évben szorosan együttműködött az Egyesült Államok kormányával és a kongresszussal olyan kérdésekben, amelyekben közös célkitűzéseket követnek (a Nyugat-Balkán, Ukrajna, Oroszország, Észak-Korea, a terrorizmus elleni küzdelem, a kiberbiztonság és a védelempolitika, ideértve a NATO-t). Az EU minden körülmények között kiállt értékei, elvei és érdekei mellett.

A Juncker elnök és Trump elnök közötti találkozót követően az EU és az Egyesült Államok júliusban közös nyilatkozatot adott ki, kötelezettséget vállalva a vámok megszüntetését, a nem vámjellegű akadályok felszámolását, valamint az autóipar kivételével valamennyi ipari árucikk állami támogatásának leállítását célzó együttműködésre. Egyezség jött létre arról, hogy törekednek a szolgáltatások, vegyipari termékek, gyógyszerek, gyógyászati termékek és a szójabab kereskedelmét hátráltató akadályok lebontására és a kereskedelem erősítésére. A felek megegyeztek az energiaágazattal kapcsolatos stratégiai együttműködés előmozdításáról is.

Az EU a stratégiai partnerségi megállapodás aláírásával szorosabbra fűzte kapcsolatait Kanadával, és folytatja az együttműködést a biztonság, a védelem és a nemek közötti egyenlőség vonatkozásában.

Az EU Latin-Amerikával és a Karib-térséggel folytatott együttműködésének középpontjában a Mercosurral, Mexikóval és Chilével kötött társulási megállapodások korszerűsítése állt. A 2018-ban Havannával kötött megállapodás új korszakot nyitott az EU és Kuba közötti együttműködés terén. Az EU továbbra is támogatja Kolumbiában a békemegállapodás végrehajtását.

Ázsia és a Csendes-óceán térsége

2018-ban az Unió megerősítette gazdaságdiplomáciai kapcsolatait és fokozta biztonsági szerepét Ázsiában, többek között a Koreai-félszigeten kialakult feszültség csökkentésére irányuló munkával. Az EU kidolgozta az Európa és Ázsia közötti összeköttetésekre vonatkozó stratégiát, amely az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és a regionális együttműködésre összpontosít. A kapcsolatokban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása érdekében az EU új stratégiát fogadott el Indiával összefüggésben, és megerősítette az EU és a Fülöp-szigetek között létrejött partnerségi és együttműködési megállapodást. Az EU és Thaiföld között munkaügyi párbeszéd kezdődött a méltányos munkafeltételek előmozdításáról.

Az Unió továbbra is együttműködik Kínával az éghajlatváltozással és a közös biztonsági érdekekkel összefüggő kérdésekben, például az iráni nukleáris megállapodás, Afganisztán és a Koreai-félsziget ügyében. Ugyanakkor az EU nagyobb kölcsönösséget biztosított a gazdasági kapcsolatok, a tudomány és a technológia terén. Az EU együttműködést kezdett Kínával az infrastruktúra területén, a beruházásoknak az uniós stratégiai hálózatokhoz való igazításáról, valamint az átláthatóság és a gazdasági és társadalmi fenntarthatóság előmozdításáról. Emellett ösztönözte a szorosabb együttműködést a fenntartható fejlődési célok, a konfliktusmegoldás, a nemzetközi szabályok és az emberi jogok tiszteletben tartása terén.

2018 az EU és Kína közötti turizmus éve volt, ami mindkét oldalon egyedülálló lehetőséget biztosított a látogatók számának és a beruházásoknak a növelésére. A cél a kevésbé ismert úti célok népszerűsítése, az utazási és turisztikai élmények javítása, valamint a gazdasági együttműködés fokozására irányuló lehetőségek biztosítása volt. Az év során több mint 150 kezdeményezésre és eseményre került sor.

A 12. Ázsia–Európa csúcstalálkozót 2018. október 18–19-én tartották Brüsszelben, amelyen 51 európai és ázsiai ország vezetői, az EU képviselői és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének főtitkára vettek részt.

Közel-Kelet

Az EU továbbra is aktív szerepet játszott a térségben zajló válságok és konfliktusok kezelésében. Az ENSZ vezetésével zajló békefolyamatok támogatásával járult hozzá a stabilizációs folyamathoz Szíriában és Jemenben, a stabilizációs folyamathoz Irakban, valamint a kétállami megoldás feltérképezéséhez az izraeli–palesztin konfliktusban.

Szíria

A 2018. áprilisi „Szíria és a térség jövőjének támogatása” című konferencia lehetővé tette a nemzetközi közösség számára, hogy megújítsa és megerősítse a szíriai nép felé tett politikai, humanitárius és pénzügyi kötelezettségvállalásait. Az EU elfogadta az Irakra vonatkozó uniós stratégiát, melynek célja, hogy támogassa az ország Dáis elleni harcok utáni helyreállítását.

Jemen

Jemenben az EU tovább támogatta az ENSZ vezetésével zajló folyamatot és Martin Griffiths ENSZ-különmegbízott munkáját, valamint a válság sújtotta lakosságot.

Izrael, a megszállt palesztin területek és a közel-keleti békefolyamat

Az EU továbbra is erőteljes támogatást nyújtott az izraeli–palesztin konfliktus rendezéséhez és a kétállami megoldáshoz. Susanna Terstal személyében kinevezték az EU közel-keleti békefolyamathoz rendelt új különleges képviselőjét. Az EU újabb 40 millió euró támogatást is jóváhagyott az Egyesült Nemzetek Szervezetének a közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatala számára, amely összeget 500 000 palesztin menekült gyermek oktatására, több mint 3,5 millió beteg egészségügyi ellátására és több mint 250 000 kiszolgáltatott helyzetben lévő palesztin menekült támogatására fordítanak. Ezzel együtt a 2018. évi hozzájárulás 146 millió eurót tesz ki.

Irán

2018-ban az EU tartotta magát az iráni nukleáris megállapodáshoz, folytatta a megállapodás végrehajtásához nyújtott támogatást, mivel azt a globális nonproliferációs rendszer egyik sarokkövének, továbbá az EU, a térség és a világ kiemelt biztonsági érdekének tartja. Az EU rendkívül sajnálatosnak tartotta, hogy az USA visszalépett a megállapodástól és újra korlátozó intézkedéseket vetett ki. Az EU arra bátorította Iránt, hogy folytassa a nukleáris vonatkozású kötelezettségvállalásainak teljes mértékű végrehajtását, amelyet a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség több jelentése is megerősített. Ezzel párhuzamosan az EU folytatta az Iránhoz fűződő kapcsolatainak fejlesztését, különösen a kereskedelem és a beruházások, az energiaügy, a környezetvédelem, az oktatás, a kutatás, a polgári nukleáris együttműködés, a humanitárius segítségnyújtás és az emberi jogok területén. Az EU aktívan bevonta Iránt az aggályokat felvető kérdésekbe is – így például a regionális kérdésekbe, a ballisztikus rakétákkal és emberi jogokkal kapcsolatos kérdésekbe – annak érdekében, hogy önmérsékletre és a térségben való konstruktív szerepvállalásra sarkallja az országot.

Biztonság és védelem

Mivel meglehetősen kiszámíthatatlan időket élünk, Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját belső és külső biztonságáért. Az európai védelem nemcsak Európa saját biztonsága szempontjából alapvető jelentőségű, hanem szélesebb összefüggésekben, a globális béke és biztonság iránti törekvések szempontjából is.

Márciusban aláírták a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedés első támogatási megállapodását 35 millió euró értékben, az Ocean 2020, az első európai szintű katonai kutatási projekt javára. Ezzel párhuzamosan jelentős előrehaladás történt a 2017. decemberi tanácsi határozat alapján indult állandó strukturált védelmi együttműködés terén, és az év folyamán 34 multinacionális védelmi kutatási együttműködésen alapuló projekt indult, köztük katonai képzésekkel és gyakorlatokkal, szárazföldi, légi és tengeri katonai képességekkel, és a kibervédelem egyre fontosabb területével kapcsolatosak is. 2018 márciusában a katonai mobilitás javítását célzó védelmi kezdeményezés megvalósítása is megkezdődött, egy uniós cselekvési terv formájában. Júliusban az EU létrehozta az európai védelmi ipar fejlesztését célzó, a 2019–2020-as időszakra vonatkozó programot, és a következő hosszú távú uniós költségvetés (2021–2027) keretében javaslatot tett egy 13 milliárd euró összegű Európai Védelmi Alapra, melynek célja az EU biztonság- és védelemszolgáltatóként játszott szerepének fokozása.

2018-ban az EU hat katonai és tíz polgári közös biztonság- és védelempolitikai missziót és műveletet folytatott az uniós határokon kívül. Legyen szó Afganisztánról, a Száhel-övezetről vagy Irakról, az erős, ellenálló és inkluzív állami intézmények kialakításához beruházásra van szükség a professzionális rendőrség, bírói kar, orvosok és iskolai igazgatás, valamint a megbízható és demokratikus irányítás alatt álló hadsereg kialakításába. Az EU júniusban ezért Európai Békekeretet is javasolt a közös biztonság- és védelempolitikai missziók és műveletek, valamint az Európa partnereinek nyújtott támogatás finanszírozásának megkönnyítése érdekében. Novemberben az uniós miniszterek elfogadták a polgári közös biztonság- és védelempolitika területére vonatkozó paktumot, melynek célja, hogy többre képes, hatékonyabb és határozottabb együttes fellépést lehetővé tevő polgári közös biztonság- és védelempolitika jöjjön létre.

A katonai missziók csak az egyik elemét jelentik a jelenlegi kihívásokkal teli biztonsági környezet kezelésére hivatott uniós eszköztárnak. 2018-ban a tagállamok elismerték, hogy a polgári közös biztonság- és védelempolitikai missziók kritikus szerepet játszanak a biztonsági kihívások kezelésében, ideértve a szervezett bűnözést, a terrorizmust és a hibrid fenyegetéseket. Elhatározták továbbá, hogy a civil paktum segítségével megerősítik a közös biztonság- és védelempolitika polgári dimenzióját.

A terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség megelőzése és leküzdése

A terrorizmus elleni küzdelem és az erőszakos szélsőségesség megelőzése az EU kiemelt prioritásai között szerepelt az elmúlt évben, az ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiájával és az erőszakos szélsőségesség megelőzésére irányuló cselekvési tervével összhangban. Az EU megerősítette a terrorizmus elleni küzdelemről szóló párbeszédét a Nyugat-Balkánnal, Törökországgal, valamint a közel-keleti és észak-afrikai országokkal, továbbá a legfontosabb nemzetközi szervezetekkel.

Migráció

Az EU továbbra is együttműködik a tagállamokkal és a nemzetközi partnerekkel az életmentés, a védelem nyújtása, a biztonságos és legális útvonalak kialakítása, valamint a migráció kiváltó okainak kezelése érdekében. Fokozta a bűnszövetkezetek elleni küzdelmet, amely szervezetek gyakran kihasználják az emberek kétségbeesését, embercsempészetet és emberkereskedelmet folytatnak. A migrációról szóló globális ENSZ-megállapodást és a menekültekről szóló globális megállapodást egyaránt 2018-ban fogadták el.

Az EU munkája hozzájárult: a Líbiában rekedt több mint 33 000 migráns biztonságos hazatéréséhez; a közép-mediterrán útvonalon érkezők számának 80%-os csökkentéséhez; egy evakuációs csatorna kialakításához Nigerben a nemzetközi védelemre szorulók számára. 2017 novembere óta 2105 kiszolgáltatott helyzetben lévő menekültet és menedékkérőt evakuáltak. Az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért továbbra is kezelni próbálta az instabilitás, a kényszerű lakóhelyelhagyás és az irreguláris migráció kiváltó okait, valamint segítette a migráció szabályozását.

Reagálás a humanitárius válságokra és szükséghelyzetekre

A szíriai konfliktus kimondhatatlan szenvedést okozott emberek millióinak. Az ellenségeskedés 2011-es kezdete óta az EU életmentő támogatást nyújtott a polgári lakosság számára Szíriában és a szomszédos országokban. Humanitárius segítségnyújtási projektjei Szíriában, Jordániában, Libanonban, Egyiptomban és Törökországban összesen 311 millió eurót tettek ki 2018-ban.

A nemzetközi konfliktusok csak erős multilaterális rendszer keretében oldhatók meg, és 2018-ban az EU humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos finanszírozásának majdnem a felét az ENSZ szervezetei – elsősorban az Élelmezési Világprogram, két menekültekkel és migrációval foglalkozó ENSZ-ügynökség, az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet – kapták. 2018-ban az oktatási projektek központi szerepet kaptak az uniós humanitárius segítségnyújtás terén, és összesen 100 millió eurót tettek ki.

Az Európai Unió 2018-ban 10 alkalommal aktiválta polgári védelmi mechanizmusát hirtelen bekövetkező katasztrófákra adott válaszlépésként Latin-Amerikában, Afrikában és Ázsiában. Amikor például szeptember végén földrengések és cunamik sorozata rázta meg Indonéziát, az Európai Bizottság koordinálta a nyolc különböző uniós tagállam által biztosított ideiglenes menedékhelyek, az áramellátó és a víztisztító berendezések helyszínre juttatását.

Emberi jogok

Az EU továbbra is védelmezte és előmozdította az emberi jogokat, különösen egy olyan időszakban, amikor e jogok tiszteletben tartása a világ számos részén erodálódott. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 70. évfordulója alkalmából az EU erős támogatását fejezte ki. Az ENSZ Közgyűlése által elindított „Emberi jogi sikertörténetek” elnevezésű kezdeményezés szövetséget alakított ki országok között, és rávilágított az emberi jogokkal kapcsolatos kedvező gyakorlatok példáira.

A nemek közötti egyenlőség az EU egyik alapvető értéke, valamint európai és nemzetközi politikáinak egyik prioritása. Az EU támogatja az ENSZ-nek a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrendjét. „A nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának növelése: az EU külkapcsolati politikájának hozzájárulása a nők és a lányok életének átalakulásához (2016–2020)” című munkadokumentumban lefektetett cselekvési terv megvalósításán is dolgozik.

Az EU 2018-ban választási megfigyelő missziót küldött Gambiába, Koszovóba (ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével), Libanonba, Tunéziába és Hondurasba.

Uniós szankciók

A gyakran „korlátozó intézkedéseknek” is nevezett szankciók az EU olyan eszközeinek egyikét képezik, amelyek segítségével előmozdíthatja a közös kül- és biztonságpolitika célkitűzéseit, vagyis a békét, a demokráciát, valamint a jogállamiság, az emberi jogok és a nemzetközi jog tiszteletben tartását. Szankciók kivetésére mindig egy szélesebb – politikai párbeszéd és egymást kiegészítő törekvések nyomán kialakult –, átfogó szakpolitikai megközelítés részeként kerül sor. Az uniós szankciók nem büntető célzatúak; céljuk az, hogy változást idézzenek elő a szankciókkal sújtott ország, szervezetek vagy személyek által folytatott politikában, illetve tevékenységben. Az uniós szankciókat ábrázoló térkép a https://ec.europa.eu/fpi/what-we-do/sanctions_en címen található.

Együttműködés a nemzetközi partnerekkel

Az EU-nak fel kell vállalnia azt a stratégiai felelősséget, hogy szükség esetén egyedül cselekszik, lehetőség szerint pedig partnerekkel együtt. Ezért erősítette meg az EU az együttműködését más nemzetközi partnerekkel, például a NATO-val és az Egyesült Nemzetek Szervezetével.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete

Az EU hisz a szabályokon alapuló nemzetközi rendben, melynek központi szereplője az Egyesült Nemzetek Szervezete, és célja a világ stabilabbá és biztonságosabbá tétele. Az ENSZ 2018. évi Közgyűlésén az EU (Donald Tusk és Jean-Claude Juncker elnökök vezette) küldöttsége megújított stratégiai partnerségről állapodott meg az ENSZ-szel, ami a fejlesztési együttműködés fokozására vonatkozó kötelezettségvállalásra is kiterjedt. Az EU támogatta az António Guterres ENSZ-főtitkár által javasolt reformokat, melyek célja, hogy az ENSZ-t a 21. század elvárásaihoz igazítsák. Intenzívebbé vált a békével és a biztonsággal kapcsolatos együttműködés, elsősorban a Közép-afrikai Köztársaságban, Maliban, a Száhel-övezetben, Líbiában és Szomáliában.

Erősebb EU–NATO partnerség

A NATO-val folytatott együttműködés szerves pillére az EU arra irányuló munkájának, hogy megerősítse az európai biztonságot és védelmet, az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiájának részeként.

Összesen 74 konkrét tevékenység zajlik jelenleg különböző területeken, és a 2018-ban kiadott, az elért eredményekről szóló harmadik jelentés kiemeli az EU–NATO együttműködés terén elért gyors haladást és az együttműködés hozzáadott értékét. Ezenkívül az EU és a NATO összehangolt és párhuzamos tevékenységet folytatott az EU azon képességének javítására és fokozására, hogy hibrid jellegű összetett válságokra tudjon választ adni, valamint továbbfejlessze a két szervezet közötti interakciót a helyzetismeret, a kiberválságokra való reagálás, valamint a stratégiai kommunikáció terén a válsághelyzetekben.

Az Európai Unió a G7- és a G20-csoportban

Az Európai Unió a G7- és G20-csoport teljes értékű tagja. Ezeken a fórumokon az EU azért küzd, hogy a kereskedelem, a biztonság, az éghajlatváltozás és az emberi jogok terén fennmaradjon a jelenleg nagy nyomás alatt álló, szabályokon alapuló nemzetközi rend. Júniusi kanadai találkozójukon a G7 vezetői egy nyilatkozat keretében kötelezték el magukat a kereskedelemben tapasztalható protekcionizmus elleni küzdelem és a Kereskedelmi Világszervezet modernizálása mellett, valamint felszólították Oroszországot, hogy sürgősen hagyjon fel a demokráciákat aláásó tevékenységeivel és a szíriai rezsim támogatásával. Emellett szorgalmazták a Koreai-félsziget és Irán nukleáris leszerelését. A G7 vezetői ígéretet tettek arra, hogy közösen fognak munkálkodni az inkluzív növekedés és a nemek közötti egyenlőség megvalósítása érdekében, és az EU újólag megerősítette szilárd elkötelezettségét az éghajlatváltozással foglalkozó Párizsi Megállapodás végrehajtása mellett. A G20 Buenos Aires-i találkozóján a vezetők nyilatkozatot adtak ki, amely a méltányos és fenntartható fejlődésre vonatkozó konszenzus kialakítását helyezi középpontba. A G20-vezetők megújították a szabályokon alapuló nemzetközi rend javítását célzó együttműködésük iránti elkötelezettségüket, és támogatták a WTO működésének javítását célzó, szükséges reformokat.

A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló hosszú távú uniós költségvetés

Az EU a világ legnagyobb donora a fejlesztési támogatások területén, és szinte a világ összes országának első számú kereskedelmi partnere és külföldi beruházója. Az EU növelni fogja a fejlesztésre és a humanitárius segítségnyújtásra fordított kiadásait a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló hosszú távú költségvetésében. Miközben az Unió a béke és a stabilitás előmozdítására, valamint saját értékeinek és szabályainak terjesztésére törekszik, számos kihívással, de ugyanakkor számos lehetőséggel is szembesül egyre összetettebb és egyre inkább összekapcsolt világunkban. Ha az EU szomszédságában és azon túl jólét és béke van, az az EU saját jólétére is kedvező hatást gyakorol. A következő hosszú távú költségvetés tekintetében a Bizottság javasolja, hogy 26%-kal, vagyis 123 milliárd euróra növeljék a külső tevékenységbe való beruházást amellett, hogy alapvetően szervezzék át az EU külső finanszírozási eszközeit a nagyobb koherencia biztosítása, az együttműködés hatékonyságára építés, az eljárások egyszerűsítése és a méretgazdaságosság kihasználása érdekében.

Ebben az évben indult el az Európai Védelmi Alap azzal a céllal, hogy segítsen a tagállamoknak hatékonyabban elhasználni az adófizetők pénzét, csökkenteni a párhuzamos kiadásokat és ugyanannyi pénzből jobb eredményeket elérni. Az alap koordinálja és bővíti majd a védelmi kutatásba, valamint a katonai felszerelések és technológiák fejlesztésébe eszközölt nemzeti beruházásokat. Az alap két fő területe i. a kutatás; és ii. a fejlesztés. A kutatás körébe jellemzően az elektronika, a metaanyagok, a titkosított szoftverek és a robotika tartozik, míg a fejlesztés a katonai felszerelések és az olyan technológiák területét fedheti le, mint például a dróntechnológia vagy a műholdas kommunikáció fejlesztése a költségek csökkentése érdekében.

A biztonsági fenyegetések nem ismernek határokat, és egyre inkább nemzetközivé válnak. E kihívások összetett jellege miatt egyetlen tagállam sem szállhat szembe azokkal egyedül, illetve nem is kényszerülhet erre. Az uniós költségvetésnek támogatást kell nyújtania a tagállamok számára feladataik ellátásához és Európa biztonságának megőrzésére tett erőfeszítéseikhez. A Bizottság által a Tanácshoz és a Parlamenthez beterjesztett javaslatok szerint az EU biztonsági és védelmi költségvetése mintegy 19,5 milliárd eurót tesz majd ki (13 milliárd euró az Európai Védelmi Alapra és további 6,5 milliárd euró katonai mobilitásra az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében). Ezenkívül a főképviselő által a Tanácshoz benyújtott, a Bizottság által támogatott javaslat szerint további 10,5 milliárd eurót különítenének el az uniós költségvetésen kívül az Európai Békekeret számára. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó biztonsági és védelmi összkiadások így meghaladnák a 30 milliárd eurót.

Európa jövője

Juncker elnök az Unió helyzetéről szóló 2016. évi beszédében elindította az Európa, valamint a 27 tagú Unió jövőjével foglalkozó reflexiós folyamatot. Az EU vezetői két fontos nyilatkozatot fogadtak el az előttünk álló útról: egyet 2016 szeptemberében Pozsonyban, egyet pedig 2017 márciusában Rómában; ezzel párhuzamosan a Bizottság az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal együtt arra kérte a polgárokat, hogy kapcsolódjanak be az Európa jövőjéről szóló vitába és vegyenek részt a civil párbeszédekben, valamint a polgárok által összeállított online konzultációkban.

Az Európai Bizottság 2017 márciusában közzétette az Európa jövőjéről szóló fehér könyvet, amelyben öt lehetséges forgatókönyvet vázolt fel az Unió fejlődésére vonatkozóan. Ezt követte az EU jövőjét leginkább érintő kérdésekről szóló öt vitaanyag. Juncker elnök az Unió helyzetéről szóló 2017. évi beszédében bemutatta az egységesebb, erősebb és demokratikusabb Európa megvalósítására irányuló ütemtervet.

Ennek szellemében a tagországok állam- és kormányfői megállapodtak egy úgynevezett vezetői ütemtervről – azon legsürgetőbb kérdések és kihívások listájáról, amelyekre még a 2019. májusi európai parlamenti választások előtt megoldást kell találni. Jelentős előrelépések történtek: a Bizottság az EU vezetői által Pozsonyban és Rómában kért összes javaslatot elfogadta, és nagyratörő javaslatokat fogalmazott meg a migráció, a gazdasági és monetáris unió, az intézményi kérdések, a digitális gazdaság adóztatása, a digitális kérdések, a kutatás és innováció, valamint az oktatás és a kultúra területén.

2018. februárban a Bizottság javaslatcsomagot terjesztett elő, amely az Unió működésének hatékonyabbá tételét célozza azáltal, hogy többek között jóváhagyja és továbbfejleszti azt a rendszert, amely alapján a listavezetők egyike lesz az Európai Bizottság elnöke (ez az úgynevezett csúcsjelöltállítási eljárás). A Bizottság felszólított továbbá arra, hogy tegyék átláthatóbbá az európai politikai pártok és a nemzeti és regionális tagpártjaik közötti kapcsolatokat annak érdekében, hogy a szavazók könnyebben átláthassák, hogy szavazatukkal miként befolyásolják az európai döntési folyamatot. Annak érdekében, hogy az európai választás szabad és tisztességes legyen, a Bizottság 2018. szeptemberben további egyedi intézkedéseket terjesztett elő, amelyek megfelelőbb védelmet biztosítanak demokratikus eljárásaink számára a harmadik országok vagy magánérdekek által vezérelt manipulációval szemben, például a jogellenesen megszerzett személyes adatok felhasználása révén.

2018. szeptemberben az uniós vezetők megállapodtak a belső biztonsággal kapcsolatos intézkedésekről, decemberben pedig a gazdasági és monetáris unióval kapcsolatos intézkedéseket hagytak jóvá.

A nagyszebeni csúcstalálkozó felé vezető út

Az egységesebb, erősebb és demokratikusabb Unió megvalósítására irányuló ütemtervben Juncker elnök egy különleges csúcstalálkozó megrendezésére tett javaslatot a romániai Nagyszebenben, ahol lehetőség nyílik az Unió jövőjével kapcsolatos stratégiai kérdések megvitatására. A nem hivatalos csúcstalálkozóra 2019. május 9-én kerül sor, amelyen a nemzeti vezetők a remény, az egység és elszántság üzenetét közvetíthetik, és közös értékeinkre emlékeztethetnek. A csúcstalálkozó egyben arra is lehetőséget teremt, hogy az Európa jövőjéről szóló reflexiós folyamat kiteljesedjen, és az uniós vezetők ismét hitet tegyenek egy olyan európai összefogás mellett, amely a polgárok számára fontos kérdésekben látható eredményeket tud felmutatni. Ebből az alkalomból – 6 héttel azt követően, hogy az Egyesült Királyság várhatóan kilép az EU-ból, és 2 héttel az európai parlamenti választások előtt – a vezetők várhatóan eszmecserét folytatnak majd egy új stratégiai menetrendről, amely meghatározza az elkövetkező öt év prioritásait, és irányt szab az Európai Unió munkájának.

Az Unió helyzetéről szóló 2018. évi beszédében Juncker elnök ismételten kötelezettséget vállalt egy egységesebb, erősebb és demokratikusabb Európa megvalósítására. A „nagyszebeni találkozó felé vezető úton” számos, a Bizottság 10 politikai prioritásának beteljesítéséhez vezető mérföldkő, kulcsfontosságú kezdeményezés és előretekintő javaslat jön létre. Ennek megvalósítása érdekében a három uniós intézmény – vagyis az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság – három prioritást határozott meg.

• Az elfogadott és megígért célok teljesítése – a még függőben lévő jogalkotási javaslatok elfogadása.
• A legfontosabb fennálló kihívások leküzdése – többek között a migráció területén végzett munka teljesítése; a gazdasági és monetáris unió megerősítése és a globális kereskedelmi rendszerben jelentkező fokozódó feszültségekkel való szembenézés.
• Vonzó jövőkép felmutatása az Európai Unió számára. Ezt a célt szem előtt tartva terjesztette elő májusban a Bizottság a 27 tagú Unió következő többéves pénzügyi keretére vonatkozó javaslatát a 2021–2027-es időszakra vonatkozóan. Annak érdekében, hogy az Unió betölthesse hatékony és szuverén globális szerepét, a Bizottság szeptemberben javasolta a minősített többségi szavazás szélesebb körű alkalmazását az EU közös kül- és biztonságpolitikájának egyes területein. Az Unió jövőjét szem előtt tartó kezdeményezések többek között azt a célt szolgálják, hogy megerősítsék azon mechanizmusokat, amelyek további garanciákat nyújtanak arra, hogy valamennyi tagállamban érvényesüljenek a jogállamiság feltételei.

A 2019-es uniós menetrend a következő három jelszó alatt zajlik: eredmények, sors és demokrácia.

A Bizottság és Juncker elnök célja, hogy eredményeket érjenek el egészen az utolsó hivatalban töltött napig. A Juncker elnök vezette Bizottság a tíz prioritásán alapuló valamennyi javaslatát beterjesztette, a következő néhány hónapban azonban még mintegy 241 javaslat vár elfogadásra. A biztosi testület teljes erejével azon dolgozik, hogy a lehető legtöbb javaslatot hivatalosan is elfogadják a társjogalkotók. Ezek az intézkedések valódi változást hoznak majd az emberek életében.

2019 lesz az az év, amikor Európának a saját kezébe kell vennie a sorsát, amint arra Juncker elnök az Unió helyzetét értékelő legutóbbi beszédében felszólított. Május 9-én a romániai Nagyszebenben tartandó rendkívüli csúcstalálkozón a 27 uniós vezető egy erősebb, egységesebb és demokratikusabb Európa alapjait kívánja lefektetni, új korszakot nyitva ezzel az Unió történetében.

Mindössze két héttel a nagyszebeni csúcstalálkozó után az európaiak az urnákhoz járulnak – az indiai általános választások mögött a világ második legnagyobb választásán. A demokrácia és az európai választások lehetőséget adnak az embereknek arra, hogy beleszóljanak abba, hogy milyennek képzelik el az Uniót a jövőben, a politikai paletta valamennyi részét képviselő pártok pedig ismertethetik az Európa jövőjéről alkotott elképzeléseiket.

Az Európai Parlament

Az Európai Parlament 2018-ban szakpolitikai kérdések széles körével foglalkozott: elfogadta a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzéséről szóló jogszabályt; a jogszabályt, amely biztosítja, hogy a tagállamok tudjanak arról, hogy kik lépik át a közös külső határokat; új szolidaritási testületet hozott létre, amely segíti a fiatalokat, hogy önkéntes munkát vállaljanak vagy projektekben vegyenek részt otthon vagy külföldön; elfogadta a környezetvédelmi szempontból magas szinten fenntartható „körforgásos” gazdaság fejlődése előtti akadályok megszüntetéséről és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló jogszabályokat. Jóváhagyta továbbá, hogy korszerűsítsék azokat az uniós eszközöket, amelyek a világ különböző országai által alkalmazott tisztességtelen nemzetközi kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelmet szolgálják, valamint jogszabályokat fogadott el a saját országuktól eltérő uniós országban dolgozó munkavállalókra vonatkozó szabályok méltányosabbá és hatékonyabbá tétele érdekében.

Az Európai Tanács

Az Európai Tanács februárban nem hivatalos ülést tartott, ahol megvitatta az Európai Parlament összetételével, a transznacionális listákkal és a kinevezésekkel kapcsolatos intézményi kérdéseket, beleértve az Európai Bizottság elnökének megválasztására vonatkozó csúcsjelöltállítási eljárást. Az állam-, illetve kormányfők megvitatták továbbá az EU következő, a 2021–2027-es időszakra szóló hosszú távú költségvetésének politikai prioritásait.

Az Európai Tanács márciusi ülésének központi témája a gazdaság (különösen az egységes piaci stratégia), a kereskedelem, a társadalmi kérdések és a májusi EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előkészítése volt. Ezenkívül a digitális adóztatásról és a külkapcsolatokról is folytak megbeszélések a vezetői ütemterv keretében. Az Európai Tanács (az 50. cikk szerinti 27 tagú összetételében) iránymutatásokat fogadott el az Egyesült Királysággal fenntartott jövőbeni kapcsolatokról. Az euróövezeti csúcstalálkozón a vezetők véleménycserét folytattak a gazdasági és monetáris unió részleteiről, a bankunió és az Európai Stabilitási Mechanizmus kivételével.

Az EU vezetői az EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó alkalmából májusban találkoztak a bulgáriai Szófiában. A csúcstalálkozó előtt a vezetők munkavacsorát tartottak a vezetői ütemterv keretében, ahol a digitális kérdésekről, valamint a kutatásról és az innovációról folytattak megbeszélést.

Júniusban a vezetők által folytatott tárgyalások fő témája a migráció volt. Napirenden volt a biztonság és védelem, a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó következő hosszú távú uniós költségvetés, a kereskedelem, az európai szemeszter, a digitális adóztatás, valamint az innováció és a digitális Európa. Az euróövezeti csúcstalálkozón a vezetők a bankunió kiteljesítését és az Európai Stabilitási Mechanizmus jövőbeli szerepét is megvitatták. Az Európai Tanács (az 50. cikk szerinti 27 tagú összetételében) megvizsgálta a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból való kilépéséről folyó tárgyalások állását, megjegyezve, hogy az Európai Tanács márciusi ülése óta nem történt jelentős előrelépés a kilépésről rendelkező megállapodás tervezete, valamint a jövőbeli kapcsolatok rendezése tekintetében.

A tavaly szeptemberi nem hivatalos salzburgi találkozón az uniós vezetők a belső biztonság kérdése mellett az 50. cikk szerint folytatandó tárgyalásokat is megvitatták a vezetői ütemterv keretében, valamint áttekintették az Európai Tanács júniusi ülésének a migrációról meghozott következtetései végrehajtását is.

Októberben az Unió vezetői a szeptemberi nem hivatalos találkozó folytatásaként visszatértek a belső biztonság és a migráció témájára. A külkapcsolatok tekintetében a vezetők megvitatták az EU–Afrika kapcsolatokat, a 2019. februárban esedékes EU–Arab Liga csúcstalálkozót, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet és az Egyesült Nemzeteknek a lengyelországi Katowicében rendezett éghajlatváltozási konferenciájának előkészítését. Megbeszéléseket folytattak továbbá az 50. cikk szerint folytatandó tárgyalásokról és a gazdasági és monetáris unióval kapcsolatos kérdésekről is.

Az Európai Tanács novemberben rendkívüli ülést tartott az 50. cikkel kapcsolatban, ahol az EU-27 vezetőinek lehetőségük volt jóváhagyni a kilépésről rendelkező megállapodás tervezetét, valamint az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok keretét.

Decemberben az Európai Tanács megvitatta a következő hosszú távú költségvetést, a migrációt, az egységes piacot, az éghajlatváltozást, a biztonságot és védelmet, a félretájékoztatást, a rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelmet, a civil párbeszédeket és a polgári konzultációkat, valamint a stratégiai menetrend előkészületeit. A külkapcsolatok tekintetében a vezetők megvitatták az EU–Arab Liga csúcstalálkozó előkészületeit, az Oroszországgal kapcsolatos kérdéseket és az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodást. Sor került az Európai Tanácsnak az 50. cikkel kapcsolatban tartott ülésére is, valamint egy euróövezeti csúcstalálkozóra, ahol a megvitatott főbb kérdések az euróövezeti konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz, valamint az euró nemzetközi szerepének megerősítése volt.

Az Európai Unió Tanácsa

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét 2018-ban Bulgária és Ausztria töltötte be. Az év első felében Bulgária a migrációra, a biztonságra, a digitális gazdaságra, a Nyugat-Balkánra, valamint a gazdasági és társadalmi kohézióra helyezte a hangsúlyt. 2018 második felében az osztrák elnökség a migrációra, a belső biztonságra, a szubszidiaritásra és a digitalizációra összpontosított.

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és Régiók Európai Bizottsága

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018-ban aktívan részt vett az EU következő, 2021–2027-es hosszú távú költségvetéséről folytatott megbeszéléseken, szeptemberben pedig plenáris vitát tartott Günther Oettinger költségvetésért és emberi erőforrásokért felelős biztos részvételével, továbbá aktív szerepet vállalt az európai polgári kezdeményezésről folytatott vitában is. Májusban a bizottság különleges plenáris ülésen emlékezett meg fennállásának 60. évfordulójáról, és megrendezte a civil társadalmi napok éves találkozóját, amelynek középpontjában a következő tematika állt: a polgárság, a demokrácia és a kultúra a digitalizált Európában.

2018 első felében a Régiók Európai Bizottsága részt vett a szubszidiaritással, az arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” megközelítéssel foglalkozó munkacsoport munkájában, amely a helyi és regionális önkormányzatok számára fontos kérdésekkel foglalkozik. Városházi rendezvényeket és civil párbeszédeket folytatott Európa jövőjéről, e folyamat az Európa jövőjéről szóló vélemény elfogadásával és a kohéziós szövetség megerősítésével zárult – e szövetség nyitva áll bárki előtt, aki úgy gondolja, hogy a kohéziós politikának a jövőben is az EU alappillérét kell képeznie. Emellett novemberben megtartotta a nyilvános kommunikációról szóló 9. európai konferenciát, amelynek fő témája az Európáért folytatott kampány volt a 2019-es európai választásokra való előkészületek során.

A minőségi jogalkotási program végrehajtása

A Bizottság munkaprogramja a 2019. évre

Az Európai Bizottság októberben ismertette a 2019. évi munkaprogramját. A munkaprogram három fő prioritást határozott meg az előttünk álló évre: a tíz politikai prioritás megvalósítása érdekében gyors megállapodás a társjogalkotókkal a függőben lévő jogalkotási javaslatokról; kisszámú új kezdeményezés elfogadása a fennálló kihívások kezelésére; valamint a 2019. május 9-i nagyszebeni csúcstalálkozó ütemterve részeként számos kezdeményezés bemutatása a jövőbeli, 27 tagállamból álló Unió vonatkozásában, megerősítve egy erős, egységes és szuverén Európa alapjait. Az új kezdeményezések olyan területeket fednek le, mint a migráció, a gazdasági és monetáris unió megerősítése, a globális kereskedelmi rendszerben jelentkező feszültségek enyhítése, a jogállamiság előtt álló kihívások kezelése, valamint az Egyesült Királyság EU-ból való kilépéséről szóló megállapodás véglegesítése.

A szubszidiaritással, az arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” megközelítéssel foglalkozó munkacsoport

A szubszidiaritással, az arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” megközelítéssel foglalkozó munkacsoportot 2017-ben hozták létre azzal a céllal, hogy ajánlásokat tegyen arra nézve, hogy miképpen lehetne javítani a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazását; megnevezze azokat a szakpolitikai területeket, ahol a munka részben vagy egészben visszautalható (akár végérvényesen) a tagállamok hatáskörébe; és felvázolja a módjait annak, hogy miként lehetne a regionális és helyi hatóságokat eredményesebben bevonni az uniós szakpolitikai döntéshozatalba és a célok megvalósításába. A munkacsoport elnöke Frans Timmermans, a Bizottság első alelnöke volt, rajta kívül a nemzeti parlamentek és a Régiók Bizottságának képviselői is részt vettek a munkájában. Az Európai Parlament is felkérést kapott arra, hogy jelöljön ki képviselőket, de nem élt ezzel a lehetőséggel.

Július 10-én a munkacsoport közzétette zárójelentését. A munkacsoport következtetései szerint a szubszidiaritás és az arányosság terén olyan új munkamódszerre van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a helyi és regionális önkormányzatok, valamint a nemzeti parlamentek hatékonyabban bekapcsolódjanak az uniós szakpolitikai döntéshozatalba és az új jogszabályok kialakításába. A javasolt új megközelítés értelmében a szubszidiaritást és arányosságot a kormányzat valamennyi szintjén következetesebben vizsgálnák egy szubszidiaritási és arányossági ellenőrző listához hasonló „mintahálózat” alapján. A munkacsoport nem határozott meg olyan hatásköröket vagy szakpolitikai területeket, amelyeket egészében vagy részben végleges jelleggel ismét a tagállamokhoz kellene utalni.

A munkacsoport jelentésére válaszul a Bizottság 2018. október 23-án közzétette „A szubszidiaritás és az arányosság elve: ezen elvek uniós szakpolitikai döntéshozatalban betöltött szerepének megerősítése” című közleményt. A Bizottság a közleményben szereplő számos fellépést a minőségi jogalkotási program értékelése keretében kívánja megvalósítani, és erről 2019 tavaszán jelentést fog készíteni.

A jogszabályok egyszerűsítése

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásban tett vállalással összhangban a Bizottság novemberben éves felmérést készített az Unió 2018-ban tett, a jogszabályok egyszerűsítésére, a túlszabályozás elkerülésére és az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló törekvéseinek az eredményeiről. Ez a munka a Célravezető és hatásos szabályozás program keretében zajlik, amelynek célja, hogy azonosítsa a jogszabályok egyszerűsítésére és a szükségtelen költségek csökkentésére szolgáló lehetőségeket. Valahányszor a Bizottság javaslatot tesz meglévő jogszabályok felülvizsgálatára, ellenőrzi, hogy van-e lehetőség azok egyszerűsítésére, illetve a felesleges költségek lefaragására. A felmérés megállapította, hogy a jelenlegi Bizottság több mint 150 kezdeményezést indított a jogszabályok egyszerűsítésére és a terhek enyhítésére vonatkozóan a Célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) részeként. Nemrég például a Bizottság a jelenlegi héaszabályok módosítására irányuló javaslatot nyújtott be, amely 11,9 milliárd euróval, várhatóan 56,1 milliárd euróra csökkenti a kisvállalkozások megfelelési költségeit éves szinten, ami a jelenlegihez képest 18%-os csökkenést jelent.

E törekvést támogatja az (érdekelt feleket tömörítő és kormányzati csoportból álló) REFIT-platform, amely 2018-ban 31 ajánlást adott ki arra vonatkozóan, hogy a Bizottság hozzon intézkedéseket azokon a területeken, amelyek különösen nagy terhet jelentenek a polgárok és a vállalkozások számára.

További jelentős egyszerűsítési kezdeményezések születtek 2018-ban az EU következő, 2021–2027-es hosszú távú költségvetése keretében. Az új programok megkönnyítik a kedvezményezettek számára, hogy uniós finanszírozási forrásokat igényeljenek és kapjanak.

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás

2016-ban és 2017-ben az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság egy-egy együttes nyilatkozatban állapodott meg az EU jogalkotási prioritásairól. E két nyilatkozatban 89 olyan kezdeményezést emeltek ki, amelynek prioritást kell biztosítani a jogalkotási folyamat során. Mindez a három intézmény arra vonatkozó közös elkötelezettségéről tanúskodik, hogy jelentős előrelépést tegyen, és amennyiben lehetséges, a 2019. májusi európai parlamenti választások előtt megvalósítsa e kezdeményezéseket.

2018 első felében a Bizottság az összes olyan kezdeményezést elfogadta, amelyeket a jogalkotási prioritásokról szóló együttes nyilatkozatokban jelentettek be. Az együttes nyilatkozatban meghatározott 89 kezdeményezés közül 61 esetében jutott politikai megállapodásra vagy fogadott el ideiglenes megállapodást az Európai Parlament és a Tanács 2018 végéig. A még egyeztetések tárgyát képező 28 javaslat közül 7 jó úton halad afelé, hogy 2019 májusáig megszülessen a megállapodás. A fennmaradó 21 javaslat esetében a társjogalkotók határozott politikai szándéka szükséges ahhoz, hogy még 2019 májusáig megállapodás szülessen.

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás az átláthatóság, az elszámoltathatóság, valamint a jogi egyértelműség javulását hozta a végrehajtási jogi aktusok (komitológia) és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok jelenlegi rendszerében. 2018-ban az Európai Bizottság folytatta a Parlamenttel és a Tanáccsal megkezdett tárgyalásokat a végrehajtási jogi aktusok és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok közötti választás feltételeiről, valamint a meglévő jogszabályoknak a Lisszaboni Szerződés által bevezetett rendszerhez történő hozzáigazításáról a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásban tett kötelezettségvállalásaik jegyében. Tárgyalások folynak a komitológiai rendszer továbbfejlesztéséről is. E tárgyalások kivétel nélkül a jogbiztonság növelésére és a jogalkotási tárgyalások során felmerülő viták enyhítésére irányul. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok új nyilvántartása az első valóban intézményközi jogalkotási eszköz, amely 2017. december 12-én vált elérhetővé az interneten.

Az uniós jog alkalmazásának ellenőrzése

Csak az uniós jog hatékony alkalmazásával garantálható, hogy mind a polgárok, mind a vállalkozások élvezhessék az európai jogszabályok előnyeit. Azonban bármilyen körültekintően dolgozzuk is ki és fogalmazzuk meg a szabályokat, csak annyira lesznek célravezetők, amilyen hatékonyan végrehajtjuk őket. A Bizottság ezért nemcsak az új jogszabályok előterjesztésére fordít kiemelt figyelmet, hanem azok megfelelő alkalmazására és végrehajtására is.

A 2018. július 12-én közzétett 2017. évi jelentésből kiderül, hogy a folyamatban lévő kötelezettségszegési ügyek száma kismértékben (5,91%-kal) csökkent az előző évhez képest. 2017-ben a mobilitás és a közlekedés, a környezetvédelem, a pénzügyi stabilitás, a szolgáltatások, valamint a tőkepiacok voltak azok a szakpolitikai területek, amelyeken a legtöbb kötelezettségszegési eljárás indult.

A polgárok beleszólása az uniós jogalkotásba

A Bizottság minőségi jogalkotási programjának keretében indított „Ön mit gondol? Mondja el!” központi konzultációs weboldalon történt fejlesztések megkönnyítik a nyilvánosság számára, hogy nyomon kövessék és hozzájáruljanak a jogalkotási folyamathoz.

Az oldal 2016-os indulása óta folyamatosan nőtt az éves látogatások száma, 2018-ban pedig az 500 000-et is elérte. A Bizottság július 17. és október 23. között nyilvános konzultációt tartott a „minőségi jogalkotásra” irányuló megközelítés eredményeinek számbavétele és annak értékelése érdekében, hogy mennyire hatékonyak a különböző minőségi jogalkotási eszközök a gyakorlatban, és hogyan járulnak hozzá a kitűzött célok eléréséhez. A nyilvános konzultációban minden, az uniós szakpolitikák kidolgozásában érdekelt vagy tapasztalattal rendelkező magánszemély, szervezet és hatóság részt vehetett. A konzultációt Unió-szerte több mint 600-an töltötték ki. A válaszokat alapos elemzésnek vetették alá az uniós intézmények és szervek célzott konzultációiból származó adatokkal. A folyamat 2019 első felében zárul le.

A jogállamiság biztosítása

A jogállamiság elvének követése a demokrácia és az alapvető jogok tiszteletben tartásának kulcseleme. Ez az Európai Unió működésének is alapvető garanciája, tekintettel arra, hogy az Unió egységes piacot és olyan területet jelent, ahol a jogszabályokat egységesen alkalmazzák és a költségvetést szabályszerűen használják fel, valamint a tagállamok és polgáraik a kölcsönös bizalom szellemében működhetnek együtt közös célok érdekében.

A jogállamiság figyelmen kívül hagyása akkor jelenti a legnagyobb kockázatot, amikor a kölcsönös bizalom gyengüléséhez vezet: az uniós szerződésekben foglalt szabályok figyelmen kívül hagyása közvetlen hatással van a szolidaritásra, a kohézióra és a nemzeti határozatok kölcsönös elismerésére.

2018-ban a Bizottság további lépéseket tett az egyes tagállamokban – különösen Magyarországon és Lengyelországban – a jogállamiság terén fennálló kihívások kezelése érdekében. Ezzel összefüggésben a Bizottságnak a kötelezettségszegési eljárásokhoz kellett folyamodnia, Lengyelország esetében pedig az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének rendelkezéseit kellett alkalmaznia.

A Bizottság folytatta az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében folytatott együttműködést Bulgáriával és Romániával.

A javasolt hosszú távú költségvetés egyik fő újítása, hogy megerősített kapcsolatot vezet be az uniós finanszírozás és a jogállamiság között. A jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak. A Bizottság ezért olyan új mechanizmust javasol, amely megvédi az uniós költségvetést a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságokhoz kapcsolódó pénzügyi kockázatoktól. Az újonnan javasolt eszközök lehetővé teszik az Unió számára, hogy a jogállamiságot érintő hiányosságok jellegével, súlyosságával és hatókörével arányos módon felfüggessze, csökkentse vagy korlátozza az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést.

Átláthatóság és elszámoltathatóság

Közös átláthatósági nyilvántartás

Az érdekelt felekkel és a civil társadalommal fenntartott kapcsolatok az uniós intézmények munkájának szerves részét képezik. Ugyanakkor az átláthatóság és az elszámoltathatóság alapvetően fontos ahhoz, hogy megőrizhető legyen az európai polgárok körében az Unió politikai, jogalkotási és adminisztratív eljárásainak legitimitása iránti bizalom. Az érdekképviselet átláthatósága különösen fontos ahhoz, hogy a polgárok nyomon követhessék azon személyek tevékenységeit és esetleges befolyását, akik befolyásolni kívánják az uniós jogalkotási folyamatot. A Bizottság ennek érdekében a jelenlegi átláthatósági nyilvántartás korszerűsítésére tett javaslatot egy kötelező – az Európai Parlamentre, a Bizottságra és most első ízben az Európai Unió Tanácsára is egyaránt vonatkozó – intézményközi megállapodással. A többi intézménnyel jelenleg is folynak a tárgyalások ennek vonatkozásában.

A Bizottság tagjaira vonatkozó új magatartási kódex

Az Európai Bizottság január 31-én elfogadta az Európai Bizottság tagjaira vonatkozó új magatartási kódexet. Az újítások közé tartozik a hivatali időszakot követő tevékenységekre vonatkozó értesítési időszak 2 évre (az elnök tekintetében 3 évre) történő meghosszabbítása, a biztosok pénzügyi érdekeltségeinek szigorúbb szabályozása, az összeférhetetlenség hatékonyabb megelőzése és az átláthatóság fokozása (például a biztosok kiküldetési költségeinek kéthavonta történő közzététele). Az átláthatóság és az elszámoltathatóság szellemében és az új magatartási kódex rendelkezéseinek megfelelően a Bizottság éves jelentéseket fog közzétenni a kódex alkalmazásáról.

Dokumentumokhoz való hozzáférés

Októberben a Bizottság elfogadta a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló 2017-es jelentését. A jelentés tanúsága szerint a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet értelmében benyújtott, dokumentumokhoz való hozzáférés iránti első kérelmek száma közel 3%-kal (a 2016. évi 6 077-ról 2017-ben 6 255-ra), a megerősítő kérelmek száma pedig 1%-kal (a 2016. évi 295-ről 2017-ben 299-re) nőtt. Az uniós intézmények közül továbbra is az Európai Bizottság kezelte messze a legtöbb hozzáférésre irányuló kérelmet.

Ez azt mutatja, hogy az uniós polgárok és más kedvezményezettek aktívan gyakorolják az Európai Bizottság birtokában levő dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó jogukat. A kikért dokumentumokat a Bizottság az esetek több mint 82%-ában már a kezdeti szakaszban teljes egészében vagy részben rendelkezésre bocsátotta. A megerősítő szakaszban felülvizsgált kérelmek 46%-ánál engedélyeztek szélesebb körű vagy akár teljes körű hozzáférést. Ezzel párhuzamosan a Bizottság proaktív módon továbbra is nagy mennyiségű dokumentumot és információt tett közzé az Európai Bizottság több internetes oldalán és különböző nyilvános nyilvántartásaiban, lefedve az Európai Unió valamennyi tevékenységi területét.

Az uniós költségvetés ellenőrzése

Az érvényben lévő ellenőrzési és teljesítménymérési keret célja, hogy észszerű biztosítékot nyújtson arra, hogy az uniós forrásokat a vonatkozó szabályoknak megfelelően folyósítják. Folyamatos munka folyik továbbá annak biztosítása érdekében, hogy intézkedéseket hozzanak a hibák megelőzésére, feltárására és kijavítására, és jobban az eredmények elérésére összpontosíthassanak.

Az Európai Parlament 2018 áprilisában a Tanács kedvező ajánlását követően megadta az uniós költségvetés 2016. évi bizottsági végrehajtására vonatkozó végleges jóváhagyását. Az éves mentesítési eljárás lehetővé teszi a Parlament és a Tanács számára, hogy elszámoltathassa a Bizottságot a költségvetés végrehajtásáért, valamint hogy demokratikus ellenőrzés alatt tartsa az adófizetők pénzének kezelését.

Júliusban a Bizottság ismertette a 2017. évi uniós költségvetésre vonatkozó integrált pénzügyi beszámolási csomagot, melyben összegyűjtötte az uniós költségvetés végrehajtásával, teljesítményével, az uniós költségvetés révén elért eredményekkel, hatékony és eredményes pénzgazdálkodásával, valamint védelmével kapcsolatosan rendelkezésre álló információkat. A jelentésekből kiderült, hogy az uniós költségvetés a bizottsági prioritásokkal összhangban álló eredményeket hozott, és végrehajtása megfelelő volt.

2018-ban a Bizottság jelentős előrelépést ért el az Európai Ügyészség létrehozása terén, amely hatáskörrel rendelkezik majd az uniós költségvetést megrövidítő bűncselekmények felderítésére és az elkövetők perbefogására a részt vevő 22 tagállamban. Az Európai Ügyészség várhatóan 2020 végén kezdi meg tevékenységét.

Az Európai Számvevőszék októberben immár a tizenegyedik egymást követő évben állított ki jó bizonyítványt az EU éves beszámolójáról, amelyet megbízhatónak és valósnak minősített. Emellett a Számvevőszék a kiadások terén kevesebb hibát tárt fel, mint az előző 4 évre vonatkozó jelentésekben. Az EU kiadásainak több mint fele esetében a hibaarány nem érte el a Számvevőszék által lényegesnek tartott szintet. A költségvetés bevételi oldalán nem derült fény hibákra.

Nemzeti parlamentek

A szubszidiaritásról és az arányosságról, valamint a Bizottság nemzeti parlamentekkel fenntartott kapcsolatairól szóló 2017. évi éves jelentéseket október 23-án tették közzé a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló bizottsági közleménnyel együtt.

2018 folyamán összesen 570 vélemény – köztük 37 indokolással ellátott vélemény – érkezett be a nemzeti parlamentektől a szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus keretében. Ezek érvelése szerint a Bizottság által előterjesztett egyes jogalkotási aktusok nem feleltek meg a szubszidiaritás elvének. A Bizottság az elmúlt évben is tovább erősítette a nemzeti parlamentekkel folytatott intenzív politikai párbeszédet. A biztosok az év folyamán 140 alkalommal találkoztak a nemzeti parlamentek képviselőivel a tagállamokban tett látogatásaik, illetve a parlamenti képviselők Brüsszelben tett látogatásai során. A Bizottság tagjai számos parlamentközi ülésen és egyéb rendezvényen is részt vettek, ahol kapcsolatba kerültek a nemzeti parlamenti képviselőkkel.

Az európai ombudsman

Az európai ombudsmannak az Európai Unió intézményeinél és szerveinél előforduló állítólagos hivatali visszásságokkal kapcsolatos vizsgálatai olyan témákkal foglalkoztak, mint a Bizottság tagjaira vonatkozó magatartási kódex és – különösen a hivatali időszakot követő tevékenységekre vonatkozóan – a Bizottság különleges tanácsadóinak kinevezése, valamint a nemzetközi tárgyalások átláthatósága. Emellett olyan konkrét témákkal is foglalkozott, mint az ajánlati felhívásokhoz, a szerződésekhez, a késedelmes fizetésekhez, a személyi állományhoz és a dokumentumokhoz való hozzáféréshez kapcsolódó kérdések. 2018-ban az európai ombudsman által kibocsátott összesen 229 határozat és ajánlás több mint 97%-át zárták le anélkül, hogy hivatali visszásságot állapítottak volna meg.

Az európai polgári kezdeményezés

A Bizottság hét új polgári kezdeményezést vett nyilvántartásba 2018-ban.

Az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet alkalmazására vonatkozó második, hároméves időszakot felölelő jelentést 2018. március 28-án tették közzé, amely a kezdeményezés jelenlegi állását ismertette; például azokat a legjelentősebb problémákat, amelyekkel az érdekelt felek szembesülnek, továbbá a Bizottság által 2017. szeptember 13-án elfogadott új rendeletjavaslat által bevezetett vagy javasolt újításokat.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által április 10-én megrendezett európai polgári kezdeményezés napja (2018) alkalmából a Bizottság elindította az európai polgári kezdeményezésről szóló, hároméves időszakot felölelő kommunikációs kampányát. A kampány elsősorban rövid videókat tartalmazó közösségi médiakampányokból, valamint a lehetséges multiplikátorokra irányuló tagállami eseményekből állt.

Május 22-én elindították az európai polgári kezdeményezés fórumát is. A fórum olyan online együttműködési platform, amely polgári kezdeményezést indítani szándékozó vagy már meglévő kezdeményezés koordinálását végző polgároknak segít a bevált módszerek ismertetése révén, valamint azáltal, hogy segíti őket a más országokban található partnerek felkutatásában, és szakértők által nyújtott független tanácsadással látja el őket.

December 12-én politikai megállapodás született az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal az európai polgári kezdeményezés reformjáról, amely megállapodás a 2017-ben elfogadott bizottsági javaslaton alapul.

Civil párbeszédek és polgári konzultációk

Civil párbeszédek

2015 óta csaknem 1300 civil párbeszédre került sor szerte az EU-ban több mint 400 városban. Az Európa jövőjéről szóló fehér könyv 2017-es kiadását követően jelentősen megugrott a párbeszédek száma. A lendület fenntartása érdekében a Bizottság 2018. februárban bejelentette, hogy célja az 1000. civil párbeszéd elérése.

2018. október 1-jén Juncker elnök és Winfried Kretschmann, Baden-Württemberg tartományának miniszterelnöke vitafórumon beszélgetett a polgárokkal a Bizottság hivatalba lépése óta 1000. alkalommal megrendezett civil párbeszéden, amelyhez a németországi Freiburg városa szolgált helyszínül.

2018-ban 27 tagállamban 833 civil párbeszédre került sor, amelyeken több mint 70 000-en vettek részt. A civil párbeszédek keretében 2015 óta több mint 160 000 ember osztotta meg véleményét a számukra legfontosabb témákról a Bizottság elnökével és alelnökeivel, a biztosokkal, az uniós tisztviselőkkel, az Európai Parlament képviselőivel és a nemzeti politikusokkal. Ennek hatása már jól látható a Bizottság és a többi uniós intézmény munkájában. Például az új, hosszú távú költségvetésre vonatkozó bizottsági javaslatok és a társjogalkotók közötti későbbi egyeztetések tükrözik azokat a prioritásokat és ambíciókat, amelyeket a polgárok a fehér könyv keretében folytatott viták során fogalmaztak meg.

Az Európai Bizottság jelenleg újabb formátumok bevezetésén dolgozik a civil párbeszédek tekintetében. Ilyenek például a határokon átnyúló, két vagy három tagállam állampolgárainak részvételével zajló rendezvények, valamint a közösségi médiaplatformok felhasználóival folytatott civil párbeszédek, a polgárokkal folytatott műhelytalálkozók, amelyekben a polgárok különböző témákat lefedő egész napos vitában, majd párbeszédben vesznek részt, valamint a többi intézménnyel és tagállammal létrejött új partnerségek.

Az első transznacionális párbeszédekre 2018-ban került sor Málta és Olaszország, Németország és Hollandia, illetve Németország és Lengyelország határ menti városaiban élő polgárok részvételével. 2018 áprilisában az Európai Parlament és az Európai Bizottság közös civil párbeszédet szervezett a szlovéniai Bledben. Az intézményeket az Európai Parlament tagjai, Franc Bogovič és Szanyi Tibor, valamint Violeta Bulc és Phil Hogan biztosok képviselték. A közönség olyan témákat vitatott meg, mint a vidékfejlesztés és az intelligens falvak, vagy az összekapcsoltság és a közös agrárpolitika.

Vita Európa jövőjéről

Növekvő érdeklődés övezte 2018-ban az Európa jövőjéről szóló vitát. A vita fő célja, hogy a nézetek és elképzelések Európa minden pontján meghallgatásra találjanak, hiszen mindenki véleménye számít. Az Európai Bizottság ezért különböző médiumok útján szól a polgárokhoz, és partnerségre törekszik minden részt venni kívánó intézménnyel és tagállammal. A felhívására sokan válaszoltak. Az Európai Parlament az állam-, illetve kormányfők részvételével nagy horderejű vitasorozatot indított Európa jövőjéről, a Régiók Európai Bizottsága pedig a „Gondolkodjunk Európáról” kampány keretében európai különböző régióit, városait és településeit is bevonta a vitába.

Emmanuel Macron francia elnök és más uniós vezetők kezdeményezéseit követően a 27 tagállam az Európai Bizottság tapasztalataira építve márciusban elfogadta az Európa jövőjéről folytatott polgári konzultációk közös keretét.

A folyamat támogatása érdekében 2018 májusában az Európai Bizottság az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal a részvételi demokrácia keretében egyedülálló feladatba kezdett. A polgárok vitacsoportjának 27 tagállamból származó 96 tagját független közvélemény-kutató ügynökség választotta ki a társadalmi-gazdasági hátterek és az Európai Unióval kapcsolatos vélemények sokszínűségének figyelembevételével. Májusban két nap alatt megvitatták és kidolgozták az európaiak elé terjesztendő kérdéseket.

Ez a kérdőív adta az online konzultáció alapját, amelyben arról kérdezték az európai uniós polgárokat, hogy miként képzelik el az Európai Unió jövőjét. 2018 végéig több mint 77 000-en töltötték ki ezt a kérdőívet. Ezek jobbára kvalitatív észrevételeket és elképzeléseket tartalmaznak a jövőnkkel kapcsolatos főbb témakörökre irányuló „zárt” kérdések mellett.

A konzultációt kiegészítette egy 2018. október 24. és november 7. között zajló, Európa jövőjéről szóló Eurobarométer tematikus felmérés, amely 27 339 európai uniós polgárból álló reprezentatív mintát szólaltatott meg.

A polgárok által támasztott elvárások

A párbeszédek a formátumok és résztvevők különbözősége ellenére rendre bizonyos visszatérő témák körül forognak. A résztvevők összességében kedvezően ítélik meg az Európai Uniót, és benne látják a problémák megoldásának kulcsát. Természetesen sokan adnak hangot aggodalmuknak és csalódottságuknak is. Gyakori kérdés, hogy kinek mi lenne a feladata. A polgárok úgy látják, hogy a fő kihívások hatékonyabban kezelhetők európai és nemzeti szintű együttes fellépéssel. Nagymértékben támogatják az európai szintű harmonizáció megerősítését, például a környezetvédelem és az élelmiszer-biztonság területén. Többségük mindemellett szorgalmazza azt is, hogy az Unió hajtson végre reformokat működésének hatékonyabbá és átláthatóbbá tétele érdekében.

A civil párbeszédek és az Európa jövőjéről szóló viták tartalmára és eredményeire vonatkozó további információk a civil párbeszédekről és a polgári konzultációkról szóló eredményjelentésben találhatók, amelyet a Bizottság 2018. december 11-én terjesztett az Európai Tanács elé.