Az európai beruházási terv

2015-ben a Bizottság az Európai Beruházási Bankkal közösen útjára indította az európai beruházási tervet. Létrejött az Európai Stratégiai Beruházási Alap, amelybe indulásként 21 milliárd EUR uniós forrás került.

Az alap 2016-ban rendületlenül haladt előre célja felé, hogy 2018 közepéig legalább 315 milliárd EUR értékű, a reálgazdaságba irányuló további beruházást mozgósítson. Ennek jegyében mind a 28 tagállamban végzett tevékenységeket, és 2016 decemberéig az általa generált beruházások összértéke kevéssel maradt el a 164 milliárd EUR-tól.

2016 végéig az alap keretében 175 infrastrukturális projekt kapott jóváhagyást, összesen 22,4 milliárd EUR értékben. Ezenfelül 8,2 milliárd EUR összértékben 247 finanszírozási megállapodást is jóváhagytak kisebb vállalkozások javára. Ezek előnyeit várhatóan közel 385 000 kisvállalkozás élvezheti majd.

A beruházási terv sikerére való tekintettel a Bizottság szeptemberben a terv időtartamának és finanszírozásának növelését javasolta, legalább 500 milliárd EUR beruházást jelölve meg célként 2020-ig. 2016 decemberében az Európai Tanács támogatta a javaslatot.

Az EU hangsúlyosabbá kívánja tenni az alap szociális vonatkozását egyrészről a mikrofinanszírozás, másrészről pedig a szociális vállalkozások révén. Az e területeknek nyújtott támogatás teljes összege várhatóan a foglalkoztatás és a szociális innováció programjának keretében 193 millió EUR-ról mintegy 1 milliárd EUR-ra nő, ami mintegy 3 milliárd EUR további beruházást von magával. Megállapodások születtek több mint 100 mikrofinanszírozást nyújtó intézménnyel, hogy az uniós tagállamokban több mint 100 000 mikrovállalkozás támogatáshoz juthasson.

A kis- és középvállalkozások támogatása

A kisvállalkozásoknak nyújtott támogatások sok különböző forrásból állnak össze.

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap kisvállalkozásoknak szánt költségvetési juttatását az eddigi sikerekre való tekintettel 2016 júliusában további 500 millió EUR-val növelték.

2014-től 2020-ig a beruházási tervvel párhuzamosan fut a vállalkozások versenyképességéért és a kis- és középvállalkozásokért indított COSME program is, amely 2,3 milliárd EUR-s költségvetésből támogatja a vállalkozások alapítását és növekedését. Célja a vállalkozások piacra jutásának segítése, a kedvező üzleti környezet megteremtése és a vállalkozói készség ösztönzése. A költségvetés félidős felülvizsgálata során javaslat született a pénzügyi eszközökre rendelkezésre álló források 200 millió EUR-val való megnövelésére.

2016-ban az Enterprise Europe Network további 45 millió EUR-t fordított arra, hogy segítse a kis- és középvállalkozásokat az üzleti partnerek felkutatásában, az uniós jogszabályok megértésében és az uniós forrásokhoz való hozzájutásban. Ennek keretében az EU régióiban és 35 nem uniós államban mintegy 450 000 vállalkozás részesült a 625 részt vevő szervezet szolgáltatásaiban.

A Bizottság novemberben elfogadta az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokat érintő kezdeményezést, amely az innovatív uniós vállalkozások széles körének kívánja megadni a lehető legjobb esélyt arra, hogy globális szinten az élre törhessenek. Ez a kezdeményezés egybefogja a már meglévő uniós lehetőségeket, a kockázatitőke-befektetéseket, a fizetésképtelenségi törvényt, az adózást és a szellemi tulajdont jelölve meg új súlypontokként.

Az uniós gazdaság fellendítése

A munkahelyteremtés és növekedés előmozdítását az egész év folyamán számos szakpolitikai intézkedés támasztotta alá többek között a regionális, a kutatási és innovációs, a közlekedés-, az agrár-, a foglalkoztatási és az oktatási politika területén.

Regionális politika

A 2014 és 2020 közötti időszakban 454 milliárd EUR-s költségvetéssel gazdálkodó európai strukturális és beruházási alapok továbbra is számos beruházást finanszíroztak az EU számára prioritást jelentő területeken. A legfőbb növekedésösztönző területekbe irányuló stratégiai beruházásoknak köszönhetően a regionális politika az uniós munkahelyteremtési és növekedési menetrend alappillére.

A 2014–2020 közötti időszakban az alapok az EU különböző régióiban 121 milliárd EUR-t ruháznak be a kutatásba és innovációba, a digitális technológiákba és a kisvállalkozások támogatásába.

Kétmillió vállalkozás és induló vállalkozás részesül közvetlenül támogatásban versenyképességük és kutatási-innovációs kapacitásuk növelésére.

2016-ban az EU egyszerűsítette az Unióban a kisvállalkozások és a városi önkormányzatok számára a forráshoz jutást. Ez egyúttal javította a pénzügyi eszközök felhasználási arányát, és több lehetőséget biztosított az egyéb uniós források, különösen az Európai Stratégiai Beruházási Alap kombinált felhasználására.

Szeptemberben tették közzé a Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap 2007–2013 közötti időszakban végzett tevékenységének értékelését. A legfőbb eredmények között kiemelendő, hogy a kohéziós politika keretében beruházott minden egyes euró 2,74 EUR többletet eredményezett a bruttó hazai termék tekintetében, továbbá 1 millió új munkahely jött létre, illetve 5000 km új közút és 1000 km új vasúti pálya épült meg.

Kutatás és innováció

A Horizont 2020 az EU valaha volt legnagyobb szabású kutatási és innovációs programja, amely a 2014–2020-as időszakban 77 milliárd EUR forrásból gazdálkodik. Világszínvonalú kutatásokhoz nyújt támogatást, támogatja az EU ipari vezető szerepét, és célja megoldásokat találni a társadalmi kihívásokra az olyan területeken, mint az éghajlatváltozás, az energia, az egészségügy és a biztonság.

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap az elmúlt évben is kiegészítette a Horizont 2020 kezdeményezést, különösen az innovatív kis- és középvállalkozások támogatása tekintetében. Emellett részt vállalt a Bizottság és az Európai Beruházási Bank által a Horizont 2020 égisze alatt közösen indított kezdeményezés, az InnovFin – uniós finanszírozás innovátoroknak – részéről érkező rendkívüli támogatási igény kielégítésében.

Az uniós kutatási és innovációs politika három stratégiai célkitűzést helyezett a középpontba: a nyílt innovációt, a nyílt tudományt és a világra való nyitottságot. E célkitűzések teljesülését három szinten megvalósuló kezdeményezések segítik elő: a kutatás és innovativitás elismertségének növelése a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés húzótényezőjeként (nevezetesen az európai szemeszter és a Horizont 2020 szakpolitika-támogató eszköz révén); a kutatás és innováció keretfeltételeinek javítása; valamint a Horizont 2020 stratégiai programozásának folytatása. Az új kezdeményezések között szerepelt az innovációs egyezség nevű kísérleti program, amely 2016-ban indult útjára az innováció akadályainak csökkentése és a körforgásos gazdaság ösztönzése céljából; valamint az európai nyílt tudományosadat-felhő. Megkezdődött az EU innovációs környezetének javítását célzó hosszabb távú intézkedések előkészítése, többek között a tervezett Európai Innovációs Tanácsról szóló ötletbörze meghirdetésével.

Innováció és beruházás az űrpolitikában

2016 októberében a Bizottság közzétette az európai űrstratégiát. Ennek célja az Európai Unió űrprogramjaiból származó társadalmi előnyök maximalizálása, illetve az űrágazat potenciáljának felszabadítása az uniós gazdaság innovációs, munkahelyteremtési és növekedési képességének ösztönzése céljából. Segítségével az uniós űripar megőrizheti globális vezető szerepét. A stratégia emellett nyomatékosítja az ágazat fontosságát az EU biztonsága, illetve globális vezető szerepének megerősítése szempontjából.

A korszerű globális navigációs műholdrendszer létrehozására irányuló uniós kezdeményezés, a Galileo program 2016-ban mérföldkőhöz érkezett négy újabb, az Ariane 5 európai rakétákkal célba juttatott műhold sikeres fellövésével. 2016-ban bejelentették az első szolgáltatások – navigáció, kutatás-mentés és szabályozott közszolgáltatások – beindítását.

Fenntartható növekedés

2016-ban az EU újabb lépéseket tett a 2015-ben meghirdetett, körforgásos gazdaságról szóló csomag tekintetében is. Számos természeti erőforrás véges, és az EU sok nyersanyag tekintetében nettó importőr. A fenntartható növekedés érdekében intelligensebb és fenntarthatóbb módon kell felhasználnia saját erőforrásait. A hulladékmegelőzés, a hatékonyabb terméktervezés, az újrafeldolgozás és újrahasznosítás, valamint az ehhez hasonló intézkedések 600 milliárd EUR nettó megtakarítást eredményezhetnek az uniós vállalkozásoknak, egyúttal 2–4%-kal csökkentve az éves teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátást.

Márciusban a Bizottság rendeletjavaslatot terjesztett elő a másodlagos nyersanyagokból előállított műtrágyák belső piacának létrehozásáról, amely a hulladékgazdálkodási problémákból gazdasági lehetőségeket kovácsolna. Ez az intézkedés mintegy 120 000 új munkahely létrejöttét segítheti elő a biohulladék szerves alapú műtrágyaként történő újrahasznosításának köszönhetően.

Novemberben a Bizottság elfogadta a környezetbarát tervezéssel kapcsolatos 2016–2019-es munka­tervet a „Tiszta energia minden európainak” csomag részeként. Ennek célja a körforgásos gazdaság szempontjából releváns termékkövetelmények kialakításának elősegítése, amelyek növelik a termékek tartósságát és megkönnyítik azok javítását, újrafelhasználását és újrahasznosítását.

Európa tengereinek védelme

Az EU halászati ágazata a világ negyedik legjelentősebb halászflottájával rendelkezik, amely évente mintegy 6,4 millió tonna halat fog ki. A halászat és a halfeldolgozás több mint 350 000 embernek ad munkát. Európa óceáni erőforrásainak fenntartható kiaknázása az Európai Unió halászati és tengerpolitikájának központi törekvése. 2016 novemberében a Bizottság közzétette a hatékonyabb nemzetközi óceángazdálkodásra irányuló javaslatait. Ezek azt vázolják fel, hogyan járulhat hozzá az EU a világ óceánjainak felelősségteljesebb irányításával az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósításához. Karmenu Vella biztos emellett 2016 áprilisában útjára indította a MedFish4Ever kezdeményezést, amely felhívja a figyelmet a Földközi-tenger halállományainak kritikus állapotára, jelenleg ugyanis az értékelés alá vett állományoknak több mint 90%-át túlhalásszák.

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz

A közlekedés digitalizálásának és dekarbonizációjának elősegítésére júniusban a Bizottság 195 közlekedési projektet tartalmazó jegyzéket állított össze, amelyek 6,7 milliárd EUR uniós forrást kapnak az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből. Ez a beruházás 2030-ig várhatóan akár 100 000 új álláshely létrejöttét segítheti elő.

A kiválasztott projektek elsősorban a transzeurópai közlekedési törzshálózathoz kapcsolódnak. A kedvezményezettek között szerepel többek között a Brassó–Segesvár vasútvonalszakasz rehabilitációja Romániában, az Aveiro–Vilar Formoso vasútvonal Portugáliában, egy szabványos nyomtávú vasútvonal fejlesztése az Északi-tengeri–balti folyosón, illetve az „Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatási program végrehajtása. 2016 októberében a Bizottság meghirdette az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz harmadik közlekedési tárgyú pályázati felhívását, amely 1,9 milliárd EUR forrást bocsát a kulcsfontosságú közlekedési projektek rendelkezésére.

Növekedés és munkahelyteremtés a mezőgazdaság révén

Az Európai Unió mezőgazdasága a minőségi élelmiszeripari termékek és környezeti közjavak nagy változatosságát termeli a polgárok számára, és mélyen beágyazódik a vidéki régiók kulturális és társadalmi szövetébe. Az agrár-élelmiszeripari ágazat közel 44 millió munkahelyet jelent az EU-ban, az uniós agrár-élelmiszeripari export éves összértéke meghaladja a 120 milliárd EUR-t.

A közös agrárpolitika megközelítőleg 59 milliárd EUR-t bocsát az ágazat rendelkezésére, támogatást nyújtva a gazdáknak jövedelmük kiegészítéséhez, a környezeti előnyök növeléséhez és egyéb olyan tevékenységekhez, amelyek növelik az ágazat versenyképességét, erőforrás-hatékonyságát és a vidéki életminőséget.

A mezőgazdasági termelőknek folyósított éves közvetlen kifizetések alapvető garanciákat nyújtanak a gazdák bevételeire a mezőgazdaságra leselkedő specifikus veszélyekkel szemben.

2016 márciusában a Bizottság rendkívüli intézkedéseket léptetett életbe az állattenyésztők helyzetének megerősítése érdekében. Júliusban egy 500 millió EUR értékű intézkedéscsomagot jelentett be a tejtermelés csökkentése, illetve a tejtermelők és az egyéb állattenyésztő ágazatokban működő termelők támogatása céljából. Emellett további támogatást bocsátott a gyümölcs- és zöldségágazat rendelkezésére az oroszországi importtilalom hatásának ellensúlyozására.

Januárban a Bizottság létrehozta a mezőgazdasági piacokat vizsgáló munkacsoportot, amely ajánlásokat dolgoz ki az élelmiszer-ellátási lánc működésének tökéletesítésére, illetve arra nézve, hogy miként lehet biztató stabilitási és növekedési kilátásokat teremteni a mezőgazdasági termelők számára. A munkacsoport novemberben tette le az asztalra első jelentését. Megalakult továbbá a Húspiaci Megfigyelőközpont azzal a céllal, hogy javítsa a piac átláthatóságát a marha-, borjú- és sertéságazatban, segítve a piaci szereplőket a piaci jelzések értelmezésében és a piac volatilitásának jobb kezelésében.

Phil Hogan biztos a Bizottság más tagjaival karöltve összehangolt kampányt indított a nem vámjellegű akadályok felszámolása érdekében, azokra a nem uniós államokra összpontosítva, amelyek az uniós termékek potenciális felvevőpiacai. Erőfeszítéseik eredményeként 2016-ban új piaci lehetőségek nyíltak meg bizonyos uniós exporttermékek számára Kínában, Kolumbiában, Japánban és az Egyesült Államokban. Magas szintű kereskedelmi küldöttségek tárgyaltak továbbá ígéretes új piacokról Indonéziában, Mexikóban és Vietnamban is.

Új készségek, hatékonyabb védelem, több munkahely a fiatalok számára

Az EU – elsősorban az Európai Szociális Alapon keresztül – új forrásokat mozgósít 8 millió uniós munka­vállaló továbbképzésére a 2014 és 2020 közötti időszakban. 14,7 milliárd EUR-s költség­vetésével az Erasmus+ program több mint 4 millió résztvevőt segít külföldi tanulási, képzési, tapasztalat­szerzési és önkéntesmunka-lehetőséghez. A program egyúttal a tagállami oktatási és képzési rendszerek korszerűsítésére és átalakítására irányuló tevékenységeket is támogat.

Májusban megkezdte működését a be nem jelentett munkavégzés kezelésére irányuló együttműködés erősítését célzó európai platform azzal a céllal, hogy elősegítse a be nem jelentett munka legálissá tételének folyamatát. Ez a platform milliók számára biztosít szociális védelmet az EU-ban, akik kockázatos munkaszerződések, köztük önfoglalkoztatásnak álcázott függő munkaviszonyok fogságában vergődnek.

Június folyamán a Bizottság meghirdette az Új európai készségfejlesztési programot 10, a készségek minőségének és munkaerőpiaci hasznosságának növelésére irányuló intézkedéssel. Ezek egyike az alacsony képzettségű felnőtteknek segít írás-olvasási, számolási és digitális készségeik javításában és/vagy a középfokú vagy azzal egyenértékű képzettségi szint felé való előrelépésben.

Az ifjúsági munkanélküliség visszaszorításának jegyében az EU az elmúlt évben is támogatta az ifjúsági garancia bevezetését a tagállamokban. Októberben eredményjelentést tett közzé arról, hogy a 2013-ban létrejött ifjúsági garancia – az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés és az Európai Szociális Alap támogatásával – milyen kézzelfogható eredményeket hozott helyi szinten. A 2013-as indulás óta eltelt három évben 1,4 millióval csökkent a munkanélküli fiatalok száma. Mintegy 9 millió fiatal fogadott el álláshelyre, gyakornoki pozícióra vagy tanulószerződéses gyakorlati képzésre irányuló ajánlatot. A kezdeményezés számos tagállamban határozott strukturális reformokat indított útjára, és üzleti-oktatási partnerségeket segített életre. Az ifjúsági garancia teljes körű és fenntartható végrehajtása érdekében a Bizottság az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés 2020-ig való fenntartását, illetve az intézkedéshez rendelt források növelését javasolta. Ezen túlmenően bejelentette, hogy az Erasmus+ programon belül új, hosszú távú (6–12 hónapos) mobilitási rendszert kezdeményez a tanulószerződéses gyakorlati képzésben részt vevők számára Erasmus Pro néven, a külföldi munkaalapú tanulás támogatása céljából.

Az emberek összekapcsolása

Az Erasmus+, az Unió oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramja 2016-ban 2,2 milliárd EUR-s keretéből 497 000 fiatal számára biztosított lehetőséget arra, hogy külföldön tanuljon, végezzen szakmai gyakorlatot vagy önkéntes munkát, illetve ifjúsági csereprogramokban vegyen részt. Ezen­kívül a program jóvoltából a különböző oktatási intézményekben vagy ifjúsági szervezeteknél dolgozó alkalmazottak közül 141 000-en gazdagíthatták kompetenciáikat külföldi tanítási vagy továbbképzési tapasztalattal. 2016-ban a program általános költségvetéséből több mint 400 millió EUR-t különített el együttműködési projektekre, köztük olyanokra, amelyek az állampolgári tudatosság, valamint a szabadság, a tolerancia és a megkülönböztetésmentesség értékeit helyezik előtérbe az oktatásban.

Az Európai Szolidaritási Testület

Decemberben, kevesebb mint 3 hónappal a Jean-Claude Juncker elnök évértékelő beszédében elhangzott bejelentést követően a Bizottság megalakította az Európai Szolidaritási Testületet. Ennek keretében 17 és 30 év közötti fiatal önkéntesek új lehetőségeket kapnak, hogy számottevően hozzájáruljanak a társadalom építéséhez és egyúttal új tapasztalatokkal és készségekkel gazdagodjanak. A résztvevők önkéntes munkát végezhetnek, illetve gyakornokként, tanulószerződéses gyakorlati képzés keretében vagy munkavállalóként kerülnek foglalkoztatásra 2–12 hónapos időtartamra. A tevékenységi területek között szerepel többek között az oktatás, az egészségügy, a társadalmi integráció, a segítségnyújtás élelmiszerrel való ellátásban, a menedékhelyek építése, a migránsok és menekültek támogatása és integrációja, a környezetvédelem és a természeti katasztrófák megelőzése. December végéig több mint 18 000 fiatal regisztrált a részvételre.

Gazdaságpolitika és költségvetési politika

Az Unióban a gazdaságpolitikák összehangolása éves ciklusban, az úgynevezett európai szemeszter keretében történik. Az európai szemeszter az év vége felé veszi kezdetét, az éves növekedési jelentés és az euróövezet gazdaságpolitikájára vonatkozó ajánlás közzétételével. A Bizottság 2016 februárjában közzétette országjelentéseit, melyekben az egyes uniós tagországokra lebontva elemezte az aktuális gazdasági és társadalmi kihívásokat. E jelentések képezték a tagállamokkal a nemzeti reformprogramok és a középtávú költségvetési tervek kidolgozása során felmerülő szakpolitikai döntésekről áprilisban folytatott megbeszélések alapját. Késő tavaszra az országjelentések nyomán a Bizottság kidolgozta országspecifikus ajánlásait.

Ezek az ajánlások szakpolitikai iránymutatást adnak a tagállamoknak azzal kapcsolatban, hogyan tudják fellendíteni a munkahelyteremtést és a növekedést – kiemelt hangsúlyt helyezve a növekedésserkentő reformokra például a kutatás és az innováció területén –, s ezzel egyidejűleg gondoskodni arról, hogy az államháztartás rendezetten működjön. Az országspecifikus ajánlások 2016-ban már Ciprusra is kiterjedtek, mivel az ország tavasszal teljes jogú tagja lett a gazdaságirányítási keretnek, miután gazdasági kiigazítási programja véget ért.

A költségvetési politika területén a Bizottság 2016-os ajánlásai bebizonyították, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum intelligens rugalmassággal is alkalmazható. A tagállamok középtávú költség­vetési terveinek értékelésekor a Bizottság figyelembe vette a kormányok hatókörén kívül eső, rendkívüli eseményekhez (például a menekültválsághoz vagy a terrorizmus elleni fellépéshez) kapcsolódó költségeket is. Spanyolország és Portugália haladékot kapott túlzott költségvetési hiányának korrigálására, és a Tanács a Bizottság ajánlásának megfelelően eltekintett a múltbeli költségvetési teljesítményük miatt korábban kilátásba helyezett pénzügyi szankciótól. A tavalyi év során újabb előrelépés történt a túlzottdeficit-problémák megoldása felé, aminek köszönhetően a túlzott költségvetési hiányt felmutató tagállamok száma hatra csökkent, míg 2011 tavaszán még 24 tagállam volt ebben a helyzetben. Három tagállam 2015 folyamán sikeresen korrigálta túlzott költségvetési hiányát, így a Tanács 2016 júniusában hivatalosan is lezárhatta az ellenük folytatott túlzottdeficit-eljárást.

Az euróövezetet közelebbről megvizsgálva a Bizottság jóval erőteljesebb növekedésbarát költségvetési irányvonalat sürgetett az övezet egészében a „lassú növekedés, lassú infláció” veszélyének elhárítása, illetve az Európai Központi Bank monetáris politikájának támogatása érdekében.

A Bizottság emellett értékelte azt is, hogy a tagállamok 2017. évi költségvetésiterv-javaslatai megfelelnek-e a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeinek. Több esetben arra a megállapításra jutott, hogy a tervezett költségvetési kiigazítások nem vagy nem feltétlenül elegendőek a Stabilitási és Növekedési Paktum által előírt eredményekhez.

A makrogazdasági egyensúlyhiány tekintetében a Bizottság következtetései szerint 13 tagállamban továbbra is egyensúlyhiány vagy túlzott egyensúlyhiány mutatkozik. Amellett, hogy nyugtázta az egyensúlyhiány kiigazítása terén elért eredményeket, a Bizottság egyúttal egy egyértelműbb és átláthatóbb rendszer kialakítása jegyében hatról négyre csökkentette az egyensúlyhiány-kategóriákat, és jobban előtérbe helyezte a foglalkoztatási és szociális megfontolásokat az európai szemeszteren belül.

A tagállami reformok folyamatos támogatása

Folytatódtak a tárgyalások a Parlamenten és a Tanácson belül a Bizottság által 2015 novemberében előterjesztett strukturálisreform-támogató programról.

Ciprus 2016 márciusában sikeresen lezárta 3 éves gazdasági kiigazítási programját. A Bizottság a Strukturálisreform-támogató Szolgálaton keresztül továbbra is folyamatos támogatást biztosított a ciprusi hatóságoknak a növekedésserkentő adminisztratív és strukturális reformok végrehajtásához.

2016 folyamán biztató előrelépések történtek a görög reformprogram végrehajtása terén, amelynek célja megteremteni a befektetői bizalom visszaállításához szükséges feltételeket és lefektetni egy tartós gazdasági fellendülés alapjait Görögországban. Az első felülvizsgálat lezárult, lehetővé téve a program második, 10,3 milliárd EUR-s finanszírozási részletének folyósítását. A második részlet kifizetésére több lépésben került sor, az utolsó részösszeget október folyamán utalták át. A Bizottság támogatta munkájában az eurócsoportot, amely májusban jóváhagyott egy, az államadóssággal kapcsolatos intézkedéscsomagot. Ezek az intézkedések fokozatosan kerülnek végrehajtásra. Az államadóssággal kapcsolatos rövid távú intézkedésekről december elején tartották az első megbeszélést. A program végrehajtása terén kedvező előrelépések történtek a második felülvizsgálat lezárása felé.

Görögország emellett az európai beruházási terv keretében további gazdasági támogatásban részesült. Május folyamán aláírásra került Görögországban az Európai Stratégiai Beruházási Alap által támogatott első megállapodás. Ez alkalomból az Európai Beruházási Alap három megállapodást írt alá különböző görög közvetítő bankokkal és alapokkal a görögországi mikro-, kis- és középvállalkozásoknak további beruházási források biztosításáról.

Támogatások az EU határain túl

A Bizottság makroszintű pénzügyi támogatási programok keretében támogatást nyújtott Grúzia, Kirgizisztán, Jordánia, Tunézia és Ukrajna részére. E programok célja segíteni az EU-hoz földrajzilag, gazdaságilag és politikailag is közel álló országoknak egy fenntartható külső pénzügyi helyzet visszaállításában, egyúttal gazdasági kiigazítási programokra és strukturális reformokra ösztönözve őket. Ezek a programok kiegészítik a Nemzetközi Valutaalap által nyújtott pénzügyi támogatást.

Szeptemberben a Bizottság új külső beruházási tervet terjesztett elő, hogy hozzájáruljon az afrikai és az Unióval szomszédos országokba irányuló beruházások ösztönzéséhez és a migráció kiváltó okainak kezeléséhez. Ennek célja a társadalmi és gazdasági infrastruktúra megtámogatása, a munkahelyteremtést helyezve a középpontba, a magánberuházások előtt álló akadályok elhárítása révén. A terv az EU költségvetéséből és az Európai Fejlesztési Alapból elkülönített 3,35 milliárd EUR-s forrásból a magánberuházásokat ösztönző innovatív garanciákhoz és hasonló eszközökhöz nyújt támogatást.

Az uniós fellépés akár 44 milliárd EUR értékű beruházást mozgósíthat. Ha a tagállamok és más partnerek kiegészítik az uniós hozzájárulást, a teljes összeg meg is duplázódhat, elérve a 88 milliárd EUR-t.

Eredményközpontú uniós költségvetés

A Bizottság 2016-ban újabb lépéseket tett az eredményközpontú uniós költségvetés elnevezésű kezdeményezés irányába, amely biztosítja, hogy az uniós források felhasználása a polgárok érdekeit szolgálja, és az Unió által finanszírozott projektek haszna és előnyös ár-érték aránya egyértelműen látható legyen.

Az uniós költségvetés felhasználásának továbbra is a Bizottság szakpolitikai prioritásait kell szolgálnia, azaz a növekedés, a versenyképesség és a munkahelyteremtés ösztönzését, valamint a vészhelyzetekre adott gyors és hatékony reakció képességét.

Az uniós költségvetésből finanszírozott sikeres projekteket egybegyűjtő, a Bizottság honlapján elérhető adatbázisban 2016-ban már több mint 1000 projekt szerepelt.

Jean-Claude Juncker elnök szeptemberben elhangzott évértékelője alkalmával a Bizottság ismertette a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős értékelését, amely jogalkotási javaslatcsomagot is magában foglalt a következők tekintetében:

• kiegészítő források biztosítása a migráció és a biztonsági kockázatok kezelésére, valamint a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és a versenyképesség erősítésére;
• az uniós költségvetés rugalmasságának növelése, hogy az képes legyen gyorsan és hatékonyan kezelni az előre nem látható körülményeket;
• a pénzügyi szabályozás egyszerűsítése és ezáltal az uniós források kedvezményezettjeire háruló adminisztratív terhek csökkentése.

Könnyebben elérhető áruk és szolgáltatások

A magánszemélyek és a vállalkozások javát szolgáló új e-kereskedelmi szabályok

2016 májusában a Bizottság intézkedéseket terjesztett elő annak érdekében, hogy a fogyasztók és a vállalatok számára az egész EU-ban könnyebb legyen a termékek és szolgáltatások online adásvétele. Emellett rendeletjavaslatot nyújtott be a területi alapú tartalomkorlátozás szabályozására annak érdekében, hogy ne érje hátrányos megkülönböztetés azokat, akik más uniós tagállamban vesznek termékeket és szolgáltatásokat.

Mind a magánszemélyek, mind a kisvállalkozások körében gyakori az a panasz, hogy a magas díjak és a csomagkézbesítési problémák miatt nem rendelnek más tagállamokból, illetve nem értékesítenek árut más tagállambeli vásárlók részére. Májusban a Bizottság elfogadott egy rendeletetjavaslatot az árak átláthatóbbá tétele és a szabályozói felügyelet szigorítása érdekében. A fogyasztói bizalom növelése érdekében pedig aktualizálni kívánja a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendeletet.

Felmérés az e-kereskedelemről

A Bizottság csaknem 1800 olyan vállalattól kért adatokat, amely fogyasztási cikkek és digitális tartalmak elektronikus kereskedelmével foglalkozik, és elemzett mintegy 8000 forgalmazási szerződést. A vizsgálat első eredményei márciusban azt mutatták, hogy a területi alapú tartalomkorlátozás az egész EU-ban széles körben elterjedt gyakorlat az e-kereskedelemben, különösen a digitális tartalmakat illetően. Szeptemberben a Bizottság előzetes jelentést adott ki, amelyből az derült ki, hogy az elektronikus kereskedelem gyorsan nő az EU-ban – 2015-ben a felnőtteknek több mint a fele rendelt online valamilyen terméket vagy szolgáltatást. A jelentés feltárta azokat az üzleti módszereket, amelyek következményeként csökkenhet a verseny és a fogyasztók rendelkezésére álló kínálat. A jelentés véglegesítése 2017-ben esedékes.

A hozzáadottérték-adóra (héa) vonatkozó szabályok egyszerűsítése

A határokon átnyúló elektronikus kereskedelemre vonatkozó jelenlegi héarendszer meglehetősen összetett, és mind a tagállamok, mind a vállalatok számára költséges. A vállalatoknak a becslések szerint országonként átlagosan évi 8000 EUR kiadással jár, ha más tagállamokban értékesítenek árukat. Ráadásul az uniós vállalatok versenyhátrányban vannak a harmadik országbeli szállítókkal szemben, akik a kisebb küldemények behozatalára vonatkozó adómentesség keretében héamentesen szállíthatnak termékeket a fogyasztóknak az EU-ban. A rendszer bonyolultsága miatt a tagállamok csak nehezen tudnak a jogszabályok betartásáról gondoskodni, ami évente mintegy 5 milliárd EUR veszteséggel jár.

A digitális egységes piaci stratégia részeként a Bizottság jogalkotási csomagot terjesztett elő, amelyben a határokon átnyúló elektronikus kereskedelemre vonatkozó hozzáadottérték-adó korszerűsítését és egyszerűsítését javasolta, különösen a kis- és középvállalkozásokat illetően. Ez alapján a más tagállambeli fogyasztók részére értékesítő vállalkozásoknak nem kellene többé héaszámot kérniük mindazokban a tagállamokban, ahol ügyfeleik vannak. Egy további javaslat pedig arra irányul, hogy az elektronikus publikációkat ugyanabban a kedvezményes adókulcsban lehessen részesíteni, mint a papíralapú kiadványokat.

Korszerű uniós szerzői jogi szabályozás

Az Európai Bizottság közvélemény-kutató intézete, az Eurobarométer szerint az EU-ban a fiatalok 73%-a hallgat a világhálón zenét, nézi az interneten kedvenc tévéműsorait, filmjeit és játszik online játékokat. Csaknem 20%-uk próbált már meg más tagállamban elérhető tartalomszolgáltatást igénybe venni, a műsorszolgáltatók viszont csak nehezen tudják kielégíteni az egyre növekvő keresletet. A nagyobb kínálat és a tartalmakhoz való könnyebb hozzáférés érdekében a Bizottság rendeletjavaslatot terjesztett elő, amelynek köszönhetően a műsorszolgáltatók könnyebben engedélyt tudnak majd szerezni a szerzői jogok tulajdonosaitól. A javasolt rendelet nyomán egyszerűbb lesz az online műsorok más tagállamban való közvetítése, és az előfizetői csomagokba más országok csatornáit is bele lehet majd venni.

Mindezt egy új szerzői jogi irányelvre irányuló javaslat egészíti ki. A tervezett irányelvnek köszönhetően a múzeumok, archívumok és egyéb intézmények a szerzői jogi oltalom alatt álló, de a nagyközönség számára már nem elérhető könyveket és filmeket könnyebben tudják digitalizálni és más tagállamokban is elérhetővé tenni.

A diákok és a tanárok előszeretettel használnak digitális segédanyagokat és technológiákat, ám a pedagógusok csaknem negyede ütközik valamilyen szerzői jogi korlátozásba digitális oktatási tevékenysége során. A javasolt szerzői jogi irányelv lehetővé fogja tenni az oktatási intézmények számára, hogy digitális eszközök révén az oktatási tevékenységük, illetve a határokon átnyúlóan felkínált online tanfolyamok keretében felhasználhassanak bizonyos segédanyagokat szemléltetési célokra. A kutatók számára pedig könnyebb lesz majd a szöveg- és adatbányászati technológiák felhasználása nagy adathalmazok elemzésére. Az irányelvtervezet új, kötelező jelleggel alkalmazandó uniós kivételi szabályt is tartalmaz, amelynek köszönhetően a kulturális örökség védelmével foglalkozó intézmények digitális formában megőrizhetik az alkotásokat.

Szintén az Eurobarométer szerint az uniós lakosok 57%-a használja a közösségi médiát, a keresőmotorokat, illetve a hírgyűjtő oldalakat online hírolvasáshoz, és 31%-uk hallgat zenét különféle online videó- vagy zenemegosztó oldalakon. Digitalizált korunkban egyre nő a fogyasztók rendelkezésére álló kínálat, a digitális tartalmak nagyobb közönséget érnek el, a szerzői jogok tulajdonosai, az alkotók és a kiadók előtt pedig újabb és újabb lehetőségek nyílnak, de sokan közülük úgy gondolják, hogy nehéz méltányos díjazást kiharcolni, illetve tárgyalásokat folytatni a videómegosztó vagy egyéb online portálokkal. A javasolt szerzői jogi irányelv pontosabban meghatározza az online portálok kötelezettségeit annak érdekében, hogy az online piactér méltányosabb és fenntarthatóbb módon működjön. A szerzői jogok tulajdonosait is jobb tárgyalási pozícióba hozza, és méltányosabb díjazást biztosít, egyben elismeri, hogy a sajtótermékek kiadói milyen fontos szerepet játszanak a magas színvonalú újságírásba történő beruházás és a minőségi médiatartalmak létrehozása terén.

A megfelelő feltételek megteremtése

Búcsú a roamingdíjaktól

2016 áprilisában olcsóbbak lettek az egyik tagállamból a másikba irányuló telefonhívások, szöveges üzenetek, illetve a külföldön történő webböngészés (együttes nevükön: a barangolás). A fogyasztók alig fizetnek többet, mint a belföldi mobilhasználatért: a többletdíjak felső határa a mobiltelefonról kezdeményezett hívások esetében percenként 5 eurócent, SMS-enként 2 eurócent, adatforgalom esetében pedig megabájtonként 5 eurócent (hozzáadottérték-adó nélkül). 2017. június 15-én azonban az időszakos jelleggel az EU-n belül utazó uniós lakosok végleg búcsút inthetnek a roamingdíjaknak.

Az év folyamán a Bizottság egy sor intézkedést előterjesztett a fenti célból, pl. egy javaslatot a nagykereskedelmi barangolási díjak szabályozására (ezek azok a díjak, amelyeket a hálózatüzemeltetők számolnak fel egymásnak a hálózathasználat fejében), valamint olyan szabályokat, melyek révén az összes uniós lakos profitálhat a roamingdíjak eltörléséből. Minden uniós lakos, aki az EU-n belül utazik, belföldi díjakon barangolhat, vagyis ugyanannyiba kerülnek neki a mobiltelefonos hívások, az SMS-ek és az adatforgalom, mint otthon (vagyis a lakóhelye szerinti országban vagy egy olyan országban, amelyhez szoros szálak fűzik). Áprilisban új szabályok léptek hatályba, melyek szerint most már az uniós jog garantálja a hálózatsemlegesség elvét.

Internetkapcsolat – mennyiségi és minőségi javulás

A jelenlegi szinthez képest 2020-ra várhatóan csaknem nyolcszorosára emelkedik a mobilinternet-forgalom. E növekvő igény kielégítésére 2016-ban az Európai Bizottság fontos jogalkotási és szakpolitikai kezdeményezéseket dolgozott ki. Februárban a Bizottság javaslatot nyújtott be a 700 MHz-es sávon belüli rádiófrekvenciák jobb koordinálására, hogy javítsa a mobilinternet-hozzáférést, és az összekapcsolt autók, a távegészségügyi ellátás és egyéb innovatív szolgáltatások az egész kontinensen működjenek.

Szeptemberben a Bizottság az EU távközlési szabályainak mélyreható átdolgozását javasolta, és további terveket terjesztett elő annak érdekében, hogy lépést lehessen tartani az EU lakosainak internet-összeköttetés iránti egyre növekvő igényeivel. A Bizottság a következő három cél elérésére törekszik:

• 2025-re minden iskolának, egyetemnek, kutatóközpontnak, közlekedési csomópontnak, kórháznak, közigazgatásnak és vállalkozásnak gigabitszintű (másodpercenként 1 gigabit adatmennyiség letöltését/feltöltését lehetővé tévő) internetkapcsolattal kell rendelkeznie.
• 2025-re az EU-ban valamennyi háztartásnak legalább 100 megabit/másodperc letöltési sebességű, gigabites sebességre fejleszthető internetkapcsolattal kell rendelkeznie.
• 2025-re az 5G-nek, vagyis a vezeték nélküli kommunikációs rendszerek legújabb, ötödik generációjának minden városban megszakítások nélkül elérhetőnek kell lennie. Tagállamonként legalább egy nagyvárosban kereskedelmi alapon viszont már 2020-ra elérhetővé kell tenni az 5G-t.

E tervek megvalósításához komoly beruházásokra van szükség. Az új Európai Elektronikus Hírközlési Kódexben foglalt szabályok – anélkül, hogy visszafognák a tényleges versenyt – valamennyi vállalat számára vonzóbbá teszik az új csúcsminőségű infrastruktúrákba való beruházást, bárhol is történjen ez az EU-ban: akár helyi szintű, akár a tagállami határokon átnyúló beruházásokról van szó. A Bizottság az 5G teljes uniós kiépítésére vonatkozó tervét is felvázolta. Juncker elnök az Unió 2016-os helyzetét értékelő beszédében bemutatta a WiFi4EU kezdeményezést, amelynek keretében az EU 120 millió EUR-t fordít arra, hogy a köztereken minél többen hozzáférjenek a vezeték nélküli internethez. A parkokban, tereken, könyvtárakban és középületekben ingyenes lenne a wifi, ami nemcsak a lakosok, hanem a közfeladatokat ellátó intézmények számára is előnyös lenne.

Áprilisban a 28 tagállam közlekedési miniszterei megvitatták és elfogadták az amszterdami nyilatkozatot, amelyben elismerték, hogy a politikai irányításnak és az iparnak együtt kell működnie a közlekedési adat-infrastruktúra javítása érdekében. Az Európai Unió Tanácsa holland elnöksége, az Európai Bizottság, a tagállamok és a közlekedési ágazat vállalták, hogy kidolgozzák az ahhoz szükséges szabályokat és előírásokat, hogy az EU-ban autonóm járműveket lehessen használni.

Az audiovizuális szolgáltatásokra vonatkozó új uniós szabályok a kulturális sokféleség jegyében

Manapság egyre többen néznek különféle műsorokat online videotéka szolgáltatásokon (pl. Netflix) vagy videómegosztó portálokon (YouTube) keresztül, akár okostelefonjukon, akár a családi tévé előtt ülve. Ezekhez az új szokásokhoz alkalmazkodva a Bizottság májusban előterjesztette az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv aktualizált változatát.

Az új jogszabály célja, hogy – különösen a gyermekek védelmét szem előtt tartva – jobb egyensúlyt teremtsen a hagyományos műsorszolgáltatókra, a videotéka-szolgáltatókra, illetve a videómegosztó portálokra vonatkozó szabályok között. Egyben az EU kulturális sokféleségére is jó hatással lesz, hiszen a videotéka-szolgáltatók műsorkínálatának legalább 20%-ban európai tartalmakból kell állniuk.

Online platformok

Májusban a Bizottság bemutatta az online piacterek, keresőmotorok, fizetési rendszerek, közösségi média, valamint videó- és tartalommegosztó oldalak és egyéb online platformok társadalmi-gazdasági szerepéről készült átfogó értékelés eredményeit. A Bizottság elveken alapuló megközelítést javasolt az értékelés során felismert problémák kezelésére. E megközelítés része az az elv is, hogy a hasonló digitális szolgáltatásokra hasonló vagy ugyanolyan szabályokat kell alkalmazni. Az online platformoknak felelősségteljes hozzáállást kell tanúsítaniuk, különösen olyan önkéntes ágazati kezdeményezések révén, mint az online gyűlöletbeszéd elleni magatartási kódex.

Nagyobb kiberbiztonság

A 2017-es globális információbiztonsági felmérés szerint a tavalyi évben az uniós vállalatok több mint 80%-a tapasztalt legalább egyszer valamilyen kiberbiztonsági incidenst. Ez igen káros mind a digitális egységes piacba vetett bizalom, mind a piac növekedése szempontjából. Júliusban a Bizottság új köz-magán társulást indított, mégpedig a kiberbiztonság terén. Az a célja ezzel, hogy a kutatási és innovációs folyamat korai szakaszában fokozza az együttműködést, és számos ágazatban (pl. az energia-, az egészségügyi, a közlekedési és a pénzügyi ágazatban) kiberbiztonsági megoldásokat dolgozzon ki. Ez csak egy azon kezdeményezések közül, amelyek célja, hogy az EU-t jobban felvértezze a kibertámadások ellen, a kiberbiztonsági ágazatot pedig versenyképesebbé tegye. E kezdeményezések az első, Unió-szerte érvényes kiberbiztonsági jogszabályon alapulnak, a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelven, amelyet a Parlament és a Tanács júliusban fogadott el.

Az internetes adatvédelem szigorítása

A nyár folyamán a Bizottság nyilvános konzultációt végzett az elektronikus hírközlési adatvédelemre vonatkozó uniós szabályok felülvizsgálata és aktualizálása kapcsán. Ennek, valamint az általános adatvédelmi rendeletnek köszönhetően az uniós polgárok elektronikus kommunikációja (telefon­beszélgetéseik, internetalapú hívásaik és e-mailjeik) nagyobb védelmet fog élvezni.

A növekedési potenciál maximalizálása

Az uniós ipar digitalizálása

Nemrég végzett tanulmányok szerint a termékek és a szolgáltatások digitalizálása az elkövetkező öt évben több mint évi 110 milliárd EUR többletbevételt generálna az uniós ipar számára.

A Bizottság áprilisban bemutatta azon terveit, amelyekkel az uniós iparnak, a kis- és középvállalkozásoknak, a kutatóknak és a közigazgatási szerveknek kíván segíteni abban, hogy a lehető legtöbbet ki tudják hozni az új technológiákból. Célja, hogy az ipar digitalizálása érdekében nemzeti szinten indított kezdeményezéseket támogassa és összekösse egymással, valamint a beruházásokat az EU köz-magán társulásaira összpontosítsa. Hogy csak egy példát említsünk, a Bizottság 500 millió EUR-t kíván fordítani a digitális innovációs központok páneurópai hálózatára, amely a vállalkozásoknak tanácsadást nyújt, és lehetőséget biztosít a különféle digitális innovációk tesztelésére.

A több milliárd összekapcsolt eszköznek, pl. telefonoknak, számítógépeknek és szenzoroknak biztonságosan és zökkenőmentesen kell kommunikálnia, gyártójuktól, a műszaki részletektől vagy a származási országtól függetlenül. Ehhez közös nyelvre van szükségük. A Bizottság fel akarja gyorsítani a szabványosítási folyamatot, többek között az 5G, a felhőalapú számítástechnika, a dolgok internete, az adattechnológiák és a kiberbiztonság területén.

A digitális közszolgáltatásoknak ma már az egész EU-ban hiánytalanul hozzáférhetőknek kellene lenniük, azonban sem a magánszemélyek, sem a vállalkozások nem tudják őket maradéktalanul igénybe venni. A 2016–2020-as időszakra vonatkozó e-kormányzati cselekvési terv húsz olyan intézkedést vázolt fel, amelyek célja, hogy korszerűsítsék a digitális közszolgáltatásokat, és az EU vonzó hellyé váljon, ahol nemcsak lakni és dolgozni jó, de érdemes beruházni is. Az egységes digitális portál létrehozása is ezen intézkedések közé tartozik, amelyen keresztül felhasználóbarát módon lehet hozzájutni az egész EU-ban különféle információkhoz, elektronikus eljárásokhoz és tanácsadó szolgáltatásokhoz. A portál kifejlesztéséhez egy 2016-ban végzett nyilvános konzultáció fog kiinduló­pontként szolgálni.

A Bizottság a felhőalapú szolgáltatások és világszínvonalú adat-infrastruktúra kifejlesztésére vonatkozóan is benyújtott egy tervezetet annak érdekében, hogy a tudomány, a vállalkozások és a közszolgáltatások is kivehessék a részüket a „big data” néven ismert nagy adathalmazokban rejlő, forradalmian új lehetőségekből. A Bizottság létre fog hozni egy európai nyílt tudományosadat-felhőt. Ebben a virtuális környezetben 1,7 millió uniós kutató, valamint további 70 millió, a tudomány és a technológia területén dolgozó szakember a kutatási adatok óriási mennyiségét tárolhatja, kezelheti, elemezheti, illetve használhatja fel újra. Kezdő lépésként a Bizottság 2017-től alapértelmezetten nyílt hozzáférésűvé fogja tenni a „Horizont 2020” program keretében előállított összes tudományos adatot. A nyílt tudományosadat-felhő az európai adat-infrastruktúrára fog támaszkodni, vagyis nagy sávszélességű hálózatok, nagyméretű tárolási kapacitások és szuperszámítógépek kombinációjára, melyekkel le lehet hívni és fel lehet dolgozni a felhőben tárolt nagy adathalmazokat.

Digitális kompetenciák

Az Európai Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága által 2016-ban végzett tanulmányok szerint az uniós népesség 47%-a semmilyen digitális készséggel nem rendelkezik, vagy idevágó ismereteik nagyon alacsony szinten vannak, holott a közeljövőben a munkahelyek 90%-ához és a mindennapi élet legtöbb vonatkozásához kelleni fognak bizonyos szintű digitális kompetenciák. Az Új európai készségfejlesztési program részeként a Bizottság arra kérte a tagállamok kormányait, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket, pl. azáltal, hogy a digitális jártasságot az oktatás és képzés minden szintjén beveszik a tananyagba. Decemberben létrejött a digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció, melynek résztvevőiként a tagállamok, valamint az oktatásügyi, a foglalkoztatási és az ipari érdekelt felek egy tekintélyes digitális tehetségbázis kialakításán munkálkodnak, és gondoskodnak arról, hogy az európai polgárok és munkavállalók birtokában legyenek a megfelelő digitális kompetenciáknak.

Az EU kultúrájának és kreativitásának ösztönzése a digitális világban

Az összekapcsolt digitális egységes piac óriási növekedési lehetőségeket teremt az EU-n belül a kulturális és kreatív ágazatok számára. Ez a folyton változó környezet azonban nehézségeket is tartogat számukra, ilyen például a finanszírozáshoz jutás. A Bizottság és az Európai Beruházási Alap júniusban 121 millió EUR értékű hitelgarancia-eszközt hozott létre azzal a céllal, hogy több mint 10 000 kkv-nak tudjanak támogatást nyújtani különféle területeken, ideértve többek között az audiovizuális ágazatokat, a fesztiválokat, a zenét, a kulturális örökséget, a formatervezést, az előadó-művészeteket, a kiadói tevékenységet, a rádiózást és a képzőművészetet.

2016-ban volt az EU MEDIA program fennállásának 25. évfordulója. E program a kulturális és kreatív ágazatokkal foglalkozó legfontosabb uniós programnak, a Kreatív Európának képezi részét. 1991 óta több mint 2,4 milliárd EUR beruházásra került sor az EU MEDIA program keretében, a kreativitás és a kulturális sokféleség Unión belüli ösztönzésére. Minden évben hozzávetőleg 2000 európai film, televíziós sorozat vagy egyéb projekt kap belőle támogatást. A program több mint 20 000 producernek, filmrendezőnek és forgatókönyvírónak segített szakirányú végzettségük megszerzésében és az új technológiákhoz való alkalmazkodásban, és hozzájárult ahhoz, hogy nőjön az európai filmek nézettsége. Egy, a Bizottság által a MEDIA programról végzett tanulmány szerint az EU-ban 2014-ben eladott mozijegyek 33%-a európai műalkotásokra szólt, szemben a 2010-es 25%-kal.

Tiszta energia minden európainak

A tiszta energiára történő globális áttérés egy jelenleg zajló és immár visszafordíthatatlan folyamat. Az Európai Unió nem csupán alkalmazkodni szeretne ezekhez az eseményekhez, hanem vezető szerepet kíván vállalni bennük. Ez a felelősségvállalás globális szintű.

2015-ben világszinten több mint 300 milliárd EUR-t ruháztak be a tiszta energiákba. Az Unió megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy kutatási, fejlesztési és innovációs politikáit ezen átmenet szolgálatába állítsa, és az ebben rejlő lehetőségeket munkahelyekre és növekedésre váltsa. Ha 2021-től kezdve évente akár 177 milliárd EUR köz- és magánberuházást sikerül mozgósítani, a tiszta energiák intézkedéscsomag a GDP akár 1%-os növekedését eredményezheti egy évtizeden át, és 900 000 új munkahelyet hozhat létre.

Energiahatékonyság

A legolcsóbb és legtisztább energia a fel nem használt energia, ezért is állt elő 2016-ban a Bizottság új és innovatív energiahatékonysági eszközökkel, amelyek az alábbiakra összpontosítanak:

• az általános energiahatékonyság fokozását szolgáló keret kialakítása;
• az épületek energiahatékonyságának javítása;
• a termékek energiateljesítményének (ökodizájn) és a fogyasztók tájékoztatásának javítása (energiacímkézés);
• az energiahatékonyság finanszírozása az „Intelligens finanszírozás – intelligens épületek” javaslat alapján.

E javaslatok támogatása érdekében a Bizottság egy új, Unió-szerte kötelező célkitűzést terjeszt elő, amely 2030-ig az energiahatékonyság 30%-os javítását irányozza elő. Az energiahatékonyság terén való ambiciózus vállalások az alábbi célokat szolgálják: a tagállamok energiaimporttól való függőségének csökkentése, a versenyképesség növekedése és több zöld munkahely kialakítása.

Világelső a megújuló energiaforrások terén

A tiszta energiák használatára való áttérésben döntő szerepük lesz a megújuló energiaforrásoknak. Az Unió célként tűzte ki, hogy 2030-ig a megújuló energiaforrások aránya elérje a 27%-ot a teljes energiafogyasztásban. Egy új megújulóenergia-irányelvre irányuló javaslat kiszámítható beruházási környezetet és egyenlő versenyfeltételeket biztosít minden technológia számára. A bizottsági javaslatok elsődleges célja, hogy megfelelő feltételeket teremtsenek a megújuló energiák térhódításához, továbbá hogy az Unió a tiszta energiaforrások virágzó piacává váljon. Ez az ágazat már jelenleg is több mint 1 millió embernek ad munkát, és évente mintegy 144 milliárd EUR forgalmat bonyolít.

2009 és 2015 között a nap- és szélenergiát hasznosító technológiák ára 80, illetve 30–40%-kal csökkent. Az árcsökkenés jóvoltából egyre több fogyasztó tudja majd megtermelni saját megújuló energiáját. A felülvizsgált irányelv erősebb jogokat biztosít a fogyasztók számára, ha energiát kívánnak termelni saját fogyasztásra vagy a hálózatnak eladásra.

Tisztességes feltételek a fogyasztók számára

A fogyasztók központi helyet foglalnak el az energiaunióban. A digitális ügyféladatok megfelelőbb kezelése jóvoltából könnyebb, gyorsabb és kivitelezhetőbb lesz a fogyasztók számára az olyan mindennapos műveletek intézése, mint a számlázás, a szolgáltatóváltás vagy költözés esetén új szerződés kötése. A tanúsított online ár-összehasonlító eszközök révén a piacon rendelkezésre álló legjobb feltételekről megbízható és egyértelmű információt kaphatnak, és ezekre támaszkodva megalapozott döntést hozhatnak.

Az átállási díjak kiszabásának korlátozására vonatkozó javaslatnak köszönhetően a fogyasztók könnyebben válthatnak szolgáltatót. Az aktuális szolgáltató standard ajánlata és a piacon fellelhető legolcsóbb ajánlat között évente akár átlagosan több mint 50 EUR különbség is lehet az Unión belül.

A fogyasztók igényelhetnek intelligens fogyasztásmérőt energiaszolgáltatójuktól és piaci alapú energiaárakat fizethetnek, az új technológiák jóvoltából pedig dönthetnek úgy, hogy alacsonyabb energiaárak mellett növelik, magasabb árak mellett pedig csökkentik fogyasztásukat. Ezáltal jobban megtervezhetik, hogy mennyit költenek energetikai szolgáltatásokra.

Energiabiztonság, szolidaritás és bizalom

A Bizottság 2016 februárjában előterjesztette az energiaellátás biztonságára irányuló jogalkotási csomagot, amely az elmúlt években az energiabiztonsági kockázatok mérséklése terén az Unióban elért eredményekre épít. A csomag középpontjában a 2014-ben végzett gázpiaci stressztesztekből levont tanulságokra építve a földgáz áll, de emellett a kormányközi energiamegállapodásokkal és a hőtechnikával is foglalkozik.

A társjogalkotók decemberben – alig 9 hónappal a kezdeti javaslat benyújtását követően – elfogadták a kormányközi megállapodásokra vonatkozó bizottsági javaslatot. Az új szabályok jóvoltából a Bizottság garantálni tudja, hogy semmilyen energiaügyi megállapodás ne áshassa alá a tag­államok energia­ellátásának biztonságát, és ne akadályozhassa az Unió energiapiacának megfelelő működését.

Márciusban az Unió szorosabbra fűzte kapcsolatát az energiaügyek terén kulcsfontosságú partnerével, Indiával, akinek e területen jelentős súlya van a globális színtéren is. Az energiabiztonságról és éghajlatváltozás elleni küzdelemről szóló közös nyilatkozat nagyban hozzájárul a világ egyik leggyorsabban növekvő, meghatározó gazdaságával való tartós, tiszta és fenntartható energiaügyi partnerség kiépítéséhez.

Teljesen integrált európai energiapiac

Az Unió energetikai infrastruktúra-projektjei szempontjából fontos volt a 2016-os év, mivel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 800 millió EUR-t bocsátott az ilyen célú projektek rendelkezésére. Ez a támogatás kulcsfontosságú az energia zavartalan áramlását gátló tényezők felszámolásához szükséges pluszberuházások mozgósítása szempontjából.

Tavasszal két támogatási megállapodást írtak alá összesen mintegy 5,6 millió EUR értékben a Midcat földgázvezeték építésével foglalkozó tanulmányok finanszírozásának céljára. Ez a vezeték az Ibériai-félsziget földgázpiacait kötné össze Európa többi részével. Egy 140 km-es bulgáriai villamos­energia-vezeték kiépítéséhez pedig 29,9 millió EUR-t különített el az EU. Az új vezeték növeli a megújuló energiaforrások hálózati hozzáférését és bővíti a villamosenergia-hálózat kapacitását.

Októberben sikerült tető alá hozni egy 187 millió EUR értékű támogatási megállapodást az Észtországot és Finnországot összekötő első gázvezeték, a Balticconnector kiépítésének céljára. Ez a projekt fogja összekötni a balti-tengeri térséget az Unió energiapiacának fennmaradó részével, ha 2020-ban megkezdi működését a vezeték.

A 2016-os év folyamán is az európai beruházási terv volt az energiaunió megvalósításának legfőbb eszköze. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap továbbra is elősegítette a munkahelyteremtést és ösztönözte a reálgazdaságba való beruházásokat. Az alap 2016-ban is elkötelezetten támogatta az intelligens, jövőbe tekintő befektetéseket az energiahatékonyság, a megújuló energiák, az innováció és a modern energetikai infrastruktúrák terén.

A 2014 és 2020 közötti időszakban a kohéziós politikai alapokból 69 milliárd EUR áll rendelkezésre az energiaunió célkitűzéseit támogató befektetések céljaira.

A tiszta energiákkal kapcsolatos innováció felgyorsítása

A Bizottság az év végén előterjesztette a tiszta energiákkal kapcsolatos innováció felgyorsítására vonatkozó elképzeléseit. A stratégia konkrét intézkedéseket javasol az energiahatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású innovatív megoldások továbbfejlesztésére és elterjesztésére, javítva ezzel az Unió globális versenyképességét e területen.

A Bizottság júniusban csatlakozott a tiszta energiákkal kapcsolatos „Innovációs küldetés” elnevezésű globális kezdeményezéshez, és a többoldalú innovációs együttműködés elősegítése céljából az Unió nevében aláírta a tiszta energiáról szóló miniszteri keretdokumentumot. Ezenkívül a G20-ak energiaügyi minisztereinek kínai találkozóján számos cselekvési tervről született megállapodás.

2016-ban négy Horizont-díjat írtak ki az innováció ösztönzése és az energetikai innováció terén jelentkező kihívásokra való megoldások fellelése érdekében. Az Unió kutatási és innovációs keretprogramjából, a „Horizont 2020”-ból fedezett díjak összértéke 6,75 millió EUR. A díjakat az alábbi témákban való innovatív megközelítést alkalmazó pályázóknak ítélik oda: napenergia alkalmazása történelmi épületekben, megújuló energia használata a kórházakban, olyan termékek fejlesztése, amelyek a szén-dioxid újrafelhasználása révén csökkentik a kibocsátást, valamint a jövő legtisztább motorjának feltalálása.

Az elmúlt évben továbbra is kiemelt hangsúlyt kaptak az Unió fő energiapartnereivel ápolt kapcsolatok. A Bizottság júniusban részt vett a G20-ak energiaügyi minisztereinek pekingi találkozóján. A találkozó kiváló alkalmat kínált arra, hogy a Bizottság eszmét cseréljen a nemzetközi partnerekkel az energiatechnológiai innovációról, a megújuló energiákról, az energiához való hozzáférésről és az energiarendszer szerepéről a Párizsi Megállapodás végrehajtásában. Az EU–Kína energiaügyi ütemtervről szóló megállapodást a júliusi EU–Kína csúcstalálkozón írták alá.

A gazdaság dekarbonizációja

A Párizsi Megállapodás továbbfejlesztése

2014 októberében az Unió vezetői vállalták, hogy az egész gazdaságra kiterjedő, kötelező erejű célként az 1990-es szinthez képest legalább 40%-kal csökkentik 2030-ig a kibocsátást. Ez jelentette az Uniónak a 2015 decemberében aláírt Párizsi Megállapodáshoz való hozzájárulását.

2016 áprilisában új rekord született: 175 ország csatlakozott már első napon egy nemzetközi megállapodáshoz, ami a Párizsban tett ígéretek beváltása mögött húzódó határozott politikai akarat jele volt.

Miután az Unió ilyen fontos szerepet játszott az első kötelező jogi erővel bíró éghajlatváltozási megállapodás elfogadásában és a fejlett és fejlődő országok közötti koalíció kialakításában, logikus lépésnek tűnt, hogy a Párizsi Megállapodást októberben uniós szinten a lehető leghamarabb ratifikálják, amely novemberben így hatályba is léphetett. Az uniós tagállamoknak még külön-külön is ratifikálniuk kell a megállapodást. Erre egyes országok már sort is kerítettek.

Novemberben az országok ismét találkoztak Marrákesben az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási konferenciáján, ahol folytatták a Párizsi Megállapodás végrehajtására vonatkozó részletes szabályok kidolgozását. Az állam- és kormányfők kihirdették a marrákesi éghajlat-politikai programot, amely az éghajlatváltozás kezelése érdekében a legmagasabb szintű politikai kötelezettségvállalásra hív fel. A program a globális összefogás üzenetét közvetítette, és a Párizsban megjelölt célkitűzések teljesítése és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású világgazdaságra való átállás melletti elkötelezettséget hangsúlyozta.

Előrelépések történtek a Párizsi Megállapodás olyan központi elemei tekintetében, mint a finanszírozáshoz való hozzáférés, a technológiák és fejlesztések terén való támogatás vagy a fejlődő országok saját éghajlat-politikai terveinek végrehajtásához szükséges készségek és folyamatok megerősítése.

A Párizsi Megállapodás végrehajtása az Európai Unióban

Az uniós kötelezettségvállalás teljesítése céljából végzett munka már a párizsi konferencia előtt megkezdődött a kibocsátás csökkentése érdekében kialakított fő uniós politikai eszköz, az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének felülvizsgálatára vonatkozó javaslat benyújtásával. A javaslat kiegészítéseként a Bizottság 2016 júliusában bemutatta a közlekedési, építőipari, mezőgazdasági, hulladékgazdálkodási, földhasználati és erdőgazdálkodási ágazatban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozóan a 2021–2030 közötti időszakra kötelezően előirányozott célokat tagállamok szeriti lebontásban.

Az ambiciózus éghajlat-politikai intézkedések üzleti lehetőségeket teremtenek, továbbá új piacokat nyitnak meg az innovatív és karbonszegény technológiák használata előtt. A Bizottság az Unió számára 2030-ig kijelölt kibocsátáscsökkentési célok közé felvette a földhasználat és erdőgazdálkodás terén elérendő célkitűzéseket is. Ez az ágazat amellett, hogy üvegházhatást okozó gázokat bocsát ki, csökkenteni tudja a légkörben jelen lévő szén-dioxid szintjét, hiszen az erdők az Unióban kibocsátott üvegházhatású gáz mennyiségének mintegy 10%-át nyelik el éves szinten.

A Bizottság júliusban nyilvánosságra hozta az alacsony kibocsátású mobilitás európai stratégiáját, amely kijelöli az irányt az alacsony kibocsátású és kibocsátásmentes járművekre, valamint az alacsony kibocsátású alternatív tüzelőanyagokra vonatkozó uniós szintű intézkedések kidolgozásához. A stratégia bemutatja az elkövetkező évekre tervezett kezdeményezéseket, és feltérképezi azokat a területeket, ahol új lehetőségek kínálkoznak.

Az elmúlt évben folytatódott a dekarbonizáció, a körforgásos gazdaságra való átállás, a levegőminőség és a környezet közötti kapcsolat megerősítése érdekében végzett munka. A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv végrehajtásával akár évente 2–4%-kal is csökkenthető az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása. Az e téren elért eredményeknek már most érezhető a hatása. A „Tiszta levegőt” szakpolitikai csomag – amelyről 2016 júniusában állapodtak meg az intézmények – végrehajtása fontos hozzájárulás az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. Az erőforrás-hatékony, körforgásos és nulla üvegházhatásúgáz-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása érdekében az európai beruházási terv is mozgósításra került. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap forrásainak 5%-át fordították a környezetvédelemmel és erőforrás-hatékonysággal kapcsolatos beruházásokra.

A Párizsi Megállapodás lendületének fenntartása

Az ózonkárosító anyagok fokozatos megszüntetésében sikereket elérő Montreali Jegyzőkönyv részes felei októberben Kigaliban (Ruanda) megállapodtak arról, hogy a Jegyzőkönyv hatályát kiterjesztik a hűtő- és légkondicionáló rendszerekben használt, az éghajlat felmelegedését okozó fluorozott szénhidrogének ellenőrzésére is. Ez egy gyors és költséghatékony módja a Párizsi Megállapodás 2020 előtt végrehajtandó céljai elérésének. A Montreali Jegyzőkönyv kigali módosítása értelmében a fejlett és fejlődő országoknak fokozatosan csökkenteniük kell a fluorozott szénhidrogének felhasználását és gyártását. Az első lépések megtétele a fejlett országokra hárul. Az Unió a fluorozott szénhidrogének használatának korlátozása terén élen jár a világban. 2030-ra a jelenlegi szint kétharmadára csökken majd az Unióban az ilyen gázok kibocsátása.

Októberben a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet az Unió aktív közreműködésével mérföldkőnek számító megállapodást hozott tető alá a nemzetközi légi közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátások terén. Az úgynevezett globális piaci alapú intézkedés célja a nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátások szintjének a 2020-as szinten való stabilizálása, továbbá a légi társaságok kötelezése arra, hogy a légi forgalomból származó szén-dioxid-kibocsátás növekedését a meghatározott küszöbérték alatt tartsák. Az új rendszer 2021-ben lép életbe, az első szakaszban még önkéntes részvételi alapon. A második szakaszban (2027–2035) már kötelező lesz a részvétel, amely alól csak azok az országok képeznek majd kivételt, ahol alacsony a légi közlekedési tevékenységek szintje. Ez azt jelenti, hogy a szén-dioxid-semlegesség elérése érdekében 2020-tól induló célkitűzés mintegy 80%-át 2021 és 2035 között meg lehet valósítani.

Az Unió és a tagállamok az elsők között hangsúlyozták a tengeri hajózásból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének szükségét. A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet tengerikörnyezet-védelmi bizottsága októberi ülésén megállapodott a hajók üzemanyag-fogyasztási adatait összegyűjtő globális rendszer kötelező bevezetéséről. Ez a gyakorlatban úgy fog kinézni, hogy egy bizonyos teljesítmény feletti hajóknak 2019-től rögzíteniük kell az üzemanyag-fogyasztási és energiahatékonysági adataikat, és ezekről jelentést kell tenniük a lobogó szerinti tagállamnak.

Egységes piac

Júniusi közleményében a Bizottság egyértelműsítette, hogy a hatályos uniós jogszabályok hogyan alkalmazandók a megosztásalapú gazdaság vonatkozásában, kitérve a piacrajutási követelményekre, a felelősség kérdésére és a fogyasztóvédelmi vonatkozásokra.

A szabványosítás csökkenti a költségeket, serkenti az innovációt, lehetővé teszi a különböző eszközök és szolgáltatások közötti interoperabilitást, és segíti a vállalatokat a piacra jutásban. Júniusban a Bizottság kezdeményezéscsomagot terjesztett elő annak érdekében, hogy a technológiai fejlődésre, a politikai prioritásokra és a globális tendenciákra való tekintettel korszerűsítse és megerősítse az európai szabványosítási rendszert.

A szakemberek és a munkavállalók mobilitásának megkönnyítése

Az egységes piaci stratégia egyik célja azt elérni, hogy az uniós polgárok kedvük szerinti tagállamban dolgozhassanak. Az európai szakmai kártya leegyszerűsíti azokat a hosszadalmas eljárásokat, amelyeken a szakembereknek eleddig végig kellett küzdeniük magukat, mielőtt egy másik tagállamban munkába állhattak. A kártya 2016 januárja óta öt szakmában rendelkezésre áll (általános ápolók, gyógy­tornászok, gyógyszerészek, ingatlanügynökök, hegyi túravezetők), és a jövőben más szakmákra is ki lehet majd terjeszteni.

A Bizottság márciusban előterjesztette a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv célzott felülvizsgálatát, amely irányelv a munkáltatójuk által másik tagállamban való munkavégzésre kiküldött munkavállalók jogaival foglalkozik. A felülvizsgálat a következő három fő területen vezet be változtatásokat: a kiküldött munkavállalók javadalmazása, beleértve az alvállalkozás kapcsán előálló helyzeteket is; a kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó szabályok; valamint a hosszú távú kiküldetés.

A közbeszerzés hatékonyságának javítása

Az áprilisban életbe lépett új szabályok módosították az állami hatóságok által évente közbeszerzésre fordított 1,9 billió EUR nagy részének elköltési módját. Az idevágó nemzeti joganyagnak meg kell felelnie a közbeszerzésről és a koncessziókról szóló három irányelvnek, amelyek a kis- és középvállalkozások számára megkönnyítik és olcsóbbá teszik a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó ajánlattételt, biztosítják a közpénzek optimális felhasználását, és tiszteletben tartják az átláthatóság és a verseny európai uniós elvét. A szóban forgó szabályok a környezetvédelmi, társadalmi és innovációs szempontok figyelembevételét is lehetővé teszik.

Az EU ipari bázisának megerősítése

Áprilisban a Bizottság számos intézkedést javasolt annak érdekében, hogy támogassa és összekösse egymással az ipar és a kapcsolódó szolgáltatások digitalizálása érdekében nemzeti szinten indított kezdeményezéseket és fellendítse a beruházásokat.

Júniusban létrejött az ipari modernizációt elősegítő, uniós szintű intelligens szakosodási platform a régiók, a vállalati klaszterek, az üzleti hálózatok és az ipari partnerek közötti együttműködés támogatására, valamint az uniós programok és az európai beruházási terv keretében, illetőleg magánforrásokból finanszírozható ambiciózus beruházási projektek kialakítására.

Az autókból származó nitrogén-oxid- és szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozóan megbízhatóbb és realisztikusabb vizsgálati módszerek kerültek bevezetésre. A Bizottság továbbá jogalkotási javaslatokat terjesztett elő annak érdekében, hogy alapjaiban megújítsa a gépkocsik forgalomba hozatalát szabályozó rendszert. A javasolt rendelet célja, hogy függetlenebbé tegye a gépjárművek műszaki vizsgálatát, szigorítsa a forgalomban lévő autók felügyeletét és fokozza az uniós szintű felügyeletet.

A Bizottság júliusban nyilvánosságra hozta az alacsony kibocsátású mobilitás európai stratégiáját, amely kijelöli az irányt az alacsony kibocsátású és kibocsátásmentes járművekre, valamint az alacsony kibocsátású alternatív tüzelőanyagokra vonatkozó uniós szintű intézkedések kidolgozásához.

Létrejött a GEAR 2030 elnevezésű új, magas szintű gépjárműipari munkacsoport, melynek célja, hogy segítsen megőrizni az EU gépjárműiparának versenyképességét azáltal, hogy alkalmassá teszi az ágazatot a jövőbeli technológiák – például az automatizált vezetés, az összekapcsolt autók és a kibocsátásmentes járművek – támasztotta kihívásoknak való megfelelésre.

Az acélipari ágazat teszi ki az EU bruttó hazai termékének 1,3%-át, és jelentős szerepet játszik sok más ipari ágazatban, például az autóiparban is. Az innovációra és a korszerűsítésre irányuló jelentős erőfeszítések ellenére az EU globális acélpiaci versenyhelyzete romlott az utóbbi években. Az egyes nem uniós országokban, például Kínában folyó acélipari túltermelés tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra ad lehetőséget, ami torzítja a globális piacot. A Bizottság márciusban közleményt adott ki az ágazat előtt álló súlyos kihívások kezeléséről, több módon is fellépve az ilyen gyakorlatokkal szemben, egyebek mellett ideiglenes dömpingellenes intézkedésekkel, az acélipari termékek előzetes felügyeleti rendszerének elfogadásával, az acélipar korszerűsítését támogató pénzeszközökkel és magasan képzett munkaerő kinevelésével.

A szellemi tulajdon védelme

Az egységes piaci stratégia kiemelte, mennyire fontos szerepet tölt be a szellemi tulajdon védelme az innováció és a kreativitás ösztönzésében, vagyis ezáltal a munkahelyteremtésben és a versenyképesség javításában.

A Bizottság elindította a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érvényesítését szolgáló jelenlegi jogi keret értékelését. Ennek keretében biztosítani kívánja, hogy a jogi intézkedések és a jogorvoslati eszközök megfelelnek a céljuknak, különösen országok közötti viszonylatban és az online környezetben. A szellemitulajdon-jogokat megsértő magánszemélyek szankcionálása helyett inkább az kap hangsúlyt, hogy az üzletszerű jogsértőket felfedjék, és a pénzmozgásokat visszakövessék annak érdekében, hogy az üzletszerű szabálysértőket megfosszák a bevételeiktől. Júniusban a Bizottság támogatásával az internetes platformok, a márkanév-tulajdonosok és a kereskedelmi szövetségek önkéntes megállapodást írtak alá a hamisított áruk online árusításának megszüntetéséről.

Az uniós vállalkozások számára ugyancsak előnyös fejlemény a márciusban hatályba lépett védjegyreform, amely könnyebben elérhetővé teszi az európai uniós védjegyoltalmat az uniós vállalkozások számára. A megújult rendszer alacsonyabb költségekkel jár, és az újfajta védjegytípusokra korszerűbb szabványos bejelentési formákat vezet be, ezenkívül csökkenti a nyilvántartásba vétel átfutási idejét, és hathatósabb eszközökről rendelkezik a hamisítás elleni küzdelem területén is.

Novemberben a Bizottság az Európai Parlament és a tagállamok határozott támogatásával pontosította a biotechnológiai irányelv bizonyos rendelkezéseit, és kimondta, hogy a lényegében biológiai eljárásokkal előállított termékek nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban.

A vasúti személyszállítás színvonalának javítása

A Parlament és a Tanács áprilisban intézkedéseket fogadott el azzal a céllal, hogy a vasúti közlekedést innovatívabbá és versenyképesebbé tegye az Unióban. A negyedik vasúti csomag fokozatosan meg fogja nyitni a belföldi vasúti személyszállítási piacot a verseny előtt, támogatva ezzel az új üzleti modellek megjelenését és a fogyasztói választék bővülését (nagyobb járatsűrűség, jobb szolgáltatások, alacsonyabb menetdíjak).

A kikötők szerepének megerősítése

Júniusban a Parlament és a Tanács megállapodásra jutott a tengeri kikötők közös európai keretéről. A kikötőkről szóló rendelet a pénzügyi átláthatóság és az optimális forrásfelhasználás garantálásával fokozza a beruházói bizalmat, tisztességes versenyt biztosít és serkenti a beruházásokat. A több beruházás több munkahelyet és nagyobb jólétet eredményez. Az ágazat jelenleg 469 000 főt foglalkoztat közvetlenül, és 3 millió munkahely fenntartásában van része. A rendelet magas szolgáltatásminőséget biztosít az uniós kikötőkben, és nagyobb fokú önállóságot tesz lehetővé a kikötők számára, például az infrastruktúra-használati díjak meghatározása terén.

Torzulásmentes verseny

A versenypolitika hozzájárul ahhoz, hogy az egységes piac megfelelően működjék, azaz a vállalkozások érdemeik alapján versenyezhessenek egymással, és a hatékonyságból származó előnyöket továbbadják az uniós fogyasztóknak. A hazai piacokon erős versennyel szembenéző egészséges vállalkozásoknak van a legjobb esélyük arra, hogy a globális piacokon is eredményesen versenyezhessenek vetélytársaikkal.

Az erős verseny fenntartásának egyik módja a kartellekkel szembeni küzdelem. A Bizottság júliusban határozatban mondta ki, hogy öt tehergépjármű-gyártó 14 éven keresztül összejátszott az árszintek és a szigorúbb kibocsátási szabályoknak való megfelelés költségeinek áthárítása tekintetében. A szóban forgó vállalatokat eddig nem tapasztalt, 2,9 milliárd EUR-s bírsággal sújtották.

A trösztellenes szabályok szintén azt hivatottak biztosítani, hogy az erőfölényben lévő vállalkozások magatartása ne torzítsa a versenyt egy adott piacon. Az év során a Bizottság három vizsgálatot is folytatott a Google-lal szemben, mert az vélhetőleg visszaélt piaci erőfölényével.

Az állami támogatások szigorú nyomon követése 2016-ban ösztönzőleg hatott a versenyképességre és az innovációra. Ezzel az volt a cél, hogy a tagállamok a közpénzeket ne a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megsegítésére fordítsák, s ezáltal lehetővé tegyék az innovatívabb vállalkozások fejlődését.

A Bizottság ezenkívül értesítést tett közzé az állami támogatások formájában elköltött közpénzek uniós ellenőrzésének hatóköréről. Ez egyértelműsíti a közigazgatási szervek és a vállalkozások számára, hogy a közpénzből nyújtott támogatás mikor nem minősül állami támogatásnak, és következésképp mikor nem vonatkoznak rá az állami támogatási szabályok.

Januárban a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Belgium megszegte az uniós állami támogatási szabályokat azáltal, hogy néhány kiválasztott multinacionális cégnek jelentős, legalább 700 millió EUR értékű adókedvezményt adott, hátrányos helyzetbe hozva a kisebb, nem multinacionális versenytársakat. A határozat nyomán most legalább 35 – többségében európai uniós – multinacionális cégnek vissza kell térítenie Belgiumnak a meg nem fizetett adót. Augusztusban a Bizottság úgy határozott, hogy Írország mintegy 13 milliárd EUR összegű indokolatlan adókedvezményt nyújtott az Apple-nek, amely igen tetemes összegű támogatásnak felel meg, amelyben más vállalkozások nem részesültek. Három másik esetben az Amazon, a McDonald’s és a GDF Suez (Engie) luxemburgi adóügyi megítéléséről volt szó; ezek az ügyek az év végén még nem zárultak le.

A versenyjog Bizottság általi érvényesítésének egyik célja annak megakadályozása, hogy az összefonódások károsítsák a piaci versenyt. A 2016-ban bejelentett összefonódások nagy többsége nem jelentett versenyjogi problémát, ezért a Bizottság egy rutinvizsgálatot követően megszüntette az eljárást ezekben az ügyekben. Májusban azonban úgy határozott, hogy megtiltja a Telefónica UK-nek a Hutchison által tervezett felvásárlását, mivel komoly aggályai merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Királyság mobilügyfeleinek az átvételt követően szűkebb választék állt volna rendelkezésére, és magasabb árat kellett volna fizetniük, valamint hogy a megállapodás ártott volna az innovációnak a mobilhírközlési ágazatban.

Átláthatóság és küzdelem az adókikerülés ellen

Januárban a Bizottság elfogadott egy adókikerülés elleni kezdeményezéscsomagot, amelyben felszólítja a tagállamokat, hogy határozottabban és összehangoltabban lépjenek fel azon vállalatok ellen, amelyek igyekeznek kibújni jogos adófizetési kötelezettségük alól, továbbá hajtsák végre az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás elleni nemzetközi standardokat. A javaslatok legfontosabb elemei a következők:

• jogilag kötelező erejű intézkedések a vállalatok által az adófizetés elkerülésére leggyakrabban alkalmazott módszerek megakadályozására (adókikerülés elleni irányelvjavaslat);
• javaslat az EU-ban működő multinacionális vállalatok adózásával kapcsolatos információkra vonatkozó, a tagállamok adóhatóságai közötti országonkénti jelentéstételre (a közigazgatási együttműködési irányelv módosítása);
• ajánlás az adóegyezményekkel való visszaélések megelőzésére vonatkozóan;
• a jó kormányzás nemzetközi előmozdítására irányuló intézkedések, ezen belül új uniós eljárás a szabályokat be nem tartó nem uniós joghatóságok jegyzékbe vételére.

A Tanács júliusban elfogadta az adókikerülés elleni irányelvet. A tagállamoknak a rendelkezéseket 2018 végéig kell átültetniük saját jogrendjükbe, 2019. januártól kezdve pedig alkalmazniuk kell őket. A tagállamok adóhatóságai közötti országonkénti jelentéstételre vonatkozó új szabályokról a Tanácsban márciusban született megállapodás, és a tagállamoknak 2017 közepéig kell e szabályokat nemzeti jogukba átültetniük.

Megállapodás aláírására került sor Andorrával és Monacóval, melynek értelmében 2018-tól az uniós tagállamok és e szomszédos országok között automatikus lesz az információcsere a lakosok pénzügyi számlái tekintetében.

Áprilisban a Bizottság azt javasolta, hogy az Unió egységes piacán működő, 750 millió EUR-t meghaladó üzleti forgalmat bonyolító nagy multinacionális vállalatoknak kötelező legyen országok szerint nyilvánosságra hozni az általuk befizetett társasági adót. A javasolt szabályok várhatóan nagyobb átláthatóságot biztosítanak a társasági adó tekintetében, ami lehetővé teszi a polgárok számára, hogy megismerjék a multinacionális vállalatok adózási stratégiáját, és megítéljék, hogy azok mennyiben járulnak hozzá az általános jóléthez.

Szintén áprilisban a Bizottság javaslatot terjesztett elő a hozzáadottérték-adó EU-n belüli korszerűsítésére. A cselekvési terv az első lépés egy olyan egységes uniós héaövezet kialakítása felé, amely képes a csalás elleni fellépésre, a vállalkozások támogatására, valamint a digitális gazdaság és az e-kereskedelem ösztönzésére.

Júliusban a Bizottság előterjesztette az adózási átláthatóság, valamint az adókijátszás és az adókikerülés elleni európai és nemzetközi szintű küzdelem fokozásához szükséges következő lépéseket. A javasolt kezdeményezések az adójogi keret azon hiányosságainak orvoslására összpontosítottak, amelyek lehetővé teszik a több ország viszonylatában elkövetett adóvisszaéléseket és a tiltott pénzmozgásokat.

Szeptemberben a Bizottság közzétett egy „eredménytáblát” (gazdasági, pénzügyi, stabilitási, valamint a jó adóügyi kormányzásra vonatkozó mutatókkal), hogy ezzel segítse a tagállamokat annak megállapításában, hogy melyek azok a nem uniós országok, amelyeket a közös uniós jegyzékbevételi eljárás részét képező átvilágítási eljárásban előre kell sorolni. Jelentős előrelépés történt a tagállamok első közös európai uniós jegyzékének létrehozása terén, amely tartalmazza azon EU-n kívüli joghatóságokat, amelyek nem tartják be a jó adóügyi kormányzás nemzetközi normáit.

A Bizottság októberben a társaságiadó-rendszer reformjára irányuló jelentős jogszabálycsomagot fogadott el, amely három új javaslatot foglal magában: korszerűbb és igazságosabb vállalati adórendszer felállítása; az uniós tagállamok és az Unión kívüli országok közötti joghézagok megszüntetése; vitarendezési szabályok megállapítása a vállalkozások kettős adóztatásával kapcsolatos problémák megoldására.

Konkrétabban a csomag tartalmazza a közös összevont társaságiadó-alap újbóli bevezetését, amely átalakítja a vállalatok adózását az egységes piacon, és méltányosabb, versenyképesebb és a növekedést jobban támogató társaságiadó-rendszert biztosít. A közös összevont társaságiadó-alap fontos új elemeket is tartalmaz, amelyek fokozzák a csomag adókikerülés elleni és növekedést serkentő hatását.

A Bizottság emellett javaslatot tett a kettős adóztatással kapcsolatos viták rendezését szolgáló javított rendszer kialakítására, amely a meglévő vitarendezési mechanizmusokat azoknak a vállalkozásoknak az igényeihez igazítja, amelyek számára jelentős akadályt képez a kettős adózás.

A társaságiadó-rendszer reformcsomagja végezetül arra vonatkozó javaslatot is tartalmaz, hogy a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek ellen már elfogadott belső uniós szabályok kiterjesztésre kerüljenek a harmadik országokra is.

Pénzpiacok a fogyasztók szolgálatában

A pénzügyi vállalkozásoknak a lehető legtöbbet ki kell hozniuk a méretgazdaságosságból a valóban integrált uniós piacon, amelyen az online szolgáltatások új lehetőségeket és innovatív megoldásokat kínálnak.

A tagállamoknak 2016. márciusig kellett végrehajtaniuk a jelzáloghitel-irányelvet. Az év végéig 19 tagállam teljes mértékben elvégezte az átültetést. Az új szabályok biztosítani fogják, hogy a fogyasztók megfelelő tájékoztatásban és védelemben részesüljenek, amikor ingatlant vásárolnak vagy az otthonukra terhelt jelzáloggal biztosított hitelt vesznek fel. Az irányelv célja támogatni a jelzálogpiaci versenyt, valamint azt, hogy új üzleti lehetőségek nyíljanak meg a hitelezők és a hitelközvetítők előtt egyaránt, ami a jövőben alacsonyabb költségek formájában közvetlenül a fogyasztók javát szolgálja majd.

A tagállamoknak szeptemberig a fizetési számlákról szóló irányelvet is végre kellett hajtaniuk; ez biztosítja a fogyasztók azon jogát, hogy pénzügyi helyzetüktől függetlenül lehetőségük legyen alapvető fizetési műveletek végrehajtására. Ezt az év végéig mindössze 14 tagállam (Bulgária, a Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Litvánia, Magyarország, Málta, Ausztria, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia és az Egyesült Királyság) teljesítette. Franciaország és Finnország részleges átültetésről számolt be.

A tőkepiaci unió kiépítése

A Bizottság a tőkepiaci unióra vonatkozó, 2015-ben elfogadott cselekvési terve alapján folytatta a tőkepiaci unió kiépítését. Közleményt adott ki a cselekvési terv végrehajtásának felgyorsításáról és további prioritások meghatározásáról, egyebek mellett egy egész Európában elérhető egyéni nyugdíjbiztosítási termék létrehozásáról.

Az első intézkedés 2016 áprilisában lépett hatályba. Ez az intézkedés vonzóbbá teszi az infrastrukturális beruházásokat azon biztosítótársaságok számára, amelyek képesek biztosítani a szükséges hosszú távú finanszírozást.

Júliusban a Bizottság a meglévő jogszabályok módosítására tett javaslatot az európai kockázatitőke-alapok és az európai szociális vállalkozási alapok növelésének ösztönzése érdekében, ami által könnyebbé és vonzóbbá válna a magánbefektetők számára a kisebb és növekvő vállalkozásokba való beruházás.

Szeptemberben a Bizottság bejelentette, hogy átfogó stratégiát dolgozott ki a tiszta technológiákba való beruházások fenntartható finanszírozása érdekében. Novemberben 300 millió EUR összegű társfinanszírozást bocsátott rendelkezésre egy kockázatitőke-alapokat egyesítő nagyszabású pán­európai alapból. Ez segíteni fog megerősíteni az EU kockázatitőke-ágazatának azon képességét, hogy vonzó hozamokat kínáljon az intézményi befektetők számára, és hogy ennek a finanszírozási csatornának az alkalmazását a tagállamok szélesebb körére kiterjessze.

Szintén novemberben a Bizottság jogalkotási javaslatot terjesztett elő a vállalkozások szerkezetát­alakításáról és az újrakezdés lehetőségéről, az ún. „második esélyről”. A javaslat célja, hogy második esélyt adjon a csődbe ment tisztességes vállalkozók számára, ezzel erősítve a dinamikus üzleti környezetet és támogatva az innovációt.

Az állami támogatások ellenőrzése és a tisztességes verseny biztosítása

Az állami támogatások ellenőrzése fontos szerepet játszik a bankunión belüli egyenlő versenyfeltételek biztosításában. A pénzügyi válság 2008-as kezdete óta 113 – az uniós bankrendszer eszközállományának összességében mintegy 30%-át képviselő – uniós bank hajtott végre az állami támogatásokra vonatkozó feltételeknek megfelelő szerkezetátalakítást közpénzből kapott támogatás felhasználásával. A tagállamok 655,3 milliárd EUR-s (a 2015. évi uniós bruttó hazai termék 4,5%-ának megfelelő) tőkeinjekcióval és 1293,1 milliárd EUR-s (vagyis a GDP 9,2%-ának megfelelő) kezességvállalással, illetve egyéb likviditási támogatással segítették a bankokat. A segítséget azért kapták a bankok, hogy ne kerüljenek veszélybe a polgárok bankbetétei, megelőzhető legyen az ellen­őrizetlen bankcsőd és az európai bankrendszer ebből eredő összeomlása. Azóta a válság idején kisegített bankok többsége szerkezetátalakítási terve jelentős részének végrehajtásával helyreállította életképességét. Azokat a bankokat, amelyeknek pénzügyi modellje visszafordíthatatlanul kudarcot vallott (a 113 bank közül 42), rendezett módon felszámolták.

A Bizottság júliusban lezárta a hitelderivatíva-csereügyletekre vonatkozó antitrösztvizsgálatát, és a Markit adatszolgáltató, valamint a Csereügyletek és Derivatívák Nemzetközi Társasága (Inter­national Swaps and Derivatives Association) által felajánlott kötelezettségvállalásokat mindkét fél számára kötelezővé tette. A két szervezet vállalta, hogy tíz éven keresztül tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételek mellett ad engedélyt a tőzsdéknek alapadatok és szellemi­tulajdon-jogok használatára. Ez az intézkedés hozzájárul ahhoz, hogy a hitelderivatíva-csereügyletek biztonságosabbá és olcsóbbá váljanak a befektetők számára.

Márciusban a Bizottság közzétette arra vonatkozó előzetes álláspontját, hogy nem indokolt a biztosítási csoportmentességi rendelet hatályának meghosszabbítása. A hatásvizsgálatot követően ezt az előzetes álláspontot decemberben jóváhagyták. Következésképpen a rendelet 2017 márciusában hatályát veszti.

Az Európai Központi Bank adatai szerint 2014-ben az Unióban az elektronikus fizetések 46%-át a kártyás fizetések tették ki. A bankok által egyeztetett és a kiskereskedőkre a kártyaelfogadás kapcsán kivetett multilaterális bankközi díjak magasabb fogyasztói árakhoz vezethetnek. Ezt szabályozza a bankközi díjakról szóló, 2015 végén hatályba lépett rendelet, amely előírja a díjak versenyképes szintre történő korlátozását. A rendeletben előírt szabályok második, 2016 júniusában hatályossá vált csomagjának eredményeként a fizetéssel összefüggő költségek átláthatóbbá váltak a kiskereskedők és a fogyasztók számára, ami megkönnyíti számukra a választást.

Ezzel párhuzamosan a Bizottság folytatta a Visa és a Mastercard által közösen megállapított, a bankközi díjakról szóló rendeletben nem szabályozott interregionális tranzakciókra vonatkozó multilaterális bankközi díjakkal összefüggésben indított antitröszteljárást. Az interregionális multilaterális bankközi díjak olyan díjak, amelyeket az uniós kereskedők fizetnek az Európai Gazdasági Térségen kívül kibocsátott kártyákkal végrehajtott fizetések elfogadásáért.

Júniusban a Törvényszék megerősítette a Bizottság arra vonatkozó megállapítását, hogy a Groupe­ment des Cartes Bancaires (amely a CB fizetési rendszert kezeli Franciaországban) korlátozta a versenyt a francia kártyakibocsátói piacon, és ezáltal megnehezítette új kibocsátók piacra lépését. A Törvényszék ítélete ellen fellebbezést lehet benyújtani.

Az elmélyítési folyamatot segítő új testületek

A tanácsadói funkciót ellátó független Európai Költségvetési Tanács létrehozásával megerősödött az EU gazdasági kormányzása. A Bizottság, az Európai Parlament, az Európai Központi Bank, az eurócsoport és az euróövezeti csúcstalálkozó elnöke által készített dokumentumban, azaz az öt elnök jelentésében ismertetett javaslat szerint és a Bizottság 2015. októberi határozatának megfelelően a Költségvetési Tanács 2016 novemberében megkezdte működését. A Költségvetési Tanács feladata az uniós költségvetés-irányítási keret végrehajtásának értékelése és az euróövezet egészét érintő, megfelelő költségvetési irányvonalra vonatkozó szaktanácsadás nyújtása a Bizottságnak. Emellett a testület együttműködik a tagállamok nemzeti költségvetési tanácsaival, és Juncker elnök kérésére szakvéleményt ad.

E független testület elismert – a tagállamokkal, a nemzeti költségvetési tanácsokkal és az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően kinevezett – szakemberekből áll, akik szakterületükön független szakértői véleményt adnak.

Az öt elnök jelentésének végrehajtása keretében tett következő lépésként a Tanács szeptemberben javasolta, hogy az euróövezeti tagállamok nevezzék meg nemzeti versenyképességi testületeiket, vagy hozzák létre ezeket. E testületek feladata, hogy elemezzék a termelékenységi és verseny­képességi folyamatokat és szakpolitikákat, és segítsék elő a tagállami szinten szükséges reformokkal kapcsolatos fokozottabb felelősségvállalást és a szükséges reformok végrehajtását. Ezáltal ösztönzik a tartós gazdasági növekedést és konvergenciát. A testületek rendszeresen közzéteszik az elemzéseiket ismertető jelentéseket.

Bankunió

Az EU folytatta az ellenálló és dinamikus gazdasági és monetáris unió egyik sarokkövét jelentő bankunió megvalósítását célzó munkát. A bankunió létrehozásának célja az euróövezeti bankok megerősítése és hatékonyabb felügyeletük biztosítása. Problémák felmerülése esetén egyszerűbb megoldásra lesz lehetőség, és nem lesz szükség az adófizetők pénzének felhasználására.

Januárban teljes mértékben működőképessé vált az Egységes Szanálási Mechanizmus, a bankunió másik fő mérföldköve. Az Egységes Szanálási Mechanizmus az Európai Központi Bank által irányított, a bankunió keretében integráltabb bankfelügyeletet és válságkezelést megvalósító egységes felügyeleti mechanizmus elengedhetetlen kiegészítője. Az Egységes Szanálási Mechanizmus megerősíti a pénzügyi rendszer ellenálló képességét, és a bankok hatékony és időben történő szanálásának biztosítása révén hozzájárul a jövőbeli válságok elkerüléséhez a bankunióban.

A Parlamentben és a Tanácsban folytatódtak a tárgyalások a bankunió harmadik pillérét jelentő európai betétbiztosítási rendszerről, amely a meglévő tagállami betétbiztosítási rendszerekre épül. A bankok által finanszírozott európai betétbiztosítási rendszer Unió-szerte további biztonsági hálót teremt a betétesek számára. Hozzájárul ahhoz, hogy a bankszektorban működő intézmények szélesebb körében javuljon a kockázatmegosztás, és csökkenjen a jelentős helyi sokkhatásokkal szembeni sebezhetőség.

Az európai betétbiztosítási rendszerrel kapcsolatos munkával párhuzamosan a tagállamok felismerték, hogy a még meglévő kihívások kezelése érdekében további lépéseket kell tenni a pénzügyi szektorban jelentkező kockázatok csökkentése és megosztása tekintetében. A Bizottság által a teljes veszteségviselő képességre vonatkozóan javasolt szabályok biztosítják, hogy a bankok problémái kapcsán felmerülő költségeket ne az adófizetők, hanem a hitelezők viseljék.

Emellett 2016 végére a tagállamok többsége átültette és nemzeti joganyagába beépítette az egységes szabálykönyv vonatkozó jogi rendelkezéseit, ezáltal még következetesebb szabályozást és magas színvonalú felügyeletet biztosítva a bankunióban. Nyolc tagállam kivételével valamennyi életbe léptette a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelvet, harmonizált és továbbfejlesztett eszközöket határozva meg a bankválságok kezelésére, továbbá 20 tagállam teljes körűen végrehajtotta a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelvet, biztosítva az uniós polgárok megtakarításainak védelmét az említett tagállamokban.

Pénzügyi piacok

A pénzügyi piac működéséhez nélkülözhetetlen referenciamutatók (benchmarkok) megállapítása. A referenciamutatókról szóló rendelet júniusban lépett hatályba. A rendelet javítja a referenciamutatók működését és irányítását, és biztosítja, hogy ne lehessenek manipulálhatók. Az új szabályok hozzájárulnak a befektetők és a fogyasztók védelméhez.

Novemberben a Bizottság új előírásokat javasolt a pénzügyi piac legfontosabb szereplői tekintetében annak biztosításához, hogy válsághelyzetben mind az uniós központi szerződő felek, mind a tagállami hatóságok rendelkezzenek a szükséges eszközökkel, és fel legyenek készülve a határozott fellépésre. A központi szerződő felek a pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos ügyletek mindkét oldalán szerződő félként járnak el. A javaslat fő célkitűzése a központi szerződő felek kritikus funkcióinak fenntartása a pénzügyi stabilitás megőrzése és annak biztosítása mellett, hogy a fizetésképtelen központi szerződő felek szerkezetátalakításának és szanálásának költségei ne az adófizetőket terheljék.

Ugyanebben a hónapban a Bizottság javaslatot tett az intézmények prudenciális követelményeit, valamint az irányításukra és felügyeletükre vonatkozó szabályokat meghatározó tőkekövetelmény-rendelet és tőkekövetelmény-irányelv módosítására. Javasolta továbbá a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv és az Egységes Szanálási Mechanizmusról szóló rendelet módosítását, mely jogszabályok a fizetésképtelen intézmények helyreállítására és szanálására vonatkozó szabályokat tartalmazzák, illetőleg létrehozzák az Egységes Szanálási Mechanizmust. A módosítás olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek megerősítik az uniós bankszektor ellenálló képességét, és ezáltal növelik a piacok bankszektorba vetett bizalmát.

A szabályozás hatékonyságának biztosítása

Az év során a Bizottság bejelentette a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályozási keretre vonatkozóan a véleményezési felhívást követően tett fő megállapításaihoz kapcsolódó intézkedéseket és következő lépéseket. A véleményezési felhívás célja az érdekeltek véleményének összegyűjtése és a hatályos pénzügyi szabályok kumulatív hatásának és kölcsönhatásának felmérése. A Bizottság tervei szerint többek között a banki finanszírozást és a kis- és középvállalkozások finanszírozását hátráltató szükségtelen szabályozási korlátok felszámolására, továbbá a bankokra, a derivatívapiacokra, a biztosítási vagyon kezelésére és a hitelminősítő ágazatra vonatkozó szabályok arányosságának fokozására összpontosít. További, részben már javaslatba foglalt intézkedésekkel csökkenti a szükségtelen szabályozási terheket, így a felügyeleti jelentéstételre és a közzétételre vonatkozó követelményeket az uniós pénzügyi ágazatban. A Bizottság célja, hogy egységesebb és előretekintő szabályozást hozzon létre, és kezelje az uniós szabályozási keret inkonzisztens kapcsolódási pontjait és hiányosságait.

Nyilvános konzultáció a szociális jogok európai pilléréről

A Bizottság márciusban előterjesztette a szociális jogok európai pillérének első előzetes tervezetét. Ahogy Juncker elnök az Unió helyzetéről szóló 2015. szeptemberi beszédében megállapította: „Fokoznunk kell a méltányos és valóban páneurópai munkaerőpiac megteremtésére irányuló munkát. (…) Ezen erőfeszítések részeként szeretném, ha létrejönne a szociális jogok európai pillére, amely figyelembe veszi az európai társadalmak és a munka világának változó jellemzőit, és amely iránytűként szolgálhat az euróövezeten belüli megújított konvergencia számára.” 2016. évi beszédében Juncker elnök hangsúlyozta a szociális jogok európai pillére iránti elkötelezettségét, és rámutatott arra, hogy Európa nem fektet kellő hangsúlyt a szociális szempontokra, továbbá a Bizottságnak lendületesen és lelkesen folytatnia kell az ennek megváltoztatását célzó munkát.

A pillér keretében számos alapelv kerül meghatározásra a foglalkoztatáshoz való hozzáférés, a munka­feltételek és a szociális védelem terén, olyan új kihívásokra összpontosítva, mint az idősödés, a globalizáció, a technológiai változások és a gazdasági és monetáris unión belüli szociális eltérések.

2016-ban a Bizottság eszmecserét folytatott a többi uniós intézménnyel és a tagállami hatóságokkal, a szociális partnerekkel, a civil társadalommal, a tudományos szakemberekkel és a polgárokkal e pillér tartalmáról és szerepéről, hogy tovább lehessen lépni a mélyebb és méltányosabb gazdasági és monetáris unió megteremtése felé. Az eszmecsere eredményei beépülnek a 2017 tavaszán közzé­tételre kerülő kezdeményezésbe.

E pillérnek az uniós szociális szabályokra kell épülnie és azokat kell kiegészítenie annak érdekében, hogy számos, a megfelelően működő és méltányos munkaerőpiacok és jóléti rendszerek szempontjából alapvető jelentőségű területen szakpolitikai iránymutatást nyújtson. Létrehozását követően a pillér olyan referenciakeretté válik majd, amely az abban részt vevő tagállamok foglalkoztatási és szociális teljesítményének követésére, a nemzeti szintű reformfolyamatok ösztönzésére irányul, és konkrétabban az euróövezeten belüli megújult konvergenciafolyamat iránytűjeként szolgál.

Újrakezdés a társadalmi párbeszéd jegyében

Júniusban a Bizottság aláírta „A szociális párbeszéd új kezdete” című, az Európai Unió Tanácsának holland elnökségével és az európai ágazatközi szociális partnerekkel (az Európai Szakszervezetek Szövetsége, a BusinessEurope, az Európai Kis- és Középvállalkozások Szövetsége, Állami és Közszolgáltatási Vállalatok Európai Központja) közösen tett nyilatkozatot. A nyilatkozat részét képezi a szociális párbeszéd új kezdetére vonatkozó kezdeményezésnek, amelyet Juncker elnök az európai, tagállami és ágazati szociális partnerek, valamint a többi uniós intézmény részvételével tartott 2015. márciusi magas szintű konferencián jelentett be.

A nyilatkozat hangsúlyozza az uniós foglalkoztatási és szociális döntéshozatal fontos alkotóelemét jelentő uniós szociális párbeszéd alapvető szerepét.

A Bizottság továbbra is bevonja a szociális partnereket az uniós szakpolitika és jogszabályok kialakításába, valamint a gazdasági kormányzás és az európai szemeszter folyamatába. A tagállamok megállapodtak arról, hogy szorosan együttműködnek a szociális partnerekkel a reformok és szakpolitikák megtervezése és végrehajtása során, és tagállami szinten javítják a szociális párbeszédet. A tagállamok kötelezettséget vállaltak továbbá arra, hogy bevonják a tagállami szociális partnereket az európai szemeszter folyamatába, hogy hozzá tudjanak járulni az országspecifikus ajánlások sikeres végrehajtásához.

Az Európa 2020 stratégia, az európai szemeszter és a humántőke

A képzett munkaerő a hosszú távú gazdasági növekedés, a versenyképesség és a munkahelyteremtés egyik fő mozgatórugója. A Bizottság „Az oktatás javítása és korszerűsítése” című közleményében ismételten hangsúlyozta ezt a fontos összefüggést. A globális gazdasági versenyben az Unió az európai humántőke minőségére épít. A hosszú távú fellendülés előfeltétele a munkaerőbe való befektetés kiváló teljesítményű és hatékony oktatási és képzési rendszerek révén. Az Unión belüli magasan képzett munkaerő előmozdítja a kutatás-fejlesztést, és hozzájárul az új ötletek innovatív megoldásokká alakításához. Az oktatási rendszerben szerzett tudás és készségek hozzájárulnak a foglalkoztatás és a stabil jövedelem biztosításához, ezáltal csökkentve a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatát.

Következésképpen az oktatási és képzési rendszerekre irányuló reformok kiemelt prioritást jelentenek a tagállamok többségében, és kitüntetett helyen szerepelnek a 2016. évi európai szemeszterben is. Összesen 21 tagállam kapott az oktatás és képzés területére vonatkozó országspecifikus ajánlást.

A kereskedelem mint a munkahelyek és a növekedés motorja

Az Európai Unió a világ egyik legnyitottabb gazdasága. A nyitott kereskedelem erősíti az uniós gazdaságot, munkahelyeket teremt, szélesebb választékot és jelentősebb vásárlóerőt biztosít fogyasztóként a polgárok számára, valamint javítja a vállalkozások külföldi versenyképességét.

Az EU napi szinten több száz millió EUR értékű árut exportál, és ugyanilyen nagyságrendű importot bonyolít. Az EU a világ legnagyobb feldolgozottáru- és szolgáltatásexportőre, és ő maga mintegy 80 ország számára jelenti a legnagyobb exportpiacot. A 28 tagállam együtt a világ importjának és exportjának 16%-át adja.

Októberben aláírták az EU átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodását Kanadával a brüsszeli EU–Kanada csúcstalálkozón. Az EU eddigi leginkább előremutató és leghaladóbb kereskedelmi megállapodásaként az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás mérföldkőnek számít, amely referenciaként szolgál a jövőbeli megállapodások számára. A valaha megkötött kétoldalú kereskedelmi megállapodások eddigi legambiciózusabb fenntartható fejlődésről, munkaügyről és környezetről szóló fejezeteit tartalmazza. A megállapodás kedvező lesz a nagy és kis exportőrök számára egyaránt, lehetőségeket teremt az uniós és kanadai vállalkozások és munkavállalóik, valamint a fogyasztók számára is.

Ezenkívül az EU számos másik szabadkereskedelmi megállapodásról is tárgyalásokat folytatott. Mindez munkahelyek és növekedés megvalósítását célozza az uniós polgárok és vállalkozások számára. 2016-ban például folytatódtak a Japánnal folytatott tárgyalások, valamint új tárgyalások kezdődtek Indonéziával és Tunéziával, továbbá az EU a környezeti termékekről szóló megállapodásról és szolgáltatáskereskedelmi megállapodásról szóló többoldalú tárgyalásokban is részt vett a Kereskedelmi Világszervezet számos tagjával.

Állandó többoldalú beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer

Az EU arra törekszik, hogy a vállalkozások annak biztos tudatában hajthassanak végre beruházásokat, hogy probléma esetén védelemre számíthatnak. A transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről folytatott tárgyalások során a Bizottság javaslatot tett egy olyan típusú beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszerre, amelyet már belefoglalt a Kanadával és Vietnammal kialakított kereskedelmi megállapodásokba, és amelyek szerepelnek majd a jövőbeli tárgyalásokban. A beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer – a tagállami és nemzetközi bíróságokéval azonos kulcselemekre alapozva – rögzíti a kormányok szabályozáshoz való jogát, és biztosítja az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot.

A szabadkereskedelemnek méltányos kereskedelemnek kell lennie

Az EU meggyőződése szerint a szabadkereskedelemnek méltányosnak kell lennie. Ezért jelentős lépéseket tettek az év folyamán annak érdekében, hogy erőteljes piacvédelmi eszközök jöjjenek létre, amelyek egyenlő versenyfeltételeket teremtenek az uniós termelők számára, és kezelik a tisztességtelen külföldi verseny okozta károkat, amely több ezer munkahely megszűnéséhez vezetett, például az acéliparban.

A Bizottság a lehető legnagyobb mértékben kihasználta ezeket az eszközöket, minden korábbinál nagyobb számú dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedést alkalmazva – 41-et acéltermékek, közülük 18 esetben kínai származású termékek vonatkozásában.

Évekig húzódó patthelyzetet megtörve a Tanács végül megegyezett tárgyalási álláspontjáról az EU piacvédelmi eszközeinek korszerűsítésére irányuló javaslattal kapcsolatban, mellyel lehetővé vált, hogy a Parlament és a Bizottság megkezdje a tárgyalások végső szakaszát. Ez a Bizottság által benyújtott javaslat átláthatóbbá tenné az EU piacvédelmi eszközeit, gyorsabb eljárásokat és hatékonyabb végrehajtást tartalmazna, és bizonyos esetekben magasabb vámokat vetne ki.

Ugyanezen a területen egy másik javaslatot is benyújtottak az olyan országokból származó import dömpingjének számítására vonatkozó új módszerről, amelyekben jelentős a piaci torzulás, vagy amelyekben az állam széles körű hatást gyakorol a gazdaságra. A cél annak biztosítása, hogy az EU piacvédelmi eszközei képesek legyenek megbirkózni a nemzetközi kereskedelem jelenlegi realitásaival, miközben teljes mértékben tiszteletben tartják az EU-nak a Kereskedelmi Világszervezet keretében fennálló nemzetközi kötelezettségeit.

Az EU Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásainak eredményei

Jobb hozzáférés az Egyesült Államok piacához

2016 folyamán az EU továbbra is azzal a céllal tárgyalt, hogy a vámok és az egyéb kereskedelmi akadályok felszámolása, valamint az új területeken kiaknázható további kereskedelmi és beruházási lehetőségek előmozdítása révén jobban hozzáférhessenek az uniós cégek az Egyesült Államok piacához. Ez valamennyi vállalkozásra érvényes lenne, nagyokra és kicsikre egyaránt.

A transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség segítene új munkahelyeket létrehozni, előmozdítani a növekedést, csökkenteni az árakat és nagyobb áru- és szolgáltatásválasztékot biztosítani a polgárok számára. Emellett fenntartaná az EU meglévő magas szintű normáit és védelmét. A partnerség abban is segítené az EU-t és az USA-t, hogy megvédjék és megerősítsék közös értékeiket, mint például a demokráciát és a jogállamiságot.

A partnerség révén az uniós vállalkozások többet exportálhatnának az Egyesült Államokba, valamint többet importálhatnának a végtermékeik előállításához szükséges árukból vagy szolgáltatásokból. A szolgáltatások az uniós gazdaság majdnem háromnegyedét teszik ki, az uniós vállalkozások azonban továbbra is akadályokba ütköznek, amikor szolgáltatásaikat az Egyesült Államok piacán próbálják értékesíteni. Az Eurostat szerint az EU mezőgazdasági exportjának 15%-a (elsősorban a magas hozzáadott értékkel bíró termékek köréből) az Egyesült Államokba irányul. Az EU szeretné, ha a partnerség lehetővé tenné ezen export további fokozását. A partnerség keretében az EU azt is el akarja érni, hogy az európai vállalkozások az amerikai cégekre vonatkozókkal azonos feltételekkel indulhassanak az Egyesült Államok közbeszerzési eljárásain.

Szabályozási együttműködés – a bürokrácia és a költségek csökkentése kiskapuk nélkül

Az EU új távlatokat kívánt nyitni a kereskedelmi megállapodás tekintetében azáltal, hogy a jelenleginél jóval szorosabb együttműködést szorgalmazott az EU és az Egyesült Államok szabályozó szervei között. Az Egyesült Államokba való exportáláshoz az uniós vállalkozásoknak Washington szabályait kell követniük és az ottani normáknak kell megfelelniük. E szabályok és normák gyakran azonos biztonsági vagy minőségi szintet garantálnak, ugyanakkor eltérő technikai részleteket határoznak meg; például az Atlanti-óceán két partján eltérő színű elektromos vezetékeket, illetve különböző típusú aljzatokat és konnektorokat alkalmaznak. Bizonyos esetekben a műszaki előírásokra vonatkozó ellen­őrzések fölöslegesen megismétlik a tengerentúlon már elvégzett ellenőrzéseket. Mindez költséges lehet, különösen a kisebb vállalkozások és fogyasztók számára. A szabályozási együttműködés csökkentheti ezeket a költségeket – miközben fenntartaná a lakosság és a környezet védelmének szigorú uniós szintjét.

Az exportot, az importot és a beruházásokat egyszerűbbé és méltányosabbá tevő kereskedelmi szabályok

Az EU folytatta erőfeszítéseit olyan új vagy továbbfejlesztett kereskedelmi szabályok meghatározása érdekében, amelyek célja, hogy valamennyi uniós vállalkozás teljes mértékben részesülhessen a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség előnyeiből.

A megállapodással az EU a következőket szeretné elérni:

• a partnerség előnyeiből való részesedés biztosítása a kisebb vállalkozások számára is;
• a szabad és tisztességes verseny ösztönzése, többek között olyan szabályokkal, amelyek megakadályozzák, hogy a vállalkozások egymással összejátszva rögzítsék az árakat, vagy visszaéljenek piaci erejükkel, valamint az állami tulajdonban lévő vállalkozásokkal és a támogatásokkal kapcsolatos rendelkezésekkel;
• annak elősegítése, hogy a vállalkozások időt és pénzt takaríthassanak meg a vámokkal kapcsolatos papírmunkán;
• annak lehetővé tétele, hogy a vállalkozások hozzáférjenek a számukra szükséges fenntartható energiaforrásokhoz és nyersanyagokhoz;
• az uniós vállalkozások szellemi tulajdonának védelme;
• annak biztosítása, hogy a fenntartható fejlődés központi szerepet kapjon a megállapodásban.

A partnerség keretében – az összes többi kereskedelmi megállapodásához hasonlóan – az EU védeni fogja a közüzemi szolgáltatásokat a kormányzat valamennyi szintjén, így helyi szinten is. A partnerség nem követeli meg az országoktól, hogy nemzeti vagy helyi szinten liberalizálják, kevésbé szabályozottá tegyék vagy privatizálják állami szolgáltatásaikat. Idetartozik a közegészségügy, az állami oktatás, a tömegközlekedés, valamint a víz gyűjtése, tisztítása, elosztása és igazgatása.

Az EU Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásai

A Bizottság az EU összes tagállamának kormánya által elfogadott megbízatás alapján tárgyalt a transzatlanti kereskedelmi és beruházási megállapodásról. A tárgyalások 2013 júniusában kezdődtek. 2016-ban négy tárgyalási fordulóra került sor. A tárgyalások intenzívebbé válásával Cecilia Malmström kereskedelmi biztos az év folyamán kilencszer találkozott amerikai kollégájával, Michael Fromannel. Számos területen folytatódott az előrelépés. Az EU azonban kezdettől fogva egyértelművé tette, hogy fontosabb jó megállapodást kötni, mint egyszerűen csak a lehető leggyorsabban lezárni a tárgyalásokat.

E célra létrehozott honlapján a Bizottság folyamatosan közzétette az EU szövegjavaslatait – az EU első jogi szövegjavaslatait a partnerség témáiban – olyan területeken, mint például a szolgáltatások és a szabályozási együttműködés. A Bizottság az egyes tárgyalási fordulókról is részletes jelentéseket tett közzé honlapján. Emellett a Bizottság több tucat dokumentumot tett közzé a partnerségről, közülük többet az EU összes hivatalos nyelvén. Ezek között a megállapodás céljait és esetleges tartalmát közérthetően megfogalmazó brosúrák is szerepeltek. A Bizottság e közzétételeket a tárgyalással párhuzamosan végig folytatta, így a megbeszélések az uniós kereskedelmi megállapodások eddigi történetében a legátláthatóbb módon zajlottak.

A kereskedelmi megállapodásokra irányuló tárgyalások szokásos módjának megfelelően a Bizottság a Tanács Kereskedelempolitikai Bizottsága heti üléseinek keretében tájékoztatta a tagállamok kormányait a tárgyalások előrehaladásáról. A Bizottság az Európai Parlament – különösen annak Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága – számára is naprakész információkat nyújtott a tárgyalásokról. Cecilia Malmström kereskedelmi biztos és a partnerségen dolgozó tárgyalók is megjelentek a Parlament és annak bizottságai előtt. A tagállamok és az Európai Parlament képviselői – a velük közösen kialakított gyakorlatnak megfelelően – hozzáférhettek a partnerség tárgyalási dokumentumaihoz.

Így a tárgyalások során végig biztosított volt a demokratikus felügyelet. Ez azt is jelentette, hogy a tagállami kormányok és az Európai Parlament közvetlenül megválasztott képviselői egyaránt teljes körű tájékoztatást kaptak a tárgyalások aktuális állásáról és az EU tárgyalási álláspontjairól. Az Európai Parlament továbbra is szoros figyelemmel követte a tárgyalásokat.

A Bizottság különösen tevékeny szerepet vállalt a javasolt megállapodásról nyújtott nyilvános tájékoztatásban és az EU ezekkel kapcsolatos céljainak kifejtésében. Emellett a partnerség állítólagos kedvezőtlen hatásaival kapcsolatos aggodalmakra is választ adott. A Bizottság különösen annak biztosítására tett jelentős erőfeszítéseket, hogy valamennyi érdekelt fél közvetlen kapcsolatba léphessen a tárgyalókkal, valamint hogy online közzétegye a tárgyalásokkal kapcsolatos információkat. Az EU és az USA tárgyalói minden tárgyalási forduló során több száz, érdekek széles körét képviselő érdekelt fél részvételével tartottak közös találkozókat. A Bizottság a közösségi média útján tájékoztatta a polgárokat, többek közt egy konkrétan e célra létrehozott Twitter-fiókon keresztül, melynek 2016 végén több mint 26 500 követője volt.

A tárgyalások során a Bizottság továbbra is egy tanácsadó csoportra támaszkodott, amelyet azért hozott létre, hogy további szakmai tanáccsal lássa el az uniós tárgyalókat. E csoport tagjait környezetvédelmi, egészségügyi, fogyasztóügyi és munkavállalói érdekeket, valamint különböző üzleti ágazatokat képviselő férfiak és nők alkotják.

A tárgyalások után

Amint majd megállapodás születik a szövegről, a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség javasolt szövegét online közzéteszik. Ezt követően nyújtják majd be megerősítésre a vonatkozó eljárások útján.

A biztonsági veszélyek kezelése az EU-ban

Az EU 2016-ban számos kezdeményezést indított azzal a céllal, hogy elősegítse a terrorizmusveszély elleni fellépést az Unió határain belül és kívül.

Decemberben az Európai Parlament és a Tanács között politikai megállapodás jött létre a Bizottság arra irányuló javaslatáról, hogy az uniós polgárokat a külső határok átlépésekor ellenőrizzék a vonatkozó adatbázisok alapján. A nem uniós állampolgárok szisztematikus ellenőrzése eddig is kötelező volt.

Januárban, az Europol hágai székhelyén megkezdte működését a Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központja. A központ fő célja az operatív együttműködés hatékonyságának fokozása és a biztonsági információk tagállamok közötti cseréjének javítása. A Bizottság továbbá elfogadta a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló cselekvési tervet, amely a terroristák bevételi forrásainak elvágását és pénzügyi tevékenységeik alapján történő felkutatását célozza. Decemberben a Bizottság intézkedéscsomagot fogadott el az EU arra irányuló képességének megerősítésére, hogy felvegye a küzdelmet a terrorizmus és a szervezett bűnözés ellen. A Bizottság által benyújtott javaslatok kiegészítik és megerősítik a pénzmosásra, a jogellenes pénzforgalomra, valamint a vagyoni eszközök befagyasztását és elkobzását elrendelő határozatok kölcsönös elismerésére vonatkozó uniós jogi keretet.

A pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló irányelv 2015-ös elfogadását követően a Bizottság fokozta a tagállamoknak az irányelv nemzeti jogba való hatékonyabb átültetéséhez nyújtott támogatását. Júliusban a Bizottság új javaslatot fogadott el a pénzmosás elleni irányelv módosítására azzal a céllal, hogy a 2015-ben és 2016-ban elkövetett terrortámadásokat követően, valamint a panamai dokumentumokban foglalt információk feltárása nyomán tovább erősítése az uniós jogi keretet. A Bizottság továbbá fokozta a tagállamoknak a pénzmosás elleni negyedik irányelv hatékonyabb átültetéséhez nyújtott támogatást, és nagyobb hatáskört biztosított a tagállamok számára a terrorizmus elleni küzdelem terén. Júliusban a Bizottság elfogadta az azon harmadik országokat tartalmazó jegyzéket, amelyek stratégiai hiányosságokkal küzdenek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos szabályozás tekintetében.

További fontos, elsőbbséget élvező feladat volt az információcsere javítása, különösen a bűnüldözési célokat szem előtt tartva. A Bizottság kiemelt jelentőséget tulajdonít a meglévő prümi keret végre­hajtásának (információcserét biztosító eszköz, amely lehetővé teszi a DNS-profilok, az ujjnyomat­adatok és a gépjárművek regisztrációs adatainak automatizált összehasonlítását), és javaslatot tett a büntető­jogi felelősséget megállapító ítéletekre vonatkozó információcsere javítására az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer révén.

Júliusban elfogadásra került az utasnyilvántartási adatállományról szóló uniós irányelv. Az irányelv értelmében a légi fuvarozók kötelesek továbbítani a nemzetközi légi járatok utasainak adatait az érkezés vagy indulás szerinti tagállamok részére. Az adatokat elemzik, majd felhasználják a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni küzdelemben. A Bizottság megkezdte az együttműködést a tagállamokkal a gyors végrehajtás biztosítása érdekében.

A felülvizsgált Europol-rendelet végleges elfogadására 2016 őszén került sor. Ez tovább növeli az Europol elszámoltathatóságát, eredményességét és hatékonyságát, valamint biztosítja az Europol tevékenységeinek felügyeletét, amelyet az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek közösen látnak el.

A decemberben tartott Európai Uniós Internetfórum keretet biztosított az iparág és a bűnüldöző hatóságok erőfeszítéseinek egyesítéséhez az online terrorista tartalmak kezelése terén, emellett pedig a civil társadalmat is bevonta a hatékonyabb alternatív narratívák és propagandaellenes üzenetek kidolgozásába. Az Europol keretei között működő, szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egység az online terrorista anyagok volumenének csökkentéséhez nyújt segítséget.

Az uniós radikalizálódástudatossági hálózat kiválósági központja azzal a céllal jött létre, hogy megerősítse a szakembereknek nyújtott támogatást, és testreszabottan segítse a tagállamokat és az Unión kívüli országokat.

Szeptemberben a Bizottság közleményt fogadott el „Fokozott biztonság a mobilitás korában” címmel. Novemberben a Bizottság javaslatot tett az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer létre­hozására, amely segítségével megállapítható, hogy beutazhatnak-e a vízummentességre jogosult harmadik országbeli állampolgárok a schengeni térségbe, és hogy ez az utazás felvet-e biztonsági vagy migrációs kockázatot. E rendszer hozzá fog járulni az Unió külső határainak hatékonyabb igazgatásához, és javítani fogja a belső biztonságot, miközben megkönnyíti majd a schengeni határok jogszerű átlépését.

A kisebbségek védelme és az egyre növekvő rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelem érdekében az Európai Bizottság, a Facebook, a Twitter, a YouTube és a Microsoft 2016 májusában megállapodott a jogellenes online gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés új magatartási kódexéről.

A Bizottság áprilisban hozzálátott a hatékony biztonsági unióval kapcsolatos munkának, ezzel eleget téve a transznacionális fenyegetésekre vonatkozó közös megközelítés iránti igénynek. Decemberben a Bizottság ismertette a biztonsági unióról szóló harmadik eredményjelentését, amelyben körvonalazza a terrorizmust fenntartó finanszírozási források felszámolása felé fontos lépést jelentő, terrorizmusfinanszírozás elleni új csomagot. A jelentés emellett üdvözli egy sor olyan javaslat elfogadását, amelynek célja a Schengeni Információs Rendszer eredményességének és hatékonyságának megerősítése. A jelentés hangsúlyozza a terrorizmussal és a szervezett bűnözéssel szembeni fellépést, illetve a határaink biztonságának megerősítését célzó kulcsfontosságú uniós jogalkotási kezdeményezések terén elért lényeges előrelépést. Az Európai Parlament és a Tanács politikai megállapodásra jutott a terrorizmus elleni küzdelemről szóló irányelvről, a tűzfegyverekről szóló irányelv felülvizsgálatáról, valamint a Schengeni határellenőrzési kódex azzal a céllal történő felülvizsgálatáról, hogy lehetővé váljon az uniós polgárok szisztematikus ellenőrzése.

A jogállamiság védelme

Az év során a Bizottság folytatta arra irányuló erőfeszítéseit, hogy előmozdítsa és fenntartsa a jogállamiság tiszteletben tartását az Európai Unióban.

A Bizottság továbbra is arra ösztönözte a tagállamokat, hogy javítsák nemzeti igazságszolgáltatási rendszereik minőségét, függetlenségét és hatékonyságát, mivel a hatékony igazságszolgáltatási rendszerek támogatják a gazdasági növekedést és védik az alapvető jogokat. A Bizottság elfogadta a 2016-os uniós igazságügyi eredménytáblát, amely azt mutatta, hogy bizonyos tagállamok változatlanul nagy kihívásokkal szembesülnek ezen a területen.

Július folyamán a Bizottság ajánlást fogadott el a jogállamiság lengyelországi helyzetéről, amely felvázolta a Bizottság által aggályosnak tartott kérdéseket, és ajánlásokat tartalmazott ezek megoldására. A Bizottság – feltételezve, hogy Lengyelországban a jogállamiság rendszerszintű fenyegetésnek van kitéve – értékelte az általános helyzetet, és arra a következtetésre jutott, hogy számos fontos ügy továbbra is jelentős aggodalomra ad okot a lengyelországi jogállamiság terén. A Bizottság decemberben további konkrét ajánlásokat fogalmazott meg a lengyel hatóságok számára a feltárt problémák lehetséges megoldásáról.

Büntető igazságszolgáltatás

Az eljárási jogok és az igazságügyi együttműködés javítása

Az Európai Parlament és a Tanács három új irányelvet fogadott el a gyanúsítottak és vádlottak eljárási jogairól:

• a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelmének és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről szóló irányelvet;
• a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló irányelvet;
• a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről szóló irányelvet.

A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés vonatkozásában az EU arra a következtetésre jutott, hogy – az együttműködés javítására és gyorsítására irányuló fellépések érdekében – felülvizsgálja az Egyesült Államokkal 2010-ben megkötött, kölcsönös jogsegélyről szóló megállapodást.

Végezetül, a tagállamok megállapodtak, hogy a büntető igazságszolgáltatás virtuális téren belüli hatékonyságának javításáról szóló, júniusban elfogadott tanácsi következtetések alapján megkezdik a nyomozások során a digitális bizonyítékokhoz való hozzáférés javítására irányuló munkát.

Polgári igazságszolgáltatás

A család- és polgári jog egyszerűsítése

2016-ban az EU jogszabályt fogadott el, amely megkönnyíti a nemzetközi párok számára vagyonuk kezelését, illetve válás vagy haláleset esetén annak megosztását.

Az EU emellett jogszabályt fogadott el meghatározott közokiratok tagállamok közötti szabad mozgásának egyszerűsítéséről. Többé nem lesz szükség az apostille tanúsítványra az olyan közokiratok esetében, mint például a születési anyakönyvi kivonat, és egyszerűbbé válik a hiteles másolatok és fordítások beszerzésének folyamata is.

A Bizottság javaslatot tett azon uniós szabályok módosítására, amelyek a gyermekek védelmét szolgálják a szülői felelősséggel kapcsolatos határokon átnyúló jogvitákban, a felügyeleti és láthatási joggal, valamint a gyermek jogellenes elvitelével összefüggésben. Az új szabályok felgyorsítják majd a bírósági és a közigazgatási eljárásokat, és garanciát jelentenek arra, hogy a gyermek érdekét minden körülmények között figyelembe vegyék.

A Bizottság emellett jogalkotási javaslatot nyújtott be a korai szerkezetátalakítás és a második esély, illetve más, fizetésképtelenséggel kapcsolatos ügyek vonatkozásában. A kezdeményezés a nemzeti rendszerekre építve a szabad tőkeáramlást hátráltató legfőbb akadályok kezelését célozza.

A vállalatirányítási szabályok javítása

2016-ban az Európai Parlament és a Tanács közötti, a részvényesi jogokról szóló irányelv felülvizsgálatáról folytatott tárgyalások politikai megállapodást eredményeztek, amely még a két intézmény hivatalos jóváhagyására vár.

A hitelintézetek és befektetési vállalkozások tekintetében a Bizottság értékelte a tőkekövetelményekről szóló irányelvben meghatározott, javadalmazásra vonatkozó szabályokat, és ennek alapján célirányos módosítást fogadott el az arányosság elvével kapcsolatos megfontolások figyelembevétele érdekében.

Alapvető jogok és az igazságszolgáltatási rendszer

Az uniós alapvető jogok előmozdítása

A Bizottság májusban közzétette az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazásáról szóló 2015. évi jelentését, amely összefoglalja, hogy a Bizottság miként vette figyelembe és mozdította elő az alapvető jogokat szakpolitikai és jogalkotási munkája során.

A jelentés középpontjában az első alkalommal megrendezett Éves Alapjogi Kollokvium állt, amely a következő címet viselte: „Tolerancia és tisztelet: az antiszemita és muszlimellenes gyűlölet megakadályozása és leküzdése Európában”. A kollokvium eredményeként egy sor konkrét fellépést határoztak meg a rasszizmus, az idegengyűlölet, a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények leküzdése, valamint a tolerancia, a sokféleség és a megkülönböztetésmentesség előmozdítása területén.

A második Éves Alapjogi Kollokviumot követően, melynek központi témája a médiapluralizmus és a demokrácia volt, a Bizottság további intézkedéseket határozott meg, amelyek biztosítják a média politikai befolyásoltsággal szembeni védelmét és pénzügyi függetlenségét, ezáltal előmozdítva a gyűlöletbeszédnek és fenyegetéseknek kitett újságírók védelmét, valamint a tagállami véleménynyilvánítás szabadságának nyomon követését.

Az adatvédelem javítása

A 2016 áprilisában elfogadott adatvédelmi reformcsomag 2018-ban válik alkalmazandóvá. Az általános adatvédelmi rendelet elengedhetetlen lépés afelé, hogy megerősítsük a polgárok alapvető jogait a digitális korban, valamint a vállalkozásokra vonatkozó szabályok egyszerűsítése révén megkönnyítsük az üzleti tevékenységet a digitális egységes piacon. Az egységes jogszabály emellett megszünteti a jelenlegi széttagoltságot és a költséges adminisztratív terheket, ami megtakarításokat eredményez a vállalkozások számára. Ezenfelül a rendőrségi és a büntető igazságszolgáltatási ágazatra vonatkozó adatvédelmi irányelv biztosítani fogja az egységesen magas szintű adatvédelmet, megkönnyítve ezáltal az információcserét és az együttműködést a tagállami rendőrségi és igazságügyi hatóságok között.

Az uniós polgárok személyes adatainak védelme az amerikai bűnüldöző hatóságok számára való adattovábbítás során

Júniusban aláírták az EU és az Egyesült Államok közötti adatvédelmi keretmegállapodást, amely magas elvárásokat támaszt a bűnüldöző hatóságok által továbbított személyes adatok védelme tekintetében. Az Európai Parlament hozzájárulását adta a megállapodás decemberi megkötéséhez.

Az EU–USA közötti adattovábbítás biztonságosabbá tétele

Júliusban a Bizottság határozatot fogadott el az EU–USA adatvédelmi pajzs életbeléptetéséről, lehetővé téve a személyes adatoknak az EU-ból az Egyesült Államokban működő vállalatok számára történő biztonságos továbbítását. Az adatvédelmi pajzs szigorú kötelezettségeket ró a vállalatokra az adatkezelés vonatkozásában, egyértelmű biztosítékokat és átláthatósági követelményeket határoz meg az amerikai kormányzati hozzáférés tekintetében, biztosítja az egyének jogainak hatékony védelmét, és bevezet egy évenkénti közös felülvizsgálati mechanizmust.

Fogyasztói jogok

A fogyasztóvédelmi szabályok fokozottabb tiszteletben tartása az online világban

A Bizottság javasolta a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet felülvizsgálatát annak érdekében, hogy az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok érvényesítése lépést tartson az internet világával. Az Európai Fogyasztói Központok rendszeresen tájékoztatják a jogérvényesítéssel foglalkozó hatóságokat a fogyasztók számára kulcsfontosságú kérdésekről.

A 2016-os EU–Kína–USA háromoldalú termékbiztonsági csúcstalálkozón a hatóságok megállapodtak termékbiztonsági együttműködésük szorosabbra fűzéséről, különösen az online értékesített termékek vonatkozásában.

Új online eszköz a vitás kérdések rendezésére

2016-ban a Bizottság elindította az online vitarendezési platformot, amely megkönnyíti az uniós fogyasztók és kereskedők közötti, az internetes vásárlásokkal kapcsolatos viták online, peren kívüli rendezését.

Az uniós fogyasztók biztonságának megőrzése

A nem élelmiszer jellegű termékek riasztási rendszere lehetővé teszi a piacon talált veszélyes termékekkel, valamint a veszélyes termékek fogyasztókhoz való eljutásának megakadályozására hozott intézkedésekkel kapcsolatos információk uniós szintű, gyors cseréjét. 2016-ban 2126 esetben továbbítottak veszélyes termékekre vonatkozó riasztást a rendszerben részt vevő 31 európai nemzeti hatóság, valamint az Európai Bizottság számára. Ez kismértékű növekedést jelent a 2015-ben rögzített 2072 riasztáshoz képest. E riasztások elsősorban a sérüléskockázattal járó termékeket (például gépjárműveket) és a vegyi kockázatot jelentő termékeket (például a ftalátokat tartalmazó játékokat) érintették.

A fogyasztók védelme a megtévesztő és agresszív kereskedelmi gyakorlatokkal szemben

Annak érdekében, hogy a nemzeti végrehajtó hatóságok a megfelelő eszközökkel felvértezve hatékonyabb védelmet tudjanak biztosítani a fogyasztóknak mind az online, mind az offline világban, a Bizottság elfogadta a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv alkalmazására vonatkozó 2009. évi iránymutatás frissített változatát. A dokumentum célja az irányelv alkalmazásának egyszerűsítése.

Nemek közötti egyenlőség

A nemek közti egyenlőség előmozdítása

2015 decemberében a Bizottság közzétette a „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért” című dokumentumát, amely a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó bizottsági politika alapját képezi a 2019-ig tartó időszakban. 2016 júniusában a Tanács következtetéseket fogadott el a Bizottság stratégiai szerepvállalásáról.

Márciusban a Bizottság javasolta továbbá az EU csatlakozását az Európa Tanácsnak a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezményéhez, amely jogilag kötelező érvényű előírásokat határoz meg az erőszak megelőzése, az áldozatok védelme és az elkövetők megbüntetése terén.

A nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos intézkedések feltérképezése

A nemek közötti egyenlőségről szóló, 2015. évi jelentés némi előrehaladást mutat a foglalkoztatás és a döntéshozatal terén. Mindazonáltal a fizetéseket és a nyugdíjakat illetően továbbra is jelentős a nemek közötti szakadék.

A Bizottság elkötelezett a munka és a családi élet összeegyeztetésével kapcsolatos kihívások kezelése iránt. A családi élet és a szakmai tevékenység közötti kedvezőbb egyensúly ösztönzőleg hat majd a gondozási feladatok nők és férfiak közötti jobb megosztására, erősíti a nemek közötti egyenlőséget, csökkenti a bérek és a nyugdíjak terén fennálló különbségeket, kezeli az EU előtt álló demográfiai kihívásokat, és lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy teljes mértékben kiaknázzák a rendelkezésre álló szakértelmet.

2016-ban a Bizottság pénzügyi támogatást biztosított a nemzeti hatóságok által végrehajtandó, a nőkkel szembeni erőszak megelőzésére és leküzdésére irányuló figyelemfelkeltő és oktatási tevékenységekhez.

A megkülönböztetés elleni küzdelem

A Bizottság megkezdte a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális személyek egyenlőségét előmozdító intézkedéseket tartalmazó lista végrehajtását, ideértve az olyan területeket érintő fellépéseket is, mint a megkülönböztetésmentesség, az oktatás, az egészségügy, a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd.

A 2016-os évi romaügyi jelentés komoly problémákat tárt fel, mint például a lakhatási és oktatási szegregációt és a romák erőszakos kilakoltatását.

A fogyatékossággal élő személyek jogai

Az Európai Unióban körülbelül 80 millióan élnek bizonyos fokú fogyatékossággal. Az Európai Parlament és a Tanács 2016-ban kezdett tárgyalni az európai akadálymentesítési intézkedéscsomagról, amelynek elfogadása javítaná a mindennapi életben használt termékek és szolgáltatások, így például a mobiltelefonok, a közlekedés és a banki szolgáltatások akadálymentességét. Októberben az Európai Parlament és a Tanács hivatalosan is elfogadta az első uniós szintű szabályokat a közszektorbeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak a vakok, siketek és nagyothallók számára történő hozzáférhetővé tételéről. A közszektorbeli szervezetek az állami, regionális és helyi hatóságokat, valamint a közjogi szerveket, például az állami kórházakat, egyetemeket és könyvtárakat foglalják magukban. A szeptemberi szerzői jogi csomag részeként a Bizottság jogalkotási javaslatot terjesztett elő a marrákesi szerződés végrehajtására annak érdekében, hogy megkönnyítse a megjelent művekhez való hozzáférést a vak, látássérült vagy a nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyek számára.

A fogyatékossággal élők tagállamok közötti könnyebb utazása érdekében az EU elindította az európai fogyatékossági igazolvány kezdeményezést. Az igazolvány egyenlő hozzáférést biztosít bizonyos szolgáltatásokhoz, főként a kultúra, a szabadidő, a sport és a közlekedés terén, és egy kölcsönös elismerési rendszerre épül.

Az emberkereskedelem kezelése

Májusban a Bizottság ismertette az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló első eredményjelentését. Ez alapvető fontosságú a nyomozások és büntetőeljárások számának növelése, az áldozatok korai azonosítására és védelmére szolgáló megfelelő mechanizmusok létrehozása és az emberkereskedelem megakadályozására irányuló intézkedések fokozása érdekében.

A Bizottság – összhangban az uniós jogi és szakpolitikai keret követelményeivel – tanulmányt tett közzé az emberkereskedelem nemi dimenziójáról.

A Bizottság elmélyíti az emberkereskedelem nemi dimenzióira vonatkozó ismereteket, beleértve az emberkereskedelem különböző formáinak a nemi hovatartozással összefüggő következményeit, a férfiak és a nők viktimizációjának valószínűsége közötti különbségeket, valamint ennek hatásait. A program konkrét célkitűzései és feladatai a következők kezelését szolgálják: a sebezhetőség, a toborzás és a viktimizáció nemi dimenziója; az emberkereskedőkkel és a keresletet teremtőkkel kapcsolatos, a nemi hovatartozáshoz kötődő kérdések; az emberkereskedelemre adott jogi és szakpolitikai válaszok nemi szempontú vizsgálata.

Európai migrációs stratégia

2016 folyamán az Európai Bizottság további lépéseket tett az európai migrációs stratégia jegyében, és intézkedéseket terjesztett elő az aktuális migrációs és menekültügyi válság azonnali kihívásainak kezelése érdekében. Emellett arra is törekedett, hogy az EU-t felvértezze a migrációkezelés közép- és hosszú távú javításához szükséges eszközökkel az irreguláris migráció, a határigazgatás, a menekült­ügy és a jogszerű migráció területén.

Védelem biztosítása a nemzetközi védelemre szorulók számára

Áprilisban a Bizottság közleményt adott ki, amelyben felvázolta az EU meglévő migrációs és menekültügyi szabályainak reformjára vonatkozó lehetőségeket.

Az ennek nyomán kapott visszajelzéseket figyelembe véve a Bizottság májusban bemutatta a közös európai menekültügyi rendszer egyik részterületének reformjára irányuló első javaslatcsomagot: az új szabályok a menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállamot meghatározó dublini rendszer megreformálását célozzák. Ezzel egyidejűleg a Bizottság javaslatot tett az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal átalakítására egy önálló európai uniós menekültügyi ügynökséggé, amely előmozdítaná a közös európai menekültügyi rendszer végrehajtását és működését.

Júliusban a Bizottság előterjesztette az uniós menekültügyi rendszert képező fennmaradó három jogszabály felülvizsgálatára irányuló javaslatokat tartalmazó második csomagot, így teljessé vált a közös európai menekültügyi rendszer javasolt átalakítása. A reformok egyszerűbbé, egyértelműbbé és rövidebbé teszik a menekültügyi eljárást, így méltányosabbá és hatékonyabbá válik a menedékjog iránti kérelmek kezelésére vonatkozó uniós eljárás – az EU a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévőkkel nagylelkűen, a rendszerrel visszaélni próbálókkal viszont szigorúan bánik. A reformok egyúttal lehetővé teszik a ténylegesen nemzetközi védelemre szoruló személyek gyors azonosítását, és védelmet biztosítanak számukra mindaddig, amíg arra szükségük van, továbbá megteremtik az uniós védelemre nem jogosult személyek kiutasítására vonatkozó képességet. A reformok emellett gondoskodnak arról, hogy a menedékkérők tekintetében – bármikor is érkezzenek – azonos, a méltóságteljes befogadást garantáló normák érvényesüljenek.

Decemberben a Bizottság elfogadta a Dublini Rendeletben foglalt uniós menekültügyi normák teljes körű végrehajtása érdekében Görögország által foganatosítandó különleges intézkedésekről szóló negyedik ajánlást. Az ajánlásban megjegyezte, hogy Görögország a nehéz helyzet ellenére jelentős előrelépéseket tett a megfelelően működő menekültügyi rendszerhez elengedhetetlen intézményi és jogi struktúrák megteremtése terén, és jó esély van arra, hogy a közeljövőben sikerül teljes körűvé tenni a görög menekültügyi rendszer működését. A Bizottság ennek tükrében javasolta, hogy a Görögországba irányuló, Dublini Rendelet szerinti átadások 2017. március 15-től fokozatosan induljanak újra, az egyes kérelmezőknek nyújtott egyéni biztosítékok alapján, és a kiszolgáltatott csoportokba tartozó migránsok kivételével. A cél az áthelyezési erőfeszítések ösztönzése és a dublini rendszer teljes körű működésének helyreállítása, ami a schengeni térség rendes működéséhez való visszatérés kulcsfontosságú tényezője, és a rendszer jövőbeli reformja szempontjából is nagy jelentőséggel bír.

Áthelyezés és áttelepítés

Márciusban és októberben az Európai Tanács felszólított az áthelyezés végrehajtásának felgyorsítására a Görögországra és Olaszországra nehezedő hatalmas nyomás enyhítése érdekében.

A 2015-ben létrehozott ideiglenes szükséghelyzeti áthelyezési mechanizmus keretében a tagállamok vállalták, hogy 2017 szeptemberéig 98 255 személyt helyeznek át Olaszországból és Görögországból. A tagállamok 2015-ben abban is megállapodtak, hogy több mint 22 000, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyt áttelepítenek az Európai Unión kívülről.

2016 végéig 9602 menekültet helyeztek át – 7198 főt Görögországból és 2404 főt Olaszországból – a mechanizmusban részt vevő 24 államba. Emellett az áttelepítés révén december elejéig 21 áttelepítési célország 13 887 személy számára biztosította az Unióba való biztonságos és legális eljutás lehetőségét.

Márciusban az Európai Tanács tagjai és a törökországi partnerek arról állapodtak meg, hogy felszámolják a Törökországból az EU-ba irányuló irreguláris migrációt, és alternatívaként biztosítják a menekültek Európai Unióba történő áttelepítésének legális lehetőségét. Elfogadták az EU–Törökország nyilatkozatot, amelyben a felek egyebek mellett bejelentették, hogy a Törökországból a görög szigetekre átkelő valamennyi új irreguláris migránst és menedékkérőt visszaküldik Törökországba a menedékjog iránti kérelmük nemzetközi és uniós jog szerinti egyéni elbírálását követően, abból kiindulva, hogy Törökországban védelemben részesülnének. Ezen túlmenően a görög szigetekről Törökországba visszatérő minden szíriai állampolgárért cserébe egy másik szíriait Törökországból közvetlenül az EU-ba telepítenek át. E rendelkezés értelmében év végéig 2672 szíriai menekültet telepítettek át Törökországból.

Szeptemberben a Bizottság arról számolt be, hogy lényegesen visszaesett a szabálytalanul átkelő, illetve az Égei-tengeren életüket vesztő emberek száma. Június óta átlagosan 80 a napi érkezések száma, míg 2015 októberében egyetlen nap leforgása alatt több mint 10 000 személy érkezett.

A Bizottság együttműködött Görögországgal és Olaszországgal az áthelyezés előmozdításához szükséges eljárások kidolgozása érdekében – ezek közé tartozik az áthelyezésre jelölt személyek megfelelő biztonsági ellenőrzése, ami az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az Europol támogatásával valósul meg. Valamennyi uniós tagállam, az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosa, a Nemzetközi Migrációs Szervezet és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2016 júniusában áthelyezésről szóló jegyzőkönyvet hagyott jóvá mind Görögország, mind Olaszország tekintetében.

Visszatérés és visszafogadás

A közös európai menekültügyi rendszer reformcsomagjának részeként a Bizottság javaslatot tett a menedékkérők és a határt szabálytalanul átlépők azonosítását szolgáló uniós ujjnyomat-adatbázis megerősítésére. A javaslat értelmében a tagállamok olyan harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek adatait is tárolhatnák és kereshetnék, akik nem kérelmeztek nemzetközi védelmet, és kiderült, hogy szabálytalanul tartózkodnak az EU területén. Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló új rendelet megerősítette az ügynökség szerepét a visszatérési műveletek során a tagállamoknak nyújtott támogatást illetően. Emellett a Tanács elfogadta az európai úti okmányra irányuló bizottsági javaslatot, amely egy továbbfejlesztett biztonsági elemeket tartalmazó, egységes formátumú dokumentum bevezetése révén elősegíti az Unióban szabálytalanul tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérését.

A schengeni értékelési mechanizmus keretében a Bizottság a schengeni országok szakértőinek bevonásával 2015 és 2016 között értékelést készített 10 uniós tagállam és társult ország visszatérési rendszeréről. A Bizottság hat értékelő jelentést fogadott el, és ajánlásokat terjesztett a Tanács elé a nemzeti visszatérési rendszerekben feltárt hiányosságok orvoslása érdekében.

A visszatérés és a visszafogadás előmozdítása a fő célkitűzések között szerepel az új migrációs partnerségi keretben is, amelyet a Bizottság 2016 júniusában indított el annak érdekében, hogy a harmadik országokkal folytatott együttműködés révén kezeljék az irreguláris migráció kiváltó okait és javítsák a migrációkezelést. (A 9. fejezet részletesebben is ismerteti a partnerségi keretet.)

A migránscsempészés elleni küzdelem

Februárban az Europolon belül létrehozták a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központját, és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az Europol megállapodott az operatív együttműködés szorosabbra fűzéséről. Ez az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által koordinált közös műveletekben érintett migránsokkal készített önkéntes interjúk során gyűjtött személyes adatok megosztását is magában foglalja, ami a csempészek hatékonyabb felderítését szolgálja.

Tengeri életmentés és az uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció végrehajtása

Az Európai Határ- és Parti Őrség

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség 2016 során több mint 169 000 ember életének megmentéséhez járult hozzá a Földközi-tenger középső térségében.

2016 végére az Európai Határ- és Parti Őrség több mint 1550 tisztviselőt küldött ki a külső határokra a tagállamoknak való segítségnyújtás céljából, ezzel kiegészítve a tagállamok meglévő, több mint 100 000 fős határőrállományát.

Egy 2015. decemberi javaslat alapján 2016 júniusában politikai megállapodás született az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendeletről, amely októberben hatályba lépett. Az Európai Határ- és Parti Őrséget két pillér alkotja: a „régi” Frontex ügynökség alapjaira épülő, megerősített Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, valamint a tagállamok határigazgatási szervei, köztük a parti őrségek is, amennyiben határellenőrzési feladatokat látnak el.

Az új megbízatás lényegesen kiterjesztette az ügynökség szerepét és tevékenységi körét. Október óta jelentős előrelépés történt az új ügynökség működésének teljes körűvé tétele terén, többek között létrejött a határőrök és az eszközök kötelező gyorsreagálású állománya, továbbá megalakultak a visszatérési csapatok új állományai. Ezek azon tagállamok támogatása céljából vehetők igénybe, amelyeknek elsődleges szerepük és felelősségük van a külső határok ellenőrzésének megerősítésében.

Uniós fogadóállomások

A migrációs válság kezelésére irányuló erőfeszítések részeként Görögországban és Olaszországban továbbra is az uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció érvényesül. Az EU és az illetékes uniós ügynökségek (az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az Europol) operatív és pénzügyi támogatást biztosítottak, többek között tagállami szakértők és vendégtisztek kiküldése útján.

Az uniós fogadóállomások a leginkább érintett tagállamok – vagyis Olaszország és Görögország – területén található fő érkezési pontokon felállított létesítmények, ahol minden érkezőt azonosítanak, regisztrálnak és megfelelően kezelnek. A fogadóállomások munkafolyamata és az áthelyezési eljárás egyaránt tartalmaz beépített és szisztematikus biztonsági ellenőrzéseket, valamint megköveteli a megfelelő befogadási feltételek biztosítását a túlzsúfoltság megelőzése érdekében, különös figyelmet fordítva a kiszolgáltatott csoportokra, köztük a gyermekekre.

Az uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció végrehajtása elsődlegesen az érintett tagállamok felelőssége. Mindazonáltal 2016 márciusa óta az Europol személyzete másodlagos biztonsági ellen­őrzést végez a görögországi fogadóállomásokon. A külső határokon alkalmazott biztonsági eljárások megerősítése érdekében az Europol létrehozott egy 116 vendégtiszt – a nemzeti szolgálatok által kirendelt szakértők – alkotta állományt a nehézségekkel küzdő tagállamok támogatása érdekében. A vendégtisztek első két csapatát a görög fogadósállomásokon vetették be, hogy segítséget nyújtsanak az Europol személyzetének. Görögországban öt, Olaszországban pedig négy uniós fogadó­állomás működött 2016 folyamán, emellett Olaszországban más partraszállási kikötők is ellátnak hasonló feladatokat.

Az EU külső határainak jobb védelme

A schengeni rendszer helyreállítása – ütemterv

Márciusban a Bizottság részletes ütemtervet mutatott be, amelyben felvázolta a schengeni térség rendes működéséhez való visszatéréshez szükséges konkrét lépéseket, mivel a migrációs és menekültügyi válság komolyan próbára tette a rendszert.

A Görögországba érkező irreguláris migránsok és menedékkérők magas száma miatt hatalmas nyomás alá került az EU görögországi külső határszakasza, és ez súlyos hiányosságokra derített fényt, valamint a schengeni térség egészére is hatást gyakorolt. Tekintettel erre, Görögországot felkérték egy tanácsi és bizottsági ajánlásokon alapuló cselekvési terv elfogadására, illetve végrehajtására, más tagállamok pedig a felelősségvállalásra és a Görögországnak való azonnali segítségnyújtásra kaptak felszólítást.

Májusban a Tanács ajánlást fogadott el, amely engedélyezte Ausztriának, Németországnak, Dániának, Svédországnak és Norvégiának a belső határellenőrzés ideiglenes visszaállítását. A schengeni térség átfogó helyzetének fokozatos stabilizálódása ellenére novemberben a Bizottság azt ajánlotta, hogy a Tanács szigorú feltételek mellett és korlátozott időtartamra tegye lehetővé az említett országok számára a belső határellenőrzés fenntartását.

Az intelligens határellenőrzésről szóló csomag

Áprilisban a Bizottság előterjesztette az intelligens határellenőrzésről szóló csomagot, amelynek célja, hogy korszerűsítse a schengeni térség külső határainak igazgatását, és segítsen a tagállamoknak megbirkózni az egyre növekvő utasforgalommal, ugyanakkor a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemhez is hozzájáruljon.

A csomag központi eleme a határregisztrációs rendszer létrehozása, amely korszerűsíti a határ­ellenőrzést, és pontos, automatizált információkat nyújt a határőröknek a határforgalom-ellenőrzés során. A rendszerhez a kijelölt nemzeti bűnüldöző hatóságok és az Europol is hozzáférhetnek, a terrorista bűncselekmények és más súlyos bűncselekmények megelőzésének, felderítésének és nyomozásának előmozdítása céljából.

Ezzel egyidejűleg a Bizottság előterjesztette a határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerekről szóló közleményt, amelyben a meglévő információs rendszerek és az esetleges új rendszerek működésének és interoperabilitásának javítására irányuló intézkedéseket vázolt fel az információs hézagok kiküszöbölése céljából.

Novemberben a Bizottság javaslatot tett az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer létrehozására a vízummentesen utazó személyekre vonatkozó biztonsági ellenőrzések megerősítése érdekében.

Decemberben a Bizottság javaslatot tett a Schengeni Információs Rendszer operatív hatékonyságának és eredményességének megerősítésére, hogy a rendszer képes legyen eredményesebben fellépni a terrorizmussal és a határokon átnyúló bűnözéssel szemben, javuljon a határigazgatás és a migrációkezelés, valamint biztosított legyen a tagállamok közötti hatékony információcsere az uniós polgárok biztonságának növelése érdekében.

A nyugat-balkáni vezetők heti videokonferenciái

A nyugat-balkáni vezetők heti videokonferenciáinak köszönhetően szoros koordináció alakult ki és javult az információmegosztás az uniós tagállamok és egy másik fontos migrációs útvonal mentén fekvő közvetlen szomszédaik között.

A jogszerű migráció lehetőségeinek javítása

A Bizottság júniusban mutatta be a kékkártyára vonatkozó felülvizsgált javaslatát, amely azt hivatott elősegíteni, hogy az EU képes legyen fokozottan vonzani és megtartani a magas szintű képzettséggel rendelkező munkavállalókat, ezáltal javítva az uniós gazdaság versenyképességét és áthidalva a demográfiai kihívásokat. A kékkártya birtokosai Unió-szerte rugalmasabban tudnak majd magas szintű képzettséget igénylő álláshelyekre pályázni, és lehetőséget kapnak az önfoglalkoztatásra, az azonnali családegyesítésre, valamint a „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás gyorsabb megszerzésére az EU-ban.

A harmadik országbeli állampolgárok integrációja

Az integrációt illetően a Bizottság júniusban elfogadta a harmadik országbeli állampolgárok integrációjára vonatkozó cselekvési tervet. Ennek célja a harmadik országbeli állampolgárok integrációjára irányuló tagállami erőfeszítések támogatása. A cselekvési terv közös szakpolitikai keretet biztosít, amely támpontul szolgál a tagállamoknak a nemzeti integrációs politika továbbfejlesztéséhez és megerősítéséhez. A terv 50 konkrét intézkedést határoz meg a kulcsfontosságú területeken, többek között az indulás és az érkezés előtti integráció, az oktatás, a foglalkoztatás és a szakképzés, az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés, az aktív részvétel, valamint a társadalmi befogadás terén.

Vízumok

A Bizottság 2016 elején jogalkotási javaslatokat terjesztett elő arra vonatkozóan, hogy Grúziát, Koszovót (ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999). sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével), Törökországot és Ukrajnát sorolják át a rövid távú tartózkodás vonatkozásában vízummentes országok listájára, miután az említett országok vízumliberalizációs cselekvési terve és ütemterve kedvező értékelést kapott. A Koszovót és a Törökországot érintő javaslat azon az előfeltételezésen alapul, hogy a koszovói, illetve török hatóságok a vonatkozó javaslat Európai Parlament és Tanács általi elfogadását megelőzően teljesítik a vízumliberalizációs ütemtervükben meghatározott, fennmaradó referenciakövetelményeket. A Bizottság továbbá módosító javaslatot terjesztett elő a felfüggesztési mechanizmus megerősítéséről. Ennek értelmében az EU jelentősen megnövekedett migrációs vagy biztonsági kockázatok esetén felfüggesztheti egy adott harmadik ország állampolgárainak vízummentességét. Az Európai Parlament és a Tanács politikai megállapodásra jutott a felülvizsgált felfüggesztési mechanizmusról és a Grúziára vonatkozó vízumliberalizációról.

A 2016. év során az EU vízummentességi megállapodást írt alá Kiribatival, a Marshall-szigetekkel, Mikronéziával, Peruval, a Salamon-szigetekkel és Tuvaluval.

Októberben megkezdődtek a tárgyalások Tunéziával a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadását megkönnyítő megállapodásról, valamint az irreguláris migránsok visszafogadására vonatkozó eljárásokat meghatározó megállapodásról.

Novemberben vízumkönnyítéssel és visszafogadással kapcsolatos tárgyalások indultak Jordániával.

2016-ban a kanadai kormány bejelentette arra vonatkozó szándékát, hogy 2017 decemberétől megszüntesse a vízumkötelezettséget a Kanadába utazó valamennyi bolgár és román állampolgár tekintetében.

A hatékony migrációkezeléshez nyújtott pénzügyi támogatás

Az EU elsősorban a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapon, illetve a Belső Biztonsági Alapon keresztül növelte a közös migrációs megközelítés kialakítása és a migrációs áramlások hatékony kezelése érdekében a tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatást. Az említett két alap szükséghelyzeti segítségnyújtási komponensét kihasználva az EU képes volt gyorsan és rugalmasan reagálni a migrációs kihívásokra, és többletforrásokat mozgósítani a rendkívüli migrációs nyomással szembe­sülő tagállamok számára. Márciusban a Bizottság javaslatot tett egy Unión belüli szükséghelyzeti támogatási eszközre, amely lehetővé tenné a nagy horderejű válságokra való gyorsabb és célirányosabb reagálást, így például segítene a tagállamoknak megbirkózni a nagymértékű menekültbeáramlással. Az eszközből 2018-ig mintegy 700 millió EUR összegű uniós forrást bocsátanak rendelkezésre a partnerszervezeteken, köztük az ENSZ ügynökségein, a Vöröskereszten és nem kormányzati szervezeteken keresztül. Eddig 198 millió EUR-t különítettek el különböző szervezetek számára a Görög­országban megvalósuló projektekre, szoros konzultációt folytatva a görög hatóságokkal.

Mindezen túlmenően az EU bővítette az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az Europol 2015–2016. évi költségvetését, ezáltal megerősítve a migrációs kihívásokra való helyszíni reagálásra vonatkozó kapacitásaikat.

Az EU szomszédsága

Az EU-tól délre és keletre elhelyezkedő országokhoz fűződő kapcsolatok meghatározó jelentőséggel bírnak. Ezen kapcsolatok keretét a 2016-ban felülvizsgált európai szomszédságpolitika képezi. A szomszédságpolitika valódi partnerséget hivatott kialakítani az EU és a szomszédos országok között, amely a jó kormányzásra, a politikai, gazdasági és biztonsági kérdésekre, valamint a migrációs politikára épül.

Keleti szomszédság

Az EU a tőle keletre fekvő országok tekintetében átfogó és az egyes országok sajátos igényeihez igazodó szakpolitikákat érvényesít. Következésképpen szerteágazó megközelítésekről van szó, amelyek számos területet – így például a társadalmi és gazdasági fejlődést, a jó kormányzást és az energia­hatékonyságot – kiemelten kezelnek, és az EU-ban, illetve a keleti szomszédságban élő emberek számára megkönnyítik a régiókon átívelő kapcsolattartást, munkavállalást, tanulást és utazást.

Az EU mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást is magában foglaló társulási megállapodást írt alá Grúziával, Moldovával és Ukrajnával. A Grúziával és a Moldovával kötött megállapodás júliusban hatályba lépett. Az EU emellett Örményországgal, Azerbajdzsánnal és Belarusszal is szoros kapcsolatokat ápolt. Számottevő előrelépés történt az EU-ba látogató ukrán, illetve grúz állampolgárok vízummentes utazására vonatkozó megállapodás irányába.

Az EU az év egésze során kiemelt fontosságot tulajdonított az ukrajnai politikai és gazdasági reform előmozdításának, és jelentős mértékű pénzügyi támogatást biztosított az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz keretében (200 millió EUR az átlátható és elszámoltatható kormányzást célzó programokra), valamint humanitárius segítségnyújtás (22,4 millió EUR) és makroszintű pénzügyi támogatás (2,21 milliárd EUR) formájában. A Brüsszel és Kijev közötti tárgyalásokon a gázszállítás is napirendre került.

Az EU változatlanul kiállt a Kelet-Ukrajnában kialakult konfliktus békés rendezése mellett, ami a minszki megállapodások maradéktalan végrehajtásán keresztül valósulhat meg. Az EU fenntartotta a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálása, valamint az Ukrajna destabilizálásában játszott szerepe miatt Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat.

Oroszország

2016 elején az uniós tagállamok megerősítették az Oroszországra vonatkozó uniós megközelítés alapelveit. Ezek magukban foglalják a minszki megállapodások maradéktalan végrehajtását, a keleti partnerekkel és más szomszédos országokkal fennálló kapcsolatok szorosabbra fűzését – különös tekintettel Közép-Ázsiára –, az EU belső rezilienciájának fokozását, az Oroszországgal való szelektív együttműködést az uniós érdekű kérdésekben, így például a külpolitika és a globális ügyek terén, valamint az orosz civil társadalomnak nyújtott uniós támogatás és az uniós és az orosz polgárok közötti személyes kapcsolatok előmozdítását. Mivel a minszki megállapodások teljes körű végrehajtása egyelőre nem valósult meg, az Oroszország ukrajnai beavatkozása miatt 2014-ben bevezetett szankciók továbbra is érvényben maradtak. Az oroszországi emberi jogi helyzet további romlását és a civil társadalmat érintő egyre szigorúbb korlátozásokat az EU változatlanul a napirend élén tartotta.

Déli szomszédság

Az EU déli szomszédságának térségében a szomszédságpolitika lényege, hogy az egyes országok támogatást kapjanak azokon a területeken, ahol az uniós fellépés konkrét és kedvező hatásokat képes elérni.

Az EU kiemelt figyelmet fordít a menekültügyi válságban érintett országokra. A Bizottság folytatta a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap végrehajtását, és tevékenységeket indított az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért keretében a migrációs válság kezelése céljából. A februárban Londonban tartott „Segítségnyújtás Szíriának és a térségnek” című konferenciát követően az EU megállapodást kötött Jordániával és Libanonnal a szíriai menekültek nagymértékű beáramlásának kezelése érdekében történő uniós segítségnyújtásról. Konkrétan az EU élénkítette a Jordániával folytatott kereskedelmet, hogy ezáltal hozzájáruljon a munkahelyteremtéshez, mindenekelőtt az ország területén tartózkodó szíriai menekültek javára.

Tunéziát 2016-ban rendkívüli figyelemben részesítette az EU, és támogatta az ország demokratikus átalakulását.

Szíria

A szíriai válság 2016-ban is a nemzetközi közösség előtt álló kihívások egyik legsúlyosabbika maradt. Az EU folytatta diplomáciai és humanitárius erőfeszítéseit, tevékenységét szorosan összehangolva az ENSZ-szel és Staffan de Mistura ENSZ különmegbízottal. Az EU fokozta pénzügyi támogatását: a válság kirobbanása óta nyújtott uniós segély összege már meghaladja a 9 milliárd EUR-t. A támogatást a Szíriáról szóló októberi uniós vezetői találkozó alkalmával is megerősítették. Mogherini főképviselő/alelnök ugyancsak lépéseket tett a Szíria jövőjével kapcsolatos regionális egyetértés előmozdítása érdekében: vezető szerepet vállalt az EU regionális kezdeményezésében, amely a regionális szereplők közötti nézetkülönbségek feloldására törekszik a konfliktus utáni helyreállítást illetően, és feltérképezte, hogy miként valósítható meg a megbékélés és az újjáépítés, ha a hiteles politikai átalakulás már jó úton halad előre.

Líbia

Az év során az EU továbbra is teljes mértékben elkötelezett maradt Líbia és az ország inkluzív és stabil demokráciává történő átalakulása, valamint ebben a folyamatban az ENSZ békeközvetítési tevékenységének támogatása iránt. Az EU jelenleg számottevő finanszírozást biztosít a Líbiában megvalósuló projektekhez és tevékenységekhez a kétoldalú együttműködés prioritásait tükröző hat területen: civil társadalom; demokratikus kormányzás; egészségügy; ifjúság, aktív polgári szerepvállalás és társadalmi-gazdasági integráció; migráció és védelem; valamint politikai átalakulás, biztonság és békeközvetítés.

A Nyugat-Balkán és a bővítési tárgyalások

Az EU bővítési folyamata kulcsfontosságú a Nyugat-Balkán stabilitása szempontjából. A nyugat-balkáni biztonság és jólét előmozdítása a régió jövőjébe való befektetés és egyúttal uniós érdek. Bosznia-Hercegovina benyújtotta uniós tagság iránti kérelmét, és a Tanács a folyamat előmozdítása mellett döntött, Albánia pedig – uniós támogatással – az albán igazságügyi rendszer reformja szempontjából meghatározó jogszabályokat fogadott el. Ez várhatóan javítani fogja az albán állampolgárok életét, és hozzájárul, hogy az ország újabb előrelépéseket tegyen az uniós tagság felé vezető úton. Az EU stabilizációs és társulási megállapodást kötött Koszovóval. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban az EU és más nemzetközi szereplők által végzett békeközvetítésnek köszönhetően megállapodást értek el, aminek nyomán decemberben nyugodt és rendezett parlamenti választásokra került sor.

Szintén előrehaladt a Koszovó és Szerbia közötti, a két fél kapcsolatának normalizálásáról folytatott párbeszéd. Időközben az uniós tagságról zajló tárgyalások mind Montenegró, mind Szerbia tekintetében folyamatosan haladnak előre.

Törökország

2016 során az EU és Törökország közötti kapcsolatok számos területén előrelépések történtek, a 2015. novemberi EU–Törökország csúcstalálkozón elfogadottaknak megfelelően. A legfontosabb eredmények egyike a márciusi EU–Törökország megállapodás, amelyben az EU a migrációs áramlások kezelésére, valamint a csempészek üzleti modelljével és az emberkereskedelemmel szembeni fellépésre helyezte a hangsúlyt. A szíriai menekültek és a túlterhelt befogadó közösségek megsegítése érdekében létrejött a törökországi menekülteket támogató eszköz, amely 2016-ra és 2017-re vonatkozóan 3 milliárd EUR finanszírozási forrást koordinál. Az EU a júliusi puccskísérletet követően támogatásáról biztosította a török demokráciát, és felszólította a hatóságokat a jogállamiság és az alapvető jogok legmagasabb szintű normáinak a puccskísérlet utáni érvényesítésére.

Nyugat-Európa

A Nyugat-Európában található harmadik országok immár szorosan kapcsolódnak az EU-hoz. Norvégia és Svájc az EU fő kereskedelmi és beruházási partnerei közé tartozik, emellett fontos kutatási és innovációs partnernek számít. Svájc tekintetében azonban vannak még kihívások. A Svájci Szövetségi Gyűlés decemberben szavazott a külföldiekről szóló törvény módosításáról, ami a helyes irányba tett lépés volt, ezzel szemben továbbra is várat magára az ágazati megállapodások összetett rendszerének kezelését és korszerűsítését célzó intézményi keretmegállapodás, amely lehetővé tenné a kétoldalú kapcsolatokban rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázását.

Észak-Amerika

Egyesült Államok

Az EU és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok 2016. évi prioritásai közé tartozott a terrorizmus elleni küzdelem, a gazdasági növekedés élénkítése és a globális menekültügyi válság kezelése. Ezt tükrözte Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke részvételével tartott júliusi varsói találkozó is.

A transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerséggel kapcsolatban több tárgyalási forduló is lezajlott.

Júniusban az EU és az Egyesült Államok adatvédelmi keretmegállapodást írt alá, amely rögzíti az igazságügyi és bűnüldözési együttműködés keretében az Egyesült Államok számára történő adattovábbítás adatvédelmi keretét. Decemberben a Tanács egy határozat elfogadásával felhatalmazta az Európai Uniót a megállapodás megkötésére.

Júliusban elfogadták az EU és az Egyesült Államok közötti adatvédelmi pajzsról szóló megállapodást, amely a polgárok számára személyes adataik védelmét biztosítja, a vállalkozásoknak pedig jogbiztonságot nyújt.

Washington és Brüsszel ugyancsak együttműködött az Európai Határ- és Parti Őrség tekintetében, valamint a menekültügyi válság kezelése terén.

Decemberben az Egyesült Államok és az EU beszerzési és kölcsönös szolgáltatási megállapodást írt alá egymás katonai műveleteinek kölcsönös logisztikai támogatása céljából.

Kanada

A 2016. év az EU és Kanada közötti kapcsolatok szempontjából is kiemelkedő volt, ugyanis két, mérföldkőnek számító megállapodást írtak alá: a stratégiai partnerségi megállapodást és az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodást. A hatálybalépést követően a két megállapodás javítani fogja az EU és Kanada közötti átfogó együttműködési keretet. A stratégiai partnerségi megállapodás a politikai párbeszédet hivatott előmozdítani a legkülönbözőbb területeken, a nemzetközi békét és biztonságot, a gazdasági és fenntartható fejlődést, a jogérvényesülést, a szabadságot és a biztonságot is beleértve. Az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás ösztönözni fogja a munkahely­teremtést és a növekedést, és jelentős gazdasági előnyökkel jár az Atlanti-óceán mindkét partján, mivel élénkíti a kereskedelmet és a beruházásokat, emellett pedig globális normákat határoz meg a munkavállalói jogok és a környezetvédelem terén.

Kína

Júliusban megállapodás született a Kínára vonatkozó új uniós stratégiáról. Az EU elvközpontú, praktikus és pragmatikus együttműködést fog folytatni Kínával, és továbbra is hű marad érdekeihez és értékeihez – mindenekelőtt a nemzetközi szabályokhoz és normákhoz, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásához.

A júliusban Pekingben tartott EU–Kína csúcstalálkozón lehetőség nyílt a közös érdekű kérdések stratégiai megvitatására, így többek között a gazdasági reform és az acélágazat kapacitásfeleslege is terítékre került.

A két fél közötti kapcsolatok alapját 2013 óta az „EU–Kína 2020” stratégiai együttműködési menetrend jelenti, és 2005 óta folyamatban van a környezetvédelmi szakpolitikai párbeszéd.

Közel-Kelet

Irán

Miután a nemzetközi közösség és Irán 2015 júliusában történelmi jelentőségű nukleáris megállapodást kötött, Mogherini főképviselő/alelnök a biztosi testület hét tagjának kíséretében 2016 áprilisában Teheránba látogatott, hogy szorosabbra fűzze az együttműködést például a gazdasági kapcsolatok, a közlekedés, a tudomány, a humanitárius kérdések, az energiaügy és az emberi jogok terén.

Irak

Irakkal kapcsolatos erőfeszítései során az EU a kormány támogatására összpontosított az égetően szükséges politikai, gazdasági és emberi jogi reformok végrehajtása érdekében, nem utolsósorban az EU–Irak partnerségi és együttműködési megállapodás keretében. Az EU változatlanul együttműködött Irakkal az ISIL/Dáis elleni küzdelemben. Az EU humanitárius segítségnyújtás révén igyekszik kielégíteni a lakóhelyelhagyásra kényszerülő irakiak legsürgetőbb szükségleteit, és a felszabadított területek stabilizációját is támogatja.

Latin-Amerika

2016-ban az EU megerősítette a Latin-Amerikával és a Karib-térséggel fenntartott kapcsolatait. Az EU tárgyalásba kezdett Mexikóval az átfogó megállapodás korszerűsítéséről, aminek célja egyebek mellett a globális jelentőségű kérdésekről (például az éghajlatváltozásról, az energiaügyről, az élelmezésbiztonságról, a világgazdaságról és a biztonságról) folytatott kétoldalú párbeszéd keretének javítása, valamint az EU és Mexikó közti kapcsolatok hozzáigazítása a globális kereskedelem, a beruházási politikák és a tőkeáramlás új realitásaihoz. Az EU és Kuba folytatta a formális politikai párbeszédet, és decemberben politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodást írt alá, amely új jogi keretbe helyezi a két fél kapcsolatát. Májusban az EU és a Déli Közös Piac (Mercosur) újraindította a biregionális társulási megállapodással kapcsolatos tárgyalásokat, így 2004 óta első ízben került sor kölcsönös ajánlattételre.

Az EU politikai támogatást nyújtott a kolumbiai békefolyamathoz. A 2016 decemberétől működő uniós regionális alap kulcsszerepet fog játszani a békemegállapodás végrehajtását célzó uniós erőfeszítésekben.

Az EU és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége között októberben a Dominikai Köztársaság fővárosában, Santo Domingóban külügyminiszteri szintű találkozóra került sor. Ez hozzájárult a stratégiai partnerség megszilárdításához, egyúttal előkészítette az EU és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége közti, 2017-ben esedékes csúcstalálkozót.

EU–Afrika partnerség

Ami Afrika szarvát illeti, az EU új politikai és gazdasági megállapodást hagyott jóvá Etiópiával, és kiemelt támogató szerepet játszott a szomáliai választásokban is. Az EU változatlanul kiállt a terrorizmus elleni küzdelem mellett mind a régióban, mind a Száhel-övezetben. Az év során megtörtént az EU és a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség közötti gazdasági partnerségi megállapodás aláírása és hatálybalépése.

Migráció

2016-ban az EU szakpolitikáinak teljes tárházát felhasználva testreszabott partnerség kialakítására törekedett az Unión kívüli származási és tranzitországokkal. Júniusban az Európai Tanács elfogadta Mogherini főképviselő/alelnök és a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy a kulcsfontosságú afrikai partnerek tekintetében léptessenek életbe új migrációs partnerségi keretet a helyzet jobb, együttes kezelése érdekében.

Az európai migrációs stratégia részeként prioritásként került meghatározásra a tengeri életmentés, a visszatérések számának növelése, annak lehetővé tétele, hogy a migránsok és a menekültek közelebb maradhassanak otthonukhoz, valamint hosszabb távon az országoknak való támogatásnyújtás az irreguláris migráció kiváltó okainak kezelése terén.

A partnerségi keret jegyében öt kiemelt országgal kezdődött meg a munka: Etiópiával, Malival, Nigerrel, Nigériával és Szenegállal. Ezzel párhuzamosan folytatódott a származási és tranzitországokkal folytatott migrációs párbeszéd a 2015-ös vallettai csúcstalálkozón meghatározott feladatok teljesítése érdekében.

Az év folyamán az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért keretében megkezdődött a konkrét projektek megvalósítása, és már láthatók az uniós partnerekkel folytatott együttműködés első jelei.

Emberi jogok

A 2016-os évre rányomták bélyegüket a súlyos emberi jogi visszaélések, valamint az emberi jogi aktivisták és a nem kormányzati szervezetek tagjaival szemben nemzetközi szinten elkövetett egyre súlyosbodó zaklatások és támadások. Az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó, júniusban indított globális stratégiája újfent leszögezte, hogy az EU külső tevékenységének középpontjában az emberi jogok állnak, és azok maradéktalanul összhangban vannak az EU érdekeivel. Federica Moghe­rini főképviselő/alelnök elindította a #EU4HumanRights elnevezésű tájékoztató kampányt, amelynek célja az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, 2015–2019 közötti cselekvési tervben meghatározott prioritások érvényesítésére irányuló uniós és tagállami erőfeszítések szélesebb körű megismertetése. E prioritások közé tartozik az emberi jogok világszintű érvényesítése, védelme és előmozdítása is.

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend

Az EU elkötelezett a 2030-ig tartó menetrend és a fenntartható fejlesztési célok végrehajtása iránt. Karmenu Vella biztos és Sharon Dijksma holland miniszter részt vettek az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésének májusban Kenyában tartott második ülésén. A jelen lévő miniszterek megállapodtak a fenntartható termelésre, a fogyasztásra, a vegyipari termékekre, a hulladékra, az éghajlatváltozásra és az óceánokra vonatkozó fenntartható fejlesztési célok végrehajtásáról.

A Bizottság kidolgozta a fenntartható fejlődés uniós és világszintű megvalósítását szolgáló stratégiai megközelítést. Federica Mogherini főképviselő/alelnök, Frans Timmermans első alelnök és Neven Mimica biztos november 22-én előterjesztették a vonatkozó javaslatokat. Ennek kapcsán a Bizottság közleményt adott ki az Európa fenntartható jövője felé vezető következő lépésekről, amelyben ötvöződnek a 2030-ig tartó menetrend fenntartható fejlesztési céljai, az uniós szakpolitikai keret és a bizottsági prioritások. Ennek keretében felmérik majd az előrelépések mértékét, azonosítják a fenntarthatósággal kapcsolatos fő kihívásokat, és biztosítják, hogy valamennyi intézkedésben és szakpolitikai kezdeményezésben – uniós és globális szinten egyaránt – a kezdettől fogva érvényesüljenek a fenntartható fejlesztési célok.

Nemzetközi fejlesztés

2016-ban az EU megkezdte a fenntartható fejlesztési célok végrehajtását a nemzetközi együttműködés keretében.

Szeptemberben az EU elindította a külső beruházási tervet, amely a fejlesztésfinanszírozás, illetve a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend kapcsán tett kötelezettségvállalások végrehajtását szolgálja.

Novemberben a Bizottság előterjesztette a fejlesztési politikáról szóló európai konszenzus felülvizsgálatára irányuló javaslatot, amelyben felvázolta az EU és az uniós tagállamok által folytatott fejlesztési együttműködésre vonatkozó közös jövőképet és cselekvési keretet. A javaslat előirányozza az uniós fejlesztési politika összehangolását az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjével. Egyúttal részét képezi a nemzetközi közösség által elfogadott, a globalizáció hatására megjelenő új tendenciákra és kihívásokra adandó válaszintézkedéseknek is. A téma megvitatásának első jelentős nemzetközi fórumát az Európai Fejlesztési Napok elnevezésű rendezvény biztosította. Az EU ezen túlmenően folytatta az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokkal kötendő, a 2020 utáni időszakra szóló új partnerséggel kapcsolatos munkát. Az EU egy átfogó megállapodást javasolt, amelyet az Afrikára, a Karib-térségre és a csendes-óceáni térségre vonatkozó, a sajátos regionális lehetőségekkel és kihívásokkal foglalkozó, testreszabott regionális partnerségek egészítenének ki.

Az Afganisztánnak nyújtott folyamatos uniós támogatás jegyében októberben nagyszabású nemzetközi konferenciát rendeztek Brüsszelben. Novemberben donorkonferenciát tartottak a Közép-afrikai Köztársaság javára, amelyen a nemzetközi adományozók több mint 2 milliárd EUR-t ajánlottak fel.

Kutatás és innováció

A tudományos diplomácia az EU nemzetközi tevékenységének meghatározó eleme. Az év során kiadott „Az Északi-sarkvidékre vonatkozó integrált uniós politika” című közös közlemény az északi-­sarkvidéki kutatást is beemelte e tevékenységi körbe, és hangsúlyozta a tudomány nemzetközi együttműködés terén betöltött fontos szerepét.

A fertőző betegségekre való felkészülés terén megvalósuló globális kutatási együttműködés világszerte támogatókat mozgósított a Zika-járvány kitörésével kapcsolatos sürgős kutatások finanszírozása érdekében. Egy 2016-os célzott pályázati felhívás nyomán a Zika-vírussal kapcsolatos, kiválasztott kutatási projektek számára 30 millió EUR összértékű támogatást irányoztak elő.

Az EU globálisan fellép a tisztességes munkáért

A júniusban tartott Nemzetközi Munkaügyi Konferencián Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kötelezettségvállalást tett a szociális Európa, az ifjúsági foglalkoztatás és a szociális párbeszéd kiemelt témaként való kezelésére. Egyúttal ismertette a szociális jogok európai pillérével kapcsolatos bizottsági kezdeményezést. Marianne Thyssen biztossal együtt rámutattak a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet normáinak jelentőségére, valamint felhívták a figyelmet a munka jövőjéről folytatott eszmecsere szükségességére. Az EU kiemelkedő mértékben hozzájárult a konferencia keretében végzett munkához és az elért eredményekhez. Elfogadásra került a világszintű ellátási láncokban biztosítandó méltó munkafeltételekre vonatkozó iránymutatás, amely kitér a kellő gondosság, a határokon átnyúló szociális párbeszéd, a kereskedelem és az átláthatóság kérdéseire is.

Biztonság és védelem

Novemberben az uniós külügy- és védelmi miniszterek megállapodtak az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiájának a biztonság- és védelempolitika területén történő végrehajtásáról. Következtetéseik alapját az a biztonsági és védelmi végrehajtási terv képezte, amelyet Federica Mogherini főképviselő/alelnök, az Európai Védelmi Ügynökség vezetője terjesztett a miniszterek elé.

A stratégia több javaslatot foglal magában a polgári és katonai képességek megerősítésére, a védelmi együttműködés mélyítésére, az EU válsághelyzetekre való gyors reagálásának javítására, a nem végre­hajtási jellegű katonai missziók tekintetében egy stratégiai szintű állandó tervezési és végrehajtási képesség megteremtésére, a partnerországokkal folytatott biztonsági és védelmi együttműködés fokozásának lehetőségeire, valamint a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítést célzó munka előmozdítására vonatkozóan.

Ez volt az első az Európai Tanács által decemberben jóváhagyott uniós védelmi csomag három eleme közül. A második elem a Bizottság által javasolt európai védelmi cselekvési terv, amelynek célja az Európai Védelmi Alap létrehozása a védelmi felszerelésekkel és technológiákkal kapcsolatos közös kutatási és fejlesztési tevékenységre irányuló beruházások ösztönzése érdekében. A Bizottság emellett az egységes védelmi piac megerősítésére irányuló intézkedéseket is előterjesztett. A harmadik elem az EU és a NATO közötti együttműködésre vonatkozik, és a 2016 júliusában Varsóban aláírt együttes nyilatkozat nyomon követésének tekinthető.

Áprilisban az uniós tagállamok fokozott koordinációról állapodtak meg az olyan hibrid fenyegetésekkel szembeni uniós válaszintézkedések megerősítése érdekében, mint például a kibertámadások, a zavarok előidézése az energiaellátásban vagy a pénzügyi szolgáltatásokban, a kormányzati intézményekbe vetett közbizalom aláásása vagy a társadalmi feszültségekkel való visszaélés.

Reagálás a humanitárius válságokra és szükséghelyzetekre

Az EU változatlanul világszerte segítséget nyújtott a természeti vagy ember által okozott katasztrófák áldozatainak: összesen 2,1 milliárd EUR értékben biztosított élelmiszert, szálláshelyet, védelmet és egészségügyi ellátást több mint 120 millió ember számára, több mint 80 országban.

Az EU az élen jár a humanitárius segítségnyújtás finanszírozásában valamennyi jelentős konfliktus­övezet tekintetében, ahol emberek tömegei kényszerülnek lakóhelyük elhagyására, Iraktól kezdve Szírián, a Közép-afrikai Köztársaságon és Dél-Szudánon keresztül egészen Jemenig.

Az EU első ízben nyújtott humanitárius segítséget az uniós határokon belül, mégpedig Görögország számára, a menekültbeáramlás kezelésének támogatása céljából. A 2016 és 2018 közötti időszakban 700 millió EUR uniós finanszírozás vehető igénybe a humanitárius partnereken keresztül.

Új kezdeményezések is körvonalazódtak. A 2014-es nyugat-afrikai ebolaválságból levont tanulságok közvetlen nyomon követéseként az EU felállította az Európai Orvosi Hadtestet, amely az EU-n belül és az EU-n kívül egyaránt bevetésre került az egészségügyi következményekkel járó szükséghelyzetekre való gyors reagálás érdekében.

Az EU teljes humanitárius költségvetésének mintegy 4%-át a szükséghelyzetek által érintett gyermekek oktatására fordította – ez a humanitárius segítségnyújtás egyik leginkább alulfinanszírozott területe. Ennek köszönhetően 47 országban több mint 3,8 millió gyermeknek nyílt lehetősége az oktatási tevékenységekben való részvételre. Hrisztosz Sztilianidesz biztos emellett bejelentette, hogy 2017-ben 6%-ra növelik az erre elkülönített források részarányát.

Nemzetközi együttműködés

EU–Egyesült Nemzetek

Az EU magas szintű küldöttsége részt vett az ENSZ Közgyűlésének miniszteri hetén, valamint a menekültek és migránsok tömeges áramlásáról szóló csúcstalálkozón, ahol az EU sikeresen lépett fel a globális felelősségvállalás érdekében. A megbeszéléseken a szíriai válság, az éghajlatváltozás és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend végrehajtása volt a fő téma. Az év során az Egyesült Nemzetek és az EU közötti együttműködés biztosította a tevékenységek széles körének koordinációját, a békefenntartó misszióktól a diplomáciai erőfeszítéseken, az emberi jogok védelmén, az éhezés felszámolásán, az inkluzív társadalmak építésén és a jó kormányzáson keresztül egészen a bűnözés elleni küzdelemig. A két szervezet közötti szoros kötelékre Federica Mogherini főképviselő/alelnök is rámutatott az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának júniusi ülésén tartott beszédében.

EU–NATO

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára júliusban Varsóban aláírták az első EU–NATO együttes nyilatkozatot, ezáltal új lendületet adva a két szervezet közötti partnerségnek. A nyilatkozatban hangsúlyozták a közös munka iránti elkötelezettségüket a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépés, az operatív együttműködés – többek között a tengerpolitikai kérdésekben –, a kiberbiztonság és -védelem, a védelmi ipari kutatás, a gyakorlatok és a védelem, valamint a biztonsági kapacitásépítés terén. Decemberben az EU és a NATO egymással párhuzamosan jóváhagyta az együttes nyilatkozat végrehajtását célzó közös javaslatcsomagot.

Együttműködés a nemzetközi színtéren

Az EU tevékenyen együttműködött globális partnereivel a G7-csoport, a G20-csoport és a hasonló fórumok keretében a világszintű politikai és gazdasági kihívások kezelése érdekében. A Hangcsouban tartott szeptemberi csúcstalálkozó alkalmával a G20-ak vezetői nyomatékosították, hogy az inkluzivitás fokozására van szükség ahhoz, hogy a gazdasági növekedés mindenki igényeit képes legyen kielégíteni, valamint minden ország és minden ember javát szolgálja.

Az Európai Parlament

2016 során az Európai Parlament az Unió összes nagy jelentőségű politikai kérdésével foglalkozott, és vitát folytatott egy sor aktuális kérdésről, a menekültügyi és migrációs válságtól kezdve az Egyesült Királyságban tartott népszavazásig, a biztonságtól és a terrorizmus jelentette fenyegetésektől egészen a társasági adózásig. Fontos jogalkotási döntéseket hozott annak lehetővé tétele érdekében, hogy az EU megfelelő intézkedéseket tehessen például az utasnyilvántartási adatállomány, az adatvédelem és a digitális egységes piac területén. A Parlament előtt az év folyamán számos magas rangú látogató felszólalt, köztük őfelsége Vilmos Sándor holland király, Toomas Hendrik Ilves észt elnök, Roszen Plevneliev bolgár elnök, Reuvén Rivlin izraeli elnök, Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke, valamint az uniós intézmények vezetői.

Az Európai Tanács

2016 folyamán az Európai Tanács ötször ülésezett: februárban, márciusban, júniusban, októberben és decemberben. Az állam- és kormányfők olyan kulcsfontosságú kérdésekről tárgyaltak és olyan témákban állapították meg a követendő irányt, mint a növekedés, a munkahelyteremtés és a versenyképesség előmozdítása, az egységes piac kiteljesítése, az EU kereskedelempolitikája, a migrációs politika belső és külső vonatkozásai, a biztonságpolitika, valamint az éghajlatváltozás és az energia­politika. A vezetők egy informális találkozón is részt vettek Pozsonyban, hogy megbeszéléseket folytassanak az Unió helyzetéről, valamint a brit népszavazás utáni közös jövőről.

Az Európai Unió Tanácsa

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét 2016-ban Hollandia és Szlovákia töltötte be. A Tanács keretében tavaly megvitatott legfontosabb témák között a jelenlegi migrációs válság, a világszerte zajló fegyveres konfliktusok és a terrorizmus elleni küzdelem szerepelt. A Tanács több téren is előrelépéseket ért el, ideértve az adózást, az energiaügyet és az éghajlatváltozást, a gazdaság finanszírozását, valamint az egységes piac elmélyítését.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság jelentős szerepet vállalt a 2016-os menekültügyi válság kezelésében. A Bizottság kérésére továbbá feltáró véleményt készített a szociális jogok európai pilléréről. Szintén a Bizottság felkérésére szeptemberben feltáró véleményt fogadott el a fenntartható fejlődésről.

A Régiók Bizottsága júliusban megszervezte a régiók és városok európai csúcstalálkozóját Szlovákia fővárosában, Pozsonyban. E találkozó alkalmával nyilatkozatot fogadott el, amelyben Európa jövőjét szem előtt tartó szemléletre szólít fel, melynek alapját a kohézió előmozdítását, a fenntartható növekedést és a munkahelyteremtést célzó beruházásoknak az EU városaiban és régióiban történő megerősítése kell, hogy képezze. A Régiók Bizottsága októberben a régiók és városok európai hetének is házigazdája volt.

Minőségi jogalkotás

Intézményközi megállapodás a jogalkotás minőségének javításáról

Áprilisban az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság egy bizottsági javaslat alapján aláírt egy, a jogalkotás minőségének javításáról szóló új intézményközi megállapodást azzal a céllal, hogy valamennyi intézmény hatékonyabban alkalmazza a minőségi jogalkotás elveit. Ez azt jelenti, hogy az EU-ban felmerülő problémák megoldására szükség esetén ambiciózus intézkedéseket hoznak, amelyeket a lehető legeredményesebben, leghatékonyabban és a legátláthatóbb módon alakítanak ki. Az intézményközi megállapodás a tényekkel alátámasztott döntéshozatalt szorgalmazza a jogalkotási ciklus egész folyamata során, emellett pedig nagy hangsúlyt fektet a jogszabályok gyakorlatban való megvalósulásának rendszeres értékelésére is. A megállapodás révén átláthatóbbá és követhetőbbé válik az uniós jogalkotási folyamat, valamint nyitottabbá az érdekelt felek álláspontjával szemben.

Az Európai Bizottság 2017. évi munkaprogramja

2016 októberében a Bizottság elfogadta 2017. évi munkaprogramját. Ebben meghatározta a következő év folyamán végrehajtandó intézkedéseket, és azonosította azokat a területeket, amelyeken vissza kíván vonni már benyújtott javaslatokat vagy felülvizsgálni már hatályos jogszabályokat. A 2017. évi munkaprogram a Bizottság tíz politikai prioritására épül.

REFIT-eredménytábla

A Bizottság számos intézkedést magában foglaló, az uniós jogalkotás értékelésére, felülvizsgálatára és egyszerűsítésére, valamint a szabályozásból eredő terhek csökkentésére irányuló munkájának eredményességét a 2017. évi munkaprogrammal együtt közzétett REFIT-eredménytábla ismertette. A REFIT-eredménytábla számot ad a jelenlegi jogszabályok egyszerűsítését és a végrehajtásukból eredő adminisztratív terhek csökkentését célzó 231 kezdeményezés jelenlegi állásáról. A Bizottság egy összefoglalást is nyilvánosságra hozott, amelyben kiemelte a REFIT-eredménytábla legfontosabb elemeit, emellett pedig részletes tájékoztatást nyújtott a REFIT-platform első 22 véleményéről, valamint arról, hogy a Bizottság miként kíván ezekre reagálni.

A REFIT-platform

A REFIT-platformban 48 magas szintű szakértő vesz részt különböző érdekelt felek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága és a tagállamok kormányainak képviseletében. A platform tanácsadással látja el a Bizottságot arra vonatkozóan, hogy miként lehetne eredményesebbé és hatékonyabbá tenni az uniós szabályozást az adminisztratív terhek csökkentése mellett, ugyanakkor a szakpolitikai célkitűzések feláldozása nélkül. A platform munkája nagymértékben az érintettek javaslataira épül (melyeket gyakran az „Enyhítsünk a terheken – Ossza meg velünk véleményét!” honlapon keresztül ismertetnek). A platform januárban, áprilisban, májusban, júniusban, szeptemberben és novemberben ült össze, és 24 véleményt fogadott el az uniós jogalkotás különböző területein.

Szabályozói Ellenőrzési Testület

A Szabályozói Ellenőrzési Testület a Bizottság független szerve, amely a hatásvizsgálat-tervezetek, valamint a nagyobb jelentőségű visszamenőleges értékelések és célravezetőségi vizsgálatok minőségét vizsgálja. 2015 júliusában hozták létre az addig működő Hatásvizsgálati Testület helyett. 2016 során a testület 60 hatásvizsgálatot és 7 értékelést vizsgált felül, melyekről véleményeket adott ki.

Új internetes portál és visszajelzési mechanizmusok

Az év folyamán a Bizottság további lépéseket tett annak érdekében, hogy nyitottabbá tegye az uniós jogalkotási folyamatot az érdekelt felek és a polgárok javaslatai előtt. A felhatalmazáson alapuló és a végrehajtási jogi aktusok tervezetei június vége óta véleményezés céljából 4 héten keresztül elérhetők a nyilvánosság számára. Az év végéig összesen 106 felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktus tervezetét tette nyilvánossá a Bizottság.

Ezenkívül az érdekeltek 2015 júliusa óta új kezdeményezésekhez kapcsolódó ütemtervek és bevezető hatásvizsgálatok, valamint értékelések és jogszabályjavaslatok kapcsán is észrevételeket és javaslatokat tehetnek. 2016 végéig 338 ütemterv és bevezető hatásvizsgálat került közzétételre visszajelzés céljából. Ugyanebben az időszakban 147 jogalkotási javaslatot véleményezhettek az érdekelt felek.

Az uniós jog alkalmazásának ellenőrzése

A Bizottság júliusban elfogadta az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló 33. éves jelentését, amelyben áttekintette a tagállamoknak az uniós jog alkalmazása terén nyújtott teljesítményét, valamint kiemelte a jogérvényesítési politika 2015-ös főbb fejleményeit. A jelentésből kiderült, hogy a kötelezettségszegési eljárások száma összességében tartósan lecsökkent 5 évvel ezelőtthöz képest.

A Bizottság megerősítette megelőző tevékenységét, hogy támogatást nyújtson a tagállamok számára az uniós jogszabályok végrehajtásának folyamatában. Ha a tagállamok a megállapított határ­időn belül nem ültetik át valamelyik irányelvet, a Bizottság továbbra is teljes mértékben ki fogja használni a pénzügyi szankciórendszer nyújtotta lehetőségeket, ideértve a Lisszaboni Szerződésben az irányelvek késedelmes átültetésére vonatkozóan bevezetett rendelkezést.

Decemberben a Bizottság az „Uniós jog: jobb eredmények elérése a jobb alkalmazás révén” című közleményében kifejtette, miként kívánja fokozni az uniós jog alkalmazására, végrehajtására és érvényesítésére irányuló erőfeszítéseit annak érdekében, hogy az az összes uniós polgár, fogyasztó és vállalkozás érdekét szolgálja.

Átláthatóság és elszámoltathatóság

Kötelező átláthatósági nyilvántartásra vonatkozó javaslat

Szeptemberben a Bizottság egy kötelező – az Európai Parlamentre, a Bizottságra és, első alkalommal, a Tanácsra is egyaránt vonatkozó – átláthatósági nyilvántartás létrehozására tett javaslatot.

Dokumentumokhoz való hozzáférés

A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga az átláthatóság egyik fontos eszköze. Augusztusban a Bizottság elfogadta a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmekről szóló 2015. évi jelentését. A kérelmek száma az előző évekhez viszonyítva több mint 8%-kal nőtt (2015-ben 6752, 2014-ben pedig 6227 kérelem volt). A kikért dokumentumokat a Bizottság az esetek 84%-ában teljes egészében vagy részben rendelkezésre bocsátotta.

Az uniós költségvetés ellenőrzése

A Parlament áprilisban a Tanács kedvező ajánlását követően megadta az uniós költségvetés 2014. évi bizottsági végrehajtására vonatkozó végleges jóváhagyását.

Júliusban a Bizottság egy, az uniós költségvetésre vonatkozó integrált pénzügyi jelentéscsomagot mutatott be, melyben összegyűjtötte az EU 2015-ös bevételeivel, kiadásaival, irányításával és teljesítményével kapcsolatosan rendelkezésre álló információkat. A jelentésekből kiderült, hogy az uniós költségvetés a bizottsági prioritásokkal összhangban álló eredményeket hozott, és megfelelően hajtották végre. E jelentések fontos információkkal szolgáltak a 2015. évi mentesítési eljáráshoz is.

A Parlament a mentesítés megadásáról, elhalasztásáról vagy elutasításáról az Európai Számvevő­szék éves jelentésének figyelembevételével dönt. A Számvevőszék az uniós költségvetés 2015. évi végrehajtásáról szóló éves jelentését októberben terjesztette elő. A Bizottság külső ellenőrzését ellátó intézmény immár az egymást követő kilencedik évben találta rendben lévőnek az uniós költségvetés végrehajtását, és megerősítette, hogy a bevételi oldal és az igazgatási kiadások továbbra sem tartalmaznak jelentős hibákat. Emellett a Számvevőszék becslése szerint az összesített hibaarány (3,8%) már harmadik éve csökkenő tendenciát mutat.

Fontos megjegyezni, hogy noha a Bizottság fontos ellenőrző feladatot tölt be, az uniós éves költségvetés mintegy 80%-a – az agrárpolitika és a kohéziós politika – tekintetében az uniós források mindennapi kezeléséért elsősorban a tagállamok felelősek.

Nemzeti parlamentek

Júliusban a Bizottság két éves jelentést fogadott el a 2015. évre vonatkozóan: az egyik a szubszidiaritásról és az arányosságról, a másik pedig a nemzeti parlamentekkel való kapcsolatokról szólt.

A szubszidiaritással kapcsolatos problémák 2016 során

Az év folyamán a Bizottság 68 indokolással ellátott véleményt kapott a nemzeti parlamentektől a szubszidiaritási felülvizsgálati mechanizmus keretében. A parlamentek azt kifogásolták, hogy a Bizottság által előterjesztett egyes jogalkotási aktusok nem felelnek meg a szubszidiaritás elvének. Ezen indokolással ellátott vélemények közül 14 vonatkozott a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv felülvizsgálatára tett bizottsági javaslatra. A Bizottság alapos vizsgálatot követően arra a következtetésre jutott, hogy a javaslat megfelel a szubszidiaritás elvének, és emiatt fenntartja azt. Döntése indokairól júliusban számolt be.

Kapcsolat a nemzeti parlamentekkel

2016-ban a Bizottság tovább erősítette a nemzeti parlamentekkel fenntartott kapcsolatait. A nemzeti parlamentektől kapott vélemények száma 2015-höz képest 2016-ban 75%-kal, 350-ről 613-ra nőtt. A biztosok számos látogatást tettek a tagállamokban, melyek során parlamentközi üléseken és egyéb eseményeken találkoztak a nemzeti parlamenti képviselőkkel.

Az európai ombudsman

Az európai ombudsman az Európai Unió intézményeinek és szerveinek hivatali visszásságaival kapcsolatos panaszokat vizsgálja ki. 2016-ban a vizsgálatok az alábbi témákra terjedtek ki: a Bizottság szakértői csoportjainak összetétele, a dohánylobbisták és a Bizottság közötti kapcsolatfelvételre vonatkozó szabályok, a Bizottság különleges tanácsadói, a biztosok magatartási kódexe és a Bizottság, a Tanács és a Parlament közötti háromoldalú egyeztetések átláthatósága a jogalkotási eljárás során.

Az európai polgári kezdeményezés

Az európai polgári kezdeményezés lehetővé teszi, hogy egymillió – és a tagállamok legalább egy­negyedéből származó – polgár felkérje az Európai Bizottságot jogi aktusokra vonatkozó javaslatok előterjesztésére a hatáskörébe tartozó területeken. 2016-ban a Bizottsághoz három új kezdeményezés érkezett, és a Bizottság 2017. évi munkaprogramjában bejelentette, hogy jogszabályt kíván alkotni egy korábbi kezdeményezésben (Right2Water) felvetett kérdésekkel kapcsolatban.

Civil párbeszédek

Az év folyamán a Bizottság a civil párbeszédeken keresztül tovább ápolta a nyilvánossággal való kapcsolatát. A párbeszédeken az Európai Bizottság elnöke, alelnökei és biztosai, valamint több európai parlamenti képviselő és nemzeti politikus is részt vett az év folyamán. A 73 párbeszéd egyedülálló lehetőséget biztosított a polgároknak arra, hogy személyes találkozók keretében elbeszélgessenek a törvényhozókkal arról, hogy mi történik az Európai Unióban, hogy miként kezeli az EU a legfontosabb kihívásokat, valamint hogy miként szolgálják az uniós intézkedések a polgárok érdekét. E párbeszédek során ugyanakkor az EU-nak és a tagállami politikusoknak is alkalmuk volt meghallgatni az Unió különböző részein lakó polgárok legkülönbözőbb témákban megfogalmazott véleményét, s levonni azokból a megfelelő tanulságokat.

Az Európai Unióval kapcsolatos további magyar nyelvű információkért és kiadványokért forduljon az alábbi szervezetekhez: