24.7.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 190/17


A Domäne Vorderriss, Rasso Freiherr von Cramer-Klett és a Rechtlerverband Pfronten által 2004. április 8-án az Európai Közösségek Bizottsága ellen benyújtott kereset

(T-136/04. sz. ügy)

(2004/C 190/28)

Az eljárás nyelve: német

A Domäne Vorderriss, székhely: Lenggries (Németország), Rasso Freiherr von Cramer-Klett lakóhely: Anschau i. Chiemgau (Németország) és a Rechtlerverband Pfronten, székhely: Pfronten (Németország), képviseli Th. Schönfeld, Rechtsanwalt, 2004. április 8-án keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.

A felperes a következő döntés meghozatalát kéri az Elsőfokú Bíróságtól:

semmisítse meg a 92/43/EGK tanácsi irányelv értelmében az alpesi biogeográfiai régióra vonatkozó közösségi jelentőségű területek jegyzékének elfogadásáról szóló, 2003. december 22-i bizottsági határozatot (1);

kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

A felperesek olyan erdőingatlanok tulajdonosai, amelyekben az erdőgazdálkodás a felperesek által vezetett erdőgazdaságok keretében történik, és amelyeket a megtámadott határozat az alpesi biogeográfiai régió szempontjából közösségi jelentőségű területekké nyilvánított.

A felperesek arra hivatkoznak, hogy a megtámadott határozat olyan alapvető jogaikat sérti, amelyeket a közösségi jogrend általános elvei biztosítanak. Az alapvető jogok ezen megsértése alaki okból jogellenes, mivel a Bizottság határozatának meghozatalánál (és a 92/43/EGK (2) irányelv végrehajtásánál) az érintett ingatlantulajdonosok részvételi jogait teljesen figyelmen kívül hagyták.

A felperesek előadják továbbá, hogy a megtámadott határozat tulajdoni jogaikat anyagi jogi szempontból is megsértette, mivel a közösségi jelentőségű területek meghatározásánál a felperesek (és az egyéb érintettek) tulajdoni jogait egyáltalán nem vették figyelembe, és ezért nem kerülhetett sor sem a közösségi jelentőségű területté nyilvánításhoz fűződő érdekeknek, sem a felperesek ezzel ellentétes magánérdekeinek mérlegelésére. A megtámadott határozat ezen túlmenően magával a 92/43/EGK irányelvvel is ellentétes, mivel a nyújtandó pénzügyi ellentételezés kérdése teljesen nyitott és szabályozatlan.

A felperesek arra is hivatkoznak, hogy a megtámadott határozat aránytalan, mivel önmagában nem alkalmas egy egységes európai ökológiai hálózat megteremtésére, és hogy kizárólag egy biogeográfiai régióra vonatkozó „egyedüli lista” felállítása az irányelv céljának megvalósítására alkalmatlan. A megtámadott határozat továbbá azért is alkalmatlan erre, mert elmulasztották az egész közösségi területre vonatkozó átfogó összehangolást.


(1)  HL L 14., 2004.1.21., 21. o.

(2)  A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (HL L 206., 7. o.).