13.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 310/12


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2012. augusztus 1.)

az Európai Unión belüli értékpapír-elszámolás javításáról és a központi értéktárakról szóló rendelet iránti javaslatról

(CON/2012/62)

2012/C 310/02

Bevezetés és jogalap

Az Európai Központi Bank (EKB) 2012. április 3-án az Európai Unió Tanácsától azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt az Európai Unión belüli értékpapír-elszámolás javításáról és a központi értéktárakról valamint a 98/26/EK irányelv (1) módosításáról szóló rendelettervezetről (a továbbiakban: rendelettervezet). 2012. április 19-én az EKB az Európai Parlamenttől kapott felkérést arra, hogy véleményt alkosson a rendelettervezetről.

Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel a rendelettervezet olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek érintik az euroövezet monetáris politikájának az EKB által történő meghatározását és végrehajtását, a fizetési rendszereknek a Szerződés 127. cikke (2) bekezdése szerinti zavartalan működését, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságok EKB által történő támogatását a hitelintézetek prudenciális felügyeletére és a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikáik zavartalan megvalósításában a Szerződés 127. cikkének (5) bekezdésében foglaltak szerint. A fentieken túlmenően, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 22. cikke alapján az EKB és a nemzeti központi bankok megfelelő eszközöket bocsáthatnak rendelkezésre, az EKB pedig rendeleteket alkothat annak érdekében, hogy biztosítsák az unión belüli és a más államokkal fenntartott elszámolási és fizetési rendszerek hatékony és megbízható működését. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

Általános észrevételek

A rendelettrevezet a 2004/39/EK irányelvvel (2), valamint a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló rendelettervezettel (3) együtt a piaci infrastruktúrákra és a kereskedési helyszínekre vonatkozó szabályozási keretrendszer része lesz. A méreteik, összetettségük és a rendszereik közti összefonódás miatt a központi értéktárakat rendszerszintű jelentőségűnek kell tekinteni (4), ennél fogva azok egy, a mikro- és makroprudenciális eszközöket együttesen alkalmazó, a felügyeletre és a felvigyázásra vonatkozó átfogó szabályozói keretrendszert kívánnak meg. Az EKB erősen támogatja a Bizottságnak a központi értéktárakra vonatkozó jogi keretrendszer erősítésére, továbbá a működésük, engedélyezésük valamint a felügyeletük alapját jelentő szabályok harmonizációjára vonatkozó, valamint az értékpapíroknak az unión belül ilyen központi értéktárakon keresztül történő kibocsátására, kezelésére, valamint átruházására vonatkozó javaslatát (5).

Az eurorendszer azzal a céllal fejleszti ki a TARGET2-Securities-t (T2S), hogy az Európa egységes elszámolási alkalmazása legyen. Ezzel összefüggésben az EKB erősen támogatja a rendelettervezetet, amely elmélyíti az általánosságban az Európai Unióban és különösen a T2S-ben történő határon átnyúló elszámolás jogi- és működési feltételeit. Ebben a vonatkozásban az EKB ajánlja, hogy a rendelettervezetet valamint az ahhoz kapcsolódó végrehajtási aktusokat még a T2S tervezett 2015. júniusi elindítását megelőzően fogadják el.

1.   A rendelet hatálya

A rendelettervezet megteremti a pénzügyi eszközök elszámolásának egységes követelményeit (6). A 2004/39/EK (7) irányelv értelmében a „pénzügyi eszköz” fogalma kiterjed az átruházható értékpapírokra, a pénzpiaci eszközökre, a kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeire, a származtatott megállapodásokra, a különbözetre vonatkozó pénzügyi szerződésekre és az engedélyezett kibocsátásokra. Az EKB e tekintetben megjegyzi, hogy a rendelettervezet nem határozza meg a „pénzügyi eszköz” fogalmát, valamint hogy annak egyes részei kizárólag az „értékpapírokra” vagy átruházható értékpapírokra vonatkoznak (8), míg más rendelkezések a pénzpiaci eszközökre (9), a kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeire és az engedélyezett kibocsátásokra (10) is vonatkoznak. Mindezen túlmenően a rendelettervezet a központi értéktárakat egy értékpapír-elszámolási rendszert működtető, valamint legalább egy további, a mellékletben felsorolt egyéb alapvető szolgáltatást nyújtó jogi személyként határozza meg (11). Az EKB véleménye szerint valamennyi alapvető szolgáltatást szabályozni kell. A fentieket figyelembe véve, a jogi egyértelműség érdekében az EKB a rendelettervezet hatályának további pontosítását javasolja, mind a hatálya alá tartozó eszközök, mind pedig a központi értéktárak fogalmának a tekintetében.

A központi értéktár fogalmát módosítani kell az abból eredő szabályozási arbitrázs elkerülése érdekében, amikor a központi értéktár két vagy három, különböző alapvető szolgáltatásokat nyújtó jogi személyt alkot anélkül, hogy azokra a központi értéktárakra alkalmazandó rendelet vonatkozna. Az EKB úgy véli, hogy a melléklet A. cikkében felsorolt három alapvető szolgáltatás bármelyikét nyújtó valamennyi jogi személy a rendelet hatálya alá kell, hogy tartozzon.

2.   A hatóságok közti együttműködés

2.1.

A rendelettervezet a központi értéktárak vonatkozásában érintett hatóságként a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságoknak vezető szerepet, a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) tagjainak pedig támogató szerepet tulajdonít. Figyelembe véve a központi bankok felvigyázói és/vagy kibocsátó központi banki szerepét, valamint azt a tényt, hogy a központi bankok a monetáris politikai műveleteik elszámolására a központi értéktárak szolgáltatásait veszik igénybe, a rendelettervezetnek biztosítania kell azt, hogy az illetékes hatóságok és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (EÉPH) hatásköreit a KBER tagjainak megfelelő bevonása egészíti ki és tartja egyensúlyban. A Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottságában (CPSS) részt vevő központi bankok és értékpapír-szabályozók valamint az Értékpapír Felügyeletek Nemzetközi Szervezetének Technikai Bizottsága (CPSS-IOSCO) felismerték a pénzpiaci infrastruktúrák – beleértve a központi értéktárakat is – szabályozásának, felügyeletének és felvigyázásának fontosságát (12). Az EKB véleménye szerint a rendelettervezetnek összhangban kell lennie a CPSS-IOSCO alapelvekkel. Mind felvigyázói, mind pedig kibocsátó központi banki szemszögből támogatni kell az illetékes hatóságok és a KBER tagjai között hatékony és szoros együttműködést a központi banki hatáskörök sérelme nélkül (13).

2.2.

Az EKB továbbá megjegyzi, hogy a rendelettervezet az együttműködés számos területét azonosította, és további olyan területeket javasol, amelyek esetében úgy gondolja, hogy az EÉPH-KBER bevonása szintén szükséges. Mindezen túlmenően az EKB hangsúlyozza a technikai standardtervezetek kifejlesztése során történő közös EÉPH-KBER munka szükségességét. Ennek kell biztosítania azt, hogy a KBER tagjainak nem szükséges további – és potenciálisan különböző –, a felvigyázási intézkedésekre vonatkozó követelményeket (ideértve a jogszabályokat is) kialakítaniuk. Továbbmenve, ezzel elkerülhető lenne a monetáris politikai műveletek elszámolásában részt vevő központi értéktárak felhasználói feltételeknek (14) történő megfelelése folyamatos értékelésének a szükségessége, amelynek egyébként a KBER jogszabályi kötelezettségeknek történő megfelelés érdekében eleget kéne tenni. Ebben az összefüggésben a szükséges információk kellő időben történő és megfelelő cseréje – ideértve a pénzügyi stabilitásra vonatkozó, valamint a felvigyázásra használt és a statisztikai célú információkat is – szintén kiemelkedő jelentőséggel bír.

2.3.

A rendelettervezetnek ennél fogva az együttműködésre vonatkozó olyan szabályokat kell biztosítania, amelyek lehetővé teszik a hatáskörrel rendelkező és az érintett hatóságok számára, hogy mind nemzeti, mind pedig határon átnyúló környezetben a CPSS-IOSCO alapelveknek megfelelően (15) láthassák el a feladataikat. A határon átnyúló műveletek és elszámolások terén várható fejleményekre, valamint a központi értéktárak közötti kapcsolatokra tekintettel a rendelettervezetnek a határon átnyúló környezetben meg kell teremtenie az átfogó felügyeletet és felvigyázást, amely olyan tényező, amelyet a T2S közös platform elindítása meg fog könnyíteni, sőt, erősíteni is fogja azt. A hatáskörrel rendelkező hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy maguk döntsenek az együttműködési megállapodások megfelelő módjáról. Minderre tekintettel a hatósági kollégiumok létrehozatalának lehetősége is elképzelhető, különösen olyan esetekben, amikor egy központi értéktár fióktelepen vagy leányvállalaton keresztül végez határon átnyúló tevékenységet, illetve olyan esetekben, amikor a határon átnyúló szolgáltatások nyújtása alapvető fontosságúvá válik (16).

3.   Makroprudenciális felvigyázás

Felismerésre került, hogy a szilárd pénzpiaci infrastruktúrák, ideértve az értékpapír-elszámolási rendszereket is, alapvetően járulnak hozzá a pénzügyi stabilitáshoz a rendszerkockázat csökkentése által (17). Az EKB megjegyzi, hogy az Európai Rendszerkockázati Testületnek, és adott esetben az érintett nemzeti hatóságoknak a makroprudenciális felvigyázást a KBER tagjai vonatkozó hatásköreinek sérelme nélkül kell végezniük.

4.   Központi banki pénzben végzett elszámolás

A rendelettervezet lehetővé teszi a központi értéktárak számára azt, hogy kereskedelmi banki számlán történő elszámolást kínáljanak fel abban az esetben, ha a központi banki pénzben végzett elszámolás nem lehetséges és megvalósítható (18). Ez összhangban van a CPSS-IOSCO alapelvekkel és a KBER-CESR ajánlásokkal (19), alátámasztva azt, hogy a központi banki likviditás és a kereskedelmi banki számlán történő elszámolás kockázati szempontból nem képeznek egyenértékű lehetőséget. Amennyiben egy központi szerződő fél kereskedelmi banki számlán történő elszámolást felkínálhat, úgy attól meg kell követelni a hitelintézet elszámoló bankként történő működésére vonatkozó szigorú követelményeknek való megfelelés kialakítását és betartásának figyelemmel kísérését (20). Az EKB üdvözli továbbá azt, hogy a rendelettervezet nem szabályozza a központi banki hitelhez történő hozzáférést, ideértve a rendkívüli likviditási segélynyújtást is, amely a központi bankok előjoga, és amely közvetlenül kapcsolódik a monetáris politikához.

5.   Központi értéktárak és banki jellegű kiegészítő szolgáltatások

5.1.

A rendelettervezet alapján a központi értéktárak nem nyújthatnak banki jellegű kiegészítő szolgáltatásokat, és azokat inkább arra kell felhatalmazni, hogy egy vagy több hitelintézetet jelöljenek ki a rendelettervezetben meghatározott egyes banki jellegű kiegészítő szolgáltatások végzésére. Ugyanakkor ettől eltérően – figyelemmel egyes biztosítékokra is – egyes központi értéktáraknak korlátozott felhatalmazás adható az ilyen szolgáltatások nyújtására (21).

5.2.

Ez gondos áttekintést tesz szükségessé az uniós versenyjogi szabályokkal, a rendszerszintű makroprudenciális felvigyázással és a banki jogalkotási keretrendszerekkel való összhang megteremtése érdekében (22), szükséges továbbá a feladatoknak a központi értéktárakat felügyelő hatóságok és a bankfelügyeletek között történő megfelelő elosztása. E tekintetben, amint az egy korábbi véleményben is megemlítésre került, az EKB előnyben részesíti az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBH) rendszeres bevonását a bankokra vonatkozó uniós jogszabályok előzetes technikai elemzésének elvégzésébe (23).

Konkrétabban, a rendelettervezet egyrészt különbséget tesz az értékpapír-elszámolási rendszer résztvevői számára az elszámolási szolgáltatással kapcsolatban nyújtott banki jellegű kiegészítő szolgáltatások, másrészt az egyéb alapvető vagy kiegészítő szolgáltatásokhoz kapcsolódó banki jellegű kiegészítő szolgáltatások között (24). Ez feljogosítja továbbá a Bizottságot arra, hogy ezeket a kiegészítő szolgáltatásokat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el (25). Az EKB azon a véleményen van, hogy a fenti különbségtétel nem egyértelmű, és hogy a hivatkozott banki jellegű kiegészítő szolgáltatásokat a lehető legnagyobb mértékben összhangba kell hozni a bankokra vonatkozó európai uniós jogszabályokban használt terminológiával.

5.3.

A kiegészítő banki szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezés keretrendszerét a kockázatok megfelelő csökkentésének kell vezérelnie, egyben megőrizve a központi értéktárak hatékonyságát az általuk nyújtott szolgáltatások során. Tekintettel ennek a kérdésnek az alapvető jellegére, szükséges lehet a kiegészítő banki szolgáltatásokra vonatkozó különböző lehetséges rendelkezések átfogóbb elemzése. Az ilyen elemzés segítené az a) különböző kockázatok, beleértve a szanálásból eredő kockázatok valamint a jogi, hitel, likviditási, működési, és üzleti kockázatok, továbbá a b) az ezekkel a lehetőségekkel együtt járó hatékonysági profilok teljes meghatározását, valamint segítené a legbiztonságosabb és leghatékonyabb modell meghatározását. Az EKB kész közreműködni egy ilyen elemzésben.

Továbbmenve, nem állhat fenn bizonytalanság az alábbiakkal kapcsolatban: az olyan kiegészítő banki szolgáltatások pontos terjedelme, amelyek végzésére kijelölt hitelintézetek lennének jogosultak (26), azok a prudenciális követelmények, amelyek rájuk vonatkoznának, és a bankokra vonatkozó jogszabályi keretrendszerrel szembeni autonómiájuk mértéke (27).

5.4.

A rendelettervezet korlátozza az olyan kijelölt hitelintézet által nyújtott szolgáltatásokat, amely a központi értéktárral azonos csoportba tartozik (28). Az EKB értelmezése szerint ezt a korlátozást kockázati megfontolások, különösen pedig a továbbgyűrűző hatások elkerülése vezérelték. Az EKB javasolja, hogy ez a korlátozás terjedjen ki valamennyi olyan hitelintézetre, amely a melléklet C. szakaszában felsorolt banki szolgáltatásokat nyújt az értékpapír-elszámolási rendszerek résztvevői számára, tekintettel a központi értéktárnak a feladatai ellátásának folytatására vonatkozó képességére – különösen pedig a szállítás fizetés ellenében mechanizmuson alapuló feladatokra – gyakorolt lehetséges kedvezőtlen hatásokra a hitelintézet szanálása vagy fizetésképtelensége esetén.

5.5.

Végezetül az EKB úgy véli, hogy az eltérés engedélyezésére vonatkozó javasolt eljárás túlságosan összetett, és az a biztonság és egységesség megfelelő szintjének elérése érdekében leegyszerűsíthető. A tervezetben foglalt szükséges minőségi ismérveket kiegészítve különösen az objektív ismérvek (ideértve lehetőség szerint a mennyiségi ismérveket is) elfogadását kell biztosítani annak meghatározására, hogy az eltérés engedélyezhető-e vagy sem.

6.   A központi értéktárakra vonatkozó globális standardokkal való összhang

A rendelettervezet elismeri azt, hogy a rendeletnek összhangban kell állnia a CPSS–IOSCO által kidolgozott ajánlásokkal (29). Ugyanakkor némi következetlenség áll fenn a CPSS–IOSCO alapelvek és a rendelettervezet között, EKB javasolja ennek orvoslását. A rendelettervezet például nem tartalmaz a többszintű részvételre (30) vonatkozó követelményeket. Továbbmenve, a rendelettervezet a kölcsönös függőségekből eredő kockázatok kezelésének szükségességéről (31) kizárólag a működési kockázatokkal összefüggésben (32) tesz említést. A likviditási kockázat kezelésével kapcsolatban is állnak fenn következetlenségek (33), nevezetesen, a rendelettervezet nem tesz különbséget az elszámolási garanciát nyújtó nettó késleltetett kiegyenlítési rendszerek (deferred net settlement systems) és az ilyen garanciát nem nyújtó nettó késleltetett kiegyenlítési rendszerek között. Ez nincs összhangban a CPSS-IOSCO alapelvekkel, amelyek megkívánják, hogy az elszámolási garanciát nyújtó halasztott nettó elszámolási rendszernek a hitel és a likviditási kitettséget teljes mértékben le kell fednie, míg az elszámolási garanciát nem nyújtó halasztott nettó elszámolási rendszereknek a hitelkitettséget a két legnagyobb résztvevő és annak leányvállalatai vonatkozásában, és a likviditási kitettséget a legnagyobb résztvevő és annak leányvállalatai vonatkozásában kell lefednie.

7.   Állami szervekhez történő kiszervezés

A rendelettervezet a központi értéktárak által a tevékenységük részleges kiszervezése esetén teljesítendő követelményeket vezet be (34). Kivételt képeznek azok a helyzetek, amikor egy központi értéktár az egyes műveleteit állami szervhez szervezi ki, feltéve, hogy megfelelő jogi, szabályozási és működési keretrendszer irányadó az ilyen megállapodásra. Az EKB megjegyzi, hogy ez a kivétel lefedné az eurorendszer által előkészített T2S projektet. Az EKB üdvözli ezt a kivételt, amely figyelembe veszi azt, hogy az ilyen kiszervezés jelentős előnyökkel járhat a gazdaság számára, hozzájárul az eurorendszer feladatainak ellátásához, és hogy az egy biztosítékokat tartalmazó keretmegállapodás függvénye (35).

8.   Kollíziós szabályok

A rendelettervezet általános szabályként határozza meg azt, hogy a központi értéktár által tartott értékpapírok tulajdonosi szempontjait érintő kérdésekben az értékpapírszámla vezetésének helye szerinti ország joga irányadó (36). Míg az ilyen általános szabály összhangban van az egyéb uniós jogszabályok által az érintett közvetítő helye szerinti jognak az értékpapírok vonatkozásában a tulajdonosi szempontokat érintő kérdésekben történő alkalmazására vonatkozó megközelítéssel (37), az EKB nyomatékosan ellenzi a kiegészítő kollíziós szabályok bevezetését, amelyek ellentétesek lennének a jelenlegi uniós jogszabályokkal és hatással lennének a jogbiztonságra (38).

Mindezen túlmenően, és amint az egy korábbi véleményben is megemlítésre került, a számlán megjelenő értékpapírokra vonatkozó egyszerű és egyértelmű kollíziós szabályok megléte a pénzügyi eszközök határon átnyúló hatékony és biztonságos állományban tartása és átruházása szempontjából fontos, ugyanakkor az unióban a határokon átnyúló értékpapír-elszámolásra és -kiegyenlítésre vonatkozó kollíziós szabályok gyakorlati alkalmazása továbbra is eltéréseket tár fel a tagállamok között a „számla helyének” értelmezése vonatkozásában (39). E tekintetben az EKB szükségesnek tartja az értékpapírok állományban tartására és átruházására vonatkozó, valamint a jogbiztonság csoport végső jelentésében (40) foglaltaknak megfelelően az értékpapírokhoz fűződő jogok gyakorlására vonatkozó, különféle uniós jogi keretrendszerek harmonizációját.

9.   A központi értéktárak szanálására vonatkozó sajátos szabályok

Mivel a rendelettervezet nem tartalmaz a központi értéktárak szanálására vonatkozó sajátos átfogó szabályrendszert, az EKB javasolja ilyen szabályok elfogadását.

Abban az esetben, ahol az EKB a rendelettervezet módosítására tesz javaslatot, a melléklet tartalmazza a szerkesztési javaslatokat és az azokhoz fűzött magyarázatot.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2012. augusztus 1-jén.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  COM(2012) 73 végleges.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK irányelve (2004. április 21.) a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.). Jelenleg felülvizsgálat alatt. Lásd a pénzügyi eszközök piacairól és a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló COM(2011) 656 végleges javaslatot, valamint a pénzügyi eszközök piacairól és a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló (EMIR) rendelet módosításáról szóló COM(2011) 652 végleges javaslatot.

(3)  Lásd a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló CON(2010) 484 végleges javaslatot.

(4)  Lásd a rendelettervezethez fűzött magyarázat 1. bekezdését.

(5)  Lásd továbbá a Bizottságnak a központi értéktárakról és az Európai Unión belüli értékpapír-elszámolás egyes szempontjairól szóló nyilvános konzultációjára (a továbbiakban: a Bizottsági konzultáció) adott 2011. március 22-i EKB választ (a továbbiakban: az EBK válasza). Az EKB válasza az EKB honlapján (http://www.ecb.int) olvasható.

(6)  Lásd a rendelettervezet 1. cikkének (1) bekezdését.

(7)  2004/39/EK irányelv. A Bizottságnak a 2004/39/EK irányelv (lásd a 3. számú lábjegyzetet) hatályon kívül helyezésére vonatkozó javaslata magában foglalja az engedélyezett kibocsátásokat is.

(8)  Lásd a 2004/39/EK irányelv 4. cikkének (18) bekezdését.

(9)  Lásd a 2004/39/EK irányelv 4. cikkének (19) bekezdését.

(10)  Az engedélyezett kibocsátásokat a rendelettervezet az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.) történő hivatkozással határozza meg.

(11)  Lásd a rendelettervezet 2. cikke (1) bekezdésének 1. pontját és a melléklet A. szakaszát.

(12)  Lásd CPSS-IOSCO „A pénzpiaci infrastruktúrák alapelvei” 2012. április, elérhető a BIS honlapján: http://www.bis.org, különösen pedig a 4. fejezetet (a továbbiakban: „CPSS-IOSCO alapelvek”).

(13)  Lásd a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra vonatkozó CON/2011/1 (2011. január 13.) EKB véleményt (HL C 57., 2011.2.23., 1. o.). Az EKB valamennyi véleménye közzétételre kerül az EKB honlapján: http://www.ecb.europa.eu

(14)  Európai Monetáris Intézet „Standards for the use of EU securities settlement systems in ESCB credit operations” (A KBER hitelműveletei során alkalmazandó, az EU értékpapír-elszámolási rendszereiben használatos standardok) 1998. január.

(15)  Lásd különösen a CPSS-IOSCO alapelvek E. pontjában foglalt felelősségi kört (együttműködés a többi hatósággal).

(16)  Az EU EMIR jogalkotási keretrendszere és a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló 2006/48/EK irányelv (HL L 177., 2006.6.30., 1. o.), továbbá a CPSS-IOSCO alapelvek már rendelkeznek a kollégiumok létrehozataláról.

(17)  Lásd: Pénzügyi Stabilitási Tanács „Reducing the moral hazard posed by systemically important financial institutions” („A rendszerszempontból jelentős pénzintézetek által okozott erkölcsi kockázat csökkentése – ajánlások és ütemtervek”) 2010. október, 8. o.

(18)  A rendelettervezet 37. cikkének (2) bekezdése.

(19)  E tekintetben lásd a 9. számú CPSS-IOSCO alapelvet, valamint a 10. számú KBER-CESR ajánlást „Recommendations for securities settlement systems and recommendations for central counterparties in the European Union” (Az értékpapír-kiegyenlítési rendszerekre vonatkozó ajánlások és az Európai Unió központi szerződő feleire vonatkozó ajánlások), 2009. május (a továbbiakban: KBER-CESR ajánlások).

(20)  E tekintetben lásd a 9. számú CPSS-IOSCO alapelvet, és a 10. számú KBER-CESR ajánlást.

(21)  Lásd különösen a rendelettervezet IV. címét és a melléklet C. szakaszát.

(22)  Lásd a 2006/48/EK irányelvet és a jelenleg vita alatt álló kompromisszumos elnökségi javaslat szövegeiben foglalt módosításokat.

(23)  E tekintetben lásd a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről szóló irányelv iránti javaslatról, és a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló rendelet iránti javaslatról szóló CON/2012/5 (2012. január 25.) EKB vélemény 3.2. bekezdését (HL C 105., 2012.4.11., 1. o.).

(24)  Lásd a rendelettervezet mellékletének C. szakaszát.

(25)  Lásd a rendelettervezet 2. cikkének (2) bekezdését.

(26)  Lásd a rendelettervezet 54. cikkét.

(27)  Ezzel összefüggésben lásd a rendelettervezet 57. és 58. cikkeit.

(28)  Lásd a rendelettervezet 52. cikkének (5) bekezdését.

(29)  A rendelettervezet (25) preambulumbekezdése.

(30)  Lásd a 19. számú CPSS-IOSCO alapelvet.

(31)  Lásd a 3. számú CPSS-IOSCO alapelvet.

(32)  A rendelettervezet 42. cikkének (6) bekezdése.

(33)  Lásd a 7. számú CPSS-IOSCO alapelvet valamint a rendelettervezet 57. cikkét.

(34)  Lásd a rendelettervezet 28. cikkét.

(35)  Lásd a bizottsági konzultációt és az EKB válaszát.

(36)  Lásd a rendelettervezet 46. cikkének (1) bekezdését.

(37)  Lásd az Európai Parlament és Tanács 98/26/EK irányelvét a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről (1998. május 19.) 9. cikk (HL L 166., 1998.6.11., 45. o.), az Európai Parlament és Tanács 2002/47/EK irányelvét (2002. június 6.) a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról 9. cikk (HL L 168., 2002.6.27., 43. o.), és az Európai Parlament és Tanács 2001/24/EK irányelvét (2001. április 4.) a hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról 24. cikk (HL L 125., 2001.5.5., 15. o.).

(38)  Lásd a rendelettervezet 46. cikkének (2) bekezdését.

(39)  E tekintetben lásd a CON/2008/37 (2008. augusztus 7.) EKB véleményt a 98/26/EK irányelv és a 2002/47/EK irányelv módosításáról szóló irányelvre irányuló javaslatról (HL C 216., 2008.8.23., 1. o.), 8. bekezdés.

(40)  Lásd: http://ec.europa.eu/internal_market/financial-markets/docs/certainty/2ndadvice_final_en.pdf


MELLÉKLET

Szerkesztési javaslatok

A Bizottság által javasolt szöveg

Az EKB által javasolt módosítások (1)

1.     módosítás

(6) preambulumbekezdés

„6.

A Pénzügyi Stabilitási Tanács 2010. Október 20-án megbízhatóbb alapvető piaci infrastruktúrákat szorgalmazott és a meglévő standardok felülvizsgálatát és javítását kérte. A Nemzetközi Fizetések Bankjának (Bank of International Settlements – BIS) fizetési és elszámolási rendszerekkel foglalkozó bizottsága (CPSS) és az Értékpapír- felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO) jelenleg véglegesíti a globális standardtervezeteket. Ezek a BIS 2001. évi ajánlásait hivatottak felváltani, amelyeket 2009-ben a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) és az európai értékpapír- piaci szabályozók bizottsága (CESR) nem kötelező erejű európai szintű iránymutatások formájában fogadott el.”

„6.

A Pénzügyi Stabilitási Tanács 2010. Október 20-án megbízhatóbb alapvető piaci infrastruktúrákat szorgalmazott és a meglévő standardok felülvizsgálatát és javítását kérte. 2012 áprilisában a Nemzetközi Fizetések Bankjának (Bank of International Settlements – BIS) fizetési és elszámolási rendszerekkel foglalkozó bizottsága (CPSS) és az Értékpapír- felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO) közzétette a pénzpiaci infrastruktúrákra vonatkozó alapelveit. Ezek az alapelvek a CPSS-IOSCO értékpapír-elszámolási rendszerekre vonatkozó 2001. novemberi ajánlásait hivatottak felváltani, amelyeket uniós szinten 2009-májusában a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) és az európai értékpapír- piaci szabályozók bizottsága (CESR) által közösen elfogadott, az értékpapír-elszámolási rendszerekre és a központi szerződő felekre vonatkozó ajánlások által hajtottak végre.”

Magyarázat

A módosítás figyelembe veszi a CPSS-IOSCO alapelvek elfogadását és egyértelművé teszi a KBER-CESR-re történő utalást.

2.     módosítás

(8) preambulumbekezdés

„8.

A KBER egyik alapvető feladata a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása. E tekintetben a KBER tagjai a hatékony és rendezett elszámolási és fizetési rendszerek biztosítása révén ellenőrzést gyakorolnak. A KBER tagjai gyakran az értékpapírügyletek pénzlábának elszámoló ügynökeként járnak el. Emellett a központi értéktárak fontos ügyfelei is, amelyek sok esetben a monetáris politikai műveletek fedezeti biztosításáért felelnek. A KBER tagjait konzultáció révén szorosan be kell vonni a központi értéktárak engedélyezésébe és felügyeletébe, a harmadik országbeli központi értéktárak elismerésébe és a központi értéktárak közötti összekapcsolódások jóváhagyásába. Ezenfelül konzultáció keretében szervesen közre kell működniük a szabályozás- és végrehajtás-technikai standardok, valamint az iránymutatások és ajánlások meghatározásában. E rendelet rendelkezései nem érinthetik az Európai Központi Bank (EKB) és a nemzeti központi bankok azon feladatát, hogy biztosítsák az Unión belül és más országokban üzemeltetett klíring- és fizetési rendszerek hatékonyságát és megfelelő működését.”

„8.

A KBER egyik alapvető feladata a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása. E tekintetben a KBER tagjai a hatékony és rendezett elszámolási és fizetési rendszerek biztosítása révén ellenőrzést gyakorolnak. A KBER tagjai gyakran az értékpapírügyletek pénzlábának elszámoló ügynökeként járnak el. Emellett a központi értéktárak fontos ügyfelei is, amelyek sok esetben a monetáris politikai műveletek fedezeti biztosításáért felelnek. A KBER tagjaival konzultálni kell, és szorosan be kell azokat vonni a központi értéktárak engedélyezésébe és felügyeletébe, a harmadik országbeli központi értéktárak elismerésébe és a központi értéktárak közötti összekapcsolódások jóváhagyásába. Ezenfelül a párhuzamos szabályok kialakulásának megelőzése érdekében konzultálni kell velük és szervesen közre kell működniük a szabályozás- és végrehajtás-technikai standardok, valamint az iránymutatások és ajánlások meghatározásában. E rendelet rendelkezései nem érintik az Európai Központi Bank (EKB) és a nemzeti központi bankok azon feladatát, hogy biztosítsák az Unión belül és más országokban üzemeltetett klíring- és fizetési rendszerek hatékonyságát és megfelelő működését. A KBER tagjainak információhoz jutása a pénzpiaci infrastruktúrák felvigyázásának megfelelő ellátásához, valamint a kibocsátó központi banki funkciójuk ellátásához rendkívül fontos.

Magyarázat

A módosítás célja az EÉPH és a KBER közötti szoros és kölcsönös együttműködés fontosságának hangsúlyozása a technikai standardtervezetek előkészítése során. Orvosolja továbbá az érintett érdekelt felek információhoz való hozzáférését is. Támogatná a 20. cikk javasolt módosításait.

3.     módosítás

(25) preambulumbekezdés

„25.

Figyelembe véve a pénzügyi piacok globális jellegét és a központi értéktárak rendszerszintű jelentőségét, gondoskodni kell a rájuk vonatkozó prudenciális követelmények nemzetközi szintű összehangolásáról. Az e rendeletben foglalt rendelkezéseknek összhangban kell állniuk a CPSS–IOSCO és a KBER–CESR által kidolgozott jelenlegi ajánlásokkal. Az EÉPH-nak a szabályozás- és végrehajtás-technikai standardok, valamint az e rendeletben előírt iránymutatások és ajánlások kidolgozásakor vagy az ezek felülvizsgálatára irányuló javaslatban figyelembe kell vennie a meglévő standardokat és azok jövőbeli várható változásait.”

„25.

Figyelembe véve a pénzügyi piacok globális jellegét és a központi értéktárak rendszerszintű jelentőségét, gondoskodni kell a rájuk vonatkozó prudenciális követelmények nemzetközi szintű összehangolásáról. Az e rendeletben foglalt rendelkezéseknek összhangban kell állniuk CPSS–IOSCO pénzpiaci infrastruktúrákra vonatkozó alapelveivel és a KBER–CESR értékpapír-kiegyenlítési rendszerekre vonatkozó ajánlásaival valamint az Európai Unió központi szerződő feleire vonatkozó jelenlegi ajánlásaival. Az EÉPH-nak a szabályozás- és végrehajtás-technikai standardok, valamint az e rendeletben hivatkozott iránymutatásokra és ajánlásokra irányuló javaslatban figyelembe kell vennie a meglévő standardokat és azok jövőbeli várható változásait.”

Magyarázat

A módosítás célja e preambulumbekezdés szövegének egyértelművé tétele, valamint a CPSS-IOSCO alapelvek elfogadásának figyelembevétele.

4.     módosítás

(35) preambulumbekezdés

„35.

A központi értéktárak között létrejött összekapcsolódási megállapodások biztonságos jellegét különleges követelményekkel kell szabályozni, hogy az érintett résztvevők más értékpapír-elszámolási rendszerekhez is hozzáférhessenek. A banki jellegű kiegészítő szolgáltatások különálló jogalany általi nyújtására vonatkozó követelmény nem akadályozhatja meg a központi értéktárakat abban, hogy ilyen szolgáltatásokat vegyenek igénybe, különösen, ha egy másik központi értéktár által működtetett értékpapír-elszámolási rendszer résztvevői. Különösen fontos az összekapcsolódási megállapodásokból eredő, a központi értéktárakat érintő esetleges kockázat, például hitel-, likviditási, szervezeti vagy bármely egyéb releváns kockázat teljes körű kezelése. Az interoperábilis összekapcsolódásokban fontos, hogy az összekapcsolt rendszerekben azonos legyen az átutalási megbízások rögzítésének időpontja, az átutalási megbízásokat ne lehessen visszavonni és az értékpapír-átruházások és a készpénzátutalások véglegesek legyenek. Ugyanezeket az elveket kell alkalmazni a közös elszámolási informatikai infrastruktúrát használó központi értéktárak esetében is.”

„35.

A központi értéktárak között létrejött összekapcsolódási megállapodások biztonságos jellegét különleges követelményekkel kell szabályozni, hogy az érintett résztvevők más értékpapír-elszámolási rendszerekhez is hozzáférhessenek. A banki jellegű kiegészítő szolgáltatások különálló jogalany általi nyújtására vonatkozó követelmény nem akadályozhatja meg a központi értéktárakat abban, hogy ilyen szolgáltatásokat vegyenek igénybe, különösen, ha egy másik központi értéktár által működtetett értékpapír-elszámolási rendszer résztvevői. Különösen fontos az összekapcsolódási megállapodásokból eredő, a központi értéktárakat érintő esetleges kockázat, például hitel-, likviditási, szervezeti vagy bármely egyéb releváns kockázat teljes körű kezelése. Az interoperábilis összekapcsolódásokra vonatkozóan a 98/26/EK rendelet előírja a rendszerek számára, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítsák a szabályaik összehangolását az alábbiak vonatkozásában: az átutalási megbízások rögzítésének időpontja, az átutalási megbízásokat ne lehessen visszavonni és az értékpapír-átruházások és a készpénzátutalások véglegesek legyenek. Ugyanezeket az elveket kell alkalmazni a közös elszámolási informatikai infrastruktúrát használó központi értéktárak esetében is.”

Magyarázat

A módosítás bevezet egy, a 98/26/EK rendeletre történő utalást, miszerint annak 3. cikk (4) bekezdése megkívánja a rendszerektől, hogy az összes érintett interoperábilis rendszerre vonatkozó szabály a lehető legnagyobb mértékben össze legyen hangolva. Lásd ezenfelül a rendelettervezet 45. cikkét kiegészítő új bekezdésre vonatkozó javaslatot.

5.     módosítás

1. cikk (4) bekezdés és 1. cikk (5) bekezdés (új)

„4.   A 9–18. és a 20. cikk, valamint a IV. cím rendelkezései nem vonatkoznak a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) tagjaira, a tagállamok hasonló feladatokat ellátó más nemzeti szerveire, illetve az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő állami szervekre.”

„4.   E rendelet nem vonatkozik a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) tagjaira, , illetve az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő állami szervekre.

5.   A (4) bekezdésben foglaltak ellenére e rendelet - a 7. cikk (1) bekezdése, valamint a 9-18., 20., 25. és 44. cikk, továbbá a IV. cím rendelkezéseinek a kivételével - a KBER tagjaira azokban az esetekben vonatkozik, amikor azok értékpapír-elszámolási rendszert működtetnek, valamint a melléklet A. szakaszában meghatározott alapvető szolgáltatásokat nyújtják.

Magyarázat

Az EKB támogatja a KBER tagjainak általános mentesítését a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok alól. Ugyanakkor a 9 - 18. és a 20. cikkekben, továbbá a IV. címben előírt engedélyezési és felügyeleti követelmények kivételével az EKB támogatja a rendelettervezet alkalmazását a KBER azon tagjainak vonatkozásában, amelyek értékpapír-elszámolási rendszereket működtetnek. A módosítás célja ennek elérése. Ezen felül a más tagállamok hasonló feladatokat ellátó nemzeti szerveire vonatkozó utalás törlésre került, mivel az a KBER tagokra történő utalásra tekintettel felesleges.

6.     módosítás

2. cikk (1) bekezdés

„ »központi értéktár«: a melléklet A. szakaszának 3. pontjában szereplő értékpapír-elszámolási rendszert üzemeltető jogi személy, amely legalább egy további, a melléklet A. szakaszában felsorolt alapvető szolgáltatást nyújt;”

” »központi értéktár«: jogi személy, amely legalább egy , a melléklet A. szakaszában felsorolt alapvető szolgáltatást nyújt;”

Magyarázat

A módosítás megváltoztatja a központi értéktár fogalommeghatározását az olyan helyzetekből eredő szabályozási arbitrázs elkerülése érdekében, amikor egy központi értéktár két vagy három, különböző alapvető szolgáltatásokat nyújtó jogi személyt alkot anélkül, hogy azokra a központi értéktárakra alkalmazandó szabályozás vonatkozna. Az EKB úgy véli, hogy a melléklet A. cikkébenben felsorolt három alapvető szolgáltatás bármelyikét nyújtó minden jogi személy a rendelet hatálya alá kell, hogy tartozzon.

7.     módosítás

3. cikk (1) bekezdés

„1.   A szabályozott piacokon folyó kereskedésbe bevont átruházható értékpapírokat kibocsátó vállalat gondoskodik az ilyen értékpapírok könyvelési tétel formájában történő rögzítéséről a teljes kibocsátásnak megfelelő, összevont címletű értékpapírok kibocsátása révén történő immobilizációval vagy az értékpapírok dematerializált formában történő közvetlen kibocsátásával.”

„1.   A szabályozott piacokon folyó kereskedésbe bevont átruházható értékpapírokat kibocsátó jogi személy gondoskodik az ilyen értékpapírok könyvelési tétel formájában történő rögzítéséről a teljes kibocsátásnak megfelelő, összevont címletű értékpapírok kibocsátása révén történő immobilizációval vagy az értékpapírok dematerializált formában történő közvetlen kibocsátásával.”

Magyarázat

Átruházható értékpapírokat vállalatok és más jogi személyek bocsáthatnak ki, mint például tagállamok, tagállamok regionális vagy helyi hatóságai, vagy nemzetközi közjogi szervezetek. Javasolt a rendelettervezet 3. cikke (1) bekezdése hatályának kiterjesztése annak a vállalatoktól eltérő kibocsátókra történő kiterjesztése érdekében, azáltal, hogy a „vállalat”-ra történő hivatkozást a „jogi személy”-ekre történő hivatkozás válta fel. Amennyiben ezt a javaslatot elfogadják, a rendelettervezet 4. cikkének (1) bekezdését ennek megfelelően módosítani kell.

8.     módosítás

6. cikk (4) bekezdés

„4.   Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (EÉPH) a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) tagjaival egyeztetve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, hogy meghatározza az ügyletek vonatkozó adatainak ellenőrzését lehetővé tevő és az elszámolást előmozdító, az (1) és (2) bekezdésben említett eljárások részletes jellemzőit, valamint az elszámolások várható meghiúsulásának azonosítására szolgáló, a (3) bekezdésben említett nyomonkövetési eszközök részletes jellemzőit.

[…]”

„4.   Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (EÉPH) a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) tagjaival szoros együttműködésben szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, hogy meghatározza az ügyletek vonatkozó adatainak ellenőrzését lehetővé tevő és az elszámolást előmozdító, az (1) és (2) bekezdésben említett eljárások részletes jellemzőit, valamint az elszámolások várható meghiúsulásának azonosítására szolgáló, a (3) bekezdésben említett nyomonkövetési eszközök részletes jellemzőit.

[…]”

Magyarázat

A módosítás célja a KBER megfelelő részvételének biztosítása az EÉPH szabályozási standardtervezeteinek kialakításában.

9.     módosítás

7. cikk (1) bekezdés

„1.   A központi értéktár valamennyi általa üzemeltetett értékpapír-elszámolási rendszerre vonatkozóan olyan rendszert hoz létre, amely nyomon követi az 5. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos ügyletek elszámolása meghiúsulásának eseteit. A meghiúsult elszámolások számáról és részleteiről, valamint minden egyéb vonatkozó információról rendszeresen beszámol az illetékes hatóságnak és más jogos érdekkel rendelkező személyeknek. Az illetékes hatóságok a meghiúsult elszámolásokkal kapcsolatos minden fontos információt megosztanak az EÉPH-val.”

„1.   A központi értéktár valamennyi általa üzemeltetett értékpapír-elszámolási rendszerre vonatkozóan olyan rendszert hoz létre, amely nyomon követi az 5. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos ügyletek elszámolása meghiúsulásának eseteit. A meghiúsult elszámolások számáról és részleteiről, valamint minden egyéb vonatkozó információról rendszeresen beszámol az illetékes hatóságnak, a 11. cikkben hivatkozott hatóságoknak és más jogos érdekkel rendelkező személyeknek. Az illetékes hatóságok a meghiúsult elszámolásokkal kapcsolatos minden fontos információt megosztanak az EÉPH-val.”

Magyarázat

A javasolt módosítás célja az időszerű és megfelelő információkra vonatkozó rendelkezés biztosítása mind az illetékes hatóságok, mind pedig a KBER tagjai számára.

10.     módosítás

8. cikk

„1.   A 6. és 7. cikk alkalmazásának biztosítására, valamint a kivetett bírságok nyomon követésére – a 7. cikkben említett szabályozott piacok, multilaterális és szervezett kereskedési rendszerek és központi szerződő felek felügyeletében illetékes hatóságokkal szoros együttműködésben – azon tagállam érintett hatósága rendelkezik hatáskörrel, amelynek joga a központi értéktár által üzemeltetett értékpapír- elszámolási rendszerre alkalmazandó. A hatóságok különösen nyomon követik a 7. cikk (2) és (4) bekezdésében említett bírságok és a 7. cikk (6) bekezdésében említett intézkedések alkalmazását.

2.   E rendelet 6. és 7. cikkéhez kapcsolódóan az Unión belüli következetes, hatékony és eredményes felügyeleti eljárások biztosítása érdekében az EÉPH iránymutatásokat adhat ki, az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban.”

„1.   A 6. és 7. cikk alkalmazásának biztosítása, valamint a kivetett bírságok nyomon követése – a 7. cikkben említett szabályozott piacok, multilaterális és szervezett kereskedési rendszerek és központi szerződő felek valamint a 11. cikk (1) bekezdésében említett hatóságok felügyeletében illetékes hatóságokkal szoros együttműködésben – a 10. cikkben hivatkozott hatóságok felelőssége. Ezek a hatóságok különösen nyomon követik a 7. cikk (2) és (4) bekezdésében említett bírságok és a 7. cikk (6) bekezdésében említett intézkedések alkalmazását.

2.   E rendelet 6. és 7. cikkéhez kapcsolódóan az Unión belüli következetes, hatékony és eredményes felügyeleti eljárások biztosítása érdekében az EÉPH a KBER tagjaival szoros együttműködésben iránymutatásokat adhat ki, az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban.”

Magyarázat

Az „érintett hatóság” fogalma nem került meghatározásra a rendelettervezet 1. cikkében. Az (1) bekezdés módosításának célja annak egyértelművé tétele, hogy a 10. cikkben és a 11. cikk (1) bekezdésében hivatkozott hatóságoknak biztosítaniuk kell a 6. és 7. cikknek való megfelelést. Az EKB megjegyzi továbbá, hogy az alkalmazandó jogra történő hivatkozás nincs összhangban a 98/26/EK irányelvben használt terminológiával  (2). A (2) bekezdés javasolt módosításának célja a KBER tagok részvételének megfelelő biztosítása. A 7. cikk (8) bekezdését, a 15. cikk (7) és (8) bekezdéseit, a 20. cikk (8) és (9) bekezdéseit, a 24. cikk (8) bekezdését, a 27. cikk (3) és (4) bekezdéseit, a 30. cikk (6) bekezdését, a 34. cikk (4) bekezdését, a 35. cikk (6) bekezdését, a 36. cikk (9) bekezdését, a 42. cikk (7) bekezdését, a 44. cikk (3) bekezdését, a 47. (6) bekezdését, az 50. cikk (6) bekezdését, az 51. cikk (5) bekezdését, az 53. cikk (6) bekezdését, az 57. cikk (5) bekezdését és az 58. cikk (4) bekezdését megfelelően módosítani szükséges.

11.     módosítás

11. cikk (1) bekezdés

„1.   Amennyiben e rendelet kifejezetten előírja, a központi értéktárak engedélyezésében és felügyeletében a következő hatóságok vesznek részt:

a)

a központi értéktár által üzemeltetett értékpapír-elszámolási rendszer ellenőrzéséért felelős hatóság azon tagállamban, amelynek joga az adott értékpapír-elszámolási rendszerre alkalmazandó;

b)

adott esetben az az uniós központi bank, amelynek könyveiben a központi értéktár által üzemeltetett értékpapír-elszámolási rendszer pénzlábát elszámolták, illetve a IV. cím szerint hitelintézet közreműködésével történő elszámolás esetében az érintett pénznemet kibocsátó uniós központi bank.”

„1.   Amennyiben e rendelet kifejezetten előírja, a központi értéktárak engedélyezésében és felügyeletében a következő hatóságok vesznek részt:

a)

a központi értéktár által üzemeltetett értékpapír-elszámolási rendszer ellenőrzéséért felelős hatóság azon tagállamban, amelynek joga az adott értékpapír-elszámolási rendszerre alkalmazandó;

b)

azt a pénznemet kibocsátó uniós központi bank, amelyben az elszámolás történik;

c)

adott esetben a KBER azon tagja, amelynek könyveiben a központi értéktár által üzemeltetett értékpapír-elszámolási rendszer pénzlábát elszámolták, .”

Magyarázat

A módosítás célja a kibocsátó központi bankok szerepének, valamint annak az egyértelművé tétele, hogy a központi banki pénzben történő elszámolás alatt az adott központi bank által kibocsátott pénznemben való elszámolást kell érteni.

12.     módosítás

12. cikk (1) bekezdés, második albekezdés

„Az Unión belüli következetes, hatékony és eredményes felügyeleti eljárások biztosítása érdekében, ideértve a 9. és 11. cikkben említett hatóságok között az e rendelet alkalmazásához szükséges különböző vizsgálatokban való együttműködést, az EÉPH a 9. cikkben szereplő hatóságoknak címzett iránymutatásokat adhat ki, az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban.”

„Az Unión belüli következetes, hatékony és eredményes felügyeleti eljárások biztosítása érdekében, ideértve a 9. és 11. cikkben említett hatóságok között az e rendelet alkalmazásához szükséges különböző vizsgálatokban való együttműködést, az EÉPH a KBER tagjaival történő szoros együttműködésben a 9. cikkben szereplő hatóságoknak címzett iránymutatásokat adhat ki, az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban.”

Magyarázat

A javasolt módosítás célja a KBER-tagoknak a rendelettervezet 11. cikkében hivatkozott hatóságként történő megfelelő részvételének biztosítása az EÉBH iránymutatások előkészítése során.

13.     módosítás

13. cikk

„A 9. és 11. cikkben említett hatóságok haladéktalanul tájékoztatják az EÉPH-t és egymást minden olyan, központi értéktárhoz kapcsolódó válsághelyzetről (ideértve a pénzügyi piacok fejleményeit is), amely káros hatással lehet a piaci likviditásra vagy a pénzügyi rendszer stabilitására bármely olyan tagállamban, ahol az adott központi értéktár vagy annak valamely résztvevője székhellyel rendelkezik.”

A 98/26/EK irányelv 6. cikkében hivatkozott értesítés sérelme nélkül, a 9. és 11. cikkben említett hatóságok haladéktalanul tájékoztatják az EÉPH-t, az ERKT-t és egymást minden olyan, központi értéktárhoz kapcsolódó válsághelyzetről (ideértve a pénzügyi piacok fejleményeit is), amely káros hatással lehet a piaci likviditásra, az elszámolás pénznemének stabilitására, a monetáris politika integritására vagy a pénzügyi rendszer stabilitására bármely olyan tagállamban, ahol az adott központi értéktár vagy annak valamely résztvevője székhellyel rendelkezik.”

Magyarázat

A módosítás célja az ERKT bevonása az olyan hivatkozott válsághelyzet természetére tekintettel, amely hatással lehet a pénzügyi rendszer stabilitására. A módosítás annak egyértelművé tételére is irányul, hogy az érintett pénznemek stabilitása és a monetáris politika integritása a központi értéktárak biztonsága szempontjából fontos tényezők. Az ebben a cikkben foglalt tájékoztatási eljárás nem járhat a 98/26/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében előírt értesítés sérelmével.

14.     módosítás

15. cikk (5) bekezdés

„5.   Az illetékes hatóság a következő esetekben előzetesen kikéri a többi érintett tagállam illetékes hatóságainak véleményét a központi értéktár engedélyezésekor:

[…]”

„5.   Az illetékes hatóság a következő esetekben előzetesen kikéri a többi érintett tagállam illetékes hatóságainak és a 11. cikkben hivatkozott hatóságoknak a véleményét a központi értéktár engedélyezésekor:

[…]”

Magyarázat

A CPSS-IOSCO alapelvek kiemelik a központi bankok, a felügyeletek és az egyéb érintett hatóságok közötti együttműködés fontosságát. A javasolt módosítás célja ennek az együttműködésnek a biztosítása a központi értéktárak engedélyezésére vonatkozó szabályokra tekintettel. Amennyiben e javaslatot elfogadják, a rendelettervezet 17. cikkének (2) bekezdését, a 18. cikk (2) bekezdését, a 22. és a 23. cikkeit megfelelően módosítani szükséges.

15.     módosítás

17. cikk (1) bekezdés d) pont

„A valamely alapvető tevékenységét a 28. cikk értelmében harmadik félnek kiszervezni, illetve tevékenységeit az alábbiak valamelyikére kiterjeszteni kívánó engedélyezett központi értéktár engedély iránti kérelmet nyújt be a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságához:

[…]

d)

központi értéktárak közötti kapcsolat létrehozása.”

„A valamely alapvető tevékenységét a 28. cikk értelmében harmadik félnek kiszervezni, illetve tevékenységeit az alábbiak valamelyikére kiterjeszteni kívánó engedélyezett központi értéktár engedély iránti kérelmet nyújt be a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságához:

[…]

d)

interoperábilis kapcsolat létrehozása.”

Magyarázat

Annak adminisztratív terhét figyelembe véve a 17. cikk (1) bekezdésében foglalt eljárást az interoperábilis központi értéktári kapcsolatokra kell korlátozni. Hasonló módosítás bevezetése javasolt a rendelettervezet 45. cikkének (2) bekezdésében és az 50. cikk (3) bekezdésében.

16.     módosítás

19. cikk (2) bekezdés

„2.   A központi bankok haladéktalanul értesítik az EÉPH-t az általuk üzemeltetett központi értéktárakról.”

„2.   A KBER tagjai értesítik az EÉPH-t az általuk üzemeltetett értékpapír-elszámolási rendszerről.

Magyarázat

A módosítás célja a 19. cikk (2) bekezdése hatályának egyértelművé tétele. A rendelettervezet (9) preambulumbekezdésével és az 1. cikk (4) bekezdésével összhangban a módosítás egyértelművé teszi, hogy a KBER tagjai nem üzemeltetnek központi értéktárakat, azonban üzemeltethetnek értékpapír-elszámolási rendszert, továbbá elláthatnak egyéb, a melléklet A. szakaszában felsorolt alapvető szolgáltatást.

17.     módosítás

20. cikk

„1.   Az illetékes hatóság legalább évente felülvizsgálja a központi értéktár által végrehajtott intézkedéseket, stratégiákat, eljárásokat és mechanizmusokat azok e rendeletnek való megfelelése tekintetében, és értékeli azokat a kockázatokat, amelyeknek a központi értéktár ki van vagy ki lehet téve.

[…]

4.   Az illetékes hatóság az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat és értékelés korai szakaszában konzultál a 11. cikkben említett érintett hatóságokkal a központi értéktár által üzemeltetett értékpapír-elszámolási rendszerek működéséről

5.   Az illetékes hatóság rendszeresen, de legalább évente egyszer tájékoztatja a 11. cikkben említett érintett hatóságokat az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat és értékelés eredményeiről, a jogorvoslati intézkedéseket és a szankciókat is beleértve.

[…]”

„1.   Az illetékes hatóság legalább évente felülvizsgálja a központi értéktár által végrehajtott intézkedéseket, stratégiákat, eljárásokat és mechanizmusokat azok e rendeletnek való megfelelése tekintetében, és értékeli azokat a kockázatokat, amelyeknek a központi értéktár ki van vagy ki lehet téve, vagy amely azokhoz társul. Az illetékes hatóság jogosult az általa végzett értékeléshez szükséges minden lényeges információ összegyűjtésére.

[…]

4.   Az illetékes hatóság az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat és értékelés korai szakaszában szorosan együttműködik a 11. cikkben említett érintett hatóságokkal a központi értéktár által üzemeltetett értékpapír-elszámolási rendszerek működéséről.

5.   Az illetékes hatóság rendszeresen előzetesen megvitatja a 11. cikkben említett érintett hatóságokkal az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat és értékelés eredményeit, a jogorvoslati intézkedéseket és a szankciókat.

[…]”

Magyarázat

Az (1) bekezdés módosításának célja annak biztosítása, hogy az illetékes hatóságok összegyűjtsék és megkapják azon kockázatok értékeléséhez és makroprudenciális elemzéséhez szükséges lényeges információkat, amelyeknek a központi értéktár ki van, vagy ki lehet téve, beleértve azon kockázatokat, amelyek a rendszerszinten betöltött szerepükhöz kapcsolódnak.

A (4) és (5) bekezdések módosításának célja az illetékes hatóságok, felvigyázók és az egyéb érintett hatóságok közötti szoros együttműködés kialakítása.

18.     módosítás

21. cikk (2) bekezdés

„2.   Minden olyan központi értéktár, amely első alkalommal kíván szolgáltatást nyújtani egy másik tagállam területén, illetve módosítani kívánja a nyújtott szolgáltatások körét, értesíti a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát az alábbiakra vonatkozó információkról:

a)

folytatni kívánt tevékenység helye szerinti tagállam;

b)

az üzleti terv, kitérve különösen arra, hogy milyen szolgáltatásokat kíván nyújtani;

c)

fióktelep esetén a fióktelep szervezeti felépítése és az annak irányításáért felelős személyek neve.”

„2.   Minden olyan központi értéktár, amely első alkalommal kíván szolgáltatást nyújtani egy másik tagállam területén, illetve módosítani kívánja a nyújtott szolgáltatások körét, értesíti a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát az alábbiakra vonatkozó információkról:

a)

folytatni kívánt tevékenység helye szerinti tagállam;

b)

az üzleti terv, kitérve különösen arra, hogy milyen szolgáltatásokat kíván nyújtani, beleértve az általa feldolgozott pénznemet vagy pénznemeket;

c)

fióktelep esetén a fióktelep szervezeti felépítése és az annak irányításáért felelős személyek neve.”

Magyarázat

A központi értéktárnak információt kell szolgáltatnia azon pénznemről vagy pénznemekről, amelyekben elszámolást végez. Ez az információ szükséges azon kibocsátó központi bankok meghatározásához, amelyeknek részt kell venniük az adott központi értéktár engedélyezési és értékelési eljárásában.

19.     módosítás

21. cikk (3) bekezdés

„3.   Az illetékes hatóság a (2) bekezdésben említett információk kézhezvételétől számított három hónapon belül közli ezeket a fogadó tagállam illetékes hatóságával, hacsak a nyújtani kívánt szolgáltatásokat figyelembe véve nincs oka kételkedni a szolgáltatásait a fogadó tagállamban nyújtani kívánó központi értéktár adminisztratív felépítésének és pénzügyi helyzetének megfelelőségében.”

„3.   Az illetékes hatóság a (2) bekezdésben említett információk kézhezvételétől számított három hónapon belül közli ezeket a 11. cikkben hivatkozott hatóságokkal és a fogadó tagállam illetékes hatóságával, hacsak a nyújtani kívánt szolgáltatásokat figyelembe véve nincs oka kételkedni a szolgáltatásait a fogadó tagállamban nyújtani kívánó központi értéktár adminisztratív felépítésének és pénzügyi helyzetének megfelelőségében.”

Magyarázat

A módosítás célja annak biztosítása, hogy a rendelettervezet 11. cikkében említett hatóságok is azonnal és egyenlő feltételek mellett hozzájuthassanak a rendelettervezet 21. cikk (2) bekezdésében hivatkozott információhoz.

20.     módosítás

20a. cikk Szakmai titoktartás (új)

[Nincs szöveg.]

1.   A szakmai titoktartás követelménye minden olyan személyre vonatkozik, aki a 11. és 12. cikkben hivatkozott hatóságoknál és az EÉPH-nál dolgozik vagy dolgozott, illetve aki az illetékes hatóságok, az EÉPH vagy az ERKT által megbízott könyvvizsgáló és szakértő.

Semmilyen, a feladataik során szerzett bizalmas információt nem tárhatnak fel egyetlen személy vagy hatóság számára sem, kivéve, ha az összefoglalt vagy összesített formában történik, akként, hogy egyetlen központi értéktár vagy bármely más személy sem azonosítható, a büntetőjog vagy adójog alá tartozó esetek, illetve az e rendeletben foglalt egyéb rendelkezések sérelme nélkül.

2.   Amennyiben a központi értéktár csődbe jut, vagy kényszerfelszámolás alá kerül, a harmadik személyekre nem vonatkozó bizalmas információ polgári vagy kereskedelmi eljárásban nyilvánosságra hozható, amennyiben az az eljárás lefolytatásához szükséges.

3.   A büntetőjog vagy adójog hatálya alá eső esetek sérelme nélkül, a 10. és 11. cikkben hivatkozott hatóságok, az EÉPH, az illetékes hatóságok kivételével azok a szervek vagy bármely természetes vagy jogi személyek, amelyek e rendelet alapján bizalmas információhoz jutnak, kizárólag a feladataik ellátásához és tevékenységük gyakorlásához használhatják fel azokat, ideértve az információnak egy felettes szerv részére történő nyilvánosságra hozatalát, az illetékes hatóságok esetében e rendelet hatályán belül, illetve egyéb hatóságok, szervek, természetes vagy jogi személyek esetében arra a célra, amelyre az ilyen információt a rendelkezésükre bocsátották, vagy közigazgatási illetve bírósági eljárásokkal összefüggésben kifejezetten az ilyen feladatok ellátásához kapcsolódóan, vagy mindkét célra. Amennyiben az EÉPH, az információt szolgáltató illetékes vagy egyéb hatóság, illetőleg szerv vagy személy a hozzájárulását adja, az információt fogadó hatóság azt egyéb, nem kereskedelmi célokra felhasználhatja.

4.   A bizalmas információknak az e rendelet alapján történő fogadására, kicserélésére vagy továbbítására az (1), (2) és (3) bekezdésben foglalt, a szakmai titoktartásra vonatkozó feltételek alkalmazandók.

Mindazonáltal ezek a feltételek nem akadályozzák meg az EÉPH-t vagy a 11. és 12. cikkben említett hatóságokat bizalmas információ kicserélésében vagy továbbításában törvényben meghatározott feladataikkal és az egyéb, befektetési vállalkozásokra, hitelintézetekre, nyugdíjalapokra, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV), alternatívbefektetésialap-kezelőkre (ABAK), biztosítási és viszontbiztosítási közvetítőkre, biztosítóintézetekre, szabályozott piacokra vagy piaci szereplőkre vonatkozó jogszabályokkal összhangban, továbbá az információt szolgáltató illetékes vagy más hatóság vagy szerv, illetve a természetes vagy jogi személy belegyezése alapján.

5.   Az (1), (2) és (3) bekezdésben foglaltak nem akadályozzák meg a 10. és 11. cikkben hivatkozott hatóságokat az olyan bizalmas információknak a nemzeti joggal összhangban történő kicserélésében vagy továbbításában, amelyeket még nem kaptak meg egy másik tagállam illetékes hatóságától.

Magyarázat

Ezzel a módosítással az EKB a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó megfelelő egyéb európai szabályokhoz - mint például az EMIR - hasonló szakmai titoktartásra vonatkozó rendszert javasol bevezetni. Ebből a célból javasolt egy új 20a. cikk beillesztése.

21.     módosítás

20b. cikk Információcsere (új)

[Nincs szöveg.]

1.   Az EÉPH, a 11. és 12. cikkben hivatkozott hatóságok és az egyéb érintett hatóságok indokolatlan késedelem nélkül egymás rendelkezésére bocsátják a feladataik ellátásához szükséges információkat.

2.   A 10. és 11. cikkben említett, az e rendeletben foglalt kötelezettségeik teljesítése során bizalmas információ birtokába jutó hatóságok, az egyéb érintett hatóságok, az EÉPH és más szervek vagy természetes és jogi személyek kizárólag feladataik teljesítéséhez használhatják fel azt.

3.   Az illetékes hatóságok közlik az ERKT-val és a KBER érintett tagjaival mindazon információkat, amelyek a feladataik végrehajtásához szükségesek.

Magyarázat

Ezzel a módosítással az EKB a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó megfelelő egyéb európai szabályokhoz - mint például az EMIR - hasonló információcserére vonatkozó rendszert javasol bevezetni. Ebből a célból javasolt egy új 20b. cikk beillesztése.

22.     módosítás

22. cikk (7) bekezdés

„7.   Az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1), (3) és (5) bekezdésben említett együttműködési megállapodások során használandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

Az EÉPH az e rendelet hatálybalépésének napjától számított hat hónapon belül benyújtja a Bizottsághoz ezeket a végrehajtás-technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.”

„7.   Az EÉPH, a KBER tagjaival szoros együttműködésben végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1), (3) és (5) bekezdésben említett együttműködési megállapodások során használandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

Az EÉPH az e rendelet hatálybalépésének napjától számított hat hónapon belül benyújtja a Bizottsághoz ezeket a végrehajtás-technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.”

Magyarázat

A módosítás célja a KBER tagok megfelelő részvételének biztosítása a végrehajtás-technikai standardtervezetek előkészítésében.

23.     módosítás

23. cikk (2) bekezdés

„2.   Az EÉPH a (3) bekezdésben említett hatóságokkal folytatott konzultációt követően a következő feltételek teljesülése esetén ismeri el azokat a harmadik országbeli központi értéktárakat, amelyek az (1) bekezdésben említett szolgáltatások nyújtása céljából elismerésüket kérték:

a)

a Bizottság határozatot hozott a (6) bekezdéssel összhangban;

b)

központi értéktár az adott harmadik országban az ott alkalmazandó prudenciális követelményeknek való teljes körű megfelelést biztosító engedéllyel rendelkezik és hatékony felügyelet alatt áll;

c)

az EÉPH és az adott harmadik ország illetékes hatóságai között létrejöttek a (7) bekezdés szerinti együttműködési megállapodások.”

„2.   Az EÉPH a (3) bekezdésben említett hatóságokkal folytatott konzultációt követően a következő feltételek teljesülése esetén ismeri el azokat a harmadik országbeli központi értéktárakat, amelyek az (1) bekezdésben említett szolgáltatások nyújtása céljából elismerésüket kérték:

a)

a Bizottság határozatot hozott a (6) bekezdéssel összhangban;

b)

a központi értéktár az adott harmadik országban az ott alkalmazandó prudenciális követelményeknek való teljes körű megfelelést biztosító engedéllyel rendelkezik, hatékony felügyelet és felvigyázás, illetve amennyiben az értékpapír-elszámolási rendszert a központi bank működteti, felvigyázás alatt áll;

c)

az EÉPH és az adott harmadik ország érintett hatóságai között létrejöttek a (7) bekezdés szerinti együttműködési megállapodások.”

Magyarázat

A módosítás célja annak biztosítása, hogy a b) pontban foglalt feltétel a kizárólag felvigyázás alatt álló, központi bankok által üzemeltetett harmadik országbeli központi értéktárakra vonatkozzon, mint ahogy az jelenleg az uniós központi bankok által üzemeltett egyes központi értéktárak esetében is történik. A 2. bekezdés c) pontjának a központi bankokra azok felvigyázói, valamint kibocsátó központi banki szerepükben is utalnia kell.

24.     módosítás

23. cikk (3) bekezdés

„3.   A (2) bekezdésben említett feltételek teljesülésének vizsgálatakor az EÉPH konzultál az alábbiakkal:

a)

azon tagállam illetékes hatóságai, amelyben a harmadik országbeli központi értéktár központi értéktári szolgáltatások nyújtását tervezi;

b)

az Unióban letelepedett azon központi értéktárakat felügyelő illetékes hatóságok, amelyekkel egy harmadik országbeli központi értéktár kapcsolatot létesített;

c)

a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett hatóságok;

d)

az adott harmadik országban a központi értéktárak engedélyezéséért és felügyeletéért felelős hatóság.”

„3.   A (2) bekezdésben említett feltételek teljesülésének vizsgálatakor az EÉPH konzultál az alábbiakkal:

a)

azon tagállam illetékes hatóságai, amelyben a harmadik országbeli központi értéktár központi értéktári szolgáltatások nyújtását tervezi;

b)

az Unióban letelepedett azon központi értéktárakat felügyelő illetékes hatóságok, amelyekkel egy harmadik országbeli központi értéktár kapcsolatot létesített;

c)

a 11. cikk (1) bekezdésében említett hatóságok;

d)

az adott harmadik országban a központi értéktárak engedélyezéséért és felügyeletéért felelős hatóság.”

Magyarázat

A módosítás célja az érintett kibocsátó központi bank részvételének biztosítása az EÉPH által végzett vizsgálatban a CPS-IOSCO alapelveknek megfelelően.

25.     módosítás

25. cikk (5) bekezdés

„5.   A központi értéktár világosan meghatározza az igazgatóság feladatait és felelősségi körét, és az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja az igazgatósági ülések jegyzőkönyveit.”

„5.   A központi értéktár világosan meghatározza az igazgatóság feladatait és felelősségi körét, és az illetékes hatóság és a könyvvizsgáló rendelkezésére bocsátja az igazgatósági ülések jegyzőkönyveit.”

Magyarázat

A módosítás összhangba hozza ezt a rendelkezést az EMIR 25. cikkének (3) bekezdésével.

26.     módosítás

28. cikk (5) bekezdés

„5.   Az (1)–(4) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben a központi értéktár egyes szolgáltatásait vagy tevékenységeit állami létesítményhez szervezi ki, illetve amennyiben a kiszervezésre az állami létesítmény és az érintett központi értéktár által közösen kialakított és hivatalossá tett, valamint az e rendeletben foglalt követelmények alapján az illetékes hatóságok által elfogadott célzott jogi, szabályozási és működési keretrendszer irányadó.”

„5.   Az (1)–(4) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben a központi értéktár egyes szolgáltatásait vagy tevékenységeit állami létesítményhez szervezi ki, illetve amennyiben a kiszervezésre az állami létesítmény és az érintett központi értéktár által közösen kialakított és hivatalossá tett, valamint az érintett központi értéktár illetékes hatóság ai által jóváhagyott jogi, szabályozási és működési keretrendszer irányadó.”

Magyarázat

A módosítás szerkesztési javaslatokat vezet be. Továbbá javasolt a mondat utolsó részének törlése, mivel a rendelettervezet nem ír elő különleges követelményeket e működési keretrendszer kialakítására vonatkozóan.

27.     módosítás

35. cikk

„1.   A központi értéktár nyilvántartása és számlavezetése az általa üzemeltetett valamennyi értékpapír-elszámolási rendszer esetében mindenkor és késedelem nélkül lehetővé teszi számára, hogy a központi értéktárnál vezetett számlákon megkülönböztesse az egyes résztvevők értékpapírjait a többi résztvevő értékpapírjaitól, és adott esetben a központi értéktár saját eszközeitől.

2.   A központi értéktár nyilvántartása és számlavezetése lehetővé teszi az egyes résztvevők számára, hogy saját értékpapírjaikat megkülönböztessék ügyfeleik értékpapírjaitól.

3.   A központi értéktár nyilvántartása és számlavezetése lehetővé teszi az egyes résztvevők számára, hogy amennyiben és amilyen módon valamely ügyfelük ezt kéri, az adott ügyfél értékpapírjait megkülönböztessék („egyéni ügyfél elkülönítése”).

[…]”

„1.   A központi értéktár nyilvántartása és számlavezetése az általa üzemeltetett valamennyi értékpapír-elszámolási rendszer esetében mindenkor és késedelem nélkül lehetővé teszi számára, hogy a központi értéktárnál vezetett számlákon elkülönítse az egyes résztvevők értékpapírjait a többi résztvevő értékpapírjaitól, és adott esetben a központi értéktár saját eszközeitől.

2.   A központi értéktár nyilvántartása és számlavezetése lehetővé teszi az egyes résztvevők számára, hogy saját értékpapírjaikat elkülönítsék ügyfeleik értékpapírjaitól.

3.   A központi értéktár nyilvántartása és számlavezetése lehetővé teszi az egyes résztvevők számára, hogy amennyiben és amilyen módon valamely ügyfelük ezt kéri, az adott ügyfél értékpapírjait elkülönítsék (»egyéni ügyfél elkülönítése«).

[…]”

Magyarázat

A módosítás célja annak egyértelművé tétele, hogy az ügyfelek értékpapírjait el kell különíteni a központi értéktár és más ügyfelek értékpapírjaitól. Ez összhangban van a CPSS-IOSCO alapelvek 11. alapelvével.

28.     módosítás

36. cikk (6) bekezdés

„6.   A központi értéktár legkésőbb az elszámolás tervezett időpontja szerinti üzleti nap végéig véglegesíti az elszámolást. A felhasználói bizottság kérésére napközbeni vagy valós idejű elszámolást lehetővé tevő rendszereket léptet életbe.”

„6.   A központi értéktár legkésőbb az elszámolás tervezett időpontja szerinti üzleti nap végéig véglegesíti az elszámolást. A felhasználói bizottság kérésére napközbeni vagy valós idejű elszámolást lehetővé tevő működési eljárásokat léptet életbe.”

Magyarázat

A rendelettervezet szerint a „rendszer” szó a 98/26/EK irányelv 2. cikkében meghatározott sajátos jelentéssel bír. A módosítás célja a „rendszer” szó bármely eltérő értelmezésének az elkerülése.

29.     módosítás

37. cikk (1) bekezdés

„1.   Az elszámolás helye szerinti ország pénznemében lebonyolított ügyletek esetében a központi értéktár az egyes értékpapír-elszámolási rendszereit érintő készpénzkifizetéseket – amennyiben ez lehetséges és megvalósítható – ilyen pénznemben működő központi banknál nyitott számlán keresztül teljesíti.”

„1.   Az elszámolás helye szerinti ország pénznemében lebonyolított ügyletek esetében a központi értéktár az egyes értékpapír-elszámolási rendszereit érintő készpénzkifizetéseket – amennyiben ez lehetséges és megvalósítható – az adott pénznemet kibocsátó központi banknál nyitott számlán keresztül teljesíti.”

Magyarázat

Az elszámolások biztonságának és hatékonyságának védelme, valamint a CPSS-IOSCO alapelvekkel való összhang alapján e rendelkezést ki kell egészíteni azzal, hogy az elszámolás helye szerinti ország pénznemében lebonyolított tranzakciók esetében - amennyiben az megvalósítható és lehetséges - a központi értéktáraknak központi banki pénzben kell elvégezniük az elszámolást. A módosítás célja annak meghatározása, hogy készpénzelszámolási számlákat a pénznemet kibocsátó központi banknál kell nyitni, nem pedig bármely, abban a pénznemben működő központi banknál.

30.     módosítás

A rendelettervezet 39. cikke

„A központi értéktár megbízható kockázatkezelési keretrendszert hoz létre a jogi, üzleti, működési és egyéb kockázatok átfogó kezelésére.”

„A központi értéktár megbízható kockázatkezelési keretrendszert hoz létre a jogi, üzleti, működési, rendszer és egyéb kockázatok átfogó kezelésére.”

Magyarázat

A központi értéktárak rendszerszempontból jelentős piaci infrastruktúráknak minősülnek. Ebből az okból a rájuk vonatkozó prudenciális követelményeknek kezelnie kell a rendszerszintű kockázatokat.

31.     módosítás

40. cikk (2) bekezdés

„2.   A központi értéktár szabályait, eljárásait és szerződéseit úgy alakítja ki, hogy azokat – többek között a résztvevő nemteljesítése esetén – valamennyi érintett joghatóságon belül érvényesíteni lehessen.”

„2.   A központi értéktár szabályait, eljárásait és szerződéseit úgy alakítja ki, hogy azokat – a résztvevő nemteljesítése esetén – érvényesíteni lehessen.”

Magyarázat

A módosítás szerkesztési jellegű. A szabályok, eljárások és szerződések végrehajthatósága már magában foglalja azok végrehajthatóságát valamennyi érintett joghatóságon belül.

32.     módosítás

45. cikk (4) bekezdés

„4.   Az összekapcsolt központi értéktárak közötti ideiglenes értékpapír-átruházás esetén az értékpapírok újraátruházása az első átruházás véglegessé válása előtt nem engedélyezett.”

„4.   Az összekapcsolt központi értéktárak közötti ideiglenes értékpapír-átruházás esetén az értékpapírok újraátruházása vagy harmadik központi értéktárnak történő továbbruházása az első átruházás véglegessé válása előtt nem engedélyezett.”

Magyarázat

A módosítás az azzal kapcsolatban felmerülő problémákat orvosolja, amikor egy ideiglenes átruházás törlése és az ideiglenesen átruházott értékpapírok egy másik központi értéktárnak történő átadása esetén esetlegesen értékpapírok keletkeznének. E kockázatok a kibocsátás sérthetetlenségéhez kapcsolódnak.

33.     módosítás

45. cikk (8a) bekezdés (új)

[Nincs szöveg]

A központi értéktár megfelelő számlastruktúrát alakít ki annak érdekében, hogy a résztvevők - ideértve más központi értéktárakat is - a rendszeréhez kapcsolódjanak. A számlastruktúrát megfelelő elszámolási, letéti és fiskális intézkedésekkel támogatják.

Magyarázat

Hacsak a központi értéktár fel nem ajánl olyan megfelelő számlastruktúrát, amelyhez egy másik központi értéktár például gyüjtőszámlastruktúra formájában kapcsolódik, ezen központi értéktárak közötti kapcsolat megfelelő működése nem lehetséges.

34.     módosítás

45. cikk (9) bekezdés

„9.   Az EÉPH a KBER tagjaival konzultálva szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, hogy meghatározza a (3) bekezdés szerinti azon feltételeket, amelyek mellett valamennyi összekapcsolódási megállapodás megfelelő védelmet biztosít az összekapcsolt központi értéktárak és azok résztvevői számára, különösen, ha egy központi értéktár egy másik központi értéktár által működtetett értékpapír- elszámolási rendszerben szándékozik részt venni, a közvetítők alkalmazásából fakadó, az (5) bekezdésben említett további kockázatok nyomon követését és kezelését, a (6) bekezdésben említett összeegyeztetési módszereket, azokat az eseteket, amelyekben a kapcsolatokkeretében megvalósítható és lehetséges a (7) bekezdés szerinti, „szállítás fizetés ellenében” alapon történő elszámolás, valamint az ezekhez kapcsolódó értékelési módszereket.”

„9.   Az EÉPH a KBER tagjaival szoros együttműködésben szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, hogy meghatározza a (3) bekezdés szerinti azon feltételeket, amelyek mellett valamennyi összekapcsolódási megállapodás megfelelő védelmet biztosít az összekapcsolt központi értéktárak és azok résztvevői számára, különösen, ha egy központi értéktár egy másik központi értéktár által működtetett értékpapír- elszámolási rendszerben szándékozik részt venni, a közvetítők alkalmazásából fakadó, az (5) bekezdésben említett további kockázatok nyomon követését és kezelését, a (6) bekezdésben említett összeegyeztetési módszereket, azokat az eseteket,amelyekben a kapcsolatok keretében megvalósítható és lehetséges a (7) bekezdés szerinti, „szállítás fizetés ellenében” alapon történő elszámolást, a (8a) bekezdésben foglalt, a megfelelő számlastruktúrákra – ideértve a fontosabb intézkedéseket – vonatkozó rendelkezéseket, valamint az ezekhez kapcsolódó értékelési módszereket.”

Magyarázat

A módosítás célja az EÉPH technikai standardjai elfogadásának biztosítása a központi értéktárak közötti kapcsolatokra vonatkozó számlastruktúrák tekintetében.

35.     módosítás

46. cikk

„1.   A központi értéktár birtokában lévő pénzügyi eszközök tulajdonosi szempontjait érintő kérdésekben a számla vezetésének helye szerinti ország joga irányadó.

2.   Amennyiben a számlát értékpapír-elszámolási rendszerben történő elszámolásra használják, az adott értékpapír-elszámolási rendszerre irányadó jogot kell alkalmazni.

3.   Amennyiben a számlát nem használják értékpapír-elszámolási rendszerben történő elszámolásra, úgy kell tekinteni, hogy a számlavezetés helye a központi értéktárnak az 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikke szerinti szokásos tartózkodási helye.

4.   Az e cikkben meghatározott valamely ország jogának alkalmazása az adott országban hatályos jogi előírások alkalmazása, az ország nemzetközi magánjogra vonatkozó szabályainak a kivételével. HL L 177., 2008.7.4., 6. o.”

„1.   A 98/26/EK irányelv 2. cikk (a) bekezdésének valamint a 9. és 10. cikkének sérelme nélkül a központi értéktár birtokában lévő pénzügyi eszközök tulajdonosi szempontjait érintő kérdésekben a számla vezetésének helye szerinti ország joga irányadó. A központi értéktárnak az európai parlament és tanács 593/2008/EK rendelete 19. cikkében meghatározott szokásos tartózkodási helye a számlavezetés helyének tekintendő.

2.   Amennyiben a számlavezetés helye szerinti tagállam joga eltér az értékpapír-kiegyenlítési rendszerre irányadó jogtól, és az értékpapír-kiegyenlítési rendszer a 98/26/EK irányelv 2. cikkének megfelelően került kijelölésre, úgy az irányadó jog az, amelyik az értékpapír-kiegyenlítési rendszerre alkalmazandó.

   

3.   Az e cikkben meghatározott valamely ország jogának alkalmazása az adott országban hatályos jogi előírások alkalmazása, az ország nemzetközi magánjogra vonatkozó szabályainak a kivételével. HL L 177., 2008.7.4., 6. o.”

Magyarázat

A rendelettervezet a 46. cikk (1) bekezdésében említett főszabály alóli kivételt határoz meg, és lehetővé teszi az irányadó jog kiválasztását az értékpapír-elszámolási rendszerben elszámolásra használt bármely számla tekintetében. Az elszámolási rendszer fogalma hivatalos megállapodás keretében, a résztvevők által választott tagállam joga szerint kerül meghatározásra  (3). Következésképpen, mivel a résztvevők megválaszthatják az értékpapír-elszámolási rendszerre alkalmazandó jogot, a rendelettervezet 46. cikke (2) bekezdésében hivatkozottak szerint egy értékpapír-elszámolási rendszerre irányadó jog is megválasztható, és eltérhet a központi értéktár letelepedésének helye szerinti jogtól. Ez jogbizonytalanságot eredményez a központi értéktár számláin elszámolt értékpapírokra alkalmazandó jog vonatkozásában. A módosítás célja a jogválasztás terjedelmének a korlátozása, ugyanakkor szabályozva azon egyes eseteket is, amikor a számlavezetés helye szerinti tagállam joga különbözik az értékpapír-elszámolási rendszerre irányadó jogtól.

36.     módosítás

52. cikk (2) bekezdés

„2.   […]

Részletes hatásvizsgálatot és az érintett vállalkozásokkal folytatott konzultációt követően, és az EBH, az EÉPH,valamint az EKB véleményének figyelembevételével a Bizottság végrehajtási határozatot fogad el a 66. cikk szerinti eljárásnak megfelelően. A Bizottság megindokolja végrehajtási határozatát.

[…]”

„2.   […]

Részletes hatásvizsgálatot és az érintett központi értéktárral folytatott konzultációt követően, ésaz EBH, az EÉPH, az EKB, valamint a felügyeleti hatóságok véleményének, és az ERKT értékelésének figyelembevételével a Bizottság végrehajtási határozatot fogad el a 66. cikk szerinti eljárásnak megfelelően. A Bizottság megindokolja végrehajtási határozatát.

[…]”

Magyarázat

A módosítás egyértelművé teszi, hogy az érintett vállalkozások központi értéktárak, és hogy az ERKT szintén a Bizottság rendelkezésére bocsátja az értékelését.

37.     módosítás

52. cikk (3) bekezdés

„3.   Az a központi értéktár, amely értékpapír-elszámolási rendszere egészének vagy egy részének pénzlábát e rendelet 37. cikkének (2) bekezdésével összhangban kívánja elszámolni, külön engedély alapján engedélyezett hitelintézetet jelöl ki erre a célra a 2006/48/EK irányelv II. címében foglaltak szerint, kivéve, ha az e rendelet 53. cikkének (1) bekezdésében említett illetékes hatóság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítja, hogy egyetlen hitelintézet esetében nem kellően mérsékelt az e rendelet 57. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett kockázatok koncentrációjának való kitettség. Az utóbbi esetben az 53. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság előírhatja a központi értéktár számára, hogy egynél több hitelintézetet jelöljön ki. A kijelölt hitelintézetek elszámoló ügynöknek minősülnek.”

„3.   Az a központi értéktár, amely értékpapír-elszámolási rendszere egészének vagy egy részének pénzlábát e rendelet 37. cikkének (2) bekezdésével összhangban kívánja elszámolni, külön engedély alapján engedélyezett hitelintézetet jelöl ki erre a célra a2006/48/EK irányelv II. címében foglaltak szerint, kivéve, ha az e rendelet 53. cikkének (1) bekezdésében említett illetékes hatóság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítja, hogy egyetlen hitelintézet esetében nem kellően mérsékelt az e rendelet 57. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett kockázatok koncentrációjának való kitettség. Az utóbbi esetben az 53. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság előírhatja a központi értéktár számára, hogy egynél több hitelintézetet jelöljön ki. A kijelölt hitelintézetek elszámoló ügynöknek minősülnek a 98/26/EK irányelv 2. cikk d) bekezdésében foglalt meghatározás szerint.”

Magyarázat

A módosítás célja annak egyértelművé tétele, hogy egy kijelölt hitelintézet a 98/26/EK irányelvben meghatározottak szerinti elszámoló ügynöknek minősül az értékpapírok átruházásának pénzlába vonatkozásában, ezzel biztosítva a pénzlábakra vonatkozó átruházási megbízások véglegességét.

38.     módosítás

53. cikk (5) bekezdés

„5.   Az EÉPH a KBER tagjaival konzultálva szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki azon információk pontos meghatározása céljából, amelyeket a kérelmező központi értéktárnak az engedély iránti kérelemben be kell nyújtania az illetékes hatósághoz.

[…]”

„5.   Az EÉPH a KBER tagjaival és az EBH-val szoros együttműködésben szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki azon információk pontos meghatározása céljából, amelyeket a kérelmező központi értéktárnak az engedély iránti kérelemben be kell nyújtania az illetékes hatósághoz.

[…]”

Magyarázat

A módosítás célja az EBH bevonása az 53. cikk (5) bekezdésében hivatkozott technikai standardtervezetek kidolgozásába, mivel e standardok tárgya a hitelintézetekre vonatkozó információkhoz kapcsolódik.


(1)  A szövegben vastag betűvel szedve szerepel az EKB által beillesztésre javasolt új szöveg. A szövegben áthúzott betűvel szedve szerepelnek az EKB által törölni javasolt részek.

(2)  Lásd különösen a 98/26/EK irányelvet, amely inkább irányadó jogra, mint alkalmazandó jogra utal.

(3)  E tekintetben lásd különösen a 98/26/EK irányelv 2. cikkét, amely inkább irányadó jogra, mint alkalmazandó jogra utal.