1992L0102 — HU — 09.07.2005 — 002.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

►B

A TANÁCS 92/102/EGK IRÁNYELVE

(1992. november 27.)

az állatok azonosításáról és nyilvántartásáról

(HL L 355, 5.12.1992, p.32)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  No

page

date

►M1

A TANÁCS 21/2004/EK RENDELETE (2003. december 17.)

  L 5

8

9.1.2004


Módosította:

►A1

Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozási okmánya

  C 241

21

29.8.1994




▼B

A TANÁCS 92/102/EGK IRÁNYELVE

(1992. november 27.)

az állatok azonosításáról és nyilvántartásáról



AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 43. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),

mivel az egyes élő állatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelv ( 3 ) 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy a Közösségen belüli kereskedelemben az állatokat a közösségi szabályok követelményeinek megfelelően kell azonosítani, és úgy kell nyilvántartani, hogy a származási vagy tranzitgazdaság, központ vagy szervezet megállapítható legyen, valamint hogy ezen azonosítási és nyilvántartási rendszereket legkésőbb 1993. január 1-jéig ki kell terjeszteni az állatoknak az egyes tagállamok területén történő mozgására;

mivel a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésére irányadó elvek megállapításáról, valamint a 89/662/EGK, 90/425/EGK és 90/675/EGK irányelvek módosításáról szóló, 1991. július 15-i 91/496/EGK tanácsi irányelv ( 4 ) 14. cikke kimondja, hogy az állatok 90/425/EGK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének c) pontjában előírt azonosítását és nyilvántartását – a vágóállatok és a törzskönyvezett lófélék kivételével – az említett ellenőrzések elvégzését követően kell végezni;

mivel egyes közösségi mezőgazdasági támogatási programok előírják bizonyos haszonállatfajták egyedi azonosítását; mivel ezért az azonosítási és nyilvántartási rendszernek alkalmasnak kell lennie ezen intézkedések alkalmazására és ellenőrzésére;

mivel ezen irányelv helyes alkalmazása érdekében biztosítani kell a tagállamok közötti gyors és hatékony információcserét; mivel a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági szabályozás helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló, 1981. május 19-i 1468/81/EGK tanácsi rendelet ( 5 ), valamint az állat-egészségügyi és állattenyésztés-technikai jogszabályok megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint ez utóbbiak és a Bizottság együttműködéséről szóló, 1989. november 21-i 89/608/EGK tanácsi irányelv ( 6 ) megállapította a közösségi rendelkezéseket;

mivel az állattartóknak naprakész nyilvántartást kell vezetniük a gazdaságaikban lévő állatokról; mivel az állatok kereskedelmében részt vevő személyeknek nyilvántartást kell vezetniük ügyleteikről; mivel az illetékes hatóság számára – kérésére – hozzáférést kell biztosítani e nyilvántartásokhoz;

mivel az állatok mozgása gyors és pontos követésének lehetővé tétele érdekében az állatoknak azonosíthatónak kell lenniük; mivel a szarvasmarhafélék tekintetében a jelölés formáját és tartalmát közösségi szinten kell megállapítani; mivel a sertések, juhok és kecskék tekintetében a jelölés jellegére vonatkozó döntést egy későbbi időpontban kell meghozni, a döntésig pedig a nemzeti piacra korlátozódó mozgások esetében a nemzeti azonosítási rendszert kell fenntartani;

mivel rendelkezéseket kell hozni a gazdaságból közvetlenül a vágóhídra szállított állatok esetében a jelölési követelmények felfüggesztésének lehetőségéről; mivel azonban ezen állatokat is azonosítani kell, hogy a származási gazdaságuk megállapítható legyen;

mivel rendelkezéseket kell hozni a személyes célokra tartott állatok tartóinak nyilvántartásba vételére vonatkozó kötelezettség, valamint – az egyes egyedi esetek figyelembevétele érdekében – a nyilvántartások vezetésére vonatkozó eljárás felfüggesztésének lehetőségéről;

mivel azon állatok esetében, ahol a jelölés olvashatatlanná vált vagy elveszett, az előző jelöléshez való kapcsolódás megállapítását lehetővé tevő új jelölést kell alkalmazni;

mivel ezen irányelv nem érintheti a szermaradványok vizsgálata céljából vett minták, valamint az állatok és származási gazdaságuk közötti összefüggésről szóló, 1989. február 13-i 89/153/EGK bizottsági határozat ( 7 ) különös követelményeit, illetve a 91/496/EGK irányelvvel összhangban megállapított vonatkozó végrehajtási szabályokat;

mivel az ezen irányelvhez szükséges végrehajtási szabályok elfogadása céljából rendelkezéseket kell hozni egy irányítóbizottsági eljárásról,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:



1. cikk

Ezen irányelv az állatok azonosításának és nyilvántartásának minimumkövetelményeit határozza meg, a részletesebb, betegségek felszámolása vagy ellenőrzése céljából megállapítható közösségi szabályok sérelme nélkül.

Ezen irányelvet a 89/153/EGK határozat, valamint a 91/496/EGK irányelvnek megfelelően megállapított végrehajtási szabályok sérelme nélkül kell alkalmazni, figyelembe véve az egyes közösségi támogatási programok integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerének létrehozásáról szóló, 1992. november 27-i 3508/92/EGK tanácsi rendelet ( 8 ) 5. cikkét.

2. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában:

▼M1

a)  állat: a 64/432/EGK irányelvben ( 9 ) említett fajokhoz tartozó bármely állat, a szarvasmarhafélék kivételével;

▼B

b)  gazdaság: minden létesítmény, építmény vagy szabadtartású gazdaság esetén minden terület, amelyen állatokat tartanak, nevelnek vagy kezelnek;

c)  állattartó: bármely, az állatokért akár csak átmenetileg is felelős természetes vagy jogi személy;

d)  illetékes hatóság: valamely tagállam állat-egészségügyi ellenőrzések végrehajtására illetékes központi hatósága, vagy bármely hatóság, amelyre ezen irányelv végrehajtása céljából az előbbi ezt a hatáskört átruházta;

e)  kereskedelem: a 90/425/EGK irányelv 2. cikke szerinti kereskedelem.

3. cikk

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy:

a) az illetékes hatóság olyan naprakész listával rendelkezzen minden, az ezen irányelv hatálya alá tartozó állatok tartásával foglalkozó és területén található gazdaságról, amely feltünteti a tartott állatok faját és a tartójukat; ezen gazdaságoknak az azt követő három évig a listán kell maradniuk, hogy nem tartanak állatokat rajtuk. E listának tartalmaznia kell a gazdaság azonosítását az 5. cikk (2) bekezdése a) pontjának, az 5. cikk (2) bekezdése c) pontja második albekezdésének, az 5. cikk (3) bekezdése első albekezdésének, valamint a 8. cikknek megfelelően lehetővé tevő jelölést vagy jelöléseket is;

b) a Bizottság, az illetékes hatóság és bármely, a 3508/92/EGK rendelet alkalmazásának felügyeletéért felelős hatóság hozzáférhessen az ezen irányelv alapján szerzett információkhoz.

▼M1

(2)  A tagállamok a 90/425/EGK irányelv 18. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően felhatalmazhatók arra, hogy az (1) bekezdés a) pontja szerinti listából kizárjanak természetes személyeket, akik egyetlenegy sertést tartanak, a saját használatukra vagy fogyasztásukra, vagy különleges helyzetek figyelembevétele érdekében, feltéve, hogy az állatot minden mozgást megelőzően az ezen irányelvben megállapított ellenőrzésnek vetik alá.

▼B

4. cikk

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy:

a) a 64/432/EGK irányelvben felsorolt ►M1  ————— ◄ sertésfélék tartói, akik szerepelnek a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott listában, nyilvántartást vezessenek az adott időben a gazdaságban található állatok számáról.

E nyilvántartásnak naprakész adatokat kell tartalmaznia ►M1  a mozgásokról ◄ (a gazdaságba be- és onnan kikerülő állatok száma), legalább összesítve, feltüntetve értelemszerűen a származási, illetve rendeltetési helyet és a mozgás időpontját.

Az 5. és 8. cikkel összhangban alkalmazott azonosító jelet minden esetben fel kell tüntetni.

A 88/661/EGK irányelvvel ( 10 ) összhangban törzskönyvbe bevezetett fajtiszta és hibrid sertések esetében, a 90/425/EGK irányelv 18. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően elismerhető egy az állatok azonosítását lehetővé tevő egyedi azonosításon alapuló alternatív nyilvántartási rendszer, amennyiben az a nyilvántartással azonos garanciákat nyújt.

▼M1 —————

▼B

(2)  A 90/425/EGK irányelv 18. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően azonban egyszerűsített nyilvántartási eljárást kell megállapítani a bivalyokra 1993. január 1-je előtt, valamint a juhokra és kecskékre 1994. október 1-je előtt vándorlegeltetés esetén, továbbá minden előbb említett, közös legelőn tartott vagy földrajzilag elszigetelt területen nevelt állatra.

(3)  A tagállamok biztosítják továbbá, hogy:

a) minden állattartó kérésre közölje az illetékes hatósággal a tulajdonában lévő, általa tartott, szállított, értékesített vagy levágott állatok származására, azonosítására, és – adott esetben – rendeltetési helyére vonatkozó összes információt;

b)  ►M1  a piacról vagy gyűjtőállomásról elszállítandó, illetve odaszállítandó állatok tartói ellássák a kereskedőt – aki a piacon vagy gyűjtőállomáson ideiglenesen az állatok tartója – a szóban forgó állatok adatait tartalmazó okmánnyal. ◄

E személy az első albekezdéssel összhangban kapott okmányokat felhasználhatja az (1) bekezdés a) pontjának harmadik albekezdésében megállapított kötelezettségek teljesítése során;

c) a nyilvántartások és információk a gazdaságban rendelkezésre álljanak, és azokat az illetékes hatóságnak – kérésére – egy általa meghatározandó, de három évnél nem rövidebb minimális ideig rendelkezésére bocsássák.

5. cikk

(1)  A tagállamok biztosítják az alábbi általános elvek teljesülését:

a) az azonosító jelet azt megelőzően kell felhelyezni, hogy az állatok elhagyják azt a gazdaságot, ahol születtek;

b) az illetékes hatóság engedélye nélkül azonosító jel nem távolítható el és nem cserélhető.

Amennyiben egy azonosító jel olvashatatlanná válik vagy elvész, az új azonosító jelet e cikk rendelkezéseinek megfelelően kell felhelyezni;

c) az állattartónak be kell vezetnie minden új azonosító jelet a 4. cikkben említett nyilvántartásba, hogy megállapítható legyen a kapcsolat az állaton elhelyezett korábbi azonosító jellel;

d) a (2) bekezdés a) pontjában előírt füljelzőt az illetékes hatóságnak jóvá kell hagynia, annak hamisíthatatlannak és az állat élete végéig könnyen olvashatónak kell lennie. A füljelzőnek újrafelhasználásra alkalmatlannak és olyan kialakításúnak kell lennie, hogy az állaton maradjon annak jóléte zavarása nélkül.

▼M1 —————

▼B

(3)   ►M1  ————— ◄ Állatokat a lehető leghamarabb, de mindenképpen a gazdaság elhagyását megelőzően meg kell jelölni, olyan füljelzővel vagy tetoválással, amely lehetővé teszi a származási gazdaság megállapítását, továbbá a hivatkozást minden olyan kísérő okmányra, amelyekben szerepelniük kell ezen füljelzőknek vagy tetoválásoknak, valamint a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett listára.

▼M1

A tagállamok az ezen irányelv 10. cikkében előírt határozat meghozataláig, és a 90/425/EGK irányelv 3. cikke (1) bekezdése c) pontjának második albekezdésétől eltérve a területükön az állatok minden mozgására alkalmazhatják nemzeti rendszereiket. E rendszereknek lehetővé kell tenniük annak a gazdaságnak az azonosítását, ahonnét az állatok érkeztek, és azét, ahol születtek. A tagállamok értesítik a Bizottságot, hogy milyen rendszert kívánnak e célra bevezetni, a sertések vonatkozásában 1993. július 1-jétől. A 90/425/EGK irányelv 18. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően a tagállam felkérhető a rendszerének módosítására, amennyiben az nem felel meg a fent említett követelménynek.

▼B

A szállítmány azonosítására szolgáló ideiglenes azonosító jellel ellátott állatokat mozgásuk során olyan okmánynak kell kísérnie, amely lehetővé teszi a származás, a tulajdonos, a kiindulási hely és a rendeletetési hely meghatározását.

▼M1 —————

▼B

6. cikk

(1)  Amennyiben a rendeltetési tagállam illetékes hatósága úgy határoz, hogy nem tartja meg a származási gazdaságban az állaton elhelyezett azonosító jelet, minden, az azonosító jel cseréjének kapcsán felmerülő költség ezt a hatóságot terheli. Amennyiben az azonosító jelet ennek megfelelően lecserélték, meg kell teremteni a küldő tagállam illetékes hatósága által adott azonosító jel és a rendeltetési tagállam illetékes hatósága által adott azonosító jel közötti kapcsolatot; ezt a kapcsolatot be kell vezetni a 4. cikk szerinti nyilvántartásba.

Az első albekezdésben szereplő lehetőség nem alkalmazható olyan, levágásra szánt állatok esetében, amelyeket a 8. cikk alapján, az 5. cikknek megfelelő új azonosító jel nélkül importáltak.

(2)  Amennyiben az állatok kereskedelmi forgalomba kerültek, a rendeltetési tagállam illetékes hatósága a 90/425/EGK irányelv 5. cikkének alkalmazásában, az állatokra, származási állományukra és mozgásukra vonatkozó információk megszerzése érdekében alkalmazhatja a 89/608/EGK irányelv 4. cikkét.

7. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy az állatok állat-egészségügyi és állattenyésztés-technikai jogszabályokban előírt bizonyítványok vagy okmányok nélkül történő mozgására vonatkozó adatok kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére álljanak egy, a hatóság által meghatározott minimális ideig.

8. cikk

Minden olyan harmadik országból importált állatot, amely átesett a 91/496/EGK irányelvben megállapított ellenőrzéseken és a Közösség területén marad, a fenti ellenőrzéseket követő harminc napon belül, de legkésőbb a mozgást megelőzően azonosítani kell egy, az 5. cikknek megfelelő azonosító jellel, kivéve ha a rendeltetési gazdaság egy, az állat-egészségügyi ellenőrzések végzéséért felelős illetékes hatóság területén található vágóhíd, és az állat a fent említett 30 napon belül ténylegesen levágásra kerül.

Meg kell teremteni a harmadik ország által adott azonosító jel és a rendeltetési tagállam által adott azonosító jel közötti kapcsolatot. Ezt a kapcsolatot be kell vezetni a 4. cikkben meghatározott nyilvántartásba.

9. cikk

A tagállamok elfogadják a szükséges közigazgatási és/vagy büntető intézkedéseket a közösségi állat-egészségügyi jogszabályok megsértésének szankcionálására, amennyiben megállapítást nyer, hogy a 4. cikkben meghatározott jelölés, illetve azonosítás, vagy a nyilvántartások vezetése nem ezen irányelv követelményeinek megfelelően történt.

10. cikk

A Tanács, a Bizottság jelentése és az ahhoz mellékelt javaslatok alapján – amelyekről minősített többséggel dönt –, a szerzett tapasztalatokat figyelembe véve, legkésőbb 1996. december 31-ig felülvizsgálja ezen irányelv rendelkezéseit azzal a céllal, hogy kialakítson egy harmonizált közösségi azonosítási és nyilvántartási rendszert, és a Nemzetközi Szabványügyi Testület (ISO) által e téren elért fejlődés alapján döntsön egy elektronikus azonosítási rendszer bevezetésének lehetőségéről.

11. cikk

(1)  A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek:

▼M1 —————

▼B

 a sertésfélékre vonatkozó követelmények tekintetében 1994. január 1-je előtt,

▼M1 —————

▼A1

 Finnország esetében a szarvasmarhafélékre, sertésfélékre, juh- és kecskefélékre vonatkozó követelmények tekintetében 1996. január 1-jét megelőzően. Ha szükséges, a Bizottság az átmeneti időszak alatt a 90/425/EGK tanácsi irányelv 18. cikkében előírt eljárásnak megfelelően elfogadja a megfelelő intézkedéseket.

▼B

Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)  A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

(3)  A nemzeti jogba történő átültetés határidejének 1994. január 1-jében és 1995. január 1-jében való megállapítása nem sértheti a határokon végzett állat-egészségügyi ellenőrzések 90/425/EGK irányelvben előírt megszüntetését.

12. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.



( 1 ) HL C 137., 1992.5.27., 7. o.

( 2 ) 1992. november 19-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

( 3 ) HL L 224., 1990.8.18., 29. o. (A legutóbb a 91/496/EGK irányelvvel (HL L 268., 1991.9.24., 56. o.) módosított irányelv.)

( 4 ) HL L 268., 1991.9.24., 56. o. (A 91/628/EGK rendelettel (HL L 340., 1991.12.11., 17. o.) módosított irányelv.)

( 5 ) HL L 144., 1981.6.2., 1. o. (A 945/87/EGK rendelettel (HL L 90., 1987.4.2., 3. o.) módosított rendelet.)

( 6 ) HL L 351., 1989.12.2., 34. o.

( 7 ) HL L 59., 1989.3.2., 33. o.

( 8 ) HL L 355., 1992.12.5., 1. o.

( 9 ) HL 121., 1964.7.29., 1977/64. o.

( 10 ) A Tanács 1988. december 19-i 88/661/EGK irányelve a tenyészsertésekre alkalmazandó állattenyésztés-technológiai előírásokról (HL L 382., 1988.12.31., 36. o.).