14.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 168/10


A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a sportolók kettős karrierjéről

2013/C 168/04

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK KÉPVISELŐI,

EMLÉKEZTETVE:

arra, hogy a Tanács 2011. május 20-án a 2011 és 2014 közötti időszakra szóló uniós munkatervet fogadott el a sportra vonatkozóan, amelyben hangsúlyozta az oktatás, a képzés és a képesítések szerepét a sportban, továbbá életre hívta a sportoktatási és -képzési szakértői csoportot, amely megbízást kapott a kettős karrierekre vonatkozó európai iránymutatások javaslatának kidolgozására;

ÜDVÖZÖLVE:

a sportolók kettős karrierjére vonatkozó uniós iránymutatásokat, amelyeket a tagállamok és a Bizottság szakértőiből álló sportoktatási és -képzési csoport készített a kettős karrierekkel foglalkozó ad hoc szakértői csoport javaslata alapján, és amelyek több szakpolitikai intézkedést szorgalmaznak a sportolói kettős karrierek támogatása érdekében (1);

FIGYELEMBE VÉVE AZ ALÁBBIAKAT:

1.

e tanácsi következtetések tekintetében a „sportoló” kifejezés női vagy férfi „tehetséges sportoló” vagy „élsportoló” jelentésben értendő, beleértve – tiszteletben tartva a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt – a fogyatékossággal élő sportolókat is;

„tehetséges sportolón” olyan sportolókat kell érteni, akiket egy sportszervezet, irányító szerv vagy az állam olyan sportolókként ismer el, akikben megvan a lehetőség élsportolói pályafutás folytatására,

„élsportolón” olyan sportolókat kell érteni, akik hivatásos szerződéses viszonyban állnak egy sporttal foglalkozó munkáltatóval vagy egy sportszervezettel, vagy akiket egy sportszervezet, egy irányító szerv vagy az állam bizonyított sikereik és eredményeik alapján élsportolóként ismert el;

2.

a „kettős karrier” fogalma alatt azt kell érteni, hogy a sportolók – kedélyállapotuk, egészségük, oktatási és szakmai érdekeik védelme érdekében – rugalmasan, ésszerűtlen személyes erőfeszítések nélkül össze tudják egyeztetni a sportolói pályafutásukat a tanulmányaikkal, illetve a munkájukkal, anélkül hogy célkitűzéseik megvalósulása e két terület bármelyikén veszélybe kerülne, kiemelt figyelmet fordítva a fiatal sportolók formális oktatásban való folyamatos részvételére;

3.

biztosítani kell, hogy a legmagasabb szintű sporteredmények elérését össze lehessen egyeztetni tanulmányok folytatásával és munkahelyi pályafutással, ahol a sportolók erősségeiket kamatoztatva további hozzájárulást nyújthatnak a társadalomnak. A sportolók a sportolói tevékenységük révén ismereteket, készségeket és kompetenciákat sajátítanak el; a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló tanácsi ajánlás (2) alapot ad a tagállamoknak ezek elismerésére és érvényesítésére;

4.

a sportolók kettős karrierjének ösztönzése az Európa 2020 stratégia (3) több céljának eléréséhez hozzájárul (így a korai iskolaelhagyás megelőzéséhez, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növeléséhez és a jobb foglalkoztathatósághoz), továbbá eredményesebbé teszi a sportpolitikákat, mivel több sportolót tart a sport világában;

5.

a sportolók egyre nagyobb mértékben edzenek, illetve versenyeznek rendszeresen külföldön, ami miatt összetettebb feladattá válik a sportolói pályafutás és a tanulmányok, valamint a munkahelyi pályafutás összeegyeztetése. E sportolók az európai lakosság nemzetközileg egyik legmobilisabb szeletét jelentik;

6.

a sportolók nagymértékben meghatározzák a sportról és a testmozgásról alkotott képet, olyan pozitív értékeket közvetítenek a társadalom felé, mint a tisztességesség és az eredmények elérése iránti elhivatottság, továbbá példaképül szolgálnak a fiatal sportolók toborzása tekintetében. Emellett hazájuk fontos képviselői is. Ebben az összefüggésben minden sportszervezet és kormány felelősséggel tartozik annak lehetővé tételéért, hogy a sportolók sikeresen alakítsanak ki kettős pályafutást annak érdekében, hogy sportolói pályafutásuk befejeződését követően ne kerüljenek hátrányba (4);

7.

a gyermekeket célzó sporttevékenységeket mindenkor a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel összhangban kell végrehajtani. Különös figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy a gyermekek felkészítése az élsportban való részvételre ne legyen hátrányos vagy káros testi, szociális vagy érzelmi jóllétükre (4);

8.

az európai élsportban részt vevő sportolók oktatásával és támogatásával foglalkozó szolgálatok színvonalával kapcsolatban az alábbiak jelentik a legnagyobb kihívásokat:

a sportolók fejlődésének garantálása (a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel összhangban), főként az olyan sportágakban, amelyekben korai a specializálódás, valamint az olyan sportoló fiatalok esetében, akik oktatásban és képzésben vesznek részt,

az edzések és az oktatás, valamint későbbi életszakaszokban az edzések és a munkavégzés közötti egyensúly megteremtése,

a sportolók sportolói pályafutásának befejező szakasza, beleértve azokat a sportolókat is, akik a tervezettnél korábban hagyják abba a sportot (4);

9.

ahhoz, hogy magas szinten versenyezhessenek, jelentős számú sportoló kényszerül a neki nyújtott sportfinanszírozás kiegészítésére, gyakran a család támogatásával, diákhitelekből, illetve rész- vagy teljes munkaidőben végzett munkával. Egyes sportolóknak nincs is lehetőségük bejutni a sport világába, mivel nehézséget okoz számukra az, hogy a sportolói pályafutást összeegyeztessék tanulmányaikkal és/vagy munkájukkal;

10.

a sportolók számára nagy előnyökkel jár, ha a sportolói pályafutásukat össze tudják egyeztetni tanulmányaikkal vagy munkájukkal. Ezek az előnyök többek között az egészségükhöz (pl. kiegyensúlyozott életmód és kevesebb stressz), a fejlődésükhöz (pl. a sportban, az oktatásban és az élet más területein kamatoztatható készségek fejlesztése), valamint a társadalmi élethez kapcsolódnak (kiterjedtebb társadalmi hálózatokkal rendelkezhetnek, és több szociális támogatási rendszerhez férhetnek hozzá), továbbá ezen előnyök által a későbbi foglalkoztatási kilátásaik is nőnek;

EZZEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN FELKÉRIK AZ EU TAGÁLLAMAIT, A SPORTSZERVEZETEKET ÉS AZ ÉRDEKELT FELEKET, HOGY SAJÁT HATÁS- ÉS FELELŐSSÉGI KÖRÜKBEN ELJÁRVA ÉS A SPORTSZERVEZETEK ÖNÁLLÓSÁGÁT SZEM ELŐTT TARTVA:

1.

a sportolók kettős karrierjére vonatkozó uniós iránymutatásokban szereplő elvek alapján dolgozzák ki a kettős karrierekre vonatkozó szakpolitikai keretet, és/vagy fogadjanak el nemzeti iránymutatásokat, és ebben a munkában minden érintett vegyen részt, így pl. a sport-, egészségügyi, oktatási, munkaügyi, védelmi, ifjúsági, belügy-, pénzügy- és egyéb minisztériumok, a sportszervezetek, az irányító szervek, az oktatási intézmények, a vállalkozások, a kereskedelmi és a munkaügyi kamarák, valamint a sportolói képviseleti szervek;

2.

mozdítsák elő az együttműködést és megállapodások kötését az érintett érdekelt felek között a kettős karrierek kialakítása és megvalósítása terén;

3.

ösztönözzék az ágazatközi együttműködést, és támogassák azokat az innovatív intézkedéseket és kutatási tevékenységeket, amelyek célja azonosítani és megoldani azokat a problémákat, amelyekkel a sportolók a tanulmányaik során vagy a munkahelyeiken szembenézni kényszerülnek;

4.

mozdítsák elő a kettős karrierekkel kapcsolatos legjobb gyakorlati módszerek és tapasztalatok cseréjét a tagállamok között helyi, regionális és nemzeti szinten;

5.

biztosítsák, hogy amennyiben léteznek a kettős karriert támogató intézkedések, azokat egyformán alkalmazzák a női és férfi sportolók esetében, figyelembe véve a fogyatékossággal élő sportolók sajátos szükségleteit is;

6.

ösztönözzék a sportszervezeteket és az oktatási intézményeket annak biztosítására, hogy csak megfelelően képesített vagy képzett személyzet támogathassa munkája részeként vagy önkéntes alapon a kettős karriert folytató sportolókat;

7.

szorgalmazzák a minőségi előírások használatát a sportakadémiákon és a magas színvonalú edzőközpontokban, például a kettős karrierekkel foglalkozó személyzetre, a biztonsági és a védelmi szabályokra, valamint a sportolók jogainak átláthatóságára vonatkozóan;

8.

a sportolók oktatását illetően:

a kapcsolódó szakpolitikai és/vagy jogi kereteken belül biztosítsanak olyan kiigazított pályákat a sportolók számára, amelyek révén sporttevékenységüket összeegyeztethetik tanulmányaikkal, mégpedig lehetőség szerint az oktatási intézmények hálózatainak keretében. Kiigazított tanulmányi ciklusok, egyéni tanulási utak, a távoktatás és az e-oktatás, a kiegészítő mentorálás és a rugalmas vizsgaidőpontok segíthetnek e tekintetben,

mérlegeljék annak előnyeit, hogy az edzőközpontokban, a sportiskolákban, a sportakadémiákon, a sportklubokban, a sportszövetségekben és/vagy az egyetemeken nemzeti szintű minőségi akkreditációs rendszert hoznak létre a kettős karrierekre irányuló szolgáltatásokra vonatkozóan,

mérlegeljék az oktatási intézmények támogatását abban, hogy nemzeti szinten és a tagállamok között együttműködést alakítsanak ki kiigazított oktatási programok és munkavállalási lehetőségek kidolgozásában, elsődlegesen pedig a képzettségi szintek – európai képesítési keretrendszer szerinti – egyenértékűségének megteremtése tekintetében,

mérlegeljenek olyan intézkedéseket, amelyek megkönnyítik és előmozdítják a sportolók földrajzi mobilitását annak céljából, hogy összeegyeztethessék sportolói pályafutásukat külföldi oktatási programokkal,

az oktatási intézmények és a sportszervezetek közötti kapcsolatok ösztönzése révén mozdítsák elő képzési programok és/vagy képesítések kidolgozását a sportágazatban a sportolók számára,

a nemzeti képesítési keretrendszereken keresztül folytassák a sporthoz kapcsolódó kurzusok, képesítések és a kettős karriert segítő szolgálatokon belüli szakmák akkreditációjának hozzáigazítását az európai képesítési keretrendszerhez;

9.

a sportolók munkavállalását illetően:

támogassanak olyan rendezvényeket (szemináriumokat, konferenciákat, munkaértekezletet, kapcsolatépítésre alkalmas eseményeket, állásbörzéket), amelyek kifejezetten a sportolókat célozzák, és amelyeken középpontba kerül a kettős karrier fontossága, és ahol e sportolók tájékoztatást kaphatnak az ezzel kapcsolatban rendelkezésükre álló szolgáltatásokról és munkaügyi támogatásokról,

mérlegeljék a kettős karriert elősegítő speciális programok létrehozását a közszolgáltatásokban dolgozó sportolók számára, amely programok más munkáltatók számára is például szolgálhatnak a legjobb gyakorlati módszerekre,

mérlegeljék olyan intézkedések bevezetésének a lehetőségét, amelyek az azon hátrányok semlegesítésére szolgálnak, amelyek a sportolókat a nem szokványos munkaerő-piaci részvételük következtében érik,

ösztönözzék a visszavonuló élsportolók számára nyújtott iránymutatást és támogatást, hogy sportolói pályafutásukat követően újabb karriert kezdhessenek és építhessenek a szélesebb munkaerőpiacon, és hogy felkészülhessenek erre,

vegyék fel a kettős karrierek kérdését a nemzeti és uniós szintű társadalmi párbeszédek napirendjére;

10.

a sportolók egészségét illetően:

mérlegeljék adott esetben a sport-, az egészségügyi és az oktatási hatóságok közötti együttműködés támogatását annak érdekében, hogy oktatási programokon keresztül egészségügyi és pszichológiai segítséget nyújthassanak a sportolóknak az életvezetés, az egészséges életmód, a táplálkozás, a sérülések megelőzése és a felépülési technikák terén, különös figyelmet fordítva a kiskorúak erkölcsi integritására és a sportolói karrier végének átmeneti időszakára,

a közegészségügyi hatóságok és a magánbiztosítók felkérést kapnak arra, hogy adott esetben mérlegeljenek olyan biztosítási rendelkezéseket, amelyek kiegészítő munkavállalói védelmet nyújtanak a munkáltatóknak, a dolgozó sportolóknak és a visszavonult sportolóknak a sporthoz köthető sérülések esetén, különös figyelmet fordítva a sportolói karrier végének átmeneti időszakára;

11.

a sportolók pénzügyi helyzetét illetően:

térképezzék fel adott esetben a tanulmányokat folytató sportolók pénzügyi támogatására szolgáló olyan rendszerek létrehozását vagy továbbfejlesztését, amelyek figyelembe veszik a kettős karrier különböző szakaszait,

mérlegeljék adott esetben olyan speciális, a kettős karriert segítő ösztöndíjak kidolgozását az oktatási és képzési intézményekben, amelyek lehetővé teszik a sportolók számára a tanulmányaik és a sportolói tevékenység ötvözését. Ezen ösztöndíjak része lehet a sporthoz kapcsolódó egyes kiadások fedezésére szolgáló pénzügyi támogatás, a speciális tanulmányi programok tandíjának térítése, vagy támogató szolgáltatások nyújtása, különös figyelmet fordítva a sportolói karrier végének átmeneti időszakára;

A SPORTSZERVEZETEK ÖNÁLLÓSÁGÁT FIGYELEMBE VÉVE FELSZÓLÍTJÁK A SPORTSZERVEZETEKET, HOGY:

1.

az összes szervezeti szinten támogassák a sportolók kettős karrierjének sikerességét (pl. olyan szakképzett tanácsadók kinevezése révén, akik sportolói pályafutásuk kezdetétől a végéig segítik a sportolókat; olyan felelős edzők és támogató személyzet alkalmazása révén, akik figyelembe veszik a tanulmányi és/vagy a munkahelyi követelményeket is; továbbá azáltal, hogy az országos és a nemzetközi sportesemények időpontjának kitűzésekor figyelembe veszik a sportolók tanulmányi és/vagy munkahelyi kötelezettségeit, illetve megóvják a sportolókat a túlzott terheléstől) (5);

2.

fejlesszenek és vezessenek a tagállamokban és/vagy a sporthatóságok keretében létrehozott hálózatokat és mechanizmusokat, és teljes mértékben vegyenek részt ezekben, melyek célja a sportolók kettős karrierjét segítő szolgáltatások továbbfejlesztése és megvalósítása;

3.

mérlegeljék „a kettős sportolói karrier nagyköveteinek” kinevezését annak demonstrálására, hogy lehetséges egyszerre a legmagasabb szintű sportsikereket elérni, és ugyanakkor sikeresnek lenni a tanulmányokban és/vagy a munkában;

4.

működjenek együtt a kereskedelmi és a munkaügyi kamarákkal és a vállalkozásokkal annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet azokra a pozitívumokra és előnyökre, amelyeket a munkáltató számára egy sportoló foglalkoztatása jelenthet, továbbá hogy ösztönözzék, hogy a sportolók rugalmas munkafeltételek mellett dolgozhassanak;

5.

szorgalmazzák olyan szponzorálási szerződések megtárgyalását a vállalkozásokkal, amelyek lehetővé teszik a sportolók számára, hogy a szponzoráló vállalkozásánál vagy annak partnereinél munkatapasztalatot szerezhessenek, a munkafelvételnél előnyben részesítsék őket, és rugalmas munkafeltételek mellett dolgozhassanak;

6.

adott esetben vonják be a sportolói képviseleti szerveket a kettős karrierek területét érintő szakpolitikák kifejlesztésébe és intézkedések végrehajtásába;

FELKÉRIK AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT, HOGY:

1.

a sportolók kettős karrierjére vonatkozó uniós iránymutatások alapján mérlegeljen megfelelő nyomonkövetési intézkedéseket a sportra vonatkozó második tanácsi munkaterv keretében, többek között a kettős karrierek területén Unió-szerte végrehajtott szakpolitikai intézkedések végrehajtásának a tagállamok által önkéntes alapon alkalmazandó mérési módjaira vonatkozóan;

2.

nyújtson támogatást a kettős karrierekkel foglalkozó hálózatok számára, amelyek keretében a sportegyesületek, a vállalkozások, a kereskedelmi és a munkaügyi kamarák, a sportszervezetek, az oktatási intézmények, a nemzeti és helyi hatóságok és az edzők uniós szinten megoszthatják egymással információikat és a legjobb gyakorlatokat;

3.

mozdítsa elő és támogassa a sportolók kettős karrierjével kapcsolatos legjobb gyakorlatok Unión belüli megosztását, többek között azáltal, hogy a megfelelő finanszírozási rendszerek és programok keretében támogatást nyújt különböző projektekhez és terjeszti azok eredményeit;

4.

támogasson a kettős karrierekkel kapcsolatos programok nemzetközi dimenziójára irányuló nyomonkövetési rendszert és/vagy kutatást, különösen ami a következőket illeti: a sportolók életében bekövetkező átmenetek hatásai, a sportolók fejlődésének biztosítása az olyan sportágakban, amelyekben korai a specializálódás, a tagállami intézkedések és támogató szolgáltatások hatékonysága, valamint az élsportolók visszatérése a munkaerőpiacra;

5.

támogassa olyan európai szintű minőségi minimumkövetelmények kidolgozását a terület érdekelt feleivel együttműködésben, amelyek referenciapontként szolgálhatnak a kettős karrierekkel foglalkozó nemzeti szolgálatok és létesítmények számára ahhoz, hogy biztosítsák az átláthatóságot és a garanciákat a sportolói kettős karrierek – és közöttük a külföldi kettős karrierek – minősége, biztonsága és védelme tekintetében.


(1)  17208/12.

(2)  HL C 398., 2012.12.22., 1. o.

(3)  COM(2010) 2020 végleges.

(4)  Vizsgálati fenntartás IT részéről.

(5)  Vizsgálati fenntartás IT részéről.