ISSN 1977-0731

doi:10.3000/19770731.L_2012.156.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 156

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

55. évfolyam
2012. június 16.


Tartalom

 

I   Jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

IRÁNYELVEK

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 2012/17/EU irányelve (2012. június 13.) a 89/666/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 2005/56/EK és a 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a központi nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek összekapcsolása tekintetében történő módosításáról ( 1 )

1

 

 

II   Nem jogalkotási aktusok

 

 

RENDELETEK

 

*

A Tanács 509/2012/EU rendelete (2012. június 15.) a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet módosításáról

10

 

*

A Bizottság 510/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. június 15.) az 1238/95/EK rendeletnek a Közösségi Növényfajta-hivatal részére fizetendő díjak tekintetében való módosításáról

38

 

*

A Bizottság 511/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. június 15.) az 1234/2007/EK tanácsi rendelet értelmében a tej- és tejtermékágazatban a termelői és a szakmaközi szervezetekkel, valamint a szerződések megkötésére irányuló tárgyalásokkal és a szerződéses viszonyokkal kapcsolatban teljesítendő értesítésekről

39

 

 

A Bizottság 512/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. június 15.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

41

 

 

A Bizottság 513/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. június 15.) a gabonaágazatban 2012. június 16-tól alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról

43

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Jogalkotási aktusok

IRÁNYELVEK

16.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 156/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2012/17/EU IRÁNYELVE

(2012. június 13.)

a 89/666/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 2005/56/EK és a 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a központi nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek összekapcsolása tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 50. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A belső piac kínálta lehetőségeket kihasználva a vállalkozások egyre inkább országhatárokon túlra terjeszkednek. A határokon átnyúló csoportokban, valamint számos átalakulási műveletben – egyesülésekben és szétválásokban – különböző tagállamokból származó cégek érintettek. Következésképp határokon átnyúló összefüggésben egyre növekszik a céginformációkhoz való hozzáférés iránti igény. A vállalatokról szóló hivatalos információk azonban nem mindig érhetők el könnyen határokon átnyúló alapon.

(2)

A valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó meghatározott jogi formájú társaságoknak egy másik tagállamban létesített fióktelepeire vonatkozó bejelentési és közzétételi követelményeiről szóló, 1989. december 21-i 89/666/EGK tanácsi irányelv (3) (tizenegyedik tanácsi irányelv) megállapítja, hogy melyek azok az adatok és okiratok, amelyeket a vállalatoknak a fióktelepük nyilvántartásában közzé kell tenniük. A nyilvántartásokra azonban nem vonatkozik olyan jogi kötelezettség, miszerint a külföldi fióktelepekkel kapcsolatos adatok cseréjét le kellene bonyolítaniuk. Ez jogbizonytalanságot eredményez a harmadik felek számára, mivel a cégnek a nyilvántartásból való törlése ellenére a fióktelepei tovább működhetnek.

(3)

Az olyan műveletek, mint például a határokon átnyúló egyesülések, szükségessé tették a cégnyilvántartások napi szintű együttműködését. A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló, 2005. október 26-i 2005/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) értelmében a nyilvántartások kötelesek határokon átnyúlóan együttműködni. Nincsenek azonban kialakult kommunikációs csatornák, amelyek felgyorsíthatnák az eljárásokat, segíthetnének leküzdeni a nyelvi akadályokat, és fokoznák a jogbiztonságot.

(4)

Az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 54. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) többek között biztosítja, hogy a nyilvántartásban tárolt okiratok és adatok papíron és elektronikus úton is hozzáférhetőek legyenek. Mindazonáltal a polgároknak és vállalkozásoknak a nyilvántartásokban történő kereséseket még mindig országonként kell végrehajtaniuk, különösen, mivel a nyilvántartások közötti jelenlegi önkéntes együttműködés nem bizonyult elégségesnek.

(5)

Az egységes piaci intézkedéscsomagról szóló bizottsági közlemény megállapította, hogy a központi nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek összekapcsolását célzó intézkedésre van szükség ahhoz, hogy egy sokkal inkább vállalkozásbarát jogi és pénzügyi környezet jöjjön létre. Az összekapcsolásnak az adminisztratív terhek csökkentése és a jogbiztonság növelése, és így a globális gazdasági és pénzügyi válságból való kilábalás segítése révén hozzá kell járulnia az európai vállalkozások versenyképességének fokozásához, amely egyike az Európa 2020 menetrend prioritásainak. Az információs és kommunikációs technológia innovációinak alkalmazása révén a nyilvántartások közötti határokon átnyúló kommunikációt is javítania kell.

(6)

A Tanácsnak a cégnyilvántartások összekapcsolásáról szóló, 2010. május 25-i következtetései megerősítették, hogy a társaságokra vonatkozó naprakész és megbízható információkhoz való hozzáférés javítása megerősíthetné a piacba vetett bizalmat, elősegíthetné a gazdaság élénkítését és növelhetné az európai vállalkozások versenyképességét.

(7)

Az Európai Parlament a cégnyilvántartások összekapcsolásáról szóló, 2010. szeptember 7-i állásfoglalásában (6) hangsúlyozta, hogy az Európai Gazdasági Térség további integrációját szolgáló projekt előnyei csak akkor aknázhatók ki, ha valamennyi tagállam részt vesz a hálózatban.

(8)

Az európai e-igazságszolgáltatással kapcsolatos többéves cselekvési terv (2009–2013) (7) keretében létrejön az európai igazságügyi portál (a továbbiakban: a portál), mint a jogi információk, bírósági és közigazgatási intézmények, nyilvántartások, adatbázisok és egyéb szolgáltatások egységes európai elektronikus hozzáférési pontja, és a cselekvési terv lényeges elemként tekint a központi nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek összekapcsolására.

(9)

A cégekre és a más tagállamokban nyitott fióktelepeikre vonatkozó információkhoz való határokon átnyúló hozzáférés csak akkor javítható, ha valamennyi tagállam elkötelezi magát a nyilvántartások közötti elektronikus kommunikáció lehetővé tétele mellett, és standardizált módon – azonos tartalommal és interoperábilis technológiák segítségével – továbbítja az információkat azok egyéni felhasználóinak az Unió egész területén. A nyilvántartások e kölcsönös átjárhatóságát a tagállamok szolgáltatást nyújtó nyilvántartásai (a továbbiakban: a nemzeti nyilvántartások) révén kell biztosítani, amelyeknek az európai központi platformhoz (a továbbiakban: a platform) interfészeket kell alkotniuk. A platformnak egy szolgáltatásokat is magában foglaló, központosított információtechnológiai eszköztárnak kell lennie, és közös interfészt kell alkotnia. Valamennyi nemzeti nyilvántartásnak ezt a közös interfészt kell használnia. A platformnak olyan szolgáltatásokat is kell nyújtania, amelyek interfészt képeznek az európai elektronikus elérési pontként szolgáló portálhoz, valamint a tagállamok által saját döntésük alapján létrehozott elérési pontokhoz. A platform kizárólag a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló eszköznek tekintendő, nem pedig jogi személyiséggel rendelkező, különálló szervnek. A platformnak egyedi azonosítók alapján képesnek kell lennie arra, hogy az egyes tagállami nyilvántartásokban szereplő információkat szabványos üzenetformátumban (a számítástechnikai rendszerek között továbbított üzenetek elektronikus formátumában, pl.: xml) és az érintett nyelvi változatban továbbítsa a többi tagállam megfelelő nyilvántartásaiba.

(10)

Ennek az irányelvnek nem célja, hogy a vállalatokról érdemi információkat tároló központi nyilvántartási adatbázist hozzon létre. A központi nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek összekapcsolására szolgáló rendszer (a továbbiakban: a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer) végrehajtási szakaszában kizárólag a platform helyes működéséhez szükséges adatokat kell meghatározni. Ezen adatok többek között működési adatokat, szótárakat és glosszáriumokat foglalnak magukban. Az adatok meghatározásánál figyelembe kell venni a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer hatékony működése biztosításának szükségességét is. Ezen adatokat arra a célra kell felhasználni, hogy a platform képes legyen a funkciói ellátására, és azokat soha nem szabad a nyilvánosság számára közvetlen formában hozzáférhetővé tenni. Ezenfelül a platform nem módosíthatja a vállalatokra vonatkozóan a nemzeti nyilvántartásokban tárolt, illetve a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül továbbított adatok tartalmát.

(11)

Mivel ezen irányelvnek nem célja a központi nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek nemzeti rendszereinek összehangolása, nem kötelezi a tagállamokat belső nyilvántartási rendszereik megváltoztatására, különösen azok irányítása, az adatok tárolása, a felszámított díjak, valamint a nemzeti szintű felhasználásra szánt információk használata és közzététele tekintetében.

(12)

Ezen irányelv keretében a portál kezeli majd – a platform felhasználásával – a vállalatokkal és más tagállamokban nyitott fióktelepeikkel kapcsolatosan a nemzeti nyilvántartásokban tárolt információk egyéni felhasználók által benyújtott lekérdezéseit. Ez lehetővé teszi majd a találatok megjelenítését a portálon, ideértve a megadott információt felsoroló magyarázó címkéket az Unió valamennyi hivatalos nyelvén. Emellett a harmadik felek más tagállamokban való védelmének javítása érdekében a portálon szintén elérhetővé kell tenni a 2009/101/EK irányelvvel összhangban a tagállamok által elfogadott jogszabályok értelmében hozzáférhetővé tett okiratok és adatok jogi értékére vonatkozó alapvető információkat.

(13)

A tagállamoknak létre kell tudni hozniuk egy vagy több opcionális elérési pontot, aminek hatása lehet a platform használatára és működésére. Ezért a Bizottságot értesíteni kell ezek létrehozásáról, valamint a működésüket érintő bármely jelentős változásról, így elsősorban működésük megszüntetéséről. Ez az értesítés semmilyen módon nem korlátozhatja a tagállamoknak az opcionális elérési pontok létrehozására és működtetésére irányuló hatáskörét.

(14)

A vállalatoknak és más tagállamokban nyitott fióktelepeiknek rendelkezniük kell egy egyedi azonosítóval, amely az Unión belül lehetővé teszi egyértelmű azonosításukat. Az azonosító a nyilvántartások közötti, a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül történő kommunikációra szolgál. Ezért a vállalatok és fióktelepek nem kötelezhetők arra, hogy feltüntessék az egyedi azonosítót a 89/666/EGK és a 2009/101/EK irányelvben említett üzleti levelezésben és megrendelőlapokon. Saját kommunikációs céljaikra továbbra is nemzeti nyilvántartási számukat kell használniuk.

(15)

Lehetővé kell tenni egyértelmű kapcsolat létrehozását a vállalat nyilvántartása és a vállalat más tagállamokban nyitott fióktelepei nyilvántartásai között az adott vállalattal szembeni esetleges felszámolási vagy fizetésképtelenségi eljárás megindítására és lezárására vonatkozó információk, valamint – amennyiben az a vállalat nyilvántartása szerinti tagállamban jogkövetkezményekkel jár – a vállalat nyilvántartásból történő törlésére vonatkozó információk cseréje révén. Miközben a tagállamoknak meg kell hagyni a döntés szabadságát a tekintetben, hogy mely eljárásokat követik a területükön nyilvántartásba vett fióktelepekkel kapcsolatban, legalább azt biztosítaniuk kell, hogy a megszűnt vállalatok fióktelepeit – adott esetben az érintett fiókteleppel szembeni felszámolási eljárást követően – késedelem nélkül töröljék a nyilvántartásból. Ez a kötelezettség nem vonatkozhat a nyilvántartásból ugyan törölt, de jogutóddal rendelkező vállalatok fióktelepeire, amely helyzet például a vállalat jogi formájának megváltozásával, egyesülés, szétválás, illetve a székhely határon átnyúló áthelyezése esetén állhat elő.

(16)

Ezen irányelv nem alkalmazandó arra a fióktelepre, amelyet egy tagállamban olyan társaság alapított, amely nem tartozik egy tagállam jogának hatálya alá, összhangban a 89/666/EGK irányelv 7. cikkének rendelkezéseivel.

(17)

A 2005/56/EK irányelvet módosítani kell annak biztosítása érdekében, hogy a nyilvántartások közötti kommunikáció a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül történjen.

(18)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nyilvántartásokba a vállalatokról bevitt adatokban beállt bármely változás esetén az adatot indokolatlan késedelem nélkül naprakésszé tegyék. A frissítéseket rendszerint a változásokkal kapcsolatos teljes dokumentáció kézhezvételétől számított 21 napon belül kell közzétenni, a nemzeti jogszabályok szerinti jogszerűségi ellenőrzés esetén is. Ezt a határidőt úgy kell értelmezni, hogy a tagállamoknak ésszerű erőfeszítéseket kell tenniük az irányelvben meghatározott határidő betartása érdekében. Ez a határidő a vállalatok által minden pénzügyi évben kötelezően benyújtandó pénzügyi beszámolók tekintetében nem alkalmazható. Ezt a kivételt a nemzeti nyilvántartásoknak a jelentéstételi időszakokban jelentkező túlterheltsége teszi indokolttá. A huszonegy napos határidőt vis maior esetén a valamennyi tagállamban hatályos általános jogi alapelvekkel összhangban fel kell függeszteni.

(19)

Amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy a platformot harmadik félen keresztül építi ki és/vagy működteti, akkor ennek az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel (8) összhangban kell történnie. A tagállamokat e folyamatba a megfelelő mértékben be kell vonni azáltal, hogy a közbeszerzési eljárásra alkalmazandó műszaki leírásokat a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 5. cikkében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén megállapítják.

(20)

Amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy a platformot harmadik félen keresztül működteti, biztosítani kell a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer szolgáltatásnyújtásának folytonosságát, valamint a platform működésének megfelelő közfelügyeletét. A 182/2011/EU rendelet 5. cikkében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén a platform működési irányítására vonatkozóan részletes szabályokat kell elfogadni. A tagállamoknak a rendszer egészének működtetésében való részvételét minden esetben biztosítani kell azáltal, hogy a Bizottság és a tagállamok képviselői rendszeresen egyeztetnek a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer működésével és jövőbeli fejlesztéseivel kapcsolatos kérdésekről.

(21)

A központi nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek összekapcsolása szükségessé teszi a különböző műszaki jellemzőkkel rendelkező nemzeti rendszerek összehangolását. Ez olyan műszaki intézkedések és előírások kidolgozását követeli meg, amelyek figyelembe veszik a nyilvántartások közötti különbségeket. Ezen irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az említett műszaki és működtetési kérdések rendezése céljából. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendelet 5. cikkében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell gyakorolni.

(22)

Ez az irányelv nem korlátozhatja a tagállamok azon jogát, hogy a vállalatokra vonatkozó információknak a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül történő beszerzéséért díjat számítsanak fel, amennyiben a díjfelszámítást a nemzeti jog előírja. Ezért a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer tekintetében megállapított technikai intézkedéseknek és előírásoknak lehetővé kell tenniük a fizetési feltételek megállapítását. E tekintetben ez az irányelv nem irányozhat elő semmilyen konkrét technikai megoldást, mivel a fizetési feltételeket a végrehajtási jogi aktusok elfogadásának szakaszában kell meghatározni, a széles körben hozzáférhető online fizetési lehetőségek figyelembevételével.

(23)

Kívánatos lehet harmadik országok számára, hogy a jövőben részt vehessenek a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerben.

(24)

A nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer igazságos finanszírozása érdekében, mind az Uniónak, mind tagállamainak részt kell vennie a rendszer finanszírozásában. A tagállamoknak kell viselniük a nemzeti nyilvántartásaiknak a fenti rendszerhez való hozzáigazításával járó költségeket, míg a központi elemeket – a platformot és az európai elektronikus elérési pontként szolgáló portált – az Unió általános költségvetésének megfelelő költségvetési sorából kell finanszírozni. Ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítése érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a vállalatokra vonatkozó információk beszerzéséért fizetendő díjak kiszabása tekintetében. Ez nem érinti annak lehetőségét, hogy a nemzeti nyilvántartások díjkötelesek legyenek, hanem adott esetben a platform fenntartásának és működtetésének társfinanszírozását biztosító kiegészítő díj bevezetésével járhat. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(25)

A személyes adatok feldolgozására, beleértve a személyes adatok tagállamokon belüli elektronikus továbbítását is, a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10), valamint a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) alkalmazandó. A személyes adatoknak a tagállamok nyilvántartásai, a Bizottság, illetve adott esetben a platform működtetésében részt vevő harmadik felek általi bármilyen feldolgozásának e jogi aktusoknak megfelelően kell történnie. A nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerhez kapcsolódóan elfogadandó végrehajtási jogi aktusoknak adott esetben biztosítaniuk kell ezt a megfelelést, különösen az érintett résztvevők feladatainak és felelősségi körének, valamint a rájuk alkalmazandó szervezeti és technikai szabályoknak a meghatározása révén.

(26)

Ahhoz, hogy a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer működésbe léphessen, a tagállamoknak végre kell hajtaniuk a szükséges kiigazításokat, különösen azáltal, hogy kidolgoznak egy interfészt, amely az egyes nyilvántartásokat a platformhoz kapcsolja. Ezért ennek az irányelvnek a tagállamok számára az átültetés, valamint a rendszer technikai működtetésére vonatkozó rendelkezések alkalmazása tekintetében egy későbbi határidőt kell megállapítania. A határidő lejárta előtt a Bizottságnak el kell fogadnia a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer tekintetében megállapított technikai intézkedésekre és előírásokra vonatkozó valamennyi végrehajtási jogi aktust. Az irányelvnek a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer műszaki üzemeltetésére vonatkozó rendelkezései átültetésére és alkalmazására meghatározott határidőnek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a tagállamok elvégezhessék az ahhoz szükséges jogi és technikai kiigazításokat, hogy a rendszer ésszerű időkereten belül teljesen működőképessé válhasson.

(27)

A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával (12) összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok átadása indokolt.

(28)

Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és megfelel az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt elveknek, különös tekintettel az Alapjogi Charta 8. cikkére, amelynek értelmében mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez.

(29)

Mivel ezen irányelv céljait, nevezetesen a céginformációkhoz való határokon átnyúló hozzáférés javítását, annak biztosítását, hogy a fióktelepek nyilvántartásában naprakész információkat tároljanak, valamint a határokon átnyúló nyilvántartási eljárásokban a nyilvántartások közötti egyértelmű kommunikációs csatornák létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés léptéke és hatásai miatt azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(30)

A 89/666/EGK, a 2005/56/EK és a 2009/101/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(31)

Az európai adatvédelmi biztossal való konzultáció a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban megtörtént; a biztos 2011. május 6-án nyilvánított véleményt (13),

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 89/666/EGK irányelv módosítása

A 89/666/EGK irányelv a következőképpen módosul:

1.

az 1. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(3)   A 2. cikk (1) bekezdésében említett okiratokat és adatokat nyilvánosan hozzáférhetővé teszik az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 54. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) 4a. cikkének (2) bekezdésével összhangban létrehozott, a központi nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek összekapcsolására szolgáló rendszeren (a továbbiakban: a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer) keresztül. Az említett irányelv 3b. cikke és 3c. cikkének (1) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

(4)   A tagállamok biztosítják, hogy a fióktelepek egyedi azonosítóval rendelkezzenek, amely lehetővé teszi egyértelmű azonosításukat a nyilvántartások között a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül történő kommunikáció során. Ez az egyedi azonosító magában foglalja legalább a nyilvántartás szerinti tagállamnak, a származás helye szerinti nemzeti nyilvántartásnak és a fióktelep e nyilvántartásban szereplő számának azonosítását lehetővé tévő elemeket, valamint, adott esetben, az azonosítási hibák elkerülésére szolgáló jellemzőket.

2.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„5a. cikk

(1)   A társaság nyilvántartásában a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül haladéktalanul hozzáférhetővé kell tenni az adott vállalattal szembeni esetleges felszámolási vagy fizetésképtelenségi eljárás megindítására és lezárására vonatkozó információk, valamint – amennyiben az a vállalat nyilvántartása szerinti tagállamban jogkövetkezményekkel jár – a vállalat nyilvántartásból történő törlésére vonatkozó információkat.

(2)   A fióktelep nyilvántartásában a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül biztosítani kell az (1) bekezdésben említett információ késedelem nélküli fogadását.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett információcsere a nyilvántartások számára ingyenes.

(4)   Az (1) és (2) bekezdésben említett információk beérkezését követően alkalmazandó eljárást a tagállamok határozzák meg. Ennek az eljárásnak biztosítania kell, hogy amennyiben egy társaság megszűnt, vagy a nyilvántartásból egyéb okból törölték, annak fióktelepeit indokolatlan késedelem nélkül szintén töröljék a nyilvántartásból.

(5)   A (4) bekezdés második mondata nem vonatkozik a nyilvántartásból az érintett társaság jogi formájának megváltozása, egyesülés, szétválás, illetve a székhely határon átnyúló áthelyezése miatt törölt vállalatok fióktelepeire.”

3.

A szöveg a következő szakasszal egészül ki:

„IIIA.   SZAKASZ

ADATVÉDELEM

11a. cikk

A személyes adatok ezen irányelvvel összefüggésben végzett feldolgozására a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanács irányelv (15) alkalmazandó.

2. cikk

A 2005/56/EK irányelv módosítása

A 2005/56/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.

A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

Bejegyzés

Azt, hogy az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 54. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) 3. cikkével összhangban milyen formában kell közzétenni a határokon átnyúló egyesülés lezárulását azon közhitelű nyilvántartásban, amelynél az egyesülésben részt vevő minden egyes társaság okiratait letétbe kellett helyezni, annak a tagállamnak a joga határozza meg – az adott állam területe vonatkozásában –, amelynek joghatósága alá az egyesülő társaságok tartoznak.

A nyilvántartás, amelybe a határokon átnyúló egyesülés útján létrejövő társaságot bejegyzik, a 2009/101/EK irányelv 4a. cikkének (2) bekezdésével összhangban létrehozott, a központi nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül haladéktalanul értesíti a határokon átnyúló egyesülés létrejöttéről azt a nyilvántartást, amelynél az egyesülő társaságok okiratait letétbe kellett helyezni. A korábbi bejegyzést – adott esetben – legkorábban ezen értesítés beérkezésekor kell törölni.

2.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„17a. cikk

Adatvédelem

A személyes adatok ezen irányelvvel összefüggésben végzett feldolgozására a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanács irányelv (17) alkalmazandó.

3. cikk

A 2009/101/EK irányelv módosítása

A 2009/101/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„2a. cikk

(1)   A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 2. cikkben említett okiratokat és adatokat érintő bármely változás bejegyzésre kerüljön a 3. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett megfelelő nyilvántartásba, és rendes esetben az e változásokkal kapcsolatos teljes dokumentáció kézhezvételét követő huszonegy napon belül – amely időtartamnak magában kell foglalnia adott esetben az aktába való felvételre vonatkozó nemzeti jogszabályokban megkövetelt jogszerűségi ellenőrzést is – a 3. cikk (3) és (5) bekezdésével összhangban közzétételre kerüljön.

(2)   Az (1) bekezdés nem vonatkozik az irányelv 2. cikkének f) pontjában említett pénzügyi beszámolókra.”

2.

A 3. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A tagállamok biztosítják, hogy a társaságok egyedi azonosítóval rendelkezzenek, amely lehetővé teszi egyértelmű azonosításukat a nyilvántartások között a 4a. cikk (2) bekezdésével összhangban létrehozott, a központi nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek összekapcsolására szolgáló rendszeren (a továbbiakban: a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer) keresztül történő kommunikáció során. Ez az egyedi azonosító magában foglalja legalább a nyilvántartás szerinti tagállamnak, a származás helye szerinti nemzeti nyilvántartásnak, és a vállalat e nyilvántartásban szereplő számának azonosítását lehetővé tévő elemeket, valamint, adott esetben, az azonosítási hibák elkerülésére szolgáló jellemzőket.”

3.

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„3a. cikk

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti jogszabály rendelkezéseit elmagyarázó egyértelmű és naprakész információ álljon rendelkezésre, amely alapján a harmadik felek a 3. cikk (5), (6) és (7) bekezdésének megfelelően hivatkozhatnak a 2. cikkben említett adatokra és valamennyi okirattípusra.

(2)   A tagállamok az európai igazságügyi portálon (a továbbiakban: a portál) közzéteendő információkat a portál szabályaival és technikai követelményeivel összhangban rendelkezésre bocsátják.

(3)   A Bizottság ezt az információt az Unió minden hivatalos nyelvén közzéteszi a portálon.

3b. cikk

(1)   A 2. cikkben említett okiratok és adatok elektronikus másolatát nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy a 2. cikkben említett okiratok és adatok szabványos üzenetformátumban hozzáférhetőek legyenek a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül, és elektronikus eszközökkel elérhetők legyenek. A tagállamok ezen túlmenően az adattovábbítás biztonsága minimális szabványainak betartását is garantálják.

(3)   A Bizottság az Unió minden hivatalos nyelvén rendelkezésre álló keresőszolgáltatást biztosít a tagállamokban nyilvántartásba vett társaságokra vonatkozóan annak érdekében, hogy a portálon keresztül hozzáférhetővé tegye a következőket:

a)

a 2. cikkben említett okiratok és adatok;

b)

az adatokat és az okiratok típusait felsoroló, az Unió valamennyi hivatalos nyelvén hozzáférhető magyarázó címkék.

3c. cikk

(1)   A 2. cikkben említett okiratoknak és adatoknak a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül való beszerzéséért felszámított díj nem lépheti túl azok adminisztratív költségét.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy a következőkre vonatkozó adatok díjmentesen hozzáférhetők legyenek a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül:

a)

a társaság neve és jogi formája;

b)

a társaság székhelye és a nyilvántartása szerinti tagállam; valamint

c)

a társaság nyilvántartási száma.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy ezeken az adatokon kívül további okiratokat és adatokat is díjmentesen hozzáférhetővé tesznek.

3d. cikk

(1)   A társaság nyilvántartásában a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül haladéktalanul hozzáférhetővé kell tenni az adott vállalattal szembeni esetleges felszámolási vagy fizetésképtelenségi eljárás megindítására és lezárására vonatkozó információk, valamint – amennyiben az a vállalat nyilvántartása szerinti tagállamban jogkövetkezményekkel jár – a vállalat nyilvántartásból történő törlésére vonatkozó információkat.

(2)   A fióktelep nyilvántartásában a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül biztosítani kell az (1) bekezdésben említett információ késedelem nélküli fogadását.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett információcsere a nyilvántartások számára ingyenes.”

4.

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„4a. cikk

(1)   Létrejön az európai központi platform (a továbbiakban: a platform).

(2)   A nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer a következőkből áll:

a tagállami nyilvántartások,

a platform,

a portál, amely európai elektronikus elérési pontként szolgál.

(3)   A tagállamok a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren belül a platform segítségével biztosítják nyilvántartásaik kölcsönös átjárhatóságát.

(4)   A tagállamok opcionális elérési pontokat alakíthatnak ki a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerhez. Az ilyen elérési pontok kialakításáról, valamint a működésüket érintő bármely jelentős változásokról indokolatlan késedelem nélkül értesítik a Bizottságot.

(5)   A nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerből származó információhoz való hozzáférést a portál és a tagállamok által saját hatáskörben létrehozott elérési pontok biztosítják.

(6)   A nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer létrehozása nem érinti a tagállamok között a társaságokkal kapcsolatos információcserére vonatkozóan kötött, meglévő kétoldalú megállapodásokat.

4b. cikk

(1)   A Bizottság meghatározza, hogy a platformot saját eszközeivel vagy egy általa választott harmadik fél által építi-e ki és/vagy működteti-e.

Amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy a platformot harmadik félen keresztül építi ki és/vagy működteti, a harmadik fél kiválasztásának, valamint a kiválasztott harmadik féllel kötött megállapodás Bizottság általi végrehajtásának az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel (18) összhangban kell történnie.

(2)   Amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy a platformot harmadik félen keresztül építi ki, végrehajtási jogi aktusok formájában dönt a közbeszerzési eljárásra alkalmazandó műszaki leírásokról és az érintett harmadik féllel kötendő megállapodás időtartamáról.

(3)   Amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy a platformot harmadik félen keresztül működteti, végrehajtási jogi aktusok formájában elfogadja a platform működési irányítására vonatkozó részletes szabályokat.

A platform működési irányítása különösen az alábbiakra terjed ki:

a platform működésének felügyelete,

a platform felhasználásával megosztott és kicserélt adatok biztonsága és védelme,

a tagállami nyilvántartások és az érintett harmadik fél közötti kapcsolatok koordinálása.

A platform működésének felügyeletét a Bizottság végzi.

(4)   A (2) és (3) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 4e. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

4c. cikk

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az alábbiakat:

a)

az elektronikus úton történő kommunikáció módszereit meghatározó műszaki leírás a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer alkalmazásában;

b)

a kommunikációs protokollok műszaki leírása;

c)

azon technikai intézkedések, amelyek biztosítják az informatikai biztonsági minimumkövetelmények betartását a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerben való információáramlás és -megosztás tekintetében;

d)

a társaság nyilvántartása és a fióktelep nyilvántartása közötti, ezen irányelv 3d. cikkében és a valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó meghatározott jogi formájú társaságoknak egy másik tagállamban létesített fióktelepeire vonatkozó bejelentési és közzétételi követelményeiről szóló, 1989. december 21-i 89/666/EGK tizenegyedik tanácsi irányelv (19) 5a. cikkében említett információcsere módszerét meghatározó műszaki leírás;

e)

az ezen irányelv 3d. cikkében, a 89/666/EGK irányelv 5a. cikkében, valamint a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló, 2005. október 26-i 2005/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (20) 13. cikkében említett, a nyilvántartások közötti információcsere céljából továbbított adatok részletes listája;

f)

a nyilvántartások, a platform és a portál közötti információcsere céljára használt szabványos üzenetformátum szerkezetét meghatározó műszaki leírás;

g)

a platform feladatainak elvégzéséhez szükséges adatokat és ezen adatok tárolásának, felhasználásának és védelmének módszerét meghatározó műszaki leírás;

h)

a nyilvántartások közötti kommunikációhoz szükséges egyedi azonosító szerkezetét és használatát meghatározó műszaki leírás;

i)

a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer üzemeltetésének műszaki módszereit az információk terjesztése és cseréje tekintetében meghatározó leírás, valamint a platform által nyújtott informatikai szolgáltatásokra vonatkozó leírás, biztosítva a megfelelő nyelvi változatban történő üzenettovábbítást;

j)

a portál által nyújtott keresőszolgáltatásra vonatkozó feltételek;

k)

a fizetési módok, figyelembe véve a rendelkezésre álló fizetési lehetőségeket, például az online fizetést;

l)

a 2. cikkben említett adatokat és az okirattípusokat felsoroló magyarázó címkék részletei;

m)

a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer által biztosított szolgáltatások elérhetőségének műszaki feltételei;

n)

az opcionális elérési pontoknak a platformhoz való csatlakoztatására vonatkozó eljárás és műszaki előírások.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 4e. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A Bizottság 2015. július 7-ig elfogadja ezeket a végrehajtási jogi aktusokat.

4d. cikk

(1)   A platform létrehozását és jövőbeli fejlesztését, valamint a portál ezen irányelvből eredő kiigazításait az Unió általános költségvetéséből kell finanszírozni.

(2)   A platform karbantartását és működtetését az Unió általános költségvetéséből kell finanszírozni, valamint társfinanszírozására felhasználhatók a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerhez való hozzáférésért az egyéni felhasználóktól beszedett díjak. Ez a bekezdés nem érinti a tagállami szinten beszedett díjakat.

(3)   A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok formájában, a 13a. cikkel összhangban döntést hozhat arról, hogy indokolt-e a platform díjkivetés útján való társfinanszírozása, és ha igen, meghatározhatja az egyéni felhasználóktól a (2) bekezdéssel összhangban beszedett díjakat.

(4)   A (2) bekezdéssel összhangban felszámított díjak nem érintik a tagállamok által a 3c. cikk (1) bekezdésében említett okiratok és adatok beszerzéséért esetlegesen felszámított díjakat.

(5)   A (2) bekezdéssel összhangban megállapított díjakat nem lehet felszámítani a 3c. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett adatok beszerzéséért.

(6)   Az egyes tagállamok viselik nemzeti nyilvántartásaik ezen irányelvből eredő kiigazításának költségeit, valamint karbantartási és működési költségeit.

4e. cikk

1.   A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (21) értelmében vett bizottságnak minősül.

2.   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

5.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„7a. cikk

A személyes adatok ezen irányelvvel összefüggésben végzett feldolgozására a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanács irányelv (22) alkalmazandó.

6.

A szöveg a következő fejezettel egészül ki:

„4A.   FEJEZET

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK

13a. cikk

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottság a 4d. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4d. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 4d. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.”

4. cikk

Jelentés és rendszeres párbeszéd

(1)   A Bizottság legkésőbb öt évvel az 5. cikk (2) bekezdésében említett rendelkezések alkalmazására megállapított végső határidőt követően jelentést tesz közzé a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer működésével kapcsolatban, amelyben különösen műszaki és pénzügyi szempontból vizsgálja meg a rendszer működését.

(2)   A jelentéshez adott esetben az irányelv módosítására irányuló javaslatot mellékel.

(3)   A Bizottság és a tagállamok képviselői bármely erre alkalmas fórumot igénybe véve rendszeresen megvitatják az irányelv hatálya alá tartozó kérdéseket.

5. cikk

Átültetés

(1)   A tagállamok elfogadják, kihirdetik és alkalmazzák azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ennek az irányelvnek 2014. július 7-ig megfeleljenek.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok legkésőbb a 2009/101/EK irányelv 4c. cikkében említett végrehajtási jogi aktusok elfogadását követő két éven belül elfogadják, kihirdetik és alkalmazzák az ahhoz szükséges rendelkezéseket, hogy az alábbiaknak megfeleljenek:

a 89/666/EGK irányelv 1. cikkének (3)–(4) bekezdése és 5a. cikke;

a 2005/56/EK irányelv 13. cikke;

a 2009/101/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének második albekezdése, 3b. cikke, 3c. cikke, 3d. cikke és 4a. cikkének (3)–(5) bekezdése.

E végrehajtási jogi aktusok elfogadását követően a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az e bekezdésben említett rendelkezések alkalmazására vonatkozóan megállapított végső határidőt.

(3)   Amikor a tagállamok elfogadják az (1) bekezdésben említett intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(4)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

6. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

7. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2012. június 13-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

N. WAMMEN


(1)  HL C 248., 2011.8.25., 118. o.

(2)  Az Európai Parlament 2012. február 14-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2012. május 10-i határozata.

(3)  HL L 395., 1989.12.30., 36. o.

(4)  HL L 310., 2005.11.25., 1. o.

(5)  HL L 258., 2009.10.1., 11. o.

Megjegyzés: a 2009/101/EK irányelv címe az Európai Közösséget létrehozó szerződés cikkei újraszámozásának figyelembevétele érdekében kiigazításra került, a Lisszaboni Szerződés 5. cikkének megfelelően; eredetileg a Szerződés 48. cikkének második bekezdése.

(6)  HL C 308 E., 2011.10.20., 1. o.

(7)  HL C 75., 2009.3.31., 1. o.

(8)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(9)  HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(10)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(11)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(12)  HL C 369., 2011.12.17., 14. o.

(13)  HL C 220., 2011.7.26., 1. o.

(14)  HL L 258., 2009.10.1., 11. o.

Megjegyzés: a 2009/101/EK irányelv címe az Európai Közösséget létrehozó szerződés cikkei újraszámozásának figyelembevétele érdekében kiigazításra került, a Lisszaboni Szerződés 5. cikkének megfelelően; eredetileg a Szerződés 48. cikkének második bekezdése.”;

(15)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o.”

(16)  HL L 258., 2009.10.1., 11. o.

Megjegyzés: : a 2009/101/EK irányelv címe az Európai Közösséget létrehozó szerződés cikkei újraszámozásának figyelembevétele érdekében kiigazításra került, a Lisszaboni Szerződés 5. cikkének megfelelően; eredetileg a Szerződés 48. cikkének második bekezdése.”;

(17)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o.”

(18)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(19)  HL L 395., 1989.12.30., 36. o.

(20)  HL L 310., 2005.11.25., 1. o.

(21)  HL L 55., 2011.2.28., 13. o.”

(22)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o.”


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

16.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 156/10


A TANÁCS 509/2012/EU RENDELETE

(2012. június 15.)

a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 215. cikkére,

tekintettel a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2011. december 1-jei 2011/782/KKBP tanácsi határozatra (1),

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság által előterjesztett közös javaslatra,

mivel:

(1)

A 2011/782/KKBP határozatban előírt legtöbb intézkedés hatályba léptetése érdekében a Tanács 2012. január 18-án elfogadta a 36/2012/EU rendeletet (2).

(2)

Tekintettel a szíriai kormány által elkövetett, folytatódó brutális megtorlásokra és emberi jogi jogsértésekre, a 2011/782/KKBP határozatot módosító 2012/206/KKBP tanácsi határozat (3) további intézkedéseket ír elő, nevezetesen a belső elnyomás céljára felhasználható áruk és technológia értékesítésének, szolgáltatásának, átadásának vagy exportjának tilalmát, illetve előzetes engedélyhez kötését, valamint a luxustermékek Szíriába történő exportjának tilalmát.

(3)

Ezek az intézkedések a Szerződés hatálya alá tartoznak, ezért végrehajtásukhoz uniós szintű jogszabály szükséges, különösen a tagállamokban tevékenykedő gazdasági szereplők által történő egységes alkalmazásuk biztosítása céljából.

(4)

A 36/2012/EU rendeletet az új intézkedések hatályba léptetése érdekében ezért módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 36/2012/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.

A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

„2a. cikk

(1)   Tilos:

a)

az IA. mellékletben felsorolt, belső elnyomásra, illetve belső elnyomás céljából felhasználható termékek gyártására és karbantartására felhasználható felszerelések, áruk vagy technológia közvetlen vagy közvetett eladása, szállítása, átadása vagy kivitele (függetlenül attól, hogy azok az Unióból származnak-e vagy sem) bármilyen szíriai személy, szervezet vagy szerv részére, vagy Szíriában történő felhasználásra;

b)

az olyan tevékenységekben folytatott tudatos és szándékos részvétel, amelyeknek célja vagy eredménye az a) pontban említett tilalmak megkerülése.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, a III. mellékletben felsorolt weboldalakon megjelölt, illetékes tagállami hatóságok az általuk megfelelőnek ítélt feltételek mellett engedélyezhetik az IA. mellékletben felsorolt felszerelésekkel, árukkal vagy technológiával kapcsolatos ügyletet, amennyiben a felszerelések, áruk vagy technológia élelmezési, mezőgazdasági, orvosi vagy egyéb humanitárius célokat szolgál.

2b. cikk

(1)   A IX. mellékletben felsorolt, belső elnyomásra, illetve belső elnyomás céljából felhasználható termékek gyártására és karbantartására felhasználható felszerelések, áruk vagy technológia bármilyen szíriai személy, szervezet vagy szerv részére, vagy Szíriában történő felhasználás céljából történő közvetlen vagy közvetett eladását, szállítását, átadását vagy kivitelét, előzetesen engedélyeztetni kell, függetlenül attól, hogy ezen felszerelések, áruk vagy technológia az Unióból származnak-e vagy sem.

(2)   A III. mellékletben felsorolt weboldalakon megjelölt, illetékes tagállami hatóságok nem engedélyezhetik a IX. mellékletben felsorolt felszerelések, áruk vagy technológia eladását, szállítását, átadását vagy kivitelét, ha megalapozott indokok alapján megállapítható, hogy a szóban forgó eladás, szállítás, átadás vagy kivitel tárgyát képező felszerelések, áruk vagy technológia belső elnyomásra, illetve belső elnyomás céljából felhasználható termékek gyártására és karbantartására irányul vagy irányulhat.

(3)   Az engedélyt az exportőr székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai adják ki, összhangban a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK rendelet (4) 11. cikkében meghatározott részletes szabályokkal. Az engedély az Unió egész területére érvényes.

2.

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

(1)   Tilos:

a)

az Európai Unió közös katonai listáján (5) (»közös katonai lista«) felsorolt árukkal és technológiával, a felsorolt áruk rendelkezésre bocsátásával, előállításával, karbantartásával és használatával kapcsolatos közvetlen vagy közvetett technikai segítségnyújtás bármilyen szíriai személy, szervezet vagy szerv részére, vagy Szíriában történő felhasználásra;

b)

az I.és az IA. mellékletben felsorolt, belső elnyomás céljából felhasználható felszereléssel, árukkal vagy technológiával kapcsolatos közvetlen vagy közvetett technikai segítségnyújtás vagy közvetítői tevékenység bármilyen szíriai személy, szervezet vagy szerv részére, vagy Szíriában történő felhasználásra;

c)

a közös katonai listán vagy az I. és az IA. mellékletben felsorolt árukkal és technológiával kapcsolatos közvetlen vagy közvetett finanszírozás vagy pénzügyi támogatás nyújtása – beleértve különösen az említett termékek értékesítésével, szállításával, átadásával vagy kivitelével kapcsolatos, vagy az ahhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtásra irányuló támogatásokat, kölcsönöket és exporthitel-biztosítást – bármely szíriai személy, szervezet vagy szerv részére, vagy Szíriában történő felhasználásra;

d)

az olyan tevékenységekben folytatott tudatos és szándékos részvétel, amelyeknek célja vagy eredménye az a)–c) pontban említett tilalmak megkerülése.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve az abban foglalt tilalmak nem alkalmazandók az olyan technikai segítségnyújtásra, finanszírozásra vagy pénzügyi támogatásra, amely a következőkhöz kapcsolódik:

technikai segítségnyújtás, amelyet kizárólag az ENSZ Csapatszétválasztási Megfigyelő Hadereje (UNDOF) támogatására szánnak,

a kizárólag humanitárius vagy védelmi célokat szolgáló, vagy az ENSZ és az Unió intézményépítő programjaihoz, vagy az Unió vagy az ENSZ válságkezelési műveleteihez szánt, halált nem okozó katonai felszerelések, illetve belső elnyomásra használható felszerelések, vagy

ballisztikai védelmet nyújtó anyagokkal ellátott nem harci járművek, amelyeket kizárólag az uniós és tagállami személyzet védelmére szánnak Szíriában,

azzal a feltétellel, hogy egy ilyen rendelkezést először a III. mellékletben felsorolt webhelyeken feltüntetett hatáskörrel rendelkező tagállami hatóságoknak kell jóváhagynia.

(3)   Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve, a III. mellékletben felsorolt weboldalakon megjelölt, illetékes tagállami hatóságok az általuk megfelelőnek ítélt feltételek mellett engedélyezhetik az IA. mellékletben felsorolt felszerelésekkel, árukkal vagy technológiával kapcsolatos segítségnyújtást vagy közvetítői szolgáltatást, amennyiben a felszerelések, áruk vagy technológia élelmezési, mezőgazdasági, orvosi, vagy egyéb humanitárius célokat szolgál.

Az érintett tagállam az első albekezdés szerint megadott bármely engedélyről négy héten belül tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.”;

(4)   Az érintett tagállamnak a III. mellékletben felsorolt weboldalakon megjelölt, illetékes hatóságának előzetes engedélye kell az alábbiak nyújtásához:

a)

a IX. mellékletben felsorolt felszerelésekkel, árukkal vagy technológiával, valamint ilyen felszerelések, áruk vagy technológia rendelkezésre bocsátásával, előállításával, karbantartásával és használatával kapcsolatos közvetlen vagy közvetett technikai segítségnyújtás vagy közvetítői szolgáltatás bármilyen szíriai személy, szervezet vagy szerv részére, vagy Szíriában történő felhasználásra;

b)

a IX. mellékletben felsorolt árukkal vagy technológiával kapcsolatos finanszírozás vagy pénzügyi támogatás – beleértve különösen az ilyen áruk vagy technológia eladásával, szállításával, átadásával vagy kivitelével kapcsolatos, vagy az ahhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtásra irányuló támogatásokat, kölcsönöket és exporthitel-biztosításokat – bármilyen szíriai személy, szervezet vagy szerv részére, vagy Szíriában történő felhasználásra.

Az illetékes hatóságok nem engedélyezhetik az első albekezdésben említett ügyleteket, ha megalapozott indokok alapján megállapítható, hogy azok belső elnyomás elősegítésére, illetve belső elnyomás céljából felhasználható termékek gyártására és karbantartására irányulnak vagy irányulhatnak.

3.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„11b. cikk

(1)   Tilos:

a)

a X. mellékletben felsorolt luxustermékek közvetlen vagy közvetett eladása, szállítása, átadása vagy kivitele Szíriába;

b)

az olyan tevékenységekben való tudatos és szándékos részvétel, amelyeknek közvetlen vagy közvetett célja vagy hatása az a) pontban említett tilalom megkerülése.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve az ott meghatározott tilalom nem vonatkozik az útipoggyászban található, nem kereskedelmi természetű, személyes célokra szolgáló termékekre.”.

2. cikk

Az e rendelet I. mellékletében meghatározott szöveg IA. mellékletként egészíti ki a 36/2012/EU rendeletet.

3. cikk

Az e rendelet II. mellékletében meghatározott szöveg IX. mellékletként egészíti ki a 36/2012/EU rendeletet.

4. cikk

Az e rendelet III. mellékletében meghatározott szöveg X. mellékletként egészíti ki a 36/2012/EU rendeletet.

5. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 2012. június 15-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. LIDEGAARD


(1)  HL L 319., 2011.12.2., 56. o.

(2)  HL L 16., 2012.1.19., 1. o.

(3)  HL L 110., 2012.4.24., 36. o.

(4)  HL L 134., 2009.5.29., 1. o.”;

(5)  HL C 86., 2011.3.18., 1. o.”;


I. MELLÉKLET

„Ia. MELLÉKLET

A 2a. CIKKBEN EMLÍTETT FELSZERELÉSEK, ÁRUK ÉS TECHNOLÓGIA JEGYZÉKE

1.   RÉSZ

Bevezető megjegyzések

1.

Ebben a részben a 428/2009/EK rendelet (1) I. mellékletében felsorolt termékek, szoftverek és technológiák szerepelnek.

2.

Eltérő rendelkezés hiányában az alábbi »Szám« oszlopban szereplő hivatkozási számok az ellenőrzési jegyzék szerinti számra, a »Leírás« oszlop pedig a kettős felhasználású termékek azon ellenőrzési leírásaira vonatkozik, amelyeket a 428/2009/EK rendelet I. melléklete határozott meg.

3.

A ’félidézőjelbe’ tett kifejezések fogalommeghatározása az adott termékhez tartozó műszaki megjegyzéseknél található.

4.

A „normál idézőjelbe” tett kifejezések fogalommeghatározása a 428/2009/EK rendelet I. mellékletében található.

Általános megjegyzések

1.

Az e mellékletben említett ellenőrzések célja nem kerülhető meg olyan nem ellenőrzött áruk (ideértve a létesítményeket is) kivitelével, amelyek egy vagy több ellenőrzött alkatrészt tartalmaznak, ha az ellenőrzött alkatrész vagy alkatrészek az áruk lényeges elemei, és könnyen eltávolíthatók vagy más célra felhasználhatók.

N.B.:

Annak eldöntése során, hogy az ellenőrzött alkatrész vagy alkatrészek lényeges elemnek minősíthetők-e, mérlegelni kell a mennyiséget, az értéket és az alkalmazott műszaki know-how-t, valamint azokat az egyéb speciális körülményeket, amelyek az ellenőrzött alkatrészt vagy alkatrészeket a beszerzendő áru lényeges elemévé teszik.

2.

Az e mellékletben megnevezett termékek lehetnek új és használt áruk is.

Általános technológiai megjegyzés (ÁTM)

(Az e rész B. szakaszával összefüggésben értelmezendő.)

1.

Az E. szakasz rendelkezéseinek megfelelően ellenőrzik az olyan „technológia” eladását, szállítását, átadását vagy kivitelét, amely „szükséges” azon áruk „fejlesztéséhez”, „előállításához” vagy „felhasználásához”, amelyek eladását, szállítását, átadását vagy kivitelét az e rész A., B., C. és D. szakasza értelmében ellenőrzik.

2.

Az ellenőrzés alá eső áruk „fejlesztéséhez”, „előállításához” vagy „felhasználásához”„szükséges”„technológia” akkor is az ellenőrzés hatálya alatt marad, ha az nem ellenőrzött árukra alkalmazható.

3.

Az ellenőrzések nem vonatkoznak a nem ellenőrzött vagy az e rendelet szerint kiviteli engedéllyel rendelkező áruk üzembe helyezéséhez, működtetéséhez, karbantartásához (megvizsgálásához) és javításához minimálisan szükséges „technológiára”.

4.

A „technológia” átadásának ellenőrzése nem vonatkozik a „nyilvánosan hozzáférhető” információkra, valamint a „tudományos alapkutatásra”, illetve a szabadalmi bejelentésekhez minimálisan szükséges információkra.

A.   FELSZERELÉSEK

Szám

Leírás

I.B.1A004

A haditechnikai termékellenőrzési jegyzékben meghatározottaktól eltérő védő- és detektáló berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

a.

Az alábbiak bármelyikével szembeni védelemre tervezett vagy átalakított gázálarcok, szűrőbetétek és az azokhoz tartozó mentesítő berendezések, és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek:

1.

„katonai felhasználásra átalakított” biológiai anyagok;

2.

„katonai felhasználásra átalakított” radioaktív anyagok;

3.

vegyi harcianyagok (CW); vagy

4.

„tömegoszlató anyagok”, beleértve az alábbiakat:

a.

α-bromofenilacetonitril, (bromobenzil-cianid) (CA) (CAS 5798-79-8);

b.

[(2-klórfenil) metilén] propándinitril, (o-klórbenzilidénmalononitril) (CS) (CAS 2698–41–1);

c.

2-klór-1-feniletanon, fenacil-klorid (ω-klóracetofenon) (CN) (CAS 532–27–4);

d.

dibenz-(b,f)-1,4-oxazepin (CR) (CAS 257-07-8);

e.

10-klór-5,10-dihidrofenarzin, (fenarzin klorid), (Adamzit), (DM) (CAS 578-94-9);

f.

N-Nonanoylmorfolin, (MPA) (CAS 5299-64-9);

b.

Az alábbiak bármelyikével szembeni védelemre tervezett vagy módosított védőruhák, kesztyűk és cipők:

1.

„katonai felhasználásra átalakított” biológiai anyagok;

2.

„katonai felhasználásra átalakított” radioaktív anyagok; vagy

3.

vegyi harcianyagok (CW);

c.

Kifejezetten az alábbiak bármelyikének detektálására vagy azonosítására tervezett vagy módosított detektálórendszerek és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek:

1.

„katonai felhasználásra átalakított” biológiai anyagok;

2.

„katonai felhasználásra átalakított” radioaktív anyagok; vagy

3.

vegyi harcianyagok (CW).

d.

Robbanóanyag-maradványok automatikus detektálására, illetve azonosítására tervezett, és „nyomfelderítő” technikákat (pl. felületi akusztikai hullámot, ionmobilitás-spektrometriát, differenciálmobilitás-spektrometriát, tömegspektrometriát) alkalmazó elektronikus berendezések.

Műszaki megjegyzés:

A „nyomfelderítés” úgy határozható meg, mint az 1. rész per millió rész (ppm) gőznél vagy 1 mg tömegű szilárd vagy folyékony anyagnál kevesebb észlelésére vonatkozó képesség.

1. megjegyzés:

Az 1A004.d. pont nem vonja ellenőrzés alá a kifejezetten laboratóriumi használatra tervezett ellenőrző berendezéseket.

2. megjegyzés:

Az 1A004.d. pont nem vonja ellenőrzés alá az érintésmentes biztonsági kapukat.

Megjegyzés:

Az 1A004 nem vonja ellenőrzés alá:

a.

a személyi sugárzásmérő dozimétereket;

b.

tervezésük vagy funkciójuk alapján a lakóhelyek biztonságára vagy a következő polgári iparra jellemző veszélyek elleni védelemre korlátozódó berendezéseket:

1.

bányászat;

2.

kőfejtés;

3.

mezőgazdaság;

4.

gyógyszeripar;

5.

gyógyászat;

6.

állatgyógyászat;

7.

környezetvédelem;

8.

hulladékkezelés;

9.

élelmiszeripar.

Műszaki megjegyzések:

Az 1A004 olyan eszközöket és alkatrészeket foglal magában, amelyeket a „katonai felhasználásra átalakított” radioaktív anyagok, „katonai felhasználásra átalakított” biológiai anyagok, vegyi harcianyagok, ’modellanyagok’ vagy „tömegoszlató anyagok” detektálására vagy az azokkal szembeni védelem céljára alkalmasnak találtak, a nemzeti előírásoknak sikeresen megfeleltettek, vagy azok hatékonysága egyéb módon nyert bizonyítást, abban az esetben is, ha ezen eszközöket vagy alkatrészeket olyan polgári gazdasági ágazatokban alkalmazzák, mint például a bányászat, a kőfejtés, a mezőgazdaság, a gyógyszeripar, az orvosi és állatorvosi ágazatok, a környezetvédelem, a hulladékgazdálkodás vagy az élelmiszeripar.

’Modellanyag’: képzési, kutatási, vizsgálati vagy értékelési célból toxikus (vegyi vagy biológiai) anyagok helyett alkalmazott hatóanyag vagy anyag.

I.B.9A012

Az alábbi „pilóta nélküli légi járművek” („UAV”-ok), valamint az ezekhez kapcsolódó rendszerek, berendezések és alkatrészek:

a.

a következők bármelyikével rendelkező „UAV”-ok

1.

autonóm repülésirányítási és navigációs képesség (pl. egy robotpilóta egy Inerciális Navigációs Rendszerrel); vagy

2.

egy emberi operátor látótávolságán kívül történő ellenőrzött repülésre való képesség (pl. televizuális távirányítás).

b.

Az alábbi, ezekhez kapcsolódó rendszerek, berendezések és alkatrészek:

1.

kifejezetten a 9A012.a. pontban meghatározott „UAV”-ok távirányítására tervezett berendezések;

2.

kifejezetten a 9A012.a. pontban meghatározott „UAV”-ok autonóm repülésirányítási vagy navigációs képességgel való ellátására tervezett, navigálásra, pozícionálásra, vezérlésre vagy vezetésre szolgáló, a 428/2009/EK rendelet I. mellékletének 7A. pontjában meghatározottaktól eltérő rendszerek;

3.

kifejezetten a személyzettel ellátott „légi járművek” 9A012.a. pontban meghatározott „UAV”-vá történő átalakítására tervezett berendezések és alkatrészek;

4.

légbeszívásos reciprok vagy forgó belső égésű motortípusok, amelyeket kifejezetten „UAV”-ok 50 000 láb (15 240 m) feletti meghajtására terveztek vagy módosítottak.

I.B.9A350

Permetező vagy ködképző rendszerek, amelyeket kifejezetten úgy terveztek vagy módosítottak, hogy megfeleljenek a repülőgépeknek, a „levegőnél könnyebb légi járművek”-nek vagy a pilóta nélküli légi járműveknek, valamint a kifejezetten ezekhez tervezett, következő alkotórészek:

 

teljes permetező vagy ködképző rendszerek, amelyek képesek egy folyadékszuszpenzióból percenként két liternél nagyobb áramlási sebességgel 50 μm-nél kisebb ’VMD’-jű kezdeti cseppek előállítására;

 

aeroszolgeneráló egységek permetelosztó szárnyvezetéke vagy -konzolja, amely képes egy folyadékszuszpenzióból percenként két liternél nagyobb áramlási sebességgel 50 μm-nél kisebb VMD-jű kezdeti cseppek előállítására;

 

olyan aeroszolgeneráló egységek, amelyeket kifejezetten a 9A350.a. és b. alatt meghatározott rendszerekhez terveztek.

Megjegyzés:

Az aeroszolgeneráló egységek olyan berendezések – például fúvókák, forgódobos porlasztók és ezekhez hasonló berendezések –, amelyeket kifejezetten úgy terveztek vagy módosítottak, hogy repülőgépekre szerelhetőek legyenek.

Megjegyzés:

A 9A350. nem vonja ellenőrzés alá azokat a permetező és ködképző rendszereket és alkotórészeket, amelyek bizonyítottan nem alkalmasak biológiai szer előállítására kórokozótartalmú aeroszol formájában.

1.

A kifejezetten repülőgépekhez, a „levegőnél könnyebb légi járművek”-hez vagy a pilóta nélküli légi járművekhez tervezett permetezőberendezések vagy fúvókák esetében a cseppméret a következő módszerek valamelyikével mérendő:

a.

lézer-Doppler módszer;

b.

lézerdiffrakciós módszer.

2.

A 9A350. pontban a ’VMD’ a Volume Median Diameter-t (térfogati középátmérőt) jelenti, és a vízalapú rendszerek esetében ez megegyezik a Mass Median Diameter-rel (tömeg-középátmérő) (MMD).

B.   VIZSGÁLÓ- ÉS GYÁRTÓBERENDEZÉSEK

Szám

Leírás

I.B.2B350

Vegyipari gyártó létesítmények, berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

a.

0,1 m3-nél (100 l) nagyobb, de 20 m3-nél (20 000 l) kisebb teljes belső (geometrikus) térfogatú, keverővel ellátott vagy keverő nélküli reaktoredények vagy reaktorok, ahol a feldolgozott vagy a bennük levő vegyszerrel (vegyszerekkel) közvetlenül érintkező valamennyi felület az alábbi anyagok bármelyikéből készült:

1.

25 tömegszázaléknál több nikkelt és 20 tömegszázaléknál több krómot tartalmazó ’ötvözetek’;

2.

fluort tartalmazó polimerek (35 tömegszázaléknál több fluort tartalmazó polimerikus vagy elasztomerikus anyagok);

3.

üveg (beleértve a vitrit- vagy zománcbevonatot vagy az üvegbélést);

4.

nikkel vagy 40 tömegszázaléknál több nikkelt tartalmazó ’ötvözetek’;

5.

tantál vagy tantál-’ötvözetek’;

6.

titán vagy titán-’ötvözetek’;

7.

cirkónium vagy cirkónium-’ötvözetek’; vagy

8.

nióbium (kolumbium) vagy nióbium-’ötvözetek’;

b.

A 2B350.a. alatt meghatározott reaktoredényekben, vagy reaktorokban használatos keverők; továbbá a kifejezetten ilyen keverőkhöz tervezett keverőlapátok, lapátok vagy tengelyek, ahol a keverőnek a feldolgozott vagy a benne lévő vegyszerrel (vegyszerekkel) érintkező valamennyi felülete az alábbi anyagok bármelyikéből készült:

1.

25 tömegszázaléknál több nikkelt és 20 tömegszázaléknál több krómot tartalmazó ’ötvözetek’;

2.

fluort tartalmazó polimerek (35 tömegszázaléknál több fluort tartalmazó polimerikus vagy elasztomerikus anyagok);

3.

üveg (beleértve a vitrit- vagy zománcbevonatot vagy az üvegbélést);

4.

nikkel vagy 40 tömegszázaléknál több nikkelt tartalmazó ’ötvözetek’;

5.

tantál vagy tantál-’ötvözetek’;

6.

titán vagy titán-’ötvözetek’;

7.

cirkónium vagy cirkónium-’ötvözetek’; vagy

8.

nióbium (kolumbium) vagy nióbium-’ötvözetek’;

c.

0,1 m3-nél (100 liter) nagyobb teljes belső (geometrikus) térfogatú tárolótartályok, konténerek és gyűjtőtartályok, ahol a feldolgozott vagy a bennük levő vegyszerrel (vegyszerekkel) közvetlenül érintkező valamennyi felület az alábbi anyagok bármelyikéből készült:

1.

25 tömegszázaléknál több nikkelt és 20 tömegszázaléknál több krómot tartalmazó ’ötvözetek’;

2.

fluort tartalmazó polimerek (35 tömegszázaléknál több fluort tartalmazó polimerikus vagy elasztomerikus anyagok);

3.

üveg (beleértve a vitrit- vagy zománcbevonatot vagy az üvegbélést);

4.

nikkel vagy 40 tömegszázaléknál több nikkelt tartalmazó ’ötvözetek’;

5.

tantál vagy tantál-’ötvözetek’;

6.

titán vagy titán-’ötvözetek’;

7.

cirkónium vagy cirkónium-’ötvözetek’; vagy

8.

nióbium (kolumbium) vagy nióbium-’ötvözetek’;

d.

0,15 m2-nél nagyobb, de 20 m2-nél kisebb hőátadó felülettel rendelkező hőcserélők vagy kondenzátorok; továbbá az ilyen hőcserélőkhöz vagy kondenzátorokhoz tervezett csövek, lemezek, tekercsek vagy blokkok (magok), ahol a feldolgozott vegyszerrel (vegyszerekkel) közvetlenül érintkező valamennyi felület az alábbi anyagok bármelyikéből készült:

1.

25 tömegszázaléknál több nikkelt és 20 tömegszázaléknál több krómot tartalmazó ’ötvözetek’;

2.

fluort tartalmazó polimerek (35 tömegszázaléknál több fluort tartalmazó polimerikus vagy elasztomerikus anyagok);

3.

üveg (beleértve a vitrit- vagy zománcbevonatot vagy az üvegbélést);

4.

grafit vagy ’szén-grafit’;

5.

nikkel vagy 40 tömegszázaléknál több nikkelt tartalmazó ’ötvözetek’;

6.

tantál vagy tantál-’ötvözetek’;

7.

titán vagy titán-’ötvözetek’;

8.

cirkónium vagy cirkónium-’ötvözetek’;

9.

szilícium-karbid;

10.

titán-karbid; or

11.

nióbium (kolumbium) vagy nióbium-’ötvözetek’;

e.

0,1 m-nél nagyobb belső átmérőjű desztilláló vagy abszorpciós oszlopok; továbbá az ilyen desztilláló vagy abszorpciós oszlopokhoz tervezett folyadékelosztók, gőzelosztók vagy folyadékgyűjtők, ahol a feldolgozott vegyszerrel (vegyszerekkel) közvetlenül érintkező valamennyi felület az alábbi anyagok bármelyikéből készült:

1.

25 tömegszázaléknál több nikkelt és 20 tömegszázaléknál több krómot tartalmazó ’ötvözetek’;

2.

fluort tartalmazó polimerek (35 tömegszázaléknál több fluort tartalmazó polimerikus vagy elasztomerikus anyagok);

3.

üveg (beleértve a vitrit- vagy zománcbevonatot vagy az üvegbélést);

4.

grafit vagy ’szén-grafit’;

5.

nikkel vagy 40 tömegszázaléknál több nikkelt tartalmazó ’ötvözetek’;

6.

tantál vagy tantál-’ötvözetek’;

7.

titán vagy titán-’ötvözetek’;

8.

cirkónium vagy cirkónium-’ötvözetek’; vagy

9.

nióbium (kolumbium) vagy nióbium-’ötvözetek’;

f.

Távirányított töltőberendezések, amelyeknek valamennyi, a feldolgozott vegyszerrel (vegyszerekkel) közvetlenül érintkező felülete az alábbi anyagok bármelyikéből készült:

1.

25 tömegszázaléknál több nikkelt és 20 tömegszázaléknál több krómot tartalmazó ’ötvözetek’; vagy

2.

nikkel vagy 40 tömegszázaléknál több nikkelt tartalmazó ’ötvözetek’;

g.

10 mm-nél nagyobb „névleges méretű” szelepek és házak (szelepházak) vagy az ilyen szelepekhez tervezett, előformázott szelepbetétek, amelyekben a feldolgozott vagy a bennük levő vegyszerrel (vegyszerekkel) közvetlenül érintkező valamennyi felület az alábbi anyagok bármelyikéből készült:

1.

25 tömegszázaléknál több nikkelt és 20 tömegszázaléknál több krómot tartalmazó ’ötvözetek’;

2.

fluort tartalmazó polimerek (35 tömegszázaléknál több fluort tartalmazó polimerikus vagy elasztomerikus anyagok);

3.

üveg (beleértve a vitrit- vagy zománcbevonatot vagy az üvegbélést);

4.

nikkel vagy 40 tömegszázaléknál több nikkelt tartalmazó ’ötvözetek’;

5.

tantál vagy tantál-’ötvözetek’;

6.

titán vagy titán-’ötvözetek’;

7.

cirkónium vagy cirkónium-’ötvözetek’;

8.

nióbium (kolumbium) vagy nióbium-’ötvözetek’; vagy

9.

kerámiaanyagok, az alábbiak szerint:

a.

legalább 80 tömegszázalék tisztaságú szilícium-karbid;

b.

legalább 99,9 tömegszázalék tisztaságú alumínium-oxid (timföld);

c.

cirkónium-oxid (cirkónia);

Műszaki megjegyzés:

A ’névleges méret’ a legkisebb bemeneti és kimeneti átmérőre vonatkozik.

h.

Többszörös falú csövek szivárgásdetektáló egységgel, ahol a feldolgozott, vagy bennük levő vegyszerrel (vegyszerekkel) közvetlenül érintkező valamennyi felület az alábbi anyagok bármelyikéből készült:

1.

25 tömegszázaléknál több nikkelt és 20 tömegszázaléknál több krómot tartalmazó ’ötvözetek’;

2.

fluort tartalmazó polimerek (35 tömegszázaléknál több fluort tartalmazó polimerikus vagy elasztomerikus anyagok);

3.

üveg (beleértve a vitrit- vagy zománcbevonatot vagy az üvegbélést);

4.

grafit vagy ’szén-grafit’;

5.

nikkel vagy 40 tömegszázaléknál több nikkelt tartalmazó ’ötvözetek’;

6.

tantál vagy tantál-’ötvözetek’;

7.

titán vagy titán-’ötvözetek’;

8.

cirkónium vagy cirkónium-’ötvözetek’; vagy

9.

nióbium (kolumbium) vagy nióbium-’ötvözetek’;

i.

Többszörös szigetelésű szivattyúk és szigetelés nélküli szivattyúk; amelyeknél a gyártó által meghatározott maximális térfogatáram nagyobb mint 0,6 m3/h, vagy vákuumszivattyúk, amelyeknél a gyártó által meghatározott legnagyobb térfogatáram nagyobb mint 5 m3/h (normál körülmények [273 K (0 °C) hőmérséklet és 101,30 kPa nyomás] között), továbbá az ilyen szivattyúkhoz tervezett házak (szivattyúházak), előformált szivattyúbélések, keverőlapátok, rotorok vagy sugárszivattyú fúvókák, amelyekben a feldolgozott vegyszerrel (vegyszerekkel) közvetlenül érintkező valamennyi felület a következő anyagok bármelyikéből készült:

1.

25 tömegszázaléknál több nikkelt és 20 tömegszázaléknál több krómot tartalmazó ’ötvözetek’;

2.

kerámia;

3.

ferroszilícium (magas szilíciumtartalmú szilícium-vas ötvözetek);

4.

fluort tartalmazó polimerek (35 tömegszázaléknál több fluort tartalmazó polimerikus vagy elasztomerikus anyagok);

5.

üveg (beleértve a vitrit- vagy zománcbevonatot vagy az üvegbélést);

6.

grafit vagy ’szén-grafit’;

7.

nikkel vagy 40 tömegszázaléknál több nikkelt tartalmazó ’ötvözetek’;

8.

tantál vagy tantál-’ötvözetek’;

9.

titán vagy titán-’ötvözetek’;

10.

cirkónium vagy cirkónium-’ötvözetek’; vagy

11.

nióbium (kolumbium) vagy nióbium-’ötvözetek’;

j.

Az 1C350 pont alatt meghatározott vegyi anyagok megsemmisítésére tervezett, különleges hulladékbetápláló rendszerrel és kezelő-berendezésekkel ellátott hulladékégetők, amelyeknél az égetőkamra átlagos hőmérséklete meghaladja az 1 273 K-t (1 000 °C), és amelyekben a betápláló rendszernek a hulladékkal közvetlenül érintkező valamennyi felülete az alábbi anyagok bármelyikéből készült, vagy azokkal vonták be:

1.

25 tömegszázaléknál több nikkelt és 20 tömegszázaléknál több krómot tartalmazó ’ötvözetek’;

2.

kerámia; vagy

3.

nikkel vagy 40 tömegszázaléknál több nikkelt tartalmazó ’ötvözetek’;

1.

A ’szén-grafit’ amorf szén és grafit olyan keveréke, amelynek a grafittartalma legalább 8 tömegszázalék.

2.

A fenti bekezdésekben felsorolt anyagok esetében az ’ötvözet’ kifejezés, amennyiben nincs feltüntetve mellette konkrét elemi koncentráció, olyan ötvözetekre vonatkozik, amelyek a mellettük feltüntetett fémet nagyobb tömegszázalékban tartalmazzák, mint bármely más elemet.

I.B.2B351

Toxikus gázoknak az 1A004 pontban meghatározottaktól eltérő megfigyelőrendszerei és az ezekhez való detektoregységek az alábbiak szerint, továbbá azok detektorai, szenzorai és cserélhető szenzorbetétei, amennyiben ezeket:

a.

folyamatos üzemre tervezték és alkalmasak az 1C350 alatt meghatározott vegyszerek vagy vegyi fegyver anyagok kimutatására, 0,3 mg/m3 vagy annál kisebb koncentrációnál; vagy

b.

kolinészteráz-gátló hatás detektálására tervezték.

I.B.2B352

Biológiai anyagok kezelésére alkalmas berendezések, az alábbiak szerint:

a.

P3, P4 biztonsági szintű biológiailag teljesen biztonságos létesítmények;

Műszaki megjegyzés:

A P3, vagy P4 (BL3, BL4, L3, L4) biztonsági szintet a WHO Laboratory Biosafety kézikönyve (3. kiadás, Genf, 2004) határozza meg.

b.

az aeroszol szaporítása nélkül a patogén „mikroorganizmusok”, vírusok tenyésztésére vagy toxintermelésre képes fermentorok 20 l vagy afeletti kapacitással;

Műszaki megjegyzés:

A fermentorokhoz tartoznak a bioreaktorok, a kemosztátok és a folyamatos áramú rendszerek is.

c.

Centrifugális szeparátorok, amelyek az aeroszolok szaporítása nélkül képesek folyamatos elválasztásra és rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.

100 l/h-nál nagyobb térfogatáram;

2.

polírozott rozsdamentes acélból vagy titánból készült alkatrészek;

3.

a gőzt tartalmazó területen belüli egy vagy több szigetelő csatlakozás; és

4.

zárt állapotban képesek in situ gőzsterilizálásra;

Műszaki megjegyzés:

A centrifugális szeparátorok magukban foglalják a dekantereket is.

d.

A következő keresztáramú szűrőberendezések és alkatrészek:

1.

keresztáramú szűrőberendezések, amelyek képesek kórokozó „mikroorganizmusok”, vírusok, toxinok és sejtkultúrák elválasztására aeroszolok szabadon bocsátása nélkül, és amelyek rendelkeznek valamennyi alábbi jellemzővel:

a.

1 m2 vagy annál nagyobb szűrőfelület; és

b.

rendelkeznek bármely alábbi jellemzővel:

1.

in situ lehetséges azok sterilizálása vagy fertőtlenítése; vagy

2.

azok eldobható vagy egyszer használatos alkatrészeket használnak;

Műszaki megjegyzés:

A 2B352.d.1.b. pontban a sterilizálás a berendezésben található összes életképes mikroba eltávolítását jelenti fizikai (pl. gőz) vagy kémiai úton. A fertőtlenítés a mikrobák okozta potenciális fertőzés fertőtlenítő hatású kémiai anyagok használatával történő kiirtását jelenti a berendezésben. A sterilizálás és a fertőtlenítés különbözik a higienizálástól: ez utóbbi olyan tisztítási eljárást jelent, amely során csökkentik a berendezés mikrobatartalmát, de nem feltétlenül sikerül eltávolítani az összes, mikrobák okozta fertőzést vagy életképes mikrobát.

2.

a keresztáramú szűrőberendezések alkatrészei (pl. modulok, elemek, kazetták, szűrőbetétek, egységek és lemezek), amelyek a szűrőfelülete egyenként 0,2 m2 vagy annál nagyobb, és a 2B352.d. pontban meghatározott keresztáramú szűrőberendezések használatához terveztek.

Megjegyzés:

A 2B352.d. pont nem vonja ellenőrzés alá a fordított ozmózis elvén működő berendezést, ahogy azt a gyártó jelezte.

e.

Gőzzel sterilizálható fagyasztva szárító berendezések, amelyek kondenzáló kapacitása nagyobb, mint 10 kg jég/nap és kisebb, mint 1 000 kg jég/nap.

f.

Védő és izoláló berendezések, az alábbiak szerint:

1.

Független levegőellátású fél vagy egész védőöltözékek, vagy hozzákapcsolt külső levegőellátástól függő és pozitív nyomás alatt működő sisakok;

Megjegyzés:

A 2B352.f.1. nem vonja ellenőrzés alá az olyan öltözékeket, amelyeket úgy terveztek, hogy független levegőztető berendezéssel együtt viseljék.

2.

III. osztályba sorolt biológiai biztonsági kabinok, vagy hasonló teljesítményű elkülönítők.

Megjegyzés:

A 2B352.f.2. alkalmazásában az izolátorok magukban foglalják a flexibilis izolátorokat, a szárazboxokat, az anaerob kamrákat, a kesztyűboxokat és a lamináris áramlású (függőleges áramlással zárt) sátrakat.

g.

Patogén „mikroorganizmusokkal”, vírusokkal vagy „toxinokkal” történő tesztelésre tervezett, 1 m3 vagy annál nagyobb kapacitású aeroszol kamrák.

C.   ANYAGOK

Szám

Leírás

I.B.1C350

Mérgező kémiai ágensekhez prekurzorként felhasználható vegyi anyagok, valamint az ezekből egy- vagy többfélét tartalmazó „kémiai elegyek”, az alábbiak szerint:

N.B.:

LÁSD MÉG: HADIIPARI TERMÉKELLENŐRZÉSI JEGYZÉK ÉS 1C450.

1.

Tiodiglikol (111–48–8);

2.

Foszfor-oxiklorid (10025–87–3);

3.

Dimetil-metil-foszfonát (756–79–6);

4.

Metil-foszfonil-difluorid (676–99–3) tekintetében

LÁSD: HADIIPARI TERMÉKELLENŐRZÉSI JEGYZÉK;

5.

Metil-foszfonil-diklorid (676–97–1);

6.

Dimetil-foszfit (DMP) (868–85–9);

7.

Foszfor-triklorid (7719–12–2);

8.

Trimetil-foszfit (TMP) (121–45–9);

9.

Tionil-klorid (7719–09–7);

10.

3-hidroxi1-metil-piperidin (3554–74–3);

11.

N,N-diizopropil-ß-aminoetil-klorid (96–79–7);

12.

N,N-diizopropil-ß-aminoetán-tiol (5842–07–9);

13.

3-kvinuklidinol (1619–34–7);

14.

Kálium-fluorid (7789–23–3);

15.

2–klór-etanol (107–07–3);

16.

Dimetil-amin (124–40–3);

17.

Dietil-etil-foszfonát (78–38–6);

18.

Dietil-N,N-dimetil-foszforamidát (2404–03–7);

19.

Dietil-foszfit (762–04–9);

20.

Dimetil-amin-hidroklorid (506–59–2);

21.

Etil-foszfinil-diklorid (1498–40–4);

22.

Etil-foszfonil-diklorid (1066–50–8);

23.

Etil-foszfonil-difluorid (753–98–0) tekintetében LÁSD:

HADIIPARI TERMÉKELLENŐRZÉSI JEGYZÉK;

24.

Hidrogén-fluorid (7664–39–3);

25.

Metil-benzilát (76–89–1);

26.

Metil-foszfinil-diklorid (676–83–5);

27.

N,N-diizopropil-ß-amino-etanol (96–80–0);

28.

Pinakolil-alkohol (464–07–3);

29.

o-etil2-diizopropil-amino-etil-metil-foszfonit (QL) (57856–11–8) tekintetében LÁSD:

HADIIPARII TERMÉKELLENŐRZÉSI JEGYZÉK;

30.

Trietil-foszfit (122–52–1);

31.

Arzén-triklorid (7784–34–1);

32.

Benzilsav (76–93–7);

33.

Dietil-metil-foszfonit (15715–41–0);

34.

Dimetil-etil-foszfonát (6163–75–3);

35.

Etil-foszfinil-difluorid (430–78–4);

36.

Metil-foszfinil-difluorid (753–59–3);

37.

3-kvinuklidon (3731–38–2);

38.

Foszfor-pentaklorid (10026–13–8);

39.

Pinakolon (75–97–8);

40.

Kálium-cianid (151–50–8);

41.

Kálium-bifluorid (7789–29–9);

42.

Ammónium-hidrogén-fluorid vagy ammónium-bifluorid (1341–49–7);

43.

Nátrium-fluorid (7681–49–4);

44.

Nátrium-bifluorid (1333–83–1);

45.

Nátrium-cianid (143–33–9);

46.

Trietanol-amin (102–71–6);

47.

Foszfor-pentaszulfid (1314–80–3);

48.

Diizopropil-amin (108–18–9);

49.

Dietil-amino-etanol (100–37–8);

50.

Nátrium-szulfid (1313–82–2);

51.

Kén-monoklorid (10025–67–9);

52.

Kén-diklorid (10545–99–0);

53.

Trietanol-amin-hidroklorid (637–39–8);

54.

N,N-diizopropil-ß-aminoetil-klorid-hidroklorid (4261–68–1);

55.

Metilfoszfon sav (993–13–5);

56.

Dietil metilfoszfonát (683–08–9);

57.

N,N–Dimetilamino-foszforsav-diklorid (677–43–0);

58.

Triizopropil-foszfit (116–17–6);

59.

Etil-dietanol-amin (139–87–7);

60.

O,O-Dietil-tiofoszforsav (2465–65–8);

61.

O,O-Dietil-ditiofoszforsav (298–06–6);

62.

Nátrium-szilícium-hexafluorid (16893–85–9);

63.

Metil-diklór-tiofoszfát (676–98–2);

1. megjegyzés:

„A Vegyifegyver-tilalmi Egyezményhez nem csatlakozó államokba” történő export esetében az 1C350 nem vonja ellenőrzés alá az olyan „kémiai elegyeket”, amelyek egy vagy több vegyszert tartalmaznak az 1C350.1,.3,.5,.11,.12,.13.,.17,.18,.21,. 22,.26,.27,.28,.31,.32,.33,.34,.35,.36,.54,.55,.56,.57 és .63 bekezdésben meghatározottak közül, és amelyekben egyik önállóan meghatározott vegyszer sem képvisel 10 tömegszázaléknál nagyobb arányt az elegyben.

2. megjegyzés:

Az 1C350 nem vonja ellenőrzés alá az olyan „kémiai elegyeket”, amelyek egy vagy több vegyszert tartalmaznak az 1C350.2,.6,.7,.8,.9,.10,.14,.15,.16,.19,.20,.24,.25,.30,.37,.38,.39,.40,.41,.42,.43,.44,.45,.46,.47,.48,.49,.50,.51,.52,.53,.58,.59,.60,.61 és 62 bekezdésben meghatározottak közül, és amelyekben egyik önállóan meghatározott vegyszer sem képvisel 30 tömegszázaléknál nagyobb arányt az elegyben.

3. megjegyzés:

Az 1C350 nem vonja ellenőrzés alá a fogyasztási cikkeknek minősített, kiskereskedelmi csomagolásban kiszerelt, személyes használatra szánt, vagy önálló használatra csomagolt termékeket.

I.B.1C351

Humán patogének, állati patogének és „toxinok”, az alábbiak szerint:

a.

Természetes, tenyésztett vagy módosított vírusok – „izolált élő kultúrák” vagy ilyen kultúrákkal szándékosan beoltott, vagy szennyezett élő anyagot tartalmazó anyagok formájában – az alábbiak szerint:

1.

Andes vírus;

2.

Chapare vírus;

3.

Chikungunya vírus;

4.

Choclo vírus;

5.

Kongó-Krími haemorrhágiás láz vírus;

6.

Dengue láz vírus;

7.

Dobrava-Belgrade vírus;

8.

Keleti ló-encephalitis vírus;

9.

Ebola vírus;

10.

Guanarito vírus;

11.

Hantaan vírus;

12.

Hendra vírus (ló-morbillivirus);

13.

Japán encephalitis vírus;

14.

Junin vírus;

15.

Kyasanur Forest vírus;

16.

Laguna Negra vírus;

17.

Lassa láz vírus;

18.

Louping-ill vírus;

19.

Lujo vírus;

20.

Lymphocytás choriomeningitis vírus;

21.

Machupo vírus;

22.

Marburg vírus;

23.

Majomhimlő vírus;

24.

Murray-völgyi encephalitis vírus;

25.

Nipah vírus;

26.

Omszki haemorrhagiás láz vírus;

27.

Oropouche vírus;

28.

Powassan vírus;

29.

Riftvölgyi láz vírus;

30.

Rocio vírus;

31.

Sabia vírus;

32.

Seoul vírus;

33.

Sin Nombre vírus;

34.

Szt. Louis encephalitis vírus;

35.

Kullancs encephalitis vírus (orosz tavaszi-nyári encephalitis vírus);

36.

Himlővírus;

37.

Venezuelai ló-encephalitis vírus;

38.

Nyugati ló-encephalitis vírus;

39.

Sárgaláz vírus;

b.

Természetes, tenyésztett, vagy módosított rickettsiák – „izolált élő kultúrák”, vagy ilyen kultúrákkal szándékosan beoltott vagy szennyezett élő anyagot tartalmazó anyagok formájában – az alábbiak szerint:

1.

Coxiella burnetii;

2.

Bartonella quintana (Rochalimaea quintana, Rickettsia quintana);

3.

Rickettsia prowazekii;

4.

Rickettsia rickettsii;

c.

Természetes, tenyésztett, vagy módosított baktériumok – „izolált élő kultúrák”, vagy ilyen kultúrákkal szándékosan beoltott vagy szennyezett élő anyagot tartalmazó anyagok formájában – az alábbiak szerint:

1.

Bacillus anthracis;

2.

Brucella abortus;

3.

Brucella melitensis;

4.

Brucella suis;

5.

Chlamydia psittaci;

6.

Clostridium botulinum;

7.

Francisella tularensis;

8.

Burkholdeia mallei (Pseudomonas mallei);

9.

Burkholderia pseudomallei (Pseudomonas pseudomallei);

10.

Salmonella typhi;

11.

Shigella dysenteriae;

12.

Vibrio cholerae;

13.

Yersinia pestis;

14.

Clostridium perfringens epszilon toxint termelő típusok;

15.

Vérzéses bélgyulladást okozó Escherichia coli O157-es szerotípus és más, verotoxint termelő szerotípusok;

d.

„Toxinok” és „toxinok alegységei”, az alábbiak szerint:

1.

Botulinum toxinok;

2.

Clostridium perfringens toxinok;

3.

Conotoxin;

4.

Ricin;

5.

Saxitoxin;

6.

Shiga toxin;

7.

Staphylococcus aureus toxinok;

8.

Tetrodotoxin;

9.

Verotoxin és shiga-szerű riboszóm inaktiváló proteinek;

10.

Microcystin (Cyanginosin);

11.

Aflatoxinok;

12.

Abrin;

13.

Koleratoxin;

14.

Diacetoxiscirpenol-toxin;

15.

T-2 toxin;

16.

HT-2 toxin;

17.

Modeccin;

18.

Volkensin;

19.

Viscum album Lektin-1 (Viscumin);

Megjegyzés:

Az 1C351.d. nem vonja ellenőrzés alá az összes következő feltételnek megfelelő termékekben lévő botulinum toxinokat:

1.

gyógyászati eljárások keretében humán felhasználásra tervezett gyógyszerkészítmények;

2.

gyógyászati termékként való terjesztéshez előre csomagoltak;

3.

gyógyászati termékként történő forgalmazásukat állami hatóságok engedélyezik.

e.

Természetes, megnövelt patogenitású vagy módosított gombák – „izolált élő kultúrák”, vagy ilyen kultúrákkal szándékosan beoltott vagy beszennyezett élő anyagot tartalmazó anyagok formájában – az alábbiak szerint:

1.

Coccidioides immitis;

2.

Coccidioides posadasii.

Megjegyzés:

Az 1C351 nem vonja ellenőrzés alá az „oltóanyagokat” és „immunotoxinokat”.

I.B.1C352

Állati patogének, az alábbiak szerint:

a.

Természetes, tenyésztett vagy módosított vírusok – „izolált élő kultúrák” vagy ilyen kultúrákkal szándékosan beoltott, vagy szennyezett élő anyagot tartalmazó anyagok formájában – az alábbiak szerint:

1.

Afrikai sertéspestis vírus;

2.

Madárinfluenza vírus, amely:

a.

nem karakterizált; vagy

b.

a 2005/94/EK irányelv (2) I. mellékletének 2. pontjában magas patogenitásúként van meghatározva, az alábbiak szerint:

1.

„A” típusú vírusok, amelyeknek IVPI-je (intravénás patogenitási index) 6 hetes csirkék esetén meghaladja az 1,2-t; vagy

2.

„A” típusú, a megfigyelt többi magas patogenitású madárinfluenza vírushoz hasonló, a hemagglutinin molekula hasadási helyén többszörösen bázisos aminosavakat kódoló génszekvenciával rendelkező H5 vagy H7 altípusú madárinfluenza vírusok, jelezve, hogy a hemagglutinin molekulát hasíthatja egy mindenütt jelenlévő gazdaproteáz;

3.

Kéknyelv-betegség vírus;

4.

Száj- és körömfájás vírus;

5.

Kecskehimlő vírus;

6.

Porcine herpes vírus (Aujeszky-féle betegség vírusa);

7.

Klasszikus sertéspestis vírus (Hog cholera vírus);

8.

Veszettségvírus;

9.

Baromfipestis vírus;

10.

Kiskérődzők pestisének vírusa;

11.

Sertések hólyagos betegségének vírusa;

12.

Keleti marhavész vírusa;

13.

Juhhimlő vírusa;

14.

Fertőző sertésbénulás vírusa;

15.

Hólyagos szájgyulladás vírusa;

16.

Bőrcsomósodáskór vírusa;

17.

Afrikai lópestis vírusa.

b.

Természetes, tenyésztett, vagy módosított mycoplasmák – „izolált élő kultúrák”, vagy ilyen kultúrákkal szándékosan beoltott vagy szennyezett élő anyagot tartalmazó anyagok formájában – az alábbiak szerint:

1.

A mycoplasma mycoidok SC (kis kolóniájú) mycoidok alfaja;

2.

A mycoplasma capricolum capripneumoniae alfaja.

Megjegyzés:

Az 1C352 nem vonja ellenőrzés alá a „vakcinákat”.

I.B.1C353

Genetikai elemek és genetikailag módosított organizmusok, az alábbiak szerint:

a.

Genetikailag módosított organizmusok, vagy olyan genetikai elemek, amelyek az 1C351.a., 1C351.b., 1C351.c., 1C351.e., 1C352 vagy 1C354 alatt meghatározott organizmusok patogenitásával összefüggő nukleinsavláncokat tartalmaznak;

b.

Genetikailag módosított organizmusok vagy olyan genetikai elemek, amelyek az 1C351.d. alatt meghatározott „toxinokat”, vagy azok „toxinalegységeit” kódoló nukleinsavláncokat tartalmaznak.

1.

A genetikai elemek közé tartoznak többek között a genetikailag módosított vagy módosítatlan kromoszómák, genomok, plazmidok, transzpozonok és vektorok.

2.

Az 1C351.a., 1C351.b., 1C351.c., 1C351.e., 1C352 vagy 1C354 alatt meghatározott bármely mikroorganizmus patogenitásával összefüggő nukleinsavláncok bármely olyan, a meghatározott mikroorganizmusra jellemző láncot jelentik, amely:

a.

önmagában, illetve génátírással (transzkripció) vagy átfordítással (transzláció) létrejött termékei révén az emberek, állatok vagy növények egészségére nézve jelentős veszélyt jelent, vagy

b.

ismerten megerősíti egy meghatározott mikroorganizmus – vagy bármely más olyan organizmus, amelybe beilleszkedhet vagy bármely más módon beépülhet – arra vonatkozó képességét, hogy az jelentős kárt okozzon az emberek, állatok vagy növények egészségében.

Megjegyzés:

Az 1C353 nem alkalmazandó azokra a nukleinsavszakaszokra, amelyek a vérzéses bélgyulladást okozó Escherichia coli O157-es szerotípus és más – a verotoxint vagy annak alegységeit kódolóktól eltérő – verotoxint termelő törzsek patogenitásával függnek össze.

I.B.1C354

Növényi patogének, az alábbiak szerint

a.

Természetes, tenyésztett vagy módosított vírusok – „izolált élő kultúrák” vagy ilyen kultúrákkal szándékosan beoltott, vagy szennyezett élő anyagot tartalmazó anyagok formájában – az alábbiak szerint:

1.

Potato Andean latent virus;

2.

Potato spindle tuber viroid;

b.

Természetes, tenyésztett vagy módosított baktériumok – „izolált élő kultúrák”, vagy ilyen kultúrákkal szándékosan beoltott vagy szennyezett élő anyagot tartalmazó anyagok formájában – az alábbiak szerint:

1.

Xanthomonas albilineans;

2.

Xanthomonas campestris pv. citri, beleértve az A,B,C,D,E, típusú Xanthomonas campestris pv. citri típusú, másképpen Xanthomonas citri, Xanthomonas campestris pv. aurantifolia vagy Xanthomonas campestris pv. citrumelo néven besorolt törzseket;

3.

Xanthomonas oryzae pv. Oryzae (Pseudomonas campestris pv. Oryzae);

4.

Clavibacter michiganensis subsp. Sepedonicus (Corynebacterium michiganensis subsp. Sepedonicum or Corynebacterium Sepedonicum);

5.

Ralstonia solanacearum 2. és 3. fajta (Pseudomonas solanacearum 2. és 3. fajta vagy Burkholderia solanacearum 2. és 3. fajta);

c.

Természetes, tenyésztett, vagy módosított gombák – „izolált élő kultúrák”, vagy ilyen kultúrákkal szándékosan beoltott vagy szennyezett élő anyagot tartalmazó anyagok formájában – az alábbiak szerint:

1.

Colletotrichum coffeanum var. virulans (Colletotrichum kahawae);

2.

Cochliobolus miyabeanus (Helminthosporium oryzae);

3.

Microcyclus ulei (syn. Dothidella ulei);

4.

Puccinia graminis (syn. Puccinia graminis f. sp. tritici);

5.

Puccinia striiformis (syn. Puccinia glumarum);

6.

Magnaporthe grisea (Pyricularia grisea/Pyricularia oryzae).

I.B.1C450

Mérgező vegyületek és mérgező vegyületek prekurzorai, és az ezekből egy- vagy többfélét tartalmazó „kémiai elegyek”, az alábbiak szerint:

N.B.:

LÁSD MÉG: 1C350, 1C351.d. ÉS HADIIPARI TERMÉKELLENŐRZÉSI JEGYZÉK.

a.

Mérgező vegyületek, az alábbiak szerint:

1.

Amiton: O,O-dietil-S-[2-(dietil-amino)-etil]-foszfor-tiolát (78–53–5), és a megfelelő alkilezett vagy protonált sók;

2.

PFIB: 1,1,3,3,3-pentafluor2-(trifluor-metil)-1-propén (382–21–8);

3.

BZ: 3-kvinuklidinil-benzilát (6581–06–2) tekintetében LÁSD:

HADIIPARI TERMÉKELLENŐRZÉSI JEGYZÉK;

4.

Foszgén: karbonil-diklorid (75–44–5);

5.

Cianogén-klorid (506–77–4);

6.

Hidrogén-cianid (74–90–8);

7.

Klórpikrin: triklór-nitro-metán (76–06–2);

1. megjegyzés:

„A Vegyifegyver-tilalmi Egyezményhez nem csatlakozó államokba” történő export esetében az 1C450 nem vonja ellenőrzés alá az olyan „kémiai elegyeket”, amelyek egy vagy több vegyszert tartalmaznak az 1C450.a.1 és.a.2 bekezdésben meghatározottak közül, és amelyekben egyik önállóan meghatározott vegyszer sem képvisel 1 tömegszázaléknál nagyobb arányt az elegyben.

2. megjegyzés:

Az 1C450 nem vonja ellenőrzés alá az olyan „kémiai elegyeket”, amelyek egy vagy több vegyszert tartalmaznak az 1C450.a.4,.a.5,.a.6 és.a.7 bekezdésben meghatározottak közül, és amelyekben egyik önállóan meghatározott vegyszer sem képvisel 30 tömegszázaléknál nagyobb arányt az elegyben.

3. megjegyzés:

Az 1C450 nem helyezi ellenőrzés alá a fogyasztási cikkeknek minősített, kiskereskedelmi csomagolásban kiszerelt, személyes használatra szánt, vagy önálló használatra csomagolt termékeket.

b.

Mérgező vegyületek prekurzorai, az alábbiak szerint:

1.

A Hadiipari termék-ellenőrzési jegyzékben és az 1C350 alatt meghatározottaktól eltérő olyan vegyületek, amelyek tartalmaznak egy olyan foszforatomot, amihez egy metil-, etil- vagy propil- (normál- vagy izo-) csoport kötődik, de további szénatomok nem;

Megjegyzés:

Az 1C450.b.1. nem vonja ellenőrzés alá a Fonofosz: O-etil-S-fenil-etil-ditiofoszfonátot (944–22–9);

2.

N,N-Dimetilamino-foszforsav-dikloridtól eltérő N,N-dialkil-(metil, etil, propil [normál- vagy izo-])-foszforamido-dihalidok;

N.B.:

Az N,N-Dimetilamino-foszforsav-diklorid vonatkozásában lásd az 1C350.57. pontot.

3.

Az 1C350. alatt meghatározott dietil-N,N-dimetil-foszforamidáttól eltérő dialkil-(metil, etil, propil [normál- vagy izo-])-N,N-dialkil-metil, etil, propil [normál- vagy izo-])-foszforamidátok;

4.

Az 1C350. alatt meghatározott N,N-di-izopropil-béta-amino-etil-kloridtól, vagy N,N-di-izopropil-béta-amino-etil-klorid-hidrokloridtól eltérő N,N-dialkil-(metil, etil, propil [normál- vagy izo-])-aminoetil-2-kloridok és a megfelelő protonált sók;

5.

Az 1C350. alatt meghatározott N,N-di-izopropil-béta-amino-etanoltól (96-80-0) és N,N-dietil-amino-etanoltól (100-37-8) eltérő N,N-dialkil-(metil, etil, propil [normál- vagy izo-])-amino-etán-2-olok és a megfelelő protonált sók;

Megjegyzés:

Az 1C450.b.5. nem vonja ellenőrzés alá az alábbiakat:

a.

N,N-dimetil-amino-etanol (108–01–0) és a megfelelő protonált sók;

b.

N,N-dietil-amino-etanol (100–37–8) protonált sói;

6.

Az 1C350. alatt meghatározott N,N-di-izopropil-béta-amino-etán-tioltól eltérő N,N-dialkil-(metil, etil, propil [normál- vagy izo-])-amino-etán-2-tiolok és a megfelelő protonált sók;

7.

Az etil-dietanol-amin tekintetében lásd: 1C350 (139–87–7);

8.

Metil-dietanol-amin (105–59–9).

1. megjegyzés:

„A Vegyifegyver-tilalmi Egyezményhez nem csatlakozó államokba” történő export esetében az 1C450 nem vonja ellenőrzés alá az olyan „kémiai elegyeket”, amelyek egy vagy több vegyszert tartalmaznak az 1C450.b.1,.b.2,.b.3,.b.4,.b.5 és.b.6 bekezdésben meghatározottak közül, és amelyekben egyik önállóan meghatározott vegyszer sem képvisel 10 tömegszázaléknál nagyobb arányt az elegyben.

2. megjegyzés:

Az 1C450 nem vonja ellenőrzés alá az olyan „kémiai elegyeket”, amelyek egy vagy több vegyszert tartalmaznak az 1C450.b.8. bekezdésben meghatározottak közül, és amelyekben egyik önállóan meghatározott vegyszer sem képvisel 30 tömegszázaléknál nagyobb arányt az elegyben.

3. megjegyzés:

Az 1C450 nem helyezi ellenőrzés alá a fogyasztási cikkeknek minősített, kiskereskedelmi csomagolásban kiszerelt, személyes használatra szánt, vagy önálló használatra csomagolt termékeket.

D.   SZOFTVER

Szám

Leírás

I.B.1D003

A kifejezetten az 1A004.c. vagy 1A004.d. pontban meghatározott berendezések funkcióinak elvégzésére tervezett vagy módosított „szoftver”.

I.B.2D351

Az 1D003 alatt meghatározottól eltérő, kifejezetten a 2B351 alatt meghatározott berendezés „felhasználására” tervezett „szoftver”.

I.B.9D001

A kifejezetten a 9A012 alatt meghatározott berendezések vagy „technológia”„kifejlesztéséhez” tervezett vagy átalakított „szoftver”.

I.B.9D002

A kifejezetten a 9A012 alatt meghatározott berendezések „gyártásához” tervezett vagy átalakított „szoftver”.

E.   TECHNOLÓGIA

Szám

Leírás

I.B.1E001

Az általános technológiai megjegyzés szerinti „technológia” az 1A004, az 1C350–1C354 vagy az 1C450 alatt meghatározott berendezések vagy anyagok „kifejlesztésére” vagy „gyártására”.

I.B.2E001

A 2B350, 2B351, 2B352 vagy 2D351 alatt meghatározott berendezések vagy „szoftver”„kifejlesztésére” vonatkozó, az Általános technológiai megjegyzés szerinti „technológia”.

I.B.2E002

A 2B350, 2B351 vagy 2B352 alatt meghatározott berendezések „gyártására” vonatkozó, az Általános technológiai megjegyzés szerinti „technológia”.

I.B.2E301

A 2B350–2B352 alatt meghatározott termékek „felhasználására” vonatkozó, az Általános technológiai megjegyzés szerinti „technológia”.

I.B.9E001

A 9A012 vagy 9A350 alatt meghatározott berendezések vagy „szoftver”„kifejlesztésére” vonatkozó, az Általános technológiai megjegyzés szerinti „technológia”.

I.B.9E002

A 9A350 alatt meghatározott berendezések „gyártására” vonatkozó, az Általános technológiai megjegyzés szerinti „technológia”.

I.B.9E101

A 9A012 alatt meghatározott „UAV”-ok „gyártására” vonatkozó, az Általános technológiai megjegyzés szerinti „technológia”.

Műszaki megjegyzés:

A 9E101.b. pontban az „UAV” pilóta nélküli, 300 km-nél nagyobb hatótávolságú légijármű-rendszert jelent.

I.B.9E102

A 9A012 alatt meghatározott „UAV”-ok „felhasználására” vonatkozó, az Általános technológiai megjegyzés szerinti „technológia”.

Műszaki megjegyzés:

A 9E101.b. pontban az „UAV” pilóta nélküli, 300 km-nél nagyobb hatótávolságú légijármű-rendszert jelent.

2.   RÉSZ

Bevezető megjegyzések

1.

Eltérő rendelkezés hiányában az alábbi »Leírás« oszlopban szereplő hivatkozási számok a kettős felhasználású termékek azon leírásaira vonatkoznak, amelyeket a 428/2009/EK rendelet I. melléklete határozott meg.

2.

Az alábbi »Kapcsolódó termék a 428/2009/EK rendelet I. mellékletéből« oszlopban szereplő hivatkozási szám azt jelenti, hogy a »Leírás« oszlopban jellemzett termék tulajdonságai kívül esnek a hivatkozott kettős felhasználású termék leírásában meghatározott paramétereken.

3.

A ’félidézőjelbe’ tett kifejezések fogalommeghatározása az adott termékhez tartozó műszaki megjegyzéseknél található.

4.

A „normál idézőjelbe” tett kifejezések fogalommeghatározása a 428/2009/EK tanácsi rendelet I. mellékletében található.

Általános megjegyzések

1.

Az e mellékletben említett ellenőrzések célja nem kerülhető meg olyan nem ellenőrzött áruk (ideértve a létesítményeket is) kivitelével, amelyek egy vagy több ellenőrzött alkatrészt tartalmaznak, ha az ellenőrzött alkatrész vagy alkatrészek az áruk lényeges elemei, és könnyen eltávolíthatók vagy más célra felhasználhatók.

N.B.:

Annak eldöntése során, hogy az ellenőrzött alkatrész vagy alkatrészek lényeges elemnek minősíthetők-e, mérlegelni kell a mennyiséget, az értéket és az alkalmazott műszaki know-how-t, valamint azokat az egyéb speciális körülményeket, amelyek az ellenőrzött alkatrészt vagy alkatrészeket a beszerzendő áru lényeges elemévé teszik.

2.

Az e mellékletben megnevezett termékek lehetnek új és használt áruk is.

Általános technológiai megjegyzés (ÁTM)

(Az 1. rész B. szakaszával összefüggésben értelmezendő.)

1.

Az e rész I.C.B. szakasza rendelkezéseinek megfelelően ellenőrzik az olyan „technológia” eladását, szállítását, átadását vagy kivitelét, amely „szükséges” azon áruk „fejlesztéséhez”, „előállításához” vagy „felhasználásához”, amelyek eladását, szállítását, átadását vagy kivitelét az e rész I.C.A. szakasza értelmében ellenőrzik.

2.

Az ellenőrzés alá eső áruk „fejlesztéséhez”, „előállításához” vagy „felhasználásához”„szükséges”„technológia” akkor is az ellenőrzés hatálya alatt marad, ha az nem ellenőrzött árukra alkalmazható.

3.

Az ellenőrzések nem vonatkoznak a nem ellenőrzött vagy az e rendelet szerint kiviteli engedéllyel rendelkező áruk üzembe helyezéséhez, működtetéséhez, karbantartásához (megvizsgálásához) és javításához minimálisan szükséges „technológiára”.

4.

A „technológia” átadásának ellenőrzése nem vonatkozik a „nyilvánosan hozzáférhető” információkra, valamint a „tudományos alapkutatásra”, illetve a szabadalmi bejelentésekhez minimálisan szükséges információkra.

I.C.A.   ÁRUK

(Anyagok és vegyszerek)

Szám

Leírás

Kapcsolódó termék a 428/2009/EK rendelet I. mellékletéből

I.C.A.001

Legalább 95 %-os koncentrációjú vegyszerek az alábbiak szerint:

1.

Etilén-diklorid, (CAS 107-06-2)

 

I.C.A.002

Legalább 95 %-os koncentrációjú vegyszerek az alábbiak szerint:

1.

Nitrometán (CAS 75-52-5)

2.

Pikrinsav (CAS 88-89-1)

 

I.C.A.003

Legalább 95 %-os koncentrációjú vegyszerek az alábbiak szerint:

1.

Alumínum-klorid (CAS 7446-70-0)

2.

Arzén (CAS 7440-38-2)

3.

Arzén-trioxid (CAS 1327-53-3)

4.

Bisz(2-klóretil)etilamin-hidroklorid (CAS 3590-07-6)

5.

Bisz(2-klóretil)metilamin-hidroklorid (CAS 55-86-7)

6.

Trisz(2-klóretil)amin-hidroklorid (CAS 817–09–4)

 

I.C.B.   TECHNOLÓGIA

B.001

Az I.C.A. szakaszban felsorolt termékek „fejlesztéséhez”, „előállításához” vagy „felhasználásához” szükséges ’technológia’.

Műszaki megjegyzés:

A ’technológia’ körébe a „szoftverek” is beleértendők.

 


(1)  A Tanács 428/2009/EK rendelete (2009. május 5.) a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról (HL L 134., 2009.5.29., 1. o.)

(2)  A Tanács 2005/94/EK irányelve (2005. december 20.) a madárinfluenza elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről (HL L 10., 2006.1.14., 16. o.)


II. MELLÉKLET

„IX. MELLÉKLET

A 2b. CIKKBEN EMLÍTETT FELSZERELÉSEK, ÁRUK ÉS TECHNOLÓGIA JEGYZÉKE

Bevezető megjegyzések

1.

Eltérő rendelkezés hiányában az alábbi »Leírás« oszlopban szereplő hivatkozási számok a kettős felhasználású termékek azon leírásaira vonatkoznak, amelyeket a 428/2009/EK rendelet I. melléklete határozott meg.

2.

Az alábbi »Kapcsolódó termék a 428/2009/EK rendelet I. mellékletéből« oszlopban szereplő hivatkozási szám azt jelenti, hogy a »Leírás« oszlopban jellemzett termék tulajdonságai kívül esnek a hivatkozott kettős felhasználású termék leírásában meghatározott paramétereken.

3.

A ’félidézőjelbe’ tett kifejezések fogalommeghatározása az adott termékhez tartozó műszaki megjegyzéseknél található.

4.

A „normál idézőjelbe” tett kifejezések fogalommeghatározása a 428/2009/EK tanácsi rendelet I. mellékletében található.

Általános megjegyzések

1.

Az e mellékletben említett ellenőrzések célja nem kerülhető meg olyan nem ellenőrzött áruk (ideértve a létesítményeket is) kivitelével, amelyek egy vagy több ellenőrzött alkatrészt tartalmaznak, ha az ellenőrzött alkatrész vagy alkatrészek az áruk lényeges elemei, és könnyen eltávolíthatók vagy más célra felhasználhatók.

N.B.:

Annak eldöntése során, hogy az ellenőrzött alkatrész vagy alkatrészek lényeges elemnek minősíthetők-e, mérlegelni kell a mennyiséget, az értéket és az alkalmazott műszaki know-how-t, valamint azokat az egyéb speciális körülményeket, amelyek az ellenőrzött alkatrészt vagy alkatrészeket a beszerzendő áru lényeges elemévé teszik.

2.

Az e mellékletben megnevezett termékek lehetnek új és használt áruk is.

Általános technológiai megjegyzés (ÁTM)

(Az e melléklet B. szakaszával összefüggésben értelmezendő.)

1.

A B. szakasz rendelkezéseinek megfelelően ellenőrzik az olyan „technológia” eladását, szállítását, átadását vagy kivitelét, amely „szükséges” azon áruk „fejlesztéséhez”, „előállításához” vagy „felhasználásához”, amelyek eladását, szállítását, átadását vagy kivitelét az e melléklet IX.A. szakasza értelmében ellenőrzik.

2.

Az ellenőrzés alá eső áruk „fejlesztéséhez”, „előállításához” vagy „felhasználásához”„szükséges”„technológia” akkor is az ellenőrzés hatálya alatt marad, ha az nem ellenőrzött árukra alkalmazható.

3.

Az ellenőrzések nem vonatkoznak a nem ellenőrzött vagy az e rendelet szerint kiviteli engedéllyel rendelkező áruk üzembe helyezéséhez, működtetéséhez, karbantartásához (megvizsgálásához) és javításához minimálisan szükséges „technológiára”.

4.

A „technológia” átadásának ellenőrzése nem vonatkozik a „nyilvánosan hozzáférhető” információkra, valamint a „tudományos alapkutatásra”, illetve a szabadalmi bejelentésekhez minimálisan szükséges információkra.

IX.A.   ÁRUK

IX.A1.   Anyagok, vegyszerek, ’mikroorganizmusok’ és ’toxinok’

Szám

Leírás

Kapcsolódó termék a 428/2009/EK rendelet I. mellékletéből

IX.A1.001

Legalább 95 %-os koncentrációjú vegyszerek az alábbiak szerint:

 

Tributil-foszfit, (CAS 102–85–2)

 

Metil-izocianát, (CAS 624–83–9)

 

Kvinaldin, (CAS 91–63–4)

 

2-bróm-klór-etán, (CAS 107–04–0)

 

IX.A1.002

Legalább 95 %-os koncentrációjú vegyszerek az alábbiak szerint:

 

Benzil, (CAS 134–81–6)

 

Dietil-amin, (CAS 109–89–7)

 

Dietil-éter, (CAS 60–29–7)

 

Dimetil-éter, (CAS 115–10–6)

 

Dimetil-amino-etanol, (CAS 108–01–0)

 

IX.A1.003

Legalább 95 %-os koncentrációjú vegyszerek az alábbiak szerint:

 

2-metoxi-etanol (CAS 109–86–4)

 

Butirilkolinészteráz (BCHE)

 

Dietilén-triamin, (CAS 111–40–0)

 

Diklórmetán (CAS 75–09–3)

 

Dimetil-analin, (CAS 121–69–7)

 

Etil-bromid (CAS 74-6-4);

 

Etil-klorid (CAS 75-00-3);

 

Etil-amin, (CAS 75-04-7)

 

Hexamin, (CAS 100-97-0)

 

Izopropil-bromid (CAS 75-26-3)

 

Izopropil-éter, (CAS 108-20-3)

 

Metil-amin, (CAS 74-89-5)

 

Metil-bromid, (CAS 74-83-9)

 

Monoizopropilamin, (CAS 75-31-0)

 

Obidoxim-klorid, (CAS 114-90-9)

 

Kálium-bromid, (CAS 7758-02-3)

 

Piridin, (CAS 110-86-1)

 

Piridosztigmin-bromid, (CAS 101-26-8)

 

Nátrium-bromid, (CAS 7647-15-6)

 

Nátrium, (CAS 7440-23-5)

 

Tributil-amin, (CAS 102-82-9)

 

Trietil-amin, (CAS 121-44-8)

 

Trimetil-amin, (CAS 75-50-3)

 


IX.A2.   Anyagfeldolgozás

Szám

Leírás

Kapcsolódó termék a 428/2009/EK rendelet I. mellékletéből

IX.A2.001

Legalább 2,5 méter névleges szélességű, padlóra szerelt (walk-in-style) füstszekrények.

 

IX.A2.002

Az 1A004 vagy 2B352f1 alatt meghatározottaktól eltérő teljesálarc, légtisztító gázmaszk és légzőkészülék

1A004.a

IX.A2.003

II. osztályba sorolt biológiai biztonsági kabinok, vagy hasonló teljesítményű elkülönítők.

2B352.f.2

IX.A2.004

Legalább 4 l rotorkapacitású, biológiai anyagokkal kapcsolatban használható szakaszos üzemű centrifugák.

 

IX.A2.005

Az aeroszol szaporítása nélkül a patogén „mikroorganizmusok”, vírusok tenyésztésére vagy toxintermelésre képes fermentorok legalább 5 l, de kevesebb mint 20 l kapacitással.

Műszaki megjegyzés:

A fermentorokhoz tartoznak a bioreaktorok, a kemosztátok és a folyamatos áramú rendszerek is.

2B352.b

IX.A2.007

A P3, vagy P4 (BSL3, BSL4, L3, L4) biztonsági szintű létesítményekben alkalmazható, hagyományos vagy turbulenses légáramlású szabályozott légterű kamra, valamint ventillátorral egybeépített HEPA- vagy ULPA-szűrős berendezés.

2B352.a

IX.A2.008

A 2B350 vagy A2.009 alatt meghatározottaktól eltérő vegyipari gyártó létesítmények, berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

a.

0,1 m3-nél (100 l) nagyobb, de 20 m3-nél (20 000 l) kisebb teljes belső (geometrikus) térfogatú, keverővel ellátott vagy keverő nélküli reaktoredények vagy reaktorok, ahol a feldolgozott vagy a bennük levő folyadékkal (folyadékokkal) közvetlenül érintkező valamennyi felület az alábbi anyagokból készült:

1.

legalább 10,5 % króm- és legfeljebb 1,2 % széntartalmú rozsdamentes acél;

b.

A 2B350.a. alatt meghatározott reaktoredényekben vagy reaktorokban használatos keverők, amennyiben a feldolgozott vagy a bennük levő folyadékkal (folyadékokkal) közvetlenül érintkező valamennyi felület az alábbi anyagokból készült:

1.

legalább 10,5 % króm- és legfeljebb 1,2 % széntartalmú rozsdamentes acél;

c.

0,1 m3-nél (100 liter) nagyobb teljes belső (geometrikus) térfogatú tárolótartályok, konténerek vagy gyűjtőtartályok, ahol a feldolgozott vagy a bennük levő folyadékkal (folyadékokkal) közvetlenül érintkező valamennyi felület az alábbi anyagokból készült:

1.

legalább 10,5 % króm- és legfeljebb 1,2 % széntartalmú rozsdamentes acél;

d.

0,05 m2-nél nagyobb, de 30 m2-nél kisebb hőátadó felülettel rendelkező hőcserélők vagy kondenzátorok; továbbá az ilyen hőcserélőkhöz vagy kondenzátorokhoz tervezett csövek, lemezek, tekercsek vagy blokkok (magok), ha a feldolgozott folyadékkal (folyadékokkal) közvetlenül érintkező valamennyi felület az alábbi anyagokból készült:

1.

legalább 10,5 % króm- és legfeljebb 1,2 % széntartalmú rozsdamentes acél;

Műszaki megjegyzés:

A tömítésekhez és szigetelésekhez, valamint az egyéb zárófunkciókhoz felhasznált anyagok nem határozzák meg a hőcserélő ellenőrzési státusát.

e.

0,1 m-nél nagyobb belső átmérőjű desztilláló vagy abszorpciós oszlopok; amennyiben a feldolgozott folyadékkal (folyadékokkal) közvetlenül érintkező valamennyi felület az alábbi anyagokból készült:

1.

legalább 10,5 % króm- és legfeljebb 1,2 % széntartalmú rozsdamentes acél;

f.

10 mm-nél nagyobb ’névleges méretű’ szelepek és az ilyen szelepekhez tervezett házak (szelepházak), amelyekben a feldolgozott vagy a bennük levő folyadékkal (folyadékokkal) közvetlenül érintkező valamennyi felület az alábbi anyagokból készült:

1.

legalább 10,5 % króm- és legfeljebb 1,2 % széntartalmú rozsdamentes acél;

1.

A tömítésekhez és szigetelésekhez, valamint az egyéb zárófunkciókhoz felhasznált anyagok nem határozzák meg a szelep ellenőrzési státusát.

2.

A ’névleges méret’ a legkisebb bemeneti és kimeneti átmérőre vonatkozik.

g.

Többszörös szigetelésű szivattyúk és szigetelés nélküli szivattyúk; amelyeknél a gyártó által meghatározott maximális térfogatáram nagyobb mint 0,6 m3/h, és amelyekben a feldolgozott vegyszerrel (vegyszerekkel) közvetlenül érintkező valamennyi felület az alábbi anyagokból készült:

1.

legalább 10,5 % króm- és legfeljebb 1,2 % széntartalmú rozsdamentes acél.

h.

Olyan vákuumszivattyúk, amelyeknél a gyártó által meghatározott legnagyobb térfogatáram nagyobb mint 1 m3/h (normál hőmérséklet [273 K (0 °C) és nyomás [101,3 kPa] mellett), továbbá az ilyen szivattyúkhoz tervezett házak (szivattyúházak), előformált szivattyúbélések, keverőlapátok, rotorok vagy sugárszivattyú fúvókák, amelyekben a feldolgozott vegyszerekkel közvetlenül érintkező valamennyi felület a következő anyagok bármelyikéből készült:

1.

25 tömegszázaléknál több nikkelt és 20 tömegszázaléknál több krómot tartalmazó ’ötvözetek’;

2.

kerámia;

3.

’ferroszilícium’;

4.

fluort tartalmazó polimerek (35 tömegszázaléknál több fluort tartalmazó polimerikus vagy elasztomerikus anyagok);

5.

üveg (beleértve a vitrit- vagy zománcbevonatot vagy az üvegbélést);

6.

grafit vagy ’szén-grafit’;

7.

nikkel vagy 40 tömegszázaléknál több nikkelt tartalmazó ’ötvözetek’;

8.

legalább 20 tömegszázalék nikkel- és 19 tömegszázalék krómtartalmú rozsdamentes acél;

9.

tantál vagy tantál-’ötvözetek’;

10.

titán vagy titán-’ötvözetek’;

11.

cirkónium vagy cirkónium-’ötvözetek’; vagy

12.

nióbium (kolumbium) vagy nióbium-’ötvözetek’;

1.

A diafragmákhoz, vagy tömítésekhez és szigetelésekhez, valamint az egyéb zárófunkciókhoz felhasznált anyagok nem határozzák meg a szivattyú ellenőrzési státusát.

2.

A ’szén-grafit’ amorf szén és grafit olyan keveréke, amelynek a grafittartalma legalább 8 tömegszázalék.

3.

A ’ferroszilícium’ olyan szilícium-vas ötvözet, amely több mint 8 tömegszázalék szilíciumot tartalmaz.

A fenti bekezdésekben felsorolt anyagok esetében az ’ötvözet’ kifejezés, amennyiben nincs feltüntetve mellette konkrét elemi koncentráció, olyan ötvözetekre vonatkozik, amelyek a mellettük feltüntetett fémet nagyobb tömegszázalékban tartalmazzák, mint bármely más elemet.

2B350.a-e

2B350.g

2B350.i

IX.A2.009

A 2B350 vagy A2.008 alatt meghatározottaktól eltérő vegyipari gyártó létesítmények, berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

 

0,1 m3-nél (100 l) nagyobb, de 20 m3-nél (20 000 l) kisebb teljes belső (geometrikus) térfogatú, keverővel ellátott vagy keverő nélküli reaktoredények vagy reaktorok, ahol a feldolgozott vagy a bennük levő folyadékkal (folyadékokkal) közvetlenül érintkező valamennyi felület az alábbi anyagokból készült:

legalább 20 tömegszázalék nikkel- és 19 tömegszázalék krómtartalmú rozsdamentes acél;

 

Az a) pontban meghatározott reaktoredényekben vagy reaktorokban használatos keverők, amennyiben a feldolgozott vagy a bennük levő folyadékkal (folyadékokkal) közvetlenül érintkező valamennyi felület az alábbi anyagokból készült:

legalább 20 tömegszázalék nikkel- és 19 tömegszázalék krómtartalmú rozsdamentes acél;

 

0,1 m3-nél (100 liter) nagyobb teljes belső (geometrikus) térfogatú tárolótartályok, konténerek vagy gyűjtőtartályok, ahol a feldolgozott vagy a bennük levő folyadékkal (folyadékokkal) közvetlenül érintkező valamennyi felület az alábbi anyagokból készült:

legalább 20 tömegszázalék nikkel- és 19 tömegszázalék krómtartalmú rozsdamentes acél;

 

0,05 m2-nél nagyobb, de 30 m2-nél kisebb hőátadó felülettel rendelkező hőcserélők vagy kondenzátorok; továbbá az ilyen hőcserélőkhöz vagy kondenzátorokhoz tervezett csövek, lemezek, tekercsek vagy blokkok (magok), ha a feldolgozott folyadékkal (folyadékokkal) közvetlenül érintkező valamennyi felület az alábbi anyagokból készült:

legalább 20 tömegszázalék nikkel- és 19 tömegszázalék krómtartalmú rozsdamentes acél;

Műszaki megjegyzés:

A tömítésekhez és szigetelésekhez, valamint az egyéb zárófunkciókhoz felhasznált anyagok nem határozzák meg a hőcserélő ellenőrzési státusát.

 

0,1 m-nél nagyobb belső átmérőjű desztilláló vagy abszorpciós oszlopok; továbbá az olyan folyadékelosztók, gőzelosztók vagy folyadékgyűjtők, amelyekben a feldolgozott vegyszerrel (vegyszerekkel) közvetlenül érintkező valamennyi felület az alábbi anyagokból készült:

legalább 20 tömegszázalék nikkel- és 19 tömegszázalék krómtartalmú rozsdamentes acél

 

Legalább 10 mm-es névleges átmérőjű szelepek és az ilyen szelepekhez tervezett házak (szelepházak), golyók vagy csészék, amelyekben a feldolgozott vagy a bennük levő vegyszerrel (vegyszerekkel) közvetlenül érintkező valamennyi felület az alábbi anyagokból készült:

legalább 20 tömegszázalék nikkel- és 19 tömegszázalék krómtartalmú rozsdamentes acél,

Technikai megjegyzés:

A ’névleges méret’ a legkisebb bemeneti és kimeneti átmérőre vonatkozik.

Többszörös szigetelésű szivattyúk és szigetelés nélküli szivattyúk, amelyeknél a gyártó által meghatározott maximális térfogatáram nagyobb mint 0,6 m3/h (normál hőmérséklet [273 K vagy 0 °C] és nyomás [101,30 kPa] mellett); továbbá az ilyen szivattyúkhoz tervezett házak (szivattyúházak), előformált szivattyúbélések, keverőlapátok, rotorok vagy sugárszivattyú fúvókák, amelyekben a feldolgozott vegyszerrel (vegyszerekkel) közvetlenül érintkező valamennyi felület a következő anyagok bármelyikéből készült:

 

kerámia;

 

ferroszilícium (olyan szilícium-vas ötvözet, amely több mint 8 tömegszázalék szilíciumot tartalmaz)

 

legalább 20 tömegszázalék nikkel- és 19 tömegszázalék krómtartalmú rozsdamentes acél;

Műszaki megjegyzések:

A diafragmákhoz, vagy tömítésekhez és szigetelésekhez, valamint az egyéb zárófunkciókhoz felhasznált anyagok nem határozzák meg a szivattyú ellenőrzési státusát.

A fenti bekezdésekben felsorolt anyagok esetében az ’ötvözet’ kifejezés, amennyiben nincs feltüntetve mellette konkrét elemi koncentráció, olyan ötvözetekre vonatkozik, amelyek a mellettük feltüntetett fémet nagyobb tömegszázalékban tartalmazzák, mint bármely más elemet.

 

B.   TECHNOLÓGIA

Szám

Leírás

Kapcsolódó termék a 428/2009/EK rendelet I. mellékletéből

IX.B.001

A IX.A. szakaszban felsorolt termékek „fejlesztéséhez”, „előállításához” vagy „felhasználásához” szükséges ’technológia’.

Műszaki megjegyzés:

A ’technológia’ körébe a „szoftverek” is beleértendők.

 


III. MELLÉKLET

„X. MELLÉKLET

A 11B. CIKKBEN EMLÍTETT LUXUSTERMÉKEK JEGYZÉKE

1.   Fajtatiszta ló

KN-kód: 0101 21 00

2.   Kaviár és kaviárpótló; kaviárpótló esetében akkor, ha a 100 grammra jutó eladási ár meghaladja a 20 EUR-t

KN-kód: ex 1604 31 00, ex 1604 32 00

3.   Szarvasgomba

KN-kód: 2003 90 10

4.   Bor (beleértve a pezsgőt) 50 EUR/liter eladási ár felett, szesz és szeszes ital 50 EUR/liter eladási ár felett

KN-kód: ex 2204 21-től ex 2204 29-ig,, ex 2208, ex 2205

5.   Szivar és kis alakú szivar (cigarillo) 10 EUR/darab eladási ár felett

KN-kód: ex 2402 10 00

6.   Parfümök és toalettvizek 70 EUR/50 ml eladási ár felett és kozmetikai termékek, beleértve a szépségápoló készítményeket és sminkeket, 70 EUR/darab eladási ár felett

KN-kód: ex 3303 00 10, ex 3303 00 90, ex 3304, ex 3307, ex 3401

7.   Bőráruk, nyerges- és szíjgyártóáruk, utazási cikkek, kézitáskák és hasonló áruk 200 EUR/darab eladási ár felett

KN-kód: ex 4201 00 00, ex 4202, ex 4205 00 90

8.   Ruházati cikkek, ruházati kiegészítők és cipők (anyaguktól függetlenül) 600 EUR/tétel eladási ár felett

KN-kód: ex 4203, ex 4303, ex ex 61, ex ex 62, ex 6401, ex 6402, ex 6403, ex 6404, ex 6405, ex 6504, ex 6605 00, ex 6506 99, ex 6601 91 00, ex 6601 99, ex 6602 00 00

9.   Gyöngy, drágakő és féldrágakő, gyöngyből készült cikkek, ékszer, arany- és ezüstművesáru

KN-kód: 7101, 7102, 7103, 7104 20, 7104 90, 7105, 7106, 7107, 7108, 7109, 7110, 7111, 7113, 7114, 7115, 7116

10.   Érme és bankjegy, ha nem törvényes fizetőeszköz

KN-kód: ex 4907 00, 7118 10, ex 7118 90

11.   Evőeszközök nemesfémből vagy nemesfémmel plattírozva vagy bevonva

KN-kód: ex 7114, ex 7115, ex 8214, ex 8215, ex 9307

12.   Asztali áru porcelánból, kínai porcelánból, kőagyagáru, cserépáru vagy finomkerámia 500 EUR/darab eladási ár felett

KN-kód: ex 6911 10 00, ex 6912 00 30, ex 6912 00 50

13.   Ólomkristály üvegáru 200 EUR/darab eladási ár felett

KN-kód: ex 7009 91 00, ex 7009 92 00, ex 7010, ex 7013 22, ex 7013 33, ex 7013 41, ex 7013 91, ex 7018 10, ex 7018 90, ex 7020 00 80, ex 9405 10 50, ex 9405 20 50, ex 9405 50, ex 9405 91

14.   Személyek szárazföldi, légi vagy vízi úton történő szállítására használt luxusjárművek, valamint ezek tartozékai; új járművek esetében akkor, ha az eladási ár meghaladja a 25 000 EUR-t, használt járművek esetében pedig akkor, ha az eladási ár meghaladja a 15 000 EUR-t.

KN-kód: ex 8603, ex 8605 00 00, ex 8702, ex 8703, ex 8711, ex 8712 00, ex 8716 10, ex 8716 40 00, ex 8716 80 00, ex 8716 90, ex 8801 00, ex 8802 11 00, ex 8802 12 00, ex 8802 20 00, ex 8802 30 00, ex 8802 40 00, ex 8805 10, ex 8901 10, ex 8903

15.   Fali- és karórák és ezek alkatrészei, ha az egyes tételenkénti eladási ár maghaladja az 500 EUR-t

KN-kód: ex 9101, ex 9102, ex 9103, ex 9104, ex 9105, ex 9108, ex 9109, ex 9110, ex 9111, ex 9112, ex 9113, ex 9114

16.   Művészeti tárgyak, gyűjteménydarabok és régiségek

KN-kód: 97

17.   Sí-, golf-, és vízisport-cikkek és -felszerelések, ha az egyes tételenkénti eladási ár maghaladja az 500 EUR-t

KN-kód: ex 4015 19 00, ex 4015 90 00, ex 6112 20 00, ex 6112 31, ex 6112 39, ex 6112 41, ex 6112 49, ex 6113 00, ex 6114, ex 6210 20 00, ex 6210 30 00, ex 6210 40 00, ex 6210 50 00, ex 6211 11 00, ex 6211 12 00, ex 6211 20, ex 6211 32 90, ex 6211 33 90, ex 6211 39 00, ex 6211 42 90, ex 6211 43 90, ex 6211 49 00, ex 6402 12, ex 6403 12 00, ex 6404 11 00, ex 6404 19 90, ex 9004 90, ex 9020, ex 9506 11, ex 9506 12, ex 9506 19 00, ex 9506 21 00, ex 9506 29 00, ex 9506 31 00, ex 9506 32 00, ex 9506 39, ex 9507

18.   Biliárdhoz, automatikus bowlinghoz, kaszinójátékhoz és érmékkel vagy bankjegyekkel üzemelő játékokhoz használatos cikkek és felszerelések, ha az egyes tételenkénti eladási ár maghaladja az 500 EUR-t

KN-kód: ex 9504 20, ex 9504 30, ex 9504 40 00, ex 9504 90 80.”.


16.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 156/38


A BIZOTTSÁG 510/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. június 15.)

az 1238/95/EK rendeletnek a Közösségi Növényfajta-hivatal részére fizetendő díjak tekintetében való módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közösségi növényfajta-oltalmi jogokról szóló, 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 113. cikkére,

a Közösségi Növényfajta-hivatal igazgatási tanácsával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A Közösségi Növényfajta-hivatal részére fizetendő díjak tekintetében a 2100/94/EK tanácsi rendelet végrehajtási szabályairól szóló, 1995. május 31-i 1238/95/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza a Közösségi Növényfajta-hivatal (a továbbiakban: Hivatal) részére fizetendő díjakat és e díjak mértékét.

(2)

A Hivatal tartaléka meghaladja a kiegyensúlyozott költségvetés fenntartásához és a működése folyamatosságának biztosításához szükséges szintet. Következésképpen a díjakat csökkenteni kell.

(3)

A 1238/95/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növényfajta-oltalmi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1238/95/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A közösségi növényfajta-oltalom bejelentője (a továbbiakban: bejelentő) az alaprendelet 113. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglalt bejelentés elbírálásáért 650 EUR összegű bejelentési díjat fizet.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2013. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. június 15-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 227., 1994.9.1., 1. o.

(2)  HL L 121., 1995.6.1., 31. o.


16.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 156/39


A BIZOTTSÁG 511/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. június 15.)

az 1234/2007/EK tanácsi rendelet értelmében a tej- és tejtermékágazatban a termelői és a szakmaközi szervezetekkel, valamint a szerződések megkötésére irányuló tárgyalásokkal és a szerződéses viszonyokkal kapcsolatban teljesítendő értesítésekről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) és különösen annak 126e. cikke (2) bekezdésének b) és c) pontjára, valamint 185f. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1234/2006/EK rendelet II. része II. címének II. fejezetébe a 261/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) beillesztett IIA. szakasz tartalmazza a tej- és tejtermékágazatban működő termelői és szakmaközi szervezetekre vonatkozó szabályokat.

(2)

Az 1234/2007/EK rendelet 126a. és 126b. cikke meghatározza a termelői szervezetek és társulásaik, valamint a szakmaközi szervezetek elismerésére vonatkozó szabályokat. E cikkek értelmében a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot az elismerések megadására, megtagadására vagy visszavonására vonatkozó határozataikról. A Tanács és az Európai Parlament részére az 1234/2007/EK rendelet 184. cikkének (9) bekezdése értelmében beterjesztendő jelentések elkészítéséhez információkra van szükség az elismert szervezetek számáról, a tagtermelők által termelt nyerstej-mennyiségek alapján vett méretéről és adott esetben az elismerésük elutasításának vagy visszavonásának okairól.

(3)

Az 1234/2007/EK rendelet 126c. cikke megállapítja a nyerstej-szállítási szerződésekre irányuló tárgyalásokra vonatkozó szabályokat. Ez a cikk e tárgyalásokkal kapcsolatban értesítési kötelezettséget ró a termelői szervezetekre és a tagállamokra.

(4)

Az 1234/2007/EK rendelet 126d. cikke úgy rendelkezik, hogy a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott sajtok kínálatának szabályozására vonatkozóan elfogadott szabályokról.

(5)

Az 1234/2007/EK rendelet 185f. cikke értelmében azoknak a tagállamoknak, amelyek úgy döntenek, hogy írásbeli szerződésben kell szabályozni minden olyan esetet, amikor a területükön belül egy mezőgazdasági termelő egy nyerstej-feldolgozónak nyers tejet szállít, és/vagy ha úgy döntenek, hogy az első felvásárlók kötelesek a nyers tej mezőgazdasági termelők általi szállítására vonatkozó szerződés megkötésére írásbeli ajánlatot tenni, értesíteniük kell a Bizottságot a szerződéses kapcsolatokra vonatkozóan elfogadott szabályokról.

(6)

Az említett értesítések tartalmára és benyújtásuk határidejére vonatkozóan egységes szabályokat kell meghatározni.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A tagállamok az 1234/2007/EK rendelet 126a. cikke (4) bekezdésének d) pontja és 126b. cikke (3) bekezdésének e) pontja alapján legkésőbb minden év március 31-éig értesítik a Bizottságot az előző naptári évben hozott határozataikkal kapcsolatban a következőkről:

a)

azon termelői szervezetek, az elismert termelői szervezetek azon társulásai (a továbbiakban: társulások), valamint azon szakmaközi szervezetek száma, amelyeket elismertek, továbbá adott esetben a termelői szervezetek és a társulások által termelt éves értékesíthető nyerstej-mennyiség;

b)

a termelői szervezetek, a társulások és a szakmaközi szervezetek által benyújtott olyan, elismerés iránti kérelmek száma, amelyeket elutasítottak, és az elutasítás indokolásának összefoglalása;

c)

azon elismert termelői szervezetek, társulások és szakmaközi szervezetek száma, amelyek elismerését visszavonták, és a visszavonás indokolásának összefoglalása.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja szerinti értesítés transznacionális termelői szervezetre vagy társulásra vonatkozik, az értesítésnek, ha alkalmazható, tartalmaznia kell tagállamok szerinti bontásban a tagok által termelt éves értékesíthető nyerstej-mennyiséget.

2. cikk

(1)   A szerződések megkötésére irányuló tárgyalások által érintett nyers tej mennyiségére vonatkozó, az 1234/2007/EK rendelet 126c. cikke (2) bekezdésének f) pontjában előírt értesítéseket azon tagállam vagy tagállamok illetékes hatóságához kell benyújtani:

a)

ahol a nyers tej előállítása történik, és

b)

ha ettől eltér, ahol a feldolgozónak vagy a begyűjtőnek a szállítást teljesítik.

(2)   Az (1) bekezdésben említett értesítést a tárgyalások megkezdése előtt kell benyújtani, és tartalmaznia kell a tárgyalások tárgyát képező, a termelői szervezet vagy a társulás által előállított becsült termelési mennyiséget és a nyerstej-mennyiség szállításának várható időszakát.

(3)   Valamennyi termelői szervezetnek vagy társulásnak az (1) bekezdésben említett értesítésen felül minden év január 31-éig értesítést kell benyújtania a termelő tagállamok szerinti bontásban a termelői szervezet által az előző naptári évben megkötött szerződések értelmében ténylegesen szállított nyers tej mennyiségéről.

3. cikk

(1)   A tagállamok az 1234/2007/EK rendelet 126c. cikkének (8) bekezdése értelmében legkésőbb minden év március 15-éig értesítik a Bizottságot:

a)

az illetékes hatóságokhoz e rendelet 2. cikkének (3) bekezdése értelmében benyújtott értesítések alapján a termelő tagállamok szerinti bontásban azon teljes nyerstej-mennyiségről, amely az 1234/2007/EK rendelet 126c. cikke (2) bekezdésének f) pontjával összhangban az előző naptári évben az elismert termelői szervezetek és társulások által kötött szerződések értelmében a területükön leszállításra került;

b)

azon ügyek számáról, amelyek esetében a nemzeti versenyhatóságok az 1234/2007/EK rendelet 126c. cikkének (6) bekezdése értelmében úgy határoztak, hogy egy bizonyos tárgyalást újra meg kell nyitni, vagy arra egyáltalán nem kerülhet sor, valamint e határozatok rövid összefoglalásáról.

(2)   Amennyiben az e rendelet 2. cikkének (1) bekezdése értelmében benyújtott értesítések több tagállamot érintő tárgyalásokra vonatkoznak, a tagállamoknak az 1234/2007/EK rendelet 126c. cikke (6) bekezdése második albekezdésének alkalmazásában haladéktalanul meg kell küldeniük a Bizottságnak az annak megállapításához szükséges információkat, hogy a verseny nincs-e kizárva, és a nyers tej feldolgozását végző kis- és középvállalkozások nem kerülnek-e komoly versenyhátrányba.

4. cikk

(1)   Az 1234/2007/EK rendelet 126d. cikkének (7) bekezdése szerinti értesítéseknek tartalmazniuk kell a tagállamok által az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott sajtok kínálatának szabályozására vonatkozóan elfogadott szabályokat, valamint egy összefoglalót a következő adatokkal:

a)

a sajt megnevezése;

b)

a kínálat szabályozását kérelmező szervezet neve és típusa;

c)

a kínálat szabályozására kiválasztott eszközök;

d)

a szabályok hatálybalépésének időpontja;

e)

az időtartam, amelyben a szabályok érvényesek.

(2)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, ha az (1) bekezdés e) pontjában említett időtartam lejárta előtt hatályon kívül helyezik a szabályokat.

5. cikk

Az 1234/2007/EK rendelet 185f. cikkének (5) bekezdése szerinti értesítéseknek tartalmazniuk kell a 185f. cikk (1) bekezdésében említett szerződésekre vonatkozóan elfogadott tagállami szabályokat, valamint egy összefoglalót, mely feltünteti, hogy:

a)

a tagállam úgy határozott-e, hogy a nyers tejnek a termelőtől a feldolgozóhoz való szállítását a felek közötti írásos szerződésben kell rögzíteni, és ha igen, a szállítás mely szakaszára vagy szakaszaira kell ilyen szerződést kötni, ha a szállítást egy vagy több begyűjtő végzi, továbbá tartalmazza az írásos szerződések esetleges minimális időtartamát;

b)

a tagállam úgy határozott-e, hogy az első felvásárlók kötelesek a nyers tej mezőgazdasági termelők általi szállítására vonatkozó szerződés megkötésére vonatkozóan írásbeli ajánlatot tenni, továbbá tartalmazza a szerződésnek az ajánlatban esetleg feltüntetendő minimális időtartamát.

6. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. június 15-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 94., 2012.3.30., 38. o.


16.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 156/41


A BIZOTTSÁG 512/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. június 15.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2), és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. június 15-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

José Manuel SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

MK

45,6

TR

43,1

ZZ

44,4

0707 00 05

MK

19,0

TR

119,1

ZZ

69,1

0709 93 10

TR

99,0

ZZ

99,0

0805 50 10

AR

74,0

BO

105,1

TR

92,4

ZA

101,4

ZZ

93,2

0808 10 80

AR

114,0

BR

92,7

CH

68,9

CL

97,5

NZ

131,4

US

160,1

UY

61,9

ZA

104,5

ZZ

103,9

0809 10 00

IL

705,0

TR

223,1

ZZ

464,1

0809 29 00

TR

448,5

ZZ

448,5

0809 40 05

ZA

249,8

ZZ

249,8


(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


16.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 156/43


A BIZOTTSÁG 513/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. június 15.)

a gabonaágazatban 2012. június 16-tól alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazásának szabályairól (behozatali vámok a gabonaágazatban) szóló, 2010. július 20-i 642/2010/EU bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 2. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a 1001 19 00, a 1001 11 00, az ex 1001 91 20 (közönséges búza, vetőmag), az ex 1001 99 00 (kiváló minőségű közönséges búza, a vetőmag kivételével), a 1002 10 00, a 1002 90 00, a 1005 10 90, a 1005 90 00, a 1007 10 90 és a 1007 90 00 KN-kód alá tartozó termékek behozatali vámja megegyezik az adott szállítmányra alkalmazandó CIF-importárnak az e termékekre behozataluk esetén érvényes, 55 %-kal megnövelt intervenciós árból történő kivonásával kapott összeggel. Az említett vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifában meghatározott vámtételt.

(2)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a hivatkozott cikk (1) bekezdésében említett behozatali vám kiszámítása céljából a szóban forgó termékekre szabályos időközönként meg kell állapítani a reprezentatív CIF-importárakat.

(3)

A 642/2010/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében a 1001 19 00, a 1001 11 00, az ex 1001 91 20 (közönséges búza, vetőmag), az ex 1001 99 00 (kiváló minőségű közönséges búza, a vetőmag kivételével), a 1002 10 00, a 1002 90 00, a 1005 10 90, a 1005 90 00, a 1007 10 90 és a 1007 90 00 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó behozatali vám kiszámításához a szóban forgó rendelet 5. cikkében előírt módszerrel meghatározott napi reprezentatív CIF-importárat kell alkalmazni.

(4)

Helyénvaló megállapítani a 2012. június 16-tól kezdődő időszakra vonatkozó behozatali vámokat, amelyek alkalmazása új behozatali vámok megállapításáig tart.

(5)

Tekintettel annak szükségességére, hogy az intézkedés alkalmazása a frissített adatok rendelkezésre bocsátását követően mihamarabb megkezdődjék, indokolt e rendeletet kihirdetése napján hatályba léptetni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A gabonaágazatban 2012. június 16-tól alkalmazandó, az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdésében említett behozatali vámokat e rendelet I. melléklete határozza meg, a II. mellékletben ismertetett adatok alapján.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. június 15-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

José Manuel SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 187., 2010.7.21., 5. o.


I. MELLÉKLET

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdésében említett termékekre 2012. június 16-tól alkalmazandó behozatali vámok

KN-kód

Árumegnevezés

Behozatali vám (1)

(EUR/t)

1001 19 00

1001 11 00

DURUMBÚZA, kiváló minőségű

0,00

közepes minőségű

0,00

gyenge minőségű

0,00

ex 1001 91 20

KÖZÖNSEGES BÚZA, vetőmag

0,00

ex 1001 99 00

KÖZÖNSÉGES BÚZA, kiváló minőségű, a vetőmag kivételével

0,00

1002 10 00

1002 90 00

ROZS

0,00

1005 10 90

KUKORICA, vetőmag, a hibrid kivételével

0,00

1005 90 00

KUKORICA, a vetőmag kivételével (2)

0,00

1007 10 90

1007 90 00

CIROKMAG, a hibrid vetőmag kivételével

0,00


(1)  Az importőr a 642/2010/EU rendelet 2. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában a következő vámcsökkentésben részesülhet:

tonnánként 3 EUR, ha a kirakodási kikötő a Földközi-tengeren (a Gibraltári-szoroson túl) vagy a Fekete-tengeren található, az Unióba az Atlanti-óceánon vagy a Szuezi-csatornán keresztül érkező áruk esetében,

tonnánként 2 EUR, ha a kirakodási kikötő Dániában, Észtországban, Írországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Finnországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban vagy az Ibériai-félsziget atlanti-óceáni partján van, az Unióba az Atlanti-óceánon keresztül érkező áruk esetében.

(2)  Az importőr tonnánként 24 EUR mértékű átalány-vámcsökkentésben részesülhet, amennyiben a 642/2010/EU rendelet 3. cikkében megállapított feltételek teljesülnek.


II. MELLÉKLET

Az I. mellékletben megállapított vámok kiszámításánál figyelembe vett adatok

1.6.2012-14.6.2012

1.

A 642/2010/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett referencia-időszakra vonatkozó átlagértékek:

(EUR/t)

 

Közönséges búza (1)

Kukorica

Durumbúza, kiváló minőségű

Durumbúza, közepes minőségű (2)

Durumbúza, gyenge minőségű (3)

Tőzsde

Minnéapolis

Chicago

Tőzsdei jegyzés

237,71

183,97

FOB-ár USA

235,68

225,68

205,68

Felár a Mexikói-öböl esetében

24,85

Felár a Nagy-tavak esetében

50,93

2.

A 642/2010/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett referencia-időszakra vonatkozó átlagértékek:

Szállítási költség: Mexikói-öböl–Rotterdam:

17,08 EUR/t

Szállítási költség: Nagy-tavak–Rotterdam:

51,92 EUR/t


(1)  Tonnánként 14 EUR felárral együtt (a 642/2010/EU rendelet 5. cikkének (3) bekezdése).

(2)  Tonnánként 10 EUR engedmény (a 642/2010/EU rendelet 5. cikkének (3) bekezdése).

(3)  Tonnánként 30 EUR engedmény (a 642/2010/EU rendelet 5. cikkének (3) bekezdése).