11.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 72/101


2012. október 25., csütörtök
Az uniós polgárok konzuli védelme külföldön *

P7_TA(2012)0394

Az Európai Parlament 2012. október 25-i jogalkotási állásfoglalása az uniós polgárok külföldön történő konzuli védelméről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2011)0881 – C7-0017/2012 – 2011/0432(CNS))

2014/C 72 E/18

(Különleges jogalkotási eljárás– konzultáció)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0881),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 23. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0017/2012),

tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A7-0288/2012),

1.

jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2.

felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikke (2) bekezdésének megfelelően;

3.

felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.

felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

A BIZOTTSÁG ÁLTAL JAVASOLT SZÖVEG

MÓDOSÍTÁS

Módosítás 1

Irányelvre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

 

(6a)

Az Európai Unióról szóló szerződés 35. cikke értelmében a tagállamok diplomáciai és konzuli képviseletei, valamint az Unió harmadik országokban működő kirendeltségei együttműködnek és hozzájárulnak az uniós polgárok számára harmadik országok területén biztosítandó védelemhez való jog érvényesítéséhez.

Módosítás 2

Irányelvre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

(7)

Ahol a képviselettel nem rendelkező polgárok védelemre szorulnak egy harmadik országban, ott hatékony együttműködésre és koordinációra van szükség. A harmadik országban jelen lévő és segítséget nyújtó tagállam és a polgár állampolgársága szerinti tagállam szoros együttműködésére lehet szükség . A képviselettel nem rendelkező polgárok esetében a helyi konzuli együttműködés összetettebb lehet, mivel a helyszínen nem képviselt hatóságokkal való koordinációt igényel. A polgár saját tagállamának nagyköveti vagy konzuli képviseletének hiányával járó rést stabil keretrendszer biztosításával kell orvosolni.

(7)

Ahol a képviselettel nem rendelkező polgárok védelemre szorulnak egy harmadik országban, ott hatékony együttműködésre és koordinációra van szükség. A harmadik országban jelen lévő és segítséget nyújtó tagállamnak, az ottani uniós kirendeltségeknek és a polgár állampolgársága szerinti tagállamnak szorosan együtt kell működniük egymással .

Módosítás 3

Irányelvre irányuló javaslat

7 a preambulumbekezdés (új)

 

(7a)

A képviselettel nem rendelkező polgárok esetében a helyi konzuli együttműködés összetettebb lehet, mivel a helyszínen nem képviselt hatóságokkal való koordinációt igényel. A polgár saját tagállamának nagyköveti vagy konzuli képviseletének hiányával járó rést stabil keretrendszer biztosításával kell orvosolni. A helyi konzuli koordinációnak kellő figyelmet kell fordítania a képviselettel nem rendelkező polgárokra, például oly módon, hogy összegyűjti a tagállamok legközelebbi, regionálisan felelős nagykövetségeinek vagy konzulátusainak releváns elérhetőségeit.

Módosítás 4

Irányelvre irányuló javaslat

7 b preambulumbekezdés (új)

 

(7b)

A konzuli védelem megkönnyítése és javítása érdekében, különösen a képviselettel nem rendelkező polgárok helyzete tekintetében, a Bizottság gyakorlati iránymutatásokat dolgoz ki.

Módosítás 5

Irányelvre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

(8)

Az Unió polgárai akkor minősülnek képviselettel nem rendelkezőnek, ha a saját tagállamuknak nincs elérhető nagykövetsége vagy konzulátusa az adott harmadik országban. Az elérhetőség fogalmát a polgárok védelmének érdeke szerint kell értelmezni.

(8)

Az Unió polgárai akkor minősülnek képviselettel nem rendelkezőnek, ha a saját tagállamuknak nincs elérhető nagykövetsége vagy konzulátusa az adott harmadik országban , vagy amennyiben a nagykövetség vagy konzulátus elérése érdekében az adott tagállam állampolgára arra kényszerülne, hogy értékes időt és pénzügyi forrásokat használjon fel vészhelyzet esetén . Az elérhetőség fogalmát a polgárok védelmének érdeke szerint kell értelmezni.

Módosítás 6

Irányelvre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

(9)

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. cikkében elismert magánélethez és családi élethez való jognak megfelelően, a segítséget nyújtó tagállamnak ugyanolyan feltételekkel kell védelmet biztosítani az uniós polgárok harmadik országbeli családtagjai számára, mint a saját állampolgárai harmadik országbeli családtagjai számára . Annak meghatározásához, hogy mely személy minősül családtagnak, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i, az Unió polgárai és családtagjaik a tagállamok területén belüli szabad mozgásáról és tartózkodásáról szóló 2004/38/EK irányelvének 2. és 3. cikkét kell alapul venni. A tagállamok nem feltétlenül képesek az összes konzuli védelmi szolgáltatást nyújtani a harmadik országbeli családtagok számára , nevezetesen ideiglenes úti okmányt nem adnak ki . A Charta 24. cikkének megfelelően a gyermek érdekeit, amelyekről az ENSZ 1989. november 20-i gyermekjogi egyezménye rendelkezik, elsődlegesen kell tekintetbe venni.

(9)

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. cikkében elismert magánélethez és családi élethez való jognak megfelelően, a segítséget nyújtó tagállamnak ugyanolyan feltételekkel kell védelmet biztosítani az uniós polgárok harmadik országbeli családtagjai számára, mint a saját állampolgárai harmadik országbeli családtagjai számára az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i, az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén belüli szabad mozgásáról és tartózkodásáról szóló 2004/38/EK irányelvében meghatározottak szerint, figyelembe véve, hogy a tagállamok nem feltétlenül képesek az összes konzuli védelmi szolgáltatást – például ideiglenes úti okmányt – nyújtani a harmadik országbeli családtagok számára. A tagállamoknak azonban minden tőlük telhetők meg kell tenniük a polgár családja integritásának megőrzése érdekében. A Charta 24. cikkének megfelelően a gyermek érdekeit, amelyekről az ENSZ 1989. november 20-i gyermekjogi egyezménye rendelkezik, elsődlegesen kell tekintetbe venni.

Módosítás 7

Irányelvre irányuló javaslat

9 a preambulumbekezdés (új)

 

(9a)

A segítséget nyújtó tagállamnak fontolóra kell vennie, hogy védelmet nyújtson az elismert menekülteknek, a hontalan személyeknek, valamint más olyan személyeknek is – figyelembe véve különleges helyzetüket –, akik nem állampolgárai egyetlen országnak sem, de lakóhelyük valamelyik tagállamban van és az e tagállam által kibocsátott úti okmány birtokosai.

Módosítás 8

Irányelvre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

(10)

A képviselettel nem rendelkező polgároknak meg kell adni a lehetőséget, hogy szabadon válasszák ki azt a nagykövetséget vagy konzulátust, amelytől konzuli védelmet kérnek. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy megállapodjanak a tehermegosztásról. Az ilyen megállapodásoknak azonban átláthatóaknak kell lenniük a polgárok számára, és nem veszélyeztethetik a hatékony konzuli védelmet. Minden ilyen megállapodásról értesíteni kell a Bizottságot, és közzé kell tenni az erre a célra fenntartott honlapján.

(10)

A képviselettel nem rendelkező polgároknak meg kell adni a lehetőséget, hogy szabadon válasszák ki azt a nagykövetséget , konzulátust vagy adott esetben uniós kirendeltséget , amelytől konzuli védelmet kérnek. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy megállapodjanak a tehermegosztásról. Az ilyen megállapodásokat igazságosan kell elosztani, és figyelembe kell venni az egyes tagállamok kapacitásait. Az ilyen megállapodásoknak azonban átláthatóaknak kell lenniük a polgárok számára, és nem veszélyeztethetik a hatékony konzuli védelmet. Minden ilyen megállapodásról értesíteni kell a Bizottságot, és közzé kell tenni az e célra fenntartott bizottsági honlapon, valamint a tagállamok és a Tanács releváns honlapjain .

Módosítás 9

Irányelvre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

(12)

A védelmet biztosítani kell, ha a kérelmező igazolja, hogy az Unió polgára. A konzuli védelemre szoruló, képviselettel nem rendelkező polgárok esetében előfordulhat, hogy már nem rendelkeznek a személyazonosságukat igazoló okmányokkal. Az Unió polgárság alapvető jogállása közvetlenül az uniós jogból származik, a személyazonossági okmányoknak pusztán kinyilatkoztató értékük van. Ha a kérelmező nem tudja személyazonossági okmányait felmutatni, akkor más módon kell bizonyítania a személyazonosságát, szükséges szerint azon tagállam hatóságai segítségével, amelynek a polgárának jelenti ki magát.

(12)

A védelmet biztosítani kell, ha a kérelmező igazolja, hogy az Unió polgára. A konzuli védelemre szoruló, képviselettel nem rendelkező polgárok esetében előfordulhat, hogy már nem rendelkeznek a személyazonosságukat igazoló okmányokkal. Az Unió polgárság alapvető jogállása közvetlenül az uniós jogból származik, a személyazonossági okmányoknak pusztán kinyilatkoztató értékük van. Ha a kérelmező nem tudja személyazonossági okmányait felmutatni, akkor más módon kell bizonyítania a személyazonosságát, szükséges szerint azon tagállam hatóságai segítségével, amelynek a polgárának jelenti ki magát. A segítséget nyújtó nagykövetségnek vagy konzulátusnak biztosítania kell a képviselettel nem rendelkező polgárok számára a személyazonosságuk igazolásához szükséges eszközt.

Módosítás 10

Irányelvre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

(14)

A koordinációhoz és együttműködéshez szükséges intézkedések tisztázásához meg kell határozni az együttműködés és koordináció mértékét. A képviselettel nem rendelkező polgárok konzuli védelme magába foglal többféle tipikus helyzetben nyújtott segítséget, úgymint letartóztatás vagy fogva tartás, súlyos baleset vagy súlyos betegség, halál, valamint a bajba jutott személyek segítése, hazaszállítása és ideiglenes okmány kiadása. Mivel a szükséges védelem mindig az adott tényleges helyzettől függ, a konzuli védelem nem korlátozható a jelen irányelvben konkrétan említett szituációkra.

(14)

A koordinációhoz és együttműködéshez szükséges intézkedések tisztázásához meg kell határozni az együttműködés és koordináció mértékét. A képviselettel nem rendelkező polgárok konzuli védelme magába foglal számos olyan tipikus helyzetben történő segítségnyújtást, mint a letartóztatás vagy fogva tartás, a súlyos baleset vagy súlyos betegség, a halál bekövetkezte, továbbá kiterjed a bajba jutott személyek segítésére, hazaszállítására és számukra ideiglenes okmány kiadására, és válsághelyzetekben hasonló intézkedésekre . Mivel a szükséges védelem mindig az adott tényleges helyzettől függ, a konzuli védelem nem korlátozható a jelen irányelvben konkrétan említett szituációkra.

Módosítás 11

Irányelvre irányuló javaslat

14 a preambulumbekezdés (új)

 

(14a)

Amikor letartóztatás vagy fogva tartás esetén kerül sor konzuli védelemre, figyelmet kell fordítani különleges helyzetekre, különösen akkor, ha embercsempészet áldozatait tartóztatják le vagy tartják fogva olyan bűncselekmények elkövetéséért, amelyek közvetlenül az embercsempészet következményei. A képviselettel nem rendelkező polgárok még érzékenyebb helyzetben lehetnek, tekintve, hogy nincs közvetlen képviseletük.

Módosítás 12

Irányelvre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

(15)

A tagállamok konzuli hatóságai közötti hatékony koordináció és együttműködés előfeltétele a konkrét helyzetekben nyújtandó segítség különböző típusainak meghatározása. E segítségtípusoknak a tagállamok általános gyakorlatát kell tükrözniük, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 23. cikkének sérelme nélkül, amely arra kötelezi a tagállamokat, hogy saját állampolgáraikéval egyező feltételek mellett biztosítsanak védelmet.

(15)

A tagállamok konzuli hatóságai közötti hatékony koordináció és együttműködés előfeltétele a konkrét helyzetekben nyújtandó segítség különböző típusainak meghatározása. E segítségtípusoknak a tagállamok általános gyakorlatát kell tükrözniük, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 23. cikkének sérelme nélkül, amely arra kötelezi a tagállamokat, hogy saját állampolgáraikéval megegyező feltételek mellett biztosítsanak védelmet. Biztosítani kell a nyelvi korlátok áthidalását és a védelemmel nem rendelkező polgárok számára tolmácsolás vagy más szükséges segítség biztosítását.

Módosítás 13

Irányelvre irányuló javaslat

18 a preambulumbekezdés (új)

 

(18a)

A tagállamoknak a konzuli védelem tekintetében fontolóra kell venniük egy olyan különleges alap létrehozását, amelyből a segítséget nyújtó tagállam nagykövetsége vagy konzulátusa meg tudja előlegezni egy képviselettel nem rendelkező polgár számára történő segítségnyújtás költségeit, illetve amelybe a képviselettel nem rendelkező, segítségnyújtásban részesült polgár tagállama visszafizeti a pénzügyi előleget. A Bizottságnak a tagállamokkal együttműködve egyértelmű szabályokat kell megállapítania, amelyek az ilyen alap megfelelő működése érdekében meghatározzák a pénzügyi terhek elosztását.

Módosítás 14

Irányelvre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

(20)

A helyszíni és válsághelyzeti koordináció tekintetében a hatásköröket és a felek szerepkörét tisztázni kell annak érdekében, hogy a képviselettel nem rendelkező polgárok ügyét megfelelően kezeljék. A helyi konzuli koordinációnak kellő figyelmet kell fordítania a képviselettel nem rendelkező polgárokra, például oly módon, hogy összegyűjti a tagállamok legközelebbi, regionálisan felelős nagykövetségeinek vagy konzulátusainak releváns elérhetőségeit.

(20)

A válsághelyzeti koordináció tekintetében a hatásköröket és a felek szerepkörét tisztázni kell annak érdekében, hogy a képviselettel nem rendelkező polgárok ügyét megfelelően kezeljék. Válsághelyzet esetén az uniós kirendeltségeknek biztosítaniuk kell a tagállamok közötti szükséges koordinációt. E feladat ellátásához az Európai Külügyi Szolgálat számára biztosítani kell a szükséges pénzügyi eszközöket, többek között a tagállamok konzulátusi személyzetének szakmai továbbképzésére.

Módosítás 15

Irányelvre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

(21)

Válsághelyzetben a megfelelő felkészülés és a felelősségi körök egyértelmű megosztása elengedhetetlen. A vészhelyzeti intézkedési tervnek tehát teljes mértékben ki kell terjednie a képviselettel nem rendelkező polgárokra, és a nemzeti vészhelyzeti intézkedési terveket össze kell hangolni . A vezető állam koncepcióját tovább kell fejleszteni ebben a környezetben.

(21)

Válsághelyzetben a megfelelő felkészülés és a felelősségi körök egyértelmű megosztása elengedhetetlen. A vészhelyzeti intézkedési tervnek tehát teljes mértékben ki kell terjednie a képviselettel nem rendelkező polgárokra, és a nemzeti vészhelyzeti intézkedési terveket az EKSZ-nek össze kell hangolnia .

Módosítás 16

Irányelvre irányuló javaslat

22 a preambulumbekezdés (új)

 

(22a)

Az EKSZ-nek a válsághelyzetekre való felkészülés részeként szakmai továbbképzéseket kell szerveznie a konzulátusi személyzet részére a polgárok, többek között a képviselettel nem rendelkező polgárok támogatásának megkönnyítése érdekében.

Módosítás 17

Irányelvre irányuló javaslat

22 b preambulumbekezdés (új)

 

(22b)

Szakmai továbbképzéseket kell szervezni a konzuli személyzet részére, hogy javítsák az együttműködést, és növeljék ismereteiket a polgárokat a Szerződések és ezen irányelv értelmében megillető jogokról.

Módosítás 18

Irányelvre irányuló javaslat

23 preambulumbekezdés

(23)

Harmadik országokban az Uniót az uniós kirendeltségek képviselik, amelyek a tagállamok diplomáciai és konzuli képviseleteivel együtt előmozdítják az uniós polgárok konzuli védelemhez való, az Európai Unió szerződésének 35. cikkében részletesen meghatározott jogának érvényesülését. A konzuli kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezménnyel összhangban a tagállamok nyújthatnak konzuli védelmet egy másik tagállam nevében, amennyiben az érintett harmadik ország nem tiltakozik . A tagállamoknak végre kell hajtaniuk a harmadik országokkal kapcsolatos, szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy más tagállamok nevében biztosítható legyen a konzuli védelem .

(23)

Harmadik országokban az Uniót az uniós kirendeltségek képviselik, amelyek a tagállamok diplomáciai és konzuli képviseleteivel együtt előmozdítják az uniós polgárok konzuli védelemhez való, az Európai Unió szerződésének 35. cikkében részletesen meghatározott jogának érvényesülését. Az uniós kirendeltségek gondoskodnak a tagállamok között szükséges koordinációról, valamint adott esetben felkérést kaphatnak konzuli feladatok ellátására . E feladat ellátása érdekében az EKSZ számára biztosítani kell a szükséges pénzügyi eszközöket .

Módosítás 19

Irányelvre irányuló javaslat

25 preambulumbekezdés

(25)

A jelen irányelv a kedvezőbb nemzeti rendelkezéseket nem befolyásolja, amennyiben azok összeegyeztethetők a jelen irányelvvel.

(25)

A jelen irányelv a kedvezőbb nemzeti rendelkezéseket nem befolyásolja, amennyiben azok összeegyeztethetők a jelen irányelvvel. A jelen irányelv nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy olyan jellegű támogatásban részesítsék a képviselettel nem rendelkező polgárokat, amelyeket saját állampolgáraiknak sem nyújtanak.

Módosítás 20

Irányelvre irányuló javaslat

25 a preambulumbekezdés (új)

 

(25a)

Ez az irányelv nem befolyásolhatja a képviselettel nem rendelkező tagállamok azon kötelezettségét és/vagy jogát, hogy állampolgáraik számára szükség esetén és/vagy ha indokolt, közvetlenül segítséget nyújtsanak. A képviselettel nem rendelkező tagállamok folyamatosan támogatják azt a tagállamot, amely a képviselettel nem rendelkező tagállam állampolgára számára konzuli segítséget nyújt.

Módosítás 21

Irányelvre irányuló javaslat

25 b preambulumbekezdés (új)

 

(25b)

Ezen irányelv gyors és hatékony működésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a mellékletek bármely módosítása tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során egyidejűleg, időben és megfelelő módon továbbítania kell a megfelelő dokumentumokat az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

Módosítás 22

Irányelvre irányuló javaslat

27 preambulumbekezdés

(27)

A megkülönböztetés Chartában lefektetett tilalmának megfelelően a tagállamoknak a jelen irányelvet a kedvezményezettek közötti bármilyen alapú, úgymint nemi, faji, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetéstől mentesen kell végrehajtaniuk.

(27)

A megkülönböztetés Chartában – különösen annak 21. cikkében – lefektetett tilalmának megfelelően a tagállamoknak , az uniós kirendeltségeknek és adott esetben az Európai Külügyi Szolgálatnak a jelen irányelvet minden esetben a kedvezményezettek közötti bármilyen alapú, úgymint nemi, faji, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetéstől mentesen kell végrehajtaniuk.

Módosítás 23

Irányelvre irányuló javaslat

27 a preambulumbekezdés (új)

 

(27a)

A tagállamoknak ösztönözniük kell saját állampolgáraikat, hogy mielőtt harmadik országokba indulnak, regisztráltassák magukat a külügyminisztériumuk honlapján, annak érdekében, hogy szükség esetén, különösen válsághelyzetekben támogatásuk könnyebb legyen.

Módosítás 24

Irányelvre irányuló javaslat

27 b preambulumbekezdés (új)

 

(27b)

A Bizottságnak fontolóra kell vennie egy, a hét minden napján 24 órában működő telefonvonal kialakítását annak érdekében, hogy a válsághelyzetekben konzuli védelemért forduló polgárok könnyen jussanak információhoz.

Módosítás 25

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk

A jelen irányelv az uniós polgárok harmadik ország területén - ahol az állampolgárságuk szerinti tagállam nem rendelkezik képviselettel - történő joggyakorlásának előmozdításához szükséges együttműködési és koordinációs intézkedéseket határozza meg, oly módon, hogy egy másik tagállam ugyanolyan feltételek mellett biztosítsa számukra a diplomáciai vagy konzuli hatóságok védelmét, mint a saját polgárai számára.

A jelen irányelv azokat az együttműködési és koordinációs intézkedéseket határozza meg, amelyek annak megkönnyítését szolgálják, hogy az uniós polgárok számára valamely másik tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságai – a saját polgárait megilletőkkel azonos feltételek mellett – védelmet biztosíthassanak olyan harmadik országok területén, ahol az állampolgárságuk szerinti tagállam nem rendelkezik képviselettel. Az uniós kirendeltségek adott esetben a képviselettel nem rendelkező polgárokkal kapcsolatos konzuli feladatokkal bízhatják meg.

Módosítás 26

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés

(1)   Az olyan polgárok, akik az Unió egyik olyan tagállamának állampolgárságával rendelkeznek, amelynek egy adott harmadik országban nincs diplomáciai vagy konzuli képviselete, a továbbiakban „képviselettel nem rendelkező polgárok” ugyanolyan feltételek mellett jogosultak egy másik tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságainak védelmére , mint az adott tagállam saját polgárai.

(1)   Az olyan polgárok, akik az Unió egyik olyan tagállamának állampolgárságával rendelkeznek, amelynek egy adott harmadik országban nincs diplomáciai vagy konzuli képviselete (a továbbiakban „képviselettel nem rendelkező polgárok”), egy másik tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságainak , illetve az uniós kirendeltségek védelmében részesülnek ugyanolyan feltételek mellett , mint az adott tagállam saját polgárai.

Módosítás 27

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 3 bekezdés

(3)   A képviselettel nem rendelkező polgárok azon családtagjai, akik nem az Unió polgárai, ugyanolyan feltételek mellett jogosultak konzuli védelemre, mint a segítséget nyújtó tagállam állampolgárainak azon családtagjai , akik maguk nem az adott állam állampolgárai .

(3)   A képviselettel nem rendelkező polgárok azon családtagjai, akik nem az Unió polgárai, ugyanolyan feltételek mellett jogosultak konzuli védelemre , illetve egy uniós kirendeltség konzuli védelmére , mint a származási tagállam állampolgárainak családtagjai.

Módosítás 28

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 3 bekezdés

(3)   A tiszteletbeli konzulok a nemzeti jogban és gyakorlatban meghatározott hatáskörük mértékéig tekinthetők az elérhető nagykövetségekkel vagy konzulátusokkal egyenértékűnek .

(3)   A tiszteletbeli konzulok az elérhető nagykövetségekkel vagy konzulátusokkal egyenértékűnek tekinthetők a nemzeti jogban és gyakorlatban meghatározott megfelelő hatásköreik mértékéig.

Módosítás 29

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés

(1)   A képviselettel nem rendelkező polgárok eldönthetik, hogy melyik tagállam nagykövetségétől vagy konzulátusától kérnek konzuli védelmet.

(1)   A képviselettel nem rendelkező polgárok eldönthetik, hogy melyik tagállam nagykövetségétől vagy konzulátusától kérnek konzuli védelmet. Szükség esetén és indokolt esetben az uniós kirendeltségektől is kérhetnek segítséget. A tagállamoknak külügyminisztériumuk honlapján kell elérhetővé tenniük az állampolgáraik azon jogával kapcsolatos információkat, hogy ezen irányelvnek megfelelően egy másik tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságainak konzuli védelmében részesülhetnek egy olyan harmadik országban, amelyben az adott tagállam nem rendelkezik képviselettel, illetve e jog gyakorlására vonatkozó feltételekről.

Módosítás 30

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés

(2)    Egy tagállam állandó jelleggel is képviselhet egy másik tagállamot és a tagállamok harmadik országokban lévő nagykövetségei és konzulátusai köthetnek tehermegosztási megállapodást, amennyiben a kérelmek hatékony kezelése biztosított . A tagállamoknak az ilyen megállapodásokról tájékoztatniuk kell az Európai Bizottságot, amely azokat közzéteszi az erre a célra fenntartott internetes honlapján.

(2)    A képviselettel nem rendelkező polgároknak nyújtott védelem és a kérelmek hatékony kezelésének biztosítása érdekében a tagállamok képviselete és adott esetben az Unió kirendeltsége helyi megállapodásokat köthetnek a tehermegosztásról és az információcseréről . A helyi hatóságok értesítését követően ezeket a helyi megállapodásokat jelenteni kell a Bizottságnak és az EKSZ-nek, és közzé kell tenni a Bizottság honlapján és az érintett tagállamok egyéb releváns honlapjain. A megállapodások teljes mértékben tiszteletben tartják a jelen irányelv rendelkezéseit.

Módosítás 31

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés

(2)   Ha az uniós polgár nem tud érvényes útlevelet vagy személyazonossági igazolványt felmutatni, akkor személyazonossága bármilyen más módon is igazolható, ideértve az azon tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságai általi igazolást, amelynek a kérelmező polgárának jelenti ki magát.

(2)   Ha az uniós polgár nem tud érvényes útlevelet vagy személyazonossági igazolványt felmutatni, akkor személyazonossága bármilyen más módon is igazolható, ideértve az azon tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságai általi igazolást, amelynek a kérelmező polgárának jelenti ki magát. A segítséget nyújtó nagykövetség vagy konzulátus biztosítja a képviselettel nem rendelkező polgárok számára a személyazonosságuk igazolásához szükséges eszközt.

Módosítás 32

Irányelvre irányuló javaslat

1 a fejezet 5 a cikk (új)

 

1a.     FEJEZET

Helyi konzuli védelemi együttműködés és koordináció

5a. cikk

Általános alapelv

A tagállamok diplomáciai és konzuli hatóságai szorosan együttműködnek, valamint összehangolják tevékenységüket egymással és az Unióval, annak biztosítása érdekében, hogy a képviselettel nem rendelkező polgárok ugyanolyan feltételek mellett kapjanak védelmet, mint az állampolgárok. Az uniós kirendeltségek elősegítik az együttműködést és a tevékenységek összehangolását a tagállamok, valamint a tagállamok és az Unió között annak biztosítása érdekében, hogy a képviselettel nem rendelkező polgárok ugyanolyan feltételek mellett kapjanak védelmet, mint az állampolgárok. Amikor egy konzulátus vagy nagykövetség, vagy adott esetben az uniós kirendeltség képviselettel nem rendelkező polgárnak nyújt segítséget, fel kell venni a kapcsolatot a polgár állampolgársága szerinti tagállam legközelebbi regionálisan illetékes konzulátusával, nagykövetségével vagy külügyminisztériumával, valamint az uniós kirendeltséggel, és együtt kell működniük a megteendő intézkedések meghatározása érdekében. A tagállamok értesítik az EKSZ-t a külügyminisztériumi illetékes kapcsolattartókról, akiknek a listáját a Szolgálat biztonságos honlapján folyamatosan frissíti.

 

(A bizottsági javaslat 7. cikke elavul.)

Módosítás 33

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

(2)    Az (1) bekezdésben hivatkozott konzuli védelem az alábbi helyzetekben nyújtandó segítséget foglalja magába:

2.    Az (1) bekezdésben hivatkozott konzuli védelem különösen az alábbi helyzetekben nyújtandó segítséget foglalja magába:

Módosítás 34

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – b pont

b)

bűncselekmény áldozatává válás;

(b)

bűncselekmény áldozatává válás vagy ennek veszélye ;

Módosítás 35

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

 

Ez a konzuli védelem kiterjed minden olyan más helyzetre is, amelyben a képviselt tagállam szokás szerint segítséget nyújt saját állampolgárai számára.

Módosítás 36

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés

(1)    Képviselettel nem rendelkező polgár letartóztatása vagy fogva tartása esetén a tagállamok nagykövetségei vagy konzulátusai, figyelemmel a 6. cikk. (1) bekezdésére, különösen:

1.    Képviselettel nem rendelkező polgár letartóztatása vagy másképpen való fogva tartása esetén a tagállamok nagykövetségei vagy konzulátusai, figyelemmel a 6. cikk. (1) bekezdésére, különösen:

a)

a polgár kérésére értesítik a polgár családtagjait vagy más hozzátartozóit;

(a)

a polgár kérésére értesítik a polgár családtagjait vagy más hozzátartozóit;

b)

meglátogatják a polgárt, és figyelemmel kísérik , hogy megkapja-e a minimális börtönellátást ;

(b)

meglátogatják a polgárt, és gondoskodnak arról , hogy a fogva tartás minimális követelményei biztosítva legyenek ;

c)

tájékoztatják a polgárt a fogvatartottak jogairól .

(c)

tájékoztatják a polgárt a jogairól ;

 

(ca)

biztosítják, hogy a polgár megfelelő jogi tanácsadásban részesüljön.

Módosítás 37

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 3 bekezdés

(3)    A nagykövetség vagy konzulátus a polgárt érintő látogatásairól, valamint a minimális börtönellátás figyelemmel kíséréséről jelentést tesz a polgár tagállama felé. Azonnal tájékoztatja az állampolgárság szerinti tagállamot bármilyen rossz bánásmódra vonatkozó panaszról.

3.    A nagykövetség vagy konzulátus a polgárt érintő látogatásairól, valamint a fogva tartás minimális követelményeinek figyelemmel kíséréséről jelentést tesz a polgár tagállama felé. Azonnal tájékoztatja az állampolgárság szerinti tagállamot bármilyen rossz bánásmódra vonatkozó panaszról , valamint az ilyen rossz bánásmód megelőzése és a fogva tartás minimális normáinak biztosítása érdekében hozott intézkedésekről .

Módosítás 38

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 4 bekezdés

(4)    A nagykövetség vagy konzulátus tájékoztatja az állampolgárság szerinti tagállamot a polgár számára annak jogairól adott tájékoztatásról. Közvetítőként lép fel, többek között segít a kegyelmi vagy korai szabadlábra helyezési kérvény, vagy áthelyezési kérelem megfogalmazásában. Ha szükséges, közvetítőként lép fel a polgár állampolgárság szerinti tagállamának diplomáciai vagy konzuli kirendeltségein keresztül letétbe helyezett ügyvédi díjakkal kapcsolatban.

4.    A nagykövetség vagy konzulátus tájékoztatja az állampolgárság szerinti tagállamot a polgár számára annak jogairól adott tájékoztatásról. Közvetítőként lép fel, többek között biztosítja, hogy a polgár megfelelő jogi tanácsadásban részesüljön, és segít többek között a kegyelmi vagy korai szabadlábra helyezési kérvény, vagy áthelyezési kérelem megfogalmazásában. Ha szükséges, közvetítőként lép fel a polgár állampolgárság szerinti tagállamának diplomáciai vagy konzuli kirendeltségein keresztül letétbe helyezett ügyvédi díjakkal kapcsolatban.

Módosítás 39

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés

(1)    Ha képviselettel nem rendelkező polgár bűncselekmény áldozatául esik, a tagállamok nagykövetségei vagy konzulátusai, figyelemmel a 6. cikk. (1) bekezdésére, különösen:

1.    Ha képviselettel nem rendelkező polgár bűncselekmény áldozatául esik vagy ennek fennáll a veszélye , a tagállamok nagykövetségei vagy konzulátusai, figyelemmel a 6. cikk. (1) bekezdésére, különösen:

a)

a polgár kérelmére értesítik családtagjait vagy más hozzátartozóit;

(a)

a polgár kérelmére értesítik családtagjait vagy más hozzátartozóit;

b)

tájékoztatást és/vagy segítséget nyújtanak a polgár számára a vonatkozó jogi kérdések és az egészségügyi ellátás terén.

(b)

tájékoztatást és/vagy segítséget nyújtanak a polgár számára az egészségügyi ellátás terén.

 

(ba)

tájékoztatják a polgárt jogairól, valamint megfelelő jogi segítséget és tanácsadást nyújtanak számára.

Módosítás 40

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 2 bekezdés

(2)    A nagykövetség vagy konzulátus tájékoztatja az állampolgárság szerinti tagállamot az esetről, annak súlyosságáról , a nyújtott segítségről , és felveszi a kapcsolatot a polgár családtagjaival vagy más, vele kapcsolatban álló személyekkel, ha a polgár – amennyiben ez lehetséges – ehhez hozzájárult .

2.    A nagykövetség vagy konzulátus tájékoztatja az állampolgárság szerinti tagállamot az esetről, annak súlyosságáról és a nyújtott segítségről . Az érintett tagállam felveszi a kapcsolatot a polgár családtagjaival vagy más, vele kapcsolatban álló személyekkel, kivéve, ha a polgár ehhez nem adja hozzájárulását .

Módosítás 41

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés

(2)    A nagykövetség vagy konzulátus tájékoztatja az állampolgárság szerinti tagállamot az esetről, annak súlyosságáról , a nyújtott segítségről , és szükség esetén felveszi a kapcsolatot az áldozat családtagjaival vagy más, az áldozattal kapcsolatban álló személyekkel. Tájékoztatja továbbá az állampolgárság szerinti tagállamot, amennyiben egészségügyi okokból evakuációra van szükség. A kivételesen sürgős esetek kivételével az egészségügyi okokból történő evakuáció minden esetben az állampolgárság szerinti tagállam előzetes hozzájárulásához kötött.

2.    A nagykövetség vagy konzulátus tájékoztatja az állampolgárság szerinti tagállamot az esetről, annak súlyosságáról és a nyújtott segítségről . Az érintett tagállam felveszi a kapcsolatot az áldozat családtagjaival vagy más, vele kapcsolatban álló személyekkel , kivéve ha a polgár ehhez nem adja hozzájárulását . Tájékoztatja továbbá az állampolgárság szerinti tagállamot, amennyiben egészségügyi okokból evakuációra van szükség. A kivételesen sürgős esetek kivételével az egészségügyi okokból történő evakuáció minden esetben az állampolgárság szerinti tagállam előzetes hozzájárulásához kötött.

Módosítás 42

Irányelvre irányuló javaslat

11 a cikk (új)

 

11a. cikk

Helyi együttműködés

A helyi együttműködési értekezletek témái, többek között: információcsere a képviselettel nem rendelkező polgárokra vonatkozóan olyan témákban, mint a polgárok biztonsága, a fogva tartási körülmények vagy a konzulátus elérhetősége. Ha a külügyminisztériumok központilag másképp meg nem állapodnak, az elnök helyi döntés alapján vagy a tagállam vagy az uniós kirendeltség képviselője. Az elnök összegyűjti és folyamatosan frissíti az elérhetőségi adatokat, különösen a képviselettel nem rendelkező tagállamok kapcsolattartási pontjait, és megosztja azokat a helyi nagykövetségekkel, konzulátusokkal és az uniós kirendeltséggel.

Módosítás 43

Irányelvre irányuló javaslat

3 fejezet és 12 cikk

3.     FEJEZET

Pénzügyi eljárások

12. cikk

Általános szabályok

Ha képviselettel nem rendelkező polgár pénzügyi előleg formájában vagy hazautazáshoz kér segítséget, figyelemmel a 6. cikk. (1) bekezdésére, az alábbi eljárás alkalmazandó:

a)

A képviselettel nem rendelkező polgár vállalja, hogy az állampolgárság szerinti tagállam részére teljes összegben visszafizet minden előleget vagy felmerült költséget, valamint adott esetben a konzuli díjat is, az 1. mellékletben szereplő formanyomtatvány felhasználásával;

b)

ha a segítséget nyújtó nagykövetség vagy konzulátus igényli, az állampolgárság szerinti tagállam késedelem nélkül megadja a kérelemhez kapcsolódó szükséges információkat, feltüntetve az adott esetben felszámítandó konzuli díjat;

c)

a segítséget nyújtó nagykövetség vagy konzulátus tájékoztatja az állampolgárság szerinti tagállamot a feldolgozott, pénzügyi előlegre vagy hazautazásra vonatkozó kérelmekről;

d)

a segítséget nyújtó nagykövetség vagy konzulátus írásban, az I. mellékletben szereplő nyomtatványon benyújtott igénye alapján az állampolgárság szerinti tagállama pénzügyi előleg vagy a felmerült költség teljes összegét visszatéríti.

törölve

Módosítás 44

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk

13. cikk

Válsághelyzetben követendő egyszerűsített eljárás

(1)     Válsághelyzetben a segítséget nyújtó nagykövetség vagy konzulátus az érintett polgár állampolgársága szerinti tagállammal koordinálja a képviselettel nem rendelkező polgárok evakuálását vagy más szükséges támogatását.

Az ilyen evakuációval vagy támogatással kapcsolatos költségtérítési igényeket a segítséget nyújtó tagállam a polgár állampolgárság szerinti tagállamának külügyminisztériumához nyújtja be. A segítséget nyújtó tagállam akkor is igényelheti a költségtérítést, ha a képviselettel nem rendelkező polgár nem vállalta aláírásával a 12. cikk a) pontjában szereplő visszafizetést.

A jelen bekezdés nem akadályozza meg az állampolgárság szerinti tagállamot abban, hogy a nemzeti törvények alapján követelje a visszafizetést.

(2)     Ha a segítséget nyújtó tagállam úgy kívánja, súlyos válsághelyzetben az evakuáció vagy támogatás költségét az állampolgárság szerinti tagállam pro-rata alapon téríti vissza, elosztva a teljes költséget a segítséget kapó polgárok számával.

(3)     Ha a költségeket nem lehet kiszámítani, a segítséget nyújtó tagállam átalánydíjas alapon is kérheti a segítségnyújtás típusának megfelelő összeg megtérítését, a 2. sz. melléklet szerint.

(4)     Ha a segítséget nyújtó tagállam pénzügyi támogatást kapott az EU polgári védelmi mechanizmusától, az állampolgárság szerinti tagállam hozzájárulását az uniós hozzájárulás összegének levonása után határozzák meg.

(5)     A költségtérítési igényekhez a 2. mellékletben található nyomtatványt kell használni.

törölve

Módosítás 45

Irányelvre irányuló javaslat

4 fejezet – cím

Helyi és válsághelyzeti együttműködés és koordináció

Válsághelyzeti együttműködés és koordináció

Módosítás 46

Irányelvre irányuló javaslat

14 cikk

14. cikk

Helyi együttműködés

A helyi együttműködési értekezletek témái, többek között: információcsere a képviselettel nem rendelkező polgárokról olyan témákban, mint a polgárok biztonsága, börtönállapotok vagy a konzulátus elérhetősége. Ha a külügyminisztériumok központilag másképp meg nem állapodnak, az elnök helyi döntés alapján vagy a tagállam képviselője vagy az Unió küldötte. Az elnök összegyűjti és folyamatosan frissíti az elérhetőségi adatokat, különösen a képviselettel nem rendelkező tagállamok kapcsolattartási pontjait, és megosztja azokat a helyi nagykövetségekkel, konzulátusokkal és az Unió kirendeltségével.

törölve

Módosítás 47

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 1 bekezdés

(1)    Az átfogó felkészültség érdekében a helyi intézkedési terveknek ki kell terjedniük a képviselettel nem rendelkező polgárokra is. Az adott harmadik országban képviselettel rendelkező tagállamok egymással és az uniós kirendeltséggel koordinálják a vészhelyzeti intézkedési terveket. A képviselettel nem rendelkező polgárok teljes körű válsághelyzeti támogatása érdekében megállapodnak az egyes résztvevők feladatairól , a gyülekezési pontokhoz képviselőket rendelnek ki és a képviselettel nem rendelkező polgárokat a saját polgáraikkal azonos feltételek szerint tájékoztatják a válságkészültségi intézkedésekről.

1.    Az uniós kirendeltségek koordinálják a tagállamok közötti vészhelyzeti intézkedések megtervezését az átfogó felkészültség érdekében , ideértve a feladatok kiosztását annak biztosítására, hogy a képviselettel nem rendelkező polgárokat teljes körűen támogassák válsághelyzetben , a gyülekezési pontokhoz képviselőket rendeljenek ki és a képviselettel nem rendelkező polgárokat a saját polgáraikkal azonos feltételek szerint tájékoztassák a válságkészültségi intézkedésekről.

Módosítás 48

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 2 bekezdés

(2)    Válság esetén a tagállamok és az Unió szorosan együttműködnek a képviselettel nem rendelkező polgárok hatékony támogatása érdekében. A tagállamok és az Unió időben tájékoztatják egymást a felhasználható evakuációs kapacitásokról. Kérés esetén a tagállamok uniós szintű támogatást is kaphatnak a meglévő válságkezelő csapatoktól, többek között konzulátusi szakértőket, különösen a képviselettel nem rendelkező tagállamoktól.

2.    Válság esetén a tagállamok és az EKSZ szorosan együttműködnek a képviselettel nem rendelkező polgárok hatékony támogatása érdekében. Az uniós kirendeltség koordinálja a felhasználható evakuációs kapacitásokra vonatkozó, időben történő információcserét, koordinálja magát az evakuálást és biztosítja a szükséges evakuációs segítségnyújtást, amelyhez adott esetben uniós szintű támogatást is kaphat a meglévő válságkezelő csapatoktól, többek között konzulátusi szakértőket, különösen a képviselettel nem rendelkező tagállamoktól.

Módosítás 49

Irányelvre irányuló javaslat

16 cikk – cím

Vezető állam

Koordináció válsághelyzetre való felkészülés és válsághelyzet esetén

Módosítás 50

Irányelvre irányuló javaslat

16 cikk – 1 bekezdés

 

(1)    A jelen irányelv alkalmazása során egy adott harmadik országban vezető állam(ok) az(ok) a tagállam(ok), amely(ek) a válsághelyzetre való felkészülés során és válsághelyzetben a koordinációért és a segítségnyújtás irányításáért felelős(ek) , amelybe a képviselettel nem rendelkező polgárokat illető feladatkör is beletartozik.

1.     Az uniós kirendeltségek felelnek a válsághelyzetre való felkészülés során és válsághelyzetben a segítségnyújtásért és annak koordinálásáért , amelybe a képviselettel nem rendelkező polgárokat illető feladatkör is beletartozik.

Módosítás 51

Irányelvre irányuló javaslat

16 cikk – 2 bekezdés

(2)     Egy adott harmadik országban egy tagállamot akkor jelölnek ki vezető államnak, ha ilyen irányú szándékát jelezte a meglévő biztonságos kommunikációs hálózaton keresztül; ha valamely másik tagállam nem tiltakozik 30 napon belül, vagy ha a javasolt vezető állam nem mond le a feladatról a biztonságos kommunikációs hálózaton keresztül. Ha egynél többtagállam közösen kívánja vállalni a vezető állam feladatkörét, akkor szándékukat közösen kell jelezniük a biztonságos kommunikációs hálózaton keresztül. Válság esetén egy vagy több tagállam azonnal átveheti ezt a feladatot, ebben az esetben erről 24 órán belül értesítést küldenek. A tagállamok visszautasíthatják az ajánlatot, de állampolgáraik és más potenciális kedvezményezettek, a 6. cikk (1) bekezdésnek megfelelően, továbbra is jogosultak a vezető állam segítségére. Ha nincs vezető állam, a helyszínen képviselettel rendelkező államok megállapodnak abban, hogy a képviselettel nem rendelkező polgárok támogatását melyik tagállam koordinálja.

törölve

Módosítás 52

Irányelvre irányuló javaslat

16 cikk – 3 bekezdés

(3)    A válságra való felkészülés során a vezető állam vagy államok biztosítják , hogy a nagykövetségek és konzulátusok vészhelyzeti intézkedési terveinek kialakítása során megfelelő figyelmet fordítsanak a képviselettel nem rendelkező polgárokra, hogy a vészhelyzeti intézkedési tervek össze legyenek hangolva, valamint arra, hogy az uniós kirendeltségek megfelelő tájékoztatást kapjanak ezen intézkedésekről.

3.    A válságra való felkészülés során az uniós kirendeltség biztosítja , hogy a nagykövetségek és konzulátusok vészhelyzeti intézkedési terveinek kialakítása során megfelelő figyelmet fordítsanak a képviselettel nem rendelkező polgárokra, hogy a vészhelyzeti intézkedési tervek össze legyenek hangolva, valamint arra, hogy a nagykövetségek és a konzulátusok megfelelő tájékoztatást kapjanak ezen intézkedésekről.

Módosítás 53

Irányelvre irányuló javaslat

16 cikk – 4 bekezdés

(4)    Válság esetén képviselettel nem rendelkező polgárok tekintetében a vezető állam(ok) vagy a segítségnyújtást koordináló tagállam irányítja (ják) a koordinációt, a segítségnyújtás vezetését és a gyülekezési műveleteket, és szükség esetén a többi érintett tagállammal együtt biztonságos helyre evakuálják őket . A vezető állam a képviselettel nem rendelkező tagállamok számára is biztosít kapcsolattartási pontot, amelyen keresztül információt kaphatnak a polgáraikról és koordinálhatják a támogatást. A vezető állam(ok) vagy a képviselettel nem rendelkező polgárok támogatását koordináló tagállam adott esetben segítséget kérhet olyan eszközöktől, mint az EU polgári védelmi mechanizmusa és az Európai Külügyi Szolgálat válságkezelési struktúrái. A tagállamok minden releváns információt átadnak a vezető állam(ok)nak vagy a segítségnyújtást koordináló tagállamnak a válsághelyzetben jelen lévő, képviselettel nem rendelkező polgáraikról.

4.    Válság esetén képviselettel nem rendelkező polgárok tekintetében az uniós kirendeltség irányítja a koordinációt, a segítségnyújtás vezetését és a gyülekezési műveleteket, és a többi érintett tagállam segítségével koordinálja a biztonságos helyre való evakuálást . A vezető állam a képviselettel nem rendelkező tagállamok számára is biztosít kapcsolattartási pontot, amelyen keresztül információt kaphatnak a polgáraikról és koordinálhatják a támogatást. Az uniós kirendeltség és az érintett tagállamok adott esetben segítséget kérhetnek olyan eszközöktől, mint az EU polgári védelmi mechanizmusa és az Európai Külügyi Szolgálat válságkezelési struktúrái. A tagállamok minden releváns információt átadnak az uniós kirendeltségnek a válsághelyzetben jelen lévő, képviselettel nem rendelkező polgáraikról.

Módosítás 54

Irányelvre irányuló javaslat

4 a fejezet (új)

 

4a.     FEJEZET

Pénzügyi eljárások

Módosítás 55

Irányelvre irányuló javaslat

16 a cikk (új)

 

16a. cikk

Általános szabályok

Ha képviselettel nem rendelkező polgár pénzügyi előleg formájában vagy hazautazáshoz kér segítséget, figyelemmel a 6. cikk. (1) bekezdésére, az alábbi eljárás alkalmazandó:

(a)

A képviselettel nem rendelkező polgár vállalja, hogy az állampolgárság szerinti tagállam részére teljes összegben visszafizet minden előleget vagy felmerült költségeket, valamint adott esetben a konzuli díjat is, az 1. mellékletben szereplő formanyomtatvány felhasználásával;

(b)

ha a segítséget nyújtó nagykövetség vagy konzulátus igényli, az állampolgárság szerinti tagállam késedelem nélkül megadja a kérelemhez kapcsolódó szükséges információkat, feltüntetve az adott esetben felszámítandó konzuli díjat;

(c)

a segítséget nyújtó nagykövetség vagy konzulátus tájékoztatja az állampolgárság szerinti tagállamot a feldolgozott, pénzügyi előlegre vagy hazautazásra vonatkozó kérelmekről;

(d)

a segítséget nyújtó nagykövetség vagy konzulátus írásban, az I. mellékletben szereplő nyomtatványon benyújtott igénye alapján az állampolgárság szerinti tagállam a pénzügyi előleg vagy a felmerült költségek teljes összegét visszatéríti.

Módosítás 56

Irányelvre irányuló javaslat

16 b cikk (új)

 

16b. cikk

Válsághelyzetben követendő egyszerűsített eljárás

1.     Válsághelyzetben az uniós kirendeltség az érintett polgár állampolgársága szerinti tagállammal koordinálja a képviselettel nem rendelkező polgárok evakuálását vagy más szükséges támogatását.

2.     Az EKSZ rendelkezik a válsághelyzetre való felkészülés és maga a válsághelyzet során a segítségnyújtáshoz és annak koordinálásához szükséges pénzeszközökkel.

Módosítás 57

Irányelvre irányuló javaslat

18 a cikk (új)

 

18a. cikk

A mellékletek módosításai

A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 18b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mellékletek bármilyen kiigazítása érdekében.

Módosítás 58

Irányelvre irányuló javaslat

18 b cikk (új)

 

18b. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

1.     A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

2.     A 18a. cikkben említett felhatalmazást a Bizottság meghatározatlan időre, …-től/tól (1) kezdődően kapja.

3.     Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 18a. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az említett határozatban meghatározott felhatalmazást. A visszavonás a határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

4.     A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

5.     A 18a. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament és a Tanács jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbodik.


(1)   Ezen irányelv hatálybalépésének időpontja.