26.5.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 150/13


Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2012/C 150/08

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM A 9. CIKK ALAPJÁN

„DANABLU”

EK-sz.: DK-PGI-0217-0328-21.02.2011

OFJ ( X ) OEM ( )

1.   A módosítással érintett termékleírás szakaszcíme(i):

A termék elnevezése

A termék leírása

Földrajzi terület

A származás igazolása

Az előállítás módja

Kapcsolat

Címkézés

Nemzeti előírások

Egyéb (kérjük, határozza meg)

2.   A módosítás(ok) típusa:

Az egységes dokumentum vagy az összefoglaló lap módosítása

Azon bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának módosítása, amely esetében sem az egységes dokumentumot, sem az összefoglalót nem tették közzé

A termékleírás oly módon történő módosítása, amely nem teszi szükségessé a közzétett egységes dokumentum módosítását (az 510/2006/EK rendelet 9. cikkének (3) bekezdése)

A termékleírás hatóságilag elrendelt, kötelező egészségügyi vagy növény-egészségügyi intézkedések miatti átmeneti módosítása (az 510/2006/EK rendelet 9. cikkének (4) bekezdése)

3.   Módosítás(ok):

3.1.   Termékleírás:

3.1.1.   A „Danablu 60+” víztartalma

A „Danablu 60+” minimális szárazanyag-tartalma 58 %-ról (max. 42 % víz) 56 %-ra (max. 44 % víz) módosul, hogy gyártástechnológiailag jobban biztosítani lehessen jelenlegi jellemzőinek – nagyobbrészt lágy, szelhető és kenhető, a széle felé valamelyest szilárdabb és keskenyebb – megőrzését.

Ez azért szükséges, mert néhány tejüzem tart a 42 %-os határ átlépésétől, és a termékleírásban rögzített alacsonyabb víztartalommal készíti a „Danablu 60+” sajtot. Ez maga után vonhatja, hogy a „Danablu 60+” az elvártnál kissé keményebbé válik, állaga nem lesz olyan krémes. Az illetékes termelői szövetség ezért három éven keresztül vizsgálta, hogyan befolyásolja a szárazanyag-/víztartalom a termék általános megítélését. Egy technikai bizottság elemezte, hogy a „Danablu 60+” víztartalma hogyan viszonyul a termék állagához, illatához, ízéhez és a sajt egészéhez; az elemzést a Steins Laboratorium A/S rendszeres tesztjei alapján végezték. A teszteredmények részletes elemzése kimutatta, hogy 42 % fölötti víztartalom esetén is jó minőségű „Danablu 60+” állítható elő, és a víztartalom 44 %-ban való maximalizálásával elkerülhető, hogy néhány tejüzem az eddigi 42 %-os határtól tartva a termékleírásban meghatározottnál szilárdabb és kevésbé krémes állagú „Danablu 60+” sajtot készítsen.

3.1.2.   A „Danablu” súlyhatára

A termelői szövetség a gyártás optimalizálása és a kárbevesző mennyiség csökkentése érdekében változtatni kíván a korong alakú „Danablu” súlykövetelményén. A mostani 2,75–3,25 kg között meghatározott súlyt körülbelül 3 kilogrammra módosítaná. A módosítás technikai hátterű, és nincs hatással a „Danablu” minőségére. Az évek során bebizonyosodott, hogy a jelenlegi korong alakú „Danablu” szeletelésénél sok vész kárba. A méret enyhe módosítása után egy megfelelő és modern szeletelési mód alkalmazásával a kárba vesző mennyiség csökkenthető.

3.1.3.   Címkézés

A módosítás a címkézést is érinti. A címkén feltüntethető a „Danish Blue Cheese” megjelölés vagy ennek fordítása az adott hivatalos nyelven, mert a „Danish Blue Cheese” és a „Danablu” bejegyzett márkák. A „Danish Blue Cheese” valamennyi hivatalos nyelven már régóta használatban van, és a különböző piacokon az illető ország nyelvére fordítva jelenik meg.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„DANABLU”

EK-sz.: DK-PGI-0217-0328-21.02.2011

OFJ ( X ) OEM ( )

1.   Megnevezés:

„Danablu”

2.   Tagállam vagy harmadik ország:

Dánia

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1.   A termék típusa:

1.3. osztály –

Sajtok

3.2.   Az 1. pontban megadott nevet viselő termék leírása:

Dán tehéntejből előállított, kékpenésszel érlelt, zsíros vagy extra zsíros penészes sajt, melynek állaga a félkemény és a lágy közötti.

 

Összetétel:

„Danablu 50+”

:

Zsírtartalom a szárazanyagban legalább 50 %, szárazanyag-tartalom legalább 52 %

„Danablu 60+”

:

Zsírtartalom a szárazanyagban legalább 60 %, szárazanyag-tartalom legalább 56 %

 

Alak és súly (nem szeletelt állapotban):

Korong alakú, átmérője kb. 20 cm, súlya kb. 3 kg

Téglalap alapú, hossza kb. 30 cm, szélessége kb. 12 cm, súlya kb. 4 kg

 

Felület:

A fehér és az enyhén sárgás vagy enyhén barnás közötti, jelentős rétegződéstől és penésztől mentes. Közepe legfeljebb enyhén süllyedt. Látható szúrásnyomok a felületen elfogadhatók. Paraffin- vagy viaszbevonattól mentes.

 

Kéreg:

Tulajdonképpeni kéregképződéstől mentes, de külső rétege tömör és mérsékelten szilárd. Látható szúrásnyomok a felületen elfogadhatók. Teteje és oldala ép, egyenletes és szabályos.

 

Szín:

A fehér és az enyhén sárgás közötti, nem szürkés, nem túl penészes; szabályosan elosztott, tiszta, zöldeskék penészerezet a beszúrások helyén, valamint az üregekben és a mélyedésekben. A penészerezet csökkenhet a sajt külső része felé. A szúrások helye rétegképződéstől és idegen penésztől mentes.

 

Belső:

Szabályos eloszlású nyílások és mélyedések (kauligációs nyílások), valamint a szúrások helyei. A sűrűség fokozódhat a sajt külső része felé. Erjedési lyukaktól mentes.

 

Állag:

Laza, de nem morzsálódó, nagyobbrészt lágy, szelhető és kenhető, a széle felé mérsékelten szilárdabb és tömörebb állag.

 

Illat és íz:

Tiszta, pikáns íz a kékpenészkultúra miatt. Az íz általában csípős, enyhén sós és savanykás, mérsékelten kesernyés jegyekkel.

 

Érlelési idő:

Legalább öt hét.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében):

A „Danablu” kizárólag a földrajzi területről származó tejből készül.

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében):

A takarmány minőségére vagy eredetére nem vonatkoznak egyedi szabályok.

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:

A teljes előállítás a meghatározott földrajzi területen zajlik.

3.6.   A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

A szeletelésre, aprításra, csomagolásra nem vonatkoznak egyedi szabályok.

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

„Danablu” (50+ vagy 60+)

Kiegészíthető a „Danish Blue Cheese” megjelöléssel vagy ennek fordításával az adott hivatalos nyelven.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása:

Dánia

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai:

Az eredeti receptnek megfelelően a „Danablu” kizárólag dán tehéntejből készül.

A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Danablu” készítésének alapvető eleme – amely a dán földrajzi területre szűkíti az előállítást – a dán sajttermelők fé lévszázados tapasztalata és felhalmozott tudása. Ez az egyedi szakértelem biztosítja, hogy a „Danablu” ma is megfelel az idők folyamán megszokott minőségnek.

5.2.   A termék sajátosságai:

A „Danablu” dán tehéntejből előállított, zsíros vagy extra zsíros kékpenészes sajt, melynek állaga a félkemény és a lágy közötti. A felhasznált tej homogénezett és hőkezelt/pasztörizált, amely pikánsan csípős ízt kölcsönöz a sajtnak, és szelhetővé, enyhén omlós állagúvá teszi. A „Danablu” íze más kékpenészes sajtokéhoz képest intenzív. Kérge fehér, és látható penésztől, valamint mikroorganizmusoktól mentes.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

A „Danablu” Európa-szerte és azon kívül is dán alapanyagokból készült dán specialitásként ismert. Ez a hírnév a jogalkotási kezdeményezéseknek és a gyártók 60 éves minőségi munkájának köszönhető, melyek együtt járultak hozzá a sajt hagyományos és különleges tulajdonságainak megőrzéséhez.

Történet

Egy amerikai egyetem a második világháború alatt szabadalmaztatta a sajtkészítésben használt tej homogenizálását, és díjat kívánt kivetni a homogénezett tejből előállított dán sajtra. Annak bizonyítása után, hogy Dániában a módszert Marius Boel már húsz évvel korábban bevezette, a díj kiszabására irányuló kérelmet elutasították. Boel családja a gazdaságukban vajat és sajtot készített, így Boelnek már gyerekkorában lehetősége nyílt, hogy izgalmas kísérleteket végezzen a kékpenészkultúrával. A kísérletezés során valószínűleg egy új sajt ötlete járhatott a fejében. Észrevette, hogy a sajtok néha megpenészedtek, majd pusztán kíváncsiságból megkóstolta őket. Marius Boel úgy fogalmazott, hogy ezeknek a sajtoknak „sajátságos és pikáns” ízük volt. Levette a penészt a sajtról, és kenyéren tenyésztette. Majd kiszárította és finomra őrölte a kenyeret, és az így kapott port friss túróhoz adta. Ezzel megszületett a „Danablu” elődje.

Marius Boel 1927-ben a sajtot homogénezett tejből kísérelte meg előállítani, melyet egy odensei tejcsarnokból kapott. A 9%-os kávétejszín adta neki az ötletet, mivel a tejszín a viszonylag alacsony zsírtartalom ellenére is krémessé vált a homogenizálás hatására. A kísérlet a sajt minőségének jelentős javulását hozta. A termék zsírosabbá vált, még pikánsabb ízt kapott, színe fehérebb lett, és vízkötőképessége is fokozódott. Ezt követően a tejüzemek gyorsan áttértek a homogenizált tej használatára, ha ilyen fajta sajtot állítottak elő. Az 1930-as években ugyanilyen általánossá vált a sajtnak szánt tej alacsony hőmérsékleten történő pasztörizálása a dán tejüzemekben.

Különféle okokra vezethető vissza, hogy a kereslet a dán kékpenészes sajt iránt 1930 körül intenzíven emelkedett, ami magával vonta a termelők számának növekedését is. A minőség fenntartására egyeztetéseket kezdeményeztek az illetékes állami felügyelő szerv vezetőjével, Lohse főfelügyelővel, hogy létrejöjjön az exportra szánt sajtok rendszeres ellenőrzése. Az egyeztetések során egy termelői szövetség létrehozását tartották a legfontosabbnak, amely megvitathatta az ellenőrzési rendszer részleteit. 1934. június 23-án tanácskozást tartottak ez ügyben, és megalapították a termelői szövetséget.

Az egyesület életre hívásával azonos napon Lohse főfelügyelővel közösen elhatározták, hogy a sajtok első próbaértékelése 1934. július 16-án, Odensében történjék. Három próbaértékelés után elfogadták a kéregre, belsőre, színre, szagra és ízre vonatkozó megítélési szempontokat, valamint a kivitelre szánt sajt alkalmasságának fő tulajdonságait. 1934 szeptemberében a szövetség egyeztetéseket kezdett a Mezőgazdasági Minisztériummal és az illetékes felügyelőszervvel, hogy szabályrendszert hozzanak létre a sajt tulajdonságainak rögzítésére, valamint lefektessék az exportra szánt sajtok gyártásával foglalkozó tejüzemek engedélyezésének feltételeit. Az egyeztetések eredményeként megszületett a Mezőgazdasági Minisztérium a rokfort típusú sajtok állami meghatározásáról szóló rendelete. A rendelet 1936. január 1-jén lépett hatályba.

1952-ben a sajt megnevezését hivatalosan „Danablu”-ként rögzítette a Mezőgazdasági Minisztérium dán sajtok megnevezéséről szóló, 1952. március 13-i 80. számú közleménye. 1958. június 16-án kihirdették a többek között a sajtok előállításáról és forgalmazásáról szóló 214. számú törvényt. A törvény iránymutatást adott a gyártásra és az ellenőrzésre vonatkozóan. A törvényt az 1963-as és 1969-es közlemények módosították, amelyek a sajtok jellemző tulajdonságait rögzítették.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

(az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)

http://www.foedevarestyrelsen.dk/SiteCollectionDocuments/25_PDF_word_filer%20til%20download/06kontor/Varespecifikation_DANABLU_September%20201_2.pdf


(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.