21.3.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/17


A TANÁCS VÉLEMÉNYE

(2009. március 10.)

Spanyolországnak a 2008–2011-es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programjáról

(2009/C 68/04)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság ajánlására,

a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYT FOGALMAZTA MEG:

(1)

A Tanács 2009. március 10-én megvizsgálta Spanyolországnak a 2008–2011-es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programját.

(2)

A Bizottság szolgálatainak 2009. januári időközi előrejelzése alapján a spanyol reál-GDP növekedés 2008-ban 1,25 %-ra lassult. Spanyolország kiigazítást igénylő belső és külső kihívásokkal néz szembe. Belföldön az ingatlanágazat szűkül, miközben a lakások ára csökken. Külgazdaságilag a folyó fizetési mérleg tartós hiánya gyorsan növekvő eladósodottsághoz vezetett, amely a külföldre irányuló kamatfizetések emelkedését eredményezte. A spanyol hatóságok 2008 első felétől számos intézkedést vezettek be a gazdasági tevékenység ösztönzésére. Ezek között vannak átmeneti és állandó adócsökkentések és beruházási projektek, amelyek 2009-ben a GDP mintegy 2 %-át teszik ki, valamint strukturális reformok sorozata. E diszkrecionális intézkedések mellett a gazdasági visszaesés is súlyosan érinti az államháztartást, ami korlátozza a további költségvetési ösztönzők alkalmazásának lehetőségét a hosszú távú szilárd költségvetési egyenleg veszélyeztetése nélkül. Spanyolország ezért az elhúzódó visszaesés alatt a potenciális növekedés fokozásának kihívásával szembesül, ugyanakkor elő kell segítenie a meglévő makrogazdasági egyensúlyhiány folyamatos korrekcióját.

(3)

A program alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv szerint a reál-GDP 2009-ben 1,6 %-kal szűkül, majd 2010-ben és 2011-ben a reál-GDP növekedése 1,2 %-ra illetve 2,6 %-ra javul. Ezt a gyorsulást főként a hazai kereslet vezérli, míg a külső hiány az előrejelzések szerint a GDP 9 %-a feletti 2008-as értékről 2011-ben 5,5 %-ra esik. A program figyelembe veszi a gazdasági visszaesésre reagálva hozott ösztönző intézkedéseket, de nem tartalmaz konkrét becsléseket a reál-GDP növekedésére gyakorolt hatásukról. A jelenleg rendelkezésre álló információk (2) alapján úgy tűnik, hogy ez a forgatókönyv 2009 vonatkozásában némileg optimista, azt követően pedig határozottan optimista növekedési feltételezésekre épül. A termékek és szolgáltatások mérlegében mutatkozó hiány leépítéséből kiindulva a program a külső hiány csökkenését vetíti előre, a GDP 9,2 %-át kitevő 2008-as értékről 2011-ben a GDP 5,4 %-ára.

(4)

A Bizottság szolgálatainak 2009. januári időközi előrejelzése 2008 vonatkozásában a GDP 3,4 %-ára (3) becsüli az államháztartási hiányt, az aktualizált stabilitási programban szereplő számadattal összhangban. Mindazonáltal ez jóval alacsonyabb az előző változatban a GDP 1,2 %-át jelentő többletben meghatározott célnál. A költségvetési helyzet rosszabbodása a diszkrecionális intézkedésekre és a sokkal gyengébb gazdasági aktivitásra egyaránt visszavezethető. A közvetlen adóbevételek visszaesésének oka a személyi jövedelemadó és a társasági adó csökkentésének kombinációja, valamint a társasági nyereség jelentős, gyenge eszközpiacokhoz kapcsolódó csökkenése, ideértve az ingatlanpiacot is.

A közvetlen adóbevétel csökkenésének oka a fogyasztói kiadások visszafogása és különösen a lakóépületek adásvételeinek szűkülése, valamint az egyszeri jellegű bevételcsökkentő intézkedések, mint például a héabefizetések és -bevallások változtatása. A kiadások túllépése főként a magasabb szociális juttatásokon, köztük munkanélküli ellátásokon keresztül működő automatikus stabilizátorokra vezethető vissza.

(5)

Az aktualizált változat 2009-re a GDP 5,8 %-át kitevő költségvetési hiányt tervez, szemben a Bizottság szolgálatainak időközi előrejelzésében foglalt 6,2 %-kal. A költségvetési egyenleg romlása a GDP körülbelül 2 %-át kitevő számos diszkrecionális intézkedés elfogadásával, és a gazdasági visszaesésre reagáló automatikus stabilizátorok működésével (a becslés szerint a GDP 1 %-a) is magyarázható. A diszkrecionális intézkedésekhez tartozik a 2008. novemberi ösztönző csomag is (valamivel a GDP 1 %-a felett). A csomag a GDP 0,75 %-ával rendelkező, helyi szintű állami beruházásokra irányuló központi kormányzati alap létrehozását tervezi, amelynek célja új állami beruházások végrehajtása. A héabevallások rendszerének módosítását és a jelzáloggal rendelkező adófizetők személyi jövedelemadójának csökkentését magában foglaló, bevételcsökkentő egyszeri intézkedések a GDP körülbelül 0,75 %-át teszik ki. Összességében a költségvetési politika irányvonala 2009-ben expanzív lesz, az európai gazdaságélénkítési terv ajánlásával összhangban.

(6)

A költségvetési hiány 2009-ben éri el csúcsát, majd várhatóan 2011-ben a GDP 4 %-a alá csökken. Hasonlóképp, az elsődleges egyenleg a GDP 1,9 %-ának megfelelő hiányt ér el 2011-re, a 2009-es 4,1 %-ról. Strukturális értelemben az államháztartási hiány a GDP 3,5 %-át kitevő 2008-as értékről 4,75 %-ra emelkedik 2009-ben, ami a diszkrecionális intézkedések költségvetési hatásának és az ingatlanágazat folyamatban lévő kiigazításához kapcsolódó bevételcsökkenésnek az eredménye. Ez nem tartalmazza a 2009-es költségvetésben szereplő, a GDP 0,75 %-át kitevő egyszeri jellegű bevételcsökkentő intézkedéseket. Az aktualizált változat költségvetési kiigazítási pályát határoz meg, amely a strukturális egyenleg javulását vetíti előre, 2010-ben a GDP 1,25 %-ának megfelelő, 2011-ben pedig valamivel több mint 0,5 %-ának megfelelő mértékben.

Ennek eredményeképp a programban tervezettek szerint a strukturális hiány 2011-ben 2,75 %-ra csökken (4). A program szerint a kiigazítás célja az egyensúlyi helyzetre irányuló középtávú költségvetési célkitűzés újbóli elérése, de ez várhatóan nem valósul meg a programidőszak alatt. A 2010-es javulást részben magyarázza a 2008 novemberében elfogadott ösztönző csomag átmeneti jellege. Ettől eltekintve a program nem tartalmaz a strukturális egyenleg előre jelzett csökkenését alátámasztó intézkedéseket. A 2008-ban a GDP 39,5 %-ára becsült bruttó államadósság az előrejelzés szerint megközelítőleg 14 ponttal nő a programidőszakban. A hiány emelkedése és a GDP-növekedés visszaesése mellett a banki eszközöknek a pénzügyi mentőcsomag keretében történő felvásárlása is hozzájárul az adóssághányad növekedéséhez, főként 2009-ben.

(7)

A költségvetési eredmények a teljes programidőszak során lefelé mutató kockázatoknak vannak kitéve. Először is, az aktualizált változatban előre vetített makrogazdasági forgatókönyv optimista növekedési feltételezéseken alapul, különösen a program későbbi évei tekintetében. Másodszor, a 2010-re és 2011-re kitűzött költségvetési célokat a 2008. novemberi csomag bejelentett megszüntetésén kívül nem támasztják alá más intézkedések. Ezenfelül a regionális és helyi önkormányzatok az egyensúly-visszaállítási terv benyújtására irányuló szokásos kötelezettség nélkül mutathatnak fel hiányt 2009-ben a költségvetési stabilitási csomag értelmében, amely ezt a mentességet lehetővé teszi, ha a reálgazdasági tevékenység jelentősen eltér a kezdeti előrejelzésektől. A makrogazdasági forgatókönyv és a költségvetési célok kockázatai, valamint a pénzügyi mentőcsomag keretében nyújtott kezességvállalások hatását illető bizonytalanság miatt előfordulhat, hogy az adóssághányad alakulása az aktualizált programban előre jelzettnél kedvezőtlenebb lesz. Ha azonban a támogatási program és a hozzá kapcsolódó pénzügyi műveletek sikeresek lennének, a pénzügyi ágazat támogatását célzó intézkedésekkel járó adósságnövekedés visszafordítható lehetne.

(8)

Az népesség elöregedésének a költségvetésre gyakorolt hosszú távú hatása jóval meghaladja az EU átlagát, főként a GDP-arányos nyugdíjkiadásoknak a következő évtizedekben viszonylag jelentős növekedése miatt. Míg a 2007-ig erős költségvetési helyzet hozzájárult a népesség elöregedése által okozott előre jelzett hosszú távú költségvetési hatás egy részének ellensúlyozásához, ennek ellenkezője történik a költségvetés programban előre jelzett alakulása nyomán. Ha a Bizottság szolgálatainak időközi előrejelzésében szereplő 2009-es költségvetési egyenleget vennénk kiindulási pontként, a fenntarthatósági rés akkor is jelentősen szélesedne az előző változathoz képest. Az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatos magas kockázatok csökkentését középtávon az elsődleges egyenleg javításával és a nyugdíjkiadások jelentős növekedését megfékező további strukturális reformintézkedések végrehajtásával lehet elérni.

(9)

A középtávú költségvetési keret nagymértékben hozzájárult a megfelelő költségvetési tervezés ösztönzéséhez, és összességében jó eredményt mutat fel, bár ez 2008 óta rosszabbodik. A keret reformját nem tervezik. A program azonban több, az államháztartás minőségének javítását célzó reformot felvázol. A bevételi oldali reformokhoz tartozik többek között a megkeresett jövedelem adóterheinek csökkentése adófizetőnként legfeljebb 400 EUR személyijövedelemadó-jóváírás révén, jelzálogtörlesztés adójóváírását megelőlegező mechanizmus, a vagyonadó megszüntetése és a társasági jövedelemadó reformjának második szakasza, valamint az adórendszer működésének javítását célzó intézkedések, például a havonkénti héavisszatérítés lehetősége. A kiadási oldalon elsőbbséget élveznek a produktív kiadások és ezzel párhuzamosan a közbenső állami fogyasztás megfékezésének a szükségessége. A program az állami szolgáltatások hatékonyságát és minőségét fokozó értékelési kultúra előmozdítása felé tett lépésként kiemeli az állami politika és szolgáltatások minőségének értékelésével foglalkozó állami ügynökség szerepét.

(10)

A spanyol hatóságok intézkedések széles körét fogadták el a pénzügyi ágazat stabilizálása céljából. Ilyen intézkedés többek között a betét- és befektetésbiztosítási alap összegének felemelése (számlatulajdonosonként és bankonként 20 000 EUR-ról 100 000 EUR-ra), és a társaságok és egyének számára történő hitelezés előmozdítása érdekében egy pénzügyi eszközök megszerzésére irányuló alap létrehozása, amelyet 30 milliárd EUR-al (a GDP közel 3 %-ával) töltenek fel, és ezt az összeget legfeljebb 50 milliárd EUR-ra lehet emelni. A hatóságok ezenkívül rendkívüli engedélyt adtak a gazdasági és pénzügyminisztériumnak arra, hogy 2009-ben a spanyol illetőségű bankok három hónap és három év közötti futamidővel rendelkező új finanszírozási ügyleteihez 100 milliárd EUR összegig (a GDP 10 %-a) állami kezességvállalást nyújtson, és a spanyol bankok által kibocsátott értékpapírokat vásároljon saját tőkéjük erősítése céljából.

(11)

A spanyol kormány a gazdasági visszaesésre reagálva jelentős diszkrecionális költségvetési intézkedéseket fogadott el. A 2009-es ösztönző csomag összhangban van az Európai Tanács által decemberben jóváhagyott európai gazdaságélénkítési tervvel, és megfelelő választ jelent a gazdasági visszaesésre, átmenetileg támogatva a gazdasági tevékenységet 2009-ben. A csomag főként a beruházásokra, a háztartások vásárlóerejére és a vállalkozásokra, köztük a kkv-kra összpontosít. 2008 áprilisában és augusztusában specifikus csomagok részeként már tervbe vettek a GDP mintegy 1 %-át kitevő intézkedéseket, míg a többi a 2008. novemberi költségvetési ösztönző csomagban elfogadott új intézkedés (valamivel a GDP 1 %-a felett). A 2008. novemberi csomag aktuális, átmeneti és célirányos. A rövid távú kilátások tekintetében nagyjából megfelel a fő politikai célkitűzéseknek. Az aktualizált változat számos strukturális intézkedést is tartalmaz, amelyek a hosszabb távú politikai reformterv részei, de a visszaesés által támasztott jelenlegi kihívások kezelésében is segítenek. Ezek az intézkedések a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégia keretében 2009. január 28-án a Bizottság által javasolt középtávú reformtervhez és az országspecifikus ajánlásokhoz kapcsolódnak. Céljuk a növekedési potenciál fokozása, a versenyképesség és a foglalkoztatás erősítése valamint a hátrányos helyzetű csoportok jövedelmének támogatása, és magukban foglalják a szolgáltatási irányelv átültetését.

(12)

A programban foglalt általános költségvetési irányvonal 2009-ben expanzív, 2010-ben pedig enyhén restriktív. Konkrétabban, a program célja, hogy 2010-re megvalósítsa a 2009. évi költségvetési expanzió visszafordítását, 2011-re pedig további strukturális javulást érjen el. Figyelembe véve azonban a költségvetési tervek kockázatait, a 2010-es visszafordulás hatékonyságához további intézkedésekre van szükség. A program előrejelzése szerint a költségvetési hiány a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték felett marad. Nem támasztják alá intézkedések a programban 2010-re és azt követően tervezett hiánycsökkentést.

(13)

Ami a stabilitási és konvergenciaprogramok magatartási kódexében meghatározott adatszolgáltatási követelményeket illeti, a program az előírt és a nem kötelező adatok tekintetében részben hiányos (5).

Általános következtetésként megállapítható, hogy a spanyol államháztartás egyensúlyközeli vagy többletet felmutató állapotának hosszú időszakát követően a gazdasági tevékenység hirtelen lassulása és bizonyos diszkrecionális intézkedések 2008-ban a GDP 3 %-a feletti hiányhoz vezettek. Az aktualizált stabilitási program az európai gazdaságélénkítési tervvel összhangban 2009-ben jelentős költségvetési ösztönzésre irányul a gazdasági tevékenység folytatódó lassulásának megállítása érdekében. Ez az államháztartási hiány szélesedéséhez vezet, míg az adóssághányad jóval a GDP 60 %-a alatt marad. A hosszú távú költségvetési fenntarthatóság javítását prioritásként kell kezelni. Az optimista makrogazdasági feltételezések miatt előfordulhat, hogy a gazdasági növekedés a programban tervezettnél alacsonyabb mértékben járul hozzá a költségvetési konszolidációhoz, ugyanakkor a kiigazítási pályát nem támasztják alá konkrét intézkedések. Ezenfelül az egyensúlyhiánnyal szembesülő gazdaság zökkenőmentes kiigazításának alátámasztása érdekében is fontos az államháztartás minőségének fokozása.

A fenti értékelés alapján Spanyolországot felkérik arra, hogy:

i.

hajtsa végre az európai gazdaságélénkítési tervvel összhangban és a stabilitási és növekedési paktum keretében 2009-re tervezett költségvetési politikát, ezzel párhuzamosan kerülje el az államháztartás további romlását 2009-ben, és kellő határozottsággal, intézkedésekkel alátámasztva végezzen jelentős strukturális kiigazítást 2010-ben és azt követően;

ii.

az elöregedéssel kapcsolatos kiadások megfékezése céljából elfogadott további intézkedések végrehajtásával javítsa az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát;

iii.

biztosítsa, hogy a költségvetési konszolidációs intézkedések az államháztartás minőségét is fokozzák, a fennálló egyensúlyhiány megszüntetéséhez szükséges gazdasági kiigazítás fényében tervezettek szerint.

A kulcsfontosságú makrogazdasági és költségvetési előrejelzések összehasonlítása

 

 

2007

2008

2009

2010

2011

Reál-GDP

(%-os változás)

SP 2009. január

3,7

1,2

– 1,6

1,2

2,6

BIZ 2009. január

3,7

1,2

– 2,0

– 0,2

n. a.

SP 2007. december

3,8

3,1

3,0

3,2

n. a.

HICP infláció

(%)

SP 2009. január

n. a.

n. a.

n. a.

n. a.

n. a.

BIZ 2009. január

2,8

4,1

0,6

2,4

n. a.

SP 2007. december

2,7

3,3

2,7

2,8

n. a.

Kibocsátási rés (6)

(a potenciális GDP %-ában)

SP 2009. január

1,4

0,3

– 2,6

– 3,2

– 2,7

BIZ 2009. január (7)

1,5

0,8

– 2,3

– 3,4

n. a.

SP 2007. december

– 0,9

– 1,4

– 1,9

– 1,6

n. a.

A külfölddel szembeni nettó hitelnyújtás/hitelfelvétel

(a GDP %-ában)

SP 2009. január

– 9,7

– 9,2

– 6,6

– 5,8

– 5,4

BIZ 2009. január

– 9,7

– 9,0

– 6,7

– 6,2

n. a.

SP 2007. december

– 9,0

– 8,9

– 8,8

– 8,7

n. a.

Államháztartási bevétel

(a GDP %-ában)

SP 2009. január

41,0

37,0

37,5

38,3

38,7

BIZ 2009. január

41,0

36,8

36,4

36,9

n. a.

SP 2007. december

40,800

40,4

40,4

40,3

n. a.

Államháztartási kiadás

(a GDP %-ában)

SP 2009. január

38,8

40,4

43,3

43,1

42,6

BIZ 2009. január

38,8

40,2

42,6

42,5

n. a.

SP 2007. december

39,0

39,2

39,2

39,1

n. a.

Államháztartási egyenleg

(a GDP %-ában)

SP 2009. január

2,2

– 3,4

– 5,8

– 4,8

– 3,9

BIZ 2009. január

2,2

– 3,4

– 6,2

– 5,7

n. a.

SP 2007. december

1,8

1,2

1,2

1,2

n. a.

Elsődleges egyenleg

(a GDP %-ában)

SP 2009. január

3,8

– 1,9

– 4,1

– 2,9

– 1,9

BIZ 2009. január

3,8

– 1,8

– 4,6

– 4,0

n. a.

SP 2007. december

3,4

2,7

2,6

2,6

n. a.

Ciklikusan kiigazított egyenleg (6)

(a GDP %-ában)

SP 2009. január

1,6

– 3,5

– 4,7

– 3,4

– 2,8

BIZ 2009. január

1,6

– 3,7

– 5,2

– 4,2

n. a.

SP 2007. december

2,2

1,8

2,0

1,9

n. a.

Strukturális egyenleg (8)  (9)

(a GDP %-ában)

SP 2009. január

1,6

– 3,5

– 4,7

– 3,4

– 2,8

BIZ 2009. január

1,6

– 3,3

– 4,6

– 4,2

n. a.

SP 2007. december

2,2

1,8

2,0

1,9

n. a.

Bruttó államadósság

(a GDP %-ában)

SP 2009. január

36,2

39,5

47,3

51,6

53,7

BIZ 2009. január

36,2

39,8

46,9

53,0

n. a.

SP 2007. december

36,2

34,0

32,0

30,0

n. a.

Stabilitási program (SP); a Bizottság szolgálatainak 2009. januári időközi előrejelzése (BIZ); a Bizottság szolgálatainak számításai.


(1)  HL L 209., 1997.8.2., 1. o. Az ebben a szövegben említett dokumentumok az alábbi weboldalon érhetők el:

http://ec.europa.eu/economy_finance/about/activities/sgp/main_en.htm

(2)  Az értékelés figyelembe veszi a Bizottság szolgálatainak 2009. januári időközi előrejelzését, és az azóta rendelkezésre bocsátott egyéb információkat is.

(3)  Tekintettel a Szerződésben megállapított referenciaérték jelzett túllépésére, a Bizottság 2009. február 18-án a Szerződés 104. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentést készített.

(4)  Az újraszámolt ciklikus hatásoktól megtisztított egyenleg felhasználásával, a programban szereplő információk alapján, és az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedéseknek a Bizottság szolgálatai által alkalmazott definíciója alapján a strukturális hiány a GDP –3,1 %-a 2008-ban, –4,1 %-a 2009-ben, és –3,4 %-a 2010-ben.

(5)  Mindenekelőtt az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedésekre vonatkozó kötelező adatokat (2. táblázat), valamint a HICP inflációra (1b. táblázat), a ledolgozott óránkénti munkatermelékenységre (1c. táblázat), a feladatkörönkénti államháztartási kiadásokra (3. táblázat), a strukturális egyenlegre (5. táblázat) és az adósság alakulásának (4. táblázat) részleteire – például a készpénz- és elhatárolási számlák eltérései, a pénzeszközök nettó akkumulációja, privatizációs bevételek, értékelési és más hatások, folyó pénzeszközök, nettó pénzügyi adósság – vonatkozó opcionális adatokat nem bocsátották rendelkezésre.

(6)  Kibocsátási rések és ciklikus hatásoktól megtisztított egyenlegek a programok szerint, és ahogy a Bizottság szolgálatai a programokban szereplő információk alapján újraszámították.

(7)  A 2007–2010-es időszakra vonatkozóan 3,0 %, 1,8 %, 1,0 % és 0,9 % becsült potenciális növekedés alapján.

(8)  Ciklikusan kiigazított egyenleg, egyszeri és más átmeneti intézkedések nélkül. A legfrissebb program nem tartalmaz egyszeri intézkedéseket. A Bizottság szolgálatainak 2009. januári időközi előrejelzésében az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések 2008-ban a GDP 0,5 %-a alatt, 2009-ben a GDP 0,5 %-a felett vannak, mind hiánynövelők.

(9)  Az újraszámolt ciklikus hatásoktól megtisztított egyenleg felhasználásával, a programban szereplő információk alapján, és az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedéseknek a Bizottság szolgálatai által alkalmazott definíciója alapján a strukturális hiány a GDP 3,1 %-a 2008-ban, 4,1 %-a 2009-ben, és 3,4 %-a 2010-ben.

Forrás:

Stabilitási program (SP); a Bizottság szolgálatainak 2009. januári időközi előrejelzése (BIZ); a Bizottság szolgálatainak számításai.