13.8.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/29


2011. június 10-én benyújtott kereset — Schwenk Zement kontra Bizottság

(T-306/11. sz. ügy)

2011/C 238/51

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Schwenk Zement KG (Ulm, Németország) (képviselő: M. Raible Rechtsanwalt)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg a 2011. március 30-i K(2011) 2367. végleges sz. bizottsági határozatot (a COMP/39.520. sz. ügy — Cement és ahhoz kapcsolódó termékek);

a Törvényszék eljárási szabályzata 87. cikkének 2. §-a szerint a Bizottságot kötelezze a felperes részéről felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

1.

Első jogalap: a határozati forma aránytalansága

A megtámadott határozat sérti az arányosság elvét, mivel e határozat képezi a felperessel szembeni első vizsgálati intézkedést, a felperes pedig hajlandó lett volna információval szolgálni.

Az 1/2003/EK tanácsi rendelet (1) kétségkívül nem állít fel fokozati viszonyt az információkérés és az információszolgáltatásra kötelező határozat között. Ez viszont nem változtat azon, hogy a vizsgálati intézkedés megválasztása során tekintettel kell lenni az arányosság elvére.

Az 1/2003 rendelet 18. cikkének (2) bekezdése szerinti információkérés az 1/2003 rendelet 18. cikkének (3) bekezdése szerinti információszolgáltatásra kötelező határozatnál enyhébb, az információszolgáltatásra hajlandó vállalkozás esetében pedig éppen olyan hatékony eszköz.

2.

Második jogalap: az 1/2003 rendelet 18. cikke (3) bekezdésének megsértése

A megtámadott határozat nem felel meg a jogalappal kapcsolatos, az 1/2003 rendelet 18. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

A Bizottság nem nevez meg semmilyen konkrét jogsértő cselekményt, az információkérésben követelt információk pedig messze nem állnak összefüggésben az állítólagos jogsértő cselekménnyel.

Ezért az információkérés nem szükséges a Bizottság vizsgálatának lefolytatásához. A kartelljog megsértésének bizonyítása a követelt információk útján nem lehetséges.

3.

Harmadik jogalap: a határidő előírásának aránytalansága

A 11. kérdés megválaszolására biztosított kéthetes határidő a felperes számára nem volt elegendő.

A Bizottság a 11. kérdés megválaszolására biztosított határidőt a megtámadott határozatban a határozat tervezetéhez képest indokolás nélkül két hónapról két hétre rövidítette.

A határidő szerinti válaszadás a kéthetes határidőn belül nem volt lehetséges a felperes számára. A Bizottság mégis kategorikusan elutasította a határidő meghosszabbítása iránti kérelmét.

A követelt információk terjedelmére, az információk beszerzésének nehézségére, valamint a felperes egyedi helyzetére tekintettel hosszabb határidő bizonyult volna szükségesnek.

4.

Negyedik jogalap: a megtámadott határozat hiányos indokolása

A megtámadott határozat nincs szabályszerűen indokolva.

A megtámadott határozatból nem ismerhető meg a felperessel szemben kifogásolt jogsértő cselekmény. Az sem derül ki belőle, hogy a követelt információk hogyan függenek össze az állítólagos jogsértő cselekménnyel.

Nincs továbbá megfelelő indokolás sem a határidő előírásának egészére, sem pedig arra nézve, hogy a Bizottság a 11. kérdés megválaszolására biztosított határidőt a határozat tervezete szerinti két hónapról miért rövidítette két hétre.

5.

Ötödik jogalap: a felperes védelemhez való jogának megsértése

A Bizottság által előidézett időzavar folytán sérültek a felperes védelemhez való jogai, így különösen az esetleges önváddal szembeni védelemhez való joga.


(1)  A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 12-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003., L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.).