20.6.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/35


Értesítés az Indiából behozott alakítható öntöttvasból (más néven gömbgrafitos öntöttvasból) készült csövekre vonatkozó végleges kiegyenlítő vám, illetve végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2016/387 és (EU) 2016/388 bizottsági végrehajtási rendeletekkel kapcsolatos T-300/16. és T-301/16. sz. ügyekben hozott 2019. április 10-i ítéletek nyomán a vizsgálatok újbóli megindításáról

(2019/C 209/07)

Ítéletek

Az Európai Unió Törvényszéke (a továbbiakban: a Törvényszék) a T-300/16. (1) és T-301/16. (2) sz., Jindal Saw és Jindal Saw Italia kontra Bizottság ügyekben 2019. április 10-én hozott ítéleteiben (a továbbiakban: ítéletek) megsemmisítette az Indiából behozott alakítható öntöttvasból (más néven gömbgrafitos öntöttvasból) készült csövekre vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről szóló, 2016. március 17-i (EU) 2016/387 bizottsági végrehajtási rendeletet (3) (a továbbiakban: a szóban forgó szubvencióellenes rendelet) és az (EU) 2016/1369 végrehajtási rendelettel (4) módosított, az Indiából behozott alakítható öntöttvasból (más néven gömbgrafitos öntöttvasból) készült csövekre vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2016/388 végrehajtási rendeletet (5) (a továbbiakban: a szóban forgó dömpingellenes rendelet).

A T-300/16 sz. ügyben a Törvényszék megállapította, hogy a szóban forgó szubvencióellenes rendeletben a vasércre vonatkozóan megállapított célzott exportkorlátozásokból származó gazdasági előny mértékének kiszámítása a Jindal Saw Ltd (a továbbiakban: Jindal Saw) tekintetében megsértette az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) (a továbbiakban: szubvencióellenes alaprendelet) 6. cikkének d) pontját. A Törvényszék különösen azt állapította meg, hogy a Jindal Saw által a bányából az indiai gyárba történő szállítás során ténylegesen felmerült szállítási költségek magasabbak voltak, mint azok, amelyeket a Bizottság átlagos költségként figyelembe vett és a vasérc átlagos indiai felvásárlási árának kiszámításába belefoglalt. A Törvényszék véleménye szerint a szállítási költségek ilyen eltérése azt jelenti, hogy az az ár, amelyen a Jindal Saw a vasércet az indiai piacon beszerezte, valójában magasabb volt, mint a Bizottság által a díjszintek mértékének meghatározása céljából elfogadott átlagos felvásárlási ár, és ez óhatatlanul hatással volt az adott exportáló gyártónak nyújtható gazdasági előnyre. Ennek megfelelően a Bíróság megállapította, hogy a Bizottság megsértette a szubvencióellenes alaprendelet 3. cikke (2) bekezdését és 6. cikkének d) pontját, mivel a Bizottság helytelenül választott ki véletlenszerűen bizonyos tételeket a Jindal Saw szállítási költségeiből a rendes átlagos szállítási költség kiszámításához, továbbá megsértette a szubvencióellenes alaprendelet 15. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdését, mivel a Bizottság a kiegyenlítő vámot a kiegyenlíthető támogatásnál magasabb szinten rögzítette.

A T-300/16 sz. és a T-301/16 sz. ügyben a Törvényszék a Bizottság által a szóban forgó szubvencióellenes és dömpingellenes rendeletekben elvégzett áralákínálási számítások kapcsán szintén tett megállapításokat. A Törvényszék különösen azt állapította meg, hogy mivel a Bizottság az uniós gazdasági ágazat hasonló terméke árának meghatározása céljából a fő uniós gyártóval kapcsolatban álló értékesítési egységek által alkalmazott értékesítési árakat használta, miközben nem vette figyelembe a Jindal Saw értékesítési egységei által alkalmazott árakat a Jindal Saw által előállított érintett termék árának meghatározásához, nem tekinthető úgy, hogy az áralákínálás kiszámítására ugyanazon kereskedelmi szint árainak összehasonlításával került sor. A Törvényszék szerint a Jindal Saw termékei esetében az érintett termék áralákínálásának kiszámítása során a Bizottság által elkövetett hiba hatására olyan áralákínálás került figyelembevételre, amelynek sem mértéke, sem megléte nem került megfelelő módon meghatározásra.

Ennek következtében a Törvényszék megállapította, hogy a Bizottság megsértette a szubvencióellenes alaprendelet 8. cikkének (1) bekezdését, valamint az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) (a továbbiakban: dömpingellenes alaprendelet) 3. cikkének (1) bekezdését. Mivel a szóban forgó szubvencióellenes és dömpingellenes rendeletekben kiszámított áralákínálás biztosította annak a következtetésnek az alapját, hogy az érintett termék behozatala okozta az uniós gazdasági ágazatot ért kárt, a Törvényszék megállapította, hogy mindez a támogatott behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár közötti ok-okozati összefüggés – amely a szubvencióellenes alaprendelet 1. cikkének (1) bekezdésével és 8. cikkének (5) bekezdésével, valamint a dömpingellenes alaprendelet 1. cikkének (1) bekezdésével és 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a kiegyenlítő vám kivetéséhez szükséges feltétel – fennállásának megállapítását is torzíthatta.

A Törvényszék megállapította továbbá, hogy nem zárható ki, hogy amennyiben az áralákínálást helyesen számították volna ki, akkor az uniós gazdasági ágazat kárkülönbözetét a támogatási mérték, illetve a dömpingkülönbözet szintje alatt állapították volna meg. Ebben az esetben a szubvencióellenes alaprendelet 15. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban a kiegyenlítő vám összegét olyan mértékre kell csökkenteni, amely elegendő a kár megszüntetéséhez. Hasonlóképpen, a dömpingellenes alaprendelet 9. cikke (4) bekezdésével összhangban a dömpingellenes vám összegét olyan mértékre kell csökkenteni, amely elegendő a kár megszüntetéséhez.

A fentiekre tekintettel a Bíróság a Jindal Saw Ltd tekintetében megsemmisítette a szubvencióellenes és a dömpingellenes rendeletet.

Következmények

Az EUMSZ 266. cikke előírja, hogy az intézmények kötelesek megtenni a Bíróság ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. Az intézmények igazgatási – így a dömpingellenes vagy szubvencióellenes – eljárásokkal összefüggésben elfogadott aktusainak megsemmisítése esetén a Törvényszék ítéletében foglaltak teljesítéséből adódik, hogy a megsemmisített aktust új, a Bíróság által megállapított jogellenességet megszüntető aktussal kell felváltani (8).

A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a megsemmisített aktus felváltására irányuló eljárás folytatható attól a ponttól, amikor a jogellenesség bekövetkezett (9). Ez elsősorban azt jelenti, hogy abban az esetben, amikor igazgatási eljárást lezáró aktust semmisítenek meg, akkor e megsemmisítés nem feltétlenül érinti az előkészítő lépéseket, mint amilyen például a dömpingellenes eljárás megindítása. Olyan helyzetben, amikor például végleges dömpingellenes intézkedések bevezetéséről szóló rendelet kerül megsemmisítésre, ez azt jelenti, hogy a megsemmisítést követően a dömpingellenes eljárás még folyamatban van, mivel a dömpingellenes eljárást lezáró jogi aktus eltűnt az uniós jogrendből (10), kivéve, ha a jogellenesség az eljárás megindításának szakaszában következett be. Nem tekinthető úgy, hogy az igazgatási eljárás újbóli lefolytatása ellentétes a visszaható hatály tilalmának elvével (11).

A jelenlegi ügyben a Törvényszék egy közös ok miatt semmisítette meg a szóban forgó dömpingellenes és szubvencióellenes rendeleteket (nevezetesen amiatt, hogy a Bizottság a jelentős alákínálás fennállásának megállapításakor elmulasztotta ugyanazon kereskedelmi szint árai alapján elvégezni a tisztességes összehasonlítást). Ez a hiba potenciálisan torzíthatja az okozati összefüggés elemzését és a kárkülönbözetet is.

Emellett a Törvényszék a szóban forgó szubvencióellenes rendeletet amiatt is megsemmisítette, mert azt állapította meg, hogy a Bizottság tévesen számította ki a Jindal Saw Ltd esetében a gazdasági előny összegét, mivel nem vette figyelembe a Jindal Saw esetében felmerült összes tényleges szállítási költséget az indiai vasérc belföldi árának kiszámításakor.

A szóban forgó szubvencióellenes és dömpingellenes rendeletben szereplő azon ténymegállapítások, amelyeket nem támadtak meg, vagy amelyeket megtámadtak ugyan, de a vonatkozó keresetet a Törvényszék ítélete elutasította, illetve amelyek nem képezték a Törvényszék vizsgálatának tárgyát, és amelyek ennélfogva nem vezettek a szóban forgó rendeletek megsemmisítéséhez, érvényesek maradnak.

Az eljárás újbóli megindítása

A fentiekre tekintettel a Bizottság úgy határozott, hogy a Jindal Saw Ltd tekintetében újból megindítja az Indiából származó alakítható öntöttvasból (más néven gömbgrafitos öntöttvasból) készült csövekre vonatkozó szubvencióellenes és dömpingellenes vizsgálatokat, amelyek az (EU) 2016/387 és az (EU) 2016/388 végrehajtási rendelet elfogadásához vezettek. Az eredeti vizsgálatok újbóli megindítása azon a ponton folytatódik, ahol a szabálytalanság bekövetkezett.

Az eredeti vizsgálat újbóli megindításának célja a Törvényszék által megállapított hibák teljeskörű kezelése, valamint annak felmérése, hogy a szabályok helyes alkalmazása indokolhatja-e az intézkedéseknek az eredeti vagy felülvizsgált szinten való újbóli bevezetését attól az időponttól, amikor a szubvencióellenes és a dömpingellenes rendeletek eredetileg hatályba léptek, vagy sem.

A vizsgálat újbóli megindításáról az érdekelt felek ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételével kapnak tájékoztatást.

Írásbeli beadványok

A Bizottság felkéri az összes érdekelt felet és különösen a Jindal Saw-t, hogy a vizsgálat újbóli megindításával kapcsolatban ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 20 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Valamennyi érdekelt fél kérheti a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai előtti meghallgatását. A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat újbóli megindításához tartozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt a meghallgatás iránti kérelem benyújtására.

Az írásbeli beadványok benyújtása és levelezés

A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információk nyújthatók be. Mielőtt az érdekelt felek olyan információkat és/vagy adatokat bocsátanának a Bizottság rendelkezésére, amelyekkel kapcsolatban harmadik felet szerzői jog illet meg, a szerzői jog jogosultjától külön engedélyt kell kérniük, amelyben az kifejezetten lehetővé teszi a Bizottság számára a) az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő felhasználását, valamint b) az információknak és/vagy adatoknak az e vizsgálatban érdekelt felek felé olyan formában történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeztek, „Limited” (12) (korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni. A vizsgálat keretében információt benyújtó feleknek a bizalmas kezelésre irányuló kérelmüket meg kell indokolniuk.

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek a dömpingellenes alaprendelet 19. cikkének (2) bekezdése, valamint a szubvencióellenes alaprendelet 29. cikkének (2) bekezdése értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is rendelkezésre kell bocsátaniuk, amelyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ennek az összefoglalónak megfelelő részletességűnek kell lennie ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen belőle. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó fél nem indokolja meg kellőképpen a bizalmas kezelésre irányuló kérelmét, vagy nem bocsát rendelkezésre nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság az információt figyelmen kívül hagyhatja, kivéve abban az esetben, ha megfelelő források kielégítően bizonyítják az információ helyességét.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy minden beadványukat és kérelmüket a TRON.tdi platformon (https://webgate.ec.europa.eu/tron/TDI) keresztül – a meghatalmazásokat és a tanúsítványokat szkennelt formában mellékelve – nyújtsák be, kivéve a terjedelmes válaszokat, amelyeket CD-ROM/DVD lemezen személyesen vagy könyvelt levélpostai küldeményben kell benyújtani. A TRON.tdi platform vagy e-mail használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” című dokumentumban foglalt, az elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/june/tradoc_152573.pdf. Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail-címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail-cím olyan működő hivatalos e-mail-cím, amelyet naponta ellenőriznek. Az elérhetőségek megadása után a Bizottság kizárólag a TRON.tdi platformon keresztül vagy e-mailben kommunikál az érdekelt felekkel, kivéve, ha azok kifejezetten kérik a Bizottságtól a dokumentumok más kommunikációs csatornán történő megküldését, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan könyvelt levélpostai küldeményben kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat – köztük a TRON.tdi platformon keresztül és az e-mailben eljuttatott küldeményekre irányadó elveket – megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: CHAR 04/039

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

TRON.tdi:

https://webgate.ec.europa.eu/tron/tdi

E-mail-cím:

TRADE-DUCTILE-ADAS@ec.europa.eu

Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, a dömpingellenes alaprendelet 18. cikkének és a szubvencióellenes alaprendelet 28. cikkének megfelelően megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül lehet hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául a dömpingellenes alaprendelet 18. cikkével és a szubvencióellenes alaprendelet 28. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A számítógépes válaszadás elmaradása nem tekinthető az együttműködés hiányának, amennyiben az érdekelt fél igazolja, hogy a kérésnek megfelelő válaszadás indokolatlan többletteherrel vagy indokolatlan többletköltségekkel járna. Az érdekelt félnek ebben az esetben haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal.

Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közreműködését. A meghallgató tisztviselő az eljárás folyamán megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, a dokumentumok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint az érdekelt felek vagy harmadik felek által a védelemhez való joguk gyakorlásával összefüggésben benyújtott kérelmeket.

A meghallgató tisztviselő meghallgatásokat szervezhet, és közvetíthet az érdekelt fél vagy felek és a Bizottság szolgálatai között annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat. A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja a kérelmek indokait. Ilyen meghallgatásra csak akkor kerülhet sor, ha az adott kérdést nem sikerült a Bizottság szolgálataival kellő időben rendezni.

A kérelmeket kellő időben, indokolatlan késedelem és az eljárás szabályszerű lefolytatásának veszélyeztetése nélkül kell benyújtani. Ezt szem előtt tartva az érdekelt feleknek a meghallgató tisztviselő közbenjárását a közbenjárásra okot adó esemény bekövetkezése után a lehető leghamarabb kérniük kell. Ha a meghallgatás iránti kérelmet nem a rendelkezésre álló időkereteken belül nyújtják be, a meghallgató tisztviselő megvizsgálja a késve beérkező kérelem indokait, a benne felvetett kérdések jellegét és e kérdéseknek a védelemhez való jog gyakorlására kifejtett hatását, továbbá figyelembe veszi a megfelelő ügyintézéshez és a vizsgálat időben történő lezárásához fűződő érdeket.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyén található http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/

A személyes adatok feldolgozása

A Bizottság az e vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (13) megfelelően kezeli.

A Bizottság piacvédelmi tevékenysége során végzett személyesadat-kezelésről a magánszemélyeket tájékoztató adatvédelmi nyilatkozat megtekinthető a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: http://trade.ec.europa.eu/doclib/html/157639.htm

Az érdekelt felek tájékoztatása

A Bizottság tájékoztatja az érdekelt feleket – köztük az importőröket – arról, hogy az esetleges jövőbeli kötelezettségeket az újbóli vizsgálat eredményei fogják meghatározni.

Mivel ebben a szakaszban az újbóli vizsgálatból eredő végső kötelezettség összege bizonytalan, a Bizottság felkéri a nemzeti vámhatóságokat, hogy várják meg e vizsgálat eredményét, mielőtt döntést hoznak a Törvényszék által a Jindal Saw Limited tekintetében megsemmisített dömpingellenes és/vagy kiegyenlítő vámokra vonatkozó, visszafizetés iránti kérelmekről.

Ennek következtében az Indiából származó, jelenleg az ex 7303 00 10 és ex 7303 00 90 KN-kódok (TARIC-kódok: 7303001010 és 7303009010) alá tartozó, alakítható öntöttvasból (más néven gömbgrafitos öntöttvasból) készült, a Jindal Saw Limited által előállított csövek (TARIC-kiegészítő kód: C054) behozatalára – a belső vagy külső bevonattal el nem látott, alakítható öntöttvasból készült csövek (szigetelés nélküli csövek) kivételével – az (EU) 2016/387 és (EU) 2016/388 végrehajtási rendeleteknek megfelelően fizetett dömpingellenes, illetve kiegyenlítő vámokat a vizsgálat eredményéig nem kell visszafizetni, illetve elengedni.

Tájékoztatás

A Bizottság minden olyan érdekelt felet, amelyet a szóban forgó szubvencióellenes és dömpingellenes rendelet elfogadásához vezető vizsgálat során ilyenként nyilvántartásba vettek, a későbbiekben tájékoztatni fog azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján az ítéletet végrehajtani szándékozik, és lehetőséget fog biztosítani számukra észrevételeik megtételére.


(1)  ECLI:EU:T:2019:235.

(2)  ECLI:EU:T:2019:234.

(3)  HL L 73., 2016.3.18., 1. o.

(4)  A Bizottság (EU) 2016/1369 végrehajtási rendelete (2016. augusztus 11.) az Indiából behozott alakítható öntöttvasból (más néven gömbgrafitos öntöttvasból) készült csövekre vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2016/388 végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 217., 2016.8.12., 4. o.).

(5)  HL L 73., 2016.3.18., 53. o.

(6)  HL L 176., 2016.6.30., 55. o.

(7)  HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(8)  A 97, 193, 99 és 215/86. sz., Asteris AE és társai és a Görög Köztársaság kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 1988., 2181. o.) 27. és 28. pontja.

(9)  A C-415/96. sz., Spanyolország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1998., I-6993. o.) 31. pontja; a C-458/98. P. sz., Industrie des Poudres Sphériques kontra Tanács ügyben hozott ítélet (2000., I-8147. o.) 80–85. pontja; a T-301/01. sz., Alitalia kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (2008., II-1753. o.) 99. és 142. pontja; a T-267/08. és T-279/08. sz., Région Nord-Pas de Calais kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítélet (2011., II-0000. o.) 83. pontja.

(10)  A C-415/96. sz., Spanyolország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1998., I-6993. o.) 31. pontja; a C-458/98. P. sz., Industrie des Poudres Sphériques kontra Tanács ügyben hozott ítélet (2000., I-8147. o.) 80–85. pontja.

(11)  A C-256/16. sz. Deichmann-ügy (2018.) 79. pontja.

(12)  A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 176., 2016.6.30., 21. o.) és a GATT 1994 VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében védelem alatt áll.

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, HL L 295., 2018.11.21., 39. o.