18.4.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 113/7


A Régiók Bizottsága véleménye – A pénzügyi tranzakciós adó közös rendszere

2012/C 113/03

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

üdvözli a pénzügyi tranzakciós adó közös uniós rendszeréről szóló tanácsi irányelvre tett európai bizottsági javaslat közzétételét, mivel az eleget tesz az RB 2011. évi munkaprogramjában megfogalmazott kérésnek,

ezenkívül úgy értékeli, hogy a pénzügyi tranzakciós adó európai rendszerének létrehozása fontos további lépés a demokratikus politika számára a pénzügyi piacok működésében fellépett súlyos zavarok kezelésére rendelkezésre álló jogosítványok sürgősen szükséges visszaállítása felé,

hangsúlyozza, hogy a pénzügyi tranzakciós adó fontos eszköz egyrészt annak biztosítására, hogy a pénzügyi szektor betölthesse a szolidaritást és az igazságosságot erősítő szerepét, másrészt a spekuláció visszaszorítására, ahogy ezt az RB már kifejezésre juttatta a 2013 utáni időszakra vonatkozó új többéves pénzügyi keretről szóló véleményében,

üdvözli az elérni kívánt harmonizáció egész Unióra való érvényességének célkitűzését, és, amennyiben ez minden erőfeszítés ellenére nem lenne megvalósítható, egy európai pénzügyi tranzakciós adó rendszerének azonnali létrehozását követeli a megerősített – és lehetőleg legalább az euróövezetet átfogó – együttműködés eszköze révén.

Előadó

Ralf CHRISTOFFERS (DE/PES), Brandenburg tartomány gazdasági és Európa-ügyi minisztere

Referenciaszöveg

Javaslat tanácsi irányelvre a pénzügyi tranzakciós adó közös rendszeréről és a 2008/7/EK irányelv módosításáról

COM(2011) 594 final

I.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

Általános politikai üzenet

1.

üdvözli a pénzügyi tranzakciós adó közös uniós rendszeréről szóló tanácsi irányelvre tett európai bizottsági javaslat közzétételét, mivel az eleget tesz az RB 2011. évi munkaprogramjában megfogalmazott kérésnek;

2.

úgy véli, hogy a javaslat erős politikai jelzése annak, hogy az Európai Unió kész és képes megfelelni a globalizált pénzügyi piac kihívásainak, és teljes mértékben és fenntarthatóan erősíteni tudja nemzeti gazdaságokban rejlő lehetőségeket a tagállamok és az uniós polgárok javára;

3.

ezenkívül úgy értékeli, hogy a pénzügyi tranzakciós adó európai rendszerének létrehozása fontos további lépés a demokratikus politika számára a pénzügyi piacok működésében fellépett súlyos zavarok kezelésére rendelkezésre álló jogosítványok sürgősen szükséges visszaállítása felé;

4.

hangsúlyozza, hogy a pénzügyi tranzakciós adó fontos eszköz egyrészt annak biztosítására, hogy a pénzügyi szektor betölthesse a szolidaritást és az igazságosságot erősítő szerepét, másrészt a spekuláció visszaszorítására, ahogy ezt az RB már kifejezésre juttatta a 2013 utáni időszakra vonatkozó új többéves pénzügyi keretről szóló véleményében;

5.

utal a 2011 szeptemberében közzétett európai bizottsági hatásvizsgálatra és a rendkívül pontatlan „dinamikus sztochasztikus általános egyensúlyi” modellekre, amelyeket alkalmaztak; hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottság hatásvizsgálata nem von le határozott következtetéseket, hanem homályosan, határozatlanul fogalmazva több lehetőséget is nyitva hagy; megállapítja tehát, hogy az Európai Bizottság hatásvizsgálata elfogult és pontatlan; üdvözli, hogy az Európai Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy új hatásvizsgálatot végez;

6.

hangsúlyozza az egyesült királyságbeli bélyegadórendszer nyilvánvaló fogyatékosságait, különösen a tranzakciók földrajzi áthelyezésével szembeni védelem tekintetében, továbbá mert erőteljesen ösztönzi a derivatívák előtérbe helyezését;

Általános jogi keret

7.

az Európai Bizottsággal egyetértve úgy véli, hogy a sok összehangolatlan tagállami adóügyi intézkedést tekintve a terület harmonizációja elengedhetetlen ahhoz, hogy elkerüljük a pénzügyi szolgáltatások belső piacának szétaprózódását, valamint hogy a harmonizáció szükséges a belső piac működéséhez és a versenytorzulások elkerüléséhez ezen a téren;

8.

üdvözli az Európai Bizottságnak azt a megközelítését, hogy a harmonizációt oly módon hajtsa végre, hogy

a pénzügyi intézményeket mind a többi gazdasági ághoz képest, mind a legutóbbi válság költségeinek tekintetében megfelelően megadóztatják,

adóügyi ösztönzőket hoznak létre, hogy a pénzügyi piac résztvevőit visszatartsák az összgazdasági szempontból nem kívánt tranzakcióktól, és ezzel hozzájáruljanak a jövőbeli válságok elkerüléséhez;

9.

üdvözli az elérni kívánt harmonizáció egész Unióra való érvényességének célkitűzését, és, amennyiben ez minden erőfeszítés ellenére nem lenne megvalósítható, egy európai pénzügyi tranzakciós adó rendszerének azonnali létrehozását követeli a megerősített – és lehetőleg legalább az euróövezetet átfogó – együttműködés eszköze révén;

10.

a pénzügyi tranzakciós adó közös európai rendszere bevezetésének rendkívüli sürgősségét tekintve arra figyelmezteti az Európai Unió jogalkotó szerveit, hogy minden szükséges szigorú gondosság mellett, a lehető legnagyobb politikai felelősséggel törekedjenek a jogalkotási eljárás mielőbbi sikeres lezárására;

11.

üdvözli, hogy az Európai Bizottságnak az irányelv alkalmazásáról szóló, rendszeres jelentési kötelezettsége révén az irányelv folyamatos, strukturált felülvizsgálati eljárásnak lesz alávetve; sajnálja ebben az összefüggésben, hogy ez a jelentési kötelezettség csak a Tanáccsal szemben áll fenn, mivel ez a korlátozás nem veszi figyelembe a Parlamentnek az irányelv esetében alkalmazandó jogalkotási eljárásban játszott szerepét, amelynek értelmében az irányelvet a Tanács az Európai Parlament részvételével fogadja el; ezenkívül úgy látja, hogy ez a korlátozás a Régiók Bizottsága – mint az Európai Unió helyi és regionális önkormányzatainak közgyűlése – és a Gazdasági és Szociális Bizottság szerepének alulértékelését is jelenti, amely intézményeknek a szerződésekben rögzített fő feladatuk, hogy tanácsadással támogassák a jogalkotó szerveket;

12.

rámutat, hogy a pénzügyi tranzakciós adó közös rendszere bevezetésének a települések és régiók adóbevételeire való lehetséges kihatásait is célirányosan figyelembe kell venni;

A pénzügyi tranzakciós adó tárgya és alkalmazási területe

13.

támogatja az adózási kötelezettségnek a pénzügyi intézmény székhelyéhez való kötését; ez a szabályozói megközelítés csökkenti az adómegkerülési lehetőségeket és jobban tükrözi a pénzügyi piacok és a reálgazdaság közötti összefonódásokat, mint az adózási kötelezettségnek a tranzakció helyéhez való kötése tenné; szükségesnek tartja, hogy ezen túlmenően a székhelyáthelyezés vagy leválasztás útján történő adómegkerülés megakadályozását vagy csökkentését célzó szabályozásokról is gondoskodjanak;

14.

javasolja mind a „pénzügyi intézmények”, mind pedig a „pénzügyi eszközök” fogalmának részletes meghatározását;

15.

támogatja a pénzügyi tranzakciós adó széles alkalmazási területét, amely alapvetően a pénzügyi eszközök valamennyi fajtájára vonatkozó tranzakciókra kiterjed, beleértve az esetleges helyettesítőket és az esetleges tőzsdén kívüli tranzakciókat;

16.

támogatja, hogy az elsődleges piacon folytatott tranzakciók ne tartozzanak a pénzügyi tranzakciós adó hatálya alá, mivel ezáltal csökkennek az adó reálgazdaságra gyakorolt nem kívánt hatásai; ugyanakkor sajnálja, hogy nem képeznek kivételt az állami szféra másodlagos piacon folytatott ügyletei is, mivel ez költségvetés-politikai szempontból szükségesnek tűnik, tekintve, hogy a hatékony és eredményes költségvetési politika érdekében az állami szférának a másodlagos piacon alkalmazott pénzügyi eszközökre is vissza kell nyúlnia;

17.

sajnálja, hogy a pénzügyi tranzakciós adó nem vonatkozik minden típusú devizatranzakcióra, mivel ezzel jelentős bevételi potenciál és egy fontos szabályozói hatás is elvész; és mindenekelőtt úgy véli, hogy a devizatranzakcióknak egy átfogó pénzügyi tranzakciós adó keretében történő megadóztatása nem sérti a tőkemozgás szabadságát, mivel a pénzügyi tranzakciós adó széles alkalmazási köre alapján a devizakereskedelmet éppen nem határokon átnyúló jellegét tekintve érintené, hanem csak pénzügyi tranzakcióként, éppen úgy, mint minden más pénzügyi tranzakciót is;

18.

úgy véli, hogy a kizárólag az állami szektort finanszírozó speciális hitelintézeteket mentesíteni kellene a pénzügyi tranzakciós adó alól;

A pénzügyi tranzakciós adó adóalapja, valamint szerkezete és az adókulcsok szintje

19.

alapjában véve üdvözli az adóalap meghatározásának javasolt megközelítésmódját, beleértve a származékos ügyletek fiktív étékének adóalapként való meghatározását; ugyanakkor úgy véli, hogy további pontosításra van szükség, különösen arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet megelőzni azt a reális veszélyt, hogy komplex derivatív ügyletek esetében mesterségesen csökkentik a fiktív értéket;

20.

üdvözli a minimális adókulcsok meghatározását, amelyek lehetővé teszik, hogy a tagállamok magasabb kulcsokat határozzanak meg, mivel ez különösen kifejezésre juttatja a szubszidiaritás gondolatát; ugyanakkor azonban figyelmeztet arra, hogy az irányelv alkalmazásakor pontosan vizsgálják meg, hogy a tagállamok magasabb adókulcsai nem idéznek-e elő mégis olyan, káros adóversenyt a tagállamok között, amelyet az irányelvnek éppen hogy meg kellene akadályoznia;

21.

szükségesnek tartja, hogy minden adóköteles pénzügyi eszközt materiális szempontból teljességgel egyenlően kezeljenek, és vegyék figyelembe a ténylegesen létező különbségeket, hogy elkerülhetők legyenek a nem kívánatos kikerülési ösztönzők, és megfelelően tekintetbe lehessen venni az igazságos adóztatás alapelvét; ezért amellett száll síkra, hogy a részvények és kötvények, valamint a származékos ügyletek adókulcsait ismételten vizsgálják felül – különös tekintettel erre a szempontra;

A pénzügyi tranzakciós adó kifizetése

22.

problematikusnak találja, hogy az Európai Bizottságra ruházzák annak jogkörét, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el olyan, tagállamok által meghozandó intézkedések meghatározására, melyek célja az adócsalás, az adózás alóli kibújás és az adózással kapcsolatos visszaélések megakadályozása. Az ilyen jellegű, az irányelvek hatékony végrehajtásának biztosítását szolgáló intézkedések ugyanis alapvetően a tagállamok feladatkörébe tartoznak, és az EUMSZ 291. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamoknak kell minden szükséges intézkedést meghozniuk európai jogszabályok végrehajtására, és csak akkor lenne megengedett a megfelelő jogkörátruházás az Európai Bizottságra, ha az intézkedések meghozatalához egységes végrehajtási feltételekre lenne szükség. Az EUMSZ 291. cikke értelmében egyébként a végrehajtási rendelkezések meghozatala jelentené a Szerződésben erre szánt eszközt. Az alapvető jelentőségű kérdések széles körét, különösen az olyan kérdéseket, amelyek a büntetőjogi szankciókat érintik, teljes mértékben a tagállamokra kell hagyni;

23.

hangsúlyozza, hogy az irányelv alkalmazásáról szóló rendszeres európai bizottsági jelentéstételnek arra is mindenképpen ki kellene térnie, hogy mennyiben van szükség a jogkörátruházás során az Európai Bizottság által hozott intézkedésekre, illetve azok mennyire hatékonyak;

A pénzügyi tranzakciós adóból befolyt pénz felhasználása

24.

javasolja, hogy a pénzügyi tranzakciós adót új kategóriaként vegyék hozzá az Unió saját forrásainak rendszeréhez, az adóból befolyt pénzt pedig adott mértékben osszák fel az Unió és az adót kivetett tagállamok között. Az ebbe a kategóriába tartozó uniós bevételek nagyságától függően így csökkenteni lehetne a tagállamok hozzájárulásait a sajátforrásrendszerhez;

További intézkedések szükségessége

25.

úgy véli, hogy a pénzügyi tranzakciós adó európai rendszerének kialakításán túl szükség van az EU pénzügyi gazdálkodására vonatkozó keretfeltételek átfogóbb reformjára is annak érdekében, hogy szembe lehessen szegülni a pénzügyi piacoknak a reálgazdaságra gyakorolt esetleges negatív hatásaival;

26.

rámutat arra, hogy emiatt tanácsos volna biztosítani a pénzügyi tranzakciós adónak köszönhetően nyert információk megfelelő gyűjtését és kezelését;

27.

meggyőződése, hogy a működőképes belső piachoz, illetve az egységes pénznemmel operáló hatékony gazdasági és pénzügyi unióhoz sürgősen olyan további intézkedéseket kell hozni, amelyek túlmutatnak a fiskális politikán, és a nemzeti gazdaság- és fiskális politikák európai összehangolásának egyértelmű megerősítésétől kezdve egészen a hatékony és elegendő demokratikus legitimációval rendelkező gazdasági kormányzás európai szintű, intézményi megalapozásáig terjednek;

28.

úgy véli, hogy az európai megközelítésen túl nemzetközileg egyeztetett fellépésre is szükség van, ezért arra kéri az EU-t és a tagállamokat, hogy nemzetközi szinten, a harmadik országokhoz fűződő külkapcsolatokban emeljenek szót a pénzügyi piacokra vonatkozó szabályozások reformjáért, azaz valamennyi G20-államnál lépjenek fel a pénzügyi tranzakciók átfogó megadóztatásáért.

II.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1.   módosítás

1. cikk (4) bekezdés d) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(d)

tranzakciók a tagállamok központi bankjaival.

(d)

tranzakciók a tagállamok központi bankjaival, .

2.   módosítás

16. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Bizottság ötévenként, illetve első alkalommal 2016. december 31-ig az ezen irányelv alkalmazásáról szóló jelentést terjeszt a Tanács elé, amelyet adott esetben kiegészít az irányelv módosítására vonatkozó javaslattal.

A Bizottság ötévenként, illetve első alkalommal az ezen irányelv alkalmazásáról szóló jelentést terjeszt a Tanács elé, amelyet adott esetben kiegészít az irányelv módosítására vonatkozó javaslattal.

Ebben a jelentésben a Bizottság megvizsgálja legalább a pénzügyi tranzakciós adónak a belső piac megfelelő működésére, a pénzügyi piacokra és a reálgazdaságra gyakorolt hatását, valamint figyelembe veszi a pénzügyi ágazat megadóztatásának nemzetközi összefüggésben történő előrehaladását.

Ebben a jelentésben a Bizottság megvizsgálja legalább a pénzügyi tranzakciós adónak a belső piac megfelelő működésére, a pénzügyi piacokra és a reálgazdaságra gyakorolt hatását, valamint figyelembe veszi a pénzügyi ágazat megadóztatásának nemzetközi összefüggésben történő előrehaladását.

Kelt Brüsszelben, 2012. február 15-én.

a Régiók Bizottsága elnöke

Mercedes BRESSO